INTÉZMÉNYVEZETŐI PÁLYÁZAT 222/2013/KIK/132. BATTHYÁNY KÁZMÉR GIMNÁZIUM
„ .. Bármelyik iskola válhat olyan hellyé, amelybe gondolkodó, mohón kíváncsi, gyorsan és felelősségteljesen tanuló diákok járnak, amelyben a tanárok élvezik a munkájukat és a diákjaikkal való együttlétet, ahol magas a morális mérce, és ahová mind a diákok, mind a tanárok szeretnek járni.” Carl Rogers
Készítette: Czita Zoltán Cím: Tököl, 2316 Madách Imre u. 1. Elérhetőség: 06 70 504 11 22,
[email protected]
Kapja: Emberi Erőforrások Minisztere 2310 Szigetszentmiklós, ÁTI-Sziget Ipari Park 1/A. KLIK Szigetszentmiklósi Tankerület
Tartalomjegyzék 1. 2. 3.
Vezetői összefoglaló .............................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. Célmeghatározás ....................................................................................................... 3 Helyzetelemzés ......................................................................................................... 4 3.1 Az iskola története ............................................................................................ 4 3.2 Külső adottságok............................................................................................... 6 3.2.1 A jogszabályi háttér .................................................................................. 6 3.2.2 Fenntartói elvárások, lehetőségek............................................................. 8 3.2.3 A térség gazdasági és társadalmi potenciálja.......................................... 10 3.2.4 Az iskola kapcsolatrendszere.................................................................. 10 3.3 Szülői háttér .................................................................................................... 11 3.3.1 Finanszírozás .......................................................................................... 12 3.4 Belső adottságok ............................................................................................. 13 3.4.1 Épület, infrastruktúra .............................................................................. 13 3.4.2 A szellemi bázis ...................................................................................... 16 3.4.3 Szervezeti felépítés ................................................................................. 18 3.4.4 A tanulók összetétele, ambíciói .............................................................. 19 3.4.5 Az iskola kommunikációs rendszere ...................................................... 23 3.4.6 Az oktatási – nevelési rendszerünk......................................................... 25 3.4.7 Eredményeink ......................................................................................... 28 4. Vezetői program ..................................................................................................... 34 4.1 Vezetési filozófiám ......................................................................................... 34 4.2 Külső adottságok............................................................................................. 35 4.2.1 A jogszabályi háttér ................................................................................ 35 4.2.2 Fenntartói elvárások, lehetőségek........................................................... 37 4.2.3 Szülői háttér ............................................................................................ 37 4.2.4 A térség gazdasági és társadalmi potenciálja.......................................... 38 4.2.5 Az iskola kapcsolatrendszere.................................................................. 38 4.3 Belső adottságok ............................................................................................. 39 4.3.1 Épület, infrastruktúra .............................................................................. 39 4.3.2 A szellemi bázis ...................................................................................... 42 4.3.3 Szervezeti felépítés ................................................................................. 42 4.3.4 A tanulók összetétele, ambíciói .............................................................. 43 4.3.5 Az iskola kommunikációs rendszere ...................................................... 45 4.3.6 Az oktatási – nevelési rendszerünk......................................................... 46 4.3.7 Eredményeink ......................................................................................... 49 4.4 Utószó ............................................................................................................. 50 5. Szakmai önéletrajz.................................................................................................. 51
1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Batthyány Kázmér Gimnázium céljai változatlanok, a budapesti déli agglomeráció tehetséges gyermekeinek helyben biztosítani a képességeiket kibontakoztató képzést (tudásátadás, képesség-, kompetencia-, és komplex személyiségfejlesztés), amely lehetővé teszi a felsőoktatásba való bekerülésüket és bennmaradásukat, és a sikeres élet lehetőségét. A magas szintű nyelvtudás mellett, kiemelkedő szaktárgyi tehetséggondozás áll a tevékenységünk központjában. A helyzetelemzés során megállapítottam, hogy a gimnáziumot eredményei (tanulmányi átlagok, kompetenciamérések, tanulmányi versenyek, rangsorok, érettségi eredmények, közösségi programok) alapján a legjobb középiskolák között van. Ellenére annak, hogy mind dolgozói létszám, mind tárgyi eszközök tekintetében a rangsor végén helyezkedik el, igazolva, hogy a vár ereje nem a falakban, hanem a védők lelkében van. Az itt dolgozók ezt az eredményt hatalmas munkával, sokszor önkizsákmányolással érték el. A kimutatható problémák túlnyomó része a pénztelenség, a túlhajszoltság és a külvilágból beszivárgó tendenciák hatásának tudhatók be. Az állami fenntartásba vétel, és a Köznevelési Törvény biztosította kiszámíthatóbb környezet lehetővé teszi, hogy tanári létszám növekedése által a „megváltás” terhe szélesebb körben osztódjon szét, az oktatást segítő dolgozók megjelenésével, a tanárok azzal foglalkozhatnak minden erejükkel, amivel kell az emberneveléssel. A felszabaduló és beáramló energiák közösen formálnak olyan intézményt, amely viszi a hagyományokat tovább. A képzési rendszerünk megtartásához teljesíteni kell a törvény által előírt feltételeket. Fejleszteni kell oktatási - nevelési rendszerünket, nyitni az új pedagógiai módszerek felé, ötvözni azokat a meglévőkkel, s kihasználni az információs társadalom nyújtotta lehetőségeket, a tanulói motiváció, teljesítmény növelése érdekében. A célom egy olyan szervezet formálása, amely autonóm, kreatív, innovatív; hatékonyan, pontosan működik, ezáltal képes elvégezni a feladatát, fejlődni, alkalmazkodni a változó viszonyokhoz, s elérni az intézmény kitűzött célját: művelt, tudásában teljes, egészséges lelkű magyar fiatalok nevelését.
2
2.C ÉLMEGHATÁROZÁS A pályázat beadásával az a célom, hogy olyan vezetői programot adjak a Batthyány Kázmér Gimnáziumnak irányításra, amely a törvényekre alapozva, az iskola hagyományait, elért sikereit, dicsőségét alapul véve, azokat fenntartva és továbbfejlesztve, biztosítja az elkövetkező öt évre, az intézmény nyugodt, szakszerű, hatékony, magas szintű, törvényes és harmonikus működését. Az iskola deklarált céljainak megfelelően, továbbra is biztosítani kívánom az agglomeráció tehetséges tanulóinak azt a lehetőséget, hogy helyben kapják a sikeres felnőttléthez szükséges magas szintű tudást, és az azt hasznossá tevő képességeket. Kiemelt szerepet szánok továbbra is az érvényesüléshez nélkülözhetetlen nyelvtudásnak, informatikai ismereteknek, és a magas szintű tantárgyi tudásnak éppúgy, mint a ránk bízott kincs – a tehetséges gyermek-gondos ápolásának, csiszolásának. Fontosnak tartom, a XXI. századnak megfelelő magas szintű kompetenciák1 kialakítását (különös tekintettel a kulcskompetenciákra2), és tanulók képességeinek folyamatos fejlesztését. Mindezen a célokat elérése semmit sem ér, ha nem párosul komplex személyiségfejlesztéssel, amely biztosítja, hogy tanulóink: - egészséges lelkületű, - becsületes és tisztességes, - ez egyetemes emberi értékeket tisztelő, - jogos érdekeiért kiállni tudó, - hazáját, családját, embertársait szerető, és értük tenni is hajlandó, - toleráns, - empatikus, - saját és mások egészségét védő, - környezettudatos, - harmonikus személyiségű felnőttekké váljanak. E célok eléréséhez kérem a fenntartó, a működtető, a tantestület, a diákság és a szülők támogatását! 1
A kompetencia a készségek, ismeretek és attitűdök együttese. A kulcskompetencia olyan kompetencia, amely az élet három összetevőjének valamelyike szempontjából döntő: o a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke); o aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke); o foglalkoztathatóság (emberi tőke). 2 Az anyanyelven folytatott kommunikáció; az idegen nyelveken folytatott kommunikáció; matematikai kompetenciák és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén; digitális kompetencia; a tanulás elsajátítása; szociális és állampolgári kompetenciák; kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, valamint kulturális tudatosság és kifejezőkészség.
3
3.H ELYZETELEMZÉS 3.1 Az iskola története Az gimnáziumot a szigetszentmiklósi városi tanács alapította 1990-ben. Első igazgatónk Dr. Koós Ferenc neveléstörténész javaslatára az iskola deklarált célja az lett, hogy a budapesti déli agglomeráció tehetséges gyerekeinek biztosítva legyen helyben, a képességeiket kibontakoztató képzés. A cél elérése érdekében, az akkor jelentős pedagógiai innovációt jelentő régi-új nyolc osztályos képzési formát indították be, a négyosztályos, és a közgazdasági képzés mellett. A régi kereteket új tartalommal töltötték meg, a prioritást a képzés alapozó szakaszában a nyelvoktatás kapta meg, kiegészítve az akkor szintén újdonságnak számító informatika oktatással. Mindezt erős tehetséggondozással koronázták meg. Az oktatás egyedi tanterv alapján zajlott. Az országos beiskolázást szolgálta a kollégium is, ahova az ország számos területéről, sőt a határokon túlról is érkeztek tanulók. Az új tantestület tapasztalt és pályakezdő kollégákból tevődött össze, jól kiegészítve egymást hatalmas lendületet adott az iskolának. A nyelvoktatás hatékonyságát növelte a külkapcsolati rendszer, amelynek segítségével diákjaink anyanyelvi környezetben gyakorolhatták az idegen nyelveket. A külkapcsolatok támogatására alapította a Budapest Bank helyi fiókja a School- Invest Alapítványt. Az alapítvány bevételeit a szülői befizetések és az adó 1%-ok jelentették. 1991-ben a fenntartói jogokat a helyi önkormányzat az épület tulajdonjogát megtartva, átadta Pest Megye Önkormányzatának. Az új „gazda”, - a helyi önkormányzathoz hasonlóan, jelentős mértékben támogatta az iskolát, lehetőséget adva a csoportbontásokra, a magas nyelvi óraszámokra, szakkörökre, és a közösségépítés különböző formáira. Az oktatáshoz jelentős logisztika is társult, a tanároknak így a gyerekek nevelésével oktatásával kellett „csak” foglalkozni. Az alkalmazotti létszám volt, amikor elérte a 140 főt (ma 60 körül van). Az iskola adta lehetőségek és gyermekek szárnyakat adtak a tantestületnek. 1992-ben az iskola felvette a Batthyány Kázmér nevet. Az intézmény magas presztízsre tett szert a környéken, a tanulók számára nagy érdem volt bekerülni, s a korai szelekciót egy az akadémia pszichológusai által készített felvételi tette biztosabbá. Ezt felváltotta 1999-től a központi felvételi, amely nem annyira a tehetséget, hanem a felkészítést méri.
4
2000-ben az iskola 10. születésnapját nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepelte, ekkor vendégül láttuk a partneriskolák képviselőit, és több illusztris vendégünk is volt pl. Habsburg Ottó. 2001 nyarán a fenntartó heti 1200-ból 300 óra elvételéről készült döntést hozni. Az erős lobbi-tevékenység hatására, az egyedi tantervre tekintettel, sikerült 110 órát visszaszerezni. Az iskola szülői közössége ennek ellenére úgy döntött, hogy anyagi áldozatot vállalva, a kieső tehetséggondozási órák pótlására, létrehozzák a KULCS A JÖVÖHÖZ Alapítványt. 2002-ben megszűnt a közgazdasági szakközépiskolai képzés, helyette 4 évfolyamos gimnáziumi képzés indult el, így iskolánk tiszta profilú gimnázium lett. A 2003-as tanévtől felmenő rendszerben, a kerettantervre épülő, új oktatási rendszer került bevezetésre, amely a tanulói óraszámok mérséklése miatt, a nyelvoktatás óraszámának csökkenésével járt. 2004-től iskolánkban működik a BME kihelyezett nyelvvizsgahelye. Az iskolánk alapító igazgatója Dr. Koós Ferenc 2006-ban nyugdíjba vonult, ezt követően helyettese Gelencsér László lett az igazgató, aki az iskola eddig betöltött szerepének megtartását és az iskolaközösség megerősítését tűzte ki célul maga elé. A célok jelentős részét sikerült elérni új formát kaptak a tudományos napok, az erdei iskola rendszere, új partneriskoláink lettek: Svédország (Älfdalen), Németország (Torgau), és amire különösen büszkék vagyunk az erdélyi Gyergyószentmiklós gimnáziuma. Kidolgozásra került az iskolai kirándulások, tanulmányi napok rendszere. A tanárok digitális kompetenciájának fejlesztése kiemelt szerepet kapott, amely egyrészt az iskolai honlap fejlesztésével, másrészt a belső kommunikáció digitális csatornára való terelésével valósult meg. A 2006 után folyamatos megszorítások voltak, a tanári létszámot többször csökkentették, a fenntartó a Pedagógiai Program végrehajtásához óraszámot sem biztosította, ezért az iskolai alapítványok egyre több órát voltak kénytelenek finanszírozni. A szülőkre egyre nagyobb teher nehezedett. A megyei önkormányzat 2008-ban kiadta a konyhát egy külső cégnek, s ez az addig igen jó iskolai menzánk színvonalának csökkenéséhez vezetett. 2009-ben a fenntartó gazdasági központokat hozott létre, nálunk csak egy gazdasági ügyintéző maradt, de a rá háruló feladatokat még egy személy segítségével tudta ellátni. A válság és a csökkenő állami támogatás, s a többletfeladatok miatt a fenntartó Pest Megyei Önkormányzat anyagilag ellehetetlenült. A 2011-es évben az iskola több mint
5
62 milliós tartozást halmozott fel, a pénzhiány miatt a törvényi kötelezettségeinek sem tudott eleget tenni. Gelencsér László igazgató úr 2011-ben nem pályázott újra, az egyetlen pályázót a fenntartó elutasította. Az iskola élére megbízott igazgató került. 2012. január 1-től a Pest Megyei Kormányhivatal Megyei Intézményfenntartó Központja vette át a fenntartói jogokat. Kétszeri sikertelen igazgatói pályázat után a 2012/13-as tanévben ismét megbízott igazgató vezeti az intézményt. 2013. április 1. után a gimnázium fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szigetszentmiklósi Tankerülete lett, a működtetés visszakerült a városhoz.
