Beszámoló a helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Bevezető 1./ Demográfiai adatok: Miskolc város népessége a 2012. január 1-i adatok szerint 166.616 fő volt, ebből a 0-18 éves gyermekek száma 28.991 fő volt, 18-24 éves fiatalkorúak száma 11.945 fő volt. 2./ Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások: Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 34/1999. számú rendeletével 2000. január 01-től a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ügyintézését az Egészségügyi és Szociális Osztályhoz telepítette. A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) rendelkezése alapján 2006. január 01. napjától a gyermekvédelmi támogatást felváltotta a gyermekvédelmi kedvezmény. Ennek a kedvezménynek nincs havi rendszeres kifizetési vonzata, az ezen támogatásban részesülő kiskorúak évente két alkalommal kapnak pénzösszeget. 2011. évben Miskolcon, havonta átlagosan 7.920 gyermek (4.445 család) részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. A kérelmezők nehéz anyagi, szociális körülmények között élő, gyermeket nevelő családok. A múlt évben 547 kérelem került elutasításra. Az elutasítások főbb indoka elsősorban az volt, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege meghaladta a hatályos jogszabályban előírt összeghatárt, néhány kérelmet pedig azért nem lehetett teljesíteni, mert a család olyan értékű vagyonnal rendelkezett, mely kizárta a támogatás megállapítását. A fenti időszakban 248 gyermek részére állapított meg Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Főosztály Egészségügyi és Szociális Osztálya (a továbbiakban: Egészségügyi és Szociális Osztály) rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, mely 3.948 eFt kiadást jelentett az önkormányzat számára. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását olyan gyermekes családok kérték, akik krízis helyzetbe kerültek, s problémájukon más módon segíteni nem lehetett. 63 kérelem került elutasításra, tekintettel arra, hogy a hatályos jogszabályban foglalt feltételek nem álltak fenn. Miskolc Megyei Jogú Városban 2011. évben egyéb, a Gyvt-ben nem szabályozott pénzbeli és természetbeni juttatások megállapítására került sor: Ifjúságvédelmi támogatást havonta átlagosan 195 olyan fiatal felnőtt részére állapítottak meg, akik felsőfokú oktatási intézményben, nappali tagozaton folytatnak tanulmányokat, s nehéz anyagi körülmények között élnek. Ezen támogatás 15.061 eFt kiadással terhelte meg a város költségvetését. 33 kérelem teljesítése nem történt meg, mert a hatályos jogszabályban előírt feltételeknek nem feleltek meg a kérelmezők.
1
A fentieken túl további természetben nyújtott támogatás, melyet a Gyvt. nem szabályoz, az alsó tagozatos tanulók kedvezményes utaztatása. Ezt a támogatást az oktatási intézményekben állapítják meg, s számolnak el a Gazdálkodási Főosztállyal. Azon gyermekek számára, akik nem önkormányzati fenntartású intézményekben folytatnak tanulmányokat, a támogatást az Egészségügyi és Szociális Osztály állapítja meg. 2011. évben 87 gyermek részesült ilyen kedvezményben, egy kérelmet nem tudtak teljesíteni, tekintettel arra, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladta a hatályos jogszabályban előírt összeghatárt. A gyermekétkeztetési kedvezményt az oktatási intézményekben állapítják meg, s számolnak el a Gazdálkodási Főosztállyal. Az adott időszakban olyan - nem önkormányzati fenntartású intézményben tanuló - gyermek nem volt, aki ilyen jellegű támogatást kért volna az Egészségügyi és Szociális Osztálytól. 3./ Az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások: A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások A gyermekjóléti alapellátásokat biztosító intézmények felépítését, jogszabályban megfogalmazott feladataikat, működésük főbb irányait az előző évek beszámolói nagy részletességgel taglalták, jelen anyagban a 2011. évben végzett feladatok felsorolásánál és a végzett tevékenységek kifejtésénél azonban ismét - ha szűkebb keretek között is - szükséges erre kitérni. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007. január 29-i ülésén fogadta el Miskolc város 20072013. évre vonatkozó Gyermekvédelmi Fejlesztési Koncepcióját, mely meghatározza azokat a továbbiakban elvégzendő alapvetően szükséges feladatokat, melyek megvalósításával Miskolc Megyei Jogú Város jelenlegi gyermekvédelmi rendszere tökéletesedik. Jelen beszámoló az alapvető 2011. évi szakmai feladatok bemutatása mellett a Koncepció 2011. évre vonatkozó feladatainak megvalósítását is tartalmazza. 3.1. Gyermekek napközbeni ellátása A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni olyan gyermekek számára, akiknek szülei, törvényes képviselői a gyerek napközbeni ellátásáról nem tudnak gondoskodni. Bölcsődék A Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata az Egyesített Bölcsőde és Egészségügyi Szolgálathoz (továbbiakban: MEBESZ) tartozó 10 tagbölcsődében biztosítja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 42. §-ban előírt módon a gyermekek napközbeni ellátását. 2010. évben 1204 gyermek, 2011. évben 1170 gyermek vette igénybe a bölcsődei ellátást, december 31-én 598 gyermeket gondoztak. A bölcsődékben 98 %-os volt a beíratott gyermekek százalékos aránya, a tényleges kihasználtság 75 %-os volt. A 31/2009. (XII.22.) SZMM rendelet módosította a bölcsődék működési feltételeit. Egy bölcsődei csoportban legfeljebb 12 gyermek gondozható, illetve ha minden gyermek betöltötte a második életévét, akkor 14 gyermek. Eltörölte ez a rendelet a csoportok 120 %-os feltöltöttségét. 2
2006-tól az egész város területén megnövekedett az igény a bölcsődei ellátás iránt. Az SZMM rendelet végrehajtása módot adott arra, hogy a megnövekedett igényeket az Intézmény kielégítse. A fenntartó a beíratott és előjegyzett gyermekek száma alapján 2010. júliusától engedélyezte a férőhelyek bővítését 698 főre. Ennek a férőhelyszámnak a módosítását kellett kérni 2011. július 1től, mert a bölcsődék első négyhavi kihasználtsága a 70 % alá esett, az előjegyzett gyermekek beszoktatása sem a tervezett ütemben haladt. 2011. júliusában kezdődött az ÉMOP 2008.4.2.1.B.C.elnyert pályázat kivitelezői megvalósítása három bölcsődében. A 95 MFt bruttó összegű pályázatból az önrész 8,814 MFt. volt. Az összegből a Kilián és a Heim Pál Bölcsődékben a nyílászárók cseréje, hőszigetelő külső falburkolat, fűtési rendszer korszerűsítése, fürdőszobák felújítása, akadálymentesítés valósult meg, illetve mindez a Margaréta Bölcsőde 1/3 részére vonatkozóan. Hatósági szerződés keretében további két bölcsőde felújítása történt meg; a Napsugár Bölcsődében a gyermekcsoportok fürdőszobáinak és levegőztető teraszának felújítása, a Dobó Katica Bölcsődében a bejárati ajtók cseréje és a teraszárnyékolók felújítása. Mind az öt bölcsődében korszerű játszóudvar kialakítására is sor került. A bölcsődék feladata a családban nevelkedő, a szülők munkavégzése, betegsége vagy egyéb ok miatt ellátatlan, három éven aluli gyermekek nappali felügyelete, gondozása, nevelése a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet szerint. A jogszabályi és a helyi sajátosságok figyelembevételével 2009. évben elkészült az intézményi Felvételi Szabályzat. A szülők naprakész tájékoztatása, az igények rugalmasabb kielégítése, a felszabaduló helyek lehetőleg azonnali betöltése érdekében internet alapú bölcsődei nyilvántartó programot fejlesztettek ki, ami jelenleg kipróbálás alatt van. Ettől várják az igények és lehetőségek még jobb összhangját, a meglévő kapacitás teljes kihasználását. Teljes körű bevezetését 2011. őszétől, az új gondozási év kezdetétől tervezték, de a program még nem működik megbízhatóan. Szakmai munka A bölcsődei ellátás minőségének javítása kiemelt szakmai cél. Ennek elősegítésére 2006-tól függetlenített szakmai tanácsadó segíti a bölcsődékben folyó gondozási-nevelési munkát. 2007. évben műhelymunka keretében megtörtént a gondozási-nevelési munka folyamatainak egységes értelmezése, az alapelveknek megfelelő legjobb módszerek alkalmazásának kidolgozása és a napi munkába való beépítése. Az Intézményben új szakmai tanácsadó került kinevezésre, akinek fő célkitűzése programjában a felnőttképzési akkreditáció, a továbbképzések meghonosítása a régióban. A Debreceni Egyetem Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolai Karával együttműködési megállapodást kötött az Intézmény, ami egyrészt arra ad lehetőséget, hogy rendezvények két helyszínen, több hallgató számára és kevesebb utazással elérhetők legyenek, másrészt olyan továbbképzések kidolgozására és lebonyolítására kerülhet sor, amit egymás dolgozói a szociális szféra dolgozói, elsősorban kisgyermek gondozónők számára, és a védőnők számára akkreditáltatnak. A kettős akkreditációval elő tudják segíteni a közös részvételt, a szakmai és személyes kapcsolatok erősödését, hiszen ez a jövő útja, mind a dolgozók, mind az ellátott gyermekek és szüleik érdeke. 2011. március 16-án „Felelősséggel az utódokért” című konferenciát, 2011. április 28-án „Bölcsődék Napja 2011.” szakmai tanácskozást szerveztek. A szakképzések területén együttműködtek a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményben működő Felnőttképzési és Kisgyermek-nevelési Karával, valamint több középfokú szakképző intézménnyel 3
is (Ferenczi Sándor Szakközépiskola, Krúdy Oktatási Központ, Mentor Gimnázium és Szakképző Iskola). A képzőhelyek folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a városban működő terepgyakorlatra kijelölt bölcsődékkel. A gyakorlatok megfelelő szintű oktatói támogatása érdekében 3 dolgozó szerzett tereptanári szakképesítést. A szakmai munka emelése érdekében az alábbi kiemelt feladatokat látták el: - a dolgozók képzettségének javítása, - szakmai műhelymunka, szakmai napok hagyományának folytatása -belső és külső továbbképzéseken való részvétel - felnőtt oktatásba való bekapcsolódás - saját akkreditált képzések indítása a régió szakemberei számára - a kisgyermekgondozónő-képzésbe való bekapcsolódás - saját oktatók kinevelése 2011. év kiemelkedő szakmai eredménye a minőségirányítási rendszer kidolgozása a MEBESZ egész működésére vonatkozóan. A minőségirányítási rendszer kidolgozása kapcsán a következő dokumentumokat készítették el: 1. Minőségfejlesztésben résztvevő bölcsődei team munkaterve (A feladatok ütemezése) 2. MEBESZ Bölcsődei ellátás standardja (Az érvényben lévő törvények, szakmai szabályzók, módszertani levelek figyelembe vételével a helyi sajátosságokkal szinkronban) 3. Egységszintű működési szabályzat (Első körben a bölcsődevezetők gyűjtötték össze saját működési rendjük szabályait, ebből kiemelésre kerültek a bölcsődei egységre érvényes szabályok és mellékletekbe kerültek a bölcsődénként eltérő szabályok. 4. Bölcsődei teljesítményértékelés (A teljesítményértékelésekhez szakterületenként tartozott egyegy értékelő lap, mely az önértékelést és vezetői értékelést is szolgálja. Ezzel segíti a dolgozók munkájának objektív értékelését valamint az egyéni fejlesztési célkitűzések megfogalmazását.) 5. Bölcsődei egység indikátorai (Kiemeltek néhány mérőszámot, mely számszerűsítve mutatja a bölcsődei ellátás minőségének színvonalát.) 6. Beszámoló a bölcsődei egység 2011. évi minőségfejlesztési tevékenységeiről (Intézményi szinten a bölcsődei terület dolgozói számára készült beszámoló tartalmazta az év folyamán végzett minőségfejlesztési tevékenységeket és a következő évre tervezett célokat, feladatokat.) 7. Bölcsődei fejlesztési terv 2012. évre (Ez három területet jelöl meg a bölcsődei területen: az adminisztrációs feladatok színvonalának javítását, a gyermekvédelmi feladatok tartalommal való megtöltését, valamint a SNI gyermekek fejlesztésének elindítását.) 8. Feljegyzések az előaudit tapasztalatairól 2011. december 12-13. 9. Szülői és dolgozói elégedettségi vizsgálat. Gyermekvédelmi feladatok ellátása Család- és gyermekvédelmi feladatait az Intézmény a gondozónők munkáját segítve, a mindennapi gyermekellátás mellett, azt kibővítve igyekszik ellátni. Fontosnak tarják az intézményben dolgozó valamennyi kolléga szociális és gyermekvédelmi szemléletének fejlesztését, rendszerszemléletük kialakítását, valamint a városban található, a rászoruló gyermekek és családjaik számára elérhető szolgáltatásokról való információk elérhetővé tételét. Rendszeresen tájékozódnak a szakmai háttéranyagokból, továbbképzéseken vesznek részt, belső 4
továbbképzések, szakmai napjaik témájául választják a gyermekvédelmi feladatokat. A miskolci bölcsődékben elmondható, hogy kiemelkedő súlyú, a gyermekek súlyos veszélyeztetettségét feltáró esetre nem volt példa, a gyermekek a saját gondozónői rendszernek köszönhetően körültekintő gondoskodás, nevelés részesei. A családokkal, a szülőkkel való napi kapcsolat jelentős mértékben hozzájárul a korai időszakban jelentkező problémák felismeréséhez, majd szükség esetén a szülőkkel történő problémafeltáró beszélgetéshez is. A gyermekvédelmi védőháló a védőnők segítségével egyre szorosabb, melyet a Miskolci Gyermekvédelmi Központ és a két gyermekjóléti szolgálat munkatársai is erősítenek esetenként együttműködésükkel. 2011. decemberétől új gyermekvédelmi felelőse van az intézménynek, akinek feladata új tartalommal feltölteni ezt a munkát. Fogyatékos és sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek ellátása A három éven aluli fogyatékkal élő gyermekek ellátása továbbra sem biztosított megfelelően Miskolc városban, annak ellenére, hogy a Gyermekvédelmi Koncepció 2007—2013. évre elfogadott határozati javaslatában ez már megoldásra váró feladatként szerepelt. A fogyatékkal élő gyermekek ellátására az Intézmény több közgyűlési javaslatot készített, 2010. október 1-től megbízási szerződéssel gyógypedagógust alkalmaztak. 2011. évben önerőből megteremtették új szolgáltatásuk feltételeit, a „Bölcsődébe járó gyermekek szüleinek gyermeknevelési tanácsadás működtetése” … keretein belül. A program szakmai tartalommal való feltöltésére egy szakemberekből álló team alakult. A dolgozók felkészítése erre a munkára elkezdődött. Élelmezés A 2011-es évben a felmerülő nehézségek ellenére folytatták az egészséges táplálkozás kialakítására irányuló törekvéseiket. A folyamatosan emelkedő árak miatt minden beszállító árat emelt, ami megnehezítette az étlaptervezést. Kényszerhelyzetben többször az olcsóbb, de jóval egészségtelenebb ételeket állították étlapra. Tény, hogy még mindig a hagyományos ételeknek van nagyobb sikere, de nagy előrehaladásnak tekintik, hogy van egy-két ételféleség, amit elfogadtak, megkedveltek a gyermekek. ( pl. sajtkoktél, párolt zöldségek, besameles zöldségek, saláták). A gyerekek nyitottak voltak az újdonságokra és nagy kedvvel fogyasztották az ismerős, de mégis más ízeket. Az év során a B-A-Z. Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (KNSZSZ) alapos ellenőrzést végzett. Az élelmiszer biztonsági felügyelő által feltárt legfőbb hiányosság a külön légterű húselőkészítő hiánya volt, mivel csak három bölcsőde felel meg ennek az előírásnak. Szeptemberig kaptak határidőt ennek a hiányosságnak pótlására. A másik hiányosság a konyhai edényzet elavultsága, illetve hiánya volt. A jegyzőkönyvben minden pótlásra szoruló edényt és eszközt tételesen feltüntettek, melyek cseréje elengedhetetlen. Összegezve, a vizsgálat a bölcsődék konyháin és raktáraiban elégedettek voltak a tisztasággal, minőségmegőrzési időkkel, szakosított tárolással és az ételmintákkal. Védőnői szolgálat A Védőnői Szolgálat – a jelzőrendszer tagjaként – a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot is ellát a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a magzat, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében.
5
A védőnő gyermekvédelmi feladatát, törvényi, jogszabályi keretek, módszertani útmutatók, szakmai ajánlások, iránymutatásokban foglaltak szerint köteles végezni, teljesíteni. Az Iránymutatás célja a családok számára magas színvonalon, az esély-egyenlőség elveinek betartásával biztosítani a területi védőnői ellátást, különös tekintettel a gyermekvédelmi tevékenységre, a gyermekjóléti szolgáltatókkal, valamint a Biztos Kezdet Gyerekházak munkatársaival való együttműködésre . A területi védőnői jelzőrendszer működése és a gyermekjóléti szolgáltatókkal való együttműködése nem egységes módon valósul meg az országban. Az egységes eljárásrend hiánya miatt gyakran esetleges a szolgálatok közötti együttműködés és kapcsolattartás, melynek hiánya csökkenti az eredményes gyermekvédelmi tevékenységet és hozzájárulhat a későn kezdeményezett intézkedésekhez és sajnálatos tragédiák bekövetkezéséhez. A védőnő gyerekvédelmi tevékenységét meghatározó jogszabály módosult, szükségessé vált a szolgálatok együttműködésének rendjét leírni, a védőnő gyermekvédelmi alap- és rendkívüli feladatait meghatározni, rendszerezni. A területi védőnő alapfeladatai a gyermekvédelemben: - nyilvántartást vezet, - tájékoztatja a szülőt (jogok és kötelezettségek), - célzott, igény szerinti gondozást végez, - írásban értesíti a gyermekjóléti szolgáltatót és a házi gyermekorvost/háziorvost várandós anya szociális válsághelyzete esetén, vagy ha a szülő megtagadja a védőnői ellátást, illetve gyermek veszélyeztetettségének észlelése esetén, - hatósági eljárást kezdeményez azonnali beavatkozást igénylő esetekben, - védőnői helyzetértékelést készít (jegyző, gyermekjóléti szolgálat, gyámhatóság, kórházi védőnő kérésére), - gyermekjóléti szolgálat munkatársával közös családlátogatást végez, - részt vesz a gyermekjóléti szolgálat éves tanácskozásán, - írásban tájékoztatót készít az éves gyermekvédelmi tevékenységéről a gyermekjóléti szolgálatnak, szakmai felügyeletnek. A várandós anyák és a gyermekek védelmével kapcsolatos területi védőnői feladatok helyi eljárásrendjének kialakításához kiadott Védőnői Szakfelügyeleti Iránymutatás (mely 2010. évben jelent meg) előírja a gyermekjóléti szolgálatok szükségletének megfelelően egységes védőnői írásos tájékoztatók elkészítését és megküldését a gyermekjóléti szolgáltatónak és az illetékes kistérségi vezető védőnőnek. Az éves tájékoztatót a Miskolc városban dolgozó 60 területi védőnő maradéktalanul elkészítette, határidőre beérkezett, a kitöltése megfelelő, értékelhető volt, feldolgozása, munkaértekezleten ismertetése megtörtént. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan észlelő- és jelzőrendszert működtet, amely lehetővé teszi a gyermeket általában veszélyeztető okok feltárását, a gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismerését.
6
Ellátandó gondozottak száma: Várandós Szociálisan Kiskorú 0-6 anyák fokozott várandós évesek száma gondozást anyák igénylők 2010 640 138 22 9815 21,6% 3,4% 2011 674 107 23 9825 15,9% 3,4%
Szociálisan fokozott gondozást igénylők 1604 16.3% 1470 14,9%
Otthongondozott 7-18 évesek 3
Szociálisan fokozott gondozást igénylők 3
2
1
A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, és az Iránymutatás alapján a védőnő a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódóan köteles veszélyeztetettség észlelése esetén jelzéssel élni a gyermekjóléti szolgálatnál és hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. A védőnői munka során tapasztalt problémák - családmodell hiánya, válások, csonka család - családok anyagi, erkölcsi instabilitása - romló szociális helyzet - külterületeken élők, hajléktalan várandósok ellátása - balesetveszélyes lakáskörülmények - egyén és lakókörnyezete higiénés problémái - gyermekek testi, lelki elhanyagoltsága - szegénységből, kulturálisan alacsony intellektusból, együttműködés nem megfelelő voltából adódó problémák - ingerszegény környezet, szülők primitivitása miatti gyermeknevelés hiánya, - beilleszkedési zavarok, tanulási akadályozottság, - gyermeknevelési nehézségek, - védőnői ellátás igénybevételének megtagadása, - védőnői szűrővizsgálatok elmulasztása, - Magyarországon életvitelszerűen tartózkodó külföldi vagy kettős állampolgárok esetei, - tartózkodási hely felkutatása, fiktív lakcím megadása, külföldön tartózkodás. Védőnők javaslatai a gyermekek helyzetének javítására - prevenciós programok a szülőknek, szülői klub, - szociálisan veszélyeztetett gyermekek 3 éves kortól kötelező óvodai elhelyezése, - megfelelő egészséges lakások – megfelelő illemhelyek, - villanyvezetékek, mérőórák szakemberek általi ellenőrzése (gyermekbalesetek kivédése), - hulladék elhelyezés (pelenkák, egyéb veszélyes anyagok tárolása), - életvezetési tanácsok, pénzkezelési ismeret tanítása, - játszóházak, gyermektáborok szervezése, - sport programok, - több, közös családlátogatás, - egymás tájékoztatásának fontossága, - közös értekezletek, továbbképzések szervezése, - szorosabb együttműködés, jelzés, visszajelzés mindkét részről, - gyakoribb, szükség szerinti esetmegbeszélés, konzultáció egy-egy család/gyermek esetében. 7
A védőnők és a gyermekvédelemben részt vevő munkatársak közösen együtt dolgoznak a gyermekek helyzetének javításán. A védőnő figyelemmel kíséri a gyermekjóléti szolgálat visszajelzését és az abban foglalt szükséges teendők megvalósulását. Javítandó feladatok: Rendeletek jogszabályok alapos ismerete, jelzés, visszajelzés és együttműködés javítása, szakmai iránymutatás szerinti feladat ellátás. Felelősségteljes, pontos adatszolgáltatás. Iskola-egészségügyi szolgálat 2011-ben az MEBESZ 60 területi és 32 (szeptembertől 31) iskola-védőnővel látta el a védőnői és iskola-egészségügyi feladatokat. Az iskolaorvosi szolgálatot tekintve 5 közalkalmazotti és 8 vállalkozói főállású státusszal rendelkeztek. Sajnos az évek óta fennálló orvoshiány 2011-ben is nehezítette a munkát, helyettesítésekkel kényszerültek megoldani a feladatellátást, mely a szakmai munka minőségére, eredményességére nincs pozitív hatással. A védőnői munka 2011. évi összesített adatai: 2011. évre vonatkozóan csak a gondozotti létszámok állnak az Egyesített Bölcsőde és Egészségügyi Szolgálat rendelkezésre, egyéb, a szakmai munkát tükröző adatokat a B-A-Z. Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve tartja nyilván. Miskolcon a várandós anyák száma nőtt (10 %). A veszélyeztetett várandósok gondozására fokozott figyelmet fordítanak a védőnők. Az elmúlt években több alkalommal tárgyalást folytattak a szakfelügyelet és a szülészetnőgyógyászat szakmai vezetőivel az önálló védőnői terhes-tanácsadás kérdésében. 2010. novembertől a Diósgyőri Kórház ellátási körébe tartozó területeken a körzeti védőnői tanácsadókban történik az önálló védőnői várandós tanácsadás. 2011-ben ezen a területen előrelépés nem történt. A visszajelzések, elégedettségi vizsgálatok azt tükrözik, hogy további szakmaközi egyeztetések szükségesek. A védőnők családgondozói munkája a várandós gondozáson túl elsősorban a kisgyermekes családokra irányul. A 0-6 éves korú gyermekek száma stagnál (-2 %). A családlátogatások számát az előírt protokoll és a családok igénye együttesen határozza meg. A veszélyeztetett családok esetében folyamatos a kapcsolattartás és az esetek túlnyomó részében eredményes az együttműködés a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival. A minőségi munka javítása, valamint a családok megváltozott igényeinek kielégítése érdekében több telephelyen rendszeresen tartanak a védőnők klubfoglalkozásokat. A témakörök felölelik a gyermekvállalás, várandósság és a gyermeknevelés kérdéseit. Előadások, gyakorlati bemutatók segítik a minél eredményesebb információ átadást. Ezt a célt szolgálta továbbá a havonta két alkalommal jelentkező Gyöngykagyló című magazinműsor a miskolci televízióban. 8
A 6-18 éves korosztály ellátása az oktatási intézményekben történik. 2011. szeptemberétől 3 általános és 1 középiskola egyházi fenntartásba került. Az iskolaegészségügyi ellátás kérdésében egyeztető tárgyalások történtek az egyházak vezetőivel, melynek eredményeképp 2 általános iskolára vonatkozóan együttműködési megállapodást kötöttek a fenntartókkal (Vörösmarty Általános Iskola – római katolikus egyház - és Nyitott Ajtó Baptista Általános Iskola). A másik két oktatási intézményben nem kívántak élni a felajánlott együttműködés lehetőségével, s ez nagymértékben hozzájárult az iskola-egészségügyben ellátandó tanulók létszámának csökkenéséhez. 2011/2012. tanévben összesen 2023 fővel csökkent az oktatási intézményekben ellátandók száma, melyből közel 1200 fő a fent említett egyházi fenntartású oktatási intézmények tanulója volt. A nagymértékű létszámcsökkenés miatt 2011. szeptemberétől 1 fővel csökkent az iskolai védőnők száma. Az egészségnevelési munka az óvodások és iskolások teljes körére kiterjed. A középiskolákban a legintenzívebb, amit a serdülőkorúak gondozása feltétlen megkíván. Egyre nagyobb számban igénylik a diákok az egyéni foglalkozást, ami azt is jelzi, hogy bizalmat éreznek az iskolavédőnők iránt. Fontos szempont az oktatási intézményekkel való jó kapcsolat kialakítása és megtartása, mellyel biztosítható a védőnők szakmai elismerése, zavartalan munkavégzése. Tárgyi és személyi feltételek Az oktatási intézményekben az orvosi rendelők és a felszereltség javítására az iskolák és az Egyesített Bölcsőde és Egészségügyi Szolgálat egyaránt tett lépéseket. Az együttműködés eredményeként 2011. második felében minden iskolára vonatkozóan megszületett a végleges működési engedély. A személyi feltételek tekintetében nehézséget okoz a tartósan távollévők helyettesítése. A védőnői, iskola-egészségügyi szolgálatnál viszonylag alacsony az átlagéletkor, ezáltal több a gyermeket vállaló kolléganő. 2011-ben 27 fő, a dolgozók közel egyharmada volt GYED, GYES miatt távol. A feladatellátást azonban 2011-ben nemcsak átmenetileg kellett belső helyettesítéssel megoldani, sem engedély, sem elegendő jelentkező nem volt a státuszok betöltésére. A hosszú távú, tartós belső helyettesítés mind a szakmai munka színvonalát, mind az OEP finanszírozást veszélyezteti. A dolgozók részére biztosítja az intézmény a továbbképzéseken való részvételt, melynek legfőbb célja az új ismeretek szerzése, szakmai felkészültség szinten tartása. 2011-ben a költséghatékonyság elvének megfelelően helyben szerveztek továbbképzést a védőnők részére. 3.2. Gyermekjóléti Szolgáltatás Miskolc Megyei Jogú Városban működő két gyermekjóléti szolgálat/gyermekjóléti központ 2011. évi munkáját, tapasztalatait a beérkezett tájékoztató anyaguk alapján intézményenként adják közre:
9
