B E S Z Á M O L Ó A TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET ÉVI ÜZLETI ÉVÉRİL SZÓLÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRİL

BESZÁMOLÓ

A TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET 2010. ÉVI ÜZLETI ÉVÉRİL SZÓLÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRİL

Nyilvánosságra hozatali követelmények 2010.

A TétiTakarékszövetkezet A hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 137/A § és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. (IX.4.) Korm. Rendeletben elıírtak szerint a következıkben részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra. A Takarékszövetkezet a külön jogszabály szerinti nyilvánosságra hozatal követelményének teljesítése során nem köteles nyilvánosságra hozni: a) a nem lényeges információt és b) védett, vagy bizalmas információt. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK

A Téti Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy ez által ne veszélyeztesse a biztonságos mőködést. A kockázatkezelésre vonatkozó elveket és módszereket a belsı tıke megfelelési értékelési folyamatokról szóló szabályzatokban rögzítettek szerint végzi.

Kockázatkezelési alapelvek: A

Takarékszövetkezet

által

meghatározott

belsı

tıkeszükségletnek

mindig

megfelelı tıketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tıkekövetelmény felett (Biztonságos mőködés elve)

A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az

érdekkonfliktusokat,

összeférhetetlenségi

helyzeteket.

A

kockázatkezelési

módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelıs személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. A

(Összeférhetetlenség elve)

Takarékszövetkezet

a

kockázatkezelési

módszereinek

és

folyamatainak

kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére

bocsátott szabályzatokat, együttmőködik az intézményvédelmi

rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében

Téti Takarékszövetkezet

és

a

minimális

tıkekövetelmény mértékének, valamint a belsı

2


tıkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belsı tıkeszükséglet megfelelıségének ellenırzésében (Együttmőködés elve) A Takarékszövetkezet kockázatokat csak a belsı szabályokban meghatározott mértékig és keretek között vállal. (Óvatosság elve) A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) A

kockázatkezelési

módszereknek

és

kontrolloknak,

a

kockázatkezelés

költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával.(Költséghaszon elve) A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése elıtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet is. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fı funkciók ellátásáról: 1. Kockázati

kitettségek

és

a

kitettségeket

mérséklı

tételek

azonosítása,

számbavétele, nyilvántartása 2. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerő sítése 3. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozódöntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését 4. Kockázatok alakulásának figyelése 5. Kockázatokra vonatkozó belsı és külsı jelentések A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem

vállal

kockázatot

jogszabályok

által

tiltott

vagy

jogszabályba

ütközı

tevékenységekkel illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemő magatartása a Takarékszövetkezet számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelytıl várható, hogy a fizetıképességi mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken.

Kockázati stratégia

A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája a belsı tıkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a kockázatokkal kapcsolatos általános Téti Takarékszövetkezet

3


irányvonalát, mely az alábbi témakörökre terjed ki: 1.) Kockázatvállalási politika 2.) Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság 3.) Kockázati szerkezet 4.) Kockázatkezelés szervezete 1) Kockázatvállalási politika: A kockázatvállalási politika tartalmazza a takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. A kockázatvállalási politika az egyes meghatározó kockázatokra különkülön is tartalmaz alapelveket.

2) Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság: A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága megmutatja, hogy: milyen típusú kockázatokat, milyen mértékben vállal fel, mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, milyen módon ellenırzi és jelenti a kockázatokat. 3.) Kockázati szerkezet

A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetık meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet. Belsıleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, és szükséges-e utánuk pótlólagos tıke képzése. A kockázati szerkezetet a Takarékszövetkezet a tárgyévre és a stratégiai tervével azonos idıszakra is kidolgozza. - A szabályozási tıkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választott módszerek: Hitelezési kockázat - sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés - pénzügyi biztosítékoknál: egyszerő módszer, garanciák, készfizetı kezessége esetében sztenderd módszer Téti Takarékszövetkezet

