Beszámoló a helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról
I./ Demográfiai adatok: Miskolc város népessége a 2010. január 01-i adatok szerint 170.316 fő volt, ebből a 0-18 éves gyermekek száma 30.525 fő, a 18-24 éves fiatal felnőttek száma 12.229 volt.
II./ Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások: Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 34/1999. számú rendeletével 2000.01.01-től a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ügyintézését az Egészségügyi és Szociális Osztályhoz telepítette. A gyermekvédelmi támogatást felváltó gyermekvédelmi kedvezmény 2006. január 01. napjától lépett hatályba. Ennek a kedvezménynek nincs havi rendszeres kifizetési vonzata, az ezen támogatásban részesülő kiskorúak évente két alkalommal kapnak 5.800 - 5.800.- Ft összeget. 2009 évben 7885 kiskorú részesült gyermekvédelmi kedvezményben. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kifizetésére 2009. évben 278 esetben került sor, a kifizetés összértéke 3.291.000.- Ft volt. A benyújtott kérelmek általános indokaként a nagymérvű munkanélküliség, a családban élő több gyermek ellátásának nehézsége, illetve a családi problémák pl. válás jelentkezett. A 2009-es évben 407 esetben került sor elutasító határozat meghozatalára a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény vonatkozásába, az esetek 90 %-ban az egy főre jutó jövedelem határ túllépése volt az indok. Az önkormányzat a menetrendszerinti helyi tömegközlekedés igénybevételéhez 100 % -os támogatást biztosít azon alsó tagozatos oktatási-nevelési intézmény tanulói részére, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, illetve 70 %os támogatást, akiknek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum 150 %-át.
1
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata az ún. babakötvényhez csatlakozva a miskolci lakos szülők esetében kérelemre további 20.000.- Ft betétben történő elhelyezését engedélyezi. A szociálisan rászoruló gyermekek étkezési támogatásának odaítélése önkormányzati fenntartású intézmények vonatkozásában az oktatási, nevelési intézmények vezetőjének hatáskörébe tartozik, míg az egyházi, alapítványi iskolák esetében az Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály Egészségügyi és Szociális Osztálya állapítja meg az étkezési támogatást, 2009. évben 12 gyermek vonatkozásában.
III./ Az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások: A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások A gyermekjóléti alapellátásokat biztosító intézmények felépítését, jogszabályban megfogalmazott feladataikat, működésük főbb irányait az előző évek beszámolói nagy részletességgel taglalták. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007. január 29-i ülésén fogadta el a 2007-2013 évre vonatkozó Gyermekvédelmi Fejlesztési Koncepciót, mely meghatározza azokat a továbbiakban elvégzendő alapvetően szükséges feladatokat, melyek megvalósításával Miskolc Megyei Jogú Város jelenlegi gyermekvédelmi rendszere tökéletesedik.
Jelen beszámoló az alapvető szakmai feladatok bemutatása mellett a Koncepció 2009 évre vonatkozó feladatainak megvalósítását is tartalmazza.
1./ Gyermekek napközbeni ellátása A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni olyan gyermekek számára, akiknek szülei törvényes képviselői a gyerek napközbeni ellátásáról nem tudnak gondoskodni. A) BÖLCSŐDÉK
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009-ben is 10 bölcsődében biztosította a Gyermekvédelmi Törvényben előírt módon a gyermekek napközbeni ellátását. A 2008ban előállt férőhely hiány orvoslására hozott VIII.-183/13.806/2008 sz. önkormányzati határozat végrehajtásának eredményeként az ellátó kapacitás 490-ről 540-re nőtt. Az 50 férőhelyet az alábbi három bölcsődében, átmenetileg más célra használt bölcsődei egységek felszabadítása után lehetett viszonylag alacsony beruházási költséggel (19,5 MFt) helyreállítani: Kilián Bölcsőde, Könyves Kálmán út (20 férőhely) Heim Pál Bölcsőde, Kassai út (20 férőhely) Margaréta Bölcsőde, Bokréta utca (10 férőhely) 2
A végleges működési engedélyeket 2009 szept.1-től kapta meg az intézmény, miután az Önkormányzat a 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletnek megfelelően további 3 gondozónő alkalmazásának feltételeit is biztosította V-115/31.670/2009. sz. közgyűlési határozatával. A technikai létszámot (3 fő) belső átszervezéssel biztosították. A férőhelybővítéssel megoldódni látszik a lakosság részéről felmerülő gyermekelhelyezési igény. A beíratottak december 31.-i állapot szerinti száma a 2008. évi 528 főről 2009-ben 533 főre nőtt. Az 540 férőhelyen jelenleg 558 gyermeket gondoznak. A felvételre várók száma 555 fő. A normatíva alapjául szolgáló létszám, amit a beíratott gyermekek tényleges gondozási napjaiból számítanak ki, az előző évhez képest 18 fővel csökkent a gondozási napok 4,7%-os csökkenése miatt (-4 670 nap). A bölcsődei normatíva összege egyidejűleg 547 000 Ft-ról 540 150 Ft-ra csökkent. A két tényező együttes hatása miatt az előző évinél 12 MFt-tal kevesebb állami támogatást tudtak realizálni. Saját bevételeik a gondozási napok számának csökkenése és az ingyenes étkezők számának növekedése miatt ugyancsak csökkentek (-2 230 eFt, -3,6%). A változások okai összetettek:
Az új férőhelyek átadása és engedélyezése elhúzódott. 2009 szeptemberétől 65 férőhellyel új, görög katolikus bölcsőde nyílt. Augusztus 24-től november elejéig a Napsugár és a Dobó Katica bölcsődék összevontan üzemeltek a selyemréti központ átépítése, akadály mentesítése miatt. Az ÁNTSZ 80 főre korlátozta az ellátható gyermekek számát. A szülők közül többen későbbi időpontra halasztották a beszoktatást. A gazdasági válság hatására sokan nem tudtak visszamenni a munkahelyükre dolgozni, emiatt be sem íratták a gyermeküket. Ugyancsak kedvezőtlen volt a H1N1 influenza hatása, a 3 év alatti gyermekek fokozott veszélyeztetettsége, otthon maradása miatt.
A szűkre szabott költségvetés és a fegyelmezett gazdálkodás következtében a férőhelybővítést a fajlagos költségek csökkenése mellett hajtották végre (Lásd 1.sz. táblázat). Az önkormányzati támogatás összege -23 274 eFt-tal (5,9%) volt kevesebb. Bölcsődei alapadatok és mutatószámok változása 2007 2008 2009 Bölcsődei férőhely 490 490 515,0 Egy férőhelyre jutó költség 1 175 1 373 1 232 Teljesített gondozási napok száma 98 714 99 942 95 272 Beíratottak száma (dec.31.-én) 571 528 533 Normatíva alapjául szolgáló létszám 392 398 380 Egy finanszírozott létszám költsége 1 469 1 690 1 672 Bölcsődei normatíva eFt/fő 547,00 547,00 540,15 Normatíva csökkenés % 100,0% 100,0% 98,7% 3
Normatív támogatás összege Saját bevételek összege Önkormányzati támogatás összege Önkormányzati támogatás aránya 1 gondozási nap költsége 1 teljesített gondozási nap költsége
214 424 53 437
217 706 61 740
205 025 59 510
307 935
393 258
369 984
53,5%
58,5%
58,3%
4,68
5,47
4,91
5,83
6,73
6,66
A feladat bővüléshez a közgyűlés által jóváhagyott előirányzatokat utólag, a 2009. évi módosítással kapta meg az intézmény, emiatt a 13 fő többlet létszám és az 50 férőhelyen ellátott gyermekek dologi kiadásait OEP bevételeik terhére tudták csak biztosítani. A 2008. májusában a közgyűlés V-81/13.474/2008. sz. határozatával támogatott bölcsődei infrastruktúra fejlesztésre benyújtott ÉMOP pályázat 2009-ben bekerült a támogatásra javasoltak körébe. A 2. és 3. mérföldkövet jelentő feladatok és a mérnöki tervek határidőre elkészültek. A bruttó 95 MFt összegű pályázatból a Kilián és a Heim Pál bölcsődék teljes nyílászáró cseréje, hőszigetelő külső falburkolása, fűtési rendszer korszerűsítése, fürdőszoba felújítása, akadálymentesítése (parkolókkal) valósul meg 2010-ben, illetve mindez a Margaréta Bölcsőde 1/3 részére vonatkozóan. Beruházás nélküli további férőhelybővítésre ad lehetőséget a 31/2009.(XII.22.) SZMM. rendelet, ami az eddigi 10 helyett 12 fővel engedélyezi a csoportok működtetését. Szakmai fejlődés A bölcsődei ellátás minőségének javítása továbbra is kiemelt szakmai cél. 2009-ben belső pályázat útján új szakmai tanácsadó került kinevezésre, akinek a munkája eredményeként a 2008-ban akkreditált két tréning mellé további két program: egy konferencia és egy tanulmányút került be az Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és Szakvizsga Bizottság által minősített továbbképzési jegyzékbe. A saját dolgozóik képzése megtakarítást eredményez, mivel sem a részvételi díjat, sem az útiköltséget nem kell kifizetni. . Jelenlegi akkreditált képzések: Emberi kapcsolatok fejlesztése (kommunikáció, problémamegoldás) (S-04111/2009; 27 pont) Konfliktuskezelés, mint szülői, nevelőszülői hatékonyságot növelő módszer (gondozónői változat) (S-04-128/2009; 25 pont) Összefogással az agresszió ellen – konferencia (K-04-092/2009; 5 pont) Az integrált bölcsődei nevelés során hasznosítható korai fejlesztés módszereinek tanulmányozása (U-04-010/2009; 15 pont)
4
A képzéseket a Debreceni Egyetem Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolai Karával együttműködve dolgozták ki és valósítják meg. A szakképzések területén együttműködnek még a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményben működő Felnőttképzési és Kisgyermeknevelési Karával valamint több középfokú szakképző intézménnyel is (Ferenczi Sándor Szakközépiskola, Krúdy Oktatási Központ, Karrina Szakképző Iskola). A képzőhelyek folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a városban működő terepgyakorlatra kijelölt bölcsődékkel. A gyakorlatok megfelelő szintű oktatói támogatása érdekében 3 fő szerezte meg a szakképzett tereptanári képesítést. Hagyománnyá vált a szakmai napok továbbképzési céllal való megrendezése, amely során a szülők is elmondhatják a tapasztalataikat. Szükségletfelmérés Az ÉMOP pályázathoz felmérés készült a kisgyermekes szülők bölcsődei ellátás igénybevételére irányuló szándékairól. A szükségletfelmérés véletlenszerűen, a védőnők két hónapi (július-augusztus) munkája alatt velük kapcsolatba került, bölcsődés korú gyermeket nevelő szülők megkérdezésével történt és a védőnők által gondozottak közel felére (1 330 fő, 43,5 %) terjedt ki. A válaszokat a védőnők anonim módon, gyűjtőíveken rögzítették, feltüntetve a gyermek születési évét és hónapját. Ez lehetővé tette a korcsoportokba sorolást, mind a megkérdezettek korösszetételére, mind a tervezett bölcsődébe adás időpontjára vonatkozóan. Az eredményeket összevetették a bölcsődék 2009. júliusi tényleges előjegyzési adataival (606 fő). A megkérdezettek 38%-a (509 fő) tervezte gyermeke bölcsődébe adását, illetve már bölcsődés volt, míg 62%-nak nem állt szándékában. Ez az arány háromszorosa – az országos átlag feletti – miskolci ellátottságnak, megfelel a nemzetközi tendenciáknak és több mint ami a hazai távlati tervekben szerepel. Az év során vendégül látták Acsainé Végvári Katalin, a Magyar Bölcsődék Egyesületének elnökét. Közvetlen hangvételű beszámolójában szólt az egyesület jelenlegi feladatairól, eredményeiről, terveiről. Az egyesületnek a szakmai érdekegyeztetésben betöltött szerepéről, a főiskolai szintű gondozónői képzés elindulásáról és más szakmai kérdésekről. Élelmezés A 2009-es év egyik fontos feladata a „Receptúra” karbantartása és bővítése volt. A frissítés elsődleges célja, hogy a gyermekek és a dolgozók élelmezése minél jobban megközelítse az egészséges táplálkozás kritériumait, illetve a tápanyag felhasználásban előírt mennyiségeket ne lépjék túl. Ezután került sor a továbbképzésekre. Első körben a szakácsnők és a konyhalányok, majd az élelmezéssel megbízott dolgozók és a bölcsődevezetők tehették fel kérdéseiket, hiszen a megváltozott mennyiségek sok esetben más konyhatechnikai eljárást is igényeltek. Nagyon sok jó ötlet hangzott el, amivel segítették egymás munkáját. 2009-ben az étlaptervezésnél a bölcsődék is közreműködtek, lehetőség nyílt az adott ház szokásait figyelembe véve változtatni az étlapon. Ez a rendszer azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Egyrészt a többi bölcsőde dolgozói nem 5
mindig értettek egyet a változtatásokkal, másrészt így kezdett az étlap visszatérni a hagyományos magyar ízlésvilág felé. Nem szolgálta a kitűzött célt, az egészségesebb, korszerűbb ételek étlapra állítását. Ezt alátámasztotta a belső ellenőri vizsgálat is, ami rávilágított, hogy a tápanyag felhasználási mutatók romlottak az előző évihez képest, így ezt a rendszert beszüntették és visszatértek az eredeti módozathoz. Az ellenőrzési ütemtervnek megfelelően minden bölcsődében ellenőrizték az élelmezést, a hozzákapcsolódó dokumentációkat, szúrópróbaszerűen a raktárkészletet, higiénés szabályok betartását, a helyiségek, eszközök és a konyhai dolgozók tisztaságát. Az ellenőrzésekből kitűnt, hogy sok intézményben eltértek az étlaptól, ami magyarázza azt is, hogy miért különböztek az egyes tápanyag felhasználási mutatók. A jövőben erre szeretnének még nagyobb hangsúlyt fektetni, hogy csak nagyon indokolt esetben lehessen változtatni. Az elkövetkezőkben a „Receptúra” frissítését a reggelire, uzsonnára adható ételek körére terjesztik ki. Új élelmiszerek bevezetését tervezik (zabpehely, zabkorpa, búzacsíra), melyek beszerzésére remélhetőleg a 2010. évi helyben központosított közbeszerzési pályázat módot fog adni. Család és gyermekvédelmi feladatok – Biztos Kezdet Program Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a bölcsődékbe elvétve járnak hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek. Nagyon fontos azonban, hogy minden gyermekes család ismerje a már működő rendszereket, szolgáltatásokat, rendelkezzenek az ezekhez való hozzáférés lehetőségével. A bölcsődei gyermekvédelem első és legfontosabb tevékenysége, hogy a család, mint a társadalom alapvető egysége, minden támogatást, segítséget, védelmet megkaphasson mindenféle megkülönböztetés nélkül. A bölcsődék biztosítják, hogy minden család egyenlő lehetőségekkel élhessen és minden gyermek egyenlő jogokat élvezhessen. Fontosnak tartják, hogy a bölcsődébe érkezés előtt a gondozónők az otthonukban meglátogassák a gyermekeket. Az itt tapasztaltakat mérlegelve megteszik a szükséges jelzéseiket a gyermekvédelmi felelős felé. 2009-ben ilyen jelzés nem érkezett. Minden gondozónő egyben gyermekvédelmi felelősi feladatokat is ellát, hiszen a szülőkkel való mindennapos szoros kapcsolat sok lehetőséget nyújt a családok megismerésére, segítésére. Tanácsot adnak nevelési helyzetek megoldására, helyes, példamutató magatartással mintát nyújtanak a szülőknek is. Legfontosabbnak a prevenciót tartják, olyan bölcsődei légkört igyekeznek teremteni, melyben a gyermekek képességeiknek megfelelően fejlődhetnek, megkönnyítve azoknak a hátrányoknak a leküzdését, amelyek a családi helyzetből adódnak. Az alapvető problémák feltárását a gondozónők végzik és ezek megszüntetése érdekében mindent megtesznek. Ha olyan probléma merül fel, amit már a csoportban dolgozó gondozónők nem tudnak megoldani, jeleznek a gyermekvédelmi felelősnek, illetve a bölcsőde vezetőjének. Közösen állapítják meg a teendőket, a családnak mire van szüksége: pedagógiai segítségre, más megfelelő szakember útmutatására, anyagi segítségre, legvégső esetben szakhatósági támogatás kérésére.
6
A MEBESZ 2009-ben önkormányzati támogatással folytatta Lyukóvölgyben a kora gyermekkori fejlesztésre irányuló, elsősorban prevencióra épülő nevelő-gondozó tevékenységét. A két, korábban ESZA pályázatból szerződéssel alkalmazott klubvezető, egy szociális asszisztens és egy képzett, nagy gyakorlattal és kiemelkedő empátiás készséggel rendelkező gondozónő látta el a feladatokat. Heti 3 alkalommal rendszeresen biztosították a Biztos Kezdet programokon történő részvételt az ott élő kisgyermekes családoknak. 10-15 öt év alatti gyermeket nevelő család rendszeresen járt a programokra, melyek közül a gyermeknap, a nyári szünetet kitöltő, és természetesen a karácsonyi rendezvények voltak a legsikeresebbek. Elmaradt az ígért TÁMOP pályázati kiírás. A folytatás anyagi fedezet hiányában ismét veszélybe került. A Biztos Kezdet program helyét a „Fészekrakó” családok kiköltöztetése után a Szilvás utcai bölcsődében a védőnők Baba- mama klubja vette át heti 3 alkalommal. A gondozónőkkel közösen kialakított programok sikeresek az érdeklődő kismamák, kisgyermekes anyukák körében. A 3 éven aluli fogyatékkal élő gyermekek ellátása továbbra sem biztosított megfelelően Miskolcon, annak ellenére, hogy a Gyermekvédelmi Koncepció 20072013 évre elfogadott határozati javaslatában ennek a megoldására a határidő 2009 dec.31.-e volt. A probléma megoldására több közgyűlési javaslatot készítettek, pályázatot írtak. B) VÉDŐNŐK ÉS ISKOLA EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT
Miskolcon a védőnői- és iskola-egészségügyi szolgálat területén 2009-ben jelentős átszervezés történt, aminek következtében befejeződött a területi és iskola védőnői szolgáltatás elkülönítése a 2009.06.25-i V-107/31.661/2009. sz. közgyűlési határozatnak megfelelően. A struktúra módosítás eredményeként a 76 területi védőnői státusz 60-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan megtörtént a körzethatárok módosítása, ami egyben lehetővé tette az igazságosabb feladat megosztást. A felszabaduló állásokat átcsoportosították az iskola-egészségügybe. A 17 főállású iskola védőnő helyett ma már 32-en látják el a feladatokat. Ezáltal a 2009/2010-es tanévtől az általános- és középfokú intézményekben - Pereces, Szirma és Hejőcsaba kivételével - főállású védőnők biztosítják a tanulók iskola-egészségügyi ellátását Egy üres státusz megszüntetésre került. A védőnői szolgálat átszervezését megelőző fontos lépés volt a közalkalmazott orvosi létszám 2 fővel történő emelése (3-ról 5 főre) a II-52/31.274/2009. sz. közgyűlési határozatnak (2009.03.05.) megfelelően. A védőnői szolgálat struktúra módosítása finanszírozási veszteséggel, a területi védőnők ún. bázis finanszírozásának elvesztésével járt. Ennek ellensúlyozására, valamint az iskolaegészségügyi ellátás színvonalának emelése érdekében újabb 3 orvosi státuszt alakítottak ki. Összességében 2009. szeptember 1-től a 32 főállású iskolavédőnő mellett 13 főállású iskolaorvosi státuszon 11 főállású orvos dolgozott. A két betöltetlen státusra 50-50 %-os arányban 4 részállású orvossal szerződtek. Az óvodákat továbbra is a
7
házi gyermekorvosok finanszírozással.
látják
el
részállású
munkaviszonyban,
40
Ft/fő
A Miskolcon tanuló diákok egységes ellátása érdekében a MEBESZ feladat átvállalási ajánlatot tett az egyházi és alapítványi oktatási intézmények vezetése felé, a IV-46/13.348/2008. sz. közgyűlési határozat (2008.04.17.) szellemében, ami rajtuk kívül álló okokból nem valósult meg. A védőnői munka 2009. évi összesített adatai: 2009. évre vonatkozóan csak a várandós és gyermek létszámok állnak rendelkezésre, egyéb, a szakmai munkát tükröző adatokat az ÁNTSZ Kistérségi Intézete nem adta meg az OSZMK-nak történő közvetlen adatszolgáltatásra tekintettel. A rendelkezésre álló adatok és a tapasztalatok alapján a következők állapíthatók meg: Miskolcon a várandós anyák száma 4 %-kal csökkent. A veszélyeztetett várandósok gondozására fokozott figyelmet fordítottak a védőnők. Az elmúlt évben több alkalommal tárgyalás folyt az ÁNTSZ szakfelügyelet és a szülészet-nőgyógyászat szakmai vezetői között az önálló védőnői terhes tanácsadás kérdésében. Megállapodás még nem született. 20 védőnői telephely közül tízben még ma sincs megfelelő tanácsadó helyiség, a területi védőnők 1/3-a (19 fő) olyan munkahelyen kénytelen dolgozni, ahol nem teljesülnek a szakmai minimum feltételek. A jogszabályban foglalt követelmények hiányában az ÁNTSZ félévenként hosszabbítja meg az ideiglenes engedélyeket, de ez a lehetőség 2010-től megszűnik és az OEP finanszírozás is veszélybe kerül. A védőnők családgondozói munkája a várandósgondozáson túl elsősorban a kisgyermekes családokra irányul. A 0-6 éves korú gyermekek száma stagnál (-1,3 %). A családlátogatások számát az előírt protokoll és a családok igénye együttesen határozza meg. A veszélyeztetett családok esetében folyamatos a kapcsolattartás a Családsegítő Szolgálat munkatársaival. Az 5 év alatti gyermekek felzárkóztatása érdekében indított Biztos Kezdet Program még működő részében aktívan részt vesznek a lyukóvölgyi terület védőnői. A minőségi munka javítása, valamint a családok megváltozott igényeinek kielégítése érdekében több telephelyen, rendszeresen tartanak a védőnők klubfoglalkozásokat. A témakörök felölelik a gyermekvállalás, várandósság és a gyermeknevelés kérdéseit. Előadások, gyakorlati bemutatók segítik a minél hatékonyabb információ átadást. Ezt a célt szolgálja a havonta jelentkező Gyöngykagyló című magazinműsoruk a Miskolci Televízióban. A 6-18 éves korosztály ellátása az oktatási intézményekben történik. Az elmúlt évek tapasztalatai igazolták, hogy a magasabb szintű szakmai munkához főállású védőnőkre van szükség. A 2009-ben végrehajtott átszervezés, ami elsősorban az általános iskolákban tanuló 12 ezer gyermek érdekében történt, a kezdeti nehézségeket leszámítva eredményesnek ítélhető, egyre több a pozitív visszajelzés az új struktúrát tekintve.
8
Sajnos 2009-ben az önkormányzati fenntartású intézményekben az iskolás korosztály létszáma újabb 500 fővel csökkent. Városi szinten ez a csökkenés ugyan csak kb. 2 %-ot jelent, de az iskola-egészségügyi szolgálat vonatkozásában ez egy fél védőnői állás. Az iskolavédőnői munka fontos részét képezik az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok. A 2009-es átszervezést követően a legtöbb általános iskolában biztosították az orvosi rendelő számára a helyiségeket. A helyi adottságok miatt az alapterület és/vagy a helyiség kialakítása nem minden esetben felel meg a jogszabályban előírtaknak. A felszereltség javítására az iskolák és a MEBESZ egyaránt tettek lépéseket, együttműködve, egymást segítve igyekeztek a tárgyi feltételeket és a kulturált munkakörülményeket megteremteni. Az egészségnevelési munka az óvodások és iskolások teljes körére kiterjed. A középiskolákban a legintenzívebb, amit a serdülőkorúak gondozása feltétlen megkíván. Egyre nagyobb számban igénylik a diákok az egyéni foglalkozást, ami azt is jelzi, hogy bizalmat éreznek az iskolavédőnők iránt. Az adminisztrációs terhek 2009-ben jelentős mértékben nőttek. A védőnők a várandósok, csecsemők, kisdedek és kisgyermekek számára személyenként két példányos gondozási tervet készítenek. Az említett gondozási csoportokban évente egy vagy több ún. státus lapot töltenek ki és adnak át a szülőknek, amit az ÁNTSZ szakmai felügyelete ellenőriz. Az iskolavédőnőknek és iskolaorvosoknak minden vizsgálat után leletet kell kiadni. A H1N1 influenza járvány ugyancsak növelte a dologi kiadásokat: írásos védőoltási tájékoztatókat és oltási beleegyezési nyilatkozatokat kellett ezrével sokszorosítani, amihez az iskolák szerencsére segítséget nyújtottak. A védőoltások beadása elismerésre érdemes módon zajlott, pedig 2009-ben új rendben, több évfolyamon történt, és a H1N1 pandémia miatt sokkal nagyobb feladatot jelentett, mint korábban. 2009-ban ismét megrendezésre került a MEBESZ védőnői által kezdeményezett és szervezett „Egészségnevelési tudáspróba”. A megyéből 29 általános- és 32 középiskola vett részt a vetélkedőn, melynek megyei döntőjét 2009. áprilisában Miskolcon rendezték. Az oktatási intézményekkel való jó kapcsolat kialakítására és megtartására törekszenek folyamatosan, mellyel biztosítható a védőnők szakmai elismerése, zavartalan munkavégzése. Tárgyi és személyi feltételek, pályázatok A dolgozók részére folyamatosan biztosítják a továbbképzéseken való részvételt, melynek legfőbb célja az új ismeretek szerzése, a szakmai felkészültség szinten tartása. Védőnők több alkalommal előadóként is képviselték városunkat a regionális ill. országos rendezvényeken. Saját akkreditált képzést indítottak az iskolaorvosok számára, ami országos érdeklődést váltott ki. (Az iskolaegészségügy aktuális kérdései. DEOEC/2009 I./00307) A Debreceni Egyetem Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolai Karával kialakított együttműködés keretében megtartott két, védőnők számára akkreditált konferencia, 9
melyeket először Nyíregyházán, majd fél éven belül Miskolcon is megszerveztek, ugyancsak nagy érdeklődést váltott ki az egész régióban. („Felelősséggel az utódokért”, 2009. febr. 13, „Legyen jobb a gyermekeknek”, 2009. okt. 7.) A területi védőnői szolgálat minimum feltételeinek biztosítása érdekében 2008-ban benyújtott és elnyert, „Miskolci védőnők az egészséges boldog családokért” című (HÖF-CÉDE) pályázat 2009-ben megvalósult. A támogatás összege 19.108 eFt (60%), az önrész 12.738 eFt (40%) volt. Az orvosi műszerek (vérnyomásmérők, magzati szívhang hallgatók, vércukormérők, csecsemő- és testsúlymérlegek, hosszúság- és magasságmérők, audiométerek, vízus táblák stb.) beszerzésével megoldódott a régi, elavult eszközök cseréje. A számítógépes beruházás keretében 60 védőnő részére 42 számítógépes konfiguráció (asztali számítógépek nyomtatóval, szünetmentes táppal, 5 db notebook projektorral) került beszerzésre. Az internet kapcsolat, amely a védőnői jelentések miatt napjainkban már nélkülözhetetlen, 2009. decembere óta működik. Az ingyenes védőnői programmal az Első utcai központi tanácsadóban 4 védőnő rögzítette számítógépre a körzetében élő gondozottak adatait. A számítógépes munka az on-line jelentési kötelezettség teljesítésének alapfeltétele, egyenlőre pluszmunkát jelent és mindenképpen többlet anyagi terhet ró az intézményre. Az „Iskolai védőnőprogram megvalósításához szükséges eszközök, felszerelések beszerzése” című, újabb HÖF-CÉDE 2009 pályázat elnyeréséről 2009. júliusában már értesültek. A támogatás összege 20.000 eFt (65%), az önrész 10.770 eFt (35%). Annak ellenére, hogy a 32 db notebook és az iskolai orvosi szobák minimum felszerelését képező különböző eszközök szállítása, a „Stefánia védőnői szoftver” telepítése és oktatása csak 2010. január-februárban történt meg, a 2009-es év eredményei között feltétlen említésre méltó. Ahhoz, hogy ki lehessen használni a hálózati működésre alkalmas „Stefánia szoftver” előnyeit, további pályázatra lenne szükség. Ebből az iskolaorvosok felszerelése és az iskola-egészségügyi szolgálat végleges működési engedélyéhez nélkülözhetetlen hiányzó eszközök beszerzése is megtörténhetne végre.
2./ Gyermekjóléti szolgáltatás Miskolc Megyei jogú Városban működő két gyermekjóléti szolgálat /gyermekjóléti központ/ 2009 évi munkáját, tapasztalatait a beérkezett tájékoztató anyaguk alapján intézményenként adjuk közre:
A./ Miskolci Családsegítő Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központ Gyermekjóléti Központ Az intézmény működési területe az előző évi beszámolóban részletesen körülírtakhoz képest nem változott.
