Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja

2010.

Tartalomjegyzék

Bevezetés .................................................................................................................3 A megyei esélyegyenlıségi program jogszabályi háttere ......................................... 5 Magyar Köztársaság Alkotmányának esélyegyenlıséget szolgáló rendelkezései ................................................................7 Helyzetelemzés ........................................................................................................8 Általános helyzetelemzés Bács-Kiskun megye bemutatása ..................................... 9 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat esélyegyenlıségi helyzete .............................14 Szociális ellátás .......................................................................................................14 Gyermekvédelem ....................................................................................................17 Egészségügyi ellátás ...............................................................................................19 Közgyőjteményi és közmővelıdési feladatellátás ....................................................20 Közmővelıdési intézmények bemutatása ................................................................21 Bács-Kiskun megye közoktatási közfeladatainak ellátása, ellátási jellemzık .....................................................................................................23 Pedagógiai szolgáltatás feladattípusonként .............................................................24 Közoktatási intézmények bemutatása .....................................................................26 Esélyegyenlıség szervezeti keretei .........................................................................31 Akadálymentesítés állapota a megyei önkormányzat intézményeinél .....................32 Munkahelyi esélyegyenlıség megvalósulásának helyzetelemzése .........................36 Alkalmazottak ..........................................................................................................37 Ellátottak ..................................................................................................................42 Az esélyegyenlıségi program alapelvei és célja .....................................................46 Az egyenlı bánásmód elvének megsértése ............................................................49 Az esélyegyenlıségi program feladatai ...................................................................51 Megyei Önkormányzat jogszabályban meghatározott feladatai ...............................52 A Megyei Önkormányzat esélyegyenlıséget szolgáló alapfeladatai .......................52 Akcióterv ................................................................................................................54 Azonnali intézkedések .............................................................................................59 Adatvédelmi és adatkezelési szabályok ...................................................................60 Nyilvánosság, monitoring .........................................................................................60 Konzultáció és visszacsatolás .................................................................................61 Szankcionálás .........................................................................................................61

2

Bevezetés

Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók feladata a társadalmi egyenlıtlenségek csökkentése. Bár a felsorolás nem tartalmazza a megyéket, nem kétséges, hogy nekik is – mint középszintő közigazgatási egység feladatuk az esélyegyenlıség ügye. Az esélyegyenlıség biztosítása és elımozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthetı, jól elkülönített fogalmak, amelyek egyben egymást kiegészítı célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlıség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetıvé tesz az adott védett csoport számára is. Az esélyegyenlıség elımozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetıségekkel. Esélyegyenlıség érvényesülésérıl csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevıvé válik. A fenntartó és intézményei fogadókészségét fejleszteni kell, ki kell alakítani a • megkülönböztetés tilalmát, egyenlı bánásmódot, • az emberi méltóság tiszteletben tartását, • a társadalmi szolidaritás kialakítását. Az esélyegyenlıség pozitív befolyásolásához szükséges megerısítı intézkedések készítése, ennek stratégiai terve az esélyegyenlıségi program. Az esélyegyenlıségi program része egy részletes, alapos helyzetelemzés, az alapelvek, célok meghatározása, a továbblépés lehetıségeinek megkeresése, melyhez elengedhetetlenül szükséges a partnerségi megközelítés. Az Országgyőlés „elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlı méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedık számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlıség elımozdítása elsısorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira” a megalkotta a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról” Ennek megfelelıen „a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékő figyelembevételével kell eljárni.” Az Esélyegyenlıségi program alapja a Köztársasági Esélyegyenlıségi Program, mely kiterjed: • a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer építésére, • az érintett köztisztviselık, közalkalmazottak képzésére, • a hátrányos helyzető csoportok tagjainak médiajelenlétét biztosító közvélemény-formáló programok szervezésére, • a fogyatékkal élı emberek számára a környezet bejárhatóvá tételére, • az erıszaktól szenvedıknek komplex jogi, szociális és pszichológiai segítséget nyújtó krízisintervenciós központok kialakítására, 3

•

területi szinten halmozottan megjelenı hátrányok újszerő társadalompolitikai kezelésére.

Az esélyegyenlıség elımozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítı intézkedések végrehajtásával érhetı el. A területet érintı szabályozásnak ennek megfelelıen az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson az állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erıforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetıvé. Fontos, a program megvalósításához a garanciák, módszerek meghatározása, az ehhez szükséges intézkedési terv készítése. A Köztársasági Esélyegyenlıségi Program célját a IV. fejezet tartalmazza. Ennek megfelelıen • célja, hogy az élet valamennyi területén megelızze a hátrányos megkülönböztetést és elısegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlıségét • magában foglalja valamennyi, az (1) bekezdés szerinti célt szolgáló kormányzati intézkedést • a Kormány - a társadalmi és érdek-képviseleti szervezetekkel, valamint a munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetekkel való egyeztetést követıen, az esélyegyenlıségi ügyek koordinációjáért felelıs miniszter elıterjesztése alapján - javaslatára az Országgyőlés kétévenként jóváhagyja • a Program az országgyőlési határozat mellékletét képezi • elemzi az érintett társadalmi csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az esélyegyenlıséget elısegítı célokat. „A Program tartalmazza a) a társadalmi szemlélet kedvezı irányú megváltoztatásához szükséges intézkedéseket, b) a jogsértésekkel szembeni fellépés lehetıségeire vonatkozó felvilágosító intézkedéseket, c) a hátrányos helyzető csoportok munkaerı-piaci helyzetének javításához, valamint a munkaerı-piaci aránytalanságok csökkentéséhez szükséges intézkedéseket, d) a hátrányos helyzető csoportok részvételének növeléséhez szükséges intézkedéseket a döntéshozatal valamennyi szintjén, e) a munkáltatóknak a Program eredményességében való érdekeltségét növelı állami intézkedéseket, f) a hátrányos helyzető csoportoknak az információs társadalommal összefüggı szolgáltatásokhoz való hozzáférésének elısegítéséhez szükséges intézkedéseket, g) a hátrányos helyzető csoportok részvételének növeléséhez szükséges intézkedéseket a köz- és felsıoktatásban, valamint h) a kitőzött célok megvalósításához szükséges jogalkotási feladatok meghatározását.” Az esélyegyenlıség a társadalom minden tagja számára fontos érték. Biztosítékul szolgál annak a célnak az elérésében, hogy mindenkinek - bárminemő megkülönböztetés nélkül - legyen esélye a munkavállalásra, a szociális és egészségügyi ellátásra, lakhatási, oktatási és képzési ellátásra, szolgáltatások elérésére, igénybevételére. Legyenek ezek elérhetıek függetlenül attól, hogy milyen a neme, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása hovatartozása, 4

fogyatékossága, vallási vagy világnézeti meggyızıdése, nemi identitása, életkora, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonya, stb. Az egyenlı bánásmód elvének betartása az Európai Unió és a hazai társadalom azonos célja. Míg 1975 elıtt a Közösség az „egyenlı munkáért egyenlı bért” elvét követte, az ezután következı 5 évben fokozatosan az egyenlı bánásmód tagállami szabályainak harmonizálása vált a közösségi szociálpolitika legkidolgozottabb területévé. A 80-as évek végétıl napjainkig pedig az egyenlı bánásmód garantálásán túllépve az esélyegyenlıségi koncepció pozitív programokkal és pozitív diszkriminációval igyekszik valódi esélyegyenlıséget biztosítani.

A megyei esélyegyenlıségi program jogszabályi háttere • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról 1992. évi XXII. tv. A Munka Törvénykönyve 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény A kormány 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelete a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeirıl, A muzeális intézményekrıl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmővelıdésrıl szóló 1997. évi CXL. törvény A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény Közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettségérıl szóló 1998. évi XXVI. tv. 2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredı hátrányos megkülönböztetésrıl szóló, 57/2002. (XI. 18.) OM rendelet az integrációs felkészítésrıl 29/2002. (V. 17.) OM rendelet a fogyatékossággal élı hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlıséget biztosító feltételekrıl 21/2003. (II. 25.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minısítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlı Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elısegítı kormányzati programról és az azzal összefüggı intézkedésekrıl 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdı fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követıen munkát keresık foglakoztatásának elısegítésérıl, továbbá az 5

• • • • • • • • • •

ösztöndíjas foglalkoztatásról 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességő munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenırzésének szabályairól Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nık közötti esélyegyenlıség és egyenlı bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történı megvalósításáról Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlıség mindenki számára európai évérıl (2007) – az igazságos társadalom irányában 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérıl 1089/2006. (IX. 25.) Korm. határozat a Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács létrehozásáról A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. Tv. Az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggı módosításáról szóló 2010. évi XXXIX. törvény A helyi esélyegyenlıségi program elkészítésének szempontjairól szóló 120/2010. (IV. 16.) Korm. Rendelet Az Országos Esélyegyenlıségi Szakértıi Névjegyzékrıl, az esélyegyenlıségi szakértıi tevékenység végzésérıl és annak feltételeirıl, a szakértı mőködésérıl szóló 119/2010. (IV. 16.) Korm. Rendelet Az esélyegyenlıségi szakértık képzésének követelményeirıl szóló 118/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet

6

Magyar Köztársaság Alkotmányának esélyegyenlıséget szolgáló rendelkezései

70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlıség megvalósulását az esélyegyenlıtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. 70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. (2) Az egyenlı munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlı bérhez van joga. (3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minıségének. (4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidıhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz. 70/C. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson vagy ahhoz csatlakozzon. (2) A sztrájkjogot az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni. (3) A sztrájkjogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévı országgyőlési képviselık kétharmadának szavazata szükséges. 70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élıknek joguk van a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. 70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. 70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a mővelıdéshez való jogot. (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közmővelıdés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelezı általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhetı közép- és felsıfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülık anyagi támogatásával valósítja meg. 70/G. § (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és mővészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. (2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány mővelıi jogosultak.

7

Helyzetelemzés

8

Általános helyzetelemzés – az érintettek köre

Bács-Kiskun Megye bemutatása Területi és földrajzi adottságok Bács-Kiskun megye az ország legnagyobb területő, ötödik legnépesebb, a DunaTisza köze kétharmadát elfoglaló megyéje. Székhelye: Kecskemét. 8445 km2-es területén 119 település helyezkedik el A megyébıl 31 %-ot városok foglalnak el, a községek területe összesen 5940 km2. Egy településre átlagosan 71 km2 jut. A városok átlagos nagysága 159 km2, a községeké 56 km2. A megélhetés feltételei, valamint elsısorban a megye északi részére jellemzı tanyás területek miatt a települések térbeli elhelyezkedése a megyében nem egyenletes. A megye déli és Duna menti részén a településsőrőség nagyobb. A közel fél megye nagyságú területen a települések 60 %-a helyezkedik el. A városok közül a legnagyobb területen fekszik a megyeszékhely, Kecskemét megyei jogú város (321 km2), a legkisebb Kalocsa, katolikus érseki székhely (53 km2). A községek közül a szélsıségeket Bugac (131 km2), illetve Újtelek (nem egészen 10 km2) képviselik. Bács-Kiskun megye

Forrás: Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. 9

Népesség, népmozgalom Lakónépessége 2008. év végén 530,4 ezer fı. népsőrősége 62,8 fı/km2..Jellemzıek az óriásfalvak, jelentıs a tanyasi lakosság száma. A népesség korösszetételére az öregedés folyamata jellemzı. Minden száz 15 éven aluli gyermekre 121 idıskorú, 60 éven felüli jut. A lakosság 2/3-a a megye 21 városában él. A legnépesebb település Kecskemét, ahol a megye lakosságának több, mint 1/5-e él, s egyben a legsőrőbben lakott település is (346,7 fı/km/2). Bács-Kiskun megyében - az országos tendenciához hasonlóan - a demográfiai folyamatok az évtizedek folyamán kedvezıtlenül változtak. Az élve születések száma egyértelmően csökkenı, aránya a XX. század elején még megközelítette a 40 ezreléket, a század közepére 20 ezrelék körülire mérséklıdött, az évszázad végén pedig már nem érte el a 10 ezreléket. A születésekkel ellentétes irányú a halálozások tendenciája. Az 1960-as évek második felétıl tapasztalható folyamatos növekedés. Ennek oka részben a népesség öregedési folyamata, részben azonban annak következménye, hogy bizonyos népességcsoportok körében rosszabbodtak az életesélyek, s ezzel együtt a halálozási viszonyok. A halálozási arány a hatvanas évek 11 ezrelékérıl a nyolcvanas évek elejétıl már 14 ezrelék fölé emelkedett. A mortalitás nemenként jelentısen eltérı: egyértelmő a férfiak fokozottabb halandósága. A férfiak születéskor várható átlagos élettartama alig több, mint 67 év, a nıké pedig megközelíti a 77 évet. A népesség korösszetételére az öregedés folyamata jellemzı. A 2001. évi népszámláláskor a megye népességének 18 %-a volt gyermekkorú, egyharmada fiatal felnıtt, 27 %-a idısebb felnıtt korú és 21 %-a idıskorú. Jelenleg minden száz 15 éven aluli gyermekre 121 idıskorú, 60 éven felüli jut. A megye lakóinak nemenkénti megoszlását mindenkor a nıtöbblet jellemezte. Ez a többlet alapvetıen csak a középkorúak és az idıskorúak csoportjára jellemzı. A lakosság korcsoportonkénti bontásban történı vizsgálatával megállapítható, hogy a lakosság öregszik, a gyermekek születésének száma alacsony. A népesség fıbb korcsoportonként (év) 0–14 15–39 40–59 60– X Összesen 1000 férfira jutó nı

BácsKiskun megye

Dél-alföld

Magyarország

93 687 186 965 151 998 113 867 546 517

fı 229 201 471 446 384 248 292 757 1 377 652

1 694 936 3 574 493 2 847 327 2 081 559 10 198 315

1 098

1 099

1 102

BácsKiskun megye 17,1 34,2 27,8 20,8 100,0 -

Délalföld százalék 16,6 34,2 27,9 21,3 100,0 -

Magyar -ország 16,6 35,1 27,9 20,4 100,0 -

A megye a az régió ország százalékában 40,9 5,5 39,7 5,2 39,6 5,3 38,9 5,5 39,7 5,4 -

Forrás: KSH

A megye gazdaságát a mezıgazdaság határozza meg: az ország mezıgazdasági termelésébıl területi súlyarányát meghaladó mértékben részesedik. A kedvezı adottságok miatt különösen kiemelkedı szerepe van a szılı- gyümölcs- és zöldségtermesztésben. Az iparban az élelmiszeripar mellett mára a gépiparé a meghatározó szerep: ebben a két ágazatban dolgozik a megyei székhelyő ipari foglalkoztatottak létszámának több mint fele. E két ágazat az ipari tevékenység termelési értékébıl több mint kétharmaddal részesedik Bács-Kiskun megyének jelentıs szerepe van az ország tranzitforgalmában. A területén áthaladó országos közutak hossza meghaladja a 2,2 ezer km-t. Az M5-ös autópálya gazdasági jelentısége ugyanúgy meghatározó, mint az elmúlt években épült új dunai hidaké. A megyében a vasutak hossza az országos hálózatnak alig 8 %-át teszi ki. 10

A 311/2007. (XI.17) Kormányrendelet – korábban a 64/2004. (IV.15.) Kormányrendelet – a területfejlesztési kedvezményezett térségeinek jegyzékében szereplı kistérségek közül kettı a megyében található: a Bácsalmási és a Jánoshalmi kistérség, ahol a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a szociális felzárkóztatás elısegítésére már két 3 éves programot indított.