4


Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere Devizaárfolyam kockázat - sztenderd módszer Mőködési kockázat - alapmutató módszer 4.) Kockázatkezelési szervezet: A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési rendszerét úgy alakította ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitőzések megvalósítását. A Takarékszövetkezet a kockázatok figyelésére, elemzésére kockázatkezelı munkakört alakított ki, de a kockázatok elızetes kiszőrésében az illetékes döntési szinteken lévı dolgozók is részt vesznek. A kockázatkezelı feladata elsısorban : •

a piaci, hitelezési kockázati kitettségek folyamatos figyelemmel kísérése,

•

egyedi esetekben a szükséges intézkedések meghozatalának kezdeményezése,

•

mőködési kockázatok feltárása, nyilvántartása, mérése

•

elızetes tıkeszükséglet számítása

Munkáját az elnök-ügyvezetı irányítása alatt végzi, de folyamatos kapcsolata van az ügyvezetéssel és a belsı ellenırzéssel. A kockázatkezelı az Igazgatóságnak kéthavonta, a Felügyelı Bizottságnak pedig negyedévente beszámol a Takarékszövetkezet kockázatainak alakulásáról. A tıkemegfelelés elengedhetetlen része a kockázatok mérése és a kockázatokra elkülönített tıkének a tényleges kockázatokkal történı összevetése. A Takarékszövetkezet rendszeresen végzi a hitelezési, kereskedési könyvi kockázatok, illetve a tevékenység egészében felmerülı kamat,- árfolyam- és árukockázat szabályozás által megadott módszerekkel történı felmérését, a kockázatokhoz tartozó tıkekövetelmény meghatározását, illetve annak áttekintését, hogy a kimutatott tıkekövetelmény folyamatosan rendelkezésre áll-e. A Takarékszövetkezet azzal is törekszik a kockázatmérséklésre, hogy a hitelezési tevékenysége keretében a kockázatvállalással járó ügyletek engedélyezésekor a követelését fedezetekkel kell biztosítania. A

hitelbiztosítéki

szerzıdéseknek

jogilag

érvényesnek

és

bírósági

úton

végrehajthatónak/kikényszeríthetınek kell lenniük.


5


A Takarékszövetkezetnél az ügylet fennállása alatt a folyamatos utógondozás végzése kötelezı, amelynek keretében többek között a biztosítékok meglétét, állagát is rendszeres idıközönként - esetenként helyszínen is - ellenırizni kell. A felülvizsgálatkor az ellenırzésnek ki kell térnie arra is, hogy a biztosíték állaga, értéke forgalmazhatósága vagy jogi státusa nem sérült-e a Takarékszövetkezet hátrányára. Az adós pozíciójának romlása esetén, illetve fedezet értékének elvonásának vagy csökkenésének megállapításakor azonnal intézkedni kell. (Pótlásról gondoskodni vagy a Ptkban lefektetett joggal élni.)

A Téti Takarékszövetkezet tıkemegfelelése Szavatoló tıkével kapcsolatos információk A Takarékszövetkezet szavatoló tıkéjének összetevıit a következı táblázat mutatja be: Adatok millió Ft-ban

Megnevezés Jegyzett tıke Tıketartalék Eredménytartalék Általános tartalék Lekötött tartalék Általános kockázati céltartalék Mérleg szerinti eredmény Immateriális javak ALAPVETİ TİKE JÁRULÉKOS TİKE SZAVATOLÓ TİKE

2010.12.31 65,450 10,224 695,760 96,510 6,127 35,190 65,870 -17,297 957,834 0 957,834

A takarékszövetkezet tıkemegfelelése A belsı tıkekövetelmény számítás azokat a takarékszövetkezeti folyamatokat foglalja magába, mellyel az irányítást ellátó vezetı testület biztosítja, hogy: a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot azonosítja, méri, összesíti, meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belsı tıke nagyságát, hatékony kockázatkezelési rendszert mőködtet, és azt folyamatosan fejleszti. A szabályozási tıkekövetelmény (I. pillér) méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választott módszerek: •

Hitelezési kockázat – sztenderd módszer


6


•

Hitelkockázat mérséklés – pénzügyi biztosítékoknál: egyszerő módszer, garanciák, készfizetı kezessége esetében sztenderd módszer

•

Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere

•

Devizaárfolyam kockázat – sztenderd módszer

•

Mőködési kockázat – alapmutató módszer

A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C §-ában, 76/K §-ában és a 145/A §-ában szereplı arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minısíti magát, mert: nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyőjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz termékeit és szolgáltatásait Magyarországon nyújtja, nem végez határon átnyúló szolgáltatást viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, a Hpt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különbözı típusú piaci és mőködési kockázatok minimális tıkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek: A belsı tıkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, melyekkel a Takarékszövetkezet biztosítja, hogy •

az összes lényeges kockázatot megfelelıen azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje;

•

meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belsı tıke nagyságát, és folyamatosan biztosítja, hogy a lényeges kockázatokhoz megfelelı tıkefedezet álljon rendelkezésre

•

hatékony kockázatkezelési rendszert mőködtet, és azt folyamatosan fejleszti.

