Azonosító jel: LOVÁRI NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 24. 8:00. I. Olvasott szöveg értése. Időtartam: 70 perc

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2012. május 24.

Azonosító jel:

Lovári nyelv

LOVÁRI NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 24. 8:00

I. Olvasott szöveg értése Időtartam: 70 perc

Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

emelt szint — írásbeli vizsga 1212 I. Olvasott szöveg értése

Lovári nyelv — emelt szint

Azonosító jel:

Fontos tudnivalók •

A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, majd nézze meg a nullával (0) jelölt mintamegoldást! Az utasítást és a mintamegoldást pontosan követve a megfelelő helyre írja be megoldását! A nem megfelelő helyre és nem egyértelműen leírt, illetőleg nem egyértelműen olvasható megoldásokat a javító tanár az értékelésnél nem veheti figyelembe.

•

Ha a vizsgázó ugyanarra a kérdésre egymást kizáró tartalmú megoldásokat ad, azokra nem kap pontot.

•

Mivel minden feladat eredeti lovári szöveghez kapcsolódik, előfordulhat, hogy a vizsgázó több szót nem ismer. Az ismeretlen szavak egy részének szövegbeli jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetheti, de megértésük nem feltétlenül szükséges a feladat helyes megoldásához. Ezért csak azokat az információkat keresse meg a szövegben, amelyekre a feladat rákérdez!

•

Ahol a feladat megoldásához táblázat készült, a vizsgázó kizárólag a táblázatba írja be a megoldását. Csak akkor írjon a szövegbe, ha az utasítás és a mintamegoldás kifejezetten erre utal!

•

Ahol a vizsgázónak saját szavaival kell válaszolnia a kérdésekre, ügyeljen arra, hogy válasza a szövegre támaszkodjon, és tömör legyen, de terjedjen ki minden kért információra!

•

A vizsgázó az egyes feladatok megoldása után olvassa el még egyszer az egész szöveget úgy, hogy az a megoldásokkal együtt teljes egészet alkosson!

•

A vizsgázó módosíthatja a már leírt megoldását. Ebben az esetben egyértelműen húzza át, és jól megkülönböztethetően írja mellé a módosított megoldást, mert csak az így beazonosítható módosítás fogadható el az értékeléskor!

•

A vizsgázó a feladatlapra ne írja rá a saját nevét!

•

A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét.

•

A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható.

Jó munkát kívánunk!

írásbeli vizsga, I. vizsgarész 1212

2 / 12

2012. május 24.



Azonosító jel:

3 / 12

2012. május 24.

Azonosító jel:


I. Ginav e hertija thaj de vorba pel pushipe! Jekh (0) aba kerdam! O Nagykatako Teatrosko Jekhethanipe O Nagykatako Teatrosko Jekhethanipe o Gulyas Istvan kerdas ando 1995-to bersh, ando oktoberi. Kado varekutno teastristo, ko karing le eftavardesh bersha ando Deryne Teatro kerlas butyi, dulmut gindisarelaspe pe kodo, te kerel anda cerra manusha jekh cino Teatrosko Khetanipe ande Nagykata, kado vi chaches kerdas ando 1995-to bersh pe tomna. Kana anglunes khetane avile panzh- shov zhene ande lesko kher, haj maladyile, khonik chi gindisardo, hoj vi chaches vareso kacavo anen khetane, so but kerel, hoj losshan lenge, thaj asharenle kodola manusha, kon majopre-j ande kadi butyi, sar von, thaj ko kamel o teatro, majanglunes le manusha, kon dikhlinele kamenle, opre dikhen pe lende. Kana sas kado festivalo, aba pe jekh kaver butyi getonaspe, po Moricz Zsigmond: Sári Bíró, pe kado kernas butyi. Ando decemberi dineles angle, thaj but zhene tordyile pasha lende. O Sári Bíró sas kodo jekh kotor, so angledine, pe savo chi dinele khanchi, chi dinele chi sosko papiroshi. Kodo pale, pe kado than trubuj phendo, pe kodola festivalura, kaj kado khelnaspe, karingodi asharnas len, kodola manusha, kon hatyaren kaj o arto. Ko kadala duj opre ushtyalipe kerdas, thaj lengo shero-j, kodo naj kaver, numa o Gulyas Istvan sas, o amal. Pe lengo sunuipe, ando 1997-to bersh, ando januari, khonik chi gindisardo, hoj pa sigo vrama merel o Gulyas Istvan. O Khetanipe khetane akhardas le svatos, thaj pe kodo vorbisarde, hoj te zhal majdur sargodi e butyi, majfeder anda kodo, hoj te seron pe pengo amal, kon mulas. Jekh nevi vrama laspe ando 1997-to bersh, ando marciushi, po 7-to dyes, kana jekh nevo, anda sherenge manusha tordyon khetane butyi te keren pale. O lasho, thaj godyaver shero kaj mulas, vi atunchi majdur ingren pengi butyi, anda kodo chi tordyon tele, ke opral lashi butyi keren, thaj kamen len le manusha. Akanak ando grupo 15 zhene keren butyi. Anda chacho ilo zhan te ushtyaven opre "ande Khera", khatar e Tapioszela, zhikaj e Szada, khatar e Sülysapa, zhikaj e Koka. Ande sikavenpe pe cinengo dyes, pe literaturasko rat, po Ungriko Kulturako Dyes. Penge Ishkolenge iva ushtyaven opre butivar. Ando 2009-to bersh, ande Adacsa, Somnakuno asharipe dinele. Le Nagykatako Teatrosko Khetanipesko shero: o Mucza Endre si. (Zvoro: http://muvkozpont.nagykata.hu/lo/kezdolap - kotor; Perdal iskirisardasles: Lakatos Szilvia)