A./ Miskolci Családsegítő Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központ, Gyermekjóléti Központ A Miskolci Családsegítő Központ szociális és gyermekjóléti ellátást nyújtó közintézmény. Az intézmény székhelye: 3530 Miskolc, Arany János u. 37. Az intézmény fenntartója: Miskolc Megyei Jogú város Önkormányzata. Szakfeladatrend szerinti tevékenységi körbe tartozó feladatok: gyermekjóléti szolgáltatás (889201), családsegítés, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás, fogyatékossággal élők nappali ellátása, idősek nappali ellátása, közösségi szolgáltatások, adósságkezelési szolgáltatás, időskorúak átmeneti ellátása, fogyatékossággal élők átmeneti otthoni ellátása. Az intézmény Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a gyermekjóléti szolgáltatás területén megyei módszertani, míg a szociális ellátás területén az Észak-magyarországi régióban regionális szociális módszertani feladatokat lát el. Az intézmény működési területe a gyermekjóléti feladatellátás vonatkozásában: - gyermekjóléti szolgáltatás/központ – Miskolc város közigazgatási területe kivéve Avas városrész, Görömböly, Tapolca, Hejőcsaba - B-A-Z. megyei gyermekjóléti módszertani feladatok tekintetében – Borsod – Abaúj – Zemplén megye - Miskolc Többcélú Kistérségi Társulástól átvállalt gyermekjóléti szolgáltatás és gyermekjóléti központ részfeladatainak ellátása az intézményfenntartó társulási szerződésben meghatározottak szerint–Bükkszentkereszt, Répáshuta, Kistokaj, Harsány, Sajóbábony, Szirmabesenyő, Sajóvámos, Sajósenye, Sajókeresztúr és Sajóecseg Az Intézet ellátási területén (Miskolc) élők száma: 120.465 fő, míg a 0-18 év közötti korcsoport számaránya 20.099 fő. Az Intézmény a lakosság kb. 70%-a számára biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást miskolci ellátási területén. Az intézmény telephelyei A gyermekjóléti szolgáltatás vonatkozásában az intézmény Miskolcon három Területi Szolgáltatási Központon keresztül biztosítja a feladatellátást. Az Arany János úti Területi Szolgáltatási Központ az intézmény székhelyén (3530 Miskolc, Arany János u. 37.) működik, fő ellátási területe: Belváros a Károly utcáig, Petneházy utca és vonzáskörzete, Búza tér és környéke, Gizella utca és környéke, Békeszálló telep, Miskolc – Martinkertváros, Miskolc- Szirma. A Fazola úti Területi Szolgáltatási Központ (3534 Miskolc, Fazola H. u. 4.) ellátási területe: Diósgyőr-Vasgyár, Bulgárföldi lakótelep, Komlóstető, Kilián városrész, Lyukóvölgy, Pereces, Berekalja, Majláth, Lillafüred, Ómassa – Jávorkút, Bükkszentlászló. A Kassai úti Területi Szolgáltatási Központ (3526 Miskolc, Kassai u. 19.) ellátási területe: Zsarnai telep – Repülőtér, Szondy György telep, Csorbatelep, Selyemréti lakótelep, Szentpéteri kapu, Bábonyibérc, Vologda és Jókai lakótelep. Az intézmény személyi és tárgyi feltételei Az intézmény létszáma a szakmai munka, szolgáltatási profilbővülésével, a jogszabály által [1/2000. (I. 7.) Sz.Cs.M. rendelet, 15/1998. (IV. 30.) NM. rendelet] előírt szakmai minimumoknak, 10
valamint az önkormányzat fejlesztési ütemtervének köszönhetően 2000. év óta dinamikusan emelkedett. 2008-ban az intézmény engedélyezett létszáma 231 fő volt, ebből 181 fő szakdolgozó és 50 fő egyéb, nem szakdolgozó. 2011. évben egy jelentősebb 10 fős szakmai létszámbővítésre volt lehetőség intézményi szinten. A gyermekjóléti központ létszámadatai: 1 fő gyermekjóléti központvezető, 1,5 fő vezető családgondozó, családgondozó általános szolgáltatásban 33 fő (ebből 7 fő kistérségi feladatellátás), családgondozó speciális szolgáltatásban 3 fő (utcai szociális munka 2 fő, kórházi szociális munka 1 fő), fejlesztő pedagógus 1 fő, családgondozó asszisztens 4 fő és módszertani feladatellátás 2 fő. Összesen: 45,5 fő. A fenti létszámadatokból kitűnik, hogy megközelítőleg megegyeznek a jogszabályban (15/1998. (IV.30.) NM. rendelet) meghatározott szakmai létszám irányszámaival. A számok azonban közel sem mutatnak objektív képet: A gyermekjóléti központ speciális feladatainak ellátására vonatkozó létszám adatok egy központra (40.000 lakos) vonatkoznak, ezzel szemben az intézmény ellátási területén kb. háromszor annyian élnek. Az általános szolgáltatásban dolgozó családgondozók esetében 1 főre tekintve 25 család vagy 45 gyermek ellátását írja elő irányszámként a jogszabály. Ebben a vonatkozásban az intézményben dolgozó családgondozók továbbra is nagy leterheltséggel, többszörös esetszámmal dolgoznak, melyet a hatályos jogszabály nem enged figyelembe venni. A tanácsadói óraszámok továbbra is jelentősen elmaradnak a jogszabályban előírtaktól, amelynek elsősorban finanszírozási okai vannak. Infrastruktúra – tárgyi, működési feltételek A Miskolci Családsegítő Központ érvényes működési engedéllyel rendelkezik. A Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala B-GYA/3500-4/2010 iktatószámon adta ki ideiglenes működési engedélyét, mely lejártának időpontja: 2013. január 31. A kistérségi feladatellátásban két családgondozó szakirányú végzettségének megszerzése van folyamatban. Az Intézmény a gyermekjóléti feladatellátást három területi szolgáltatási központon keresztül biztosítja. A területi szolgáltatási központok családsegítő és gyermekjóléti szakmai egységből épülnek fel. 1./Arany János úti Területi Szolgáltatási Központ Az előző évekhez hasonlóan továbbra is 1db munkatársi szoba és 1db vezetői szoba biztosított a kollégák számára, a konyha helyiség, a váró, a raktár helyiség és a 3 db interjúszoba mellett. A megnövekedett létszám miatt (13 fő) mindkét helyiség zsúfolttá vált, így a szociális asszisztensek az előtérben tudnak csak dolgozni – pultos rendszerben. A két helyiségben 4 db számítógép és 1 db laptop biztosítja a mindennapi munkavégzést. Ezek mellett 1 db „E-pont”-os gép a kliensek számára biztosít lehetőséget számítógép illetve internet használatra és 1 db gépen a regiszteres nyilvántartás vezetése és az iktatás történik. A két iroda bútorzata újszerű, az irattári szekrények állapota megfelelő. A klienslétszám megnövekedése miatt, a fogadó helyiségek kihasználtsága - mely csoportszoba is egyben – folyamatos. Továbbra is nagy odafigyelést igényel a szervezés annak érdekében, hogy a nagyobb várakozási idők elkerülhetőek legyenek. A pénteki és szombati napokon a kapcsolattartási ügyeletet igénybe vevő családok a csoportszobában tartózkodnak, melyek kihasználtsága maximális. 11
2./ Fazola úti Területi Szolgáltatási Központ Évek óta leginkább megoldhatatlannak látszó probléma a kis alapterületű, zsúfolt telephelyen nyújtott szolgáltatások ellehetetlenülése. A Fazola úti telephelyen rendelkezésre álló helyiségek: 2 db interjú szoba, 1 db váróhelyiség, 2 db munkatársi szoba, 1 db csoportszoba, 1 db konyha, 1 db munkatársi és 1 db ellátotti vizesblokk, valamint Lyukóban a Közösségi Ház. A fogadóhelyiségek kihasználtsága 100%-os, sőt sok esetben, a nyári időszakban a családgondozók az udvaron vagy az előtérben kénytelenek a klienseket fogadni. A telephely rendelkezik a mindennapi munkavégzéshez szükséges alapvető irodatechnikai eszközökkel. Számítástechnikai parkja elavult, sokszor szükséges szervizelni a rendelkezésre álló gépeket. A konyha helyiség felújítása továbbra is igényként jelentkezik. 3./ Kassai úti Területi Szolgáltatási Központ A tárgyi feltételek változatlanok. A rendelkezésre álló helyiségeket (2 db munkatársi szoba, 1 db asszisztensi szoba, 2 db interjú szoba, 1db közösségi helyiség, 1db váróhelyiség, 1db konyha, 1db munkatársi és 2 db ellátotti vizes blokk) együttesen használják a családsegítő és gyermekjóléti egységben dolgozó kollégák. A munkatársi szobákban a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat családgondozói, illetve szociális asszisztensei közösen dolgoznak. Annak ellenére, hogy a gyermekjóléti szolgálat munkatársai magasabb eset- és forgalomszámmal zárták a 2011. évet, a rendelkezésre álló fogadóhelyiségek és közösségi helyiség közös használata zökkenőmentesebb volt, mint a korábbi években. Összesen nyolc számítógéppel rendelkeznek (ebből egy notebook), mely elegendőnek bizonyult a szakmai munka végzéséhez. A számítógéppark rendszeres karbantartást igényel, miután a nyolc közül négy gép állapota az évek óta tartó rendszeres igénybevétel következtében sokat romlott. Ellátási terület jellemzői A Miskolci Családsegítő Központhoz tartozó ellátási területekhez tartozó városrészeken eltérőek az infrastrukturális feltételek. Vannak olyan külterületek, melyek megközelíthetősége még száraz időben is rendkívül körülményes, a tömegközlekedési eszközök igénybevételéhez több kilométert kell gyalogolni. A városközponthoz közelebb eső területeken viszont megfelelő infrastrukturális és lakásviszonyok vannak; ezeken a részeken a közintézményeket is könnyen el lehet érni. A bérházi lakások és a családi házas övezetben található ingatlanok összkomfortosak, jól felszereltek. A városon kívül eső területek közműellátottsága meglehetősen hiányos, a lakások állapota nagyon rossz, helyenként életveszélyes. A kietlen, kieső városrészeken nem megfelelően biztosított a közlekedés. E területek megközelíthetősége a téli időszakban még inkább nehezítetté válik. Az itt élők számára az oktatási – nevelési intézmények (iskola, óvoda) csak nagyon nehezen közelíthetők meg. Aszfaltozott utak hiányában sárosan, piszkosan érkeznek az oktatási-nevelési intézményekbe a gyerekek. A legtöbb ilyen területen a közművek (teljes) hiánya jellemző. A villany a háztartások többségénél be van vezetve, de az ivóvizet a közkútról hordják. A szennyvíz elvezetése szintén nincs megoldva. A lakások vagy lakás céljára használt ingatlanok kis alapterületűek, a háztartásban élők száma viszont jóval nagyobb az elfogadhatónál: több család él együtt egy-egy szoba-konyhás, komfort nélküli lakásban. Fűtésre, főzésre sok helyen a kályha vagy sparhelt szolgál. Tüzelőanyag hiányában különböző hulladék-anyagokat (pl. gumi, rongy stb.) használnak fűtés vagy főzés céljából. Számos háztartásnál alapvető berendezési tárgyak hiányoznak (pl. nincs fürdőkád, a WC közös és az udvaron található stb.). Fentieket súlyosbítja az a tény, hogy sok család él nem lakás 12
céljára épült épületekben. Állandósult megélhetési gondjaik miatt azonban kevés reményük van rá, hogy kilátástalan helyzetükön változtassanak. Miután a szakembereknek is korlátozott eszközeik vannak az anyagi hátrányok felszámolásának elősegítésére, folyamatos dilemmát jelent a nyomorkörülmények között nevelkedő gyermekek életminőségének javítása. Az egyes Területi Szolgáltatási Központhoz tartozó ellátási területeken élők száma – a város teljes lakosságszámának fogyásával ellentétben stagnálást, minimális növekedést mutat. A demográfiai mutatók alapján elsősorban a Fazola úti Területi Szolgáltatási Központ területén tapasztalható a növekedés pl. Lyukóvölgyben, ahol a lakosság adatai 2009-ben 1904 fő, 2010-ben 1924 fő, 2011-ben 1988 fő. A 0-18 éves korosztály tekintetében 2009-ben 548 fő, 2010-ben 574 fő és 2011-ben 607 fő. A Szolgáltatási Központ ellátási területén az előző évhez képest 184 fővel emelkedett a lakosságszám, bár érdekes, hogy az összlakosság vonatkozásában a 0-18 éves lakosok száma csökkenést mutat. A gyermekjóléti szolgálat nyilvántartásába került gyermekek száma folyamatos emelkedést mutat. A kedvezőtlen lakhatási és infrastrukturális körülmények, valamint a fokozatosan elmélyülő szociális problémák következtében, a komplex családgondozás sem eredményez esetszám csökkenést. A külterületen élő lakosok általános rossz szociális körülmények között élnek. A háztartások többsége szociális segélyekből, és a különböző családtámogatási formák igénybevételéből tartja fenn magát. A meglehetősen rossz anyagi körülmények miatt a látószögbe került családok többsége nem tudja igénybe venni a tömegközlekedési eszközöket, így az oktatási-nevelési intézményekbe, illetve ügyintézés céljából a hivatalokba csak hosszas gyaloglás után tudnak eljutni. Az uzsorakamat elterjedése a családok teljes elszegényedését és kiszolgáltatottságát eredményezi. A kiszolgáltatottság miatt negatív hatással vannak egymásra (erkölcstelen, etikátlan cselekedetek a megélhetés biztosítása céljából). A kilátástalan helyzet (pl. munkanélküliség) miatt a legtöbb családban találhatók szenvedélybetegek (pl. alkoholfüggők). Miután több külterületen a háztartásoknak nincs megfelelő közműellátottsága, az itt élő lakosok állandó fertőzésveszélynek vannak kitéve. A tisztálkodás nehezen megoldott, ezért hamar betegségek alakulnak ki, melyek gyorsan terjednek. A rossz higiénés körülmények (pl. szemetes lakókörnyezet) a rágcsálók és kártevők (pl. patkányok, csótányok) elterjedésének kedveznek. Leginkább az anyagi-megélhetési problémák miatt nem tudják tisztán tartani a lakásokat (piszkosak, dohosak), illetve rendszeresen tisztálkodni, ruhát mosni. Egészségügyi és higiénés állapotuk egyébként nagyban függ az adott évszaktól, valamint a családok összetételétől. Az összkomfortos lakásban élőknél kevésbé jellemző az anyagi-megélhetési probléma megléte, az itt élő gyermekeknél mégis hasonló problémák fordulnak elő, mint a külterületeken élő társaiknál (pl. igazolatlan iskolai hiányzás, magatartási probléma stb.). Felerősödött az anyagi és az ebből eredő egyéb probléma a gondozásba vett családok döntő többségében, melyek elsődlegesen a foglalkoztatás helyzetére, illetve a devizahitelek megnövekedett terheire vezethetők vissza. Egyes társadalmi csoportokban jelentősen nőtt az iskola, a tanulás, illetve a tudás elértéktelenedése. Ebből eredően tovább nőtt az igazolt és igazolatlan iskolai hiányzások száma. A tankötelezettség teljesítésének előmozdításában sem a szülők, sem a rokonok nem partnerek. 2011. évben jelentősen megnőtt a dolgozók feladata az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséből eredő jogszabályi változások bevezetésével. Jelentősen megemelkedett azon fiatalok száma, akikkel szemben az igazolatlan iskolai hiányzás miatt került sor hatósági intézkedésre, védelembe vételre. A korábbi években az intézmény ellátási területén védelembe vett gyermekek száma 100-körül mozgott, 2011. évben meghaladta a 300-at. 13
A Gyermekjóléti szolgálat szakmai feladatainak ellátása A gyermekjóléti szolgáltatás feladata: összegyűjteni a településen a gyermekekkel kapcsolatos információkat, tájékoztatást nyújtani a gyermekeket érintő szolgáltatásokról, segíteni őket érdekeik érvényesítésében, együttműködve a család tagjaival folyamatos családgondozói támogatást nyújtani ahhoz, hogy a gyermekek otthoni környezetben kiegyensúlyozottan nevelkedhessenek. Szükség esetén a családgondozó kötelessége hatósági beavatkozást kezdeményezni, amennyiben más lehetőséget nem lát a gyermek védelme érdekében. A védelembe vett gyermek esetén – kirendelt családgondozóként – alapvetően a szociális munka eszközeivel segíti a családokat, gyermeket a veszélyeztetettség körülményeinek elhárításában. Emellett a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését a családdal való kapcsolattartással, a változásra való motiválással segítik a szociális szakemberek. A munka lényege, hogy a szociális szolgáltatások révén – ahol mód van rá – a hatósági beavatkozások elkerülhetők legyenek, illetve szükség esetén a hatósági döntéseket körültekintőbb előkészítő munka, alternatív megoldások kipróbálása után hozzák meg. Szakmai dokumentumok Az Intézmény szakmai munkáját alapvetően a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és annak végrehajtási rendelete, a 15/1998. (IV. 30.) NM. rendelet alapján végzik. Ezek mellett számtalan kapcsolódó jogszabály, szakmai ajánlás és protokoll áll rendelkezésre, amelyek segítik a professzionális feladatellátást. A jogszabályok és szakmai ajánlások mellett az intézmény szakmai programja, és az ahhoz kapcsolódó belső szakmai szabályzatok, eljárásrendek, protokollok alapján dolgoznak. Ezek pl.: 1. Az észlelő- és jelzőrendszer működtetése a Miskolci Családsegítő Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központ szervezeti egységeiben 2. Az esetátadás eljárásrendje, szabályai 3. A szakmai dokumentáció vezetésének szabályai 4. A rendszeres szociális segély és a rendelkezésre állási támogatás igénylésének feltételei, az együttműködési kötelezettség főbb elemei (A Miskolci Családsegítő Központ szakmai protokollja, eljárásrendje) 5. A családterápiás szolgáltatás biztosításának módja, feltételei 6. Az adósságkezelési tanácsadás szakmai protokollja (A szolgáltatás biztosításának módja, feltételei és szabályai a Miskolci Családsegítő Központban) 7. Kapcsolattartási ügyelet szakmai protokollja (A szolgáltatás biztosításának módja, feltételei és szabályai a Miskolci Családsegítő Központban) 8. A kórházi szociális munka szakmai protokollja (A szolgáltatás biztosításának módja, feltételei és szabályai a Miskolci Családsegítő Központban) 9. Az utcai és lakótelepi szociális munka szakmai protokollja, működési szabályai a Miskolci Családsegítő Központban 10. A készenléti ügyeleti szolgáltatás szakmai és működési szabályai a Miskolci Családsegítő Központban 11. Csoportokkal, közösségekkel végzett szociális munka szabályai a dokumentálás módja a Miskolci Családsegítő Központban 12. Ápolási protokollt veszélyeztető állapot kezelésére korlátozó intézkedések alkalmazásának szabályzata 13. Gyógyszerellátási Szabályzat 14. Halott-ellátási Szabályzat 15. Eljárásrend a személyi térítési díj hátralék és túlfizetés kezelésére, illetve a Szociális munka Etikai Kódexe 14
Egyéni esetkezelés – családgondozás A 2011. évi eset és forgalomszám az elmúlt évekhez hasonlóan ismét jelentős emelkedést mutat. Az alapellátásban részesülő, valamint a védelembe vett gyermekek száma is jelentősen növekedett, ez utóbbi több mint a háromszorosára. Ez alapvetően az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével kapcsolatos hatósági eljárási kötelezettségből ered. Jelentős, meghatározó a kliensekkel és családtagjaikkal való kapcsolattartások száma is, ezt jól mutatja a magas intézményi forgalomszám. A gyermekjóléti központ 2011. évben 1445 családdal, és 3233 gyermekkel került kapcsolatba. Az intézményi forgalomszám: 37135.
Esetszám Forgalomszám
Arany TSzK
Kassai TSzK
Fazola TSzK
Összesen
871 11607
743 11404
1619 14124
3233 37135
Az egy családgondozóra jutó esetszám 3233/26=124. A leterheltség a jogszabályi előírás közel háromszorosa. Ennek ellenére igyekszenek a segítő munka követelményeit maximálisan szem előtt tartva feladatukat ellátni. Az esetek megoszlása gondozási típus alapján Az intézmény alapellátás keretében 2533 gyermekkel, védelembe vétel keretében 333 gyermekkel, utógondozás során 3 gyermekkel végzett segítő tevékenységet. 48 gyermek esetében történt ideiglenes hatályú elhelyezési javaslat, és 313 átmeneti nevelésben lévő gyermek családját gondozták alapellátásban, valamint 3 tartós nevelésben élő gyermek ügyével kerültek kapcsolatba az elmúlt év során.
alapellátás védelembe vétel utógondozás ideiglenes hatályú elhelyezés átmeneti nevelésbe vétel tartós nevelésbe vétel
Arany TSzK 715 66 0 22
Kassai TSzK 524 79 3 18
Fazola TSzK 1294 188 0 8
Összesen 2533 333 3 48
68
119
126
313
3
0
0
3
A szolgálatot önkéntesen megkeresők aránya az összes esetszámhoz viszonyítva továbbra is alacsonynak mondható. Az Intézmény kiadványaival, prevenciós programjaival igyekszenek a lakosság számára minél szélesebb körben tájékoztatást adni a szolgáltatásokról, tevékenységeikről. Az elmúlt évben több ilyen jellegű programot szerveztek. A gyermekjóléti központhoz kapcsolódó speciális szolgáltatások kihasználtsága is folyamatos. Az intézmény a jogszabályban meghatározott négy speciális szolgáltatást - a kórházi szociális munkát, a kapcsolattartási ügyeletet, az utcai és lakótelepi szociális munkát és a készenléti szolgáltatást - a jogszabályban meghatározottak szerint biztosítja. A szolgáltatások szükségességét az évről évre emelkedő statisztikai mutatók is alátámasztják. 15
A kapcsolattartási ügyelet szolgáltatást 850 alkalommal, a készenléti szolgáltatást 45 alkalommal, az utcai és lakótelepi szociális munka szolgáltatást 386 alkalommal, és a kórházi szociális munka szolgáltatást 356 alkalommal vette igénybe a lakosság. Veszélyeztetettség okai A leggyakrabban előforduló veszélyeztetettségi tényezők az anyagi (megélhetéssel lakhatással összefüggő) problémák, melyek 776 gyermek esetében 1948 alkalommal, a magatartás, teljesítményzavar 490 gyermek esetében 2141 alkalommal, a beilleszkedési nehézség 577 gyermek esetében 2041 alkalommal, és a gyermeknevelési problémák 601 gyermek esetében 1870 alkalommal fordultak elő az elmúlt évben. Az ilyen jellegű problémák kapcsán a jelzések többsége az oktatási, nevelési intézményekből érkezik. A lehetséges megoldási alternatívákat közösen dolgozzák ki a családdal, illetve a jelzőrendszer érintett tagjaival. A nehéz anyagi helyzetbe került kliensek esetében elsősorban rendszeres családgondozással, valamint információnyújtással és tanácsadással segítették elő a problémamegoldást. Magas azon családok aránya, ahol a szülői alkalmatlanság mellett a rossz szociális helyzet idézi elő a veszélyeztetettséget. Emelkedő tendenciát mutat a szülői elhanyagolás, illetve a szülő-család életvitelével kapcsolatos problémák megjelenése. Emelkedett a családi konfliktusok száma 167 gyermek kapcsán 387 esetben fordult elő, és továbbra is magasnak mondható a családon belüli bántalmazással kapcsolatban indult esetkezelések száma, amely 41 gyermeket érintett. A szolgáltatási központok adatainak áttekintése alapján elmondható, hogy az ellátási terület sajátosságaiból adódóan eltérő módon és mértékben jelentek meg a különböző problématípusok a városban. Legjelentősebb mértékben a Fazola úti Területi Szolgáltatási Központ ellátási területén emelkedett a kezelt problémák száma. Összességében mindenképp ki kell emelni a tankötelezettség megszegéséből eredeztethető eseteket. Miskolc városában és a megyében kiemelkedően magas azon fiatalok száma, akik nem tesznek eleget iskolába járási kötelezettségüknek. Az elmúlt évben több száz esetben indult hatósági eljárás 50 órán túli igazolatlan mulasztás kapcsán. Jelzőrendszer működése A 15/1998. (IV.30.) NM. Rendelet 15. § (3) b.) értelmében, a gyermekjóléti szolgálat - területi szolgáltatási központonként – rendszeresen szervez (évente minimum 6 alkalommal) a jelzőrendszer tagjai számára szakmaközi megbeszéléseket. A találkozók témája az ellátási területen aktuálisan megjelenő problémákra fókuszál. A megbeszélés lehetőséget ad arra, hogy a szakterületek képviselői megbeszéljék, tisztázzák feladataikat, kompetenciájukat. Továbbra is fennáll, hogy egyes jelzőrendszeri tagok csak ritkán, nem megfelelő aktivitással kapcsolódnak be a munkába. Legaktívabb kapcsolat az óvodák és általános iskolák gyermekvédelmi felelőseivel alakult ki. Az elmúlt évhez hasonlóan kiemelkedően sok jelzés érkezett a közoktatási intézményekből. Ezt tovább alapozta az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséből eredő jelzési kötelezettség is, amely nagy terhet ró az oktatási intézményekre, és az egész ellátórendszerre. Gyakori problémát jelentett, hogy a jelzések nem időben érkeztek, sablonosak voltak. Az oktatási – nevelési intézményekből érkező jelzések legfőbb okként az iskolai mulasztás mellett, a magatartászavart, szülői elhanyagolást vagy személyes higiéniát jelölték meg. Az egészségügyi szolgáltatóktól – háziorvosok, védőnői hálózatból - kapott írásbeli jelzések száma még mindig alacsonynak mondható a problémák előfordulásához viszonyítva. A jelzőrendszer bizonyos tagjai az írásbeli jelzés helyett inkább a személyes vagy telefonos konzultációkat, megbeszéléseket részesítik előnyben, hogy elkerüljék az 16
esetlegesen őket érő atrocitásokat. Természetesen a családgondozók minden esetben felhívják az érintett szakemberek figyelmét a jelzések időben és írásban, s az erre rendszeresített formanyomtatványon való megtételének fontosságára, mely adott esetben elősegítheti a jelzett probléma gyorsabb és hatékonyabb feltárását, megoldását és/vagy a problémák elmélyülésének megakadályozását. Az együttműködés egészére elmondható, hogy a személyes kapcsolatok továbbra is meghatározóak. Jelzések 2011-ben az előző évekhez képest több jelzés, bejelentés érkezett a jelzőrendszertől. Az elmúlt évben összesen 11480 jelzés érkezett a szolgálathoz az alábbi megoszlásban: önkormányzat, jegyző, gyámhivatal 8354, közoktatási intézmények 2386, személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatók 223, átmeneti gondozást nyújtók 139, pártfogó felügyelők 132, rendőrség 105, egészségügyi szolgáltatók 86, ügyészség, bíróság 49 és a napközbeni kisgyermekes ellátást nyújtók részéről 6 alkalommal. Oktatási - nevelés intézményekkel való együttműködés Az óvodák, iskolák gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseivel általában jó munkakapcsolat alakult ki. Kiemelten jó a kapcsolat azokkal az intézményekkel, akikkel a családgondozóknak napi munkája van például az óvodai, iskolai szociális munka szolgáltatáson keresztül. Problémaként továbbra is a jelzések időbelisége, tartalma, kompetencia határok csorbulása jellemzők. Az óvodákból elsősorban beíratás elmulasztásáról, hiányzásról, elhanyagolásról, betegségekről érkeznek jelzéseket, zömében írásban. Az általános és középiskolák jelzési kötelezettsége az iskoláztatási támogatás és a tankötelezettség teljesítésére vonatkozó jogszabály megváltozásának eredményeként jelentős mértékben megnövekedett. Elmondható, hogy azokban az intézményekben, akik igénybe veszik az iskolai szociális munka szolgáltatást, gördülékenyebb az együttműködés. A középiskolai jelzések zöme a tankötelezettség megszegésére fókuszál. Sok esetben előfordul még mindig, hogy nem időben érkeznek meg a tájékoztatások. Továbbra is problémát hordoz a magántanulóvá válás kérdésköre és a külföldre költöző családok helyzetének maradéktalan rendezése. Az együttműködés javuló tendenciát mutat, de még mindig problémát jelent adott esetben egy közös családlátogatás megszervezése, vagy egy esetkonferencia, esetmegbeszélés lebonyolítása. Egészségügyi szolgáltatókkal való együttműködés A védőnők a gyermek fejlődésének nagyon korai szakaszában fel tudják ismerni, ha a családban valamilyen veszélyeztető tényező lép fel. Egy jól képzett szakember az átlagos testi tünetek mögött sok mindent megláthat. Az ellátási területen belül markánsan elkülönül az együttműködés intenzitása. Egyes körzetekben, mint pl. a Szondy György utca, Lyukóvölgy, Szentpéteri kapu stb. nagyon jónak mondható az együttműködés. Ezeken a területeken dolgozó védőnők rendszeresen jeleznek és a kapcsolatuk is napi szintű a családgondozókkal. Egy-egy veszélyeztetés esetén meg tudják egymással beszélni és osztani a teendőket, feladatokat. A kontroll és a munka is megoszlik, amely a jelentős túlterheltség miatt nagyon fontos. Ugyanakkor vannak olyan területek, ahonnan nem érkeznek jelzések, írásbeli jelzések annak ellenére, hogy a személyes kapcsolatok jónak mondhatóak. A védőnők egyre nagyobb számban fogadják el a meghívásokat esetmegbeszélésekre, esetkonferenciákra és gyakoriak a közös családlátogatások is. Az írásbeli jelzések száma azonban alacsony. 17