Jövedelmi viszonyok A foglalkoztatottak közel kétharmadát képviselı fizikaiak átlagkeresete a nemzetgazdasági átlag nyolctizedét éri el, a szellemieké pedig 36 %-kal meghaladja. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban dolgozók havi bruttó átlagkeresete a legkevesebb, a legtöbbet pedig a pénzügyi szektorban dolgozók végzık vihetik haza. Az elıbbiek csupán héttizedét, az utóbbiak viszont mintegy másfélszeresét keresik a nemzetgazdasági átlagnak. Ezen kívül viszonylag alacsonyak még a havi bruttó átlagkeresetek az egyéb közösségi és személyi szolgáltatás területén, valamint az építıiparban, ugyanakkor a közigazgatásban, társadalombiztosításban egyharmadával keresnek többet az átlagnál. A férfiak és a nık keresete közötti különbség 14-15 % körüli az elıbbiek javára. A lakossági jövedelmek - amelyek tényleges nagyságrendjét megítélni lehetetlen - az egyes népességcsoportok között igen szélsıségesen alakulhatnak. A bérbıl és fizetésbıl élık még mindig viszonylag alacsony szintő és mérsékelt növekedéső keresete mellett ugyanis a lakossági takarékbetétek állománya (különösen a devizabetéteké) folyamatosan emelkedik. A különbözı társadalmi rétegeknél eltérı mértékben, de legnagyobb arányban élelmiszerekre költenek a háztartások. Aránya az utóbbi években valamelyest csökkent, de a személyes célú kiadásoknak még mindig csaknem egyharmadát erre a célra fordítják. Ezen kívül igen jelentıs nagyságrendő a lakásfenntartásra és a közlekedésre fordított jövedelemhányad. Ezeket követıen - nagyságrendileg jóval lemaradva - a ruházkodásra, az élvezeti cikkekre, a háztartás- és lakásfelszerelésre, valamint a mővelıdésre, oktatásra fordított kiadások említhetık. Munkaerı-piaci mutatók Bács-Kiskun megyében A más településre eljáró lakónépesség közel azonos számban az ipari és a szolgáltatásban dolgozik. Elvándorlás a munkahely miatt Helyben dolgozók Terület, igazgatási rang

Összesen együtt

Mezıgazdaságban

Iparban

Más településre eljárók Szolgáltatásban

együtt

Mezıgazdaságban

foglalkoztatottak

Iparban

Szolgáltatásban

foglalkoztatottak

Megyei jogú város

43 835

40 594

1 084

12 082

27 428

3 241

136

1 294

1 811

Többi város

82 371

70 901

8 495

22 667

39 739

11 470

743

4 598

6 129

9 579

34 749

67 167

14 711

879

5 892

7 940

14 117

9 111

16 885

25 231

1 669

12 233

11 329

23 696

43 860

84 052

39 942

2 548

18 125

19 269

Városok 126 206 111 495 együtt Községek, 65 344 40 113 nagyközségek Megye 191 550 151 608 összesen

Forrás: KSH 11

A munkanélküliség tekintetében Bács-Kiskun megye az országos átlag feletti mutatókkal rendelkezik. Nyilvántartott munkanélküliek száma 2008. év végén 18,7 ezer fı volt, a munkanélküliségi ráta 8,6 % szemben az országos 7,8 %-kal. Korosztályos munkanélküliség Gazdasági aktivitás Munkanélküli

Összesen

0–14

23 311

–

15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–57 1 603

4 194

3 462

2 925

2 809

2 896

2 812

1 830

493

Forrás: KSH

A fenti táblázatból kiderül, hogy a pályakezdı, a frissen munkába állók között a legmagasabb a munkanélküliek száma. Nyilvántartott álláskeresık száma és aránya Bács-Kiskun megyében az állandó lakóhelyük szerint.

Baja Kecskemét Kiskırös Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunmajsa Dunavecse

Összesen (fı) 1949 4033 692 993 1386 789 184

2007. febr.20-i állapot Rel. mut.(%) 7,92 5,49 7,08 4,74 6,87 10,17 6,97 Forrás: KSH

A gazdaságilag aktív lakosság száma 217.100 fı, a nem aktív lakosság száma 190.700 fı a 2006. évi adatok alapján. A helyben dolgozó és más településre eljáró foglalkoztatott lakónépesség fıbb demográfiai jellemzıt az összevont nemzetgazdasági ág szerinti megoszlásban vizsgálva, a legutóbbi népszámlálás adatait felhasználva kimutatható, hogy a lakosság 79%-a helyben dolgozik, s annak több mint fele a szolgáltatásban, s közel 30%-a az iparban. A megyében 2008. évben nyugdíjban és nyugdíjszerő ellátásban részesült a lakónépesség 31,2 %. Házi segítségnyújtás keretében ellátottak száma 2.132 fı, tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben lakók száma 4.351 fı, rendszeres szociális segélyben részesítettek száma 10.714 fı.

Nemzetiségi helyzet és oktatás Bács-Kiskun megye 3 város és 18 községe tekinthetı jellemzıen nemzetiségi vegyes lakosságú településnek. Az itt élı lakosság száma a megye népességének több mint 10 %-a. A nemzetiségek közül legnagyobb számban a magukat németeknek vallók élnek a megyében, ıket a horvát és a szerv nemzetiségek követik. A szlovák nemzetiség száma és aránya ennél jóval alacsonyabb.

12

Nemzetiség 1. 2. 3. 4. 5.

Német Horvát Szlovák Szerb Cigány Bács-Kiskun összesen:

megye

Bács-Kiskun megyében élı nemzetiségek népesség adatai 1990 évi * 2001 évi Becsült nemzetiségi népszámlálás /fı/ népszámlálás /fı/ népesség /fı/** 7.260 4.476 15.400 3.570 1.690 12.700 490 614 7.400 nincs adat 307 690 4.980 6.026 22.300 16.300

13.113

58.490

* Baja, Bácsalmás nélkül ** Kisebbségi szervezetek adatközlése alapján Forrás: KSH

Bács-Kiskun megye szinte valamennyi településén élnek cigányok. 70 %-uk jelenleg a városokban és azok környékén lévı településeken élnek. A kisebbségi jogok elismerése, a másság tolerálása, az anyanyelv és kulturális hagyományok megırzésének igénye jelenti a demokrácia alapját és a közoktatás specifikus igényeinek támogatását. Bács-Kiskun megye nemzetiségi oktatás intézményrendszere a 70-80-as években alakult ki. Valamennyi nemzetiségi településen megszervezıdött az általános iskolai nemzetiségi oktatás, s mőködik nemzetiségi óvoda ill. óvodai csoport. A megye óvodáiban növekedik a nemzetiségi nyelvi nevelés iránti igény, amely különösen a német nemzetiség esetében dinamikus. Viszont hosszú évek óta stagnál a horvát és szlovák nyelvet tanuló óvodások száma. Szerb nemzetiségi nyelvi nevelés a megyében egyetlen egy óvodában sem folyik. Az óvónık jelentıs része megfelelı végzettséggel rendelkezik, és említésre méltó, hogy növekszik az adott nemzetiségi nyelvet beszélı dajkák gondozók száma is. A nemzetiségi iskolák típusuk és feltételrendszerük szerint nemzetiségenként differenciáltak. Az iskolák többségében elsısorban a nemzetiség nyelvének oktatása folyik. A tanulók nyelvismerete iskolakezdéskor általában alacsony, a családi és kommunikációs háttér hiányában szinte csak az óvodában elsajátított kézségekkel rendelkeznek. Az iskolai pedagógiai programokat jól segítik az iskolában szervezett szakkörök, hagyományırzı csoportok, nyelvi táborok és különbözı, érdeklıdésen alapuló tanulói kisközösségek munkája. A nemzetiségi oktatás tárgyi-személyi feltételei az elmúlt években jelentısen javultak, de még mindig elmaradnak a nemzetiségek által megfogalmazott igényektıl. A Bács-Kiskun Megyei Közgyőlés 5/1996. (IV. 5.) Kgy számú rendelete a kitüntetı díjak alapításáról és adományozásáról 3.§.-a rendelkezik a szakmai kitüntetı díjakról a (8) bekezdés értelmében „Bács-Kiskun Megye Nemzeti Kisebbségeiért Díja”-t kapnak minden évben azok, akik a nemzeti kisebbségek kulturális hagyományai megırzésében és a nemzeti kisebbségek érdekében kifejtett kimagasló tevékenységet végeznek. Évente 3 díj odaítélésére kerül sor. A díjak alapítása óta eddig 49 személy, illetıleg közösség részesült ebben a kitüntetı díjban.

13

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat esélyegyenlıségi helyzete (ágazati helyzetelemzések) SZOCIÁLIS ELLÁTÁS A szociális ellátás feltételeinek biztosítása a nemzetközi egyezményekben, így különösen az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok egyezségokmányában, továbbá az alkotmányban meghatározott szociális jogok érvényre juttatása érdekében a társadalmi szolidaritás alapján, valamint a jövı nemzetékéért és a szociális segítségre szorulókért érzett felelısségtıl vezérelve az Országgyőlés 1993ban megalkotta a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényt. A törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megırzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. A szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért, és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelısségen túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A törvény hatálya kiterjed a Magyarországon élı magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre, ezen túlmenıen az Európai Szociális Chartát megerısítı országoknak, a Magyar Köztársaság területén jogszerően tartózkodó állampolgárokra is. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a szociális törvény szabályainak ismeretében biztosítja a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátásokat. Ezek • ápolást, gondozást nyújtó intézmény, • rehabilitációs intézmény, • lakóotthon, • átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény. Önként vállalt feladatai közé tartozik a szociális gondoskodás alapszolgáltatásaként megjelölt • támogató szolgáltatás, • fogyatékos személyek nappali intézménye. A Megyei Önkormányzat kötelezettségébe a szakosított ellátási formák biztosítása tartozik, amely azt jelenti, hogy amennyiben az érintettek életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt alapszolgáltatások miatt nem lehet gondoskodni, állapotuknak és helyzetüknek megfelelı, a fentiekben felsorolt szakosított ellátási formák valamelyikében kell gondozni. A szakosított ellátási formákat igénybe vevı személyek ellátásáról az állapotuk változásáról, valamint a részükre biztosított terápiás ápolási, ill. egyéb szolgáltatások tartalmáról jogszabályi normák nyújtanak garanciát. Az ápolás és gondozást nyújtó intézményekben az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetésérıl, szükség szerint ruházattal, ill. textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, egészségügyi gondozásáról, valamint lakhatásáról kell gondoskodni. 14

Rehabilitációs intézmény a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, ill. helyreállítását szolgálja, a pszichiátriai betegek esetében 18, a szenvedélybetegek esetében 16 éves kor felett kell biztosítani az ellátást, abban az esetben, ha az illetı rendszeres vagy akkut gyógyintézeti kezelésre nem szorul, s utógondozására nincs más mód. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények ideiglenes jelleggel, legfeljebb egy év idıtartamra – amely további egy évvel meghosszabbítható – teljes körő ellátást biztosítanak. Lakóotthon esetében 8-12 személy ápoló-gondozó otthoni ellátásával azonos, azonban életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelı ellátott kerül elhelyezésre családias környezetben. 2008-ban gazdasági szükségszerőségek miatt a megyei önkormányzat úgy döntött, hogy figyelembe véve az intézmények földrajzi elhelyezkedését összevonja azokat. Ennek kapcsán négy intézmény látja el a Megyei Önkormányzat feladatát, az alábbiak szerint. 1. BKMÖ Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthona, Kiskunhalas Az intézmény ápolást-gondozást nyújtó tartós bentlakásos intézmény, amely ellátja a megye területén élı felnıtt korosztályba tartozó értelmi fogyatékos személyeket, és pszichiátriai betegeket szociális rászorultság esetén. A fogyatékos betegek ápológondozó otthon részlegben 120, míg a pszichiátriai betegek ápoló-gondozó otthon részlegében 235 fı helyezhetı el. 9 részleg látja el a feladatot, amely 3 nıi, 3 férfi és 3 koedukált osztályra bontható. A lakók koruk, nemük és egészségi állapotuk alapján kerülnek elhelyezésre. A fogyatékos személyek ellátása azon enyhe, és középsúlyos értelmileg akadályozott személyek gondozását és foglalkoztatását foglalja magába, akiknek az ellátására csak intézményi keretek között van lehetıség. Az intézmény a pszichiátriai ellátás keretében azon krónikus pszichiátriai betegek teljes körő ellátásáról gondoskodik, akik akkut gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, ám egyéni állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt önmaguk ellátásáról segítséggel sem képesek gondoskodni, és az intézményi felvétel idıpontjában állapotuk nem veszélyeztetı. Az állami szerepvállalás elıtérbe kerülése miatt egyre nagyobb azok száma, akik felvételüket várják az intézménybe. 2. BKMÖ „Nefelejcs Ház” Idıskorúak Otthona, Lajosmizse: Az intézmény tartós, ápolást-gondozást nyújtó bentlakásos elhelyezést biztosító létesítmény idıskorúak és mozgásfogyatékosok részére. Székhelye Lajosmizsén található, telephelye Szabadszálláson van. Az ellátottak száma a két egységben összesen 207 fı. Az ellátottakra jellemzı, hogy közel 25%-uk önmagáról gondoskodni nem képes, ágyban fekvı idıs ember, 60%-uk kevés támogatással önellátásra képes, a többi ellátott a hétköznapi életvitelben teljesen akadályozott, azonban segítségnyújtással megırizhetı az életminısége. Az intézményben nyomon követhetı az a társadalmi jelenség, amely a többgenerációs családmodell kiszorulását támasztja alá. Az idıs, öreg korosztály tagjai – kifejezetten abban az esetben, ha önellátásra képtelenné válnak - a családi élet mindennapjaiba nem kerülnek beillesztésre, ezért fogalmazódik meg nagyszámú igény idısotthonok létesítésére és fenntartására. Hasonlóan az elızı intézményhez itt is várólistán sorakoznak a felvételüket kérelmezık.

15

3. BKMÖ „Harmónia” Integrált Szociális Intézménye, Kaskantyú: Az intézmény mőködése szempontjából integráltan látja el a szenvedélybetegek – elsısorban alkoholbetegek – illetve fogyatékos személyek ápolását-gondozását. A szenvedélybetegek ellátása tekintetében az Önkormányzat ápoló-gondozó otthont, átmeneti otthont, rehabilitációs célú lakóotthont és nappali ellátást biztosít összesen 135 férıhely fenntartásával. Székhelye Kaskantyú. Fogyatékos személyek esetében ápoló-gondozó otthon, valamint lakóotthon fenntartásával látja el a feladatát az Önkormányzat. Ezen intézmény székhelye Solt, 91 férıhellyel. A szenvedélybetegek esetében olyan férfiak, ill. nık ápolását, gondozását látja el az intézmény, akik szomatikus és mentális állapotot stabilizáló javító kezelést igényelnek, önálló életvitelre idılegesen nem képesek, azonban gyógyintézeti kezelésre nem szorulnak. Jellemzıen alkohol függıségben szenvednek, 20%-uk keverten alkohol és gyógyszerfüggı,5 %-uk alkohol és viselkedési addiktív, 5% viselkedési addiktív. A fogyatékos személyek ellátása esetében elmondható, hogy besorolásukat tekintve középsúlyos fokban értelmileg akadályozottak, oktatásuk, képzésük, foglalkoztatásuk, valamint gondozásuk csak intézményi keretek között megoldható. Többségük a 20-50 éves korosztályhoz tartozik, a férfiak aránya megközelítıleg 60%. Elmondható, hogy nagyszámban a megyei fenntartásba tartozó oktatási vagy gyermekvédelmi intézmények ellátottai voltak ezt megelızıen. 4. BKMÖ „İszi Napfény” Integrált Szociális Intézménye, Bácsborsód: Az intézmény fogyatékos személyek, szenvedélybetegek és idıskorúak ellátását végzi. Bácsborsódon, Bácsalmáson és Nagybaracskán összesen 276, Garán 250, Katymáron 70 ellátottról gondoskodunk. Az idıskorú ellátottakra vonatkozó adatok arányai hasonlóak a Lajosmizsénél taglaltakéhoz. A fogyatékos személyek esetében inkább az idıskorúak ellátása a jellemzı. A garai intézményben az értelmileg súlyos fokban akadályozott gyermekek és felnıttek kerülnek ápolásra és gondozásra, akiknél a fogyatékosságukhoz a legtöbb esetben szomatikus probléma is párosul. Az ellátottak közel 30%-a önellátásra képtelen, fogyatékosságából eredıen testi leépülésük is kialakult. Az ellátottakról általánosan elmondható, hogy a családi és megszokott mikrokörnyezetükbıl részben vagy egészen kiszakadtak. Az ellátottakat autonóm személyiségnek tekintik, akiknek joguk van alakítaniuk életminıségeiket, szabadon dönthetnek, vagy választhatnak az ıket érintı kérdésekben. Önként vállalt feladat ellátás során a szociális alapellátások témakörébe tartozó ellátási típusok a többcélú közoktatási intézmény profiljához szervesen kapcsolódik. 5. BKMÖ Kecskeméti, Közoktatási, Gyermekvédelmi és Szociális Intézménye A Megyei Önkormányzat önként vállalt feladatban alapszolgáltatás megszervezésével kistérségi szinten segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére a támogató szolgáltatás, valamint a fogyatékos személyek nappali ellátásának megszervezésével és fenntartásával. A támogató szolgálat négy kistérségre kiterjedıen szállítja az értelmileg akadályozott és egyéni fejlesztésbe bevont gyermekeket és fiatal felnıtteket, valamit támogatja szüleiket a szociális ellátások igénybe vételének terén, és folyamatos életvezetési tanácsokkal látja el ıket. A fogyatékosok nappali ellátása keretében 24 fiatalnak biztosít személyre szabott csoportos foglalkozást, figyelembe véve az értelmi akadályoztatásának a fokát, habilitációs, rehabilitációs igényét. Az intézmény és egyben a fenntartó ezzel a 16

szolgáltatással megakadályozza az érintett személyek társadalmi leszakadását, és az alapszolgáltatás mőködtetésével biztosítja a családban való nevelkedést, megakadályozza a családból történı kiszakadást, mert ennek hiányában az esetek 90%-ában nagy valószínőséggel szociális otthoni elhelyezésben kellene részesíteni a fiatalokat. A szociális ellátások terén az állami szerepvállalás feladatkörébe tartozó ápolásgondozás, átmeneti vagy rehabilitációs célú ellátások tekintetében az ellátottak köre elsısorban Bács-Kiskun megye lakosait jelenti, fajra, nemre, nemi identitásra, politikai és társadalmi hovatartozásra tekintet nélkül a feladat-ellátással megbízott intézmények mindenki számára biztosítják és elérhetıvé teszik a szociális biztonság témakörébe tartozó ellátási formákat, ellátási garanciát nyújtanak a személyes ellátás tekintetében. Hozzáférésük mindenki számára biztosított, az a bírósági/rendırségi kötelezés kivételével mindenki számára önkéntes. Szociálpolitikai értelemben a megváltott szociális biztonsági javak – témakörébe sorolódnak az ellátási formák.