(0) Kon kerdas le Nagykatako Teatrosko Jekhetanipes? ................ O Gulyas Istvan .............. (1) Ande savo teatro kerdas butyi o teatristo? ............................................................................. (2) Kas akhardas o Khetanipe khetane? ...................................................................................... (3) So laspe ando 1997-to bersh? ................................................................................................ (4) Sode zhene keren butyi akanak ando grupo?......................................................................... (5) Kaske ushtyaven opre butivar iva? ........................................................................................ (6) So dinele ande Adacsa, ando 2009-to bersh? ........................................................................ 1


2

3

4

5

4 / 12

6

Max. Elért 6 2012. május 24.


Azonosító jel:

II. Alosar avri mashkar le duj butya, A vaj B si o lasho! Somnosar! Jekh (0) aba kerdam! O andyelo O vesh thaj la primavarako axtom zeleno rang numa kathar kodo pinzhardas, hoj le vechinesko shavo andas leske le bersheski angluni dzhindzhonineski kranzha. Kado opre pe lesko shero vazdas, apol kodo suno dikhlas, hoj tela le dzhinzhonina phirel, kaj pekel o Kham thaj gilyabaren le chiriklya. Pe jekh shukar primavarako dyes le vechinesko shavo la malyake luludya andas leske. Mashkar kodol sas jekh luludyi, soske inke ashilas laki vuna. Ando hirbo beshadinela, pasha lesko pato shuttela felyastrate. Baxtalo vast beshadas-tar la luludya, ke xutyildas, nyeve kranzhi andas, thaj pala bersheste pe bersheste luludya rakhadas. Le chorre shaveske kadi kerdyilas leski luludyasli bar, leski avucija pej phuv. Sako dyes paji shordas pe kodi, ando nuro shuttasla, hoj te resella le Khamasko razo, so tela e phuv andre shaj avilas. E luludyi inke vi ande lesko suno kothe sas, ke leske luludyarelas, leske sungajvelas, leske jakha shaj dikhenas la luludyako shukaripe. Pe kodi dikhelas, kanak mulas, kanak o Del akhardas les. Pe jekh bersh perdal sas aba o shavoro kaj o Del. Perdal pe jekh bersh bisterdyilas e luludyi, avri shutyilas, thaj kana le manusha mucinas, avri shudinela pej vulyica, mashkar le melya. Thaj kadi luludyi si kodi, so ame andre shuttam mashkar amare luludya. Ke kadi luludyi majbut bukurija das, sar jekh krajaskinyaka baraki legmajshukar luludyi. - Ba tu kathar zhanes kado? - pushlas o shavoro, kas o andyelo ando cheri andas opre. - Zhanav! - phendas o andyelo -, ke me somas kodo cino, chorro shavoro, kon langajlas. Pinzharav muri luludyi! Thaj atunchi o shavoro intregones avri puterdas peske jakha, thaj dikhlas le andyeleski ablyolindi musura. Ande kado minuto kothe resline le chereste, kaj sakokanak bukurija thaj pacha si. Thaj o Del pe pesko jilo las le mule shavores, angalyi dasles, thaj atunchi vi les bariline phaka, sar le kaver andyeleske. Line jekhavresko vast, kade hurajline majdur, kethane. Thaj o Del peske jileste kikidas le intregi luludya, ba la malyaka chorra, shuka luludya vi chumidas. Kodola glaso kerdyilas, thaj kethane gilyabardas le andyelenca, kon krujal le Deleste hurajline. Ande cine kruja, pasha le Deleste, ande majbare kruja, majdur le Delastar, ande majbare thaj majbare kruja, biagoresa, losshasa. Thaj sakon gilyabarenas, le cine thaj le bare, le lashe shavore, thaj la malyaki chorri luludyi, so le manusha, kon mucindine, avri shudine mashkar le melya, pej tang, pej tunyariko vulyica. (Zvoro: Hiba! A hiperhivatkozás érvénytelen.: Andersen: Boldasles: Pató Selam: Perdal iskirisardasles: Lakatos Szilvia)


5 / 12

2012. május 24.

Azonosító jel:


B

A (0) Le vechinesko shavo andas le bersheski angluni dzhinzhoneski kranzha.

Le vechinesko shavo andas le bersheski angluni dzhinzhoneske kashta.

(7) O shavoro suno dikhlas, hoj tela le dzhinzhonina phirel, kaj pekel o Shonitiko.

O shavoro suno dikhlas, hoj tela le dzhinzhonina phirel, kaj pekel o Kham.

(8) Pe jekh shukar primavarako dyes le vechineski shej la malyake luludya andas.

Pe jekh shukar primavarako dyes le vechinesko shavo la malyake luludya andas.

(9) La luludya ando hirbo beshadine, ande vudar shuttela.

La luludya ando hirbo beshadine, ande felyastra shuttela.

(10) E luludyi nyeve kranzhi andas, thaj pala bersheste pe bersheste patra rakhadas.

E luludyi nyeve kranzhi andas, thaj pala bersheste pe bersheste luludya rakhadas.

(11) Le chorre shaveske kado kerdyilas leski luludyasli bar, leski avucija pej phuv.

Le barvale shaveske kado kerdyilas leski luludyasli bar, leski avucija pej phuv.

(12) E luludyi inke vi ande shavesko suno kothe sas, ke leske luludyarelas.

