Dr GREUTTER ISTVÁN EGYEDI FA ÉS NÖVÉNYFAJTÁI Miskolc, Aulich Lajos utca 16/B. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERV
2006
Dr Greutter István egyedi fa és növényfajtái Miskolc, Aulich Lajos u. 16/B. Természetvédelmi kezelési terv
Készítette: Hudák Katalin Barati Sándor Horváth Benő Szász Róbert
2
I. A TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERVET MEGALAPOZÓ DOKUMENTÁCIÓ 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1.1. Összefoglaló adatok
- Azonosító név: Dr Greutter István egyedi fa és növényfajtái - Védett Természeti Területek Törzskönyve törzskönyvi száma: - Védetté nyilvánító jogszabály száma: V-48/Tk,43,283/1979,IV,12.VB.sz. határozata - Nemzetközi egyezmény hatálya: - Terület: 800m2 - Érintett megye: Borsod-Abaúj-Zemplén megye - Érintett település: Miskolc - A terület középpontjának földrajzi koordinátái: 778886-307045 - Tengerszint feletti magasság: 185 m - A területet lefedő 1:10000-es EOV-térkép szelvény-azonosítója: 88-134 - Illetékes természetvédelmi hatóság: Miskolc Megyei Jogú Város jegyzője - Jogszabályban megjelölt természetvédelmi kezelő: Dr. Greutter István Miskolc, Aulich L. u. 16/B – halála miatt a jelenlegi tulajdonos, Greutter Zoltán a terület kezelője 1.2. A terület rendeltetése A dendrológiai és esztétikai értéket képviselő fafajok és cserjék védelme, azok oktatási és ismeretterjesztési célú bemutatása. Szolgálja egy későbbi közpark kialakítás alkotóelemeit 1.3. A terület jogi helyzete -Helyi jelentőségű természetvédelmi terület 1.4. A terület elhelyezkedése, határai ország: Magyar Köztársaság megye: Borsod-Abaúj-Zemplén községhatár: Miskolc helyrajzi szám: eredeti határozat szerint 8865, de a védetté nyilvánítás óta történt telekosztások miatt a védett értékek a 8865/4 HRSZ-ú területen találhatók. területe: a teljes területből 800 m2 EOV koordinátái: 778886-307045 1.5. Tulajdonviszonyok, kezelői-használati jogok
- Érintett földrészlet: Belterület 8865/4 HRSZ - Érintett erdőrészletek: - Tulajdonos: Greutter Zoltán és Greutter Antal osztatlan közös tulajdona - Erdőgazdálkodó: - Vadgazdálkodó: -
3
1.6. A területre vonatkozó tervezési és egyéb előírások
Vízgazdálkodási terv: Vadgazdálkodási üzemterv : Halászati előírás: Erdőgazdálkodási üzemterv Településrendezési –és területrendezési terv: -A 21/2004 számú rendeletben (Miskolc Megyei Jogú Város Építési szabályzatában) a terület védettsége szerepel, de a 8865/1 HRSZ-re, holott a valóságban a védett terület a 8865/4 HRSZ-ú telekrészen található. - A tulajdoni lapon szerepel a terület védettsége. 1.7. A természetvédelmi kezelés szervezete és infrastruktúrája - A természetvédelmi kezelési terv készítői: Zöld Akció Egyesület (Barati Sándor, Szász Róbert) Ökológiai Intézet Alapítvány (Hudák Katalin) Teampannon Építész Iroda (Horváth Benő) - A természetvédelmi kezelés feladatait ellátó szervezetek: Jogszabály szerint Dr Greutter István, a valóságban viszont Greutter Zoltán. - A természetvédelmi kezelés megvalósításához rendelkezésre álló tárgyi feltételek: 2. LEÍRÁS 2.1. Fizikai jellemzők 2.1.1. Klimatikus viszonyok Miskolc éghajlata a nagy térbeli kiterjedés és a domborzat lépcsőzetes tagoltsága miatt igen nagy változatosságot mutat. A legfontosabb éghajlati elemek: a hőmérséklet, a csapadék, a szélviszonyok tekintetében a város síksági, dombvidéki és hegyvidéki jellegű területei eltérő értékekkel jellemezhetők. Magyarország Kistájainak Katasztere alapján a terület - 250 m alatt - mérsékelten meleg-mérsékelten száraz éghajlati típusba tartozik. Az utóbbi tíz év hőmérsékleti adatait vizsgálva megállapítható az éves átlaghőmérséklet 1,2 fokos emelkedése. A vizsgált időszakban 1996 kivételével az átlaghőmérséklet folyamatosan emelkedik, a legalacsonyabb átlaghőmérsékletű év is 0,4 fokkal melegebb volt a kiindulási 1995-ös évnél és 0,5 fokkal melegebb a 1996-os évnél. A legmelegebb évek a 2000 (10,9 oC), 2002 (10,9 oC), 2005 (10,4 o C) voltak. A legmelegebb hónap a vizsgált időszakban a július 18,6-22,9 oC közötti átlaghőmérséklettel. A leghidegebb hónap a január, -3,8 oC átlaghőmérséklettel. Érdemes megfigyelni azt is, hogy a nyári hónapok átlag hőmérséklet ingadozása az utóbbi tíz évben 1,5 oC volt, addig a téli hőmérsékletek ingadozása 4,8 oC. Voltak enyhének mondható teleink, (2,45 oC) és voltak kemény hidegek is (-2,4 oC). Mindezek a hőmérsékleti adatok amellett, hogy egy melegedést jeleznek, a hőmérsékleti szélsőségek növekedését is mutatják, amely inkább a téli időszakban érvényesül elsősorban. A csapadék mennyisége 406 és 905,8 mm között változik. A két érték közötti különbség szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy ingadozó csapadékösszegek jellemzik a város területét. A csapadék eloszlását tekintve Miskolcra a késő- tavaszi és a nyári csapadékmaximum, ill. a téli csapadékminimum a jellemző.
