B O N Y H Á D T E L E P Ü L É S R E N D E Z É S I T E R V E HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

HÜBNER Tervező KFT 7635 Pécs, Mogyorós köz 3. 72/510-461

Munkaszám: 15/2011.

BONYHÁD T

E

L

E

P

Ü

L

É

S

R

E

N

D

E

Z

É

S

I

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

T

E

R

V

E

BONYHÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 9/2004.(VIII.27.) számú rendeletének BONYHÁD VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK, 9/2008.(III.28.) számú, 34/2009.(XII.18.) számú, 2/2011.(I.28.) számú és …/2012. számú módosító rendeleteivel egységes szerkezetbe foglalt szövege. Bonyhád Város Önkormányzata az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§ A rendelet hatálya (1) A rendelet hatálya Bonyhád Város teljes közigazgatási területére, az ott lévő ingatlanok, építmények, épületek, nyomvonalas létesítmények tulajdonosaira, bérlőire, használóira és az engedélyező hatóságokra terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, elmozdítani, rendeltetésétől eltérően használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak a magasabb szintű jogszabályok és e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) előírásai betartásával szabad. (3). Szabályozási elemek: a.) I. rendű szabályozási elemek (közlekedési elemek, területfelhasználási módok, területfelhasználási egység határa, amelyeket csak a településszerkezeti terv felülvizsgálatára és módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni, kivéve a c., pontban rögzített esetet), b.) II. rendű szabályozási elemek (az a.) és c.) pontokban nem szereplő elemek, amelyeket csak a szabályozási terv módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni), c.) III. rendű szabályozási elemek (hatósági eljárásban, illetve önkormányzati rendeletben módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők): Hatósági eljárásban módosítható, vagy meghatározható: – az illetékes szakhatóság hozzájárulásával a védősávok és területek, Önkormányzati határozatban módosítható: – a belterületi határ a beépítésre szánt területek fejlesztési ütemével összhangban, illetve rendeletben meghatározható: – szakvélemény alapján a helyi védett terület, építmény, vagy objektum listája.

(4) A rendelet a HÜBNER Tervező KFT 23/2002 munkaszámú szabályozási terve szabályozási tervlapjaival és az azt módosító AKCIÓTERV Mérnöki Iroda Kft 003/2010 munkaszámú külterület szabályozási tervével együtt érvényes.

2.§ Fogalom meghatározások (1) A rendeletben használt – az OTÉK 1. sz. mellékletében nem szereplő – fogalmak meghatározása: 1. Beépítési mód: Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét (építési hely) építési határvonalakkal kell megállapítani, úgy hogy a. szabadonálló beépítési mód esetén azt minden oldalról a saját telkének az előírt be nem építhető elő- oldal- és hátsókerti építési határvonalai és a telek határai közötti beépítetlen része körülveszi, b. oldalhatáron álló beépítési mód esetén annak egyik építési határvonala a telek egyik oldalhatára kialakult állapot esetén. Új beépítésnél az oldalhatár felőli építési határvonal megegyezik a csorgótávolsággal c. ikres beépítési mód esetén a szomszédos telkek egymás felöli építési határvonala a telkek közös oldalhatára, d. zártsorú és csoportos beépítési mód esetén a telek előkerti és hátsókerti építési határvonala a telek két oldalhatárához csatlakozik, e. kialakult beépítési mód esetén az építési helyet meghatározó határvonalakat az adott utcasorban, övezetben, tömbben jellemző (a beépítés rendjét meghatározó) módon kell megállapítani. 2. Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek. 3. Építési terület: olyan telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál. 4. Főépület: Az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten elhelyezhető, annak megfelelő rendeltetésű épület (építmény). 5. Homlokzatmagasság: Az építmények egyes homlokzatfelületeinek különkülön számított (az OTÉK 1. sz. mellékletének 23. pontja szerint) F/L értéke. 6. Melléképület: Az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten, az övezeti előírások szerinti elhelyezhető főfunkciónak (főépületeknek) nem minősülő épület (építmény). 7. Telek: egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület. 8. Telektömb: a telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol. 9. Tömbtelek: Az 1998. január 1-e előtti előírások alapján már kialakított több épülettel beépített építési telek. 10. Tetőfelépítmény: a tető fölé emelkedő, az épület rendeltetésszerű használatát biztosító épületrész, a kémények, a szellőzők és a tetőablakok kivételével. (pl. felvonó gépház, lépcsőház tetőkijárata). 11. Tetőtérbeépítés: tetőtérben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok), vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása. (2) A Szabályozás Terv (továbbiakban: SZT) szabályozási elemeinek értelmezése: 1. Tervezett belterületi határ: a város távlati belterületi fejlesztésre kijelölt területének- jellemzően a jelenlegi belterületekkel érintkező, azokhoz közvetlenül kapcsolódó területek - tervezett határvonala. 2. Beépítésre szánt, beépítésre nem szánt terület határa: a város tervezett belterületi határán kívüli beépítésre szán területeinek, valamint a tervezett bel-

3.

4. 5. 6.

7.

8.

9.

területi határán belüli összefüggő nagy beépítésre nem szánt területeinek határvonala. Szabályozási vonal: a közterületeket és az egyéb, nem közterületeket elválasztó vonal, amely a város minimálisan szükséges közterületeit határolja le. Az SzT szabályozási vonalai a tervezett (módosuló) közterületi határvonalakat jelölik. A meglévő és megtartandó közterületi határok értelemszerűen érvényesítendők. Irányadó szabályozási vonal: Az irányadó szabályozási vonalak a tervezett közterület-alakítás részletes út- és közműtervei alapján pontosítandók. Területfelhasználási egység határa: a különböző területfelhasználási egységeket illetve azok építési övezeteit, övezeteit elválasztó vonal. Építési övezet, övezeti határa: a különböző építési övezeteket és övezeteket elválasztó vonal. Övezeti határvonal választja el a szabályozási vonalakkal (közterületekkel) illetve területfelhasználási vonalakkal határolt területen belül az eltérő övezetbe sorolt területeket. Az övezeti határvonalat telekhatárként is értelmezni kell. Ennek megfelelően az övezeti határvonal a telekalakításra vonatkozó szabályok keretei között módosíthatók. Kétlépcsős engedélyezési eljárásra kijelölt terület határa: a Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) 5. §-ában foglalt eljárás során az együtt tervezendő terület határa. Építési határvonal: az adott tömb területén épületek elhelyezésének közterület felöli illetve a hátsókert (házikert) felöli beépítési határvonala, amely az adott terület telkeire vonatkozó övezeti előírásokon túlmenően érvényesítendő. Szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa. A nagyvárosias lakóterület esetében a mutató a telektömbre vonatkoztatandó. 3.§ Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

(1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználás, vagy az építési övezet e terv szerint megváltozik, építés és telekalakítás csak a változásnak megfelelően engedélyezhető. Ez a korlátozás nem vonatkozik a meglévő épületek felújítására és bővítés nélküli korszerűsítésére, továbbá a korábbi előírások szerint engedélyezett és épült épületek bővítésére. A korábbi előírásoknak megfelelő elhelyezkedésű és magasságú épületek abban az esetben bővíthetők, ha: a) nem állnak építési korlátozás, vagy tilalom alatt; b) vízszintes irányú bővítésük nem jár a hatályos előírások szerint megengedhető beépítettségnél esetleg már nagyobb beépítettség további növelésével, valamint az építési határvonalak átlépésével; c) függőleges irányú bővítésük nem növeli tovább a hatályos előírások szerint megengedhető építménymagasságnál esetleg már nagyobb építménymagasságot, továbbá a telekhatároktól való távolság (a H/2 szabály alkalmazása miatt) nem korlátozza az építménymagasság növelését; d) a bővítést a szomszédos épületektől betartandó távolságok nem korlátozzák. (2) A (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően építés illetve telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha a) az a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul;

b)

a terv szerinti területfelhasználás nagyobb távlatban (tíz, vagy több év) válik esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé; (3) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés, legalább felszíni csapadékvíz elvezetés hiánya miatt) nem biztosítható, építési engedély nem adható. (4) Állattartó építmény építésének engedélyezési eljárásánál a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok valamint az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell. (5) Törölve 34/2009.(XII.18.) számú módosító rendelettel. 4.§ Geológiai és bányászati általános előírások (1) A külön jogszabályokban nevesítetteken túl, az azokban kapott felhatalmazás alapján a műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából a későbbi felszínmozgások elkerülése érdekében, az alkalmazandó műszaki megoldások kidolgozására azokban az esetekben, ha a tervezett építmény 2 m magasságot meghaladó természetes, vagy mesterségesen kiképzett (part)falat, vagy 45 foknál meredekebb rézsűt a fal, vagy a rézsű függőleges vetülete magasságával megegyező távolságon belül megközelít, vagy bevágásokkal, tereplépcsőkkel, eróziós árkokkal tagolt területen az építtető kérésére elvi építési engedélyezési eljárást lehet lefolytatni. (2) Központi belterületen építési tevékenység csak az építési terület üreg- és pinceviszonyainak tisztázása után végezhető. (3) A területet borító kőzetliszt felszínmozgásos jelenségek kialakulására való hajlama és erózióérzékenysége miatt a csapadékvíz elvezetést kiemelt gondossággal kell megtervezni. Felszínmozgás veszély esetén mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni az építési helyek pontos kijelölését, az építmények létrehozásának egyedi feltételeit . (4) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. A tevékenységek végzéséhez a bányászati és földtani hatóság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén szakhatósági állásfoglalása szükséges. 4.§ Kétlépcsős engedélyezési eljárás (5) A magasabb szintű jogszabályokban, a HÉSZ- ben valamint az SZT-ben és a megjelölt ingatlanok illetve a lehatárolt területek esetében az egyedi hatósági ügyeket - a szabályozás keretei között - kétlépcsős engedélyezési eljárás keretében kell elbírálni. (6) A kétlépcsős engedélyezési eljárás során az adott építési engedélyezést megelőzően elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. a.) A kétlépcsős engedélyezési eljárás eseteit • az építések során az építési törvény valamint annak végrehajtására kiadott kormány illetve miniszteri rendeletek továbbá ezekkel összhangban a HÉSZ illetve az SZT határozza meg. b.) Mind a telekalakítások mind az építések esetén az engedélyezési eljárás szabályait valamint az engedélykérelmek mellékleteit a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok állapítják meg. Ezektől eltérni csak annyiban és úgy lehet, amennyiben és ahogy arra a jogszabályi felhatalmazás lehetőséget ad.

(7) A magasabb szintű jogszabályokban előírtakon túl, továbbá az azokban kapott felhatalmazás alapján, a város területén kötelező a kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása az alábbi esetekben: a) törölve 34/2009.(XII.18.) számú módosító rendelettel. b) elvi építési engedélyezési eljárás: • Műemléki telken, nyilvántartott régészeti területen, műemléki környezeteben, valamint természetvédelmi területen történő építési munka esetén, • A lakótelepek (meglévő tömbtelkes területek) területein történő új épület építése, valamint az épület meglévő alaprajzi méreteiből kilépő bővítés, átalakítás, esetén az övezeti előírások szerint, • Külterületeken az építési szabályoknak nem megfelelő, de már beépített ingatlanokon történő építés esetén, • Ahol azt a HÉSZ előírja. (4) Az ellátási létesítményekkel kapcsolatos sajátos rendelkezések: A kétlépcsős építési engedélyezési eljárás során - az elvi engedélyezési tervben igazolni kell, hogy a) a kereskedelmi-, vendéglátó- és szolgáltató rendeltetésű helyiségek gyalogos megközelítése az egyéb rendeltetési egységek forgalmától függetlenül, illetve annak zavarása nélkül biztosítható, b) az áruszállítás és raktározás, valamint a göngyöleg és a hulladékok ideiglenes tárolása, továbbá az ezekkel kapcsolatos teherforgalom és rakodás a gyalogos közlekedést nem akadályozza, c) a kereskedelmi- és vendéglátó rendeltetéssel összefüggő járulékos területek (pl. vendéglátóipari előkert, kerthelyiség), illetve időszakos árusításra és/vagy árubemutatásra szolgáló akcióterület kialakítása megfelelő körülmények között biztosítható, vagy leválasztható, d) a működés időbeni elkülönítését is figyelembe véve az eltérő rendeltetésű egységek (ezen belül is kiemelten a lakások) biztonságos, rendeletetés-szerű, zavaró hatás mentes és önálló használata lehetséges. (5) Törölve 34/2009.(XII.18.) számú módosító rendelettel. (6) Törölve 34/2009.(XII.18.) számú módosító rendelettel.

II. FEJEZET EGYES ÉPÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 5.§ Az építmények általános építészeti követelményei (1) A területen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően terveztek meg. (2) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék. (3) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.

(4) A magastetők hajlásszöge az épület főtömegén 25-45o lehet, kialakult beépítés esetén ± 5o eltérés a közvetlen szomszédos épületek átlagához képest megengedett. (5) Az engedélyező kérheti a városi főépítész bevonását engedélyezési eljárásba. 6.§ Reklámberendezések létesítésére vonatkozó előírások (1) Törölve 34/2009.(XII.18.) számú módosító rendelettel. (2) A tervezett reklám- és hirdető-berendezések tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény), valamint egyéb felület építészeti megoldásaihoz. (3) A reklám- és hirdető-berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres tisztításáról és karbantartásáról, valamint arról, hogy a berendezés ne okozzon kárt az általa érintett létesítményben és annak rendeltetésszerű használatát (a berendezés fény-, hang-, illetve rezgés-hatásával) ne korlátozza. Ha a berendezés tulajdonosa a fenti kötelezettségének nem tesz eleget és azt felszólításra sem teljesíti, úgy az építési hatóság előírhatja a berendezés leszerelését. (4) Meglévő épület tetőfelületén és tetőzetére szerelt tartóberendezésen 2 m2-t meghaladó önálló reklám-, illetve hirdető-berendezés nem helyezhető el csak kivételes esetben és csak az önkormányzati főépítész előzetes hozzájárulása esetén engedélyezhető. (5) A történelmi belváros területén 2 m2-t meghaladó hirdetési és reklámcélú építmény, szerkezet, tábla nem helyezhető el.

7.§ A tetőterek beépítésére vonatkozó előírások (1) A város területén új tetőterek építése, meglévők utólagos beépítése az alábbi követelmények teljesülése esetén engedélyezhető: Tetőtér beépítésével önálló rendeltetési egység csak abban az esetben alakítható ki, illetve nem lakás céljára történő tetőtérbeépítés csak akkor engedélyezhető, ha az épületben lévő valamennyi önálló rendeltetési egység számára a telken, illetve a szabályozási tervben lehatárolt telektömbön belül biztosítható a jogszabályban előírt számú gépkocsi elhelyezése. (2) Többlakásos, illetve több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épület tetőterének részleges beépítése – ha a beépítési szándék nem jár együtt a tetőzet teljes átalakításával - a városkép egységes kialakítása érdekében csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretében engedélyezhető.