A belsı tıkeszámítás két fı részre bontható: •

egyrészt kockázat-típusonként számítja a szükséges tıkét;

•

másrészt, ezen felül ún. tıkepuffert és stressz puffert is számszerősít.


7


Kockázatok tıkekövetelménye, tıkemegfelelés

Adatok millió Ft-ban Kockázatok tıkeszükséglete összesen I. pillér ebbıl: hitelezési pozíció-,devizaárfolyam és árukockázat mőködési (alapmutató módszer) Tıkepuffer értéke Összes tıkeszükséglet a 2.pillér alatt tıkepufferrel és stressz pufferrel

333,89 250,67 8,735 74,485 66,778 400,668 22,95% 19,12%

Tıkemegfelelési mutató a 1.pillér alatt Tıkemegfelelési mutató a 2.pillér alatt

A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tıkekövetelményének meghatározását sztenderd módszerrel végzi. A kockázattal súlyozott kitettség érték a szavatoló tıkébıl le nem vont kitettség - a külön jogszabályban meghatározott - kockázati súllyal szorzott értéke. A sztenderd módszer alkalmazása esetén a

kockázattal

súlyozott

kitettség

érték

meghatározásakor minden kitettséget be kell sorolni a következı kitettségi osztályok valamelyikébe: a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, b) regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség, c) multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség, d) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség, e) vállalkozással szembeni kitettség, f) lakossággal szembeni kitettség, g) ingatlannal fedezett kitettség, h) késedelmes tétel, i) egyéb tétel.


8


Kitettségi osztályok szerinti kockázati kategóriák tıkekövetelménye: Adatok millió Ft-ban Kitettségek

Kockázattal

Mérlegen kívül

3168,572

0,000

0,000

47,280

50,156

57,310

3644,830 356,612 1412,723 1240,296 225,890 262,170

0,000 9,484 181,616 64,933 0,000 0,000

807,912 273,960 1041,720 603,158 224,515 124,804

64,633 21,917 83,338 48,253 17,961 9,984

10358,373

306,189

3133,379

250,670

Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok vagy helyi

súlyozott kitett.érték

Tıkekövetelmény

Mérlegtétel

0,000

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Egyéb tételek Összesen

Hitelezési és felhígulási kockázat Takarékszövetkezetünk a kintlévıségek minısítését az alábbi általános szabályok szerint végzi: -

A kintlévıségek minısítését teljes kiegyenlítésig havonta végzi

-

Takarékszövetkezetünk a kintlévıségek minısítését egyedi értékeléssel végzi

-

Az ügyleteket 3 Millió Ft-ot meg nem haladó mértékben egyszerősített eljárással- a késedelmes napok szerinti értékeléssel soroljuk be minısítési kategóriákba, felette egyedi eljárással.

-

A Hpt. 79.§ szerinti nagykockázat vállalás szerinti ügyletek értékelése egyedi minısítési értékeléssel történik.

-

Az egyedi minısítési eljárás alá tartoznak azok a kintlévıségek (lakossági-fogyasztási, egyéni vállalkozói, vállalkozói és önkormányzati hitelek, egyéb követelések), amelyek esetében az ügyfél/partnerrel szemben fennálló követelés a minısítés idıpontjában a 3.000 e Ft-ot meghaladja. A befektetéseket, vagyoni érdekeltségeket, követelés ellenértékeként

átvett

és

egyéb

eszközöket

és

a

mérlegen

kívül

vállalt

kötelezettségeket a következı szempontok alapján kell minısíteni: a. az ügyfél-, illetve partnerminısítés: a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelı képessége, és az ezekben bekövetkezı változások, Téti Takarékszövetkezet

9


b. a törlesztési rend betartása (késedelmi idı): a kintlévıség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tıke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, c. az ügyfélhez kapcsolódó ország kockázat és az abban bekövetkezett változás, d. a tétel továbbértékesíthetısége, mobilizálhatósága (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhetı piaci árak, a kibocsátó saját tıkéjében való részesedés a befektetés arányában), e. a tételbıl adódó veszteségnek minısülı jövıbeni kifizetési kötelezettség valószínősége f. a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetısége és az ezekben bekövetkezett változás.