10
Az intézmény személyi és tárgyi feltételei Személyi feltételek – humánerőforrás Az intézmény létszáma a szakmai munka, a szolgáltatási profil bővülésével, a jogszabály által [1/2000. (I. 7.) Sz. Cs. M. rendelet, 15/1998. (IV. 30.) NM. rendelet] előírt szakmai minimumoknak, valamint az önkormányzat fejlesztési ütemtervének köszönhetően 2000. év óta dinamikusan emelkedett. Szakember ellátottság a gyermekjóléti Központ/szolgáltatás vonatkozásában sorszá m
munkakör
igazgató általános igazgatóhelyettes, gyermekjóléti központ vezető 2. családgondozó, vezető (területi szolgáltatási központ vezető, 50-50%-ban lát el családsegítő és gyermekjóléti vezetői feladatokat) 3. módszertani szaktanácsadó 4. családgondozó 1. ebből kistérségi feladatellátás 5. családgondozó asszisztens 6. fejlesztő pedagógus pszichológus – megbízással, nem teljes munkaidőben foglalkoztatott jogász– megbízással, nem teljes munkaidőben foglalkoztatott Összesen: 1.
létszám 1 1 1.5 1 31 7 6 1 1 1 43,5
A gyermekjóléti szolgáltatás személyi feltételei: A 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet szerint a gyermekjóléti központokra vonatkozó előírásokkal számolva a szakmai létszám irányszámai és létszámminimum normái az alábbiak 40.000 lakosonként: vezető
1 fő 11
családgondozó
5 fő (ellátotti létszám 45 gyermek v. 25 család)
asszisztens
2 fő
fejlesztő pedagógus
20 óra/hét
jogász
10 óra/hét
pszichológus
15 óra/hét
+ a speciális szolgáltatások létszám és óra száma utcai, lakótelepi szociális munka 2 fő kapcsolattartási ügyelet
2 fő/heti 10 óra
kórházi szociális munka
1 fő
módszertani feladatot ellátó intézmény: módszertani szaktanácsadó
1 fő
Intézményben a gyermekjóléti szolgáltatás területén a szakmai létszám a 15/1998. (IV. 30.) NM. rendelet előírásait alapul véve az alábbi módon alakul:
Munkakör vezető családgondozó Családgondozó speciális szolgáltatásban Családgondozó kistérségi feladatellátás gyógyped. v. fejl.ped. asszisztens pszichológus jogász módszertani munkatárs Összesen
Jelenlegi létszám 2,5 *20
15/1998. N.M. r. által előírt létszám 3 18
Hiányzó/többlet létszám -0.5 *+2
4
3,5
+0,5
7
7
-
1 6 1 megbízással heti 12 óra 1 megbízással heti 6 óra 1 43,5 fő
1,5 6
- 0,5 -
heti 45 óra
- 33 óra
heti 30 óra
- 24 óra
1 41 fő
+2,5 fő
*A családgondozói létszámból 1 fő Gyeden, 1 fő pedig tartós táppénzen van, így ténylegesen 18 fő látja el a tevékenységet. 12
A fenti létszámadatokból kitűnik, hogy megközelítőleg megegyeznek a jogszabályban [15/1998. (IV.30.) N.M. rendelet] meghatározott szakmai létszám irányszámaival. Továbbra is problémát jelent, hogy a számok közel sem mutatnak objektív képet: •
A gyermekjóléti központ speciális feladatainak ellátására vonatkozó létszám adatok egy központra (40.000 lakos) vonatkoznak, ezzel szemben az intézmény ellátási területén kb. három és félszeres az ellátandó lakosságszám. • Az általános szolgáltatásban dolgozó családgondozók esetében 1 főre 25 család v. 45 gyermek ellátását írja elő a jogszabály. Ebben a vonatkozásban a Miskolc város területén dolgozó családgondozók továbbra is többszörös leterheltséggel dolgoznak.
A tanácsadói óraszámok továbbra is jelentősen elmaradnak az előírttól, amelynek elsősorban finanszírozási okai vannak. Infrastruktúra – tárgyi, működési feltételek 2008-évben lezajlott költözések után változás az elhelyezésben nem történt. Mindhárom – gyermekjóléti szolgáltatást biztosító – Területi Szolgáltatási Központ (Arany János u., Fazola u, Kassai u.) rendelkezik érvényes működési engedéllyel. Az engedélyek megléte ellenére a Fazola úti épület esetében hangsúlyozni kell, hogy továbbra sem alkalmas a feladatok ellátására, nagyon szűkös és nem az ellátási feladat céljára lett átalakítva. Az Arany János úti és a Kassai úti telephely e feladat céljára lett átalakítva, így megfelel a szakhatósági előírásoknak, ugyanakkor ezeken a helyeken folyamatosan problémát jelent az épület túlzsúfoltsága. Amint már múlt évben jelezték, nagy nehézséget jelent, hogy a csoportszobákban, és a tanácsadó/interjú helyiségekben csak nagy körültekintéssel, szigorú időbeosztással biztosíthatóak a szolgáltatások. Az intézmény dolgozóinak szakmai, mentális támogatása • A kollégák havi rendszerességgel esetmegbeszélő csoporton, illetve szakmai stábon vesznek részt, ahol lehetőségük nyílik az eseteikkel kapcsolatos kérdéseik megbeszélésére. A stábok rendszerint alkalmat kínálnak a mindennapokban felmerülő szakmai kérdések megvitatására, egyeztetésére. Lehetőséget adnak a szolgáltatási központok munkájának hatékonyabb megismerésére, a speciális szolgáltatások során szerzett tapasztalatok intézményi szintű megbeszélésére. Az elmúlt években rendszerint meghívott előadó, szervezet képviselője volt részese megbeszéléseinknek (pl. pártfogó felügyelői szolgálat, áldozatsegítő iroda, gyámhivatal, ÉRÁK, civil szervezetek stb.). • Indokolt esetben lehetőség nyílik a pszichológussal, jogásszal való konzultációra is. • A szakmai továbbképzési rendszer lehetőségeit kihasználva – továbbra is nagyon alacsony normatív támogatás mellett – a képzési terv alapján, lehetőségeihez mérten biztosítja az intézmény a kollégák képzését. 13
• Hosszú távú célként meghatározták az intézmény minőségbiztosítási rendszerének kidolgozását. • A kiégés megelőzését szolgálja, hogy az intézmény a kollégák számára évente több alkalommal szervez közös programokat, mentális napot, mely lehetőséget ad a szakmai egységek számára közös élmények szerzésére, közösségformálásra stb. • A Szociális Munka Hete miskolci rendezvénysorozat aktív szervezőiként, résztvevőiként, igyekeztek kicsit más megvilágításban is felhívni a figyelmet mindennapi tevékenységükre, ami a saját megítélésben is szerepet játszik. • „Ötlet-elő” csoportos szociális munkacsoport – szakmai önképzés kollégáktól, kollégáknak. • „Észbontogató – klub” – munkatársak szakemberek számára, beszélgetés egy-egy érdekes témáról szakemberek között. A Gyermekjóléti szolgálat szakmai feladatainak ellátása A gyermekjóléti szolgáltatás feladatát az 1997.évi XXXI. törvény határozza meg. A munka lényege, hogy a szociális szolgáltatások révén – ahol mód van rá – a hatósági beavatkozások elkerülhetők legyenek, illetve szükség esetén a hatósági döntéseket körültekintőbb előkészítő munka, alternatív megoldások kipróbálása után hozzák meg. a) Egyéni esetkezelés – családgondozás A 2009. évi eset- és forgalomszám az elmúlt évekhez hasonlóan ismét emelkedést mutat. Az alapellátásban részesülő, valamint a védelembe vett gyermekek száma is növekedett. Jelentős a kliensekkel és családtagjaikkal való kapcsolattartások száma is, ezt jól mutatja a magas intézményi forgalomszám. Az egy családgondozóra jutó esetszám 2-3 szorosa a jogszabályban foglaltaknak. A leterheltség ellenére igyekeznek a segítő munka követelményeit maximálisan szem előtt tartva feladatunkat ellátni. Az esetek megoszlása a Területi Szolgáltatási Központokban
Alapellátás Védelembe vétel Ideiglenes hat. elhelyezés, átmeneti nevelésbe vétel Utógondozás
Arany TSzK Kassai TSzK Fazola TSzK Összesen: 862 619 1296 2.777 20 41 39 100 81
105
125
311
0
1
5
6
14
A szolgálatot önkéntesen megkeresők aránya évek óta alacsony az összes esetszámhoz viszonyítva. Széles körű felvilágosító munkával, anyagokkal, prevenciós programokkal ismertetik meg a szolgáltatásokat a lakossággal. A gyermekjóléti központokhoz kapcsolódó speciális szolgáltatások iránti igény egyre növekszik. Az intézmény a jogszabályban meghatározott négy speciális szolgáltatást – kórházi szociális munka, kapcsolattartási ügyelet, utcai és lakótelepi szociális munka és készenléti szolgáltatás – lehetőségeihez mérten, a jogszabályban meghatározottak szerint biztosítja az ellátási területén. A szolgáltatások igénybevétele évről évre növekvő tendenciát mutat. 1. Kapcsolattartási ügyelet A kapcsolattartási ügyeletet 1 fő koordinátor szervezi, a mediációba és az ügyelet biztosításába több (képzett) munkatárs (12 fő) kapcsolódott be területi szolgáltatási központonként. A szolgáltatás az intézmény házirendje betartásával, belső szakmai protokolljában foglalt feltételekkel vehető igénybe. A munkaidőn túl pénteken 12.30-18.00, és szombaton 8.00-18.00 között vehető igénybe. A kapcsolattartási ügyelet szolgáltatás munkatársai 2009-évben több mint kétszer annyi kapcsolattartást bonyolítottak le (2008-ban 107 alkalom, 2009-ben 225 alkalom), több mint kétszer akkora forgalomszám mellett (2008-ban 276, 2009-ben 642), mint az előző évben. A számok és az elmúlt év tapasztalatai is azt mutatják, hogy megnőtt az igény a szolgáltatás iránt, mind az önkéntes, mind a bíróság és gyámhatóság általszabályozott esetek tekintetében. A megnőtt esetszám, és az egyre nagyobb energiát igénylő ügyintézési feladatok mellett fontos, hogy magas szakmai színvonalon tudják az eseteket kezelni. Ennek érdekében 2009. év második felében életre hívták az esetmegbeszélő csoportot a szolgáltatásban dolgozó kollégák részére. Ennek célja az volt, hogy egyrészt az ügykezelések egységesítése érdekében konzultációs lehetőséget biztosítsanak a három területi szolgáltatási központ dolgozóinak, másrészt a szolgáltatás továbbfejlesztése érdekében folyamatos szakmai tapasztalatcsere valósuljon meg. Az esetmegbeszélők teljes létszámban, aktív közreműködés mellett zajlottak. 2009-ben is kiemelt hangsúlyt fektettek az illetékes hatóságokkal (Városi Gyámhivatal, Miskolc Városi Bíróság) való együttműködésre. Mára elmondható, hogy a Gyámhivatallal való együttműködés nagyon jó, kivétel nélkül minden – az intézményünkben szabályozott – kapcsolattartási esetben az időpontokat illetően egyeztetés történik a szolgáltatás koordinátorával. Sőt, több esetben szakmai esetkonzultációra is sor került a hatóság szakembere és a szolgáltatás szakembere között. A bírósággal kapcsolatos együttműködésben is, ha minimálisan is, de történtek pozitív irányú változások. A megfelelő együttműködés kialakítása érdekében előzetes kapcsolatfelvételre került sor, melyet 2010. évben személyes egyeztetés fog követni. 2009-évben az intézményi esetszám 42 volt. Az összes szakmai tevékenység 2009ben: kapcsolattartás: 225, mediáció: 4, szakmai tevékenység: 642. 2. Kórházi szociális munka
15
B-A-Z. Megyei Kórház Gyermekegészségügyi Központ osztályain, valamint a kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályán végzik a kollégák tevékenységüket. 2009ben a kollégák 182 fővel foglalkoztak. Folyamatos kapcsolatot tartottak a kórházban dolgozó kórházi szociális munkásokkal és a Gyermekegészségügyi Központ intézeti védőnőjével. 2009-évben kiemelt feladat volt a Szülészeti-, Nőgyógyászati Osztályon a szolgáltatás kiépítése, megerősítése. Ennek érdekében először az osztályvezető főorvossal kerültek kapcsolatba a kollégák, majd ezt követően osztályos értekezleten mutatkoztak be és tájékoztatták szolgáltatásunkról az orvosokat, főnővért. A kórházi munkatársakkal való folyamatos és rendszeres egyeztetések eredményeként szoros együttműködés alakult ki az egészségügyi dolgozókkal. Az év folyamán több alkalommal nővérek, orvosok kezdeményeztek kapcsolatot, illetve éltek jelzéssel azon esetekben, ahol meglátásuk szerint szüksége lehet az ellátottnak segítségre. A Szülészeti Osztályon hetente egy alkalommal 2 órában vannak jelen. Az osztály jellegéből adódóan a kismamákkal, betegekkel maximum 1-2 alkalommal találkoznak a kollégák, így a munka túlnyomó részét információnyújtás, segítőbeszélgetés, lelkimentális tanácsadás teszi ki. Új elemként jelentkezett a munkában, hogy azokban az esetekben, ahol a szülés előtt álló kismama anamnézisében gyermekgondozási hiányosságok állnak fenn, előre egyeztetnek a kórházi védőnővel. A tapasztalatok szerint előrelépés történt az információátadás területén, de még mindig vannak hiányosságok a páciensek tájékoztatottságában. A GyEK-ben továbbra sem tartják kielégítőnek jelenlétüket a Fül – Orr – Gége Osztályon, ez elsődlegesen a szűkös időbeosztás, illetve a műtéti rendek miatt alakult így. Későbbiekben ezen a területen változást akarnak eszközölni, mert igény mutatkozik a szolgáltatásukra. A Rehabilitációs Osztályról továbbra sem kapnak jelzést. Itt a főnővér minden esetben elzárkózik, és azt jelzi, hogy az osztályukon nincs probléma. A legnagyobb esetszám 2009-ben is az Onkohaematológiai Osztályon volt. Itt továbbra is a mentális tanácsadásra, ventilálásra, az információnyújtásra, formanyomtatványok beszerzésére, továbbítására, adományok koordinálására jelentkezett a legnagyobb igény. Főleg a tartósan kezelésre szoruló gyermekek érdekében vált fontossá, hogy az illetékes önkormányzatok, családsegítő- és gyermekjóléti szolgálatok szakembereivel felvegyék a kapcsolatot. A jövőben kiemelt feladatnak tekintik a bántalmazott gyermekekkel való foglalkozást (felismerés, szükséges intézkedések összehangolt megtétele, gyermek érzelmi támogatása, szakszerű szolgáltatásokhoz való hozzásegítése). 3. Utcai szociális munka A szolgáltatás ezen formájának potenciális kliensei a csellengő gyermekek, gyermekvédelmi intézményből kikerült fiatalok, szenvedélybetegek, egyéni vagy családi krízis miatt utcára kerülők.
16
Az utcai szociális munka speciális feladatot 2009-évben is az intézmény legkisebb szakmai egységeként biztosították, szervezetileg immár önállóan, a Miskolci Családsegítő Központ székhelyén. 2009-ben összesen 153 gyermek került nyilvántartásba, akik közül 149 újként jelent meg az ellátórendszerben, velük az utcai munka során még nem találkoztak. A forgalomszám: 1123 volt. Az esetszám az előző évekhez képes több mint a duplájára, a forgalomszám 8-10 szeresére növekedett. A problématípusok közül 2009-ben csökkent a koldulás megjelenése, ezáltal szabad kapacitásuknak megfelelően tudtak fókuszálni a magatartásukkal fejlődésüket veszélyeztető fiatalokra. Ezen tevékenységek nagyban érintik a 14-18 éves korosztály tagjait, a tapasztalatok szerint kb. a fiatalok 1/3-a fogyaszt dohányterméket, iskolaidő után gyakran keresik fel a különböző szeszesitalt forgalmazó vendéglátó egységeket, mindezt zömmel iskolaidőben. Nem ritka, hogy több száz órás igazolatlan mulasztása van a fiatalnak, amely esetekben semmiféle gyermekvédelmi intézkedésre felkérés nem történt. Ezen a téren a jelzőrendszer még mindig nem működik hatékonyan. A résztvevők nem látják át a rendszer lényegét, nem ismerik a saját és a többi résztvevő feladatát és felelősségét, a rendszer hiányosságai megjelennek az „utcán”. A fentiek eredményes kezelése érdekében megvizsgálták a szolgáltatáson belüli szükséges változtatások lehetőségét, valamint a jelzőrendszeri tagokkal való együttműködés terén történő változások lehetőségét. A belső adminisztrációban minimális változtatással bevezetésre került a „helyszíni eseménylap”, amely lehetővé teszi a hatékonyabb munkavégzést a terepen. Felvezetésre kerül a gyermek személyazonosító adatain túl az intézkedés időpontja, helyszíne, körülményei, oka, valamint a továbbintézkedés módja. A városban működő középiskolákkal együttműködési megállapodást kötöttek, amelyről írásos anyag készült. A napi terepmunka során visszatérő akadályt jelent a gyermek adatainak ismerete, ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a Gyvt. előírásainak megfelelően intézkedjenek. A magatartásukkal fejlődésüket veszélyeztető fiatalokkal kapcsolatos intézkedés bizonyos eseteiben kiegészítheti a családsegítő munkáját a rendőri jelenlét. A rendőrség által korábban már működtetett ifjúságvédelmi őrjárat munkájába való bekapcsolódás céljából felvették a kapcsolatot a Miskolc Városi Rendőrkapitánysággal és a B-A-Z. Megyei Rendőr-főkapitánysággal. Személyes találkozás keretében bemutatták a szolgáltatásunkat, ismertették az együttműködés lehetőségeit. Az egészségkárosító szerek beszerzésének korlátozása érdekében kapcsolatot építettek ki a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Területi Felügyelőségével, melynek vezetője szóbeli megállapodás keretében fejezte ki együttműködési hajlandóságát, amely mentén a hatóság vállalta, hogy havi egy alkalommal az ifjúságvédelmi őrjárathoz történő csatlakozást. A nyári szünidőben bentlakásos tábort szerveztek csellengő, kulcsos gyermekek számára. A tábor célja a megelőzés, pozitív példaadás, értékközvetítés volt, ezzel kívánták elérni a gyermekek emberi és társas kapcsolatainak bővítését, kapcsolatteremtő eszközeinek fejlesztését, egészséges életmódra nevelésüket. Információbázist hoztak létre, így naprakész információkkal állnak rendelkezésre a városban lévő szabadidős programokról (klub, koncert stb.). 17
Nagy hangsúlyt fektetnek a bevásárlóközpontokban történő jelenlétre, mivel a nyilvántartásba vett esetek több mint a felével a Plázában, Szinvaparkban és a Centrumnál találkoznak. Ennek egyszerű oka az, hogy a két legjelentősebb probléma az iskolakerülés és az egészségkárosító szerek fogyasztása is zömében itt jelenik meg. 4. Készenléti szolgálat A szolgáltatás célja: folyamatos szolgáltatás biztosítása annak érdekében, hogy a gyermekjóléti központ nyitvatartási idején túl sem maradjon a krízishelyzetben lévő gyermek megfelelő szakmai ellátás nélkül. A készenléti szolgálat limitált időkeretben működő gyermekjóléti szolgáltatás elérhetőségének meghosszabbítását jelenti. Szakmai tartalmában nem hordoz többletet a gyermekjóléti szolgáltatáshoz képest, csupán annak a lehetőségét teremti meg, hogy a gyermekjóléti szolgálat nyitvatartási idején túl, szükség esetén, a gyermek biztonsága érdekében ezek a szolgáltatások mozgósíthatóak legyenek. 2008. március 1-től telefonos elérhetőséget biztosítva igyekeznek munkaidőn túl is segítséget nyújtani a krízishelyzetbe került lakosoknak, klienseknek, esetleg társszerveknek a problémák hatékony, jogszerű megoldásának elősegítése érdekében. A szolgáltatás 2009-évi működése alatt a forgalomszám 25 volt. Megkeresések érkeztek a lakosság, valamint a jelzőrendszer tagjainak, a rendőrség és a védőnői szolgálat részéről. A megjelenő problémák tekintetében: családi konfliktus, gyermekbántalmazás, kiskorú veszélyeztetése, lakhatási és egészségügyi problémák, külföldi állampolgárságú gyermek ügye jelent meg. A szolgáltatást ellátó munkája során feljegyzést készít, jelző- és visszajelző lapot használ, munkanapló jelenléti ívet vezet. Megtett intézkedését követő első munkanapon jelez a területileg illetékes családgondozó felé. A készenléti szolgáltatást a feladat súlyához mérten csak gyakorlott, a családgondozásban jártas, felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező gyermekjóléti szakember láthatja el. Az elmúlt év tapasztalatai alapján a jelzőrendszer tagjai megismerték a szolgáltatást, több esetben igénybe is vették azt. Az esetek, megkeresések száma azt mutatja, hogy az ún. hivatali nyitvatartási időn túl is szükség lehet gyermekjóléti szolgáltatás igénybevételére. Veszélyeztetettségi tényezők A leggyakrabban előforduló veszélyeztetettségi tényezők közül kiemelkedően magas számban fordult elő az anyagi, a magatartás, teljesítményzavar és a beilleszkedési nehézség az elmúlt évben. Az ilyen jellegű problémák kapcsán a jelzések többsége az oktatási, nevelési intézményekből érkezik. A lehetséges megoldási alternatívákat közösen kidolgozzák ki a családdal, illetve a jelzőrendszer érintett tagjaival. A nehéz anyagi helyzetbe került kliensek esetében elsősorban rendszeres családgondozással, valamint információnyújtással és tanácsadással segítették elő a 18
problémamegoldást. Magas azon családok aránya, ahol a szülői alkalmatlansággal szemben a rossz szociális helyzet idézi elő a veszélyeztetettséget. Emelkedő tendenciát mutat továbbra is a gyermeknevelési probléma továbbá a statisztikai adatokat áttekintve nem elhanyagolható az életviteli és a szülői elhanyagolásból adódó probléma sem. Fontos és nehezen kezelhető problématerület továbbra is a családon belüli bántalmazás, erőszak, annak ellenére, hogy az esetszám csökkenést mutatott 2009-ben. Jelentős az emelkedés a családi konfliktusok számában. Az előző évhez képest több mint kétszeresére emelkedett a kezelt problémák száma. A szolgáltatási központok vizsgálata során megállapítható, hogy az ellátási terület sajátosságaiból adódóan eltérő módon és mértékben jelentek meg a különböző problématípusok. Legjelentősebb mértékben a Fazola úti Területi Szolgáltatási Központ ellátási területén emelkedett a kezelt problémák száma. Kiugró emelkedést mutat a gyermekintézménybe beilleszkedési nehézség. Különösen jelentős és „fertőzött” terület a problémák szempontjából Lyukóvölgy és környezete. 2009-ben az előző évekhez képest több jelzés, bejelentés érkezett a jelzőrendszertől. Egyes jelzőrendszeri tagokkal való együttműködés során továbbra is gondot jelent az írásbeli jelzési kötelezettség teljesítése. Kezelt problémák száma 2009-ben
anyagi gyermeknevelési gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség magatartászavar, teljesítményzavar családi konfliktus szülő, család életvitele szülői elhanyagolás családon belüli bántalmazás fogyatékosság szenvedélybetegségek
Arany TSzK 594 78
Kassai TSzK 364 315
Fazola TSzK 541 638
Összesen: 1.499 1.031
239
321
973
1.533
173
512
625
1.310
61 40 13 8 0 5
115 279 277 14 19 33
514 326 197 9 23 0
690 645 487 31 42 38
A jelzőrendszer működése A 15/1998. (IV. 30.) NM. rendelet 15.§ 3. bekezdés b. pontjának értelmében, az intézmény – területi szolgáltatási központonként – rendszeresen szervez (évente minimum 6 alkalommal) a jelzőrendszer tagjai számára szakmaközi megbeszéléseket. A találkozók témája az ellátási területen aktuálisan megjelenő problémákra fókuszál. A megbeszélés lehetőséget ad arra, hogy a szakterületek képviselői megbeszéljék, tisztázzák feladataikat, kompetenciájukat. A jelzőrendszer bizonyos tagjai nem, vagy csak nagyon ritkán kapcsolódnak be a szakmai munkába. E mellett az általános- és középiskolai szaktanácsadókkal egyeztetve a szolgáltatási központok vezetői, valamint a gyermekjóléti központ vezetője havi rendszerességgel részt vesz a Városi Pedagógiai Intézetben szervezett jelzőrendszeri megbeszéléseken. 19
Legaktívabb kapcsolat az óvodák és általános iskolák gyermekvédelmi felelőseivel alakult ki. Az elmúlt évhez hasonlóan kiemelkedően sok jelzés érkezett a közoktatási intézményekből. Legfőbb okként általában az iskolai mulasztást, magatartászavart, szülői elhanyagolást vagy személyes higiéniát jelölték meg. A háziorvosoktól továbbra is, a védőnői hálózatból pedig az utóbbi 1-2 évben egyre kevesebb írásbeli jelzés érkezett. Ez azzal magyarázható, hogy a jelzőrendszeri tagok (elsősorban azok a szakemberek, akik személyes kapcsolatban vannak a gondozásba vett családokkal) nem szívesen vállalják fel az észrevételeik írásba foglalását és a gyermekjóléti szolgálathoz való eljuttatását, inkább a személyes vagy telefonos konzultációkat, megbeszéléseket részesítik előnyben, hogy elkerüljék az esetlegesen őket érhető atrocitásokat. Természetesen a családgondozók minden esetben felhívják az érintett szakemberek figyelmét a jelzések időben és írásban, az erre rendszeresített formanyomtatványon való megtételének fontosságára, mely adott esetben elősegítheti a jelzett probléma gyorsabb és hatékonyabb feltárását, megoldását és/vagy a problémák elmélyülésének megakadályozását. Az együttműködés egészére elmondható, hogy a személyes kapcsolatok továbbra is meghatározóak. •
oktatási intézményekkel való együttműködés tapasztalatai:
- az iskolák által lefolytatott fegyelmi tárgyalásokról nem, vagy csak későn érkezik jelzés, holott ezen történéseknek mindig vannak előzményei. A tapasztalatok szerint a problémák mélyülésének elkerülése és a hatékonyabb beavatkozás céljából szükségesek ezek a meghallgatások, illetve a gyermekjóléti szolgálat értesítése. - a középiskolákból továbbra is ritkán érkeznek jelzőlapok, jelzések. Az ifjúságvédelmi felelősök alkalomadtán, inkább telefonon keresik a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal. Családgondozók kezdeményezésére azonban mindig segítőkészek, és aktívak a problémamegoldásban. - a családgondozás eredményességét több esetben hátráltatta, hogy az általános iskolák, egy-egy esetben középiskolák a „magántanulói státusz” megállapításához nem mindig kérik, vagy veszik figyelembe a családgondozó javaslatát. Pozitív mindenképp, hogy azokban az oktatási intézményekben, ahol iskolai szociálismunkát végeznek, ott pozitívan változott együttműködési készség. • védőnőkkel, háziorvosokkal történő szakmai együttműködés tapasztalatai: - a védőnőkkel való együttműködést segíti, hogy a gyermekjóléti szolgálathoz hasonló területi felosztottság alapján látják el feladataikat. Gyakoriak a közös családlátogatások, esetkonzultációk. Egyedül a jelzőlap használatával kapcsolatosan merültek fel problémák a fentiekben részletezett okok miatt. - a háziorvosokkal való együttműködés nagyon változó, hiányos. Előfordul, hogy a probléma észlelése esetén sem érkezik jelzés, kedvezőbb esetben a védőnői ellátórendszeren keresztül érkezik jelzés. Egyesek elutasítják jelzési kötelezettségüket, mások „azonnali megoldást” várnak telefonos jelzésre. Családgondozói kezdeményezés esetén általában segítőkészek, nyitottak a problémamegoldásra.
