B O K O D TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁS 2012

V-T

VÉGH-TERV ÉPÍTÉSZ BETÉTI TÁRSASÁG Tel/fax.: (36-96) 314-382

9023 Győr, Buda u. 40.

Tel.: (36-30) 9471-180

BOKOD TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV SZABÁLYOZÁSI TERV

MÓDOSÍTÁS 2012. 71/2013. (IV. 25.) önkormányzati határozattal jóváhagyott Településszerkezeti Terv 7/2013. (IV. 26.) önkormányzati rendelettel megállapított Szabályozási Terv

Dokumentálás dátuma: Győr, 2013. 05. hó

V-T Felelős tervező: Végh Csaba



Vezető tervező okl. építészmérnök okl. városépítési és városgazdasági szakmérnök Vezető településtervező Építész vezető tervező

Tel.: (36-30) 9471-180

TT1 08-0121 É1 08-0121

Társ- és szakági tervezők: Németh Gergely

Miklósi Attila

Ferenczi Huba

Társtervező okl. településmérnök Településtervező

TT 08-0504

Közlekedési szakági tervező okl. építőmérnök Településrendezési közlekedési tervező Közlekedési építőmérnöki tervező Vízimérnöki tervező

K1d-1-08-0513 KÉ-T-08-0513 VZ-08-0513

Közművi szakági tervező okl. gépészmérnök Településrendezési vízi közmű tervező Településrendezési energia-közmű tervező Településrendezési hírközlési tervező

TV-T-08-0253 TE-T-08-0253 TH-T-08-0253

V-T



Tel.: (36-30) 9471-180

TARTALOMJEGYZÉK

I. JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK Településszerkezeti Terv Határozat Területfelhasználási terv (belterület) (1-3. fedvény)

TSZ-1M

M 1:4 000

Szabályozási Terv Rendelet Szabályozási és övezeti terv (belterület) (1-6. fedvény) Szabályozási és övezeti terv (külterület)

SZ-J1M SZ-J2M

M 1:2 000 (A/3)

II. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Műszaki leírás Szövegközi rajzok Hatályos Településszerkezeti Terv (belterület) (kivonat) Hatályos Szabályozási Terv (belterület) (kivonat) Természetvédelmi szempontú kijelöléssel érintett területek Bányászatilag érintett területek Szél- és vízeróziónak kitett területek Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek Vízvédelmi szempontú területek Örökségvédelem Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány (külön dokumentálva)

V-T



Tel.: (36-30) 9471-180

I. JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK

1

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA Bokod Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 71/2013. (IV. 25.) önkormányzati határozata a Településszerkezeti Terv módosításáról Bokod Község Önkormányzatának Képviselő-testülete hatályos Településszerkezeti Tervét az alábbiak szerint módosítja: A módosítás e határozat 1. mellékletét képező Területfelhasználási terv (belterület) (1.-3. fedvény) című, TSZ-1M jelű terven a módosítással érintett területek határa jellel körülhatárolt területekre terjed ki az e határozat 2. mellékletét képező, Településszerkezeti Terv módosulása című leírásban foglaltak szerint. Szöllősi Miklós polgármester

Zsigmond Anikó jegyző

2. melléklet a 71/2013. (IV. 25.) határozathoz Településszerkezeti Terv módosulása Területfelhasználás: A bokodi 0163/3-21 hrsz-ú mezőgazdasági területek falusias lakóterületi felhasználása, /8. sz. módosítás/ a bokodi 076/1, 076/3, valamint a 076/4 hrsz-ú mezőgazdasági területek egy részének iparigazdasági területi felhasználása /9. sz. módosítás/ a TSZ-1M jelű tervlapon jelölteknek megfelelően. Közlekedésszerkezet: A bokodi Fő utcai 42-54 hrsz-ú telkek végeibe jelölt gyalogút tervezett feltáróút (lakóút) jelölést kap a TSZ-1M jelű tervlapon jelölteknek megfelelően. /7. sz. módosítás/

Intézkedési javaslat Helyi állattartási rendelt megalkotása, melynek célja, hogy olyan szabályok kerüljenek meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintett lakosok érdekeinek érvényesülését, s egyúttal biztosítják, hogy az állattartás mások – a szomszédos ingatlan használóinak, közterületen tartózkodó polgároknak – nyugalmát, biztonságát, és testi épségét ne veszélyeztesse, mások értékeit ne károsítsa, és mindenkor feleljen meg az állategészségügyi, közegészségügyi, állatvédelmi, építésügyi és környezetvédelmi előírásoknak.

(Az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény (továbbiakban Éltv.) módosításáról szóló 2012. évi XVIII. törvény 5. §-a Éltv 6. §-át egy új (6) bekezdéssel egészítette ki, melynek értelmében a mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható. Ez a rendelkezés 2012. október 1-től lép hatályba. A kedvtelésből tartott állatok tartására vonatkozóan megszületett a 41/2010. (II. 26.) kormányrendelet, mely 2012. augusztus 1-i hatállyal szintén jelentősen módosult, és 2013. január 1-vel ismét módosulni fog. Tapasztalatunk szerint a jövőben ismét előtérbe kerül a haszonállat tartás, melyet a korlátozási tilalom elő fog segíteni. Az állattartás járulékos környezeti hatásai (szag, legyek, rágcsálók stb.) kellemetlenül hatnak a közeli és távoli szomszédok mindennapi életére, intézmények, vendéglátó egységek működésére, turisztikai jelentőségű területek látogatottságára, ezért hosszútávon, helyi szinten a haszonállat tartásának feltételeit szabályozni kell. E szabályozás keretében meg kell határozni az állattartás céljára szolgáló építmények (ól, istálló, trágyatároló) elhelyezésének, építésének feltételeit. Javasoljuk, hogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 36. § (5) bekezdése szerinti állattartásról szóló helyi önkormányzati rendeletet szülessen meg az előzőekben említett jogszabályokkal összhangban, azokkal nem ellentétes tartalommal.)

1

SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA Bokod Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2013. (IV.26.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról szóló 4/2003. (III. 28.) önkormányzati rendelete módosításáról Bokod Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B. § (2) bekezdésének b) pontjában és a 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 6. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes államigazgatási szervek véleményének kikérésével, a helyi építési szabályzatról szóló 13/2003. (XII. 09.) önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja: 1. § Bokod Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 4/2003. (III. 28.) rendelet (továbbiakban: R.) 1. § helyébe a következő rendelkezés lép: „A rendelet - az SZ-J1 jelű, Szabályozási és övezeti terv (belterület) című, (továbbiakban SZJ1 terv), - az SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti terv (külterület) című, (továbbiakban SZJ2 terv) tervlapokkal (együtt SZ-J tervek), mint mellékletekkel együtt alkalmazandó.” 2. § Az R. 4. § (1) bekezdés b) pontjában az „Egyéb területek” szövegrész helyébe „Vízgazdálkodási terület” szöveg lép. 3. § Az R. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) a) A lakó és vegyes területek saroktelkeire, illetve a saroktelkekkel szomszédos telekre – ha az a saroktelekkel együtt érintett a telekalakításban – az építési övezetre meghatározott telekalakítási paraméterek nem vonatkoznak. b) Az a) pontbani esetben az alakuló telek (telkek) és a visszamaradó telek (telkek) legkisebb területe min. 400 m2 lehet.” 4. § Az R. 9. § helyébe a következő rendelkezés lép: „Értékvédelem 9. § „(1) Műemlékek a) A műemlék listáját a 3. melléklet tartalmazza. b) Műemléki környezet által érintett helyrajzi számok listáját a 4. melléklet tartalmazza. c) A műemlékeket, műemlékileg védett területet és a műemléki környezetet érintő, a telekalakításra, építésre, bontásra, felújításra, korszerűsítésre, kertépítésre (fakivágás, faültetés) irányuló engedélyezési folyamatba a területileg illetékes műemlékvédelmi hatóságot a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályi előírások szerint be kell vonni. (2) Helyi védett értékek a) A helyi védett értékek listáját az 5. melléklet tartalmazza. b) A helyi védelem alatt álló épületekre, építményekre vonatkozó építési előírások: ba) A védett épületek tömegét, tetőhajlásszögét, homlokzat-, párkány- és gerincmagasságát, nyílásarányait felújítás esetén meg kell tartani, illetve azokat (korábbi szakszerűtlen beavatkozás esetén) helyre kell állítani. bb) A védett épület az utcafronton nem bővíthető, csak a hátsó udvari része. Az épület utcafronti szélességével (tornáccal együtt mért szélességével) azonos mélységben nem bővíthető, hátrébb igen, de az arányrendszer megőrzésével.

2 bc) A helyi védelem alatt álló ingatlanon valamennyi, építésügyi hatósági engedélyköteles tevékenység végzése előtt elvi engedélyt kell kérni 1. a településképre gyakorolt hatásra az építészeti kialakításra vonatkozóan, illetve 2. a telek beépítésével (különös tekintettel az illeszkedés követelményeivel) kapcsolatos, és a 3. műemléki, régészeti, kulturális örökségvédelmi, tájvédelmi előírások előzetes tisztázására. (3) Régészeti értékek a) Régészeti lelőhelyek által érintett helyrajzi számok listáját a 6. melléklet tartalmazza. b) A mellékletben felsorolt területeken a földmunkával járó tevékenységek megkezdése előtt megelőző régészeti feltárás elvégzése szükséges. c) Az SZ-J1 terven régészeti érdekű terület jellel megjelölt területeken beruházás, építkezés, 30 cm-t meghaladó talajmozgatás esetén biztosítani kell a régészeti megfigyelést. d) Régészeti értékek előkerülése esetén a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályi előírások szerint kell lejárni.” 5. § (1) Az R. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Vízvédelmi besorolás közigazgatási területre kiterjedően: a) felszín alatti vizek esetében: a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló jogszabály szerint érzékeny, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település, b) felszíni vizek esetében: a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló jogszabály szerint általánosan védett kategória. c) Fentieken túl figyelembe kell venni a felszín alatti vizek védelméről, valamint a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló jogszabályi előírásokat is.” (2) Az R. 10. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A település a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló kormányrendelet szerint a nitrátérzékeny területek közé tartozik. A nitrátérzékeny területek esetén figyelembe kell venni a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló jogszabályi előírásokat.” 6. § Az R. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A természetvédelmi szempontú kijelöléssel érintett területek az SZ-J2 terven jelölt közösségi jelentőségű terület (Natura 2000), a nemzeti ökológiai hálózat részeként magterület, ökológiai folyosó terület, valamint ex lege forrás. A természetvédelmi szempontú kijelöléssel érintett területek listáját a 7. melléklet tartalmazza.” 7. § Az R. 13. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az SZ-J terveken jelölt felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület a felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály előírásai szerint: a) az SZ-J terveken jelölt vízbázis hidrogeológiai védőövezete által lefedett területek. A védőövezeten belül a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni. A fokozottan érzékeny területek esetén figyelembe kell venni a felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabályi előírásokat. (8) Az SZ-J terveken jelölt bányatelken belül figyelembe kell venni a bányászatról, valamint az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló jogszabályi előírásokat.

3 (9) A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló jogszabályi előírások szerint Bokod település közepesen veszélyeztetett „B” kategóriába tartozik.” 8. § (1) Az R. 15. § (4) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „h) Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli: beépített tömbben kialakult, egyben építési vonal, ettől eltérni a előkert telek belseje felé legfeljebb 2,0 m-rel lehet kialakult, oldalkert ha ez >4,5 m, akkor új építés esetén 4,5 m 6,0 m, hátsókert ha a telekmélység <20,0 m-nél, akkor 4,5 m

beépítetlen tömbben, vagy legalább három egymás melletti beépítetlen teleknél 5,0 m

4,5 m

6,0 m

„ (2) Az R. 15. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A kisvárosias lakóterületen a) az Lk-1, és az Lk-2 jelű építési övezetek területén aa) elhelyezhető(k): 1. legfeljebb 8 lakásos lakóépület, 2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 4. sportépítmény, 5. a terület rendeltetését nem zavaró hatású kézműipari és egyéb gazdasági építmény csak az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak betartása esetén helyezhető el, 6. szálláshely szolgáltató és igazgatási épület csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak betartása esetén helyezhető el, ab) nem helyezhető el: önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. b) az Lk-K jelű építési övezetek területén ba) elhelyezhető: 1. a kialakult építménymagassághoz igazodó tetőtérbeépítés (tetőtéri lakások, legfeljebb FT szint), 2. közösségi célú (a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó, egyházi, egészségügyi, szociális és oktatási) építmények, (legfeljebb F1T szint), 3. lakásonként 1 férőhelyes személygépkocsi-tárolásra alkalmas garázsépítmény, melynek funkciója nem változtatható meg. bb) nem helyezhető el: 1. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

4 c) az Lk-GK jelű építési övezetek területén csak földszinti garázsok helyezhetők el, építmények funkciója lehet: személygépkocsi-tárolási, kereskedelmi-szolgáltatási, nem zavaró hatású kisipari, kézműipari1. d) Az Lk-K jelű építési övezetben lévő épületek tetőtér-beépítése során alkalmazott tetőablakok az 8. mellékletben szereplő megoldásokkal engedélyezhetők, illetve nem engedélyezhetők. e) Az Lk-K jelű építési övezetben lévő épületeken max. 2,0 m2-es esővédő előtető alakítható ki a bejárat felett max. 1,20 m kinyúlással, konzolos, és/vagy oszlopos kialakítással. A konzol és az oszlop anyaga fa és/vagy fém lehet. Oszlopos kialakítás estén az oszlopközöket szabadon kell hagyni. f) Építési övezeti előírások: övezeti besorolás beépítési mód megengedett legnagyobb beépítettség: kialakítandó legkisebb zöldfelület: megengedett legnagyobb építménymagasság: kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/ mélység /m/ telekméret /m2/ építési hely határai: előkert /m/ oldalkert /m/ hátsókert /m/ egyéb

Lk-1

Lk-2

szabadonálló szabadonálló

Lk-K

Lk-GK

kialakult (zártsorú)

kialakult (zártsorú)

40%

40%

40%

25%

30%

30%

30%

30%

6,0 m

7,5 m

kialakult 4,5 m*

kialakult 3,0 m*

1500 m2

1500 m2

1500 m2

5,0 m 5,0 m 6,0 m

5,0 m 5,0 m 6,0 m

kialakult

régészeti érdekű terület

megj.

*új esetben

SZT (SZ-J1 terv szerint)

kialakult

régészeti érdekű terület „

9. § (1) Az R. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Építési övezeti előírások: övezeti besorolás beépítési mód megengedett legnagyobb beépítettség:

GipE1 szabadonálló 50%

kialakítandó legkisebb zöldfelület: 25% 1

nem zavaró hatású (kisipari, kézműipari) épület, építmény: azok a létesítmények, melyeknek rendeltetéséből üzemeléséből eredő – közvetlen és közvetett – hatások (emissziós értékek) nem haladják meg a környező területfelhasználási egységekre (általában lakóterületre) megengedett határértéket

5 megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/ mélység /m/ telekméret /m2/ építési hely határai: előkert /m/ oldalkert /m/ hátsókert /m/ egyéb övezeti besorolás beépítési mód megengedett legnagyobb beépítettség:

2000 m2 5,0 m 5,0 m 5,0 m bányatelek érintettség GipE2 szabadonálló 40%

kialakítandó legkisebb zöldfelület: 40% megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/ mélység /m/ telekméret /m2/ építési hely határai: előkert /m/ oldalkert /m/ hátsókert /m/ feltárás

egyéb

2000 m2 5,0 m 5,0 m 5,0 m Az építési övezet a 072 hrsz-ú út felől egy útcsatlakozással tárható fel, a feltárására kiszolgáló útként közforgalom számára megnyitott magánutat lehet kialakítani. Az építési övezet kiszolgáló utak területén elhelyezendő útépítési elemek: legalább 5,0 m széles útburkolat, kétoldali 1,5-1,5 m széles padka, csapadékvíz elvezetésére legalább egyoldali árok, térvilágítás, legalább egyoldali 1,5 m széles járda. A feltáróút végén legalább egy 20,0x20,0 m nagyságú végforduló kialakítása szükséges. bányatelek érintettség „

(2) Az R. 19. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A szabályozási terven jelölt helyen és méretben (10,0 m, valamint 15,0 m széles) a használatba vétel idejéig legalább háromszintű növényzetből álló – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa – takaró-védőfásítást kell kialakítani. A fásítás 80%-át az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló rendelet 2. sz. melléklete szerinti őshonos fafajok alkossák. A fásítás létesítése, fenntartása, üzemeltetése és

6 felújítása ellenkező megállapodás hiányában a terület tulajdonosának a kötelezettsége. A védőfásítás csak a telek megközelítéséhez szükséges út, valamint a közművek és azok védőtávolságának helybiztosítása miatt szakítható meg. Az iparterület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. a) A GipE1 jelű építési övezetben a zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2-ként egy lombos fát kell elültetni. b) A GipE2 jelű építési övezet zöldfelületét háromszintű, gyep és 40 db cserje/150 m2 és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2 növényzettel kell kialakítani.” 10. § (1) A rendelet 25. §-ának címe „Vízgazdálkodási terület”-re változik. (2) A rendelet és az SZ-J tervek övezeti, építési övezeti jelei az alábbiak szerint módosulnak: a) TV jelölés helyébe Vt, b) FL jelölés helyébe Lf, c) KL jelölés helyébe Lk, d) IG jelölés helyébe Gip, e) KG jelölés helyébe Gksz, f) K jelölés helyébe KÖu, g) MG jelölés helyébe M, h) KP jelölés helyébe Zkp, 11. § (1) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg át kell vezetni az R. az SZ-J1 jelű, Szabályozási terv (belterület) című mellékletén a jelen rendelt mellékletét képező az SZ-J1M jelű, Szabályozási és övezeti terv (belterület) (1-6. fedvény) című terven módosítással érintett területként lehatárolt területekre vonatkozó szabályozást. (2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg át kell vezetni az R. az SZ-J2 jelű, Szabályozási terv (külterület) című mellékletén a jelen rendelt mellékletét képező az SZ-J2M jelű, Szabályozási és övezeti terv (külterület) című terven módosítással érintett területként lehatárolt területekre vonatkozó szabályozást 12.§ Ezen rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti. Szöllősi Miklós polgármester

Zsigmond Anikó jegyző

Z á r a d é k: A képviselő-testület ezen rendeletét 2013. április 25. tartott ülésen fogadta el, s a rendelet 2013. április 26. napján kihirdetésre került. Bokod, 2013. április 26. Zsigmond Anikó jegyző

1. melléklet a 7/2013. (IV.26.) önkormányzati rendelethez Szabályozási és övezeti terv (belterület) (1-6. fedvény)

SZ-J1M

M 1:2 000

2. melléklet a 7/2013. (IV.26.) önkormányzati rendelethez Szabályozási és övezeti terv (külterület)

SZ-J2M

M 1:10 000

3. melléklet a 7/2013. (IV.26.) önkormányzati rendelethez Műemlékek 1. Római katolikus templom (Hősök tere, 795 hrsz, törzssz.: 2376) 2. Református templom (Fő u., 1 hrsz, törzssz.: 2377) 3. Evangélikus templom (Fő u., 860 hrsz, törzssz.: 2378) 4. melléklet a 7/2013. (IV.26.) önkormányzati rendelethez Műemléki környezet által érintett helyrajzi számok 1. 409, 429, 450, 451, 792, 793, 746 (közterület egy része), 794/1-2, 796, 831 (közterület egy része), 833, 976 (közterület egy része). 2. 1-5, 202 (közterület egy része), 309-311, 314, 316, 870, 873-875, 888, 976 (közterület egy része). 3. 351, 354, 365, 368, 376, 858-860, 862, 976 (közterület egy része). 5. melléklet a 7/2013. (IV.26.) önkormányzati rendelethez Helyi védett érték 1. Tájház (Tátra u. 27., 801/1 hrsz) 6. melléklet a 7/2013. (IV.26.) önkormányzati rendelethez Régészeti lelőhelyek 1. Túlsó-hegyi dűlő lelőhely helyrajzi számok szerint: 021/4-7, 042. 7. melléklet a 7/2013. (IV.26.) önkormányzati rendelethez Természetvédelmi szempontú kijelöléssel érintett területek 1. Natura 2000 területei helyrajzi számok szerint: Vértes HUDI30001 064, 065, 067, 068/1, 083, 084, 085, 086, 0107/3, 0107/4, 0107/6, 0107/7, 0107/8, 0109, 0111, 0112, 0113/1, 0113/2, 0114, 0117, 0131, 0132, 0133, 0134/1, 0134/2, 0135/2, 0135/3, 0135/4, 0135/5, 0135/6, 0135/7, 0135/8, 0135/9, 0135/10, 0135/11, 0135/12, 0135/13, 0135/14, 0135/15, 0135/16, 0135/17, 0135/18, 0135/19, 0135/20, 0135/21, 0135/22, 0135/23, 0135/24, 0135/25, 0135/26, 0135/27, 0135/28, 0135/29, 0135/30, 0135/31, 0135/32, 0135/33, 0135/34, 0135/35, 0135/36, 0135/37, 0136/2, 0137/1, 0137/2, 0137/3, 0137/4, 0137/5, 0137/6, 0137/7, 0137/8, 0137/9, 0137/10, 0137/11, 0137/12, 0137/13, 0137/14, 0137/15, 0137/16, 0137/17, 0137/18, 0137/19, 0137/20, 0137/21, 0137/22, 0137/23, 0137/24, 0137/25, 0137/26, 0137/27, 0137/28, 0137/29, 0137/30, 0137/31, 0137/32, 0137/33, 0137/34, 0138, 0139, 0150/3, 0150/4, 0150/5.

8. melléklet a 7/2013. (IV.26.) önkormányzati rendelethez 1.

Engedélyezhető a) a tetősíkban fekvő ablak b) az álló tetőablak közül:

2.

Nem engedélyezhető a) az álló tetőablak közül az u.n. kutyaól és az u.n. ökörszem- vagy napóleonablak:

V-T



Tel.: (36-30) 9471-180

II. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

MŰSZAKI LEÍRÁS TARTALOMJEGYZÉK 1.

BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK....................................................................................................... 2 1.1. 1.2.

2.