3.2 Külső adottságok 3.2.1 A jogszabályi háttér Az iskola működését meghatározó jogszabályok: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Magyarország Alaptörvénye 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 2012. évi CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2010. évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról 121/2013. (XII. 23.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 355/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet az aláírási címpéldány és cégkivonat csatolására vonatkozó egyszerűsítéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 62/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
6
• • • • • • •
51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 2/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 3/2012. (VI. 8.) EMMI rendelet a 2012/2013. tanév rendjéről 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
A jogszabályok által meghatározott legfontosabb feladatok az elkövetkezendő évekre: • Mindennapos testnevelés megvalósítása. A következő tanévben az 5.,6., 9., 10. évfolyamon, utána felmenő rendszerben a többi évfolyamon. így a 2016/2017-es tanévben 13.c-t kivéve minden osztályt érinti. A tornatermi infrastruktúra ennek lebonyolítására kevés a két tornaterembe (nyolc órával számolva is csak 80 óra férne el). Az udvaron történő tanítás csak jó idő esetén elképzelhető. • Hit és erkölcstan bevezetése. Két kollégát beiskoláztunk, ilyen irányú képzésekre, az egyházakkal egyeztettünk, tehát a szükséges feltételek adottak. • A kerettantervek bevezetése Az 5. évfolyamon, és a 9.NY, 9.C osztályokkal felmenő rendszerben indul szeptembertől. A technika eddig modulszerűen épült be a fizika tantárgyba, így most szakos tanár, és szaktanterem kell a tanításához. • .A nyolc évfolyamos képzésre vonatkozó elvárások.(A 2016/17-es tanévben vizsgálják először): o a tanárok egyetemi végzettséggel rendelkezzenek (jelenleg 7 főnek hiányzik, de egyikük végzi). o tanárok fele két szakból is rendelkezzen egyetemi diplomával (23 fő a 45-ből). o a kompetenciaméréseken 3 év átlagában országos eredmények felett legyen (ez magasan teljesül). o A kerettanterv alapján történő működés is megvalósul. o
A jelentkezők száma, minden tanulmányi területen 20 %-kal meghaladja a minimális osztálylétszámot. (A túljelentkezés háromszoros.)
o A 25 kilométernél távolabb lakóknak kollégiumi ellátást kell biztosítani (ezt jelenleg nem tudjuk teljesíteni). • A nyelvi előkésztő évfolyamra vonatkozó elvárások. (A 2016/17-es tanévben vizsgálják először) 7
o Az első nyelvből három év átlagában 80%-nak érettségi vizsgával és B2es szintű nyelvvizsgával kell rendelkezni: (a végzősöknél ez 97 %, a12.cnél 88%) o A második nyelv oktatásának feltételeit úgy kell biztosítani, hogy az emelt szintű érettségi feltételei a kötelező tanórán is biztosítva legyenek.(A második idegen nyelvet 4,4,5,5 órában tanítjuk, amely ezt lehetővé teszi.) • Pedagógus minősítések. Az ehhez szükséges teljesítménydossziék, még nem állnak rendelkezésre, de minden kollégánk rendelkezik legalább egy továbbképzéssel, így részt vehet a minősítésen. • Az NKT által meghatározott munkaidő-szabályozás bevezetése: a munkaidő két részre oszlik: kötött munkaidő 32 óra; és szabad munkaidőkeret 8 óra. A kötött munkaidő feladatait a munkáltató határozza meg, ebből 22-26 órát lehet lekötni tanórákkal egyéb foglalkozásokkal (szakkör, tanulószoba, korrepetálás, egyéni felkészítés). Ezt neveléssel – oktatással lekötött munkaidőnek nevezzük, s a kötelező óraszám helyét veszi át. A kötött munkaidő fennmaradó részében nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el a pedagógus. A kötött munkaidő e része a felügyelet és helyettesítés esetén jelent helyhez és időhöz kötöttséget, a többinél az igazgató dönti el, hol teljesítse azt a munkavállaló. • Közösségi szolgálat. Az érettségi feltételeként - a jelenlegi 9. évfolyamosoknak már előírt - feladat tájékoztatási és adminisztrációs rendszerének kialakítása folyamatban van.
3.2.2 Fenntartói elvárások, lehetőségek Fenntartóink voltak: •
1990-1991 Szigetszentmiklós Város Önkormányzata.
•
1991-2011 Pest Megye Önkormányzata.
•
2012. január 1. -2013.március 31. Pest Megyei Intézményfenntartó Központ.
2013. április 1. után a fenntartó a magyar állam lett, amely ezt a feladatát a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szigetszentmiklósi Tankerületén keresztül látja el. Az épület tulajdonosa Szigetszentmiklós Város Önkormányzata, pedig működtetőként biztosítja az épület üzemeltetéséhez szükséges forrásokat.
8
Az alapító okirat szerint az intézmény 8 évfolyamos, 1+4 évfolyamos és 4 évfolyamos gimnáziumi képzést folytathat, de tanulószobai ellátás, és felnőttoktatás is szerepel benne. Az állami fenntartó elvárásait a „Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv” fogja tartalmazni, ez azonban teljes egészében 2014 decemberére készül el, így azt nem lehet alapul venni. A tankerület igazgatójával történt megbeszélés során részéről megfogalmazódott annak igénye, hogy az iskola jelenlegi színvonalát, eredményeit tartsa meg, amelyhez a törvény által meghatározott feltételeket biztosítani fogják (a Pedagógiai Program finanszírozása, 14 új pedagógus álláshely). Mindazonáltal szerencsés lenne a pályázati aktivitást növelni, s így külső forrásokat tudnánk bevonni. Jelenleg 1 Comenius pályázat, és két Határtalanul pályázat van elbírálási szakaszban, egy TÁMOP-os pályázat várólistán van, bár itt már nincs sok remény.
Az oktatás támogatása A hatályos jogszabályok szerint az állam feladata intézmény pedagógia munkájának segítése. Ezt az alábbi intézményeken keresztül teljesíti: •
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet: tevékenysége közoktatási és felsőoktatási kutatásokra és fejlesztésekre, nemzetközi elemzésekre, az oktatásirányítás szakmai döntéseit előkészítő szakértői tevékenységekre, adatszolgáltatásokra, valamint a szakmai eredmények széles körű disszeminációjára terjed ki.
•
Educatio KHT: a magyar köz- és felsőoktatás tartalmi, módszertani megújításával, központi oktatásügyi szolgáltatások fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozik.
•
Oktatási Hivatal: az érettségik, a kompetenciamérés, a központi felvételi, az OKTV, a nemzetközi mérések megszervezése, hatósági, szakmai ellenőrzések, átvilágítások, elemzések elkészítése a feladatköre.
•
Pest Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya: az érettségik, tanulmányi versenyek lebonyolításában, az ellenőrzésekben segíti az Oktatási Hivatal munkáját.
•
Pedagógiai szakszolgálat: röviden a kiemelt figyelmet igénylő tanuló oktatásának támogatása feladata.
•
Pedagógia szakmai szolgáltató: már több éve nem működik a megyében, az elképzelések szerint a Fővárosi Pedagógiai Intézet fogja ellátni a jövőben azt a feladatot. 9
3.2.3 A térség gazdasági és társadalmi potenciálja Szigetszentmiklós város és környéke aktívan fejlődő térség, a lakosságszám dinamikusan növekedik, a 2009-es KSH adatok szerint a lakosság 32 340 fő volt, jelenleg meghaladja a 35 000-t (1910-ben ez az adat nem érte el a 2000-t, 1949-6400 fő, 199019409 fő). 1990 előtt a Csepel Autógyár, Budapest közelsége volt az, amely ide vonzotta a népességet elsősorban a szabolcsi területekről, sok családi ház mellett, két lakótelepet is felépült. A rendszerváltás és a gyár megszűnése után is folytatódott a növekedés, ez egyrészt a hagyományos migrációs irányból táplálkozott; másrészt a 2001-ben a lakástámogatási program következtében a Budapestről meginduló kitelepülési hullám érte el a térséget. Lakóparkok, kertvárosi településrészek nőttek ki a semmiből. A kitelepedési hullám 2009 után mérséklődött, de a város és a környék lakosságszáma így is tovább növekszik. A kitelepülők jelentős része középosztálybeli, döntően gyerekes család, így a korábban öregedő településnek új óvodáról és iskoláról kell gondoskodnia. Az iskoláskorú tanulók számának alakulása egyenletes értékeket mutat, amely az előző táblázattal együtt láthatóvá teszi, hogy a
kell gondolkodni.
ti sz D u na ha ra
Tö kö l
ik l ós
16-18 évesek
Sz ig
lázási gondjai, sőt inkább a bővítésen
7-14 évesek
nt m
zendő nyolc évben sem lesznek beisko-
4-6 évesek
m
ben a gimnáziumunknak az elkövetke-
Sz ig e tsz e
osztályok létszáma. Ennek következté-
3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 et ha lo
beiskolázás szempontjából érdekes kor-
A 6-18 éves korosztály megoszlása
3.2.4 Az iskola kapcsolatrendszere Külső kapcsolatok Az alábbi szervezetekkel vannak kapcsolataink: •
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szigetszentmiklósi Tankerülete (fenntartó),
•
Szigetszentmiklós Város Önkormányzata (működtető),
•
Német nemzetiségi önkormányzat: versenyeket, és a német oktatást támogatja.
•
Batthyány DSE: sportfoglalkozásokat biztosít az iskola tanulóinak.
•
Iskolai alapítványok: Scool-Invest Alapítvány, Kulcs a Jövőhöz Alapítvány,
10
•
Környékbeli általános és középiskolák,
•
Nevelési Tanácsadó Szigetszentmiklós: pedagógiai szakszolgáltatást nyújt.
•
Konduktív Óvoda Szigetszentmiklós, az osztályok a karácsonyi vásár bevételét ide juttatják el.
•
City College Üzleti Szakközépiskola: délutánonként foglalkozásokat tart az épületben, ezért bérleti díjat fizet, s rajtuk keresztül lehetőség volt szakképzési támogatás igénybevételére.
Külföldi kapcsolataink: A diákjaink nyelvtanulását segítendő, kiterjedt külkapcsolati rendszerrel rendelkezünk az alábbi iskolákkal: •
Privat-Gymnasium Pindl (Regensburg, Németország);
•
Fachoberschule (Cham, Németország);
•
Johann-Walter-Gymnasium (Torgau, Németország);
•
Bundesgymnasium (Gmunden, Ausztria);
•
Lyceé Henri Darras (Liévin, Franciaország);
•
Älvdalens Utbildningscentrum (Älvdalen, Svédország);
•
Salamon Ernő Gimnázium (Gyergyószentmiklós, Erdély);
•
Kölcsey Ferenc Gimnázium (Szatmárnémeti, Erdély)
3.3 Szülői háttér Az iskolába járó tanulók szüleiről
általánosságban
A szülők foglalkozási megoszlása
el-
mondható, hogy gyermekükkel Értelmiségi
törődő, jövőjüket szem előtt tartó, az iskolához pozitívan álló,
37 fő 315 fő
315 fő
Vezető Fizikai dolgozó
társaink a nevelésben. A szülők foglalkozásbeli összetételét iskolánkban az alábbi diag-
Alkalmazott 176 fő
186 fő Háztartásbelimunkanélküli
ram (2012-es adat) mutatja. A rendelkezésünkre álló adatokból látszik, hogy tanulóink főként értelmiségi családból származnak, s a szülők jelentős része vezető pozíciót tölt be. Jelentős még az alkalmazottak száma, de nem hiányoznak a fizikai dolgozók sem, az igazán veszélyeztetettnek tekinthető csoport viszonylag szűk. A szülők beosztása, iskolai végzettsége és a gyere11
kek tanulmányi eredménye közötti kapcsolat nem mutatható ki. (A vizsgálat során az idei tanév eredményeit hasonlítottam össze a szülők végzettségéből valószínűsíthető iskolai végzettséggel. Ezek korrelációs együtthatója 0,06, tehát nem érzékelhető együttmozgás. A kitűnő tanulók között a teljes populációnak megfelelő arányban találhatók az egyes végzettségi kategóriák.) A szülők az iskola elképzeléseit mind anyagilag, mind szellemileg támogatják. Az iskola alapítványait is ők hozták létre, s azok az ő befizetéseikből, adófelajánlásaikból működnek. Az iskolában két alapítvány segíti az oktató - nevelő munkát. School-Invest Alapítvány: 1990-ben alapította a Budapest Bank, az egyik ott vezető pozíciót betöltő szülő hatására. Az alapítvány az adófelajánlásokból, szülői befizetésekből gazdálkodik. Tevékenységi körébe eredetileg az iskola külkapcsolatainak támogatása, ösztöndíj biztosítása szerepelt, de ez az idők során kiegészült a szabadidős programok (BKTN), anyagbeszerzések támogatásával is. Kulcs a Jövőhöz Alapítvány: 2001-ben alakult, fő feladata a tehetséggondozó foglalkozások finanszírozása volt. A fenntartó fokozatosan csökkentette a finanszírozott órákat, s így már a szabadon választható órakeret óráinak egy részét is az alapítvány fizette. 2013. április 1. után a tankerület - az eddigi fenntartóink közül egyedül- látva a helyzet törvénytelen voltát, ezen órákat is finanszírozza. Egyes költségeket viszont továbbra is az alapítvány fizet: WC papír, a fénymásolás, a jutalomkönyvek egy része. A szülők ezen felül lehetőségeikhez mérten támogatják az iskolát szakmunkával, anyagiakkal, kapcsolataikkal. Az előző évi szülői kérdőíveinek az eredménye megtalálható az iskola honlapján. Az elégedettséget vizsgáló kérdésekben a szülők 80%-ban elégedettek az iskola munkájával. A szülőket képviselő Szülők Tanácsa az eddigiekben jelentős mértékben támogatta az tantestület elképzeléseit.