GYERMEKVÉDELEM A jövı nemzedékéért érzett felelısséggel vezérelve a Gyermek jogairól szóló New York-ban 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetésérıl szóló 1991. évi LXIV. törvényben, továbbá a Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott gyermeki jogok érvényre juttatása érdekében a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvénnyel, valamint a szociális igazgatásról és szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénnyel összhangban az országgyőlés 1997-ben megalkotta a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt. A törvény célja, hogy megállapítsa azokat az alapvetı szabályokat, amelyek szerint az Állam a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkezı más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülıi kötelezettségek teljesítéséhez, ill. gondoskodjanak a gyermek veszélyeztetettségének megelızésérıl és megszüntetésérıl, a hiányzó szülıi gondoskodás pótlásáról, valamint a társadalmi gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnıttek beilleszkedésérıl. A törvény a fenti célok elérése érdekében a gyermekek alapvetı jogait és e jogok érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmének rendszerét, alapvetı szabályait határozza meg. A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint a letelepedett, bevándorolt, ill. befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, oltalmazottként, ill. hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnıttre, és szüleire. A Megyei Önkormányzat közigazgatási szerepébıl adóan a gyermekvédelmi szakellátások keretében biztosítja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti, vagy tartós nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnıtt további utógondozói ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylı gyermek teljes körő ellátását. Teljes körő ellátásban biztosítja a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdését elısegítı, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelı étkeztetését, ruházattal való ellátását, mentálhigiénés és egészségügyi ellátását, gondozását, nevelését, lakhatását. A fenntartói önkormányzat a fenti feladatait a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, gyermekotthonok és többcélú közoktatási intézmények egységeként mőködı gyermekotthonok mőködtetésével látja el. 17

1995-ben a gyermekvédelmi rendszert érintı integráció során a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot és a nem közoktatási intézményekhez rendelt, tiszta profilú gyermekvédelmi feladatot ellátó gyermekotthonokat, lakásotthonokat egy egységgé szervezte a Megyei Önkormányzat. 1. BKMÖ Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálata és Gyermekotthonai A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata az átmeneti és tartós nevelésbe vétel iránti eljárás során, valamint az ideiglenes hatályú elhelyezést követıen a gyermek gondozási helye meghatározása érdekében a gyermek személyiségvizsgálata, a gyermekre vonatkozó szakvélemény és elhelyezési javaslat elkészítése a gyámhivatal megkeresésére, a gyermek elhelyezési tervének elkészítésérıl való gondoskodás, valamint az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket befogadó nevelıszülı és gyermekotthon kijelölése. Bács-Kiskun megyében 2010-ben megközelítıleg 1200 gyermek él állami gondoskodásban. Ebbıl közel 80%-uk nevelıszülınél kerül elhelyezésre. A gyermekvédelmi szakellátó rendszer integrációja kapcsán: • Faragó Béla Gyermekotthon (I, II), Kecskemét, 6 lakásotthon • Napsugár Gyermekotthon, Kecskemét • Haynald Gyermekotthon, Hajós, 5 lakásotthon • Kunfehértói Gyermekotthon, 4 lakásotthon • Bácsalmási Gyermekotthon, 4 lakásotthon került egy intézményi vezetés alá. A Megyei Önkormányzat 2000-tıl folyamatosan a nagy létszámú alapvetıen nem gyermekvédelmi feladatot ellátó kastélyok, kúriák kiváltását követıen lakásotthonokat alakított ki, amelyek jellemzıen családias lakóövezetben lévı ingatlanok vásárlását, ill. kialakítását jelentette. A lakásotthonokban 8-12 gyermek kerül elhelyezésre, koruknak és állapotuknak megfelelıen. Amennyiben az ellátott gyermek fogyatékkal él, különleges, ha magatartászavarral, esetleg szer használattal küzd, speciális lakásotthoni elhelyezésben részesül. 2. BKMÖ Kecskeméti Közoktatási Gyermekvédelmi és Szociális Intézménye Idırendben a legutolsóként, 2009-ben került kialakításra az iskola kollégiumi részlegének átalakításával. 32 gyermek különleges ellátását biztosítja lakásotthoni egységekben. Az elhelyezett gyermekek és fiatal felnıttek valamennyien az iskola tanulói közép-, vagy súlyos fokban értelmileg akadályozottak, sajátos nevelési igényőek. Az intézményhez tartozik egy különálló lakásotthon, ahol önellátásra segítséggel képes jellemzıen 14-21 éves fiatalok, akik a város köziskoláiban folytatnak tanulmányokat. 3. BKMÖ Közoktatási Intézménye és Gyermekotthona, Baja A gyermekotthon rekonstrukciója csak részben készült el. 2004-ben 2 egyenként 8 gyermek különleges igényeinek ellátását biztosító lakásotthont építtetett a fenntartó, ahol teljes körő ellátást biztosít. Az intézményhez szervesen tartozó kollégiumban kb. 15 gyermek elhelyezése biztosított, azonban ez nem felel meg a gyermekvédelmi ellátásoknál rögzített elhelyezési feltételeknek. Az ellátott gyerekek és fiatal felnıttek valamennyien az iskola tanulói, enyhe fokban értelmileg akadályozottak.

18

4. BKMÖ Duna Menti Közoktatási Intézménye és Gyermekotthona (Dunavecse) Kettı családi ház megvásárlásával és átalakításával, valamint egy lakásotthon építésével az iskolához tartozó kollégium kiváltása megtörtént. Az elhelyezett gyermekek és fiatal felnıttek 99%-a az iskola tanulója, enyhe fokban értelmileg akadályozott. A Megyei Önkormányzat feladat-ellátása kapcsán alapszabályként elmondható, hogy nagy figyelmet fordítunk a gyermekek egyéni szükségleteire, személyiségi állapotukra, korukból adódó sajátosságaikra. Az elhelyezési hely kiválasztásakor meghatározó érvként szerepel a vérszerinti család lakóhelyének figyelembe vétele a kapcsolattartás elısegítésének érdekében. Legfıbb cél a vérszerinti családba történı mielıbbi visszahelyezés, amennyiben ez nem lehetséges, az önálló életre nevelés. Feladatunkat fajra, nemre, ideológiai hovatartozásra, társadalmi hovatartozásra tekintet nélkül mindenkire azonos szabályok nélkül látjuk el. A személyre szabott gondozási-nevelési tervek azonban kitérnek a sajátos igények teljesítésére, ami a faji hovatartozást, a nemi identitást, a vallás gyakorlásának szabadságát, a kisebbségi társadalmi csoportokhoz való hovatartozást elısegíti és támogatja. Az ellátás nem önkéntes, annak elrendelését mindig külsı szerv (gyámhivatal, rendırség, bíróság) dönti el. Idıtartamát a folyamatos felülvizsgálati eljárás garantálja.

EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat fenntartásában a Megyei Kórház és Rendelı Intézet áll, amely elsısorban a megye területén élı valamennyi lakos számára elérhetı és igénybe vehetı. Biztosítja az alkotmányban garantált egészséges élethez, az orvosi ellátáshoz és kezeléshez való jogot, az emberi méltóság megsértése nélkül. Az ellátás alanyi jogon jár, a szakorvosi gondoskodás az esetek nagy többségében háziorvosi beutalóhoz kötött, azonban, ha valamely állampolgár nem rendelkezik egészségügyi biztosítással, ennek hiányában is megkapja az életben maradáshoz és létfenntartásához szükséges beavatkozásokat. Az egészségügyi ellátás igénybe vétele önkéntes alapú. BKMÖ Kórháza fejlesztési tervei Pólus Program a gazdaságfejlesztési koncepció keretében a komoly, innovációs és exportpotenciállal rendelkezı klaszterek, valamint a pólusvárosokban a vállalkozási környezetet fejlesztı beruházások támogatásán keresztül a nemzetközi versenyképesség növelését tőzi ki célul. A 2010 és 2012 között megvalósuló beruházás által hatékony és gazdaságos lesz az egészségügyi ellátás. 21. századi színvonalú terápiás és diagnosztikai feltételrendszer kialakítása A megyei kórház betegágyai egy telephelyen lesznek, és komplex gyógyintézeti központ valósul meg a Dél-alföldön. A megye, illetve a régió egészségügyi mutatói sokkal rosszabbak, mint az országos átlag. A bács-kiskun megyei lakosok egy évvel kevesebbet élnek; a daganatos megbetegedések miatti halálozás 20 százalékkal magasabb, mint az országban máshol. A pályázaton elnyert támogatás összege 10,4 milliárd forint. A tulajdonos önkormányzat pedig 1,15 milliárd forint önrészt biztosít. Az új épületekben egy-két és három ágyas betegszobákat alakítanak ki; összesen 1341 új helyiség épül meg. A Megyei Kórház részletes esélyegyenlıségi elemzésére a Pólus program megvalósulása után, a Megyei Esélyegyenlıségi Program felülvizsgálatakor kerül sor 19

KÖZGYŐJTEMÉNYI ÉS KÖZMŐVELİDÉSI FELADATELLÁTÁS A Magyar Köztársaság Alkotmányának 70/F § (1) bekezdése fogalmazza meg az állampolgárok számára a mővelıdéshez való jogot. Ennek a jognak a gyakorlását a magyar állam különbözı kulturális intézmények fenntartásával, azok használatával, hozzáférhetıségével teszi biztosítja. A kulturális javak védelmérıl és a muzeális intézményekrıl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmővelıdésrıl szóló 1997. évi CXL. törvény (az ún. kulturális szaktörvény) meghatározta a muzeális intézmények, könyvtárak feladatait, szabályozta a közmővelıdés feltételeit, az önkormányzatok feladatait a közmővelıdés területén. A törvény kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy megismerje a kulturális örökség javait és ezek jelentıségét a történelem alakulásában. Megismerje a nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi önismeret formálásában, valamint ezek védelmével kapcsolatos ismereteket a muzeális intézmények tevékenysége, a könyvtári szolgáltatások, az oktatás, a közmővelıdés, az ismeretterjesztés, a sajtó és a tömegtájékoztatás útján. Igénybe vegye a nyilvános könyvtári ellátás rendszerét, a muzeális és közmővelıdési intézmények szolgáltatásait; mőveltségét, készségeit életének minden szakaszában gyarapítsa, közmővelıdési jogainak érvényesítése céljából közösséget hozzon létre. Bács-Kiskun megye jellegzetes kulturális arculatát a megyei önkormányzat fenntartásában mőködı közgyőjteményi, közmővelıdési, mővészeti és tudományos intézmények, és számos tehetséges mővész, alkotó, tudós formálja és teszi egyedivé. A megyei önkormányzat fenntartói és mecénási szerepe abban is megmutatkozott, hogy a tevékenységükhöz megfelelı körülményeket teremtett. Ezen a téren ennek az önkormányzati ciklusnak legnagyobb eredménye, és az országban is egyedül álló, hogy számos mőemlék, vagy városképi - jelentıségő múzeumot, és kulturális intézményt sikerült bıvíteni, fejleszteni. Felújításra került Kecskeméten a Cifrapalota, Baján a Vojnich-kúria és az Éber-ház, Kiskunhalason a Thorma János, Kalocsán a Viski Károly, Kiskunfélegyházán a Kiskun Múzeum, Szalkszentmártonban a Petıfi Sándor Emlékmúzeum. 2005-tıl díszkivilágítás szépíti a Cifrapalotát, és a Katona József Könyvtárat. Méltóbb körülmények közé került a Nemzetközi Zománcmővészeti Alkotómőhely. Értékes speciális távcsıvel gazdagodott a bajai Csillagvizsgáló Intézet. Bács-Kiskun megyének sajátos, egyedi hagyományokkal bíró tájegységei vannak (Kiskunság. Duna-mente, Bácska). A kulturális feladatokat ellátó intézményrendszer mellett mind nagyobb szerepet vállalnak a kulturális értékek teremtésében, közvetítésében az egyházak, a civil szervezıdések. A nemzetiségek, kisebbségek esélyegyenlısége szempontjából nagy jelentıséggel bír a helyi hagyományok ápolása, így a tradíciókat ırzık és ezen belül a nemzetiségiek is viszonylag szabadon ırizhették hagyományaikat és alakíthatták ki szervezeteiket. Ki kell emelni a nemzetiségek közmővelıdési tevékenységét, a kisebbségi önkormányzatok, a megyei alapítvány és a Nemzetiségi Központ szervezésével jelentıs kulturálisközmővelıdési rendezvénynek számítanak évente. Kecskemét külön programot készített a Kodály örökség megóvására és terjesztésére. A megyei önkormányzat a civil szervezetek közvetlen támogatásával és a feladatot ellátó megyei szolgáltató intézett fenntartásával járul hozzá a kulturális kínálat bıvítéséhez, az értékek közvetítéséhez.

20

Közmővelıdési intézmények bemutatása 1. BKMÖ Levéltára A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára megyei kötelezı szakmai feladatot lát el, folyamatosan gondoskodott arról, hogy az állampolgárok hozzájussanak azokhoz az adatokhoz, szakmai szolgáltatásokhoz, amelyek jogaik gyakorlását biztosítják, illetve a tudományos kutatásokat segítik. A levéltár iratvédelmi, feldolgozási, szolgáltatási tevékenységet is folytat. Eredményes pályázataikkal a szakmai munka fejlesztését sikerül elérniük. Pályázataik fıként állományvédelmi, informatikai és kiadványozási célok megvalósítására irányulnak. Az intézményben folyó kutatómunka eredményeként a megye és a városok múltját feldolgozó tudományos értékő könyveket, tanulmányokat jelentetnek meg. Az intézmény nem rendelkezik esélyegyenlıségi intézkedési tervvel. 2. BKMÖ Múzeumi Szervezete A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete 19 intézménye a régészet, néprajz, történelem, és mővészeti értékek győjtésében, megırzésében, feldolgozásában, és közkinccsé tételében végzi tevékenységét. Folyamatosak a nagyszabású régészeti ásatások, részben a megyében zajló építkezésekhez, útépítésekhez kötıdı megelızı feltárás, részben a leletmentés munkáit végezték el a szakemberek. Ezeket a feladatot a megyei önkormányzat esetenként külön is támogatja. A múzeumok nyitottsága, közmővelıdési szerepvállalása nagymértékben hozzájárult a székhely települések, a megye, a kistérségek kulturális karakterének kialakításához, arculatának formálásához. A „látogatóbarát – múzeum” programjának megvalósítása, a múzeumbarát-körök mőködtetése tovább növeli az intézmények látogatottságát. Olyan rendezvények vonzák többek között a látogatókat, mint Baján a város kiemelkedı alkotóihoz kötıdı képzımővészeti kiállítások, Kecskeméten a város történelmi évfordulóihoz kötıdı rendezvények, a Szórakaténusz Játékmúzeum és Mőhely gyermekek számára rendezett népszerő programjai. Kiskunfélegyházán a városalapítás évfordulóihoz, a hagyományok felélesztéséhez kapcsolódó programok, Szalkszentmártonban a Petıfi-évforduló rendezvényei váltotanak ki elismerést a települések lakói körében. Az intézmény nem rendelkezik esélyegyenlıségi intézkedési tervvel. 3. BKMÖ Katona József Megyei Könyvtára A Katona József Könyvtár szolgáltatási tevékenységének minden mutatója folyamatosan emelkedett, mára az ország legjobb közmővelıdési könyvtáraként tartják számon. Az olvasók száma tartósan 32 ezer fı fölött van. A könyvtár 2003 óta közel 4 millió látogatót fogadott, akik mintegy kétmillió dokumentumot kölcsönöztek, és további csaknem félmilliót használnak az olvasni, tájékozódni, és tanulni vágyók. Ennek alapja az a közel félmilliós nagyságot elérı győjtemény, amelybe évente 1516 ezer új dokumentum kerül. Az értékes helytörténeti győjtemény, valamint a hagyományos szolgáltatások biztosítása mellett ma az információszerzés legnagyobb és legsokoldalúbb lehetıségeit felvonultató intézménye. Az összes munkavállaló 78 %-a nı, 52 %-a (52 fı) 40 év feletti. A nemek megoszlásából adódóan a nık általában véve magasabban képzettek. A vezetı beosztásúak 80 %-a nı, 83%-a 40 év feletti. Az intézmény esélyegyenlıségi terve szerint a dolgozók iskola végzettség szerinti megoszlása: 8 általános iskolát végzett 3 fı (3 %), középiskolai végzettsége van 43 (43 %) fınek, felsıfokú iskolai végzettsége 54 (54 %) fınek. 4 fı fizikai fogyatékkal dolgozik az intézményben. A roma identitásáról nem tett nyilatkozatot egy alkalmazott sem. A személyi nyilvántartásban meglévı adatok szerint a házasok száma 56 fı, egyedülálló 40, 4 özvegy. A családosok száma összesen 53 fı, 24 fı 21