TERVEZÉSI, DOKUMENTÁLÁSI FOLYAMAT.................................................................................... 2 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TERVEZÉSI PROGRAM ...................................................... 2

RENDEZÉSI LEÍRÁS ...................................................................................................................... 4 2.1. ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ ELJÁRÁS ............................................................................................... 4 2.2. VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ............................................................................................................ 6 2.3. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK........................................................................................................ 9 Országos Területrendezési Terv............................................................................................................ 9 Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Terve ......................................................................... 16 2.4. MÓDOSÍTÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ...................................................................................... 23 Vizsgálatok.......................................................................................................................................... 23 Természetvédelmi szempontú kijelöléssel érintett területek .......................................................... 23 Földtani veszélyforrás által érintett területek ................................................................................. 25 Szél- és vízeróziónak kitett területek.............................................................................................. 25 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek .................................................................................... 25 Vízvédelmi szempontú területek.................................................................................................... 26 Örökségvédelem.................................................................................................................................. 27 1. és 4. sz. módosítás........................................................................................................................... 28 2. sz. módosítás ................................................................................................................................... 31 3. sz. módosítás ................................................................................................................................... 32 5. sz. módosítás ................................................................................................................................... 34 6. sz. módosítás ................................................................................................................................... 35 7. sz. módosítás ................................................................................................................................... 36 8. sz. módosítás ................................................................................................................................... 42 9. sz. módosítás ................................................................................................................................... 47 10. sz. módosítás ................................................................................................................................. 56 Biológiai aktivitás érték számítás ....................................................................................................... 57 Területrendezési Terveknek való megfeleltetés ................................................................................... 58 Környezeti vizsgálat............................................................................................................................ 59

3.

TERVIRATOK ................................................................................................................................ 64

2 1.

BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK

Bokod hatályos településrendezési terveit és helyi építési szabályzatát 2003 évben állapította meg a képviselő-testület, melyet 2005-ben módosított. A 2003-as tervet a Gy-M-S Megyei Tervező Kft. készítette, a módosítást a Végh-Terv Építész Bt. A jelen módosítási igényeket az önkormányzat és egyes területek tulajdonosai kérték. 1.1. Tervezési, dokumentálási folyamat Jelen terv jóváhagyását követően a Településrendezési Terv Településszerkezeti Terve 1:4.000-es, illetve 1:10.000-es, a Szabályozási Terve 1:2.000-es, illetve 1:10.000-es méretarányú térképrészleten kerül dokumentálásra, a jelenleg hatályos rendezési terv dokumentálásának tematikája szerint. 1.2. Településfejlesztési koncepció és tervezési program A településrendezési terv módosításának programját a képviselő-testület a szándékok, a lehetőségek és vélt következmények ismeretében az alábbiak szerint határozta meg (33/2012. (III. 28.), valamint 47/2012. (IV. 26.) önkormányzati határozat): 1. Az erőműi lakótelep építési előírásainak felülvizsgálata: szigorúbb előírások alkalmazása az előtető építése vonatkozásában, a garázsépítés problémáinak feloldása szabályozási eszközökkel, valamint az elő-, oldal, és a hátsókertre vonatkozó helyi szabályok felülvizsgálata. Módosítás elsődleges célja az egységesebb, rendezettebb utcakép kialakítása. 2. A község K-i oldalán lakóterület-fejlesztésre kijelölt területen a tervezett feltáróút nyomvonalának pontosítása a megfelelő belátási háromszög biztosítása érdekében. Módosítás célja biztonságos közlekedés megteremtése. 3. Az egyéb ipari terület építési övezeti előírásainak felülvizsgálata: kialakítható legkisebb telekterület 4000 m2 → 2000 m2. Módosítás célja a ma jelentkező igényekhez jobban illeszkedő telkek kialakítása legyen lehetséges, többek között a közművek gazdaságosabb kihasználása érdekében. Több telek kialakításával több, kisebb vállalkozás megtelepedésének is lehetőséget biztosító szabályozás kialakítása. 4. A kisvárosias lakóterületre vonatkozó építési övezeti előírások felülvizsgálata: a fő funkciót kiegészítő, építhető, valamint a nem építhető épületek körének meghatározása. A helyi építési szabályzatot alkalmazó építési hatóság számára egyértelműbb szabályzat kialakítása. 5. A falusias lakóterület építési előírásainak felülvizsgálata, különösen az oldalkertre, előkertre, hátsókertre vonatkozó szabályok vizsgálata. Módosítás célja az egységes, vonzó településkép kialakítása, építési lehetőségek tisztázása.

3

6. Saroktelekre vonatkozó önálló szabályozási előírások létrehozása az átlagosnál nagyobb telekméretű saroktelkek megoszthatósága érdekében. Módosítás célja, hogy a speciális helyzetű, a telektömbben átlagos telekméretnél nagyobb méretű saroktelkek megoszthatóak legyenek a közművek jobb kihasználása, kedvezőbb utcakép kialakítás érdekében. 7. Arany János utca K-i irányú folytatása a Fő utcai, közel 100 méter mélységű telkek megoszthatósága érdekében. Módosítás célja, hogy az alulhasznosított telekvégek rendezettebbé váljanak, építési telkek kialakuljanak. A parlag telekrészek megszűntetésével a település pollenszennyezettsége csökkenjen. 8. Az egyoldalú beépítésű Félsor utca egy részén kétoldalú beépítés lehetőségének településrendezési vizsgálata. Módosítás célja a meglévő infrastruktúrák (közmű, út, helyi intézmények stb.) jobb kihasználása, az építési telkek kialakításával a népességmegtartó erő növelése mellett a korstruktúra kedvezőbbé tétele (fiatal családok építési telkekhez való jutása). 9. A volt TSZ major melletti Pótlás-dűlő egy részének ipari-gazdasági célú felhasználhatóságának településrendezési vizsgálata. Módosítás célja a helyi vállalkozók, vállalkozások számára telephelyek biztosítása, helyi adóbevételek közvetett, vagy közvetlen növelése, munkahelyteremtés. 10. Öreghegyi, valamint a Dohogó dűlő területein, különös tekintettel a 0195/1, 0195/2, 1272/2, 1213, 1216, hrsz-okra az állattartás és idegenforgalmi fejlesztési lehetőségének településrendezési vizsgálata.

4 2.

RENDEZÉSI LEÍRÁS

2.1. Előzetes tájékoztató eljárás A településfejlesztési elképzelésekről és a tervezési programról megtörtént a lakosság és az államigazgatási szervek, valamint az érintett szervezetek tájékoztatása is. Az alábbi táblázat tartalmazza azokat, akik az előzetes tájékoztató eljárás során nyilatkoztak, valamint azt, hogy a további eljárásban részt kívánnak-e venni, vagy sem. Államigazgatási szerv 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Fejér M. Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség K-E M. Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve K-E M. Katasztrófavédelmi Igazgatóság K-E M. Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság Fejér M. Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája

küldött

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

9.

K-E M. Kormányhivatal Földhivatala Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága K-E M. Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága HM Hatósági Hivatal

X

12.

13.

14. 15. 16. 17. 18. 19.

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Szomszédos Önkormányzat Oroszlány Város Önkormányzata Szákszend Község Önkormányzata Dad Község Önkormányzata Császár Község Önkormányzata Pusztavám Község Önkormányzata

X

X

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

11.

a további folyamatban részt kíván nem kíván venni részt venni

X

8.

10.

állásfoglalása, véleménye (jogszabályokon, általános előírásokon kívüli)

X A 10. módosítási terület része az OTrT országos ökológiai hálózat magterület övezetnek. A fentiek miatt további egyeztetést tart szükségesnek az Igazgatóság.

X

nem nyilatkozott

X

nem nyilatkozott

X

X

X A „Pusztavám VI. - szén” védnevű bányatelek több, a jelenleg folyó rendezési tervi módosításban szereplő fejlesztést érinti. A terület alábányászottsággal érintett, amit a tervezés során figyelembe kell venni. A vágatok pontos elhelyezkedéséről a Bányavállalkozótól lehet kérni információkat.

X

X

X

X X X -

X X nem nyilatkozott

5

20.

K-E M. Önkormányzata Megyei Főépítész

X

Területrendezési terveket a tervezés során figyelembe kell venni, előírásait be kell tartani.

X

X

antennatorony, rádiófrekvenciás bázisállomás, valamint szélkerék létesítés lehetőségének rendezési tervi vizsgálatát javasolja OTÉK-ban meghatározottakon túl a kerítés magasságának szabályozását kéri állattartási rendelet hiányában a falusias és a kisvárosias lakóterületen építhető állattartó épület védőtávolságának meghatározását kéri HÉSZ 26. § (4) bekezdés felülvizsgálatát kéri

nem nyilatkozott

Egyéb szerv

21.

Oroszlány Város Építéshatósági Osztály

Önkormányzata

Lakosság, érdekképviseleti szerv 22.

Dadi és Bokodi Vadásztársasága

23.

Szente Mihály helyi lakos

Földtulajdonosok

Nem értenek egyet a módosítás 10. pontjával, mivel már a területen lévő szórakozóhely miatt veszélybe került a vadgazdálkodás. Több – jelen módosítással nem érintett – külterületi és belterületi ingatlan építési telekké való átminősítését kéri.

A 1-20. véleményekben megfogalmazottakat figyelembe vettük a terv készítése folyamán. 21. Építéshatósági Osztály javaslatát a hatósági ügyintézővel átbeszéltünk, mely során következők kerültek rögzítésre: az első, második és a negyedik pontban megfogalmazott kéréseket a 2014. vagy 2015-ben esedékes teljes településrendezési tervi felülvizsgálat során fogja majd kezelni a terv, a harmadik pontban megfogalmazott kérés rendezési tervi kezelését – szakemberek által is szorgalmazott – időszerű állattartási rendelet meghozatala után tartjuk célszerűnek. 22. A Dadi és Bokodi Földtulajdonosok Vadásztársasága a 10. módosítási pontra tett észrevételeket. A település Képviselő-testülete a 76/2012. (VIII. 29.) önkormányzati határozatában visszavonta a 10. módosítási pontban tett rendezési tervi változtatását. 23. Szente Mihály helyi lakos kérésére a következő tervezői választ adjuk: Jelenleg a tervezés előzetes tájékoztatási fázisa lezárult, a tájékoztatásban szereplő régészeti hatásvizsgálat folyamatban van, illetve időközben az is lezárult, mindezek már nem teszik lehetővé, hogy a terv a felsorolt ingatlanokat is kezelje. (Az előzetes tájékoztatás újrakezdése, régészeti hatástanulmány kiegészítse miatt ez többlet időt venne igénybe.) Egy újonnan elinduló tervezési eljárás keretében kezelhető majd a kérdés (a 2014. vagy 2015-ben esedékes teljes településrendezési tervi felülvizsgálat során). Tájékoztatásul: a felsorolt ingatlanok közül több, a ma hatályos terv szerint falusias lakóterületi építési övezetbe sorolt, jelenleg is rendezett. Azon ingatlanok kérdésében, melyek jelenleg beépítésre nem szánt kategóriába (mezőgazdasági terület, erdőterület) soroltak, javasoljuk, hogy a terület tulajdonosa a 2014. vagy 2015-ben esedékes teljes településrendezési tervi felülvizsgálat során, már előzetesen jelezze igényeit az Önkormányzat felé, mely szándékról a Képviselő-testület majd dönthet.

6

2.2. Véleményezési eljárás A véleményezési dokumentáció alapján lezajlott a véleményezési folyamat. A véleményezésbe bevont szervezetek közül öt szerv tett tervezői/megbízói választ, illetve módosítást igénylő észrevételt. Az alábbi táblázat tartalmazza azokat, akik az előzetes tájékoztató eljárás során nyilatkoztak, hogy a további eljárásban is részt akarnak venni, valamint azt, hogy a megküldött véleményezési dokumentációra adtak-e véleményt.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Államigazgatási szervek

küldött

Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Kulturális Örökségvédelmi Osztály Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Földhivatala Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Egyéb szervek Oroszlány Város Önkormányzata Építéshatósági Osztály Önkormányzatok Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Megyei Főépítész Oroszlány Város Önkormányzata Dad Község Önkormányzata Császár Község Önkormányzata Pusztavám Község Önkormányzata

X X X X X X X X X X X X X X X -

7

Véleményezési eljárás során nyilatkozó szerv/szervezet 1. Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze (iktsz.: VII-D-09-293-4/2012.) 2.

3.

4. 5.

6.

7.

Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (iktsz.: 7802-4/2012.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (iktsz.: XII.R-067/00784-4/2012.) Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (iktsz.: 565-2/2012/HAT.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége (iktsz.: KE/UT/NS/B/603/1/2012.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Kulturális Örökségvédelmi Osztály (iktsz.: XII-B-4/1089-2/2012.) Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (iktsz.: 2756/6/2012.)

Módosítást/választ igénylő vélemény Felhívja a figyelmet arra, hogy a véleményezési dokumentáció nem tartalmazza az egyes tervek illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 1. § (3) a) pontja szerinti környezeti vizsgálatot. Bokod Község közigazgatási területe a felszín alatti víz állapota szempontjából nem fokozottan érzékeny terület, hanem érzékeny terület, ezt kérik javítani a rendelet tervezet 7. §-ában.

Tervezői/Megbízói válasz A Korm r. szerint megkeresésre kerültek az érintett közigazgatási szervek, a véleményükben leírtak szerint elkészült és kiegészült a dokumentáció a környezeti vizsgálattal. A Felügyelőség illetékes munkatársával (Gottwald Erzsébet) folytatott – 2012. 12. 03-án telefonon történt – egyeztetés alapján a rendelet tervezet 7. §-ának javításának igényét nem tartják fent.

-

-

-

-

-

-

Az 1. sz. módosítással érintett terület közvetlen közelében található KÖH 63374. számon nyilvántartott régészeti lelőhely. A lelőhely közelsége miatt a módosítással érintett terület régészeti érdekű területnek tekinthető. Az OTrT-ben meghatározott ökológiai hálózat övezetének lehatárolása alapvetően nem ingatlanhatárt, hanem természetbeni állapotot követ, ezért nincs értelme ezen területek hrsz-ait a HÉSZ mellékletében felsorolni, e területek a rendezési terv rajzi munkarészein való feltüntetés révén azonosíthatók be.

Az érintettséget a dokumentációban jeleztük.

Az ökológiai hálózat által érintett területek hrsz-ai a véleményben leírtaknak megfelelően a HÉSZ mellékletéből kikerültek.

8

8. 9. 10.

11. 12. 13. 14.

15. 16. 17. 18.

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Földhivatala (iktsz.: 10212/2./2012.) Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (iktsz.: 20.2/1858-2/2012.) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság (iktsz.: BBK/3098-2/2012) Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (iktsz.: CS/27242-2/2012.) Oroszlány Város Önkormányzata Építéshatósági Osztály (iktsz.: 5/94-3/2012.) Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Megyei Főépítész (iktsz.: VI-226-2/2012.)

Oroszlány Város Önkormányzata (iktsz.: 30/173-1/2012.) Dad Község Önkormányzata Császár Község Önkormányzata (iktsz.: 1311-1/2012) Pusztavám Község Önkormányzata

-

Nem nyilatkozott

-

-

-

-

-

-

-

-

Az OTrT 6 §. (2) szerint a település közigazgatási területén található mezőgazdasági térség 85%-át a településrendezési tervben is mg-i területben kell tartani. Bokod közigazgatási területének 37,6%-a mezőgazdasági térség. A tervezett módosítások összes területe, és a fenti előírásnak való megfelelés azonban a tervben nem került bemutatásra. Ezt kéri pótolni.

A hiányolt megfeleltetést a véleményezési dokumentáció műszaki leírásának 55. oldala már tartalmazta, ezt jeleztük a megyei főépítészek. Ennek tudatában a főépítész szerint így teljes az összhang a KEMTrT és a bokodi rendezési terv között.

-

Nem nyilatkozott

-

Nem nyilatkozott

9

2.3. Területrendezési tervek Országos Területrendezési Terv Az Országos Területrendezési Tervet (OTrT) az Országgyűlés 2003. április 28-i ülésnapján fogadta el törvény formájában. Az OTrT 2008-ban került felülvizsgálatra.

Bokod

Országos Területrendezési Terv Kivonat Az Ország Szerkezeti Tervéből

A települést érintő vonalas elemek: Főút ( ) Mór-Oroszlány-Tata tervezett főúti nyomvonal Nagysebességű vasútvonal ( ) Bécs-Budapest hosszútávon tervezett nagysebességű vasútvonal 400 kV-os villamosenergia átviteli hálózat távvezeték elmei ( 220 kV-os villamosenergia átviteli hálózat távvezeték elmei ( Burkolt út ( ) 8127. j. országos mellékút: Dad-Bokod-Pusztavám 8143. j. országos mellékút: Bokod-Oroszlány 8154. j. országos mellékút: Bokod-Környe

) )

10

A fejlesztési területeket érintő területfelhasználási elemek: Fejl. terület A fejlesztési terület érintő területfelhasználási elem(ek): száma 1. Települési térség ( ) 2. Települési térség ( ) 3. Települési térség ( ) 4. Települési térség ( ) 5. Települési térség ( ) 6. Települési térség ( ) 7. Települési térség ( ) 8. Mezőgazdasági térség ( ) 9. Mezőgazdasági térség ( ) 10. Mezőgazdasági térség ( ) A települési térség az országos területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a települési területek közül a település belterülete, valamint az ahhoz csatlakozó beépítésre szánt területek tartoznak. A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok: „6. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a); b); c); d) a települési térséget legalább 75%-ban városias és hagyományosan vidéki települési térség kategóriába kell sorolni; e); f). (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a); b); c); d); e) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület kivételével bármelyik területfelhasználási egységbe sorolható; f); g).”

A mezőgazdasági térség az az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók. A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok: „6. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a); b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részén - a városi ranggal rendelkező települések kivételével - városias települési térség nem jelölhető ki; c); d); e); f).

11 (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a); b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; c); d); e); f); g).”

A következő országos övezetek érintik a település közigazgatási területét: Országos ökológiai hálózat övezete

érintett tervezési terület

Bokod

Országos Területrendezési Terv Kivonat az Országos ökológiai hálózat övezete tervlapból

A 10. számú tervezési területet érinti az övezet. Az övezetre vonatkozó szabályok: A tv. 13. §: „Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.”

12

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete érintett tervezési területek

Bokod

Országos Területrendezési Terv Kivonat a Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete tervlapból

Az 1. és 10. számú tervezési területekkel határos az övezet. Az övezetre vonatkozó szabályok: A tv. 13/B. §: „Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.”

Országos komplex táj rehabilitációt igénylő terület övezete

Bokod

Országos Területrendezési Terv Kivonat az Országos komplex táj rehabilitációt igénylő terület övezete tervlapból

Bokod szinte teljes közigazgatási területét érinti az országos övezet.

13

Az övezetre vonatkozó szabályok: A tv. 14 §: „Az országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a területek újrahasznosítási célját a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében, a települések helyi tájrendezési szabályainak vagy a helyi településrendezési eszközök figyelembevételével kell meghatározni.”

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete

érintett tervezési területek

Bokod

Országos Területrendezési Terv Kivonat a Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete tervlapból

Az 1., 2., 3., 7., 8., 9. számú tervezési területeket érinti az övezet. Az övezetre vonatkozó szabályok: A tv. 15§: „A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.”

14

Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezete

Bokod Országos Területrendezési Terv Kivonat a Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezete tervlapból

Bokod teljes közigazgatási területét érinti ez az országos övezet. A tv. 15§: „Felszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyűjtő területén keletkező, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- vagy kivezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.”

Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete

Bokod Országos Területrendezési Terv Kivonat az Ásványi nyersanyaggazdálkodási terület tervlapból

Bokod teljes közigazgatási területét érinti ez az országos övezet. A tv. 16/A. §: „Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetét a településrendezés eszközeiben tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni, és az építési övezetre vagy övezetre szabályokat megállapítani.”

15

Együtt tervezhető térségek övezete

Bokod

Országos Területrendezési Terv Kivonat az Együtt tervezhető térségek övezete tervlapból

Bokod beletartozik a Tatabánya, mint fejlesztési alközponttal együtt tervezhető térségek övezetébe. A tv. 16/B. §: „(1) Az együtt tervezhető térségek övezetébe tartozó települési önkormányzatok településfejlesztési és településrendezési feladataik összehangolt ellátásához - törvényben meghatározott - közös egyszerűsített településszerkezeti tervet készíthetnek.”

16

Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Terve Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés a 25/2011 (XII. 15.) számú önkormányzati rendeletével módosított 22/2005. (IX. 29.) számú önkormányzati rendelete rendelkezik a Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Szabályzatáról. Az OTrT-ben rögzítetteket Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Terve (KEMTrT) pontosította és a szabályoknak megfelelően részletezte.

Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Terve Kivonat a Térségi szerkezeti tervből

A következő megyei területfelhasználási elemek érintik a település közigazgatási területét: /Alaptérképi jelek: Megyehatár ( vízfolyás ( -

); Települési közigazgatási határ (

); Egyéb mellékúthálózati elemek (

Erdőgazdálkodási térség ( ) Mezőgazdasági térség ( ) ) Vízgazdálkodási térség ( Hagyományosan vidéki települési térség (

); Vízfelület,

)/

)

A tervezési területeket a hagyományosan vidéki települési, valamint és a mezőgazdasági térség érintheti.

17

Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Terve Kivonat a Térségi szerkezeti tervből a tervezési területekre fókuszálva

A megyei területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok: Az OTrT 6. § (2) bekezdése szerint: „a); b); a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; c); d); e) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület kivételével bármelyik területfelhasználási egységbe sorolható, f); g).”

A következő infrastruktúra-hálózati elemek érintik a település közigazgatási területét: Tervezett főút ( ) (Mór-Oroszlány-Tata) Nagysebességű vasút ( ) (Bécs-Budapest) -

) Dunaalmás-Tata-Tatabánya-Környe-BokodTérségi kerékpárút-hálózat eleme ( (Mór) Térségi ellátást biztosító 120 kV-os elosztóhálózat ( ) 220 kV-os átviteli hálózat távvezeték eleme ( ) 400 kV-os átviteli hálózat távvezeték eleme ( )

18

Bokod község közigazgatási területét összesen 10 db megyei övezet érinti: Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Terve

Kivonat a Magterület, Ökológiai folyosó, Pufferterület övezetei tervlapból

Kivonat a Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete tervlapból

Kivonat az Országos és Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete tervlapból

19

Kivonat Kiemelten érzékeny felszín alatti vizek vízminőség-védelmi terület övezete tervlapból

Kivonat az Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő terület övezete tervlapból

Kivonat az Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete tervlapból

20

Kivonat az Együtt tervezhető térségek övezete tervlapból

Kivonat a Földtani veszélyforrás területének övezete tervlapból

Kivonat a Vízeróziónak kitett területének övezete tervlapból

21

Kivonat a Széleróziónak kitett területének övezete tervlapból

A tervezési területeket a következő övezetek érintik: Tervezési terület száma Övezet megnev.

1.

2.

3.