A gyermek háziorvosokkal való kapcsolat továbbra is nehezen értékelhető. A statisztika alapján alacsony, minimális a jelzések száma, az is az esetek többségében telefonon történik, vagy közvetett módon a hatóságon keresztül ér el a szolgálathoz. Egyes háziorvosokkal a területen dolgozó családgondozó jó személyes kapcsolatot alakított ki. Ezen területeken hatékonyabb együttműködés figyelhető meg. Mindenképp pozitív irányú tapasztalat, hogy a gyermekjóléti szolgálat megkeresésére nyitottabbak, együttműködőbbek az orvosok. Rendőrséggel való együttműködés A rendőrséggel való együttműködést negatív és pozitív visszajelzések tarkítják. Összességében elmondható, hogy szorosabb a kapcsolat, mint az elmúlt években. A krízishelyzetek kezelésében például több esetben is segítséget nyújtottak a családgondozók számára az intézkedő rendőrök. Kifejezetten pozitív a kapcsolat a Vasgyári Rendőrőrssel, akik folyamatosan segítik, elsősorban a problémákkal többszörösen érintett Lyukói területen a szociális munkásokat. Az előző évben 105 jelzés érkezett a rendőrhatóságtól a gyermekjóléti szolgálathoz. A jelzések egy része időben jóval az események bekövetkezését követően jut el a szakemberhez, ez megnehezíti az azonnali problémafeltárás lehetőségét. Több eset kapcsán a családgondozókat tanúként hallgatta meg a hatóság eljárása során. A prevenciós, felderítő és bűnmegelőzési tevékenységekben végzett pozitív együttműködés 2011. évben is megvolt. A rendőrkapitányság részt vállalt a „Legyetek jók, ha tudtok” komplex bűnmegelőzési programban, illetve folytatódott az „Ifjúságvédelmi őrjárat” is. Részt vettek egy, a rendőrség által pályázati program keretében induló új szolgáltatás, a „közösségi rendőr” bemutatásán. Távoltartás alkalmazására arányaiban kevesebb esetben történt intézkedés az ellátási területen, mint a megelőző évben. Az eljárás során a korábbi megállapodások alapján járt el a hatóság és szolgáltató intézmény is. Pártfogó felügyelőkkel való együttműködés A pártfogó felügyelőkkel rendszeres az együttműködés, és kifejezetten jónak mondható a kapcsolat. A pártfogók rendszeresen megkeresik a családgondozókat egyeztetés céljából, több esetben jelzéssel is éltek a gyermekjóléti szolgálat felé. Folyamatos az egyeztetés és az esetkonzultáció a két fél között. A kapcsolat személyes, telefonos és írásbeli formában valósul meg. A pártfogói felügyelet megkezdéséről és annak befejezéséről minden esetben kapnak értesítést. Az érintett esetekben végzett közös munkáról elmondható, hogy kölcsönös és hatékony szakmai együttműködés jellemzi. A Lyukói közösségi házban a területen működő pártfogó felügyelő kihelyezett fogadó időt tart, ez nagyban segíti az együttműködést a kliens és a pártfogó viszonyában, de mindenképp pozitív kihatással van a családgondozás folyamatára is. Gyámhatósággal, gyámhivatallal való együttműködés Az esetek többségben a MMJV Polgármesteri Hivatal Humán Főosztály Gyámügyi Osztályával állnak kapcsolatban. Egy-egy eset kapcsán az illetékesség miatt az ország más városi gyámhivatalával is kapcsolatba kerülnek. A gyermekjóléti szolgálat/központ és a város Gyámügyi Osztálya közötti kapcsolat rendszeres, szakmai minőségében megfelelőnek mondható. Minden évben rendszeres egyeztetések történnek, és lehetőség van a folyamatos konzultációkra, esetmegbeszélésekre is. Sajnos az utóbbi időszak jogszabályi változásai még nagyobb adminisztrációs terhet rónak mind a hatóság, mind a szolgálat dolgozóira, ez jelentős leterheltség növekedést eredményezett. Sajnálatos, hogy ezzel párhuzamosan megfelelő arányú humánerő növekedés nem valósult meg. Mindezek tudatában előfordult néhány 18
olyan eset, amikor a határidők betartására nem volt elegendő kapacitás, illetve nem volt azonos állásponton az ügyintéző és a családgondozó pl. egy eseti gondnoki kirendeléssel kapcsolatosan. A krízishelyzetben lévő gyermekek, ideiglenes hatályú elhelyezések esetén a gyámhatóság minden esetben együttműködő volt, és megtette a szükséges lépéseket. Védelembe vétel Az elmúlt évekhez képest jelentősen megnövekedett a védelembe vett gyermekek száma. A korábbi évek átlagos 100 körüli védelembe vett gyermeklétszám 2011-ben 333 volt. A 0-10 éves korosztályban a szülők elhanyagoló, súlyos elhanyagoló magatartása, a családon belüli bántalmazás és az iskolai hiányzások a vezető okok, míg 10-12 év felett a vezető iskolai hiányzások és családi elhanyagolások mellett, fokozottan jelentkezik a bűncselekmények elkövetésének megjelenése. A bűnelkövetés okai között meghatározó szerepet játszik a szocializációs minta, a kortárscsoportok szerepének erősödése. A védelembe vett gyermekek családjával végzett segítő munka tapasztalatai: voltak családok, akik semmilyen megállapodást nem tartottak be, formálisan sem tettek eleget kapcsolattartási kötelezettségüknek, voltak családok, ahol a kapcsolattartási kötelezettségnek eleget tettek, de a megállapodásban vállaltak egyéb elemeit nem tartották be a szülők, s a gyermekük elhanyagoltsága, veszélyeztetettsége súlyosabb lett az eltelt időszak alatt. Továbbá olyan családokkal is dolgoznak, ahol a szülők együttműködése tényleges, de a 16-17 éves gyermekeiket nem tudják kellően irányítani, az említett fiatalok részéről együttműködésre, a fennálló problémák megoldására tett tényleges törekvésre semmilyen jelet nem tapasztaltak. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója csak nagyon indokolt esetben, alapos helyzetfelmérést és problémafeltárást követően kezdeményez védelembe vételt. A védelembe vettek statisztikai adatait áttekintve elmondható, hogy lényeges növekedés az előző évekhez képest nem történt, a plusz 200-230 eset mind a tankötelezettség megszegéséből fakadó, az 50 órán túli igazolatlan hiányzás esetében kötelezően elrendelt iskoláztatási támogatás felfüggesztéséből eredő védelembe vétel volt. Az előző év tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy az intézkedésnek nem volt olyan szintű visszatartó ereje itt Miskolcon, mint azt várták tőle. A családok tisztában voltak és vannak azzal, hogy valamilyen formában előbb vagy utóbb, de visszakapják a támogatást. Az is előfordult, hogy valaki kifejezetten örült annak, hogy eseti gondnok fog bevásárolni neki, erre sem lesz gondja. A folyamatos felülvizsgálatok adatai azonban csak minimális esetben mutattak ki javulást. A felfüggesztés megszüntetése az esetek zömében a tankötelezettség megszűnéséből, illetve magántanulói státuszba kerülésből fakadt. Mindenképp fontos, hogy meg kell őrizni a védelembe vételi tárgyalások (hang)súlyát. Jó lenne arra törekedni, hogy egy-egy felülvizsgálati tárgyalásra ne csak a családgondozó, hanem a védelembe vétel ideje alatt közreműködő és feladatot vállalt jelzőrendszeri tag is meghívást kapjon, ezáltal tudatosuljon az ágazat minden tagjában a vállalt feladatának súlya. Átmeneti gondozás intézményeivel való együttműködés A városban és a megyében működő átmeneti gondozást biztosító intézményekkel rendszeres, élő kapcsolatban állnak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a családok átmeneti otthonai telítettek, nehezen lehet elhelyezni a családokat ebben a gondozási formában. Az ellátási területen működő gyermekek átmeneti otthonának kihasználtsága jónak mondható. 19
A szolgáltatásokban eltöltött időintervallumra általában jellemző, hogy mindaddig igénybe veszi egy–egy család az elhelyezést, amíg a jogszabály ezt engedi, és vannak olyan családok is, akik az átmeneti ellátás „függői”, vándorolnak egyik intézményből a másikba. Az átmeneti gondozásba irányított családok, gyermekek fő problémái: anyagi, megélhetési, lakhatási problémák, családon belüli bántalmazás, szülő betegsége, szülői elhanyagolás, családi működési zavarok, kamaszok magatartási problémái stb. Általános tapasztalat, hogy a gyermekek átmeneti otthonának szolgáltatásaitól még mindig elzárkóznak, félnek a szülők. Azt gondolják hasonló intézmény ez, mint a szakellátás intézménye, bár a családgondozói munka során erről részletes tájékoztatást nyújtanak, illetve volt lehetőség arra is, hogy a családgondozó a családdal felkeresse az intézményt a szolgáltatások igénybe vétele előtt személyesen is meggyőződhessen, hová kerül a gyermeke. A gyermekek átmeneti otthonának munkatársaival rendszeres a kapcsolat, és közös családlátogatások is jellemzőek. Az ismert esetekben a gyermekek jól érzik magukat és könnyen beilleszkednek. Az elmúlt évben 12 család 25 gyermeke került elhelyezésre, míg a családok átmeneti otthonának szolgáltatásaiba 14 családot közvetítettek. Ez utóbbi számadat ténylegesen sokkal magasabb, de gyakran előfordul, hogy a krízisben lévő felek játszmáik során a tényleges okként megjelölt bántalmazást, konfliktust követően kibékülnek, és mégsem költöznek el otthonukból. Természetesen ezekben az esetekben a családgondozók kapcsolata megmarad a családokkal. A helyettes szülői hálózat működése továbbra sem megoldott Miskolc városában. Családjából kiemelt gyermekek szüleivel való együttműködés A vérszerinti szülőtől külön élő gyermekek kapcsán a jogszabály előírja a vérszerinti szülők alapellátásban történő gondozását. Ennek természetesen elsődleges célja a vérszerinti családba való hazagondozás lehetőségének elősegítése, támogatása. Mindenképp fontos ezekben az esetekben a körültekintő szakmai munka, hiszen óriási felelőssége van az ellátórendszernek egy-egy gyermek élettörténetének alakulásában. A jogszabály preferálja a családban történő nevelkedést. Sok esetben nagyon nehéz tisztán látni, hogy egy adott vérszerinti család saját erőforrásaival, valamint az alapellátás támogatásával képes lesz-e változtatni azokon a körülményeken, amelyek miatt gyermekük kiemelésre került. Fontos a szakmaközi együttműködés, a minél szélesebb körű problémafeltárás, és a gyermek érdekét szolgáló megnyugtató döntések mielőbbi meghozatala. Általános tapasztalat, hogy az érintett vérszerinti családok zöme nem tud megfelelően változtatni életkörülményein, nehezen motiválhatóak, változtatják lakóhelyüket, érzelmi kapcsolatuk gyermekükkel kiüresedik. Alacsony az eredményes visszagondozások száma. Sok esetben nemhogy a körülmények változtatására nincs esélye a családoknak, hanem a gyermekükkel történő kapcsolattartás is megoldhatatlan terhet jelent számukra. A motiválható szülőkkel hatékonyan mozgósítják a lehetőségeket és közösen dolgozzák ki a gyermek családba történő visszakerüléséhez vezető út lépcsőit. A családgondozás során természetesen próbálják az élő kapcsolatot fenntartani a szakellátás intézményeivel, és lehetőségekhez mérten meglátogatni a gyermeket a gondozási helyén. Ennek elmaradása elsősorban finanszírozási okokra vezethető vissza. Jellemzőek a telefonos konzultációk és a szakellátás családgondozójával közös családlátogatások. Válsághelyzetben lévő várandós anyákkal végzett segítő munka tapasztalatai Többségében a magántanulói státusz intézése kapcsán jelennek meg a szolgálatnál a fiatalkorú várandós anyák. Az ellátási területen csupán a Lyukói területen jellemző, hogy írásbeli jelzések érkeznek e státuszú várandós anyákról. Ezekben az esetekben a védőnők és a családgondozók minimum heti rendszerességgel egyeztetik a rendelkezésükre álló információkat és közösen 20
kidolgozott cselekvési terv szerint, a terhes-gondozással összehangolva végzik a családgondozást. Az iskolából érkező jelzések is leginkább a magántanulósági kérelmet jelzik, magát a várandósságot nem. Komoly problémát jelent, hogy az anyák az első időszakban eltitkolják terhességüket, így a várandósság első felében szükséges terhesgondozáshoz, felkészítéshez, családgondozói segítséghez nem jutnak hozzá. Többségében azonban a család támogatására számíthatnak, csak néhány esetről tudjuk, hogy nincs minimális együttműködés sem a várandós részéről, illetve a szülést követően sem jár tanácsadásra, és az újszülött ellátása sem megfelelő. Ezekben az esetekben, ha a természetes környezet segítsége kizárható, hatósági intézkedést kell kezdeményezni a gyermek érdekét szem előtt tartva. Fontos a megelőzés, de ennek súlyos anyagi vonzata van, amit e családokban élő fiatal anyák nem tudnak teljesíteni. A prevenciónak abba az irányba is ki kellene terjednie, hogy a felvilágosítások megfelelő információk átadásának biztosítása mellett ingyenes formában biztosítsák a fogamzásgátlók (pl. óvszer, gyógyszer, spirál stb.) igény szerinti hozzáférését. Ez sokkal költséghatékonyabb és kockázatmentesebb volna, mint a nem kívánt terhességek megszakítása és az azzal járó egészségügyi következmények. A válsághelyzetben lévő anyák gondozását az alábbi tevékenységek jellemzik: tájékoztatás és a hozzáférés elősegítése a szülő anyát megillető támogatások és járandóságok vonatkozásában, kapcsolatfelvétel a védőnővel, orvossal, folyamatos kapcsolattartás a családdal, szükség esetén átmeneti elhelyezést nyújtó intézménnyel, adományok, juttatások, melyek segítik a kismamát gyermeke megfelelő ellátásának biztosításában. A gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásai Az Intézmény a 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet 7. §-a alapján biztosítja ellátási területén a gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásait: . A kapcsolattartási ügyelet szolgáltatás célja: a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő, vagy más személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása, emellett konfliktuskezelő, segítő szolgáltatás nyújtása, gyermekvédelmi közvetítői eljárás – mediáció – biztosítása, felügyelt kapcsolattartás biztosítása külön megállapodás alapján, indokolt esetben a szakellátásban lévő gyermek vérszerinti szülővel való kapcsolattartásának biztosítása, együttműködés a hatósággal (gyámhivatal, bíróság). A kapcsolattartási szolgáltatás alkalmainak száma 2011. évben 850 db volt. A szolgáltatást elsődlegesen területi ellátási elv alapján nyújtják a három szolgáltatási központon keresztül. A szolgáltatás biztosításában résztvevő kollégák team munkában dolgoznak, munkájukat részmunkaidős koordinátor fogja össze. A készenléti szolgáltatás célja a gyermekjóléti központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali szakmai segítség, tanácsadás, vagy tájékoztatás nyújtása. A szolgáltatás igénybevételét az intézmény egy munkaidőn kívül hívható mobil készülékkel biztosítja. A szolgáltatást 4 fővel biztosítják, akik heti váltásban, készenlét formájában, otthonukban látják el a feladatot. 2011. évben 45 alkalommal történt intézkedés. Megkeresés mind a lakosság, mind a jelzőrendszer részéről érkezett. Megjelenő problémák: családi konfliktus, gyermekbántalmazás, kiskorú veszélyeztetése, lakhatási problémák, információkérés stb. Az utcai és lakótelepi szociális munka célja a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, a szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermekek speciális segítése, a lakóhelyéről önkéntesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermekek felkutatása, lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának vagy gyermekvédelmi gondoskodásának kezdeményezése. A szolgáltatás forgalomszáma 386 volt. A feladatot két kolléga főállásban látja el. A megjelenő problémák közül 21
igen magas az iskolakerülés és az egészségkárosító szerek használatának előfordulása. A koldulás, gyermek koldulása stagnálást mutat. Az elmúlt év fókuszált a jelzőrendszeri együttműködés erősítésére, szélesebb körű felderítő tevékenység megvalósítására az ellátási terület ilyen szempontból frekventált területein. Részt vesznek a kollégák a városban a Városi Rendőrkapitánysággal, a B-A-Z. Megyei Rendőr-főkapitánysággal és a Fogyasztóvédelmi Hatósággal közösen működő „Ifjúságvédelmi Őrjáratban”. Az év folyamán több esetben éltek jelzéssel az utcai szociális munkások a gyermekjóléti szolgálatok, hatóságok irányában. A kórházi szociális munka célja a szülészeti-nőgyógyászati osztályokon a kórházi védőnővel együttműködve a válsághelyzetben lévő várandós anya és gyermekének segítése, a gyermekosztályokon a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése esetén intézkedés megtétele. Az Intézmény a 2000-es évek elejétől biztosítja ezt a szolgáltatását. Kezdetben pályázati forrásból a Diósgyőri Kórházban, majd 2004-től folyamatosan a B-A-Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórházban. A feladatellátást 2011. évben 1 főállású kolléga nyújtotta, az évben 174 eset kapcsán 356 intézkedést tett. Az intézkedés megtételét előidéző okok a Gyermek-egészségügyi Központban: elhanyagoltság (tetvesség, rüh, szeptikus állapot stb.), szülői gondatlanság (szülői hanyagságból eredő sérülések, kisgyermek felügyelet nélkül hagyása, segítség elutasítása stb.), szülői kooperáció hiánya (szülők nem vitték kontrollra a gyermeküket, akiknek ebből sok esetben maradandó károsodása maradt), elhanyagoló szülői magatartás (mentális retardáció, szocializálatlanság stb.), gyermekbántalmazás. Minden esetben felvette a kapcsolatot a kolléga az illetékes gyermekjóléti szolgálattal, jelezte a problémát. Az onkohaematológiai osztályon más jellegű segítő tevékenység végzése indokolt. Itt a hosszú, pszichésen mindenképp megterhelő bent tartózkodásból adódóan elsősorban a segítő beszélgetés alkalmazása, az információnyújtás és a támogatások, lehetőségek civil források felkutatása az alap feladat. A szülészeti és nőgyógyászati osztályon a gyors fluktuációnak köszönhetően általában egy alkalommal találkozik a kórházi szociális munkás a bennfekvővel, számukra az információnyújtás, segítő beszélgetés, lelki-mentális tanácsadás nyújtása a leginkább adekvát segítség. Tanácsadás A gyermekjóléti szolgáltatás keretében ingyenes jogi (heti 6 órában) és ingyenes pszichológiai (heti 12 órában) tanácsadás vehető igénybe. A tanácsadásokat külső szakemberekkel biztosítják, megbízással. A két jogszabály által előírt tanácsadás időkerete jelentősen elmarad a jogszabályban meghatározottaktól, ennek finanszírozási okai vannak. Mindkét tanácsadás kihasználtsága 100%-os. A jogi tanácsadást 2011. évben 133 esetben, a pszichológiait 103 gyermek esetében, 182 alkalommal vették igénybe. A fenti tanácsadások mellett lehetőség van igénybe venni pályaválasztási és mentálhigiénés, háztartás-gazdálkodási tanácsadást is az ellátottaknak. Ezeket előzetes bejelentkezés alapján, megfelelő végzettséggel rendelkező munkatársak nyújtják. A gyermekjóléti központ főállásban alkalmaz fejlesztőpedagógust, aki egyéni és csoportos formában foglalkozik a hozzá fordulókkal. A szolgáltatást 81 gyermek 810 alkalommal vette igénybe. Korrepetálás Tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek számára igény szerint folyamatosan biztosítják a korrepetálási lehetőséget mindhárom területi szolgáltatási központban. Az igények elsősorban az idegen nyelvre, valamint a reál tárgyakra (matematika, fizika, kémia), a humán tárgyak közül a történelemre korlátozódnak. A szolgáltatást egyéni és kiscsoportos formában is biztosítják. Az elmúlt évben 158 gyermek 931 alkalommal vett részt ebben a szolgáltatásban.
22
Természetben nyújtott támogatások A korábbi évekhez hasonlóan 2011-ben is számos „akcióval” segítették a rászoruló ellátottakat. Az év folyamán folyamatosan volt lehetőség a szolgáltatási központokon keresztül elsősorban ruha adományok átadására. Támogatók között a lakossági felajánlások mellett kereskedők illetve a Nemzeti Család-, és Szociálpolitikai Intézet is felsorakoztak. A ruha mellett játék, könyv, cipő adományok átadására volt lehetőség, illetve a karácsonyhoz kapcsolódóan városi civil szervezetek és egyházak támogatásával úgynevezett cipősdobozos adományokat tudtak átnyújtani a rászorulóknak. A 2010-es árvizet követően a Polgármesteri Hivatal munkatársával közösen indult egy elsősorban bútoradományozást folytató program. Ennek keretében intézményi kapcsolattartó került kijelölésre és rajta keresztül több család kaphatott támogatást. A nyári gyermekétkeztetés keretében az előző évekhez hasonlóan biztosították a rászorulók számára a nyári gyermekétkeztetést meleg étel formájában. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet támogatásával immár ötödik éve jelentős mennyiségű tartós élelmiszer átadására került sor. 2011-ben közel 2000 csomagot osztottak szét a kliensek között három alkalommal. Prevenciós tevékenység A gyermekjóléti szolgálat prevenciós tevékenységei között kiemelt szerepe van az oktatási-nevelési intézményekkel, pedagógusokkal való szoros kapcsolattartásnak. Az óvodákban, iskolákban nyújtott segítő tevékenység eredményességét egyre többen érzik. Növekvő tendenciát mutat a kihelyezett fogadóórák száma. Az oktatási-nevelési intézményben nyújtott prevenciós munka előnye, hogy helyben igénybe vehető, bizonyos szempontból anonim, és segítség lehet mind a gyermek, mind a szülő, mind a pedagógus számára. A munkatevékenység során információnyújtás, tanácsadás, segítő beszélgetés, közösségi programokba való bevonás eszközeit alkalmazzák. Az előző évekhez hasonlóan több mint 15 intézményben nyújtottak valamilyen szintű szolgáltatást. Megjelenő problémák: iskolai hiányzás, szülői elhanyagolás, szexuális zaklatás, suicid kísérlet, szülő-gyermek kapcsolat problémái, párkapcsolati problémák, pedagógusokkal előforduló problémák, várandósság, gyászfeldolgozás, hagyatéki ügyintézés stb. A prevenciós tevékenység célja, hogy olyan gyerekek kerüljenek ki az iskola falai közül, akik ismerik magukat és képesek saját és környezetük szociális problémáira megfelelő módon reagálni. Segíti az iskolát, hogy érzékenyebb legyen a gyermek szükségleteire és annak kielégítésére, azaz az iskola a gyermek után nyúljon (ne kitiltsa) és a gyermek kapaszkodjon az iskolába (ne kerülje). Fontos alapcél az iskolai lemorzsolódás megelőzése, ennek megtörténtekor a rendszerbe való visszajuttatás segítése, illetve a hátrányos helyzetű és iskolai kudarcoknak kitett tanulók sikeres integrálásának elősegítése. Hosszú távon a szülők gondolkodását, szemléletét, az iskolával kapcsolatos elvárásait formálja. A csoportokkal végzett szociális munka továbbra is fontos eleme a mindennapi munkavégzésnek. A korábbi években megkezdett csoportok tovább működtek reagálva a gyermekek problémáira, szükségleteire. A csoportos szociális munka a hasonló problémával küzdő, vagy hasonló élethelyzetben lévő gyermekek esetében nagyon hatékony módszernek bizonyult, nem beszélve a csoport megtartó közösségi erejéről és pozitív szocializációs hatásairól. A működő gyermekcsoportokat csoportvezetésben jártas, gyakorlott szakemberek vezetik. 23
A csoportokat az alábbi problémák hívták életre: életciklusbeli krízis, kamaszcsoport, önismeret, konfliktuskezelés, magatartás, teljesítményzavar, bűnmegelőzés, drogprevenció, háztartásgazdálkodás, pályaorientáció stb. Két telephelyen működik Baba-Mama Klub. Az elmúlt évben 7 csoport működött. A jobb társadalmi státusz elérésére legalább a gyermekeknek esélyt kell kapniuk, de emellett nem lehet megfeledkezni a felnőttek szociális helyzetének javításáról. E kettős feladatot célozzák meg az úgynevezett közösségfejlesztő, közösségi szociális munkát középpontba állító programok. A gyermekjóléti szolgálat feladata a közösség-szervezés előmozdítása, a rászorulók szolgáltatásokkal való összekapcsolása, programok szervezése, lebonyolítása. Ennek érdekében több éve rendszeresen szerveznek jeles napokhoz, ünnepekhez kötődő rendezvényeket (családi napok, ünnepváró játszóházak, egészségmegőrző programok stb.), melyeket általában külső helyszínen, a jelzőrendszeri tagok bevonásával bonyolítottak le. A játszóházakon 419-en vettek részt. A hasznos szabadidő eltöltést segítő nyári programok a napközis és bentlakásos táborok. Az elmúlt évben is több tábort szerveztek. Miskolcon két bentlakásos (gyermektábor Balatonalmádiban és egy családi tábor Erdélyben) és három napközis tábor került megszervezésre. A kistérségi munkacsoport szinte minden településen szervezett napközis tábort és Balatonfenyvesen egy bentlakásos tábort. Az intézményi táborokban közel 200 gyermek vett részt. Az ilyen jellegű tevékenységre pályázati lehetőségek nem igazán állnak rendelkezésre, ezért a táborok elsősorban szponzorok segítségével és szülői hozzájárulással kerülnek megszervezésre. Ennek ellenére a kihasználtság jónak mondható és sok a visszajáró gyermek. Terepintézményi feladatok Az intézmény módszertani intézményként terepintézményi feladatokat is ellát. Évek óta folyamatosan fogad felsőoktatási (főiskola, egyetem) képzésből érkező szociálpedagógus, szociálpolitikus, szociális munkás, mentálhigiénés, szociológus stb. képzésben résztvevő hallgatókat, valamint akkreditált középfokú képzésből érkező szociális asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző stb. hallgatókat, akik különböző szintű és időtartamú szakmai gyakorlatukat töltik az intézményben. (2011-ben közel 130 fő) Az elmúlt évre szakmai feladatul tűzték ki az oktatási intézményekkel való együttműködési megállapodások megkötését, annak érdekében, hogy szabályos keretek között, tervezhetően, minél gördülékenyebben tudják segíteni egymás munkáját. A felsőoktatási képzési rendszer átalakítása jelentős változásokat hozott a szakmai gyakorlatok körében. Átalakult a képzésekhez kapcsolódó szakmai gyakorlat rendszere. A gyakorlatorientált képzések esetében is legfeljebb két nagyobb blokkra oszlik a szakmai gyakorlatok letöltésének lehetősége. Sajnos így még kevesebb gyakorlati tapasztalat megszerzésére van lehetősége a hallgatóknak a képzés során. Az esetek zömében az a tapasztalatunk, hogy ez semmilyen szempontból sem szerencsés. Megyei gyermekjóléti módszertani feladatok Az Intézmény 2000. szeptemberétől a Megyei Gyámhivatal kijelölése alapján gyermekjóléti módszertani feladatokat lát el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az első kijelölés 2005. augusztus 31-én lejárt. 2005. szeptember 1-től – pályázati úton – az újbóli kijelölést 5 éves időtartamra elnyerték. 2010-ben Az Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális- és Gyámhivatala B-GYA/2756-7/2010. számú kijelölő határozatával 2015. augusztus 31-ig ismételten megyei módszertani gyermekjóléti feladatok ellátásával bízta meg az intézményt. A módszertani munkáról szóló anyag jelen beszámoló 1. sz. mellékletét képezi. 24
B./ Iránytű Szociális Szolgálat Az Intézmény 1998. április 1. napjától végzi szociális szolgáltatásait. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a X-235/23.743/2003. számú határozatával rendelte el a gyermekjóléti szolgálat gyermekjóléti központtá alakulását. A Szolgálat – integrált intézményként alapszolgáltatási központ, mely több telephelyen végzi tevékenységét, a Gyermekjóléti Központ Miskolc, Testvérvárosok u. 15. szám alá költözött át 2006. április 1-jén. Az Gyermekjóléti Központ szakmai létszáma: 1 fő szakmai egység vezető 12 fő családgondozó (2 fő kapcsolattartási ügyelet, 1 fő kórházi szociális munkás, 2 fő utcai és lakótelepi szociális munkás, 2 fő készenléti szolgálat, 1 fő fejlesztő pedagógus) 1 fő szociális asszisztens 2 fő családgondozó terhességi-gyermekágyi segélyen 1 fő technikai alkalmazott (keddi és csütörtöki napokon) Összesen: 17 fő A képesítések a törvényi előírásoknak megfelelőek, a létszám tekintetében 1 fő szociális asszisztens, 1 fő pszichológus valamint 1 fő technikai alkalmazott felvétele lenne indokolt. A jogi tanácsadás, mint szolgáltatás a 2011-es évben szünetelt. A Gyermekjóléti Központ szakmai tevékenysége: A Gyermekjóléti Központhoz 2011. évében érkezett megkeresések és jelzések alapján 1307 db esetszám lett kiadva. A szakmai tevékenységet tekintve 15. 045 forgalomszám mellett 1075 gyermekkel és 935 családdal került kapcsolatba a szolgálat. További 232 esetben kérték fel az intézményt környezettanulmány elkészítésére, így ezekben az esetekben nem történt hosszútávú családgondozás. A 2010. évi beszámolóval történt összehasonlítás során az adatok hasonló statisztikai eredményeket hoztak a 2011. évben.
2010. 2011.