E luludyi inke vi ande shavesko suno kothe sas, ke lake luludyarelas.

(13) Perdal pe jekh bersh bisterdyilas e luludyi, thaj avri shutyilas.

Perdal pe duj bersh bisterdyilas e luludyi, thaj avri shutyilas.

(14) E luludyi majbut bukurija das, sar jekh krajaskinyaka baraki legmajshukar luludyi.

E luludyi majbut bukurija das, sar jekh krajaskinyaka baraki legmajzhungali luludyi.

(15) Ande kado minuto kothe resline le chereste, kaj sakokanak bukurija thaj pacha si.

Ande kado minuto kothe resline le chereste, kaj sakokanak bukurija thaj maripe si.

(16) Atunchi vi le shavoreske bariline punre, sar le kaver andyeleske.

Atunchi vi le shavoreske bariline phaka, sar le kaver andyeleske.

0 A 7

7

8

8

9


9

10

10

11

11

12

12

13

6 / 12

13

14

14

15

15

16

16



Azonosító jel:

III. Ginav e hertija, thaj iskirisar andre, hoj chacho si vaj naj chacho kodo mondato, so ginadan! Jekh (X) aba kerdam! Interjuvo – Jekh mursh pala le zhuvlya Le Szil Peteres, kon maj anglal andej Shveda beshlas, akanak pale andej Hishpania beshel, pe kodi manglam, te vorbil pa kodi amenge, so gindil pala le Ungrikonethemesko, thaj pala le mashkarthemutno feminizmo, pala le zhuvlyangi sakoneski shajipeski politika. Sar lan tut te foglalkozis kasave murshenca, kon azban le zhuvlyan? Me ande 1974 avilem avri anda Ungrikothem, atunchi me 23 bershengo simas. Kade gelemtar, sar politikako nashlo, pala mande mukhlem jekh nasul trajo thaj romnya, kasa chi hatyardemma. Bililesko, bikhanchesko gelemtar, pale agore andej Shveda pelem. Na me alosardem kodo than, tena kothe lem beshimaski kris. Baxt sasma, ke ande jekh kasavo feminishto grupo pelem, kaj but dine pe le sakoneski egalni kris. Pharo sasma, thaj sas te pushav mandar, te patyivale manusheske inkerdem man, soske butya si te krisarav ande le mursha. Shaj boldas le dulmutane stereotipiji? Sar shaj resas kado legmajsigo? Me, ande muri psychotherapijaki butyi pe kodi zhav, kaj kade zhanav majbut te zhutij, te mashkar le dujzhene kodoles zurarav, savo o majslabo-j. Vi kasave murshenca kerav butyi, kon azban le zhuvlyan, de mura butyaki majbari rig kodo-j, hoj le zhuvlyan te zurarav, pe lende te zhutij. Angla kodi, kaj avlas mande jekh mursh, thaj zhuvlyi, kon jekhavresa beshen sar rom thaj romnyi, maj butivar e romnyi rodelma, kaj problemo sila peske romesa. Kana kado si, anglunes kamav te vorbij vi le romesa, kodi kamav, hoj seldujzhene te phiren mande. Me kade gindij, chi le murshenge naj lasho kado situacijovo. Kodolesa shaj xutras le murshen, hoj so-j kodo, sostar von chaches daran. Ande kodi vrama, kana andej Sveda beshlem, shajke anda kodi lemma te foglalkozij kadala temasa, ke vi man kasavo dad sas, kon azbadasame. Chi hatyardem, varekon sar chi zhanel pala 18 bersh avri te zhal anda jekh kasavo situacijovo, kana tela 2 minuta shaj zhanel, ke peske trajosko majbari dosh si, te ashol. Jekhvar muri dej vi phenlas mange, ke me anda kodi rakhadyilem pej luma, ke kodi gindyisardas, hajkam jekhe cine shavoresa shaj boldel mure dades, hoj te na marella. Me ande 1978 parudem muro anav, thaj na feri anda kodi, hoj ande politika majlasho te avel man. Kana muri dej thaj muro dad mukhle jekhavres, karing muri dej kodo sas man o maj angluno pushipe, hoj akanak palpale lel pesko shako anav, vaj na. Pala kodi tele trajisardas pesko intrego trajo, peske romeske anavesa. (Zvoro: www.amarodrom.hu- kotor; O interjuvo kerdas o Glonczi Ernő; Perdal iskirisardasles: Lakatos Szilvia)


7 / 12

2012. május 24.

Azonosító jel:


(X) O Szil Peter majanglal andej Hishpania beshlas.

chacho si (1)

naj chacho (0)

(17) O Peter pa kodo vorbil, hoj so gindij pala le mashkarthemutno feminizmo, pala le zhuvlyangi sokoneski shajipeski politika.

chacho si (1)

naj chacho (0)

(18) Kana gelastar anda Ungrikothem atunchi bishthajduj bershengo sas.

chacho si (1)

naj chacho (0)

(19) Bililesko, bikhanchesko gelastar, sar politikako nashlo ande 1974 bersh. chacho si (1)

naj chacho (0)

(20) Pala peste mukhlas jekh nasul trajo thaj romnya, kasa chi hatyardaspe. chacho si (1)

naj chacho (0)

(21) Kerel vi kasave murshenca butyi, kon azban le zhuvlyan.

chacho si (1)

naj chacho (0)

(22) Leska butyaki majbari rig kodo si, hoj le zhuvlyan te zurarel, pe lende te zhutisarel. chacho si (1)

naj chacho (0)

(23) Le Peteres kasavo dad sas kon azbadaslen, shajke anda kodi laspe te foglalkozil kadala temasa.

chacho si (1)

naj chacho (0)

(24) O Peter ande 1978 parudas pesko anav, thaj na feri anda kodi, hoj ande politika majpharo te avel leske.

chacho si (1)

naj chacho (0)

(25) Le Petereski dej tele trajisardas pesko intrego trajo, peske romeske anavesa, ba mukhle jekhavres.

chacho si (1)

naj chacho (0)

X 0

17

17

18

18

19


19

20

20

21

21

22

8 / 12

22

23

23

24

24

25

25

Max. Elért 9

2012. május 24.