Országos ökológiai hálózat magterület övezete Tájrehabilitációt igénylő terület övezete Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Kiemelten érzékeny felszín alatti vizek vízminőség-védelmi terület övezete Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő terület övezete Ásványi nyersanyaggazdálkodási terület övezete Földtani veszélyforrás területének övezete Vízeróziónak kitett területének övezete Széleróziónak kitett területének övezete 2 nem érintett a tervezési terület 9 érintett a tervezési terület

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

2

2

2

2

2

2

2

2

2

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

2

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

2

2

2

2

2

2

2

9

9

9

9 2 2

9 2 2

9 2 2

9 2 2

9 2 2

9 2 2

9 2 2

9 9 9

9 9 9

9 9 9

A településrendezési tervi figyelembevételével készült.

módosítás

a

területrendezési

tervekben

foglaltak

22

Bokodot érintő intézkedési javaslatok: Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 267/2011. (XII. 15.) számú önkormányzati határozata tartalmazza Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Tervének módosításában foglaltak érvényesítésére tett intézkedéseket, mely egyben hatályon kívül helyezte a Komárom-Esztergom Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó területrendezési intézkedésekről szóló 184/2005. (IX. 29.) számú közgyűlési határozatát. Bokod közigazgatási területét érintő intézkedések közül a meglévő és tervezett natúrparkok és tervezett közlekedési hálózatok érintik. Meglévő és tervezett natúrparkok

Közlekedési hálózat és létesítményei

23

2.4. Módosítással érintett területek Vizsgálatok Természetvédelmi szempontú kijelöléssel érintett területek Országos ökológiai hálózat A megyei területrendezési terv szerint a település közigazgatási területét érinti az „Országos ökológiai hálózat magterület” övezete, valamint „Országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó” övezete. Ezen területek pontosítása a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján megtörtént. Az igazgatóság digitális adatszolgáltatása alapján a 10. sz. módosítás területét érinti az ökológiai hálózat magterülete. Natura 2000 terület A NP adatszolgáltatása kiterjedt a Natura 2000 területekre is, mivel a településen található Natura 2000-es terület. A Natura 2000 terület neve, kódja: Vértes, HUDI30001 Érintett területek hrsz-ai: 064, 065, 067, 068/1, 083, 084, 085, 086, 0107/3, 0107/4, 0107/6, 0107/7, 0107/8, 0109, 0111, 0112, 0113/1, 0113/2, 0114, 0117, 0131, 0132, 0133, 0134/1, 0134/2, 0135/2, 0135/3, 0135/4, 0135/5, 0135/6, 0135/7, 0135/8, 0135/9, 0135/10, 0135/11, 0135/12, 0135/13, 0135/14, 0135/15, 0135/16, 0135/17, 0135/18, 0135/19, 0135/20, 0135/21, 0135/22, 0135/23, 0135/24, 0135/25, 0135/26, 0135/27, 0135/28, 0135/29, 0135/30, 0135/31, 0135/32, 0135/33, 0135/34, 0135/35, 0135/36, 0135/37, 0136/2, 0137/1, 0137/2, 0137/3, 0137/4, 0137/5, 0137/6, 0137/7, 0137/8, 0137/9, 0137/10, 0137/11, 0137/12, 0137/13, 0137/14, 0137/15, 0137/16, 0137/17, 0137/18, 0137/19, 0137/20, 0137/21, 0137/22, 0137/23, 0137/24, 0137/25, 0137/26, 0137/27, 0137/28, 0137/29, 0137/30, 0137/31, 0137/32, 0137/33, 0137/34, 0138, 0139, 0150/3, 0150/4, 0150/5. A védett Natura 2000 területek a település Dk-i részét fedik le, így a tervezési területek közül egyet sem érintenek. Ex lege forrás A település közigazgatási területén két, a forráskataszterben nyilvántartott ex lege forrás van. Az egyik az Erzsébeti-ér É-i partján (0197 hrsz) található a 10. sz. módosítási terület mellett, a másik a település Ny-ra eső közigazgatási határa mentén (0224/1 hrsz). Természeti terület A NP korábbi adatszolgáltatása alapján a település két részén található (belterülettől K-re, valamint Ny-ra) természeti terület, ezek a területek lényegében lefedik a fent ismertetett területeket, vagyis a 10. sz. módosítási terület érintett a természeti terület által. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 15. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével lehatárolásra kerültek a természeti területek a nemzeti park igazgatóságok által, ám a Tvt. 15. § (2) bekezdése szerinti területek jegyzéke a mai napig nem került kihirdetésre. Mindezek miatt az igazgatóság a korábbi adatszolgáltatását nem erősítette meg.

24

Bányászatilag érintett területek: A megyei területrendezési terv szerint a település közigazgatási területét érinti az „Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület” övezete. Ezen területek pontosítása a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatszolgáltatása alapján (2012. 08. 17.-i adatbázis) megtörtént. Az hivatal digitális adatszolgáltatása alapján lehatárolásra került a bányatelek területe, valamint a kutatási engedéllyel rendelkező területek. Bányatelek területe A bányatelek területe a hatályos terven jelöltekhez képest nem változott, vagyis a település jelentős részét lefedi az un. „Pusztavám VI. - szén” védnevű bányatelek, melynek jogosítottja a Vértesi Erőmű Zrt. A tervezési területek közül kismértékben a 3., nagyobbrészt a 8. és a 9., teljes egészében a 10. érintett. A bányatelek területén belül alábányászottsággal érintett területek találhatók, amit a tervezés során figyelembe kell venni, hiszen ezen területek a kívánt fejlesztéseket korlátozhatják, illetve el is lehetetleníthetik. Az alábányászott területek a bányakapitányságnál nem állnak rendelkezésre, a hivatal tájékoztatása szerint a vágatok pontos elhelyezkedéséről a bányavállalkozótól (Vértesi Erőmű Zrt.) kérhetünk tájékoztatást. Bányászati művelettel érintett terület A Vértesi Erőmű Zrt. megkapta a rendezési tervi módosítás előzetes tájékoztató anyagát, melynek során megállapította, hogy a 3. sz. módosítás területét kis mértékben, a 8. sz. módosítás területét szinte teljes egészében és a 9. sz. módosítás területét közel kétharmad részt, a 10. sz. módosítás (0195/1,2 hrsz-ú) területét szinte teljes egészében érinti a „Pusztavám VI. - szén” védnevű bányatelek, illetve a jövőben tervezett bányászati műveletek hatásterülete. A négy módosítási terület jelenleg nem alábányászott és a közeljövőben sem lesz érintve, viszont hosszútávon a területek érintettsége a távlati tervek alapján elképzelhető, akár alábányászottsággal, vagy az alábányászottság hatásterületével. A bányászati tevékenységgel érintett területek, illetve a jövőbeni érintettség lehatárolását az erőmű digitális adatállományban átadta. Ezek a „Bányászatilag érintett területek” nevű tervlapon feltüntetésre kerültek. Mindezek tükrében az erőmű szakembere az érintett területek vonatkozásában az építménymagasság korlátozására (8,0-10,0 m-nél magasabb építmény már problémát okozhat), valamint az építmények kialakítására tett javaslatot (túl keskeny és magas épület építése nem javasolt). Megemlítette továbbá, hogy ha az építési tevékenység bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg, abban az esetben az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában a bányakapitányság, mint közreműködő szakhatóság vesz részt. A bányakapitányság – a bányatelek jogosítottjának véleményére – előírhatja az építmények átlagosnál erősebb alapozását. A tervezés során a fent leírtak figyelembevételre kerültek. Kutatási engedéllyel rendelkező terület A település közigazgatási területét érinti az un. „Ácsteszér-Aka-Dad - szén” nevű kutatási engedéllyel rendelkező terület, melynek jogosítottja a Synclean Energy Tanácsadó és Szolgáltató Kft. A kutatási engedéllyel rendelkező területek nem érintik egyik tervezési területet sem.

25

Földtani veszélyforrás által érintett területek Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Terve Bokod község teljes közigazgatási területét „Földtani veszélyforrás területének” övezetébe sorolja. Bokod esetében a KEMTrT szerint ez a felszínmozgással potenciálisan veszélyeztetett területeket jelenti. A rendezési terv készítése során ezeket a területek az illetékes államigazgatási szerv adatszolgáltatása alapján pontosítani szükséges. A 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet szerint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal bányakapitánysága az adatszolgáltatásra kötelezett szerv. Megkeresésünkre a Bányakapitányság az adattárában levő dokumentációkat áttanulmányozta, és ez alapján megállapította, hogy Bokod település nem szerepel a Komárom megyei felszínmozgás-veszélyes területek kataszterében. Szél- és vízeróziónak kitett területek A megyei területrendezési terv szerint a település közigazgatási területét érinti a „Vízeróziónak kitett területének” övezete, valamint „Széleróziónak kitett területének” övezete. Ezen területek pontosítása a Komárom-Esztergom Megyei Kormányivatal Növényés Talajvédelmi Igazgatóság adatszolgáltatása alapján megtörtént. Szélerózió kialakulása szempontjából veszélyeztetett terület Az igazgatóság által megküldött adatszolgáltatásban Bokod közigazgatási határán belül kiemelték azokat a területrészeket, melyeknek talaja könnyű mechanikai összetételű, vízgazdálkodási tulajdonságaira a nagy víznyelés és vízvesztő-képesség, közepes vízraktározó-képesség, valamint a gyenge víztartás jellemző, így a szélerózió kialakulása szempontjából veszélyeztetett területnek minősülnek. (Természetesen a szélerózió kialakulásában több más tényező is szerepet játszhat, mint pl.: növényi fedettség, domborzat, egyes tájelemek megléte (teraszok, erdőrészletek stb.), parcellaméret.) Az adatszolgáltatás alapján a szélerózió kialakulása szempontjából veszélyeztetett terület nem érinti egyik tervezési területet sem. Vízerózió szempontjából veszélyeztetett terület A község közigazgatási területe változatos, gyűrt felszínű, jelentős részén a lejtő meredeksége 5%-ot meghaladó mértékű, így vízerózió kialakulása szempontjából a település teljes területe veszélyeztetett. A terület erózióérzékenységét a lejtő hajlásszögén kívül a kitettség, a lejtőhossz, a talaj fizikai félesége (mechanikai összetétel), mészállapota, növényi fedettsége is befolyásolja. A vízerózió kialakulhat 5%-nál kisebb meredekségű területeken is, megszakítások nélküli lejtő hosszától függően. Ezekre való tekintettel az igazgatóság javasolja a települést teljes egészében vízerózió szempontjából veszélyeztetett területként kezelni, így a módosítandó területek mindegyike érintett, ezt a tervezés során figyelembe vettük. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek A megyei területrendezési terv szerint a település közigazgatási területét érinti a „Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület” övezete. Ezen területek pontosítása a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság adatszolgáltatása alapján megtörtént. Az igazgatóság digitális adatszolgáltatása alapján lehatárolásra kerültek a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek, mely során kiderült, hogy egyik tervezési területet sem érinti, ellenben a 10. sz. módosítási terület közvetlen szomszédságában találhatók ilyen erdőterületek.

26

Vízvédelmi szempontú területek Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Terve Bokod község közigazgatási területén „Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területet” és „Felszíni vizek vízminőség- védelmi vízgyűjtő területet” jelöl. Ezen területek pontosítása az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, valamint a Nemzeti Környezetügyi Intézet Észak-Dunántúli Kirendeltségének adatszolgáltatása alapján megtörtént. Felszín alatti vízvédelem Bokod település vízellátása a tatabányai XV/C vízaknáról biztosított. A vízbázis kijelölése 9830/2010. számon megtörtént. Bokod község közigazgatási területe a kijelölt vízbázis felszín alatti hidrogeológiai „B” védőidomnak a felszínre felvetített területén található. A terület pontos lehatárolását a Felügyelőség megadta. A Felügyelőség jelezte, hogy a fent említett vízaknából történő vízkivétel bővítésének engedélyezése folyamatban van, vagyis a kijelölt védőidom területe változhat. A hatályos terveken a védőterület ábrázolásra került, de a mostani adatszolgáltatás alapján ezt pontosítottuk. A védőterület a 10. sz. módosítás területén kívül az összes módosítandó területet érinti. Jelen terv készítése során az érintettséget figyelembe vettük és a szükséges előírásokat megtettük. Felszíni vízvédelem A területrendezési tervek által kijelölt „Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének” övezete a tárgyalt területen a Tatai Öreg-tó teljes vízgyűjtő területe, melynek a megyét érintő lehatárolását a KEMTrT Szabályzatáról szóló 22/2005. (IX. 29.) számú önkormányzati rendelet 3-8. sz. melléklete tartalmazza. A Tatai Öreg-tó teljes vízgyűjtő területén a településrendezés eszközeivel olyan komplex tájgazdálkodás kialakítását kell ösztönözni és támogatni, amely biztosítja a tó vízminőségvédelmét, több funkciójú hasznosítását. Az övezeten belüli vizek védelme érdekében alkalmazni kell a felszíni vizek minőségének védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet előírásait, mely konkrét javaslatokat, feladatokat rendel az övezethez a szennyvizekkel, tisztítással kapcsolatban. Továbbá figyelembe kell venni a Víz Keretirányelv alapján kidolgozott Vízgyűjtőgazdálkodási tervekre (VGT), a Duna részvízgyűjtő tervre és az Országos Vízgazdálkodási Tervre. Bokod közigazgatási területére az 1-6 Által-ér egység Vízgyűjtő-gazdálkodási terve vonatkozik. A fent leírtakkal összhangban készült a terv.

27

Örökségvédelem A tervezési munka örökségvédelmi munkarésze külön került dokumentálásra. Összefoglalva: Bokod településrendezési tervének módosítása 10 területet érint, melyeknél nincs olyan régészeti tényező, mely a tervezést befolyásolná. A régészeti munkarész új régészeti lelőhelyet nem tudott beazonosítani. Egy olyan lelőhellyel azonban számolni kell, amely eddig nem került be a KÖH nyilvántartásába, de múzeumi adattárban szerepel: Túlsó-hegyi dűlő A lelőhely Bokod és Dad község közigazgatási határán található, a Bokodi-vízfolyás és a „bokodi” erőmű közötti kisebb dombháton. A lelőhely a 2009-ben végzett helyszíni szemle során vált ismertté, a változatos mezőgazdasági növénytakaró miatt a lelőhely teljes kiterjedését nem lehetett meghatározni, csupán a vizsgálatba bevont területen. A felszínen a homokos barna erdei talajon alacsony sűrűségben lehetett gyűjteni őskori (bronzkori) edénytöredékeket. Valószínűleg a Bokodi-vízfolyás partján elhelyezkedő őskori telep lehet itt. Érintett területek hrsz-ai: 021/4-7, 042. A véleményezési eljárás során a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Kulturális Örökségvédelmi Osztály jelezte, hogy a fenti lelőhelyet KÖH 63374. számon nyilvántartásba vette, továbbá közölte, hogy lelőhely közelsége miatt az 1. sz. módosítással érintett terület régészeti érdekű területnek tekinthető. A településnek három, egyedileg védett műemléke van. A tervezési területek egyike sem érinti ezeket a műemlékeket és azok műemléki környezetét, továbbá a változtatásoknak a helyi értékekre gyakorolt negatív hatása sincs. A műemlékek, helyi védett értékek listája, valamint a műemléki környezet által érintett telkek hrsz-os felsorolásával kiegészült a helyi építési szabályzat.

28

1. és 4. sz. módosítás Az 1. és a 4. sz. módosítás területét egy fejezetben tárgyaljuk, mivel lényegében ugyanazokról a területekről van szó.

8154

81134

Erőmű ltp.

Kivonat a hatályos településszerkezeti tervből

Az 1. sz. módosítás területe az erőműi lakótelep területét érinti. Az Erőmű ltp. a 8154. j., valamint a 81134. j. országos mellékút közötti kisvárosias lakóterületbe sorolt terület. A területen az építési előírások felülvizsgálata szükséges: szigorúbb előírások alkalmazása az előtető építése vonatkozásában, a garázsépítés problémáinak feloldása szabályozási eszközökkel, valamint az elő-, oldal, és a hátsókertre vonatkozó helyi szabályok felülvizsgálata. Módosítás elsődleges célja az egységesebb, rendezettebb utcakép kialakítása. A 4. sz. módosítás általánosan a kisvárosias lakóterületre vonatkozik (Erőmű ltp. területe, valamint a 81134. j. országos mellékúttól keletre eső terület), itt is lényegében az építési övezeti előírások felülvizsgálata szükséges: a fő funkciót kiegészítő, építhető, valamint a nem építhető épületek körének meghatározása. Cél, a helyi építési szabályzatot alkalmazó építési hatóság számára egyértelműbb szabályzat kialakítása. 1960-as évek elején, az erőmű megépülése után létesült az erőmű lakótelepe. Ezen a telepszerűen kialakított területen (1-6 számú utcák) földszintes, négylakásos sorházas, kiskertes beépítés a jellemző, ahol a 60-as évektől a 90-es évekig, főként az erőműben dolgozók, külön kolóniában éltek. A hatályos szabályozási terv a kisvárosias lakóterületet egy övezetként kezelte, melynek differenciálása szükséges az alábbiak szerint: 1. Kialakult, zártsorú, földszintes lakóházak (négylakásos) övezete Itt a hatályos előírások a megengedett legnagyobb építménymagasságot 7,5 méterben maximalizálták, mely véleményünk szerint túlzó. Az egységes utcakép megtartása érdekében a földszintes lakóépületek tömege megtartandó, illetve olyan előírások megfogalmazása szükséges, mely jobban figyelembe veszi a kialakult állapotokat. Az egységes utcakép megtartása érdekében szabályozni szükséges:

29 - tetőtér-beépítések kialakítását („kutyaólak” tiltása), - előtetők kialakítását (méret, anyaghasználat), - garázsépületek építését, ezen épületekben elhelyezhető funkciók szűkítését. 2. Erőműi lakótelep ellátásához szükséges garázsépületek övezete Meglévő garázssorok területe, ahol a meglévő gépjárműtárolók funkciójára vonatkozó megengedőbb szabályozás biztosítása. 3. Beépíthető, alakítható területek övezete Ebben az építési övezetben a meglévő előírások jelentős részben megtartásra kerültek: a 81134. j. országos mellékúttól keletre eső terület építési övezeti előírási nem változtak, az Erőmű ltp. beépítetlen részén pedig csak az maximalizált építménymagasságot csökkentettük 7,5 m-ről 6,0 m-re.

Kivonat a hatályos szabályozási tervből

Kivonat a módosított szabályozási tervből

30

Fényképek

„Kellemes” utcakép

Tetőtér-beépítés fekvő tetőablakkal, pozitív példa

Előtető „átalakulása”, negatív példa

Előtető típusok 1.

Előtető típusok 2.

Megmaradt, eredeti előtető

Közlekedés A tervezett beavatkozások a közlekedési rendszerben való változtatást nem igénylik. Közműellátás A közműellátás vonatkozásában változtatásra nincs szükség.

31

2. sz. módosítás A 2. számú módosítás területe a község K-i oldalán lakóterület-fejlesztésre kijelölt területen van. Módosítás során szükséges a tervezett feltáróút nyomvonalának pontosítása a megfelelő belátási háromszög biztosítása érdekében. Módosítás célja biztonságos közlekedés megteremtése.



A szükséges szabályozási tervi beavatkozások megtörténtek. Közlekedés A tervezett beavatkozások a közlekedési rendszerben való változtatást nem igénylik. Közműellátás A közműellátás vonatkozásában változtatásra nincs szükség.

32

3. sz. módosítás A 3. számú módosítási terület Bokod Dk-i részén, az Oroszlányba vezető 8143. j. országos mellékút mentén helyezkedik el. A település képviselői az egyéb ipari gazdasági terület építési övezeti előírásainak felülvizsgálatát kérték: kialakítható telekméretek csökkentésének a megvizsgálását. Módosítás célja az, hogy ma jelentkező igényekhez jobban illeszkedő telkek kialakítása legyen lehetséges, többek között a közművek gazdaságosabb kihasználása érdekében. Több telek kialakításával több, kisebb vállalkozás megtelepedésének is lehetőséget biztosító szabályozást szeretnének. Tervezői javaslat az, hogy a két érintett tömbre vonatkozó minimálisan kialakítható telekszélesség, valamint a telekmélység továbbra sem kerülne maghatározásra, viszont a kialakítható telekméret 4000 m2-ről 2000 m2-re csökkenne. Megfogalmazott javaslatot a település képviselői elfogadták.


A fejlesztési területet érinti az un. „Pusztavám VI. - szén” védnevű bányatelek, melyet a tervezés során figyelembe vettünk.

33


Közlekedés A közlekedésben nem szükséges beavatkozni. Közműellátás A közműellátásban nem szükséges beavatkozni.

34

5. sz. módosítás Jelen módosítást a helyi építési szabályzatot alkalmazó építési hatóság kezdeményezte. A falusias lakóterület építési előírásainak felülvizsgálatát kérte, azon belül az oldalkertre, előkertre, hátsókertre vonatkozó szabályok vizsgálatát. Bokod község szabályozási terve a falusias lakóterületek mindegyikét (meglévő, illetve kialakult és a tervezett tömböket) azonos beépítési módúként (oldalhatáron álló) és azonos megengedett legnagyobb építménymagasságúra (4,5 m) szabályozta. A hatályos szabályzat megadta a beépített, valamint a beépítetlen falusias lakótömbben előkert, oldalkert, valamint a hátsókert méretét. A hatósággal történt konzultáció során kiderült, hogy olyan előírások megfogalmazása szükséges, mely jobban figyelembe veszi a kialakult állapotokat, ezáltal a már beépült tömbökben megjelenő új beépítés megfelelőbben illeszkedne környezetéhez, valamint további problémát okozott az, hogy a hatályos előírások szerint a 14,0 m, vagy annál kisebb telekszélesség esetén 4,0 m, a 14,0 métert meghaladó telekszélesség esetén pedig 6,0 m az oldalkert mérete. Ez utóbbi előírás több konfliktust is szült, mivel több olyan ingatlan is található egy tömbben (pl.: szomszédos telkek esetében is), melyek telekszélessége éppen a 14,0 m körül mozog. Tervezői javaslatra, hatósággal egyetértve egységesen 4,5 m-ben kerül meghatározásra az oldalkert mérete a beépített tömbben a kialakult állapotokat is figyelembe véve. Javasolt HÉSZ módosítás: beépített tömbben előkert oldalkert hátsókert

kialakult, egyben építési vonal, ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 2,0 m-rel lehet kialakult, ha ez >4,5 m, akkor új építés esetén 4,5 m 6,0 m, ha a telekmélység <20,0 m-nél, akkor 4,5 m

beépítetlen tömbben, vagy legalább három egymás melletti beépítetlen teleknél 5,0 m 4,5 m 6,0 m

35

6. sz. módosítás A módosítás tárgya, hogy a saroktelekre vonatkozó önálló szabályozási előírások létrehozása az átlagosnál nagyobb telekméretű saroktelkek megoszthatósága érdekében. Módosítás célja, hogy a speciális helyzetű, a telektömbben átlagos telekméretnél nagyobb méretű saroktelkek megoszthatóak legyenek a közművek jobb kihasználása, kedvezőbb utcakép kialakítása érdekében. Saroktelket érintő javasolt szabályozás: Az úttal, közművekkel kiszolgálható saroktelkek gazdaságos kihasználása céljából a saroktelkek, vagy a telekalakításba velük együtt bevont szomszédos telkek az övezetre előírtaktól eltérően alakíthatók úgy, hogy az új és a visszamaradó telek mérete legalább 400 m2 legyen. Javasolt HÉSZ módosítás: A lakó és vegyes területek saroktelkeire, illetve a saroktelkekkel szomszédos telekre – ha az a saroktelekkel együtt érintett a telekalakításban – az építési övezetre meghatározott telekalakítási paraméterek nem vonatkoznak. Az előző esetben az alakuló telek (telkek) és a visszamaradó telek (telkek) legkisebb területe min. 400 m2 lehet.