Kiadott esetszám 1281 1307
Gyermekek száma 1053 1075
Családok száma 890 935
Forgalom száma 15729 15045
Alapellátás: Alapellátás: ebből pártfogolt: Védelembe vett: Átmeneti nevelt: Tartós nevelésbe vett: Ideiglenes hatályú elhelyezett: Utógondozott: Összesen:
802 fő 17 fő 109 fő 144 fő 1 fő 19 fő 0 fő 1075 fő
Pszichológus 25
A pszichológus szolgáltatás 2010. februárjában indult újra. Sajnálatosan 2011. év második felében ismét pszichológus nélkül maradt az intézmény, így a beszámoló is az első félévet mutatja. Kliensforgalmi adatok: Előjegyzés (fő)
Forgalom (fő) /halmozott adat/
Január
54
43
Február
34
28
Március
76
52
Április
57
41
Május
69
51
Június
59
44
Összesen
349
259
Az első félévben a kliensek megjelenési aránya 74%, ami kismértékű emelkedést mutat 2010. első félévéhez képest (67%). Az előjegyzések száma 13%-ot csökkent (397 → 349), a megjelentek száma 2011. első félévében 16%-al kevesebb, mint 2010. első félévében (305 → 259). Főbb jellemző problémák 2011. első félévében: • • • • • • • •
magatartási, beilleszkedési problémák (kb. 35%) szorongásos zavarok (kb. 20%) személyiségzavarok (kb. 1-2%) addikciók (kb. 20%) pszichoszomatikus zavarok (kb. 5%) életvezetési problémák (kb. 8%) krízis (kb. 5%) párkapcsolati problémák (kb. 5%)
A kliensek problémáinak százalékos aránya nehezen határozható meg, mivel gyakori a különböző problémák közötti átfedés (pl. magatartási problémák, melyek hátterében szorongás áll, vagy szerfüggőség, amit szintén szorongás vált ki, súlyosabb esetekben pedig a kapcsolati, életvezetési gondok hátterében személyiségzavar állhat). Az év első felében a 2010-es évhez hasonlóan legnagyobb arányban magatartási- és beilleszkedési problémával küzdő gyerekek, fiatal felnőttek kezelésében kérték a segítséget. Ezekben az esetekben a terápiás foglalkozás mellett a szülők tanácsadásban részesültek, amennyiben erre igényt tartottak. A szülők érdektelensége (vagy túlzott kontrollja) fontos szerepet játszik a problémák kialakulásában és megnehezíti azok kezelését. A kliensek és hozzátartozóik motivációja, együttműködési készsége változó, az előjegyzéshez viszonyítva a tényleges megjelenési arány összesítve 67% volt az elmúlt hónapokban. A második leggyakoribb probléma a bizonytalan családi háttérből, elhanyagolásból, vagy a 26
túlféltésből, túlzottan szigorú, rugalmatlan nevelési stílusból fakadó szorongás. Ilyen esetekben a szülőknél is tapasztalhatók különböző pszichológiai problémák, amelyek kezelésének hiánya megnehezíti a gyermek segítését. Családterápiás támogatás hasznos lehet a kezelésben, amelyhez szintén a család együttműködése szükséges. Szorongás kezelésében hasznos lehet különböző relaxációs technikák elsajátítása és alkalmazása, viszont a szülők és a gyerekek jelentős része otthon nem él ezzel a lehetőséggel, a heti egy alkalmazás pedig önmagában kevés. Sok esetben a probléma objektív okok miatt nem szüntethető meg és csak annak csökkentése, esetleg szinten tartása tűzhető ki reális célként. Szintén gyakori probléma a szülők addikciója. Leggyakoribb az alhohol- és/vagy gyógyszerfüggőség. A kezelést nagyban nehezíti, hogy a szülők jelentős hányada nem vállalja fel problémáját, így a gyermek terápiában tartása érdekében „el kell fogadnunk” a szülők szerfüggőségét, és a gyermeken keresztül kell nyújtani segítséget a szülőnek problémái kezelésében. A pszichoszomatikus zavarok szintén gyakoriak, leginkább krónikus fejfájással keresték fel a szolgáltatást a kb. 6-18 év közötti gyerekek, fiatalok szülei. Ilyen esetekben fontos a lehetséges fizikai okok kizárása és annak kiderítése, hogy milyen lelki problémát konvertál a kliens (nem tudatosan) testi tünetbe. Gyermekeknél elsősorban játékterápia, serdülőknél és felnőtteknél pedig kognitív terápia lehet hatékony. A személyiségzavarok viszonylag ritkák, de néhány esetben előfordulnak. A személyiség súlyos problémájának prognózisa rossz, így ilyen esetben mindig fontos a családgondozó kollégával egyeztetni, hogy az adott probléma milyen mértékben veszélyezteti a családban élő kiskorúakat és ennek tekintetében kell támogatást nyújtani. A párkapcsolati és egyéb krízishelyzetek főként azokban az esetekben okoznak komolyabb problémát, ha egy másik alapproblémára (pl. személyiségzavarra) épülnek. Ezekben az esetekben pszichiátriai kezelés igénybevételére irányították a klienseket. Fejlesztő pedagógus Az évben összesen 31 gyermek jelentkezett korrepetálásra. A forgalom összesítve 274 fő (halmozott adat) volt. Az Intézményben a korrepetálást igénybe vevő gyermekek megoszlása életkor szerint: legnagyobb részben 10-12 évesek, ami a 4-6.osztályt végzőket jelenti. A legtöbb esetben a szülő kéri, hogy gyermeke igénybe vehesse a korrepetálási lehetőséget. Sajnos a gyermekek zöme önállóan nem jelzi ezt az igényt. A korrepetálásra járó tanulók többsége a félévi és év végi vizsgára való felkészülésben igényel segítséget, így a januári és a májusi-júniusi hónapokban növekszik a számuk. Az idősebb, hetedikes, nyolcadikos tanulók önállóan is eljönnek, jellemzően a témazáró dolgozatok írása előtt. A jelentkezés okai: Magántanulói státusz - a magántanulók egy része, főleg a kisebbek, igénylik az iskolaszerű rendszeres tanulást. Hetenként 2-2 órát tanulnak a szolgálatnál. Az iskolai korrepetálást néhányan nem veszik igénybe, illetve több tantárgyból nincs is lehetőség az iskolában felkészülni. Amelyik tárgyból van iskolai korrepetálás, azok a tanárok lehetőségek szerint alkalmazkodnak egymáshoz a 27
felkészítő tanárokkal. Félévi és év végi vizsgára felkészítés a magántanulók részére – a hetedikesek és nyolcadikosok leginkább a vizsgák előtti hónapban járnak rendszeresen tanulni, velük többnyire az iskolában kapott tematika alapján történik a foglalkozás. Évismétlés – az évismétlés a legtöbb gyereket megviseli, igyekeznek jobban teljesíteni, ehhez pedig segítséget is igényelnek. Felkészítés pótvizsgára – 2011. nyarán augusztus hónapban 6 gyerek készült pótvizsgára, közülük öten sikeresen levizsgáztak. Magatartászavar – a probléma a magántanulók nagy részét érinti, sokszor ez áll a magántanulóvá válás hátterében. A velük való foglalkozás egyénileg történt. Rajtuk kívül a gyerekek körülbelül harmada jellemezhető magatartászavarral. Az iskola negatív jelzései és a fejlesztőpedagógus tapasztalatai sokszor nem egyeznek. Sikerült olyan tanulócsoportokat kialakítani, ahol nem okoznak a gyerekek problémát, egymást nem zavarják a felkészülésben, valamint alkalmazható a személyre szabott fejlesztés. Fejlesztési igény - alapkészségek fejlesztése (a cél a szociokulturális hátránnyal induló gyerekek készségeit közelíteni a kortársaikéhoz) - írás - olvasás - beszéd fejlesztése Utóbbi problémák a gyerekek szinte 100%-át érintik, látványos fejlődést az alsós gyerekekkel lehet elérni. - diszlexia - diszgráfia Ez a két zavar általában együtt jár, a gyerekeket a szülők, vagy a családgondozók küldik korrepetálásra. Fejlesztő feladatlapok segítségével sokat javultak, természetesen minél kisebbek és minél gyakrabban járnak, annál nagyobb fokú a javulás. Többen közülük a nyári és téli szünetben is rendszeresen jártak gyakorolni. - diszkalkulia Ritkább zavar, egy gyermek kereste meg az intézményt ezzel a problémával, ő is fejlesztő feladatlapok segítségével gyakorol, rendszeresen járt az iskolai szünetekben is és a tanév alatt is. Az iskolával kapcsolatos problémák - néhány gyerek egyszerűen azért választja ezt a lehetőséget, mert olyan problémái vannak az iskolában, amiket önállóan nem tud kezelni, pl. megromlott a viszonya a tanárokkal, vagy nem érzi jól magát a napköziben. Az iskolai problémákról rendszeres a konzultáció a családgondozókkal közösen. Tanulással kapcsolatos motiváció hiánya - több szülő panaszkodik arra, hogy nem sikerül rávennie a gyereket a tanulásra semmilyen módszerrel. Itt főleg a csoport hatása segíthet, de ez hosszú távon hozhat csak eredményt. A szülők hátrányos helyzete (anyagi, szociokulturális) – néhány szülő időben felismeri, hogy nem tud otthon megfelelő segítséget nyújtani a gyereknek a tanulásban, többüknek nincs meg az alapfokú végzettsége sem, a tananyag túlnő a tudásukon. Nagy részük anyagilag sem engedheti meg 28
magának, hogy fizessen a gyermek fejlesztéséért, ezért kérik és szívesen ki is használják a korrepetálási lehetőséget. A leggyakoribb korrepetálást igénylő tárgyak: matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem és természetismeret. Iskolai Szociális Munka A korábban iskolai szociális munkaként működő szolgáltatás több hónapos kihagyás után 2011. október 21-én indult el ismét teljesen új formában. Jelenleg a foglalkozásokat 2 fő tartja. Mivel a korábbi munkamódszer kevésbé volt hatékony, ezért más aspektusból közelítették meg a témát. A fő hangsúly a gyakorlati tevékenységre, az élményközpontú foglalkozásokra helyeződött, mintsem a Gyermekjóléti Központ szolgáltatásainak általános bemutatására. Így került középpontba az értékek feltárása és a konfliktusok kezelésének módjai. Az értékfeltárás és konfliktuskezelés rövid tematikus bemutatása: Az értékfeltárás célja felfedni azt a sajátos személyszintű feldolgozását a társadalmi értékeknek, amelyek a fiatalok kognitív struktúráját jellemzik. A hangsúly a személyszintű feldolgozás megismerésére tevődik, vagyis arra, ahogyan a foglalkozások menetében teljesen vagy részlegesen elutasítanak értékeket, vagy átalakítják, újrastrukturálják azokat. További cél: megtapasztalni hogy az értékek mennyiben döntésbefolyásolók, cselekvésre mozgósítók, milyen orientáló erővel bírnak. Fontos ez azért is, mert a serdülő- és ifjúkor több vonatkozásban is a leglényegesebb szakasz a társadalmi értékekhez való viszony tisztázása, kiérlelése, a személyes értékorientáció szempontjából. Azért is szükséges ez, mert a gazdasági-társadalmi változások következtében növekedett azoknak a gyermekeknek, fiataloknak a száma, akik bűncselekményt követtek el, vagy veszélyeztetettségük folytán potenciális bűnelkövetők. Az antiszociális magatartás, a bűncselekmény elkövetése általában szocializációs deficit következményeként írható le. A szocializáció a társadalomba történő beilleszkedés folyamata. Ennek során jut el az ember önmaga megismeréséhez és találja meg helyét a társadalomban. A magyar családokban a gyermekekkel töltött idő nagymértékben csökkent. Ennek kompenzálására csak az együtt töltött idő intenzitásával, tartalmával lenne mód. A valóságban a szülői szerep az ellátásra, gondozásra, ellenőrzésre redukálódott. Nincsenek közös élmények, érzelmek, intim együttlétek, így a normák és értékek közvetítése is meglehetősen csorbul. Manapság a családokban nem ritka az egyik vagy mindkét szülő munkanélkülivé válása, a munka elvesztése miatti „gyászreakciók” következményei, a magukat kétségbeesetten fenntartani igyekvő felnőttek jelenléte. Mindez nagymértékben kihat többek között a gyermekek norma- és értékorientációjára. A másik fontos csoportfoglalkozás sorozat a konfliktusok, ill. ezek megoldási technikái köré szerveződik. A gyerekeknek itt lehetőségük van arra, hogy a foglalkozások során elsajátítsanak különböző konfliktusmegoldó technikákat, ami segíthet a hatékony megoldásokban, megállapodásokban. Mindkét esetben a foglalkozások technikája: csoportos beszélgetés. A csoport megszervezése az iskolákkal, ill. az iskolák gyermekvédelmi felelőseivel, igazgatóival való kapcsolatfelvétellel történik. A program minden esetben önkéntes (ami a motivációt alapjaiban meghatározza). Várható eredmények: 29
Természetszerűleg nem lehet elvárni, hogy a konfliktuskezelés hatására egycsapásra megszűnnek a családon belüli konfliktusok, egyéni és társas problémák, hanem mindezekkel a foglalkozásokkal egyfajta alternatívát kívánnak felkínálni a fiatalok részére, hogy ismeretük, tájékozódási pontjuk legyen a kialakuló vagy meglévő problémák megoldásában, egyáltalán legyen és merjenek hová segítségért fordulni, tudatosodjon bennük a segítő szakember személye és munkája. A kölcsönös bizalom és megértésen alapuló beszélgetések a jövőben az eredményes és célirányos segítségnyújtást kell, hogy elősegítsék. Önismeretben, kommunikációs készségekben erősödve olyan szocializált viselkedéselemek épüljenek be a gyerekeknél, amelyek esélyt jelentenek a hibás szocializációs minta korrekciójára. A 2011/2012-es tanévben az Avasi Gimnázium ifjúságvédelmi felelősének kezdeményezésére két 10-15 fős csoport indult el 2011. október 21-től. A célcsoport kiválasztásának főbb szempontjai: -Lehetőség szerint önkéntes jelentkezés útján -Maximum 12-15 fő -A középiskola 10-11. évfolyamán A csoportokkal végzett iskolai szociális munka alkalmanként kb. 60 percet vett igénybe. A csoportfoglalkozások zárását követően a diákoktól olyan visszajelzések érkeztek, ami újabb csoportok elindítására motiválja a szakembereket. Szakmaközi megbeszélések 1./ 2011. február 22. Éves tanácskozás Az éves tanácskozásra meghívottak a jelzőrendszer képviselői. A megbeszélés tárgya a 2010. évben végzett szakmai munka beszámolója, az együttműködés eredményessége, a lehetséges változtatások megtárgyalása. 2./ 2011. április 5. Szakmaközi megbeszélés (Középiskolák ifjúságvédelmi felelőseivel) Résztvevők a középiskolák ifjúságvédelmi felelősei. Témája az igazolatlan iskolai hiányzásokkal kapcsolatos teendők. 3./ 2011. május 17. Szakmaközi megbeszélés (Óvodák és Általános iskolák ifjúságvédelmi felelőseivel) Résztvevők az óvodák és általános iskolák ifjúságvédelmi felelősei. Az óvodákban felmerülő általános problémák, valamint az igazolatlan iskolai hiányzásokkal kapcsolatos teendők. 4./ 2011. szeptember 12. Szakmaközi megbeszélés (Védőnői hálózattal) Felmerülő problémák megbeszélése, a jelzések fontosságának kiemelése. 5./ 2011. október 4. Szakmaközi megbeszélés (Óvodák és Általános iskolák ifjúságvédelmi felelőseivel) Az eltelt időszak alatt felmerülő problémák megbeszélése. Tájékoztatás igazolatlan iskolai hiányzások felülvizsgálatának tapasztalatairól. 6./ 2011. november 22. Szakmaközi megbeszélés (Középiskolák ifjúságvédelmi felelőseivel) Az eltelt időszak alatt felmerülő problémák megbeszélése. Tájékoztatás igazolatlan iskolai hiányzások felülvizsgálatának tapasztalatairól. Szabadidős tevékenységek, játszóházak 2011. február 9. Farsangi játszóház 2011. április 13. Húsvéti játszóház 2011. április 27. Anyák napi játszóház 2011. Június 1.Gyermeknapi játszóház 2011. Június 20-tól július 15-ig „Szitakötő” Nyári napközi (30 fő) 2011. június 20-tól augusztus 19-ig Ingyenes nyári étkeztetés, meleg étkeztetés formájában (150 fő) 30
2011. december 21. Karácsonyi játszóház ( A Rádió M és a Cifra Palota Játszóház közös szervezésében 52 gyermek részére gyűjtést szervezése) Speciális szolgáltatások Utcai és lakótelepi szociális munka Az utcagyerek problémája szomorú és veszélyes jelenség. A gyermek sokféle okból kóborolhat el, s nem akkor válik otthontalanná, amikor az utcára kerül, hanem már jóval előtte. A preventív gyermekvédelem morális alapjogi keretein túl társadalmi összefogást igényel a veszélyeztetettségi gyermekvédelmi jelzőrendszer koordinálása, ami a gyermekjóléti szolgálatok felelőssége. Ahhoz, hogy az elsősorban ellátó, szociális és segítő aspektusú gyermekjóléti munkának az utcai-lakótelepi szociális munka speciális szolgáltatása működhessen, a közbiztonsági funkciót gyakorló hatósági oldalnak is meg kell jelennie a gyermekvédelem eszközei között. Az utcai gyermekvédelmi szociális hatóságot kiszolgáló gyermekjóléti veszélyeztetettség utcai jelenségének megmarad „szigorú jelzőrendszer” segítésének.
munka gyakorlata figyelmeztet arra, hogy nem szabad a szolgáltatás szerepzavarába csúszva kezelni a gyermekproblémáját. Ez csak úgy válhat biztonságossá, ha a hatóság szerepében és teret enged az ellátáshoz való hozzájutás
A lakótelepeken a csellengés, szökés, drogozás, dohányzás, ivás, csoportos szocializált bűnözés (vagyon és személy elleni erőszak) a jellemzők, de megtalálható a guberálás és a koldulás, sőt a gyermekek koldultatása is. Ezt sokszor a magántanulói jogviszony eredményezi, ám ebből leginkább a csellengők számának növekedése és a pozitív kortárskapcsolatok elvesztése következik. A vagyon elleni bűncselekmények mellett a gyermekkoldulás helyszíneinek a felkutatása is fontos, tudva azt a tényt is, hogy a kolduló gyermekek cselekményi indítékai az életviteli anyagi, nevelési és elhanyagolási veszélyeztetettségi okok közé ágyazódnak. Az utcai szociális munka során az intézmény feladata a célcsoport tagjainak elérése, iskolákkal, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősökkel való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás, foglalkozások előkészítése, csoportos és egyéni foglalkozások vezetése, egyéni esetkezelés, szükség szerint kapcsolattartás a szülőkkel és a gyermekek családtagjaival, akik gyermek veszélyeztetettsége esetén jelzést tesznek a gyermekjóléti szolgálat felé, valamint együttműködés a társszervezetekkel és más szakterületek képviselőivel. Az utcai szociális munka elsősorban felderítő, ill. elérési munka, valamint a kliensek közvetítése az intézmény(ek) felé.
31
Forgalmi kimutatás: Új esetek száma 2011-ben Új esetek száma összesen:
57 fő
Kliensforgalmi adatok 2011. január 01. – 2011. december 31. Forgalom Munkavégzés típusa Munkavégzés megoszlása (halmozott adat) Hejőcsabai körzet (minden hónap 1. 17 szerda) Tapolcai körzet (minden hónap 2. 16 szerda) Körzetek bejárása Görömbölyi körzet (minden hónap 3. 14 szerda) Avasi körzet (minden hónap 4. szerda) 23 Avasi Rendőrőrs 12 Kapcsolattartás ÁNTSZ 8 Miskolci Családsegítő Kp. Utcai 1 szociális munkás csoport Városi Rendőrkapitányság 2 Szociális munka Gyermek 140 csoportokkal Összes forgalom 233 A 2011. év folyamán 70 olyan alkalom volt (akció kutatás), melynek során 57 új esetet regisztráltak, zömében a gyermekek az Avason működő általános iskolák egyikébe jártak. 22 esetben a tanórák ideje alatt más helyen tartózkodtak igazolatlanul. 7 esetben történt kukázás, guberálás a szülővel együtt. 4 esetben a bevásárló központok körül kéregetés. 24 esetben pedig dohányzás miatt történt figyelmeztetés. Minden esetben jelzés történt a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálatok felé. Szociális munka csoportokkal: 2011.08.24. Máltai Játszótér – Nyárzáró rendezvény (20 fő) 15.00 órától a Máltai Játszótéren dolgozó szakemberekkel és a gyermekekkel közreműködve játékos vetélkedő és rajzverseny lebonyolításában vettek részt az utcai szociális munkások. 2011.02.09. Herman Ottó Általános Iskola 7. évfolyam – AIDS Prevenció (30 fő) Bevezető beszélgetés, az oktató film megtekintése, teszt kitöltése. 2011.02.16. Munkácsy Mihály Általános Iskola 7. évfolyam – AIDS Prevenció (30 fő) Bevezető beszélgetés, az oktató film megtekintése, teszt kitöltése. 2011.11.30. Munkácsy Mihály Általános Iskola 7. évfolyam – Drog Prevenció (30 fő) Bevezető beszélgetés, az oktató film megtekintése, teszt kitöltése. 2011.12.01. Herman Ottó Általános Iskola 7. évfolyam – Drog Prevenció (30 fő) Bevezető beszélgetés, az oktató film megtekintése, teszt kitöltése.
32
Kórházi szociális munka Forgalmi kimutatás: Új eset:
155 fő
Forgalmi adatok: január 01. – december 31. Munkavégzés típusa Munkavégzés helye/megoszlása Kapcsolattartás
Megyei Kórház és GYEK Miskolci Egészségügyi Központ – Semmelweis Kórház Ronald McDonald Ház Összes
Forgalom (halmozott adat)
Esetszám 90 64
267
1 155
A Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház szülészeti osztályán és terhespathológiáján, a Gyermek Egészségügyi Központban és a Ronald McDonald házban a keddi napokon 10.00-től 13.00-ig érhető el a kórházi szociális munkás. A Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktatókórház Nonprofit Kft. /MISEK/ szülészeti és terhespathológiai osztályán, és infectológiai részlegén szerdánként 10.00-től 12.00-ig látja el feladatát a kórházi szociális munkás. Kérdések, problémák, szinte kizárólag a gyermekvállalással kapcsolatos pénzbeli juttatásokra, lehetőségekre irányulnak. A 2010. évi beszámoló tartalmazta a tervek között a GYEK osztályain zeneterápiás csoportfoglalkozások elindítását, de ez a jelenleg zajló kórházösszevonások miatt nem tudott létrejönni. Ígéret szerint a 2012. év elején lehetőség nyílik ennek a tervnek az átgondolására és megvalósítására. Készenléti szolgálat Az Intézményben 2005. július elsejétől működik a jogszabályi előírásoknak megfelelően a készenléti szolgáltatás. Két szociális szakképesítéssel rendelkező családgondozó folyamatos ügyeletben látja el ezt a speciális feladatot. A szolgáltatás a munkaidő alatt, után, valamint hétvégén működik 24 órás ügyeleti formában. A szolgálat a közismert zöld számon elérhető. Megtett intézkedések eredményessége 2011. évben a készenléti telefonra 27 telefonhívás érkezett. Ebből bejövő hívás a rendőrség részéről 6 alkalommal történt, a védőnők részéről 4 alkalommal, illetve magánszemélyek 16 esetben keresték az intézmény készenléti telefonját. Ezekben az esetekben értesítést követően a területileg illetékes családgondozó vette fel a kapcsolatot a családokkal és szükség szerint intézkedett az adott ügyben. Kimenő hívás egy alkalommal történt, amikor egy családgondozó a rendőrség segítségét kérte a készenléti telefonról. A város lakosainak körében egyre ismertebbé váló ingyenesen hívható zöld számra érkező hívások száma 2011. évben csökkenő tendenciát mutat. 33
Kapcsolattartási ügyelet 2011. évben az esetszámok tovább bővültek. A Bíróság és a Gyámhivatal részéről történő folyamatos egyeztetések nagyban segítették ezen munka gördülékeny folyamatát. A hatóság által meghatározott időben, helyen és módon biztosítják a kapcsolattartást, illetve a gyermek átadását és átvételét. A szolgálat kapcsolatügyeletét önként, de leginkább a gyámhivatal illetve a bíróság határozata alapján kereshetik fel a szülők. Mindkét esetben külön-külön négyszemközti megbeszélésre hívják őket. A szülők illetve a nagyszülők között írásbeli megállapodás születik az intézménnyel, mely a keretmegállapodást és a szolgálat házirendjét egyaránt tartalmazza. Minden esetről esetnaplót (feljegyzést) vezetnek, a jelzőrendszer tagjaival illetve a hatósági szervekkel (gyámügyi osztály, bíróság) folyamatos a kapcsolattartás. Az elmúlt évben 20 család vette igénybe a kapcsolattartást – szülői és nagyszülői - amelyek a következőképpen alakultak: − Szülői kapcsolattartás: 18 gyermek − Nagyszülői kapcsolattartás: 4 gyermek Forgalmi adatokat tekintve 103 alkalommal valósult meg kapcsolattartás az intézményben. − anyai kapcsolattartás 22 alkalom − apai kapcsolattartás 65 alkalom − nagyszülői kapcsolattartás 16 alkalom Több testvérpár esetében is szabályozásra került a kapcsolattartás. Két családnál történik szülői és nagyszülői kapcsolattartás is egyaránt. A hatékony munka eredményeképpen, valamint a szülők között rendeződött viszonyok rendezetté válása alapján lehetővé vált, hogy az intézményes kapcsolattartást felváltotta az otthoni, családi környezetben történő kapcsolattartás. Ennek következtében 10 eset lezárásra került. Egy esetben bírósági, egy másik esetben pedig gyámhivatali meghallgatás történt. Elmondható, hogy az elmúlt évben a családtagok közötti konfliktusok egyre erőteljesebbé váltak, melyek többnyire a gyerekek lelki állapotára voltak negatív hatással, ezért a szakemberek sarkalatos hangsúlyt fektettek a mediáció fontosságára, mely továbbra sem elterjedt a kliensek körében. A 2011-es évben 3 család esetében nyújtottak ilyen jellegű segítséget. 3.3. Átmeneti Gondozás a.) Gyermekek Átmeneti Otthona A Miskolci Gyermekvédelmi Központ Gyermekek Átmeneti Otthona 2000. január 1. napjától határozatlan ideig szóló működési engedéllyel rendelkezik. A működési engedély száma: 50.3912/2000. A működési engedély szerint az intézmény 24 férőhelyes átmeneti otthon, mely a gyermekjóléti alapellátás keretében átmeneti gondozást biztosító bentlakásos gyermekintézmény, ellátási területe Miskolc város közigazgatási területe. 2011. évi működés statisztikai adatai: a tárgyévben igénybe vett gondozási napok száma: 6.170 nap a tárgyévben ellátásban részesült gyermekek száma: 60 fő 2011.12. 31-én az ellátottak száma: 19 fő 2011. évi gyermek átlaglétszám: 16,9 fő 34
Az ellátottak száma az ellátást kezdeményezője szerint: Szülő által: 30 fő Gyermek által: 6 fő Oktatási intézmény által: 1 fő Gyermekjóléti Szolgálat által: 17 fő Hatósági kezdeményezés: 6 fő Az ellátottak száma az elhelyezést kiváltó probléma típusa szerint: Szülők életvezetési problémái: 26 fő Szülők egészségi problémái: 3 fő Szülők szenvedélybetegsége miatt: 8 fő Szülők lakhatási problémái miatt: 10 fő Családi konfliktus: 4 fő Gyermek magatartási problémái: 7 fő Szülő indokolt távolléte: 2 fő Az ellátottak száma nem és korcsoport szerint: Fiú
0 – 3 év: 4 – 5 év: 6 – 13 év: 14 – 18 év:
2 fő 3 fő 19 fő 8 fő
Lány 0 – 3 év: 4 – 5 év: 6 – 13 év: 14 – 18 év:
1 fő 1 fő 19 fő 7 fő
Az átmeneti gondozásban részesültek adatai a gondozás időtartama és az elhelyezés változása szerint: Csak ideiglenes gondozásban részesült: 0 – 3 hónap: 4 – 6 hónap: 7 – 10 hónap: 11 – 12 hónap: 12 hónapnál több:
8 fő 32 fő 8 fő 6 fő 1 fő 5 fő
Gyermek gondozási formájának változása Családba fogadás: 2 fő Átmeneti gondozásból kikerült gyermekek adatai: Tárgyév folyamán az átmeneti gondozásból kikerültek száma szüleihez hazakerült: 52 fő gyermekvédelmi szakellátásba került: 5 fő nagykorúvá vált: 1 fő más hozzátartozóhoz került: 3 fő
35
Személyi feltételek A Miskolci Gyermekvédelmi Központ Gyermekek Átmeneti Otthona személyi feltételei a 15/1998. NM rendeletben előírt létszám és képzési követelményeknek megfelelően biztosítottak. 1 fő szakmai vezető 1 fő gyermekvédelmi ügyintéző 1 fő családgondozó 1 fő pszichológiai tanácsadó (részmunkaidőben heti 10 óra) 1 fő fejlesztő pedagógus 3 fő nevelő 5 fő gyermekvédelmi asszisztens 1 fő gyermekfelügyelő Gyermekek Átmeneti Otthona szakmai létszáma, iskolai végzettségek: Igazgatóhelyettes, szakmai vezető Szociálpedagógus Szociálpolitikus Szociális szakvizsga Fejlesztő pedagógus Pedagógus Pszichológiai tanácsadó Óvodapedagógus, Egészségfejlesztő mentálhigiénikus Családgondozó Szociálpedagógus Gyermekvédelmi ügyintéző Képesített könyvelő, vállalati tervező, statisztikus Számítógép-kezelő Szociális- gyermek és ifjúságvédelmi ügyintéző Lány csoport: Nevelő Művelődésszervező és non-profit menedzser Egészségfejlesztő mentálhigiénikus Pedagógus szakvizsga Gyermekvédelmi asszisztens Érettségi, Gyermek – és ifjúsági felügyelő Gyermekfelügyelő Érettségi Pedagógiai asszisztens 36
Gyermekvédelmi asszisztens Érettségi Dajka Gyermekvédelmi asszisztens Érettségi Gyógypedagógiai asszisztens Fiú csoport: Nevelő Biológia-technika szakos tanár Szociális szakvizsga Nevelő Pedagógia szakos nevelő Gyermekvédelmi asszisztens Érettségi Középfokú óvónő Felsőfokú gyógypedagógiai asszisztens Gyermekvédelmi asszisztens Érettségi Gyógypedagógiai asszisztens Gyermekvédelmi asszisztens Érettségi Gyermek – és ifjúsági felügyelő A szakmai létszámot jelenleg 15 fő alkotja. A két gyermekcsoportban 3 fő nevelő, 5 fő gyermekvédelmi asszisztens és 1 fő gyermekfelügyelő, valamint otthonszinten családgondozó, gyermekvédelmi ügyintéző, pszichológiai tanácsadó (heti 10 órában), fejlesztő pedagógus, szakmai vezető. Tárgyi feltételek A Gyermekek Átmeneti Otthona felépítése alapján két 12+12 fő elhelyezésére szolgáló gyermekcsoportból áll. A csoportok a Miskolci Gyermekvédelmi Központon belül helyezkednek el. Mindkét gyermekcsoportban 4 szoba (2-4 ágyas), fürdőszoba, wc, konyha, ebédlő, nappali, nevelői szoba, raktár, kamra, fejlesztő pedagógusi szoba található. Az év során a rendszeres karbantartás megtörtént (tisztasági festés, felmerült problémák elhárítása). A humanizált környezet biztosítja a gyermek egyéni életterét, személyi tulajdonának védelmét, a gyermek biztonságát, egyéni tevékenységeinek terét.