Értékvesztés elszámolása visszaírása Az ügyfélkövetelések esetében a takarékszövetkezet értékvesztést számol el, amennyiben a követelés könyv szerinti értéke és várhatóan megtérülı értéke között a minısítés idıpontjában veszteségjellegő különbözet mutatkozik. A takarékszövetkezet értékvesztést számol el az átvett eszközök, a készletek és egyéb követelések után. A takarékszövetkezet a mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képez. A takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés nagyságát az egyszerősített minısítés hatálya alá tartozó tételek esetében az alábbi mértékek alapján határozza meg, a bruttó könyv szerinti érték %-ban. Külön figyelendı Átlag alatti Kétes Rossz

5% 25 % 60 % 100 %

Az egyedileg minısített eszköztételek esetében minısítési kategóriánként az egyedileg elszámolt értékvesztést úgy határozza meg a takarékszövetkezet, hogy az értékvesztés állománya és az eszköz bruttó könyv szerinti ill. bekerülési értékének hányadosa az alábbi sávokba essen:


10


Külön figyelendı: Átlag alatti Kétes Rossz

1 - 10 % között 11 - 30 % között, 31 – 70 % között 71 -100 % között

A hitelkockázat –mérséklés figyelembe vétele elıtti kitettség átlagos értéke kitettségi osztályonként:

Adatok millió Ft-ban

Kitettségi osztályok

Átlagos kitettség

Regionális kormányok vagy helyi önkorm. Vállalkozások

14,273 14,716

Lakosság

0,486

Ingatlan

5,073

Késedelmes tételek

0,485

Késedelmes tételt és a hitelminı ség-romlást szenvedett kitettségek állománya:

Adatok millió Ft-ban

90 napot meghaladó késedelmes tételek megoszlása Ügyfél kategória Összeg Nem pénzügyi vállalkozások

11,782

Jogi személyiség vállalkozások

11,782

Nem jogi személyiség vállalkozások Háztartások Egyéni vállalkozók

0 377,063 17,709

Lakosság

359,354

Összesen

388,845


11


A kitettségek hátralévı futamidı szerinti csoportosítása: Adatok millió Ft-ban

Hátralévı futamidı Ügyfél-kategória

Éven belüli 1-5 év

Önkormányzatok Nem pénzügyi váll. Lakosság Egyéni vállalkozók Nonprofit szervezetek Összesen

32,076 311,050 101,783 274,160 4,968 724,037

Összesen

5 éven túl

23,880 80,368 788,605 25,793 0,000 918,646

239,649 1 530,151 271,978 0,000 2 041,778

55,956 631,067 2 420,539 571,931 4,968 3 684,461

Az elszámolt és visszaírt értékvesztés, illetve képzett és felhasznált céltartalék, külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeg:

Adatok millió Ft-ban Értékvesztés állomány

Ügyfél kategória

Nyitó áll.

Képzés

Tárgy évi

Elızı évi

minısítés miatt

állományból visszaírás

állományból visszaírás

Záró állomány

Nem pénzügyi vállalkozások

88,049

35,281

23,968

60,189

39,173

Jogi személyiség váll.

74,943

22,799

12,621

58,242

26,879

Nem jogi személyiség váll. Háztartások Egyéni vállalkozók Lakosság Egyéb (Önkorm. + Non-profit)

13,106 322,472 34,32 288,152 0,551

12,482 297,025 17,014 280,011 4,252

11,347 216,416 13,781 202,635 2,443

1,947 21,746 2,665 19,081 0

12,294 381,335 34,888 346,447 2,36

Összesen

411,072

336,558

242,827

81,935

422,868


12

Nyilvánosságra hozatali követelmények 2010. Adatok millió Ft-ban Céltartalék állomány Ügyfél kategória Nem pénzügyi vállalkozások Jogi személyiség vállalkozások Nem jogi személyiség vállalkozások Háztartások Egyéni vállalkozók Lakosság Egyéb (Önkormányzat + Non-profit) Általános kockázati céltartalék

Nyitó állomány

Képzés

Felszabadítás

Záró állomány

2,223

3,554

2,415

3,362

1,319

2,348

1,303

2,364

0,904 5,638

1,206 1,852

1,112 1,428

0,998 4,794

4,361 0,009

1,224 0,628

1,428 0

4,157 0,637

0,02

0,538

0,04

0,518

37,1

2

0

39,1

A kitettség földrajzi- legalább országonkénti- megoszlása kitettségi osztályonként Takarékszövetkezetünk nem végez határon átnyúló tevékenységet.