36

7. sz. módosítás A módosítással érintett terület a település központjához közel, attól K-re helyezkedik el. A módosuló szabályozású terület a Fő u.-Jókai u.-Arany J. utcai tömbre terjed ki. A hatályos terv már számolt az Arany J. utca egyenes meghosszabbításával, de a feltárást nem vitte végig a fenti tömböm, hanem a 42 hrsz-ú teleknél becsatlakozott a tervezett sportterület feltáróútjába. Az érintett tömb telkeinek végébe egy 3,0-4,0 m szélességű lejegyzett út (29/1 hrsz) található, melyet a hatályos tervek a 42 hrsz-ú telektől K-i irányba gyalogos útként vettek figyelembe. A változtatás a településszerkezeti terv módosításával is jár, mivel a megjelölt részen a gyalogút helyett a telkek feltárása miatt tervezett feltáróút (lakóút) jelölése szükséges.


Kivonat a módosított településszerkezeti tervből

37

A módosított szabályozási terven a 42 hrsz-ú telektől az 54 hrsz-ú telekig kiszabályozott 4,5 m szélességű közlekedési terület (gyalogút) északi irányba 16,0 m szélességűre bővült, ez a szélesség megfelel az Arany J. utca egyenes vonalú meghosszabbításának. Az építési övezeti előírások felülvizsgálata is szükséges volt, mivel az előírások nem voltak életszerűek: a minimálisan kialakítható telekszélességet (18,0 m) csak úgy lehetett volna teljesíteni, ha három telektulajdonos megegyezik és a telkük megosztása, illetve a 3 telekvég 2 telekké való egyesítése után alakulhatott volna ki a 2 db új építési telek. A javasolt szabályozási előírások szerint a minimálisan kialakítható telekszélesség kialakult állapotnak megfelelő, vagyis az átlagosan 15,0-16,0 m széles telek önállóan is megoszthatók. A minimálisan kialakítható telekmélység 45,0 méterben került meghatározásra, mivel a meglévő telkek mélysége 90,0-100,0 méter között változik. A minimálisan kialakítható telekméret 730 m2-ben került meghatározásra, figyelembe véve a meglévő telkek méreteit. A telkek átlagos mérete 1500 m2 körül mozog.


38


Közlekedés A területen és környezetében ma egy klasszikus utcahálózati rendszer található, a tervezett változtatás is ezt a klasszikus vonalat követi. Mindezekből látható, hogy a lakóterület közlekedési feltárása ezzel az utcahálózati rendszerrel egyszerű, használata szempontjából jól áttekinthető, és célszerű. A tervezési területen meglévő közlekedéshálózati elemek a meglévő vonalukon maradnak, a már kialakult szabályozási szélességükkel, és a ma hatályos rendezési tervben meghatározott keresztmetszeti elrendezésükkel. A szabályozási terv készítése során a meglévő utakhoz kapcsolódó tervezett kiszolgáló utak esetében a meglévő utak szabályozási szélességét, és keresztmetszeti elrendezését vettük alapul, vagyis a tervezett út esetén 16,0 m-es szabályozási szélességgel, azon belül 6,0 m-es útburkolattal, kétoldali járdával, és kétoldalú felszíni vízelvezető árokkal számoltunk. A járműtárolás során továbbra is különös figyelmet kell szentelni annak, hogy az OTÉK 42. § (2) bekezdésében meghatározott mennyiségű járműtároló egységet telken belül kell biztosítani.

39

Tervezett 16,0 m-es szabályozási szélességű lakóút

Közműellátás Vízellátás: A település meglévő vízellátó hálózattal rendelkezik. Az ellátó gerincvezeték ∅ 400 mm keresztmetszetű, mely K-Ny irányban átszeli a községet. Az NA 400 gerincvezeték Bokod község előtt – Oroszlány város külterületén – létesített Vízmű telephely irányából érkezik, ahol 2 db 600 m3 víztározó és nyomásfokozó biztosítja az ellátást. A község dél nyugati sarkában, a Száva utca külterületi szakaszán (a község legmagasabb pontja) 2 db 100 m3-es víztározó épült. Magassági helyzetéből biztonságos – gravitációs –, megfelelő nyomású alapellátást biztosít a községnek. A korábbi problémát, hogy csak ezen az egy vezetéken függ az ivóvíz ellátás a szolgáltató megoldotta. Az Erőmű irányába kiépült emelt nyomású (8 bar) NA 200 KM gerincvezetékről a volt erőművi lakótelep magasságában egy biztonsági átkötést készítettek el. Ez normál esetben tolózárral zárt, de probléma esetén rádolgozhat a rendszerre – így adva második számú betáplálást a községnek. A módosítás következtében 12 újabb építési telek jöhet létre a Fő u.-Jókai u.-Arany J. utcai tömbben, melyen a hatályos előírások szerint 12-24 lakás alakulhat ki. Ennek számított vízmennyisége a rendszerben rendelkezésre áll. A terület a meglévő vezetékről való leágazással, körvezetékes módon való kialakítással ellátható. (A tervezett új vezeték lehetőség szerint 110 KPE minőségű legyen.) Az oltóvizek biztosítására föld feletti tűzcsapot kell elhelyezni. Szennyvízelvezetés: A település 1998 óta rendelkezik teljes körű szennyvízcsatorna hálózattal (1998 előtt csak az erőművi lakóterület volt ellátva közcsatornával). A kiépített hálózat három részre osztható, mely igazodik a terület domborzati viszonyaihoz, beépítettségéhez. Az egyes területeken belül a kiépült hálózat gravitációs, NA 200 KG PVC minőségű. A megvalósult hálózathoz elkészültek a telkeket ellátó, azok területére tisztítóaknákkal beálló házi bekötések. Ezek mérete: NA 150 KG PVC. A községi gravitációs csatornák átemelőkbe gravitálnak. A kiépített MOBA típusú átemelők. I. és II. átemelők a településrészek szennyvizeit nyomják a hálózatba. A III. számú átemelő a teljes, település szennyvízmennyiségét nyomja az Erőmű területén épült szennyvíztisztító telepre. A kiépült nyomóvezetékek NA 80 méretűek. A szennyvíztelepről a tisztított szennyvizek az erőmű zagytározóján keresztül az Által-érbe folynak. A telep hatásfoka megfelelő, szabad kapacitás rendelkezésre áll.

40 A módosítandó területen létrejövő új beépítések mindegyike új gravitációs hálózattal csatlakoztatható a meglévő rendszerhez. (A kiépülő új vezeték lehetőség szerint 20 PP minőségű legyen). Felszíni vízelvezetés: A település az Által-ér vízgyűjtő területén fekszik. A csapadékvíz befogadója az Által-ér egyik oldalága a Bokodi-vízfolyás. A lehulló csapadékvizek bevezetésére a domborzatot figyelembe vett hagyományos nyílt árkos megoldású. Az árkok rendszere, gondos kialakítású, nagy esésű szakaszosan kövezett-, burkolat, amelyek energiatörőkkel ellátottak. A fejlesztési terület új beépítései során a javasolt szabályozási szélességek lehetővé teszik a zavartalan csapadékvíz elvezetés megoldását. A javasolt árokrendszert a közutak kiépítésével párhuzamosan kell elvégezni, törekedve a gravitációs elvezetésre. Javasoljuk, hogy a beépítések tetőzetéről, telkének burkolt felületeiről elvezetett csapadékvíz kerüljön összegyűjtésre, melyet a telkek zöldfelületének öntözésére, illetve a lakások WC-inek öblítéséhez és/vagy a padozat tisztítására lehetne felhasználni (szürkevíz hasznosítás). Gázellátás: A Pilisvörösvár-Győr nagy-középnyomású vezeték II. szakaszának (Dorog-Győr) megépülésével lehetőség nyílt a térség településeinek földgázellátására. A község É-i határán 1995-ben megépült a fogadóállomás és kiépítették a község egész területére kiterjedő középnyomású elosztóvezetéket. A település gázelosztó hálózata a szokásos középnyomású, legegyszerűbb és legrövidebb nyomvonal vezetésű hálózat. A hálózat kialakítása sugaras. A megépült vezetékek a község nagy részén, de kiemelten a Dadi u.-Fő u. nyomvonalon túlméretezettek. Összegzésként megállapítható, hogy a község földgázellátó hálózata tartalékokkal rendelkezik. A hálózat kiépítettsége nagyon jó, jelen fejlesztési terület a hálózat kismértékű bővítésével ellátható. Villamos energia ellátás: Bokod Önkormányzat területének villamos energia ellátása az Oroszlány 120/35/20 kV-os transzformátorállomásból induló Vízmű 20 kV-os gerincvezetékről történik. A község területén lévő kommunális fogyasztók villamos-energia ellátására 9 db 20/0,4 kV-os transzformátorállomás szolgál. Az ipari és mezőgazdasági fogyasztók ellátása külön ipari transzformátor-állomásokról történik. A kommunális transzformátorállomások terhelése a névlegesnek kb. 60-70%-a, tehát ezek terhelése az állomások átalakítása nélkül növelhető. A terület villamos energia ellátásához kisfeszültségű szigetelt légkábeles elosztóhálózat létesítése szükséges a Sport utcai OTR állomástól, a terület felosztása, a kialakuló út és a fogyasztók számának függvényében. A tervezési terület Ny-i sarkát érinti egy meglévő 20 kV-os szabadvezeték és védőövezete. Mivel ez a vezeték több, a hatályos tervek szerinti fejlesztést is érint (tervezet sportpálya, tervezett lakóterület-fejlesztések), ezért a hatályos tervekben ennek kiváltására a következő új nyomvonalakat javasolták, melyet jelen módosítás is javasol: A Fő utca É-i oldalán meglévő Fő utcai leágazás 1. sz. oszlopától tervezték az új nyomvonalat a Petőfi utca Ny-i oldalán kb. 200 fm hosszban a Sport utcai transzformátor leágazásáig. Innen a meglévő nyomvonalon halad a nyomvonal a Petőfi utca Ny-i oldalán az Ady Endre utca sarkáig. A gerincvezeték új nyomvonala tovább halad ÉK-i irányba a Petőfi utca Ny-i oldalán kb. 100 fm hosszban, majd követve az utca irányát É-ÉNy-i irányba fordul és halad kb. 200 fm hosszban az Erőmű utcáig. A nyomvonal merőlegesen keresztezi a 0267/2 hrsz

41 utat, majd 100 fm hosszban haladva É-i irányba eléri az Erőmű lakótelep ÉHTR állomásának 20 kV-os leágazását. Az Erőmű utca D-i oldalán indul a Jókai utcai OTR állomás 20 kV-os leágazása, amely Ny-i irányban halad kb. 230 fm hosszban, ahol eléri a meglévő leágazást. Elektronikus hírközlés: A községnek van saját telefonközpontja, amely a Fő u. 47/b alatt az óvoda udvarán található. Ez a központ látja el a szomszédos Dad községet is. A községi távbeszélő-hálózat vegyes képet mutat. A településen áthaladó Környe-Pusztavám közötti útszakaszon földkábeles az ellátás és vannak a kisfeszültségű hálózat oszlopaira szereltek. A településen a mobiltelefonok szolgáltatási minősége is megfelelő. A község rendelkezik kábel-tv hálózattal is. A kábel-tv kiépítését egy oroszlányi székhelyű kft. (Oritel Kft.) végezte el, ők üzemeltetik a hálózatot és egyben ők a tulajdonosok is. A kábel-tv vezetékei a 0,4 kV-os villamos vezetékek tartóoszlopaira szereltek. A szolgáltató Oroszlány városát, valamint Dad, Pusztavám, Császár községeket is ellátja. A kábel-tv hálózaton nem csak a magyar nyelvű adások foghatók, hanem a népszerű külföldi adók is, jelenleg összesen 41 csatorna fogható. A kft. internet- és telefonszolgáltatást is tud nyújtani előfizetői részére. Bokodon igénybe vehetők a T-Home szolgáltatásai is. Fényképek

Az érintett tömb telekvégei a 29/1 hrsz-ú úttal

Háttérben az Arany J. u-Jókai u. kereszteződése, előtérben a tervezett feltáróút kihagyott helye

42

8. sz. módosítás Az egyoldalú beépítésű Félsor utca egy részén kétoldalú beépítés lehetőségének településrendezési vizsgálata. Módosítás célja a meglévő infrastruktúrák (közmű, út, helyi intézmények stb.) jobb kihasználása, az építési telkek kialakításával a népességmegtartó erő növelése mellett a korstruktúra kedvezőbbé tétele (fiatal családok építési telkekhez való jutása). A módosítással érintett terület a település DNy-i szélén helyezkedik el, a községi sportpályától Ny-ra. A módosuló szabályozású terület a Félsor utcától D-re fekvő mezőgazdasági (általános mezőgazdasági terület-szántó) területre terjed ki. A módosítás a településszerkezeti terv módosításával is jár.



43

A terület falusias lakóterületi besorolást kapott. A megengedett legnagyobb beépítettséget 30%-ban a kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelületet pedig 50%-ban határoztuk meg. A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 méterben, a kialakítható legkisebb telekterület 900 m2-ben lett meghatározva. A fejlesztési területet érinti az un. „Pusztavám VI. - szén” védnevű bányatelek, melyet a tervezés során figyelembe vettünk. A mezőgazdasági területek védelme, a vízerózió csökkentése, valamint a települési biológiai aktivitási érték szinten tartása érdekében a lakótelkek telekvégeiben 10,0 m széles legalább háromszintű növényzetből álló takaró-védőfásítást kell kialakítani. A fásítás 80%-át őshonos fafajok alkossák.


javasolt I. ütem

javasolt II. ütem


44

Közlekedés A területen és a környezetében lévő utcahálózati rendszerben változtatást nem kellett alkalmazni. A módosítandó terület és környezetében a meglévő közlekedéshálózati elemek a meglévő vonalukon maradnak, viszont a Félsor utca érintett szakasza kibővítésre került. Kibővítés során, hosszútávon a Félsor utca kétoldali beépítésével, vagyis 16,0 m-es szabályozási szélességgel, azon belül 6,0 m-es útburkolattal, kétoldali járdával, és kétoldalú felszíni vízelvezető árokkal számoltunk. A járműtárolás során továbbra is különös figyelmet kell szentelni annak, hogy az OTÉK 42. § (2) bekezdésében meghatározott mennyiségű járműtároló egységet telken belül kell biztosítani. A fejlesztés megvalósítása során továbbra is biztosítani kell a mezőgazdasági területek megközelíthetőségét, ezért két helyen – a sportpálya mellett, valamint a Felső köz nevű úttal szemben – 8,0 m széles közterületeket szabályoztunk ki. A tervezett mezőgazdasági út területén elhelyezendő: legalább 4,0 méteres, egynyomú kétirányú forgalmú útburkolat, kétoldali, 1,0-1,0 méter padka, egyoldali csapadékvíz elvezető árok, és annak oldalán egyoldali fasor.

Tervezett 16,0 m-es szabályozási szélességű lakóút (kiszolgálóút)

Tervezett 8,0 m-es szabályozási szélességű mezőgazdasági út

45

Közműellátás Vízellátás: A módosítás következtében kb. 28-30 új építési telek jöhet létre a 8. sz. módosítás területén, melyen a hatályos előírások szerint 28-60 lakás alakulhat ki. Ennek számított vízmennyisége a rendszerben rendelkezésre áll. A Félsor utca nyugatai végénél, ahol már egy egyoldalú beépítés kialakult azon a szakaszon a vízvezeték rendelkezésre áll, ezért javasoljuk, hogy első ütemben itt alakítsák ki az építési teleket. A területen közel 10 db építési telek alakítható ki az első ütemben. Az előző területtől keletre a sportpálya felé, viszont ki kell építeni a vízvezetéket, itt második ütemben ~ 20 db építési telek alakulhat ki. A két ütem megvalósítása esetén törekedni kell a vezeték körvezetékes módon való kialakítására. (A tervezett új vezeték lehetőség szerint 110 KPE minőségű legyen.) Az oltóvizek biztosítására föld feletti tűzcsapot kell elhelyezni. Szennyvízelvezetés: A szennyvíztisztító telep hatásfoka megfelelő, szabad kapacitás rendelkezésre áll. A módosítandó terület egy részén (nyugati) kiépült a szennyvízvezeték, azon a részen, ahol nem áll rendelkezésre ott a létrejövő új beépítések mindegyike új gravitációs hálózattal csatlakoztatható a meglévő rendszerhez. (A kiépülő új vezeték lehetőség szerint 20 PP minőségű legyen). Felszíni vízelvezetés: A fejlesztési terület új beépítései során a javasolt szabályozási szélességek lehetővé teszik a zavartalan csapadékvíz elvezetés megoldását. A javasolt árokrendszert a közutak kiépítésével párhuzamosan kell elvégezni, törekedve a gravitációs elvezetésre. Javasoljuk, hogy a beépítések tetőzetéről, telkének burkolt felületeiről elvezetett csapadékvíz kerüljön összegyűjtésre, melyet a telkek zöldfelületének öntözésére, illetve a lakások WC-inek öblítéséhez és/vagy a padozat tisztítására lehetne felhasználni (szürkevíz hasznosítás). Gázellátás: A fejlesztési terület nyugati részén a meglévő beépítések miatt a gázvezetéket (D63PE) kiépítették. A sportpálya felé eső rész a meglévő vezeték meghosszabbításával ellátható. Villamos energia ellátás: A Félsor utca már beépült részén kiépült a villamosenergia vezeték, vagyis a fejlesztés első üteme könnyen ellátható. A második ütemű területen kisfeszültségű szigetelt légkábeles elosztóhálózat létesítése szükséges a lakóterület felosztása, a lakások és a fogyasztók számának függvényében. Elektronikus hírközlés: A fejlesztési terület kábel-tv, telefon, internet hálózattal való ellátásának nincs akadálya. A területen a mobiltelefonok szolgáltatási minősége megfelelő.

46

Fényképek

Jobb oldalon a Félsor utca már beépült része, szemben vele a lakóterület-fejlesztés javasolt I. üteme

A baloldalon a Tátra utcai telekvégek, jobb oldalon a Félsor utca kevésbé kiépített szakasza

47

9. sz. módosítás A 9. sz. módosítás területe a volt TSz majorhoz csatlakozó D-i területeket (Pótlás-dűlő egy részét) érinti, mely területek ipari-gazdasági célú felhasználhatóságának településrendezési vizsgálatát kérte a Képviselő-testület. Módosítás célja a helyi vállalkozók, vállalkozások számára telephelyek biztosítása, helyi adóbevételek közvetett, vagy közvetlen növelése, munkahelyteremtés. Bokodon további ipari gazdasági területek kijelölését és fejlesztését számtalan tényező támasztja alá. Egyrészt a magasabb szintű stratégiai tervek, elképzelések, másrészt a helyi viszonyok is. Komárom-Esztergom Megye stratégiai programjában is nagy hangsúlyt kap a Versenyképes gazdasági tér kialakítása, iparfejlesztéssel, mely az egyik kiemelt stratégiai cél. Az elemzések során is kiderült, hogy az iparterület kialakításának hiánya, valamint a szűkös munkalehetőségek az egyik gazdasági környezeti probléma. Oroszlány Városkörnyéki Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Területfejlesztési Programja (készült 2005.,Térség- és Gazdaságfejlesztő Kht.) kiemelten foglalkozik a térség gazdasági fejlesztésével. „A térségi versenyképesség fejlesztésének középpontjában a térségek külső erőforrásvonzó, illetve erőforrás-megtartó képességének, valamint a térség gazdasági szereplői versenyképességének együttes erősítése és a hatékony területi szerkezet megteremtése áll.” A térség fejlődésének kulcsszereplői leginkább a vállalkozások. Számuk, gazdasági súlyuk és tevékenységük jellege meghatározza a jövedelmeket, a foglalkoztatás szintjét (ideális esetben helyi foglalkoztatás), a helyi szükségletek számára helyben rendelkezésre álló termékek és szolgáltatások körét, az önkormányzatok normatíván felüli bevételeit, de a környezet állapotát és számos közösségi-kulturális körülményt is (településrendezési szerződések általi fejlesztések, településfejlesztési alapok létrehozásával plusz önkormányzati bevételek teremtése). A vállalkozások versenyképességének javításához a működésüket meghatározó környezetük (pl. telephely; közlekedés; megfelelő munkaerő) területileg összehangolt fejlesztése szükséges. A lakosság, főként a képzettebb csoportok vonzásához, illetve megtartásához a gazdaság által biztosított megfelelő munkahelyek jelenléte szükséges, mely létrehozható innovatív, versenyképes szociális és gazdasági struktúrák létrehozása által. A térségi stratégia a Gazdasági környezet fejlesztését külön célként is meghatározta. A meghatározott cél eléréséhez vezető úton első helyen szerepel a gazdasági tevékenységek működtetéséhez feltétlenül szükséges környezet kialakítása. Ennek keretében fontos a már meglévő ipari és mezőgazdasági tevékenységek végzéséhez szükséges területek (ipari parkok, telephelyek) fejlesztése, illetve további telephelyek kialakítása és működtetése. Az iparfejlesztésre alkalmas területek fejlesztésével a vállalkozások betelepülésének ösztönzése a cél. „A térség települései számára is fontos kérdés a vállalkozások egyedi fejlesztési igényeinek kielégítése, a helyi lehetőségek hasznosítása, illetve a termelőkapacitások növelése, amelyek összhangban vannak a településrendezési tervvel és helyi foglalkoztatási lehetőségeket teremthetnek. A cél eredményeként meghatározott területeken ipari-, mezőgazdasági tevékenységek folytathatók.” Bokodon egyre erősebb a vállalkozási kedvet mutatnak a statisztikák, melyet hosszútávon a település nem tud megfelelő telephely kínálattal erősíteni, illetve azt kielégíteni. Amint a lenti ábrákból is jól látszik, a településen főleg az utóbbi 3 évben jelentősen megnőtt a regisztrált vállalkozások száma. A legjelentősebb számot létszám kategóriákat vizsgálva az 1-9 fős vállalkozások száma adja, azaz leginkább a KKV-k teszik ki Bokod gazdasági erejét.