4
A területen az észak-és északnyugati szelek az uralkodóak. A szélsőségesen erős szelek eddig elkerülték a várost, de zivatarok környezetében az utóbbi évek megfigyelései szerint megjelentek a heves erősségű szelek, melyek nemcsak az épületek állagát, hanem a növényzetet is veszélyeztethetik. A globális trendeknek megfelelően várhatóan a nyári időszak átlag-hőmérsékleteinek emelkedésével kell számolni, mely a kánikulai napok mennyiségének növekedését is jelenti. A téli időszak enyhülése is látszik, bár itt a tendenciák nem olyan egyértelműek, a téli időszak inkább a szélsőségekre hajlik. Jelen vannak a kemény hidegek és az enyhe telű évek is. A hőmérséklet várható növekedésével kapcsolatban érdemes a csapadékviszonyok alakulására is figyelni, ugyanis a szélsőséges csapadékmennyiségek veszélye is emelkedik, a klímaváltozás függvényében. A talaj nedvességtartalma azonban - a hirtelen felszíni lefolyás és nyári erős párolgás miatt - számottevő mértékben nem tud gyarapodni. Mindez a növényzet számára meghatározó környezeti tényező. Miskolc átlaghőmérsékletei és csapadékösszegei 1995-2005 közötti időszakban az avasi Meteorológiai mérőállomás adatai alapján o
hó 1995
C
mm
o
1 -2,1 12,1 1996
mm
o
C
mm
o
-3 31,1 1997 -3,6 10,6 1998
2
4 44,1
-3,1 17,3
3
4,8 28,6
4
10
67
5 14,4 36,8
0,3
3,8
0,8 13,9
4,6
5,4
11 49,2
7,2 11,8
17
16 55,6
64
C
mm
o
C
mm
o
C
1,4 14,3 1999 -1,8 14,8 2000 -3,8 3,2
1,8
-0,9 55,6
1,9
3,6
5,2
6,4 35,1
4,9
11,7 82,6
11,8 79,3
13,5
14,7 102,6
15,2 26,8
17,7 20,2
6 17,9 178,2
19,4 35,8
18,6
99
19,5 54,3
19,6 253,5
7 22,5 37,8
18,6 43,9
18,8 88,2
20,5 105,2
21,3 134,1
19,3
8 19,7 112,7
19,3 112,8
20,1 45,4
20,2 50,5
19,1 125,3
21,9
11,8 186,8
15,1 27,6
14,5 87,2
17,9 18,8
14,5
10,2 81,1
9,9 27,5
12,8
72
2,6 76,9
6,9
-5,5 27,3
-1,2 58,1
1,1
9 14,3 72,9 10
1,1 11,4
10,3 27,1
11
3,7 27,1
6,5 20,4
4,9 66,1
12
1,2 30,5
-3,2 41,6
0,9 30,1
o
2001
C
C
mm
o
C
mm
8,1
o
C
8,6
mm
1,9 o
C
mm
o
C
mm
1 -0,5
73 2002 -1,3
2 2003 -3,5
40 2004 -3,5
34 2005 0,26
17
2
1,6
14
4
4
42
49
-2,5
49
3
2,6
36
-3,5
-0,2
6,2
98
7,4
17
4
5
5,3
69
4 10,7
87
11
19
9,9
22
11,4
46
11,6 101
5 17,3
23
18,6
48
18,9
77
13,8
80
16,4
89
6 17,5
78
20,4
67
21,2
7 21,1
98
22,9 126
8 21,8
37
21 202
9 13,8
69
15,1
10 12,8
3
9,1
2,3
41
12 -4,8
11
11
28
18,4 112
21,1
27
21,2 111
20,3 153
20,9
71
22,6
20
19,1
97
19,8 133
74
15,7
38
15,6
25
17,6 77,1
63
7,5
84
11,8
46
12,4 19,7
6,1
19
6,2
36
6,2
45
4,3 26,8
-2,4
39
-0,6
12
0,9
19
1,09 34,5
5
mm
13 27 29 55 15 31 96 11 49 3 35 42
Miskolc éves átlaghőm érsékletének változása 1995-2005 közötti időszakban 12 10
10,9 9,2
hőmérséklet
8
8,7
9,9 9,2 9,6
10,9 9,9
9,9
9,9
10,4
évi átlag hőm.
6 4 2
19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05
0
Miskolc éves csapadékmennyiségének változása 1995-2005 közötti időszakban 1000 905,8
900 800
775
700
684,1
659,2 643,9
600 500
632
515
452,2
400
681,1
680
csapadék
406
300 200 100 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
A nyári és téli hónapok átlaghőm érsékleteinek alakulása 1995-2005 közötti időszakban 25
hőmérséklet
20
20,3
19,1 19,1 20
20
20,4 20,1 19,6
21,6 19,2
20,6
15 nyári átlag
10
téli átlag
5 0
2,5 2,1 2,45 0,9 0,06 -0,1 -1,2 1995 1996 1997 1998-1,8 1999-2,4 2000 2001 2002 2003 2004 2005 0,6
-5
6
2.1.2. Hidrológiai viszonyok Miskolc vízrajzát alapvetően földrajzi fekvése, a Bükk gazdag karsztforrás-rendszere, a város keleti határát képező Sajó folyó, és a várost nyugat- keleti irányban átszelő Szinva-patak vízgyűjtője határozza meg. A Szinva Lillafüreden, a Szinva karsztforrásokból ered, 3 km után a Hámori-tó alatt egyesül a Garadna-patak vizével, majd elhagyva a mészkőhegyeket további 24 km hosszú szakaszon folyik tovább a belváros területén, - magába gyűjtve a kisebb patakok: a Csanyik, az Erenyő, a Tapolca, a Pece vizét -, s végül a Sajóba torkollik. Jelentős vízfolyás még a Garadna, amely a Hámoritó felett Északi és déli irányban található több kis forrásból ered, s a Nyár- hegytől a Szinva patakba torkollásig mintegy 12 km hosszú szakaszon szállítja tova a karsztforrások vizét. 2.1.3. Geomorfológia A terület geomorfológiai értelemben a Miskolci Avas menedékes keleti oldalán helyezkedik el. Az Avas geomorfológiai fejlődését Ringer Á. (1993) alapján mutatjuk be. Az Avas 234 m tengerszint feletti magasságba emelkedő, 114 m relatív magasságú tetőről szép kilátás nyílik a Bükk, a Sajó-völgy, a Cserehát dombvidéke, a távoli Tokaj-Eperjesi-hegység, illetve a Nagyalföld felé. A domb minden oldalról elhatárolódik környezetétől. Északon meredek és magas, keleten enyhén lépcsős, délen menedékes, nyugat felé pedig viszonylag alacsony meredek lejtő veszi körül. Egy nyugat-keleti elméleti keresztmetszetben az Avas-tetőt a Felső- és Alsó-Szentgyörggyel Avas-hátnak, a keleti enyhén lépcsős lejtőt Avas-oldalnak és nagyjából a Budapest-Miskolc országúttól keletre a Rendező pályaudvarig, illetve északra a Szinváig húzódó alacsonyabb részt Avas-lábnak nevezhetjük. Az Avas legmagasabb pontja az impozáns, legmeredekebb északi lejtő felett van. Ez közvetve bár, de lényegében a geológiai szerkezetből adódik. A domb harmadidőszaki építő kőzetei - amelyekből a lepusztító folyamatok a mai formát kialakították - egy olyan ún. táblarögre települnek, ami a mélyben a Bükk hegység karsztos tömegéhez tartozik, s nagyjából trapéz alakú. A trapéz oldalait nyugat-kelet, északnyugat-délkelet és észak-déli irányú ún. tektonikai vetők határolják. Az elmúlt néhány százezer év során azután ez a rög északnyugatról délkelet felé asszimetrikusan kibillent, a felszínre örökítve át a mélyebb szerkezet dőlését. Az Avas mai morfológiai formájának kialakulása a napjaink előtt mintegy 3,2-2,4 millió évvel kezdődött utolsó földtörténeti jégkorszak, a pleisztocén folyamán történt. A domb az ún. reliefinverzió vagy felszínfordulat iskolapéldája. Az Avas-tetőn és a Felső-Szentgyörgyön az építkezés földmunkái során számos helyütt kerültek elő annak a vízfolyásnak a kvarcit és kvarckavicsból álló lerakódásai, amelyek az Ős-Sajó vízrendszerének igen régi folyásirányához és szintjéhez tartoznak. Másképpen az Avas-tető és a FelsőSzentgyörgy még annak a szintnek az emlékét őrzi, amely egykor az Ős-Sajó völgytalpát alkotta. Ennek a kavicsos üledéknek a korát, amely a miocén kunsági emeletének tengeri üledékére települt, a földtörténeti pliocén időszak végére és/vagy a pleisztocén legelejére helyezhetjük. A már említett tektonikus vetőrendszer, amely a tágabb földrajzi környezet felszínfejlődésének szerkezeti meghatározója e kortól kezdődően, szinte sakktáblaszerűen darabolta fel a földkérget. A vetőrendszer a földtörténeti pannon időszakban alakult ki és a pliocén végén, illetve a pleisztocén során vált aktívvá. E vetőrendszer törésvonalai mentén történt az egyes ún. táblarögök differenciált elmozdulása, amire az Avas környezetében fő vonalakban a következő jellemző: - A pannon időszak végétől kezdődően a Bükk központi karsztos tömege emelkedett ki a legnagyobb sebességgel. Az ezt körülvevő alacsonyabb karsztos vonulatok, illetve a hegység ún. pediment, hegylábfelszín övezete ebben az emelkedésben csak jóval enyhébb mértékben vett részt. - Az Avas azon a sávon helyezkedik el a pediment szélén, amely a legkevesebbet mozdult el. Ettől keletre zökkent be a Sajó árkos völgymedencéje. - A Sajó régi folyásiránya fokozatosan helyeződött át a Komlóstető nyergéből az Avas és a Magas hegy közötti nyeregbe. Az Avas kezdetben alacsony szigetként különült el környezetétől. Majd miután a 'Sajó őse elfoglalta a mai völgyét, e völgytalp fokozatos bevágódásával egyre magasabbra emelkedett. - A pleisztocén elejére keltezhető a nyugat-kelet irányú törésvonal mentén kialakult Miskolcdiósgyőri medence bezökkenése és domborzati formáinak kialakulása. A pleisztocén során 7
mintegy 3-400 ezer évvel ezelőtt jelent meg a Sajó- és Szinva-völgy találkozásánál a Szinva hordalékkúpja, amely fokozatosan nyomult előre a Bükk felől a Sajó völgytalpára. A Szinva hatalmas hordalékkúpja alkotja tulajdonképpen az Avas lábát. Az Avas-tető és a tapolcai útkereszteződésig négy nagyobb szerkezeti lépcsőt figyelhetünk meg. A legimpozánsabb ilyen lépcső a Felső-Szentgyörgy fölé magasodik, ez a tulajdonképpeni Avastető. A déli haránttörés mentén alakult ki a Mély-völgy, amelyen keresztül intenzív eróziós és a jégkorszak hideg szakaszaira jellemző ún. geliszoliflukciós folyamatokkal hatalmas üledékkihordás történt: Ezekből rakódott le a Szinva teraszaira a Papszer utca, a Mindszent tér, illetve a Görgey utca között szépen látható ún. lejtőlábi törmelék kúp. Az északi menedéklejtő felszínformálódásában jelentős szerepét játszottak a csuszamlásos tömegmozgások, egyesek ilyen lecsuszamlott tömegként értelmezik az Avasi temető helyesebben a régi Avasi templom kisebb halmát is. Innen nyugat felé, a Szinva jobb partján több ilyen csuszamláshalmaz is megfigyelhető. 2.1.4. Geológia-hidrogeológia A várost mind geológiai, mind domborzati szempontból nagyfokú változatosság jellemzi. A város közigazgatási területén három, földtani felépítésében és domborzatának jellegében eltérő tájegység van. A Bükk hegység, a hegység hegylábi dombvonulata és a Sajó-medence síkja. A hegylábi dombvonulat kelet-felől csatlakozik a Bükk hegység paleozóos-mezozoós összletéhez. A hegylábi dombvonulatot a Szinva völgye osztja két részre. A terület földtörténete a geológiai ókorig nyúlik vissza. Ebben az időszakban alakult ki az Ős-Bükk területe, amelyet egészen a triász végéig tenger borított. A város területén a kőzetképződés három nagy periódusa különböztethető meg (Hajdúné M. K. 1993.). Az I. periódusban a paleozóos-mezozóos tengeri üledékes kőzetek alakultak ki. Ebbe a csoportba tartoznak a paleozóos-mezozóos agyagpala-, homokkő és mészkőösszletei, a triász időszak közbetelepült vulkáni képződményeivel. A tengerből vastag homokkő, agyagpala, mészkő és dolomitrétegek rakódtak le (pl.: a Bányabükk, Nagy- és Kisfennsík), a vulkáni tevékenység következtében pedig porfirit-, diabázláva és tufa került a felszínre, amelyek később különböző palákká préselődtek össze (Lillafüred, Garadna-völgy). A krétában a hegységképző erők hatására a bükki üledékes rétegek is redőkbe gyűrődtek, és kiemelkedtek. A II. periódus a törmelékes üledékes és piroklasztikus kőzetekből álló oligocén és miocén korú heterogén összetételű rétegösszleteket tartalmazza. A Bükk hegység ÉK-i előterében lévő harmadkori medenceterület kiválóan alkalmas volt a tengerpartmelléki barnakőszéntelepek képződésére. (Diósgyőr, Pereces). A telepeket agyag-, homok-, kavics és homokkőrétegek kísérik. A III. periódust a kizárólag törmelékes üledékes kőzetekből felépített, pliocén és kvarter rétegösszletek képviselik. Miskolc és környékének geológiai arculata a pliocénben és a pleisztocénben nyerte el mai formáját. A kéregszerkezeti mozgások hatására kialakult a Bükk koncentrikus és lépcsőzetes felszíne, és a Miskolc-Diósgyőri medence, amely kedvező feltételeket nyújtott az ember letelepedéséhez (Imreh, 1979). Az Avas területének mélyfeküjét, a Bükk hegységben felszínen lévő középső triász, felső ladini mészkőfáciesek alkotják. Az összetételében egyveretű, nagy vastagságú mészkőösszlet a mészkő képződésének kedvező, sekélytengeri, nagy területrészre kiterjedő üledékképződési viszonyok állandóságát jelzik. Ez a mészkőösszlet 1300-1500 m vastag, az alatta elhelyezkedő képződményekhez rétegváltozással csatlakozik, részleteiben eredeti települési helyzetéből kimozdított, gyűrve tört. Az Avas tágabb környezetében mélyített fúrások közül az Erzsébet fürdő kútja 458,8 m-ben, az Augusztus 20. strandfürdő kútja 574,0 m-ben, a Tapolca 1. sz. fúrás 71,8 m-ben és az Egyetemváros területén mélyült egyik fúrás 258 m-ben érte el ezt a mészkőösszletet. A triász korú mészkőre a harmadidőszak miocén üledékes és vulkáni képződményei települtek, többségük az Avas területén felszíni előfordulásban is ismert. Legidősebb ezek közül az Avas Ny-i oldalán felszínen lévő, a középső miocén ottnangien-kárpátian emeletében keletkezett rétegösszlet; amely azokat a barnakőszéntelepeket tartalmazza, amelyeket Pereces és Lyukóbánya környékén bányásztak. Ezt a rétegösszletet az Avas közelében mélyített mélyfúrások is feltárták; így az Erzsébetfürdő és az Agusztus 20. strandfürdő kútja több telepet is harántolt, de megtalálták a Herman O. Múzeum udvarán mélyített sekélyfúrásban is. A Ny-i oldalon a vasgyár területén több építmény alapozásakor is a fúrásokban regisztrálták a jelenlétét. A vasgyártól D-re homok- és agyagbányákban a 8
felszínen ill. különböző pincék és kutak ásásakor felszínközeiben fordul elő, az Egyetemváros területén mélyített mélyfúrások 58 m-ben harántolták. Az Avas fő tömegét a széntelepes összlet fölött elhelyezkedő, a bádeni-szarmata időszakban képződött riolit és andezit piroklasztikumok, riolit- és andezittufás üledékek, valamint a piroklasztikus anyagtól többé-kevésbé mentes "valódi" üledékes kőzetek alkotják. A mélyebb szintekben helyezkedik el a változatos összetételű kőzetfajtákból felépített riolitos rétegösszlet, melyet főleg piroklasztikumok és tufás anyagú képződmények alkotnak. A valódi üledékek kisebb hányadban vesznek részt a rétegcsoportok felépítésében. A riolittufák világosszürke színűek, tömöttek, kevésbé kötöttek. Két kifejlődésben ismertek. Egyrészt a riolit portufák, melyek homokliszt-iszap szemcseméretű komponensűek. Többségükben rétegzetlenek, egyes részleteikben osztályozott rétegzettségűek. Másrészt a horzsaköves (kristály) tufák, melyekben esetenként 90%-ot kitevő mennyiségű horzsakő van. A valódi üledékek iszapos agyag, agyagos homokliszt, homokos agyag összetételűek, domináns elegyrészeik az agyagásványok, kevés vulkáni kvarc és kőzetüveg-töredék. Az Avas területén a miocén végén működő kovasavas hőforrások maradványaiként a felső rétegek közé települve kisebb-nagyobb lencséket alkotó kvarcit- előfordulásokat is találhatunk. A szarmata képződményekre az Avason, nagy területi kiterjedésben iszapos-homoklisztes-agyagos pannóniai korú rétegcsoport települt. A rétegcsoport az Avas területén fedett, csak mesterséges feltárásokból ismerjük. A szemcseösszetétel alapján megkülönböztetett kőzetfajták közül a homokok szürkés-sárga színűek, lazán kötöttek. A pannóniai képződményekben előforduló ásványok: limonit, világos vörösbarna gömbös aggregátumok. A pannóniai rétegcsoportot a fedő képződményektől eróziós diszkordancia felület választja el, ill. a fiatalabb rétegösszlet merőben eltérő anyagi-strukturális felépítése (fluviális, homokos-kavicsösszlet) jelzi a megváltozott, újrainduló üledékképződést. A pannóniai rétegcsoport agyagos-iszapos litofáciesei anyagi-strukturális jellegük és ősmaradványaik alapján kis vízmélységű tóban, partközelben képződtek. A homokos, keresztrétegzett réteglencsék; fluviális-partszegélyi felhalmózódások. A rétegsorok változékonyságában az üledékképződési viszonyok fluktuációja, a Pannon-tó partvonalának oszcillációja tükröződik. Az Avas képződményeinek záró tagozataként legfelül egyenetlen takaró alakjában vizsgálhatjuk a negyedidőszak (kvarter) képződményeit. A 0,1-20 m vastagságú negyedkori rétegcsoport az idősebb képződmények erodált felszínére települt. Az egyes rétegösszletek, tagozatok vastagsága 100 m-es nagyságrendű távolságokban 1-10 méteres nagyságrendekben változik. A negyedkori rétegcsoport a talajfedőtől és az idősebb fekvő képződményektől a strukturális jellegei alapján nyílt feltárásokban biztosan megkülönböztethető. A rétegcsoport üledékanyagát zömében a legellenállóbb kvarcit (ill. kvarcos metamorfitok) alkotja, amely részint a Bükk kvarcos kőzeteiből, részint távolabbi, főleg metamorf - lepusztulási területről származik. A kétségtelenül közeli, bükki eredetű mészkő; és andezit kőzettöredékek alárendelt mennyiségben képviseltek az üledékanyagban. A szárazföldi üledékképződési viszonyok sokszínű, egymásba kapcsolódó mozaikjának megfelelően a rétegcsoport térben és időben (kiterjedésben és vastagságban) igen változatos litofáciesei jelenlegi ismereteink szerint csak rétegösszletekben összevontan párhuzamosíthatók, ábrázolhatók térképen, annak ellenére, hogy ez viszonylag a legjobban feltárt rétegcsoport. 2.1.5. Talajtakaró A Sajó völgyétől a magas Bükkig húzódó városterületet változatos talajadottságok jellemzik. A Sajó melléki alacsony térszínek talajviszonyaira a Sajó periodikus áradásainak hatására létrejött öntéstalajok jellemzőek. Típusai között előfordulnak a nyers öntéstalajok, réti öntéstalajok, és réti talajok is. Mechanikai összetételük vályogtól az agyagos vályogig változik, termékenységüket szervesanyag tartalmuk és a talajosodás mértéke határozza meg. A hegylábi területeken, ahol a természetes növénytársulás a tatárjuharos lösztölgyes lenne, csernozjom-barna erdőtalajok jellemzőek. Ezek a területek ma és főként korábban mezőgazdasági hasznosításúak voltak, mivel e talajtípus tápanyag és humusztartalma igen kedvező. A magasabb térszíneken, a cseres-tölgyesek zónájában a barna erdőtalajok válnak uralkodóvá.
9
2.2. Biológiai jellemzők 2.2.1. Növényzet A kert helyén a XIX. század végén még a Greutter család gyümölcsöse és szőlője terült el közel 11 holdnyi területen. A későbbiek során a telek mérete jelentősen lecsökkent. A ma is látható, nyári laknak készült épület létrehozásával párhuzamosan, az 1900-as évek elejétől kezdődött a terület díszkertté alakítása. A ma is látható idős fák ebben az időben kerültek a kertbe, így közel 100 évesek. Az 1985-ben még megmaradt gyümölcsös helyére is díszfa-különlegességeket ültettek, s a gyűjtemény bővítése még ma is tart. A védelem beterjesztése idején (1979) 29 db koros fát és cserjét vettek jegyzékbe, melyet a következő táblázatban közlünk: Egyedsorszám Magyar név Latin név szám 1. Gyantás cédrus Calocedrus decurrens 2 2. Floridai fűszercserje Calycanthus floridus 3 3. Gyertyán Carpinus betulus 1 4. Szelíd gesztenye Castanea sativa 8 5. Bükkfa Fagus sylvatica 2 6. Fügefa Ficus carica 3 7. Páfrányfenyő Gingko biloba 1 8. Borostyán Hedera arborescens 1 9. Babérmeggy Laurocerasus officinalis 1 10. Sima fenyő Pinus strobus 2 11. Douglasz fenyő Pseudotsuga menzieseii 2 12. Szomorú japánakác Sophora japonica „Pendula” 1 13. Tiszafa Taxus baccata 1 14. Óriás tuja Thuja plicata 1 A Greutter Zoltán által rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok alapján 2000 körül az alábbi táblázatban lévő fajszám és fajösszetétel jellemezte a kertet: A kert 90-100 éves példányai: Nemzetségnév Fajnév Betula pendula Calocedrus decurrens Calycanthus floridus Carpinus betulus Castanea sativa Chenomeles japonica Cornus mas Corylus avellana Gingko biloba Pinus strobus Pseudotsuga menzieseii Sophora japonica Sorbus domestica Taxus baccata Thuja orientalis 1985 után ültetettek: Abies alba Abies concolor Abies nordmanniana Abies pinsapo
Fajta
Pendula
Egyedszám 1 2 3 1 7 1 2 6 1 2 2 1 1 1 1 2 1 2 2
10
Calocedrus Cedrus Cedrus Cedrus Chamaecyparis Chamaecyparis Chamaecyparis Chamaecyparis Chamaecyparis Chamaecyparis
decurrens atlantica atlantica atlantica lawsoniana lawsoniana lawsoniana lawsoniana lawsoniana lawsoniana
Chamaecyparis Chamaecyparis Chamaecyparis Chamaecyparis Chamaecyparis Chamaecyparis Chamaecyparis Chamaecyparis Chamaecyparis Chamaecyparis Chamaecyparis Chamaecyparis Cupressocyparis Juniperus Juniperus Juniperus Juniperus Juniperus Juniperus Juniperus Juniperus Juniperus Juniperus Juniperus Juniperus Juniperus Juniperus Juniperus Juniperus Picea Picea Picea Picea Picea Pinus Pinus Pinus Pinus Pinus Pinus Pseudotsuga
lawsoniana lawsoniana lawsoniana lawsoniana lawsoniana lawsoniana lawsoniana lawsoniana lawsoniana pisifera nootkatensis nootkatensis leylandii communis communis communis communis communis chinensis chinensis chinensis chinensis squamata
Pendula Gold/Aurea Columnaris Ellwoodii Fletcheri Globus Stewartii Triomf von Boskoop Green Star Sopron (B) Supernova Silvania (B) Lővér Blue star Blue Surprise Alumii Golden Wonder stardust Boulevard Pendula Knirk Hibernica Stricta Hetzii Bakony Pfitzeriana Old Gold Kaisuka Mintjulep Meyeri Blue Star Glauca Blue Carpet Skyrocket Pseudocupressus Variegata
horizontalis virginiana sabina abies omorica orientalis pungens glehnii mugo nigra nigra sylvestris sylvestris strobus menzieseii
Koster Mughus Silfid (B) Sé (Kámon Blue) (B)
11
9 2 1 1 3 3 1 4 2 1 1 1 2 2 1 2 1 2 2 3 1 1 1 2 6 1 1 1 1 1 2 1 2 1 1 1 3 6 1 1 1 1 1 1 2 1 1 2 1 1 1
Sequiadendron Taxus Taxus Taxus Thuja Thuja Thuja Thuja Thuja Thuja Thuja Thuja Thuja Thuja Thuja Thuja Thuja Thuja Thuja Thuja Thujopsis Thujopsis Torreya
giganteum baccata baccata media occidentalis occidentalis occidentalis occidentalis occidentalis occidentalis occidentalis occidentalis occidentalis occidentalis occidentalis occidentalis occidentalis plicata plicata plicata dolobrata dolobrata californiaca
II/2 Acer Acer Acer Aesculus Berberis Berberis Berberis Betula Buddleia Buddleia Campsis Carya Caryopteris Cerasus Chaenomeles Cornus Cornus Cornus Corylus Crataegus Crataegus Crataegus Crataegus Daphne Deutzia Diospiros Eucommia
ginnala palmatum campestre parviflora julianae thunbergii thunbergii pendula davidii alternifolia radicans sp. clandonensis serrulata japonica alba sanguinea stolonifera colurna pedicellata crus-galli monogyna oxyacantha sp. magnifica lotus ulmoides
Fastigiata Aurea Hicksii Columna Elwangeriana Aurea Holmstrup Smaragd Wareana Lutescens Wareana Aurea Malonyana Rheingold Spiralis Froebelli Recurva Nana Aurea Zebrina Variegata
Atropurpurea
Kanzan
Variegata Flaviramea
Paul's Scarlet
12
2 3 1 1 2 1 2 1 6 1 1 3 3 1 1 1 1 1 1 2 1 1 2 4 1 1 2 1 2 3 4 2 1 1 1 1 1 2 1 1 1 2 1 2 1 3 1 1 1 1
Fagus Fraxinus Hibiscus Hippophoe Hypericum Kerria Kolkwitzia Laburnum Ligustrum Liriodendron Lonicera Magnolia Malus Morus Paeonia Parrotia Paulownia Philadelphus Potentilla Prunus Prunus Pyracantha Quercus Quercus Rhododendron Rhodotyphos Rhus Rhus Ribes Salix Salix Sambucus Sambucus Sambucus Sarothamnus Sorbaria Spirea Spirea Spirea Symphoricarpos Tamarix Tilia Viburnum Viburnum Viburnum Weigela
sylvatica excelsior syriacus rhamnoides calycinum japonica amabilis anagyroides ovalifolium tulipifera heckrottii sp. purpurea alba fruticosa persica tomentosa coronarius sp. cerasifera aculade coccinea libani rubra sp. scandens hirta glabra sanguineum caprea matsudana nigra nigra nigra scoparius sorbifolia cinerea bumalda nipponica orbiculatus sp. sp opulus opulus rhytidophyllum florida
Buxus Hedera Ilex Ilex Lavandula
sempervirens helix aquifolium gracilis angustifolia
Atropunicea Pendula
Aureum
Pendula
Nigra
Dissecta
Pendula Tortuosa Laciniata Albovariegata
Grefsheim Anthony Watereri Snowmund Variegata
Nanum Roseum Variegata
1 1 2 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 1 4 1 2 1 1 1 1 2 2 2 3 2 3 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 4 2 5 2 6
13
Mahonia Mahonia Rhododendron
aquifolium baelii sp.