A kitettségek gazdasági ágazat szerinti megoszlása kitettségi osztályonként

Ágazat megnevezése

2010. év millió Ft

Mezıgazdaság Bányászat Feldolgozó ipar Villamos energia,-gáz-, gızellátás, légkondícionálás Vízellátás, szennyvíz győjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás Építıipar

632,845

Kereskedelem, gépjármőjavítás Szálláshely- szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Szállítás, raktározás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Egyéb tevékenységek Összesen:


%

41,230

52,61 0,00 3,43

9,861

0,82

10,000 80,211

0,83 6,67

166,891 8,328

13,87 0,69

36,102

3,00

56,071

4,66

61,848 99,613 1 203,000

5,14 8,28 100,00

13


Sztenderd módszer A takarékszövetkezetek a PSZÁF által elfogadott hitelminı sítı szervezeteket fogadták el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tıkekövetelményét a

Hpt.

76/A.

§ értelmében

sztenderd módszer szerint, a hitelezési kockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerősített módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet

minden

kitettséget

a

Hkr.-ben

meghatározott

kitettségi

osztályok

valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet elıírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külsı hitelminısítı szervezet általi hitelminı sítése ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminı sítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye.

Hitelezési –kockázat mérséklés

A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályok fıbb elvei: Takarékszövetkezetünk nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok fıbb elvei A fedezet meghatározásakor a takarékszövetkezet az ügylet jellegét, az ügyfél és partnerminısítést, valamint a fedezetek értékállandóságát veszi figyelembe. Tekintettel kell lenni arra is, hogy a pénzügyi biztosíték, fedezet hátralévı futamidejének el kell érni a kötelezettség (kitettség) futamidejét A Takarékszövetkezet – mint sztenderd módszert alkalmazó hitelintézet – a szabályozói tıkekövetelmény

megállapítása

során

a

kockázattal

súlyozott

kitettség

értékének

meghatározásakor a hitelezési kockázat csökkentésére kizárólag a Hkr-ben meghatározott feltételeknek megfelelı hitelkockázati fedezetet vesz figyelembe. A Takarékszövetkezet a fedezetek értékének változásait, a fedezetek elfogadhatóságának szempontjaiban bekövetkezett változásokat rendszeres idıközönként figyeli és ellenırzi, valamint utólagosan is felülvizsgálja, amelyrıl jelentést készít. Téti Takarékszövetkezet

14


Kockázatmérséklésre és fedezetekre vonatkozó alapelvek: Valamennyi kihelyezésrıl, illetve kockázatvállalásról szóló döntés eljárásában érvényesülni kell az alábbiaknak: • Az aktív ügylet létrejöttének feltétele, az ügylet kockázatával összhangban megállapított mértékő jogilag érvényesíthetı fedezet biztosítása. A kihelyezésrıl történt döntés elıkészítése keretében meggyızıdünk a szükséges fedezetek meglétérıl, a folyósítást megelızıen pedig a biztosítéki szerzıdések érvényességérıl, és érvényesíthetıségérıl. Αz elfogadott biztosítékra vonatkozó elvek: • a biztosítéknyújtó személy tulajdonában van, aki azzal szabadon rendelkezik, • eredete, továbbá pertıl, tehertıl és igénytıl mentessége, vagy fennálló terhei igazoltak, dokumentumokkal alátámasztottak, és ellenırizhetıek, • likvid és valós piaccal rendelkezik, • folyamatos, tényleges értékkel bír, az egyértelmően megállapítható, bizonyítható, • a fedezet tárgyának függvényében biztosítással rendelkezik. Takarékszövetkezetünk nem fogad el biztosítékként olyan vagyoni eszközöket, amelyek: • törvényi rendelkezések tilalma szerint nem képezhetik szokásos kereskedés tárgyát (pl.fegyverek, stb.), • per tárgyát képezik, • forgalomképesek ugyan, de értékesítésük az átlagos piaci körülményeknél nehezebben lehetséges, vagy speciális szakértelmet igényel (pl. különleges berendezések, mőkincsek, szırmeáruk stb.), • forgalmi értékük, piaci átlagár, hivatalos árjegyzék stb. hiányában, egyedi jellegük miatt, vagy az átlagosnál kockázatosabb mobilizálhatóságuk, és a kalkuláció nehézsége miatt kellı biztonsággal nem állapítható meg. Fedezetek elfogadhatóságára vonatkozó további elvek:

Az ügyfelek minısítése és a fedezetek értékelése, mindig egymástól függetlenül történik. Takarékszövetkezetünk kizárólag olyan biztosítékot fogad el, melyre a Takarékszövetkezet joga valamennyi irányadó joghatóság elıtt érvényes, kikényszeríthetı, továbbá likvid. A Takarékszövetkezet, elıre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként olyan vagyontárgyat ismer el, amelyik értékálló és likvid, és olyan hitelezési kockázat-mérséklési eljárást alkalmaz, amelynek alapján jogosult a fedezetül szolgáló vagyontárgy ésszerő idın Téti Takarékszövetkezet

15


belüli - bírósági végrehajtás keretében vagy bíróságon kívül történı - értékesítése vagy megtartása alapján a biztosított követelés kielégítésére. A fedezet meghatározásakor minden esetben figyelembe vesszük az ügylet jellegét, az ügyfél személyét (ügyfél-, illetve partnerminısítés) és a fedezetek jövıbeni értékállóságát. A fedezetül felajánlott vagyontárgyra legkésıbb a hitel folyósításáig, minimum a fedezeti érték összegével azonos értékő vagyonbiztosítással, vagy a biztosító társaság által kiállított biztosítási ajánlattal kell a tulajdonosnak rendelkezni, melyben a Takarékszövetkezet kedvezményezetti joga is fel van tüntetve. A fedezettség optimalizálása érdekében a Takarékszövetkezet által kockázatosnak minısített konstrukciók, illetve nagykockázatnak minısülı kihelyezés esetében az adott ügylethez többféle biztosíték együttes kikötésére kell törekedni. A monitoring a Takarékszövetkezet részérıl a fedezetek állagának és értékének módosulását, emiatt

a

fedezettség

változását,

a

fedezetek

elfogadhatósága

érvényessége

és

érvényesíthetısége szempontjainak rendszeres figyelemmel kísérését, ellenırzését, valamint folyamatos felülvizsgálatát jelenti. A takarékszövetkezetnél az ingatlan fedezetek értékelését és felülvizsgálatát külsı ingatlanszakértı végzi. Az elismert biztosítékok fı típusai A

Hitelezési

kockázat

minimális

szabályozási

tıkekövetelménye

megállapításának

szabályairól szóló szabályzat szerint az alábbi biztosítékokat ismeri el Takarékszövetkezetünk tıkekövetelmény mérséklı tételként: Elıre rendelkezésre bocsátott biztosítékok:

A Takarékszövetkezetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénz vagy betét,

központi kormány, központi bank által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítı értékpapír, amelyet egy elismert külsı hitelminısítı szervezet minı sített és legalább 4. hitelminı sítési besorolású,

az életbiztosítási kötvényt vagy szerzıdést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvénybıl vagy szerzıdésbıl eredı követelésre zálogjogot alapítottak, valamint

a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja

garancia és készfizetı k e z e s s é g Téti Takarékszövetkezet

16


Elismerhetı, elıre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet nyújthat

központi kormány és központi bank,

regionális kormány és helyi önkormányzat,

multilaterális fejlesztési bank,

hitelintézet és befektetési vállalkozás,

vállalkozás, ideértve a hitelintézet és a befektetési vállalkozás anyavállalatát, leányvállalatát és Szmt. szerinti kapcsolt vállalkozását,

a hitelintézettel egyenértékő prudenciális szabályozásnak megfelelı pénzügyi vállalkozás.

A Takarékszövetkezet a PSZÁF által elfogadott hitelminısítı rendszereket fogadja el.