48

Regisztrált vállalkozások száma - GFO\'02 (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt) (db) 300 250 200 150 100 50 0

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

135 Regisztrált vállalkozások száma GFO\'02 (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt) (db)

145

164

169

177

182

175

181

218

264

Forrás: KSH, Éves településstatisztikai adatok 2010-es településszerkezetben

Vállalkozások száma létszámkategóriánként

300

250

200

150

100

50

0 2005

2006

2007

2008

2009

2010

0 és ismeretlen fős regisztrált vállalkozások száma (db)

1-9 fős regisztrált vállalkozások száma (db)





280

49

év 2005 2006 2007 2008 2009 2010

0 és 1-9 fős 10-19 fős 20-49 fős 50-249 fős ismeretlen fős regisztrált regisztrált regisztrált regisztrált regisztrált vállalkozások vállalkozások vállalkozások vállalkozások vállalkozások száma (db) száma (db) száma (db) száma (db) száma (db) 35 142 2 3 35 135 3 2 39 138 2 1 1 39 173 3 3 86 171 3 4 99 176 4 1 Forrás: KSH, Éves településstatisztikai adatok 2010-es településszerkezetben

A településen a 2000-től viszonylag folyamatosan nőtt az állandó lakónépesség. A 2007-es csúcsot követően azonban rohamos csökkenést mutat, valamint a 2006-os évet kivéve, évről évre nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. Ha e két tényezőt vizsgáljuk, az is jól látszik, hogy a nyilvántartott álláskeresők aránya évről évre jelentősen növekszik az állandó lakónépességhez viszonyítva. Jelenleg a község ingázó munkavállalói jellemzően Oroszlányra ingáznak az Oroszlányi Ipari Parkban megtelepült foglalkoztatókhoz, de jelentős a Mórra utazók száma, akik a Michels Kft-ben (kábelgyártás) és a Recaro Kft-ben (üléshuzatok gyártás) vállalnak munkát. A fejlesztés során megtelepülő vállalkozások foglalkoztatottságon, különösen a helyben való javítanák. Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő)

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

40

45

40

37

39

55

37

41

49

76

77


50

Nyilvántartott álláskeresők száma százalákosan az állandó lakónépesség arányában (%) 2320

4,00

2300

3,50

2280

3,00

2260 2240

2,50

2220

2,00

2200

1,50

2180

1,00

2160

0,50

2140 2120

0,00 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Állandó népesség száma (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma százalákosan az állandó lakónépesség arányában (%)

Forrás: KSH, Éves településstatisztikai adatok 2010-es településszerkezet alapján, saját szerkesztés, 2012.

Bokodon a jelenleg meglévő ipari-gazdasági területek jelentős része már teljesen beépült. A hatályos településszerkezeti tervben kijelölt, további ipari gazdasági fejlesztési területeket is beleszámolva, az akkor már meglévő és tervezett ipari területek 70%-án jelenleg már beépült gazdasági terület, vagy bejelentett telephely található, azaz gazdasági tevékenység folyik. A hatályos tervek alapján kijelölt területek vonatkozásában elmondható, hogy mára már a tartalékterület, mely további fejlesztésekre alkalmas, mindössze 30%. Azonban ezen területek telekstruktúrája jelenleg nem alkalmas, vagy csak nehezen alakítható ki ipari célú épületek elhelyezésére (keskeny, hosszútelkes szerkezet, valamint a legnagyobb telek önálló közúti kapcsolattal nem is rendelkezik). Hatályos terv szerinti ipari-gazdasági (meglévő és tervezett együtt) területek Hrsz

megnevezés

m2

073/24

Kivett gazdasági épület, udvar

5 847

073/25


9 718

073/11


5 005

073/17

Kivett telephely

073/16

Kivett műhely, udvar

5 270

073/21


7 404

073/15


5 641

073/14


1 348

073/22


4 051

073/23


2 195

071/7


5 637

071/2


4 195

071/5


33 003

073/13

Kivett út

37 410

3 124

51 129 848 073/8

szántó

071/6

Kivett beépítetlen terület

7 127

073/1

szántó

7 832

073/2

szántó

7 690

073/3

szántó

4 089

70%

28 455

55 193 Forrás: magyarorszag.hu (2012. augusztus)

30%

A fejlesztési terület a volt TSz majorhoz kapcsolódik, területe 5,57 ha, megközelítése a majort feltáró kiszolgáló útról lehetséges. A terület besorolása: általános mezőgazdasági (szántó) terület. A módosítás a településszerkezeti terv módosításával is jár.



52



53

A terület egyéb ipari-gazdasági területi besorolást kapott. A megengedett legnagyobb beépítettséget és a kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelületet 40%-ban határoztuk meg. A megengedett legnagyobb építménymagasságot, valamint a kialakítható legkisebb telekterületet az azonos helyzetben lévő telkek szerint azonosan lett meghatározva, vagyis az előbbi 6,0 m-ben, az utóbbi 2000 m2-ben lett meghatározva. A terület a 072 hrsz-ú, a major gerincét képező útról tárható fel, a feltárására kiszolgáló útként közforgalom számára megnyitott magánutat lehet kialakítani. A fejlesztési területet érinti az un. „Pusztavám VI. - szén” védnevű bányatelek, melyet a tervezés során figyelembe vettünk. A mezőgazdasági területek védelme, a vízerózió csökkentése, valamint lakóterületek védelme érdekében a lakóterületek felé 15,0 m, míg a mezőgazdasági területek felé 10,0 m széles legalább háromszintű növényzetből álló takaró-védőfásítást kell kialakítani. A fásítás 80%-át őshonos fafajok alkossák. A települési biológiai aktivitási érték szinten tartása miatt a terület zöldfelületét háromszintű, gyep és 40 db cserje/150 m2 és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2 növényzettel kell kialakítani. Közlekedés A major ma egy jelentős kiterjedésű, több helyrajzi számot is magában foglaló területen található. A major területe kerítéssel körülhatárolt, mely területen belül egyes tömböket szintén kerítéssel választottak le. A tömbön belüli egyes egységeket magánutak kötik össze, melyek nagy része burkolt. A major területére két bejáraton lehet bejutni, főbejáraton, mely az Oroszlányra vezető 8143. j. országos mellékútról nyílik. A másik megközelítés a mg-i területek felől lehetséges. A major kialakítása, használata okán már ma is rendelkezik jól strukturált belső úthálózati rendszerrel. Ez telephelyen belüli magánutakból áll. Már kialakítása során ezt az úthálózatot alárendelték a gazdasági terület működésének. Az utak egy része burkolt, egy részéhez térvilágítás is tartozik, és a területen belül nem alakítottak ki gyalogos létesítményeket, vagyis telephelyen belül vegyes használatú utak működnek. Ezért a fentiekhez hasonlóan a fejlesztési terület feltárására kiszolgáló útként közforgalom számára megnyitott magánutat lehet kialakítani. A kiszolgáló utak területén elhelyezendő útépítési elemek: legalább 5,0 m széles útburkolat, kétoldali 1,5-1,5 m széles padka, csapadékvíz elvezetésére legalább egyoldali árok, térvilágítás, legalább egyoldali 1,5 m széles járda. A feltáróút végén legalább egy 20,0 x 20,0 m nagyságú végforduló kialakítása szükséges. Ma a területnek az általa keltett minimális forgalma miatt járműtárolási problémája nincsen, hiszen az a telephelyen belül, sőt az egyes önálló gazdasági egységeken belül ma is a megoldott, és a módosítás során ezen változtatás nem várható. Ma az érintett gazdasági területnek oly alacsony a hivatásforgalma, hogy közvetlen tömegközlekedési feltárása nem alakult ki. Amennyiben ebben jelentős növekedés következne be, a major bejáratánál egy buszmegálló pár alakítható ki, a meglévők felülvizsgálata mellett. A módosítással érintett terület gyalogos szempontból közel esik a település beépített részeihez. A terület kis hivatásforgalma miatt oda gyalogos kapcsolatot nem alakítottak ki, és amennyiben a gyalogos hivatásforgalomban jelentős növekedés nem lesz (reálisan ennek kicsi

54 az esélye) ilyen gyalogos létesítmény kialakítására nem lesz szükség. Ma a gazdasági területen belüli közlekedés közforgalom számára megnyitott utakon történik, gyalogos létesítmény a telephelyen belül nem alakult ki, és jelen tervezett fejlesztések ismeretében ilyenre a közeljövőben sem lesz szükség. A módosítással érintett terület, és a szomszédos települések „kerékpáros” távolságra esnek, így a gazdasági terület hivatásforgalmában, ma a kerékpáros közlekedés jelentős hányadot tesz ki. A területen belül kerékpárutak nem, de kerékpár-tárolók, telephelyenként saját területen belül találhatók. A jelen módosítás során olyan beavatkozás nem történik, mely miatt közforgalmú kerékpáros létesítmény kialakítása válnék szükségessé. Közműellátás Vízellátás: A terület a meglévő vezetékről való leágazással, körvezetékes módon való kialakítással ellátható. (A tervezett új vezeték lehetőség szerint 110 KPE minőségű legyen.) Kialakítás során törekedni kell a közvezetéki jelleg megtartására. A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátása biztosítható a kiépítendő ivóvízvezetékre telepítendő tűzcsapról, nagy oltóvíz igény esetén egyedi tűzivíztározót kell létesíteni. Szennyvízelvezetés: A szennyvíztisztító telep hatásfoka megfelelő, szabad kapacitás rendelkezésre áll. A fejlesztési terület csatlakoztatható a meglévő rendszerhez. Felszíni vízelvezetés: A tervezési területen az utak kialakítására tett szabályozási előírások lehetővé teszik a zavartalan csapadékvíz elvezetés megoldását. A javasolt árokrendszert az utak kiépítésével párhuzamosan kell elvégezni, törekedve a gravitációs elvezetésre. Javasoljuk, hogy a beépítések tetőzetéről, telkének burkolt felületeiről elvezetett csapadékvíz kerüljön összegyűjtésre, melyet a telkek zöldfelületének öntözésére, illetve az épületek WC-inek öblítéséhez és/vagy a padozat tisztítására lehetne felhasználni (szürkevíz hasznosítás). Gázellátás: A község földgázellátó hálózata tartalékokkal rendelkezik. A hálózat kiépítettsége nagyon jó, jelen fejlesztési terület szükség szerint ellátható. Villamos energia ellátás: A község területének villamos energia ellátása az Oroszlány 120/35/20 kV-os transzformátorállomásból induló Vízmű 20 kV-os gerincvezetékről történik. Az ipari és mezőgazdasági fogyasztók ellátása külön ipari transzformátor-állomásokról történik (TSZ Szárító, MGTSZ Agro, Vízmű I.-II., Külső Kutak). A fejlesztési terület villamos energia ellátását megkönnyíti a rajta keresztülhaladó 20 kV-os vezeték (Külső Kutak). Javasolt intézkedések a terület ellátására: 20 kV-os rövid leágazások létesítése a területen áthaladó 20 kV-os leágazástól, vagy 20 kV-os leágazások létesítése a Fő utcán haladó 20 kV-os gerincvezetéktől, új OTR 20/400 „fej” típusú, vagy átmenő transzformátorállomások létesítése a fogyasztási súlypontokban, kisfeszültségű szigetelt légkábeles vagy földkábeles elosztóhálózat létesítése a fogyasztók számának és elhelyezkedésének függvényében. A területre tervezett létesítményeknél figyelembe kell venni az itt haladó 120 kV-os és 20 kVos vezetékeket, amelyek bizonyos korlátokat jelentenek az építkezések szempontjából.

55

Elektronikus hírközlés: A településen a mobiltelefonok és vezetékes telefonhálózat szolgáltatási minősége megfelelő. A terület távbeszélő ellátása légvezetéken keresztül megoldható. A lakóterülettől távolabb eső ipari épületek gazdaságosan nem láthatók el kábel-tv vezetékkel, de parabola antenna segítségével biztosítható az üzemek irodai részében a TV adások vétele. Fényképek

Tervezési terület a major útjáról, jobbra a 073/19 hrsz-on lévő épület

Tervezési terület, jelenleg mg-i művelés alatt áll

56

10. sz. módosítás Jelen módosítás tárgya: Öreghegyi, valamint a Dohogó dűlő területein, különös tekintettel a 0195/1, 0195/2, 1272/2, 1213, 1216, hrsz-okra az állattartás és idegenforgalmi fejlesztési lehetőségének településrendezési vizsgálata. Az OTrT a 10. módosítási ponttal megjelölt területet (0195/1, 0195/2 hrsz) az „Országos ökológiai hálózat” övezetébe sorolta. Az „Országos ökológiai hálózat” országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek. Az OTrT 13. § (1) bekezdése szerint „Országos ökológiai hálózat” övezetében csak olyan övezet jelölhető ki, amely ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. A KEMTrT az OTrT alapján az országos ökológiai hálózatot tovább bontotta, és a 10. módosítás területét (0195/1, 0195/2 hrsz) magterület övezetbe sorolta. A magterület a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont. Az OTrT 17. § (1) bekezdése szerint a magterület övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság korábbi adatszolgáltatása alapján a 10. módosítási pont területe (0195/1, 0195/2 hrsz) védett természeti területbe sorolt. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 18. § (3) bekezdése szerint a „Természeti területen – a jogszerűen beépített területek, valamint vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével – tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új építmények elhelyezése.” Ezek alapján a fejlesztési területen új építményt nem lehet elhelyezni, mivel az Erzsébeti-ér menti 50,0 m-belül van a módosítással érintett terület. (A természeti területek a nemzeti park igazgatóságok által kerültek lehatárolásra, ám a Tvt. 15. § (2) bekezdése szerinti területek jegyzéke a mai napig nem került kihirdetésre miniszteri rendeletben. Mindezek miatt az igazgatóság a korábbi adatszolgáltatását a jelen módosítás során nem erősítette meg.) A fent leírtak tükrében, valamint tervezői javaslatra a település Képviselő-testülete a 76/2012. (VIII. 29.) önkormányzati határozatában visszavonta a 10. módosítási pontban tett rendezési tervi változtatását, főként a 0195/1, 0195/2 hrsz-ú területek miatt. A volt zártkeri 1272/2, 1213, 1216 hrsz-okat érintő kérést pedig a pár év múlva esedékes teljes településrendezési tervi felülvizsgálat fogja majd kezelni, főként azért is, mert a település közigazgatási területén belül három helyszínen csoportosult több száz zárkerti telket kompletten kell kezelni és vizsgálni, nem egy-egy telket érintően.

57

Biológiai aktivitás érték számítás A biológiai aktív felület pótlásának elve nem akadályozza a települések fejlődését, de hatékonyan ösztönöz az ökológiai érték védelmére, az azokkal való tudatos gazdálkodásra és a kondicionáló zöldfelületi veszteség pótlására. A pótlási kötelezettség az újonnan beépítésre szánt területek biológiailag aktív felületére vonatkozik, s ezzel értelemszerűen a „zöldmezős” beruházások, az extenzív településfejlesztés kedvezőtlen környezeti-ökológiai hatásait igyekszik mérsékelni. A településszerkezeti, illetve szabályozási tervi módosítások miatti biológiai aktivitás érték változásának számítása:

Módosítás

8. sz. módosítás (0163/3-21 hrsz)

9. sz. módosítás (076/1,3,4 hrsz)

Hatályos településrendezési terv szerinti terület (ha) érték

Módosított településrendezési terv szerinti terület (ha) érték

Területhasználat

Szorzószám

Mezőgazdasági területáltalános (szántó)

3,2

Lakóterület-falusias

2,4

1,98

4,752

6

0,59

3,54

0

2,904

0

7

1,936

13,552

6

0,73

4,38

8,14

26,224

Védőfásítás (10,0 m széles) Mezőgazdasági területáltalános (szántó) Épület által elfoglalt, valamint nem vízáteresztő burkolatú felszín Gazdasági területTermett ipari talajon kialakított, kialakult zöldfelület (40%) (háromszintű) Védőfásítás (10,0-15,0 m széles) összesen:

3,2

2,57

5,57

8,14

8,224

17,824

26,048

Település biológiai aktivitásának változása

A módosítás során a település biológiai aktivitás értéke minimálisan növekszik. A 9. sz. módosítás esetén differenciált számításra volt szükség. Az építési övezet minimálisan kialakítandó zöldfelületénél – 40% az előírt – háromszintű, gyep és 40 db cserje/150 m2 és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2 növényzettel számoltunk, vagyis ezt az építési övezeti előírásoknál rögzíteni kell.

58

Területrendezési Terveknek való megfeleltetés TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIA SZERINTI KÖVETELMÉNYEK

Erdőgazdálkodási térség: területe: 963,5 ha (32,2%*) követelmény: min. 85% erdőterület Ö 819 ha Mezőgazdasági térség: területe: 1124,4 ha (37,58%*) követelmény: min. 85% mezőgazdasági területÖ 955,7 ha Vegyes területfelhasználású térség: területe: 677,7 ha (22,65%*) követelmény: min. 85% erdő- vagy mezőgazdasági terület Ö 576,05 ha Vízgazdálkodási térség: területe: 11,7 ha (0,39%*) követelmény: min. 90% vízgazdálkodási terület Ö 10,53 ha

BOKOD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉBEN LÉVŐ TERÜLETFELHASZNÁLÁS

Erdőterület: területe: ~877,2 ha Mezőgazdasági terület: területe: ~1253,1 ha Mezőgazdasági- és erdő terület: területe: ~637,2 ha Vízgazdálkodási terület: területe: ~10,9 ha

Hagyományosan vidéki települési térség: területe: 214,8 ha (7,18%*)

Települési terület: területe ~213,7 ha

Bokod Község közigazgatási területének területe:

2992,1 ha

*A település közigazgatási területének százalékában A rendezési tervi módosítás a mezőgazdasági, valamint a hagyományosan vidéki települési térség területét érinti. A mezőgazdasági térségre meghatározott követelmények a jelen módosítás után is teljesülnek. A tervezett nyomvonalas elemek vonalát, hatásterületét jelen módosítás nem érinti.

59

Környezeti vizsgálat Bevezetés Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet 1. § (3) bekezdése értelmében a település egy részére készülő szabályozási tervnél és helyi építési szabályzatnál a rendelet szerinti környezeti vizsgálat szükségességét várható környezeti hatása jelentőségének eseti meghatározása alapján kell eldönteni. A fenti kormányrendelt szerint megkeresésre kerültek a környezet védelméért felelős közigazgatási szervek, hogy nyilatkozzanak a környezeti vizsgálat készítésének szükségességéről. Az alábbi táblázat tartalmazza azokat, akik a megkeresésre válaszoltak, valamint a környezeti vizsgálat véleménykérelemre adott észrevételüket is. Az észrevételek a környezeti értékelés során figyelembe vételre kerültek, a megfelelő helyen szükség szerinti részletezettséggel. Környezet védelméért felelős közigazgatási szervek

Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze

Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Földhivatala Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság Bokod Község Önkormányzatának Jegyzője

Környezeti vizsgálat véleménykérelemre adott válaszok A 3. pont szerinti módosítás esetében a gazdasági terület intenzitás növekedése követelményeit, a szomszédos lakóterülettel kialakuló közlekedési, és környezeti konfliktushelyzetét vizsgálni- és kockázati szempontból elemezni szükséges. A módosítás területét több országos és megyei övezet is érinti. A fentiek alapján a 3. pont szerinti módosítás esetében a környezeti vizsgálat lefolytatása szükséges. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet szerinti környezeti vizsgálat elkészítését nem tartja szükségesnek. A véleményezési eljárás során adott véleményét továbbra is fenntartja. Környezeti vizsgálat elkészítése nem indokolt. A NP illetékes munkatársa (Vrabély Anikó) telefonon jelezte, hogy nem szükséges a környezeti vizsgálat elkészítése. Környezeti vizsgálat elvégzését nem tartják szükségesnek. A dokumentáció alapján a termőföld mennyiségi védelme szempontjából jelentkező jelentős környezeti hatás nem várható. Környezeti vizsgálat készítését nem tartja szükségesnek. Nem szükséges az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet szerinti környezeti vizsgálat elvégzése.

A fenti táblázat alapján a 3. módosítási ponthoz szükséges környezeti vizsgálat készítése. Módosítást befolyásoló adottságok, korlátozások Bányászati érintettség: Az országos és a megyei területrendezési terv szerint többek között a 3. módosítási területet is érinti az „Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület” övezete. Ezen területek pontosítása a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatszolgáltatása alapján megtörtént. A pontosítás során kiderült, hogy a 3. módosítás területének csak egy kis részét – a kb. 16 ha-os területnek nem egész 2%-át – érinti a „Pusztavám VI.-szén” védnevű bányatelek. A bányatelek jogosítottja szerint a terület jelenleg nem alábányászott és a közeljövőben sem lesz érintve, viszont hosszútávon a területek érintettsége a távlati tervek alapján elképzelhető, akár alábányászottsággal, vagy az alábányászottság hatásterületével.

60 Mindezek tükrében az erőmű szakembere az érintett területek vonatkozásában az építménymagasság korlátozására (8,0-10,0 m-nél magasabb építmény már problémát okozhat), valamint az építmények kialakítására tett javaslatot (túl keskeny és magas épület építése nem javasolt). Megemlítette továbbá, hogy ha az építési tevékenység bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg, abban az esetben az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában a bányakapitányság, mint közreműködő szakhatóság vesz részt. A bányakapitányság – a bányatelek jogosítottjának véleményére – előírhatja az építmények átlagosnál erősebb alapozását. A tervezés során a fent leírtak figyelembevételre kerültek (megengedett építménymagasság 6,0 m-ben került rögzítésre), a bányatelek érintettséget az építési övezeti előírásoknál jeleztük. A bányatelken belül figyelembe kell venni a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényt, valamint az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet előírásait is. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület: Az országos és a megyei területrendezési tervek szerint többek között a 3. módosítási területet is érinti az „Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területet” övezete. Ezen területek pontosítása az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatszolgáltatása alapján megtörtént, mely alapján a 3. módosítási terület teljes egészében érintett. A területrendezési tervekben jelölt érintettség a Bokod település vízellátását biztosító vízbázis védelme miatt volt szükséges. A település egy része a tatabányai XV/C vízakna a Felügyelőség 9830-2/2010. számú határozatával kijelölt, 3432-2/2011. számú határozatával módosított „B” hidrogeológiai védőidom felszíni vetületén helyezkedik el. A védőidom felső fedősíkja +140 mBf. A tatabányai XV/C akna a triász főkarsztvízadót csapolja meg. A karbonátos kőzetben kialakult vízjáratok a triász hegységek peremén és az aljzatban összefüggő rendszert alkotnak. A vízbázis csapadékból, illetve a karsztvízrendszerből nyeri utánpótlódását. Beszivárgási helyek a fedetlen mészkő és dolomit kibúvások környezetében találhatóak. A Tatabányai Vízbázis 1 db (XV/C), 185,8 m talpmélységű, karsztvizet termelő aknából nyeri vizét. A diagnosztikai fázis során 17 db figyelőkút létesült. További megfigyelési lehetőségként 8 db szennyezőforrás-feltáró kút valósult meg. A kijelölő határozat szerint: A 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően és az elvégzett diagnosztikai munkák eredményeként sor került a hidrogeológiai „B” védőövezet méretezésére. Az egyes védőövezetekre vonatkozóan a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletében közreadott korlátozások kötelező érvényűek. A védőterületen olyan tevékenység folytatható, amely a kitermelés előtt álló vagy a már kitermelt víz mennyiségét, minőségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti. A védőidom, védőterület veszélyeztetésének, szennyezésének, károsításának esetén az érintett hatóságokat értesíteni kell. A tervezés során a fent leírtak figyelembevételre kerültek, a rendelet tervezet a szükséges mértékében kitér ezekre a körülményekre. A védőidomot érintő tevékenységre vonatkozó korlátozásokat és előírásokat a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, valamint a kijelölő határozat szabályozza.