37
Miskolc Város 2007–2013. gyermekvédelmi koncepciója által megjelölt feladatok végrehajtása Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007. decemberében megszavazta a Miskolci Gyermekvédelmi Központ szakmai egységeinek külső telephelyekre való kiköltözését. A kiköltözés jó szintű lebonyolítása érdekében a Gyermekek Átmeneti Otthona elkészítette a kiköltözéshez szükséges pályázati anyagot, az intézmény bemutatásával, személyi és tárgyi feltételeinek ismertetéseivel. Részletesen megtervezték a leendő ingatlan belső átalakítását, összeállították a berendezési és használati tárgyak teljes listáját. 2011. év során a kiköltözés továbbra sem valósult meg, az előzetesen a koncepcióban vállalt feladataikat szem előtt tartva végzik feladatainkat. A Gyermekek Átmeneti Otthona szakmai alkalmazottai a férőhely kihasználtság növelése érdekében rendszeresen az intézményt propagáló és ismertető munkát végeznek, de a legfontosabb tényező ezen szempontból a jelzőrendszeri munka eredményessége. Egyéb eredmények, tevékenységek A Miskolci Gyermekvédelmi Központ Gyermekek Átmeneti Otthona 2012. évben hasonlóan az előző évekhez, nagy hangsúlyt fektetett gondozott gyermekek sokrétű és aktív kikapcsolódást biztosító nyári programjainak megszervezésére. Kiemelt program volt a nyári kácsi táborozás az elmúlt évekhez hasonlóan. A program finanszírozása pályázati és intézményi forrásból történt. A szakmai egység gondozottjai a Miskolci Gyermekvédelmi Központ által szervezett kulturális rendezvényeken aktív résztvevők voltak (színjátszókör, kézműves foglalkozások). 2009. áprilisától a szakmai egység munkatársai folyamatosan szupervízióban részesülnek a közös munkavégzés megkönnyítése, a teljesítmény növekedése és a kiégés megelőzése céljából. b.) Családok Átmeneti Otthona A Miskolci Gyermekvédelmi Központ Családok Átmeneti Otthona Miskolc közigazgatási területén működő 28 férőhellyel rendelkező intézmény, mely alapellátás keretein belül látja el az állandó miskolci lakcímmel rendelkező anyákat és gyermekeiket. Személyi feltételek Az intézmény személyi feltételeiben változás nem volt az előző évhez képest. Az otthonban jelenleg 1 fő szakmai vezető, 1 fő vezető családgondozó, 2 fő családgondozó, 2 fő szakgondozó, 2 fő gondozó dolgozik. Heti öt órában pszichológiai tanácsadóval és jogásszal rendelkezünk. A pszichológiai tanácsadó külső szakember megbízásos jogviszonyban, a jogász a Miskolci Gyermekvédelmi Központ munkatársa A munkatársak a továbbképzési időszakra vonatkozó kötelezettségüknek a szabályoknak megfelelően eleget tettek. A továbbképzések finanszírozása viszont egyre nagyobb terhet jelent az intézménynek, mivel a különböző konferenciák, többnapos továbbképzések nagy része már költségtérítéses. A kollégák részére a jogszabályban előírt szupervízió biztosított volt. Ezt egészítette ki a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Miskolci Családok Átmeneti Otthona – mint módszertani intézmény által – az otthon dolgozóinak szervezett rendszeres esetmegbeszélései. Tárgyi feltételek A tárgyi feltételekben jelentős változás nem történt. Az intézmény állagmegóvása tette ki a karbantartási munkálatok zömét. Továbbra is problémát jelent, hogy az Otthon vezeték rendszere felújításra szorulna, mivel az elektromos biztosítékok nem bírják a terhelést, nem a mostani 38
műszaki eszközök működtetésére tervezték őket. Tisztasági festések történtek az elmúlt évben 3 lakószobában. Kialakításra került egy családgondozói szoba és egy helyiséget számítástechnikai teremmé alakítottak át. Takarékos gazdálkodással sikerült az otthoniasságot, a megfelelő higiénés viszonyokat fenntartani. A raktárkészletben keletkező hiányosságokat pótolták, textíliát vásároltak, a meghibásodott műszaki cikkeket lecserélték. Az átmeneti gondozottakkal kapcsolatos statisztikai adatok a férőhely kihasználtság és a gondozási napok tekintetében a 2011. évben. 1. 2011-ben az Otthonban az átmeneti elhelyezettek, gondozottak száma: 68 fő melyből
- szülő :19 fő - várandós anya: 2 fő - gyermek: 47 fő
2. 2011. évben az átmeneti gondozottak gondozási (ellátási) napjainak száma: 9414 nap 3. 2011. évben gondozottak gondozási napjainak átlaga: 26 fő 4. 2011-ben gondozásból kikerült gyermekek száma: -szüleivel kiköltözött:25 fő -más hozzátartozóhoz:1 fő -gyermekvédelmi szakkellátásba: 7 fő 5. 2011.12.31-én nyilvántartott gondozottak száma: 22 fő szülő: 8 fő gyermek:14 fő Az átmeneti ellátott gondozottak összetételére vonatkozó statisztikai adatok a családgondozás tükrében, a 2011. évben 1. Ellátott gyermekek száma az ellátás kezdeményezője szerint Szülő Várandós anya Más intézmény: (gyermekjóléti családsegítő oktatási intézmény) Összesen
13 fő 2 fő
32 fő 47 fő
39
2. Ellátott gyermekek száma az elhelyezést kiváltó probléma szerint Szülő életvezetési problémái Szülők szenvedélybetegsége miatt Kríziselhelyezés
8 fő
Hajléktalanná válás Elégtelen lakhatási körülmények Bántalmazás Családi konfliktus Összesen
5 fő
5 fő 1 fő
14 fő 6 fő 8 fő 47 fő
3. Ellátott gyermekek száma korcsoport szerint 0-3 év 4-5 év 6-13 év 14-17 év Összesen
10 fő 2 fő 21 fő 14 fő 47 fő
2011. évben a bentlakó szülők foglalkoztatási eredményei kimagaslóan jók voltak. A munkaképes szülők közül 13 fő rendelkezett folyamatos vagy folytatólagos munkaviszonnyal. Ebben segítséget nyújtott a Munkaügyi Központ munkatársa is, aki személyre szabott tanácsadással, tanfolyam kereséssel és álláskereséssel segítette az anyákat. Segítséget nyújtottak továbbá a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Miskolci Családok Átmeneti Otthonának munkatársai is, akik egy pályázati program keretein belül több alkalmas munkakeresési tréninget tartottak a szülőknek. Egyéb szakmai tevékenység A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Módszertani Családok Átmeneti Otthonával pályázat keretében társintézményként 2011-ben több projekt zajlott az intézményben. Szülőknek álláskeresői tréninget, számítástechnikai tanfolyamot szerveztek. Az egészséges életmód programon is részt vehettek a bentlakó édesanyák. A gyerekek számára logopédiai fejlesztést és szakpszichológusi segítséget biztosított a pályázati társulás, a szülők számára pszichológusi segítséget nyújthattak. A szabadidős tevékenységeket sikerült játszóházzal, kézműves foglakozásokkal kibővíteni. A családgondozók az intézmény kapcsolatrendszerét folyamatosan bővítik, a jelzőrendszer tagjaival a kialakított viszonyt fenntartják. Egész évben és a következő időszakban is nagy figyelmet fordítanak a már meglévő együttműködések fenntartására, szorosabbá tételére. Szakellátás 2009. január 1. napján lépett hatályba a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 95. §-a, melynek értelmében a megyei jogú város önkormányzata a saját területén biztosítja az otthont nyújtó ellátást és az utógondozói ellátást.
40
A jogszabály értelmében a megyei önkormányzat által fenntartott otthont nyújtó, valamint utógondozói ellátást biztosító intézmények ellátási területe – a megyei jogú város területének kivételével – a megyére terjed ki. A jogszabályváltozást a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat (továbbiakban: Megyei Önkormányzat) és Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata is másképp értelmezi, ezért többfordulós egyeztetésre került sor, az álláspontok azonban nem közelítettek egymáshoz. Miskolci Gyermekvédelmi Központ A Miskolci Gyermekvédelmi Központ, mint többcélú gyermekvédelmi intézmény Miskolc Megyei Jogú Város gyermekjóléti alapellátás-gyermekvédelmi szakellátás struktúrájában egyaránt lát el feladatokat. Valamennyi szakmai egység határozatlan időre szóló működési engedéllyel rendelkezik. A gyermekjóléti alapellátás szakmai egységei: Gyermekek Átmeneti Otthona Családok Átmeneti Otthona
24 fh. (Egyetem út 1.) 28 fh. (Egyetem út 1.)
A gyermekvédelmi szakellátás szakmai egységei: Fruska Regionális Módszertani Gyermekotthon Aranyhíd Gyermekotthon Aranyhíd Gyermekotthon Lakásotthona Junior Gyermekotthon Utógondozó Otthon Nevelőszülői Hálózat
36 fh. (Egyetem út 1.) 24 fh. (Egyetem út 1.) 12 fh. (Kiss tábornok u. 80.) 36 fh. (Egyetem út 1.) 12 fh. (Egyetem út 1.) 90 fh. (Egyetem út 1.)
Az ellátás személyi feltételeinek alakulása A szakmai egységek a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet mellékletében a szakmai létszámra vonatkozó előírásoknak megfelelően működnek. Valamennyi szakmai egységben a jogszabályban előírt létszámú és szakképzettségű munkatárs tevékenykedik. Az év során jelentős változást jelentett az Aranyhíd és a Junior Gyermekotthon élén lezajlott váltás. Kőszegi Judit otthonvezető közös megegyezéssel távozott az intézményből, 2011.05.01-i hatállyal, belső pályázat lefolytatása után Molnárné Üveges Mária látja el az Aranyhíd Gyermekotthon szakmai vezetői feladatait. Kundrák Klára öregségi nyugdíjba vonulás miatt, 2011.06.20-i hatállyal lemondott a Junior Gyermekotthon szakmai vezetői feladatainak ellátásáról, helyette ugyancsak belső pályáztatás után Hegedűsné Ardai Erika lett az otthon vezetője. A nevelőszülői hálózat szakmai létszámbővítése a férőhelyek bővülésével együtt alakult. A 15/1998 (IV.30.) NM rendelet legutóbbi módosítása a nevelőszülői hálózat számára előírja a nevelőszülői tanácsadók számával megegyező számú családgondozók foglalkoztatását, mely feladat ellátását belső átcsoportosítással oldották meg. A jelenlegi szakmai létszám így az új nevelőszülői képzések alapján a hálózat további fejlesztésével és férőhely-növekedésével együtt, a 90 fős férőhely túllépése esetén igényel újabb létszámbővítést. A szakmai egység részéről továbbra is fölmerült az igény saját, teljes óraszámú pszichológus alkalmazására, melyet jogszabály nem ír elő és az intézmény jelenleg nem tud biztosítani.
41
Tárgyi feltételek alakulása Az intézmény közel 40 éves központi épületének állapota folyamatos karbantartást, a gyakran előforduló kisebb-nagyobb üzemzavarok gyors elhárítását igényli. Az év folyamán több alkalommal volt épületen kívüli csőtörés, a bevezető ivóvíz vezetékrendszer igen rossz állapotban van. Gyakori a lényegesen alacsonyabb igénybevételre tervezett, kis kapacitású elektromos rendszer meghibásodása, az elmúlt évtizedben sokszorosára nőtt elektromos energia igény miatt (elektromos gépek és eszközök nagy számban üzemelnek). Az épületben – a korábbi kiköltözési tervek miatt – elmaradtak a vizesblokk-WC felújítások, a helyiségek alapos, igényes rendbetétele (pl. parkettacsiszolás, burkolatcserék). A lapos tető hibái miatt gyakoriak a beázások. Fontos lenne az épület energetikai állapotának javítása (pl. a nyílászárók, hőszigetelés, világítótestek cseréje). A kazánok és – részben – a radiátorok cseréje 2004-2005. folyamán lezajlott. Folyamatos cserét igényelne a bútorzat, a berendezés, a legnagyobb hiányosságok ezen a területen tapasztalhatók. A gyermekvédelmi szakellátás gyermekotthonaiban a növendékek koedukált elhelyezésére 2011. nyarán, saját forrásból és a karbantartók munkájával kialakították a jogszabályban előírt tárgyi feltételeket (nemenkénti elkülönítésű WC-k és fürdők). Az Aranyhíd Gyermekotthon Lakásotthonában a tető és a nyílászárók cseréjére, szennyvízelvezetés megoldására korábbi közgyűlési döntés ellenére nem került még sor.
a
A szakmai munka alakulása A Gyermekek Átmeneti Otthona esetében az elmúlt években nagyjából egyenletes, a tanév ütemét kísérő működés figyelhető meg, kríziselhelyezés biztosítását is képes az otthon megoldani, a 24 fős kapacitás továbbra is elégséges, megfelelő. A Családok Átmeneti Otthona gyakorlatilag folyamatosan telt házzal üzemel, bővítése indokolt és szükséges, a várólistájuk hosszú. Kríziselhelyezést az otthon biztosítani nem tud, teljes család fogadására továbbra sem képes. A jelenlegi szakmai létszám a meglévő 28 férőhely mellett még további 12 férőhely ellátását is képes lenne biztosítani a jelenlegi telephelyen való bővítés esetén. Jelentősebb bővítésre és fejlesztésre a rendelkezésre álló feltételek között nincs lehetőség, az otthon kiszervezése, külső telephelyen történő üzemeltetése tenné lehetővé a szükséges és indokolt kapacitás-bővítést. A nevelőszülői hálózat létrehozása indokolt és jó döntés volt, a szakmai tevékenység minőségének és férőhely-kapacitásának fejlesztése fontos feladat. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése biztosította a képzések anyagi hátterét, 2011-ben 3 nevelőszülői tanfolyamot indítottak. A fenntartói szándékkal megegyezően további képzések indítása és további férőhelyek létesítése szükséges. A gyermekotthonokban továbbra is érzékelhetően kevés gyermek és fiatal fogadására kerül sor. Az „új beutalt” gyermekek jelentős része – életkora, családi viszonyai stb. alapján – a nevelőszülői hálózatba került be. A gyermekotthonokba a TEGYESZ Szakértői Bizottsága továbbra is kevés növendék elhelyezését javasolja, a gyermekotthonok kihasználtsági mutatói így jelentősen romlottak. Az Utógondozó Otthon számára is időszakonként nehézséget jelent a gondozotti létszám szinten tartása. A B-A-Z. Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2011-ben a gyermekvédelmi szakellátás valamennyi szakmai egységét (gyermekotthonok, utógondozó otthon, nevelőszülői hálózat) ellenőrizte, működésüket megfelelőnek ítélte. A gyermekotthonok koedukált átalakítását és átszervezését, valamint az utógondozó otthon növendékei számára jobb életminőséget biztosító fejlesztést elismeréssel fogadta. 42
Az intézmény (gyermekvédelmi intézmények közül az országban másodikként) csatlakozott a Magyar Géniusz Programhoz regisztrált Tehetségpont működtetésével. A tehetséggondozás sport, képzőművészet, tánc és hangszeres zene területén működik. 2011-ben egy 4 hónapra és egy 10 hónapra szóló tehetséggondozó program lebonyolítására nyertek közel 4 millió forintot. A pályázati támogatás jóvoltából 10 munkatárs tehetségfejlesztő továbbképzésére is sor került. A Volt Állami Gondozottak Országos Egyesülete pályázati partnereként a TÁMOP 5.2.5/B támogatásával 20 hónapra szóló „TÉKA” program kezdődött 2011. október 1-jén. A program keretében szabadidős, közösség- és személyiségfejlesztő foglalkozások, tanácsadói tevékenység zajlik az intézményben. Az intézményben működő két egyetemi szervezet, a Tanárképző Intézet és a Kulturális-Vizuális Antropológia Tanszék a nyár folyamán átköltözött az egyetem főépületébe. A szabaddá vált épületrész lehetőséget teremtett néhány meglévő hiányosság, probléma megoldására (pl.: nevelőszülői hálózat képzési és tréning helyiségigényének megoldása). Lehetőség szerint további helyiségek igénybevételére is sor kerül, hogy a nevelőszülői hálózat helyiségeit az alagsorból méltóbb színhelyre telepítsék. Az épületszárny nagy része kihasználatlan, üres. A jó adottságú, az egyetem által néhány éve részlegesen felújított épületrész többféle funkcióban is jól hasznosítható. A Miskolci Gyermekvédelmi Központ egyes szakmai egységei: Nevelőszülői hálózat A szakellátásban élő gyermekek teljes körű ellátásának megyei jogú városok hatáskörébe utalt feladata nagy felelősség, mindezért a város gyermekvédelmi koncepciójában meghatározottak szerint a Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyerekotthon által elkészített, saját fenntartású nevelőszülői hálózat kialakítására és működtetésére kidolgozott anyagot Miskolc Város Közgyűlése VI-167/31. 939/2009. számú határozatával elfogadta. A Miskolci Gyermekvédelmi Központban 2009. október 1-től kezdte meg működését az önkormányzat fenntartásában lévő Nevelőszülői Hálózat. Személyi feltételek: 2011. évben a szakmai létszám a következőképpen alakult: 1 fő szakmai vezető 2 fő nevelőszülői tanácsadó 2 fő családgondozó (a 15/1998. évi. (IV. 30.) NM. rendelet változásának megfelelően, a Miskolci Gyermekvédelmi Központ szakmai létszámából átcsoportosítással) 1 fő gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző 34 nevelőszülői család (2012. 01. 20-tól) A szakmai létszámot meghatározó 15/1998. (IV. 30). NM. rendelet 1. számú melléklete nem írja elő pszichológus alkalmazását, azonban az elmúlt év gyakorlata azt tükrözi, hogy egy főállású pszichológus szakember munkája elengedhetetlen lenne. Mind a nevelőszülők szűrésénél, mind a gyermekek kihelyezését követően tanácsadással és terápiával segíthetné a pszichés problémák feldolgozását, ezen kívül számtalan alkalommal szükséges pszichológia vélemény készítése társszervek részére.
43
Tárgyi és elhelyezési feltételek: A Miskolci Gyermekvédelmi Központ Nevelőszülői Hálózata a Gyermekvédelmi Központ (Miskolc, Egyetem u. 1.) épületének alagsorában található. Az elmúlt egy évben felszereltség és bútorzat szempontjából jelentős változás nem történt, németországi társszervezet adományozott a hálózat részére egy laptop számítógépet. Szakmai munka értékelése: 2011. évben tovább folytatódott a nevelőszülői jelentkezők szűrése és képzése. Az év végéig a regisztrált jelentkezők száma: 47 család. Ebből 32 esetben készült a jelentkező otthonában környezettanulmány és az együtt élő családtagok pszichológiai vizsgálata is megtörtént. Az évben a három tervezett tanfolyamból mindhármat elindították, melyet az elmúlt évhez hasonlóan a Budapest Fővárosi TEGYESZ trénerei tartottak, ehhez az anyagi finanszírozást Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosította. 2011. áprilisában indított tanfolyamon 12 család kapott nevelőszülői végzettséget, a szeptemberi csoportban 10 család végzett, a novemberi csoport további 12 családdal növeli a nevelőszülői gondozási helyeket. A nevelőszülők újabb képzésére, a férőhelyek növelésére feltétlenül szükség van, hiszen a gyermeklétszám folyamatos emelkedése ezt indokolttá teszi. 2011-ben a hálózat munkatársai szakmai továbbképzéseken vettek részt, továbbá a nevelőszülők részére a 15/1998. (IV. 30) NM rendelet 100. § (4) bekezdésében előírt kötelező féléves továbbképzés lehetőségét biztosították, melyet mindannyian teljesítettek. Férőhelyek alakulása a nevelőszülői hálózatban: A 2010. november 2. napján jogerőre emelkedett B-GY/2654-13/2010. Számú, B-A-Z. Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala által kiadott működési engedély módosítása 44 fő részére biztosított férőhelyet a Miskolci Gyermekvédelmi Központ Nevelőszülői Hálózatában. A működési engedély újabb módosítására a B-A-Z. Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának 2011. augusztus 30-án jogerőre emelkedett B-GYA/2625-2/2011. számú határozata alapján került sor, így 67 főre emelkedett a férőhelyek száma. A múlt év szeptember hónapjáig 44 gyermek ellátására kaptak lehetőséget és csak az év utolsó négy hónapjában emelkedett 23 férőhellyel a működési engedély. 2012. január 20-tól a B-A-Z. Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának IV-C/963/2012. számú határozata alapján a Nevelőszülői Hálózat 90 férőhellyel rendelkezik. A gyermekek sorsának alakulása: A gyermekek bekerülésére jellemző, hogy saját családjukból ideiglenes hatályú elhelyezettként kerülnek a nevelőszülői családokba. A beutaló határozatokat minden esetben a Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Humán Főosztályának Gyámügyi Osztálya hozza, tekintettel a gyermekek miskolci illetőségére. A Gyámügyi Osztállyal való kapcsolatra így a napi egyeztetés és az összehangolt együttműködés a jellemző. A hazagondozások száma nagyon alacsony. Ideiglenes hatályú elhelyezés ideje alatt az elmúlt évben összesen 3 gyermek esetében került rá sor, ebből 2 gyermek már ismételten visszakerült a hálózatba, az átmeneti nevelt gyermekek esetében nem került sor hazagondozásra. Remélhetően a családgondozók munkába állásának eredményeként ez az arány ebben az évben nőni fog. Örökbefogadásra két egy éven aluli gyermek esetében került sor. 44
Összességében elmondható, hogy a gyermekek tanulmányi eredménye javult, az elmúlt tanévben osztályismétlés nem volt, igazolatlan hiányzások nincsenek. Továbbra is jellemzően rossz egészségügyi és pszichés állapotban kerülnek elhelyezésre a hálózat nevelőszülőihez a gyermekek, melynek orvoslására mind a hálózati kollégák, mind a nevelőszülők kitartó munkájával, mind külsős szakemberek bevonásával jelentős eredmények érhetőek el a gyermekek sorsának rendezése érdekében. FRUSKA Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon Ellátásban részesülők száma, korcsoportok szerinti megoszlása, tendenciák: 2011. december 31-én: életkor szerinti megoszlás: 3-6 éves 6-14 éves 14-18 éves 18 év felett
2 fő 10 fő 13 fő 4 fő
nemek szerinti megoszlás: fiú 2 fő leány 27 fő A gyermekvédelmi gondoskodás formája szerint: ideiglenes hatályú elhelyezett: - fő átmeneti nevelt: 25 fő tartós nevelt: 1 fő utógondozói ellátott: 3 fő Integráltan elhelyezett fogyatékos gyermekek száma: 9 fő Tartósan beteg gyermek: 1 fő 2011. évben tovább folytatódott a 13-17 éves korban – szakmai szempontból több esetben későn – beutalt fiatalok gyermekotthoni elhelyezése, különösen a családjuktól több éve szökött fiatalok elhelyezése. A beutalt fiatalok között továbbra is többen erkölcsi normák hiányával küzdenek, (szabálysértések elkövetése, kiskorú prostitúció), néhány esetben közvetlenül az utcáról kerülnek a gyermekotthonba. Sajnálatos módon a későn beutalt fiatalok esetében megnövekedett a szökési napok száma (ugyanaz a fiatal többször szökik), ezzel együtt a tankötelezettség teljesítésének elmaradása. Egy-egy esetben előfordul, hogy a fiatalkorú visszamegy a családjába és ott él, de előfordul az is, hogy a beutalt fiatal hetekig, hónapokig nem érkezik meg elhelyezési helyére, illetve tavaly 2 esetben is előfordult, hogy már több hónapos terhesen (6 hónapos és 12 hetes) vitte be a családgondozó családi környezetéből. 2010. évtől a rendőrség a szökött városi gyermekeket nem szállítja vissza a Gyermekotthonba. A visszaszállítás teljes egészében a Gyermekotthonra hárul, ami munkatársi többlet óraszámot jelent, valamint többlet útiköltségeket a költségvetésben (pl. budapesti vagy dunántúli visszaszállítás). A probléma csökkentése, megelőzése érdekében a Miskolci Gyermekvédelmi Központ Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon (továbbiakban: FHHMGY) részt vett a NEFMINCSSZI által irányított, koordinált országos kutatásban, melynek témája: „Az engedély nélküli eltávozások okai, kezelése – módszertani ajánlás”. A kutatás befejezésére, összegezésére várhatóan 2012. évben kerül sor. Feltételezhetően a kutatási összegezések, tapasztalatok újabb módszereket, 45
eszközöket, lehetőségeket nyújtanak a 13-17 éves problémás fiatalok eredményesebb neveléséhez, a másodlagos gyermekvédelmi bűnmegelőzési prevencióhoz. Az 1 éve folyó kutató munka egyik felvetése – szóbeli szakmai műhelyeken – a 16-17 éves – több éve utcán nevelkedő, élő fiatalok gyermekotthoni beutalásának szükségessége, hatékonysága. Javaslatként fogalmazódott meg a családi felelősség növelése, az esetleges „zártabb intézményi elhelyezés” azonnali megoldása. A hatályban lévő közoktatási törvény 16. évben határozza meg a tankötelezettséget. Felvetődik az iskolából kimaradó 17-18 éves fiatalok és a gyermekvédelmi szakellátás összefüggéseinek újbóli átgondolása. 2011. évben is nagyon nehéz volt a gyermekotthoni megállapított létszámot (36 fő) éves szinten tartani, továbbra is érkeznek nem csak miskolci, hanem megyei településen élő szülők gyermekei is az intézménybe (2011-ben 5 fő az újonnan érkező 12 főből). Változások az ellátás feltételeiben: A tárgyi feltételekben ebben az évben sem történt átfogó változás. A több éves – egyes esetekben több mint egy évtizedes – bútorok elhasználódtak, mind esztétikumában, mind funkcióiban egyre kevésbé biztosítják az otthonos, esztétikus feltételeket. Mivel több éve nagyobb felújítás nem történt az otthon területén, a 39 éves nyílászárók elkorhadtak, nem zárhatók, nagy a hő veszteség. A minimális költségvetésből egyre nehezebben lehet a csoportok gépeit, felszereléseit cserélni illetve felújítani. A folyamatos használat miatt a háztartási gépek is elhasználódnak, cseréjükre minimális mértékben van lehetőség, pedig mind a konyha területe, mind a háztartási gépek, eszközök használata a nevelés egyik alapvető eszköze (életre nevelés). 2011-ben sikerült vásárolni porszívót, mikrohullámú sütőt, étkező garnitúrát. Humánerőforrás területén jelentős változás nem történt 2011-ben. A jogszabályi követelményeknek megfelelő képzettséggel-végzettséggel rendelkeznek a munkatársak. A testület fiatal kora miatt többen vannak azonos időben gyesen, folyamatos helyettesítésük pár hét után nehezen oldható meg. A csoportonkénti folyamatos munkarendre való áttérés miatt minimálisra csökkent a párhuzamos órák száma, egyszerre több kieső esetén nehezen lehet biztosítani a folyamatos munkarendet. A munkatársak egy részére jellemző a kifáradás, a fásultság, mely a folyamatos leterhelés következménye is. 2011. évben 6 fő nevelő, gyermekvédelmi asszisztens vett részt akkreditált szakmai továbbképzésen. A továbbképzések lehetőséget nyújtanak a problémás, személyiségzavaros, tanulásban lemaradt gyermekek eredményes fejlesztésében, az iskolai tanulmányi munka eredményesebbé tételében. Az életkori szakaszoknak megfelelően egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a fiatalkorú leányok és fiúk valós életre történő felkészítésére. 2011. évben továbbfejlesztették a tizenévesek gazdasági ismereteinek, a pénz funkcióinak, a munkával megkeresett jövedelemnek elméleti és mindennapi gyakorlati kérdéseivel való foglalkozást, pl.: „családi kassza sikerek” tréning. A gyermekek többsége a háromgenerációs munkatapasztalat hiányával küzdő családi környezetből érkezik, így a munka, mint az ember mindennapi életének szerves része nem ismert előttük. Szemlélet- és gyakorlati élet filozófiaváltás szükséges a fiatalok esetében, hogy a berögződött segélyezési életformából eljussanak a „munka világa” gondolatiságba és gyakorlati motiváltságába – s természetes feltételként a tanulás igénylésébe. Jelenleg a gyermekotthoni testületnek ezen kihívások jelentik a legnagyobb nevelési kérdést és megoldandó feladatot mindennapjaikban.