3.3.1 Finanszírozás Az iskola anyagi lehetőségei, amint az alábbi diagramok mutatják 2006 óta folyamatosan romlottak, nominálértékben jelenleg a 2003-as szinten vagyunk. Az feladat mennyisége ugyanakkor jelentősen megnövekedett, a tanári létszám folyamatosan csökkent. Az állami fenntartásba vétel ezt a problémát remélhetőleg megoldja.
12
Egy tanulóra jutó finanszírozás változása
Az iskola költségvetésének alakulása 350 000
600
300 000
500
250 000
400
200 000
300
150 000
200
100 000
100
50 000 20 0 20 0 01 20 0 20 2 0 20 3 0 20 4 05 20 0 20 6 07 20 0 20 8 0 20 9 10 20 1 20 1 12
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
0
Tanulói létszám változásai
A dolgozók összetételének alakulása Tanári létszám (státusz)
700 680 660 640 620 600 580 560 540 520 500
Egyéb dolgozói létszám (státusz)
120 100 80 60 40 20 2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
0
Forrás: különös közzétételi lista www.bkgsz.hu
3.4 Belső adottságok 3.4.1 Épület, infrastruktúra Az iskola épülete 1990-ban épült, szendvicspanel technológiával. A kivitelezés hibái miatt a szigetelés igen hiányos, a vizsgálatok szerint egyes helyeken nincs is, a többi helyen elöregedett, nem funkcionál rendesen. Az épület így télen hideg, nyáron meleg. Az alumínium nyílászároknál hiányzik a gumiszigetelés, ilyet már kapni sem lehet. Átmeneti megoldásként, szivaccsal tömtük ki az ablakok réseit. Az iskolát a városi fűtőmű látja el meleg vízzel és fűtéssel, amelynek az alapdíja –éves szinten- meghaladja a 10 millió forintot, a tavalyi teljes fűtési díj, ezen felüli összege a 12 millió forintnál is több volt. A fűtési rendszer egyes termekben, aulában alultervezett, ha nagyon hideg van, vagy fúj a szél, képtelen felfűteni a termeket, nem ritka, hogy 13 fok. A fűtési rendszer hőcserélői elavultak, nem képes átadni a megfelelő teljesítményt. A fűtés a környezet hőmérsékletéhez nem igazodik, kézzel állítják naponta a hőfokot. A tetőt –a tornaterem kivételével- a városi önkormányzat felújítatta. A mellékhelyiségek állapota a 20 évvel ezelőtti szinten van, egy vizesblokkot újított fel a tulajdonos, a többinél csupán időnkénti karbantartás volt. 13
Az épület tulajdonosa 2006 után, 4 termet felújított (mennyezet, lábazati burkolat), illetve az elvett kollégiumi raktárunk pótlására épített egy 100 m2 –es szárnyat. A tornaterem nyílászáróinak zárószerkezete sérült, nem használható. A tornaterem beázik, a világítást a Batthyány DSE újíttatta fel a TAO-ból begyűjtött összegekből. A tornatermi vizesblokkokat szerencsére sikerült önerőből felújítani négy éve. A tornaszerek jelentős része az iskolával egykorú, az eszközök pótlására sok éve nem volt költségvetési keret, csak alapítványi támogatásokból, s a szakképzési alapból tudtunk valamennyit beszerezni. A termekben hivatalosan az iskola átadása után alig volt festés, sokszor az osztályok festették ki saját pénzükből. A működtető városi önkormányzat pályázott az épület hőszigetelésére, nyílászárócseréjére, valamint tervei között szerepel a tornaterem ablakainak rendbetétele, a távfűtésről való leválás. Nyáron több termet is kifestenek. A közétkeztetést az épületben lévő főzőkonyha biztosítja, amelyet a Háncs KFT üzemeltet. Az étkezési lehetőséget biztosít még a büfé is, az árai azonban igen borsosak, hiányoznak az egyszerű olcsóbb ételek, így a gyerekek, ha tehetik a környező kisboltban vásárolnak. Az épületet hatalmas udvar öleli körül, amelynek gondozása jelentős erőforrásokat igényel, az udvaron kevés eszköz található, mivel a környező lakótelepről a fiatalok bemásznak focizni, s rongálják a berendezéseket. Oktatási infrastruktúra: Az iskola alapvetően nem a szaktantermi rendszert követi, a helyiségek túlnyomó része csak osztályteremként funkciónál. Szaktanteremmel a speciális eszközöket, szemléltetést igénylő tantárgyakrendelkeznek: ének, rajz, kémia, fizika, biológia, testnevelés, nyelvek, informatika. A tantermek felszereléseinek jelentős része, nem az elmúlt 10 évben került beszerzésre, így elavultak. A kémia, fizika, biológia szaktermek mellett labortermek is vannak, ezeknél komoly gondot jelent a fogyóeszközök, valamint a kísérletek előkészítésének biztosítása. A taneszközlista által meghatározott berendezések egy része áll csak a rendelkezésünkre, a fenntartó még 2006 előtt megpróbálta ezeket beszerezni központosítottan, de ekkor teljesen használhatatlan eszközök érkeztek (asztali pumpa, amely nem szívja fel a vizet), később ránk bízták a beszerzést, de elegendő pénzt nem adtak rá. Sajnos mindez kihat az adott tantárgyak oktatására is, a tanárok ugyanis kénytelenek elmenni az elmélet irányába. 14
A nyelvi szaktantermeket (angol, német, francia) a már kissé elavult videóval vannak felszerelve, aminek komoly funkciója nincs. A nyelvi labort nem használják funkciójában a kollégáink, mivel az érvényes nyelvoktatási paradigma szerint a legjobb tanítási mód, ha a tanulókkal beszélgetünk. Az ember viselkedése, motivációja jelentős mértékben a környezetből érkező ingerektől függ. Az osztálytermek állapota sok mindent elmond a benne lévőkről. Sajnos minél magasabb az évfolyam, annál kevésbé vehetők rá a dekorálására a tanulók. A környezet ahol élnek, így nem elég motiváló, nem alakul ki kedvező tanulási tér. Problémát jelent a termek viszonylag kis mérete, ahol a 333-35 fős osztályok alig tudnak elférni. A közösségi terek is igen szegényesek, hiányoznak az elszeparált kuckók, ahol a gyerekek kicsit elvonulhatnak nyüzsgéstől. IKT eszközök: A XXI. század iskolájának elengedhetetlen részei az infokommunikációs eszközök. Amíg iskolánkban szakközépiskola működött, addig a szakképzési támogatásból a környék legmodernebb gépparkjával rendelkeztünk. 2002 óta azonban csak az informatika normatívából tudjuk az eszközeinket fejleszteni. A legtöbb számítógépünk 3 évesnél jóval idősebb. Az informatika oktatására két gépterem áll a rendelkezésünkre, az itteni gépek még az első informatikai normatíva idejéből származnak. A gépeken Windows XP operációs rendszer, és Office irodai csomag található. A munkaállomások 99%-a vezetékes hálózatba van kötve, de biztosított az épületben túlnyomó részében a WIFI hálózati elérés is. A hálózatot 4 (3 Windows, 1 Linux) szerver szolgálja ki, amelyeken keresztül a Sulinet által biztosított Internet szolgáltatás is elérhető. A tanítás IKT támogatására szkennerek, 6 projektor és egy digitális tábla áll a rendelkezésünkre, ezek jelentős része azonban az intézményünkben működő City College Üzleti Szakközépiskola tulajdona, mi csak használjuk azokat. A tanárok felkészülését, és a digitális napló használatát segítik a szintén a City College tulajdonában lévő netbook-ok. Az eszközök a XXI. század igényeinek nem felel meg, viszont az alapvető funkciókat betölti. Igazán nagy gondot okoz a szoftverek beszerzése, a tisztaszoftver szerződésbizonytalan jövőjének következtében az iskolai munkaállomások és szerverek licenc nélkül maradhatnak. Az ingyenes szoftverekre való átállás számos problémát vet fel: betanítás, az
15
eddig vásárolt programok működnek-e rajta, bizonyos érettségi feladatok nem, vagy csak körülményesen oldhatók meg nem Windows rendszereken. A számítógép tanórai felhasználásával kapcsolatban a legnagyobb probléma, hogy oktatási célú szoftvereket nem tudtunk vásárolni, a digitális tananyagkészítés pedig igen időigényes munka. A jelentősen leterhelt, heti 5-6 túlórával dolgozó kollégáktól nem lehet elvárni, hogy ilyeneket tömegével készítsenek. A fénymásolást több nagy teljesítményű fénymásoló biztosítja, amelyeket szintén nem költségvetési forrásból, hanem alapítványi támogatásból vásároltunk, ahogy a hozzá szükséges papírt, festéket, és felújításokat is az biztosítja.
3.4.2 A szellemi bázis „Ha valaki ma a jogszabályok alapján készítené el egy pedagógus valódi munkaköri leírását, akkor az lényegében megegyezne Jézus Krisztus munkaköri leírásával. Tehát szociológiai értelemben egy megváltó bontakozik ki előttünk. Néhány elemet felvillantok ebből: a pedagógus élő lexikon, aki tudást ad át; professzionális vállalti tréner, aki otthonosan mozog a képességfejlesztés világában; rejtett informatikus; minőségfejlesztési tanácsadó; belső tanácsadó; menedzser; emellett a lélek mérnöke, tehát a gyerekek sebeit gyógyítja, és elkötelezett reformpedagógus, tehát gyermekközpontúan él és dolgozik. Ezenkívül gyermekmegőrző, gyermekkísérő, szociálpolitikai munkatárs.” Setényi János 2004 Lillafüred
Az iskola legalapvetőbb, legállandóbb fundamentuma a tantestület, amely hordozza az értékeket, biztosítja a folyamatosságot, szeretettel neveli és oktatja a gyerekeket. Az iskola sikere rajta áll, vagy bukik. Ez a küldetés, nemcsak az előbb említett dicsőséggel, elismeréssel, hanem felelősséggel és rengeteg munkával jár.
A tanárok végzettsége, nyelvtudása, szakjai 50
A gimnázium tantestülete magasan képzett
45
7
40
14
szakemberekből áll, akik munkájukat leg-
35
22 29
30
Nem
25
jobb tudásuk szerint végezve próbálják
20
Igen
38 31
15
megadni azokat a kompetenciákat, amely-
23
10
16 5 0
re a XXI. század gyerekeinek szüksége
Végzettsége egyetem
van.
Nyelvtudása van
Két, vagy több Két szakot tanít szakja van
A nevelőtestület megoszlása életkor szerint
A tantestület minden tagja rendelkezik
1
jelenleg szakjának tanításához szükséges
4 4
0 10
képesítéssel. Többségük egyetemi, a kész-
0 6
ségtantárgyaknál és a nyelveknél – ahol a törvény megengedi - előfordul, hogy a
4
1 1 0
1
30 alatt
30-34 között
6
35-39 között
10 éve itt dolgozik
40-44 között
0 4
45-49 között
50-54 között
3
55-59 között
60 felett
10 éve még nem itt dolgozott
kolléga főiskolai végzettséggel tanít, de a 2016-17-es tanévig nekik is meg kell szerezniük az egyetemi diplomát. Sokan az egye16
temi képesítést a főiskolai után szerezték meg, ez különösen szerencsés, hisz nálunk nyolc évfolyamos tagozat is működik, s az algimnazista gyerekek annak ellenére, hogy jó képességűek, nem taníthatók középiskolai módszerekkel, ezért nagyobb módszertani változatosságot, és odafigyelést igényelnek. Sokan rendelkeznek nyelvtudással, kétharmaduknak két, vagy több szakja van, bár nem mindenki tanítja mindkét szakot. A tantestület életkora meghatározó jelleggel bír, hisz mindez kihatással van a terhelhetőségre, tapasztalatra, hangulatra. A tantestület átlagéletkora 44,5 év, de az életkori eloszlás nem egyenletes, a 30 év alatti korosztály alul reprezentált, mivel nem a legvonzóbb pálya a tanári, valamint a létszámleépítések miatt, a kevés eltávozott kolléga helyére vehettünk fel csak újakat. A legnépesebb korosztály, aki jelentős részben az iskola alapítása körüli évek óta itt van, az 50 év felettiekhez tartozik. Az eloszlás egyrészt jó, mivel a tantestület nagy tapasztalatokkal rendelkezik, mind a tanításban, mind az iskolával kapcsolatban, viszont ezt a korosztályt veszélyezteti leginkább a kiégés. Náluk hatalmas az életkori szakadék, nehéz megérteni a fiatalabb korosztályok értékeit, életmódját, szokásait, nyelvezetét, bár ezt már a 30 év alattiaknak is problémát okoz. A fiatal kollégák alulreprezentáltsága nem szerencsés, mivel ők hozhatnak új gondolatokat, adhatnak lendületet. Az életkor mellett fontos, a tantestület stabilitása. A testület túlnyomó része nagy helyismerettel rendelkezik, tisztában van az értékekkel. A tantestület magasabb életkora ellenére nyitott nagyon összetartó közösség, nem egy begyepesedett vidéki intrikus közösség érzetét kelti. A munka jellege, mennyisége változik, ugyanazt vagy inkább többet kevesebbnek kell elvégezni. Ha ez tartósan így marad, a túlterheltség miatt nem jut idő rekreációra, s a kiégés esetenként előforduló
A nevelőtestület összetétele nem szerint
jelei tömegessé válnak. Ez különösen azo-
5
kat érinti, akik a legjobban teljesítenek. Az országos tendenciáknak megfelelően
Férfi Nő
az férfi tanárok száma alacsony, s azokat a feladatokat,
amelyekhez
szerencsésebb
40
lenne a jelenlétük (pl. kirándulások), nehezebb ellátni. Fontos megemlíteni, hogy a nevelőtestület jelentős része (90 %) teljes állásban áll alkalmazásban, amely a kiszámítható munkaidő-tervezést tesz lehetővé. 17
A tantestület nyitottságát mutatja, hogy jelentős részük rendelkezik ECDL vizsgával, s használja a felkészülés során, órai munkájában. 2011.szeptember. 1-től a hagyományos naplót felváltotta a digitális, s alig akad A nevelőtestület megoszlása a továbbképzések szerint
olyan, aki a régit tartósan visszasírná. A tantestület továbbképzéseken való rész-
50 45 40 17
35
vétele, összességében megfelelőnek mondható, bár azokat régebben végezték el. Az
30 25
19 35
38
Nem Igen
20 15
28
26
10
utóbbi időben a normatíva csökkenés, és a jelentős leterheltség miatt kevesebben tud-
5
10
7
0 Szakvizsgázott, vagy további képzettséget szerzett tanárok
Továbbképzések száma egynél több
Továbbképzések száma háromnál több
Az informatikai képzettség minimum ECDL
tak részt venni ilyeneken. A továbbképzések rendszere átalakulóban van, egyrészt megszűnt az erre vonatkozó normatíva, másrészt az életpályamodell bevezetése a teljes rendszert átalakítja, megnövelve a szakvizsgák szerepét. A korábban jellemző jó hangulatot a rendszeres, általában kétévenkénti megszorítások, az anyagi elismerés minimális lehetőségének a hiánya, a nyílt és burkolt fizetéscsökkentések (13.havi bér, béren kívüli juttatások teljes megvonása), a munkába járás költségeinek, jubileumi jutalom összegének hónapokkal későbbi kifizetése, a túlélésért folytatott küzdelem, az iskolaépület teljes leromlása, és a külső beavatkozás az iskola életébe tönkretették.