61

Földtani veszélyforrás területe: Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Terve Bokod község teljes közigazgatási területét „Földtani veszélyforrás területének” övezetébe sorolja. Bokod esetében a KEMTrT szerint ez a felszínmozgással potenciálisan veszélyeztetett területeket jelenti. A rendezési terv készítése során ezeket a területek az illetékes államigazgatási szerv adatszolgáltatása alapján pontosítani szükséges. A 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet szerint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal bányakapitánysága az adatszolgáltatásra kötelezett szerv. Megkeresésünkre a Bányakapitányság az adattárában levő dokumentációkat áttanulmányozta, és ez alapján megállapította, hogy Bokod település nem szerepel a Komárom megyei felszínmozgás-veszélyes területek kataszterében, így ezzel kapcsolatos intézkedéseket a tervben nem kell foganatosítani. Vízeróziónak kitett terület: A megyei területrendezési terv szerint a település közigazgatási területét érinti a „Vízeróziónak kitett területének” övezete. Ezen területek pontosítása a Komárom-Esztergom Megyei Kormányivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság adatszolgáltatása alapján megtörtént. A község közigazgatási területe változatos, gyűrt felszínű, jelentős részén a lejtő meredeksége 5%-ot meghaladó mértékű, így vízerózió kialakulása szempontjából a település teljes területe veszélyeztetett. A terület erózióérzékenységét a lejtő hajlásszögén kívül a kitettség, a lejtőhossz, a talaj fizikai félesége (mechanikai összetétel), mészállapota, növényi fedettsége is befolyásolja. A vízerózió kialakulhat 5%-nál kisebb meredekségű területeken is, megszakítások nélküli lejtő hosszától függően. A fentiekre való tekintettel az igazgatóság javasolja a települést teljes egészében vízerózió szempontjából veszélyeztetett területként kezelni, így a 3. módosítás területe is érintett. A terület esetében a szükséges intézkedések (kötelező védőfásítással, zöldfelületek megfelelő kialakításával /”építési övezetben a zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2-ként egy lombos fát kell elültetni”/ jól lehet védekezni az erózió ellen) megtörténtek. Széleróziónak kitett terület: A megyei területrendezési terv szerint a település közigazgatási területét érinti a „Széleróziónak kitett területének” övezete. Ezen területek pontosítása a Komárom-Esztergom Megyei Kormányivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság adatszolgáltatása alapján megtörtént. Az igazgatóság által megküldött adatszolgáltatásban Bokod közigazgatási határán belül kiemelték azokat a területrészeket, melyeknek talaja könnyű mechanikai összetételű, vízgazdálkodási tulajdonságaira a nagy víznyelés és vízvesztő-képesség, közepes vízraktározó-képesség, valamint a gyenge víztartás jellemző, így a szélerózió kialakulása szempontjából veszélyeztetett területnek minősülnek. (Természetesen a szélerózió kialakulásában több más tényező is szerepet játszhat, mint pl.: növényi fedettség, domborzat, egyes tájelemek megléte (teraszok, erdőrészletek stb.), parcellaméret.) Az adatszolgáltatás alapján a szélerózió kialakulása szempontjából veszélyeztetett terület nem érinti a 3. módosítás területét. Változtatási szándékok, hatások Változtatási szándékok bemutatása: A 3. számú módosítási terület Bokod Dk-i részén, az Oroszlányba vezető 8143. j. országos mellékút mentén helyezkedik el.

62 A település képviselői az egyéb ipari gazdasági terület építési övezeti előírásainak felülvizsgálatát kérték: kialakítható telekméretek csökkentésének a megvizsgálását. Módosítás célja az, hogy ma jelentkező igényekhez jobban illeszkedő telkek kialakítása legyen lehetséges, többek között a közművek gazdaságosabb kihasználása érdekében. Több telek kialakításával több, kisebb vállalkozás megtelepedésének is lehetőséget biztosító szabályozást szeretnének. Tervezői javaslat az, hogy a két érintett tömbre vonatkozó minimálisan kialakítható telekszélesség, valamint a telekmélység továbbra sem kerülne maghatározásra, viszont a kialakítható telekméret 4000 m2-ről 2000 m2-re csökkenne. Megfogalmazott javaslatot a település képviselői elfogadták. Várható környezeti hatások: A helyi építési szabályzat rögzíti a közművesítés mértékét a beépítés feltételeként. A be nem épült területek beépítése, a létesítmények megvalósítása fokozott kockázatot nem jelent a talajokra és a vizekre. A minimális kockázat mérséklésére adottak a műszaki-szervezési lehetőségek. Az elérhető legjobb technikai színvonalon megtervezett és kivitelezett beruházásokkal – a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi követelmények, engedélyek előírásainak maradéktalan betartásával – biztosítható az terület fenntartható fejlesztése. Különösen nagy gondot kell fordítani az anyag- és üzemanyag-szállításokra és tárolásokra, valamint a terület vízrendezésére. A területen a tevékenységekből származó légszennyezés a hőenergia ellátáshoz, az ipari tevékenységekhez, valamint a gépkocsik mozgásához köthető. Az ipari jellegű tevékenységekből származó légszennyező anyag kibocsátások, a korszerű technológiai kialakításokból adódóan, nem haladhatják meg a 4/2011. (I. 14.) VM rendeltben előírt értékeket. A megvalósítás során – ahol ez lehetséges, illetve követelmény – figyelembe kell venni a BAT (elérhető legjobb technika) előírásokat is. A meteorológiai tényezők közül a levegő minőségét leginkább a széljárás befolyásolja. A térségben az északias-nyugatias szelek uralkodnak, vagyis a lakóterületek ilyen szempontból védettek, hiszen ellenkező irányban helyezkednek el. A közúti közlekedés tekintetében a 8143. jelű (Bokod-Oroszlány) – a lakott területen áthaladó – országos mellékút érinti a tervezési területet, erre az útra csatlakozik az iparterület feltáróútja. A módosítás – levegőminőség tekintetében – várhatóan érzékelhető mértékű hatást nem fog gyakorolni a forgalom vonzásával, mivel a terület a település szélén, Oroszlányhoz közel helyezkedik el, és a mai, valamint a jövőbeni forgalom meghatározó része is Oroszlány felé halad, mely így a bokodi lakott területeket nem érinti. A területet feltáró út paraméterei, kiépítettsége a várható forgalomnövekedést kezelni tudja. Ma a területnek az általa keltett minimális forgalma miatt járműtárolási problémája nincsen, hiszen az a telephelyen belül, sőt az egyes önálló gazdasági egységeken belül ma is a megoldott, és a módosítás során ezen változtatás nem várható. A szomszédos lakóterületekre nézve kedvező hatása lehet nemcsak zajvédelmi, de levegővédelmi szempontból is, a – a szabályozási terven jelölt – megvalósítandó védőfásításnak. A 3. módosítás területén országos szintű természetvédelmi védettség alatt álló és védelemre tervezett terület nem található, valamint helyi természetvédelmi védettség alatt álló, illetve védelemre tervezett terület szintén nem található. Élővilág-védelmi szempontból megállapítható, hogy a területen tervezett módosítás természeti értéket nem veszélyeztet. A módosítás a környező területhasználatokra várhatóan nem lesz hatással.

63 A terület ma még be nem épült részeinek beépítése során lehetőség szerint kímélni kell a meglévő fasorokat, facsoportokat, mivel ezek számottevő takarást, por- és zajvédelmet biztosítanak a kivitelezési munkálatok időszakában. A 3. módosítási területtel közvetlenül szomszédos lakóterületek esetében, mivel a terület viszonylag közel fekszik a lakóépületekhez, kismértékű zajterhelés növekedés várható, de ennek hatási ellensúlyozhatok a terven, a lakóterületek felé jelölt 15,0 m széles védőfásítás kialakításával (illetve a terven jelölt tervezett 20 kV-os légvezeték helyének, védőtávolságának elhagyásával), a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet betartatásával (a várható zajterhelés nem haladhatja meg a megengedett zaj és rezgésterhelési határértékeket), a tervezett épületeket, azok funkcióit és esetleges zajforrásait ennek figyelembe vételével kell elhelyezni. Összefoglalás Bokod Község Településfejlesztési Koncepcióját és Településrendezési Tervezési Programját a település Képviselő-testülete 28/2001. (VII. 5.) számú határozatával hagyta jóvá. Jelen módosítás 3. pontját érintően kimondta, hogy a környezetre nem káros ipari terület kialakítása a cél, számolt azzal, hogy környezeti konfliktus adódhat az ipari terület és a lakóterület között és ezt az iparterületen belül kötelező védőfásítással orvosolná. Az elfogadott koncepciónak megfelelően a területet a szabályozási terv egyéb ipari terület építési övezetbe sorolta, vagyis a területen védőtávolságot igénylő létesítmények nem helyezhetők el, csak raktározási, termelési, a térségben megtermelt mezőgazdasági, kertészeti árukat feldolgozó építmények építhetők. Az építési övezetnél előírásra került, hogy a szabályozási terven jelölt helyen és méretben legalább háromszintű növényzetből álló – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa – takaró-védőfásítást kell kialakítani. Továbbá előírásra került, hogy az iparterület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, valamint a 3. módosítási területen a zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2-ként egy lombos fát kell elültetni. Mindezek megfelelő garanciát adhatnak az ipari terület, valamint a lakóterület között esetlegesen kialakuló környezeti konfliktus mérséklésére.

64 3.

TERVIRATOK

Külön dokumentálva

1. Képviselő-testületi határozatok a rendezési tervi módosításról 2. Előzetes tájékoztatás dokumentációja 3. Előzetes tájékoztatásra beérkezett vélemények 4. Földhivatali térképkivonatok 5. Adatszolgáltatás kérések – adatszolgáltatások 6. Emlékeztető 7. Véleményezési eljárás során beérkezett vélemények 8. Környezeti vizsgálat szükségessége kapcsán beérkezett vélemények 9. Egyeztető tárgyalás terviratai 10. Állami Főépítész záró véleménye 11. Jegyzőkönyvi kivonat, rendelet

V-T



Tel.: (36-30) 9471-180

BOKOD TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV SZABÁLYOZÁSI TERV

MÓDOSÍTÁS 2012. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

Jóváhagyott dokumentáció

Dokumentálás dátuma: Győr, 2013. 05. hó

V-T Készítők: Végh Csaba

Németh Gergely

László János



Tel.: (36-30) 9471-180

Vezető tervező okl. építészmérnök okl. városépítési és városgazdasági szakmérnök Vezető településtervező Építész vezető tervező

TT1 08-0121 É1 08-0121

Társtervező okl. településmérnök Településtervező

TT 08-0504

Régészet, Kulturális örökségvédelmi szakértő

TARTALOMJEGYZÉK 1.

BEVEZETŐ

4

2.

VIZSGÁLAT

5

2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7.

Történeti leírás, régészeti örökség Természet, táj, tájhasználat – településhálózat és településszerkezeti összefüggések Településkép és utcaképek Településszerkezet és területhasználat Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi és azok elemzése Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében

5 7 8 9 10 11 15

3.

VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK

17

3.1. 3.2. 3.3. 3.4.

Településhálózati és tájhasználati változás Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás Infrastrukturális változás Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása

17 18 18 19

4.

HATÁSELEMZÉS

19

4.1. Történeti településhálózati következmények 4.2. Természeti, táji hatások 4.3. A településkép feltárulásának változásai 4.4. Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei 4.5. Történeti térbeli rendszerek alakulása 4.6. Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében 4.7. Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei 4.8. Településkarakter változásának hatásai 4.9. Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései 4.10. Folyamatok iránya, visszafordíthatósága 4.11. Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei

19 20 20

5.

KÖZÉRTHETŐ, EGYÉRTELMŰ ELBÍRÁLÁSRA ALKALMAS ÖSSZEFOGLALÓ

23

6.

TÖRVÉNYI KÖRNYEZET

24

7.

NYILATKOZAT

30

20 21 21 21 21 21 22 22

1.

Bevezető

Bokod község önkormányzata a község településrendezési tervének módosítását irányozta elő. Ezért a 2001. évi LXIV. tv. 66. § (2) bekezdés alapján a tervezési területre érvényes kulturális örökségvédelmi hatástanulmány szükséges, amely a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet 5. § (2) bekezdés értelmében az 1997. évi LXXVIII. tv. 9. § (3) bekezdése alapján a véleményezésre megküldendő tervek kötelező alátámasztó munkarésze. A jelen örökségvédelmi hatástanulmány a változtatással érintett terület teljes régészeti munkarészét tartalmazza, továbbá összegyűjti a község közigazgatási határán belül található régészeti leletekre vonatkozó összes információt. A részletes terepi vizsgálatoknak azonban csak a tervmódosítás által érintett területeket vetettük alá. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen munkát a „szerzői jogról” szóló 1999. évi LXXVI. tv. alapján szerzői jogi védelem illeti meg. A közölt adatok szerződéstől eltérő célra való felhasználása, régészeti lelőhelyre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozása vagy továbbadása csak a szerző engedélyével, a 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet 7. §, valamint a 47/2001. (III. 27.) Korm. rend. szabályai szerint történhet. A tanulmányt csak annak megrendelője jogosult a szerződésben meghatározott célra felhasználni, de azt nem jogosult átdolgozni, azt mások részére végzett szolgáltatás vagy mások részére készített tanulmány részeként felhasználni. Bokod Község Önkormányzata módosítani kívánja jelenleg hatályos településrendezési tervét 10 pontban foglaltak vonatkozásában. 1) Az erőműi lakótelep építési előírásainak felülvizsgálata: szigorúbb előírások alkalmazása az előtető építése vonatkozásában, a garázsépítés problémáinak feloldása szabályozási eszközökkel, valamint az elő-, oldal, és a hátsókertre vonatkozó helyi szabályok felülvizsgálata. Módosítás elsődleges célja az egységesebb, rendezettebb utcakép kialakítása. 2) A község K-i oldalán lakóterület-fejlesztésre kijelölt területen a tervezett feltáróút nyomvonalának pontosítása a megfelelő belátási háromszög biztosítása érdekében. Módosítás célja biztonságos közlekedés megteremtése. 3) Az egyéb ipari terület építési övezeti előírásainak felülvizsgálata: kialakítható legkisebb telekterület 4000 m2 → 2000 m2. Módosítás célja a ma jelentkező igényekhez jobban illeszkedő telkek kialakítása legyen lehetséges, többek között a közművek gazdaságosabb kihasználása érdekében. Több telek kialakításával több, kisebb vállalkozás megtelepedésének is lehetőséget biztosító szabályozás kialakítása. 4) A kisvárosias lakóterületre vonatkozó építési övezeti előírások felülvizsgálata: a fő funkciót kiegészítő, építhető, valamint a nem építhető épületek körének meghatározása. Módosítás célja a helyi építési szabályzatot alkalmazó építési hatóság számára egyértelműbb szabályzat kialakítása. 5) A falusias lakóterület építési előírásainak felülvizsgálata, különösen az oldalkertre, előkertre, hátsókertre vonatkozó szabályok vizsgálata. Módosítás célja az egységes, vonzó településkép kialakítása, építési lehetőségek tisztázása. 6) Saroktelekre vonatkozó önálló szabályozási előírások létrehozása az átlagosnál nagyobb telekméretű saroktelkek megoszthatósága érdekében. Módosítás célja, hogy a speciális helyzetű, a telektömbben átlagos telekméretnél nagyobb méretű saroktelkek megoszthatóak legyenek a közművek jobb kihasználása, kedvezőbb utcakép kialakítás érdekében.

4

7)

Arany János utca K-i irányú folytatása a Fő utcai, közel 100 méter mélységű telkek megoszthatósága érdekében. Módosítás célja, hogy az alulhasznosított telekvégek rendezettebbé váljanak, építési telkek kialakuljanak. A parlag telekrészek megszűntetésével a település pollenszennyezettsége csökkenjen. 8) Az egyoldalú beépítésű Félsor utca egy részén kétoldalú beépítés lehetőségének településrendezési vizsgálata. Módosítás célja a meglévő infrastruktúrák (közmű, út, helyi intézmények stb.) jobb kihasználása, az építési telkek kialakításával a népességmegtartó erő növelése mellett a korstruktúra kedvezőbbé tétele (fiatal családos építési telkekhez való jutása). 9) A volt TSZ major melletti Pótlás-dűlő egy részének ipari-gazdasági célú felhasználhatóságának településrendezési vizsgálata. Módosítás célja a helyi vállalkozók, vállalkozások számára telephelyek biztosítása, helyi adóbevételek közvetett, vagy közvetlen növelése, munkahelyteremtés. 10) A település belterületétől DNy-ra, mintegy 2 km-re az Erzsébeti ér mellett - jelenleg mgi területként szabályozott - a 0195/2 hrsz-ú, panzióként működő volt vadászház, valamint a mellette lévő 0195/1 hrsz-ú, továbbá az 1213, 1216, 1272/2 hrsz-ú területek idegenforgalmi fejlesztési lehetőségének településrendezési vizsgálata. A vadászház és környezetében egy befektető 30-40 fő befogadására alkalmas épületet, lovagoltatáshoz kapcsolódó építményeket, íjász pályát, tanösvényt létesítene.

2.

Vizsgálat

2.1. Történeti leírás, régészeti örökség Bár a település területéről az első régészeti leletek a bronzkorból ismertek, feltételezhető, hogy már a paleolitikum időszakában is megtelepedtek emberek itt, hiszen az akkor jóval jelentősebb vízhozamú és jelentőségű Által-ér fontos telepítő tényezőt jelentett. Azonban a felszíni erózió miatt ezen lelőhelyeknek már nem találjuk nyomát. Az első bizonyítható megtelepedés a bronzkor időszakából ismert, azonban a településhatár áthelyezésével ezek a területek átkerültek Oroszlány városhoz. Egy bronzkori telepnyom kivételével az összes, régészeti szakirodalomban megnevezett bokodi lelőhely már nem a település közigazgatási határán belül található. A település valamikor a tatárjárás előtt alakulhatott ki, hiszen 1228-ban, 1231-ben, valamint 1237-ben megemlítik az oklevelek, Bucud és Buchud formában. Ekkor a Csáknemzetség öröklött birtoka, ahol 25 szabados lakott. A település elnevezése személyből alakult magyar névadással, az alapjául szolgáló személynév töve egyesek szerint az ótörök buq- (meghajlít, alágörbít) igével hozható kapcsolatba. A település neve 1326-ban tűnik fel ismét, Bokodi György királyi jegyző nevében. A 14-15. században részben köznemesek tulajdonába került a falu, részben pedig Gesztes várának tartozékai között szerepelt, további írásos említések vonatkoznak rá 1444-46-ból, valamint 1460-ból, 1477-ből. A török időszak elején a törökök támadásait nem állták ki a helyiek, 1529-ben elpusztult a falu, s a század folyamán nem is népesült be újból, 1624-től van adatunk evangélikus egyházára, tehát ez idő tájt már újból lakták. 60 évi virágzás után, talán a felszabadító háborúk eredményeként, ismét elpusztult. Újbóli, immáron végleges benépesítése a 17. század végén történt, 1689-ben Széchenyi György esztergomi érsek, a falu birtokosa 3 évi szolgáltatási mentességet biztosított a betelepülőknek, a Nyitra és Hot megyéből érkező szlovákoknak és a 5

szintén itt letelepedő németeknek. A későbbi időszakban többször cserélt gazdát a település, az esztergomi érsekségtől Julius Trép tábornok kapta, aki Mórról Olaszországba települt, így tőle a Radovich családhoz került, majd báró Jeszenák Pál tulajdona lett. Az Esterházyak birtokszerző politikájának eredményeként a falu 1750 körül a család kezére került, akik újdonsült birtokukon további evangélikus szlovákokat telepítettek le. Megélhetésük elég nehézkes volt, a kor leírása szerint a falunak szűkös termőföldjei voltak. A telepítés eredményeként az 1784-87-es népszámlálás idején 225 házban 333 család (1559 fő) élt. A település mai közigazgatási határain belül a középkorban azonban másik település is virágzott, a falutól délnyugatra levő külterületi részen kell keresnünk Szenterzsébet falut, amelyre 1448-ból, 1481-ből, 1488-ból vannak okleveles említéseink. Templomát még 1685ben is említik, illetve a 19. század második felében még a falu nyomait is felfedezni vélték a Bokodtól délnyugatra elhelyezkedő, hasonló nevű határrészen. Ma erdő fedi a területet, így közelebbi régészeti információk nem nyerhetők róla. Irodalom: Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. II. Budapest 1987, 646. Szerk.: Fűrészné Molnár Anikó: Komárom-Esztergom megye kézikönyve. ALFADATCEBA 1997. 437. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III. Budapest, 1890, 496. Pesty Frigyes: Kéziratos helységnévtár 1864. OSZK Fol Hung 1114 /23641 1. Tervezési területek vonatkozásában A tervezési területek a hajdani, a katonai térképeken már beépült területeken kívül esik, a történelmi magtól keletre, enyhén lankás területen. A 8. számú módosítás helyszíne a település magjától délre, szintén beépítetlen területet érint, mely ma is az. A 9. számú tervezési terület jelenleg beépítetlen, parlag. A 10. pontban megfogalmazott tervezési terület a településtől délre folyó Erzsébet-ér mellett fekszik, részben a vízfolyáson. A II. katonai felmérés térképén jól látszik, hogy a település fő úthálózata kialakult. A tervezési területek még nem beépültek. A III. katonai térképen is az látszik, hogy a tervezési területek akkor még beépítetlen területeken helyezkednek el, azaz jóval később kerülnek beépítésre.