8. § A melléképületek és állattartó épületek elhelyezésének és kialakításának szabályai (1) Melléképületekre vonatkozó előírások a) Az előírások a város belterületén meglévő és tervezett melléképületekre vonatkoznak, amennyiben ettől eltérő szabályozást az övezeti előírások nem állapítanak meg. b) Általános előírások:

• •

Melléképület főépület nélkül nem létesíthető. A város igazgatási területén az alábbi melléképületek helyezhetők el: − jármű (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló, − a háztartással kapcsolatos - nyári konyha, mosókonyha, szárító, − tárolóépítmények (tüzelőanyag és más tároló, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta), − állattartás céljára szolgáló építmények, − kisipari vagy barkács műhely, műterem, iroda, kiskereskedelmi üzlet, árusítópavilon, − kazánház. • Lakótelken más rendeltetésű épületekhez is csak a jelen rendeletben felsorolt funkciójú melléképületek létesíthetők. c) A melléképület kialakítása: • A melléképületek csak földszintes kialakításúak lehetnek. • A melléképület építménymagassága legfeljebb 3,50 méter lehet, de nem haladhatja meg a főépület építménymagasságát. • Lakótelkenként legfeljebb egy azonos rendeltetésű melléképület építhető. d) Melléképületek elhelyezése: • Melléképületet csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, amely nem bűzös és a területre előírt terhelési határértéket meghaladó káros hatást nem eredményez, és a szomszédok jogos érdekeit nem sérti. • Melléképületeket építési telken a védőtávolságok megtartásával lehet elhelyezni úgy, hogy azok − oldalhatáron álló főépület esetében az építési telek azon oldalhatárán álljanak, amelyiken a főépület áll, − egyéb beépítési mód esetén az építési telek hátsó telekhatárain, vagy attól legalább 3 m távolságra álljanak. • Az előkertben árusító pavilont létesíteni nem lehet. • Amennyiben a szomszédos ingatlanon különleges védelmet igénylő létesítmény (pl.: nevelési-oktatási, egészségügyi intézmény és kertje, stb.) van és erre vonatkozóan egyéb előírás nem rendelkezik, az építésügyi hatóság a szakhatóságokkal egyetértésben a melléképületek elhelyezését szigoríthatja, vagy meg is tilthatja. (2) Állattartó épületekre vonatkozó előírások: a) Állattartó épület ott és úgy létesíthető, ahol és ahogy azt az állattartásról szóló önkormányzati rendelet ezt lehetővé teszi. b) Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és védőtávolságok esetén a saját célú tartás vonatkozásában Bonyhád Város Önkormányzata állattartó rendelete, a saját célú tartást meghaladó állattartás esetében pedig a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok szerint kell eljárni. c) Az SZT-ben kijelölt új lakóterületek állattartó övezeti besorolását azok beépítésének megkezdése előtt Bonyhád Város Önkormányzata állattartó rendeletében kell meghatározni. 9.§ Gépkocsitároló, gépjárművek elhelyezése (1) Gépjármű várakozóhelyekre vonatkozó előírások: a) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához biztosítandó várakozóhelyek száma idényjellegű használat esetében 30%-kal csökkenthető.

b) Az ideiglenes, illetőleg alkalmi közterületi üzleti területekhez nem szükséges új várakozóhelyeket létesíteni. (2) Az OTÉK 42.§-a által előírt számú várakozóhelyek száma csökkenésének szabályait helyi parkolási rendeletben kell meghatározni. (3) Törölve 34/2009.(XII.18.) számú módosító rendelettel. 10.§ Törölve 34/2009.(XII.18.) számú módosító rendelettel.

III. FEJEZET TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS 11.§ Belterületi határ megállapítása (1) A város belterületét növelni az SZT-ben tervezett belterületi határvonalként jelölt területekkel, a belterületbe vonáshoz szükséges földhivatali eljárás lefolytatását követően lehet. (2) A lakó-, gazdasági-, üdülő és központi vegyes terület bővítése esetén a belterületbe vonás csak az érintett területek közműellátási feltételeinek tisztázását követően történhet meg. (3) Az SZT beépítésre szánt területei – a tervezett belterületi határtól függetlenül – a szabályozási terv módosítása nélkül is belterületbe vonhatók (4) A belterületbe vonás egyszerre, illetve ütemezetten is történhet. 12. § Beépítésre szánt valamint beépítésre nem szánt területek (1) A város közigazgatási területe beépített illetve beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre tagolódik. a) A beépített illetve beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területei építési övezetekre; b) A beépítésre nem szánt terület területfelhasználási egységek területei övezetekre; c) Az építési övezetek, illetőleg övezetek területei közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre tagolódnak. (2) A város beépítésre szánt területei: a) lakóterületek b) vegyes területek c) gazdasági területek d) üdülőterületek e) különleges területek. (3) a város beépítésre nem szánt területei: a) közlekedési és közműterületek b) zöldterületek c) erdőterületek d) mezőgazdasági területek e) vízgazdálkodási területek.

13.§ Közterületek kialakítása és használata (1) A terv legfontosabb eleme, a közterületek és a nem közterületek elhatárolására vonatkozó kötelező szabályozási vonal. (2) A terven feltüntetett közterületek a közérdekből minimálisan szükséges közterületeket tartalmazza, melyek egyrészt a városi közélet tereit, a város működéséhez, üzemeltetéséhez szükséges területeket, másrészt az egyes telkek közterületi kapcsolatait (közút, közmű stb.) biztosítják.

(3) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja. (4) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos, a kezelő hozzájárulása szükséges. (5) A város közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet: a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése, b) árusító pavilon, mozgó árusítóhely létesítése: • az árusító pavilon alapterülete egységenként max. 12 m2, szerkezete térelemes, önálló alapozás nélküli lehet; • a pavilont a városképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának biztosításával kell elhelyezni; • egy-egy közterületi szakaszon csak azonos formájú, anyagú és színű pavilonok állíthatók fel. c) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (legfeljebb 16 m2 alapterületű autóbusz várakozóhely, töltőállomás, vagy tető) kialakítása, d) köztisztasággal, közegészségüggyel (pld. nyilvános Illemhely) közművesítéssel kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése, e) szobor, díszkút elhelyezése, f) padok, játékok elhelyezése, g) távbeszélő fülke elhelyezése, h) építési munkával kapcsolatos létesítmények, állványok elhelyezése, ideiglenes építőanyag tárolás, i) időszakos rendezvények építményei. (6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, a vonatkozó helyi rendelet előírásai alapján határozza meg

IV. FEJEZET ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKRE, ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 14.§ Közös előírások (1) Az OTÉK 7.§ (3) -(5) bekezdéseiben előírt építési övezeti / övezeti jellemzők helyi értelmezése és használata: a) A kialakítható legkisebb telekterület-méret: • Az építési övezetben – a telekalakításról szóló jogszabályok szerinti újonnan kialakítandó építési telek legkisebb területe, amely méret értelemszerűen a telekalakítással érintett (visszamaradó) – telkekre is érvényesítendő. • Az övezeti előírásokban szereplő jelek értelmezése: − „K” – az övezetben új telek nem alakítható ki, de telekhatárrendezés végezhető, − ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek – a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők, és ha a telekre vonatkozó országos és egyéb építési előírások betarthatók, a telek beépíthető. b) A beépítési mód (építési hely): • Az építési helyet meghatározó minimális elő-, oldal- és a hátsókert méreteket általában az adott beépítési mód alapján az OTÉK előírásai szerint

kell megállapítani. Az ettől eltérő helyi előírásokat a HÉSZ övezeti előírásai és/vagy az SZT rögzítik. • Az övezeti előírásokban szereplő jelek értelmezése: − „K” – az övezetben a beépítési mód nem módosítható, − ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betartása esetén és az előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők, (a) „K-O” (K-Ikr, K-SZ, K-SZ/Ikr, K-Z, K-Z/SZ) – az övezetben a beépítési mód kialakult beépítési módok alapján állapítandó meg. „K” jelhez kapcsolt beépítési mód (pld. K-O) akkor érvényesítendő, ha a kialakult állapot nem állapítható meg. − „Ikr” (O, SZ, Z) – az övezetben az előírt beépítési mód alkalmazandó, − „O/SZ” (SZ/O, Z, Z/O) – az övezetben az előírt beépítési mód alternatív megoldásként választható, de csak az övezetre egységes érvénnyel, c) A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: • Az építménymagasságot a rendezett terepszint (kialakult, vagy tervezett út szintje) figyelembevételével kell meghatározni. • Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény – a közterület felé néző, – a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló homlokzatainak magassága • A homlokzatmagasság az építmény homlokzatának átlagos magassága a tetőidom metszésvonaláig (F/L OTÉK 1. sz. mell. 23. d.). • Az övezeti előírásokban szereplő jelek értelmezése: − „K” – az övezetben az építménymagasság kialakult, új épület létesítése esetén az illeszkedés szabályai érvényesítendők, − ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja a az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építménymagassági előírásokat kell érvényesíteni, − „K-7,5” – az övezetben az építménymagasság a kialakult méret és adott méret között változhat − A különböző építési övezetek határán elhelyezkedő telkeken a városkép harmonikus kialakítása érdekében – különösen zártsorú beépítés esetén – az alábbi eljárás alkalmazandó: • vagy a beépítés a telepítési távolsággal marad el az övezeti határtól, • vagy a nagyobb építménymagasságú övezetben létesíthető épület utcai homlokzatmagassága csökkentendő. Az építési övezeti határon csatlakozó épületek közötti utcai homlokzatmagasság különbség maximum 1,50 m lehet. • Az utcakép meghatározásához a városi főépítész szakvéleményét be kell szerezni. – Illeszkedés: • Két szomszédos építmény illeszkedik, ha utcai homlokzatmagasságuk mértéke +/- 50 cm-rel tér el egymástól, • a homlokzatmagasság megállapításánál a telek előtti kialakult vagy tervezett közterület (járda) szintjét kell figyelembe venni,

•

Illeszkedés kérdésében a városi főépítész szakvéleményét be kell szerezni.

d) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: • Az egyes építési telkek beépítettségét az övezeti előírásokban rögzített értékek szerint kell megállapítani. • Az övezeti előírásokban szereplő jelek értelmezése: − „K” – az övezetben a beépítettség nem változtatható, − ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér beépítést, mely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az övezeti előírásokat kell alkalmazni, • Beépítettség megengedett legnagyobb és a zöldfelület legkisebb mértékét a kialakult úszótelkeknél, a „Kpi” jelű pincesorok telkeinél és a „ – G” jelű garázstömböknél nem kell figyelembe venni. e) A zöldfelület legkisebb mértéke: • Az egyes építési telkek zöldfelületének legkisebb mértékét az övezeti előírásokban rögzített értékek szerint kell megállapítani, - az OTÉK vonatkozó előírásainak figyelembevételével. • Az övezeti előírásokban szereplő jelek értelmezése: − „K” – az övezetben a zöldfelület nem változtatható. (2) Az OTÉK-ban 7.§ (3) -(5) bek.-ben valamint a HÉSZ-ben foglalt követelmények közül a város területén egységesen érvényesítendő övezeti előírások: a) A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke: (OTÉK 8.§ minősítése szerint): • A város beépítésre szánt területeinek belterületi építési övezeteiben az egyes építési telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be. • A város beépítésre szánt területeinek nem belterületi építési övezeteiben az egyes építési telkek csak akkor építhetők be, ha legalább a részleges közművesítettség biztosítható. • A város beépítésre nem szánt területein az építés hiányos közművesítettség esetén is engedélyezhető. Ezeken a helyeken a hiányzó közművet közműpótló létesítményekkel/berendezésekkel kell helyettesíteni. b) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek: • A határértékeket a HÉSZ 41. §. előírásai szerint kell meghatározni. c) A terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások: • Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket. d) A felhasználás kizárólagossága, illetőleg korlátozása: • A város egyes sajátos rendeltetésű övezeteiben meghatározott létesítmények illetve meghatározott funkciójú létesítmények helyezhetők el. • Sajátos rendeltetésű övezetek: − Az „ - M” jelű építési övezet: Az övezet a város szempontjából kiemelkedően fontos, hagyományosan az adott települési helyhez kötődő, illetve arra kijelölt - meghatározott rendeltetésű létesítmények területeit foglalja magában. Az övezet területein csak a tervben meghatározott rendeltetésű létesítmény épít-

ményei helyezhetők el – az övezeti és egyéb tervi előírások keretei között, az adott létesítményre vonatkozó sajátos követelményeknek megfelelően. − A főforgalmi és forgalmi utak mentén elő kell segíteni a lakóépületek funkcióváltását, a zajra kevésbé érzékeny intézmények, kisipari és szolgáltató tevékenységek telepítését. A meglévő és új épületeknél is figyelemmel kell lenni a zajvédelmi szempontok érvényesítésére az épületen belüli funkciók elhelyezésénél és az épülethomlokzatok kialakításánál. − A „-G” jelű építési övezet: az övezet az adott területegységhez tartozó garázstömböket foglalja magában. A „házikert” (HK) a település belterületén elhelyezkedő, jelenleg is kertként művelt ingatlanok. A telken épület, építmény – pince kivételével – nem helyezhető el. BEÉPÍTETT ÉS BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 15.§ Nagyvárosias lakóterület (Ln) (1) A nagyvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően 12,5 m-es építménymagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A lakóterületen az OTÉK 11. § (2)-(4) bekezdésekben szereplő építmények helyezhetők el. (3) A nagyvárosias lakóterületek a város un. telepszerű, többszintes beépítésű lakótelepeit foglalja magában. (4) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások: 4.1. Kialakult nagyvárosias lakóterület Ln-1 jelű építési övezet (többszintes lakóépület)

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret K – 1500 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete K – 20 m A beépítési mód szabadonálló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság m 12,5-16,0* A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 80 K – 60 % A megengedett legnagyobb szintterület mutató 3,0 A zöldfelület legkisebb mértéke 10 K – ** % * az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon. ** lakásszám növelése esetén a telektömbben a parkolás igény, valamint a lakáson2 kénti 10 m /lakás zöldfelület biztosítandó.

− Az építési övezetben a kialakult úszótelkeken az építés, a telekalakítás a jelenlegi határvonalakon telekhatáron túl legfeljebb 1,5 m-es sávban engedélyezhető. A fenti határokat túllépő építést, illetve a szintterület növelését engedélyezni csak az elvi telekalakítási engedély, illetve elvi építési engedély alapján lehet. − Felújítás, átépítés, bővítés, illetve új építés esetén a terület építészeti értékeinek továbbfejlesztését úgy kell végrehajtani, hogy a megváltozó körülmények újból építészeti egységet képezzenek szűkebb és tágabb környezetükkel.

−

Az Ln-1 övezetben a lapostetős épületekre tető illetve tetőépítmény, F+4 szintszámú épületre magasítással új szint építhető – a területen az azonos jellegük alapján összetartozó épületcsoportra egységesen – kétlépcsős építési engedélyezési eljárás alapján.

4.2. Tervezett nagyvárosias lakóterület Ln-2 jelű építési övezet (többszintes lakóépület)

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód

1500 20 szabadonálló, zártsorú A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság 7,5-14,0 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 80 60 A megengedett legnagyobb szintterület mutató 3,0 A zöldfelület legkisebb mértéke 10 20 A területen a kétlépcsős engedélyezési eljárás szerint kell eljárni (HÉSZ 5.§)

m2 m

m % %

4.3. Garázs terület Ln-g jelű építési övezet

OTÉK

A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke

HÉSZ SZT szerint

80 10

K – zártsorú 3,0 80 1,0 10

m2 m m % %

16. § Kisvárosias lakóterület (Lk) (1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A lakóterületen az OTÉK 12. § (2)-(4) bekezdésekben szereplő építmények helyezhetők el. (3) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák: 3.1. Lk-1 jelű építési övezet, mely a kialakult hagyományos családi, csoport- és társasházas lakóövezeteket foglalja magában. E területek kialakult karaktere megtartandó. Az övezetbe az alábbi alövezetek tartoznak: Lk-1.1. jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK

HÉSZ

-

K – 300 K – 16 oldalhatáron álló, zártsorú 8,5 60 1,5 20

60 20

m2 m

m % %

Lk-1.2. jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód

OTÉK

HÉSZ

-

K – 400 K – 20 oldalhatáron álló, zártsorú 4,5 * 60 1,5 20

A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60 A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke 20 * az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon.

Lk-1.2. jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód

OTÉK

HÉSZ

-

K – 400 K – 20 oldalhatáron álló, zártsorú 6,5* 60 1,5 20

A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60 A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke 20 * az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon. (Ady u. déli oldala)

Lk-1.3. jelű építési övezet (társasház)

OTÉK


-

A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

m % %

m2 m

m % %

HÉSZ

K K szabadonálló, oldalhatáron álló A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,0 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60 50 A megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5 A zöldfelület legkisebb mértéke 20 20 Lk-1.3.* új telekalakítás csak a zsákutca megszüntetése esetén engedélyezhető.