1 4
1992 után vásárolt Abies Chamaecyparis Chamaecyparis Cupressus Cupressus Metasequioia Pinus Pinus Poncirus Pseudolarix Quercus Quercus
numidica lawsoniana lawsoniana arizonica cashmeriana glyptostroboides armandi pinaster trifoliata amabilis macrocarpa virginiana
2 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2
Nova Ellwoodii Aurea
A táblázatban szürkített sorokban találhatók a 2000-ben még meglévő, az eredeti védettség alapját képező fajok. Látható, hogy ekkorra már nem volt meg a füge (3), a bükk (2), a babérmeggy (1), az óriástuja (1), a borostyán (1), és kipusztult a nyolc gesztenyéből is egy példány. 2006-ra a koros fák száma tovább csökkent, az eredetileg védetté nyilvánítottak közül elpusztultak a simafenyők (2), a nem védett, de koros fák közül pedig elszáradt a házi berkenye (Sorbus domestica). A tulajdonos 2000 óta is gyarapította az exóta gyűjteményt, de aktuális fajlista nem áll rendelkezésünkre. A magántulajdonban lévő kert előzetes egyeztetés után látogatható. A kertben nincs kinn a védettséget jelző tábla. 2.2.2. Fauna A helyi védettségű területre vonatkozóan nincs adatunk arra, hogy védett vagy fokozottan védett gerinces és gerinctelen fajok előfordulnak-e. 2.3. Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők 2.3.1. Erdőgazdálkodás: A területen erdőgazdálkodás nem folyik. 2.3.2. Vadgazdálkodás: A területen vadgazdálkodás nem folyik. 2.3.3. Idegenforgalom, turizmus Megközelíthetősége: 38. jelű autóbusszal („Arborétum” megállóhelynél) Nincs jelentősebb idegenforgalmi terheltsége a területnek. 2.3.4. Települési viszonyok A védett terület Miskolc város belterületén fekszik, családi házas és társas házas övezetben. A védett terület jellegéből adódóan, valamint elkerítése, lezárása miatt a helyi lakosság védett területre gyakorolt hatása nem jelentős. A települési légszennyezés közvetett hatásai lehetnek kedvezőtlen hatással a park fáira is.
14
2.3.5. Oktatás, bemutatás A védett terület megismertetését szolgálja a 2006-ban kiadott „Miskolc város helyi jelentőségű védett és védendő természeti értékei” című kiadvány. Látogatható, de előzetes bejelentkezés szükséges. 2.3.6. Kutatás: Kutatásnak nem tárgya 2.3.7. Egyéb használat: A kert magántulajdon, a tulajdonosok életvitelszerűen használják a területet. 2.3.8. Kultúrtörténeti értékek A kert és a rajta lévő épület a hajdani avasi gyümölcs és szőlőkultúra visszaidézője, még akkor is, ha időközben a növényzetet jelentős részben díszfák-díszcserjék alkotják. 2.3.9. Táji értékek A kertnek nagy a városképi jelentősége, hiszen a családi házas és társas-házi övezetben a valamikori szőlő-gyümölcskultúra emlékét idéző óriási szelídgesztenyék, cseresznyék, valamint a szőlőtermesztés megszüntetése után a területre ültetett dendrológiai ritkaságnak számító egyéb, nem honos fajok együttesei különleges megjelenésűek. A telek szomszédságában található Avasi Arborétum Örökzöld gyűjteményével szép egységet alkothatna. 2.4. Adatbázisok 2.4.1. Számítógépes adatbázisok Nincs 2.4.2. A védett érték környezetére vonatkozó térképanyag GK25
M-34-138-D-c
EOV10
88-134
2.4.3. A területre vonatkozó légifotó-anyagok év filmsz képsz 1965 518 2053 fekete-fehér 1975 5132 1211 fekete-fehér 1988 8-354 5519 fekete-fehér 1988 8-354 5209 fekete-fehér 1990 80-262 473 színes infra 1990 80-262 441 színes infra 1990 90-009 6410 színes 1990 90-009 6436 színes 1997 97-205 2092 fekete-fehér 2000 4762 színes 2000 4760 színes 2000 4753 színes 2000 4751 színes 3. CÉLKITŰZÉSEK MEGHATÁROZÁSA 3.1. A terület értékelése 3.1.1. A természetvédelmi jelentőség értékelése
15
Kritérium
Minősítő jellemző
Méret
11 283 m2-ből 800 m2 a védett terület
Diverzitás
Igen változatos fajösszetétel
Természetesség Ritkaság
Sérülékenység Jellemzőség Elhelyezkedés Terület-történet
Potenciális természetvédelmi érték Különleges tudományos jelentőség
Jelentőség A 800 m2 hivatalosan védett területen kívül is találhatók értékes és szép fajok;
A betelepített fajok száma időközben 111re nőtt Antropogén Honos és exóta fajokból kialakított ligetes park/kert Miskolci viszonylatban ritka az ilyen A matuzsálemi korú egyedek mellett igen fajgazdag gyűjtemény változatos összetételben fiatalabb példányok is nagy számmal találhatók a kertben. Folyamatos gondozást kíván Megjelenésében egyedi Antropogén környezet A két gyűjtemény összekapcsolhatóvá Szervesen illeszkedik az Avasi tehető Arborétumhoz A XIX. század végén a Greutter család szőlős-gyümölcsös kertje. Az 1900-as évek elején kezdték telepíteni az exota fajokat, de a már akkor is szép szelídgesztenyéket és egyéb gyümölcsfajokat is meghagyták. Időközben több idős példány elpusztult, de helyükre fiatal faj és fajta-különlegességeket ültettek. A védetté nyilvánítás ideje 1979 volt, ami akkor megakadályozta a terület kisajátítását, és a védettséget kimondó határozatban megfogalmazódott, hogy „szolgálja egy későbbi közpark kialakítás alkotóelemeit”. A tulajdonosok 1993-ban benyújtott telekmegosztási kérelmét követően a 82/1993 (XII.30) számú rendelet értelmében módosították az Általános Rendezési Tervet, és az eredeti területet 4 alrészletre osztották úgy, hogy a „2”es és a „4”-es alrészletek között nem lehet kerítés, mert a védett szelídgesztenyék közül 3 a határvonal közelében található. Esztétikai és tájképi értékkel bír Városképi és dendrológiai szempontból potenciálisan értékes növényanyag A természetvédelmi terület nem rendelkezik különleges tudományos jelentőséggel.
3.1.2. A legfontosabb természeti értékek meghatározása A legfontosabb természeti értékek a kertben található idős szelídgesztenye, gyertyán, gyantás cédrus, fűszercserje. A területen nincs jelentős földtani érték A területen nincs víztani érték A területen nincsenek értékes társulások A területen jelentős állattani érték nem fordul elő. 3.2. Ideális természetvédelmi célkitűzések A dendrológiai és városképi szempontból jelentős növényanyag fennmaradásának biztosítása, és távlatilag az Avasi Arborétumhoz csatolása. A kert dendrológiai értéket jelentő idős fáinak megőrzése. A kert dendrológiai értéket jelentő exota fajainak a megőrzése Természetvédelmi célú bemutatás elősegítése
16
3.3. Korlátozó és veszélyeztető tényezők 3.3.1. A korlátozó és veszélyeztető tényezők összefoglaló táblázata
Természeti folyamatok Emberi hatások
Belső tényezők A fák öregedése
Külső tényezők Időjárási tényezők változása Kártevők és kórokozók pusztítása Gyomosodás
További telekosztás, értékesítés Gondozás elmaradása Védettség tényének megszüntetése Víz- és tápanyagpótlási lehetőség hiánya Építkezés, felszín-burkolás
3.3.2. A természetvédelmi kezelés korlátai Nincs hivatalosan aktuális kezelője a természetvédelmi területnek, hiszen a védetté nyilvánítási rendeletben szereplő Dr Greutter István helyett a terület jelenlegi tulajdonosa, Greutter Zoltán a kezelő. A védettség részben a növényegyedekre, részben területre szól, de nincs egyértelműen meghatározva, értelmezve, hogy a területi lehatárolás csak a védettséget élvező fák közvetlen környezetét jelenti-e, vagy attól helyileg eltérő. Nincs pontos kimutatás a kertben lévő növényzetről. A kert magántulajdon, a védett értékek fenntartását segítő, kezelésükhöz szükséges pénzeszközöket a városi költségvetésből támogatni kell. A védettséget kimondó határozat védettség rendeltetésére vonatkozó kitétele, miszerint „szolgálja egy későbbi közpark kialakítás alkotóelemeit” a korábbi telekosztások miatt már kétséges, de a közvetlen szomszédos Avasi Arborétumhoz történő kapcsolódás lehetőségét még érdemes megvizsgálni.
3.3.3. A korlátozó tényezők hatása az ideális célkitűzésekre A belső természeti folyamatok alapvetően befolyásolják az ideális célokat, de a belátható időn belül (tervezési periódus) nem okoznak jelentős változásokat. A külső természeti folyamatok időszakosan (pl. aszály, nagymértékű rovarkártétel) lehetnek befolyással a kert növényállományának állapotára. Az emberi hatások a fák életlehetőségeire vannak hatással, ezáltal az ideális célkitűzést is befolyásolják. Az ideális célkitűzést, vagyis a kert Avasi Arborétumhoz csatolását és ezzel a növények hosszú távú védelmének biztosítását a terület felvásárlásának anyagi korlátai erősen befolyásolják.
17
4. GYAKORLATI CÉLKITŰZÉSEK, STRATÉGIÁK ÉS FELADATOK MEGHATÁROZÁSA 4.1. Gyakorlati célkitűzések A tájképi és dendrológiai jelentőségű növénygyűjtemény fennmaradásának biztosítása Természetvédelmi célú bemutatás elősegítése 4.2. Természetvédelmi stratégiák 4.2.1. A kert, mint a védett fajok élőhelyének védelme Fenntartó jellegű beavatkozásokkal megoldható: -A fenntartó jellegű beavatkozások folyamatosságának biztosítása (fűnyírás, metszés, takarítás, esetenként locsolás) 4.2.2. Látogatás A természetvédelmi terület előzetes egyeztetés után látogatható. 4.2.3. Oktatás és bemutatás A természetvédelmi terület megismertetése, oktatási és bemutatási hasznosítása kívánatos. 4.2.4. Terület- és földhasználat A védett fák élőhelyeként szolgáló telekrészek további felosztása nem engedélyezhető. A telken végzett beruházások (bontások, építkezések) csak a védett növényanyag fennmaradását szolgáló megfelelő védő intézkedések kikötésével engedélyezhetők. A fák környezetében aszfaltozás és betonnal történő burkolás nem engedélyezhető. (A védelmet szolgáló korlátozó rendelkezéseket ki kell terjeszteni a fák védőövezetére is, mely a törzs és a lombkorona széle által meghatározott terület függőleges vetülete körben 2 méterrel megnövelve.) 4.3. Kezelési feladatok 4.3.1. Kezelés 4.3.1.1. A kertben lévő növények védelmét szolgáló kezelési előírások Fel kell mérni a jelenlegi növényállomány összetételét, egészségi állapotát. Tilos a védelem alatt álló fákat és cserjéket kivágni, élő ágaikat, gallyaikat eltávolítani, azokat bármi módon károsítani. A védett egyedek jelentős mértékű megváltoztatásának engedélyezéséhez a képviselő-testület hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a fakivágás azonnali balesetveszély-elhárítás érdekében történik. A védett fák, cserjék kivágásához hozzájárulás csak azok biológiai pusztulása esetén adható ki, valamint akkor, ha állapotuk a környezetre károsodással járó veszélyt jelent. Szükséges a besűrűsödött cserjék ritkítása, a gyomfajok eltávolítása. Szükséges a fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosítása (fűnyírás, gereblyézés, hullott ágak, levelek, termésmaradványok összegyűjtése, tősarjak eltávolítása, esetlegesen bekövetkező, a fák vitalitását súlyosan veszélyeztető rovar vagy gombafertőzések elleni védekezés; 3-4 évente tápanyagpótlás és évente 1-2x vízpótlás). A száradékolást és odukezelést vegetációs időszakon kívül kell végezni. Figyelemmel kell lenni az esetlegesen a koronában fészkelő madarak életritmusára is! Az esetlegesen szükségessé váló vegyszeres védekezést (permezetés) a tevékenységre vonatkozó előírások betartásával lehet elvégezni. A területen növényvédőszert és irtószereket csak a fák egyedi védelme érdekében szabad használni.