Kereskedési könyv vezetésével kapcsolatos információk:

A Takarékszövetkezet 2009. január 1-tıl kereskedési könyvet vezet, mivel forgatási célú értékpapírjainak kezeléséhez portfólió szerzıdést kötött a Takarék Alapkezelı Zrt-vel. A Takarékszövetkezet az általános kamatkockázat tıkekövetelmény megállapítására a Kkr. 4. számú mellékletében meghatározott lejárati alapú megközelítést alkalmazza. A technikai lebonyolítás a Takarékbank által készített és a Takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátott program segítségével történik. Kereskedési könyvben nem szereplı részvényekre vonatkozó információk: A pénzügyi intézményekben lévı részvények, részesedések bruttó értéke 75,798 M Ft.

Kamatkockázat A banki könyv kamatkockázat mérése sztenderd kamatlábváltozást feltételezı duration gap módszerrel történik, követve a PSZÁF megfelelı módszertani útmutatóját. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik.


17


Értékpapírosítás A Takarékszövetkezet értékpapírosításra nem számít tıkeszükségletet.

Partnerkockázat A Takarékszövetkezetnek származtatott ügyletei nincsenek, ezért partnerkockázatra nem kell tıkekövetelményt számítania. Mőködési kockázattal kapcsolatos információk: A Takarékszövetkezet a nem megfelelı belsı folyamatok és rendszerek, külsı események vagy a személyek miatt felmerülı, illetıleg jogszabály, szerzıdés vagy belsı szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkezı, eredményét és szavatoló tıkéjét érintı - mőködési kockázat tıkekövetelményét az alapmutató módszerével számítja ki. A mőködési kockázat alapmutató módszere szerinti tıkekövetelmény számítás elve azon alapul, hogy a mőködési kockázat a tevékenység méretével egyenes arányban növekszik, és a tevékenység mérete az irányadó mutatóval jól jellemezhetı. Az alapmutató módszere szerinti tıkeszámításhoz a Takarékszövetkezetnek az eredménykimutatás alapján kell kiszámolnia az irányadó mutatót az alábbiak szerint:

1. a kapott kamat és kamat jellegő bevétel, valamint a fizetett kamat és kamat jellegő ráfordítás különbözete, és 2. a bevételek forgatási célú részvényekbıl, részesedésekbıl (osztalékok, részesedések), kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, pénzügyi mőveletek nettó nyeresége és egyéb bevételek üzleti tevékenységbıl, valamint a fizetett (fizetendı) jutalék- és díjráfordítások, pénzügyi mőveletek nettó veszteség különbözete összegének hároméves számtani átlaga. A számítást a megelızı három üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolója alapján kell elvégezni. A számítások során nem lehet figyelembe venni: a. az értékvesztéssel, értékvesztés visszaírással, céltartalék képzéssel vagy céltartalék- felhasználással kapcsolatos ráfordításokat és bevételeket b. az általános igazgatási költségeket Téti Takarékszövetkezet

18


c. a kereskedési könyv részét nem képezı tételeket – ide nem értve a devizát – eladásából realizált bevételt, a pénzügyi mőveletek nettó nyereségében és a pénzügyi mőveletek nettó veszteségében szereplı eredményt, az egyéb bevételek között szereplı üzleti tevékenységbıl származó bevételt, d. az egyéb bevételek üzleti tevékenységek között szereplı, biztosítási események miatti kártérítésbıl származó bevételt.

Az irányadó mutató számítása során csak a pozitív elıjelő összeget lehet figyelembe venni. Ha ez az összeg egy év vonatkozásában negatív vagy nulla, akkor a fennmaradó két évhez tartozó pozitív összegek számtani átlagát kell figyelembe venni. Ha az összeg két év vonatkozásában negatív vagy nulla, akkor kizárólag annak az évnek az adatát kell figyelembe venni, amelynek esetében az összeg pozitív. A Takarékszövetkezet mőködési kockázatának tıkekövetelménye a fentiek szerint számított mutató 15%- a, mely 2010. évre: 80,812 millió forint.

Téti Takarékszövetkezet Igazgatósága Tét, 2011.május 12.


19

B E S Z Á M O L Ó A TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET ÉVI ÜZLETI ÉVÉRİL SZÓLÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRİL

Recommend Documents