nevel 10 évesnél fiatalabb gyermeket, ez a családosok 45 %-a. Egyedül neveli 10 éven aluli gyermekét 2 fı, 10 éven felüli gyermekét 12 fı. Jelenleg 14 fı gyermekét egyedül nevelı szülı, a családosok 26 %-a. A könyvtárban dolgozóknak 40 tíz éven aluli és 44 tíz éven felüli eltartott gyermeke van. 13 fı gyermekgondozási szabadságon van. 4. BKMÖ Közmővelıdési Szakmai és Szolgáltató Intézete A kötelezı közmővelıdési feladatai ellátására jött létre a Közmővelıdési Szakmai Tanácsadó és Szolgáltató Intézet. Az intézet információs, és szakmai tanácsadó, szervezı szolgáltatásaival segíti a települési önkormányzatokat, a hátrányos helyzető térségeket, a közmővelıdési intézményeket, és a civil szervezetek közösségeit. Elnyerte a dél-alföldi régióban az iskolarendszeren kívüli közmővelıdési szakmai vizsgák ellátásának jogát. Sikeresen szervezi meg a kistérségi, megyei, regionális, országos és nemzetközi kulturális rendezvényeket, kialakította a felmenı rendszerő mővészeti versenyek, találkozók, minısítéseinek rendszerét. Végzi a hátrányos helyzetben lévı települések kulturális programmal történı ellátásának megszervezését. Vidékfejlesztési konferenciák megszervezésével járul hozzá a települési és térségi fejlesztési célok teljesüléséhez, a népegészségügyi programhoz. A felnıttképzés hozzáférésének javítására több pályázattal nyert. A program megvalósítása során a közmővelıdési dolgozókat készítik fel felnıttoktatási tevékenység ellátására, felnıttképzési bázishelyet alakítanak ki, és a jánoshalmi kistérségben élı hátrányos helyzető, munkanélküli lakosság képzését segítik elı. Az intézmény nem rendelkezik esélyegyenlıségi intézkedési tervvel. 5. BKMÖ FORRÁS Kiadója A Forrás folyóirat az olvasók és a szakmai megítélés szerint is az országban megjelenı irodalmi folyóiratok élvonalához tartozik. A folyóirat szerzıi között megtalálhatók a rangos hazai szerzıkön kívül a Kárpát-medence, sıt a világ magyarságának írói, költıi, tudósai. A szerkesztıség szinte az összes határon túli magyar nyelvő irodalmi, szociológiai mőhelyével kapcsolatban áll. A kiadó szervezésében az elmúlt évek során tematikus számok, író-olvasó találkozók és egyéb irodalmi rendezvények tucatjain emlékeztek meg irodalmi életünk kiemelkedı nagyságainak születésnapjáról, halálának évfordulójáról. Sok magas színvonalú találkozókat tartanak a nemzetközi és a magyar irodalmi élet jeleseivel. Az intézmény nem rendelkezik esélyegyenlıségi intézkedési tervvel. 6. BKMÖ Nemzetközi Zománcmővészeti Alkotómőhelye A Nemzetközi Zománcmővészeti Alkotómőhely a hazai és külföldi kiállítások mellett egyre több alkalommal mutatkoztak be a megyében. A mővészi alkotómunka feltételei javultak, de még megoldásra vár az épület teljes felújítása. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Nemzetközi Zománcmővészeti Alkotómőhelye a világ egyetlen, egész évben mőködı zománcmővészeti központja, amely az alkotói tevékenység, a kísérletezés, a mővészi zománcanyagok készítése, a tanítás és a győjtemény gondozása tárgyában komplex feladatokat lát el. Az intézmény nem rendelkezik esélyegyenlıségi intézkedési tervvel. 7. BKMÖ Csillagvizsgáló Intézet Megyei Önkormányzat az országban egyedülállóként mőködteti a bajai Csillagvizsgáló Intézetet. Az intézmény technológiailag legnagyobb fejlesztése a 2005-ben TFT pályázat által megépített Elsı Magyar Fotometriai Robottávcsı volt. A projekt innovációs-fejlesztési szempontból igen jelentıs, hiszen egy hazánkban eddig még nem alkalmazott speciális optikai rendszer kifejlesztésére, megépítésére, 22

illetve egy még nem, vagy csak nagyon kezdeti stádiumban alkalmazott technika és technológia meghonosítására, továbbfejlesztése vállalkozik. Az intézmény nem rendelkezik esélyegyenlıségi intézkedési tervvel.

KÖZOKTATÁS Bács-Kiskun megye közoktatási közfeladatainak ellátása, ellátási jellemzık Törvény által elıírt feladatok A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 69.§ (1) bekezdése értelmében a megyei önkormányzat, köteles ellátni azokat a törvényben elıírt feladatokat, melyek megoldására települési önkormányzat nem kötelezhetı. A (Ötv.) 70.§ (1) bekezdése sorolja fel a megyei önkormányzat kötelezı feladatait, melybıl közoktatást jelentı szolgáltatások az alábbiak:
a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, a pedagógiai és közmővelıdési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásokról;
a megyei testnevelési-, sportszervezési, valamint a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról;
az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatásáról, a többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható fogyatékos gyermekek oktatásáról, nevelésérıl, gondozásáról; Ugyanezen szakasz (5) bekezdése szól arról, hogy a megyei önkormányzat biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítését. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 86.§ (3) bekezdése kötelezı feladatként meghatározza: A megyei önkormányzat köteles gondoskodni a) a kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásról, b) a középiskolai és a szakiskolai ellátásról, c) a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátásáról, d) a felnıttoktatásról, e) az alapfokú mővészetoktatásról, f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról, a gyógytestnevelésrıl abban az esetben, ha a községi, városi, fıvárosi kerületi önkormányzat a feladat ellátását nem vállalja, illetve a feladat ellátása a megye, fıváros területén nem megoldott. Az oktatásszolgáltatás szervezésekor, biztosításakor az egyenlı bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen: • valamely személy vagy csoport jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, • valamely személy vagy csoport olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési-oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetıségét.

23

Intézmények feladatellátási kötelezettségei feladattípusonként A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat az Önkormányzatok mőködésérıl szóló törvénybıl adódó kötelezı feladat-ellátásra, a nevelést-oktatást igénylı korosztály ellátására közoktatási intézményeket mőködtet. Ezen többcélú intézményekben biztosítja az: - óvodai nevelést - gyógypedagógiai iskolai ellátást - középfokú ellátást (szak- és szakközépiskola, speciális szakiskola, készségfejlesztı speciális szakiskola) - alapfokú mővészetoktatást - pedagógiai szakmai szolgáltatást - pedagógiai szakszolgálatot A fenti feladat-ellátásban a megye több települése is részt vesz azzal, hogy a megyei kötelezı feladatot megtartotta. A 11 közoktatási intézmény 7 településen mőködik: - Kecskemét (többcélú gyógypedagógiai intézmény, TKVSZRB) - Baja (többcélú gyógypedagógiai intézmény) - Dunavecse (többcélú gyógypedagógiai intézmény) - Kiskırös (többcélú gyógypedagógiai intézmény) - Kiskunhalas (többcélú gyógypedagógiai intézmény, szakképzı iskola, alapfokú mővészetoktatás, konduktív pedagógiai intézet) - Kiskunmajsa (többcélú gyógypedagógiai intézmény) - Kiskunfélegyháza (gyógypedagógiai általános iskola) Az intézmények földrajzi elhelyezkedése és területi elosztása megfelelı arányosságot mutat, Az intézmények ellátási körzete a pedagógiai szakmai szolgáltatás, a szak- és szakközépiskolai oktatás, a konduktív pedagógiai ellátás területén Bács-Kiskun megye, a gyógypedagógiai óvodai nevelés, az alap- és középfokú oktatás, és a pedagógiai szakszolgáltatás területén egy vagy több kistérség. A színvonalas, eredményes és speciális nevelı-oktató és szolgáltató munkának legfontosabb alapfeltétele a megfelelı szakember. A megyei intézményeiben a szakképzett dolgozók aránya jó. Egyre többen rendelkeznek több diplomával, speciális képzettséget igazoló bizonyítvánnyal, valamint szakvizsgával. Szükség van több nyelv- és informatika tanárra, ének-, tánc-, dráma pedagógusra, logopédusra valamint pedagógiai munkát segítı (gyógypedagógiai asszisztens, szabadidı szervezı) munkatársra az iskolákban, a szakszolgálatokban más szakemberekre (pszichológus, orvos, stb)

Pedagógiai szolgáltatás feladattípusonként: 1.) Óvodai nevelés 4 többcélú intézményben folyik szegregált formában (Baja, Dunavecse - jelenleg szünetel -, Kiskırös, Kecskemét). Óvodai célra Baján, Kecskeméten és Kiskırösön épült – az intézményhez csatolt – egység. Az óvodába lépés törvényi lehetısége, és a vizsgálatra irányítás késése miatt nem minden óvódás ellátása kezdıdik meg a szükséges idıben. Gátolja a korai óvodai nevelést az is, hogy a településekrıl nem megoldott a bejárás. Ahhoz, hogy minden rászoruló gyermeknek esélye legyen óvodába járni a szülık meggyızése, a települési önkormányzatok, intézmények nagyobb koordinációjára van szükség (iskolabusz). A hátrányok halmozódásának elkerülése céljából, az iskolába lépés elıkészítésére szükséges. hogy a gyermekek minél elıbb óvodába lépjenek. 2.) Gyógypedagógiai általános iskolai oktatás 7 intézményben folyik elsısorban szegregált formában, de évek óta szervezıdik integrált formában a 24

tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott tanulóknak valamennyi intézményben. A hét intézmény közül öt iskola fı profilja a tanulásban akadályozottak nevelése, oktatása, egy intézményünk alapfeladata az értelmileg akadályozottak ellátása. Iskoláinkban az SNI gyermekek aránya 100%-os. Az intézményekben nı az autista gyermekek száma. Ellátásuk szegregált csoportban, esetenként integráltan folyik. Elıre kell lépni az ellátás körülményeinek megteremtésében, hiszen a fenntartó – az új iskola építésével – csak Kiskırösön tudta azt megteremteni. 3.) Középfokú oktatás normál értelmi képességő fiatalok számára - általános tantervvel - Kiskunhalason a Vári-Szabó István Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma, Kiskunhalas mőködik megyei beiskolázási körzettel. Az iskola a megye egyik legnagyobb, széles képzési struktúrával mőködı intézménye. Az SNI tanulók számára pályaorientációs 9-10. évfolyamot öt intézményünkben szerveznek. Kiskunmajsa és Kiskunfélegyháza tanulói részére e felkészítést más iskola látja el. Speciális szakiskolai képzés Baján és Dunavecsén, készségfejlesztı szakiskolai képzés Baján és Kecskeméten folyik. Iskoláink nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a munkaerı-piaci szükségletnek megfelelı képzést folytassanak, további szakmaszerzés lehetıségét is biztosítják. A munkahelyeken történı foglalkoztatást intézményeink nyomon követik, utógondozást végeznek, mégis emelkedik a lemorzsolódás aránya. Mind az alapfokú, mind a középfokú iskolákban magas a hiányzások, a bukások és a lemorzsolódások aránya, mely csökkentheti a tanulók továbbhaladási esélyei. A megyei beiskolázású intézményeinkben biztosított a kollégiumi, diákotthoni ellátás, amely szolgálja a tanulási esélyek megteremtését. 4.) Alapfokú mővészetoktatással a Megyei Önkormányzat kiskunhalasi alapfokú mővészetoktatási intézménye foglalkozik zenemővészeti, táncmővészeti, képzı- és iparmővészeti, szín- és bábmővészeti ágakban. 5.) Pedagógiai szakmai szolgáltatást egyes megyei többcélú oktatási intézmények végeznek. Feladatuk a különbözı képzések, továbbképzések, rendezvények szervezése, szakmai és jogi tanácsadást, stb. 6.) Közoktatási szakszolgálati feladatot a Konduktív Pedagógiai Intézet, a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság lát el, valamint 6 gyógypedagógiai intézmény szervezeti integrációban. Ezek területi felosztását a megyei kötelezı feladat-ellátást a közoktatás-fejlesztési terv 6. sz. melléklete tartalmazza. Teljes körő a feladat-ellátás a BKMÖ Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság - (Baja, Kecskemét) esetében, bár a növekvı igények és a jogszabály-módosításból adódó kötelezettség miatt a határidık nehezen teljesíthetık. Mindkét szakértıi bizottság helyiségproblémákkal és személyi feltétel hiánnyal küzd. Tekintettel arra, hogy a szőrés, diagnosztizálás az SNI gyermekek nevelésének, oktatásának, fejlesztésének kulcskérdése, ezért fontos jövıbeni feladat az optimális feltételrendszer biztosítása. A Megyei Önkormányzat nevelési tanácsadót 2 intézményben 3 telephelyen mőködtet: a kiskunhalasi és kiskırösi gyógypedagógiai intézményhez integráltan. (Utóbbinak Kalocsán is van telephelye). A kiskunhalasi egység és a kalocsai telephely bérelt intézményben mőködik a városok központjában. A kiskırösi intézmény az iskolához csatolt épületszárnyban kapott helyet. A nevelési tanácsadók központi feladatként ellátott alaptevékenységét (pedagógiai tanácsadás, beilleszkedési, magatartási zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdı tanulók problémáinak feltárása, korrekciós célú, családközpontú foglalkozások 25

szervezése, iskolaérettségi vizsgálatok végzése, szakvélemény készítése) nehezíti a szakemberhiány. A konduktív pedagógiai ellátást egy – a kor követelményeinek megfelelı – önálló intézmény végzi. A bentlakásos intézmény tevékenységére nagy igény van. A probléma súlyosságát veszik figyelembe a felvételeknél. Az intézményben ambuláns kezelés is folyik. Egyéb pedagógiai szakszolgálatok ellátása – a 6. sz. melléklet szerint – kiépített, de nem teljes körő. Több szakemberre, az utazó tanári hálózat feltételeinek biztosításával (gépkocsi, mobilitás, szakmai eszközök) lenne szükség. A szakszolgálati feladat-ellátásban megindult, és jól mőködik az együttmőködés a kistérségi társulásokkal, mely a továbbiakban elırelépést jelenthet a szolgáltatásra jogosultak esélyegyenlısége biztosításában. A pedagógiai szakszolgáltatás az óvodai nevelés és a tankötelezettség teljesítésének meghatározó elemei. Fontos, hogy a nevelési tanácsadók, TKVSZRBk ennek érdekében minél hamarabb végezzék el a diagnosztizálást és tegyenek javaslatot a gyermekek, tanulók intézményi ellátására. A megyében mőködı 10 kistérség felvállalt szakszolgálati feladatokat (logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, pályaválasztási tanácsadás). A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzattal kötött megállapodás alapján ezeket a szakszolgálati feladatok ellátásában megállapodások alapján a megyei intézmények is részt vesznek.

Összesítés Bács-Kiskun megye fenntartásában mőködı nevelési-oktatási intézményekben tanuló gyermekek létszáma közel három és félezer fı. Ebbıl halmozottan hátrányos helyzető gyermek közel 800 fı, A megyei önkormányzat által ellátott közoktatási szakszolgálati feladatok során évente több mint tízezer gyermek kerül ellátásra. Pedagógiai szakmai szolgáltatásait több tízezer pedagógus, szülı, illetve oktatási szakember veszi igénybe.

Közoktatási intézmények bemutatása 1.

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Szakiskolája, Diákotthona, Egységes Gyermekotthona, Kecskemét

Óvodája, Általános Iskolája, Pedagógiai Szakszolgálata és

Az intézmény több szakfeladatot lát el. A 2004. évi címzett támogatáson elnyert rekonstrukciós pályázaton az intézmény részleges rekonstrukciója valósult meg, amely érintette a logopédiai tagozatot, az értelmileg akadályozottak óvodáját, és iskoláját, valamint új szakiskolai szárny építését tette lehetıvé. A fennmaradó intézményi egységek, a diákotthon, az egységes szakszolgálat és az autista tagozat azonban jelenleg is változatlan infrastrukturával mőködik, ami rendkívül megnehezíti a szakfeladatok ellátását. Az intézményben 231 gyermek kap nevelési-oktatási ellátást, ebbıl óvodai nevelés: 59 fı, általános iskolai oktatás 1-4. oszt.: 78 fı, általános iskolai oktatás 5-8. oszt. 44 fı, készségfejlesztı speciális szakképzés: 50 fı. Továbbiakban: az intézményben kollégiumi ellátásban 74 fı, iskolai napközis ellátásban 57 fı, korai fejlesztés és gondozásban 18 fı, fejlesztı felkészítésben 33 fı, logopédiai ellátásban 54 fı részesül. Az intézményben a halmozottan hátrányos helyzető gyermek száma 57 fı. A hiányzások egy tanulóra jutó száma 2004/2005. tanévben 96,73, 2005/2006. tanévben 104,86, a 2006/2007-es tanévben 90,93. A szakos ellátottság szempontjából az iskola az elıírt képesítési feltételeknek csak részlegesen felel meg. A készségfejlesztı speciális szakképzés, a kora fejlesztés és 26

gondozás és a fejlesztı felkészítés területén a képesítési feltételeket nem teljesíti. A kollégium az elhelyezési igény 80 %-át tudja kielégíteni. A bejutás kritériumai: érvényes szakértıi vélemény, szülıi kérés, kollégiumi férıhely. HHH szempontokat a gyermekvédelmi felelıs, illetve az osztályfınökök, gyermekjóléti szolgálat, gyámhivatal jelzései alapján állapítják meg. Más településrıl bejáró tanulók a társadalombiztosítás által támogatott utazási utalványt kapnak, vagy Támogató Szolgálatok segítik az intézménybe jutásukat. HHH tanulók aránya a bejárók között 21%.

2.