Azonosító jel:

IV. De adresso le hertijen! Jekh adressosa majbut si kothe sar so trubulas! Somnosar! A) O phuro mashari thaj e mara B) E hilpa andej xajing C) Jekh chacho reklamo D) O platniko E) O manro thaj o mas F) La phuvako trajo

(26) ............................... Kana avel e primavara, vi o Kham majtates pekel. Zelenyol e granyica, zelenyon le patra. O Kham opre tattyarel e phuv. O sumburo avri ushtyel anda phuv, haj barol opre. La primavaraka butyaki vrama kathe-j. (Zvoro: Dr. Karsai Ervin: Romani shib. Cigány nyelv. Anda Romani Kultúra Alapítvány, Medgyesegyháza, 1999. 38. rig)

(27) ............................... Perdal geline po bulho drom, haj kothe resline kaj le phure mashareski kolyiba, selduj zhene andre ushtyiline po puterdo vudar. O phuro le zidoske ishtonisardas o kropaco, haj e pal so peleste sas boldino, o shavo pale beshaleste shutas e kutija thaj le majbut butya. (Zvoro: Labodáné Lakatos Szilvia: Klasszikusok lovári nyelven. In.: Gypsy Studies – Cigány Tanulmányok 14. PTE-BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, Pécs, 99. rig)

(28) ............................... Atunchi na kodo mangel lendar andre te ushtyaven ande leske platnikipesko kher, barem sikavel o drom tumenge kaj tumaro chachipo. O cherhajari shaj vorbil tumenge pa pesko zhanipe, de kodal nashtig del tumenge perdal. O gilyari shaj vorbil tumenge pa shukar gilyi, de nashtig del tumen kasave kan te ashunen kodi, haj chi kasavi na savasa zhanen te gilyaben. (Zvoro: Iskirisardasles: Kahlil Gibran; Boldasles: Vesho Farkas Zoltán; 238.rig)


9 / 12

2012. május 24.

Azonosító jel:


(29) ............................... Ande xajingako paji galbeno shajto dikhlas.- Lasho avelas mange kado shajto! – gindilas pes. Andre beshlas andej vedra, tele gelas andej xajing. Kothe, tela zhanglas feri: hoj na shajto si andej xajing – te na le shonitoska glindako kipo sas kothe. (Zvoro: www.romanishib.hu; Boldasles: Nagy Róbert)

(30) ............................... O William Somerset Maugham, o baro englicko iskiritori, kon ande peske terne bersha jekh poezija iskirisardas, savi chi zhangline te bikinen andel ginadyengi bolci. O sheruno, kon avri das e poezija, chi kamlas te del majbut love le iskiritoreske. Ande kodo, ke o reklamo majbut love avna, sar e ginadyi. O iskiritori ande peski godyi las, te zhutisarel pe peste. Andel but Londoneske nyevipe davadas avri pesko hirdeteshi. (Zvoro: Hegyi Ildikó: Lovári/cigány írásbeli feladatok középfokú nyelvvizsgára. Dávid Kiadó, Kaposvár, 2008. 80.rig)

26


26

27

28

29

27

28

29

30

10 / 12

30

Max. Elért 5

2012. május 24.



Azonosító jel:

11 / 12

2012. május 24.

Azonosító jel:


maximális elért pontszám pontszám I. feladat 6 II. feladat 10 I. Olvasott szöveg értése III. feladat 9 IV. feladat 5 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 30

javító tanár

Dátum: …………………

__________________________________________________________________________ pontszáma programba egész beírt egész számra pontszám kerekítve I. Olvasott szöveg értése

javító tanár

Dátum……………………….

jegyző

Dátum……………………….

Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a II. írásbeli vizsgarész megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I. vizsgarész teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II. vizsgarésszel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő!


12 / 12

2012. május 24.


Azonosító jel:

Lovári nyelv


II. Nyelvhelyesség Időtartam: 50 perc



emelt szint — írásbeli vizsga 1212 II. Nyelvhelyesség


Azonosító jel:


A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, majd nézze meg a nullával (0) jelölt mintamegoldást! Az utasítást és a mintamegoldást pontosan követve a megfelelő helyre írja be megoldását! A nem megfelelő helyre és nem egyértelműen leírt, illetőleg nem egyértelműen olvasható megoldásokat a javító tanár az értékelésnél nem veheti figyelembe.

•

Ha a vizsgázó ugyanarra a kérdésre egymást kizáró tartalmú megoldásokat ad, azokra nem kap pontot.

•

Mivel minden feladat eredeti lovári szöveghez kapcsolódik, előfordulhat, hogy a vizsgázó több szót nem ismer. Az ismeretlen szavak egy részének szövegbeli jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetheti, de megértésük nem feltétlenül szükséges a feladat helyes megoldásához. Ezért csak azokat az információkat keresse meg a szövegben, amelyekre a feladat rákérdez!