46
Jövőre vonatkozó célok, javaslatok: A B-A-Z. Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. szeptember 22-i törvényességi ellenőrzése során tett „Ellenőrzési összefoglaló”-ban ismételten megfogalmazta: „A Miskolci Gyermekvédelmi Központ gyermekotthonaiban és lakásotthonában a csoportok nemek és életkorok szerinti vegyes összetételének kialakításáról gondoskodni kell”. 2011. év nyarától megkezdődött a koedukált csoportok kialakítása. A minimális higiénés feltételeket a Gyermekvédelmi Központ saját költségvetéséből és a munkatársak és gyermekek önként végzett munkájával (segédmunka, takarítás) megoldotta. Első lépésként a különnemű testvérek együttes (koedukált), egy csoportban történő elhelyezésére került sor 2011. szeptember 1-től. Az érzelmi–testvéri kapcsolatok összességében jól alakultak, ma már problémamentesek. A kiköltözéses pályázat elmaradását a testület és a gyermekek megértették, tudomásul vették a kialakult helyzetet, megpróbálják továbbra is az adott tárgyi környezetben a legtöbbet, a legjobbat adni a gyermekeknek. Több mint három évtizede élnek az épület falai között gyermekek és többségük becsületes, tisztességes felnőtt állampolgárként éli életét. Az igazság teljes megfogalmazása érdekében a „jövőkép” elképzelésében benne van az is, hogy a „lelakott”, évek óta - éppen a kiköltözés előkészületei miatt is – felújításra nem került épület lassan életveszélyessé válik (fa ablakok, vizesblokkok, elektromos vezetékek, stb.) A dolgozók továbbra is igyekeznek megfelelni az újabb és újabb kihívásoknak, így kiemelten a 13-17 éves, ”problémás” fiatalok eredményes „átnevelésének-nevelésének”, foglalkoztatásuk előkészítésének. Mindezek miatt is gyakrabban kerül sor szakmai műhely megbeszélések, esetmegbeszélések megtartására, melyek tanulságaként keresik az új módszereket, eszközöket, melyekkel az új tartalmi kihívásokra, követelményekre hatékonyan tudnak választ adni. A gyermekvédelmi koncepcióban meghatározott feladatok végrehajtása: I-8/16.101/2007. számú Határozat végrehajtása 2011. évben: 2010. évben „Családon belüli erőszak – gyermekbántalmazás, a kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények” címmel a MGYK FRHMGY a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Salgótarjáni Képzési Központban tanfolyamot akkreditáltatott. A tanfolyam 2011-ben támogatás hiányában nem került meghirdetésre, megszervezésre. Határozat 7. pontja: Az MGYK Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon együttműködve a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Karával közreműködik az „Igazságügyi mediátor” képzés gyakorlati megvalósításában (terepgyakorlat biztosítása). A képzést a Miskolci Egyetem szenátusa akkreditálta. A 2 féléves képzés PR munkáját a városban és a régióban a FRHMGY saját információs rendszerén propagálja a szakmai érdeklődők felé. A képzés a Miskolci Egyetemen folyamatos és egyre többen szereznek Miskolc városból és a régióból „általános igazságügyi mediátor” szakképzést. Az MGYK FRHMGY 2009-ben a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Salgótarjáni Képzési Központban akkreditáltatta a „Mediáció a gyermekvédelemben – alapismeretek” tanfolyamot, mely képzés 2011-ben nem került indításra. Az MGYK FRHMGY szakmailag segítette a ME Bölcsészettudományi Karon belül a „pszichopatrónus” szakirányú továbbképzés szakmai indítását, valamint a nevelői szakmai korszerűsítés érdekében 6 fő beiskolázását támogatta a 75 %-os állami támogatással működő kurzuson, akik 2011-ben eredményesen befejezték tanulmányaikat. A képzésen részt vett munkatársak az elméleti ismereteket ma már jól és eredményesen alkalmazzák a gyakorlatban. 47
A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karon 2011-ben indított szociális munka szak szakmai elindításában közreműködött a MGYK FRHMGY, elsősorban a tereptanári gyermekvédelmi szakmai gyakorlati követelmények kidolgozásában, majdani terepként való együttműködésben 2012. évtől. Határozat 8. pontja: A tereptanári felkészítés módszertani előkészítésével kapcsolatban a MGYK FRHMGY – a régió gyermekotthonainak bevonásával – szakmai anyagot készített, melynek feldolgozása, értékelése megtörtént, a gyakorlatban bevezetésre került 2011. évben. A MGYK FRHMGY írásbeli megállapodást kötött a Debreceni Egyetem Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolai Karával és az Egri Eszterházy Károly Főiskolával tereptanári feladatok megvalósítására, közös pályázatok és kutatásokban való együttműködésre. Az együttműködés alapján 2011. évben a FRHMGY-ban az Egri Eszterházy Károly Főiskola részéről 4 fő hallgató vett részt egybefüggő terepgyakorlaton. Határozat 10. pontja: A város gyermekvédelmi alap- és szakellátás intézményrendszerének átalakulása, hazai és uniós pályázatokon való részvétel, jogszabályokban előírt dokumentumok változtatásainak naprakész biztosítása, a fenntartói felügyeleti, irányítási, ellenőrzési munka továbbra is szükségessé teszi a gyermekvédelmi szakreferens álláshely biztosítását. Határozat 11. pontja: A MGYK-ban létrehozott városi nevelőszülői hálózat 2010. évben megkezdte gyakorlati működését, mely a város gyermekvédelmi szakellátásának szakmai bővítését és lehetőségeinek továbbfejlesztését segíti elő. A FRHMGY az MGYK Nevelőszülői hálózattal folyamatosan jó szakmai kapcsolatot, együttműködést alakított ki a 2011. évben is, konkrét nevelőszülői gyermekkihelyezéssel egy időben, mely feltételezhetően mindkét szakmai egység szakmaiságának fejlődését segítheti. Koncepció IV. fejezet: A városban működő gyermekvédelmi intézmények közös feladatai, azonos problémáinak megoldási javaslatai: 1. pont: A város gyermekjóléti és gyermekotthoni módszertani intézményei az alap- és szakellátás együttműködése érdekében együttműködési megállapodást dolgoztak ki. A megállapodás értelmében 2007. évben elkezdődött, 2011. évben is folytatódott az alap- és szakellátás szakembereinek szakmai műhelymunkája a következő területeken: a, Alap- és szakellátás intézményeiben dolgozó családgondozók szakmai együttműködése közös családlátogatásokban. b, A jogszabályi követelményeknek megfelelően – folyamatos szakmai műhelymunka során egyeztetésre került a gyermekek felülvizsgálatával, a családi pótlékkal, iskolai hiányzással kapcsolatos kérdések, családba történő visszahelyezésükkel kapcsolatos előkészítő munka összehangolása, a kölcsönös szakmai feladatok egyeztetése, együttműködve a Megyei Gyermekvédelmi Központ Szakszolgálatával. c, A családon belüli erőszak megelőzése, kezelése érdekében több szakmai egyeztető megbeszélésre került sor 2011. évben is az alap- és szakellátás intézmény munkatársai között. A munka szervezésébe és a szakmai munkába is bekapcsolódtak civilszervezetek is, pl. a B-A-Z. Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány. d, A megállapodás értelmében közösen került sor szakmai rendezvények szervezésére. Az alap- és szakellátás módszertani intézményei által szervezett továbbképzéseken, tanfolyamokon, tréningeken az intézmények munkatársai kölcsönösen részt vettek, kölcsönösen előadásokat 48
tartottak. A képzési követelmények teljesítése a városban folyamatos, a munkatársak kreditpont követelményeiket teljesítik. e, Az alap- és szakellátás együttműködési tartalmi kérdései között szerepeltetik 2011. évben is az 1997. évi XXXI. törvény 17 §-ban megfogalmazott gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének eredményei, hiányosságai, funkció zavarai kérdés gyakorlati problémát, a megelőzés erősítését, a mindennapok gyakorlatában, egy-egy család, gyermek esetében. f, 2011. évben is az együttműködés során – több gyermekjóléti szolgálattal, helyi önkormányzattal, rendőrséggel, nevelési-oktatási intézménnyel – elemezték a gyermekotthonokból engedély nélkül eltávozott gyermekek és fiatalok problémáit, eltávozásuk okait, a távollét alatt elkövetett cselekményeiket, a megelőzés lehetőségeit. Ezen a területen jelentős változás 2011. évben sem történt. 7. pont: A MGYK FRHGYM 2011. évben a következő szakmai tanfolyam minősítését, akkreditációját nyújtotta be az NCSSZI Salgótarjáni Képzési Központba, mely elfogadásáról még nincs értesítés: „Mediáció a gyermekvédelemben - alapismeretek” 40 kreditpont A következő, korábbi tanfolyamok meghosszabbítása: „Még mindig nem késő – Európai uniós pályázatok készítése és írása a gyakorlatban” tanfolyam 30 kreditpont „Családon belüli erőszak – gyermekbántalmazás, a kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények” tanfolyam 30 kreditpont Az MGYK FRHMGY által 2011. évben az NCSSZI Salgótarjáni Képzési Központjában akkreditált szakmai továbbképzési programjai – központi költségvetési támogatás késedelmes megadása miatt – nem kerülhettek megvalósításra. A régió Gyermekotthonai saját költségvetéseikből nem tudták finanszírozni a szakdolgozóik képzését. A szakmai munka felszínen tartása érdekében több szakmai műhelyre és esetmegbeszélésre került sor. A megbeszéléseken a gyermekotthoni-lakásotthoni munkatársak jelezték a szervezett szakmai továbbképzések hiányát. Reményeink szerint 2012. évre – ha minimális mértékben is – megkapjuk a fenntartó önkormányzat és az irányító főhatóság (NEFMI) költségvetési támogatását. 2011. évben az ország 5 régiójában működtek – pályázat útján – gyermekotthoni módszertani intézmények. A FRHMGY a Miskolcon kialakított módszereket 2011. évben is több szakmai látogatás, tapasztalatcsere során adta át a többi gyermekotthoni módszertani intézménynek. (pl. Debrecen, Kecskemét, Nagykőrös). A „miskolci modell” így elterjedt az ország egész területén. Az együttműködés kialakult a régiós módszertani gyermekotthonokkal, melyet a NEFMI, NCSSZI rendszeresen koordinál, irányít, beszámoltatja a módszertani gyermekotthonokat A MGYK FRHMGY az NFU II., TÁMOP, TIOP, ÉMOP, IRM pályázatokról rendszeres tájékoztatást nyújt a „Gyermekotthoni Morzsák” című kiadványon és a honlapján keresztül a régió gyermekotthonai részére. Szükség és igény esetén szakmai segítséget nyújt a pályázatok elkészítéséhez. 2010. évben „Még mindig nem késő – Európai uniós pályázatok készítése és írása a gyakorlatban” című tanfolyam, mely 30 kreditpont értékű, 2012. december 31-ig még érvényes az akkreditációja. 9. pont: A MGYK FRHMGY – elsősorban az utógondozói ellátásban részesülő fiatalok munkába helyezése érdekében folyamatos kapcsolatot tart a Munkaügyi Központ Miskolc Városi Kirendeltségével, valamint a Képzési Központtal. A fiatalok részt vesznek álláskeresési tréningeken, munkahelyi ismeretek műhelymunkán, továbbképzéseken. A jelenlegi helyzetben még nagyobb nehézséget és gondot jelent az állami gondoskodásból kikerülő fiatalok munkába helyezése. Gyakran az előítélet is megnehezíti a fiatalok munkába helyezését. Szakmaszerzés 49
biztosítása érdekében a tanulni akaró fiatalok beiskolázása megtörténik a MIOK ingyenes képzéseibe. Nevelőmunkájuk eredményeként az iskolakerülő fiatalok mellett vannak jól tanuló és becsületesen helytálló szakközépiskolai és gimnáziumi tanulók is. Egyre kevesebben buknak meg a gyermekek az általános iskolákban, köszönhetően az iskolai tanítók-tanárok és a gyermekotthoni nevelők-gyermekfelügyelők mindennapi jó kapcsolatainak és együttműködésüknek. Fokozott figyelmet fordítanak a tanulásban akadályozott tanulók tanulmányi előmenetelére és speciális szakiskolai képzésükre. Tény, hogy a beutalt gyermekek között egyre gyakrabban fordulnak elő SNI-s (sajátos nevelési igényű) tanulók. Sok segítséget és módszertani támogatást nyújtanak az Éltes Mátyás Általános és Módszertani Iskola, valamint a Martin János Speciális Szakiskola igazgatója és gyógypedagógus szakembereik. A szoros szakmai együttműködésnek köszönhetően az otthonban élő gyermekek tanulmányi eredményei közepesnél általában nem rosszabbak. Gondot a speciális szakiskolai végzettséggel való foglalkoztatás, munkába helyezés jelent számunkra. Koncepció határozati javaslatában megfogalmazott feladatok: 3. pont: A MGYK FRHMGY által kidolgozott és 2006. évtől bevezetett „Minőségfejlesztési Program” gyakorlati megvalósítása – eredményeinek, hiányosságainak értékelése – folyamatos. Az elmúlt években több megye gyermekotthona érdeklődött és személyes tapasztalatokat szerzett a „Miskolci Gyermekotthoni Minőségfejlesztési Programról”. A miskolci tapasztalatok alapján az ország több gyermekotthonában megvalósították a minőségfejlesztési programot és a gyakorlatban bevezették. Észrevehető, hogy 2011. évben csökkent az érdeklődés a gyermekotthoni minőségfejlesztési programok iránt. 6. pont: A MGYK FRHMGY és az Aranyhíd Gyermekotthonok 2006. évben kidolgozták a gyermekotthonon belüli anya-gyermek együttes elhelyezésének szakmai, személyi, tárgyi feltételeit, melyet a fenntartó részére megküldtek, a koncepció függelékében megjelent. Továbbra is javasolt az együttes elhelyezés biztosítása jelenlegi vagy volt gondozottak anyává válása esetén – krízis helyzetben A MGYK FRHMGY a 2004-2006. és a 2007-2013. évi városi gyermekvédelmi koncepcióból kapott feladatokat – együttműködve a fenntartóval, gyámügyi osztállyal, a város alap- és szakellátási intézményeivel, hatóságokkal a feladatokat a határozatokban megjelölt határidőre 2011. évben is végrehajtotta – kivéve a költségvetés csökkentéséből adódó szakmai továbbképzéseket. Javaslatként felmerül a 2007-2013. évekre készült Miskolc Megyei Jogú Város gyermekvédelmi koncepciójának felülvizsgálata, a szükséges korrekciók elvégzése, a jelen helyzetnek megfelelően új, illetve részben új alapokra helyezése. Összességében megállapítható, hogy a nehéz gazdasági év ellenére is a MGYK FRHMGY vezetése és testülete a gyermekekért érzett felelőssége és hivatástudata, gyermekszeretete alapján meg tudta őrizni a szakmai munka minőségét, tudott újat alkotni és megvalósítani. Különösen kiemelhető a testvérek koedukációs elhelyezésének megoldása, az új helyzetek pedagógiai kezelése. Eredménynek tekinthető az óvodás korú gyermekek beillesztése a csoportokba, egészséges személyiségfejlődésük biztosítása, értelmi szintjükön történő fejlesztésük. A Gyermekotthon évek óta igen sokrétű és sokszínű partnerséget, együttműködést alakított ki a város közművelődési és sport intézményeivel. Ennek a kapcsolatrendszernek köszönhető, hogy a szűkös anyagiak ellenére is eljutottak a gyermekek színházba, múzeumokba, sportcsarnoki rendezvényekre, összességében bennmaradtak a város mindennapi életében, nem szegregálódtak az intézmény falai közé.
50
2011. évben is sikerült – a fenntartó önkormányzat segítségével, pályázati támogatásokkal – a nyári szünetben valamennyi gyermeket táborba eljuttatni, így 2011. évben a Fruska Gyermekotthon gyermekei táboroztak Bogácson csoport táborokban, Balatonmáriafürdőn Miskolc Város nyári táborában gyermekvárosi szinten, a Generali Biztosító támogatásával – intézményi szinten – 40 gyermek – köztük a „fruskák” is – táborozott Zamárdiban. A civil-, magán- és a vállalkozói szféra tárgyi támogatásának köszönhetően 2011. évben is valamennyi tanuló mindennap az iskolai követelményeknek megfelelően tiszta, rendes öltözetben járt az évszaknak megfelelően iskolába, s tanszereiket, sportfelszereléseiket is maradéktalanul biztosították. 2011. évben sokat segített a gyermekotthoni gyermekek teljes körű ellátásában az 1997. évi XXXI. törvény 53. § és a 15/1998. (IV.30) NM rendelet 125/B. § által biztosított lehetőség a gyermekek családi pótléka 50 %-nak felhasználása (7400 Ft/hó/fő) a gyermek közvetlen ellátására. A nevelők a jó gazda gondosságával, igen megfontoltan, a gyermekekkel együtt használták fel pl. ruházat, tanszer kiegészítésekre, igényesebb tisztálkodási szerekre, főleg a tinédzserek esetében, de jutott belőle nyári táborozásra, egy-egy ifjúsági koncert rendezvény látogatására. Fokozott figyelmet fordítottak 2011. évben is gyermekek, fiatalok önkiszolgáló és értékteremtő munkájára. A tanulás, a munka talán a legkevésbé motivált tevékenysége a beutalt gyermekeinknek. Fontos, hogy minden gyermeknél – életkorának megfelelően – kialakuljon a saját és környezetének rendbetétele, tisztán, esztétikusan tartása – egyszóval az önkiszolgáló munka. A Fruska Gyermekotthonban nevelkedő lányok e területen egyre inkább példaértékű rendet, tisztaságot tartanak környezetükben és azt képesek megóvni is. Egyértelmű nevelési cél, hogy a gyermekek, fiatalok megismerjék, megtanulják, célszerűen a gyakorlatban működtetni, alkalmazni tudják a háztartási gépeket, koruknak megfelelően tudjanak takarítani, mosni, vasalni, főzni, sütni – természetesen a felnőttek segítségével és odafigyelésével. Az elmúlt évben a hétvégeken megtanulták – főleg az ifjúsági korúak – az olcsó ételek nyersanyagainak beszerzését, takarékos felhasználását is. E tevékenységekkel párhuzamosan tudatosan nevelik a gyermekeket az energiatakarékosságra. Háztartási ismeretek címen például mindennapi gyakorlati feladatokat beszélnek meg, mint a jövedelem, a rezsiköltségek, az élelem, ruházat, iskoláztatás, stb. mindennapi összefüggései egy alacsony jövedelmű család életében. De szó esik – rendőrök segítségével – az uzsorakamat felvételének következményeiről, az elkerülésének módjairól. 2011. évben ki kell emelni a „Generációk együttműködése” programok gyakorlati kialakítását. Svájci és német tapasztalatok alapján – ünnepi találkozásokon túl – a mindennapok együttélését kezdeményezték idősek klubjaival a városban, hiszen a város lakosságán belül igen magas a nyugdíjas korúak száma (34-35 ezer) és ezen belül is sokan élnek egyedül, magányosan. Mind az egyedül vagy társsal élő nyugdíjasok érzelmi hiánnyal, illetve szeretetadási többlettel élik életüket. Hasonló az állami gondoskodás alatt álló, vérszerinti szülő nélkül nevelkedő, gyermekotthonban elhelyezett gyermekek érzelmi élete is. A „korfa” két szélső végén jelentkező, azonos érzelmi hiánnyal-többlettel rendelkező időseket, gyermekeket közelítették egymáshoz közös, mindennapi tevékenységek szervezésével. Bekapcsolódtak a Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány és a Belvárosi Óvoda által hirdetett „Lépjünk együtt Nagyi – Játszunk együtt Nagyi” programba – egyelőre óvodás és alsós iskolás gyermekekkel. Például közösen készítettek természetes anyagokból karácsonyi díszeket, részt vettek a Kocsonyafesztivál „Zöld sátor” „Nemzedékek találkozása”, „Ügyes kezek” munkáiban, ott voltak májusban és együtt ünnepeltek az időskorúakkal az Iránytű Szociális Szolgálat által szervezett „Szépkorúak Majálisa” kétnapos rendezvényen is. A kezdeti tapasztalatok igen kedvezőek, így 2012. évben tovább folytatódik a kapcsolatépítés nyugdíjas klubokkal, időseket ellátó klubokkal. A módszertani munkáról szóló anyag a beszámoló 2. sz. mellékletét képezi 51
Aranyhíd Gyermekotthon Az otthon dolgozói létszáma a következőképpen alakul: A három szakmai egységben a gondozó-nevelő munkát 16 fő látja el, amiből 6 fő pedagógus végzettséggel rendelkező nevelő tanári beosztásban dolgozik, 11 fő gyermekfelügyelői munkakörben foglalkoztatott. Ebből mindenki a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel rendelkezik. Az otthon munkáját segíti 1 fő teljes munkaidős pszichológus, 1 fő fejlesztő pedagógus, 1 fő gyermekvédelmi ügyintéző, valamint 1 fő család- és utógondozó. Így a dolgozói összlétszám a szakmai vezetőt is beleszámolva 22 fő. A gondozottak elhelyezése és csoportonkénti eloszlása a következőképpen alakul. 2011 július 1-től a csoportokban koedukált elhelyezést biztosítanak, így a törvényi előírásoknak megfelelően teljesítik a testvérek együttes elhelyezését. Az Aranyhíd Gyermekotthon Lakásotthon (Kis Tábornok u 80.), mely 2009-től akadálymentesített gondozotti létszáma 13 fő, ebből 1 fő állandó szökésben van, 1 fő pedig javító intézetben. A nemek aránya a következő 8 lány és 5 fiú. Az életkori jellemzők: A legkisebb gyermek 2 és fél éves a legnagyobb 18 éves. Gyöngybölcső csoport (Egyetem u 1.) A csoportban elhelyezett gyerekek létszáma 9 fő, ebből 5 lány, 4 fiú. 1 fő gondozott javító intézetben van. Életkori jellemzők a legfiatalabb gyermek 5 éves a legidősebb 18 éves. Gézengúzok csoport (Egyetem u 1.) A csoportban elhelyezett gyermekek létszáma 8 fő, ebből 5 fiú, 3 lány. 1 fő büntetés végrehajtási intézetben, 1 fő előzetes letartóztatásban van. A legfiatalabb tagja a csoportnak 15 éves a legidősebb 18 éves. Tárgyi feltételek: A lakóegységekben - különösen a két gyermekotthoni csoportban - a bútorok, eszközök korszerűsítése részben szükségessé vált, amely probléma megoldására remélhetően lesznek kiírt pályázati lehetőségek. Szakmai munka: Az Aranyhíd Gyermekotthon a törvényi előírásoknak és fenntartó elvárásainak megfelelően 2011. július 1-től biztosítja a gyermekek koedukált elhelyezését, ezzel is biztosítva a testvérek együttes elhelyezésének feltételét. Az a tapasztalat, hogy gyermekotthonba való utalás csupán végső esetben történik meg, szinte már csak akkor, amikor a gondozott fiatal határesete a speciális szükségletet igénylőknek, s mint tudjuk speciális férőhelyek még mindig nem állnak megfelelő mennyiségben rendelkezésre. A beiskolázás is gondot, problémát okoz, mert osztályukban több évvel túlkorosak, emellett igen nagy lemaradással küzdenek. Az iskolák legtöbb esetben szorgalmazzák ezeknél a gyerekeknél a magántanulóságot. Valószínű, hogy az iskolai pedagógusoknak ez a megoldás kedvező lenne, de nem szolgálja a gyerekek érdekeit, egészséges személyiségfejlődésüket.