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Elıkészítı Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Nevelési Tanácsadója, Kiskırös

A 2001-ben átadott iskolaépület, az oktatás feladatainak ellátására már olyan infrastrukturális feltételeket biztosít, ami minden szempontból megfelel az esélyegyenlıségi elvárásoknak. Az intézményben 161 gyermek kap nevelési-oktatási ellátást. Ebbıl óvodai nevelés 11 fı, általános iskolai oktatás 1-4. oszt. 47 fı, általános iskolai oktatás 5-8. oszt. 70 fı, speciális szakképzés 33 fı. Továbbiakban: iskolai napközis ellátásban 116 fıkorai fejlesztés és gondozásban 11 fı, Nevelési tanácsadásban 902 fı, logopédiai ellátásban 217 fı, gyógytestnevelés ellátásban 1005 fı részesül. Az intézményben a halmozottan hátrányos helyzető gyermek száma 21 fı. A hiányzások egy tanulóra jutó száma a 2004/2005. tanévben 57,8 óra, a 2005/2006. tanévben 94,95 óra, a 2006/2007-es tanévben 64,3. óra. A szakos ellátottság szempontjából az iskola az elıírt képesítési feltételeknek csak részlegesen felel meg. Az óvodai nevelés területén teljes a szakos ellátottság, az általános iskolai oktatás területén a képesítési feltételeket nem teljesíti. A pedagógiai szakszolgálat és a speciális szakképzés oktatói státusz hiány miatt nincs szakember. 3.

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Duna Menti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona, Dunavecse

Az intézményben 152 gyermek kap oktatási ellátást. Ebbıl általános iskolai oktatás 1-4. oszt. 34 fı, általános iskolai oktatás 5-8. oszt. 45 fı, speciális szakképzés 73 fı. Továbbiakban: Kollégium, diákotthon 38 fı ebbıl halmozottan hátrányos helyzető 11 fı, iskolai napközis ellátásban 20 fı, korai fejlesztés és gondozásban 4 fı, logopédiai ellátásban 56 fı részesül. Az intézményben a halmozottan hátrányos helyzető gyermek száma 94 fı. A hiányzások egy tanulóra jutó száma a 2004/2005. tanévben 30, a 2005/2006. tanévben 80, a 2006/2007-es tanévben 74. A szakos ellátottság szempontjából az iskola az elıírt képesítési feltételeknek csak részlegesen felel meg. Az általános iskolai oktatás, területén a képesítési feltételeket nem teljesíti, pedagógiai szakszolgálat és a speciális szakképzés területén teljes a szakos ellátottság. A kollégiumi elhelyezés iránti igény 95 százalékát tudja kielégíteni. A hhh gyermekek minden esetben felvételt nyernek, amennyiben nem megoldható a napi iskolába járásuk. 38 fıbıl 11 fı halmozottan hátrányos helyzető gyermek. Az intézményt végzettség nélkül véglegesen elhagyó (lemorzsolódó) tanulók száma a szakiskolában 8 fı, ebbıl bejáró 7 fı. Az intézménynek helyet adó épületben közel 20 év óta nem történt komolyabb felújítás. Az építmény leromlott állaga miatt (az egyes helyiségek nagyon lelakottak, elhasználódottak), a korszerő oktatás-nevelési munka feltételei nem adottak. 27

4.

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Diákotthona, Gyermekotthona, Egységes Pedagógiai Szakszolgálata, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Baja

Az eredetileg 300 tanuló (30 óvodás, 220 általános iskolás, 50 speciális szakiskolás) oktatására, 150 fı diákotthoni ellátására létesült épület – a megnövekedett tanulólétszám és csoportszám következtében – egye szőkösebb. Az intézmény tanulólétszáma az elmúlt 5 év alatt 25%-kal nıtt, a legintenzívebb létszámnövekedés az értelmileg akadályozott tanulók, valamint a szakiskola tanulóinál figyelhetı meg. Az intézmény tanulólétszámának növekedése miatt az iskola infrastrukturális háttere egyre kedvezıtlenebb körülményeket biztosít a hatékony oktató-nevelı munkához. Az intézményben a halmozottan hátrányos helyzető gyermek száma 143 fı. (2009.) A szakos ellátottság szempontjából az iskola az elıírt képesítési feltételeknek csak részlegesen felel meg. Az óvodai nevelés, az általános iskolai oktatás, a pedagógiai szakszolgálat és a speciális szakképzés területén a szakos ellátottság csak 50 %-os. A készségfejlesztı speciális szakképzés területén a képesítési feltételeket nem teljesíti. A korai fejlesztés és gondozás a fejlesztı felkészítés és a logopédiai ellátás területén a képesítési feltételeket teljesíti. Az intézmény 100%-ban kielégíti a kollégiumi igényeket. A bejutás kritériumai között elsıbbséget élveznek a hhh tanulók, az állami gondoskodásban neveltek, majd a nevelıszülıknél elhelyezettek. Ezután az intézmény megközelíthetıségét veszik figyelembe. A hhh figyelembe vétele a jogszabályban megfogalmazottak szerint történik egyeztetve az önkormányzatokkal. A hhh tanulók aránya a bejárók között: 3.6%.

5.

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Móra Ferenc Általános Iskolája, és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kiskunmajsa

Az intézménynek helyt adó épület rendkívül rossz, lelakott állapotú. Az épület falai salétromosak, ennek következtében hullik a vakolat, a nyílászárók farésze nagymértékben korhadt, a tetıszerkezet elöregedett, a gerendák, cseréplécek elkorhadtak, folyamatos javítást igényel. A főtés és világítás korszerőtlen, a villanyvezetékek elöregedtek. Az épület egyre kevésbé alkalmas oktatási feladatok ellátására. Az intézményben 68 gyermek kap nevelési-oktatási ellátást. Ebbıl általános iskolai oktatás 1-4. oszt. 34 fı, általános iskolai oktatás 5-8. oszt. 34 fı. Továbbiakban: iskolai napközis ellátásban 50 fı, korai fejlesztés és gondozásban 1 fı, fejlesztı felkészítésben 3 fı, logopédiai ellátásban 222 fı részesül. Az intézményben a halmozottan hátrányos helyzető gyermek száma 44 fı. A hiányzások egy tanulóra jutó száma a 2004/2005. tanévben 180, a 2005/2006. tanévben 146, a 2006/2007-es tanévben 131. A szakos ellátottság szempontjából az iskola az elıírt képesítési feltételeket a feladatellátásának minden területén teljesíti. Az intézmény 5 más településen lakó tanulója kapott diákotthoni ellátást a Dózsa György Gimnázium Diákotthonában, mindannyian hhh tanulók. A bejáró tanulók száma 3 fı, mindhárman hhh tanulók.

6.

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Göllesz Viktor Általános Iskolája, Kiskunfélegyháza

2007. szeptember 1-jén az iskola a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat fenntartásába került. Az iskola neve is megváltozott, a speciális szakiskolai képzés és a pedagógiai szakszolgálat megszüntetésével BKMÖ Göllesz Viktor Általános 28

Iskolája lett. Az intézményben 89 gyermek kap nevelési-oktatási ellátást. Ebbıl általános iskolai oktatás 1-4. oszt. 27 fı, általános iskolai oktatás 5-8. oszt. 62 fı. Továbbiakban: iskolai napközis ellátásban 70 fı részesül. Az intézményben a halmozottan hátrányos helyzető gyermek száma 15 fı. A hiányzások egy tanulóra jutó száma a 2004/2005. tanévben 74,8, a 2005/2006. tanévben 73,1 a 2006/2007es tanévben 74,4. A szakos ellátottság szempontjából az iskola az elıírt képesítési feltételeknek csak részlegesen felel meg.

7.

Bács-Kiskun Szakiskolája, Kiskunhalas

Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Elıkészítı Logopédiai Szakszolgálata és Nevelési Tanácsadója,

Az épület irodaház jellegébıl adódóan alkalmatlan iskolának. Semmilyen esélyegyenlıségi elıírásnak nem felel meg. Az irodahelyiségekbıl kialakított „tantermei” mérete fele, harmada egy normál mérető (6x8m) tanteremnek. A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szerint hiányzó helyiségek: Szaktantermek, normál mérető tantermek (tantermeink több mint fele 10-12 m²-es), tornaterem, sportolásra alkalmas udvar, ebédlı, melegítı konyha, tálaló-mosogató, felnıtt étkezı,. Orvosi szoba, könyvtár, logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztı szoba, igazgató-helyettesi iroda, gazdasági iroda, aula, porta, szertárak, raktárak, öltözı, hideg-melegvizes zuhanyzó (a jelenlegi méreténél fogva alkalmatlan), személyzeti wc, öltözık, tanulói wc. Az intézményben a halmozottan hátrányos helyzető gyermek száma 104 fı. (2009.) A szakos ellátottság szempontjából az iskola az elıírt képesítési feltételeknek csak részlegesen felel meg. Az általános iskolai oktatás területén a képesítési feltételeket nem teljesíti, a nevelési tanácsadás és a logopédiai ellátás területén teljes a szakos ellátottság.

8.

Bács-Kiskun Kiskunhalas

Megyei

Önkormányzat

Konduktív

Pedagógiai

Intézete,

Az intézmény 2007-ben új, korszerő épületbe költözött. Ez az épület megfelel az esélyegyenlıség jogszabályi és szakmai elıírásoknak. Az intézményben 17 gyermek kap konduktív nevelési-oktatási ellátást. Ebbıl, óvodai nevelés 3 fı, általános iskolai oktatás 1-4. oszt. 7 fı, általános iskolai oktatás 5-8. oszt. 7 fı. Továbbiakban: Kollégiumi, diákotthoni ellátásban 9 fı, konduktív fejlesztésben (külsısök) 16 fı, korai fejlesztés és gondozásban 5 fı, fejlesztı felkészítésben 4 fı részesül. Az intézményben a halmozottan hátrányos helyzető gyermek száma 0 fı. A hiányzások egy tanulóra jutó száma a 2004/2005. tanévben 53,6, a 2005/2006. tanévben 50,5, a 2006/2007-es tanévben 40,2. A szakos ellátottság szempontjából az iskola az elıírt képesítési feltételeket a feladatellátásának minden területén teljesíti. Az Intézmény a kollégiumi elhelyezési igényeket 100%-ban ki tudja elégíteni. A kollégiumi elhelyezés feltétele, hogy a gyermek az intézmény valamely (óvodai vagy iskolai) konduktív csoportjában történı fejlesztésben vegyen részt.

9.

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Vári-Szabó István Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma, Kiskunhalas

Az intézményben 1163 gyermek részesül szakképzésbeli ellátásban. Kollégium, diákotthon 174 fı részesül ebbıl halmozottan hátrányos helyzető 18 fı. Az intézményben a halmozottan hátrányos helyzető gyermek száma 135 fı. A 29

hiányzások egy tanulóra jutó száma a 2004/2005. tanévben 56, a 2005/2006. tanévben 48, a 2006/2007-es tanévben 56. A szakos ellátottság szempontjából az iskola az elıírt képesítési feltételeknek csak részlegesen felel meg. 2007-ben Kiskunhalas Város Önkormányzata részérıl a balesetveszélyessé vált kereskedelmi tagintézmény épületének kiváltására, használatra, átadásra került a Kiskunhalas, Kossuth u. 23. sz. alatti oktatási célú épület (volt ÁMK). Az épületen elvégzett felújítási és átalakítási munkálatok után került elhelyezésre a kereskedelmi szakközépiskolai intézményegység. Az intézmény a kollégiumi elhelyezés iránti igény 100 százalékát tudja kielégíteni. 250 férıhelyre 174 tanuló kérte elhelyezését.

10. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye, Kiskunhalas Az épület irodaház jellegébıl adódóan alkalmatlan iskolának. Semmilyen esélyegyenlıségi elıírásnak nem felel meg. Az intézményben 615 gyermek részesül alapfokú mővészetoktatásban A hiányzások egy tanulóra jutó száma a 2004/2005. tanévben 5, a 2005/2006. tanévben 5, a 2006/2007-es tanévben 4. A szakos ellátottság szempontjából az iskola az elıírt képesítési feltételeknek csak részlegesen felel meg. A Zeneiskolában az esélyegyenlıség megvalósulását erısen nehezítı tényezı a mővészeti oktatás központi alulfinanszírozottsága.

11. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottsága, Kecskemét Az intézmény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 33. § (15) bekezdésben foglaltak teljesítéséért 2009. január 1-jével hozza létre a fenntartó megyei önkormányzat. A szakértıi és rehabilitációs bizottságok elıtte a Kecskemét Közoktatási, Szakszolgálati és Gyermekvédelmi valamint a Bajai Közoktatási Szakszolgálati és Gyermekvédelmi Intézmény tagintézményeként mőködtek. A BKMÖ Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság a kecskeméti székhellyel és bajai telephellyel látja el feladatát. A szakértıi és rehabilitációs bizottságok szervezetileg külön váltak az intézményeiktıl, de a feladatellátási helyükben, a személy és tárgyi feltételekben nem következett be semmilyen változás. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság vizsgálja és megállapítja a gyermekek, tanulók tanulási gyermekek képességeit. Javaslatot tesz a sajátos nevelési igényő foglalkoztatásának, nevelése-oktatása módjára, helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra. Javaslatot tesz a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek, tanulók egyéni foglalkoztatására, ill. felmentésére egyes tantárgyak értékelése alól. Vizsgálja a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét. Szakvéleményt ad ki az értelmi fogyatékosok otthonába történı felvételhez. A Szakértıi Rehabilitációs Bizottság által vizsgált gyermekek száma évente meghaladja az 5 ezer fıt. (2007-ben Kecskemét: 2943 fı; Baja: 2294 fı)

30

Esélyegyenlıség szervezeti keretei Esélyegyenlıséget elısegítı célcsoportok tekintetében

intézkedések

megvalósulása

az

egyes

Esélyegyenlıségi terv, koncepció megléte: A Bács-Kiskun Megyei Közgyőlés Hivatala Esélyegyenlıségi Terve elkészült, érvényes 2009. január 1-tıl 2010. december 31-ig. Esélyegyenlıségi célcsoportok helyzetét javító alapítványok, civil szervezetek támogatása: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat székhelyén térítésmentesen biztosít helyet a Fogyatékkal Élık Bizottsága összejöveteleinek és a 105/2008. (IX.26.) Kgy határozat értelmében 2013-ig térítésmentes használatba adta az Európa Jövıje Egyesület részére a tulajdonában lévı Kecskemét, Kápolna utcai ingatlant. Kapcsolatot tart esetenként a Bács-Kiskun Megyei Esélyegyenlıségi Koordinációs Iroda Kecskeméti Esélyek Házával. (6000 Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky u. 2. Tel.: 76/415-562 E-mail: [email protected] ) Hasonló/azonos munkakörben dolgozó munkatársak azonos bérezésben részesülnek: Az Önkormányzat és intézményeinek munkatársai köztisztviselık, közalkalmazottak, díjazásukat a köztisztviselık jogállásáról szóló – többször módosított – 1992. évi XXIII. Tv. 42. §-a szabályozza. Munkaidı-kedvezmény biztosítása a dolgozók továbbképzéséhez: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és intézményei továbbképzéséhez munkaidı-kedvezményt biztosít

munkatársai

Rugalmas munkaidı szervezés és csúsztatott munkakezdés lehetısége: Csúsztatható munkakezdésre a munkáltató adhat engedélyt, hogy az egyén az igényeinek megfelelıen kezdje a napi munkát. Egyetemes tervezés elvei a felújításoknál, korszerősítéseknél az intézmények érvényesítik az egyetemes tervezés elveit. Az Uniós finanszírozásból megvalósuló projektek építészeti és kiviteli terveit rehabilitációs szakmérnök véleményezi. Esélyegyenlıségi munkatárs, felelıs alkalmazása: A Bács-Kiskun Megyei Közgyőlés Hivatala alkalmaz esélyegyenlıségi munkatársat.

Esélyegyenlıségi terv intézményenként

Esélyegyenlıségi terv Igen Nem

17 11

A megyei önkormányzat fenntartásában mőködı intézmények és a hivatal 17 esetben rendelkezik esélyegyenlıségi tervvel. 11 intézmény jelezte, hogy nincs terve az esélyegyenlıség biztosításával kapcsolatban. Az esélyegyenlıségi terv egy szervezeten belül a munkavállalók csoportjai közötti esélyegyenlıséget teremti meg 31

és fejleszti, jellemzıen humán erıforrás menedzsment eszközökkel. A jogszabály is kötelez a tervek elkészítésére, valamint a pályázati dokumentációknak is szerves része. Esélyegyenlıségért felelıs munkatárs alkalmazása

Esélyegyenlıségi munkatárs Igen 17 Nem 11 Az intézmények és a hivatal 17 esetben alkalmaznak esélyegyenlıségért felelıs munkatársat. 11 esetben nincs felelıs személy, akinek feladatkörébe tartozna az esélyegyenlıség feltételeinek nyomon követése. Az esélyegyenlıségi munkatárs az egyenlı bánásmód biztosításához járul hozzá és segíti a diszkriminációmentes és az egyenlı esélyeket biztosító szervezeti kultúra kialakulását.

Akadálymentesítés állapota a megyei önkormányzat intézményeinél A fogyatékos ember alapvetı joga, hogy hozzájusson a közérdekő, valamint a jogai gyakorlásához szükséges információhoz. Biztosítani kell számára a közszolgáltatások akadálymentes hozzáférhetıségét.