Lk-1.4. jelű építési övezet**

m2 m

OTÉK

HÉSZ

60 20

K - 600 K oldalhatáron álló 5,0 (képlet szerint)

*

m2 m

m % %

m2 m m % %

A telkek beépítettségének mértéke a teleknagyságtól függően az alábbiak szerint engedélyezhető: 2

T = a telek területe (m ) B = beépítettség mértéke (%) 2 TB = a telek beépíthető területe (m ) 2

150 m -ig 2 B 75 % = 112,5 m 2

150 m felett TB = 112,5 + (T-150)/5

2

Példa:

300 m -es telek esetében 2 TB = 112,5 + (300-150)/5 = 112,5 + 30,0 = 142,5 m B = 47,5% 2

500 m -es telek esetében 2 TB = 112,5 + (500-150)/5 = 112,5 + 70,0 = 182,5 m B = 36,5% 2

600 m -es telek esetében 2 TB = 112,5 + (600-150)/5 = 112,5 + 90,0 = 202,5 m B = 33,75%

* A zöldfelület nagysága a be nem építhető telekterület minimum 50%-a. **Az Lk (kisvárosias) területen egy lakáshoz: 2

- 20m -es burkolt felület (parkolás) és 2 - 20m -es zöldfelület biztosítása kötelező. 2 azaz egy lakásra jutó telekhányad minimum 100m .

a) Telekalakítás: Az építési övezetek hagyományosan kialakult telekszerkezete megtartandó, csak kisebb telekhatár módosítások engedélyezhetők az övezeti előírások keretei között. b) Beépítési mód, építési hely: − A terület értékes épületállománya megtartásra javasolt, azok bővítés során felhasználandók, lebontásuk esetén az új épület számára építési helyként figyelembe veendők. − Az épületeket utcavonalra, illetve előkertes formában az utcában kialakult módon kell elhelyezni az önkormányzati főépítész előzetes véleménye figyelembevételével. − Zártsorú beépítés esetén az utcával párhuzamos gerincű beépítés az irányadó. − Az odalhatáron álló fésűs beépítési mód megtartandó. Az oromfalas utcakép védelme érdekében a keresztszárnyak az utcavonaltól minimum 4,0 mrel hátrahúzva helyezhetők el. − Üzlethelyiség, iroda, gépkocsi tároló az utcai homlokzaton csak a főtömeggel egybeépítve és azzal összhangban helyezhető el. − Bonyhádon nagyobb mértékben a nyugati városrészben, kisebb mértékben a délkeleti térségben kis teleknagyságú és mélységű Lk-1.4 kisvárosias lakóterületein a kialakult beépítési mód miatt a hátsókert mérete 0. c) Építészeti kötöttségek: Tömegalakítás: • Felújítás, átépítés, bővítés, illetve új építés esetén a terület építészeti értékeinek továbbfejlesztését úgy kell végrehajtani, hogy a megváltozó körülmények újból építészeti egységet képezzenek szűkebb és tágabb környezetükkel. • A lapostetős épületekre tető illetve tetőépítmény építhető – a területen az azonos jellegük alapján összetartozó épületcsoportra egységesen készített látványtervet is tartalmazó építészeti műszaki tervekkel – kétlépcsős építési engedélyezési eljárás alapján (HÉSZ 5.§). • Az épületek bővítése esetén a parkolási igény biztosítandó.

3.2. LK-2 jelű építési övezet, mely a tervezett (rekonstrukciós, illetve új) kisvárosias lakóterületeket tartalmazza. Az övezetbe az alábbi alövezetek tartoznak: Lk-2.1. jelű építési övezet** A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke

Lk-2.2. jelű építési övezet** A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke

Lk-2.3. jelű építési övezet** A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK

HÉSZ

-

K – 200 K Csoportos, zártsorú 5,5-8,5 60 1,5 30

60 20

OTÉK

HÉSZ

60 20

K – 240 K K 6,0 60 1,5 30

OTÉK

HÉSZ

-

800 20 oldalhatáron álló, zártsorú 8,5 60 1,5 20

60 20

m2 m

m % %

m2 m m % %

m2 m

m % %

**Az Lk (kisvárosias) területen egy lakáshoz: 2 - 20m -es burkolt felület (parkolás) és 2 - 20m -es zöldfelület biztosítása kötelező. 2 azaz egy lakásra jutó telekhányad minimum 100m . a.)Telekalakítás: A rekonstrukciós területen a hagyományosan kialakult telekszerkezethez kell alkalmazkodni, maximum 2 telek vonható össze. b.)Beépítési mód, építési hely a HÉSZ övezeti előírásai, valamint OTÉK szerint. c.) Az újonnan kialakítandó tömböknél a tömegalakítást, a tetőforma megválasztását a telekalakítási tervben kell rögzíteni. (4) Utcai kerítés: Az utcafronton a környezetben kialakult módon kerítés létesíthető hagyományos anyagokból – 1,2-1,8 m magassággal, vízszintes vonalvezetéssel, tömbönként egységes megjelenéssel.

17.§ Kertvárosias lakóterületek (Lke) (1) A kertvárosias lakóterület elsősorban laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen az OTÉK 13.§ (2) – (4) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el. (3) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák: 3.1. Lke-1 jelű építési övezet, mely a kialakult hagyományos családi, csoport- és társasházas lakóövezeteket foglalja magában. E területek kialakult karaktere megőrzendő. Az övezetbe az alábbi alövezetek tartoznak: Lke-1.1. jelű építési övezet (kialakult)

OTÉK

A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke 50 * az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon.

HÉSZ K K odalhatáron álló K – 7,5 30 0,6 50

Lke-1.2. jelű építési övezet (kistelkes)

OTÉK

HÉSZ


-

50

K – 600 K – 16 K szabadonálló, oldalhatáron álló, ikres K – 5,0 30 0,6 50

OTÉK

HÉSZ

A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke

Lke-1.3. jelű építési övezet

30

A kialakítható legkisebb telekterület méret K – 1000 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete K – 16 A beépítési mód oldalhatáron álló A megengedett legnagyobb építménymagasság K – 4,5 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 30* A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,6 A zöldfelület legkisebb mértéke 50 50 * 1000 m2-ig a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30%, az 1000 m2-t meghaladó telekterület beépítettsége maximum 10%.

Lke-1.4. jelű építési övezet (csoportházas) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK

HÉSZ

30

K – 500 K – 16 zártsorú 4,5-6,0 30 0,6 50

50

m2 m m % %

m2 m

m % %

m2 m m % %

m2 m m % %

Lke-1.5. jelű építési övezet (nagytelkes, villás) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód


OTÉK

HÉSZ

-

800 20 K oldalhatáron álló szabadonálló ikres 5,0 30 0,6 50

30 50

m2 m

m % %

A fenti övezetekre vonatkozó előírások: a.) Telekalakítás: Az építési övezetekben a hagyományosan kialakult telekszerkezet megtartandó. Kisebb telekhatár módosítás az övezeti előírások keretei között lehetséges. Az övezetben maximum 2 telek vonható össze. b.)Beépítési mód, építési hely: − Az övezetekben az épületeket a kialakult – utcavonalas, illetve előkertes – módon kell elhelyezni. Új beépítés esetén a főépítész előzetes véleményét ki kell kérni. − Lejtős terepű Lke-1.5 övezeti besorolású Bartók Béla utca déli oldalán az általános szabályozástól eltérően 0 méteres előkert a mérvadó. − Tömegalakítás: • Felújítás, átépítés, bővítés, illetve új építés esetén a terület építészeti értékeinek továbbfejlesztését úgy kell végrehajtani, hogy a megváltozó körülmények újból építészeti egységet képezzenek szűkebb és tágabb környezetükkel. • A lapostetős épületekre tető illetve tetőépítmény építhető – a területen az azonos jellegük alapján összetartozó épületcsoportra egységesen készített látványtervet is tartalmazó építészeti műszaki tervekkel – kétlépcsős építési engedélyezési eljárás alapján (HÉSZ 5.§). • Az épületek bővítése esetén a parkolási igény biztosítandó. 3.2. Tervezett (rekonstrukciós és új) kertvárosias lakóterületek. Az övezetbe az alábbi alövezetek tartoznak: Lke-2.1. jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke

Lke-2.2. jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK

HÉSZ

30 50

300 16 zártsorú 6,5 30 0,6 50

OTÉK

HÉSZ

30

400 19 szabadonálló 5,5 30 0,6 50

50

m2 m m % %

m2 m m % %

Lke-2.3. jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke

Lke-2.4. jelű építési övezet (szőlőterület) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK

HÉSZ

-

50

750 900 20 szabadonálló, oldalhatáron álló 6,5 30 0,6 50

OTÉK

HÉSZ

-

900 20 szabadonálló, oldalhatáron álló 4,5 30 0,6 50

30

30 50

m2 m

m % %

m2 m

m % %

A fenti övezetekre vonatkozó előírások: a) Telekalakítás: − A rekonstrukciós területeken a jelenlegi telekstruktúra új köz-, illetve magánút létesítésével változtatható meg az övezetre vonatkozó előírások szerint. A szabályozási terv a SZT-ben tervezett úthálózatot ábrázolja − Az övezetekben a közúti kapcsolatok és közművek továbbépítésével a telekalakítás és az építés fokozatosan az övezeti előírások szerint történhet. − Az új kertvárosias lakóterületre vonatkozó előírások: • Az SZT-ben kétlépcsős telekalakítási engedélyezési eljárásra kijelölt tömbök teljes területén építési telkek a tömb területére kiterjedő - a kialakuló építési telkek számától függetlenül - elvi telekalakítási engedély alapján alakíthatók ki. • A tömbökben az építési telkek megközelítése mind közútról, mind magánútról biztosíthatók. • Tömbön belül a kiszolgáló út helyzete változtatható. A határvonalak módosítására a kétlépcsős telekalakítási engedélyezési eljárás keretén belül kerülhet sor. • Az egyes tömbök területén kialakítandó telkek építési telekké minősítése csak az előírt közművesítés után, belterületbe vonást követően történhet meg. b) Beépítési mód, építési hely: − Az övezetekben az épületeket a kialakult – utcavonalas, illetve előkertes – módon kell elhelyezni. Új beépítés esetén a főépítész előzetes véleményét ki kell kérni. − Tömegalakítás: • Felújítás, átépítés, bővítés, illetve új építés esetén a terület építészeti értékeinek továbbfejlesztését úgy kell végrehajtani, hogy a megváltozó körülmények újból építészeti egységet képezzenek szűkebb és tágabb környezetükkel. • A lapostetős épületekre tető illetve tetőépítmény építhető – a területen az azonos jellegük alapján összetartozó épületcsoportra egységesen

készített látványtervet is tartalmazó építészeti műszaki tervekkel – kétlépcsős építési engedélyezési eljárás alapján. • Az épületek bővítése esetén a parkolási igény biztosítandó. (4) Utcai kerítés: Az utcafronton a környezetben kialakult módon kerítés létesíthető hagyományos anyagokból – 1,2-1,8 m magassággal, vízszintes vonalvezetéssel, tömbönként egységes megjelenéssel.

18.§ Falusias lakóterület (Lf) (1) A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosság ellátását szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi-, szolgáltató- és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. (2) A területen az OTÉK 14.§ (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el. (3) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák: Lf-1.1. jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret K – 1000 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete K –18 m A beépítési mód oldalhatáron álló A megengedett legnagyobb építménymagasság m 4,5* A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 % 30** A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5 A zöldfelület legkisebb mértéke 40 50 % * az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon. ** 1000 m2-ig a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30%, az 1000 m2-t meghaladó telekterület beépítettsége maximum 10%.

Lf-1.2. jelű építési övezet

OTÉK

A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke 40 * az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon.

Lf-1.3. jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód

HÉSZ K – 800 K – 16 oldalhatáron álló 4,5* 30 0,5 40

OTÉK

HÉSZ

-

K – 2000 K – 18 oldalhatáron álló, szabadonálló 4,5* 30** 0,5 50

m2 m m % %

m2 m

A megengedett legnagyobb építménymagasság m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 % A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke 40 % * az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon. ** 1000 m2-ig a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30%, az azt meghaladó telekterület 1001-1500 m2-ig a beépítettsége maximum 10%. az azt meghaladó telekterület — 1501 m2-től — beépítettsége maximum 5%.

Lf-1.4. jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke

Lf-1.5. jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK

HÉSZ

-

40

K – 1000 K – 16 oldalhatáron álló, szabadonálló 4,5 30 0,5 50

OTÉK

HÉSZ

-

K K ikres, társasházas 4,5 30 0,5 40

30

30 40

m2 m

m % %

m2 m

m % %

a) Telekalakítás: A lakóterület hagyományos telekstruktúrájának megtartása érdekében a lakótelkek nem vonhatók össze. A telekhatár-rendezés maximum 20,0 m-es telekszélességig engedélyezhető b) Beépítési mód, építési hely: Az egyes épületeket a kialakult beépítéshez illeszkedően kell elhelyezni. Majosi településrészen Majos XIII. utca keleti oldalán található Lf-1.2 falusias lakóterületen a kialakult beépítési mód miatt a hátsókert mérete 0. c) Az épületekre és építményekre vonatkozó követelmények: • A területen csak magastetős épületek létesíthetők, a tető hajlásszöge 3045° között lehet. • A tetőfedés anyaga csak a hagyományos égetett agyagcserép illetve azzal textúrájában és színében harmonizáló betoncserép és zsindely lehet. • A homlokzatokon csak hagyományos építőanyagok (vakolat, tégla, kő, fa, üveg, stb.) alkalmazhatók, a nyílászárók műanyagból is készülhetnek. (4) Magastető esetén a tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az önkormányzat és a tervező kérheti az önkormányzati főépítész, vagy annak hiányában a megyei főépítész állásfoglalását. (5) Utcai kerítés: Az utcafronton a környezetben kialakult módon kerítés létesíthetőhagyományos anyagokból – 1,2-1,8 m magassággal, vízszintes vonalvezetéssel, tömbönként egységes megjelenéssel.

19.§ Településközpont vegyes terület (Vt) (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális

épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A területen az OTÉK 16. § (2)-(4) bekezdésekben szereplő építmények helyezhetők el. (3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák: 3.1. A „Vt-V és Vt-1” jelű építési övezetek a városközpont hagyományos beépítésű településközpont vegyes terület övezeteit foglalja magában. Vt-V jelű építési övezet (védett övezet)

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke

80 10

K – 300 K – zártsorú - 9,0 60 2,0 20

OTÉK

HÉSZ

Vt-1 jelű építési övezet (történelmi városközpont)

m2 m % %

A kialakítható legkisebb telekterület méret 400 m2 A beépítési mód K – zártsorú A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság 6,0 – 12,0 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 80 % 60* A megengedett legnagyobb szintterület mutató 2,0 A zöldfelület legkisebb mértéke 10 20 % * Meghatározott városfejlesztési cél érdekében indokolt esetben maximum 80%-os beépítettség engedélyezhető, 10 % zöldterületi mutatóval a HÉSZ 5.§ában rögzített tervkészítési folyamat alkalmazásával. Önkormányzati főépítészi vélemény alapján.

a) Telekalakítás: • A terület hagyományos telekviszonyai (telekhatárok, szélesség, mélység) megőrzendők, illetve lehetőség szerint visszaállítandók. • A kialakult telekviszonyokhoz igazodóan az új telkek szélességét 20,0 25,0 m között kell megállapítani. b) Beépítési mód, építési hely: • Az övezetben lévő épületek építészeti, épületszerkezeti vizsgálatok alapján megtartásra javasoltak, a továbbépítés során felhasználandók, lebontásuk esetén az új épület számára építési helyként figyelembe veendők. • Az épületeket előkert nélkül az utcafrontra kell helyezni, ettől eltérni csak a kialakult állapotra tekintettel és az főépítész előzetes véleményének megismerése alapján lehet. c) Építészeti kötöttségek: • A meglévő lapostetős épületeken magastető létesíthető – a tető építése azonban nem eredményezheti az övezetre előírt – és az utcai homlokzaton külön is teljesítendő – építménymagasság értékét meghaladó magasság további növelését. • Az utólag létesített magastető beépítésekor új önálló rendeltetés (lakás, vagy iroda) abban az esetben alakítható ki, hogy ha az előírt számú gépkocsi elhelyezése az övezet területén biztosítható. • Az épületek utcára néző földszintjein közfunkciókat kell elhelyezni, lakások itt csak kivételesen, a kialakult állapotra tekintettel helyezhetők el.

•

Az előírt legkisebb-legnagyobb építménymagasságnak az utcai főhomlokzaton önállóan is teljesülnie kell az illeszkedés figyelembe vétele mellett. d) A „Vt-V” jelű (védett) övezetekben mindennemű telekalakítási tevékenység csak az övezet egész területére kiterjedő elvi telekalakítási engedély alapján történhet. e) A „Vt-1” jelű (rekonstrukciós - a városképi szempontból jelentős) övezetekben mindennemű telekalakítási tevékenység csak az övezet egész területére kiterjedő kétlépcsős telekalakítási engedélyezési eljárás alapján történhet az általános övezeti előírások keretei között. 3.2. A „Vt-2” jelű építési övezetek az új beépítésű településközpont vegyes terület övezeteit foglalja magában. A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Vt-2. jelű építési övezet (egyéb) A kialakítható legkisebb telekterület méret A beépítési mód

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke

Vt-3. jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK

HÉSZ

-

10

500 K – zártsrú, oldalhatáron álló, szabadonálló 6,0 – 9,5 60 2,0 20

OTÉK

HÉSZ

80

500 zártsrú 7,5 50 1,5 20

80

10

m2

m % %

m2 m % %

(4) Utcai kerítés: Az utcafronton a környezetben kialakult módon kerítés létesíthetőhagyományos anyagokból – 1,2-1,8 m magassággal, vízszintes vonalvezetéssel, tömbönként egységes megjelenéssel.