•

Ahol a feladat megoldásához táblázat készült, a vizsgázó kizárólag a táblázatba írja be a megoldását. Csak akkor írjon a szövegbe, ha az utasítás és a mintamegoldás kifejezetten erre utal!

•

Ahol a vizsgázónak saját szavaival kell válaszolnia a kérdésekre, ügyeljen arra, hogy válasza a szövegre támaszkodjon, és tömör legyen, de terjedjen ki minden kért információra!

•

A vizsgázó az egyes feladatok megoldása után olvassa el még egyszer az egész szöveget úgy, hogy az a megoldásokkal együtt teljes egészet alkosson!

•

A vizsgázó módosíthatja a már leírt megoldását. Ebben az esetben egyértelműen húzza át, és jól megkülönböztethetően írja mellé a módosított megoldást, mert csak az így beazonosítható módosítás fogadható el az értékeléskor!

•

A vizsgázó a feladatlapra ne írja rá a saját nevét!

•


•

A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható.


írásbeli vizsga, II. vizsgarész 1212

2/8

2012. május 24.

Azonosító jel:


I. Iskirisar andre le lashe vorbi! Jekh naj lashi kathe! Jekh (0) aba kerdam! Le rashajeski kurkeski predikacija (C) foro; (A) khangeri; (B) mesalya; (D) suno; (E) gindin; (F) ando; (G) phuri; (H) rashaj; (I) love; (K) shavoro; (L) zubuno; (M) mure; O (0) foro Bad-Schandau jekh shukar cino than si (1) _________ Nyamcicko Them. Ande kado bersh kerde nyevi khangeri le manusha, but butyi sas lasa, ba gata kerdyilas. But manusha phirde kurkende ande kadi khangeri, te ashunen le nyeve rashajes, kon na dulmut avilas avri anda o seminariumo. O rashaj jekh baro, mustacalo mursh sas. Voj ucho thaj zurales sano sas, ba sagda shukar gada phiravelas. Jokhar e (2) ___ pherdi sas manushenca, shukares gilyabenas le sunci gilya thaj rudyisarde le Devleske. O (3) _______ laspe te inkrel e predikacija: - Chi zhanen, so keren! Tume gata san, kana samonca dikhen (4)____, sar panzh vaj tranda vaj deshuduj – thaj nashen kaj o lottozovo, te khelen le numeronca! Le bare pharimosa rodine (5) ____________ avri zhan anda tumare vast! Savorazhene aba but bersha kade keren, thaj ch’aven palpale le love kaj tumare chaladura! Zurales but butyi keren tume pel phuva, ando foro thaj le pedonca! Sostar dan avri kattyi but love pe kadal khancheske dyelura? Chi zhanav te patyav(6) _____ jakhenge, ke tume kade keren! Chi (7) ________ pe tumare familiji! Kana gata sas o rashaj peske vorbenca, shukares gelas tele ande peski rezidencija, kaj beshlas. Ande leski rezidencija jekh shukar butyaki soba sas, savake felyastri pel forosko mashkar dikhenas. Andej soba jekh bari (8) ______ thaj jekh rusicko pianinovo, thaj jekh trine punrengo skamin tordyonas angla o jagako than. Atunchi ushtyadas leste andre jekh (9) ______ gazhi, savi zurales chorrivanes dikhlas avri. Jekh lungo kali coxa sas pe late thaj jekh skurto jivendesko (10) ____________ , savo nas tato. - Raja, rashaja! Phenesas mange inke jokhar kadal trin numerura, save angla mizmeri andej khangeri telaj predikacija phendan! (Zvoro: Hegyi Ildikó: Lovári/cigány írásbeli feladatok középfokú nyelvvizsgára. Dávid Kiadó, Kaposvár, 2008. 21.rig)

0 C

1

1

2

2

3


3

4

4

5

5

6

6

7

3/8

7

8

8

9

9

10

10

Max. Elért 10

2012. május 24.

Azonosító jel:


II. Alosar avri mashkar le shtar vorbi, e lashi vorba! Somnosar! Jekh (0) aba kerdam! Cini cherhaj Bute (0) bershenca angla kadi pecisajlas, ke ande kodi vrama, karing ame nasul vrama sas. Avral e balval thaj o jiv, plajesko baripe (11) ______ angla amari kolyiba krujal. Avri te zhan pharo sas, andre te aven, inke majpharo sas. Mure (12) _______ kethane bandyuvasas pasha o bov, so sas pasha amaro pato. Amaro shero kethane shuttam, haj pa amaro muj (13) _______ jekhavresko tatyimo. Andej amare kotorasle gada avri dicholas amaro trupo, so sidyarasas andre te sharavas. Pej felyastra le pahoske luludya po jekh majfeder baronas kade, ke e tunyariko kolyiba, inke maj (14) ________ kerdyilas. Jokharsa chingar maladas amaro kan – pinzhardes mardyilas o vudar. Amaro trupo pale zhuvindyilas , mishkijas, sar le kashtora kana e kolyi (15) _______ phurdel. – O vudar puterdyilas. – Ushtyen opre shavorale! Andem tumenge jekh cerra xamasko. Xuttyen! – phendas (16) ________ Dad. Ame vojasa boldam shero karing amaro Dadoro. Vi patyasas vi na. Anda gono avri las thulomas, (17) ___________ manro, haj jekh burnyik purum, so pe mesalya shuttas. E sung andre phirdas amara kolyibako cinoro than. Ame zalime (18) ______ kaj amari mesalya, pe savi na sako dyesesko xamasko shuttas amaro Dad. Voj rigate cirdaspe, thaj kerka losshasa dikhelas amen. Ande (19) ____ jakha kothe ablyolas jekh (20) ______ cherhaj, so inke zhi adyes, angla mande dikhav. (Zvoro: Choli Daróczi József – Nagy Gusztáv: Mashkar le shiba dukhades. Iskirisardasles: Nagy Gusztáv;Perdal iskirisardasles:Lakatos Szilvia: Magyar Művelődési Intézet Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Osztálya, Budapest, 1994. 57. rig)