Az esélyegyenlıség, akadálymentesítés érdekében megvalósult projektek, beruházások, Az Önkormányzat esélyegyenlıséget elısegítı projektjei A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 3 db pályázatot nyújtott be a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett Bentlakásos intézmények korszerősítésére kiírt pályázati felhívásra. A projektek alapvetı célja, azoknak a – társadalmi befogadás növelése érdekében szükséges – szolgáltatásoknak a fejlesztése, infrastrukturális feltételeinek megteremtése és javítása, amelyek a munkaerı-piaci és társadalmi integrációt segítik, továbbá hozzájárulnak az ellátottak társadalmi aktivitásának növeléséhez. A beruházások keretében megvalósuló infrastrukturális fejlesztések célja, hogy a munkaerı-piaci részvételt és társadalmi befogadást segítı rendszerek magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújtsanak, rugalmasabban alkalmazkodjanak a gazdaság igényeihez, és megteremtsék a strukturális reformok fizikai feltételeit. A fejlesztések keretében lefolytatott képzések, képességfejlesztések hozzájárulnak a lakásotthonokban élı gyerekek társadalmi aktivitásának növeléséhez, segítik társadalmi integrációjukat, növelik esélyeiket a munkaerıpiacon való részvétel során. Az Önkormányzat a folyamatban lévı beruházásainál is nagy hangsúlyt fektet az akadálymentesítéssel szemben támasztott követelmények teljesítésére. A hajósi Érseki Kastély felújítása és a Veránka-szigeti panzió bıvítése, korszerősítése során is figyelembe veszi a mozgásukban korlátozottak speciális igényeit. Mindkét projekt esetében kialakításra kerül az akadálymentes vizesblokk, parkoló, illetve a 32

Kastélyban a szintek közötti közlekedést lift segíti. A szigeten a panzió szobái közül 1 db akadálymentesített lesz. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat intézményei közül 7 intézményben az épület komplex akadálymentesített: • BKMÖ Óvodája, Általános Iskolája, Elıkészítı Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Nevelési Tanácsadója, Kiskırös • BKMÖ Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Kollégiuma, Egységes Pedagógiai Szakszolgálata, Gyermekotthona és Szociális Intézménye, Kecskemét • BKMÖ Duna Menti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona, Dunavecse A dunavecsei intézmény lakásotthonainak akadálymentesítése is megtörtént • BKMÖ Konduktív Pedagógiai Intézete és Szakszolgálata, Kiskunhalas • BKMÖ Katona József Könyvtár • BKMÖ „Harmónia” Integrált Szociális Intézménye, Kaskantyú • BKMÖ „Nefelejcs Ház” Idıskorúak Otthona, Lajosmizse:

Az akadálymentesítés állapota a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzatnál és intézményeinél

31% 41%

Komplex akadálymentesített intézmény Fizikai akadálymentes intézmény Infokommunkiációs intézmény

0%

28%

Nem akadálymentesített intézmény

A Bács-Kiskun Megyei Közgyőlés épületének fıbejárata akadálymentesítve lett (lépcsınjáróval), valamint a földszinten akadálymentes mosdó található. Az akadálymentesítés az alábbi forrásokból valósulhat meg: • Európai Unió támogatása • Hazai pályázati források • Intézményi költségvetés • Alapítványi támogatás

33

Az önkormányzat akadálymentesítési, illetve akadálymentesítést is tartalmazó pályázatai Intézmény

Támogató

Elnyert támogatás

Összköltség

Önrész

Akadálymentesítést is tartalmazó pályázat "İszi Napfény" Idıskorúak Otthona, Bácsalmás

Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács

42.500.000,-Ft

30.000.000,- Ft

12.500.000,- Ft

"İszi Napfény" Idıskorúak Otthona, Katymár

Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács

60.000.000,- Ft

42.000.000,- Ft

18.000.000,- Ft

Solti Ápoló-Gondozó Otthon

Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács

37.145.000,- Ft

26.000.000,- Ft

11.145.000,- Ft

Petıfi Sándor Emlékmúzeum, Szalkszentmárton

Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács

9.600.000,- Ft

4.800.000,- Ft

4.800.000,- Ft

Komplex akadálymentesítési pályázat "Nefelejcs Ház" Idıskorúak Otthona, Lajosmizse BKMÖ Duna menti Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központja és Gyermekotthona, Dunavecse BKMÖ „Harmónia” Szenvedélybetegek Otthona Országos Módszertani Központ, Kaskantyú Összesen

Fogyatékos Személyek Esélyegyenlıségéért Közalapítvány

10.125.000,- Ft

6.057.000,- Ft

4.068.000,- Ft

VÁTI Nonprofit Kft. Szegedi Területi Iroda

48.271.296,- Ft

15.000.000,- Ft

33.271.296,- Ft

VÁTI Nonprofit Kft. Szegedi Területi Iroda

21.435.996,- Ft

15.000.000,- Ft

6.435.996,- Ft

229.077.292,- Ft

138.857.000,- Ft

90.220.292,- Ft

Forrás: Bács-Kiskun Megyei Közgyőlés Hivatala Területfejlesztési Osztály Kaskanytyúi intézmény akadálymentesítése

34

Dunavecsei intézmény akadálymentesítése

Forrás: Bács-Kiskun Megyei Közgyőlés Hivatala Területfejlesztési Osztály

35

Munkahelyi esélyegyenlıség megvalósulásának helyzetelemzése (Kérdıíves felmérés alapján) Helyzetfelmérés területei az intézményeknél: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat az ágazati jogszabályok elıírásainak figyelembe vételével intézményhálózat fenntartásával látja el a feladatát. Ágazati: - oktatási intézmények; - szociális intézmények; - gyermekvédelmi intézmények; - kórház; - közgyőjteményi, mővészeti és közmővelıdési intézmények; - üdülık. Az Alkotmány 70/A § (1) bekezdése felsorolja a hátrányos megkülönböztetésre okot adó tulajdonságokat. Erre vonatkozóan elkészítettünk egy kérdıívet, amelyet kitöltésre megküldtünk valamennyi megyei fenntartású intézménybe. A kérdések az ellátottakra és ellátóikra vonatkozóan azonos tartalmúak. A kérdıív kitöltése minden esetben az intézményvezetı feladata volt, azonban senkire nem tartalmazott kötelezést.

36

ALKALMAZOTTAK Hátrányos megkülönböztetés adatlap

1 2

3 4 5 6 7 8 9

10

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat intézményrendszerében végzett felmérés férfi nı 844 2863 Neme 18-25 26-40 41-55 56-62 110 1466 1674 443 Kora tudományos 8 általános középfok felsıfok fokozat Iskolai végzettség 508,5 1306,5 1807,9 47 egyedülálló házas özvegy 379 918 44 Családi állapot roma szerb horvát sváb 3 1 0 2 Nemzetiségi hovatartozása katolikus református izraelita egyéb Vallás 416 74 0 39 alkalmazott szerzıdéses vezetı Foglalkoztatási jogviszonya 3535 274 185 fizikai szellemi egyéb 1339 2556 68 Munkavégzés típusa fizikai értelmi érzékszervi 23 2 0 Fogyatékosság tudatmódosító alkohol játékszenvedély szerek Abbuzitás 0 0 0 igen

11

Érte-e hátrányos megkülönböztetés

12 13 14 15 16 17 18

Szexuális viselkedése Bırszíne Vagyoni helyzete Politikai hovatartozása Anyanyelve Társadalmi hovatartozása Érdekképviseleti hovatartozás

6346

német 4

egyéb 24

nem 629

2 1 2

11 37

I. ALKALMAZOTTAK A munkáltatónál alkalmazásban lévık csoportjai A kérdıívben rákérdeztünk az érintettek nemére, korára, iskolai végzettségére, családi állapotára, nemzetiségi hovatartozására, vallására, foglalkoztatási jogviszonyára, munkavégzésének típusára, fogyatékosságára, esetleges függıségére. Az alábbi adatok valamennyi intézmény esetében az intézményvezetı által kitöltött hátrányos megkülönböztetés címő kérdıívben foglaltak kivonatolásával került megállapításra. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat fenntartásában 27 intézmény van, amelyben 3707 munkavállaló dolgozik. A munkavállalók 75%-a nı, ami 2863 fıt jelent.

Intézményi munkavállalók nem szerinti megoszlása

844

Nı Férfi

2863

Forrás: Bács-Kiskun Megyei Közgyőlés Intézményirányítási Fıosztálya

Kor szerinti bontásban a fiatal felnıtt munkavállalók 3%-ot, a 26-45 év közöttiek 43,5%-ot, a 41-55 év kor közöttiek 46%-ot, a nyugdíjhoz közeli vagy nyugdíjas korúak 6%-ot, öregségi nyugdíjkor határon túl 1,5%.

Intézményi munkavállalók kor szerinti megoszlása 50%

43,5%

46%

40%

18-25. év

30%

26-40. év 41-55. év

20% 10%

56-62. év 3%

63-

6% 1,5%

0% Forrás: Bács-Kiskun Megyei Közgyőlés Intézményirányítási Fıosztálya 38

Az iskolai végzettség tekintetében 508,5 ember 8 általános, 1306,5 ember középfokú, 1807,9 ember felsıfokú végzettséggel, míg 47 fı tudományos fokozattal rendelkezik.

Intézményi munkavállalók iskolai végzettség szerinti megoszlása 1807,9 1306,5 1854,9 508,5

47

8 általános Középfokú Felsıfokú Felsıfokúból tudományos fokozattal rendelkezik Forrás: Bács-Kiskun Megyei Közgyőlés Intézményirányítási Fıosztálya

A fentiek alapján megállapítható, hogy a Megyei Önkormányzat fenntartásában lévı intézményeknél jóval nagyobb számban nık állnak alkalmazásban, amelynek természetes oka, hogy az intézmények a szolgáltató szektorban – egészségügy, oktatás, kultúra, szociális ellátás – töltenek be ellátó szerepet. Az állami szerepvállalást betöltı intézmények esetében a munkakörök jellemzıen – az országos statisztikai adatokkal azonosan – a nıi munkavállalók felvevı rétege. Koruk tekintetében a foglalkoztatottak megközelítıen 90%-a 26-55 év kor közé esik, azaz középkorú, aktív, figyelembe véve a nıkre esı ténymegállapítás azt jelenti, hogy a családban betöltött és szocializációs szerep nem akadályozza a munkavégzésben. A munkakörök ismeretében elmondható, hogy a Megyei Önkormányzat által foglalkoztatott munkavállalók 45%-a felsıfokú végzettséggel rendelkezik, azaz társadalmi megítélése alapján iskolázottság tekintetében magasabban kvalifikáltak. Fontos megjegyezni azt is, hogy a szolgáltatásban szükséges szerepkörök esetében (ápolónık, gondozónık, gyermekfelügyelık, pedagógiai és nevelı munkát segítık) a középfokú képzettségőek aránya szintén 40%-os rátába esik, amely azt jelenti, hogy a felsıfokú képzettségőekkel együttesen egymás munkáját kiegészítve végzik saját professziójukat. Az intézményekhez megküldött kérdıívek kitértek az alkalmazottak családi állapotára is. Megállapítást nyert, hogy mindaddig, amíg a nem kor és iskolai végzettség mindegyik munkavállaló esetében beazonosított adat, addig a családi állapot nem tartozik a számon tartott ismérvek közé. Megjegyezni kívánjuk, hogy minél nagyobb egy intézmény, annál kevésbé meghatározó a munkavállalók családi állapotának azonosítása. A beküldött adatok alapján 918 házas, 379 egyedülálló és 44 özvegydolgozó vállal munkát intézményeinknél. A korosztályok ismeretének tekintetében elmondható, hogy a családi állapotra vonatkozó adatok tükrözik a társadalmi sémákat, ezért a közép korosztály, ill. az 39

idısebb korosztályba tartozók esetében jellemzı a házasságban élés, a fiatalabbak nagy része egyedülálló. Az esélyegyenlıség kérdése során folyamatos témát jelent a nemzetiségi és a vallási hovatartozás. Megjegyezni kívánjuk, hogy a kiküldött kérdıívek esetében minden esetben felhívtuk a kitöltı személy figyelmét arra, hogy nem kötelezhetı senki személyes adatainak közlésére. Fentiek, ill. a visszaküldött kérdıívek ismeretében elmondható, hogy a munkavállalók között 3 roma, 1 szerb, 2 sváb, 4 német és 24 egyéb nemzetiségi hovatartozású személy ismerte el kisebbségi hovatartozását. Vallás tekintetében a négy fı valláson kívül egyéb megjelölést alkalmaztunk, ez alapján 416 katolikus, 74 református, és 39 egyéb vallású nyilatkozott felekezetérıl. Annak ellenére, hogy a vallás maximálisan a magánéleti szféra részét képezi, a munkavállalók közel 15%-a ennek ellenére válaszolt a feltett kérdésre. Általánosan megállapítható, hogy napjainkra a vallás már vállalt információnak számít. Foglalkoztatási jogviszonya szerint alkalmazott, ill. szerzıdéses munkavállalót különböztettünk meg. A beérkezett adatok alapján az intézményeinkben alkalmazottak 93%-a határozott vagy határozatlan kinevezéssel rendelkezik. Szerzıdéses munkakörben 274 személy áll, aminek alapját a Bács-Kiskun Megyei Közgyőlés egy korábban elfogadott határozata képezi, amelyben arról döntött a testület, hogy melyek azok a munkakörök, amelyek nem igényelnek állományba vételt. Ilyen pl. az intézményeknél a pszichológusok, orvosok, jogászok, stb. A 27 intézményben 185 munkavállaló lát el vezetıi feladatokat. A munkavégzés típusa szerint 1039 fizikai, 2556 szellemi és 68 egyéb alkalmazotti minıségben lévı munkavállalót tartunk nyilván. A munkavégzés típusa szerinti polarizálódásra szintén a már fentiekben említett feladat-szféra ad magyarázatot. A munkavégzés típusa és az iskolai végzettség foka párhuzamba vonható, ennek értelmében a munkavállalók iskolai végzettségüknek megfelelı feladatot látnak el. A hátrányos megkülönböztetés témakörébe az elsık közé sorolt a fogyatékossággal élés. Társadalmi szinten egyre több helyen tapasztalható az, hogy az intézmények, ill. a szolgáltatások elérésének érdekében cél az akadálymentesítés. Ez teszi lehetıvé az is, hogy az önkormányzat intézményei között 23 mozgásfogyatékossággal élı munkavállaló kerüljön teljes munkaidıs alkalmazásba. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy az ápoló-gondozó, segítı munkát ellátó munkavállalók esetében az ilyen típusú alkalmazás nehézkes, bár nem kizáró. Az Alkotmány 70/A § szakasza értelmében hátrányos megkülönböztetésre adó okot taxatíven sorolja fel a norma szövege. Ezt figyelembe véve a kérdıívben rákérdeztünk arra, hogy intézményen belül a munkavállalókat érte-e hátrányos megkülönböztetés, szexuális viselkedése, bırszíne, vagyoni helyzete, politikai hovatartozása, anyanyelve, társadalmi hovatartozása vagy érdekképviseleti hovatartozása miatt. A beérkezett kérdıívek feldolgozása során a megkérdezettek úgy nyilatkoztak , hogy hátrányos megkülönböztetés érte ıket 2 esetben bırszínük miatt, 1 esetben vagyoni helyzete miatt, 2 esetben politikai hovatartozás miatt, 11 esetben érdekképviseleti hovatartozás miatt. Amennyiben diszkrimináció érte az érintett munkavállalót, azt az intézmény saját hatáskörben megfelelı jogszabályok ismeretében tudta rendezni.

40

629 olyan válaszadó volt, aki egyértelmően azt nyilatkozta, hogy a fentiekben egyik ok miatt sem érte hátrányos megkülönböztetés. Ismerve az összmunkavállalói létszámot, összehasonlítva a válaszadók számát meg kell jegyezni, hogy a kérdıívek a legtöbb esetben „nincs adat” megjelöléssel küldték vissza a kért anyagot. Ez számunkra azt a konzekvenciát jelenti, hogy a munkahelyeken nem relevánsak a feltett kérdések, azaz nem érezhetı a negatív diszkrimináció akár származása, társadalmi vagy politikai hovatartozása érdekérvényesítési készsége, képessége miatt. Fontos adat, hogy a Megyei Önkormányzat fenntartásában és mőködtetésében lévı intézmények abban az esetben, ha kis településen helyezkednek el, szinte egyedüliként biztosítanak munkalehetıséget a helységben. Összefoglalásként elmondható, hogy a kérdıívben jellemzıen sok esetben „nincs adat” megjelölés volt tapasztalható, amely az összesítés során szintén azt jelentette, hogy a személyi autonómiát a munkáltatók tiszteletben tartják, és nem jelent információt sem a munkavállaló, sem a munkáltató részére a munkavállaláshoz nem szorosan kapcsolódó személyes adatok és jellemzık közlése, esetleges nyilvántartása.