20.§ Központi vegyes területek (Vk) (1) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen az OTÉK 17. § (2)-(4) bekezdésekben szereplő építmények helyezhetők el. (3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák: Vk-M1 jelű építési övezet (egészségügyi intézmények)

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

m2

A beépítési mód

-

szabályozási terv szerint K szabadonálló, zártsorú 10,0 50 2,0

100B%/2

25

%

OTÉK

HÉSZ


-

m2

A beépítési mód

-

szabályozási terv szerint K szabadonálló, zártsorú 10,0 25 2,0

100B%/2

40

%

OTÉK

HÉSZ


-

m2

A beépítési mód

-

szabályozási terv szerint K szabadonálló, zártsorú 10,0 30 2,0 50

%


Vk-M2 jelű építési övezet (oktatási intézmények)


Vk-M3 jelű építési övezet* (egyéb)


85

85

85

100B%/2 * Az övezetben lakás csak a 2. szint felett engedélyezhető

m %

m %

m %

Vk-M4 jelű építési övezet (uszoda, sportcsarnok) A kialakítható legkisebb telekterület méret A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK

HÉSZ

-

szabályozási terv szerint szabadonálló K – 9,0 40 2,0

85

m2

m %

100B%/2

30

OTÉK

HÉSZ


-

m2

A beépítési mód

-

szabályozási terv szerint K szabadonálló, zártsorú 10,0 60 2,0 20

%

Vk-M5 jelű építési övezet* (egyéb)


85

100B%/2 * Az övezetben lakás csak a 2. szint felett engedélyezhető

%

m %

(4) Utcai kerítés: Az utcafronton a környezetben kialakult módon kerítés létesíthető hagyományos anyagokból – 1,2-1,8 m magassággal, vízszintes vonalvezetéssel, tömbönként egységes megjelenéssel. 21.§ Üdülőházas üdülőterület (Üü) (1) Az üdülőterület elsősorban üdülő épületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen az OTÉK 22.§-ában megnevezett építmények, valamint az üdülővendégek ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények helyezhetők el. (3) Az építési övezet építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

Üü-1 jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke

Üü-2 jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK

HÉSZ

30 40

1500 30 szabadonálló 13,0 30 0,8 40

OTÉK

HÉSZ

30

900 20 szabadonálló 10,0 30 0,8 40

40

m2 m m % %

m2 m m % %

Üü-3 jelű építési övezet (kemping, tábor) A kialakítható legkisebb telekterület méret A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK

HÉSZ

30

5000 szabadonálló 7,0 30 0,8 40

40

m2 m % %

(4) Utcai kerítés: Az utcafronton a környezetben kialakult módon kerítés létesíthetőhagyományos anyagokból – 1,2-1,8 m magassággal, vízszintes vonalvezetéssel, tömbönként egységes megjelenéssel.

22.§ Hétvégi házas üdülőterület (Üh) (1) A területen az OTÉK 23.§-ában megnevezett építmények, továbbá kialakult esetben lakó- és szállásépületek, valamint az üdülővendégek és a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények helyezhetők el. (2) Az üdülő-, vagy lakásegységek száma az övezetben legfeljebb 2 lehet. (3) Egy építési telken csak egy épület létesíthető. (4) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák: Üh-1 jelű építési övezet (Alsószéplak)

OTÉK

HÉSZ


-

60

180 6 zártorú, csoportos 4,5 20 0,2 60

OTÉK

HÉSZ

20 60

550 14 40 oldalhatáron álló 4,0 20 0,2 60

OTÉK

HÉSZ

20

500 14 szabadonálló 5,5 20 0,4 60


Üh-2 jelű építési övezet (Ladomány) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A kialakítható telek legkisebb mélységi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke

Üh-3 jelű építési övezet (Alsószéplak) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke

20

60

m2 m

m % %

m2 m m m % %

m2 m m % %

(5) Utcai kerítés: Az utcafronton a környezetben kialakult módon kerítés létesítendő hagyományos anyagokból – 1,2-1,8 m magassággal, vízszintes vonalvezetéssel, tömbönként egységes megjelenéssel. 23.§ Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz) (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen az OTÉK 19.§-ában megnevezett építmények helyezhetők el, az alábbi kötöttségekkel: a) A területen csak olyan létesítményeket szabad elhelyezni, melyek a védőtávolságokon kívül elhelyezkedő lakó- és intézményterületek felé az üzemek együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett mérték fölé. b) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen élelmiszer gyártása, csomagolása, valamint tűz- és robbanásveszélyes tevékenység csak a környezetre kiterjedő, a terhelések környezeti kölcsönhatás vizsgálata szerint folytatható, illetve engedélyezhető. (3) Telekalakítás: főépítészi egyeztetés kell Az egyes telektömbökre – amennyiben a tervezett beruházás a tömb teljes területét nem veszi igénybe, függetlenül a kialakuló telkek számától – kétlépcsős telekalakítási engedélyezési eljárást kell lefolytatni. (4) Építészeti - városképi követelmények: a) A főútvonalak menti területekre városképi szempontból is igényesen kialakított (megtervezett) létesítmények telepíthetők. b) Az épületet, vagy épületeket telken belül úgy kell elhelyezni, hogy azok a főút, a forgalmi, illetve a határoló utak felé ne alárendelt homlokzattal jelenjenek meg. c) A területen bódé, faház csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető. d) A telkek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy sor nagy lombkoronájú és időjárás tűrő fa telepítése számára területet kell biztosítani.

(5) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák: Gksz-1 jelű építési övezet (rehabilitáció) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK

HÉSZ

-

K K szabadonálló, oldalhatáron álló, zártsorú K – 9,0 60 2,0 20

60 20

m2 m

m % %

Gksz-2 jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

-

20

2000 20 szabadonálló, oldalhatáron álló K – 9,0 50 2,0 25

OTÉK

HÉSZ

-

800 szabadonálló, oldalhatáron álló – 7,5 50 2,0 25


Gksz-3 jelű építési övezet

60


60 20

m2 m

m % %

m2 m

m % %

(6) Az előkertben maximum 15 m2 nagyságú portaépület elhelyezhető, portaépület esetében az előkert mérete 0.

24. § Ipari gazdasági terület (Gip) (1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. (2) A területen az OTÉK 20.§ (4) és (5) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el, az alábbi kötöttségekkel: a) A területen csak olyan létesítményeket szabad elhelyezni, melyek a védőtávolságokon kívül elhelyezkedő lakó- és intézményterületek felé az üzemek együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett mérték fölé. b) Az ipari területen élelmiszer gyártása, csomagolása, valamint tűz- és robbanásveszélyes tevékenység csak a környezetre kiterjedő, a terhelések környezeti kölcsönhatás vizsgálata szerint folytatható, illetve engedélyezhető. (3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák: Gip-1 jelű építési övezet (rehabilitáció) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód


OTÉK

HÉSZ

-

K -1500 K szabadonálló, oldalhatáron álló, zártsorú 9,0 50 1,5 25

50 25

m2 m

m % %

Gip-2 jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke

Gip-3 jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke

Gip-4 jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód

OTÉK

HÉSZ

-

K – 3000 K – 40 szabadonálló, oldalhatáron álló - 12,0 50 1,5 30

50 25

OTÉK

HÉSZ

-

25

K – 1500 K – 30 szabadonálló, oldalhatáron álló - 10,0 50 1,5 30

OTÉK

HÉSZ

50

m2 m

m % %

m2 m

m % %

-

K – 1000 m2 K – 20 m szabadonálló, oldalhatáron álló A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50 50 % A megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5 A zöldfelület legkisebb mértéke 25 25 % Az övezetben – korábban tömbtelkes terület – egyedi telek kialakítása csak az OTÉK, valamint HÉSZ-ben rögzített előírások betartásával, illetve a szakhatóság hozzájárulásával lehetséges.

(4) A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló, szárító, felvonótorony stb.) magassága mely maximum 20 méter. (5) Építészeti - városképi követelmények: a) A főútvonalak menti területekre városképi szempontból is igényesen kialakított (megtervezett) létesítmények telepíthetők. b) Az épületet, vagy épületeket telken belül úgy kell elhelyezni, hogy azok a 6os számú főút, a forgalmi, illetve a határoló utak felé ne alárendelt homlokzattal jelenjenek meg. c) A területen bódé, faház csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető. d) A telkek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy sor fa telepítése számára területet kell biztosítani. (6) A lakóterületeken, vagy közvetlen szomszédságukban a környezetvédelmi követelményeket kielégítő, zavaró hatást nem keltő üzemek, üzemrészek helyükön maradhatnak. (7) A megengedettnél nagyobb mértékben környezetszennyező üzemek bővítéséhez építésügyi hatósági engedély csak abban az esetben adható, ha a fejlesztés kifejezetten a környezetszennyező hatás csökkentésére, vagy a munka- és környezetegészségügy, illetve az infrastruktúra színvonalának javítását célozza. (8) A meglévő nagyüzemek kisebb méretű üzemekké történő osztása esetén legalább telekalakítási/közterületszabályozási terv készítendő.

(9) A szabályozási terven - az iparterületen belül jelölt véderdő sávokat (beültetési kötelezettség) az üzem köteles létesíteni az előírt szélességben. A telephelyek határai mentén - a telephely területén legalább 1 fasort nagy lombkoronát növesztő koros fa telepítésével kell létesíteni. (10) A személygépkocsi parkolást telken belül kell megoldani. A főbejárat közelében vendégparkolókat kell kialakítani. A parkolókat fásítani kell. (11) A telek oldalhatárán álló, vagy attól 3 m-en belül álló épület határfalán létesíthető nyílásokra vonatkozóan az OTÉK 37.§ (4) pontja előírásait kell alkalmazni. Meglévő, fenti körülményeknek nem megfelelő épületnél – amennyiben telekhatár korrekcióval az oldalkert nem növelhető – a tűzrendészeti szakhatóság állásfoglalását kell kérni. (12) Az előkertben maximum 15 m2 nagyságú portaépület elhelyezhető, portaépület esetében az előkert mérete 0.

25.§ Mezőgazdasági üzemi területek (Gmg) (1) E területfelhasználási egységbe a közigazgatási területen meglévő és tervezett mezőgazdasági üzemek területei tartoznak (állattartó telep, terménytároló, szárító, faipari üzem, vegyes majorok stb.) (2) A területen elsősorban a mezőgazdasági műveléshez szükséges üzemi építmények helyezhetők el. (3) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások: Gmg jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság* A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A megengedett legnagyobb szintterület mutató A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK

HÉSZ

50

K – 2000 K – 30 szabadonálló 6,0 50 1,5 25

25

m2 m m % %

A területfelhasználási egységben az előkert minimális szélessége 5 m, az oldalkert minimális szélessége 5 m, a hátsókert minimális szélessége 10 m, valamint az OTÉK 35.§ 1-4 bekezdése szerinti értékek.

(4) A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló, szárító, felvonótorony stb.) magassága mely maximum 20 méter. (5) A területen csak olyan létesítményeket szabad elhelyezni, melyek a védőtávolságokon kívül elhelyezkedő lakó- és intézményterületek felé az üzemek együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett mérték fölé.

(6) Az építési övezetben a telkeken jelölt védőerdősávokat a terület tulajdonosának kell kialakítani és karbantartani, valamint a területet gyommentes állapotban kell tartani. (7) Az előkertben maximum 15 m2 nagyságú portaépület elhelyezhető.

26.§ Különleges területek (K) (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt terület-felhasználású területektől eltérnek. (2) A területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el. (3) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák: 3.1. Hulladéktároló és kezelő telepek építési övezetei: − Az építési övezet a város közüzemi hulladéktároló- és kezelő telepeit foglalja magában. − Az építési övezetekben csak a létesítmények működtetéséhez szükségek üzemi építmények helyezhetők el. K-szv jelű építési övezet (szennyvíztelep)

OTÉK

HÉSZ


40 40

K-hu jelű építési övezet (hulladéktelep)

OTÉK

HÉSZ


40 40

szabályozási terv szerint szabadonálló 9,0 40 40

OTÉK

HÉSZ

40 40

K K szabadonálló 9,0 40 40

OTÉK

HÉSZ

40 40

K K szabadonálló 4,5 40 40

K-tr jelű építési övezet (trafóállomás) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

K-g jelű építési övezet (gázfogadóállomás) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

K szabadonálló 9,0 40 40

m2 m m % %

m2 m m % %

m2 m m % %

m2 m m % %

3.2. Bányaterületek építési övezetei: − Az építési övezet a város területén működő bányák területeit foglalja magában.

−

A bányák területén csak a bánya üzemeléséhez szükséges létesítmények építése engedélyezett.

K-b jelű (bányaterületek) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK

HÉSZ

40 40


m2 m m % %

3.3. Zöldfelület jellegű különleges területek építési övezetei: − Az építési övezet a város jelentős zöldfelülettel rendelkező különleges területeit foglalja magában. − Az egyes építési övezetekben a meghatározott rendeltetést szolgáló illetve az ahhoz kapcsolódó ellátási (közösségi) létesítmény építése engedélyezett. Kz-st jelű építési övezet (strandterület)

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

40 40

10000 szabadonálló 10,0 40 50

OTÉK

HÉSZ

40 40


OTÉK

HÉSZ

40 40

K - 5000 szabadonálló 7,5 10 70

OTÉK

HÉSZ

Kz-sp jelű építési övezet (sporttelep) A kialakítható legkisebb telekterület méret A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

Kz-rend jelű építési övezet (rendezvényterület, vásártér, piac) A kialakítható legkisebb telekterület méret A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

Kz-r jelű építési övezet (rekreációs terület)

m2 m % %

m2 m % %

m2 m % %

A kialakítható legkisebb telekterület méret nincs kikötés m2 A beépítési mód szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5-8,0 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 10 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 70 % A Kz-r jelű építési övezetben a kialakítandó funkciónak megfelelően a tervezett igénybevétel előtt – a szakhatóságok hozzájárulásával elkészített tereprendezési és vízrendezési terv alapján – a terület előkészítést el kell végezni.

Kz-eü jelű építési övezet (szoc. otthon)

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

40 40


m2 m % %

Kz-tu jelű építési övezet (turizmus)

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret K A beépítési mód szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság K – 4,5 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 10 A zöldfelület legkisebb mértéke 40 70 A Kz-tu jelű építési övezetben a turizmushoz illeszkedő állattartás végezhető.