(0) (11) (12) (13) (14) (15) (16) (17) (18) (19) (20)

A) bersh A) kero A) phralenca A) hatyarav A) tunyarika A) balvalenge A) amaro A) shuki A) gele A) lengo A) cinori

0 B

11

11

12

B) bershenca B) keresa B) phral B) hatyardine B) tunyarengi B) balval B) amari B) shuka B) gelam B) lenga B) cinora

12

13

13

14


14

15

C) bershesko C) kerdas C) phraleska C) hatyarel C) tunyariko C) balvalengi C) amara C) shukes C) gelas C) leske C) cinore

15

16

16

17

4/8

17

18

D) bersheski D) kerena D) phraleski D) hatyarasas D) tunyarenga D) balvalenga D) amares D) shuko D) gelem D) leska D) cinoro

18

19

19

20

20


Azonosító jel:


III. Iskirisar perdal le vorbi, save avri lam mashkar le majbut, ande dulmutani vrama! Jekh (0) aba kerdam! Efta sane lavutara Sas jokhar jekh chorro rom, pe gavesko agor beshelas. But shavora sasles, thaj anda kodola trajolas so ando vesh kidelas, thaj ando gav phiravelasle, thaj bikinelasle. Ando gav beshenas chache rom, haj romungrura. Ande pachate beshenas chi azbanas jekhavres. O chorro rom gelas detehara ando vesh, te (0) andas po dumo kasht. De vi phanglas sode birisardas. (21) __________ peske losshasa, ke gindisardas avla sosa (22) ______ e romnyi le bute shavorenge. Kade sas, ke e shukar romnyi zhal detehara ando gav, pe peske thana, kaj peske gazha, thaj anla kattyi xamasko, te shaj kiravel peske shavorenge. De haj vi (23) ____ khere bara losshasa, haj vi (24) _____ tele pa pesko dumo le kasht. Nashen angla leste le shavora, thaj vi (25) _____ les. Tata, e mama chi avilas tusa? Manca? Haj sar te avilo, haj me ando vesh gelom pala kasht, haj voj atunchi inke khere sas. Kaj (26) ______ tumari dej? Haj kana tu gelantar, pala tute na pa but vi voj gelastar. Haj chi phendas ke kaj zhal? Phendas zhal kaj e phuri gazhi - pala xamasko. Gelas muri chorri, de aba mizmeri nachilas, so shaj si lasa? Shavorale! So tata? So (27) ______ zhav dikhav la, hajkam (28) _____ la pe lake varisave dulmutane thana. Haj zha amaro dad, te (29) ______ . De majanglal, phabardas andre, tato te avel pe shavora, pala kodi gelas ando gav te (30) ___ peska romnya. (Zvoro: www.kethanodrom.hu; Boldasles: Rostás Farkas György; Perdal iskirisardasles: Lakatos Szilvia)

(0) – anel (21) – zhal (22) – kiravel (23) – resel (24) – shol (25) – pushen (26) – si (27) – phenen (28) – rakhav (29) – gindisares (30) – rodel

21

22

- andas -

23

24


25

26

27

5/8

28

29

30

Max. Elért 10

2012. május 24.

Azonosító jel:


IV.Cirde telal thaj iskirisar avri kodi vorba, savi chi trubul ando mondato te avel! Jekh (0) aba kerdam! Muri drago amalica! Kodo dorosarav (0) (tuke/leske), hoj muro lil te rakhel tut ando (31) (lasho/lasha) sastyipe. Na xojajve, hoj zhi akana chi iskirisardem tuke. Pe bibaxtyate, (32) (nasvale/nasvali) simas, anda kado nashtig gelem pe muro egzameno andej Budapeshta thaj kade chi tusa nashtig maladyilem. Simas kaj o sastyari, voj draba (33) (iskirisardam/iskirisardas) mange opre, thaj parashtune trubusardas palpale te zhav leste. Ande kadi tati vrama, varekaj kethane kidem jekh (34) (zhungali/zhungalo) influenza. Dukhalas muro (35) (kirlo/kirlosa) thaj zurales lolo sas. Sorro dyes dukhalas (36) (muro/mure) shero. (37) (Phabuvalo/Phabuvali) simas, trandathajinja temperatura sasma thaj vi bares zalisardemma. Adyes aba majfeder sim, ba inke chi gelem butyi te kerav, numa (38) (lujinenca/lujine) zho anglunes. Ande kaver shon (39) (zho/zhal) egzameno te kerav thaj atunchi vi tusa shaj maladyuvo opre te resesa. Tuke kade mishto avla? Iskirisar mange sigo, hoj so si (40) (lasa/tusa), thaj tyira familijasa! Sama le pe tute! Chumidel tut tyiri amalica: e Szandra Segedino, 2012. januari 10. (Zvoro: Lakatos Szilvia)

(0) - leske (31) (32) (33) (34) (35) -

31

32

(36) (37) (38) (39) (40) -

33

34


35

36

37

6/8

38

39

40

Max. Elért 10

2012. május 24.



Azonosító jel:

7/8

2012. május 24.