41

ELLÁTOTTAK Hátrányos megkülönböztetés adatlap

10

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat intézményrendszerében végzett felmérés férfi nı Neme 3230 2665 0-25 26-40 41-55 56-62 Kora 2506 240 386 198 8 általános középfok felsıfok tud. fokozat 2400 392 23 Iskolai végzettség egyedülálló házas özvegy 4211 71 291 Családi állapot roma szerb horvát sváb 52 5 1 1 Nemzetiségi hovatartozása katolikus református izraelita egyéb Vallás 328 84 33 alkalmazott szerzıdéses vezetı Foglalkoztatási jogviszonya fizikai szellemi egyéb Munkavégzés típusa fizikai értelmi érzékszervi 263 1513 173 Fogyatékosság tudatmódosító alkohol játékszenvedély egyéb szerek 204 1 14 Abbuzitás

11

Érte-e hátrányos megkülönböztetés

12 13 14 15 16 17 18

Szexuális viselkedése Bırszíne Vagyoni helyzete Politikai hovatartozása Anyanyelve Társadalmi hovatartozása Érdekképviseleti hovatartozás

1 2 3 4 5 6 7 8 9

igen

63472

német

egyéb 1

nem

42

II. ELLÁTOTTAK Az intézménynél ellátásban lévık csoportjai A kérdıív elkészítése során kitértünk az ellátottakra való információ-győjtésre is. A feldogozott adatok természetesen a Megyei Kórház adatait nem tartalmazzák. A szociális, gyermekvédelmi és oktatási szféra feladat-ellátása az, amelyre a kérdıív adatai irányt mutatóak, ill. információval szolgálnak. Ezek alapján az Önkormányzat 3230 férfit, és 2665 nıt lát el intézményesített keretek között. Ez összesen 5895 ellátottat jelent, amely a megye összlakosságának több mint 10%-át jelenti. Az ellátókhoz hasonlóan az ellátottak korára is kitért a kérdıív, ez alapján megállapítást nyert, hogy 1589 18 év alatti gyermek, fiatal családias, otthont nyújtó ellátásban részesül, értelemszerően a gyermekvédelmi szakellátás biztosítása során.

Intézményi ellátottak korszerinti megoszlása

472

62. év <

198

56-62. év 386

41-55. év

240

26-40. év 18-25. év

917

< 18. év

1589

0

500

1000

1500

2000

Forrás: Bács-Kiskun Megyei Közgyőlés Intézményirányítási Fıosztálya

A 18-25 év kor közöttiek száma 917, ezek nagy része szintén gyermekvédelmi utógondozásban élı töredékük, fogyatékosokat ellátó ápoló-gondozó otthonban él. A 26-40 kor közötti korosztály 240 fıt jelent az ellátottak szempontjából, amely megítélésünk szerint azt jelenti, hogy a fogyatékkal élı fiatal személyek nappali ellátást nyújtó intézményben esetleg családjukban élnek. 41-55 év kor közöttiek száma 386 fı. İk szintén felnıtt fogyatékosok, de összehasonlításként fontos megjegyeznünk azt, hogy az elızı korosztályhoz képest 50%-kal magasabb a számuk, amely azt jelenti, hogy a családi szerepvállalás lecsökken, a szülık munkabírása, esetleg elhalálozása miatt. 56-62 év közé 198 ellátottunk esik, akik száma megoszlik a fogyatékosok, ill. idıskorúak között. Ezután a 62 év fölöttiekrıl szolgáltatott adatok szerint 472 fı idıskorú ellátását biztosítjuk, amely az összes ellátottak tekintetében 8%-ot tesz ki. Elmondható, hogy nagy részük önellátásra nem, vagy csak csekély mértékben alkalmas, amely alátámasztja a tanulmány elején kifejtett azon feltevést is, hogy a családi szerepvállalás az idıs generációk tekintetében beszőkül, és állami szerepvállalássá minısül át.

43

Iskolai végzettség tekintetében az ellátottak közül 2400 rendelkezik általános iskolával, 392-nek középfokú végzettsége van, és 23-an felsıfokú oklevéllel rendelkezik. Ellátottak iskolai végzettsége 3500 3080 3000 2500

2400

2000

1500 1000 392

500

23 0 8 általános nélküli

Általános iskola

Középfokú végzettség

Felsıfokú oklevél

Forrás: Bács-Kiskun Megyei Közgyőlés Intézményirányítási Fıosztálya

Ez a szám is azt támasztja alá, hogy a gyermekvédelmi gondoskodásban élık, valamint a speciális oktatást igénylık száma a legnagyobb ellátotti kört jelenti, ill. ha szociális intézménybe (fogyatékosok, szenvedélybetegek, idıskorúak ellátása) kerül az ellátott, iskolai végzettsége nem minısül kötelezıen nyilvántartott adatnak. Családi állapotukat tekintve 4211 fı egyedülálló, 71 fı házas, 91 fı özvegy. A számok tükrében el lehet mondani, hogy az egyedülállókat a gyermekvédelemben, oktatási intézményekben, ill. a fogyatékosokat ellátó intézményekben élık alkotják. A házasok és özvegyek nagy valószínőséggel az idısek otthonában ellátottak, fontosnak tartjuk azt az adatot azonban, hogy a házasok, ill. az özvegyek aránya mennyiben különbözik, és szintén vissza kívánunk utalni a már többször említett családi szerepvállalások generáción átívelı megváltozására. Nemzetiségi hovatartozása szerint 52 roma, 5 szerb, 1 horvát, 1 sváb, s 1 egyéb van számon tartva az intézmények ellátottai között. nemzetiségő Összehasonlításként az ellátókkal, érdemes megjegyezni, hogy a nemzetiségi hovatartozás ellátotti státuszban mérıszám lehet. Természetes megjegyeznünk, hogy a nemzetiségi hovatartozás tekintetében is az ellátottak önkéntesen ismerték el milyenségüket. Vallásának gyakorlásáról 328 katolikus, 84 református és 33 egyéb felekezethez tartozó ellátott nyilatkozott. Az adatok jellemzıen az idıs otthonban élı ellátottakról származik. Az egyéni gondozási-nevelési terv kapcsán a felülvizsgálat során minden esetben kitérnek a szakértık a vallási hovatartozásra, annak gyakorlását természetszerően javasolják és ösztönzik. Az iskolarendszeres oktatásban vallásórák minden esetben 44

biztosítottak, ezért annak gyakorlása önálló szándékú. Abban az esetben, ha az ellátott már gyakorlott vallásos környezetbıl kerül kiemelésre, annak további folytatását szintén támogatjuk. Külön kitértünk az ellátókhoz hasonlóan a fizikai, értelmi és érzékszervi akadályoztatásra. A kérdıívbıl kiderült, hogy 263 fı mozgásában (fizikálisan), 1513 fı értelmileg és 173 fı érzékszervileg akadályozott. Ismételten visszautalva a megyei önkormányzat feladat ellátási kötelezettségére az adatok analógiát mutatnak a feladatellátás és az igénybevevık körének tekintetében. Addikció tekintetében 204 alkohol, 1 játékszenvedéllyel és 14 egyéb szenvedéllyel élıt tartunk nyilván. Ezek a számok tükrözik azt, hogy a megyei önkormányzat biztosítja a szenvedélybetegek átmenet, nappali és ápoló-gondozó otthoni ellátását. Összegezve elmondható, hogy az intézményhálózat az állami szerepvállalás mutatója. Mind az oktatás, mind a szociális gondoskodás, valamint a gyermekvédelmi ellátás tekintetében professzionális segítségnyújtást biztosítunk az intézményhálózat fenntartásával és mőködtetésével. A társadalmi jelenségek ismeretében ki lehet jelenteni, hogy a családok újult szocializációjával, mely szerint a generációk egymás mellett élése kiszorulóban van, az intézményesített feladatellátás egyre nagyobb szerephez jut. A fogyatékosokról, az idısekrıl és a nevelési gondozási anomáliák miatt családjukból kiemelésre került gyermekek folyamatos ellátása, gondozása, oktatása, nevelése állami feladattá módosult. Azzal természetesen, hogy a feladatellátás intézményesített keretek közé szorul véleményünk szerint az esélyegyenlıség nem hogy csorbul, sokkal inkább kiteljesedik, mert a munkavégzést szabályozó normák egyben garanciát is jelentenek a hozzáférés tekintetében. Pontosan a szakmai szabályok azok, amelyek biztosítják az egyenlı bánásmódot, a negatív diszkrimináció kiküszöbölését. Az is elmondható, hogy az elfogadás jelensége egyre kevésbé újszerő, azzal, hogy az állami szerepvállalás ilyen méreteket öltött szükségessé vált olyan generációk szakmai és identitást érintı kinevelése, amelyben természetessé válik a „másság” kezelése, az egyéni autonómia maximális elismerése.

45

Az esélyegyenlıségi program alapelvei és céljai

46

Az esélyegyenlıségi program célcsoportjai az alkalmazottak és az ellátottakon belül • • • • • • •

gyermekek, nık, 40 évnél idısebb munkavállalók, romák, fogyatékos, megváltozott munkaképességő személyek, két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelı, vagy tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelı munkavállalók, pályakezdık

Esélyegyenlıségi Program alapelvei

Az esélyegyenlıség elımozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítı intézkedések végrehajtásával érhetı el. A területet érintı szabályozásnak ennek megfelelıen az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson az állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erıforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetıvé.

A Program végrehajtása során mérvadó alapelvek: A prevenció elve: a társadalomnak mindent meg kell tenni a fogyatékosságot okozó balesetek és betegségek megelızése érdekében. A normalizáció elve: minden fogyatékos személy számára olyan életminták és hétköznapi életfeltételek váljanak elérhetıvé, melyek a társadalom megszokott feltételeinek és életmódjának a lehetı legteljesebb mértékben megfelelnek. Az integráció elve: a fogyatékos emberek kapcsolatot tarthassanak fenn más emberekkel és a társadalmi, gazdasági intézmények széles körével. Az önrendelkezés elve: a fogyatékos emberek képességeik és lehetıségeik keretein belül szabadon rendelkeznek életük alakításáról. Az önállóság kiterjed a személyes mozgás, az idı, a tulajdon feletti önrendelkezésre. A hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az elınyben részesítés kötelezettségének elve: a fogyatékos személy nem részesülhet hátrányos megkülönböztetésben, rá nézve sérelmes elbírálásban, kirekesztésben, fogyatékossága miatt nem lehet korlátozott a más emberek számára elérhetı közjavakhoz való hozzáférésben. Miután az ıket mindenki mással egyenlıen megilletı jogaikkal - állapotukból fakadóan - kevésbé tudnak élni, ezért indokolt, hogy elınyben részesüljenek. A rehabilitáció elve: a fogyatékos embereket képessé kell tenni arra, hogy érdemi erıfeszítéseket tehessenek állapotuk és képességeik javítására, vagy azok romlásának megállítására, lassítására. A fogyatékos személyek és a közszolgálati intézmények kölcsönös garanciákat tartalmazó rehabilitációs szerzıdéseket kössenek, egyéni rehabilitációs terveket készítsenek.

47

Esélyegyenlıségi Program céljai

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programjának célja - a helyi sajátosságokat és az általa fenntartott intézmények feladatellátását figyelembe véve - a hátrányos megkülönböztetés további csökkentése, az esélyegyenlıség biztosítása, a társadalmi igazságosság helyi megvalósításához való hozzájárulás. Ezen belül: • Elısegítse a fogyatékos személyek önálló életvitelét és a társadalmi életben való aktív részvételét. • Biztosítsa a fogyatékossággal élık számára, hogy a megye lakójaként ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzenek, mint mindenki más. • Biztosítsa az egyenlı bánásmódról szóló törvény szerint a helyben élı, hátrányos helyzető csoportok helyzetének javítását. • A közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit se érjen, se faji, se etnikai, nemzetiségi, vallási, nemi, életkor, családi állapot, fogyatékosság vagy más okból fakadóan. • Egyenlı esély biztosítása minden gyermek, tanuló számára Gondoskodni arról, illetve biztosítani, hogy a megye által fenntartott intézményekben végbemenjen a paradigmaváltás, a kompetencia alapú nevelés-oktatás elterjedése, kapjon még nagyobb hangsúlyt a kompetencia alapú nevelés beépítése a tartalmi szabályozó dokumentumokba. • A hátrányos helyzető gyermekek esélyeinek növelése a közoktatás fejlesztésével, az intézmények épületeinek korszerősítése, felújítása, az eszközellátottság folyamatos javítása, korszerő informatikai eszközök biztosítása valamennyi intézményben. • Szegénység csökkentése, valamint Bács-Kiskun megye intézményrendszerén keresztül az esélyegyenlıség betartása, pályázatokkal vagy azok támogatásával törekedni kell a szegénységet elıidézı és tartósító tényezık negatív hatásának csökkentésére, esetenként a pozitív diszkriminációra. • A roma kulturális identitás megırzése érdekében a megyei fenntartású intézményekben elı kell segíteni az iskoláztatás és a munkavállalás feltételeinek javítását, kulturális értékek megırzését, a szocio-kulturális, etnikai másság megfelelı kezelését a többségi társadalomban. • A nık, 40 évnél idısebb munkavállalók, megvalósulása, a pályakezdık, a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelı, vagy tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelı munkavállalók munkahelyi esélyegyenlıségének megvalósítása

Mindezek megvalósulása érdekében a megyei önkormányzat és intézményei esélyegyenlıségi fogadókészségét fejleszteni kell, meg kell valósítani a • megkülönböztetés tilalmát, egyenlı bánásmódot, • az emberi méltóság tiszteletben tartását, • a társadalmi szolidaritást

48

Az egyenlı bánásmód elvének megsértése Védett tulajdonságok Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minısül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt • neme, • faji hovatartozása, • bırszíne, • nemzetisége, • nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, • anyanyelve, • fogyatékossága, • egészségi állapota, • vallási vagy világnézeti meggyızıdése, • politikai vagy más véleménye, • családi állapota, • anyasága (terhessége) vagy apasága, • szexuális irányultsága, • nemi identitása, • életkora, • társadalmi származása, • vagyoni helyzete, • foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidıs jellege, illetve határozott idıtartama, • érdekképviselethez való tartozása, • egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzıje miatt részesül kedvezıtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levı személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne Az egyenlı bánásmód elvének megsértését jelentik a következık: 1. Közvetlen (nyílt) hátrányos megkülönböztetés: Az egyenlı bánásmódról szóló törvény szerint közvetlen hátrányos az olyan rendelkezés, amelynek megkülönböztetésnek minısül eredményeként egy személy vagy csoport neme, faji hovatartozása, bırszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyızıdése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidıs jellege, ill. határozott idıtartama, érdekképviselethez való tartozása, továbbá egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzıje miatt részesül kedvezıtlenebb bánásmódban más, összehasonlítható helyzetben levı személyhez vagy csoporthoz képest. 2. Közvetett (rejtett) hátrányos megkülönböztetés: Közvetett hátrányos megkülönböztetést valósít meg az a rendelkezés, amely nem minısül közvetlen diszkriminációnak, és látszólag meg is felel az egyenlı bánásmód követelményének, azonban a fent meghatározott tulajdonságokkal rendelkezı egyes személyeket vagy csoportokat más, velük 49

összehasonlítható helyzetben lévı személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. 3. Zaklatás: Zaklatásnak minısül az az emberi méltóságot sértı magatartás, amely az érintett személynek a közvetlen diszkrimináció fogalmában meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítı, ellenséges, megalázó, megszégyenítı vagy támadó jellegő környezet kialakítása. 4. Jogellenes elkülönítés (szegregáció): Jogellenes elkülönítést valósít meg az a magatartás, amely a fent meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket, vagy azok csoportját másoktól – tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerő indok nélkül – elkülönít. 5. Megtorlás: Megtorlásnak minısül az a magatartás, amely az egyenlı bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelı, eljárást indító, vagy az eljárásban közremőködı személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget.

50

Az esélyegyenlıségi program feladatai

51

Megyei Önkormányzat jogszabályban meghatározott feladatai A megyei önkormányzat köteles ellátni azokat a törvényben elıírt feladatokat, amelyek megoldására települési önkormányzat nem kötelezhetı. Kötelezı feladata az olyan közszolgáltatások megszervezése, ahol a szolgáltatást igénybevevık többsége nem a szolgáltatást nyújtó intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat területén lakik. A megyei önkormányzat kötelezı feladatként gondoskodik különösen: 1./ A középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátást biztosító települési önkormányzat nem vállalja; a természet és a társadalom megyében levı muzeális emlékeinek, valamint a történeti iratoknak a győjtésérıl, ırzésérıl, tudományos feldolgozásáról, továbbá a megyei könyvtári szolgáltatásokról, a pedagógiai és közmővelıdési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásokról; a megyei testnevelési, sportszervezési, valamint a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról. 2./ Az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatásáról, a többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható fogyatékos gyermekek oktatásáról, nevelésérıl, gondozásáról; az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátásról; a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról; továbbá gondoskodik egyes, szakosított ellátás körébe tartozó feladatokról. 3./ Az épített és természeti környezet védelmével, a térségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok összehangolásáról, a megyei idegenforgalmi érték feltárásáról, a megyei idegenforgalmi célkitőzések meghatározásáról, a teljesítésükben részt vevık tevékenységének összehangolásáról; továbbá közremőködik a térségi foglalkoztatási feladatok és a szakképzés összehangolásában, valamint részt vesz a területi információs rendszer kialakításában. A megyei önkormányzat esélyegyenlıséget szolgáló alapfeladatai A Megyei Önkormányzat a foglalkoztatás során megelızi és megakadályozza a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését. Ez kiterjed a munkaerı felvételnél, alkalmazásnál, a munkabérek, a jövedelmek, juttatások, képzés továbbképzés- és egyéb foglalkoztatással összefüggı esetekre. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a munkavállalók bárminemő - különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, anyanyelvük, származásuk, vallásuk, politikai meggyızıdésük, fogyatékosságuk, egészségi állapotuk, szexuális irányultságuk, vagyis helyzetük, foglalkoztatási jogviszonyuk miatti – diszkriminációjára. A Megyei Önkormányzat a foglalkoztatás során tiszteletben tartja a munkavállalók emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét. Fontos feladatnak tekinti a megfelelı munkahelyi légkör kialakítását, az alapvetı értékek megırzéséhez és megerısítéséhez való hozzájárulást. A foglalkoztatás során semmilyen korú, nemő, nemzetiségő, családi vagy egészségi állapotú munkavállaló sem értékesebb a társadalom számára a másiknál. Társadalmunk minden tagjának érdeke a szolidaritás erısítése. A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létezı egyenlıtlenséget, ezért a megyei önkormányzat 52

méltányos és rugalmas intézkedéseket dolgoz ki, amely elısegíti a foglalkoztatottak pozíciójának javulását, megırzését. Az önkormányzat törekszik az elınyben részesítés elvének alkalmazására a nık, a negyven évnél idısebb munkavállalók, a megváltozott munkaképességő személyek, a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelı munkavállalók, a gyermeküket egyedül nevelık, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekeket nevelı munkavállalók tekintetében.

53

Akcióterv

54

Cél

Esélyegyenlıség i tervek elkészítése aktualizálása

Intézkedés Esélyegyenlıségi terv elkészítése azon intézményeknél, amelyek még nem rendelkeztek az esélyegyenlıséggel kapcsolatos feladatok ellátásáról. Az intézményi esélyegyenlıségi terv felülvizsgálata, annak elıkészítése, érdekképviseletekkel, partnerszervezetekkel való egyeztetése Az esélyegyenlıségi terv teljesülésének évenkénti vizsgálata, melynek eredményérıl az intézményvezetı az éves beszámolójában tájékoztat A Megyei Esélyegyenlıségi Program felülvizsgálata, annak elıkészítése, érdekképviseletekkel, partnerszervezetekkel való egyeztetése való egyeztetése

Telj. éve

Intézményi esélyegyenlıségi referens kijelölése, ill. megbízásának megerısítése minden intézménynél

Esélyegyenlıségi referens feladatainak munkaköri leírásába foglalása

Indikátor

megvalósítás forrásai

2010. december 31.

16 db intézményve intézményi zetı esélyegyenlı ségi terv

intézmény költségvetése

2011. december 31., majd évente

intézményvezetı

16 db intézményi esélyegyenlı ségi terv

intézmény költségvetése

aktuális intézményi beszámolók határideje

intézményvezetı

27db intézményvezetıi beszámoló

intézmény költségvetése

megyei fıjegyzı

1 db aktualizált megyei esélyegyenlı ségi program

közgyőlési hivatal költségvetése

megyei fıjegyzı

1 fı esélyegyenlı ségi referens

közgyőlési hivatal költségvetése

2010. intézményszeptember vezetı 30.

27 fı esélyegyenlıségi referens

intézmény költségvetése

2010. intézményszeptember vezetı 30.

27 db munkaköri leírás

intézmény költségvetése

Esélyegyenlıségi szempontból megfelelı álláshirdetés

intézmény költségvetése

2011.

Megyei esélyegyenlıségi 2010. referens kijelölése, ill. szeptembe megbízásának megerısítése r 30. minden intézménynél

Esélyegyenlıség megvalósítása személyi feltételeinek biztosítása

Felelıs

Az álláshirdetések megfogalmazásakor, munkavállalók kiválasztásánál intézménykor, nem, családi és folyamatos vezetı egészségügyi állapot szempontjából nincs különbség.

55

Az egyenlı A munkaerı-felvétel során az bánásmód betartása és az esélyegyenlıség érvényesül, esélyegyenlıség hangsúly az adott munkához folyamatos intézményvezetı szükséges készségekre, elısegítése képességekre, jártasságokra érdekében és hozzáállásra épül. eljárásrendek kialakítása Lehetıség biztosítása, hogy az egyenlı bánásmód intézménymegsértése esetén a folyamatos munkavállaló panasztételre a vezetı Közalkalmazotti Tanácshoz, szakszervezethez fordulhat. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat kapcsolattartása a BácsKiskun Megyei Koordinációs Iroda Kecskeméti Esélyek Házával

Esélyegyenlıségi szempontból megfelelı állásinterjú

intézmény költségvetése

0 db kivizsgálatlan eset

intézmény költségvetése

Az Esélyház véleményeközgyőlési esélyegyenzése az hivatal folyamatos lıségi aktuális költségreferens Megyei Esélyvetése egyenlıségi Programról

Munkakörülmények alakítása az intézményeknél úgy, hogy az folyamatosan elısegítse az idısebb korúak, a nık, intézményi intézmény esélyegyenköltségfogyatékos, megváltozott intézménymunkaképességő személyek, folyamatos lıségi terv vetése, vezetı megvalósugyermeket nevelı, vagy pályázati lása gyermeket egyedül nevelı, és forrás pályakezdık fizikai és szellemi képességeinek maximális kiteljesedését. MunkakörülMunkakörülmények alakítása mények javítása, a közgyőlés hivatalánál úgy, a hátrányos hogy folyamatosan elısegítse helyzető közgyőlési az idısebb korúak, a nık, Megyei csoportok hivatal fogyatékos, megváltozott Esélyegyenszámára megyei költséglıségi munkaképességő személyek, folyamatos fıjegyzı vetése, több gyermeket nevelı, vagy Program megpályázati gyermeket egyedül nevelı, és valósulása forrás pályakezdık fizikai és szellemi képességeinek maximális kiteljesedését intézmény akadálymenAkadálymentes fizikai és infoköltségintézménytesítés kommunikációs környezet vetése, folyamatos megvalósukialakítására ütemterv vezetı pályázati lása aktualizálása. forrás Hátrányos helyzető csoportok helyzetérıl elemzések, felmérés: interjúk, elégedettségi intézmény 2010. intézményintézményen felmérések segítségével költségdecember vezetı ként 1 db teljeskörő vizsgálat végzése a vetése, 31. megyei vizsgálati nık munkakörülményeirıl az pályázati Megvalófıjegyzı jelentés önkormányzat foglalkoztatási forrás sítás: helyein, majd megfelelı folyamatos korrekciós intézkedések megtétele 56

képzési programokhoz, tanuláshoz való egyenlı hozzáférés biztosítása

Családbarát munkahely kialakítása

Az intézményi továbbképzési tervekben ki kell emelni, és segíteni a hátrányos helyzető munkavállalók képzését

Egész életen át tartó tanulás lehetıségének biztosítása minden munkavállaló számára.

a intézmény- továbbképzési folyamatos vezetı tervek teljesülése

folyamatos

intézményvezetı

tájékoztatás képzésekrıl

intézmény költségvetése, pályázati forrás intézmény költségvetése, pályázati forrás

Iskolakezdési támogatás biztosítása, különösen a hátrányos helyzető munkavállaló számára

intézményvezetı folyamatos megyei fıjegyzı

intézmény igények költségvetése kielégítése a közgyőlési költségvetés hivatal függvényében költségvetése

Biztosítja a rendkívüli családi események esetére a szabadságot (a rendes szabadságkeret terhére

intézményvezetı folyamatos megyei fıjegyzı

intézmény igények költségvetése kielégítése a közgyőlési költségvetés hivatal függvényében költségvetése

Biztosítja a munkavállalók gyermekei számára szakmai gyakorlat, diplomamunka konzultáció lehetıség

intézményvezetı folyamatos megyei fıjegyzı

intézmény igények költségvetése kielégítése a közgyőlési költségvetés hivatal függvényében költségvetése

A gyermekes munkavállaló munkaidı beosztásánál figyelembe veszi a gyermekgondozó és oktatási intézmények nyitva tartását

intézményvezetı folyamatos megyei fıjegyzı

igények kielégítése a intézmény költségvetés költségvetése függvényében

Részmunkaidıs foglalkoztatás

intézményvezetı folyamatos megyei fıjegyzı

intézmény igények költségvetése kielégítése a közgyőlési költségvetés hivatal függvényében költségvetése

Esetenként, feladatokhoz kötötten a rugalmas munkaidı szervezése vagy csúsztatható munkakezdés biztosítása

intézményvezetı folyamatos megyei fıjegyzı

intézmény igények költségvetése kielégítése a közgyőlési költségvetés hivatal függvényében költségvetése

57

A BKMÖ Kecskeméti Közoktatási, Gyermekvédelmi és Szociális Intézménye, és a intézményBKMÖ Megyei Kórház óvodai folyamatos vezetı csoportot mőködtet az intézményi dolgozók gyermekei számára

igények kielégítése az intézmény intézményi költségvetése költségvetés függvényében

intézményvezetı folyamatos megyei fıjegyzı

intézmény igények költségvetése kielégítése a közgyőlési költségvetés hivatal függvényében költségvetése

Kapcsolat a GYES-en, GYED-en lévı szülıkkel

Roma emberek esélyegyenlısége

Hátrányos helyzető munkavállalók foglalkoztatási esélyeinek növelése

Azon intézmények, melyben roma ellátottak is vannak, törekedjenek roma származású dolgozókat felvenni Az intézmények együttmőködése a roma helyi kisebbségi önkormányzatokkal

folyamatos

folyamatos

intézményvezetı

ellátottak intézmény arányának költségmegfelelı vetése, roma dolgozói pályázati létszám forrás

intézményvezetı

minden roma ellátottakkal foglalkozó intézmény kapcsolatot létesít

intézmény költségvetése, pályázati forrás

megyei és Pályakezdı, fogyatékos, több intézmény intézményintézményi gyermeket nevelı, vagy költségvezetı esélyegyenlıs gyermeket egyedül nevelı, 40 vetése, folyamatos megyei égi programok év feletti munkavállalók pályázati megvalósulás fıjegyzı kiválasztásánál hátrány nem forrás a szenvedhetnek 40 év feletti, fogyatékos, több gyermeket nevelı, vagy gyermeket egyedül nevelı, munkavállalók helyzetének figyelembe vétele létszámleépítéskor

intézmény. megyei és intézményhivatal intézményi vezetı esélyegyenlıs költségfolyamatos égi programok megyei vetése, fıjegyzı megvalósupályázati lása forrás

Esélyegyenlıségi célcsoportok és képviselıinek Esélyegyenlıségi bevonása a koncepciók, célcsoportok projektek tervezésébe, érdekeinek megvalósításába, az érvényesítése intézményi esélytervek, a MEP felülvizsgálatába

intézmény, megyei és intézményhivatal intézményi vezetı esélyegyenlıs költségfolyamatos égi programok megyei vetése, megvalósufıjegyzı pályázati lása forrás

Közhasznú foglalkoztatás

Közhasznú foglalkoztatottak alkalmazása és megállapodás megkötése a területi munkaügyi központtal.

folyamatos

intézményvezetı

a szükséges központi számú közhasznú költségvetése alkalmazott

(Az akcióterv közoktatás feladatait a BKMÖ Közoktatási Esélyegyenlıségi Terve tartalmazza)

58

AZONNALI INTÉZKEDÉSEK Esélyegyenlıségi referens kijelölése Az esélyegyenlıségi referens személye: a Bács-Kiskun Megyei Közgyőlés ügyintézıje, akit a Megyei Fıjegyzı jelöl ki. A referens feladatát a munkakörébe tartozó tevékenységként látja el.

A referens feladata: • Az esélyegyenlıségi terv teljesülésének vizsgálata. • A következı idıszakra vonatkozó esélyegyenlıségi terv elıkészítése, munkáltatókkal való egyeztetése. • Partner szervezetekkel való kapcsolattartás. Együttmőködés kialakítása A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat esélyegyenlıségi terve rögzíti, hogy minden ember elidegeníthetetlen joga, hogy egyenlı méltóságú személyként élhessen, semmilyen módon hátrányos megkülönböztetés ne érhesse. Az önkormányzat folyamatosan figyelemmel kíséri a kiemelt célcsoportba tartozók helyzetét és a konkrét viszonyok ismeretében intézkedéseket dolgoz ki az életesélyek, továbbá a munkakörülmények javítása érdekében. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a fenntartásában mőködı intézményekre és a Bács-Kiskun Megyei Közgyőlés Hivatalára vonatkozó esélyegyenlıségi programban leírtak megvalósításában az érintetteknek szorosan együtt kell mőködniük. •

• •

Az intézményvezetık feladata, hogy az intézmények mőködését és szakmai munkáját érintı, és az esélyegyenlıségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlı bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitőzései; évente értékelésre kerül a programba leírtak megvalósítása,(szakosztály, intézményvezetı) a végrehajtás érdekében az önkormányzati döntéshozók, tisztségviselık, és intézményvezetık felkészítését szervezetten kell biztosítani.

59

Adatvédelmi és adatkezelési szabályok Az esélyegyenlıségi program készítéséhez kötıdı jogszabályi környezet szőkszavúan ad iránymutatást a terv elkészítéséhez nélkülözhetetlen adatok kezelésére nézve. Az Mt. 70/A. § (3) bekezdése alapján az esélyegyenlıségi programhoz szükséges különleges személyes adatok csak az Avtv. rendelkezései szerint, az érintett önkéntes adatszolgáltatása alapján az esélyegyenlıségi program által érintett idıszak utolsó napjáig kezelhetıek. Az Mt. tehát rögzíti az Avtv. kötelezı hatályát a végrehajtás során, valamint behatárolja az adatkezelés idejét. A munkáltató a megfelelı, törvényi felhatalmazás birtokában jogosult az esélyegyenlıségi programhoz szükséges, fentebb részletezett adatok kezelésére, illetve azoknak a különleges adatok kivételével – a személyügyi nyilvántartás keretében – birtokában van. Ugyanakkor a különleges adatok kezelésére (fogyatékosságra vonatkozó adat, roma származás) csak az érintett önkéntes, írásbeli adatszolgáltatása után kerülhet sor. Az esélyegyenlıségi program mőködtetése során felhasználandó különleges adatok elkülönítetten kezelhetıek. Az ilyen célú adatok kezelése idıben is korlátozott, az esélyegyenlıségi program által érintett idıszak utolsó napjáig. Az önkéntes adatszolgáltatás az adatvédelmi jog szerint azt jelenti, hogy az érintett hozzájárul adatai kezeléséhez, tehát önkéntesen és határozottan kinyilvánítja kívánságát személyes adatai kezeléséhez. A hozzájárulás akkor tekinthetı megadottnak, ha az megfelelı tájékoztatáson alapul. Az önkéntes adatszolgáltatás szükségességét azért kell kiemelni, mert a munkáltató számára törvény nem teszi kötelezıvé a fent említett különleges adatok nyilvántartását. A különleges adatok munkáltató által történı kezelése nem alapulhat vélelmen, a hátrányos helyzetben lévı munkavállalók támogatását célzó szándék nem pótolhatja az adatkezeléshez való egyedi hozzájárulást. Ebben a tekintetben is különös jelentısége van az érintettek tájékoztatásának.

NYILVÁNOSSÁG, MONITORING A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat esélyegyenlıségi programjában fontos szerepet tölt be a program megvalósulásának nyomon követése. Ennek eszközei: • Az eredményesség értékelése, ellenırzése évente történik • Éves monitoring vizsgálatok eredményeinek értékelése és nyilvánossá tétele • Az évente történı ellenırzés idıpontját a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat az éves munkatervben határozza meg. • Szükséges minden elérhetı eszközt és helyi médiumot bevonni (honlap, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi sajtó stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. • Az évenkénti értékeléskor feltárt hiányosságok felszámolására külön intézkedési tervet kell készíteni, amelyben meghatározásra kerülnek a célkitőzések, tevékenységek, határidık, sikerkritériumok.

60

KONZULTÁCIÓ ÉS VISSZACSATOLÁS A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat vállalja, hogy az esélyegyenlıségi programot a 2011. évi felülvizsgálatakor az elfogadás elıtt konzultációra bocsátja. Ennek érdekében megkeresi a célcsoportokat képviselı érdekvédelmi és civil szervezeteket, valamint esélyegyenlıségi szakértıt.  Szakmai fórumok keretében az intézmények vezetıi tájékoztatást kapnak a programról, amelynek keretében megismerhetik a fıbb célkitőzéseket és a várható eredményeket.  A szakemberek véleményeit jegyzıkönyvvel dokumentálja, és az észrevételeket, amennyiben nem ütköznek a program alapgondolatával, a program megvalósítása során felhasználja.

SZANKCIONÁLÁS Amennyiben a fentiekben leírt megvalósítás, az évi monitoring, az önértékelés során arra derül fény, hogy a vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, akkor:  elemzik az okokat az érintettek és szükség esetén külsı szakértı bevonásával,  megállapítják a felelısségeket,  intézkedési tervet készítenek. Az Esélyegyenlıségi Programban foglaltak a 2003. évi CXXV. Törvény - az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról – alapján készültek, így szándékos be nem tartásuk, illetve akaratlagos hátráltatásuk e szerint kerül elbírálásra.

ZÁRADÉK A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programját a BácsKiskun Megyei Közgyőlés ……. /2010.(VI.25.) Kgy. számú határozatával elfogadta.

Bányai Gábor Bács-Kiskun Megyei Közgyőlés Elnöke

61