52
Égetőbb problémaként jelentkezik, hogy a bekerült gyermekeknél már előfordul a szerfüggőség (gyógyszer), s a problémás, esetenként pszichotikus gyermekek gondozásának segítésére nincs megfelelő egészségügyi háttér a 14-18 éves korosztály számára, ugyanis őket sem a Gyermekegészségügyi Központ, sem a felnőtt kórházi részleg nem szívesen fogadja, gyermekpszichiátriai osztály pedig elérhető közelségben nincs. Az otthonban folyó nevelőmunka hatékonyabbá, eredményesebbé tétele érdekében a munkatársak igyekeznek bővíteni szakmai ismereteiket, keresik a korszerű pedagógiai-pszichológiai eljárásokat, illetve azok alkalmazását a napi gyakorlatban, sajnos megfizethető képzések hiányában mindezt leginkább autodidakta módon, illetve egymás segítése útján kell megvalósítaniuk. Igénylik és igénybe veszik a főállású pszichológus segítő munkáját. A dolgozók pszichés terheinek csökkentésében, személyiségük karbantartásában, a kiégés, az érdeklődés elvesztésének elkerülésében nagy szerepe van a szupervíziós foglalkozásoknak. Az otthon megteremtette ennek lehetőségét főállású szupervízor alkalmazásával. A gyermekotthonban folyó nevelés hatékonyabbá tételének megvalósítása érdekében esetmegbeszéléseket tartanak, melynek összetétele: 1 fő fejlesztő pedagógus, 3 fő nevelő, 1 fő gyermekvédelmi asszisztens, 1 fő szakmai vezető. Közvetetten pszichológus is részt vesz a munkacsoport munkájában. A munkacsoport megállapítása alapján a legsúlyosabb problémák a következő területeken jelentkeznek: - iskolába járás megtagadása, - az önkiszolgálásra és a környezet rendjének megőrzésére irányuló munkafeladatok hanyagolása, - tiszteletlenség társakkal, felnőttekkel szemben. Junior Gyermekotthon A Junior Gyermekotthon rövid bemutatása A Miskolci Gyermekvédelmi Központ egyik gyermekotthonaként működik a Junior Gyermekotthon, mely 36 fő gyermek befogadására alkalmas. A gyermekotthonban 3 csoport működik. A csoportok elhelyezésére önálló lakóterek vannak kialakítva. 2011. augusztus 31-ig csak fiú gondozottak voltak 3- 24 éves korig. 2011. szeptember 1-től a törvényi előírásnak megfelelően koedukált otthonként működik, ahol a testvérek egy csoportban lehetnek. 2011. június 20-tól nyugdíjazás miatt vezető és gyámváltás volt az otthonban. A Junior Gyermekotthon a statisztika tükrében Létszám: 2011. december 31-én: 25 fő, ebből 2 lány Létszámnövekedés: 11 fő, ebből 2 lány (1 fő befogadó otthonból, 8 vérszerinti családból, 2 fő más gyermekotthonból) érkezett Létszámcsökkenés: 19 fő 2 fő szülőkhöz hazaadott 3 fő nagykorúvá vált 1 fő elhunyt 53
4 fő gondozási helye megváltozott (speciális stb.) 9 fő utógondozói ellátása megszűnt (betöltött életkor) Jelen létszám (2011. december 31-i állapot) 3-6 éves: 6-10 éves: 1 fő 10-14 éves: 10 fő 14-18 éves: 10 fő 18 év felett utógondozói ellátásban részesülő: 4 fő Átlagos életkor a bekerüléskor: 11-17 év között. Az átmeneti nevelésbevétel oka: magatartás zavar, tanulási nehézségek, csavargás, a szülők életviteli problémái. Személyi és tárgyi felvételek Személyi feltételek: A gyermekotthonban a fenntartó által biztosított szakalkalmazotti létszám 20 fő. Teljes munkaidőben foglalkoztatott 20 fő Részmunkaidős, megbízási vagy egyéb jogviszonyban lévő szakdolgozó 0 fő Szakképzett 19 fő Szakképzetlen 1 fő Betöltetlen álláshely: 0 fő Tartósan távol 1 fő (határozott idejű kinevezéssel foglalkoztatott dolgozóval helyettesített) Gyermekotthon vezető-szakmai vezető- gyám: 1 fő A gyermekotthoni csoportokban a gondozottak közvetlen ellátását 5 fő szakalkalmazott biztosítja A gyermekek közvetlen gondozását végző szakalkalmazott: 15 fő ebből: nevelő 5 fő Gyermekvédelmi asszisztens: 5 fő Gyermekfelügyelő: 5 fő Egyéb szakmai létszám: 1 fő gyermekotthon vezető 1 fő család- és utógondozó 1 fő fejlesztő pedagógus 1 fő pszichológus 1 gyermekvédelmi ügyintéző A szakalkalmazottak között nem gyakori a fluktuáció, de gondként jelentkezik a távozó kollégák helyének betöltése megfelelő képesítésű, kellő tapasztalattal rendelkező, a gyermekvédelmi munkához alkalmas személyiségű emberekkel. Továbbképzések: Az otthonban folyó nevelőmunka hatékonyabbá, eredményesebbé tétele érdekében a munkatársak igyekeznek bővíteni szakmai ismereteiket, keresik a korszerű pedagógiai- pszichológiai eljárásokat, illetve azok alkalmazását a napi gyakorlatban. Részt vesznek különböző képzéseken, folyamatosan igénylik és igénybe veszik a pszichológus segítő munkáját. Jelenleg is folyamatosan tréningen 54
vesznek részt, hogy a dolgozók a rájuk nehezedő pszichés terheket (haláleset feldolgozása stb.) csökkenteni tudják. Személyiségük „karbantartásában”, a kiégés, az érdeklődés elveszítésének elkerülésében nagy szerepe van ezeknek a képzéseknek. Az Intézmény megteremtette ennek lehetőségét főállású szupervízor, külsős pszichológusok igénybe vételével.. Jelenleg is folyik „Önismeret fejlesztő, csapatépítő tréning”, melyen a kollégák szívesen vesznek részt. Tárgyi feltételek: A Junior Gyermekotthon mindhárom csoportja rendelkezik a jogszabályi előírásoknak megfelelő helyiségekkel, bútorzattal, eszközökkel. Gondot jelent viszont a gépek, bútorok folyamatos cseréje, pótlása, pedig erre nagy szükség lenne. A tárgyi eszközök nagy igénybevételnek vannak kitéve (12 fős „családot” kell kiszolgáljanak), így hamarabb tönkremennek, elhasználódnak, a szűkös anyagi lehetőségek csak igen minimális mértékben teszik lehetővé ezek pótlását. 2011-ben a bútorzat felújítását kezdték el, mely jelenleg is folyamatban van. Jelentős segítséget nyújtanak a különféle adományok. Minden csoportban folyamatosan zajlanak a karbantartási munkák, minden igyekezetükkel lakályossá, hangulatossá akarják tenni a gyermekek számára a Gyermekotthont. A gyermekotthonban a csoportok elhelyezésére kialakított önálló lakóterek száma: 3 Hálószobák száma: 16 A gyermekotthon eszközellátottsága: jó. Utógondozói ellátásban 4 fő részesül. 4 fiú, valamennyien tanulnak (1 fő általános iskolás, 3 fő szakképző iskolás) Minden esetben megkötésre került a 259/2002. (XII.18.) Korm. Rendelet 13. § (3) bekezdése szerinti megállapodás. A személyi térítési díjak megállapítása jövedelem nyilatkozat alapján történik. Az ellátási napokról naprakész nyilvántartást vezetnek. Törvényi, rendeleti változások hatása Az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermekek számára a havi családi pótlék 50 %-nak felhasználhatósága nagymértékben hozzájárult a teljes körű ellátás minőségének javulásához. Több és divatosabb ruházatot, több játékot, illetve sporteszközt stb. tudnak biztosítani a gyermekek számára, mint korábban. E lehetőség több nevelő hatással is bír (pl. takarékosságra, pénzbeosztásra, körültekintő, gondos vásárlásra, praktikus ismeretek bővítésére és gyakorlására nevelés). Iskoláztatási támogatás felfüggesztése nem vonatkozik a nevelésbe vett gyerekekre, pedig ennek valószínű lenne pozitív hatása a gyermekotthonokban (lakásotthonokban) elhelyezettekre. Az intézményben 2011. I. félévében sok volt azon tanulók száma, akiknek magas számú igazolatlan mulasztásuk volt az általános és középiskolában egyaránt. Nagyon nehéz őket motiválni, meggyőzni a rendszeres iskolába járási kötelesség teljesítéséről. Többször megteszik a kollégák, hogy a „notórius csavargókat” elkísérik az iskolába, de ilyenkor is előfordul rendszeresen, hogy „ellógnak” a tanítási órákról. A pénz az egyetlen érték számukra, ezért a támogatás korlátozása talán több eredménnyel járna a tankötelezettség teljesítése terén is. 2011. szeptembertől a notórius hiányzók száma csökkent, sikerült megtalálniuk a nekik tetsző iskolát, de még így is akad 6 fő, aki továbbra is igazolatlanul hiányzik. Emelkedett a gyermekkorúak bűnözési statisztikája, kiemelkedően magas a lopások száma. 55
Utógondozó Otthon Az utógondozói ellátás célja, hogy elősegítse a gyermekvédelmi gondoskodásban felnőtt gyermekek, fiatal felnőttek sikeres társadalmi beilleszkedését, támogassa saját családjukba való visszailleszkedésüket vagy önálló életük megkezdését. A szakmai munka célja elsődlegesen az önálló életvitel, a gyermekotthonban szerzett önállóság továbbfejlesztése, szélesebb feladatterületre való kiterjesztése, a gyakorlati tapasztalatok megszerzésének segítése. Fontos feladat a fiatal felnőttek iskoláztatásának elősegítése is, annak érdekében, hogy piacképes, versenyképes tudással, szakmaismerettel rendelkezzenek, ami megkönnyíti munkába állásukat és ennek következtében önálló életvitelük kialakítását. További cél a fiatal felnőttek munkába állásának segítése, hogy el tudjanak helyezkedni, állandó munkaviszonnyal rendelkezzenek, amely biztosítja számukra, az önálló megélhetést. Kiemelkedő jelentőségű a fiatal felnőttek lakáshoz jutásának segítése, hogy azok a fiatal felnőttek, akik nem kívánnak visszatérni a családjukba, önálló életvitelt tudjanak kialakítani a saját lakáshoz jutás révén. Az önállóság támogatása elősegíti a fiatal felnőttek társadalmi integrációját. Mindezen célok megvalósításának elősegítésére, bevezetésre került a fiatalok szabadidejében megtartott szociális kompetencia gyakorlat, melynek témája, az életre való felkészítése, életpályaépítési ismeretek. Célcsoport - bekerülés – ellátandók köre: Az Utógondozó Otthon 18-21 (24) év közötti fiatal felnőtt fiúk és lányok ellátását biztosítja. A fiatal felnőtt a 18. életév betöltése előtt kérheti felvételét. Az otthon vezetőjének befogadó nyilatkozata alapján a gyámhivatal határozattal utalja be a fiatalt. Az Utógondozó Otthon helye: 3515 Miskolc, Egyetem u. 1 Az Utógondozó Otthon határozatlan ideig szóló működési engedéllyel rendelkezik. Tárgyi feltételek: Az Otthon rendelkezik a megfelelő számú, méretű és az előírásoknak megfelelő hálóhelyiséggel, wc-vel, fürdőszobával, raktárhelyiségekkel, konyhával, nevelői szobával és közösségi helyiséggel. A szinten tartás, karbantartás folyamatos. A fiatalok 1-2 személyes szobákban laknak, megfelelő körülmények között. A legtöbbjüknek külön televízió, hűtőszekrény és internet elérési lehetőség is rendelkezésére áll. Az év folyamán sor került a helyiségek felújítására, a közös és hálóhelyiségek festésére, a nemenkénti fürdőhelyiségek végső kialakítására, független mosóhelyiség létesítésére, új automata mosógép vásárlására, mindezt az otthonosság és a kényelem biztosítása érdekében. Személyi feltételek: 1 fő szakmai vezető 2 fő nevelőtanár 1 fő családgondozó 1 fő gyermekvédelmi asszisztens A dolgozók rendelkeznek az előírásoknak megfelelő képesítésekkel és folyamatosan vesznek részt továbbképzéseken. 56
Tartalmi munka: Az Utógondozó Otthon rendelkezik az előírt működéshez szükséges dokumentációkkal: − Házirend, Éves terv, Csoport napló, Esetnapló (egyéni esetkezelés), Megállapodások, Sz.M.Sz., Pedagógiai program A bekerülést követően a fiatallal egy pedagógus, mint esetfelelős foglalkozik, segíti a fiatal felnőttet egyéni céljainak megvalósításában. Közösen beszélik meg az elérendő rövid- és hosszú távú feladatokat, együttműködésükről írásbeli megállapodást kötnek. A fiatalok számára a házirend betartása kötelező. Az aktuális információk, problémák megbeszélésének színtere az otthon (csoport) havi megbeszélése, ahol minden fiatal és pedagógus jelen van. A fiatalok összetétele: 11 fő tanul, 1 fő regisztrált munkanélküli, alkalmi munkát végez. Az otthonok tisztán tartásában, külső esztétikai megjelenésének kialakításában, közösségi munkákban rendszeresen részt vesznek a fiatalok. Gazdálkodásukban a terveiknek és költségvetésüknek megfelelően járnak el (időarányos költségfelhasználás). Törekednek a határidők pontos betartására és a szabályszerű elszámolásokra. Érdekképviselet: az Utógondozó Otthonban érdek-képviseleti fórum működik. Tagjai: 2 fő fiatal felnőtt, 1 fő nevelő tanár, 1 fő a fenntartótól és állandó meghívott a gyermekjogi képviselő. A vezetőket a személyi változások miatt a fiatalok közössége 2011. október hónapban titkos szavazáson választotta meg. Pályázati eredmények: Az Utógondozói Otthon pályázatot adott be a „Csészike” Alapítványhoz a fiatalok nyári üdülésének támogatására, ahol kétszázezer forintot nyertek. A FICE által meghirdetett gunarasi 5 napos üdülés, valamint a Bikalon található reneszánsz élménybirtok feledhetetlen élményt nyújtott a fiatalok számára. 4./ Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések A korábban lezajlott szervezeti változás szerint a Gyámügyi Osztály jelenleg a Humán Főosztály szervezeti keretébe tartozik. A Gyámügyi Osztálynak két csoportja van: 1./ Gyermek- és Ifjúságvédelmi Csoport, mely a jegyzői gyámhatósági feladatokat látja el, 2./ Városi Gyámhivatal. 1./ A Gyermek- és Ifjúságvédelmi Csoportnál 2011. évben 3.121 alapszámon iktatott 9.020 alszámon iktatott összesen 12.141 ügyet intézett a feladatot ellátó két gyámügyi ügyintéző és egy fő csoportvezető/osztályvezető helyettes, ennek kapcsán 5.640 határozatot és 2.874 végzést hoztak. 2011. évben 516 gyermeket vettek védelembe, melynek okai: • igazolatlan iskolai hiányzás következtében az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése és ezzel összefüggésben a gyermek védelembe vétele, tekintettel arra, hogy az 50 órás igazolatlan hiányzások száma folyamatosan nő • a gyermek ellátása során jelentkező problémák (testi tisztaság hiánya, élelmezés hiánya, megfelelő lakás hiánya) • megnyilvánuló magatartási probléma (drogozás, csavargás, erőszakos viselkedés stb.) • a szülőnek felróható nevelési hiányosság (felügyelet hiánya, a gyermek elhanyagolása) 57
2011. év december 31-én 777 védelembe vett kiskorút tartottak nyilván, akik esetében a védelembe vétel felülvizsgálata folyamatosan megtörtént, a védelembe vétel megszüntetésére ritkán, vagy a gyermek nagykorúvá válása miatt került sor. Az elmúlt évhez képest jelentősen mértékben növekedett a védelembe vett gyermekek száma. Ezt az emelkedést az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése mellett kötelezően előírt védelembe vétel eredményezte. Az alábbi táblázatban feltüntetett számadatok eklatánsan példázzák, hogy Miskolc városban az iskolai hiányzások száma milyen magas és az eljárás milyen sokrétű tevékenység. Az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése többirányú egyeztetést és tárgyalást igényel. A tárgyalás során a törvényes képviselőn és a gyermeken kívül jelen kell lenni az iskola képviselőjének és az illetékes családgondozónak is. Azokban az esetekben, amikor a családban lévő gyermekek részére rendszeres gyermekvédelmi támogatást állapít meg az Egészségügyi és Szociális Osztály, a felfüggesztett iskoláztatási támogatás összegének felhasználására a jegyzői gyámhatóság eseti gondnokot rendel a hozzátartozók, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatok családgondozói, az iskolai ifjúságvédelmi felelősök és a hivatal kijelölt dolgozói közül. Az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztéséről és az arra történő figyelmeztetésről adatok 10 órás jelzés 50 órás jelzés jogerősen megszüntetett eljárások nagykorúság okán Ebből ismeretlen helyen tartózkodás okán (3-ból) utólagos igazolás okán egyéb ok folyamatban lévő eljárások támogatás jogerős felfüggesztése felfüggesztés nem rgyk-s gyermek 10. ebből tekintetében (9-ből) felfüggesztés rgyk-s gyermek 11. tekintetében felfüggesztéssel egyidőben védelembe vett 12. gyermekek 13. összes felülvizsgálat 14. ebből fenntartás 15. (13-ból) megszüntetés eseti gondnok összesen (jogerős döntésben, 16. felfüggesztés alatt és megszüntetést követően) közeli hozzátartozó 17. iskolai gyermekvédelmi felelős 18. védőnő 19. családgondozó (gyermekjóléti 20. ebből /családsegítő szolgálat) (16-ból) átmeneti gondozást nyújtó intézmény 21. alkalmazottja polgármesteri hivatal ügyintézője 22. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
1257 677 271 100 58 18 95 23 330 127 203 307 256 166 90 246 70 26 0 135 0 15
58
A fentieken kívül a jegyzői gyámhatóság gondoskodik a felügyelet nélkül maradt, vagy súlyos veszélyhelyzetbe került gyermek azonnali kiemeléséről a családból és ezzel egyidejűleg ideiglenes hatályú elhelyezéséről. 2011. évben 69 gyermek vonatkozásában került sor ideiglenes hatályú elhelyezésre a jegyzői csoportnál, melynek oka leggyakrabban, hogy • az anya szüléskor lemondott gyermekéről, nem kívánta a kórházból hazavinni, • a rossz életkörülményeken a szülők segítség ellenére sem tudtak/akartak változtatni. 5./ Gyámhivatal hatósági intézkedései, feladatai A Gyámügyi Osztály Gyámhivatali Csoportja, mint Városi Gyámhivatal Miskolc Város és a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet mellékletében feltüntetett 10 település vonatkozásában látja el a gyámhivatali feladatokat. 2011. évben 4.732 főszámon iktatott és 15.540 alszámon iktatott Összesen 20.272 ügyirattal foglalkozott, mindezen ügyeket 11 ügyintéző látta el, akik feladatellátásuk során 5.601 határozatot és 476 végzést hoztak. Az ügyintézők betű szerinti megosztásban, az alábbiakban részletezett ügykörökben intézkedtek 2011 évben: a./ a gyermekek védelme érdekében 109 gyermeket helyeztek el ideiglenes hatállyal, ebből 39 gyermeket harmadik személynél (hozzátartozónál, nagyszülőnél vagy alkalmas más személynél), 39 gyermeket nevelőszülőnél, 20 gyermeket gyermekotthonban, 1 gyermeket külön élő másik szülőnél, 10 gyermeket pedig más bentlakásos intézményben. 2011. december 31-én 282 átmeneti nevelésben nyilvántartott gyermek volt, valamint 11 tartós nevelésbe vett gyermek. b./ A pénzbeli ellátások közül a gyámhivatal hatáskörébe tartozik − a gyermektartásdíj megelőlegezése, − az otthonteremtési támogatás. Ezeket a megállapított pénzbeli ellátásokat az önkormányzat megelőlegezi, de kifizetése a központi költségvetés terhére történik. A gyermektartásdíj megelőlegezésében 2011. évben 133 gyermek vonatkozásában indult eljárás, melyből 91 gyermek esetében kerül sor a gyermektartásdíj megelőlegezésére. Az otthonteremtési támogatásnak az a célja, hogy az átmeneti, illetve a tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását vagy tartós lakhatását elősegítse. Az otthonteremtési támogatást igénybe vevők száma még mindig messze elmarad a lehetségestől. Sok a visszavont kérelem, sok fiatal felnőtt nem veszi fel a kapcsolatot a kirendelt utógondozóval, sok időt igényel az ügyintéző részéről a rábeszélés, agitálás, de a fiatalok többsége még így sem meri felvállalni az önálló életkezdést. 2011. évben 32 fiatal felnőtt részesült otthonteremtési támogatásban. 59
c./ A gyermek családi jogállásának rendezése érdekében a gyámhivatal teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot 166 esetben vett fel, 12 esetben járult hozzá a családi jogállás rendezésére irányuló per megindításához és egyidejűleg eseti gondnokot rendelt, 61 esetben hozott képzelt apa megállapítására irányuló határozatot az anya kérelmére. A családjogi helyzet rendezése az utóbbi időben hosszadalmassá vált, mert sorozatosan előfordult, hogy az anya az újszülöttel közvetlenül a szülést követően elköltözött, de új címe ismeretlen, ezért a védőnői hálózat segítségét kell igénybe venni, hogy nyilatkoztatása megtörténhessen. d./ Az örökbefogadással kapcsolatban a gyámhivatal dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról, dönt a gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánításáról, dönt az örökbefogadás engedélyezéséről, a felek közös kérelme alapján dönt az örökbefogadás felbontásáról, és kérelemre felvilágosítást adhat a vérszerinti szülők adatairól. 2011. évben az engedélyezett örökbefogadások száma 29 volt, a Gyámhivatal 38 gyermeket nyilvánított örökbe fogadhatónak a tárgyévben, valamint 18 szülőpárt és egy egyedülálló szülőt nyilvánított örökbefogadásra alkalmasnak. e./ A gyámhivatal a szülői felügyeleti joggal kapcsolatosan 280 esetben döntött a gyermek és a szülő, nagyszülő és egyéb jogosult közötti kapcsolattartásról. A kapcsolattartási ügyek szabályozása egyre bonyolultabb a szülők közötti ellenséges viszony miatt, a folyamatban lévő kapcsolattartások nagy része a szülők között háborúskodásig fajul, ahol nem a gyermek érdekét tekintik elsődlegesnek. f./ A gyámsággal és gondoksággal kapcsolatosan a gyámhivatal egyre több olyan gondnokolt ügyét kezeli, ahol egyáltalán nincs hozzátartozó, vagy ha van, alkalmatlan a gondnoki feladatok ellátására, ezért hivatásos gondnokot kell igénybe venni. Miskolc Városban 7 fő hivatásos gondnoki státusz van. A hivatásos gondnokok megbízási szerződés alapján végzik tevékenységüket, egy gondoknak 29-30 gondnokoltja van. 2011. évben 685 gyermek állt gyámság alatt, valamint 797 fő állt gondnokság alatt. Nőtt azoknak a gondnokoltaknak a száma, akiknek lakhatása nem megoldott, sürgős szociális/elmeotthoni elhelyezésre van szükségük, aminek intézése és a bekerülés sokszor 3-5 évet vesz igénybe. g./ A Városi Gyámhivatal a vagyonkezeléssel kapcsolatban dönt a gyermekek és gondnokoltak készpénz vagyonának elhelyezéséről, az ingatlan, ingóvagyon és bérlakás elidegenítéséhez, megterheléséhez kapcsolódó jognyilatkozat érvényességéhez szükséges jognyilatkozat jóváhagyásról, rendszeres felügyelet alá vonhatja a vagyonkezelést, ha a szülők e tekintetben kötelességüket nem teljesítik. Továbbra is az a tendencia érezhető, hogy a kiskorúak vagyoni ügyében összetettebbé váltak a kérelmek, több kiskorú vagyonát kívánják a legváltozatosabb formákban felhasználni. A kiskorúak vagyoni ügyében indult jognyilatkozat jóváhagyások száma a vizsgált időszakban jelentős mértékben csökkent. 2011 évben mindössze 177 esetben került sor szülői jognyilatkozat jóváhagyására. Összességében 3569 ingó-és ingatlan vagyonnal rendelkező kiskorút tartanak nyilván. 60
h./ Mindezek mellett a városi gyámhivatal 18 esetben indított pert gyermek elhelyezése iránt, folyamatosan indított pert a gondnokság alá helyezés és annak kötelező felülvizsgálata tárgyában, 8 esetben kezdeményezett büntetőeljárást kiskorú veszélyeztetettsége és egyéb, a kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt. A gyámhatósági feladatok ellátásának nehézségei A Gyámügyi Osztály mindkét csoportjában a statisztikai számokból is láthatóan évek óta komoly nehézséget jelent az alacsony ügyintézői létszám. A heti három napi ügyfélfogadás mellett az ügyintézők postáznak, gépelnek, „szerelnek”, így gyakorlatilag kevés idejük marad a beérkezett, egyre növekvő és egyre bonyolultabb, és szövevényesebb ügyiratmennyiség feldolgozására. Az ügyintézői létszám kérdésének megoldása a majd tíz éves hiábavaló várakozás után 2011. év elején pozitív irányban változott. A jegyzői hatáskörben működő csoportban egy ügyintéző/osztályvezető helyettes és két ügyintéző valamint két ügykezelő dolgozik, még egy ügyintéző munkába állításával a megnövekedett munkafeladatok ellátására remény mutatkozna. Az Osztály tárgyi feltételei romlottak a Hatósági és Ügyfélszolgálati Főosztály Anyakönyvi Csoportjának a Miskolc, Petőfi u. 1-3. szám alatti épületbe történő átköltözésével, mivel több ügyintéző került egy szobába. Az összezártság azt eredményezte, hogy megnőtt az ügyfelek várakozási ideje, hiszen az ügyek bizalmas jellegére tekintettel mások jelenlétében az érintett személyek nem nyilatkoznak. 6./ A felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések és tapasztalataik Miskolc Gyermekvédelmi Központ Családok Átmeneti Otthona 2011. májusában az ÁNTSZ Miskolci Kistérségi Intézete hatósági ellenőrzést hajtott végre az Otthonban. A Kistérségi Intézet munkatársai megállapították, hogy az elhelyezést szolgáló szobák, közös helyiségek állapota, felszereltsége megfelelő, a higiénés és egészségvédelmi, közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások teljesülnek. Nevelőszülői hálózat 2011. évben három alakommal tett látogatást B-A-Z. Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala a Nevelőszülői Hálózatnál. 2011. április 13. napján helyszíni szemlét tartott Nániné Lakatos Nikoletta nevelőszülő (3842 Halmaj, Vörösmarty u.29.) háztartásában. 2011. szeptember 8-án Demeterné Zbiskó Hajnalka sajóvámosi, Jakab László miskolci, Tóth Ferencné halmaji nevelőszülők háztartásába látogattak. 2011. szeptember 9én a nevelőszülői hálózat székhelyén, Miskolc Egyetem u. 1. szám alatt tartottak vizsgálatot. A vizsgálat a következő eredménnyel zárult: A személyi, tárgyi feltételek tekintetében megfelel a hálózat a jogszabályban előírtaknak. A munkaköri leírásokkal, szakmai programmal rendelkezik, melyeket az ellenőrző szerv rendben talált. A vizsgálat kifogásként említi, hogy az SZMSZ a nevelőszülői családban élő gyermekek 61
jogainak gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályait nem tartalmazta. A nevelőszülői háztartásokban tett ellenőrzéseken a szakmai dokumentációt, nyilvántartásokat rendben vezetettnek találta, a gondozási helyeken nevelkedő gyermekek teljes körű ellátása biztosított. A kifogásként emelt hiányosságot a nevelőszülői hálózat pótolta, a szakmai programot és az SZMSZ-t 2011. november hónapban módosította, a módosításról a Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Főosztályát, mint fenntartót értesítette. A Junior Gyermekotthon ellenőrzése 2011-ben 2011. augusztus 1-jén a B-A-Z. Megyei Kormányhivatal, 2011. szeptemberben a B-A-Z Megyei Kormányhivatal Szociális- és Gyámhivatala, illetve 2011. augusztus 1-jén az illetékes Kistérségi Népegészségügyi Intézett tartott ellenőrzést. Az elkészített jegyzőkönyvek alapján közegészségügyi hiányosságokat nem tapasztaltak. A biztonsági előírásokat és szabályokat a gyermekotthonban betartják. Az ellenőrzési összefoglalóban leírtak alapján a Gyermekotthon megfelel a jelen törvényi előírásoknak. Az esetleges hiányokat folyamatosan javítják, pótolják. 7./ Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása Miskolc Megyei Jogú Város önkormányzata jelenleg négy önkormányzati fenntartásban működő intézményén keresztül biztosítja a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok ellátását. Az intézményrendszer jelenlegi formájában különböző problémákkal küzd: Szakmai szempontok: - Az intézményrendszer funkcionálisan és strukturálisan rosszul tagolt, mely nehezíti a szakszerű, magas színvonalú, ugyanakkor átláthatóbb, tervezhetőbb és hatékonyabban működtethető szolgáltatásszervezést. Az igénybe vevő oldaláról nehezíti, illetve gyakran ellehetetleníti a tájékozódást, a megfelelő és indokolt ellátáshoz való hozzájutást. - A két alapszolgáltatást nyújtó intézmény területileg elkülönülten, de szakmai feladatellátás tekintetében párhuzamosan működik. Az intézmények által nyújtott egyes ellátások területi lefedettsége nem esik egybe. Ez minden rendszerszereplő számára (fenntartó, szolgáltató, igénybe vevő) problémát jelent. - A feladatok megszervezése figyelmen kívül hagy alapvető szakmai elvárásokat. Egy intézményi, igazgatási keretben működnek egymástól jelentősen eltérő profilú és szakmai tartalmú ellátások. - Egyes kötelező feladatokat a város semmilyen formában nem lát el. A hiányzó ellátások iránti igények magasak, a probléma nagy számban jelentkezik városunkban (pszichiátriai betegek szociális ellátási formái), amely más, a célcsoport számára nem adekvát szolgáltatásokban csapódik le. - A jelenlegi intézményi struktúrában a területi kiegyenlítés elve, a városon belüli kapacitás szabályozás nem érvényesül, így egyes ellátások túldimenzionáltak, nem követték a társadalmi igények/szükségletek változását (idősek nappali ellátása), mások (gyermekjóléti szolgáltatás) jelentős kapacitás problémákkal küzdenek. - A jelenlegi rendszerben az összehangolt fejlesztési törekvések, pályázati munka, nem vagy csak alacsony hatásfokkal valósulnak meg. A szűkebb intézményi érdekek általában felülírják a városi rendszerszintű törekvéseket. - Nem érvényesül átfogó önkormányzati szociálpolitikai szemlélet.