3.4.3 Szervezeti felépítés Az iskola hagyományos munkaszervezetét az átadási törvény alapjaiban változtatta meg. Az technikai és gazdasági dolgozók 2013. április 1. után az üzemeltető állományába kerültek. Az általuk végzett munka jelenleg ugyanaz, mint korábban, de működtető és az iskola közötti kapcsolat nincs szabályozva, szóbeli megállapodásokon alapul. A gimnázium állományába a tanárok és az oktatást segítő dolgozók (iskolatitkár, rendszergazda, könyvtáros) maradtak. A szervezet három szintre oszlik: Iskolavezetés: az igazgató, és a két helyettes. Az igazgató szerepe jelentős változáson ment keresztül, a munkáltatói jogai a fenntartóhoz kerültek (igaz a döntés előkészítés itt maradt). Az új rendszer protokolljai még alakulóban vannak. Az intézményvezető felelőssége megmaradt az iskola működtetésébe, szakmai munkájának irányításában, felügyeletében.
18
A két igazgatóhelyettes között funkcionális a hatáskörmegosztás, oktatási és nevelési területekre bontva (bár a határvonalak időnként nem egyértelműek). Ők végzik az iskola mindennapi életének az irányítását. o Munkaközösség-vezetők: elvégzik a rájuk bízott munkaközösségek szakmai irányítását, és a szükséges adminisztrációs feladatokat. A munkaközösségeknél alapvető problémának látom, hogy a vezetők nem éreznek magukban elég felhatalmazást, hatalmat, vagy kompetenciát ahhoz, hogy tényleg vezessék a hozzájuk tartozókat. A munkaközösségi tagok pedig sokszor nem fogadják el, amit ők mondanak, mivel ő csak egy a tanárok közül (szerintük). o Tanárok: a munkaközösség-vezetők irányítása alatt végzik a munkájukat, de meg kell állapítani, hogy ez a hierarchikus rendszer elég idegen a tantestülettől, tanároktól, sokan ezeket a lépcsőket kihagyva intézik az ügyeiket. A leírásból egy funkcionális irányítási rendszerű szervezet rajzolódik ki, az egyes projekteknél (pl. szalagavató, megemlékezések, táborok) azonban, elmozdul a mátrix felépítés irányába.
3.4.4 A tanulók összetétele, ambíciói Beiskolázás Az iskola nagy népszerűségnek örvend a környező területeken, de - vállalva a hosszú utazást- sokan járnak hozzánk Budapestről, Kiskunlacházáról, Dunavarsányból, a sziget déli településeiről, Ráckevéről, Makádról is. A többség (60%) szigetszentmiklósi, 91 % pedig a tankerület településeiről érkezik. 15; 2%
A jelentkezők aránya hosszú évek átlagában
49; 7%
2; 0%
A tanulók megoszlása tankerületek szerint
meghaladja mindkét iskolatípusban, a felveheSzigetszentmiklósi tankerület
tő létszám háromszorosát. A nyolc évfolyamos gimnáziumba negyedik
Ráckevei tankerület
617; 91%
Budapest tankerületek Egyéb tankerületek
osztály után jönnek a tanulóink, a központi írásbelit követően, a hozott pontok és a szóbeli vizsga eredménye alapján, a legjobb 60 tanulót vesszük fel. A szülők mindent megtesznek, hogy csemetéjük ide kerüljön, a gyerekeket már számos esetben elsős koruk
19
óta járatják külön tanárhoz, felvételi előkészítőre. Sokszor még ötödikben is újra megpróbálják a felvételit. A felvételre kerülő tanulók motiváltak a tanulásra, de az új tanárok, az új osztálytársak elfogadása, a beilleszkedés nem egyszerű dolog, sokszor jár konfliktusokkal, teljesítményromlással, esetleg beilleszkedési zavarral. A versenyhelyzet eltérően hat a gyerekekre: vagy felveszi a ritmust, és versenybe száll; vagy látván a nála jobbakat visszahúzódik, a tanulmányi motivációja, ezáltal az eredménye is romlik. Külön problémát jelent új jelenségként, hogy egyes osztályoknál egy tanulás iránt kevésbé motivált kemény mag alakul ki, amely rossz irányba viszi a többieket, itt előfordul a jobban tanulók bizonyos mértékű kiközösítése. Problémát jelent a média által generált „welness” igények megjelenése, amely szerint a diáknak egy dolga van, jól érezni magát, a jó eredmények pedig maguktól, erőfeszítés nélkül jöjjenek. Sajnos a kamaszkor környékén, az életkori lustaságtól felerősítve már zavaróan jelennek meg egyes osztályoknál. 10. osztálytól a továbbtanulás közeledtével mindez kissé feloldódik. A nyelvi előkészítősök nyolcadik osztály után kerülnek be, itt jobban iparkodnak, jobban megbecsülik a helyet, ahova sikerült bekerülni. Erősebb a motivációjuk és így a tanulmányi eredményeik rendszerint jobbak, kevesebbet hiányoznak. Hátrányos helyzetű tanuló kevés van, a létszámuk 10 alatt marad, ezek egy része szociálisan rászoruló, másik része tartós betegség miatt minősül annak. Sajátos nevelési igényű tanulók közül a felvételi rendszer miatt (bár mindig megadjuk a Nevelési Tanácsadó által meghatározott kedvezményeket) kevesen jutnak be.
Tanulói motiváció A tanulóink a külső szemlélőnek nagyon motiváltnak tűnnek, ez általában igaz, de sajnos előfordul ennek az ellenkezője, és ez elrontja az egyébként kedvező összképet. A tanulók motivációját kétszer vizsgáltuk kérdőív segítségével, s mindkét hasonló eredmény jött ki. A 2012-ben kitöltött kérdőív a következő eredményeket hozta (a maximum minden esetben 5):
20
4,2
3,1
1,9
2,5
Családi elismerés
Társak elismerése
Eredmények, jegyek
Kitartás (nem adja fel amit elkezdtem)
Érdeklődés miatt tanul
Továbbtanulás miatt tanul
A kitöltő tanulók száma 395
2,7
2
Látható, hogy leginkább a továbbtanulás motiválja tanulóinkat, s ha osztályonként részletezést megnézzük, ugyanez a tendencia jelenik meg. Tehát egy külső kényszer, s nem egy megismerésre irányuló belső motiváció hajtja őket. A jegyek kevésbé motiválnak, csupán annyira, mint a társak körében keltett elismerés. Elkeserítő viszont a kitartás „amit elkezdtem, befejezem” gondolkodásmód alacsony eredménye. A családi elismerés értéke szintén érdekes, hisz ezen adatok alapján szinte a családnak van a legkevesebb hatása a tanulásra. A továbbtanulásnak, mint legerősebb motivációs tényezőknek az a hátránya is megvan, hogy túl távoli a cél, s a pillanatnyi helyzetben nehéz azzal motiválni a gyereket, hogy majd 5 év múlva mi lesz, ha most nem csinálod meg a feladatodat. A 2010-es tanév során megvizsgáltuk a tanulási stílust is a Szitó Imre féle kérdőív segít-
402
33
36
32
27
35
Mechanikus
Impulzív
Egyéni
Társas
Mozgásos
Vizuális
Auditív
A kitöltő tanulók száma
ségével, ennek eredményét mutatja a következő táblázat, a maximum 50 pont volt.
25
26
A felmérés eredménye megfelel az elvárásoknak, az alábbi következtetéseket lehet belőle levonni: •
gyerekeink döntően a vizuális ingerekkel kiegészített tananyagot sokkal hatékonyabb tudják elsajátítani,
•
az auditív hallás utáni tanulás szintén magas, de az előbbinél alacsonyabb értéket mutat, ami nem jelent feltétlen problémát, mivel van olyan tantárgy pl. nyelvek, amelyet nem lehet máshogy megtanulni,
•
a mozgásos érték alacsonyabb értéke azt jelzi, hogy kevesebb olyan feladatot kapnak a diákok, amelyek aktivitás: mozgást, rajzolást, feladatmegoldást követelnek,
•
Hasonlóan magas értéket mutat az egyéni stílus, a gyerek a csendben, egyénileg tud jól tanulni, viszont a társas stílus jóval gyengébb, amely jelzi, hogy diákjaink 21
körében, az ilyen tanulási formát jelentő kooperatív módszerek nem eléggé elterjedtek. •
A korszerűtlennek tekinthető auditív és impulzív stílus, alacsony értékeket mutat, tehát tanulóink kevésbé alkalmazzák azt, bár a szavakat nem lehet megtanulni, csak mechanikusan. A tanulói motivációval kapcsolatban fontos jelzés, hogy mennyire motiváltak a
szabályok betartására. Sajnos ezen a téren nem állunk a legjobban, diákjaink egy részében leképződik a társadalom egy társadalmi jelenség: a szabálykerülés. Mindez a tanuláshoz való attitűdökben, a folyosói és tanórai viselkedésben (szemetelés), az iskola engedély nélküli elhagyásában nyilvánul meg mindez. A diákokat érintő problémák közül nem lehet elmenni az alkohol, a drog, a dohányzás helyzete mellett. Felvezetésként megjegyzem, társadalmi problémákról van szó, amelyek leszivárognak a diákok világába. A három rizikófaktor közül az iskolát közvetlenül a dohányzás szokta érinteni, ezt szerencsére sikerült kiszorítani az iskola területéről. Speciális formája a vízipipa, amelyet ártalmatlan dolognak gondolnak a szülők, ami nem így van, igenis veszélyes lehet, és megágyaz az erősebb szereknek. Az alkohol jelenti a legnagyobb problémát, az iskolai rendezvényekről sikerült elfogadható szint alá csökkenteni, az osztálykirándulásokon is törekszünk ennek kizárására, de meg kell jegyezni, a diákok igen leleményesek e téren. A probléma az iskolán kívülről indul, a gyerekeket a szülők már igen korán elengedik bulikba, ahol rendszeres az alkoholfogyasztás. A kérdőívek eredménye is azt támasztja alá, a dohányzás, és az alkohol erőteljesebben jelen van a tanulók környezetében, az kábítószer kevésbé jellemző.
Pályaválasztás – továbbtanulás A továbbtanulásra való felkészítés döntően osztályfőnöki óra keretében zajlik, de egyéb formák is kialakultak: •
Pályaválasztási beszélgetések: a volt diákokat hívunk vissza, hogy meséljenek, arról a szakról, ahova járnak,
•
Nyílt napok az egyetemeken,
•
Az egyetemekről jönnek ki hallgatók,
•
Educatio kiállítás megtekintése,
•
Pályaválasztási szülői értekezletek.
Mindezek módot adnak arra, hogy tanulóink széles képet kapjanak a lehetőségeikről. 22
A kialakult felvételi rendszer sajátosságai (emelt szintű érettségi sok helyen nem követelmény), hogy a gyerekek ahelyett, hogy maximális erőbefektetéssel tanulnának taktikázásra készteti, s a tudás helyett a „minimális erőbefektetéssel megszerezhető maximális eredmény” (in. Szárny és teher 2009) elérése a cél. Az körülmények esetleges válto-
67 %
2011
88%
97 %
65 %
2012
91%
56%
4 fő
5 fő
4 fő
19 fő
3 fő
5 fő
12 fő
9 fő
5 fő
7 fő
20 fő
6 fő
3 fő
16 fő
Kereskedelem, marketing
83 %
10 fő
Turizmus, vendéglátás
90%
Bölcsész
2010
17 fő 20 fő 24 fő 28 fő
Jogász
80 %
Orvosi, egészésgügyi
90 %
Gazdasági
Első helyen bejutott
94%
Műszaki
Államilag finanszírozott
2009
Év
Felvettek aránya
zása pl. az államilag támogatott helyek csökkentése keresztül húzhatja a számításokat.
5 fő
5 fő
8 fő
2 fő
8 fő
A továbbtanulás arányai Az iskola továbbtanulási aránya magas, a tanulóin jelentős része államilag finanszírozható képzésekre kerül be, nagyrészt az első helyen megjelölt szakra. A legtöbb tanulónk az országos tendenciának megfelelően műszaki, gazdasági pályákra megy, de jelen van a karrierszakmák közül (ahova 400 ponttal még nem lehet bekerülni) az orvosi - egészségügyi, és a jogászképzés is. Problémát jelent viszont az, hogy sokan otthagyják az elsőként felvett szakot, vagy kihasználva a rendszer adta lehetőséget csúsznak a tantárgyakkal.
Diákönkormányzat Az idei tanévben a tetszhalott állapotából felébredt az iskolai Diákönkormányzat, vezetője és segítői rengeteg színvonalas programot szerveztek, és nagyon tevékenyen részt vettek a diákközélet megteremtésében. Működtetnek egy iskolarádiót, amely a szünetekben zenét játszik. Azon azonban el kell gondolni, hogy ez az összevont órák esetében zavaró is lehet. Megoldásként ki szokták húzni a hangszórót, ekkor viszont a hirdetések, és a csengő nem hallatszik.