Kz-tem jelű építési övezet (temető, kálvária) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke * kivéve harangtorony, harangláb

Kz-lőt építési övezet (lőtér) A kialakítható legkisebb telekterület méret A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK

HÉSZ

40 40

szabályozási terv szerint K – szabadonálló 4,0* 10 40

OTÉK

HÉSZ

40 40


m2 m % %

m2 m m % %

m2 m % %

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 27.§ Közlekedési és közműterületek (KÖ) (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

M6 autópálya 60-as sz. Budapest-Pécs főút 5603. sz. Bátaszék-Bonyhád ök. út 5634. sz. Bonyhád-Dombóvár út 6538. sz. Majos-Lengyel-Kurd ök. út 6535. sz. út 5603. sz. út, 56102. sz. út régi 6534. sz. út egyéb gyűjtőutak kiszolgáló utak gyalogút fontosabb külterületi dűlőút

Jelenlegi Távlati K.I.B K.III.A

Szabályozási szélesség 60 m 40 m

K.V.C

kialakult

B.IV.b.C B.IV.b.D B.V.c.C B.V.c.C B.VI.d.C B.X -

Kialakult SZT szerint 8m kialakult – 10 m

(2) A területen az OTÉK 26 §-ában említett építmények helyezhetők el. (3) A területen építési területet vagy építési telket kialakítani és építményt elhelyezni az OTÉK 26.§-a előírásainak betartásával lehet. (4) A tervezési területen közlekedési létesítményeket elhelyezni, ilyen célra építési telket, illetve építési területet kialakítani az OTÉK-ban foglaltakon túlmenően az alábbi előírások szerint szabad: a.) Bonyhád város főúthálózatát és alsóbbrendű úthálózatát az alábbi szabályozási szélességekkel kell kialakítani: − gyorsforgalmi út az M6 Budapest-Pécs autópálya 60 m − főforgalmi út a 60-as sz. Budapest-Pécs főút 40 m − forgalmi utak • az 5603. sz. Bátaszék-Bonyhád ök. út 30 m • az 5634. sz. Bonyhád-Dombóvár út 40 m a Perczel Mór utca becsatlakozásától a Kazinczy u-i becsatlakozásáig terjedő szakaszon 24 m • a 6538. sz. Majos-Lengyel-Kurd ök. út 30 m − gyűjtőutak 22 m kivéve a Perczel Mór utca – Szabadság tértől Bacsó Béla utca becsatlako18 m zásáig terjedő szakaszát, ezen a szakaszon b.) Az M6 sz. Budapest-Pécs autópálya és a 60-as sz. Busapest-Pécs főút külterületi szakaszai mentén tengelytől számított 100 m távolságon belül épület, vagy építmény csak az útügyi hatóság eseti előírásai szerint helyezhető el. c.) Az alábbi forgalmi utak: − 5603 sz. Bátszék-Bonyhád ök. út, − 6534 sz. Bonyhád-Dombóvár ök. út, − 6538 sz. Majos-Lengyel-Kurd ök. út, − 6535 sz. Bonyhád-Tevel- Murga ök. út, − 6533 sz. Bonyhád-Zomba ök. út, − 65362 sz.Hidasi vasútállomáshoz vezető út külterületi szakaszai mentén a tengelytől számított 50 m-es távolságon belül épület, vagy egyéb építmény csak az útügyi hatóság eseti előírásai szerint helyezhető el. (5) A szabályozási szélességen belül csak a közút, gyalogút, kerékpárút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. (6) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjaiba eső meglévő épületeken végzendő mindennemű építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével engedélyezhető. (7) A közlekedési területen belül a műtárgyakat, közvilágítást és közlekedési lámpákat, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak láthatóságát ne akadályozzák. Új közlekedési terület ne károsítsa a meglévő növénysávot, fásítást. (8) A gyalogos közlekedés számára beépített területen legalább az út egyik oldalán járda építendő, ha erre nincs lehetőség a közúti forgalom lassítását forgalomcsillapító létesítményekkel kell megoldani (sebesség-csökkentő borda beépítése, illetve sáv-elhúzás). (9) A zártkerti parcellákat feltáró utak bruttó szélessége minimum 6 m, kivéve a TV torony területéről induló feltáró út, melynek szélessége 4 m. (10) Parkolás: − A szabályozási terven jelölt parkolókat meg kell tartani, illetve helyüket biztosítani kell. − Új létesítmény elhelyezésekor az OTÉK továbbá a HÉSZ előírásainak megfelelő számú parkolóhelyet kell kialakítani.

(11) Vasúti közlekedés a.) A vasút meglévő területeit és fejlesztési szükségletét a szabályozási terv tartalmazza. A vasút védőtávolságán belüli fejlesztések esetén a MÁV hozzájárulását be kell szerezni. b.) A vasúti területen belül kizárólag a pálya és kereskedelmi vasút üzemeltetéséhez, működtetéséhez elsődlegesen szükséges létesítmények (vágányok, energiaellátási létesítmények, üzemi-utasforgalmi épületek, szolgálati lakások) helyezhetők el. c.) A közforgalmú vasútvonal szélső vágánytengelyétől 50m-es védőtávolságot kell biztosítani. A védőtávolságon belül építményt elhelyezni csak az illetékes hatóság engedélyével lehet. (12) Közlekedési létesítmények építési övezetei: − Az építési övezet az épületnek minősülő közlekedési építmények területeit foglalja magában. − Az építési övezetekben csak az adott létesítmények működtetéséhez szükségek üzemi és ellátási építmények helyezhetők el. (13) A szélerőmű park területén a 0667; 0640; 0634; 0546; 0524; 0519; 0515; 0527; 0532; 0542; 0537/41; 0404/86; 0404/46; 0529; 0623; 0635; 0636; 0624/1; 0620; 0547; 0422; 0652; 0658; 0657; 0675 helyrajzi számú utak irányadó szabályozás mellett 12 m szélességűre bővítendők, figyelembe véve a közterület-alakítás részletes út- és közműterveit. kö-m1 jelű építési övezet (autóbuszpályaudvar) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

kö-m2 (vasúti pályaudvar) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

kö-sz (üzemanyagtöltő állomás, szerviz) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK

HÉSZ

-


OTÉK

HÉSZ

-


OTÉK

HÉSZ

-


m2 m m % %

m2 m m % %

m2 m m % %

28.§ Zöldterületek (1) Zöldterület (továbbiakban közpark) a belterület állandó növényzettel fedett, közhasználatú, a járműforgalom elől elzárt része.

(2) A szabályozási terven közpark (KP) területfelhasználási egységbe sorolt területek más területfelhasználási egységbe csak a településszerkezeti terv módosításával sorolhatók át. − A terven zöldterületi területfelhasználási elemként lehatárolt területek funkcionális és zöldfelületi fejlesztése, illetve rekonstrukciója, fenntartása, valamint új parkok, kertek létesítése csak kertépítészeti kiviteli tervek alapján engedélyezhető. − A közparkokban az OTÉK 27.§ (4) bekezdésében szereplő építmények helyezhetők el. − A területen legfeljebb 3,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők, legfeljebb 2%-os beépítettséggel. − Városképi jelentőségű és természeti értékeket képviselő, fokozottan védendő közparkok, intézmény kertek. Ezek területén csak a pihenés, a szabadidő és a játék kizárólag nem épület jellegű építményei (sétaút, játszótér, pihenőhely), valamint az esztétikai értékeket növelő díszítő elemek (szobor, plasztika, ivókút, szökőkút, vízmedence) és illemhely helyezhető el. 29.§ Erdőterületek (E) (1) Az erdőterület egy, vagy több telek 1500 m2-t meghaladó nagyságú, erdei növénytársulásokkal borított része.

Minden erdőt és fásítást érintő esetben „az erdőről és az erdő védelméről” szóló 1996. évi LIV. tv. (Evt), valamint a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV.30.) FM rendelet jogszabályai kötelezően betartandók. (2) A szabályozási terven az erdőterületeket elsődleges rendeltetésük alapján gazdasági (Eg), védelmi (Ev) vagy turisztikai-rekreációs (Et) egységbe soroltuk, más területfelhasználási egységbe csak a településrendezési terv módosításával sorolhatók át. (3) Az erdőterületeken az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. (4) A terv erdőterületei - építési szempontból - az alábbi területegységekre tagolódik: a) Ev - védelmi (védett és védő) rendeltetésű erdőterületek, a területen építményt elhelyezni nem lehet, b) Eg - gazdasági rendeltetésű erdőterületek, c) Et – rekreációs -turisztikai rendeltetésű erdőterületek. Az Ev jelű területen épületet elhelyezni nem lehet. (5) Ahol az erdõ adott létesítmény védelmét szolgálja (Ev), ott bekerítése engedélyezhetõ. A véderdõ létesítése és fenntartása az adott létesítmény tulajdonosát terheli. A védelmi és turisztikai rendeltetésű erdőben tarvágást nem, csak szálalóvágást, vagy természetes felújítás engedélyezhető. (6) Az Eg – jelű területeken 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken 0,5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. a) A telken létesítendő épületek legnagyobb építménymagassága 7,5 m lehet. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága mely maximum 20 méter. b) Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek.

(7) Az Et – jelű területeken 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken 3%-os beépítettséggel a térség turisztikai hasznosításához és a terület műveléséhez szükséges építmények helyezhetők el. a) A területen állattartására szolgáló építmény - kivéve a turisztikai célú állattartó épületet - nem építhető. b) Az épületek legfeljebb 7,50 m-es építménymagasságúak lehetnek. Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni. c) Az épületek meglévő dűlőút tengelyétől minimum 10,00 m-re, szabadonálló beépítési mód szerint helyezhetők el. d) Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek. (8) Az erdőterületeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület művelési ágának megfelelően az erdőkre, a föld- és talajvédelemre valamint a természetvédelemre vonatkozó előírásokat is be kell tartani. (9) Erdőt felszámolni, megszüntetni csak környezeti hatástanulmány alapján lehet, amelynek tiszáznia kell, hogy − az erdő rendeltetését igénylő területhasználat, tevékenység megszűnt-e, − a megszűnő erdő kiváltható-e új telepítéssel, − a megszűnés milyen környezeti, természeti, ökológiai és társadalmi hatásokkal jár. (10) Belterületen erdõt kivágni csak engedély alapján és biológiailag egyenértékû erdõterület visszapótlása esetében lehet. Az egyenértékű erdősítést kiviteli tervben kell rögzíteni, megadva a telepítés helyét, módját, területnagyságát, biológiai értékét és a visszapótlás, előfásítás ütemét. (11) A meglévő - és a fenti szabályok szerint nem beépíthetőnek minősülő - beépített ingatlanokon álló épületek felújíthatók és korszerűsíthetők. 30.§ Mezőgazdasági területek (M) (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat,

továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás), szélerőmű park, valamint kivételes esetben a turisztikai célú hasznosítás építményei helyezhetők el. (2) A szabályozási terven jelölt mezõgazdasági rendeltetésű terület erdõterületté az illetékes hatóságok és az önkormányzat egyetértésével, közlekedési és egyéb rendeltetésű területté a szerkezeti terv módosításával sorolható. (3) A turisztikai hasznosítás céljára szolgáló létesítményekre csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás lefolytatása alapján adható építési engedély. (4) A mezőgazdasági terület a következő területekre tagolódik: − általános (szántó és gyepterület) − szélerőmű létesítésére kijelölt általános mezőgazdasági terület − kertövezet

Má Má-Sz Mk.

(5) Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható. (6) Általános mezőgazdasági terület (Má): a.) Ebbe a területbe sorolandók a szabályozási tervben jelölt be nem építhető szántő (Má-0), általános szántó (Má-1), korlátozott használatú gyep, legelő (Má-2), korlátozott használatú szőlő, gyümölcsös (Má-3) művelési ágú övezetek. b.) Az övezetek területén erdő is létesíthető.

c.) Az Má-2 gyep, legelő művelési ágú övezetek nem beépíthetők, ezeken a területeken állandó jellegű épület nem helyezhető el. d.) Az Má-3 jelű övezetben (nagytáblás szőlő és gyümölcsös ültetvény) a terület maximum 1%-a építhető be, melynek max. felén (a terület 0,5%-án) létesíthető lakóépület. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,50 m lehet. (7) Az MK és MÁ-1 jelű mezőgazdasági övezetekben az építés az OTÉK 29.§ (3) – (4) bekezdéseiben foglalt előírások keretei között az alábbi kötöttségekkel történhet: Mk 720

Má-1 10 000

7201 500

10 000100 000

1 500

100 000

6 000

200 000

10 000

500 000

m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad. Rendezett terepszint alatti pince és növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor elhelyezhető. a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el. m2 telekterület felett lakóépület helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. m2 telekterület felett lakóépület helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg.

(8) Birtoktest – birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok: − OTÉK 29.§ 5. pontja szerint a mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki − A birtokközpontban/kiegészítő központban legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló, szárító stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el. − A birtokközpont és kiegészítő központ kialakításához előzetes elvi építési engedélyt kell kérni. (9) A mezőgazdasági területeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület művelési ágának megfelelően az erdőkre, a föld- és talajvédelemre valamint a természetvédelemre vonatkozó előírásokat is be kell tartani. (10) Az Má-1 jelű és Má-Sz jelű területen a gazdasági épületekre vonatkozó előírások: a) A telken létesítendő épületek legnagyobb építménymagassága 7,5 m lehet. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben 205 m-ig meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, szélerőmű stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el. b) Magastető esetén tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az építési hatóság és a tervező kérheti az önkormányzati főépítész állásfoglalását.

(11) A "kertövezet" a szabályozási terven Mk jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület. Az övezet a szabályozási terv által jelölt területeken kívül nem növelhető. Az Mk a családi szükséglet mértékét meghaladó állattartására szolgáló építmény nem építhető. Az e tekintetben figyelembe vehető családi jelű területekre vonatkozó külön előírások: a) A területen szükséglet mértékét az állattartásról szóló helyi rendeletben kell meghatározni. b) A területen minimum 800 m2-es, minimum 16 m-nél szélesebb közútról vagy magánútról megközelíthető új földrészletek alakíthatók ki. c) A 6000 m2-nél nagyobb földrészleteken egy, a 3%-os beépítettség felét meg nem haladó alapterületű lakóépület, vagy ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület helyezhető el. Különálló építményként csak pince és közműpótló berendezés építhető, árnyékszék csak a főépülettel együtt alakítható ki. − A szomszédos telektől olyan távolságokat kell megtartani, hogy az elhelyezni kívánt épület mellékfunkciói (pl. pince földdombja, épület körüli víztelenítés, stb.)a szomszédos telkek használatát ne zavarják. Épület elhelyezés esetén az OTÉK-ben előírt tűztávolságot kell megtartani. − Az előkert mélysége minimálisan 5,00 m. − Az épületek előírásai: A földrészleten felvonulási épületet csak a gazdasági épületre kért érvényes építési engedély birtokában lehet létesíteni, és az csak az épület használatba vételi engedélyének megadásáig maradhat fent. Az épület legfeljebb 7,50 m-es építménymagasságú lehet. Az épület tetőtere beépíthető. Magastető esetén a tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az önkormányzat és a tervező kérheti a városi főépítész állásfoglalását. d) Pince, kerítés, támfal: • Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie. A pince közterület, vagy a szomszédos telek alá nem nyúlhat, illetve azt maximum 1 m-re közelítheti meg, ide értve a pince takarását szolgáló dombot is. • Kerítés a dűlőút tengelyétől minimum 4 m-re helyezhető el. • A meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes földművekkel (rézsűkkel), támfalakkal lehet kialakítani. A támfal magassága az 1,5 m-t nem haladhatja meg. (12) A meglévő - és a fenti szabályok szerint nem beépíthetőnek minősülő - beépített ingatlanok felújíthatók, korszerűsíthetők illetve a már meglévő rendeltetésének megfelelő célra használhatók. (13) Az Má-Sz jelű övezet területén szélerőművek, szélmérő torony, mezőgazdasági gazdasági épület és a szélerőmű parkot kiszolgáló építmények helyezhetők el. A szélerőmű park legfeljebb 205 m-es legnagyobb építménymagassággal, telekalakítási korlátozás nélkül, kiszolgáló épület legfeljebb 4,5 m építménymagassággal helyezhető el. Gazdasági épületeket 10.000 m2-től 100.000 m2-ig - nádas, a gyep és a szántó művelési ág kivételével-, 100.000 m2-től művelési ágkorlátozás nélkül, a szélerőmű park tornyainak rotorlapát magasságával növelt teljes magassága által alko-

tott dőléstávolságok együttesén kívül, a rendelet 30.§ (10) bekezdésének figyelembevételével lehet elhelyezni legfeljebb 3 %-os beépítettséggel. A szélerőmű-tornyok az alábbi védőtávolságok és előírások betartásával létesíthetőek: a) Szélerőmű-torony és gazdasági terület, mezőgazdasági épület között a legkisebb védőtávolság 205 m. b) Szélerőmű-torony lakóterülettől legalább 700 m védőtávolság biztosításával létesíthető. c) Szélerőmű-torony nagyfeszültségű légvezetéktől legalább 80 m, termékvezetéktől legalább 50 m távolságban létesíthető. d) A tervezett M9 gyorsforgalmi út nyomvonalainak tengelyétől 200 m, országos közutak tengelyétől 100 m-es védőtávolságon belül szélerőmű-torony nem létesíthető. e) Engedélyezett zajhatárértékek: LTH(nappal, 06-22 h) = 50 dB LTH(nappal, 22-06 h) = 40 dB. f) A zaj határérték teljesülését az üzembe helyezést követő 90 napon belül méréssel kell igazolni. g) A beruházás megvalósítása során a letermelt humuszos termőréteget, valamint a kitermelt altalajt elkülönítve depóniákban kell elhelyezni a tereprendezésig, illetve későbbi hasznosításig. h) országos ökológiai hálózat puffer területétől minimum 200 m védőtávolságot kell biztosítani. i) Natura 2000 terület határától mért 100 m védőtávolságon belül szélerőműtorony nem létesíthető. j) Réti sas fészektől mért legalább 900 m-es védőtávolságon belül szélerőműtorony nem létesíthető. A védőtávolságok a szélerőmű-tornyok tengelyétől mért távolságokkal egyeznek meg. Zajra vonatkozóan meghatározott védőtávolság az egyidejűleg működő összes szélkerék zajkibocsátására tekintettel került meghatározásra.” (14) A szélerőmű park környezetbe való illesztését 1. számú függelék „Látványterv Bonyhád szélerőmű parkról” szóló dokumentáció igazolja. 31.§ Vízgazdálkodási területek (V) (1) A területfelhasználási egységbe az OTÉK 30.§ (1) bekezdése szerinti vízgazdálkodással összefüggő területek tartoznak. A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet. (2) A város vízgazdálkodási területei az alábbi övezetekre tagolódnak: a) „V-1” jelű övezet – tavak, • A kialakult beépítési mód nem változtatható, új épületek elhelyezése nem lehetséges. b) „V-2” jelű övezet - Völgységi-patak, Rák-patak, egyéb vízfolyások (árvízvédelmi töltés, partvédelmi mű) • Az övezeten belül részletes geodéziai felmérés és konkrét igények alapján a vízparton – a szükséges szakhatósági engedélyek birtokában – vízi sport és sporthorgászás céljára szolgáló építmények elhelyezhetők. • Az árvízvédelmi töltés mentén a fejlesztett szelvénytől legalább 10 m-es védőtávolságot kell tartani, melyet a töltéstől távolodva minimum 5%-os eséssel kell kialakítani. c) „V-3” jelű övezet – vízműkutak, -létesítmények, d) „V-4” jelű övezet – mocsár, nádas.