62
Gazdasági – finanszírozási szempontok: - Az állami normatíva eltérő arányban, de egy szakfeladat vonatkozásában sem fedezi az ellátás tényleges költségeit, az önkormányzat jelentős saját forrással járul hozzá a rendszer működtetéséhez. - A saját bevételek az egyes intézmények vonatkozásában eltérő mértékben realizálódnak, ez függ az ellátott feladat jellegétől, - A feladatellátásra biztosított infrastruktúra jelentős részben elavult, működtetése gazdaságtalan, felújításra, korszerűsítésre szorul. Az infrastruktúra kihasználtsága nem optimális. - Az egyes intézmények infrastruktúrája eltérő mértékben (helyenként szélsőségesen), biztosítja a feladatellátást. - Az egyes intézmények humánerő-kapacitás kihasználtsága eltérő (mind szakmai, mind nem szakmai létszám vonatkozásában). Egyéb szervezeti szempontok: - A gyermekvédelmi szakellátás (Miskolci Gyermekvédelmi Központ) bázisán jött létre, intézményi keretei között működik a gyermekjóléti alapellátások körébe tartozó gyermekek átmeneti otthona és családok átmeneti otthona. Ezzel szemben az országos gyakorlat a szakmai tartalom mentén az, hogy a gyermekjóléti alapellátások a szakellátásoktól szervezetileg elkülönülten működnek, jellemzően a gyermekjóléti szolgálatokkal közös intézményi keretben. - A bölcsődei ellátás (gyermekek napközbeni ellátása-gyermekjóléti alapellátás) és a védőnői szolgálat (eü. alapellátás) szintén egy intézményen (EBESZ) belül működik. Az alá-fölé rendeltségi viszony okoz(hat) működési zavarokat, rendszerszintű problémákat. Mindezen okokra visszavezetve került előtérbe a jelenlegi intézményrendszer átszervezésének kérdése elsődlegesen és hangsúlyosan szakmai szempontok alapján. A tervezett átszervezés célja, hogy egy vertikálisan jól strukturált – az egymásra épülő szakmai feladatokat 1-1 igazgatás (szakmai irányítás) alá helyező –, és horizontális szempontokat szem előtt tartó – a területi alapszolgáltatások városi szintű összehangolása révén – közös irányítású intézmény jöjjön létre, aminek során a gazdasági szempontoktól sem lehet eltekinteni. A rendszerben jelenleg meglévő párhuzamosságok megszüntetése, a városi szintű kapacitás-szabályozást lehetővé tevő, rugalmasabb szervezeti struktúra önmagában is a költséghatékonyabb működést szolgálja. 8./1. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása, a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának, az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása Miskolc Város Képviselő testülete 2011. májusi közgyűlésén fogadta el a bűnmegelőzés, közbiztonság terén 2009-2010. évben végzett munka beszámolóját, valamint a 2011-2012. évre vonatkozó bűnmegelőzési cselekvési programot. A cselekvési programban kiemelt feladat a bűnmegelőzésben érintett intézményekkel, szervezetekkel való folyamatos kapcsolattartás és együttműködés, a szakmai koncepciók összehangolása, a lehetséges pályázati források kihasználása, a már meglévő jó gyakorlatok, programok további támogatása. A bűnmegelőzési referens és a Közterület-felügyelet is bekapcsolódott a városban működő ifjúságvédelmi őrjárat munkájába. Több alkalommal megfigyelőként, illetve segítőként vettek rész az ellenőrzéseken. 63
A Közterület-felügyelők rendszeresen folytatnak ellenőrzéseket a város egész területén, részt vesznek a „fészekrakók” ellenőrzésében (lakcímbejelentés elmulasztása, iskolaidőben kiskorúak ellenőrzése, kiskorú veszélyeztetettségében jelzés megtétele). Folyamatosan ellenőrzik az Együttélési kódex betartását. Miskolc Város Önkormányzatának költségvetésében szereplő „Közbiztonság-polgárőrség támogatásai” sorról támogatták a Miskolci Családsegítő Szolgálat Regionális Módszertani Központ és Gyerekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központ „Legyetek jók, ha tudtok” című komplex bűnmegelőzési modellprojektjének megvalósítását közel 1,5 millió forinttal. 2011. május 11-én, Miskolc Város napján első alkalommal került sor a Város Napi Bűnmegelőzési Vetélkedőre, melyet 150.000 Forinttal támogattak. A rendezvény a Miskolci Rendőrkapitányság és a „Tabula Rasa” Pedagógiai Közhasznú Alapítvány közreműködésével valósult meg. A jövőbeni feladatok közül nagyon fontos a veszélyeztetett célcsoportok, illetve hozzátartozóik képzése, fiataloknál a kortárssegítés és a szülők bevonása a bűnmegelőzési célú oktatásba, illetve az idős, egyedülálló emberek felvilágosítása. 2011. szeptember hónapban Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Nemzeti Erőforrás Minisztérium „Pályázat Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok működési feltételeinek biztosítására, valamint a drogprobléma kezelését célzó helyi stratégiák megvalósulásának előmozdítására” címmel. A város mindhárom kategóriában – Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működési feltételeinek javítása, prevenciós program és a kezelés-ellátás területén dolgozók hatékonyabb együttműködése – a maximális összeget nyerte el pályázatával, összesen 2,5 MFt-ot. A pályázat megvalósítása folyamatban van, a befejezés határideje 2012. május 15. A 2012. márciusi közgyűlés tárgyalta azt az előterjesztést, mely a „A bűnmegelőzés szempontjából kiemelten fontos, bűnelkövető vagy bűnelkövetés szempontjából veszélyeztetett gyermek- és fiatalkorúak segítése” című pályázati konstrukció támogatására szól. Az előzetes elképzelések szerint a pályázatot a város főpályázóként adná be konzorciumban a Miskolci Egyetemmel, a Miskolci Drogambulancia Alapítvánnyal, együttműködő partnerként a B-A-Z. Megyei Rendőrfőkapitánysággal, a Miskolci Családsegítő Szolgálat Regionális Módszertani Központ és Gyerekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központtal és a „Tabula Rasa” Pedagógiai Közhasznú Alapítvánnyal. 2011. évben több alkalommal fogadtak a Bűnmegelőzési Centrumban a Miskolci Egyetemről érkező hallgatókat, akik a „Bűnmegelőzés elméleti és gyakorlati kérdései” című tantárgyat felvették, illetve részt vettek a Bűnmegelőzési koordinátor képzésen. Az érdeklődő nyugdíjas kluboknak szintén tartottak előadást a Közterület-felügyelet, a polgárőrség, rendőrség és a bűnmegelőzési referens bevonásával, melynek során az idősek ellen leggyakrabban elkövetett bűncselekmények típusairól, a megelőzési lehetőségről esett szó. Az egyes szakmai egységek bűnmegelőzési tevékenysége Miskolci Családsegítő Központ: A Miskolci Családsegítő Központ kiemelt feladatának tartja a bűnmegelőzéssel kapcsolatos programok, tevékenységek szervezését. Alátámasztják ezt mind a gyermekjóléti szolgálat statisztikai adatai, mind a fiatalkori bűnelkövetésre utaló statisztikai adatok. A már korábban 64
említett utcai és lakótelepi szociális munka adatai is alátámasztják mindezeket. Minden prevenciós célú program kihat a személyiség egészséges fejlődésére, a prevenciós tevékenységek minden elemét a bűnmegelőzéssel kapcsolatos primer prevenció elemei közé lehet sorolni. A fenti programok mellett működik egy komplex bűnmegelőzésre irányuló intézményi programsorozat, a fentiekben érintett „Legyetek jók, ha tudtok”. A program célja egy komplex bűnmegelőzési programsorozat megvalósítása volt, amely széles korosztályi körben célozza a szolgáltatást nyújtó intézmény ellátási körzetében élő lakosságot. A program három egymástól jól elkülöníthető, azonban egymásra épülő, egymás hatását erősítő modulból áll: 1. tematikus bűnmegelőzéssel foglalkozó csoportok működtetése a város elsősorban hátrányos helyzetű tanulóival dolgozó oktatási-nevelési intézményekben (általános és középiskolák) 2. a kortárs-segítő képzés 3. családi játszóházak szervezése azon klienscsaládok bevonásával, ahol a bűnelkövetői magatartás megjelent a családban. Bűnmegelőzési csoportfoglalkozások megtartására 2011. évben 3 középiskola 5 osztályában volt lehetőség, közel 200 gyermek részvételével. A kortárs-segítő elem már második éve folyik 12 fiatal részvételével. A csoporttagok zöme hátrányos helyzetű családból érkezett, de elmondható, hogy nincs igazolatlan mulasztásuk, képességeiknek megfelelően igyekeznek tanulni és egészségkárosító szereket sem használnak. 2011-ben a szabadidő hasznos eltöltése, a csoport és közösségépítés, a személyiségfejlesztés voltak a fő irányvonalak a munkában, de fontos szerepet kapott a normakövető életmód értékként történő megjelenítése is. A gyermekekkel való közös munka jelentős részét tette ki egy bűnmegelőzési témájú kisfilm megírása és elkészítése, amely alkalmas arra, hogy további hatékony bűnmegelőzési csoportfoglalkozások alapját képezze. Az elkészült film bemutatására decemberben került sor a Művészetek Házában ünnepélyes keretek közt. A rendezvényt a program egyik fő támogatója, Miskolc város képviseletében Dr. Kriza Ákos polgármester Úr nyitotta meg. A harmadik elem a családi játszóházak, mely azokra a kutatási eredményekre alapoz, miszerint a bűnmegelőzést minél korábbi életkorban szükséges elkezdeni. A programban 7 család mintegy 33 fővel vett részt alkalmanként az elmúlt évben. A jelentkezők száma ettől több volt, de az infrastruktúra és az anyagi háttér nem engedte nagyobb létszám fogadását. Mindenképp meg kell említeni, hogy a kortárs-segítő képzésben résztvevő fiatalok rendszerint segítik a családi játszóházakat szervezőként, lebonyolítóként. A programot Miskolc városa mellett a Miskolci Családsegítő Központ, a Miskolci Családokért és Segítőkért Alapítvány, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és Miskolc Megyei Jogú Város Bűnmegelőzési Centruma támogatta. A komplex program, mint Magyarország említésre méltó jó gyakorlata, 2011-ben megjelent a „Good practices, bad practices in Europe” angol nyelvű kiadványban. A projekt címe: „Juvenile Justice Systems in Europe – current situation, reform developments and good practices”. 8./2. A gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának, az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája prioritásként határozta meg azon intézkedések szükségességét, amelyek a gyermek- és fiatalkori bűnözés, valamint a sérelmükre elkövetett cselekmények visszaszorítását célozzák meg. 65
Ha a gyermekkorú elkövetők országos megoszlását vizsgáljuk meg, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a legtöbb elkövető az utóbbi években B-A-Z. megyében volt. Két ok miatt is jellemző ez az eredmény. Az egyik mindenképpen az, hogy itt a legmagasabb országosan a gyermekkorú populáció, másodsorban pedig a gyermekek szociális helyzete, a vidék gazdasági elmaradottsága okolható. I.
A fiatalkori bűnözés okai
A fiatalkori bűnözés okait vizsgálva megállapítható, hogy vannak objektív okok, amelyek a társadalmi, illetve a családi környezetben gyökereznek, és vannak szubjektív okok, amelyek az elkövető személyiségében rejlenek. A leggyakrabban előforduló objektív okok közé tartoznak a családi problémák – alkoholista családi környezet, durva szülői bánásmód, helytelen nevelés – és a rossz baráti környezet, a kortárs csoportok és – nem megkerülhetően – a média negatív hatása. A változás jelei a fiatalkorú bűnözés intenzitásában is megmutatkoztak, s ez részben annak is a következménye, hogy eltűntek azok az összetartó erőt képviselő szervezetek, amelyek nevelési célokat is szolgáltak. Megjelentek ugyan kisebb – főleg egyházi – ifjúsági szervezetek, cserkészcsapatok, de ezek nem képesek az ifjúság teljes körét átfogni. A másik tényező a munkanélküliség, s ezzel együtt a létbizonytalanság. A fiatalkori bűnözés szubjektív okai között természetesen vezető helyen áll a társadalmi normák elvetése, az anyagi haszonszerzés, a szexualitás, a bosszú, illetve az egyénben rejlő bűnözői hajlam, az agresszivitás, a média hatása, amit sok esetben a bűnöző életmódot folytató család, vagy baráti kör is erősít. A nemenkénti megoszlás vizsgálatakor megállapítható, hogy az a felnőttekéhez hasonló: a bűnelkövetők kb. kilenctizede fiú. II.
Bűnügyi helyzet
A gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények alakulását a számok tükrözik a legszembetűnőbben, melyhez 2010. és 2011. év rendőrségi statisztikai adatait hasonlítottuk össze. Az összehasonlítás alapján megállapítható, hogy az ismertté vált bűncselekmények száma 2,1%-al csökkent, 2010. évben 10.241, míg 2011. évben 10.027 bűncselekmény volt. Ezen belül a 2010. évben az ismertté vált bűnelkövetők száma 3.650 volt, míg 2011. évben 3.004 fő volt, mely szerint az elmúlt évhez képest 17,7%-os csökkenés mutatható ki. Az elmúlt két évet vizsgálva megállapítható, hogy a fiatalkorú elkövetők száma csökkenő tendenciát mutat, hiszen míg a 2010. évben 394 elkövető ellen indult eljárás, 2011. évben 360 fő ellen, tehát mintegy 8,6 %-os csökkenés mutatható ki ebben a körben. A gyermekkorú elkövetők számának alakulása 2010-ben 126 fő volt, míg 2011. évben 110 fő került a rendőrség látókörébe, mely 12,7%-os csökkenést mutat. A fentiekből tehát világosan kitűnik, hogy az értékelt időszakban a fiatalkorú, és a gyermekkorú elkövetők száma csökkent az előző évhez képest. II. 1.
Vagyon elleni bűncselekmények
II. 1. 1.
Lopás
A gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett jogsértések nagy részét a vagyon elleni deliktumok teszik ki, ezen belül is a lopás bűncselekménye fordul elő a legnagyobb számban. 66
A 18 éven aluliak által elkövetett lopásokról elmondható, hogy sok esetben felnőttekkel együtt követik el, az ő hatásukra történik, sőt a gyermekkorúak esetében megállapítható, hogy őket segítségként hívják az egyes bűncselekményekhez. Ez a segítség abban nyilvánul meg, hogy kihasználják a még kis termetüket, mozgékonyságukat és ügyességüket, de általában és ki nem mondottan az, hogy úgysem büntethetők az életkoruk miatt. A fiatalkorúak esetében fontos megállapítani, hogy egyedül általában ritkán követnek el törvénybe ütköző cselekményeket. Jellemző, hogy többen, kisebb csoportokban, mintegy egymást bátorítva, lesznek vétkesei a törvénysértésnek. Az elkövetett cselekmények nagyságáról – egy-két esetet kivéve – elmondható, hogy nem tartoznak a nagy súlyú bűncselekmények közé. Általában pince és hétvégi ház feltöréseket, kerékpár- és motorlopásokat tudhatnak maguk mögött, valamint nagyon gyakori az iskola területén egymás ruhaneműjének és iskolai felszerelésének, mobiltelefonjának az eltulajdonítása tornatermi öltözőből vagy kollégiumi szekrényből. Ha a lopást mint bűncselekmény fajtát tovább elemezzük, akkor az állapítható meg, hogy a gyermek- és fiatalkorúak a lopás vétségét követik el leggyakrabban. A lopás bűntett kategóriában jellemzően a kisebb értékre elkövetett lopás minősített esetei figyelhetők meg, melyet az alábbi táblázat is jól érzékeltet. Az elmúlt két évet vizsgálva megállapítható, hogy a gyermekkorúaknál és fiatalkorúaknál jelentős csökkenés látható. 2010. gyermekkorú
fiatalkorú
gyermekkorú
fiatalkorú
69
148
47
120
lopás II. 1. 2.
2011.
Rablás
A vagyon elleni bűncselekmények körében a rablás – mint az anyagi haszonszerzés céljából személy ellen irányuló erőszakos cselekedet – a gyermek- és fiatalkorúak körében is jelen lévő bűncselekmény fajta. Az ebből a korosztályból kikerült elkövetőkről megállapítható, hogy általában hasonló életkorú társaik sérelmére követik el a bűncselekményt. A rablás elkövetésénél - hasonlóan a lopáshoz - megállapítható, hogy a fiatalkorúak többen, sok esetben csoportosan követik el a bűncselekményt. Az elkövetés tárgya általában készpénz, mobiltelefon, márkás ruhanemű, kisebb műszaki cikk, esetleg ékszer, legtöbb esetben nyaklánc. Az idős emberek sérelmére elkövetett rablásokról elmondható, hogy az a sértettek kezében vagy közvetlen közelében elhelyezett tárgyakra irányul, ami lehet táska vagy valamilyen csomag. A cselekmény, ami legtöbbször „csak” lopásnak indul, akkor válik rablássá, amikor a sértett észleli az eseményt, és megkísérli dolga védelmét. 2010. gyermekkorú
fiatalkorú
gyermekkorú
fiatalkorú
11
27
5
26
rablás II. 1. 3.
2011.
Zsarolás
Ez a bűncselekmény mind a fiatalkorúak, mind a 14 év alattiak körében előforduló bűncselekmény. A zsarolásos ügyek sértettjei főleg a gyengébb fizikumú, vagy fiatalabb, alsóbb osztályba járó iskolatársak. Legtöbb esetben hosszan tartó, folytatólagosan elkövetett cselekmények a jellemzők, melyek helyszíne általában az iskola és az ahhoz tartozó épületek, mint pl. tanműhelyek vagy a kollégiumok. 67
Sok esetben az is megfigyelhető, hogy a sértett gyerekek láthatóan jó módú családból kerülnek ki, akik otthonról pénzt hoznak el a szüleik tudta nélkül. Jellemző a sértettekre, hogy nem kérnek segítséget sem a szüleiktől, sem a tanáraiktól, általában valamilyen más esemény kapcsán derül fény az ilyen cselekményekre. A táblázat azt mutatja, hogy 2011. évben sem a gyermekkorúak, sem a fiatalkorúak esetében ilyen jellegű bűncselekmény nem történt, vagy legalábbis nem jutott a rendőrhatóság tudomására.
2010. Zsarolás bűntette
2011.
gyermekkorú
fiatalkorú
gyermekkorú
fiatalkorú
1
5
0
0
II. 1. 4. Közrend és közbiztonság elleni bűncselekmények Rongálás A rongálás jellemzően vétség formájában, tehát kisebb értékre elkövetett módon jelenik meg ezen korosztály körében. Jellemzően elmondható, hogy ezek kisebb súlyú bűncselekmények, sok esetben egyszerű heccként indul a dolog, az egymás előtt történő „bátorság bizonyítása” az események mozgatórugója. A gyermekkorú elkövetőknél általában a „játék,” mint időtöltés során jönnek létre ezek a cselekmények, pl. ablakbetörés. Itt fontos azt megemlíteni, hogy ebben az életkorban lévő személyek nem látják előre a megkezdett cselekmény eredményének esetleges negatív végét. A fiatalkorúak által elkövetett rongálások sok esetben garázdasággal együtt jelennek meg, nem egyszer ittas, vagy kábítószertől bódult állapotban követik el. Gyakoriak az ún. graffity-s rongálások, ami a magán- és középületek falainak festékszóró spray-vel történő lefújása, monogramok ráfestése alakjában jelennek meg, mint az önkifejezés rossz irányú megnyilvánulásai. A számokat megvizsgálva megállapítható, hogy az előző évhez képest, mindkét korosztálynál jelentős emelkedő tendencia figyelhető meg.
2010. rongálás
II. 1. 5.
2011.
gyermekkorú
fiatalkorú
gyermekkorú
fiatalkorú
3
7
15
12
Jármű önkényes elvétele
A fiatalkorúakat e cselekmény elkövetésekor jórészt a technika szeretete, a kocsikázási és motorozási vágy vezérli. Ezek a technikai eszközök egy-egy fiatal számára olyan értéket képviselnek, amelyek elérhetetlenek, ezért követik el ezeket a bűncselekményeket, hogy azokat kipróbálják. Néhány esetben természetesen a jármű önkényes elvétele után kialakul bennük a lopási szándék is, így ez a két bűncselekmény sokszor együtt jelenik meg.
68
Gyermekkorúak esetében ilyen jellegű bűncselekmény az utóbbi két évben nem fordult elő, nyilvánvalóan az életkorukból adódóan, mivel 14 éven aluli személy mind szellemileg, mind fizikailag képtelen a jármű elvételére, illetve jogtalan használatára.
2010. gyermekkorú
fiatalkorú
gyermekkorú
fiatalkorú
0
2
0
1
Jármű önkényes elvétele
II. 1. 6.
2011.
Kifosztás, csalás, sikkasztás
Ezen vagyon elleni bűncselekmények csak elvétve fordulnak elő a vizsgált korosztály körében, ezek főleg a kölcsönkért szórakoztató elektronikai és kisebb értékű műszaki cikkek, kerékpárok elidegenítéséből adódtak.
2010.
2011.
gyermekkorú
fiatalkorú
gyermekkorú
fiatalkorú
kifosztás
0
0
0
1
csalás
0
3
0
1
sikkasztás
0
3
0
0
II. 2.
Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények
II. 2. 1.
A testi sértés
A súlyos testi sértés elkövetése lényegében a fiatalkorúak körében figyelhető meg, bár néhány alkalommal gyermekkorú elkövetőt is regisztráltunk, de ez szinte kivétel nélkül fiatalkorú társakkal együtt történt bántalmazás során fordult elő. Megjelenési formájáról elmondható, hogy a meggondolatlan harag motiválja, melyet valamely sérelem vált ki az elkövetőből. Az elkövetés helye gyakran az iskola vagy annak környéke, esetleg lakókörnyezet, illetve diszkó és különböző szórakozóhelyek, mert itt találkoznak, itt vannak együtt nagyobb számban, ami gyakran vezet konfliktushelyzet kialakulásához. Riasztó jelenség itt is, hogy több alkalommal alkoholos állapotban követik el ezt a bűncselekmény típust. A számok azt tükrözik, hogy a gyermekkorúak és fiatalkorúak esetében 2011-ben már jelentős csökkenés mutatható ki.
2010. Könnyű és súlyos testi sértés
2011.
gyermekkorú
fiatalkorú
gyermekkorú
fiatalkorú
9
24
3
10
69
II. 3.
A szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények
III. 3. 1.
Kényszerítés
Ezekre a bűncselekményekre jellemző, hogy diákok, fiatalok egymás közötti – főként kollégiumokban és büntetés végrehajtási intézményekben – elkövetett „beavatásos” jellegű cselekményeiről van szó, amely néhány esetben átcsapott megalázó tevékenységek kikényszerítésére. Ez főként a börtönökben jellemző, ahol a cellatársak hosszabb időre vannak összezárva, anyagi és szórakozási lehetőségeik korlátozottak, így időtöltés gyanánt követik el ezeket a cselekményeket.
2010. Kényszerítés
2011.
gyermekkorú
fiatalkorú
gyermekkorú
fiatalkorú
0
1
0
0
II. 4.
Nemi erkölcs elleni bűncselekmények
II. 4. 1.
Erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak és megrontás
Ezen bűncselekmények a gyermekkorúakra nem jellemzőek, életkori sajátosságaik alapján, hiszen még ha ilyen jellegű gondolataik akadnak is, tevőleges magatartásra ebben az életkorban nem kell számítani. Ennek ellenére előfordult már, hogy fiatalkorú társaival együtt elkövetve gyermekkorú is részt vett erőszakos közösülésben, azonban mind 2010. évben, mind 2011. évben ilyen esetről nem volt tudomásunk. A fiatalkorúak esetében azonban már találkozhatunk ilyen bűncselekmény típusokkal, amelyek szintén társukkal, vagy társaikkal elkövetve valósultak meg. A megrontás főleg a roma származású fiatalkorúakra jellemző, ahol a lányok hamarabb válnak érettebbé, illetve amely népcsoport között ez az esemény elfogadottnak számít. Nem ritka az sem, hogy ezen cselekményeket a résztvevők szüleik támogatásával, hallgatólagos beleegyezésével követik el, ahol felmerül azok bűnössége is, mint az alapcselekmény bűnsegéde, vagy kiskorú veszélyeztetésének elkövetése. Ez a bűncselekmény szinte kivétel nélkül a gyámügyi hatóság, vagy a kórház bejelentése alapján kerül a hatóság tudomására. A számadatok jól tükrözik, hogy ez a bűncselekmény típus nem túl elterjedt a gyermek- és fiatalkorúak körében, bár az észlelt kevés számú cselekmény is sok, mivel nagyon súlyos, és társadalmilag is erősen elítélt bűncselekményről van szó.
2010.
2011.
gyermekkorú
fiatalkorú
gyermekkorú
fiatalkorú
Erőszakos közösülés
0
1
0
0
Szemérem elleni erőszak
5
8
0
1
Megrontás
0
1
0
2 70
II. 5.
A köznyugalom elleni bűncselekmények
II. 5. 1.
Garázdaság
A garázdaság a fiatalkorúak körében elkövetett cselekmények közül a második leggyakoribb bűncselekményfajta. A fiatalok ebben az életkorban kezdenek el szórakozni, bandázni, tömeges rendezvényekre járni és itt kerülnek olyan helyzetekbe, amelynek során nem tudnak uralkodni indulataikon, ez túl sok esetben az alkohol hatásának tudható be. A cselekmények elkövetési helyszínei is ennek megfelelően különféle szórakozóhelyek, diszkók, játéktermek, tömegközlekedési eszközök. Kiváltó okként szóba jöhet iskolai probléma és szerelmi csalódás is. Az elkövetések számszerűségét tekintve ezen bűncselekmény fajtában a fiatalkorúaknál és a gyermekkorúaknál nagymértékben növekedés állapítható meg. 2010. Garázdaság vétsége
2011.
gyermekkorú
fiatalkorú
gyermekkorú
fiatalkorú
5
56
20
82
II. 6.
A közegészség elleni bűncselekmények
II. 6. 1.
Visszaélés kábítószerrel
Ez a bűncselekményfajta is – dacára a jól működő felvilágosító és megelőző munkának – előfordul a fiatalkorúak körében. Leggyakrabban a könnyű drognak számító vadkender – marihuána – birtoklásával, cigarettaként történő elszívásával valósul meg, néhány esetben azonban a most divatos „diszkó drogok” az elkövetés eszközei. Az elkövetők általában csak kipróbálják ezeket a szereket, jó bulinak tartják, vannak azonban olyan személyek, akik állandó vendégnek számítanak, vagyis lényegében kábítószerfüggők. Az elmúlt két év vizsgálatánál megállapítható, hogy gyermekkorú elkövetés nem került látókörbe, fiatalkorúak esetében jelentős növekedés figyelhető meg a bűncselekményi kategóriában. 2010. Visszaélés kábítószerrel III.
2011.
gyermekkorú
fiatalkorú
gyermekkorú
fiatalkorú
0
15
0
23
Kényszerintézkedések
A fiatalkorúakkal szemben foganatosított kényszerintézkedések vizsgálata során megállapítható, hogy 2010. évben 19 fő került előzetes letartóztatásba, míg 2011. évben ez a szám 10 fő. Ez a számadat jelentős csökkenést mutat, ami pozitívum, hiszen a Büntetőeljárási Törvény szerint fiatalkorúval szemben még az előzetes letartóztatás általános feltételeinek megléte esetében is csak akkor van helye előzetes letartóztatásnak, amennyiben az a bűncselekmény különös súlya folytán szükséges. 71
IV.
Prevenciós lehetőségek
A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésében a fiatal korosztály egészséges testi, lelki, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez nélkülözhetetlen, hogy a felnőttek, a társadalom felnőtt tagjai nagy odafigyeléssel és nyitottsággal, őszinte érdeklődéssel, hozzáértéssel és szeretettel forduljanak a fiatalok felé, ki-ki a maga szerepének megfelelően: szülőként, pedagógusként, gyermekvédelmi szakemberként, jogalkotóként és jogalkalmazóként egyaránt. A rendőrség önmagában nem tud megbirkózni a bűnözés terjedése által okozott problémák megszüntetésével, a folyamat megfordításával, még kevésbé a keletkezett károk enyhítésével. A prevenciós munkához szervesen hozzátartozik a társszervekkel való kapcsolattartás. Ide tartozik a Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Főosztály Gyámügyi Osztálya, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, az ÁNTSZ, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, a Drogambulancia Alapítvány, a Miskolci Nevelési Logopédiai Pályaválasztási Tanácsadó és Pedagógiai Intézet, Művelődési Házak valamint a polgárőrség, a közterület felügyelet és különböző vagyonvédelmi cégek. Folyamatosan részt vesznek a civil szervezetek által szervezett programokon, konferenciákon. A megfelelő információ áramlás és a kommunikáció, az empátiás baráti viszony nagyon fontos része ennek a tevékenységnek, így mind a konferenciákon, mind pedig a napi munkakapcsolatban célirányosan beszélni kell egymással, fel kell tárni az összes problémát, hogy azok ismeretében lehessen megtalálni a kezelésére legoptimálisabb megoldást. A fiatalkori bűnözés struktúrájának alakulása az elmúlt időszak függvényében tervezhetővé tesz egyfajta megelőzési tevékenységet, vagyis előrevetíti azon területeket, ahol még inkább proaktív módon szükséges javítani a helyzeten. Statisztikákra, beszámolókra támaszkodva be lehet határolni azon társadalmi közösségeket, amelyekre kiemelt figyelmet kell szentelni. A bűnmegelőzési stratégia irányelvei adottak:
gyermek és fiatalkori bűnözés megelőzése városok biztonságának fokozása családon belüli erőszak megelőzése áldozattá válás megelőzése bűnismétlés megelőzése.
Ezeket az irányelveket felhasználva – anyagi és technikai lehetőségeikhez mérten – fogják szabályozni a bűnmegelőzés kérdését, amely egyre nehezebb feladat elé állít minden szakembert. 9./ Az önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés A város 2007-2013. évre vonatkozó Gyermekvédelmi Fejlesztési Koncepciójában komoly helyet kapott a civil szervezetekkel, egyházakkal a már kialakult és működő együttműködés további erősítése, új kapcsolatok kialakításának feltérképezése. A családokat és a gyermekeket segítő civil szervezetekkel a város gyermekvédelmi alap- és szakellátása szorosan együttműködik, felismerve a civil szervezet által nyújtott segítség előnyeit, azt, hogy minden kialakult élethelyzethez rugalmasabban tudnak alkalmazkodni. 72
A Családsegítő Szolgálat Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központ civil szervezetekkel történő együttműködése Tekintve, hogy az Intézmény szolgáltatási profilja meglehetősen széleskörű, s az irányadó jogszabályi előírások is megkívánják, hogy a gyermekeket (és családjaikat) érintő veszélyeztető tényezők kialakulásának megakadályozásában, elhárításában különböző személyekkel, intézményekkel és szervezetekkel is együttműködjenek és folyamatosan törekednek az együttműködési pontok kialakítására, megerősítésére. Az utóbbi években erősödő együttműködés jellemző a civil és egyházi szektorral. Több esetben keresték meg az intézményt pályázati együttműködések, közös prevenciós programok szervezése kapcsán. A Laurus Egyesület sikeres pályázatával 4 db prevenciós program megvalósítására nyertek forrást. Néhány szervezet, akikkel együttműködésben állnak (a teljesség igénye nélkül): Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmeneti otthona, Lórántffy Zsuzsanna Református Kismamaház, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Esélyek Háza, Agape Gyülekezet, Vissza az Életbe Alapítvány, Önmegvalósítás Egyesület, Miskolci Családokért Segítőkért Alapítvány, Terra Altrix Alapítvány, ADRA Alapítvány, Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete, HÍD Egyesület, ÉRÁK, Magyar Vöröskereszt, Napfényt az Életnek Alapítvány, Páli Szent Vince Társaság, Minorita Rend, Református Egyház, Célpont Ifjúsági Iroda, Kék–Vonal Gyermekkrízis Alapítvány stb. FRUSKA Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon civil szervezetekkel történő együttműködése A MGYK FRHMGY szoros szakmai együttműködést alakított ki a következő civilszervezetekkel: Drogambulancia Alapítvány, B-A-Z. Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány, Napfényt az Életnek Alapítvány, a Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány. Az együttműködés területei: szakmai előadások, tréningek tartása gyermekeknek, felnőtteknek (pl.: DADA Bűnmegelőzési alapismeretek, Gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése, alternatívák az agresszió ellen, az aktív, minőségi időskor és a generációk mindennapi kapcsolatai). 2011. évben is aktívan bekapcsolódtak a Miskolci Drogambulancia által pályázat útján nyert drogprevenciós tevékenységekbe. A foglalkozásokon 10-12 fővel vettek részt rendszeresen. A B-A-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály vezetője és munkatársai rendszeresen látogatnak a Gyermekotthonok csoportjaiba bűnmegelőzési témákban előadásokat tartani, gyakorlati eseteket ismertetni, egyéni konzultációkat folytatni, különösen a fiatalkorúakkal és fiatal felnőttekkel (18-24 évesek). Az ÁNTSZ szakemberei elsősorban az egyéni higiénével, a környezet és természet megóvásával, az egészséges táplálkozással, a családi életre való felkészítéssel foglalkoztak a gyermekekkelfiatalokkal, munkatársakkal 2011. évben. A gyermekek védelme olyan – a családok és társadalom számára is – kiemelt jelentőségű terület, melynek folyamatos korszerűsítése, jobbítása minden gyermekvédelmi szakember legfontosabb ügye. A beszámoló mindenki számára egyértelművé teszi, hogy Miskolc Megyei Jogú Városban a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek erejükön felül mindent megtesznek annak érdekében, hogy a gonddal és problémával küszködő családok és gyermekek számára költségkímélő és hatékony módszerek bevezetésével és alkalmazásával segítséget biztosítsanak az egyénre szabott megoldások igénybe vételére. Miskolc, 2011. április 5. Kiss Gábor alpolgármester 73