20
Továbbra is előfordul, hogy a háziorvos esetenként utólagosan ad ki a gyermek számára orvosi igazolást és ezen az igazoláson a hiányzás indokaként „családi okok” kerülnek feltüntetésre. • gyámhatósággal, gyámhivatallal történő szakmai munka értékelése: - pozitív változásnak értékelik, hogy a gyámhatóság, gyámhivatal munkatársai részt kívánnak venni a gyermekjóléti szolgálat által kezdeményezett esetkonferenciákon, esetmegbeszéléseken, sajnálatos, hogy alacsony létszámuk miatt erre nincs lehetőség minden esetben - pozitív előmozdulás látszik a szakemberek együttműködése, kommunikációja terén is, szeretnék ezt tovább építeni rendszeres szakmaközi megbeszélések keretében - a súlyos veszélyeztetettség (krízishelyzet) mielőbbi megnyugtató megoldása érdekében való együttműködés során pozitív irányú elmozdulás mondható 2009-évben
• rendőrséggel történő szakmai munka: - a rendőrséggel való szakmai kapcsolatukban mindenképp pozitív irányú változás következett be az elmúlt időszakban - az együttműködés hatékonyságának növeléséhez indokolt lenne szakmaközi eljárásrend, megállapodás kidolgozására - negatívumként fogalmazható meg annak ellenére, hogy egyre magasabb számban érkezik a rendőrségtől jelzést, hogy sok esetben későn kapnak tájékoztatást a történtekről. • pártfogó felügyelői szolgálattal való együttműködés: - egyre jobb és hatékonyabb az együttműködés, köszönhető ez a személyes kapcsolatok erősödésének, kölcsönösségnek, gyors és korrekt információáramlásnak, közös családlátogatásoknak • egyéb jelzőrendszeri tagokkal való együttműködés: - a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, valamint a szakellátás intézményeinek munkatársaival való együttműködésben is pozitív irányú elmozdulás tapasztalható az elmúlt időszakban, jelzi ezt a közös esetkonzultációk, családlátogatások, a gondozási helyen történő személyes látogatások stb. számának növekedése is - a gyermekek és családok átmeneti otthonaival való kapcsolattartás is folyamatosnak, rendszeresnek, jól működőnek mondható. A szakemberek segítőkészek, együttműködőek, és lehetőségeikhez mérten nyitottak a problémamegoldás kapcsán segítséget nyújtani. Problémát jelent főleg a családok átmeneti otthonainak állandó telítettsége. Az eredményesebb segítő munka érdekében esetmegbeszéléseket, esetkonferenciákat szerveznek minden indokolt esetben. Erre meghívást kap a családgondozó mellett minden problémamegoldás kapcsán érintett jelzőrendszeri tag 21
és utóbbi esetben a család is. Esetmegbeszélés szervezésére közel 60, esetkonferencia szervezésre 32 esetben került sor az elmúlt évben. A megvalósult megbeszélések hasznosak voltak, elősegítették a problémamegoldást, és egyben a jelzőrendszer tagjaival való szorosabb együttműködést is. Előfordult, hogy a meghívás, előzetes egyeztetés ellenére nem jött el minden érintett szakember. Különösen abban az esetben okozott ez problémát, amikor a jelzést adó maradt távol, egyrészt megnehezítette az egyértelmű probléma feltérképezését, másrészt a további kapcsolattartásra is rányomta a bélyegét, hisz a közös megbeszélés híján eltérő volt az egyes szakemberek (családgondozó, jelzőrendszeri tagok, hatóság) kliensekhez való hozzáállása, a közös munka hatékonysága csorbult. Mindez a problémamegoldás elhúzódását eredményezte. Várandós anyák gondozása 2009-ben is több alkalommal előfordult, hogy a várandós anya helyzetéről csak a szülést követően kaptak értesítést. Ennek oka, hogy az érintett anya nem kereste fel sem a háziorvost, sem a védőnőt a terhesség ideje alatt. Egyre magasabb számban fordulnak elő fiatalkorú válsághelyzetben lévő várandós anyák. Ezekben az esetekben az újszülött gyámság alá helyezésében nyújtottak segítséget, közreműködtek családok átmeneti otthonában történő elhelyezésben, kezdeményezték az ideiglenes hatályú elhelyezést. Az elmúlt évben gondnokság alatt álló veszélyeztetett kismamával is foglalkoztak. Védelembe vétel okai tapasztalatai A gyermekjóléti szolgálat családgondozója csak nagyon indokolt esetben, alapos helyzet- és állapotfelmérést követően kezdeményez védelembe vételt. A családgondozó számára elengedhetetlen feladat, hogy a megalapozott javaslat előkészítésekor, valamint a védelembe vételt követően a család számára előírt feladatok, magatartási szabályok stb. teljesítésének elősegítéséhez bevonja a jelzőrendszer illetékes tagjait, s velük szoros szakmai együttműködést valósítson meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az esetek többségében nagyon nehéz a megfelelő együttműködési szint elérése, mely egyaránt igaz a családdal és a szakemberekkel való együttműködésre. A családgondozók rendszerint a szülői szerepek, kompetenciák és tekintély gyengülését tapasztalták a védelembe vett gyermekek hozzátartozóinál. A szülők részben azért sem tudtak hatni gyermekeikre, mert maguk is gyermekek (fiatalon alapítottak családot), illetőleg hiányoznak a hagyományos értékek és minták ezen családok életéből. Ez ad magyarázatot sok esetben a fiatalkori bűnelkövetések és szabálysértések magas számára. Ilyen lehetőségek mellett nem könnyű kapaszkodót, motivációs tényezőt találni a problémák kezelésére, illetve újabb problémák kialakulásának megelőzésére. Ehhez kapcsolódik az a tény, hogy egyre nehezebb életkörülmények mellett és szerény lehetőségek között kell felnevelnie a családnak gyermekeit. A veszélyeztetettségi okok szoros összefüggésben vannak egymással, illetve évek hosszú során halmozódnak fel. A védelembe vétel leggyakoribb okai: magas iskolai hiányzás magatartási problémák 22
szülői együttműködés hiánya alapellátás eredménytelensége szülői elhanyagolás (védőoltások elmaradása, nem megfelelő gondozás, testi higiénia elhanyagolása stb.) gyermeknevelési problémák (nincsenek elvárások, túlzott szülői engedékenység, kettős nevelés/ellennevelés) ingerszegény környezet csavargás bűncselekmény elkövetése stb. Az esetek többségében a fenti okok közül egyidejűleg több probléma megléte miatt kerül sor a védelembe vétel kezdeményezésére, illetve a védelembe vételre. A védelembe vétel alatt tapasztalható eredmények: inkább a szülők együttműködése javul, a gyermek felelősség-, és kötelességtudatát kevésbé erősíti az előírt magatartás szabályokkal a szülők többé – kevésbé azonosulnak, de a gyermekükkel való következetlen bánásmódjuk, elfogultságuk miatt a problémák nem szűnnek meg ha a család együttműködő, és a gondozási – nevelési tervben foglaltak túlnyomó része megvalósul, egy év után megszüntetésre kerül a védelembe vétel A védelembe vett gyermekekkel és családtagjaikkal való együttműködés alakulására vonatkozóan meglehetősen vegyes tapasztalatai vannak a családgondozóknak. Sok esetben az alapellátás keretében végzett önkéntes együttműködéssel, rendszeres családlátogatással, nyomon követéssel, a feladatok kitűzése és ellenőrzése melletti intenzív családgondozással elkerülhető a hatósági beavatkozás. A védelembe vétel csak abban az esetben lehet eredményes, ha a szülő együttműködő, ellenkező esetben reménytelen eredményt elvárni tőle. A védelembe vétel indokaként gyakran jelenik meg vezető problémaként az iskolai mulasztás. Sajnos azoknál a családoknál, ahol a család felnőtt tagjai számára nem érték a tanulás és a tudás, a gyermekek számára sem válik azzá. Ezekben az esetekben a védelembe vétel szinte teljesen eredménytelen. De nem csak a védelembe vétel, hanem a kiszabott büntetések sem hozzák meg a tőlük várt eredményt. A (súlyos) magatartásprobléma esetén is sor kerülhet a védelembe vételre. Ennek hátterében már sokkal összetettebb probléma áll: a családi szocializáció, a család diszfunkciói, a család életvitele, értékei, normái, a kortárscsoportok negatív hatásai stb. Ezeknek a problémáknak a kezelése védelembe vétellel szinte lehetetlen. A hatékonyság növelése érdekében elsőként mindenképp a szülőt kellene motiválttá tenni a probléma megoldása érdekében. Ha elhanyagolás miatt kerül sor védelembe vételre, a jogszabály szerint lehetőséget kell teremteni a családi pótlék 50%-ának természetben történő juttatására.
23
Védelembe vétel felülvizsgálatát minden estben megelőzi egy esetkonferencia, amin az érintett jelzőrendszeri tagok közösen értékelik a kialakult helyzetet. A családjából kiemelt gyermekek szüleinek gondozása Azok a szülők, akiknek gyermekei hosszú évekkel ezelőtt kerültek átmeneti nevelésbe a munkanélküliségre, lakhatási problémákra, saját maguk ellátásának problémájára hivatkozva nem tudják vállalni gyermekeiket. A családok idővel felbomlanak, a szülők más településre költöznek. Elérhetőségükről nem áll rendelkezésre információ, felkutatásukra pedig nincs mód. Az átmeneti nevelésben, illetve tartós nevelésben lévő gyermekek elhelyezési helyéül szolgáló gyermekotthonok mindegyikével, valamint a nevelőszülői tanácsadókkal rendszeres munkakapcsolatban állnak. Egy-egy intézmény családgondozójával rendszeresen közös családlátogatás formájában tartják a kapcsolatot a vérszerinti szülővel. Rendszeresek a kliensek kapcsán a telefonos, illetve levelezés formájában történt kapcsolattartások. Lehetőségeikhez mérten biztosítják annak lehetőségét, hogy a családgondozók a jogszabályban meghatározott módon két hónapon belül felkeressék az elhelyezett gyermeket a gondozási helyén. Mindez sajnálatos módon rendszeressé nem válhat, mivel anyagilag komoly megterhelést jelent az intézmény számára. A családba történő visszagondozás tapasztalatai: a szülő gyakran közömbös, érdektelen, elutasító nem eredményes, ha a gyermek hosszabb ideje átmeneti nevelésben van és semmilyen kapcsolattartás nincs a szülővel a családok többsége képtelen a meglévő hátrányokat (pl. lakhatási gondok, jövedelemhiány, munkanélküliség, rossz higiénés körülmények stb.) leküzdeni volt eset, ahol közeli hozzátartozó vállalta az átmeneti nevelt gyermek gondozását – sikerrel. Tanácsadások Gyermekjóléti szolgáltatás keretében ingyenes jogi (heti 6 órában) és gyermekpszichológiai (heti 12 órában) tanácsadást biztosít az intézmény. A tanácsadások óraszáma azonban jelentősen elmarad a 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet által előírttól. Ennek finanszírozási okai vannak. A lakossági igény továbbra is jelentős ezekre a szolgáltatásokra. Főállású fejlesztőpedagógusuk a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek számára nyújt szakszerű segítséget egyéni és csoportos formában. A tanácsadások teljes kihasználtsággal működnek. A tanácsadói óraszámok emelését nem csak a jogszabályi előírások, hanem a szolgáltatást igénybe venni kívánók száma is indokolja. Több esetben heteket kell várnia a szolgáltatásra bejelentkezőnek, mire időpontot tudnak adni számára.
24
Korrepetálás Tanulási nehézséggel küzdő gyermekek számára igény szerint folyamatosan biztosítanak korrepetálási lehetőséget, elsősorban idegen nyelv (angol, német) és humán tantárgyakból a fejlesztőpedagógus valamint a családgondozó kollégák segítségével. Természetbeni támogatás •
ruha, játék, élelmiszer, bútor, cipő adomány – a felajánlásokhoz mérten folyamatosan
•
nyári gyermekétkeztetés keretében 490 fő gyermek számára biztosítottak 44 napon keresztül (2009. június 23. – 2009. augusztus 21.) étkezési lehetőséget – felmelegíthető ételkonzerv formájában, közel 8 millió forint értékben. A nyári gyermekétkeztetés lebonyolítását megelőzően személyes egyeztetésen vettek részt a városi gyámhivatalban, ahol a gyámhivatal vezetőjével, valamint a pénzügyi osztály munkatársával egyeztették a lebonyolítással kapcsolatos teendőket. 2008-ban meleg étkeztetés formájában nyújtottak a támogatást a jogszabályban meghatározott rászorulóknak, azonban kedvezőtlen tapasztalatok miatt (nem jöttek átvenni az ételt) döntöttek ismét a konzerv mellett. A természetbeni támogatást követően 2009. szeptemberében pénzügyi elszámolást készítettek a hivatal felé. • A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet EU-s élelmiszerprogramján keresztül mintegy 1100 rászoruló háztartás (kliensek) számára juttattak el kb. 12 kg-os élelmiszercsomagot 2009 őszén.
Alapellátásban nyújtott preventív szolgáltatások 1) Óvodai, iskolai szociális munka A gyermekjóléti szolgálat prevenciós tevékenységei között kiemelt szerepe van az oktatási intézményekkel, pedagógusokkal való szoros kapcsolattartásnak, ezt a területet kiemelten kezelik. Egyre többen igénylik, hogy kihelyezett fogadóórát, illetve más szolgáltatásokat a nevelési intézményekben is igénybe vehessék (2009-ben 1699 fő). Az iskolai, óvodai szociális munka irányulhat a gyermekre, szülőre, illetve pedagógusra egyaránt. A munkaformákat tekintve információnyújtást, tanácsadást, családgondozást, közösségi programok szervezésébe való bekapcsolódást alkalmaznak. Az elmúlt tanévben több mint 10 oktatási intézményben biztosították szolgáltatásukat. Továbbra is szükségesnek látszik az iskolai szociális munkát, mint speciális szolgáltatást, iskolai szociális munkások alkalmazásával bevezetni a feladatok közé.
25
•
a szolgáltatást az alábbi intézményekben biztosítják:
Brunszvik Teréz Napközi Otthonos Óvoda, László úti és Dózsa György úti tagóvodáiban (szerda 13.00-15.00, csütörtök 15.00-16.30) Fazekas – Istvánffy Általános és Művészetoktatási Intézmény (kedd 14.0016.00) Selyemréti Általános Iskola (havi 2 óra) Hunyadi Mátyás Általános Iskola (minden második kedden 14.00-16.00) Éltes Mátyás Általános Iskola (havonta egy alkalommal kedden 12.3014.30) Avasi Gimnázium (csütörtök 8.00-10.00) Martin János Szakképző Iskola (hétfőnként egyeztetett időpontban) Andrássy Gyula Műszaki Szakközépiskola (szerda 8.00-10.00) Szentpáli István Szakközép és Szakiskola (csütörtök 8.00-10.00) Baross Gábor Szakközépiskola (kedd 8.00-10.00)
Megoldásra váró problémák ezen a területen: igazolatlan iskolai hiányzások, magatartási problémák, szülők együttműködési készségének hiánya, ügyintézési nehézségek, higiénés problémák, szülői elhanyagolás, gyermeket érő fizikai, érzelmi bántalmazás, közvetítő szerep szülő – gyermek – iskola között, tanulási képességgel összefüggő teljesítményzavar, fiatalkorú terhesség, stb. A preventív munka hozadéka: személyes kapcsolatok erősödése, magas szintű problémamegoldás lehetősége, intenzívebb együttműködés az intézmények között, információk gyors áramlása, szakmai fejlődés, egymás munkájának alaposabb megismerése – megoldási alternatívák alkalmazása, problémaérzékenység, több szempontú odafigyelés stb. 2) Csoportokkal végzett szociális munka Az Intézmény a szolgáltatásban megjelenő gyermekek problémáira, szükségleteire reagálva folyamatosan működtet gyermekcsoportokat. A csoportos szociális munka a hasonló problémával küzdő, vagy hasonló élethelyzetben lévő gyermekek esetében nagyon hatékonynak bizonyult, nem beszélve a csoportban végzett munka közösségteremtő erejéről és pozitív szocializációs hatásairól. Gyermekcsoportjainkat csoportvezetésben jártas, gyakorlott szakemberek vezetik. A csoportokat az alábbi problématípusok hívták életre: • életciklusbeli krízis • önismeret, konfliktuskezelés • beilleszkedési nehézség • magatartás, teljesítményzavar • tanulási problémák • bűnmegelőzés • drog prevenció • halmozottan hátrányos helyzet stb. 26
2009. évben a szolgáltatási központok 7 csoportot működtettek. A csoport munkával kapcsolatos tapasztalatok: A csoportos szociális munka módszerének alkalmazása az esetek többségében hatékonynak bizonyult, köszönhetően közösségteremtő erejének, pozitív szocializációs hatásainak. Mind az elsődleges, mind a másodlagos prevenció területén fontosak, eredményesek a működő csoportok. A csoportmunka során szerzett élmények sok esetben megkönnyítik a közösségben való feloldódást, a beilleszkedést, a gyerekek felismerik, hogy problémáikkal nincsenek egyedül, kortársaikat is hasonló kérdések foglalkoztatják. A csoportok működésében, csoportéletben nagyon fontos az intézményes háttér, a személyes támogató kapcsolatok megléte. Azon oktatási intézmények, akik nyitottak a programokra, rövid időn belül felismerik az együttműködésben rejlő lehetőségeket, melyekkel egymás munkáját erősítik meg, teszik hatékonyabbá. A csoportos munka célja a hasznos, kreatív szabadidő eltöltés, devianciák felismerése, elkerülése, élményszerzés, kikapcsolódás stb. Nehézséget jelent az infrastruktúra hiánya. Nincsenek megfelelő helyiségek, csoportszobák, ezért a csoportok zöme külső helyen működik. •
Működő csoportok: mini tanulás csoport 11-14 éves gyermekek részére bűnmegelőzési csoportfoglalkozás a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában bűnmegelőzési csoportfoglalkozás a József Attila Általános Iskolában „Harry Potter” TeGYeSZ Fülep úti lakásotthonában „Spongya Bob” önismereti csoport 21. Sz. Általános Iskolával közösen „Break” drog Fazola Henrik Általános Iskola „Dühöngő Csoport” Erenyői Általános Iskola
3) Közösségi programok szervezése A jobb társadalmi státusz elérésére legalább a gyermekeknek esélyt kell kapniuk, de emellett nem lehet megfeledkezni a felnőttek szociális helyzetének javításáról sem. E kettős feladatot célozzák meg az ún. közösségfejlesztő, a közösségi szociális munkát a középpontba állító programok. Az intézmény feladata: • a közösség szervezés előmozdítása • a rászorulók szolgáltatásokkal való összekapcsolása • programok szervezése, lebonyolítása Ennek érdekében hagyományosan szerveznek jeles napokhoz, ünnepekhez kötődő rendezvényeket (Családi Napok, Családi Juniális, Ünnepváró Játszóházak, stb.), melyeket általában nevelési, oktatási intézményekkel közösen bonyolítanak le. 2009-évben szervezett programok: o húsvéti családi játszóház 2009. 04. 10. Kassai úti TSZK o bűnmegelőzési játszóház 2009. 05. 08. Kassai úti TSZK 27
o o o o o o o
o
gyermeknapi játszóház 2009. 05. 26. Kassai úti TSZK szüreti családi játszóház 2009. 10. 09. Kassai úti TSZK családi mikulásvonatozás 2009. 11. 27. Kassai úti TSZK karácsonyi bűnmegelőzési programzáró játszóház 2009.12.18. Kassai úti TSZK játszóház kéthetente – Arany J. úti TSZK Lyukóvölgy „Biztos Kezdet Program” – Egyesített Bölcsőde és Egészségügyi Szolgálattal közösen – játszóházak, foglalkozások mikulás ünnep – 100 hátrányos helyzetű gyermek számára műsor az intézmény munkatársai közreműködésével, a mikuláscsomagokat és az egyik előadás helyszínét külső szponzor biztosította minden gyermek kapjon ajándékot „akció” – Lyukóban (karácsonyi játék, könyv, használati tárgyak gyűjtése és átadása a rászorulók számára) stb.
4) Táborok Az intézmény megalakulása óta minden évben szervez gyermekek számára táborokat. Ezek egy része a nyári szünetekben az ún. „kulcsos” gyermekek számára kínál napközben tartalmas elfoglaltságot, más részük egyhetes bentlakásos, valamilyen specializációt felölelő táborozási lehetőség. 2009. évben Miskolcon 4 napközis és 3 bentlakásos tábor került megszervezésre: • nyári napközis tábor (Fazola úti TSzK) 5 nap • nyári napközis tábor (Fazola úti TSzK) 5 nap • nyári napközis tábor (Kassai úti TSzK) 5 nap • bűnmegelőzési napközis tábor (Kassai TSZK) 5 nap • Bentlakásos életmód tábor Szögliget (bentlakásos) 6 nap • Balatonalmádi szabadidős tábor (bentlakásos) 6 nap • Bükkszentkereszti „kulcsos” tábor Bentlakásos) 5 nap A kistérségi munkacsoport további 10 tábort szervezett (1 bentlakásos és 9 napközis formában) A táborok teljes kihasználtsággal működtek (15-20 fő) elsősorban szponzori támogatásokból, minimális önrésszel. Sajnos az elmúlt években a pályázati lehetőségek nagyon lecsökkentek. Általában elmondható, hogy növekszik a rendszeresen visszajáró gyerekek száma. A nyári miskolci táborokban közel 160 gyermek vett részt. Civil szervezetekkel való együttműködés Az utóbbi években erősödő együttműködés jellemző a civil szektorral. Több esetben keresték meg az intézményt pályázati együttműködések, közös prevenciós programok szervezése kapcsán. (pl. Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete, Önmegvalósítás Egyesület, HÍD Egyesület, Miskolci Családokért és 28
Segítőkért Alapítvány, Célpont Ifjúsági Iroda, Szimbiózis Alapítvány, Értük, Velük, Együtt Egyesület, Polgárőrség, Városőrség, Mezőőrök stb.) Szoros a kapcsolat a „társ-szakmai” civil szervezetekkel, akikkel folyamatos munkakapcsolatban állnak (pl. Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmeneti Otthona, Lórántffy Zsuzsanna Református Kismamaház, Magyar Vöröskereszt, Napfényt az Életnek Alapítvány stb.) Az Intézmény tagja több, a városban működő szakmai szervezetnek: Esélyegyenlőségi Tanács Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Miskolci Egészség Koalíció stb. Terepintézményi feladatok Az intézmény módszertani intézményként terepintézményi feladatokat is ellát. Évek óta folyamatosan fogad felsőoktatási (főiskola, egyetem) képzésből érkező szociálpedagógus, szociálpolitikus, szociális munkás, mentálhigiénés, szociológus stb. képzésben résztvevő hallgatókat, valamint akkreditált középfokú képzésből érkező szociális asszisztens, gyermek és ifjúságvédelmi ügyintéző stb. hallgatókat, akik különböző szintű és időtartamú szakmai gyakorlatukat töltik az intézményben. (2009-ben közel 140 fő) Az elmúlt évre szakmai feladatul tűzték ki az oktatási intézményekkel való együttműködési megállapodások megkötését, annak érdekében, hogy szabályos keretek között, tervezhetően, minél gördülékenyebben tudjuk segíteni egymás munkáját. Alapvetően azokkal az intézményekkel kötnek megállapodást, ahonnan folyamatosan magas számban érkeznek hozzánk hallgatók. / Egri, a Nyíregyházi és a Hajdúböszörményi Főiskolák./ 2009-ben több szakképzést folytató intézménnyel is sikerült írásban megállapodni a hallgatók intézményben eltöltendő feladataikra vonatkozóan. A felsőoktatási képzési rendszer átalakítása jelentős változásokat hozott a szakmai gyakorlatok körében. Átalakult a képzésekhez kapcsolódó szakmai gyakorlat rendszere. A gyakorlatorientált képzések esetében is legfeljebb két nagyobb blokkra oszlik a szakmai gyakorlatok letöltésének lehetősége. Sajnos így még kevesebb gyakorlati tapasztalat megszerzésére van lehetősége a hallgatóknak a képzés során. Megyei gyermekjóléti módszertani feladatok A Miskolci Családsegítő Szolgálat Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központ 2000. szeptember 1-től folyamatosan látja el Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében a gyermekjóléti módszertani feladatokat a Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatalának kijelölő határozata alapján. Az Intézményt a Megyei Gyámhivatal 50.468-4/2005. számú határozatával – 2005-ben benyújtott pályázatot követően – 2010. augusztus 31-ig újra kijelölte Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a módszertani gyermekjóléti feladatok ellátására.
29
A módszertani feladatok 2009 évi ellátásáról készült anyag a Beszámoló 1. sz. mellékletét képezi.
2009. évben több jogszabályi változás érintette az Intézmény munkáját, melyek közül az alábbi két változást részletezik: A gyermekvédelmi törvény változásai közül ki kell emelni a családi pótlék természetben történő nyújtásának lehetőségét, valamint a 2009. október 1-jén hatályba lépett LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényt. 1.) A gyermekvédelmi törvény 2009 évi egyes változásai bizonyos feltételek fennállása esetén az önkormányzatok, illetve a jegyzők számára lehetőséget teremtenek egyes támogatások, juttatások természetben történő nyújtásának megállapítására. A családi pótlék meghatározott részének természetben történő juttatása a jogalkotók szerint megadja a lehetőséget arra, hogy azoknak a gyermekeknek az esetében, ahol a veszélyeztetettség oka az elhanyagolás, a támogatás, illetve a juttatás célzottan a gyermek valós szükségleteinek kielégítésére kerüljön felhasználásra. Az egyéni esetmunka, a családgondozás során a jogszabályi előírások, kötelezettségek mellett fontos a szociális munka alapvető eszközeinek és etikai szabályainak figyelembe vétele. Mindezek mentén kell szerveződnie a pénzbeli ellátások természetbeni formában történő nyújtásának a személyes gondoskodást nyújtó ellátás során. A pénzbeli juttatások természetbeni nyújtása során a gyermekjóléti szolgáltató jogszabályban meghatározott és szakmai szabályok szerint minden esetben kiemelten kezeli az alábbi szempontokat: - javaslattétel (természetbeni juttatásra, annak megszüntetésére, illetve annak tartalmát illetően) mindenképp team-döntés (jelzőrendszer érintett tagjainak, adott esetben eseti gondnok bevonásával) eredményeként történik, a lehető legteljesebb mértékben bevonva a szülőket is, - a gyermekjóléti szolgálat mindenképpen tájékoztatja a szülőt az általa tett javaslatok tartalmáról, lehetőséget biztosítva a szülőnek arra, hogy esetleges egyet nem értését kifejezze - a természetbeni juttatások tekintetében alapvetően a gyermek fennálló szükségleteiből indul ki a gyermekjóléti szolgáltató (pl. a pénzfelhasználási terv készítése), a szükségletek meghatározásánál nem hagyja figyelmen kívül az ítélőképesség birtokában lévő gyermek, valamint a szülő által jelzett szükségleteket. A családi pótlék maximum 50%-a nyújtható természetbeni támogatás formájában. A szülő vagyonkezelői jogára vonatkozó korlátozás legfeljebb egy évre szól, de a feltételek fennállása esetén szükség szerint ismételten elrendelhető. A természetben történő segítségnyújtás az elrendelést követő második hónap első napjával kezdődik, az érintett gyermek egyidejű védelembe vételével. Az intézkedés szükségességét a jegyzői hatáskör legalább félévente felülvizsgálja. Javaslat esetén a gyermekjóléti szolgálat feladata a pénzfelhasználási terv elkészítése. E terv olyan dokumentum, amellyel a gyermekjóléti szolgáltató meghatározza a családi pótlék természetben nyújtott részének eseti gondnok által 30
történő felhasználását. Az eseti gondnok kirendelése, valamint a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára történő átutalásról a jegyző gondoskodik. A kirendelt eseti gondnok a családi támogatás meghatározott részének a gyermek szükségleteihez igazodó felhasználását valósítja meg, havonta történő elszámolás mellett. A családgondozó feladata, annak feltárása, hogy a vérszerinti családban van-e az eseti gondnok tisztségre alkalmas közeli hozzátartozó, amennyiben igen javaslatot tesz az eseti gondnok személyére. A családgondozó eseti gondnokként történő kirendelése esetén figyelmet kell fordítani arra, hogy az a személy, aki a védelembe vétel során gondozza a családot, lehetőség szerint ne legyen eseti gondnokként kirendelve. A jogszabály lehetőséget ad szinte a teljes jelzőrendszer eseti gondnokként történő kirendelésére. Az eseti gondnok együttműködik a családgondozóval, kölcsönösen tájékoztatják egymást. Felülvizsgálat esetén a jegyző kikéri mind a családgondozó, mind az eseti gondnok véleményét. Az eseti gondnok egyidejűleg legfeljebb tíz gyermekkel foglalkozhat. A kijelölt eseti gondnokot tevékenységéért munkadíj nem illeti meg, igazolt költségeinek egy részét a jegyző feladata megtéríteni. Az Intézményünk 2009-évben egy esetben sem kezdeményezte a családi pótlék természetben történő juttatásának lehetőségét. 2.) A 2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról rendelkezik 2009. október 1-jei hatállyal, mely számos új feladatot adott a gyermekjóléti szolgálatok számára. Egyrészt a jelzőrendszeri tagok kötelesek jelzési kötelezettséggel élni a családvédelmi koordinációért felelős szerv – városi gyámhivatal – felé minden olyan esetben, ahol a hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észlelik. A rendőrség által elrendelt ideiglenes megelőző távoltartás esetén, a rendőrség értesítése alapján, a távoltartó határozat meghozatalát követő 24 órán belül a gyermekjóléti szolgálat köteles a bántalmazottat és a bántalmazót felkeresni, és velük segítő kapcsolatot kezdeményezni, illetve a kiskorút veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében intézkedni. A törvény hatályba lépését követően a városi gyámhivatal kezdeményezésére és szervezésében szakmaközi egyeztető megbeszélésre került sor, melyen minden jogszabályban érintett fél – gyámhivatal, rendőrség, bíróság, gyermekjóléti, családsegítő szolgálat, áldozatsegítő iroda – jelen volt. A megbeszélés lényege a kompetenciák tisztázása és az együttműködés menetének modellezése volt. A jogszabály értelmezése során több olyan kérdés merült fel, amelyek a jelenlegi infrastruktúrában nem kivitelezhetők. Több ponton hiányos a szervek közötti együttműködés leírása, pl. az ideiglenes megelőző távoltartást követő bíróság által elrendelt megelőző távoltartásról a gyermekjóléti szolgálatot senkinek nem kell tájékoztatnia, holott a családgondozó az, aki folyamatos kapcsolatban áll a családdal. Nem egyértelmű, mikor, milyen helyzetekben szükséges a jelzés a családvédelmi koordinációért felelős szerv felé. A családgondozó 24 órán belül való kapcsolatfelvétele az érintett családdal, a jelenlegi infrastruktúrában nem minden esetben kivitelezhető. Nincsenek olyan szervezetek, szakemberek, akik ezekben a helyzetekben szolgáltatásaikkal segítséget tudnának nyújtani elsősorban a bántalmazónak. Nem ismert, hogy hová megy a bántalmazó, és kitől kap segítséget, mielőtt visszatér családjába. Az intézkedést és annak lejártát követően a családgondozó továbbra is ott van a családban, kérdés milyen eszközei lehetnek a bántalmazás újbóli megismétlődésének megelőzése érdekében. 2009. évben közel 10 esetben történt a rendőrség részéről megkeresés az intézmény felé. 31
A rendőrséggel kötött szóbeli megállapodás értelmében a határozatok faxon érkeznek a szolgálathoz. Minden esetben az illetékes családgondozó felvette a kapcsolatot az érintettekkel. Elmondható, hogy az esetek zömében a bántalmazót nem találták otthonában, de általában azon a lakcímen sem, amelyet megadott a rendőrségi határozatban. Volt eset, ahol a bántalmazott fél a távoltartás elrendelése ellenére kérte a családgondozó segítségét az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások – családok átmeneti otthona – igénybevétele érdekében. Az esetek 90%-ában az ideiglenes megelőző távoltartást megelőző távoltartás elrendelése követte. Az intézkedésektől függetlenül a családgondozók nyilvántartásba veszik ezeket az eseteket és folyamatos segítő kapcsolatban dolgoznak tovább a kialakult helyzet megoldásán. Nagy problémát jelent, hogy a bántalmazó nem tud megfelelő helyre távozni otthonából, nem kap és nincs kötelezve adekvát szakmai segítségre ebben az időszakban. Az eddigi tapasztalatok alapján az érintettek zöme családtagjaihoz ment, esetleg hajléktalanszállóra, de az ottani elhelyezés feltétele, hogy a bántalmazó rendelkezzen érvényes tüdőszűrő eredménnyel. Várható, hogy a közeljövőben a jogszabályban foglaltak kapcsán felmerült kérdéseket, dilemmákat újragondolja a jogalkotó, hiszen az érintett szakminisztériumok egyeztetést folytatnak e témakörrel kapcsolatban. Az Intézmény részt vett a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által a törvényben foglaltakkal kapcsolatosan felmerült dilemmák megvitatására szervezett egyeztető megbeszélésen Budapesten.
B./ IRÁNYTŰ Szociális Szolgálat Az Intézmény 1998. április 01. napjától végzi szociális szolgáltatásait. A Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a X-235/23.743/2003. sz. határozatával rendelte el a gyermekjóléti szolgálat gyermekjóléti központtá alakulását. A Szolgálat – integrált intézményként - alapszolgáltatási központ, mely több telephelyen végzi tevékenységét, a Gyermekjóléti Központ Miskolc, Testvérvárosok u. 15. szám alá költözött át 2006. 04. 01-jén. A Gyermekjóléti Központ személyi összetétele: Gyermekjóléti Központ vezető:
1 fő + kapcsolattartási feladatok
Alapfeladatok ellátása: Családgondozók: Fejlesztő pedagógus / korrepetálás: Szociális asszisztens:
7 fő 1 fő + családgondozói feladatok 2 fő
Speciális feladatok ellátása: Kórházi Szociális munka: Utcai és lakótelepi szociális munka: Kapcsolattartási ügyelet:
1fő 2 fő 2 fő
32
- heti 10 órában; és heti 30 órában családgondozói feladatokat lát el csökkentett esetszámmal az egyik kolléga. Készenléti szolgálat: 2 fő az utcai és lakótelepi szociális munkások közül látja el Ügyviteli alkalmazott: 1 fő Gyesen lévő kolleganő: 1 fő Összesen: 18 fő Speciális szolgáltatások személyi feltételei, végzettségük: -
Utcai és lakótelepi szociális munka: 1 fő 2008. április hónapban elvégezte Budapesten az utcai és lakótelepi szociális koordinátor, és az utcai és lakótelepi szociális gondozó szaktanfolyamot, másik kollega szociális munkás végzettséggel rendelkezik. - Készenléti szolgálat: 2 fő szakember látja el, munkaidőn kívül, külön juttatásért. - Kórházi szociális munka: 1 fő végzi a speciális tevékenységet megfelelő felsőfokú végzettséggel. - Kapcsolattartási ügyelet: mindkét fő megfelelő szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik (továbbá képzett mediátorok heti 10 órában), mindamellett csökkentett esetszámmal családgondozói tevékenységet látnak el, külön juttatás ellenében. - Fejlesztő pedagógus / korrepetálás: csökkentett esetszámmal családgondozói tevékenységgel látja el e feladatkört, szakirányú végzettséggel. - Szociális asszisztensek: feladatukat mindketten megfelelő végzettséggel látják el. Munkaköri leírásuk kiegészült az egyszerűbb környezettanulmányok elkészítésével. - Ügyviteli alkalmazott: végzettsége megfelelő és elegendő munkája ellátásához, napi 8 órában. - 2009. áprilisától 3 fő családgondozóval bővült szolgálatunk, mely nagy segítséget jelentett a megnövekvő esetszámok tekintetében az eredményesebb szakmai munka nyújtása terén. - 2009-től egy munkatárs szülési szabadságát tölti. Szakmai tevékenység – alapellátás A Gyermekjóléti Központ Miskolc – Avas lakótelepén és vonzáskörzetében végzi tevékenységét és működteti szolgáltatásait, mely kibővült 2007-től Görömböly, Tapolca és Hejőcsaba városrésszel. 2009. évben a kliensforgalom 14215 fő volt. Ez a szám évek óta növekvő tendenciát mutat. A családgondozók esetszáma is nagymértékben megnőtt, mely szükségessé tette új családgondozók felvételét. 2009. áprilisától 2 fő, majd októberétől 1 fő családgondozóval bővült a szolgálat, mely lehetővé tette a munka minőségének javítását, csökkentve ezzel a kollégák leterheltségét. A Központ ügyfélfogadása folyamatos, a szolgáltatások ingyenesek, a működés nem hatósági, hanem szolgáltató jellegű. A segítségnyújtás főbb formái között információ
33
közvetítés, tanácsadás, ügyintézés, érdekvédelem, mentális gondozás, életmódbeli és életviteli tanácsadás is szerepel. Alapvető feladatok a gyermek családban történő nevelésének elősegítése érdekében: - Tájékoztatás a gyermeket és a szülő részére az őket megillető jogokról és kötelességekről, az igénybe vehető ellátásokról és támogatásokról, szolgáltatásokról. A személyes tájékoztatás mellett az intézmény három szakterületéről készült szórólapon, az általuk szervezett rendezvényeken való részvétel során kívánják mind szélesebb körben megismertetni szolgáltatásaikat a lakossággal. - Családgondozással, életvezetési tanácsadással segítik a családokat napi problémáik megoldásában. Ingyenes kulturális programokról adnak tájékoztatást, hogy a családok tartalmasabban, élménydúsabban tudják eltölteni együtt a hétvégeket, ünnepnapokat. - A hivatalos ügyek intézésében támogatják a klienseket. Egyéb szolgáltatásként biztosítják részükre az ingyenes telefonálás és fénymásolás lehetőségeit. Igénybe vehetik az ingyenes jogi tanácsadást. - Természetbeni támogatásként lehetőség van adományok közvetítésére (ruha, cipő, bútor, tartós élelmiszer stb.) A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében végzett munka: - Az elmúlt évben tovább erősítették kapcsolatukat a jelzőrendszer tagjaival. A törvényi előírás kéthavonta kötelezővé teszi a szakmaközi esetmegbeszélések összehívását. Ezeken a megbeszéléseken egy-egy meghatározott témakörben megbeszélik meg szakmai tapasztalataikat, illetve az aktuális problémákat. A területi esetmegbeszéléseken kívül minden védelembe vételi javaslat megtétele előtt (szükség esetén, soron kívül is) esetkonferenciák megtartására is sor kerül az adott családdal kapcsolatban álló szakemberek részvételével. Ez megkönnyíti és eredményesebbé teszi a további gondozást, valamint a család szembesül azzal, hogy valamennyi szakember figyelemmel kíséri az életüket. Minden hónapban esetmegbeszélésekre kerül sor a Központon belül is, amikor a családgondozók ismertetnek egy-egy problémásabb esetet a kollégákkal, és ennek megvitatása szakmai, erkölcsi szempontból történik. Szükség szerint a módszertani központon keresztül kérnek állásfoglalást. - A középiskolák ifjúságvédelmi felelőseivel is szorosabb lett a kapcsolattartás, negyedévente tartanak szakmaközi megbeszéléseket, mely 2009. évben leginkább az igazolatlan hiányzásokra koncentrálódott. - A Városi Gyámhivatal vezetőivel és munkatársaival szükség szerint egyeztető megbeszélést tartanak a felmerülő gyermekvédelmi problémákról, illetve az előttük álló feladatokról, tervekről. - Napi kapcsolatban vannak a különböző hatóságokkal, - Csoportos szociális munkát végeznek különböző rendezvényeken és táborokban a Családsegítő Szolgálattal és az Avasi Szolgáltatási Központtal, ill. egyéb szervezetekkel közös szervezésben - Az év utolsó hónapjaitól a Gyermekjóléti Központ valamint a Családsegítő és Adósságkezelő munkacsoport a gyámhivatal jelzése alapján a közműtartozások rendezésében nyújtott segítséget. - Családgondozást látnak el a családban jelentkező működési zavarok megoldása érdekében egyéni esetkezeléssel, komplex családgondozással, illetve a csoportos és a közösségi szociális munka eszközeivel. 34
Családlátogatások tapasztalatai, módszerei, eszközei A családlátogatás során olyan információk birtokába jut a családgondozó, amely alapján meghatározza a segítő folyamat menetét. A kollégák felkészült szakemberek, akik legjobb tudásukhoz mérten igyekeznek mindig empatikusan fordulni a segítséget igénylő családokhoz. Természetesen ehhez párosul a sok-sok türelem, kitartás, megértés, kreativitás, segítő szándék. Több visszajelzés érkezett az eddigi munka elismeréseként az ügyfelektől, többnyire a gyerekek szülei hálásak, ők fejezik ki köszönetüket. Mindehhez szükség van arra, hogy a család, a kliens is elfogadja a segíséget, megfogadja a tanácsokat, tudjon együttműködni, és belássa, hogy az ő érdekében történik a segítségadás, tanácsadás. A Gyermekjóléti Központhoz kapcsolódó speciális szolgáltatások A Gyermekjóléti Központhoz kapcsolódó speciális feladatok az alapellátási feladatokkal szerves szakmai egységben valósulnak meg. Utcai és lakótelepi szociális munka Két szociális munkás napi nyolc órában végzi a feladatot közel két éve Miskolcon az Avas – lakótelepen. Eredményként könyvelhető el, hogy jelenleg a gyermekjóléti szolgálatnál csellengő és kóborló gyerekek részére csoport foglalkozás működik, akik közül többen visszatérnek a nevelési-oktatási intézményekbe, játszóházakba, rendezvényekre. 2009. évben az intézmény ellátási területéhez tartozó városrészeken csellengő guberáló, kolduló gyermekek és családjaik felkutatása céljából összesen 163 alkalommal szerveztek bejárást. Terület szerinti bontásban az Avasi városrészen 68, Hejőcsabán 33, Görömbölyön 29 és Miskolc-Tapolcán 33 esetben került sor felderítésre.
35
Az utcai szociális munka keretében végzett felderítés során 5 alkalommal sikerült kolduló és guberáló gyermekkel és családjaikkal felvenni a kapcsolatot az önkéntes adatfelvétel során, egyébként ha szükségessé vált, jelzéssel éltek a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat felé. 2009. novemberében a Szilvás úti bölcsőde tett jelzést, miszerint a szomszédos iskola csellengő tanulói tanítási idő előtt és után az intézményük környékén hangoskodásukkal, deviáns viselkedésükkel zavarják a bölcsődés gyermekek csendespihenőjét. Ez ügyben 12 alkalommal keresték fel az intézmény környékét, és 121 fiatalkorúval léptek kapcsolatba, tájékoztatták őket a bölcsőde kéréséről, valamint felhívták figyelmüket a dohányzás és alkoholfogyasztás káros hatásaira. Az utcai szociális munkára épülő csoportfoglalkozásokra 2009. évben 22 alkalommal került sor, melyen 262 gyermek vett részt. A foglalkozások keretei között sor került készség és képességfejlesztő játékokra, tréningekre, ismereteket szerezhettek a kiskorú gyermekeket érintő legfontosabb veszélyeztető tényezőkről. A gyermekek figyelmét felhívták a jeles ünnepek fontosságára, mellyel a hagyományőrzés, a nemzeti öntudat kialakítását és elmélyítését igyekeztek megcélozni. ( Fű- Szerek Nélkül, Föld világnapja, Egészség világnapja, Baba- mama klub, Nyárbúcsúztató, Drog világnapja) Az utcai szociális munkát érintő rendezvénysorozat 2009. április hónapban került megrendezésre az Ifjúság hónapja címmel. Első alkalommal került sor a Városi Sportcsarnokban sportnap megrendezésére, mely a szabadidő hasznos, egészséges eltöltésére nyújtott a fiatalok számára pozitív alternatívákat (küzdősportok bemutatója).
36
Iskolai csoportfoglalkozásra került sor a Munkácsy Mihály Alapfokú Oktatási Intézmény 1. és 2. osztályában 2009. májusában 2 alkalommal, melyen alkalmanként 15 fő gyermek vett részt. A foglalkozások célja az iskolai egészséges életmódról (táplálkozás, mozgás) való információnyújtás. Az utcai szociális munka keretei között intézményi kapcsolattartásra összesen 8 alkalommal került sor. A felkeresett intézményektől tájékozódtak az intézmény szakmai munkájával összefüggő kérdésekről, a hatékonyabb együttműködési lehetőségekről, valamint a közösen feltárt problémák megoldásáról. Felkeresett intézmények: •
Pártfogó Felügyelői Szolgálat
•
Avasi Rendőrőrs
•
Avasi Polgárőrség
•
Az intézmény területi illetékességéhez tartozó nevelési-oktatási intézmények
•
Városőrség
•
Egészségügyi intézmények
•
Drogambulancia
•
Napfényt az Életnek Alapítvány
A Városi Rendőrkapitányság és az Iránytű Szociális Szolgálat között létrejött együttműködési megállapodás eredményeképpen bevezetésre került az ifjúságvédelmi őrjárat. Elsődleges cél annak megismerése, hogy a tanintézetek hallgatói hol tartózkodnak iskolalátogatási időben, illetve áldozattá és bűnelkövetővé válásuk megakadályozása volt. 2009-ben 1 alkalommal került sor az ifjúságvédelmi őrjáratra, melynek során 15 gyermek- és fiatalkorúval sikerült felvenni a kapcsolatot igazoltatás során. Jelzőrendszeres megbeszélésre 2 alkalommal került sor az ifjúságvédelmi felelősökkel. Az esetek kezelése során felmerülő problémák egyeztetésére, a hatékonyabb jelzőrendszer működtetése, a kompetenciahatárok megbeszélése, valamint a törvényi változásokról, módosításokról felvilágosítás nyújtása történt meg. A szakmai ismeretek bővítése érdekében 7 alkalommal vettek részt konferencián. Az előadások témája a drogprevencióhoz, valamint családon belüli erőszakhoz kapcsolódott.
37
Összegzés A 2009-as év folyamán összesen a teljes forgalom szám szerint 634 fő esetében 163 alkalommal került sor az utcai szociális munka keretei között elvégzett szakmai munkára Az utcai szociális munka „utcai” munkaformájában nagy lehetőséget rejt magába, ehhez azonban a nap 24 órájára lenne szükség, mert a tapasztalatok szerint az ellátási területen élők délután, vagy éjszaka járják végig az utcai kukákat, így a prevenciós tevékenységet a célzott személyekre nem tudják hatékonyan alkalmazni, mivel a nappali felderítések során vidékről bejáró emberekkel, családokkal találkoznak leginkább. A hatékonyabb munkavégzés érdekében szükség lenne ötletek, munkastílusok, tapasztalatok és módszerek cseréjére, hiszen ismeretes, hogy Budapesten (VII.VIII. ker.) Tatabányán és Nyíregyházán már van múltja az utcai és lakótelepi szociális munkának. Kórházi szociális munka A területen működő Miskolci Egészségügyi Központtal az eltelt két év alatt olyan szakmai kapcsolatot sikerült kialakítani, amely lehetővé tette, hogy a szociális munkát ellátó munkatárs, csoportfoglalkozásokat szervezzen a kórházban dolgozó nővérek, orvosok részére, valamint a terhespatológiai osztályokon aktív tanácsadást és csoportfoglalkozásokat szervezzen. A Kórházi szociális munka során végzett konkrét szolgáltatások és végzett feladatok Rendszeres kapcsolattartás és együttműködés a kórházak szociális munkásaival, védőnőivel, Rendszeres kapcsolattartás az érintett kórházi részlegek vezetőivel és egyéb munkatársaival (főorvosok, orvosok, asszisztensek, stb.) Közös stratégia kialakítása a kórházi szociális munkában, Észlelő- és jelzőrendszer működtetése, Esetmegbeszélések, esetkonferenciák, tapasztalatcserék - szervezés és részvétel, Az Intézmény egyéb egységeinek, szolgáltatásainak képviselete és közvetítése: Családsegítő és Adósságkezelő Csoport, Szolgáltatási Központ Információs és tájékoztató anyagok elhelyezése, folyamatos utánpótlása, frissítése a kórházak osztályain Fogadóórák tartása – egyéni esetkezelés, családgondozás lehetőségének biztosítása Tájékoztató és prevenciós célú előadások tartása Szociális csoportmunka feladatai (célcsoportok: gyermekek, felnőttek, családok, szakemberek) A kórházak szülészet-nőgyógyászati osztályain és a gyermek-egészségügyi központban folyamatos igény jelentkezik információnyújtásra a különféle ellátásokról és támogatásokról, a kliensek sok esetben kérnek segítséget a hivatalos ügyek intézésében a Magyar Államkincstárnál, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál és a Polgármesteri Hivatalnál. 38
Így például: szülési szabadság, terhességi-gyermekágyi segély, anyasági támogatás, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, gyermek után járó szabadság, családi adókedvezmény, étkezési és tankönyv kedvezmények, babakötvény, táppénz, munkanélküli ellátások, rendszeres szociális segély, rendszeres szociális járadék, ápolási díj, lakhatási támogatások, szociálpolitikai kedvezmény, adósságkezelési szolgáltatás, gyámság, gondnokság, gyermektartásdíj megelőlegezése, apai elismerő nyilatkozat, névváltoztatás stb. igénylésével, ügyintézésével kapcsolatban. Az említetteken túl az igényelt információk átfogják a teljes gyermekvédelmi, családi, szociális, foglalkoztatáspolitikai és társadalombiztosítási szolgáltatások körét. Folyamatos igény jelentkezik a mentálhigiénés gondozásra, segítő beszélgetésekre is. Ez fokozottan jellemző a terhespatológiai és az anyaszállás részlegeire. A terhespatológián a várandós kismamák sokszor heteket, esetleg akár hónapokat is benntöltenek. Ennek okai sokszor a várandóság alatt fellépő váratlan egészségügyi problémák. Gyakori az aggódás, a szorongásos tünetek megléte a koraszülötteknek életet adó anyák körében is, mivel az újszülöttek életkilátásai szoros összefüggésben állnak a születési tömeggel és a koraszülöttek az első életévükben sokkal sérülékenyebbek nagyobb súllyal született társaiknál. A várandósság bizonytalanságai és a koraszülés mellett a családokban kapcsolati nehézségek, anyagi-megélhetési, foglalkoztatási, gyermeknevelési és egyéb problémák is előfordulnak. A gyermekosztályokon ellátott gyerekeknél a hospitalizációs hatás feldolgozásacsökkentése, a feszültségoldás, a szorongáscsökkentés szerepel az elsődleges feladatok között. Pszichés megterhelést jelent a betegségélmény és a különböző mértékben jelenlévő betegségtudat feldolgozása. Fontos a gyermekek mentális erősítése, gyógyulási készségük erősítése. Az új felnőtt kliensek száma: 58 fő, új gyermek kliensek száma 1 fő volt. A kórházakkal történő kapcsolattartás a Megyei Kórház Szülészet – nőgyógyászati osztályán, az Anyaszálláson és a GYEK Gyermekosztályán 35 alkalommal; a MEK Diósgyőri Kórházban 21 alkalommal; a McDonald’s Házban 11 alkalommal történt. Szociális munka egyénekkel felnőttek esetében 78 alkalommal, gyermekek esetében 2 alkalommal történt. Szakmai fórumokon, megbeszéléseken való részvétel 2009. évben 8 alkalommal történt egyebek között a szociális törvény változásairól, a H1N1 vírussal kapcsolatban. Tervek, feladatok 2010-re • hatékony együttműködés az intézmény területéhez tartozó egészségügyi és szociális intézményekkel • a kórházakban dolgozó szakemberekkel a kialakult jó munkakapcsolatok további fejlesztése 39
• szakmai továbbfejlődés, hogy a kórházi szociális munkával járó sokrétű kihívásnak még inkább megfelelhessünk • szakmai fórumokon, megbeszéléseken, konferenciákon, konzultációkon való részvétel, tapasztalatcsere • folyamatos sajtó- és jogszabályfigyelés a naprakész információk nyújtása érdekében • kapcsolatrendszereink karbantartása és további fejlesztése – minden olyan intézmény és szervezet felé, amely klienseink számára szükséges lehet • a szociális csoportmunka lehetőségek és igények szerinti kiterjesztése a felnőtt- és a gyermekosztályokon, preventív céllal általános iskolákban • a McDonald’s Házzal való szorosabb együttműködés a szakmai munka hatékonyabbá tétele érdekében. Készenléti szolgáltatás 1997. évi XXXI tv. valamint a 15/1998. (IV.30) NM. rendelet 7. § alapján a készenléti szolgálat célja a gyermekjóléti központ nyilvántartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása. A készenléti szolgálatot egy állandóan hívható, közismert telefonszám biztosításával kell megszervezni úgy, hogy a készenlétben lévő munkatárs szakszerű segítséget tudjon nyújtani, vagy ilyen segítséget tudjon mozgósítani. Az Intézményben 2005. július elsejétől működik a jogszabályi előírásoknak megfelelően a készenléti szolgáltatás. Egy szociális szakképesítéssel rendelkező családgondozó van folyamatos ügyeletben szabadság, távollét idején – helyettes, szintén szociális szakképesítéssel rendelkező családgondozó helyettesíti. A szolgáltatás a munkaidő alatt, után, valamint hétvégén működik 24 órás ügyeleti formában. A közismert zöld számon lehet elérni a szolgálatot, melynek telefonszáma: 06-80/630-134. A rendőrség minden olyan esetben, amikor rendőri intézkedés során kiskorú veszélyeztetettsége áll fenn, jelzéssel él a készenléti szolgálat felé, valamint segítséget biztosít, ha a szolgálat munkatársa azt igényli. 2009. évében végzett szakmai megbeszélések, tevékenységek: Az elmúlt évben 11 alkalommal került sor megbeszélésre, egyeztetésre, tapasztalat cserére a rendőrséggel, pártfogókkal, polgárőrséggel, a vámőrséggel és a Napfényt az Életnek Alapítvány Diszpécser Központjával. Megtett intézkedések és az eredményessége: A 2009. évben 10 esetátadás történt, amely alapellátást eredményezett. A készenléti szolgálathoz több esetben érkezett telefonos megkeresés kapcsolattartással, gyermekelhelyezéssel kapcsolatban, valamint egészségügyi ellátás ügyében.
40
A védőnői hálózat, mint jelzőrendszer számos alkalommal, jelzéssel élt a szolgálathoz, amikor a gyermekek esetében veszélyeztetettséget észleltek. A rendőrséggel kötött együttműködési megállapodás során folyamatos szakmai segítséget nyújtottak a szolgálat munkatársai számára, valamint jelzéssel éltek a gyermekek által, vagy sérelmükre elkövetett bűncselekmények során. A városban egyre ismertebbé váló ingyenesen hívható zöld számra érkező hívások száma 2009. évben csökkenő tendenciát mutat. 2010. évre tervezett célkitűzések A készenléti szolgálat eredményességi mutatójának javítása érdekében tervezett feladatok között szerepel az intézmény ellátási területéhez csatolt városrészeken (Miskolc-Tapolca, Görömböly, Hejőcsaba) található nevelési – oktatási (bölcsőde, óvoda, iskola) egészségügyi (házi orvos, védőnők) intézményekkel történő kapcsolatfelvétel, információnyújtása az ingyenesen hívható zöld számról, valamint szórólapok rendelkezésre bocsátása. Az Avasi Rendőrőrssel kötött együttműködési megállapodás értelmében a szoros szakmai kapcsolat fenntartása, jelzőrendszer működtetése, az új területekre történő kiterjesztése. A városőrség Diszpécser Szolgálata, ha az eset megkívánja, jelzéssel él a Gyermekjóléti Központ Készenléti Szolgálata felé, gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása, vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartás esetén. Távlati célok közt szerepel a lelkisegély szolgálat beindítása évek óta dédelgetett terv. Kapcsolattartási ügyelet A hatóság által meghatározott időben, helyen és módon biztosítják a kapcsolattartást, illetve a gyermek átadását-átvételét. A két kolléga mediáció során a közvetítést, mint feladatot látja el. Minden esetről esetnaplót vezetnek, a jelzőrendszer tagjaival illetve a hatósági szervekkel (gyámügyi osztály, bíróság) folyamatos kapcsolatot tartanak. 2009 évben összesen 17 család vette igénybe a kapcsolattartás valamelyik formáját. További 5 esetben érkezett hivatalos megkeresés a kapcsolattartás és a nyitvatartás általános tájékoztatásáról. Ezen esetekből a jövőben várhatóan intézményi kapcsolattartás lesz. A hétvégi kapcsolattartások a plusz egy munkatárs bevonásával teljesen zökkenőmentesen megoldottak. Ez tette lehetővé a kizárólag gyermekátadás biztosítása mellett a szolgáltatás színvonalának további növelését, mely szerint megvalósult az intézmény kapcsolatügyeleti szobájában történő kapcsolattartások lebonyolítása is. Intézményi kapcsolattartást 87 esetben vették igénybe a kliensek. Várhatóan még tovább fog bővülni azok köre, akik a szolgáltatást igénybe akarják venni gyermekeik kapcsolattartási jogának biztosítása érdekében. A kapcsolatügyeletben dolgozók továbbra is kitartanak azon elv mellett, mely szerint a kapcsolattartások lefolytatását természetes, otthoni környezetben, a szülők alkalmassá válása mellett kell biztosítani, nem pedig külső ráhatások, hatósági kikényszerítések és művi környezet megteremtése közepette. A jövőben mindenképp ezt az elvet kívánják követni.
41
Iskolai szociális munka Az iskolai szociális munkás elsődleges feladata a prevenció és a kommunikáció. Az iskolai szociális munkás kapcsolatot tart a civil szervezetekkel (a rendőrséggel, gyámhivatallal, a gyermekvédelem intézményeivel), munkáját, elsősorban a tanuló hátteréül szolgáló családi környezetben végzi. Feladatai, közé tartozik, hogy iskolán kívüli elfoglaltságot szervez a diákoknak, pl.: nyári táborokat (netán egy másik iskola szociális munkásával). Személyes kapcsolatot teremt két oktatási intézmény diákjai és pedagógusai között. A szociális munkás iskolai megjelenése a szülői részvételt is generálja, az ilyen jellegű pedagógiai munkamegosztás következtében a család és az iskola viszonyában esély nyílik az egyenrangúságra, a gyerekek számára a partneri kapcsolat példáját kínálja. Tapasztalatok alapján ez a kapcsolat a szülői munkaközösségek szintjén és az egyes családok szintjén is sokszor formális. Az iskolai szociális munkának célja, a fenti problémákra fókuszálni, feladataiba beleépíteni a nevelési-oktatási intézményekkel kapcsolatos tevékenységeket. Így például: a bántalmazás – családon belüli erőszak, szenvedélybetegségek, bűnmegelőzés, fogyatékosság. Folyamatosan prevenciós előadásokat tartanak mind a fiatalok, mind pedig a szülők és pedagógusok részére. Összességében elmondható, hogy ezekben, a feladatokban minden családgondozó és szociális asszisztens részt vesz. A fejlesztő pedagógus sok esetben, a tanulásban lemaradt, vagy magántanulói jogviszonyt létesített gyermekkel foglalkozik. 2009-ben megtartott csoportfoglalkozások: A foglalkozások magukban foglalhatják a rekreációtól kezdve a vallással, szexualitással, családi élettel stb. kapcsolatos értékek megbeszélésén át a készségfejlesztésig, pályaorientációig terjedő, egymástól különböző területet. A gyakorlatban a különböző célokkal foglalkozó csoportok egymást követő fázisokban, minden egyes feladatra újra fogalmazott (újra kötött) szerződés alapján, egymást követően valósíthatóak meg. Az aktuális célokban a csoport tagjai közösen egyeznek meg. Jelenleg a csoportmunka két területével foglalkoznak: 1. Önismereti-társismereti csoport: Ezen belül a serdülőcsoportok célja az értékek, életérzések tisztázása, felkészítés a párkapcsolatra, az identitáskeresés segítése. 2. Szocializációs csoport: A szocializációs csoportok célja a kommunikációs és társas készségek fejlesztése különböző programokban való részvétellel, strukturált gyakorlatok és szerepjátékok révén, illetve a különböző értékszemléletek megismerése és ezen keresztül azok megértése, tiszteletének kialakítása. A csoportmunka során fontos elvárás a vezető multikulturális szemlélete és empatikus hozzáállása. A szocializációs csoportok abban segítenek a tagoknak, hogy megtanuljanak bizonyos társas készségeket, és megismerjék a társadalom által elvárt és elfogadott viselkedési formákat, illetve saját kultúrájuknak az értékeit.
42
Csoportmunka 2009. évben Helyszínek: Herman Ottó Általános Iskola és Munkácsy Mihály Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szilágyi Dezső Általános és Magyar-angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Görömbölyi Tagiskolája, Kazinczy Ferenc Általános és Magyar Angol Két tanítási Nyelvű Iskola Iránytű Szoc. Szolg. Gyermekjóléti Központ Résztvevők: felső tagozatos általános iskolai tanulók 7. -8. osztályos tanulók, A csoportok témája: prevenciós előadás a bűnmegelőzésről, káros szenvedélyekről és AIDS-ről, (oktatófilm, teszt kitöltése) szabadidős csoportfoglalkozások, napközis csoportfoglalkozások. Csoportfoglalkozások típusainak ismertetése 1. Szabadidős csoportfoglalkozás: A szabadidős programok leginkább a gyermekek individuális és szociális nevelését célozzák meg. Az individuális nevelés a gyerekek személyiségének és képességeinek erősítését jelenti. A szociális nevelés azt jelenti, hogy a gyerekeket másokkal közös cselekvésre, szolidáris viselkedésre, csoport és közösségtudat fejlesztésére, felelősségvállalásra tanítsák játékos formában. Résztvevők: Miskolc, Avas városrészén élő tanköteles korú, magatartászavarokkal küzdő gyermekek 7-14 éves korig. Kialakult a 10-12 fős központi mag, akik csaknem minden alkalommal eljönnek és a program kezdetétől a végéig maradnak, valamint 5-8 fő, akik nem rendszeresen vesznek részt a rendezvényeken, csupán alkalomszerűen. Időpont: minden héten szerdán 15 órától - 16 óráig helyben. A Gyermekjóléti Központban korrepetáláson részt vevő tanköteles gyermekek ill. kliens diákok számára szervezett foglalkozások célja: • • • • • • •
az iskolai oktatás utáni szabadidő kellemes és hasznos eltöltése, ismerkedésbarátságok alakulásának elősegítése a szabadidő hasznos eltöltésére vonatkozó igények, képességek fejlesztése, formálása az önmegvalósítás, az önértékelés, ill. az önbecsülés érzésének fejlesztése a gyermekek tanulják meg az egyéni és csoportérdekeket, értékeket különválasztani, azok között különbséget tenni, csoport dinamika, csoport kohézió verbális és nonverbális kommunikációs készségek fejlesztése döntési és problémamegoldó készségek ill. a gyerekek kulturális igényeinek fejlesztése együttműködési és versengési készség fejlesztése
2. Konfliktuskezelési készségek fejlesztése csoportmunkában Cél: A résztvevők megismerjék a konfliktushelyzetek működési mechanizmusait, eredményesebbé váljanak konfliktushelyzeteik megoldásában, begyakorolják az ezt célzó kommunikációs technikákat. Elsődleges, hogy a másik nézőpontjának 43
elfogadására alkalmasabbak legyenek a gyerekek, így esélyt ad egy kevésbé konfliktusos, megoldásaiban eredményes kommunikáció elsajátítására. Alkalmazott módszerek: - csoportos témafeldolgozás A foglalkozások főbb témakörei: - konfliktusok szerepe egyéni fejlődésünkben, életünk alakulásában - a konfliktus fogalma - konfliktusok kezelése: viselkedés, orientációk - konfliktuskezelési stratégiák típusai - a kommunikáció szerepe konfliktushelyzetekben - „Valójában mit is akarok?” Te-üzenetek, Én-üzenetek Visszajelzések: Pozitív visszajelzés érkezett a gyerekektől, akik kérték a csoportfoglalkozások folyamatossá tételét. Hasonlóan pozitív visszajelzést küldtek az iskoláktól, a gyerekek osztályfőnökei is. A jövőben a gyerekek és az iskolák lehetőségeihez és igényeihez alkalmazkodva tervezik az egymásra épülő önismereti, értékfeltáró, konfliktuskezelő és pályaorientációs csoportokra is.