6

II. katonai felmérés

III. katonai felmérés (1892.)

2.2. Természet, táj, tájhasználat – településhálózat és településszerkezeti összefüggések A település Komárom-Esztergom megye középső részén helyezkedik el, az Által-ér völgy kistáj részét alkotja. Mivel a vértesi kőzethatár szélén található, ezért a felszín tagolt, tanúhegyek, eróziós völgyek kölcsönöznek fiatalos, mozgalmas geomorfológiai arculatot a tájnak. Az Által-ér völgy a Dunántúli-középhegység csapásában DNy-ÉK-i szerkezeti vonalak mentén formálódott eróziós völgyrendszer, amely a laza üledékekből épült hegységelőtér és a merev, triász dolomitból és mészkőből épült Vértes sasbércsorozatának a határán alakult ki. Fiatal, hegységperemi részsüllyedékek felfűzésével és eróziós kitakarításával a negyedidőszak során fokozatosan nyerte el mai arculatát. A település környékének talajait tekintve a löszös üledéken képződött agyagbemosódásos barna erdőtalajok és barnaföldek a meghatározóak. A terület mérsékelten vízszegény, az Által-ér mellett jelentősebb vízfolyás a környéken a Bokodi-vízfolyás és az Erzsébeti-ér, ezek vízhozama azonban jelentéktelen, csak nagyobb esőzések idején duzzadnak meg kissé. Ennek ellenére a talajvízszint 4-6 méter között mindenütt elérhető, a rétegvízszint a környező bányászat csökkenésével folyamatosan emelkedik. A település környékét egykor erdős vegetáció uralta, amely az Által-ér völgyében ártéri 7

jellegű erdőkből állhatott, míg a környező dombokon különféle tölgyesekből. Ebből azonban mára nem sok maradt, a település külterületén zömmel szántóföldek találhatók, csupán a délnyugati határrészen van kiterjedtebb erdő, csertölgyes maradványokkal. A 19. század elején készült II. katonai felmérés már nagyjából a mai felszíni állapotot mutatja, az erdők visszahúzódását, nem utolsó sorban a nagymértékű irtás miatt. Azonban az Által-ér menti ingoványos-mocsaras területek még jól megfigyelhetők a falu határában.

A település környéke a 19. század elején a II. katonai felmérés térképén

Irodalom: Szerk.: Dövényi Z.: Magyarország kistájainak katasztere. Budapest, 2010. 592-595. 2.3. Településkép és utcaképek A település általánosságban elmondható, hogy hagyományos falusias jelleget mutat. Közterületei megfelelően lettek kialakítva: burkolat, zöldfelület, járda, bár a település mezőgazdasági jellegéből is adódva (munkagépek használata) a belterületen még burkolatlan földút is megtalálható. Az épületek általában földszint, földszint+tetőteres kialakításúak, többnyire vakoltak. A telkek keskenyek és hosszúak, az épületek az utcafrontra rendezettek, előkertes kialakításúak. Ez alól az erőmű lakótelep kivétel, ahol sorházak találhatók. Az épületek többnyire vakoltak, palával fedettek. Az utcavonalra telepített épületek bejáratai előtt előtetők jelentek meg az utóbbi években, melyek kialakítása, anyaghasználata igen eltérő jelleget mutat. Az utcák rendezettek, kétoldali járda és zöldfelület kialakítása is megtörtént.

8

Erőmű lakótelep

A gazdasági terület a Fő utcára csatlakozó úton keresztül közelíthető meg. A területen nagy, csarnok-szerű épületek találhatók. A terület közvetlen közelében mezőgazdasági területek helyezkednek el.

Gazdasági területek

2.4. Településszerkezet és területhasználat Bokod főbb úthálózata és tájhasználata a mai napig is fennmaradt, mint azt a régebbi térképeken is látszik (lásd előző fejezetek katonai térkép kivágatait). A település beépített területén hosszú telkek helyezkednek el, melyek telekvégei műveltek. Jól látszik, hogy a település hagyományosan mezőgazdasággal foglalkozott. A település lakóterületei az idő során sűrűsödést mutatott elsősorban telekmegosztások során, de az Által-ér felé további lakóterületi bővülés is megfigyelhető. Új úthálózat kialakítása a meglévőkhöz szervesen kapcsolódott, az új beépítések a település hagyományosan kialakult településképét károsan nem befolyásolta. A lakóterülettől délnyugati irányban két nagyobb kiterjedésű kistelkes (zártkert) területek találhatók. A település délkeleti részén gazdasági terület helyezkedik el. A településtől keleti irányban található az Által-ér, délre az Erzsébet-ér, mely mentén hajdanán kiterjedt ártér volt. A beépített területektől nyugati irányban erdőterületek helyezkednek el.

9

2.5. Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok A település lakott területe a tervezési területek közelében falusias lakóterületi jelleget mutatnak. A telkek keskenyek és hosszúak, a telekvégeken kertészkedés, vagy mezőgazdasági művelés folyik. Az épületek földszintesek, földszint+tetőteres kialakításúak. Az utcák fásítottak.

Felső köz

Az erőmű lakótelepen az épületek földszintesek, a tetőtér néhány épület esetében beépült, de az utcaképet nem változtatta meg jelentősen. Sorházas beépítés, utcavonalra helyezettek az épületek. Az épületek tetőzete nyeregtető, mely az utcával párhuzamos kialakítású, többnyire palával fedett. A lakások bejáratánál különböző, egymástól jelentősen eltérő előtetők jelentek meg (méret, forma, kialakítás, tetőfedés eltérő anyaga: cserép, pala, lemezfedés, stb.). Az épületek többnyire vakoltak, de a felújítások során egyéb homlokzati anyagok is megjelentek (kő, tégla). A közterület széles, megfelelően berendezett: kétoldali járda, kétoldali zöldfelület, melyben fák is találhatók.

Erőmű lakótelep

A település gazdasági területén elsősorban mezőgazdasági üzemi, földszintes, nyeregtetős épületek találhatók. A telekosztás a 3-4 nagy telket további kisebb parcellákra osztotta, belső utat kialakítva, melyről fel lehet tárni a területet.

10

2.6. Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi és azok elemzése A tervezési területeken nem helyezkedik el műemléki, helyi avagy egyedi értéket képviselő elem. Régészeti védettség: A hatástanulmány elkészítésekor a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeum régészeti adattárát vizsgáltuk, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyilvántartási Osztályának adatai is általában ezen alapulnak. A tervezési területen a KÖH Nyilvántartási Iroda 600/1974-2 ügyiratszámú, 2012. június 29én kelt tájékoztatása alapján nyilvántartott régészeti lelőhely sem a község területén, sem a tervezési területen nem található. A hatástanulmány készítésekor helyszíni szemlét végeztünk a változás által érintett területeken. Megfigyeléseinket nehezítette, hogy a vizsgált területek nagy részét növényzet fedte, illetve felszíni vizsgálatra alkalmatlan volt. Ennek ellenére megvizsgáltuk az összes érintett területet, ez azonban a község változtatás által nem érintett területeit nem érintette. A megfigyelés során új régészeti lelőhelyet nem tudtunk beazonosítani. Egy olyan lelőhellyel azonban számolni kell, amely eddig nem került be a KÖH nyilvántartásába, de múzeumi adattárban szerepel. A hatástanulmány készítésével egy időben ezt ismét lejelentettük a KÖH Nyilvántartási Irodája felé. Túlsó-hegyi-dűlő KÖH nyilvántartási szám: --EOV koordináták: 239 560; 591 030 A lelőhely Bokod és Dad község közigazgatási határán található, a Bokodi-vízfolyás és a „bokodi” erőmű közötti kisebb dombháton. A lelőhely a 2009-ben végzett helyszíni szemle során vált ismertté, a változatos mezőgazdasági növénytakaró miatt a lelőhely teljes kiterjedését nem lehetett meghatározni, csupán a vizsgálatba bevont területen. A felszínen a homokos barna erdei talajon alacsony sűrűségben lehetett gyűjteni őskori (bronzkori) edénytöredékeket. Valószínűleg a Bokodi-vízfolyás partján elhelyezkedő őskori telep lehet itt. Irodalom: KDM Régészeti adattár: 2009.36 A véleményezési eljárás során a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Kulturális Örökségvédelmi Osztály jelezte, hogy a fenti lelőhelyet KÖH 63374. számon nyilvántartásba vette, továbbá közölte, hogy lelőhely közelsége miatt az 1. sz. módosítással érintett terület régészeti érdekű területnek tekinthető.

11

A lelőhely az 1:10000-es méretarányú térképen

Műemléki védettség: (forrás: http://www.koh.hu/download/Komarom-Esztergom-megye.pdf 2012.07.27.) (forrás: www.muemlekem.hu 2012.09.01.) Ref. templom

Törzsszám:

2377

késő barokk

Cím:

Fő u. hrsz.: 1

1794

A község főutcája mentén, körülkerített kertben, szabadon álló, egyhajós, téglalap alaprajzú templom, Ny-i homlokzati toronnyal, K-i záródása felett kontyolt nyeregtetővel. A szegmentíves záradékú, kőkeretes kapu a torony D-i oldalhomlokzatán nyílik. Síkmennyezetes hajó, a hajó bejárati oldalán fakarzat. Berendezés: jellemzően 20. század; karzaton legénypadok, 18. század vége. A templom 1794-ben épült, tornya 1816–1817 között készült el. 1822-ben kőfallal vették körül a templomot. 1898-ban megújították az épületet. Homlokzata elé épült négyszögletes tornyának alsó szintjén jobb oldalon szegmensíves kőkeretes bejárat nyílik a toronyaljba. A torony homlokzatán lent négyszögletes kőkeretes ablak, az ereszpárkány fölött kerek kórusablak, az osztópárkány feletti felső szinten saroklizénák között körben néhány keretezett félköríves záródású kórusablak van. A tornyot az óra nélküli óraíves párkányzat fölött törtvonalú sokszögletes sisak zárja le. A toronyhoz ferde oromfalakkal kapcsolódik a homlokzat, a téglalap alaprajzú egyenes záródású hajótest két oldalán 2-2 szegmensíves keretezetlen ablak van. A tagolatlan ereszpárkány felett nyeregteteje cseréppel fedett.

12

Ev. templom

Törzsszám:

2378

késő barokk

Cím:

Fő u. hrsz.: 860

1781 A község főutcája mentén, utcavonalon, szabadon álló, egyhajós, téglalap alaprajzú templom, É-i homlokzati toronnyal, a D-i záródás felé csonkakontyolt nyeregtetővel. A tornyon kőkeretes, záróköves kapu. Síkmennyezetes hajó, három oldalán fa karzattal. Berendezés: szószékoltár, karzat, padok, 18. század vége. Orgona: 1816 (Reinhard György), átépítve, 1971. Épült 1781-ben (Fellner Jakab tervei alapján), tornya 1791-ben. 1981-ben felújították.

A község főútvonal mellett utcavonalban álló téglalap alaprajzú későbarokk templom. Homlokzata elé épült négyszögletes torony, a kőkeretes zárköves bejárat felett középen lizénasávban táblás dísz, efölött félköríves záródású kórusablak van. Ereszpárkánya csak a főhomlokzaton tagolt, a toronytest íves oromfalakkal kapcsolódik a homlokzathoz. A toronysarkokon armírozás, közöttük fekvő, téglány alakú füleskeretes ablak, az osztópárkány felett félköríves záróköves keretezett harangablakok vannak. Gazdagon tagolt óraíves párkányzat órákkal, felette törtvonalú toronysisak zárja le. A hajótest két oldalán fent 3-3- keretezett, bújtatott rácsos ablak van: az északi oldalon lent hasonló ablakok, a déli oldalon két ablak között egy szegmensíves kerettel díszített bejárat. A hátsó egyenes záródású falon szintén egy, az előbbiekkel azonos ablak, és egy kisebb kőkeretes ablak nyílik. Nyeregteteje cseréppel fedett, a hátsó részen kontyolt kiképzésű. R. k. templom Szent János)

(Keresztelő Törzsszám:

2376

késő barokk

Cím:

Hősök tere hrsz.: 795

1781

Utca felől kerítésfallal körülvett, szabadon álló, egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom, K-i homlokzati toronnyal, a szentély felett kontyolt nyeregtetővel, a szentély D-i oldalához csatlakozó sekrestyével. Csehsüveg boltozatú hajó és szentély. A hajó bejárat felőli oldalán karzat. Falképek: 1937 (Damlár József). Berendezés: főoltár, késő barokk, 1790 körül. Korábbi templom felhasználásával építtette az Esterházy család 1779–1781 között. 1937–1938-ban felújították. Szabadon álló téglalap laprajzú barokk templom, a község főútvonalának végében lévő kis téren (Hősök tere) található. Középtornyos homlokzatának tengelyében kissé előreugró rizalit van, lizénákkal közrefogott faltükörben szegmensíves kapubejárata felett könyöklőpárkányos kórusablak van. A homlokzat két oldalát és a toronytest felső szintjeit szintén saroklizénák díszítik. A háromszögű oromfalak és az osztópárkány fölött a torony szintjein faltükörben 1-1 négyzetes keretezett toronyablak, a legfelső szinten körben könyöklőpárkányos szegmensíves harangablakok vannak. Óraíves (óra nélküli) párkánya felett hajlított élű gúlasisak zárja le. A hajó bal oldalán lizénák között két szegmensíves keretezett ablak, a jobb oldalon szintén egy ablak, a második faltükörszakasztól a hajó és a szentély oldalához félnyeregtetős sekrestyeépület kapcsolódik, két ablakkal. A hátralépő szentély egyenes záródású, jobb oldalán a hajóéval egyező ablak. Nyeregtetején cserépfedés van.

13

Egyedi védelem: Tájház, lakóépület

Azonosító:

+03429

Cím:

Tátra utca 27. hrsz.: 801/1 Bokod Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 13/2009. (XII. 16.) számú rendelete

A lakóépület saroktelken helyezkedik el a Tátra utca és Rózsa utca kereszteződésében. A telek hagyományos beépítést mutat, oldalhatáson álló beépítéssel, a fő épület mögötti sorolással melléképület, valamint a másik oldalhatáron lévő nyári konyhával. A fő lakóépület csonkolt nyeregtetős kialakítású, cseréppel fedett. Az utcai fő homlokzaton egy ablaknyílás helyezkedik el, mely hagyományos építészeti tagolást, anyaghasználatot (fa) mutat. Az épület tornácos kialakítású, mely tornác a fő épület mögé épült további épületen is végighalad. A nyárikonyha épülete nyeregtetős, cseréppel fedett, utcai homlokzatán egy szellőzőnyílás helyezkedik el.

14

2.7. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében A településen nyilvántartott régészeti lelőhely nem található. A tervezési feladatok közül 4 terület vonatkozásában kell régészetileg is foglalkozni, mely az alábbiak alapján történik. A terv változtatása négy területet érint, ezeket a következőkben egymástól elkülönülten tárgyaljuk, mivel közöttük érintkezési pont nincs.

Az 1-3. terület az 1:10 000-es méretarányú térképen

1. A terület az Arany János utca meghosszabbításában található, egy földút két oldalán. Részben a Fő utca telkeinek végét tartalmazza; ezen a részen csakúgy, mint a földút túlsó oldalán művelt területek találhatók, helyenként azonban egészen elhanyagolt állapotban. A talaj itt homokos barnaföld. A terület kissé kiemelkedik környezetéből. (7. számú tervezési feladat) 2. A terület a település déli szélén található, a Félsor utcától délre. Az utca jelenleg burkolat nélküli. A módosításba bevont terület teljes egészében mezőgazdasági művelés alatt áll. Talaja laza szerkezetű homokos barnaföld, a környék kiemelkedő területe, vízjárta hely nincs a közvetlen közelben. Régészeti korú megtelepedésre nem igazán alkalmas. (8. számú tervezési feladat)

15

Az 1. számú terület

A 2. számú terület

3. A terület szintén a településtől délre található, az egykori TSZ majorjától nyugatra. A terület teljes egészében mezőgazdasági művelés alatt áll, a nagyfokú növényzet általi fedettség miatt nem lehetett átvizsgálni. (9. számú tervezési feladat)

A 4. számú terület az 1:10 000-es méretarányú térképen

4. A terület a településtől délnyugatra elhelyezkedő erdőterület peremén helyezkedik el. A csekély vízhozamú patak két oldalát facsoportosulások szegélyezik, mindkét oldalon lankásabb domboldalak emelkednek. A tervezési területet teljes egészében erdő fedi, s a völgy aljában húzódik Ny-K-i irányban. (10. számú tervezési feladat)

16

A 4. számú terület északról, a dombtetőről

A település templomai műemléki védettség alatt állnak. Azonban a tervezési feladatok egyike sem érinti a templom környezetét, így ennek további vizsgálata szintén szükségetlen. A tervezési feladatok nem érintik a kulturális védett elemeket, illetve területük szomszédságban védendő használatú területek nem találhatóak sem környezetvédelmi, sem tájvédelmi, sem egyéb szempontból.

3.

Változtatási szándékok

3.1. Településhálózati és tájhasználati változás A tervezési feladatok közül 4 feladat tervez új beépítést, melynek hatásival számolni kell (csakúgy, mint a régészeti munkarészben is), a többi feladat esetében leginkább a már beépült területeken lévő egységesebb utcakép, egyszerűbb megközelíthetőség, stb. a kérdés. 7. számú tervezési feladat: A Fő utcai házsor telekrészei nagyon hosszúak, közel 100 méteresek, ezek megosztásával az Arany János utca folytatásában új telkeket alakítanának ki, amelyeken további lakóházak épülhetnek. Ezzel a terület rendezettebb válik, valamint a környék pollenszennyezettsége is csökkenthető. A fejlesztés meglévő lakóterületen történik, új utca nyitásával (hátsó telekrészek feltárása), mely nem befolyásolja jelentősen a meglévő településhálózatot. 8. számú tervezési feladat: A Félsor utcától délre eső terület lakótelkeket kívánnak kialakítani, célja ennek az, hogy az utcában meglevő közművezetékek jobban kihasználtak legyenek, továbbá a fiatalok számára kedvező letelepedési lehetőségeket teremtsenek a település ezen részén is. A jelenleg hatályos TSZT-n általános mezőgazdasági terület jelölt, melyen a lakóterület kialakítása a jelenleg művelt illetve vegyesen parlagon lévő területeken a pollenszennyezettség csökkeni fog, valamint rendezettebb utcakép, kétoldali beépítést tesz lehetővé. 9. számú tervezési feladat: A terület jelenleg hatályos TSZT alapján általános mezőgazdasági és részben rét, legelő mezőgazdasági területfelhasználású területek, melyen gazdasági terület tervezett. A területtől északra illetve keletre kialakult, már meglévő gazdasági területhez találhatók, így az e célú terület kialakításának helyszínválasztása a település közigazgatási területén belül a leginkább megfelelő. 10. számú tervezési feladat: A hatályos TSZT alapján a terület rét, legelő mezőgazdasági területfelhasználású terület, melyen beépít tervezett. A területen folyik az Erzsébet-ér, és a terület közvetlen közelében erdőterületek találhatók. A tervezési program alapján a területen a 17

helyszín adottságaihoz igazodóan a természet bemutatását szolgáló tanösvény mellett jelentős beavatkozások tervezettek: lovas- és íjász pálya, valamint egy kisebb konferenciaközpont is. A terület jelenlegi megközelítése nehézkes, így a változtatás hatására a területhez vezető útés közműhálózat kiépítése is szükséges, mely jelentős beavatkozást jelent a területen és annak szomszédságában is.

3.2. Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás A tervezési feladatok nagy része már meglévő, beépített, lakóterületeket érint, mely azok rendezését, kedvezőbb kialakítását eredményezik. A tervezési feladatok közül a 2. számú pont már beépítésre kijelölt területen kezel útvonalvezetést, mely biztonságtechnikai szempontból fontos. A jelenleg beépítetlen területek, melyek beépítése tervezett, ma részben művelt mezőgazdasági, részben parlagon álló területek, amelyen a gyomvegetáció fokozatos térnyerése figyelhető meg. A 3. és a 6. pontok (telkek megoszthatósága) kisebb telekstruktúrát eredményezhet, mely közül a 16 ha-os iparterület (6. számú tervezési feladat) esetén lehet nagyobb hatással számolni. A kialakítható telkek számának duplázódásával (max. 80 telek) sűrűbb beépítést, nagyobb forgalmat generálhat, melynek zaj- és porterhelése azonban még mindig nem jelentős. A 7. és 8. számú tervezési feladatok ugyan sűrűbb telekstruktúrát és beépítést eredményeznek, melyek azonban kiterjedésüket és elhelyezkedésüket tekintve nem eredményez különösebb zavaró hatást a településre nézve. A 7. számú terület jelenleg is beépített lakóterület (mindössze 1,4 ha), a 8. számú tervezési terület (2,2 ha) jelenleg ugyan beépítetlen, de szorosan csatlakozik a északról a már meglévő lakóterületekhez, mely területen a telekvégeken, telkek megosztásával már lakóépületek jelnetek már meg. A 9. számú tervezési terület beépítetlen területek gazdasági célú beépítését irányozza elő, mely szorosan kapcsolódik meglévő iparterületekhez, annak a területen lévő infrastruktúra hálózatára is csatlakozhat. A tervezési terület a település lakóterületeitől is távol helyezkedik el dél, délkeleti irányban, így azt közvetlenül nem terheli emisszió hatásában, tekintve hogy az uralkodó szélirány ÉNy-i. A beépítetlen területek nagy része ma parlagon álló mezőgazdasági területek, amelyen a gyomvegetáció fokozatos térnyerése figyelhető meg, ezáltal jelentős a pollenszennyezés. A 10. számú terület az Erzsébet-ér mentén helyezkedik el, ökológiai magterületen. A terület beépítése esetén a táj- és természet védelme sérülhet, ezért szabályozása és beépítése esetén szigorú előírásoknak kell megfelelni, a természet és táj sérülése nélkül. 3.3. Infrastrukturális változás A tervezési feladatok, tekintve, hogy jelentős részük településképi, településesztétikai problémákat kezel, nem járnak infrastrukturális beavatkozásokkal. A 7. számú tervezési feladata esetén új közterület nyitásával telekmegosztások révén alakulhat ki új beépítés, melynek beépítésének feltétele a közművekkel való ellátás biztosítása. A 8. számú tervezési feladat a már meglévő és kiépült közművekre való csatlakozás által új infrastrukturális fejlesztéssel nem jár. A 9. számú tervezési feladata esetén a meglévő gazdasági területekhez való közelség, kiépített feltáró úthálózat a meglévő közműhálózatra való csatlakozás lehetőségét biztosítja, így ezen

18

fejlesztés sem jár különösebb infrastrukturális változásokkal. A beépítésre tervezett fejlesztések közül a 10. számú tervezési feladatnál számolhatunk jelentősebb infrastrukturális változással, hiszen a terület ökológiai magterületen helyezkedik el az Erzsébet-ér mellett, mely jelenleg is csak mezőgazdasági és erdei utakon közelíthető meg. A terület beépítésével egyidejűleg azonban a megközelíthetőség és a közműellátás biztosítása kiemelten fontos, ennek hiányéban nem építhető be a terület. 3.4. Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása A település vezetői felismerték, hogy megújítás politikájukhoz eszközként használhatják a település különböző területeit. Piacgazdasági viszonyok között a települést lakói alakítják: a magánemberek lakásokat, a vállalkozók szálláshelyet, üzletet, rekreációs területeket vagy gazdasági telepet alakítanak ki. A spontán tendenciák jó irányba való befolyásolásához szükséges, hogy a fejlesztő szakemberek és a döntéshozó testület felismerje és elismerje a közösségi (piaci) igényeket, és ezekhez alkalmazkodva fogalmazza meg a megfelelő fejlesztési programokat. Szempontok melyeket hatásait nem lehet figyelmen kívül hagyni:

egyrészt társadalmi: megismerni az ingatlantulajdonosok és az önkormányzat, valamint a lokál patrióták érdekeit. Ezek harmonizálásával meghatározni a közösség számára megfelelő, a település megújítását előmozdító reális terület kialakítást (lakossági érdekek feltárása),

másrészt gazdasági: egy üzletileg reális, funkcionálisan megalapozott, területfelhasználásában és infrastrukturálisan optimális terv meghatározása (munkahelyek létrehozása),

harmadrészt településpolitikai: a település fejlődését előkészítő új lakó és kereskedelmi területek bekapcsolása a településszerkezetbe (megfelelő területek megtalálása).