3.4.5 Az iskola kommunikációs rendszere A kommunikáció a szervezetek egyik életfunkciója, összhangot teremt az egyes részek között, optimalizálja azok működését, hogy az a célját elérhesse. Fontos tehát megvizsgálni az gimnázium kommunikációs rendszerét is. Az kommunikáció gerincét az informatikai hálózat adja, minden tanáriban van számítógép, a tanárok jelentős része rendelkezik saját netbookkal, és ECDCL vizsgával.
23
Az iskolai rendszergazda biztosítja az számítógépes rendszer működését. Az elektronikus kommunikáció négy részre bontható: 1. Dokumentumtár: három különböző meghajtón, azon belül több alkönyvtárban viszonylag strukturálatlanul van elrendezve. Az információkat így nehezen lehet megtalálni. 2. Elektronikus napló: a Városmajori Gimnázium által kifejlesztett freeware naplórendszert, a MaYoR-t használjuk. A naplóhoz a diákoknak, a tanároknak, és a szülőknek is van hozzáférésük. A napló segítségével a tanulókkal kapcsolatos összes információ rögzíthető és megtekinthető. Rendelkezik ezeken kívül egy belső üzenő rendszerrel is, amelynek segítségével minden felhasználóval kapcsolatot lehet teremteni. Bár ez a szolgáltatása nem annyira felhasználóbarát. A naplót a tanárok rendszeresen
Milyen gyakran használják a tanárok a MaYoR-t? 4; 10%
használják a többség naponta többször is
1; 2%
3; 7%
Nem minden nap jelentkezik be
bejelentkezik, ez azonban nem jelenti 16; 38%
azt, hogy a tanórán mindenki ezen vezeti
Naponta 2X bejelentkezik Naponta 3X bejelentkezik Naponta 4X bejelentkezik
a hiányzásokat, jegyeket. A bejelentke-
Naponta 5X bejelentkezik
zés viszonylag időigényes, ezért a több-
18; 43%
ség inkább –jobb esetben - nap végén rögzítik az adatokat. Az alábbi diagram is azt erősíti meg, hogy az érdemjegyek beírása kampányszerűen történik. Az egyes napokon adott jegyek száma
2012-09-03 2012-09-10 2012-09-17 2012-09-24 2012-10-01 2012-10-08 2012-10-15 2012-10-22 2012-10-29 2012-11-05 2012-11-12 2012-11-19 2012-11-26 2012-12-03 2012-12-10 2012-12-17 2012-12-24 2012-12-31 2013-01-07 2013-01-14 2013-01-21 2013-01-28 2013-02-04 2013-02-11 2013-02-18 2013-02-25 2013-03-04 2013-03-11 2013-03-18 2013-03-25 2013-04-01 2013-04-08 2013-04-15 2013-04-22
1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0
Az elektronikus napló bevezetésének egyik indoka volt, hogy így a szülők
Milyen gyakran használják a szülők a MaYoR-t?
32% 38%
mindig értesülnek a gyermeküket érin-
Nem használja ritkán Havonta
tő fontos információkról. A bejelentkezési naplók azonban sajnos nem azt igazolják, hogy ezt mindenki igénybe
Hetente Hetente kétszer Naponta, kétnaponta
9% 5%
8% 8%
is veszi. A következő grafikon azt mutatja, hogy a gyerekek szüleinek a fele (ez 24
családonként értendő), gyakorlatilag nem használja. Így a kívánt célt nem tudtuk elérni. Ugyanakkor vannak nagyon tevékeny szülők, akik a 2011. szeptemberi indulás óta 3000-szer lépett be a naplóba. A tanulók e-napló használata
Milyen gyakran használják a diákok a MaYoR-t? 15%
kedvezőbben alakul, közülük csak 15% az, aki nem használja, a többiek
8% 42%
Nem használja Havonta használja
hetente, naponta figyelemmel kísérik a
Hetente használja Naponta használja
változásokat. 3. E-mail: a mellékleteket tartalmazó
35%
üzenetek továbbítására használjuk. 4. Honlap: az iskola honlapján sajnos csak a legfontosabb információk jelennek meg, sok olyan esemény hiányzik, amely a gimnázium életének fontos része, de már ez nem fér bele a szervező idejébe. Természetesen jelen vannak a hagyományos kommunikációs formák is, van faliújság, amelyen azonban nincs rajta az összes információ. Nehezen követhető a tartalma, nem strukturált, nem látszik, mi az új hír, mi nem, és mindenki minden nem iskolai lapokat rátesz: pl. kinek kell méz. Sokszor van olyan, hogy egyes információk csak itt jelennek meg. A szóbeli kommunikációs formák ennek ellenére megőrizték a szerepüket, sőt inkább ezek dominálnak, a leghatékonyabb a személyes megkeresés. Az értekezleteknek két típusa van: rövid szünetben tartott értekezlet, ahol sürgősen megoldandó problémákat tárgyalunk meg; hosszú délutáni, vagy nyitó- záró értekezletek. A hatékonyság alacsony a rövid értekezleteknél a kollégák későn érkeznek, és rendszerint belenyúlik a következő órába. A hosszú értekezletek többsége érdek (nem érinti a téma), vagy információhiányos (nincs elég információja, vagy nem kapott a témákról tájékoztatót, ill. kapott, de nem olvasta el azt rendesen) helyzetet eredményez, nagy véleményhalmazzal. Az értekezletekről általában feljegyzés is készül, amely az elektronikus tároló rendszer valamely zugában található meg. Egy döntés megkeresése így igen problémás. A hangosbemondót ritkán használjuk információközlésre.
3.4.6 Az oktatási – nevelési rendszerünk Az iskola alapvető célja a sikeres továbbtanulás lehetőségének biztosítása. Az ún. karrier szakmákba (ahol nem elég a 400 pont, azaz a maximális hozott pont 100%-os érettségi) való bekerüléshez, azonban nem elegendő pusztán az érettségire 25
való felkészítés, a plusz pontokhoz szükségesek: a nyelvvizsgák, emelt szintű érettségik, országos tanulmányi versenyek eredményei. A versenyképes nyelvtudás, a XXI. század emberének a kulcs, amely megnyitja a kapukat, ezért nagy hangsúlyt fektetünk a magas szintű nyelvoktatásra. A tanulók a nyelvet csoportbontásban, jóval a kerettantervekben meghatározott óraszám felett tanulják. Mindez lehetővé teszi, hogy 9-10. évfolyamon a szorgalmasak már nyelvvizsgát tegyenek, az igazán szorgalmasak második nyelvből is elérhetik ezt a szintet. Az érettségizők jelentős része egy, vagy két középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, az első nyelvet tanulók esetenként felsőfokú nyelvvizsgát is tudnak tenni. A nyelvoktatásban követjük az uralkodó irányt, amely szerint a nyelvet nem a szabályok biflázásával, hanem a kommunikációval, a beszéddel lehet leginkább elsajátítani, ez azonban jóval több munkát igényel nyelvtanárainktól. Az érettségikre való felkészítés két részre bomlik: középszinten, az alapórákon készülnek tanulóink; emelt szinten, 10. évfolyamtól külön csoportban tanulják a tananyagot. A tanulók motivációját növeli a felvételi rendszer változása, miután egyre több helyre kell az emelt szintű vizsga. Az országos versenyekre történő felkészítésnek nagy hagyományai vannak iskolánkban, de nem alkot kialakult rendszert, inkább egyéni, mint a közösségi teljesítmény eredménye. Tanulóink rendszere résztvevői az országos versenyeknek. 2008-2009
német nyelv 1 fő
2009-10
magyar nyelv 2, német nyelv 1, matematika 1, földrajz 1.
2010-11
magyar nyelv 3, német nyelv 1, művészettörténet 1
2011-12
magyar nyelv, fizika
2012-13
magyar nyelv 2, biológia 3, latin 3, földrajz 1, dráma 1, Német nyelv 1
A tantárgyi tanítási rendszerünk egyik nagy problémája, hogy sajátos lineáris rendszere, óraszámai miatt nehéz a gyerekek életkori sajátosságainak és a tantervi követelménynek megfelelő tankönyvet találni. A hiányosságok pótlása jelentős plusz terhet rak a tanárokra, és az iskolára. A tantárgyi felkészítést szolgálja a házivizsga rendszer, amely során a tanulók az érettségihez hasonló körülmények között adnak számot tudásukról. A vizsgára készülés során diákok a tananyagot átismétlik, és megismerik a vizsgahelyzetet, így az érettségire már rutinos vizsgázók lesznek.
26
A szakórai tanítás A megtartott elmaradt órák alakulása
hatékonyságát és a munkamorálját nagyban rontja, hogy a tanár hiányzása miatt a kilencedik évfolyam felett nincs helyettesítés, a
89%
88%
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
2013 2012 8% 8%
kicsiknél pedig csak fel-
Megtartott
ügyelet, vagy összevonás
1% 1%
2% 3%
Tanári Iskolai Helyettesítés hiányzás miatt rendezvény elmaradt miatt elmaradt
van. Az adatokból látható, hogy minden tízedik órát nem az adott szaktanár tart meg, s csak az órák 2-3%-án volt helyettesítés, és azok 1/3-án is csak felügyeletet tudtunk biztosítani. Az okok eredője a pénzhiány, a fenntartó korábban minden órát csak egyszer, vagy csak részben finanszírozott, gondoljunk az alapítványi órákra. Helyettesítésre 0 forint volt a költségvetésben. A kevés tanári státusz miatt a kollégák átlagosan 5,7 túlórában dolgoznak, tehát sokszor fizikailag nem lehet senkit sem beküldeni. A másik probléma a tanulói hiányzások magas értéke, ez egy tanulóra kivetítve áltagosan 2012-be 81 óra, 2013-ban 70,6 óra
A hiányzások, késések alakulása tárgyév április 30-ig 60000 db
53821 db 46677 db
50000 db 40000 db
2012
30000 db
2013
20000 db
volt (több mint két hét). Az átlag azonban sok mindent elfed, van, akinél ez 0 óra, s
104 db 820 db 1397 db 118 db
10000 db
1428 db 865 db
0 db hiányzás igazolt
hiányzás igazolatlan
késés igazolt
késés igazolatlan
van kinél ennek kétszerese (azaz egy hónap). 2013-ban 47; 2012-ben 84 ilyen diák volt. A hiányzások szignifikánsan (10%) javultak annak ellenére is, hogy az idei évben megváltoztattuk a hiányzások adminisztrációját, s az iskolai szervezésű hiányzások (tanulmányi versenyek, tanulmányi napok, cserekapcsolatokat) átkerültek az óra alól felmentett kategóriába. A tanórákon túl A Batthyány azonban nemcsak a tanulásról és tanórákról szól. A programkínálat széles skálát ölel fel, a tanulmányi és szabadidős programoktól (tanulmányi kirándulások, napok, erdei iskola, nyári tábor, bálok, koncertek, megemlékezések, diáknap stb.) a tudományos előadásokig (Tudományos Napok) terjed. A hatásuk kettős: egyrészt a felkészülésük során gyerekeink rengeteg praktikus ismeretre tehetnek szert; másrészt a közösséget, az egymáshoz tartozást érzését erősíti meg. 27
A programok magas szintűek, jól megszervezettek, amely hatalmas munkát igényel az egyébként is túlterhelt tanároktól.
3.4.7 Eredményeink
4,6 4,6 4,6
169 138 153
1 3 0
4,7 4,7 4,7
84 86 96
Középfokú nyelvvizsgák száma a végzősöknél Felsőfokú nyelvvizsgák száma a végzősöknél
OKTV döntősök száma
Végzősök szám
Érettségi átlag
Kitűnők száma
Iskolai átlag
Tanév 2008/2009 2009/2010 2010/2011
Bukások száma
A következő táblázatok mutatatják az elmúlt időszak legfontosabb eredményeit.
1 5 5
88 108 101
7 15 7
Az adatok magukért beszélnek a táblázat mutatatja az iskola legfontosabb tanulmányi mutatóit, az átlagot és a kitűnők számát. Komolyabb következtetéseket lehet levonni a magas érettségi átlagból, valamint abból a tényből, hogy sok tanulónk tesz emelt szintű érettségit. Ha részletesebben megnézzük, a többi középiskolával összehasonlítva az adatokat, még jobban látszik ennek jelentősége:
13-59
7-92
Matematika
Magyar nyelv és irodalom
Idegen nyelv
Történelem 20-132
7-90
Idegen nyelv
7-56
Emelt szintű érettségi Történelem
17-117
Matematika
Magyar nyelv és irodalom
Középszintű érettségi
11-101
38-112
A gimnázium 2010-es érettségi eredményei a Középiskolák rangsora 2010 kiadványból (193. o.).
A számok jelentése: magyar nyelv és irodalom tantárgyból országos szinten az 537 gimnáziumból – az érettségi eredmények alapján -17 95%-os valószínűséggel jobb, 420 95-%-os valószínűséggel rosszabb. A 100 legjobb középiskola rangsorában 2010-ben a 20., 2011-ben a 29. helyezést értük el, ezt azonban nem szabad kudarcnak tekinteni, mivel, csak egy év helyzetét vizsgálja, s ha az adott évfolyam kompetenciamérésének eredménye rosszabb, akkor a rangsor is változik. A nyelvvizsgák kiemelkedő aránya (sokan két középfokúval, néhányan a középfokú mellett felsőfokúval is rendelkezik) jelzi a nyelvoktatásunk eredményességét. Az OKTV döntősök száma, amely elmarad ugyan a nagy pesti gimnáziumokétól, így is jó eredménynek számít.