18
4.3.1.2. Közlekedést érintő kezelési előírások Nincsenek ilyen jellegű veszélyeztető tényezők. 4.3.1.3. Építési tevékenységeket érintő kezelési előírások A fák és cserjék környezetében építési engedély csak feltételekkel, a fák védelmét szolgáló védőintézkedések előírásával adható ki. Tilos olyan jellegű tevékenységet folytatni (építkezés, tereprendezés), amely a fák, cserjék épségét, illetve a terület eredeti rendeltetését zavarja, vagy veszélyezteti. A fák környezetében (védőövezetében) talajbolygatással is járó építési tevékenység nagymértékben veszélyezteti azok életlehetőségeit, ezért az nem engedélyezhető. Nem engedhető a gyökérzet csonkolásával járó szintkialakítás. Tilos a védett fajok környezetében/védőövezetében a talajfelszín letermelése, illetve feltöltése. A védőövezeten belül tilos a talajt burkolattal fedni. Amennyiben a védőövezeten belül már létezik burkolat, úgy a védőövezet betartása annak felújításakor jut érvényre. 4.3.1.4. Oktatást, bemutatást érintő kezelési előírások A „Természetvédelmi terület” jelzőtábla kihelyezése pótlandó. A tulajdonosnak továbbra is biztosítania kell a terület látogathatóságát. 4.3.1.5. Táj- és kultúrtörténeti értékek A kert növényanyagát (elsősorban a védetté nyilvánítás indokaként felsorolt fajokat és egyedeket ) meg kell őrizni. 4.3.2. Adminisztráció a) Védetté nyilvánítás, védelem feloldása A „Dr Greutter István egyedi fa és növényfajtái” védelmét a Miskolc város Tanácsa Végrahajtó Bizottsága V-48/Tk.43.283/1979.IV.12.VB határozatásban mondta ki. Az eredeti határozatban szereplő Dr Greutter István halála miatt új természetvédelmi kezelő megnevezése szükséges. A jegyző korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a természetvédelmi területet károsító vagy súlyosan veszélyeztető tevékenységeket. A határozat – a természetvédelmi terület közvetlen vagy súlyos sérelme, illetve veszélyeztetése esetén - a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható. A Természetvédelmi Törvény értelmében (1996. évi LIII.) fel kell oldani a természetvédelmi terület védettségét, ha annak fenntartását természetvédelmi szempontok a továbbiakban nem indokolják. A helyi természetvédelmi terület védettségének a feloldásához az illetékes természetvédelmi hatóság véleményét be kell szerezni. A természetvédelmi hatóság- állásfoglalása alapján - a nyilatkozatát 60 napon belül adja meg. A helyi védetté nyilvánítás esetén a települési önkormányzat jegyzője a védetté nyilvánító, illetve a védettség feloldásáról rendelkező önkormányzati rendeletet - nyilvántartási célból - hivatalból meg kell hogy küldje az illetékes természetvédelmi hatóságnak (Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség). 5. MUNKATERV 5.1. Középtávú munkaterv A kezelési terv érvényességi idejére (2006-2010) vonatkozó időszak alatt a következő eredményeket kell elérni:
19
-A természetvédelmi terület állapotának stabilizálása -A természetvédelmi terület szélesebb körben való megismertetése 5.2. Éves munkaterv 2007: A rendeletben szereplő DR Greutter István helyett új területkezelő megbízása. Védettséget jelző tábla kihelyezése A védettség minőségének egyértelműsítése (egyedi védelem, vagy területi védelem) Az Avasi Arborétumhoz való csatlakoztatás lehetőségének megvizsgálása Cserjeritkítás, tisztítás Kaszálás, gereblyézés (4-5 alkalom/év) Szükség esetén vízpótlás egy alkalommal 40 liter víz/fa Növényvédelmi beavatkozás (ha szükséges) 1-2 (3) alkalom Száraz, lehullott gallyak, termésmaradványok, levelek összegyűjtése 2008: Kaszálás, gereblyézés (4-5 alkalom/év) Szükség esetén vízpótlás egy alkalommal 40 liter víz/fa Száraz, lehullott gallyak, termésmaradványok, levelek összegyűjtése Növényvédelmi beavatkozás (ha szükséges) 1-2 (3) alkalom 2009: Kaszálás, gereblyézés (4-5 alkalom/év) Szükség esetén vízpótlás egy alkalommal 40 liter víz/fa Növényvédelmi beavatkozás (ha szükséges) 1-2 (3) alkalom Száraz, lehullott gallyak, termésmaradványok, levelek összegyűjtése 2010:Kaszálás, gereblyézés (4-5 alkalom/év) Szükség esetén vízpótlás egy alkalommal 40 liter víz/fa Száraz, lehullott gallyak, termésmaradványok, levelek összegyűjtése A kezelési eredmények összegzése. A Kezelési terv felülvizsgálata, és a következő öt éves ciklusra való elkészítése. 6. A TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERV VÉGREHAJTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS A TERV FELÜLVIZSGÁLATA A természetvédelmi kezelési tervben foglaltakat Miskolc Megyei Jogú Város jegyzője ellenőrzi. A kezelési terv felülvizsgálatának tervezett időpontja 2010. Az új kezelési terv életbe lépésének időpontja 2011.
II A TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERV A 4. pontban foglaltak szerint
20
MELLÉKLETEK 1. Védetté nyilvánítási rendelet másolata (III/1985) (2 oldal) 2. Miskolc Megyei Jogú város Önkormányzatának82/1993 (XII:30) számú rendelete a Miskolc, Aulich utca és Perczel Mór utca között lévő Greutter kert beépítési szabályairól (4 oldal) 3. Topográfiai térkép (EOV) másolata (M=1:10000) a védett terület határának jelzésével 4. Légifelvétel (2000) másolata 5. Földi fotók
21
22
23
24
25
26
27
Topográfiai térkép (EOV 1:10 000)) másolata a természetvédelmi terület telekhatár jelölésével
Légifelvétel (2000) másolata a védett területről 28
Földi felvételek
A kert bejárata a ház fölé magasodó gyantás cédrussal
Hatalmas páfrányfenyő
A telekhatárhoz közel található 3 szelídgesztenyefa
29
A kerítés mentén burjánzó Rhus sövény
A folyamatos telepítések eredményeként besűrűsödött növényállomány
30