A településen élők, valamint a gazdasági tevékenységek számának növekedése számának bevételeket jelent a község számára.

4.

Hatáselemzés

4.1. Történeti településhálózati következmények A tervezési feladatok a történeti településhálózatot nem befolyásolják. A fejlesztések jelentős része már meglévő, kialakult területeken településképi problémákat kezelnek. A 7. és 8. számú tervezési feladat új beépítést eredményez, de a meglévő településszövetbe ágyazottan, ahhoz igazodóan. A 9. számú tervezési feladat gazdasági területek kialakítását célozza meg a már meglévő gazdasági területekhez csatlakozóan. Így ezen fejlesztés sem hoz létre idegen települési funkciót, eltérő telekstruktúrát a település délkeleti részén. A 10. számú terület ugyan jelentős beavatkozást, de a történeti településtől távol, azt nem befolyásolva.

19

4.2. Természeti, táji hatások A tervezett beépítések során a jelenlegi mezőgazdasági területek aránya csökkeni fog. Az új területek beépítésével a biológiailag aktív felületarány csökken, de a felhagyott, parlagon lévő mezőgazdasági terület helyén létesülő lakó- és gazdasági kertek, zöldfelületek egész évben állandó borítottságot fog biztosítani. Alapvető követelmény, hogy a tervezett kereskedelmi-gazdasági területekre (9. számú tervezési feladat) sem települhet környezetszennyező (határérték feletti légszennyező anyagot kibocsátó, határérték feletti zajt okozó, talaj- és talajvízszennyezéssel járó) tevékenység. A működés megkezdésének feltétele közcsatornára való rákötés. A kereskedelmi-gazdaság területeken is csak a helyben keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolása megengedett. Kívülről érkező veszélyes hulladékok tárolása, feldolgozása, ártalmatlanítása ezen a területen sem engedhető meg. A 10. számú tervezési feladat ökológiai magterületen helyezkedik el, így a területnél bármilyen beavatkozás során külön figyelmet kell szentelni a természet- és táj védelmének.

4.3. A településkép feltárulásának változásai A tervezési feladatok közül a már meglévő, elsősorban lakóterületeken lévő új építéseket szabályoz. A 2. számú tervezési feladat az erőmű lakótelep utcaképét jelentősen befolyásoló előtetők, a 4. számú feladat az építhető építmények/épületek fajtának, az 5. és 6. számú feladatok a telek beépíthetőségének problémáit kezeli. Azaz mindegyik terület egységesebb településkép, utcaképek kialakítását célozza meg. A 7. számú tervezési feladat a telekvégek beépítését teszi lehetővé, új utca nyitásával, melynek rendezett kialakításáról gondoskodni szükséges. A 8. számú fejlesztési elem a jelenleg egyoldali beépítésű utcaképet teszi kétoldalivá. A 9. számú fejlesztési elképzelés a már meglévő gazdasági területhez illeszkedően kerül kialakításra, a település lakott területeitől távol, azokat védelemmel ellátva amennyiben szükséges (fásítás stb.). A hagyományos lakóterületek a településképet nem befolyásolják. A 10. számú tervezési feladat a település belterületétől délnyugati irányban helyezkedik el, messze a lakott területektől. Az Erzsébet-ér menti beépítésnél azonban jelentős figyelmet kell szentelni a meglévő táji- és természeti értékeknek, azok sérelme nélkül kell megvalósítani. A településkép tájba, környezetbe illeszthető, a lankásan völgybe simuló terület településképi feltárulását kell megoldani.

4.4. Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei Mivel a vizsgálatba bevont területen nincs nyilvántartott régészeti lelőhely, valamint a helyszíni szemlék sem eredményeztek régészeti jelenségekre utaló bizonyítékokat, ezért a változtatási szándékok kulturális örökség elemeire gyakorolt hatását vizsgálni nem kell. Azonban a 4. számú terület esetén számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy a történeti összefoglalóban bemutatott Szenterzsébet falu ezen a környéken létezhetett, tehát bármikor előkerülhetnek itt a falu különböző régészeti maradványai, akár a 19. században még látott, említett templom alapfalai. Mivel a változtatási szándék elsősorban csak elvi lehetőséget teremt, így jelen helyzetben a

20

változtatások minden esetben támogathatók. Mivel az érintett területeken nincs régészeti lelőhely (sem nyilvántartott, sem újonnan előkerült), ezért a kulturális örökség elemeinek későbbi sorsát nem kell vizsgálni. Azonban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy régészeti jelenségek bárhol, bármikor előkerülhetnek, ezekben az esetekben különböző jogszabályokban meghatározottak szerint kell eljárni. A jelen hatástanulmány a készítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján készült. A tervezési területen időközben előkerülő lelőhelyekről, a fentebb megnevezett lelőhelyek nyilvántartott kiterjedésének módosulásáról a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyilvántartási Irodája vezet közhiteles nyilvántartást. Javasolt a beruházás előtt a lelőhelyekkel való érintettségről időben újból meggyőződni.

4.5. Történeti térbeli rendszerek alakulása A történeti térbeli rendszerekhez illeszkedő, azt alapvetően nem változtató fejlesztés tervezett.

4.6. Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében A tervezési területen és közvetlen környezetében műemlék, helyi vagy egyedi érték nem található.

4.7. Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei A tervezési területen és közvetlen környezetében műemlék, helyi vagy egyedi érték nem található.

4.8. Településkarakter változásának hatásai A település karakterére alapvetően nincs jelentős hatással a fejlesztések, a beépítetlen, gyomos parlag lakóterületi illetve gazdasági beépítése rendezettebb körülményeket biztosít.

4.9. Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései A tervezési területek közül a 10. számú tervezési terület az „Országos ökológiai hálózat” része, magterületen helyezkedik el, emellett része a „Térségi jelentőségű tájképvédelmi területnek”. Az 1., 2., 3., 7., 8., 9. számú tervezési területeket a „Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület” övezetébe (Országos Területrendezési Terv) tartoznak. A 9. számú tervezési terület jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, (a meglévő gazdasági terület úthálózata) a tervezett gazdasági forgalom a lakóterületekre nagyobb terhelést nem jelent. Jól átszellőző (uralkodó szélirány alapján lakóterületeket nem zavaró), lankás, így kedvezően beépíthető.

21

érintett tervezési területek

Bokod

Országos Területrendezési Terv Kivonat a Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete tervlapból

4.10. Folyamatok iránya, visszafordíthatósága Nyilvántartott régészeti lelőhely veszélyeztetettségéről a területen nincsen tudomásunk.

4.11. Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei A jogszabályok nem írnak elő kárenyhítési vagy ellentételezési kötelezettséget arra az esetre, ha egy terület tulajdonosát az előírások vagy a jogszabályból eredő kötelezettségei miatt hátrányok érik. Ugyanakkor a kárpótlás lehetőségét nem is zárja ki semmi, így ez minden esetben az érintett felek megegyezésétől függ.

22

5.

Közérthető, egyértelmű elbírálásra alkalmas összefoglaló

A település mai közigazgatási területén régészeti tevékenység egy kivétellel nem folyt. Dad község szabályozási tervéhez kapcsolódva hatásvizsgálatot folytattunk egy a hőerőmű melletti, Dad községhez tartozó területen, ennek során azonosítottunk be egy olyan lelőhelyet, amelynek területe zömmel Bokod község területére esik. Ezen kívül korábban terepbejárást sem végeztek a mai közigazgatási határokon belül. A régészeti szakirodalomban azonban több, Bokod területére lokalizált lelőhellyel találkozhatunk, ezek főleg a Hőerőmű építése során kerültek napvilágra és folytattak itt tervszerű régészeti tevékenységet. Azonban a településhatárok módosítása folytán ezek a lelőhelyek ma Oroszlány város területén találhatóak. Továbbá betudható ez annak is, hogy a településhatárt pontosan nem vizsgálták soha és a földrajzi közelség okán bokodi lelőhelyekként határozták meg őket. Ezek bronzkoriak, római és középkoriak. Felvételük tehát a bokodi lelőhelyek sorába nem indokolt. Régészeti érintettség és a tervezés: A tervezett változtatások a fentebb meghatározott javaslatok és szabályok betartása mellett elfogadásra ajánlhatók. A településen 3 műemlék és egy helyi védelem alatt lévő épület található, melyek azonban elhelyezkedésüket tekintve a tervezett fejlesztések és változtatások egyáltalán nem érintik, fennmaradásukat, állagmegóvásukat nem befolyásolják.

23

6.

Törvényi környezet

(A vonatkozó hatályos jogszabályok és tartalmuk, azaz a régészettel érintett területeken követendő eljárás, jogok és kötelezettségek) A kulturális örökség elemeivel, a régészeti emlékekkel a következő törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek foglalkoznak, amelyek ebben a tárgykörben jogokat és kötelességeket rögzítenek: A. Törvények, törvényerejű rendeletek 2011. évi CXLIX. törvény a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról 2010. évi LXIX. törvény a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Törvény módosításáról 2005. évi LXXXIX. törvény a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 2001. évi LXXX. törvény a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról 2001. évi XXVIII. törvény a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javak nemzetközi visszaadásáról szóló, Rómában, 1995. év június hó 24. napján aláírt UNIDROIT Egyezmény kihirdetéséről 1997. évi CXL. törvény (különösen a 38-49. §) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (különös tekintettel a földvárak és kunhalmok néven itt védett tájelemként szereplő lelőhelyekre) 1985. évi 21. törvényerejű rendelet a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott Egyezmény kihirdetéséről 1979. évi 2. törvényerejű rendelet a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének Közgyűlése által Párizsban az 1970. évi november hó 14. napján elfogadott Egyezmény kihirdetéséről 1957. évi 14. törvényerejű rendelet a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában, 1954. évi május hó 14. napján kelt nemzetközi Egyezmény, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyv (a kulturális javak háború idején megszállott területről való kivitelének tilalma tárgyában) kihirdetéséről

24

B. Kormányrendeletek 134/2012. (VI. 28.) Kormányrendelet az egyes kormányrendeleteknek a műemlékekkel kapcsolatos építésügyi hatáskör változásával összefüggő módosításáról 324/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről és eljárásukra vonatkozó általános szabályokról 191/2001. (X. 18.) Kormányrendelet az örökségvédelmi bírságról 190/2001. (X. 18.) Kormányrendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal létrehozásáról 47/2001. (III. 27.) Kormányrendelet a muzeális intézményekben folytatható kutatásról 149/2000. (VIII. 31.) Kormányrendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és az Európa Tanács tagállamai között, 1992.január 16-án kelt, Vallettában aláírt, a régészeti örökség védelméről szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről 161/1998.(IX.30.) Kormányrendelet a nemzeti kulturális örökség miniszterének feladat és hatásköréről 196/1996. (XII. 22.) Kormányrendelet a mentésben való részvétel szabályairól, a polgári védelmi szakhatósági jogkörről és a miniszterek polgári védelmi feladatairól C. Miniszteri rendeletek 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól 21/2007 (III. 26.) OKM rendelet a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályait tartalmazó 18/ 2001.(X.18.) NKÖM rendeletet módosításáról 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet örökségvédelmi hatástanulmányról 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet kulturális örökség hatósági nyilvántartásáról 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet a kulturális javak kiviteli engedélyezésének részletes szabályairól 18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendelet a kulturális szakértők működésének engedélyezéséről és a szakértői névjegyzékek vezetéséről 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról (módosította a 13/2000 (VII. 11.) NKÖM rendelet) 20/1999. (XII. 26.) NKÖM rendelet a muzeális intézményekre vonatkozó szakfelügyelet rendjéről 5/1999. (III. 26.) NKÖM rendelet a közművelődési feladatellátás országos szakfelügyeletéről

25

15/1998. (III. 31.) MKM rendelet a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról D. Szankcionáló rendelkezések BTK (az 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről) vonatkozó paragrafusai: 159.§ - háborús fosztogatás 160.§ bűnös hadviselés 216.§ a műemlékek megrongálása (illetve 1997. évi LXXIII. tv 28 §.) 216/A.§ a kulturális javak megrongálása 216/B.§ visszaélés kulturális javakkal 312.§ csempészet és vámorgazdaság 316.§ lopás 317.§ sikkasztás 324.§ rongálás 325.§ jogtalan eltulajdonítás 326.§ orgazdaság. 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet az egyes szabálysértésekről vonatkozó paragrafusai: 144.§ régészeti szabálysértés 145.§ kulturális javak engedély nélküli másolása 146.§ kulturális javakkal kapcsolatos kötelességek elmulasztása Régészeti tevékenység A beruházások előtt régészeti érintettség esetén a következőképpen kell eljárni: A. Megelőző feltárások Megelőző feltárások végrehajtásáról az 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet 14–20. § rendelkezik. B. Állami nagyberuházásokra, az azok előtti próba és megelőző feltárásokra vonatkozó külön rendelkezések Az állami nagyberuházásokra a 2001. évi LXIV. törvény 26/A § és a 2011. évi CXLIX. törvény 4. § vonatkozik. A nagyberuházásokra vonatkozó speciális rendelkezéseket az 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet rögzíti. Régészeti lelőhelyek esetében általában a 2001. évi LXIV. törvény és az 5/2010. (VIII.18.) NEFMI rendelet alapján kell eljárni. Így a régészeti területeket három kategóriába lehet besorolni: a, fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyek b, nyilvántartott régészeti lelőhelyek c, régészeti érdekű területek.

26

a, Védett régészeti területek esetében a következőképpen kell eljárni: 2005. évi LXXXIX. tv. 26. § (1)-(2) bekezdés (Bokod település esetén) a Fejér Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (továbbiakban: Iroda) hatósági engedélye szükséges védett régészeti területen bármilyen, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató, vagy a terület jellegét megváltoztató, más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenység végzéséhez. Az Iroda határozatának hiányában semmilyen munka nem végezhető. Egyebekben mindenben az adott területre a régészeti védelmet elrendelő miniszteri rendeletben (a korábbiak esetében határozatban) foglaltakat kell követni és betartani. b, Nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében a következőképpen kell eljárni: 2001. évi LXIV. tv. 11. § A régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. 2005. évi LXXXIX. tv. 26. § (3)-(4) bekezdés Régészeti lelőhelyek és régészeti védőövezetek esetében az Iroda szakhatóságként jár el az alábbi kitételekkel. A 2005. évi LXXXIX. tv. 26. § (1)-(2) bekezdés értelmében a 30 cm mélységet meghaladó tereprendezési munkálatokhoz, illetve minden egyéb, az örökségi elemek jellegét és megjelenését érintő munkavégzéshez – amennyiben más hatóság engedélyéhez ez nincs kötve – az Iroda hatósági engedélye szükséges. 2005. évi LXXXIX. tv. 28. § Kérelemre az Iroda köteles a majdani a hatósági vagy szakhatósági engedélyének feltételeiről előzetesen nyilatkozni. Az engedélyezési eljárás miatt célszerű már a tervezés előtt, vagy annak megkezdésekor az Iroda előzetes nyilatkozatát kérni, hogy az adott beruházáshoz, hasznosításhoz (pl. építkezés, művelési ág változtatása, halastó kialakítása stb.) hozzá fognak-e járulni, s ha igen, akkor milyen feltételekkel. Így a később megvalósíthatatlannak minősülő fölösleges tervezés, illetve a feltárás miatt történő nem várt időbeli csúszás és költségnövekedés kiküszöbölhető vagy előre kalkulálható lesz. 2005. évi LXXXIX. tv. 8. § (1)-(2) A földmunkával járó fejlesztésekkel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni. Ha a lelőhely földmunkával való elkerülése a fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás máshol nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett területet előzetesen fel kell tárni. Ennek részeként – ha az Iroda nem rendelkezik másként – a lelőhelyen először próbafeltárást kell végezni. A régészeti érintettség mértékétől függően, bizonyos esetekben, az Iroda régészeti megfigyelést írhat elő. 2001. évi LXIV. tv. 22. és 23. § A beruházás feltételeként adott esetben előírt régészeti feltárás költségei mindig a beruházót terhelik, mivel az ő érdeke a már ismert lelőhely megbolygatása. A régészeti feltárásra vonatkozó szerződést a beruházónak minden esetben a területileg illetékes múzeummal kell megkötnie. Ez minden esetben a megyei múzeum. A szerződés érvényességéhez az Iroda jóváhagyása szükséges. Nyilvántartott régészeti lelőhelyen a lelőhely jelenlegi használati módját csak akkor kell korlátozni, ha annak folytatásától a lelőhely súlyosan károsodhat, vagy fennáll a megsemmisülés veszélye. Ugyanez vonatkozik az ott az Iroda hozzájárulásával végzett tevékenységekre is: amennyiben ennek során előre nem kalkulálható örökségvédelmi érdek

27

merül fel, vagy nem várt jelenség mutatkozik, a végzett tevékenységet korlátozni kell. Az Irodának a munka felfüggesztése esetén lehetősége van régészeti védelem megindítására, illetve annak megvalósulása esetén kisajátítás kezdeményezésére. A 2005. évi LXXXIX. tv. 9. § értelmében a régészeti lelőhelyen kívül végzett földmunka során előkerülő régészeti jelenségek feltárására a 2001. évi LXIV. tv. 22. § (3) bekezdésében foglalt feltételekkel szerződés köthető (vagyis a beruházás mentő feltárással történő szükségszerű ideiglenes fennakadása elkerülhető, illetve annak ideje csökkenthető, ha a beruházó a feltárást önszántából megfinanszírozza). 2001. évi LXIV. tv. 82-85. §; 191/2001 Kormányrendelet, illetve 2005. évi LXXXIX. tv. 37. § (1) A védelem alatt álló kulturális örökségi elemekben (védett vagy nyilvántartott régészeti lelőhelyek) vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése, megrongálása, vagy veszélyeztetése büntetendő cselekmény: örökségvédelmi bírság kiszabásával jár, illetve bizonyos esetekben e cselekedet a BTK hatálya alá esik. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek a III. kategóriába tartoznak, vagyis a bírság a kötelezettségszegés vagy a károkozás mértéke szerint 10 000 forinttól 25 millió forintig terjedhet, míg védett lelőhelyek esetében e tétel elérheti a 250 millió forintot is. BTK-ba ütköző cselekedet pénzbírsággal vagy legfeljebb 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. c, Régészeti érdekű területek, továbbá valamely tevékenység során bárhol újonnan észlelt régészeti lelőhely előkerülése esetében a következőképpen kell eljárni: 2005. évi LXXXIX. tv. 7. § 17. pont Régészeti érdekű területnek számít minden olyan területrész, ahol régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető. Így ide kell sorolni minden talajbolygatással járó tevékenység végzésére kiszemelt területet is. E területekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a beruházás során nem várt módon előkerülő régészeti leletekkel és objektumokkal fedett területekre. Az ilyenkor követendő eljárásban a helyi önkormányzat is feladatot kap. 2001. évi LXIV. tv. 24. és 25. §; 5/201. (VIII. 18.) NEFMI rendelet 26–27. § Amennyiben ezeken a nem ismert és így hivatalosan nyilván nem tartott régészeti lelőhelyeken régészeti jelenség vagy lelet kerül elő, a végzett tevékenységet abba kell hagyni, és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a területileg illetékes múzeum és az Iroda szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli! A mentő feltárások elvégzése az illetékes múzeum feladata, amelynek ellátására az illetékes múzeum éves költségvetésében kell keretet biztosítani. Az illetékes múzeum a mentő feltárások költségeihez a hatóságtól támogatást igényelhet. A LXIV tv. 24. § (5) bekezdésében megjelölt nyilatkozat tartalmazza a régészeti lelőhely, illetve lelet meghatározását, a lelet megtalálásának helyét, idejét és módját, szakma szempontból indokolt javaslatot a tevékenység folytatásának feltételeiről, illetőleg a munka felfüggesztéséről és annak várható időtartamáról. Az illetékes múzeum a nyilatkozatot megküldi az illetékes jegyzőnek és a hatóság illetékes területi szervének. Az illetékes múzeum a mentő feltárás megkezdésétől számított 10 munkanapon belül javaslatot tehet a hatóság illetékes területi szervének a terület ideiglenes védetté nyilvánítására. Az illetékes múzeum a mentő feltárás befejezése után 24 órán belül – ha ez a határidő munkaszüneti napra esik, akkor az azt követő 24 órán belül – nyilatkozni köteles a tevékenység

28

felfüggesztését kimondó hatóság felé a felfüggesztés feloldására vagy fenntartására vonatkozó javaslatáról. 2001. évi LXIV. tv. 26. §; 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet 28. § A lelet, illetve a lelőhely bejelentőjét jutalom illeti meg. A nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhelyben vagy az onnan származó leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése ugyancsak büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik). 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet Az Iroda a rendeletben foglalt esetekben és tartalommal örökségvédelmi hatástanulmány elkészítetéséhez kötheti szakhatósági állásfoglalásának megadását. Ez lényegében a már ismert lelőhelyek esetében a nagyobb felületet érintő, 1 ha területet vagy 500 m2 épület-alapterületet meghaladó méretű, illetve bizonyos nyomvonalas létesítményekre, vízügyi létesítményekre, bányatelkekre és tereprendezésre vonatkozó beruházásokra érvényes bármely területen. A tanulmány elkészíttetése a beruházót terheli, készítésére a nevezett rendeletben feljogosítottak vállalkozhatnak. A 2001. évi LXIV. törvény 66. § (2) bekezdés alapján készítendő hatástanulmányok tartalmi követelményeit részletesen tartalmazza a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet melléklete. Ugyanezen rendelet értelmében a hatástanulmány régészeti szakterületi részét csak felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy készítheti. A hatástanulmány készítője jogosultságán túl egyben nyilatkozik arról is, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak.

29

7.

Nyilatkozat

30

B O K O D TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁS 2012

Recommend Documents