28
A kompetenciamérés eredményei A kompetenciamérés az egész országra kiterjedő külső mérés, amely alkalmas az iskolák munkájának összehasonlítására is. Az adatok azt mutatják, hogy a kompetenciamérések eredménye alapján a nyolcosztályos gimnáziumok közül is a legjobb 1/3-ban vagyunk, a gimnáziumok közül a legjobb 10%-ban. Mindez hatalmas eredmény, tekintettel a finanszírozásra, s arra a tényre, hogy a képzésünk központjában a nyelvoktatás van, tehát e kompetenciákat fejlesztő órák száma alacsonyabb. Ugyanakkor mindez még nem jelenti azt, hogy az iskolánk jobb a többi iskolánál, mivel nyolcosztályos gimnáziumként eleve jobb képességű, magasabb iskolai végzettségű szülőkkel megáldott, internethez, könyvekhez jobban hozzáférő diákok vannak. A hozzáadott értéket kell tehát megvizsgálni, az eredményeket arányosítani kell a szociokulturális háttérkérdőívre alapozva kiszámított családiháttér-index (CHS) értékével. Ez akkor lehetséges, ha a tanulók 70%-a behozta, s nem csak a legjobbak. Sajnos ez az adat, csak a 10 évfolyamon áll a rendelkezésünkre a 2011-es mérés esetében:
Szövegértés 2011 10. évfolyam
29
Matematika 2011 10. évfolyam
Szövegértés 2011 10. évfolyam
Matematika 2011 10. évfolyam 30
Az így kapott eredményeket azt mutatják, hogy 4 évfolyamos szövegértés kivételével mindenütt magasabb az értékeket értünk el az országos trendnél, tehát mi is hozzáteszünk valamit, nemcsak a tanulóink jók. A 4 évfolyamos értékekre magyarázatul szolgál az, hogy ezt a nyelvi előkészítő tanulók is tízedikben írják meg, de az előkészítő év miatt, az érintett kompetenciák fejlesztését leginkább segítő tantárgyak aránya alacsony, így véleményem szerint csak más NYEK-es osztályokkal lenne igazságos összehasonlítani. A kompetenciamérés fontos része az tanulók egyéni fejlődésének alakulása a két mérés között. A következő diagramok az mutatják, hogy a tanulóktól milyen fejlődés lett volna elvárható. A világoskék mezők azt jelentik, hogy nincs szignifikáns különbség (10%os eltérés esetén lehet egyértelműen mondani, hogy van változás, tehát az újbóli megírásnál valószínűleg ismét jobbat írna); a sötétkék tanulók pedig biztosan jobbat vagy rosszabbat írna a vártnál.
Szövegértés 2011 4 évfolyamos gimnázium
31
Matematika 2011 4 évfolyamos gimnázium
Szövegértés 2011 8 évfolyamos gimnázium
32
Matematika 2011 8 évfolyamos gimnázium Látható, hogy évfolyamonként nagy azoknak a száma akik „elkóboroltak a nyájtól”, s a teljesítményük mérhetően romlott. A jelentések osztályra lebontva is tartalmazzák ugyanezt, szerintem az ott tanító tanárok nagy valószínűséggel meg tudják mondani, kikről van szó.
33
4.V EZETŐI PROGRAM A célok és a helyzetelemzés ismeretében a következő elképzeléseket fogalmaztam meg.
4.1 Vezetési filozófiám A vezetés számomra hasonlatos a kerékpározáshoz, ha nem jön senki, és jó az út, elengedem a kormányt, és az egyensúlyáthelyezéssel irányítom a járművet; ha feltűnik egy kocsi, egyik kezemmel megfogom a kormányt; ha közel ér megfogom a másik kezemmel is; amennyiben kereszteződéshez érek, már erősen fogom, és alaposan körülnézek. A vezetés során is a feladat és a helyzetről való információk határozzák meg beavatkozás mértékét. A szervezet vezetésének általam alkalmazandó modelljét az alábbi ábra szemlélteti:
A szervezet célja, hogy a szükséges tudással, kompetenciákkal, készségekkel rendelkező fiatal felnőttek távozzanak az intézményből, őket szemléltetik a szép, piros, zamatos almák. Az almát fa nélkül nehéz megtermelni, ezt jelentik a dolgozók, akik őket felnevelik. A jó eredményhez szükség van levelekre, amely a növekedéshez szükséges anyagokat biztosítja, ez a gyakorlatban az értékszemlélet jelenti, annak tudatát, hogy értéket termetek, és a világ egyik legfontosabb tevékenységét folytatom: embert 34
nevelek. A fa akkor állhat ellent mindenféle viharnak, ha a gyökerei erősen kapaszkodnak a talajba. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók tudják mi a dolguk, mert a feladat megfelelően delegált, minden információ a rendelkezésére áll (feladat, hatáskör, felelősség, erőforrások, kompetencia). Ezt támogatja a sztenderdizált környezet (teljesíthető, segítő, és nem korlátozó szabályok). A szükséges tápanyag utánpótlást jelenti a kompetenciafejlesztés, a továbbképzések rendszere, amely folyamatosan újítja, szinten tartja tudásunkat. A rendszer utolsó eleme a vezető, akinek az a dolga, hogy hozzá eljutó információk alapján, úgy alakítsa a szervezetet külső környezetét, s olyan impulzusokat (értékelést) adjon, amellyel a szervezet eléri a célját. A jó munkához nélkülözhetetlen a dolgozók munkamegosztása, együttműködése, amely nem lehetséges a közös nyelv nélkül. Kiemelt szerepet szánok a hatékonyságnak, egyrészt, amit egyszer megcsináltunk, ne csináljuk meg újra; másrészt, amit a számítógép egyszerűbben elvégez, azt ne az ember csinálja. Mindez persze nem az egyéniségek, a kreativitás halálát jelenti, nem a munkavégzésre módját határozza meg, hanem az eredményre, viselkedésre és a kapcsolattartásra vonatkozó elvárásokat. A célom olyan szervezet kialakítása, ahol szükség esetén, nélkülem is fut a szekér, mert a lovak (ez nem célzás, vagy bántás volt) tudják a célt, és ösztökélés nélkül is mennek maguktól.
4.2 Külső adottságok Minden változás felébreszt valami szunnyadót a lelkünkben. Frank Herbert
Az iskolai élet e tényezője az, amire igen kevés a ráhatásunk, így alkalmazkodni kell hozzá.
4.2.1 A jogszabályi háttér Folyamatosan követni a kell a törvényi változásokat, s hozzá igazítani a működésünket. A legfontosabb dokumentumaink elkészültek, de rövid határidő miatt sietni kellet vele, ezért mindenképp szükséges a finomhangolás. Kiemelt feladatként kezelt kerettantervek és a mindennapos testnevelés, az előírásoknak megfelelően bevezetésre kerül.
35
A törvény által biztosított tanárok, és oktatást segítő dolgozók felvétele a szervezetbe, folyamatban van. A nyolc évfolyamos képzésre vonatkozó feltételek közül hiányzik a 7 tanár végzettsége, az egyikük jövőre diplomát szerez, a többieket be kell iskolázni egyetemi képzésre. A felvételre kerülő kollégáknál két szakot és egyetemi végzettségűket kell felvenni a követelmények teljesítéséhez. A kollégium tekintetében tárgyalni kell a csepeli Weiss Manfréd Szakközépiskola és Kollégiummal, hogy szükség esetén ott biztosítsanak kollégiumi ellátást tanulóinknak. A nyelvi előkészítő évfolyamokra vonatkozó követelmények teljesítéséhez, csipán azt kell tenni, amit eddig. A mindennapos testnevelés megvalósításához a jelenlegi tornaterem bővítése, és még egy tornaterem építése elengedhetetlen, erről részletesen az infrastrukturális részben szólok. A minősítéseken való részételhez ki kell építeni a központi minősítő rendszernek megfelelő helyi minősítő, és minőségfejlesztő rendszert, a tanárokat rendszeresen minősíteni kell, a teljesítménydossziékat össze kell állítani. A részletes szabályozást a követelmények ismeretében fogjuk kialakítani. A kötött munkaidő meghatározásánál törekedni fogok a 22 óra betartására, de előfordulhat, hogy bizonyos esetekben ez nem sikerül. Alapelvként azonban azt kijelentem, hogy osztályfőnöknél, munkaközösség- vezető, egyéb feladatai miatt nem taníthat 22 óránál többet. A kötött munkaidő fennmaradó részébe beletartoznak az értekezletekkel, különféle projektek (pl. erdei iskola, bálok stb.) szervezési feladataival, az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői feladatokkal, rendezvényeken, versenyeken való részvétellel eltöltött idő is. A munkaközösség-vezetők és osztályfőnökök teendőik ellátására hetente két órát, az osztályfőnök helyettesek egy órát számolhatnak el. Adminisztrációra (naplóbeírás, bizonyítványok) heti egy órát vehető figyelembe. Helyettesítésre, versenykíséretre heti 2-4 óra lesz előírva. a megadott időpontokban (mint régen). Az osztályfőnökök, munkaközösség vezetők esetében ez csak két óra, valamint csökkenteni lehet a tanár által a dolgozatjavítással (vizsga, érettségi, OKTV, felvételi is ide sorolható) töltött idővel is, figyelembe véve a tartárgy jellegzetességeit, az évfolyamot, a tanított tanulók létszámát. A szakvizsgát, egyetemi végzettséget szerző kollégát felmenteném a helyettesítés alól. Ennek tervezésére, nyilvántartására, nyomon követésére egy számítógépes rendszert kell kidolgozni. A közösségi munka teljesítése, nyomon követése a kidolgozandó szabályzat szerint történne, az adminisztrációt, valamelyik oktatást segítő dolgozó látja el. 36
4.2.2 Fenntartói elvárások, lehetőségek Nehéz táncot zsákban járni.
A tankerületi köznevelés-fejlesztési terv megjelenése után a fenntartóval történő egyeztetések után annak ránk vonatkozó részeit végrehajtjuk. A bennünket érintő TÁMOP-os pályázatokon, mindenképp indulni szeretnénk. A fenntartó, ígérete szerint a pályázatíráshoz támogatást fog nyújtani. A COMENIUS pályázatokon a következő tanévben főszervezőként szeretnénk kapcsolódni az önkéntes munka témakörében, amellyel kapcsolatban ősszel előkészítő látogatást tervezünk. A Határtalanul pályázatokon a jövőben is részt kívánunk venni.
Az oktatás támogatása Az oktatómunkánk támogatására igénybe kívánom venni az állami fenntartó által biztosított lehetőségeket a kötelező méréseken, érettségin, versenyeken kívül is. A szakszolgálatok munkájára a nálunk tanuló SNI-s, BTM-es gyerekek fejlesztésén kívül, szükség van az iskolapszichológusi munka összehangolására, a tanári esetmegbeszélő csoportok működtetésére, a tanári továbbképzések tekintetében is. A pedagógiai szakmai szolgáltatók által nyújtott lehetőségek mindegyikének (pedagógiai értékelés, szaktanácsadás, tantárgygondozás, pedagógiai tájékoztatás, tanügyigazgatási szolgáltatás, pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, tanulótájékoztató, -tanácsadó szolgálat) kiemelt szerepet szánok, az eredményeink
és hatékonyságunk növelése érdekében.
4.2.3 Szülői háttér A szülőkkel kialakult jó kapcsolatot, annak formáit továbbra is fenn kívánom tartani. Az iskolaszék szerepét növelném, ehhez elengedhetetlen, hogy a fenntartó részéről is delegáljanak olyan tagot, aki az eddigi gyakorlattól eltérően, részt tud venni annak ülésein. Külön figyelmet kell fordítani a szülői igények, elégedettség rendszeres mérésére, annak elemzésére, s a szükséges intézkedések meghozatalára. Az igények felmérésében a digitális napló (MaYoR) adta lehetőségeket is ki lehet használni. Természetesen a kapcsolat személyes formája is megmarad, a tanári, osztályfőnöki, igazgatói fogadóóra. Mindemellett az iskolát jobban ki kell nyitni azok felé, akiket az egyik legfontosabb partnerünknek tekintünk:
37
•
korrekt tájékoztatás a követelményekről, lehetőségekről (a szülő is ismerje az elvárásokat), programokról,
•
nyílt napok, nyílt órák tartása,
•
kötetlen családi rendezvények osztály és iskolai szinten.
Mivel a MaYoR-t a szülők fele nem használja, annak legfontosabb információit e-mail üzenetek formájában, napi, heti rendszerességgel eljuttatnám hozzájuk. A szülők tapasztalatára, tudására számítok ezeken felül, az iskola közösségi életének fejlesztésében, a továbbtanulás előkészítésében, a helyi tudományos élet (BTA Batthyány „Tudományos Akadémia”) kialakításában, és a BKTN megszervezésében.
4.2.4 A térség gazdasági és társadalmi potenciálja A környező települések bőségesen biztosítják a beiskolázáshoz szükséges osztálylétszámot, olyannyira, hogy meg kell vizsgálni az új osztályok indításának lehetőségét, ehhez azonban az épületet bővíteni kell, vagy a kollégiumot vissza kell kapnunk. Törekedni kell a környékbeli cégekhez való kapcsolódásra, mert bár szakmunkásokat nem tudunk nyújtani, nyelvtudással rendelkező munkavállalókat igen.
4.2.5 Az iskola kapcsolatrendszere Kiemelt feladat az iskola kapcsolatrendszerének fejlesztése, a meglévő kapcsolatok elmélyítése, s újak keresése. Az iskola marketing tevékenységét szisztematikusabbá kell tenni: megjelenés a helyi és országos médiában, a sajtóban. Keresni kell az együttműködés lehetőségeit a helyi közösségekkel, iskolákkal, civil szervezetekkel. Mindez nagyon fontos, mert egy olyan dimenzióban fejlesztheti a diákjainkat, amelyet nem elég tanulni, hanem tapasztalni kell. A nevelési célunk eléréséhez nélkülözhetetlen, hogy tanulóink az élet számos pontjáról tapasztalatot szerezzenek. Lássanak olyan helyzeteket, amivel nem találkoznának egyébként pl. eltérő szociális helyzetű, sérült emberek, s ismerjék meg a velük való kapcsolat módjait. Az iskola programjaira meg kell hívni a helyi és a környékbeli közélet jelentős képviselőit. Országosan ismert személyeket kell elhozni az iskolába. növelve ezzel intézményünk presztízsét. A fenntartóval és a működtetővel őszinte, kölcsönös, egymás tiszteletén alapuló kapcsolatra törekszem. Ennek kereteit, formáit a közösen kell kialakítani.
38
Az iskolát támogató alapítványokkal a korábbi partneri jó kapcsolatot kívánom fenntartani. Az iskola kiterjedt külkapcsolati rendszerét humánerőforrások fejlődésével párhuzamosan lehetne fejleszteni más területekre, országokra is kiterjeszteni (Felvidék, Kárpátalja, Délvidék). Kiemelt célnak tekintem, hogy partnereinkkel a pályázatokon közösen induljunk.