Specializációk A Gyermekjóléti Központ családgondozói alap és speciális feladataik mellett szakmai érdeklődésükhöz a legközelebb álló szakmai területek felé orientálódtak. Így a gyermekjóléti szolgálat tevékenységi köre tovább bővül a következő specializációkkal: Bántalmazás, családon belüli erőszak A napjainkban igen fontos és egyre több családot érintő szakmai feladattal jelenleg két szakember foglalkozik rendszeresen. A jelenlegi nehéz anyagi és szociális körülmények hatása miatt egyre több esetben tapasztalható a családokban a kiskorú veszélyeztetése, elhanyagolása. A jelzőrendszerrel létrejövő folyamatos kapcsolattartás, kerekasztal megbeszélés, esetmegbeszélők biztosítják az intézmények közötti folyamatos információáramlást, valamint az esetkezelések során szerzett tapasztalatok átadását. A szakmai munka eredményessége érdekében fontos kapcsolattartás: - az Avasi Rendőrőrssel - a Pártfogó Felügyelői Szolgálattal - a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmeneti Otthonával - a Miskolci Gyermekvédelmi Központ Családok és Gyermekek Átmeneti Otthonával - Országos Krízisközponttal - Jogásszal, pszichológussal - Van Megoldás Bántalmazott Nők és Gyermekeket Segítő Alapítvánnyal - valamint az ország egész területén található Családok Átmeneti Otthonával A Gyermekjóléti Központban 2009. évben a családgondozók esetei tekintetében 103 alkalommal került sor családon belüli bántalmazásra a gyerekeknél. 44
Ebből 75 esetben történt fizikai, 29 esetben lelki bántalmazás. A családgondozók bántalmazás, családon belüli erőszak miatt 14 gyermek védelembe vételére tettek javaslatot. A Családok Átmeneti Otthonába 4 családot helyeztek el, a készenléti telefonra 4 alkalommal érkezett jelzés a rendőrségtől, ill. a bántalmazottól. 267 esetben fordult elő családi konfliktus a szülők egymás közt és szülő-gyermek között. Több alkalommal rendőri intézkedés is történt. Egy esetben rendőrségi határozat született a helyszínen ideiglenes megelőző 72 órás távoltartás elrendeléséről. Ebben az esetben a Miskolci Városi Bíróság 30 napos megelőző távoltartást rendelt el. Bántalmazás, családon belüli erőszak esetén nagyon fontos a családtagok számára a pszichológusi, valamint a jogász által nyújtott segítségnyújtás. A jelzőrendszer tagjai 2009. április 01-jén közösen vettek részt azon a konferencián, melyet bántalmazás témakörében szerveztek. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel együttműködve 5 éves dán program keretén belül (VELUX) megvalósításra került egy project. Ezen kívül a krízishelyzetbe került családokat bevonták az anyagi és természetbeni juttatások körébe A rászorultaknak minden hónapban élelmiszercsomagot, ásványi anyagokat és vitaminokat biztosítottak. Bűnmegelőzés – áldozatvédelem és szenvedélybetegségek A fontos szakmai kérdéssel jelenleg három szakember foglalkozik. A Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Iránytű Szociális bűnmegelőzési tevékenysége két területre terjed ki:
Szolgálat
1. A közoktatási intézményekben (főként az avasi általános iskolák) tanórákon – pl. osztályfőnöki óra - ill. szabad pedagógiai foglalkozásokon tematikus ismeretterjesztő információk átadása, és nem formális nevelési-oktatási térben 2. foglalkoztatás (készség-motorikus fejlesztés, szabadidő lekötés) során non-direkt „képzés”. 3. Utcai szociális munka az avasi lakótelepen, a játszótereken, a kortárscsoportok, baráti társaságok közkedvelt helyén. Az Intézmény az iskolai szociális munka keretén belül 2006. 09. 01. napjával beindította szenvedélybetegségekkel kapcsolatos prevenciós előadássorozatát, mely a 2009. évben is folytatódott. Az elmúlt évek gyakorlatából kiindulva maguk az előadások meghatározott időtartamban futottak, mind általános, mind középiskolás diákok körében, előre leegyeztetve az adott oktatási intézménnyel. Továbbá külön tájékoztató órákat tartottak szülők és pedagógusok részére, hogy probléma esetén időben jelzéssel tudjanak élni a segítő szakemberek felé. Az ÁNTSZ B-A-Z. Megyei kirendeltségének munkatársaival együtt végezték ezt a prevenciós tevékenységet. Fontos célkitűzés a családok felkészítése a drogmentes életre. A szülők közvetítsenek olyan értékeket és normákat, melyek a drogmentes élet előnyeit, tartalmazzák és képessé teszik a gyermekeket a konstruktív életstílus kialakítására és a drogok elutasítására. Összefogásra van szükség, feltétlenül fontos, hogy a háziorvosok a mainál nagyobb támogatást nyújtsanak a családok számára mind a megelőzésben, mind azok korai kezelésében. Az iskolai prevenció az elsődleges 45
prevenció. Ha az iskolában felszínre kerülnek a drogproblémák, az elsődleges prevenció módszerei az iskolai környezetben kábítószert használók kezelésére nem vagy csak korlátozottan alkalmasak. Ilyenkor beavatkozásra van szükség, általában megfelelő külső szakemberek bevonásával (iskolaorvos, védőnő, pszichológus, nevelési tanácsadó, drogambulancia) Az előadások témái: • Szenvedélybetegségek fajtái és általános jellemzői • Játékszenvedély (videó, számítógépes játékok) • Mobiltelefon függőség • a film-agresszió személyiségformáló szerepe (média – agresszivitás - fiatalkori bűnelkövetés-megelőzés) • élvezeti cikkek (kávé, tea, dohányzás, alkohol, gyógyszerek) 111 fő/év vett részt az előadáson • kábítószerek (depresszánsok, ópiátokat helyettesítő szerek, hallucinogén agyagok, stimuláns anyagok, amfetaminok) 111 fő/év vett részt az előadáson • AIDS, Megelőzés • Vásárlási mánia • Anorexia, bulimia. 2009. évében végzett tevékenységeik: Az elmúlt évben számos konfliktuskezelő csoportfoglalkozásra, előadásra, konferenciára, megbeszélésre, továbbképzésre, kreatív foglalkozásra, játszóházi foglalkozásokra került sor.
A Gyermekjóléti Központnál 2009. évében az alábbi megoszlásban fordult elő törvénysértő bűneset a kliensek körében:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Megnevezés Betörés Családon belüli bántalmazás Garázdaság Kiskorú megrontása Kiskorú veszélyeztetése Lopás Okirat hamisítás Orgazdaság Rablás Rongálás Súlyos testi sértés Összesen
Esetszám 2 103 2 70 37 4 1 4 3 7 233
46
Az áldozatvédelem terén foglalkoznak minden olyan emberrel, aki védtelen, kiszolgáltatott pl.: hajléktalanok, szegények, munkanélküliek, katasztrófák, balesetek, bűncselekmények áldozatai. 2009. évben már ez rugalmasan, és zökkenőmentesen működött az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálatával. Együttműködési megállapodás megkötése is megtörtént, a hatékony munka elősegítése érdekében. A pártfogókkal napi kapcsolatban állnak, az együttműködés gördülékeny, egy kolléga pedig közös munkát végez velük, csoportfoglalkozás, pályázatírás, ötletek kidolgozása pl. filmklub kialakítása terén. Jövőbeli terveik között szerepel különböző prevenciós csoportfoglalkozás, tréningek beindítása. 2008. évben kötött megállapodás szerint az intézmény fejlesztő pedagógusa segítette a pártfogoltak iskolai tanulmányainak felkészítését, korrepetálását. 2010-ben - a pozitív visszajelzések alapján - ezt a tevékenységet tovább szeretnék folytatni. Fogyatékos emberekkel való kapcsolattartás, részükre nyújtott szolgáltatás A fogyatékkal élők szakmai segítésének sajátos problémáival jelenleg két fő munkatárs foglalkozik rendszeresen. Munkájuk a következő területre terjedt ki 2009. évben: Több ízben tartottak Fogyatékosügyi Szakmai Műhelyt a Vakok és Gyengénlátók BAZ Megyei Egyesületében, kulturális gálaműsort szerveztek, szakmai találkozón vettek részt az autista, látássérült, hallássérült, mozgássérült gyermekek korai fejlesztése ügyben, részt vettek az ÉNO és a Csilla Bárónő Szeretetotthon ünnepi rendezvényén. Az alábbi intézményekkel, szervezetekkel állnak kapcsolatban: - Autista alapítvány - MÁON Református Napközi otthon - Értelmi Fogyatékosok Napközi otthona - Szimbiózis Alapítvány - Csilla Bárónő Szeretetotthon - „Értük, Velük, Együtt” Egyesület - Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete - Vakok és Gyengénlátók Szövetsége - Martin János Szakképző Iskola A Szakmai Műhely keretein belül folyamatos a kapcsolattartás a fenti intézmények és egyesületek vezetőivel, így naprakész információval rendelkeznek a fogyatékkal élőket érintő törvényi változásokról, a részükre szervezett rendezvényekről, programokról. Oktatás – felnőttképzés A Gyermekjóléti Központ folyamatosan tartja a kapcsolatot a területén lévő oktatásinevelési intézményekkel /óvodákkal iskolákkal/, az ott dolgozó ifjúságvédelmi felelősökkel.
47
A kapcsolattartás a következő szempontok figyelembe vételével történik Jogszabályi változások, rendeletek nyomon követése, információk átadása. A specializációban résztvevő kollégák együttműködése rendszeres, folyamatos. A legnagyobb probléma az iskolákkal való kapcsolattartás terén, hogy nagyon sok az igazolatlan iskolai hiányzás. Sokszor a pedagógusok egyenetlen mértékben jeleznek erről, egyszer pár órás hiányzásról jön a jelzés, máskor pedig összesítve, de már indokolatlanul felgyűlt óraszámmal. Ezen problémák megoldására rendeztek megbeszéléseket az iskolák ifjúságvédelmi felelőseinek. Esetkonferenciák, szakmaközi megbeszélések -
-
-
-
2009. 03. 31. Általános Iskolás ifjúságvédelmi felelőseivel való megbeszélés Téma: Csavargás, igazolatlan hiányzások, szabálysértés, bűncselekmények, elkövetése, magántanulói jogiszony játszóházak, csoportfoglalkozásokról való tájékoztatás. 2009. 04. 07. Középiskolák ifjúságvédelmi felelőseivel való megbeszélés Téma: igazolatlan hiányzások, lopások, bűncselekmények elkövetése, 2009. 10. 20 területi illetékességükhöz tartozó óvodák, általános iskolák ifjúságvédelmi felelőseivel való megbeszélés Cél: Szorosabb együttműködés, közös családlátogatás, időbeni jelzés, a pedagógus pedagógia eszközeit vesse be a probléma megoldásába. 2009. 11. 10. Ifjúságvédelmi felelősök számára szervezett képzésen, megbeszélésen való részvétel
További feladat: Prevenciós előadásra igényfelmérés, toborzás Változások, újdonságok nyomon követése Csoportfoglalkozások szervezésére való igény felmérése, feltérképezése. Oktatási intézmények speciális szolgáltatásainak felkutatása. Problémás gyerekekkel kapcsolatos jelzés vétele, Szabadidős és prevenciós programok A gyermekjóléti munka nagyon fontos részét képezik a nyári kirándulások, rendezvények, melyek során a gyerekek ismerete bővül, a kapcsolatuk elmélyül, tisztázódik, valamint jelentős közösség és csoportépítő funkcióval rendelkezik. A gyerekek hátrányos helyzetére tekintettel annak érdekében, hogy a szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége biztosított legyen, a gyerekek kirándulásainak költségét az intézmény biztosította pályázati illetve önerős forrásokból. A szülő sok esetben nem foglalkozik azzal, hogy a gyermeke hogyan és hol tölti a szünidőt, illetve egyesek nem tudják megoldani a gyermekük nyári szabadidejének hasznos eltöltését idő vagy pénz hiányában, így ezen gyerekek számára nincs más alternatíva a nyár tartalmas eltöltésére. A nyári programok elsődleges célja a gyermekek szocializációjának segítése, az előítéletek működése helyett az együttműködés tanulása, melynek megvalósításához lehetőséget teremtünk a közös játékra, tapasztalatszerzésre.
48
A nyári programok elsősorban szabadidős tevékenységre, közösségi élményekre épülnek, melyeket kiegészítenek a szakmai programok, úgymint kommunikációs, környezetvédő, egészségnevelő és felvilágosító foglalkozások. Szabadidős szolgáltatások 2009. évben: -
-
-
-
-
-
Már tizedik éve rendezik meg 2009. júliusában 8-14 éves hátrányos helyzetű gyerekek számára a Tarka-barka Nyári Napközit. Négy héten keresztül a hét öt napjára izgalmas, pihentető és új élményt nyújtó tábor mindig nagy siker a fiatalok körében. Átlagosan 25-30 gyermek részére tudják pályázattól függetlenül biztosítani a négyhetes programot. Minden éven, így 2009-ben is túljelentkezés volt a napközire való feliratkozás alkalmával. Tavalyi évhez hasonlóan új programként, több mint 100 gyermek részvételével, került megszervezésre Miskolc Város Önkormányzatának támogatásával az egy hetes balatonmáriafürdői tábor. A színes és változatos programok lehetőséget biztosítottak a fiataloknak augusztus hónapban, hogy megismerjék a Balaton természeti és kulturális adottságait. A hajókirándulások, a múzeumok, templomok, várak megtekintése, az erdei túrák mind – mind a fiatalok élményvilágát gazdagították. A táborozás legnagyobb eredménye a személyes kapcsolatok erősödése és egy összetartó csoport kialakítása. Az Intézmény immár negyedszer biztosította – részben pályázati forrásból – 2009. augusztus hónapban az ingyenes nyári étkeztetést. Ezzel a szolgáltatásunkkal 450 többszörösen hátrányos helyzetű és rászoruló családnak, kiskorúnak nyújtottak támogatást. December hónapban fejlesztő játszóházzal egybekötött karácsonyi ünnepséget tartottak 35 gyermek részvételével az Áfonyás úti Óvoda közreműködésének köszönhetően. A fejlesztő játszóház fontos feladata a prevenció, a részképességek területén felmerülő mentális problémák, szociális retardáció, családi konfliktusok kiszűrése és a megfelelő szerv tájékoztatása. Fontosnak tartják az alapvető szabályok fokozatos és folyamatos kiépítését, melyek alkalmazása megadja és megtartja a foglalkozások kereteit. Sok esetben szülőket is bevontak a játszóházakba, mely nagy örömet jelentett a kisgyerekeknek, megszerettetve ezáltal a közös játék, közös élmény lehetőségét. 2009. 02. 11. Farsangi játszóház 2009. 03. 18. húsvéti játszóház 2009. 04. 22. anyák napja játszóház 2009. 06. 03. gyermeknapi játszóház 2009. 10. 14. szüreti játszóház 2009. 12. 16. karácsonyi ünnepség A romagyerekekkel eddig végzett munkájuk során tapasztalták, hogy nehézséget okoz számukra a közös feladatmegoldás, az együttműködés a társakkal a közös cél elérése érdekében A programok során vetélkedőket, páros és kiscsoportos játéktevékenységeket szerveztek, melyek e készségek fejlesztését szolgálják, valamint erősítik az összetartozást. Speciális fejlesztő társasjátékokat (Activity), kártyajátékot (Uno), sporteszközöket (ugrálókötél, foci, tollaslabda, ping-pong) alkalmaznak.
49
Egyéb szolgáltatási formák – tanácsadások Fejlesztő pedagógus - korrepetálás A Gyermekjóléti Központ által gondozásba vett gyermekek fejlesztése, korrepetálása, elő és felkészítése a nevelési – oktatási intézményekkel együttműködve. A fejlesztő pedagógus munkavégzése során részletesen összegzi azokat a lehetséges tanulásszervezési eljárásokat, amelyek lehetőséget teremtenek a differenciált fejlesztésre. A fejlesztő programok a gyerekek fejlődési üteméhez igazodnak. A fejlesztőpedagógus rugalmasan tud alkalmazkodni az iskola szerteágazó feladataihoz, segít új, korszerű elemek bevezetésében, hozzájárul az eredményesebb oktatáshoz anélkül, hogy a diákok túlterheltségét növelné. Esetek száma 2009-ben: 51 tanuló Forgalom 2009-ben: 485 tanuló Családgondozója van: 39 gyereknek Magántanulók száma: 5 tanuló A szülőknek megfelelő, kielégítő tájékoztatást nyújtanak gyermekük fejlődéséről. Informálják a gyerekek szüleit a korrepetálás kimeneteléről, gyermekük elmaradásairól, hiányosságairól, mit célszerű gyakorolni, miben értek el javulást. Ha beilleszkedési, magatartásbeli probléma merül fel, akkor jelzéssel élnek a családgondozó felé. A szülők tájékozódhatnak: - az iskolák által indított különböző szakokról - a felvétel rendjéről, időpontjairól - az előkészítő órák rendjéről - iskolák szakköreiről és fakultációs lehetőségeiről - az érettségi után megszerezhető szakképesítésekről - kiegészítő képzésekről - egyéb vizsgalehetőségekről - esti, levelező tagozatos képzésekről - ösztöndíj lehetőségekről A jelentkezés okai a fejlesztő foglalkozásokra: -
Magántanulói státusz Félévi és év végi vizsgára felkészítés a magántanulók részére Évismétlés. Felkészítés pótvizsgára. Magatartászavar
Jogász A jogász tanácsadás formájában felvilágosítást ad és segítséget nyújt lakásbérleti jogviszonnyal, adásvételi szerződésekkel, családjogi, gyámügyi, hatósági eljárásokkal, polgári jog, polgári eljárási jog, tartási- és járadéki szerződésekkel, öröklési joggal, válóperrel stb., kapcsolatos ügyek intézésében. Krízis helyzetben 50
lévő szociálisan rászoruló kliens esetén bontóperi keresetlevél elkészítése, gyermektartásdíj megelőlegezés, végrehajtási kérelem, gyermek elhelyezési ügyekben. A tanácsadás térítésmentes, ügyvédi képviseletet nem lát el. Szakmai szempontok alapján végzett kimutatás 2009. évben: -
bejelentkezett kliensek száma: bejelentkezett kliensekből megjelent kliens szám: meg nem jelent kliensek száma: meg nem jelent kliensek ügyében ügyintézés a családgondozóval: érdemi ügyintézés nélkül maradt létszám:
86 fő 76 fő 12 fő 12 fő 10 fő
A megjelent kliensek száma az előző év ugyanezen időszakához képest 2-vel nőtt, ami szórványosnak mondható. Az ügycsoportok összegzésében a tavalyi évhez képest jelentős eltérés nem tapasztalható Képviselet: Olyan esetekben mely nem igényli a személyes megjelenést (egyéb hatóság előtti ügyintézés), a jogász képviseletet is ellát. A képviselettel érintett kliensek száma: 10 fő volt. Fénymásolás és telefonálás Az alapellátási feladat részét képezi, hogy ingyenes szolgáltatásként meghatározott időpontban lehetőséget biztosítanak a Központot felkereső kliensek részére, hogy hivatalos ügyeikben fénymásolhassanak és telefonálhassanak. Mindezt regisztrálják, amelyből megállapítható, hogy 2009. évben 139 fő kért ezen ügyekben segítséget tőlük. Közösen végzett tevékenységek a Családsegítő és Adósságkezelő Munkacsoport és az Avasi Szolgáltatási Központ munkatársaival: -
Évente több alkalommal stábmegbeszélés a három terület – Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Szolgálat és az Avasi Szolgáltatási Központok szakmai kollektívájával. Minden héten kiscsoportos megbeszélés kizárólag gyermekjóléti problémákról. Ilyenkor konkrét esetek megtárgyalására is sor kerül. Évente részt vesznek burn-out tréningen, melynek célja a kiégés megelőzése, szervezetfejlesztés, a munkatársak közötti hatékonyabb együttműködés elősegítése. Szakmai konferenciákon, megbeszéléseken, előadásokon, műhelybeszélgetéseken való folyamatos részvétel. Munkatársak részére a csoportvezető igény szerint naponta segítséget nyújt. Esetmegbeszélő csoportfoglalkozások, szupervíziók, melyet pszichológus hiányában várhatóan 2010-től havi rendszerességgel akarnak biztosítani a
51
-
-
kollégák számára. Már folyamatban van ennek szervezése és koordinálása. Lehetőség szerint minden hétfőn vezetői megbeszélés az intézmény központi telephelyén. A családgondozás során felmerülő és nem a Gyermekjóléti Központ kompetenciájába tartozó problémák megoldása végett megbeszélés. (adósságkezelés, lakhatás, szociális ügyek intézése, nyári napközi szervezése, lebonyolítása stb.) Az együttműködés hatékonynak bizonyul, hiszen sok esetben a kliens öszszetett problémájának megoldásában további szakember bevonására volt szükség.
Terepgyakorlat – tereptanári munkák 2009. évben 10 terepgyakorlatra érkező hallgatót fogadtak. Ezek a hallgatók különböző felsőfokú oktatási intézményekből keresték fel a szolgálatot. -
2 fő Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Főiskolai Kar – szociálpedagógus hallgató 1 fő Egri Tanárképző Főiskola – szociálpedagógus hallgató 2 fő Debreceni Egyetem Nyíregyházi Főiskolai Kar - szociális munkás hallgató 2 fő Debreceni Egyetem Debrecen – szociálpedagógus hallgató 3 fő Miskolci Bölcsésztudományi Egyetem Szociológiai Tanintézet – szociológiai hallgató
A terepgyakorlatra érkező hallgatókat 5 éves gyakorlattal rendelkező tereptanár munkatársak fogadták és foglalkoztak szakmai gyakorlatuk irányításával. Fontosnak tartják a felsőfokú elméleti képzés és a szakmai gyakorlatok összhangjának biztosítását, a hallgatók életszerű, korszerű gyakorlati felkészítését. A terepgyakorlati munkákat az Iránytű Szociális Szolgálat „terepgyakorlati” szabályzatában leírtak szerint végezték 2009. évben is. A Gyermekvédelmi koncepcióban (2007-2013) vállalt feladatok és azok megvalósulása Alapellátások: E tekintetben a jelzőrendszer tagjaival való együttműködés javuló tendenciát mutat a 2009. évben, de néhány terület erősítésére még szükség van. A legnagyobb problémát a nagyszámú iskolai igazolatlan hiányzások okozzák, ahol az iskolák általában a Gyermekjóléti Központtól várják a megoldást. Specializációk: A munkatársak a családgondozás mellett speciális szakterülettel is foglalkoznak (lásd korábban). Az iskolai szociális munka, a korrepetálás és a bántalmazás témaköre további erősítést igényel a kollegáktól.
52
A Gyermekjóléti Központ Speciális Szolgáltatásai A szolgáltatás fejlesztése a jövőbe tekint, ahol elsődlegesen két terület igényel nagyobb figyelmet: az utcai és lakótelepi szociális munka, valamint a kórházi szociális munka. Terveik között szerepel, az „éjszakai járőr” szolgálat, a Miskolci Városi Rendőrkapitánysággal együttműködve. A kórházi szociális munkánál az aktív csoportok szervezése a kórházban lévő gyermekek számára. A szabadidős tevékenységek, kiemelten a nyári táboroztatások - a költségvetés függvényében - továbbra is prioritást élveznek a kliens családok érdekében.
3./ Átmeneti Gondozás A.) Gyermekek Átmeneti Otthona A Miskolci Gyermekvédelmi Központ Gyermekek Átmenti Otthona 2000. január 1. napjától határozatlan ideig szóló működési engedéllyel rendelkezik. A működési engedély szerint az intézmény 24 férőhelyen biztosítja a gyermekjóléti alapellátás keretein belül az átmeneti gondozást biztosító szolgáltatást Miskolc városra kiterjedő illetékességgel. 2009. évi működés statisztikai adatai: a tárgyévben igénybe vett gondozási napok száma: 7.037 nap a tárgyévben ellátásban részesült gyermekek száma: 68 fő a tárgyévben az ellátásból kikerült gyermekek száma: 45 fő 2009.12.31-én az ellátottak száma: 23 fő 2009. évi gyermek átlaglétszám: 19,27 fő Az ellátottak száma az ellátást kezdeményezője szerint: Szülő által: 37 fő Gyermek által: 12 fő Oktatási intézmény által: 19 fő Gyermekjóléti Szolgálat által 19 fő Az ellátottak száma az elhelyezést kiváltó probléma típusa szerint: Szülők életvezetési problémái 13 fő Szülők egészségi problémái 1 fő Szülők szenvedélybetegsége miatt 7 fő Szülők lakhatási problémái miatt 19 fő Bántalmazás 3 fő Szülő vagy gondviselő indokolt távolléte 6 fő Családi konfliktus 10 fő Gyermek magatartási problémái 9 fő
53
Az ellátottak száma nem és korcsoport szerint: Fiú
0 – 3 év 4 – 5 év 6 – 13 év 14 – 18 év
1 fő 1 fő 18 fő 14 fő
Lány 0 – 3 év 4 – 5 év 6 – 13 év 14 – 18 év
3 fő 2 fő 16 fő 13 fő
Az átmeneti gondozásban részesültek adatai a gondozás időtartama és az elhelyezkedés változása szerint: Csak ideiglenes gondozásban részesült7 fő 0 – 3 hónap 31 fő 4 – 6 hónap 14 fő 7 – 10 hónap 3 fő 11 – 12 hónap 4 fő 12 hónapnál több 9 fő Ebből 2 éven belül visszakerült: 5 fő Védelembe vett: 5 fő Átmeneti gondozásból kikerült gyermekek adatai: szüleihez hazakerült: gyermekvédelmi szakellátásba került: nagykorúvá vált:
24 fő 17 fő 4 fő
Személyi feltételek A Miskolci Gyermekvédelmi Központ Gyermekek Átmeneti Otthona személyi feltételei a 15/1998. NM rendeletben előírt létszám és képzési követelményeknek megfelelően biztosítottak. 1 fő szakmai vezető 1 fő gyermekvédelmi ügyintéző 1 fő családgondozó 1 fő pszichológiai tanácsadó (részmunkaidőben heti 10 óra) 1 fő fejlesztő pedagógus (részmunkaidőben heti 20 óra) 4 fő nevelő 4 fő gyermekvédelmi asszisztens 2 fő gyermekfelügyelő A szakmai létszámot jelenleg 15 fő alkotja. Csoportonként 2-2 fő nevelő, 3-3 fő gyermekfelügyelő vagy gyermekvédelmi asszisztens, valamint családgondozó, gyermekvédelmi ügyintéző, pszichológiai tanácsadó (heti 10 órában), fejlesztő pedagógus (heti 20 órában), szakmai vezető. 54
Tárgyi feltételek A Gyermekek Átmeneti Otthona felépítése alapján 2 db, 12+12 fő elhelyezésére szolgáló gyermekcsoportból áll. A csoportok a nagy intézményen belül helyezkednek el. Mindkét gyermekcsoportban 4 szoba (2-4 ágyas), fürdőszoba, wc, konyha, ebédlő, nappali, nevelői szoba, raktár, éléstár, fejlesztő pedagógusi szoba található. Az év során a rendszeres karbantartás megtörtént (tisztasági festés, felmerült problémák elhárítása). A berendezési tárgyak részben elhasználtak, folyamatos cseréjükre szükség van. Miskolc Város 2007 – 2013 gyermekvédelmi koncepciója által megjelölt feladatok végrehajtása A Miskolci Gyermekvédelmi Központ Gyermekek Átmeneti Otthona külső telephelyre történő kiköltözésével kapcsolatban vállalták: - a MIK Rt-vel történő együttműködést - az átmeneti gondozott gyermekek érdekeinek fokozott védelmét - a férőhelyszám megtartását, esetleges későbbi bővítését Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007. decemberében megszavazta a Miskolci Gyermekvédelmi Központ szakmai egységeinek külső telephelyekre való kiköltözését. A kiköltözés jó szintű lebonyolítása érdekében az otthon elkészítette a kiköltözéshez szükséges pályázati anyagot, az intézmény bemutatásával, személyi és tárgyi feltételeinek ismertetéseivel. Részletesen megtervezték a leendő ingatlan belső átalakítását. Összeállították a berendezési, és használati tárgyak teljes listáját. Egyéb eredmények, tevékenységek 1. A Miskolci Gyermekvédelmi Központ Gyermekek Átmeneti Otthona az elmúlt évekhez hasonlóan 2009. augusztusában is részben pályázati, részben intézményi forrásból a gondozottjainak nyári tábort szervezett Kácson egy hét időtartamban. 2. A szakmai egység gondozottjai az intézményben működő roma hagyományőrző csoportban, sporttáborban, kulturális rendezvényeken aktív résztvevők voltak. 3. 2009. áprilisától a szakmai egység alkalmazottjai rendszeres szupervízióban részesülnek a közös munkavégzés megkönnyítése, a teljesítmény növekedése és a kiégés megelőzése céljából. A szupervíziós csoport vezetője az intézmény főállású szupervízora. 4. 2009. októberében 2 napos csapatépítő tréninget szerveztek a kollégák számára, melynek célkitűzései a szupervíziós célokkal összhangban lettek kijelölve.
55
B.) Családok Átmeneti Otthona Személyi feltételek alakulása A feladat ellátása a biztosított szakmai létszámmal folyamatos volt, bár 2009 évben személyi változások történtek. Az otthon szakmai testülete összeszokott, hosszabb ideje együtt dolgozó szakemberekből áll. A dolgozók körében a személyi változások fennakadást nem okoztak. A munkatársak részt vettek szakmai tanácskozásokon, továbbképzéseken, az otthon szakemberei valamennyien teljesítették a továbbképzési időszakra vonatkozó továbbképzési kötelezettségeiket, illetve néhány kollégának tart a továbbképzési ciklusa, és folyamatosan tesznek eleget ezen kötelezettségüknek. Részt vettek a Szociális Munka Hete rendezvényein. A Szociális Munka Napján külön elismerésben részesült Tóth Zsuzsanna vezető családgondozó színvonalas szakmai munkája eredményéül. A jogszabályban előírt szupervízió már 2008. augusztusától folyamatosan biztosított volt, egyéni formában is rendelkezésre állt a dolgozók részére. A pszichológiai tanácsadó külső szakember megbízásos jogviszonyban, heti 5 órában dolgozik az otthonban, a jogász a Miskolci Gyermekvédelmi Központ munkatársa. Az Otthon személyi feltételei: - 1 fő szakmai vezető - 3 fő családgondozó - 3 fő gondozó - 1 fő szakgondozó - 1 fő pszichológiai tanácsadó heti 5 órában - 1 fő jogász heti 5 órában Tárgyi feltételek alakulása A tárgyi feltételeket illetően az év folyamán igazán jelentős változás nem történt. Az otthon helyiségeinek tisztasági festése folyamatosan, szükség szerint történik, egyes szobákban a nyílászárókat is le kellett mázolni. A helyiségek penészedése a rendszeres karbantartásnak köszönhetően nem okoz problémát. Folyamatos karbantartást igényelnek a konyhák, a fürdők, WC- k szerelvényei, a kisebb igénybevételre tervezett lefolyók gyakran eldugulnak, ám a tavalyi évben ezzel nem volt gond. A 14. csoport fürdőszobája mennyezetének felújítása, gipszkartonnal borítása megtörtént. A zuhanyrózsák cseréje a fürdőszobákban már esedékes volt. A szakmai vezetői szobában és az emeleti munkatársi szobában az internet bevezetésére is sor került. Takarékos gazdálkodással sikerült az otthonosságot, a megfelelő higiénés viszonyokat fenntartani, a régi, már elhasználódott textíliákat lecserélni, mosógépet vásárolni. A szakmai munka alakulása A beköltöző családok egyre nagyobb problémahalmazzal kerülnek az otthonukba, melynek megoldása komplex szakmai tudást igényel a kollégáktól. A családok gyakran cserélődtek, mely annak is betudható, hogy nem tudták elfogadni az otthon 56
szigorú szabályrendszerét, valamint a beilleszkedéssel, a közösségi lét elfogadásával is problémáik voltak. A családok magas fokú fluktuációja is nehezítette a szakmai munkát, valamint negatív hatást gyakorolt az eddig mindig stabil létszámra. A rendelkezésre álló szupervízió keretében sikerült feldolgozni a kollégáknak az esetekből adódó nehézségeket. A kollégák részt vettek otthonszintű szupervízión, valamint biztosított az egyéni szupervízió is, illetve az otthon családgondozói részt vettek az intézményben dolgozó összes családgondozónak szervezett szupervízión is. A rendszeres munkatársi megbeszélések is segítették a feladatok megoldását. A bent lakó családoknak rendszerességgel „lakógyűlést” tartottak, ahol a felmerült nehézségeket, problémákat ők is felszínre hozhatták, illetve közösen megpróbáltak megfelelő megoldást találni a felmerült gondokra. Több család esetében is tartottak 2009. év folyamán esetmegbeszélést. Az előző évekhez hasonlóan 2009- ben is több alkalommal fogadtak látogató csoportokat, illetve hallgatókat szakmai gyakorlat céljából. A Debreceni Egyetem Pedagógiai Főiskolai karának 3 hallgatója, és a Nyíregyházi Főiskola Pedagógiai Karának szintén 3 szociálpedagógus szakos hallgatója töltötte az Otthonban záró gyakorlatát. A szabadidős tevékenységek alakulása Az előző évekhez hasonlóan az elmúlt évben is nagyon fontosnak tartották a gondozottak szabadidejének irányítását, szervezését, tartalommal történő megtöltését. Az Otthon 2009. nyarán sajnos egyetlen pályázaton sem nyert támogatást a nyári tervek megvalósítására, ezért saját költségvetéséből gazdálkodták ki a szabadidős programok fedezetét. A hagyományos nyári táborozás ezért tavaly elmaradt, kisebb, egész napot kitöltő Miskolc környéki kirándulással, strandolásokkal próbálták változatossá tenni a nyári szünidőt. Több alkalommal voltak moziban és kétszer strandolhattak is. Gondot fordítottak az Otthonon belül a családias ünnepi alkalmak méltó megünneplésére, név-és születésnapok, húsvét, anyák napja, gyermeknap, mikulás, karácsony és szilveszter. Részt vettek a Gyermekvédelmi Központ által szervezett programokon (Gyermeknap, születésnap, Karácsonyi ünnepségek). A január és március közötti időszakban a Leonardo program keretében az otthonban két francia önkéntes diáklány dolgozott, akik folyamatosan szabadidős programokat, kézműves foglalkozásokat szerveztek a gyerekeknek. Az átmeneti gondozottainkkal kapcsolatos statisztikai adatok a férőhely kihasználtság és a gondozási napok tekintetében a 2009. évben. 1., 2009-ben az átmeneti elhelyezés iránt érdeklődők száma: 151 fő • Melyből család (anya): 47 fő Ebből várandós: 3 fő • Gyermek: 104 fő 57
2., 2009-ben az átmeneti elhelyezettek, gondozottak száma: 80 fő • melyből család (anya): 25 fő • Ebből várandós: 1 fő • gyermek: 55 fő 3., Az átmeneti gondozottak közül 2009-ben nyert elhelyezést: 52 fő • melyből család (anya): 15 fő • Ebből várandós: 1 fő • gyermek: 37 fő 4., Az átmeneti gondozottak közül 2009-ben szűnt meg az elhelyezése: 58 fő • melyből család (anya): 17 fő • gyermek: 41 fő • várandós anya: 0 fő 5., 2009. december 31-én az átmeneti gondozottak száma: 22 fő • melyből anya: 8 fő • gyermek: 14 fő 6., 2009. évben az átmeneti gondozottak gondozási (ellátási) napjainak száma: 9001 nap • melyből: a szülők (anyák) gondozási napja: 3309 nap gyermekek gondozási napja: 5692 nap 7., 2009. évben gondozottak gondozási napjainak átlaga: 24.66 fő Az elhelyezés iránt érdeklődők közül (151 fő) kevéssel több, mint a felének (80 fő) tudtak segítséget nyújtani. A férőhelyek kihasználtsága közel 90 %-os volt a 2009. évet tekintve, várandós anyuka összesen 3 kérte az elhelyezést, de végül csak 1 anyuka élt a családok átmeneti otthonába való beköltözés lehetőségével. Az átmeneti ellátott gondozottaink összetételére vonatkozó statisztikai adatok a családgondozás tükrében a 2009. évben 1., 2009. évben bekerült családok átmeneti elhelyezésének okai: Bekerülési okok
Családok száma
Bántalmazás : (többnyire az anya bántalmazása) Szociális helyzet, anyagi okok+ lakhatás hiánya : (hajléktalanná válás, krízis elhelyezés, egészségügyi problémák, eladósodás) Megélhetési problémák: Bedőlt hitelek, uzsorás elől menekülő családok,
Gondozottak száma (fő)
5
22
3
6
6
18
58
Rezsi fizetésének nehézsége, jövedelem nélküliség) Válsághelyzetbe került várandós anya: Otthonunkban született gyermek: Összesen:
1
5 1 52 fő
15 család
2., A 2009. évben kigondozott (kiköltözött) családok lakhatási feltételeinek alakulása: Kikerülés helye
Családok száma
Visszatértek otthonukba, ahonnan menekültek: Albérletbe (kaució+előre több hónap kifizetése): Szociális bérlakásba: Családi körbe (szülőkhöz, rokonokhoz, új párkapcsolat): Más CS. Á. O. - ba: Gy.Á.O.-ba: Saját tulajdonú lakásba: Összesen:
Gondozottak száma
6
28
4 2
10 5
2 1
3 2 5 5 58 fő
2 17 család
3., Átmeneti gondozottak ellátási- gondozási időtartama a 2009. évben Időtartam 0-3 hónap 4-6 hónap 7-10 hónap 11-12 hónap Összesen:
Család 10 9 3 3 25 család
Gondozotti létszám (fő) 43 19 9 9 80 fő
4., Az átmeneti gondozott gyermekeinek összetétele és foglalkoztatása a 2009. évben A 2009.-ben elhelyezett gyereklétszám: 37 fő - Csecsemő (0-3 éves) korú: 6 fő - az anyával itthon: 5 fő - bölcsődében: 1 fő - Óvodás (3-7 éves) korú: - az anyával otthon: - óvodában:
8 fő 0 fő 8 fő
- Általános iskolás korú: - alsó tagozatos:
22 fő 11 fő 59
- felső tagozatos: - Középiskolás korú:
11 fő 1 fő
5., Az anyák foglalkoztatása a 2009. évben Figyelmet fordítanak az anyák foglalkoztatására, szabadidejük értelmes, hasznos eltöltésére. A szűkebb és tágabb környezetük folyamatos rendben tartása mellett szorgalmazzák azon anyák munkába állását, akiknek gyermekei életkorukból adódóan már tagjai lehetnek valamelyik gyermekközösségnek (bölcsőde, óvoda, iskola). Az anyák alulképzettsége, szakképzettségének hiánya az egyébként is nehéz elhelyezkedést negatívan befolyásolja. Szorgalmazzák a tanfolyamokon való részvételt, szakképzettség megszerzését is a hátrányok megszüntetése érdekében. 2009. évben dolgozott: 9 fő anya, melyből - tartós, folyamatos munka: 6 fő (takarítónői, varrónői, gyártósori összeszerelő, ápolónő ) -idényjellegű, alkalmi munka: 3 fő (takarítás, konyhai kisegítő munka, varrónői munka) Tájékoztató az Otthon új telephelyre (volt Kuti István Ált. Isk.) történő kiköltözésével kapcsolatos intézkedésekről A Gyermekvédelmi koncepcióban az Otthont, érintő feladatokat igyekeznek a lehetőségekhez mérten megoldani, ennek érdekében a kiköltözést előkészítő szakmai team munkájában is részt vettek. 2008. január hónaptól folyamatosan: - a helyi önkormányzati képviselő és a perecesi részönkormányzat 2 tagjának fogadása, a Családok Átmeneti Otthona bemutatása. - A kijelölt ingatlan megtekintése, bejárása 6 alkalommal. - Az Otthon szakmai testületével a látottak értékelése, szakmai koncepció és átalakítás- felújítás javaslat kidolgozása, igényelt bútorzat, berendezés, felszerelés összeállítása beárazása. - Lakossági fórumon való részvétel a Perces Közösségi Házában. - Az Otthon működését bemutató információs anyag (szórólap) készítése. - TIOP pályázati anyag elkészítése. - Pályázati dokumentáció egyeztetése Miskolc M.J. Város Polgármesteri Hivatal Gyámügyi Osztályának vezetőjével, MIK Zrt. városfejlesztési igazgatóhelyettesével. - Folyamatos egyeztetés Miskolc város vezetésével a Gyermekvédelmi koncepció figyelembe vételével 2009. évben a kiírandó pályázatra történő felkészülés érdekében a szakmai anyagot áttekintése, a szükséges és indokolt változtatásokat elkészítése, ill. a kiköltözéshez fontos eszközök, berendezések újbóli átárazása megtörtént.
60
IV. Szakellátás 2009. január 1. napján lépett hatályba a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 95. §-a, melynek értelmében a megyei jogú város önkormányzata a saját területén biztosítja az otthont nyújtó ellátást és az utógondozói ellátást. A jogszabály értelmében a megyei önkormányzat által fenntartott otthont nyújtó, valamint utógondozói ellátást biztosító intézmények ellátási területe - a megyei jogú város területének kivételével - a megyére terjed ki. A jogszabályváltozás kapcsán a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat (továbbiakban: Megyei Önkormányzat) és Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata között 2008. november 21-én egyeztetésre került sor. Az egyeztetésen Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata rendelkezésére bocsátottak egy, a Megyei Önkormányzat által összeállított összesítő táblázatot a miskolci illetékességű ellátottak számáról, amely tartalmazta az ellátási szükségletek és költségek alakulását ellátási formánként. Az átadott adatok megvizsgálása után megállapításra került, hogy a Megyei Önkormányzat által összeállított táblázatban szereplő adatok több irányú pontosítására lenne szükség az egyeztetések további folytatása érdekében. Káli Sándor Polgármester Úr javaslatot tett a Megyei Önkormányzatnak az egyeztetés szakmai szinten történő folytatására, a két önkormányzat közötti megállapodás mielőbbi létrehozása és közös álláspont kialakítása érdekében. Az egyeztetésre a Megyei Önkormányzat szakembereivel 2009. március 9-én került sor. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Megyei Önkormányzat álláspontjában eltérések merültek fel, mind a létszámadatok nagyságát, mind az érintett célcsoport körét illetően. A megbeszélést követően adategyeztetésre került sor Miskolc Megyei Jogú Város Gyámhivatala valamint B-A-Z. Megyei Gyermekvédelmi Központ által nyilvántartott adatok vonatkozásában. A vitatott kérdésekben az adategyeztetést követően sem közeledtek az álláspontok. A fő probléma abban jelentkezik, hogy a tartós nevelésbe vett gyermek közül több olyan gyermek is szerepel - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 23. §. (4)-(5) bekezdésére hivatkozva -, akiknek az esetében a tartós nevelésbe vételkor a gyámhivatal illetékessége nem változhat. Több gyermeket más – a megye területén lévő - gyámhivatal vett tartós nevelésbe, és az adott gyámhatóság illetékes esetükben továbbra is az eljárásra. Miskolcon tehát a szülőnek nincs állandó lakóhelye, az esetek nagy többségében a gyermek nem miskolci nevelőszülőnél, illetve gyermekotthonban van elhelyezve, csak az állandó lakcímeként került Miskolc, Károly u. 12. sz. bejegyzésre, mivel itt található a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat.
61
A Megyei Önkormányzat által megküldött feladatellátási megállapodás tervezet elszámolási alapja az olyan szakellátásban lévő gyermekek, akik miskolci állandó bejelentett lakcímmel rendelkeznek. A szerződés tervezet azonban emiatt Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata számára rendkívül méltánytalan, mivel B-A-Z. megye különböző településein élő szülők gyermekei szakellátása után is Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának kellene fizetnie, csak azért mert a Gyermekvédelmi Szakszolgálat székhelyén vannak állandó lakcímre bejelentve –hiszen az intézmény éppen Miskolc város területén található – , de a gyermekek ténylegesen (kb. 150 fő) B-A-Z. megye területén élő nevelőszülőnél, illetve gyerekotthonokban tartózkodnak. Jelenleg az ügyben Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata és a B-A-Z. Megyei Önkormányzat között per van folyamatban. A szakellátásban élő gyermekek teljes körű ellátásának megyei jogú városok hatáskörébe utalt feladata nagy felelősség, mindezért a város gyermekvédelmi koncepciójában meghatározottak szerint a Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyerekotthon által kidolgozott saját fenntartású nevelőszülői hálózat működtetésére vonatkozó anyagot Miskolc Város Közgyűlése VI-167/31. 939/2009. számú határozatával elfogadta. Nevelőszülői hálózat A Miskolci Gyermekvédelmi Központban 2009. október 01-től kezdte meg működését a Nevelőszülői Hálózat. Tárgyi és elhelyezési feltételek: A Miskolci Gyermekvédelmi Központ Nevelőszülői Hálózata a Gyermekvédelmi Központ (Miskolc, Egyetem u. 1 sz.) épületének alaksorában került kialakításra. A szakmai egység 3 helységben kezdte meg a munkát: egy szakmai vezetői iroda, egy munkatársi szoba, és egy pszichológusi szoba áll a rendelkezésükre. A helyiségek bútorozottak, és két számítógép konfiguráció segíti a munkájukat. Telefon és internet hozzáférés biztosított. Rendelkezésre áll továbbá egy WC-mosdó helyiség is. Személyi feltétek: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. október 1-től egy fő szakmai vezető részére biztosított álláshelyet. 2009. novemberében átcsoportosítással, helyettesítéssel két új kolléga állt alkalmazásba, akik segítették az induló nevelőszülői hálózat által kirótt feladatok ellátását. Szakmai létszámmal kapcsolatos jövőbeli tervek: 2010. január 1-jével a státuszok számának alakulása a szakmai egységnél a következők szerint alakult: a szakmai vezetői státusz mellet Miskolc M. J. Város Önkormányzata két nevelőszülői tanácsadó státusz létesítését engedélyezte. 2010. febru-
62
ár 1-jén az intézmény belső átcsoportosítással lehetőséget talált egy gyermekvédelmi ügyintézői munkakör betöltésére is. Elsődleges feladat 2010. 01. 01-től a nevelőszülői hálózat optimális összetételű szakmai létszámának folyamatos bővítése, arányosan a gyermek és a nevelőszülői létszám növekedésével. A szakmai egységben elhelyezett gyermekek létszáma max. 200 fő Nevelőszülők létszáma várhatóan 60-70 fő Szakmai vezető 1 fő Nevelőszülő tanácsadók létszáma 5 fő Pszichológus 1 fő Gyermek és ifjúságvédelmi ügyintéző 1 fő Fontos szempont a szupervízió módszerének folyamatos alkalmazása a kialakítás alatt álló szakmai team munkafeladatainak ellátása szempontjából. A szupervízió havi egy alkalommal megvalósul az intézményi szupervízor közreműködésével. Szakmai munka: Az új szakmai egység legfőbb célja az idei évben a nevelőszülők toborzása, szűrése, és képzése, továbbá fontos szempont a nevelőszülői tevékenység népszerűsítése. 1.A toborzás első lépéseként a helyi sajtó részére sajtótájékoztatót tartottak. Igénybe vették a helyi és a kistérségi média szolgáltatásait (napi- és hetilapok, képújság, helyi televízió, rádió). Fölkeresték Miskolc 20 km-es vonzáskörébe tartozó települések polgármestereit, gyermekjóléti szolgálatait és tájékoztatást nyújtottak a hálózat létrejöttéről, és felhívást hagytak a nevelőszülői feladatok mibenlétéről. Aktívan reszt vettek a Szociális Munka hete programsorozat rendezvényén, az információs napon mely a Szinvaparkban került megrendezésre. A toborzó munkának köszönhetően a jelentkezők jelenlegi létszáma 99 fő. 2. Szakmai tanulmányi utakon tanulmányozták a már régi hagyományokkal büszkélkedő és jól működő nevelőszülői hálózatokat Baktalórántházán, Budapesten, Pécsett jártak. Sikerült kidolgozni a hálózat szakmai programját, etikai alapelveit és formanyomtatványait pl: környezettanulmány, adatlap a jelentkezőktől, házi orvosi nyilatkozatot, képzési nyilatkozat, büntetőjogi felelősség nyilatkozat, stb. A nevelőszülői jelentkezőktől elsősorban egy motivációs levelet kértek, majd egy bővebb tájékoztatást küldtek részükre, valamint egy adatlapot. Az adatlapok visszaérkezése után a családoknál első interjúval egybekötött környezettanulmányt készítettek. Az alkalmas környezettel rendelkező jelentkezők pszichológiai vizsgálata is megkezdődött, saját pszichológusi státusz hiányában a vizsgálatokat a Gyermekvédelmi Központ Aranyhíd és a Fruska Gyermekotthonok pszichológusai végzik.
63
2009. december 31-ig. történő jelentkezések számszerű adatai. Nevelőszülői képzésre Hálózatunkhoz Elkészült Pszichológusi jelentkezett(motivációs visszaérkezett környezettanulmány, vizsgálaton levelet írt) kérdőívek, első interjú megjelent nyilatkozatok 66 fő 52 fő 50db 9 fő A munka további ütemezése, jövőbeni elképzelések: A hálózat 2010. február 20-án elindította a nevelőszülői képzést 20 fő részvételével. A képzést- mivel az ESZA KHT által kiírásra került pályázat formai okok miatt felfüggesztésre került- a Miskolc M. J. Város Önkormányzata finanszírozza, a foglalkozásokat a Budapest Fővárosi TEGYESZ trénerei tartják a Miskolci Gyermekvédelmi Központban. A 60 órás képzés várhatóan 2010. május 15-én ér véget. A sikeresen végzett családokkal ekkor várható a szerződés megkötése, a közigazgatási engedélyeik megkérése. A nevelőszülő jelöltek engedélyezési eljárásával párhuzamosan a hálózat működési engedély megkérését szintén 2010. május hónapra tervezik. A 2010. évben további két 20-20 fős nevelőszülői tanfolyam indítását célozzák meg a Budapest Fővárosi TEGYESZ trénerei vezetésével. 2010. júniusától folyamatos lesz az átmeneti nevelt gyermekek kihelyezése a nevelőszülői családokba. A szakellátás egységei a Miskolci Gyermekvédelmi Központban, mint többcélú gyermekvédelmi intézményben, Miskolc Megyei Jogú Város gyermekjóléti alapellátás-gyermekvédelmi szakellátás struktúrájában egyaránt lát el feladatokat. A gyermekvédelmi szakellátás szakmai egységei: • Fruska Regionális Módszertani Gyermekotthon 36 fh. • Aranyhíd Gyermekotthon 24 fh. • Aranyhíd Gyermekotthon Lakásotthona 12 fh. • Junior Gyermekotthon 36 fh. • Utógondozó Otthon 12 fh. • Nevelőszülői Hálózat (2009.10.01-től kialakítás alatt) Miskolc Város Közgyűlése 2007. évben határozatot hozott IX-187/16.905/2007. sz. alatt a Miskolci Gyermekvédelmi Központ szakmai egységeinek kiköltözésével kapcsolatban. Miskolc város elfogadta a 2004-2006. és 2007-2013. évre vonatkozó gyermekvédelmi koncepcióját, amelyben rögzítette, hogy a Miskolci Gyermekvédelmi Központban működő szakellátási egységek nem mindenben felelnek meg a vonatkozó törvényi előírásoknak, hiszen az 1997. évi XXXI. törvény szellemében szükségesnek mutatkozik a nagy létszámú intézmény átalakítása, az ott működő 64
egyes szakmai egységek külön, kisebb családias intézményekbe történő költöztetése. Ennek a lépésnek a megvalósítását az ellenőrzést végző szakmai felügyelet évek óta szorgalmazza és ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzíti. Ennek következtében megszületett a Közgyűlés döntése a szakmai egységek külső telephelyre történő költözése vonatkozásában. A Miskolci Gyermekvédelmi Központ külső telephelyeinek kijelölése a Kuti I. Általános Iskola, a Sas utcai Általános Iskola, a Bánki D. u. 2. sz. és a Futó u. 72. sz. alatt történt meg. Az utógondozás külső telephelyen történő megvalósításához 3 db 50 m2 nagyságú lakás vásárlását rendelte. Mindezek realizálásához a vásárlásra, átalakításra, a tevékenység megkezdésére irányuló pályázati összegek felhasználása szükséges. Az MGYK érintett szakmai egységei – a számukra kijelölt épületek ismeretében – megkezdték a várható pályázat szakmai előkészítését, a külső telephelyre költözés szakmai programját elkészítették, az ehhez szükséges írásos anyagok összeállítását elvégezték, mely alkalmas egy Európai Uniós pályázaton való részvételre. Az Intézmény munkatársai a kiköltözés előtti és kiköltözés utáni helyzetet előkészítő, „ráhangoló” intézkedéseket megtették: A gyermekotthoni csoportok a későbbi teljes körű ellátás biztosítása érdekében 2009 elejétől maguk gondoskodnak a tisztítószerek, higiénés eszközök, tisztálkodószerek vásárlásáról, beszerzéséről. Folyamatosan biztosított hétvégi és ünnepi alkalmakkor (pl. a téli ünnepek alatt), iskolai szünetek idején a csoport főzés (étrend-összeállítás, bevásárlás stb.). Az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek számára 2009. elején megszüntették az étkezések gondozók általi szervezését, a fiatalok az élelmezésükről – a külső férőhelyen várható élethelyzetnek megfelelően – maguk gondoskodnak. Választható a saját vásárlás és főzés, illetve az intézmény konyhájának vagy más helyen hozzáférhető melegkonyhás főzés szolgáltatásnak az igénybe vétele. Szakmai munkacsoportot, szakmai műhelyt hoztak létre a gyermekotthoni csoportok vezetőiből a kiköltözés utáni, megváltozott munkafeltételek közötti munkavégzésre történő felkészülés jegyében. A szakmai műhely témái: munkarend, munkabeosztás; csoportgazdálkodás az új feltételek között; vásárlás, főzés; gyermekek kísérete; teljes körű koedukáció biztosítása, stb. A műhely rendszeresen, előzetes terv alapján, folyamatosan készíti elő a várható kiköltözéssel kapcsolatos feladatokra a munkatársakat. Az ellátás személyi feltételeinek alakulása A gyermekotthonok a 15/1998. (IV.30.) NM rendeletben a szakmai létszámra vonatkozó előírásoknak megfelelően működnek. A szakellátás intézményeiben a pszichológus biztosítása jelentett nehézséget az Aranyhíd Gyermekotthon esetében, ahol a pszichológus óraszám nem érte el a kötelezően ellátandó szintet. (2010.02.15-től sikerült főállású pszichológust alkalmazni az Aranyhíd Gyermekotthonban is). A szakmai területen változást 2009 áprilisában az intézményi, főállású szupervízor alkalmazása, illetve 2009. október 01-től a nevelőszülői hálózat szakmai vezető alkalmazása jelentett. A szupervízor jelenléte nagyon hatékony, rendszeres 65
szupervíziós lehetőséget jelent a szakmai közösség számára. Sikerét jelzi, hogy a gazdasági terület szakemberei: könyvelés, munkaügy stb. is kérték a saját munkájuk hatékonyabbá tétele érdekében a szupervíziót. Tárgyi feltételek alakulása A tárgyi feltételek terén jelentős változást az Aranyhíd Gyermekotthon Lakásotthonának teljes körű akadálymentesítése jelentett, mely 2009 január hóban megtörtént. Az intézmény központi épületének állapota folyamatos karbantartást, a gyakran előforduló kisebb-nagyobb üzemzavarok gyors elhárítását igényli. Az elmúlt évek alatt elmaradt tisztasági festések terén sikerült a lemaradást pótolni. Ugyancsak pótolták a tűzvédelmi és biztonsági berendezések hiányait, munkaruházati és munkavédelmi hiányokat, a gyermekek és kollégák biztonságát garantáló, jogszabályokban leírt eszközöket, védőeszközöket. Folyamatos cserét igényel a bútorzat, a berendezés, legnagyobb hiányosságaik ezen a területen tapasztalhatóak. Együttműködésben a Szimbiózis Alapítvány által létrehozott Szorgos Kezek közhasznú szervezettel az intézmény parkjának és füves területeinek gondozásában részt vesznek a szervezet által foglalkoztatott, sérült munkavállalók. Elhelyezési feltételek alakulása A gyermekotthonok elhelyezési feltételei nem változtak. Az intézmény Alapító okiratából 2009 szeptemberében kikerült a Martin-Kertváros, Balassa úti telephely, a korábban utógondozó otthon céljára hasznosított, 2006. óta üresen álló ingatlan. Jelentősebb változást a Nevelőszülői Hálózat helyiségei számára a korábbi stúdió helyiségeinek átalakítása jelentett. Egyes szakellátási egységek beszámolója: A.) Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon Ellátásban részesülők száma, korcsoportok szerinti megoszlása, tendenciák: 2009. december 31.-én: életkor szerinti megoszlás: 3-6 éves 6-14 éves 14 - 18 éves 18 év felett
- fő 14 fő 18 fő 4 fő
nemek szerinti megoszlás: fiú leány
- fő 36 fő
A gyermekvédelmi gondoskodás formája szerint: ideiglenes hatályú elhelyezett: átmeneti nevelt: tartós nevelt: utógondozói ellátott:
- fő 29 fő 3 fő 4 fő 66
Integráltan elhelyezett fogyatékos gyermek száma: 13 fő Tartósan beteg gyermekek száma: 1 fő 2009. évben tovább folytatódott a 13-17 éves korban – megítélésünk szerint későn – beutalt fiatalok gyermekotthoni elhelyezése. A beutalt fiatalok között továbbra is többen erkölcsi normák hiányával, szabálysértések elkövetésével maguk mögöttük kerülnek gyermekotthonba. Sajnálatos módon a későn beutalt fiatalok esetében megnövekedett a szökési napok száma (ugyanaz a fiatal többször szökik), ezzel együtt a tankötelezettség teljesítésének elmaradása. Egy-egy esetben előfordul, hogy a fiatalkorú visszamegy a családjába és ott él. 2009. évtől a rendőrség a szökött városi gyermekeket nem szállítja vissza a Gyermekotthonba. A visszaszállítás teljes egészében a Gyermekotthonra hárul, ami munkatársi többlet óraszámot jelent és többlet útiköltségeket. 2009. évben nagyon nehéz volt a gyermekotthoni megállapított létszámot (36 fő) éves szinten tartani. Továbbra is érkeznek nem csak miskolci, hanem megyei településen élő szülők gyermekei is. Változások az ellátás feltételeiben: A tárgyi feltételekben változás nem történt. Sajnos a többéves – egyes esetekben évtizedes – bútorok elhasználódtak, mind esztétikumában, mind funkcióiban egyre kevésbé biztosítják az otthonos, esztétikus feltételeket. Hasonlóan – mivel több éve nagyobb felújítás nem történt otthonunk területén – a nyílászárók (35 éves) elkorhadtak, nem zárhatók, nagy a hőveszteség. A minimális költségvetésből egyre nehezebben tudják a csoportkonyha gépeit, felszereléseit cserélni illetve felújítani. A folyamatos használat miatt a háztartási gépek is elhasználódnak, cseréjükre minimális mértékben van lehetőség. Megjegyzendő, hogy mind a konyha területe, mind a háztartási gépek, eszközök a gyermekek nevelésének alapvető háttere (életre nevelés). Ezért is szükséges az új beruházás vagy a meglévőnek a teljes felújítása. Személyi feltételekben különösebb változás nem történt 2009-ben, a pszichológus álláshelyet is sikerült végleges pszichológus végzettségű munkatárssal betölteni. A testület fiatal korára való tekintettel többen vannak azonos időben Gyesen, folyamatos helyettesítésük pár hét után sokszor nehezen oldható meg. A munkatársak egy kis részére jellemző a kifáradás, a fásultság, melyben feltételezhetően a külső telephelyre kiköltözés több éves elhúzódása is közrejátszik. A munkatársak várják a pályázat minél hamarabbi megjelenését és egy biztonságos, szépen felújított és újonnan berendezett és felszerelt otthon elfoglalását a gyermekekkel együtt. Jövőre vonatkozó célok, javaslatok: A beszámolóban már jelzett külső telephelyekre való kiköltözésre a közgyűlés által kijelölt telephelyre a TIOP 3.4.1. pályázat alapján várnak. Szakmailag, módszertanilag több éve készülnek a koedukációs elhelyezésből várható nevelési problémák megoldására, az új otthonokban jelentkező praktikus tevékenységekre való felkészülésre, pl.: teljes körű főzés, beszerzés, vásárlás. Mint 2003-tól 67
javasolják, az új telephelyen feltétlen szükségesnek tartják egy anya-gyermek együttes elhelyezést biztosító helyiség kialakítását. Több civil szervezettel van rendszeres kapcsolatuk. 2010-ben különösen hangsúlyt szeretnének fordítani - a gyerekeink érzelmi nevelése érdekében is – a város időskorúakat és fogyatékkal élőket gondozó-ápoló civil szervezetekkel való kapcsolat erősítésére. A 2007-2013. évi koncepcióban előírt, vállalt feladatok 2009. évre vonatkozó megvalósulása: •
•
•
•
2008. évben „Családon belüli erőszak – gyermekbántalmazás – mint napjaink problematikája” címmel a MGYK FRHMGY a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Salgótarjáni Képzési Központban szakmai konferenciát akkreditáltatott. A konferencia megtartására 2009. április 1-jén került sor. A konferencián a régióból 163 fő vett részt. A nagy érdeklődésre való tekintettel a FRHMGY 2009. évben ismét akkreditáltattuk a programot 2010. évre – sikeresen. A Miskolc MJ Város Közgyűlése 2007. december 13-i ülésén IX187/16.905/2007. számú határozatával döntött a Miskolci Gyermekvédelmi Központ (MGYK) külső telephelyeinek kijelöléséről: Kuti I. Általános Iskola, Sas utcai Általános Iskola, Bánki D. úti épület, Futó u. 72 sz. épületek. A TIOP 3.4.1. pályázati akcióterv alapján az MGYK érintett szakmai egységei – a számukra kijelölt épületek alapján – megkezdték a várható pályázat szakmai előkészítését, írásos anyagok összeállítását. A Sas utcai iskola helyett új telephely keresésére került sor, a kiválasztott épület a Futó utca 70. sz. A szakmai anyagok elkészültek a négy kijelölt telephelyről. A 2008. évben összeállított szakmai programtervezeteket a TIOP 3.4.1. pályázat társadalmi vitára bocsátása (2009. október) megjelenésekor a helyszín ismételt bejárásával felülvizsgálták, a tárgyi eszközök teljes körű listáját a 2009-es áraknak megfelelően aktualizálták. Az így elkészített szakmai tervezést a fenntartó részére megküldték. A FRHMGY a kiköltözés szakmai előkészítése érdekében az MGYK szakmai egységeinek bevonásával szakmai felkészítéseket szervezett a nevelők és gyermekfelügyelők részére és rajtuk keresztül a gyermekeket is előkészítették az új otthonaikba való költözésre, s az ottani megváltozott feladatokra, pl.: önálló főzés, koedukáció, beszerzés, közlekedési szabályok, saját kert, stb. Sajnos az előkészületek a pályázat visszavonásával kissé megrekedtek! Az MGYK Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon együttműködve a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Karral közreműködött az „Igazságügyi mediátor” képzés előkészítésében. A képzést a Miskolci Egyetem szenátusa akkreditálta. A 2 féléves képzés PR munkáját a városban és a régióban a FRHMGY saját információs rendszerén propagálja a szakmai érdeklődők felé. A képzés a Miskolci Egyetemen megkezdődött, a 2008/2009-es tanévben a FRHMGY-ból 3 fő felvételt nyert és sikeresen elvégezte a szakirányú továbbképzést, melyet a TÁMOP 5.2.5. pályázati forrás elnyeréséből részben támogatott. 2008. évben a tereptanári felkészítés módszertani előkészítésével kapcsolatban a MGYK FRHMGY – a régió gyermekotthonainak bevonásával – szakmai anyagot készített, melynek feldolgozása, értékelése folyamatban van. A MGYK FRHMGY 2008. évben írásbeli megállapodást készített elő és 2009. márciusában aláírásra került a Debreceni Egyetem Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolai Karával, az egri Eszterházy Károly Főiskolával tereptanári feladatok 68
•
•
•
•
megvalósítására, közös pályázatok és kutatásokban való együttműködésre. Az együttműködés alapján 2009. évben a FRHMGY-ban a Debreceni Egyetem részéről 3 fő hallgató, az egri Eszterházy Károly Főiskola részéről 2 fő hallgató vett részt egybefüggő terepgyakorlaton. A Karrina Szakképző Iskolából 2009. évben 12 fő vett részt terepgyakorlaton. A város gyermekvédelmi alap- és szakellátásának intézményrendszerének átalakulása, hazai és uniós pályázatokon való részvétel, jogszabályokban előírt dokumentumok változtatásainak naprakész biztosítása, a fenntartói felügyeleti, irányítási-ellenőrzési munka továbbra is szükségessé teszi a gyermekvédelmi szakreferens álláshely biztosítását. A MGYK korszerűsítésével együtt létrehozandó városi nevelőszülői hálózat előkészítésével kapcsolatban a FRHMGY 2009. évben a Fővárosi TEGYESZel – 2009. márciusában személyes kapcsolatot vett fel, mely szakmai együttműködés alapján készítette el a FRHMGY a „Nevelőszülői hálózat Miskolc városban” címmel a városi szakmai koncepciót, annak tartalmi, szervezeti, személyi feltételeit, működésének összehasonlító gazdaságossági mutatóit. A nevelőszülői koncepció tervezetet a FRHMGY a fenntartó részére megküldte. Miskolc MJ Város Közgyűlésének VI-167/31.939/2009 sz. határozata alapján létrehozandó nevelőszülői hálózat gyakorlati megvalósításában is végig közreműködött. A 2004. évben kezdeményezett nevelőszülői hálózat megkezdte gyakorlati működését, mely a város gyermekvédelmi szakellátásának szakmai bővítését és lehetőségeinek továbbfejlesztését segíti elő. Továbbra is szükségesnek ítélik a Miskolc MJ Városban létrehozandó Miskolc Városi Gyermekvédelmi Szakszolgálat kialakítását s ezzel teljessé válna a gyermekvédelmi szakellátás törvényi követelményei. 2009. évben a TÁMOP 5.2.5. pályázat elnyerése (17,5 millió Ft) lehetővé tette 12 fő részére a csoportos szupervízió megvalósítását. 2010-ben újabb 12 fő számára lesz lehetőség a folytatásra. További csoportok pénzügyi forrásainak biztosítása szükséges! A városban működő gyermekvédelmi intézmények közös feladatai, azonos problémáinak megoldási javaslatai: a. A város gyermekjóléti és gyermekotthoni módszertani intézményei az alapés szakellátás együttműködése érdekében együttműködési megállapodást dolgoztak ki. A megállapodás értelmében – 2007. évben elkezdődött, 2009. évben folytatódott az alap- és szakellátás szakembereinek szakmai műhelymunkája a következő területeken: Alap- és szakellátás intézményeiben dolgozó családgondozó munkakörök munkaköri leírásainak kölcsönös felülvizsgálata, értelmezése, kompetencia határok megjelölése, az együttműködés területei, az információk átadása konkrét formáinak kidolgozása, esetmegbeszélések. b, A jogszabályi követelményeknek megfelelően – szakmai műhelymunka során egyeztetésre került a gyermekek felülvizsgálatával, családba történő visszahelyezésükkel kapcsolatos előkészítő munka összehangolása, a kölcsönös szakmai feladatok egyeztetése. c, A családon belüli erőszak megelőzése, kezelése érdekében több szakmai – egyeztető – megbeszélésre került sor 2009. évben is az alap- és szakellátás intézmény munkatársai között. A munka szervezésébe és a szakmai munkába is bekapcsolódtak civilszervezetek is. d, A megállapodás értelmében közösen került sor szakmai rendezvények szervezésére. Az alap- és szakellátás módszertani intézményei által szervezett továbbképzéseken, tanfolyamokon, tréningeken az intézmények 69
munkatársai kölcsönösen részt vettek, azokon kölcsönösen előadásokat tartottak. A 9/2000. jogszabály képzési követelmények teljesítése Miskolc városban folyamatos. e, Az alap- és szakellátás együttműködési tartalmi kérdései között szerepeltették 2009. évben az 1997. évi XXXI. törvény 17 §-ban megfogalmazott gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének eredményeit, hiányosságait, funkció zavarait. f, 2009. évben az együttműködés során – több gyermekjóléti szolgálattal, helyi önkormányzattal, rendőrséggel - elemezték a gyermekotthonokból engedély nélkül eltávozott gyermekek és fiatalok problémáit, eltávozásuk okait, a távollét alatt elkövetett cselekményeiket, a megelőzés lehetőségeit. 2009. évben az SZMI irányításával tovább folytatták a gyermekvédelmi szakellátásban elhelyezett fiatal felnőttek, utógondozott fiatalok helyzetének felméréséhez készített „Utógondozott fiatalok életminősége” című Adatlapok szempontjainak elkészítését. A MGYK FRHMGY a tervezeti szinten elkészített Adatlapok felmérésében 2009. évben aktívan részt vett. Az utógondozott fiatalok életminőségének felmérése, helyzetük javítása, életminőségük változtatása érdekében kidolgozandó módszerek összefüggésben történnek az „Út a munkához” országos programmal, a szociális és munkaügyi szervezetek együttműködésével, mely programba a korábban kikerült fiatalok munkába helyezésének elősegítésével bekapcsolódtak. A MGYK FRHMGY szoros szakmai együttműködést alakított ki a következő civilszervezetekkel: Drogambulancia Alapítvány, Dr. Hilscher Rezső Közalapítvány, B-A-Z Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány, Napfényt az Életnek Alapítvány. Az együttműködés területei: szakmai előadások, tréningek tartása gyermekeknek, felnőtteknek (pl.: DADA, Bűnmegelőzési alapismeretek, Gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése, alternatívák az agresszió ellen). 2009. évben aktívan bekapcsolódtak a Miskolci Drogambulancia által pályázat útján nyert drogprevenciós tevékenységekbe. A foglalkozásokon 10-15 fővel vettünk rendszeresen részt. A MGYK FRHMGY 2009. évben a következő szakmai tanfolyamok minősítését, akkreditációját nyújtotta be az NSZFI Salgótarjáni Képzési Központba, melyeket elfogadtak, sikeresen átestek a minősítési eljáráson, melyek a 2010. évi képzésitovábbképzési programokat jelentik: - „Családon belüli erőszak – gyermekbántalmazás, mint napjaink problematikája” konferencia, 5 kreditpont - „Még mindig nem késő – Európai uniós pályázatok készítése és írása a gyakorlatban” tanfolyam, 30 kreditpont - „Gyermekotthoni szolgáltatások fejlesztése és módszertanának korszerűsítése, a szakmai munka hatékonyságának növelése” szakmai műhely, 10 kreditpont - „Kapcsolódó pontok erősítése, fejlesztése, korszerűsítése a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai között” szakmai műhely, 10 kreditpont A következő, korábbi tanfolyamok meghosszabbítása: - „Bűnmegelőzési alapismeretek gyermekotthoni nevelők, gyermekvédelmi asszisztensek, gyermekfelügyelők részére” 30 kreditpont 70
-
„Drogprevenció alapvető kérdései gyermekotthoni nevelők, gyermekvédelmi asszisztensek és gyermekfelügyelők részére” 35 kreditpont „A szülőpótló nevelés pszichológiai sajátosságai” 45 kreditpont „Mediáció a gyermekvédelemben - alapismeretek” 40 kreditpont
A FRHMGY által akkreditált – kreditpontot érő – szakmai konferenciákon, tanfolyamokon, tréningeken 2009. évben 213 fő vett részt. Az elégedettségi vizsgálatok egyértelműen alátámasztják, hogy a gyermekvédelmi szakma igényli és várja a gyakorlatban is hatékonyan alkalmazható és korszerű ismereteket, kompetenciákat nyújtó továbbképzéseket. 2009. évben az ország további 3 régiójában létrejöttek – pályázat útján – a gyermekotthoni módszertani intézmények. A FRHMGY a Miskolcon kialakított módszereket 2009. évben több szakmai látogatás, tapasztalatcsere során adta át az újonnan létrejött gyermekotthoni módszertani intézményeknek. A „miskolci modell” így elterjedt az ország egész területén. A családon kívül élő gyermekotthoni gyermekek részére a TÁMOP-5.2.5. pályázat elnyerésével „Kerti parti szülőkkel” címmel egész napos szülő-gyermek találkozót rendeztek 2009. szeptember hónapban a Gárdonyi Géza Művelődési Ház parkjában. Az egész napos rendezvényen vidáman szórakoztak, beszélgettek, egy-egy esetben „ismerkedtek” a meghívott és meghatódott szülők A rendezvény sikerére való tekintettel a Fruska Gyermekotthon a folyamatos szülői találkozások mellett a „kerti parti szülőknek” programot hagyománnyá szeretné fejleszteni. Az MGYK FRHMGY 2009. évben az AVP (Alternatívák az Agresszió ellen) Magyarországi Egyesülettel együttműködve előkészítette „Az Alternatívák az Agresszió ellen” 30 órás alap tréning Miskolcon való megvalósítását. 2009. áprilisában 14 fő részére szerveztük meg a tréninget költségmentesen. A tréninget a 14 fő eredményesen elvégezte. Megítélésünk szerint a meg- növekedett agresszióra való tekintettel további megelőző felkészítő tréningekre van szüksége a munkatársaknak. A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara 2008. évben „pszicho-patrónus” címmel szakirányú továbbképzés alapítására és indítására kapta meg az engedélyt az Oktatási Hivataltól (OH). A képzés célcsoportja elsősorban a gyermekvédelmi alapés szakellátásban dolgozó munkatársak. A ME Állam és Jogtudományi Kara kérte a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatását a képzésen résztvevők költségtérítésének támogatására. A szakirányú továbbképzés indítása 2009. szeptember hónapban megtörtént. A MGYK FRHMGY a tematika és a terepgyakorlatok követelményeinek kidolgozásában működött közre. A képzésre a Fruska Gyermekotthonból 2 fő nyert felvételt, akik az első félévet eredményesen elvégezték. A MGYK FRHMGY 2009. évben pályázatot nyújtott be Miskolc MJ Város Szociális Alapjára. A pályázaton nyert 200.000 Ft biztosította a gyermekotthoni gyermekek részére a kézműves foglalkozásokhoz szükséges anyagok és eszközök beszerzését. A foglalkozásokon rendszeresen 10-15 fő vett részt 2009. évben. A foglalkozások segítették a résztvevő gyermekek kézügyességének, szépérzékének fejlesztését. 71
A TÁMOP 5.2.5. „Gyermekek és fiatalok integrációs programja” pályázatra benyújtott projektje 17.527.044 Ft-t nyert 2008. évben, melynek felhasználására 2009. évben került sor. Az elnyert pályázati forrásból lehetőség nyílt a Fruska Gyermekotthon és az MGYK többi gyermekotthonaiban élő gyermekeinek és fiataljainak 2009. évben folyamatosan a következő tevékenykedtetéseken és foglalkozásokon való részvételre: lovasterápia, kutyaterápia, fazekas foglalkozások, kalandtúra tábor a Bükkben, önismereti tréning, drámapedagógia és táncterápiás foglalkozások. A foglalkozásokon a gyermekek és fiatalok örömmel és lelkesedéssel vettek részt. A program 2010. évben is folytatódik.
A MGYK FRHMGY az NFU II., TÁMOP, TIOP, ÉMOP, IRM pályázatokról rendszeres tájékoztatást nyújt a Gyermekotthoni Morzsák és a Honlapon keresztül a régió gyermekotthonai részére. Szükség és igény esetén szakmai segítséget nyújt a pályázatok elkészítéséhez. A MGYK FRHMGY – elsősorban az utógondozói ellátásban részesülő fiatalok munkába helyezése érdekében folyamatos kapcsolatot tart az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Miskolc Városi Kirendeltségével, valamint a Képzési Központtal (Pereces). A fiatalok részt vesznek álláskeresési tréningeken, munkahelyi ismeretek műhelymunkán, továbbképzéseken. Sajnos a jelenlegi helyzetben még nagyobb nehézséget és gondot jelent az állami gondoskodásból kikerülő fiatalok munkába helyezése. Szakmaszerzés biztosítása érdekében fiatalok beiskolázása történik a MIOK ingyenes képzéseibe. A MGYK FRHMGY az „Út a munkához” országos program keretében felvette a kapcsolatot az Iránytű Szociális Szolgálat családsegítő csoportjával a korábban utógondozásból kikerült – ma már családos, RSZS-es – fiataljaik programba való bekapcsolása érdekében, melyet a CsSK programjaira is szeretné kibővíteni. A téma fontosságára való tekintettel a FRHMGY család-utógondozója az utógondozottak pályaorientációja és pályaválasztásának gyakorlati előkészítése érdekében „Mi legyek, ha nagy leszek” címmel módszertani anyagot készített. A gyakorlat orientált szakmai anyag a Miskolc MJ Város Szociális Munka Hete rendezvényén a „Jó gyakorlatok Miskolcon” címmel a Hilscher Rezső Közalapítvány által meghirdetett pályázaton első helyezést ért el. A MGYK FRHMGY által kidolgozott és 2006. évtől bevezetett „Minőségfejlesztési Program” gyakorlati megvalósítása – eredményeinek, hiányosságainak értékelése – folyamatos. 2009. évben is több megye gyermekotthona érdeklődött és személyes tapasztalatokat szerzett a „Miskolci Gyermekotthoni Minőségfejlesztési Programról” A miskolci tapasztalatok alapján az ország több gyermekotthonában megvalósították a minőségfejlesztési programot. A MGYK FRHMGY és az Aranyhíd Gyermekotthonok 2006. évben kidolgozták a gyermekotthonon belüli „anya-gyermek” együttes elhelyezésének szakmai, személyi, tárgyi feltételeit, melyet a fenntartó részére megküldtek, a koncepció függelékében megjelent. Javasolt az MGYK korszerűsítésével – külső telephelyekre kiköltözés során – megvalósítani, feltételeit a pályázatban rögzíteni. 72
A MGYK FRHMGY a 2004-2006. és a 2007-2013. évi városi gyermekvédelmi koncepcióból kapott feladatokat – együttműködve a fenntartóval, gyámügyi osztállyal, a város alap- és szakellátási intézményeivel, hatóságokkal a feladatokat a határozatokban megjelölt határidőre 2009. évben is végrehajtotta. Szükséges, hogy a több éven keresztül – többször önhibáján kívül – nem teljesített feladatok pl.: MGYK korszerűsítése, külső telephelyekre kiköltözése, stb. – a kiírandó TIOP-3.4.1. pályázattal összhangban teljesüljenek. B.) Aranyhíd Gyermekotthon Az ellátásban részesülők (2009.december 31-i állapot)
Gyöngybölcső Gézengúzok Lakásotthon Összesen
2009-ben távozott 8 6 5 19
2009-ben érkezett 8 6 8 22
2009.dec. 31. 13 12+1fő 11 36
3 év alatti 1 1
3-6 éves 1 1
6-10 éves 2 2
10-14 éves 1 4 1 6
14-18 éves 6 7 5 18
Az életkori összetétel nagymértékben eltolódott a 14-18 év közötti korosztály felé. A beutalt fiatalok között nem ritka a saját osztályában 4-5 évvel túlkoros tanuló. Ezt az általános iskola nem tolerálja, a magántanulói státuszt szorgalmazzák. Míg a korábbi években a szakmaszerzés volt a cél a nagykorúság eléréséig, úgy jelenleg a 8 általános iskolai osztály elvégzésére is motiválatlanok maradnak a serdülőkorban, vagy a nagykorúság küszöbén beutalt fiatalok. A megszűnt megyei fenntartású gyermekvédelmi intézményből áthelyezett gyerekek (8 fő) közül egyetlen volt csak, aki nem szökött el, 4 gyakorlatilag semennyi időt nem töltött el az intézményben. Magas volt az év folyamán a bűncselekmények elkövetéséből következő eljárások száma. A bűncselekmények jó részét a bekerülés előtt követték el a fiatalok. (1 fő javítóintézeti nevelését, 1 fő fogház büntetését tölti.) Alacsony a morális értékrend, egyre nagyobb ellenállásba ütközik a fiatalok motiválása és kimozdítására irányuló kezdeményezés. Személyi feltételek: A nyugdíjazás miatt megüresedett álláshelyek betöltésre kerültek szakképzett dolgozókkal, üres álláshely jelenleg nincs az otthonban. Tárgyi-elhelyezési feltételek: A bútorzat elhasználódott. A fiú csoportban minimálisan 12 db ágy vásárlása alapvető szükséglet lenne, melyet költségvetésünkből biztosítani nem tudnak. Az esztétikusabb megjelenéshez további anyagi fedezet hiányzik. A Lakásotthonban az akadálymentesítést az önkormányzat 2009-ben elvégezte. Az Aranyhíd Gyermekotthon rövid távú tervei 1. Tervezik a kapcsolatfelvételt az Idősek Otthonában élő jó mentálhigiénés állapotú, magányos „nagymamákkal” és „nagypapákkal”. Az intézmény vezetőjének és 73
18 év feletti 3 5 18
mentálhigiénés munkatársainak segítségével közös teadélutánok, beszélgetések, közös ünnepek, családias légkör megteremtése a cél,a két generáció egymáshoz való közelítése, mentális támogatása. 2. A Miskolc városi védőnői szolgálat segítségével folyamatosan felvilágosító előadások, vetítések, esetmegbeszélések az aktuális korosztály bevonásával a nem kívánt terhesség megelőzése érdekében. Ennek keretében sor kerülhet, rendelőintézet, kórházi osztály meglátogatására is. C.) JUNIOR Gyermekotthon A Junior Gyermekotthon engedélyezett férőhelyeinek száma 36 fő Gyermek létszám 2010. 03. 01-jén 37 fő Az ellátásban részesülők korcsoportok szerinti megoszlása: 3- 6 éves: 1 fő (óvodás) 6- 10 éves:
2 fő
10- 14 éves:
7 fő
14- 18 éves:
16 fő
18 év felettiek:
11 fő
Tendenciák a) 2009. és 2010. évben érkezett gyermek:
11 fő
Ebből: Vérszerinti családból érkezett:
3 fő
Nevelőszülőktől:
5 fő
Egyéb helyről (GYÁO, családba fogadás) érkezett:
3 fő
b) Életkor szerinti megoszlás (az Otthonba kerüléskor): 10- 14 éves: 5 fő 14- 18 éves: 6 fő (ebből 2 fő 17 évesen) Az elmúlt évekhez viszonyítva tapasztalható, hogy egyrészt a gyermekotthonba kerülést sok éves nevelőszülői ellátás előzi meg, másrészt egyre több a 14 éves vagy annál is magasabb életkorú gyerekek száma Ezen gyermekek beiskolázása gondot, problémát okoz, mert osztályukban több évvel túlkorosak, emellett igen nagy lemaradással küzdenek. Az iskolák legtöbb esetben szorgalmazzák ezeknél a gyerekeknél a magántanulóságot, ami a gyermek szempontjából nem megfelelő megoldás.
74
Személyi feltételek: Az otthon dolgozói közül az elmúlt évben 3 fő nyugdíjba ment, helyükre új munkatársak kerültek, akik könnyen gyorsan beilleszkedtek a közösségbe. A 3 fő közül ketten már dolgoztak korábban gyermekotthonban, így nem ismeretlen előttük a gyermekvédelmi munka. Tárgyi feltételek: A Junior Gyermekotthon mindhárom csoportja rendelkezik a jogszabályi előírásoknak megfelelő helyiségekkel, bútorzattal, eszközökkel. Gondot jelent viszont a gépek, bútorok folyamatos cseréje, pótlása, pedig erre nagy szükség lenne. A tárgyi eszközök nagy igénybevételnek vannak kitéve, 12 fős „családot” kell kiszolgáljanak folyamatosan, így sajnos hamarabb tönkremennek, elromlanak, de a szűkös költségvetés csak igen minimális mértékben teszi lehetővé ezek pótlását. Az otthonban folyó nevelőmunka hatékonyabbá, eredményesebbé tétele érdekében a munkatársak igyekeznek bővíteni szakmai ismereteiket, keresik a korszerű pedagógiai- pszichológiai eljárásokat illetve azok alkalmazását a napi gyakorlatban. Rendszeresen részt vesznek különböző képzéseken, folyamatosan igénylik és igénybe veszik a főállású pszichológus segítő munkáját. A dolgozók pszichés terheinek csökkentésében, személyiségük „karbantartásában”, a kiégés, az érdeklődés elvesztésének elkerülésében nagy szerepe van a szupervíziós képzésnek. Az Intézmény megteremtette ennek lehetőségét főállású szupervízor alkalmazásával, akinek segítségét a Junior Otthon dolgozói közül sokan örömmel fogadják. Jövőre vonatkozó célok, javaslatok, elképzelések A város vezetése a 2007. december havi közgyűlésen határozatot hozott az intézmény szakmai egységeinek külső telephelyeken történő elhelyezésére. Az ehhez szükséges anyagi fedezetet pályázat útján tervezte biztosítani. A kijelölt épületet többször is megnézték, gyermekotthoni célnak megfelelő átalakításra, felújításra, berendezésre, felszerelésre írásban adtak szakmai javaslatot.
V./ Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések A korábban lezajlott szervezeti változás szerint a Gyámügyi Osztály az Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály egy osztályaként működik. A Gyámügyi Osztály egyik csoportja a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Csoport a jegyzői gyámhatósági feladatokat látja el, a másik csoport a Városi Gyámhivatal. A Gyermek- és Ifjúságvédelmi Csoportnál 2009. évben 1.633 alapszámon iktatott ügyet, 3.520 alszámon iktatott ügyet, összesen 5.153 ügyet intézett a feladatot ellátó két gyámügyi ügyintéző, ennek kapcsán 1.528 határozatot és 173 végzést hoztak.
75
2009. évben 143 gyermeket vettek védelembe, melynek okai -
Elsősorban a gyermek ellátása során jelentkező problémák domináltak /testi tisztaság hiánya, élelmezés hiánya, megfelelő lakás hiánya/ másodlagosan a gyermek oldalán megnyilvánuló magatartási probléma /iskolai hiányzás, drogozás, erőszakos viselkedés stb./ harmadsorban a szülőnek felróható nevelési hiányosság /felügyelet hiánya, a gyermek teljes magára hagyása /
2009 év december 31-én 151 védelembe vett kiskorút tartottak nyilván, akik esetében a védelembe vétel felülvizsgálata folyamatosan történt, a védelembe vétel megszüntetésére ritkán, vagy a gyermek nagykorúvá válása miatt került sor. A jegyzői hatáskörben dolgozó gyámhatóság gondoskodik a felügyelet nélkül maradt, vagy súlyos veszélyhelyzetbe került gyermek azonnali kiemeléséről a családból és ezzel egyidejűleg ideiglenes hatályú elhelyezéséről. 2009. évben 52 gyermek vonatkozásában került sor ideiglenes hatályú elhelyezésre a jegyzői csoportnál, melynek oka leggyakrabban, hogy -
az anya szüléskor lemondott gyermekéről, nem kívánta a kórházból hazavinni, a rossz életkörülményeken a szülők segítség ellenére sem tudtak/akartak változtatni, elsősorban nagy számban vonatkozik ez továbbra is a Fészekrakó programban résztvevő családokra, akiknek rendszeres jövedelmük nincs, a hitelek felvétele után sem a hiteltörlesztést, sem a rezsiköltségeket nem tuják fizetni, a beköltözést követően szinte azonnal megindul ellenük a végrehajtási eljárás
VI./ Gyámhivatal hatósági intézkedései, feladatai A Gyámügyi Osztály Gyámhivatali Csoportja, mint Városi Gyámhivatal 2009 évben 5079 főszámon iktatott és 14442 alszámon iktatott Összesen 19521 számú ügyirattal foglalkozott, 11 ügyintézővel, akik feladatellátásuk során 5.625 határozatot hoztak. Az ügyintézők az alábbiakban részletezett ügykörökben intézkedtek 2009 évben: a./ a gyermekek védelme érdekében 41 gyermeket helyeztek el ideiglenes hatállyal, ebből 20 gyermeket harmadik személynél / hozzátartozónál, nagyszülőnél vagy alkalmas más személynél/ 10 gyermeket nevelőszülőnél, 11 gyermeket pedig gyermekotthonban. 2009. december 31-én 311 átmeneti nevelésben nyilvántartott gyermek volt, valamint 5 tartós nevelésbe vett gyermek.
76
b./ A pénzbeli ellátások közül a gyámhivatal hatáskörébe tartozik a gyermektartásdíj megelőlegezése, valamint az otthonteremtési támogatás. Ezeket a megállapított pénzbeli ellátásokat az önkormányzat megelőlegezi, de kifizetése a központi költségvetés terhére történik. - A gyermektartásdíj megelőlegezésében 2009. évben 161 gyermek vonatkozásában indult eljárás, melyből 107 gyerek esetében kerül sor a gyermektartásdíj megelőlegezésére. - Az otthonteremtési támogatásnak az a célja, hogy az átmeneti, illetve a tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását vagy tartós lakhatását elősegítse. Az otthonteremtési támogatást igénybevevők száma még mindig messze elmarad a lehetségestől. Sok a visszavont kérelem, sok fiatal felnőtt nem veszi fel a kapcsolatot a kirendelt utógondozóval,sok időt vesz el az ügyintézőtől a rábeszélés, agitálás, de a fiatalok többsége még így sem meri felvállalni az önálló életkezdést. 2009 évben 23 fiatal felnőtt részesült otthonteremtési támogatásban. c./ A gyermek családi jogállásának rendezése érdekében a gyámhivatal teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot 159 esetben vett fel, 7 esetben járult hozzá a családi jogállás rendezésére irányuló per megindításához és egyidejűleg eseti gondnokot rendelt. 53 esetben hozott képzelt apa megállapítására irányuló határozatot az anya kérelmére. A családjogi helyzet rendezése az utóbbi időben azért vált hosszadalmassá, mert sorozatosan előfordult, hogy az anya az újszülöttel közvetlenül a szülést követően elköltözött, de új címe ismeretlen, ezért a védőnői hálózat segítségét kell igénybe venni, hogy nyilatkoztatása megtörténhessen. d./ Az örökbefogadással kapcsolatban a gyámhivatal dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról, dönt a gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánításáról, dönt az örökbefogadás engedélyezéséről, a felek közös kérelme alapján dönt az örökbefogadás felbontásáról, és kérelemre felvilágosítást adhat a vérszerinti szülők adatairól. 2009. évben az engedélyezett örökbefogadások száma jóval magasabb volt a korábbi évekhez képest 23 esetben történt meg, 14 gyermeket nyilvánított a Gyámhivatal örökbe fogadhatónak a tárgyévben, valamint 14 szülőpárt nyilvánított örökbefogadásra alkalmasnak. e./ A gyámhivatal a szülői felügyeleti joggal kapcsolatosan 205 esetben döntött a gyermek és a szülő, nagyszülő és egyéb jogosult közötti kapcsolattartásról. A kapcsolattartási ügyek szabályozása egyre bonyolultabb, a szülők közötti viszony egyre ellenségesebb, a folyó kapcsolattartások nagy része a szülők között háborúskodásig fajul, ahol nem a gyermek érdekét tekintik elsődlegesnek. f./ A gyámsággal és gondoksággal kapcsolatosan a gyámhivatal egyre több olyan gondnokolt ügyét kezeli, ahol egyáltalán nincs hozzátartozó, vagy ha van, alkalmatlan a gondnoki feladatok ellátására, ezért hivatásos gondnokot kell igénybe venni.
77
Miskolc Városban 7 fő hivatásos gondnoki státusz van. A hivatásos gondnokok megbízási szerződés alapján végzik tevékenységüket, egy gondoknak 25-30 gondnokoltja van. 2009 évben 650 gyermek állt gyámság alatt, valamint 744 fő állt gondnokság alatt. Nőtt azoknak a gondnokoltaknak a száma, akiknek lakhatása nem megoldott, sürgős szociális/elmeotthoni elhelyezése van szüksége, aminek intézése és a bekerülés sokszor 3-5 évet vesz igénybe. g./ A Városi Gyámhivatal a vagyonkezeléssel kapcsolatban dönt a gyermekek és gondnokoltak készpénz vagyonának elhelyezéséről, az ingatlan, ingóvagyon és bérlakás elidegenítéséhez, megterheléséhez kapcsolódó jognyilatkozat érvényességéhez szükséges jognyilatkozat jóváhagyásról, rendszeres felügyelet alá vonhatja a vagyonkezelést, ha a szülők e tekintetben kötelességüket nem teljesítik. Továbbra is az a tendencia érezhető, hogy a kiskorúak vagyoni ügyében összetettebbé váltak a kérelmek, több kiskorú vagyonát kívánják a legváltozatosabb jogi formában felhasználni, bár az ügyek száma az év második felében jelentős mértékben csökkent ezen a területen 2009 évben 258 esetben került sor szülői jognyilatkozat jóváhagyására. Összességében 3992 ingó-és ingatlan vagyonnal rendelkező kiskorút tartanak nyilván. h./ Mindezek mellett a városi gyámhivatal 25 esetben indított pert gyermek elhelyezése iránt, folyamatosan indított pert a gondnokság felülvizsgálata tárgyában, 21 esetben kezdeményezett büntetőeljárást kiskorú veszélyeztetettsége és egyéb, a kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt. A hatósági feladatok ellátásának nehézségei A Gyámügyi Osztály mindkét csoportjában a statisztikai számokból is láthatóan évek óta komoly nehézséget jelent az alacsony ügyintézői létszám. A heti három napi ügyfélfogadás mellett az ügyintézők postáznak, gépelnek, „szerelnek”, így gyakorlatilag kevés idejük marad a beérkezett, egyre növekvő és egyre bonyolultabb, és szövevényesebb ügyirat mennyiség feldolgozására, amit jelentős mértékben megnehezített a 2004. évi CXL. törvény /KET./ legutóbbi módosítása során bekövetkezett számos változás, mindez a munka minőségének rovására megy. Az ügyintézői létszám kérdésének megoldása – annak ellenére, hogy a tényeket minden évi beszámolóban jelezik – várat magára. Az Osztály tárgyi feltételei romlottak, a Hatósági és Ügyfélszolgálati Főosztály Anyakönyvi Csoportjának a Miskolc, Petőfi u. 1-3. sz. alatti épületbe történő átköltözésével, mivel több ügyintéző került egy szobába. Az összezártság azt
78
eredményezte, hogy megnőtt az ügyfelek várakozási ideje, hiszen az ügyek bizalmas jellegére tekintettel mások jelenlétében az érintett személyek nem nyilatkoznak.
VI. A felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések és tapasztalataik 1. A Miskolci Családsegítő Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központban az Észak-Magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatal Miskolci Kirendeltsége, valamint felkérésükre a Szociális és Munkaügyi Intézet végzett 2009 évben törvényességi és szakmai ellenőrzést. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető helyettese és az alapellátási referens szakmai látogatáson járt az Intézményben, mely során megismerkedtek az intézménnyel és a gyermekjóléti szolgáltatás aktuális kéréseiről egyeztettek. 2. Az Észak-Magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2009. 05.26-án szakmai ellenőrzést végzett a Miskolci Gyermekvédelmi Központ Gyermekek Átmeneti Otthonában. Az ellenőrzés vizsgálta a személyi, tárgyi feltételeket, az ellátottak létszámadatait, a szakmai tevékenységet, családgondozást, a dokumentumokat és nyilvántartásokat, a kötelezettségek teljesítését, szolgáltatásokat, gazdálkodást és térítési díjat valamint a minőségbiztosítás elemeit. Az ellenőrzési összefoglaló a következőket állapította meg: A Miskolci Gyermekvédelmi Központ Gyermekek Átmeneti Otthonában a tárgyi, személyi feltételek a jogszabályi előírásoknak megfelelnek. A működéshez szükséges alapdokumentumokkal az átmeneti otthon rendelkezik, a nyilvántartások vezetése naprakész, rendezett. A vizsgálat hiányosságként a munkatársak részére csak részben biztosított munkaruha ellátást állapította meg. A hiányosság megszüntetését a fenntartó hatáskörébe utalta. A felmerült probléma megoldása érdekében felvették a kapcsolatot az illetékes főosztállyal. 3. 2009. év májusában és júniusában összesen két szakmai ellenőrzés történt az otthonban. Az Észak-Magyarországi Regionális Államháztartási Hivatal Szociális és Gyámhivatala mellett a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthona ellenőrizte az átmeneti otthont. A Gyámhivatal vizsgálata során mindent rendben talált, a törvényi előírásoknak megfelelően működik az otthon. Az Országos Módszertani Otthon kérdőíves technikát használt az ellenőrzése során, melynek eredményeként megállapítást nyert, hogy a szakmai munka demokratizálódott, fejlődött. Átgondolásra ajánlották a kompetenciahatárok tisztázását, valamint a gondozottak szerepének tudatosítását. Összességében mindkét ellenőrzés pozitív eredménnyel zárult, mind a személyi, mind a tárgyi feltételeket megfelelőnek találták.
79
VIII. A jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása 1. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének a Miskolci Gyermekvédelmi Központ kiváltására, kiköltöztetésére vonatkozó határozatai jelenleg is hatályosak, érvényesek. E határozatoknak megfelelően továbbra is készülnek az intézmény kisebb épületekben, humanizáltabb és a jogszabályoknak teljes körűen megfelelő elhelyezésére, a gondozottak számára magasabb életminőséget és családiasabb elhelyezést biztosító épületekbe költözésre. Ennek szellemében folytatják a szakmai műhelymunkát, és 2010. tavaszán elvégzik az intézmény kompetencia-alapú átvilágítását. Ennek segítségével a pszichológusok és a mentálhigiénés szakember mind a gyermekek, mind a kollégák között hatékonyan tudják a változással kapcsolatos érzelmeket, várakozásokat, félelmeket mérni és a probléma ismeretében kezelni. Az intézményhálózat átalakítása, kialakítása terén célszerűnek tartják, ha az új épületek, új telephelyek kialakítása ügyében továbbra is a rendszeres egyeztetés, a gyors információáramlás és a szakmai vélemények, álláspontok megjelenésének lehetősége biztosított lesz. A Miskolci Gyermekvédelmi Központ szakmai közösségei készülnek az átalakulásra, az új épületekben és az új telephelyeken a megváltozott feltételek közötti munkavégzésre. 2. A Nevelőszülői Hálózat fejlesztése, a nevelőszülő jelöltek toborzása, szűrése folyik. Meg kell teremteni a további képzések anyagi hátterét, 2010-ben további tanfolyamokat lehet indítani, a hálózat működési engedélyének megkérése után a gyermekek kihelyezését, a megyei fenntartású intézményrendszerből a városi nevelőszülői hálózatba történő átirányítását megkezdeni. Az átalakítás egyik elemeként célszerűnek tűnik az Utógondozó Otthon jelenlegi formája helyett külső férőhelyként történő üzemeltetése, az itt felszabaduló személyi és tárgyi feltételek az átalakulás más területein jól hasznosíthatók. 3. Miskolc Megyei Jogú Város gyermekvédelmi intézményrendszerét teljessé tenné és hatékonyabb, szakmailag is előrelépést jelentő változását jelentené a városi gyermekvédelmi szakszolgálat létrehozása és működtetése, mely a megyei gyermekvédelmi rendszerről történő végleges függetlenedés garanciáját biztosítaná.
IX. Bűnmegelőzési program Bűnmegelőzési tevékenység 2009. évben is a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiában megfogalmazott elvek és az ehhez kapcsolódó cselekvési programok célkitűzései mentén történt. Ennek alapján kiemelten fontos terület az „erkölcsi veszélyzónában lévő gyermek- és fiatalkorúak bűnelkövetővé és áldozattá válásának megelőzése”. Itt elsősorban a hátrányos helyzetű, iskolából kimaradt, képzettséggel nem rendelkező gyermek- és fiatalkorúak a célcsoport. A cél elérésében kiemelt szerepet kapott a szakmai és civil szervezetek közötti koordináció és a kortárs-segítők képzése, bevonása. 80
Természetesen a fenti célkitűzéseket a helyi feladatokra vetítve, Miskolc város közbiztonsági és bűnmegelőzési stratégiájában és a IV-88/31.528/2009. sz. közgyűlési határozat alapján végezték. A megelőző munka mennyiségét és minőségét alapvetően az egyre szűkülő helyi és központi (pályázati) források határozták meg. Önkormányzati szinten pályázati forrás nem volt, egyedül a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működtetésére állt rendelkezésre anyagi forrás. A Miskolci Családsegítő Szolgálat „Legyetek jók, ha tudtok” című komplex bűnmegelőzési modellprojekt megvalósítását az önkormányzat 1 millió Ft-tal támogatta. A Miskolci Családsegítő Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központ Gyermekjóléti Központ bűnmegelőzési tevékenysége Az Intézmény több éve kiemelt feladatának tartja a bűnmegelőzéssel kapcsolatos programok, tevékenységek előkelő helyen történő kezelését. Indokolják ezt a bűnügyi statisztikai adatok, a fiatalkori bűnelkövetés emelkedő száma és a kollégák által végzett fenti preventív munka során szerzett tapasztalatok. Két éve Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesterének támogatásával – a Bűnmegelőzési Centrum segítségével – elindítottak egy komplex bűnmegelőzési programot, mely során családi játszóházak, iskolai bűnmegelőzési csoportfoglalkozások, bűnmegelőzési napközis tábor került megszervezésre. A programban résztvevő ellátott gyermekek és szüleik, valamint a Hunyadi Mátyás és a József Attila Általános Iskola diákjai 2009-ben számos programon vehettek részt: játszóházak, mikulásvonat, kirándulás, rendőrségi bemutató stb.. Az iskolában végzett csoportos bűnmegelőzési tevékenység – modell-projekt – az Esztergomi Szent Jakab Alapítvány bűnmegelőzési tárgyú kisfilmjeinek feldolgozására épült. 4 kisfilm került feldolgozásra – Ne lopj (lopás, bűncselekményre való felbujtás), Retorzió (családon belüli erőszak), Drogcsúszda (drog és prostitúció), és Gyilkos játék (szenvedélybetegség, rablás – gyilkosság) címmel. A filmeket a csoportos szociális munka módszereivel, meghatározott szempontok alapján kiscsoportban dolgozták fel a gyerekek szakszerű csoportvezető segítségével. A József Attila Általános Iskola diákjai számára a program kirándulással és fagylaltozással zárult, míg a Hunyadi Általános Iskola diákjai a folytatás mellet tették le a voksot. Velük került megszervezésre a nyári bűnmegelőzési tábor, ahol elsődleges cél az ismeretek szerzésén túl a közösségépítés volt. A tábor végére megfogalmazódott a gyerekekben az igény arra, hogy életkoruknak megfelelően ők is segíthessék majd társaikat, illetőleg felmerült a kortársképzés igénye, mely az elmúlt év végén el is kezdődött. Az elmúlt évi programsorozat záró rendezvényén a Vasgyári Közösségi Házban a gyerekek segítőként koordinálták a programot.
81
Meghirdetésre került egy városi szintű rajzpályázat is, amelynek eredményhirdetésére szintén ekkor került sor. A rajzok azóta körbejárják Miskolc oktatási – nevelési intézményeit, óriási érdeklődés mellett. A program 2010. évben tovább folytatódik, melyhez szükséges az önkormányzat további támogatása is. 2009. évben zajlott a „Legyetek jók, ha tudtok” komplex bűnmegelőzési modellprojekt, melynek célja egy olyan teljes körű bűnmegelőzési programsorozat megvalósítása, mely széles korosztályi körben célozza meg az intézmény ellátási körzetében élő lakosságot. Kiemelt cél ezen belül a gyermek-és fiatalkorúak áldozattá, illetve elkövetővé válásának csökkentése, a csellengés megakadályozása, önismeret- és személyiségfejlesztés, a családi kohézió erősítése, a szabadidő közös hasznos eltöltésével kapcsolatos alternatíva kínálása volt. A szolgáltatás kifejezetten halmozottan hátrányos helyzetű, a környezetük, illetve családjuk által veszélyeztetett, a bűnelkövetéssel napi szinten szembesülő gyermekekre és szüleikre irányult. Bevonásuk a szolgáltatást nyújtó intézmény munkatársainak és a jelzőrendszeri tagoknak javaslatára történt. Közvetlenül 34 gyermek, 10 szülő, közvetve 31 család került be a programba. A program megvalósítása, a célcsoportok bevonása két módszerrel történt: 1./ Teljes családok számára közös gyerek-szülő programok szervezésével 2./ 13-17 év közötti fiatalok áldozattá, bűnelkövetővé válásának megelőzése, kortárs segítővé válása érdekében bűnmegelőzési tábor szervezése A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság drogprevenciós tevékenysége Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén a Megyei Bűnmegelőzési Alapítvánnyal közösen, összehangoltan történik a munkavégezés a megelőzés területén. Az egyik legfontosabb feladat a kábítószerek elterjedésének, fogyasztásának visszaszorítása, illetve csökkentése. Az oktató, felvilágosító munka – legyen az szóbeli, vagy írásbeli – elsősorban megyén belül, a különösen veszélyeztetett korosztályra terjed ki, ezért a munka fontos színtere az iskolai prevenció, melynek keretében nemcsak a gyermekek, hanem a szülők és pedagógusok számára is folyik oktatás. Osztályfőnöki óra keretén belül preventív iskolai programok működnek (D.A.D.A., Ellenszer, Sulizsaru, Beccaria ). Folyamatos és kölcsönös a kapcsolat a prevencióban érdekelt szervezetekkel, többek között a Miskolci Önkormányzattal, a B-A-Z Megyei Önkormányzattal, a Pedagógiai Intézetekkel, oktatási intézményekkel, az ÁNTSZ-el, a miskolci Drogambulanciával, a médiákkal, akik, a drogprevenciós munkát publikálják a megyei napi és hetilapokban, az egyetemi újságban. Az Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszeren („ELBIR”) keresztül, ún. hírlevelekben felhívások jelennek meg az önkormányzatok, egészségügyi
82
intézmények, iskolák és a lakosság felé a kábítószerek veszélyeiről, fogyasztásuk következményeiről. A Miskolci Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Ifjúságvédelmi és Bűnmegelőzési Alosztályán 10 fő foglalkozik a gyermek és fiatalkorúak által, valamint a sérelmükre elkövetett bűncselekmények vizsgálatával. Munkájuk fontos részét képezi a városban és annak vonzáskörzetében található általános és középiskolákban bűnmegelőzési tárgyú órák megtartása, valamint a D.A.D.A. Biztonságra Nevelő Iskolai Program általános iskolás diákok részére történő oktatása. Prevenciós tevékenységük fontos részét képezi az „Ifjúságvédelmi Őrjárat” elnevezésű – immár több, mint két éve működő – akció-sorozat, amelyet az iskolakerülő diákok, valamint az intézetből szökött fiatalok ellenőrzése céljából indítottak el. Ennek során egy közbiztonsági ellenőrzés keretein belül kiemelten foglalkoznak az illegális kábítószer-fogyasztás felderítésével. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Iránytű Szociális Szolgálat drogprevenciós tevékenysége Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Iránytű Szociális Szolgálat gyermekjóléti központja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bűnmegelőzési Alapítvánnyal, az ÁNTSZ Megyei kirendeltségével, a Megyei Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálatával, a Drogambulancia Alapítvánnyal és az Avasi Rendőrőrssel, valamint a Városőrséggel közösen végzi tevékenységét a drogmegelőzés területén. Sokrétű tevékenysége mellett az egyik kiemelt feladatának tekinti a kábítószer elterjedésének, fogyasztásának visszaszorítását, ill. csökkentését. Az Iránytű Szociális Szolgálat prevenciós tevékenysége két területre terjed ki: 1./ A közoktatási intézmények tanóráin tematikus ismeretterjesztő információk átadása, valamint nem formális nevelési-oktatási térben foglalkoztatás (készségmotorikus fejlesztés, szabadidő lekötés) során non-direkt képzés. 2./ Utcai szociális munka az avasi lakótelepen és az intézményhez tartozó további területeken, mint Hejőcsaba, Görömböly, Tapolca. Az Intézmény az iskolai szociális munka keretén belül 2006. 09. 01. napjával beindította a szenvedélybetegségekkel kapcsolatos prevenciós előadássorozatát. Az elmúlt évek gyakorlatából kiindulva maguk az előadások meghatározott időtartamban futottak, mind általános, mind középiskolás diákok körében, előre leegyeztetve az adott oktatási intézménnyel, továbbá külön tájékoztató órákat tartottak szülők és pedagógusok részére, hogy probléma esetén időben jelzéssel tudjanak élni a segítő szakemberek felé. Negyedévente szakmaközi megbeszéléseket tartanak a prevencióban érdekelt jelzőrendszer tagjaival. 2007. 12. 01. napjával az ÁNTSZ Megyei Kirendeltségének munkatársaival együtt végezik a megelőző tevékenységet. 2008. 10. 01-től az utcai és lakótelepi szociális munka során csatlakoztak az Ifjúságvédelmi őrjárat tevékenységéhez. Ennek során megismerik, hogy a nevelésioktatási intézmények hallgatói hol tartózkodnak iskolai tanórák idején, valamint a tanulók áldozattá és bűnelkövetővé válását igyekeznek megakadályozni, továbbá a felügyelet nélkül maradó, illetve iskolával, munkahellyel nem rendelkező, a településen csoportosan csellengő gyermekek és fiatal felnőttek gondozásában nyújtanak segítséget. 83
2009. 02. 11-től 2009.04.29-ig 12 héten keresztül FŰ – SZEREK nélkül elnevezésű klubfoglalkozást működtettek 15 fő gyermek részvételével a Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályázati támogatásával, a Drogambulancia Alapítvánnyal való együttműködésben. Célja hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok közösségi összetartozásának erősítése, a kábítószer fogyasztás megelőzése. A foglalkozások játékos keretek között, különböző alkotó tevékenységek végzésével segítik elő a résztvevő hátrányos helyzetű gyermekek személyiség fejlesztését, ismereteik bővítését. A Városi Pedagógiai Intézet tevékenysége a KEF-ben A Diósgyőri Gimnázium és Városi Pedagógiai Intézet sokrétű feladatai között folyamatosan szerepelnek különböző prevenciós tevékenységek, köztük a drogmegelőzés is. Ide tartoznak a konkrétan kábítószer ellenes rendezvények, képzések, kiadványok, kutatások, pályázatok, de sok esetben az egyéb jellegű programjaik is érintik a témát és közvetetten hatnak a drogprobléma területére. Ez utóbbiak közé tartoznak az egészséges életmódra, a környezetvédelemre, a tehetségek kibontakoztatására, a bűnmegelőzésre, a diák önkormányzati munkára fókuszáló megmozdulásaik. Az elmúlt évek során széleskörű kapcsolatrendszert alakítottak ki, melynek megléte nélkül ez a munka szinte lehetetlenné válna. Drog-prevenciós területen ezek közül kiemelkedik a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum /KEF/ és annak valamennyi tagszervezete. Az Intézet is képviselteti magát a Fórumban, és napi kapcsolatban áll vele. Olyan, mostanra már hagyományosnak mondható, nagyszabású, sok fiatalt megmozgató rendezvényeket tudhatnak maguk mögött, mint „A sport legyen a szenvedélyed!” elnevezésű futódélután, a „Bűnmegelőzési, drog-prevenciós és egészségnevelési” vetélkedő általános- és középiskolások számára, vagy a témához kapcsolódó kiállítások. Az ÁNTSZ munkatársai készítettek egy nagyszabású és több témát feldolgozó tablókiállítást, mely könnyen mozgatható, így az oktatási és más, fiatalokkal foglalkozó intézmények, szervezetek számára hozzáférhető. A vetélkedők alkalmával egy-egy ilyen kiállítás adja meg a „hátteret”, rengeteg új információt nyújtva a gyerekeknek. Az általános- és középiskolás diákoknak rendezett versengések általában egyszerre több helyszínen, több állomáson zajlanak. Állandó együttműködő partner ebben is az ÁNTSZ, melynek szakértő munkatársai minden évben az általuk összeállított feladatlapokkal várják a fiatalokat. Kérdéseik a káros szenvedélyek veszélyein és az egészségmegőrzés fontosságán kívül az éppen aktuális témákra is rávilágítanak. Így került szóba pl. a víz nélkülözhetetlensége a „Víz világnapján”. A felsorolt tevékenységeken kívül a Városi Pedagógiai Intézet a KEF munkájában közvetlenül és aktívan résztvevő, valamint a témához más területről kapcsolódó szakemberek részére rendszeresen szervez konferenciákat, kerekasztalbeszélgetéseket, továbbképzéseket.
84
Drogprevenció Miskolc középiskoláiban Az utóbbi években megszaporodtak a tanulók egészségügyi problémái, nagyon sok gyermeknek állandóan gyógyszert kell szednie, találkozhatunk depressziós tünetekkel, de megjelentek azok a problémák is, amelyek az alkoholfogyasztásból, a rendszeres dohányzásból, sőt droghasználatból következnek. Az egészségtudatos magatartás kialakítását nagymértékben elősegítik az egészségnevelési, egészségfejlesztési programok. Céljuk, hogy a programban résztvevők megértsék az egészségvédelem jelentőségét, olyan információkhoz jussanak, olyan készségeket sajátítsanak el, amelyek segítségével képesek lesznek egészségüket megóvni. A program során a résztvevőknek közérthető, tudományos ismereteket kell átadni, alternatívákat felajánlani. A miskolci középiskolák tanórai és tanórán kívüli keretek között foglalkoznak egészségfejlesztési-drogmegelőzési tevékenységgel. Évek óta lehetőségük van arra, hogy pályázati program keretében valósítsák meg ezt a tevékenységet. Az iskolákban általában ezeket a programokat az ifjúságvédelmi felelősök szervezik, irányítják, közreműködnek a pályázat elkészítésében. A pályázati programok megvalósításához megfelelő végzettségű szakemberekre van szükségük, amennyiben az iskolában nincs ilyen. Feltétlenül fontos hangsúlyozni, hogy a prevencióra szánt órákon a személyiségfejlesztés kérdéseivel kell foglalkozni, nem a drogokról beszélni. A megelőző tevékenység akkor hatásos, ha a fiatalok önismeretét fejleszti, megtanítja őket a konfliktusok kezelésére, szorongásaik csökkentésére. A foglalkozások célja egy olyan program működtetése, amely az egészségfejlesztést és a drogprevenciót komplex módon, hosszú távon és nem kampányszerűen valósítja meg. A bemutatott lehetőségek felhasználása ahhoz, hogyan lehet az apróbb sikertelenségeket elviselni, a konfliktusokat kezelni, érzelmeket, érzéseket kifejezni, kapcsolatokat kiépíteni, saját erényeket és gyengeségeket felmérni. A prevenciós foglalkozások során szoros együttműködés alakult ki az iskolák, a rendőrség, az ÁNTSZ, a Drogambulancia és a családsegítők között. Ezeknek a szervezeteknek és szakembereknek a képviselői havonta a KEF keretében tudják egyeztetni a megoldandó feladatokat, a segítségnyújtás formáit. A szakembereken kívül a szülők bevonása a másik fontos feladat. Minden szülőnek tudnia kell, hogy az ő gyermeke is veszélyben lehet, hiszen a médiában is folyamatosan találkozik a témával. A megelőzésben elsődleges szerepük kell hogy legyen a szülőknek. Ez csak akkor lehetséges, ha megfelelő ismeretekkel rendelkeznek, hiszen csak így ismerhetik fel a figyelmeztető jeleket, csak így tudnak megfelelő időben és helyen segítséget kérni. Célpont Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda drogprevenciós tevékenysége Miskolc Város Közoktatásáért Közalapítvány 2004-től működteti a Célpont Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodát.
85
A 14-30 éves korosztály számára ingyenes információszolgáltatást és tanácsadást biztosítanak. A fiatalok mindennapi életét érintő témákban fordulhatnak az irodához a szórakozási lehetőségektől kezdve a pályaorientáción, a párkapcsolati problémákon át a diákmunka keresés praktikáiig. Állandó szolgáltatásai mellett számos közösségi programot szervez, összefogja az önkénteskedni, tenni vágyó fiatalokat. A város számos rendezvényén segítik a látogatókat, résztvevőket, így például a Miskolci Kábítószer Egyeztető Fórumon is. Már ötödik éve részt vállalak a Kábítószer- ellenes Világnap szervezésében, lebonyolításában és szervezi a fiatalok bevonását a kábítószerügyi projektekbe. 2009. január 5-től a Célpont a TÁMOP-5.2.5/1-2008-0306 azonosító számú, nagyszabású pályázati programot valósítja meg Miskolcon. A pályázat címe „Célpontban –hátrányos helyzetű fiatalok egyéni és csoportos kompetencia fejlesztése”. A projekt a 15-24 éves hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok egyéni és társas kompetencia fejlesztését szolgálja, előadásokon, klubfoglalkozásokon, outdoor programokon, egyéni fejlesztő beszélgetéseken keresztül, az informális, nem formális és szociális tanulás módszereivel. A résztvevőknek a projekt folyamatában javul az iskolai előmenetelük, segíti pályaválasztásukat, munkaerő-piaci belépésüket, fejleszti közösségi, közéleti részvételüket, tudatossá teszi életpályájuk, családi életük tervezését, segíti a társadalmi integrációt. A Drogambulancia Alapítvány bemutatása A Drogambulancia Alapítványt 1991-ben a Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány és a VÁR Egyesület hozta létre. Az alapítvány célja: regionális hatáskörrel, a miskolci székhellyel létrejött Drogambulancia működésének elősegítése, a helyi drogproblémák kezelése, a megelőző és felvilágosító munka összefogása, különös tekintettel a régióban jelentkező, drogprobléma kezelésével foglalkozó szolgáltatások létrehozása és működésük szakmai feltételeinek biztosítása útján. Az alapítvány 1998-ban nyerte el a kiemelten közhasznú minősítést. Alapelvük az emberi méltóság tiszteletben tartása, tolerancia, empátia, szakszerűség, a rendelkezésre álló humánerőforrás koncentrált, ugyanakkor láncszerű felhasználása, amely a problémákhoz igazodó hatékony megoldásokat keres. Filozófiájuk, szemléletük preventív alapokon nyugszik, amely magába foglalja az egészségnevelés és ártalomcsökkentés eszközeit is. Tevékenységeik: - Konferenciák szervezése társszervezetek szakembereinek, diákoknak, melynek célja a hazai és külföldi szakemberek előadásai segítségével a szenvedélybetegségek komplex áttekintése, tapasztalatcsere. - Akkreditált továbbképzések szervezése egészségügyi szakdolgozók részére, „Szenvedélybetegségek – Mit tehetünk?” címmel 40 órás továbbképző tanfolyam, „Szer-telenül” (kábítószerrel kapcsolatos speciális ismeretek) címmel 40 órás képzés, 86
„Fű-szer-mentesen” (az addikciók széles spektruma) címmel 40 órás képzés, „Másképp vagyunk egyformák” – a másság megjelenése az egészségügyben 40 órás képzés. - Kortárssegítő képzések, Rock–no Drog tábor támogatása. Célja: a fiatalok ismeretanyagának bővítése szenvedélybetegségek témakörben, valamint készségfejlesztés, mellyel hatékony segítővé válhatnak. - Ártalomcsökkentés: 2000-től tűcsere-programot indítottak (Miskolc, Tiszaújváros, Ózd és Kazincbarcika városokban), 2004-től folytatnak metadon kezelést ópiát függők részére, 2004. december 1-től tűcsere automatát üzemeltetnek. Célja: fertőző betegségek terjedésének visszaszorítása, használt fecskendők megsemmisítése, látens drogfogyasztók elérése, illegális tevékenységek csökkentése. - Drogprevenciós előadások, komplex prevenciós foglalkozások szervezése, beszélgetések, fórumok tartása. Résztvevők köre: B-A-Z. megye általános és középiskolás diákjai, pedagógusok, szülők. - 1998-tól a B-A-Z. Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben valamint 2002-től a Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetében fogva tartott drogfogyasztók részére drogprevenciós és reszocializációs csoportfoglalkozásokat tartanak. - 2001-2002-es tanévtől rendszeresen közreműködnek az iskolai drogprevenciós programokban szakmai szervezetként Miskolc város és B-A-Z. megye több településén közép- és általános iskolákban egyaránt. - 2003-tól megelőző-felvilágosító szolgáltatást biztosítanak, 2006. júliusától alacsonyküszöbű szolgáltatást biztosítanak Miskolcon, 2008. január 01-től működtetik a miskolci Drogambulanciát, 2008. szeptember 01-től szenvedélybetegek részére közösségi ellátást biztosítanak.
X. Az önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés A város 2007-2013. évre vonatkozó Gyermekvédelmi Fejlesztési Koncepciójában komoly helyet kapott a civil szervezetekkel, egyházakkal a már kialakult és működő együttműködés további erősítése, új kapcsolatok kialakításának feltérképezése. A családokat és a gyermekeket segítő civil szervezetekkel a város gyermekvédelmi alap-és szakellátása együttműködik - felismerve a civil szervezet által nyújtott segítség „előnyeit”, azt, hogy minden kialakult élethelyzethez rugalmasabban tudnak alkalmazkodni még szorosabbá teszi a rendszeres munkakapcsolatot. Az együttműködés területei az egyes intézmények részanyagában kerültek részletes elemzésre, mert munkájukba szinte beépült a civil szervezetekkel való közös munkavégzés, annak szerves részét képezve.
87