31/A.§ Különleges beépítésre nem szánt terület (Kk) (1) A területfelhasználási egységbe az OTÉK 30/B.§ (1) bekezdése szerinti különleges beépítésre nem szánt területek egyéb helyi sajátosságot hordozó területek tartoznak. (2) A Kk-e jelű övezetben az OTÉK 30/B.§ (2) bekezdése szerinti épületek helyezhetők el. (3) A területen legfeljebb 5,0 m építménymagasságú épületek létesíthetők, legfeljebb 2%-os beépítettséggel. V. FEJEZET EGYÉB RENDELKEZÉSEK 32.§ Az építészeti örökségvédelem Kulturális Örökségvédelem

(1) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások a) A város ismert régészeti lelőhelyeinek listáját az 1 számú melléklet tartalmazza. b) Az ismert régészeti lelőhelyeken • Beépítésre szánt, vagy már beépített területeken a talajmozgatással járó tevékenység (közmű vezetése, árokásás, tereprendezés, stb.) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) engedélye alapján lehetséges. A Hivatal az engedély megadását előzetes kutatáshoz kötheti. • Beépítésre nem szánt területeken, a tervlapokon jelölt ismert régészeti lelőhelyeken művelési ág változtatása a KÖH előzetes engedélye alapján lehetséges (szántott lelőhelyek esetében a művelési ág változtatása kifejezetten kívánatos). c) A régészeti felügyelet, esetleges leletmentő feltárás tárgyi és anyagi feltételeit a törvény értelmében a beruházónak kell biztosítania. (2) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások a) A város országos műemléki védelem alatt álló értékeit a 2 számú melléklet tartalmazza. b) A melléklet szerint védett ingatlanokat, a védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel. c) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXlV. törvény értelmében • az országosan védett épületek telkein az építésügyi hatósági jogkört a KÖH gyakorolja, • a műemléki környezetben az építési engedélyezési eljárásokban az KÖH-t szakhatóságként be kell vonni. d) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a 2001. évi LXlV. törvény előírásai szerint kell eljárni. (3) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások: a) A város a helyi értékek védeleméről külön önkormányzati rendeletben gondoskodik. A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a 19/1999.(XII.22.) számú önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.

b) A helyi védettség alatt álló épületek, épületrészek és építmények, utcaképek védett területek, valamint a védelemben részesített értékeket a HÉSZ 3 számú melléklete tartalmazza. (4) A melléklet szerint védett, illetve védelemben részesült értékeket a szabályozási terv tünteti fel, - amelyek folyamatos vezetéséről gondoskodni kell. (5) A településszerkezeti és településképi jelentőségű területeken a) az értéket képviselő meglévő épületek, épületcsoportok, zöldfelületek megtartását szorgalmazni kell. A bontások során létrejövő építési telkek építési vonalának a történeti nyomvonalat kell követnie, b) csak a meglévő beépítéshez alkalmazkodó, a történelmileg kialakult beépítést tükröző építkezés engedélyezhető, c) építési hatósági engedélyezés során az építési hatóság elrendelheti • az épület építéstörténeti kutatását, • az épületben esetleg lévő üzletek kirakatszelvényeinek, boltkapuzatának megszüntetését, vagy visszaállítását, • az épületen található művészeti értékű részletek szakértővel való felújítását, • az épület homlokzati burkolását, színminták szerinti színezését (6) A település történeti település sziluettjének védelme érdekében a település bármely területén, ahol a településre jellemzőtől eltérő szintszámú épület, vagy eltérő magasságú építmény megvalósítását tervezik, az építés csak településképi vizsgálat alapján engedélyezhető. Valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben – ha a helyi építési szabályzat, szabályozási terv másként nem rendelkezik – elhelyezhetők:) a megújuló energiaforrás műtárgya, amely használata során az építési övezetben, övezetben az alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlátozza, arra nincs kedvezőtlen hatással vagy attól nem igényel védelmet. 33.§ Táj- és természetvédelem (1) A természeti területek használata és fejlesztése során a természetkímélő használati módok figyelembe vételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek és az egyedi tájértékeknek a megóvását. Ezen területeken történő tevékenységek végzéséhez az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságának engedélye szükséges. (2) Az országos és a helyi védettséget élvező – valamint a jelen terv szerint védelemre tervezett értékeket a 4. számú melléklet tartalmazza. A védelemre javasolt értékek – a védelem alá helyezést követően – védettnek tekinthetők. (3) Az ökológiai hálózat és a Natura 2000 területekre az életbe lépett jogszabályok hatályosak. (4) A tájvédelmi körzetben, országos védelem alatt álló természetvédelmi területen bármilyen gazdasági tevékenység, művelési ágváltozás, építmények elhelyezése, bővítése csak az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságának hozzájárulásával történhet. (5) A helyi védelem alatt álló természeti értékek fenntartása, ápolása táj-és kertépítészeti szakvélemény előírásai, illetve szakértő közreműködésével történhet. (6) Bonyhád város közigazgatási területén a táj- és természetvédelmi védettség alatt álló természeti értékek megóvását minden területfejlesztési és rendezési beavatkozás kapcsán biztosítani kell. (7) Országos védelemre tervezett a Szekszárd-Geresdi-dombság Tájvédelmi Körzet területe.

(8) Helyi védettségû természeti értékek : • A Bonyhádi Perczel Mór Szakközépiskola és Kollégium parkja, amely 1 ha kiterjedésû (tk. sz.: 16/6/TT/75). • A meglévő közparkok közül egyedi védettségben részesül a Perczel kert park területe. • A város zöldterületi rendszerében betöltött szerepük folytán egyedi védettségben részesülnek a rendelet mellékletében felsorolt facsoportok és faegyedek. • Az egyedi védettségben részesített területen további út, járda és közmű építését csak indokolt esetben, a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályának előzetes engedélye alapján szabad elhatározni és kivitelezni. A park jellegének megtartása érdekében csak a honos fafajtákat szabad pótlásként elültetni. A park folyamatos fenntartásáról gondoskodni kell. Az egyedi védettség alá helyezett faegyedek, facsoportok fenntartását a fák tulajdonosai, kezelői kötelesek biztosítani. A védett fák gyökérzónájában nem szabad közművezetéket vezetni, műtárgyat elhelyezni, vagy egyéb módon rongálni, megbolygatni. Bármilyen agrotechnikai beavatkozáshoz, amely a védett fák jókarban tartásához indokolt, a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztálya előzetes engedélyének beszerzése szükséges. (9) Külterületen folytatott tevékenység megváltozásakor a 166/1999. (XI.19.) Korm. rendeletet figyelembe kell venni. (10) A természeti oltalomban részesülő értékekre, területekre a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv, az erdőkre az 1996. évi LIV. tv, az előző törvényekben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének 1995. LIII. tv előírásai vonatkoznak, valamint más, a táj-és természetvédelem körébe tartozó, hatályba lépő jogszabályok . (11) A természeti oltalomban részesülő területeken a tevékenységek megváltoztatásához az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulása szükséges, valamint a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet szerint környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni. (12) Tájképvédelmi övezetben a történelmi tájhasználat fenntartása szükséges. A tájképvédelmi övezetben okleveles tájépítészmérnök által készített terv alapján tájba illesztett építmény, vonalas mű helyezhető el. (13) A tájképvédelmi övezetben, ökológiai hálózatban 20 m-nél magasabb létesítmény elhelyezése építési engedélyköteles, az építésigazgatási eljárás során a táj- és településképi vizsgálatot is el kell végezni. hogy mi engedély köteles, azt jogszabály írja elő, meg ki lehet a tervező Zöldfelületi rendszer: (14) A tervezési területen közparkokat és védőerdőket létesíteni, illetve ilyen célra területet kialakítani az OTÉK-ban foglaltakon túlmenően az alábbi előírások szerint szabad: a.) Kertépítészeti terv alapján kell az alábbi közparkok területét kialakítani: − megszűnő temetők, − ifjúsági park, − sportpark, − lakókörzeti közparkok. b.) Zöldterület rendezési terv alapján kell a városi parkerdőt, valamint a város Engels utca és 6-os számú főút közötti részén tervezett védőerdőt kialakítani. A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(15)

(16) (17)

(18)

(19)

(20) (21)

A nitrátérzékeny település területén a termőföldek művelésénél, valamint az állattartó telepek létesítésekor és üzemeltetésekor a „jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait kötelezően be kell tartani. Közterületen való építkezés, közmű- és útépítés nem károsíthatja a meglévő és tervezett növénysávot. Folyamatosan gondoskodni kell a termőföldek között elhelyezkedő úthálózat fenntartásáról (gyommentesítés, kátyúzás, műtárgyak karbantartása, vízelvezetés megoldása, stb.), valamint a termőföldön elhelyezett hirdetőtáblák melletti területek gyommentesítéséről. 18 m közterület szélességet elérő közutak mellett legalább 1 oldalon fasort kell telepíteni. A lakó-, vegyes-, gazdasági-, üdülő- és különleges területek, valamint a közlekedési úthálózati fejlesztések, beruházások tervezésénél, engedélyezésénél, kivitelezésénél a zöldfelületi igények kielégítésére, a jelenlegi állapot javítására fokozott hangsúlyt kell helyezni. Ennek érdekében • az új lakóterületi fejlesztéseknél a kialakítandó zöldterületeket minimum az OTÉK normaértékei figyelembevételével kell megvalósítani; • az intézmény- és iparterületi fejlesztéseket csak megfelelő telekméret, beépíthetőség és a zöldterületi arány betartásával szabad engedélyezni. • a kialakítandó zöldfelületeket, a beruházások szerves részeként kell megvalósítani (pl. ipari létesítmények védőzöldjei, tervezett utak útmenti védőzöldsávjai). A meglévő zöldfelületek fejlesztésére, növényanyaguk gazdagítására, az utcák fásítására fokozott hangsúlyt kell helyezni, megkeresve a lakossági közreműködés lehetőségeit a kialakításban és a fenntartásban. A tervezett zöldterületi fejlesztésekkel megvalósításával hosszútávon elérendõ, hogy ♦ a jelenlegi zöldterületi ellátottság növekedjék; ♦ a meglévõ és új utcai fasortelepítésekkel, a meglévõ parkokkal a zöldfelületek minősége javuljon. A véderdő jellegű fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy azok egy része közhasználati, közparki funkció ellátására is alkalmas legyen. A külterületi szántó- és szőlőterületek közé ékelődött - és a szabályozási tervlapon jelölt - erdőtagok fennmaradását biztosítani kell, amit tájképi, klímatikus, csapadékvíz visszatartó és eróziót mérséklő hatásuk is indokol. 34.§ Közművesítés és közműlétesítmények

(1) A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat, szabványokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető. (2) A meglevő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint a távközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz.

(3) A közművezetékek telepítését (új vezeték létesítésénél, a vezetékek szükséges rekonstrukciójakor) a gazdaságos területhasználat valamint a városkép védelme érdekében belterületen csak föld alatti elhelyezéssel szabad engedélyezni. (4) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a meglevő közművek szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell. (5) Az elkészült ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz hálózatra az ingatlan tulajdonosa köteles rákötni, az ivóvíz és szennyvízcsatorna rákötés együttes kötelezettségével. Csapadékvíz a szennyvízcsatornába nem vezethető. (6) Az épületekbe a vízvezeték bekötését csak szennyvízelvezetés, vagy helyi, az elõírt hatásfokú és ellenõrizhetõ kezelõ/tisztító berendezés létesítésével együtt lehet engedélyezni. A város csatornázott területén szennyvíztisztító vagy szennyvízgyűjtő műtárgy nem létesíthető, a keletkező szennyvizet — vonatkozó jogszabályok betartása mellett — a közcsatornába kell kivezetni. (7) A talaj, a talajvíz, a rétegvíz és ezeken keresztül a vízművek védelme érdekében tilos a felhagyott kutakba a szennyvizek bevezetése. (8) Az iparterületekrõl, ipari- és feldoldozó üzemekből az ipari (nem kommunális) szennyvíz csak az elõírt elõtisztítás után, és ellenõrzötten engedhetõ be a közcsatornába. (9) Élővízbe a vízminőség védelme érdekében szennyezett csapadékvíz bevezetése csak megfelelõ elõtisztítás után (olajfogó, hordalékfogó) engedélyezhetõ. (10) A belvárosban és védelem alatt álló területeken, épületeken közmûvezetékek és mûtárgyak az épületek homlokzatain nem helyezhetõk el. Kivétel a világítási lámpatestek elhelyezése. (11) A belvárosban, a védelem alatt álló területeken és a városképi szempontból jelentős területeken földgázellátást szolgáló létesítmény föld feletti építményként nem alakítható ki. (12) Tavak, vízfolyások partélei mellett mindkét oldalon a karbantartás számára szabad terület biztosítandó, azokra semmilyen építmény (kerítés, stb.) nem helyezhetõ el. - a VIZIG kezelésűek mentén belterületen 6-6m külterületen 10-10 m - a társulati kezelésűek mentén belterületen 4-4m külterületen 6-6m - az önkormányzati kezelésűek mentén belterületen 3-3m külterületen 4-4m építési tilalmi sáv biztosítandó. (13) A magas talajvízállásos, feltöltéses területen közműhálózatokat, létesítményeket építeni csak a talajmechanikai szakvélemény alapján szabad. (14) A járulékos közműlétesítmények (transzformátor, gáznyomáscsökkentő, hőközpont, stb.) elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, a környezetvédelmi és esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani. (15) A település tűzivíz (oltóvíz) ellátását, valamint a tűzoltás előfeltételeit (tűzoltási út, terület, stb.) a 35/1996.(XII. 29.) BM rendelettel kiadott az Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani, illetve biztosítani. (16) Törölve 34/2009.(XII.18.) számú módosító rendelettel. 35.§ A környezet és természet védelme Általános követelmények (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

(2) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. (3) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. (4) Lakó-, vegyes-, üdülő- és különleges területen az alábbi, “telepengedély”-hez kötött tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények nem alakíthatók ki (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint): vegyi anyag készítő és előállító, építési betontermékgyártás, előkevert beton gyártása, habarcsgyártás, egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása, kőmegmunkálás, csiszoló termék gyártása, vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása, öntött cső gyártása, acélcső gyártás, hidegen húzott vas, acéltermék gyártása, alumíniumgyártás, ólom, cink, ón gyártása, rézgyártás, fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos), fémtartály gyártása, fémalakítás, porkohászat, fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó), gépgyártás, autófényező, karosszérialakatos, autóbontó, műanyagfeldolgozás, műanyagdarálás, -darabolás, építőanyag-kereskedés. A jelenleg a meglévő területen üzemelő és a fenti kizáró listán szereplő tevékenységek esetén üzemelés-technológiai terv készítése, majd az érintett szakhatóságok értékelése alapján dönthető el a feltételekhez kötött telepengedélyek kiadása. (5) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető (zárt, vagy nyíltárkos) hálózat kiépítése. A meglévő, közcsatornával el nem látott övezetek területein a házi szennyvizek gyűjtésére (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. (6) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. (7) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. (8) A vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. (9) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. (10) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. (11) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. Környezetterhelési határértékek (1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.

(2) Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani. (3) A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. (4) A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani. (5) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. (6) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. (7) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. (8) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. Speciális eljárási szabályok (1) Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket. (2) A “környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. (3) Bonyhád a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint “B” érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján történhet. (4) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni. (5) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. (6) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. (7) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.