4.3 Belső adottságok 4.3.1 Épület, infrastruktúra Az épület működtetőjével teljes mértében együtt kívánok működni a felújítással kapcsolatban és minden olyan törekvésével, amely az iskola érdekeit szolgálja. Az udvar rendjének helyreállítása, a rongálások megszüntetése fontos lenne, de nem biztos, hogy az bejövők kitiltásával lehetne ezt elérni, hanem a várossal együttműködve, a délutáni hétvégi időszakra felügyelet mellett megnyitni az udvart a lakótelep lakossága előtt, akiknek nincs lehetőségük a környéken sportolni. Úgy érzem, ez mindkét fél érdekét szolgálná. Az épület akadálymentesítése törvényi kötelezettség, ezt mindenképp végre kell hajtani. A tervek már a rendelkezésre állnak. Az épület világítását szinte teljesen ki kell cserélni, mert kevés fényt adnak, és nagyon sokat fogyasztanak (havi szinten 400 000 Ft körül) az elavult világítótestek. Az ökológiai szemlélet alkalmazása, és az ÖKOISKOLA cím újbóli megszerzése a hozzá kapcsolódó tartalmakkal együtt kiemelt törekvésem lesz. A tanulók szemetelési szokásait, a nevelés mellett a rendelkezésre álló szemétgyűjtők számának növelésével javítanám. Az iskolai büfé kínálatát át kell alakítani, egyrészt az egészségesebb, másrészt az egyszerűbb, ezáltal olcsóbb ételek irányába. A konyha kínálatában törekszem az A, B menü és a heti húsmentes nap kialakítására.
39
Oktatási infrastruktúra A terület nagyon elavult, ezért a fejlesztést nem lehet halogatni. A következő elképzeléseim, elképzeléseink vannak: •
A szaktantermi hálózat fejlesztése: o A meglévő reál szaktantermek felszerelésének javítása (eszközök, alapanyagok, dekoráció, segédanyagok, könyv, cd stb). o A nyelvi termek, és az ének-rajz tanterem szakkönyvekkel, multimédiás eszközökkel való ellátása. o A szaktantermekkel nem rendelkező tantárgyak pl. földrajz, történelem, magyar, matematika részére szaktantermeket kell a második emeleten kialakítani. Ez elképzelhető úgy is, hogy az osztályok ott maradnak, de a dekoráció a tantárgyhoz illeszkedő lenne, mivel ezek az osztályok már nem szokták dekorálni a termüket (tisztelet a kivételnek). Ezen elképzelésnek viszont ellentmond, hogy a termek többsége kicsi, az osztály és a szakanyag nem biztos, hogy elfér benne. Mindez azonban alaposabb vizsgálatot igényel. o Az anyagi lehetőségeinkhez mérten törekedni kell arra, hogy a szaktantermekben aktív táblák, valamint ehhez szükséges szoftverek is rendelkezésre álljanak
•
A tantermek padozata elavultnak mondható, nem esztétikus, nagy súlyú, így nem alkalmas a kooperatív technikák alkalmazására, ezért fokozatosan ki kell cserélni.
•
A székek sem megfelelőek, nem adnak megfelelő támaszt a gerincnek, így ezek cseréjére is sort kell keríteni.
•
A tantermekben, folyosókon tanító tereket kell kialakítani.
•
A mindennapos testnevelés feltételeinek biztosításához jelentős fejlesztések szükségesek: o A tornaterem kisebbik részének 6 méterrel való megnövelése, valamint még egy terem építése, így három osztály is kényelmesen elférhet benne minden időben. o A szellőzés megoldása oly módon, hogy annak hangja az órai munkát ne zavarja. o A konditerem felújítása, felette tornaszoba kialakítása.
40
o Sportudvar kialakítása az alábbi funkcionális elemekkel. Anyagi forrásul az állam által ígért pályázatok szolgálnak.
Tanuló és pihenőhelyek
Foci és kézilabdapálya műanyag burkolattal
Röplabda pálya
Tanuló és pihenőhelyek
Mászó terek
Járda
Folyosó
L i f t
L i f t
Tornaterem
Tornaterem
Magasugrópálya
Szertár
Tanári
Emeleten tornaszoba
Tornaterem
Konditere m 60 méteres futópálya rekortán burkolattal
Távolugrógödör A kialakítás során gondoskodni kell a berendezések védelméről is. Az infrastruktúra fejlesztésére az alapítványi támogatások és a pályázatok terén látok lehetőséget. IKT eszközök: •
A számítógéppark, iskolai hálózat fejlesztése elkerülhetetlen.
•
A tanulóknak több szabadon hozzáférhető számítógépet kell biztosítani.
•
Szükséges továbbá szoftverek beszerzése. Forrást fenntartói támogatás, pályázatok, és a szülői segítség jelenthet erre. 41
•
Az adatbiztonság növelése érdekében a számítógépes tárolókapacitást növelni kell.
•
A WIFI-t a épület egészében elérhetővé kell tenni.
4.3.2 A szellemi bázis Az személyi állomány fejlesztésének első lépése a jelenlegi munkatársak rekreációja, az kollégák beillesztése. Közben részletesen kidolgozzuk a ránk váró fejlesztési feladatokat (minősítések, tehetségfejlesztés), elvégezzük a szabályzatok finomhangolását. A következő évtől indulna el a Tehetségpont működése, s a tehetséggondozás új rendszere: a belső képzések, a pedagógiai munka fejlesztése, a szakmai szolgáltatók, és szakszolgálatok segítségével. Az egyetemi végzettséggel nem rendelkező kollégák képzését is ekkor kell elindítani. A kollégák szakmai továbbképzéseken, konferenciákon való részvételét szívesen támogatnám.
4.3.3 Szervezeti felépítés A bejövő új tanárokat és oktatást segítő alkalmazottakat be kell illeszteni a szervezetbe a közös normáknak, nyelvnek ki kell alakulnia. A szervezet felépítése egyrészt marad a most kialakult funkcionális elrendezéssel, oktatási helyettes, nevelési helyettes. A harmadik helyettes a pályázati feladatokat és minőségfejlesztést felügyelné. Az adott helyettes felel az rá bízott területért, megkapva az ehhez szükséges hatáskört és a döntési jogkört. Évente minden kollégája óráját meg kell látogatnia, és évente két képzésen, konferencián részt kell vennie. Ugyanakkor biztosítani kell a munka transzparenciáját, hogy az intézményvezetőnek legyen rálátása a dolgokra. Az igazgatóhelyettesi megbízások lejárnak, így a KJT. szerint újra kell azokat pályáztatni, a pályázat során a jelentkezőnek egy motivációs levelet kell megfogalmazni. A munkaközösség-vezetőket szerepét át kívánom alakítani. Területük vezetőjévé kell válniuk, a munkaközösséggel kapcsolatos szakmai kérdésekben ők a döntenek. Feladatuk a munkaközösségben az oktatás színvonalának biztosítása, az éves munkaterv elkészítése, órákat kell látogatniuk; a munkaközösség munkájáról szakma beszámolót kell készíteniük félévkor és évvégén; évente legalább egy képzésen, konferencián is részt kell venni.
42
A munkaközösség-vezetőt, a munkaközösség véleményének kikérésével fogom öt évre megbízni, miután közösen meghallgattuk elképzeléseit. A munkaközösségek munkáját a pedagógiai asszisztensek fogják segíteni, a munkaközösség feladatainak függvényében. A szakmai munkán túli projektek (bálok rendezvények stb.) esetében lesz egy projektvezető, aki a szervezési feladatokat összefogja, neki is hatásköre, döntési jogköre lesz a témában. Többek között ő választja ki, hogy a feladaton kivel dolgozik együtt. Ezzel az a célom, hogy feladat lehetőség legyen a bizonyításra, ne nyűg, az pedig gondolkodjon el, akit semmire sem kértek fel. A projektek adminisztrációjában a pedagógiai asszisztensek segítenek. Az iskolapszichológus segíti a tanárok, osztályfőnökök munkáját, felméréseket elemzéseket készít, segít a tehetséggondozási munkában, esetmegbeszélő csoportokat vezet tanároknak, diákoknak. Az második könyvtáros alkalmazásával folyamatosan nyitva tartó könyvtárat tudunk működtetni, s amint az anyagiak engedik olvasóteremmel, hírlapolvasó, internetes részleggel bővíteni. A 2 laboráns a biológia, kémia, fizika tantárgyak munkáját segíti, az órákra való előkészületek és a kísérletek idején, ezeken felül az adminisztrációban is segít. Az új iskolatitkár pedig az iskolavezetés adminisztratív terheit csökkenti. A pedagógiai asszisztensek az eddig felsorolt feladatokon kívül felügyeleti, kíséreti feladatokat látnak el. Véleményem szerint a gyerekek megőrzésére ők is alkalmasak, a tanárok csak akkor menjenek órákra felügyelni, csak ha ott szakos helyettesítést tudnak tartani.
4.3.4 A tanulók összetétele, ambíciói „Úgy gyönyörködj a fiatalokban, mint akik téged folytatnak majd. De ne a magad vágyait, emlékeit álmodd újra bennük, ne kényeztesd, ne ünnepeld, ne szidd, inkább szeresd, s érdemük szerint becsüld őket. Légy okos ellenállás, jó gát, tiszta meder, hogy növekedjenek, mint súly alatt a pálma, hogy önerejükkel törhessenek utat maguknak, s ne nyelje el őket lápok iszapja, sivataghomok.” Keresztúri Dezső
Előreláthatólag beiskolázási gondjaink nem lesznek, s a bejövő tanulók megszűrésére sem lesz a jelenlegieken kívül más módszer, így valószínűsíthető, hogy a tanulók összetétele is hasonló marad. A tanulók célja, a továbbtanulás sem voltozik hosszabb távon.
43
A tanulók iskolába való beszoktatására, az itteni normákkal való megismertetésére, az embernevelésre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Ehhez a következő lépésekre van szükség: • Az osztályfőnöki munka alapos, tapasztalatokon nyugvó újratervezése. • Az osztályfőnökök képzése. • Az közösségépítő osztályfeladatok rendszerének fejlesztése. • A nagyobb tanulók tekintélyének, nevelőerejének kihasználása nevelési folyamatban. • A felsőbb évfolyam bevonásával patrónus rendszer kialakítása, akik ezáltal „tanári” szerepet, felelősséget kapnak, ez az énképükre is pozitívan hat; másrészt normaközvetítő hatásuk sokkal erőteljesebb, mint a tanároké. • Meggondolandó a tanítást megelőző héten tartandó gólyatábor megrendezése is, amikor az osztályok megismerhetik egymást, s elkezdődhet az osztályközösség kialakulása, a tanulás okozta plusz stresszhelyzetet ki lehetne zárni. A felnőtt létre való felkészülés alapja a felelősségteljes munka, ezért az évek növekedésével a tanulóinkra egyre komolyabb feladatokat kell bízni, a mostaninál jobban bevonni őket a szervezésbe pl. bálok, s támogatást biztosítani az önszerveződéshez. A Diákönkormányzat ebben évben kialakult aktivitását hasznos lenne fenntartani a következő években is, nyitott vagyok a javaslataikra, ötleteikre. Az második óra utáni iskolarádió működtetését külön preferálnám. A közösen végzett munka során mélyebb kapcsolat alakul ki, mind diák-diák, mind diák- tanár között is, valamint lehetőséget biztosít kevésbé jó tanulóknak a bizonyításra. Fontosnak tartanám a tanulók életkoruknak megfelelő osztály-, és évfolyamszintű iskolai rendezvények megjelenését, mert a közösséget ez is erősíti, formálja. A tanulási motivációt a már említett módon, módszertani fejlesztésekkel, másrészt a pezsgő szellemi és közösségi élet javításával tudjuk növelni. Törekedni kell a belső motiváció kialakítására tanulóinknál. Diákjainkat szeretetteljesen, de feladatokkal, kötelességekkel terhelve, a biztonságos fejlődésükhöz szükséges gátakkal lehet csak egészséges felnőtt személyiséggé nevelni. A tanulóinkat leginkább veszélyeztető tényezők (alkohol, cigaretta, drog) társadalmi jelenségek, s sajnos a média is ezt erősíti. 44
A szükséges felvilágosítás mellett, alternatívát kell felkínálnunk, mert az iskolai életben, (tanulás, közösségi programok, sport) is érheti őket annyi öröm, hogy nem szükséges valamilyen szerhez nyúlni. A nagymértékű tanulói hiányzás és késés és az iskola engedély nélküli elhagyása ellen határozottan fel fogok lépni. A célok elérésében támogatást tudnának nyújtani a volt diákjaink, akiket sokszor visszahúz a szívük az alma materbe. Már értékelni tudják azt, amit itt kaptak, s ezt a fiatalabb társaik irányába közvetíteni is tudják. Fontos lenne őket szervezett módon visszahozni, időről időre az iskolába pl. vitaklubok, beszélgetések, öregdiák találkozók.
4.3.5 Az iskola kommunikációs rendszere Az kommunikációs rendszert optimalizálni kell. Ennek elemei a következők lennének: •
Egy meghajtón lévő, megfelelően strukturált dokumentumtároló rendszer kialakítása, a dokumentumtár internetes elérhetőségének biztosítása. Ennek rendszeres biztonsági mentése.
•
Az több csatornás redundáns információközlés, s ugyanazon információk mindegyik csatornán jelenjenek meg. Célom, hogy a szükséges információ mindenkihez eljusson. o A MaYoR rendszerét ki kell egészíteni egy feladatkezelő alrendszerrel, amely figyelmeztet a közelgő eseményekre. o Mindez jelenjen meg a faliújságon is, amelynek szerkezetét át kell alakítani, aktuális, sürgős terület kialakítása, a futó projektek helyzetéről is lehessen tájékozódni. Ez azért fontos, mert szünet alatt nem mindenki tudja elektronikusan megnézni a teendőit a számítógépen. o Törekedni kell rá, hogy az érzékenyebb témákat szóbeli formában is közöljük. o Kialakításra kerül egy javaslattételi, döntés előkészítő, döntésnyilvántartó informatikai alrendszer. Ennek segítségével mindenki tehet javaslatot, amiről visszajelzést is kap. A legjobb javaslatokat jutalmazni kívánom. A javaslatok alapján, vagy az értekezleteken született döntésekről egy kereshető nyilvántartás készül, amelyet a tanáriban papíron is elérhető.
45
•
Az elektronikus napló használatánál el kell érni a napi hiányzás, óra, és jegybeírást. Sajnos kicsi a valószínűsége, hogy mindenkinek tudunk netbook-ot adni, s a tapasztalatok egyébként is azt mutatják, hogy a kollégák nem az órán végzik az adminisztrációt. Az ezt elmulasztó kolléga automatikus üzenetet fog kapni. A jegyek kampányszerű beírása (félév, fogadóóra) nem tartható fent.
•
A szülők tájékoztatására az e-mail alapú üzenetküldő rendszert üzemeltetni kell. Annak lehetőségét is végig kell gondolni, hogy ezt kiterjedjene a diákokra, és a tanárokra is, de a közösségi oldalak adta lehetőségeket sem szabad kizárni.
Értekezletek: Legelőször is az értekezletekről majdnem mindenkinek az unalmas, felesleges, „legyen már vége” gondolatok jutnak az eszébe. Új kifejezésként javaslom az egyeztetés, konferencia szó használatát. Az ilyen célú összejövetelekkel kapcsolatban a következő elképzeléseim vannak: •
Tanévnyitó: igazgató, a helyettesek, és a munkaközösség-vezetők ismertetik a tanév feladatait, s elfogadásra kerül a munkaterv.
•
Negyedéves: aktuális ügyek megbeszélése, beszámolók a lezárult projektekről.
•
Félévi, év végi, az adott időszak munkáját értékelik a vezetők, munkaközösségvezetők, ill. lezárult projektekről beszámoló hangzik el.
•
A fentieken kívül, csak végszükség esetén fogok mindenkire vonatkozó „egyeztetést” összehívni szünetekben.
•
A kisebb csoportokat érintő egyeztetések, ha lehetséges, lyukas órákban, vagy a keddi napon történnek.
A témákról a korábban említett formákon keresztül, minimum két nappal előtte tájékoztatást kapnak az érintettek. Az egyeztetésekről feljegyzés készül, amelyet az iskolatitkár, vagy valamelyik asszisztens készít el. Az így készült dokumentum elektronikus és nyomtatott formában is elérhető lesz. A diákokkal való kapcsolattartásra, a hagyományos és elektronikus formákon kívül, fel kívánom használni a termek ajtaján lévő parafatáblák, az iskolában lévő egyéb információs felületek, és az iskolarádió adta lehetőségeket.
4.3.6 Az oktatási – nevelési rendszerünk Az oktatás funkciója megváltozott, eddig leraktuk az alapokat, és építkeztünk. Az új generációk viszont már jelentős tudással jönnek az iskolába, de hiányoznak az 46
alapok. Nekünk tehát alapozni kell, úgy hogy a már meglévő épület ne omoljon össze, de ne is süllyedjen meg (az épület alá kell betonozni, valamint a téglák közé habarcsot tenni), ugyanakkor a meglévő ismeretek rendszerezését is le kell végezni. A tanítás továbbfejlesztéséhez nélkülözhetetlen a gyerekek megváltozott érdeklődésének, kommunikációs szokásainak, motivációjának figyelembe vétele, ezért az alábbi fejlesztési elképzeléseket tudom megfogalmazni: •
Kooperatív tanulási módok alkalmazása, páros, csoportmunka, projektmunka hangsúlyosabb alkalmazása a tananyag feldolgozás során.
•
A frontális munkaformák terén új módszerek alkalmazása pl. ötletroham, riport, bevezető előadás, kiselőadás, téma kutatása, ismeretszerző olvasás, kulcsszavak megtalálása, összefoglaló feladat, egyedül, kettesben – együtt, definíció, ismeretszerző olvasás, olvasás és kérdésfeltevés párban, érvekből érvelés stb.
•
Tanórai differenciálás, s az ehhez szükséges taneszközök beszerzése.
•
Differenciált csoportok kialakítása pl. nyelvekből, annak elkerülésével, hogy kialakuljon a jó és rossz kategorizálás.
•
A digitális pedagógia használata: o digitális eszközök alkalmazása (aktívtábla kivetítő, szavazórendszer, s a hozzá tartozó szoftverkörnyezet beszerzése), o
diákok által használt kommunikációs formák alkalmazása az oktatásban (Facebook, Google, Skype stb.)
o a tanítás során a digitális oktatásszervezés módszereinek alkalmazása (MOODLE rendszer széleskörű használata). Ezt fokozatosan kell elindítani a vállalkozó szellemű kollégákkal, majd ezt kiterjeszteni a többiekre is. Hasznos lenne az órán kiadott segédanyagok, házi feladatok feltöltése ide, így el lehetne kerülni a gyakran hallott mondatot „Nem tudtam.”. Ezt a feladatot az asszisztensek végeznék el. •
A hálózatos tanulás, tanulói hálózatok kialakítása.
•
A konstruktív tudásalkotási módszerek alkalmazása, amelynek során a gyerek nem kész ismeretet kap, hanem ő alkotja meg azokat.
•
Kulcskompetenciák fejlesztése: az ezzel kapcsolatos teendőket meg kell határozni tantárgyi szinten is.
•
A tanulói motiváció megerősítése: o Az említett munkaformák alkalmazása, a tanulók életkori és intellektuális adottságainak megfelelően.
47
o Tudás és sikerorientált számonkérési módszerek alkalmazása, ezáltal a tanulói kudarcélmény csökkentése, a tanulók optimális kihívás elé állítása. o Motiváló tanulókörnyezet kialakítása: szaktantermi hálózat bővítése: történelem, magyar, matematika tantárgyakból. Az osztálytermek inger gazdag, motiváló tényezővé alakítása úgy, hogy érezze magáénak a tanuló. o Pezsgő szellemi élet kialakítása:
Tudományos előadások (BKTN), civil szervezetek, egyesületek meghívása.
Batthyány „Tudományos Akadémia” néven helyi tudományos élet kialakítása. A szülőket, volt tanárainkat szeretném bevonni a működtetésébe.
KUTDIÁK mozgalomba való aktív részvétel.
Az iskolaújság újraindítása (az esetleges digitális lehetőségeket is használhatjuk).
Az sikeres tanítás egyik alapfeltétel, hogy az osztályokban megfelelő munkamorál alakuljon ki, ezt egy tanár nem tudja kialakítani, ezért kiemelt feladata van az osztályban tanító tanárok együttműködésének. Fontosnak tartom, hogy az osztályozó értekezleteken szülessen értékelés az osztály munkájáról (kidolgozott szempontok alapján), megjelölve benne a fejlesztendő területeket. A tanév elején hasznos lenne, ha az osztályban tanítók egyeztetnének az előző év végi tapasztalatokra alapozva, az éves teendőkről. A tanulói munkamorált a sok elmaradt óra is rombolja, ezért törekedni kell a szakos helyettesítésre, ha ez nem lehetséges, a tanulók felügyelet alatt tartózkodjanak a tantermekben. Az oktatási területtel azonos szerepet kell szánnunk – a már említett viselkedési problémák miatt-a nevelésnek is. Ez akkor vezet sikerre, ha a legszükségesebb dolgokban a tantestület egységes, tehát újra kell gondolni az értékeinket, mi az, ami ezen értékek fenntartásához szükséges, s ezt hogyan tudjuk elérni. Mindezeket nem lehet hatalmi szóval előírni, hanem ez a beszélgetések, viták, egyeztetések során alakul ki, s interiorizálódik. Kiemelten kell kezelni, amint azt már említettem, az osztályfőnöki munkát, a tudásunkat összeadva kidolgozni annak rendszerét.
48
A nevelés sajátos vetületét képezik a közösségi programok, amelyek eddig is jelentős mértékben jelen voltak, s olyan képességeket fejlesztettek ki diákjainkban, amelyeket a tanórán sohasem szerezhettek meg, ezért ezekre továbbra is nagy szükség van (bálok, kirándulások, külkapcsolatok stb.). Arra azonban nagy hangsúlyt kívánok helyezni, hogy ne zavarja jelentős mértékben a tanítást.
4.3.7 Eredményeink Az eddigi eredményeink fenntartása, az emelt szintű érettségik, országos versenyek tekintetében a növekedés a cél, ezt egyrészt a tehetséggondozás rendszerének korábban említett fejlesztésével, másrészt az tanórák hatékonyságának növelésével tudjuk megtenni. Az iskola megítélése szempontjából nagy jelentősége van az OKTV versenyeken való szereplések, ezért az erre való felkészítő foglalkozásokat kiemelten kell támogatni. A tehetséggondozó munka kiemelt jelentőségű, a következő tanév során kidolgozzuk ennek rendszerét, Az munkánk fontos indikátorai az érettségi eredmények, amelyek a felvételi alapját is képezik. A középszintű érettségik esetében a mostani kimagasló érettségi átlagok megtartása a cél, bár a törvényi változások miatt az előrehozott érettségik száma csökkenni fog a jövőben, hisz csak idegen nyelvekből és informatikából lesz lehetséges. Az emelt szintű érettségik szerepe növekedni fog, mivel egyre több szakon lesz kötelező érettségit tenni. Nálunk eddig is az országos átlag felett tettek emelt szintű érettségiket tanulóink, de most erre még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk. Ezt szolgálja a fakultációs rendszer kiterjesztése 10. évfolyamra is. Kompetenciamérés eredményei A kompetenciamérés során törekednünk kell a meglévő eredmények megőrzésére, sőt javítására. Külön figyelmet kell fordítani a háttérkérdőívek összegyűjtésére, hogy a hozzáadott érték számítások megjelenjenek, s objektíven is látszódjon a munkánk eredményessége. A kompetenciamérés kiértékelésére külön hangsúlyt kell fektetnünk. Ennek meg kell jelennie az éves munkatervben. A minőségfejlesztésért felelős igazgatóhelyettes és az érintett munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök közösen elemezzék ki az eredményeket, s megállapításaikat a tanévvégi értekezleten ismertessék. Az elemzésnek ki kell térni a tanulói szintre is, azonosítva a problémás tanulókat, s szükség esetén intézkedési tervet készíteni a fejlesztésükre.
49
Nem elég azonban az eredményeket elérni, mindezt a világgal is közölni kell, tehát mindennek meg kell jelennie a honlapon. Az idei tanév végén erre kialakított rendszert továbbra is működtetni kell.
4.4 Utószó Vezetői programommal nem kívánok zsákba macskát árulni, így törekedtem arra, hogy az iskola érdekeit szem előtt tartva, az előre látható tényezők ismeretében, az elképzeléseimet részletesen kifejtsem. Egyes részek hosszabb tervező és elemző munkát igényelnek, amelyeket később az érintettekkel közösen fogunk kidolgozni. A felvázolt célok, feladatok megvalósításához kérem a tantestület, az alkalmazotti közösség, a diákok, szülők és a fenntartó támogatását. 2013.. május 27. Szigetszentmiklós Czita Zoltán
50
5.S ZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Személyes adatok: Czita Zoltán vagyok, 42 éves, nős 4 gyermek apja Lakóhely: Tököl, 2316 Madách Imre utca 1. Elérhetőség: Tel: 07 70 504 11 22 E-mail:
[email protected] Iskolai végzettség:2011-2012 Közoktatás-vezetői szakvizsga (BME) 2009-2010 ELTE BTK történelem mesterképzés, abszolutórium nyelvvizsga hiánya miatt 1999: ELTE TTK számítástechnika tanári egyetemi oklevél (levelező képzés) Szakdolgozat: Oktatóprogram készítő program készítése (Windows) 1994 Kandó Kálmán Műszaki Főiskola általános informatikus (esti képzés) Szakdolgozat: Oktatóprogram készítő program készítése (DOS) 1993 ELTE TFK Gödöllői Képzési Hely történelem- földrajz szakos tanár (nappali képzés). Szakdolgozat: Ráckeve helytörténete Pedagógus továbbképzés: 2011-2013 Közoktatásivezető képzés (szakvizsga) 2012 A delegálási rendszer létrehozása a munkaszervezetben (DFT Hungária) 2013 Brainstorming technikák (DFT Hungária) 2013 A szabályalkotás szabályai (DTF Hungária) 2005: Minőségbiztosítási menedzser 30 óra 2003 Gordon tanári eredményesség tréning 60 óra 2002 Nemzeti Tankönyvkiadó történelemtanári továbbképzése 30 óra Munkahelyi szakmai tapasztalat: Batthyány Kázmér Gimnázium Szigetszentmiklós Tanított tárgyak: informatika, földrajz, történelem 1999 –től folyamatos munkaviszony 1999-2001: tanár, informatika munkaközösség vezetője 1999-2003 iskolai rendszergazda 1999-2007 között osztályfőnök 2001-től igazgatóhelyettes 2011.augustus 1-től megbízott igazgató 2012. április 1. tanár 2012. augusztus 15. igazgatóhelyettes Árpád Fejedelem Általános Iskola Ráckeve 1993-1999 Tanított tárgyak: informatika, történelem 1 évig napközis nevelő is 1994-1998 között osztályfőnök 202. Szakmunkásképző Iskola Kiskunlacháza 1993-94 óraadó, történelem, földrajz Egyéb ismeretek: ECDL vizsgáztatás Német alapfokú C nyelvvizsga Informatikai ismeretek: Programozási ismeretek: Delphi - pascal, C#, ASP, HTML, SQL Alkalmazói ismeretek: irodai programok, grafika, rendszerüzemeltetés. Fontosabb munkahelyi projektek:
51
Deutsch in LILA (Literatur und Landeskunde) (EU Lingua D pályázat) multimédiás CD ROM készítés:programozási és grafikai feladatok. DIRI iskolai vezetői, és dolgozói, tanulói adminisztrációs és kommunikációs rendszer tervezése, programozása, és üzemeltetése. ELEK: Elektronikus Ellenőrző Könyv. A DIRI rendszer adatait, kommunikációs lehetőségeit interneten keresztül elérhetővé tévő, ASP alkalmazás tanári, szülői, tanulói modulokkal.
52