Azonosító jel:


maximális elért pontszám pontszám I. feladat 10 II. feladat 10 II. Nyelvhelyesség III. feladat 10 IV. feladat 10 Feladatpont összesen 40 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 30

javító tanár

Dátum: ………………………….

__________________________________________________________________________ pontszáma programba egész beírt egész számra pontszám kerekítve I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség

javító tanár

Dátum: ……………………

jegyző

Dátum: ……………………

Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a III. írásbeli vizsgarész megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a II. vizsgarész teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a III. vizsgarésszel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő!


8/8

2012. május 24.


Azonosító jel:

Lovári nyelv


III. Hallott szöveg értése Időtartam: 30 perc



emelt szint — írásbeli vizsga 1212 III. Hallott szöveg értése


írásbeli vizsga, III. vizsgarész 1212

Azonosító jel:

2/8

2012. május 24.


Azonosító jel:

Fontos tudnivalók

Ande kado kotor nashtig hasnalis alavari!

Lashi butyi dorisaras!


3/8

2012. május 24.

Azonosító jel:


I. Angluni butyi De vorba po pushipe! Jekh (0) aba kerdam! (0) Kon phirenas le gava? ............................ Le bashajitora .................................................... (1) Sode zhene sas le bashajitora? .............................................................................................. (2) Kaske dine serenado? ........................................................................................................... (3) So najisardas o piko phuro manush? .................................................................................... (4) Kaj shudetar sa le akhorinake kranzhi? ................................................................................ (5) So shuttas (jekh) andej posotyi? ........................................................................................... (6) Kana nashle le shavora kaj pengo dad? ................................................................................ (7) So chi dikhle le shavora chikana?......................................................................................... (8) Kaske sityardas te phenel peski lossh o bashajitori? ............................................................ (9) Kaj trubunas pe agore shushe vastenca te zhan? ..................................................................

1

2

3

4

5

6

7

8

9

Max. Elért 9


4/8

2012. május 24.

Azonosító jel:


II.Dujto butyi Alosar avri mashkar duj butya, A vaj B si o lasho! Somnosar! Jekh (0) aba kerdam! A

B

(0)E Orsi zhal te shportolinel ando Shportosko kher.

E Szilvi zhal te shportolinel ando Shportosko kher.

(10) O shporto trubul le truposke, hoj sasto te avel.

O shporto trubul le truposke, hoj nasvalo te avel.

(11) O Laci ando Vasas futballozilas de aba desh bersha numa peske amalenca khelelpe.

O Laci ando Vasas nashelas de aba desh bersha numa peske shavorenca khelelpe.

(12) O Laci pej chachi-rig kheldas.

O Laci pej stungo-rig kheldas.

(13) E Szilvi ande jekh shon jokhar zhal peske amalicanca zumba te kerel.

E Szilvi ande jekh shon duvar zhal peske amalicanca te khelel.

(14) O Bence la mesalyako teniso kerel andej ovoda thaj chi kamel kaver shporto te kerel.

O Bence la mesalyako teniso kerel andej shkola thaj chi kamel kaver shporto te kerel.

(15) E Barbara gimnastika kerel, ando Vasas phirel duvar ande jekh kurko.

E Barbara zumba kerel, ando Vasas phirel duvar ande jekh shon.

(16) O Sandor peske papos kamel palal te resel, aba ande forosko grupo khelepe.

O Sandor peske dades kamel palal te resel, aba ande shkolako grupo khelepe.

(17) E Eszter inke chi kerel shporto, ke cini si.

E Eszter inke chi kerel shporto, ke bari si.

(18) La Szilviaki familija unyivar zhaltar kheral te hodinisarel.

La Szilviaki familija butivar zhaltar andar shkola te hodinisarel.

0 A

10

11

10

12


11

13

12

14

13

14

15

5/8

15

16

16

17

17

18

18

Max. Elért 9

2012. május 24.

Azonosító jel:


III.Trito butyi Savo si o chacho, savo si o naj chacho? Somnosar! Jekh (X) aba kerdam! Savo chacho si: 1 Savo naj chacho: 0 (X) But bersh nachile datunchara, hoj o Zoltan Vesho Farkas pej lovaricko shib boldas e intrego Biblia.

chacho si (1)

naj chacho (0)

(19) Zoltan Vesho Farkasheski butyi baro kuchipe das la lyumaka romana literaturake.

chacho si (1)

naj chacho (0)

(20) E Agape das avri e „Muri angluni Biblia” ginadyi.

chacho si (1)

naj chacho (0)

(21) Ande ginadyi le Leon Baxtereske shukar rangasle kipura si.

chacho si (1)

naj chacho (0)

(22) Le shtarvardesh dulmutane teshtamenticke pecimata pramishto kidipe si andar e Biblia.

chacho si (1)

naj chacho (0)

(23) Dichol andej ginadyi, hoj laka iskiritoricaki resin o intregonipe sas.

chacho si (1)

naj chacho (0)

(24) Ande le nevoteshtamenticke kotora anglunipe xutyildine kodol paramichi, ande soste le patyalipeski zor sikavelpe.

chacho si (1)

naj chacho (0)

(25) Andej shukar ginadyi o paluno kotor jekh alavari si.

chacho si (1)

naj chacho (0)

(26) O alavari andar le unyivar phende thaj shibnevjarde alava tordyol.

chacho si (1)

naj chacho (0)

(27) O Zoltan Vesho Farkas lasho thaj baro nakhavutnari si thaj vi somnalo poeto-j.

chacho si (1)

naj chacho (0)

(28) E „Muri angluni Biblia” le Zoltan Vesho Farkaseske jileski legmajskumpi butyi si.

chacho si (1)

naj chacho (0)

X 0 19

20

19

21

20

22


21

23

22

23

24

24

25

6/8

25

26

26

27

27

28

28

Max. Elért 10

2012. május 24.



Azonosító jel:

7/8

2012. május 24.

Azonosító jel:


maximális elért pontszám pontszám I. feladat 9 III. Hallott szöveg értése II. feladat 9 III. feladat 10 Feladatpont összesen 28 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 30

javító tanár

Dátum: ………………………………

__________________________________________________________________________ pontszáma programba egész beírt egész számra pontszám kerekítve I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése

javító tanár

Dátum: ………………………..

jegyző

Dátum: ………………………..

Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a IV. írásbeli vizsgarész megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a III. vizsgarész teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a IV. vizsgarésszel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő!


8/8

2012. május 24.


Azonosító jel:

Lovári nyelv


IV. Íráskészség Időtartam: 90 perc



emelt szint — írásbeli vizsga 1212 IV. Íráskészség


Azonosító jel:


A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, irányító szempontjait, és csak azután lásson a feladat megoldásához!

•

Ajánlatos piszkozatot írni, de időt kell hagyni a tisztázat leírására is. Természetesen a piszkozat is csak lovári nyelven készülhet. A tisztázat leírása után a piszkozatot egyértelműen és teljes terjedelmében át kell húzni. Az értékelés kizárólag a tisztázat alapján történik. Ha a vizsgázó nem írt piszkozatot, akkor természetesen az tekintendő tisztázatnak, amit leírt.

•

A feladat kidolgozásakor a vizsgázó törekedjen a megadott kommunikációs cél elérésére, és érintsen minden irányító szempontot! Ügyeljen a minimális terjedelem elérésére, de ne haladja meg jelentősen a maximális terjedelmet sem!

•

Szótárt csak végső esetben használjon, igyekezzen saját aktív szókincsére támaszkodni! Felhasználhatja az irányító szempontokban megjelenő kifejezéseket is.

•

A fölösleges szótárhasználat sok időt vesz el, és megnöveli a tévedés lehetőségét.

•

A feladatlapra a megoldásokon kívül más információt (pl. saját név) nem szabad írni.

•


•

A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható.


írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 1212

2/8

2012. május 24.


Azonosító jel:

I. Informacija pe duj khera! (Iskirisar 120-150 vorbi) Tyiro amal andar Australija jekh bersh butyi kerela ande tyiro foro, manglastu hoj te rodes leske jekh kher vaj etazhesko kher. Iskirisar leske e-mailo pe duj shajipe so rakhlan: -

Pe forosko savi rig si le khera ( pachaslo-j,luludyaslo-j). Sode sobi si ande khera. Sode love trubuj te potyinel (pe shoneste, pe struja, si vaj naj kauciovo). Si bolci thaj vi restauranto pashal. Sosa shaj zhal pe butyako than.

.................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 1212

3/8

2012. május 24.


Azonosító jel:

.................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................


4/8

2012. május 24.


Azonosító jel:

II. Alosar avri mashkar lende jekh, thaj iskirisar lil! (Iskirisar 200-250 vorbi) A B Andre sikavelpe e romani kultura Farshango Ande tyiri shkola andre sikavelpe e romani kultura. Tut alosarde, hoj te aves le programosko butyari. Iskirisar jekh e-mailo le shkolake direktoroske ande soste andre sikaves, hoj kaj inkrel e butyi:

Iskirisar lil tyire amaleske/amalicake, hoj tyiro cino shavo/shej ande ovoda phirel thaj farshango inkrena.

• •

•

• • • •

Butya so trubuj te keren: (plakato, pe shkolako web o nevipe te iskirisaren) Soske trabi/dyelura trubun: (mikrofono, magnovo, videovoski kamera). Soske programura avna:(khelipe, teatrosko kotor, bashajipe) Sode zhene avna. Thana, klassoske sobi: (gadengo than…). Bufevo: (sendvichura, fruktura, xamasko thaj pipe).

• • • •

Tyiro cino savo/shej ando savo grupo phirel thaj sode zhene si ande jekh grupo. Sosa sityonas te khelenpe ande ovoda thaj avral ande avlin. Sosko jelmezo keres tyire shavoreske/shejorake. Soske guglimatura pekes vaj soske sendvichura keres. Sosko programo kerel e ovokinya/grizharica.

Iskirisar kathe, hogy savo alosardan A vaj B! .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 1212

5/8

2012. május 24.


Azonosító jel:

.................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 1212

6/8

2012. május 24.


Azonosító jel:

.................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................


7/8

2012. május 24.

Azonosító jel:


Feladat

I.

II.

maximális pontszám A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága 4 Érthetőség, nyelvi megformálás 5 Íráskép 1 I. feladat összesen 10 A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 Szövegalkotás 4 Szókincs, kifejezésmód 4 Nyelvhelyesség, helyesírás 4 Íráskép 1 II. feladat összesen 20 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 30 Értékelési szempont

elért pontszám

javító tanár

Dátum: ……………………………

__________________________________________________________________________

pontszáma programba egész beírt egész számra pontszám kerekítve I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése IV. Íráskészség

javító tanár

jegyző

Dátum: ……………………

Dátum: ……………………


8/8

2012. május 24.

Azonosító jel: LOVÁRI NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 24. 8:00. I. Olvasott szöveg értése. Időtartam: 70 perc

Recommend Documents