(8) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. (9) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. (10) Bonyhád településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti nagyságban és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények. (11) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. (12) Gondoskodni kell a településen keletkező kommunális szennyvíz, szennyvíziszap elhelyezéséről. Kommunális szennyvíz, szennyvíziszap, egyéb nem veszélyes hulladék termőföldön történő elhelyezése a talajvédelmi hatóságok engedélyével lehetséges. Növénytelepítési előírások 36.§ I. A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha az ültetvény gondozását saját ingatlanon végzik: 1. Az ingatlan déli és nyugati határától: a.) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,6 m; b.) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m; c.) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény), valamint a a d.) és e.) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m; d.) cseresznyefa esetében 2,5 m; e.) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4,0 m; 2. Az ingatlan északi és keleti határától: a.) 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetében esetében 0,8 m; b.) 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m; c.) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0 m; d.) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m; e.) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 m; f.) vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0m; g.) cseresznyefa esetében 5,0 m; h.) dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m. II. Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között – az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani: a.) minden gyümölcs- és egyéb 3 m-nél magasabbra nem növő fa, valamint bokor esetében legalább 1,5 m; b.) a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni). A fák, bokrok, sövények ágai a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át. 3. A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell. 4. Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42.§ (7) bekezdése szerint fásítani kell. Beültetési kötelezettséget háromszintű növényállománnyal kell kialakítani.

37.§ Egyes sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások valamint településrendezési kötelezések (1) Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él: 1.1. Építésjogi követelmények: a.) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések). b.) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha: − a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja, − közérdeket nem sért, − az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el. 1.2. Elővásárlási jogi követelmények: Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a terv szerinti új közterületek területeire, a terv szerinti közterület-szélesítésekhez szükséges területsávokra, amenynyiben azok a helyi közút céljára történő lejegyzés hatálya alá nem tartoznak. − Az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. − Ezen ingatlanokon az elővásárlási jog gyakorlása előtt is csak olyan építési munkák, valamint telekalakítás végezhető, mint amilyen a szabályozási tervnek megfelel, továbbá amit az Étv. 22.§-a tartalmaz. 1.3. Építési és telekalakítási tilalom elrendelése szükséges a közérdekű településrendezés érdekében a • 145, 146, 147, 261/1, 270, 274, 493, 494, 495, 496, 497, 498, 569/1, 570, 571, 545/6-7, /10-11, 946, 569/2, /5-6, 1611, 1640-41, 2348, 2349/2, 2352-54, 2421, 2422/2, 2423, 2425-27, 0571/3, /23 1.4. Helyi lakó- és kiszolgáló út céljára történő lejegyzés: A tervezett lakó- és kiszolgáló utak létesítésére, szélesítésére kijelölt területsávok. 1.5. Településrendezési kötelezések: a.) Az építésügyi hatóság a településkép védelme érdekében kötelezheti az ingatlanok tulajdonosait: – a legalább 90%-ban beépített telektömbökben lévő beépítetlen, elhanyagolt építési telkek beépítésére, valamint befejezetlen építkezések befejezésére, – a több egységből álló építmények homlokzatainak, kirakatszekrényeinek, feliratainak, reklámberendezéseinek összehangolt építészeti-műszaki tervezésére és kivitelezésére; – a rossz műszaki állapotban lévő, a településképet ez által rontó építmények külső helyreállítására és színezésére, – az egységes utcakép biztosítása, a telek településképileg megfelelő állapotának megőrzése, vagy a közterület és a szomszédos ingatlanoknak –

a telken folytatott tevékenység miatt – szükségessé váló védelme céljából a telek bekerítésére, – kertészeti munkák (tervezés, kivitelezés) elvégzésére, – a közegészségügyi (fertőzés-, allergia- stb.) veszélyforrást jelentő elhanyagolt telkek azonnali rendbetételére; – a telkek közterületről látható részén lévő szemét-, hulladék-, törmelékkupacok 15 napon belüli eltávolítására. b.) Az építésügyi hatóság az építési vagy telekalakítási engedélyek megadásának feltételeként előírhatja az építési munkával érintett ingatlanon már meglévő olyan építmények vagy építményrészek kártalanítás nélküli lebontását, amelyek nem felelnek meg a hatályos építésügyi jogszabályok előírásainak, függetlenül attól, hogy korábban építési engedéllyel vagy építési engedély nélkül épültek-e. c.) Az 1 évnél hosszabb határidővel elrendelt kötelezettségeket be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. d.) Beültetési kötelezettség: Közérdekű környezetalakítás céljából a terv a szabályozási terven jelölt helyeken és területeken (fasorok a közút menti területeken, védőzöld sávok a Gip jelű övezetekben, a vízfolyások menti területeken) fásítást írhat elő. A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell. Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42.§ (7) bekezdése szerint fásítani kell. Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a közérdekű környezetalakítás céljából a 2. sz. függelékben felsorolt ingatlanok területére az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő. 1.6. Újonnan kialakítandó beépítésre szánt területeken az építtetők a belterületbe vonással, művelési ágból történő kivonással, telekalakítással, tervezéssel, közművesítéssel, út- és járdaépítéssel kapcsolatos költségeket teljes egészében, illetve az önkormányzattal történő megállapodásnak megfelelő mértékben vállalják. 1.7. Meglévő, kialakult beépítésű területeken az új közművek létesítésével, az út- és járdaépítésével kapcsolatos költségeket az érintett ingatlantulajdonosok kötelesek viselni. Az önkormányzat az előbbiek szerinti fejlesztések teljes költségének finanszírozására közművesítési és útépítési hozzájárulást állapít meg, melyet a nyomvonallal érintett ingatlanok tulajdonosai kötelesek megfizetni.

38. § Záró és hatályba léptető rendelkezések (1) E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — a kihirdetést követő 30. napon, 2010. január 18. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni. A 2/2011.(I.28.) sz. rendelet és hozzá tartozó szabályozási terv a Tolna Megye Területrendezési Terve – Tolna Megyei Önkormányzat 1/2005.(II.21.) önkormányzati rendelete – a bonyhádi szélerőműparkot is tartalmazó módosítását követően, a kihirdetése napján lép hatályba. A 2/2011.(I.28.) sz rendelet rendelkezéseit a jogerősen el nem bírált, illetve folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell. (2) A rendeletnek azon szakaszai, amelyek az önkormányzati főépítész tevékenységét említi 2005. január 1. napján lép hatályba. (3) E rendelet hatályba lépésével egy időben hatályát vesztik: Bonyhád RRT 63/1983. (X.13.) vb. határozat, Bonyhád RRT 12/1992. (VI.22.) önk. rendelet, Bonyhád egyszerűsített RT 15/1994. (VIII.29.) önk. rendelet, Bonyhád szabályozási terv RRT 12/1996. (VI.01.) önk. rendelet, Bonyhád szerkezeti és szab. terv 76/2000. (VII.11.) önk. határozat, Bonyhád szerkezeti és szab. terv 10/2000. (VII.12.) önk. rendelet, Bonyhád, Deák F. u. térsége 14/2001. (IX.5.) önk. rendelet. (4) A jegyző az építésügyi hatósági eljárás során, döntése megalapozottsága érdekében az önkormányzati tervtanács állásfoglalását, szakvéleményét a kötelezően igénybeveendő eseteken túl bármelyik ügy elbírálása kapcsán igénybe veheti (2005. január 1-én hatályba léptető rendelkezés).

Bonyhád, 2012. ….

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS polgármester

Kovács Péter c. főjegyző

1 számú melléklet a HÉSZ 32.§-ához

1. Régészeti lelőhelyek listája: 1. Bonyhád – Mihálydomb Hrsz.: 0452/1 2. Bonyhád – Birkás Hrsz.: 0492/5 3. Bonyhád – Méhkert dűlő II. Hrsz.: 0477/19 4. Bonyhád – Méhkert dűlő I. Hrsz.: 0477/11-15 5. Bonyhád – Szépoldal dűlő Hrsz.: 0475/2 6. Bonyhád – Tabód Hrsz.: 0470/3 7. Bonyhád – Noszlopi oldal I. Hrsz.: 0440/1 8. Bonyhád – Noszlopi oldal II. Hrsz.: 0442/8 9. Bonyhád – Szélső dűlő Hrsz.: 0531/3, /5-6 10. Bonyhád - Fuchs malom Hrsz.: 0404/36-42 11. Bonyhád – Urasági földek Hrsz.: 0647/3-4 12. Bonyhád – V. halastó Hrsz.: 0648-49, 0657-59, 0639/8-10 13. Bonyhád – Itató szántók I. Hrsz.: 0639/15-24 14. Bonyhád – Itató szántók II. Hrsz.: 0639/24, 0635 15. Bonyhád – Attila szántók I. Hrsz.: 0617/9-22 16. Bonyhád – Attila szántók II. Hrsz.: 0617/17-21 17. Bonyhád – Attila szántók III. Hrsz.: 0617/16-19 18. Bonyhád – Borsó szántók I. Hrsz.: 0621 19. Bonyhád – Konyha szántók Hrsz.: 0621 20. Bonyhád – Borsó szántók III. Hrsz.: 0621 21. Bonyhád – Borsó szántók II. Hrsz.: 0621 22. Bonyhád – Borsó szántók IV. Hrsz.: 0621 23. Bonyhád – Ficzkó szántók Hrsz.: 0537/2, /51-54, 0621

24. Bonyhád – Pannonia Tsz. major Hrsz.: 0550/2, /4, /6-7, 0380 25. Bonyhád – Frölich malom Hrsz.: 0388/8 26. Bonyhád – Alsó telki határföldek Hrsz.: 0537/3-4 27. Bonyhád – Köles földek I. Hrsz.: 0388/6 28. Bonyhád – Köles földek II. Hrsz.: 0388/5-6 29. Bonyhád – Jungmajor Hrsz.: 0388/3-6, 0390 30. Bonyhád – Alsó Mocsaras földek Hrsz.: 0404/2 31. Bonyhád - Aranybánya szántók Hrsz.: 0668/4 32. Bonyhád – Majos, Régi gazdalegelő földek Hrsz.: 0681/6-18 33. Bonyhád – Majos, Marha-hegy Hrsz.: 0686/17, 5467-75, 5438-43 34. Bonyhád – Majos, Szurdok szántók Hrsz.: 0579/12-16 35. Bonyhád – Majos, Szurdok Hrsz.: 0577/10, 0579/11, 5031 36. Bonyhád – Majos, Temető dűlő Hrsz.: 0577/3-10 37. Bonyhád – Majos, Sportpálya mellett Hrsz.: 0577/3-5 38. Bonyhád – Erdő szőlők Hrsz.: 0582/5, 0144/4, 6143, 6145 39. Bonyhád – Szöcske szántók VI. Hrsz.: 0592/1 40. Bonyhád – Szöcske szántók IV. Hrsz.: 0592/1 41. Bonyhád – Szöcske szántók V. Hrsz.: 0592/1 42. Bonyhád – Szöcske szántók III. Hrsz.: 0592/1 43. Bonyhád – Szöcske szántók II. Hrsz.: 0592/1 44. Bonyhád – Szöcske szántók I. Hrsz.: 0592/1 45. Bonyhád – Szecska Hrsz.: 306-321, 6170-76, 6178-95, 6054-62, 304/1-6 46. Bonyhád – Angyalvár Hrsz.: 0297/30-45 47. Bonyhád - Roth malom átellenében Hrsz.: 0707/6-7 48. Bonyhád – Óhegy I. Hrsz.: 0312/2, /5 49. Bonyhád – Óhegy II. Hrsz.: 0317/2

50. Bonyhád – Óhegy III. Hrsz.: 4779/1-2, 4789/2-3, 4788/2 51. Bonyhád – Urasági legelő földek Hrsz.: 0242/64-65, 0258/4 52. Bonyhád – Kisházi legelőföldek Hrsz.: 0271/28 53. Bonyhád – Ladományi út mente I. Hrsz.: 0271/5-7 54. Bonyhád – Ladományi út mente II. Hrsz.: 0234/6 55. Bonyhád – Tölgyfa dűlő Hrsz.: 0167/3 56. Bonyhád – Dózsa György utca Hrsz.: 402/3, 403-14, 417, 418/1 57. Bonyhád – Cipőgyár Hrsz.: 551/10, /13 58. Bonyhád – I. sz. iskola Hrsz.: 1289 59. Bonyhád – Szabadság (egykori Sztálin) tér 16. Hrsz.: 59/9, /14 60. Bonyhád – Mikes Kelemen és Attila utcák találkozása Hrsz.: 2452, 2457 61. Bonyhád – Borbély József utca Hrsz.: 2271-72, 2274-76 62. Bonyhád – Hidasi Téglagyár Hrsz.: 021/4, 026 63. Bonyhád – Hidasi vasútállomás Hrsz.: 026 64. Bonyhád – Felső rétek II. Hrsz.: 090/1, /3 65. Bonyhád – Felső rétek I. Hrsz.: 098/1


BONYHÁD MŰEMLÉKI VÉDELEM M II. 4094 Szabadság tér, Rk. templom, hrsz.: 59/1 M III. 4091 Petőfi u. Ref. templom, hrsz.:522/2 M III. 4083. Dózsa Gy. u. 67. Ev. templom, hrsz.: 402/3 M III. 4084 Dózsa Gy. u 67. volt. Ev. Iskola, lelkészi ir. Hrsz.. 402/4 M III. 4082 Dózsa Gy. u. 36. leélkészlak, hrsz.: 506/1 M II. 4087 Mártírok tere, Zsinagóga, hrsz.: 591 M III. 10145 Rákóczi u. 5. Izraelita szeretetház és maceszsütöde, hrsz.: 599 és 588/2 M III. 4086 Szent Imre u. 6. Orvosi rendelő és lakás, hrsz.: 605/1,2 M II. 4097 Szabadság tér 2. Múzeum, hrsz.: 89/3 M III. 4095 Szabadság tér, Szentháromság szobor, hrsz.: 59/5 M II. 4096 Szabadság tér 1. középület, hrsz.: 78/1 M III. 4099 Szabadság tér 11. plébánia, hrsz.: 1317/1 M III. 9023 Perczel M. u. 2 és 4. lakóház, üzletek, hrsz.: 1342/1 és /2 M III: 4088 Perczel M. u 9. volt gyógyszertár, hrsz.: 44 M III. 10201 Perczel M. u. 11. lakóépület, hrsz.: 39. M III. 4089 Perczel M. u. 18. lakóház, hrsz.: 1691 M III. 4090 Perczel M. u. 44. diákotthon, kerti ház, hrsz.: 1737 M III. 4085 Kálvária kápolna, hrsz.: 2622/2 M III. 4120 Majos, Fő u. Ev. Templom, hrsz.: 5094 M III 4081 Alsóbörzsöny, volt Preczel kúria, hrsz.: 3114/4-5-6 M III 10827 Ladomány, Rk. templom, hrsz.: 3235 M 11426 Ev. Gimnázium, tornacsarnok, Bonyhád, Kossuth L. u. 4., hrsz.: 1273 M 11012 Ermel-Vojnits mauzóleum, hrsz.: 2622/2

MŰEMLÉKI KÖRNYEZET: -Bonyhád: 1, 5/1, 6/1, 7/4, 7/5, 7/7, 8/2, 10/1, 11, 12/1, 12/2, 13, 14, 39, 44, 45, 50/1, 50/2, 51/1, 51/2, 52/2, 52/3, 52/4, 53, 54, 55, 56, 57, 59/1, 59/7, 59/8, 59/9, 59/10, 59/11, 59/12, 59/15, 59/16, 59/17, 78/1, 89/2, 89/3, 99, 100, 101, 102, 103, 104, 105, 106, 107/1, 107/2, 108, 109, 401, 402/3, 402/4, 403, 404, 405, 506/1, 506/2, 507/1, 511, 512, 520, 521, 522/1. 522/2, 523, 530, 531, 532, 570, 571, 572, 573/1, 575, 576/1, 576/6, 576/7, 577, 578, 579, 580, 581, 582, 583, 584, 585/1, 585/2, 586, 587, 588/2, 588/3, 589, 590, 591, 592, 593, 596, 599, 600/1, 600/2, 604, 605/1, 605/2, 606/1, 609/3, 609/4, 610, 611, 1286, 1287, 1288, 1289/2, 1290, 1291, 1292, 1293, 1294/2, 1295/1, 1297/1, 1297/2, 1246/3, 1248, 1269, 1270/1, 1306/2, 1311/1, 1311/2, 1312, 1313, 1316/2, 1316/3, 1317/1, 1318/3, 1342/1, 1342/2, 1342/3, 1343, 1345, 1346/1, 1346/2, 1347, 1349/1, 1349/2, 1685, 1686, 1687, 1688, 1689, 1691, 1692, 1693, 1694, 1695, 1696, 1710, 1711, 1718, 1719, 1720, 1725, 1726, 1727/1, 1727/2, 1728, 1737, 1741, 2349/1, 2430, 2431, 2432, 2622/2 -Börzsöny: 3114/4-5-6 -Majos: 5093-95 -Ladomány: 3211/2, 3210, 3233-38, 3240-42, 3243/1, 3236, 3237

MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGRE JAVASOLT -Bonyhád: 50/1 ( Perczel u. 7.) - Örökségvédelmi Hatástanulmány javaslata 12/1 ( Perczel u. 33. ) – HÉSZ javaslata 224/1 ( Rákóczi u. 102.) - Örökségvédelmi Hatástanulmány javaslata 551/1 ( Dózsa Gy. u) – HÉSZ javaslata 610 ( Szabadság tér 3 ) - Örökségvédelmi Hatástanulmány javaslata 1926 (Perczel u. 50. ) - Örökségvédelmi Hatástanulmány javaslata


HELYI ÉRTÉKEK NYILVÁNTARTÁSA TARTALOMJEGYZÉK A.: BONYHÁD A/1.: EGYEDI VÉDELEM -A/1a.: ÉPÍTMÉNY ARANY OROSZLÁN SZÁLLODA, ÉTTEREM, HRSZ.: 610 Szabadság tér 3., M javaslat KIS ZSINAGÓGA, HRSZ.: 551/1 Dózsa György u. 12., M javaslat LAKÓÉPÜLETEK/ I., HRSZ.: 1626, 1629, 1630 Kossuth L. u. 9, 7, 5. LAKÓÉPÜLETEK/ II., HRSZ.: 1622, 1625, Kossuth L. u. 13,11. LAKÓÉPÜLETEK/ III., HRSZ.: 1164, 1166, 1167, 1168/1 Kossuth L. u. 12-14-16-18. LAKÓHÁZ ÉS ÜZLET/ I., HRSZ.: 50/1 Perczel Mór u. 7., M javaslat LAKÓHÁZ ÉS ÜZLET/ II., HRSZ.: 604 Szent Imre u.8. LAKÓHÁZ ÉS ÜZLET/ III., HRSZ.: 1227, 1228 Vörösmarty tér 18. LAKÓHÁZ ÉS ÜZLET/ IV., HRSZ.: 101, 104 Rákóczi F. u. 2, 4. LAKÓHÁZ ÉS ÜZLET/ V., HRSZ.: 579 Rákóczi F. u. 13. LAKÓHÁZ ÉS ÜZLET/ VI., HRSZ.: 585/2, Rákóczi F. u. 11,

LAKÓHÁZ/ I., HRSZ.: 12/1 Perczel Mór u. 33., M javaslat LAKÓHÁZ/ II., HRSZ.: 405 Dózsa György u. 61. LAKÓHÁZ/ III., HRSZ.: 403 Dózsa György u. 65. LAKÓHÁZ/ IV., HRSZ.: 224/1 Rákóczi F. u. 102., M javaslat LAKÓHÁZ/ V., HRSZ.: 488 Rákóczi F. u. 95. LAKÓHÁZ/ VI., HRSZ.: 1668 József Attila u. 27. LAKÓHÁZ/ VII., HRSZ.: 1301 Bajcsy-Zs. U. 29. LAKÓHÁZ/ VIII., HRSZ.: 2614/1 Deák Ferenc u. 15. LAKÓHÁZ/ IX., HRSZ.: 2621/3 Deák Ferenc u. 1. LAKÓHÁZ/ X., HRSZ.: 2611/1 Deák Ferenc u. 21. LAKÓHÁZ/ XI., HRSZ.: 2608/16 Deák Ferenc u. 27. EGYKORI SZERETETSZOLGÁLAT, HRSZ.: 1269 Bajcsy-Zs. U. 38. MALOM ÓVODA, HRSZ.: 47 Széchenyi tér 3. NÉMETEK HÁZA, HRSZ.: 198 Rákóczi F. u. 74. NEPOMUKI SZENT JÁNOS SZOBOR, HRSZ.: 631 járda, 2519/2 és 632 utakkal határos Zrínyi utca/ híd ORTODOX ZSINAGÓGA, HRSZ.: 130 Táncsics M. u. 1/a. REFORMÁTUS LELKÉSZI HIVATAL, HRSZ.: 522/1 Dózsa György u. 26. TŰZOLTÓ MÚZEUM, HRSZ.: 54 Széchenyi tér 14.

VÁROSI KÖNYVTÁR, HRSZ.: 1926 Perczel Mór u. 50., M javaslat WÉBER KASTÉLY, HRSZ.: 0255/4 István major

-A/1b.: ÉPÍTMÉNY RÉSZLET-A/1c.: UTCAKÉP ÁRPÁD UTCA, UTCAKÉP VÉDELEM Árpád utca 1., 3., 5., 7., 9., 11., 13., 15., 17., 19., 21., 23., 25., 27., 29., 31., 33., 35., 37., 39., 41., 43. /HRSZ.: 1127, 1128, 1129, 1131, 1132, 1133, 1134, 1135, 1136, 1137, 1138, 1139, 1140, 1141, 1142, 1143, 1144, 1145, 1146, 1147, 1148, 1149/ DÓZSA GYÖRGY UTCA, UTCAKÉP VÉDELEM/I. Dózsa György utca 69, 71, 73, 75, 77, 79, 81, 83, 85, 87, 89 /HRSZ.: 401, 400, 399, 398/2, 395, 394, 393, 392/2, 391, 390, 389/ DÓZSA GYÖRGY UTCA, UTCAKÉP VÉDELEM/II. Dózsa György utca 3., 5., 7., 9., 11., 13., 15. /HRSZ.: 456, 455, 454/1, 445, 444, 443, 441/ JÓZSEF ATTILA UTCA, UTCAKÉP VÉDELEM József Attila utca 6., 8., 10., 12., 14., 16., 18., 20., 22., 24., 28., 30., 32., 34. /HRSZ.: 1340, 1339, 1338, 1337, 1335, 1334, 1333, 1332, 1331, 1329, 1328, 1327, 1326, 1325/ KOSSUTH LAJOS UTCA, UTCAKÉP VÉDELEM/I. Kossuth Lajos utca 5., 7., 9., 11., 13., 15., 17., 19., 21., 23., 25., 27. /HRSZ.: 1630, 1629, 1626, 1625, 1622, 1621, 1618, 1617, 1614, 1613, 1610, 1609/ KOSSUTH LAJOS UTCA, UTCAKÉP VÉDELEM/II. Kossuth Lajos utca 12., 14., 16., 18. /HRSZ.: 1168/1, 1167, 1166, 1164/ SZABADSÁG TÉR, UTCAKÉP VÉDELEM HRSZ.: 610, 59/7, 9/3, 78/1, 559, 57, 56, 54, 55, 53, 52/2, 51/2, 50/1, 45, 44, 39, 1349/1, 1347, 1345, 1343, 1342/2, 1342/1, 1317/1, 1316/3, 1312, 1306/2, 1297/2, 1295/1, 1294/2

-A/1d.: ÉPÍTMÉNY FÖLDRÉSZLETE, NÖVÉNYZETE-A/1e.: EGYEDI TÁJÉRTÉK PERCZEL M. U. 13. CSÁSZÁRFA, HRSZ.: 1 EVANGÉLIKUS TEMETŐ, HRSZ.: 397/1, 397/2 HEGYI JUHAR ( 26 db), GIMNÁZIUM, VADGESZTENYE ( 25 db), HRSZ.: 1248

ISTVÁNMAJOR, FEKETE FENYŐ ( 58 db), ERDEI FENYŐ ( 3 DB) HRSZ.: 0255/4 KOSSUTH L: U:, VÁSÁRTÉR, VADGESZTENYE ( 10 db), HRSZ.: 1029 PERCZEL M. U. 33. udvarán LILIOMFA, HRSZ.: 12/1 RK. TEMPLOM bejáratnál LILIOMFA, HRSZ.: 59/1 GIMNÁZIUM KOLLÉGIUMA, MAGAS KŐRIS, HRSZ.: 1248 MALOMKASTÉLY ELŐTT: PLATÁNFA, HRSZ.: 48/1 MŰVELŐDÉSI HÁZ ELŐTT: KOCSÁNYOS TÖLGY, HRSZ.: 48/1 PERCZEL MÓR U., GÖMBJUHAR SOR ( 75 db) HRSZ.: 615, 671, 617, 622, 670 PERCZEL MÓR U. 7. PÁFRÁNYFENYŐ, TISZAFA, HRSZ.: 50/1

A/2.: TERÜLETI VÉDELEM IZRAELITA TEMETŐ, HRSZ.: 1233/1, Vörösmarty tér KOLLÉGIUM PARK, HRSZ.: 1737, Perczel Mór u. 44. PERCZEL KERT, HRSZ.: 1926 PLÉBÁNIAKERT 1317/1

B.: MAJOS B/1.: EGYEDI VÉDELEM -B/1a.: ÉPÍTMÉNY MAJOS, LAKÓHÁZ/ I., HRSZ.: 5314 Majos, V. u. 51. MAJOS, LAKÓHÁZ/ II., HRSZ.: 5251/1 Majos, V. u. 26. MAJOS, LAKÓHÁZ/ III., HRSZ.: 5335 Majos, V. u. 93. MAJOS, LAKÓHÁZ/ IV., HRSZ.: 5336 Majos, V. u. 95. MAJOS, LAKÓHÁZ/ V., HRSZ.: 5362 Majos, V. u. 147.

-B/1b.: ÉPÍTMÉNY RÉSZLET -B/1c.: UTCAKÉP UTCAVÉDELEM-MAJOS/ I.,HRSZ.: 5310, 5311, 5312, 5313, 5314, 5315, 5316, 5317, 5318, 5319, 5320, 5321, 5322, 5323, 5324, 5325, 5326, 5327, 5328, 5329, 5330, 5331, 5332, 5333, 5334, 5335, 5336, 5337 Majos, V. u. 43-97. UTCAVÉDELEM-MAJOS/ II., HRSZ.: 5268, 5262, 5261, 5260, 5259, 5258, 5257, 5256, 5255/1, 5251/1 Majos, V. u. 8-26. UTCAVÉDELEM-MAJOS/ III., HRSZ.: 5350,5351, 5352, 5353, 5354, 5355, 5356, 5357, 5358, 5359, 5360, 5361, 5362, 5363, 5364, 5365 Majos, V. u. 123-153. UTCAVÉDELEM-MAJOS/ IV., HRSZ.: 5072, 5073, 5074, 5075, 5076, 5077, 5078, 5079, 5080/1, 5081/1, 5082, 5083, 5084, 5085, 5086, 5087, 5088, 5089 Majos, V. u. 100-134.

UTCAVÉDELEM-MAJOS/ V., HRSZ.: 5122, 5121, 5120, 5119, 5118, 5116, 5115, 5114, 5113, 5112, 5111, 5110, 5109, 5108, 5107, 5106, 5105, 5104/2, 5103, 5102, 5101 Majos, V. u. 42-82.

-B/1d.: ÉPÍTMÉNY FÖLDRÉSZLETE, NÖVÉNYZET-

-B/1e.: EGYEDI TÁJÉRTÉK-

-B/2.: TERÜLETI VÉDELEMMAJOS VI. utca, Területi védelem/ településszerkezet Majos, VI. utca 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10.11., 12., 13., 14., 15. /HRSZ.: 5286, 5285, 5284, 5283, 5282, 5281, 5280, 5279, 5278, 5277, 5276, 5275, 5274, 5273, 5272/1, 5272/2, 5271, 5254/1/

C.: BÖRZSÖNY C/1.: EGYEDI VÉDELEM -C/1a.: ÉPÍTMÉNY LAKÓHÁZ/ XII., HRSZ.: 3117 Alsóbörzsönyi u. LAKÓHÁZ/ XIII., HRSZ.: 3116 Alsóbörzsönyi u. LAKÓHÁZ/ XIV., HRSZ.: 2919 Börzsönyi u. 18.

-C/1b.: ÉPÍTMÉNY RÉSZLET-C/1c.: UTCAKÉP-C/1d.: ÉPÍTMÉNY FÖLDRÉSZLETE, NÖVÉNYZET..-C/1e.: EGYEDI TÁJÉRTÉK-

C/2.: TERÜLETI VÉDELEM-

D.: TABÓD D/1.: EGYEDI VÉDELEM -D/1a.: ÉPÍTMÉNY LAKÓHÁZ/ XV., HRSZ.: 7066 Tabód u. 48. LAKÓHÁZ/ XVI., HRSZ.: 7067/1 Tabód u. 49. LAKÓHÁZ/ XVII., HRSZ.: 0459/19 és 0459 és /17 Tabód, Fő utca 15.

-D/1b.: ÉPÍTMÉNY RÉSZLET-D/1c.: UTCAKÉP-D/1d.: ÉPÍTMÉNY FÖLDRÉSZLETE, NÖVÉNYZET-D/1e.: EGYEDI TÁJÉRTÉK-

D/2.: TERÜLETI VÉDELEM-

E.: TABÓDSZERDAHELY E/1.: EGYEDI VÉDELEM -E/1a.: ÉPÍTMÉNY SZENT SÍR KÁPOLNA., HRSZ.: 0433/1 Tabódszerdahely

-E/1b.: ÉPÍTMÉNY RÉSZLET-E/1c.: UTCAKÉP-E/1d.: ÉPÍTMÉNY FÖLDRÉSZLETE, NÖVÉNYZET-E/1e.: EGYEDI TÁJÉRTÉK-

E/2.: TERÜLETI VÉDELEM-


Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK Szekszárdi-Geresdi dombság TK

Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád

0113/1 0113/1 0113/2 0113/2 0113/2 0121 0121 0121 0124 0125 0125 0125 0125 0126 0127 0128 0129 0129 0129 0129 0130 0163 0164 0166 0167/3 0167/3 0167/3 0174 0175 0176/2 0181 0181 0182 0183 0188/1 0188/1 0188/1 0188/1 0230/2

a b a a b a a b a b c d

a b c d

a b c

a b c d

1 8 1 1 8 2 2 8 9 6 2 7 9 9 2 9 6 7 7 7 2 8 6 6 1 2 9 6 6 2 2 2 9 2 8 2 2 2 9

szántó erdő szántó szántó községi mintatér erdő gyep gyep járási mintatér erdő kivett árok halastó gyep nádas kivett töltés kivett rák-patak gyep kivett árok halastó nádas nádas nádas gyep erdő halastó halastó szántó gyep kivett út halastó halastó gyep gyep járási mintatér gyep kivett saját használatú út gyep erdő gyep járási mintatér gyep gyep kivett töltés

1 számú függelék a HÉSZ 35.§-ához Függelék a környezet- és természetvédelmi szabályozási előírásokhoz

Általános követelmények (1) bekezdés A követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló módosított 1995. évi LIII. törvény tartalmazza. (2) bekezdés A követelményeket az 1994. évi LV. törvény 70.§-a tartalmazza. (3) bekezdés Jelenleg a környezeti hatásvizsgálatról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 358/2008. (XII.31.) Korm. rendelet határozza meg. (5) bekezdés A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. (6) bekezdés A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. (7) bekezdés A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza. (8) bekezdés A követelményeket a 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza. (9) bekezdés Az előírásokat jelenleg a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5.§-a tartalmazza. (10) bekezdés A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6.§-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni. (11) bekezdés A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével. Környezetterhelési határértékek (1) bekezdés Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások

kibocsátási határértékeit a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik. (2) bekezdés Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg. (4) bekezdés A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVMEüM-FVM együttes rendelet követelményei. (5) bekezdés Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja. (6)-(7) bekezdés Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVMEüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. (8) bekezdés Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

Speciális eljárási szabályok (1) – (2) bekezdés A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg. (3) -(4) bekezdés A kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet. (5) bekezdés

Erdőterületeket érintő beruházásokra az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet előírásai vonatkoznak. (6) bekezdés A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése és engedélyezése a 358/2008. (XII.31.) Korm. rendelet előírásai szerint történhet. (7) –(8)bekezdés Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet és az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet alapján korlátozó intézkedéseket érvényesíthet. (9) bekezdés Nitrátérzékeny területeken be kell tartani a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet és a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésével szembeni védeleméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól szóló, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet előírásait. (10) bekezdés Bonyhád közigazgatási területén az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények. (11) bekezdés A hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza. (12) bekezdés Az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza.

2 számú függelék a HÉSZ 37.§-ához TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSEK BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉG A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő: • Minden újonnan beépítésre kerülő belterületi gazdasági területen fekvő ingatlanon. • Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ területén.

B O N Y H Á D T E L E P Ü L É S R E N D E Z É S I T E R V E HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents