AZ ÚJLAK UTCAI ÁLTALÁNOS, NÉMET NEMZETISÉGI ÉS MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA

AZ ÚJLAK UTCAI ÁLTALÁNOS, NÉMET NEMZETISÉGI ÉS MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

BUDAPEST, 2009. szeptember

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK ...................................................................................................................................... 2 AZ ÚJLAK UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ............................................................................................................... 3 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA ......................................................................... 5 2. AZ ISKOLA ALAPADATAI ........................................................................................................................... 7 3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA ........................................................................ 9 4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL ................................................................................................................................................. 12 5. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI ............................... 23 6. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE............................................................................................................. 25 7. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ............................................................................................. 28 8. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ............... 31 9. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ......... 35 11. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI ................................................................................................. 37 12. A TANULÓK ÉS AZ INTÉZMÉNY ALKALMAZOTTAINAK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA .................................................................................................................... 38 13. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK)..... 39 14. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ............................................................ 42 15. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ..................................................................................... 45 16. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI ................... 46 17. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ......................... 47 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .............................................................................................................................. 48 MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................... 49 AZ ÚJLAK UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ................................................................................................................................................. 50 KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT ................................................................................................. 56 ÜGYVITELI ÉS IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT ....................................................................................... 63 AZ ÚJLAK UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK VÁZLATA .................. 78

2

AZ ÚJLAK UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

Az Újlak Utcai Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskolai Diákönkormányzat 2009. szeptember 16-én tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta. Budapest, 2009. szeptember 30.

…………………………………… az iskolai Diákönkormányzat vezetője  Az Újlak Utcai Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint annak mellékleteit az Iskolaszék 2009. szeptember 23-án tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta. Budapest, 2009. szeptember 30. …………………………………… Iskolaszék elnöke  Az Újlak Utcai Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskola nevelőtestülete 2009. szeptember 16-án tartott ülésén elfogadta. Budapest, 2009. szeptember 30. …………………………………… igazgató

3

Az Újlak Utcai Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatával, valamint annak mellékleteivel a Budapest XVII. kerületi Német Kisebbségi Önkormányzata … év … hó … napján tartott ülésén egyetértett. Kelt: … …………………………………… a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke

Az Újlak Utcai Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint annak mellékleteit a Budapest főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselőtestülete… év … hó … napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: … …………………………………… Riz Levente polgármester

4

1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA

Az Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola szervezeti felépítésére és működésére (a továbbiakban SZMSZ) vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2009. szeptember10-én fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a Diákönkormányzat és az Iskolaszék. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával, a Német Kisebbségi Önkormányzat egyetértésével lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkednie kell az iskola más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz. E dokumentumok a következők: 1. Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályok 

Alapító Okirat



Pedagógiai program (Nevelési program és a Helyi tanterv)



Intézményi Minőségirányítási Program



Házirend



Belső szabályzatok (igazgatói utasítások)

2. Munkaügyi, munkajogi helyi (belső) szabályok 

Közalkalmazotti szabályzat



Kollektív szerződés

3. Az iskola egyes közösségeiből szerveződő testületek (szervezetek) működését meghatározó szabályok: 5



A közalkalmazotti tanács szervezeti és működési szabályzata



Az Iskolaszék szervezeti és működési szabályzata



A Szülői Fórum szervezeti és működési szabályzata



A Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata

A Szervezeti és Működési Szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. A dokumentumok nyilvánossága Az iskolai dokumentumok előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek meg kell ismernie. A dokumentumok egy-egy példánya megtekinthető  Az iskola irattárában  Az iskola igazgatójánál  Az iskola igazgatóhelyetteseinél  Az intézmény honlapján  Az egyes dokumentumokban meghatározott helyen

6

2. AZ ISKOLA ALAPADATAI

Az intézmény neve: Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Az intézmény neve német nyelven: Deutsche Minderheiten- und Ungarisch-Englische Zweisprachige grundschule in der Újlak-Straße Az intézmény neve angol nyelven: Újlak Street German Nationality and Hungarian-English Dual Language Primary School Az intézmény székhelye, címe: 1173 Budapest, Újlak u.110. Az intézmény vezetője: az igazgató, akit a Bp. Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzat Képviselő- testülete nevez ki. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy. Az intézmény gazdálkodásának formája: önállóan működő költségvetési szerv Az intézmény fenntartója: Budapest Főváros XVII. ker. Rákosmente Önkormányzata Az intézmény alapító okiratának 

száma: 298/2009.( V. 25.) Kt.határozat



kelte: 2009. június 1.

Az intézmény alapításának éve: 1983 Az intézmény tevékenységei 

alaptevékenység(ek): A szakfeladat megnevezése

Száma

Alapfokú oktatás -Nappali

rendszerű,

801000 ált.

műv.

80121-4

Megalapozó iskolai oktatás



-Iskolai intézményi étkeztetés

55232-3

-Intézményi vagyon működtetése

75176-8

Kiegészítő tevékenységek:

7

A szakfeladat megnevezése



Száma

Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tev.

80510

Napközi otthoni, iskolaotthonos ellátás

80511-3

kiegészítő egyéb tevékenység: A szakfeladat megnevezése Oktatást kiegészítő egyéb tev. Diáksport

Száma 80590 92403-6

Az intézmény számlaszáma:11784009-15517007 Az intézmény adóhatósági azonosító száma:11784009-15517007-2-42 Az intézmény statisztikai számjele:17007234 8011 322 01 Az intézmény OM azonosító száma:035114

8

3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA

3.1. Az iskola szervezete

a.) Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatóhelyettesek. Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában és a jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató feladata a 217/1998. (XII.30.) Korm. r.10.§-ának előírásainak betartása és betartatása. A rendelet 10.§-ának 5. bekezdésében foglalt feladatok szabályozása a Gazdasági Szabályzatban történik. Az igazgató munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik: 

az alsó tagozatot irányító igazgatóhelyettes,



a felső tagozatot irányító igazgatóhelyettes.



a német nemzetiségi tagozatot irányító igazgatóhelyettes (függetlenül az iskola összlétszámától a német nemzetiségi tagozat önálló igazgatóhelyettessel rendelkezik)

Az igazgatóhelyettesek megbízását az igazgató adja és vonja vissza. Az igazgatóhelyettesek munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel a felső tagozatot irányító igazgatóhelyettes, hiányzása esetén az alsó tagozatos igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóság szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti.

b.) Az iskola kibővített vezetősége Az iskola kibővített vezetőségének a tagjai: 

az igazgató,



az igazgatóhelyettesek,



a szakmai munkaközösségek vezetői,



a minőségügyi vezető,



a diákönkormányzat vezetője,



a közalkalmazotti tanács elnöke,



a reprezentatív szakszervezetek vezetői.

Az iskola kibővített vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola kibővített vezetősége szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti.

c.) Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.

3.2 Az iskola szervezeti egységei Az iskola szervezeti egységei: alsó tagozat, felső tagozat német nemzetiségi tagozat napközi és iskolaotthon oktatást segítők gazdasági, ügyviteli dolgozók technikai dolgozók

A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll: alsó tagozat és napközi - igazgatóhelyettes felső tagozat és napközi – igazgatóhelyettes német nemzetiségi tagozat - igazgatóhelyettes gazdasági, ügyviteli dolgozók - igazgató technikai dolgozók – gondnok.

Az iskola szervezeti felépítésének vázlata ( III. számú melléklet)

11

4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL

4.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 4.2. Az iskolaszék Az iskolában, a magasabb jogszabályokban előírtak alapján ( 1993.évi LXXIX. tv. 60 §) az intézmény

működésében

érdekelt

személyek

és

szervezetek

együttműködésének

előmozdítására, a nevelő-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletére iskolaszék működik. Az iskolaszék érdekegyeztető szerv, a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon véleményező vagy egyetértési jogkörrel rendelkezik a.)Az iskolaszék tagjai Az iskolaszék létszáma: 11 fő. A szülőket 4 fő, (melyből 1 fő a választott elnök, 1 fő a Német Nemzetiségi Tagozatot képviselő szülő), a nevelőtestületet 1 fő, az iskolai diákönkormányzatot 2 fő képviseli. Az iskolaszék tagja még egy-egy fő az alábbi szervezetek részéről: 

Gyermekvédelmi felelős: 1 fő



A fenntartó képviselője: 1 fő



Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat: 1 fő



Az intézmény vezetője 1 fő

b.) Az iskolaszék tagjainak megválasztása A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után az osztályok szülői értekezletein választott képviselőkből alakult testület nyílt szavazással választja meg egyszerű többséggel.

Az iskolai Diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat vezetősége nyílt szavazással választja meg egyszerű többséggel. A nevelőtestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a nevelőtestület nyílt szavazással választja meg. Ha az iskolaszék szülői illetve nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választás előkészítéséért harminc napon belül az iskola igazgatója felelős. c.) Az iskolaszék működése Az iskolaszék saját szervezeti és működési szabályzata valamint ügyrendje alapján működik. Az iskolaszék jogköre Az iskolaszék a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.

4.3. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló törvény, a Közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik. 4.4. A nevelők közösségei a.) A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik.

13

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:  tanévnyitó értekezlet,  tanévzáró értekezlet,  nevelési értekezlet A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörei közül az osztályozó értekezletet tagozatonkénti feladatként a tagozatra ruházza át. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 30 százaléka kéri (vagy egy tagozat pedagógusainak 50 százaléka kéri), illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége, valamint a Közalkalmazotti Tanács vezetője ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: 

nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van,



a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni, ha szükséges, hangfelvétel készül. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. A nevelőtestület döntési jogköre és az Intézményi Minőségirányítási Program: A nevelőtestület az intézményi minőségirányítási program következő rendelkezéseiről hoz döntést: • az intézményben vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak

14

teljesítményértékelésének szempontjai, valamint az értékelés rendje, • a teljes körű intézményi önértékelés periódusa, módszerei.

Az intézményi minőségirányítási programot a nevelőtestület által történő elfogadását követően terjesztheti a közoktatási intézmény vezetője az alkalmazotti értekezlet elé.

b.) Minőségügyi csoport Kiemelkedően fontos, alapjaiban meghatározó szakmai feladatok a különféle mérések. Manapság rendkívüli módon elterjedt az oktató – nevelőmunkában a mérés, amelynek szintén több fajtája ismert és meghatározó, mint pl.:     

tantárgyi tudásszint – mérések, neveltségi szint mérése, OKM által elrendelt kompetenciamérés, külső szakértő által elvégzett mérések, intézményi szintű belső mérések.

Az iskola alkalmazotti közössége Intézményi Minőségirányítási Programjának megvalósítására minőségügyi csoportot hoz létre. A több tanéven keresztül működő munkacsoport vezetőjét tisztségében a munkacsoport tagjai évente egy alkalommal megerősítik, az igazgató hagyja jóvá. c.) A nevelők szakmai munkaközösségei A közoktatási törvény alapján az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai és módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményekben folyó oktató-nevelő munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösségek elsődleges feladata a közös gondolkodás, a helyi nevelési, illetve pedagógiai programok alapján azok fő irányvonalainak megvalósítása, az éves intézményi munkaterv alapján az oktató – nevelőmunka éves tervezése, megvalósítása.

Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:  reál  humán  természettudományi  T.É.R.D  testnevelés  angol 15

       

német nemzetiségi alsó német nemzetiségi felső napközi osztályfőnöki alsós munkaközösség az 1-2. évfolyamon alsós munkaközösség a 3-4. évfolyamon fejlesztő pedagógusok mérés-értékelés és minőségirányítás

A szakmai munkaközösségek működési rendjét és szabályait a 11/1994.(VI.8) MKM rendelet, valamint ezt kiegészítő, illetve módosító 32/2008 (XI.29) OKM rendelet szabályozza. Ennek alapján - a munkaközösségeknek véleményezési joguk is van a beérkezett intézményvezetői pályázatokkal kapcsolatban. A szakmai munkaközösség a vezetői programról nyilváníthat véleményt. - a szakmai munkaközösség meghatározza működésének rendjét, elfogadja munkatervét. - a szakmai munkaközösség dönt szakterületén: -

a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, a továbbképzési programokról, az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. szakterületét érintően- véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésre.

-a szakmai munkaközösség véleményét be kell szerezni: a nevelési, ill. a pedagógiai program elfogadásához, a felvételi követelmények meghatározásához, az osztályozó és javítóvizsga részeinek és feladatainak meghatározásához.

A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: 

a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése,



az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,



egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése,



pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,



a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,



a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,



a munkaközösség vezetőjének megválasztása, és javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére,



segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez,

16

A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.

c.) Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. A megbízott pedagógusok, az alkalmi feladatokra felkért munkacsoportok tagjai beszámolási kötelezettséggel tartoznak a megbízóiknak.

4.5. A szülői szervezet és a Szülői Fórum (SZÜF) A Közoktatásról szóló Tv. 59.§ alapján az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei tagokat delegálhatnak a Szülői Fórumba, melynek működését saját SZMSZ-e szabályozza. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el a Szülői Fórumhoz, ill. az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet irányító testületét a SZÜF-t az iskola igazgatójának tanévenként igény szerinti alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről.

4.6. A tanulók közösségei a.)Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. 17

b.) Az iskolai diákönkormányzat (Ktv. 62-64.§) A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente szükség szerinti alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi.

4.7. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása a.) Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:  az igazgatóság ülései,  az iskolavezetőség ülései,  a különböző értekezletek,  megbeszélések. 18

Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg, vagy szükség szerint összehívhatók. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, iskolarádióban, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: 

az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,



az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé.

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján, vagy közvetlenül közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével.

b.) A szakmai munkaközösségek Szakmai munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának rendje:

A kapcsolattartásért felelős Munkaközösségvezetők

A kapcsolattartás módja Szervezett megbeszéléseken és napi munkakapcsolatban

A kapcsolattartás gyakorisága Havi egyszeri alkalommal munkaközösségvezetői megbeszéléseken, napi gyakorlatban folyamatosan

Ellenőrzés, értékelés Ellenőrzést végző igazgatóhelyettesek, igazgató Értékelés szóban és az éves pedagógus minősítésnél írásban

A dokumentálás módja Feljegyzés, jelenléti ív

19

c.)Az iskolaszék Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. Az iskolaszék tagjai rendszeres időközönként kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az iskolaszék tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék felé továbbítani. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen – évente legalább 2 alkalommal – köteles tájékoztatni az iskolaszéket. d.) A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról 

az igazgató o a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán, az iskolarádión és az iskola honlapján keresztül folyamatosan,



az osztályfőnökök a felső tagozaton, az osztályfőnöki órákon, alsó tagozaton pedig a tanítási órákon,

tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. e.) A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról 20



az igazgató: o az iskolaszék ülésein o szükség szerint az iskolai szülői értekezleteken, o a portánál elhelyezett hirdető táblán keresztül, az iskola honlapján, o az évente megjelenő évkönyvön keresztül,



az osztályfőnökök: o az osztályszülői értekezleten, o a tanulók ellenőrzőjében, valamint értékelő lapokon



a szaktanárok o fogadóórán, o a tanulók ellenőrzőjében, valamint értékelő lapokon

tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:  a szülői értekezletek,  a nevelők fogadó órái,  a nyílt tanítási napok,  a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések,  írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben,  a családlátogatások, (szükség esetén). A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.

21

A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyetteseitől kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja, minőségirányítási programja és házirendje nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A dokumentumok egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:  az iskola fenntartójánál  az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél.  az iskola irattárában,  az iskola könyvtárában,  az intézmény honlapján.

22

5. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI

5.1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:  Budapest Főváros XVII. ker. Rákosmente Önkormányzata  Budapest Főváros XVII. kerület Polgármesteri Hivatala  Budapest Főváros XVII. Kerület Német Kisebbségi Önkormányzata  XVII. Kerületi pedagógiai Szakszolgáltató Szervezetek  XVII. Kerületi Gyermekjóléti Központ 

XVII. Kerületi közoktatási és közművelődési intézmények



Egyéb társadalmi szervezetekkel.

Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az iskola Minőségirányítási Programjában meghatározott szervezetekkel, intézményekkel. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a gyermekvédelmi felelős, a titkárságvezető és az iskolatitkár a felelős. 5.2. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a területileg illetékes egészségügyi intézmények dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját tanévenként az együttműködést részletező munkaterv rögzíti.

5.3. Ha a nevelési-oktatási intézmény a tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, illetve a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet • a gyermekjóléti központtól, illetve • az oktatásügyi közvetítői szolgálattól vagy • más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól.

Ha további intézkedésre van szükség, a nevelési-oktatási intézmény megkeresésére a gyermekjóléti központ javaslatot tesz arra, hogy a nevelési-oktatási intézmény a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen. A Gyermekjóléti Központtal való kapcsolattartás rendje: A kapcsolattartásért felelős: a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős A kapcsolattartás módja: -

intézményi jelzés írásban a szolgálatoknak

-

Az írásos jelzés és visszajelzés tanügy-igazgatási dokumentumok között történő iktatása.

-

Szükség szerint eset megbeszélések az iskolában az osztályfőnökök bevonásával,

-

szükség szerint családlátogatás a szolgálat, a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök együttes részvételével.

Az ellenőrzés módja: felelős az igazgató, a dokumentum ellenőrzésével, a konzultációkon való részvétellel. A dokumentálás módja: -

a határozatok és levelezések tanügy-igazgatási dokumentumainak nyilvántartása

-

családlátogatásokról, esetmegbeszélésekről feljegyzés, naplóbejegyzés készítése

5.4. Az iskola helyiségeit, épületét a nevelőtestület döntése alapján térítésmentesen használhatják mindazok a törvényesen bejegyzett gyermek- illetve ifjúsági szervezetek, egyesületek, stb, melyek az intézmény oktató-nevelő munkájának megvalósulását segítik. A közoktatási törvény 39 § (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

24

6. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE

Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6.30 órától délután 17.45 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján, engedéllyel az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthat. A sportpálya tavasztól őszig meghatározott nyitvatartási rend alapján látogatható. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 8 óra és délután 16.30 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, az iskolatitkár. A délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért. Ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában reggel 7.30 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a Házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.  Az iskolában az éves ügyeleti rendben meghatározott számú ügyeletes nevelő kerül beosztásra. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

A tanórán kívüli foglalkozásokat 12 órától 17.45 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskola kijelölt hivatalos helyiségeiben történik 8 óra és 16 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet a fenntartó által kijelölt napokon kell megszervezni. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a tanulói Házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. (A portaszolgálatot ellátó dolgozó vagy tanuló köteles feljegyezni a belépő nevét, a belépés célját, a belépés és a távozás idejét.) Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. 26

Az iskola területén dohányozni csak a kijelölt helyen és törvényben foglalt előírások szerint lehet. A dohányzóhely kijelölése az igazgató feladata. Az iskola épületét címtáblával, valamint a Magyar Köztársaság és az Európai Unió zászlójával kell felszerelni. Az épület lobogózása az intézményvezetés utasítása alapján a gondnok feladata. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.

27

7. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK

Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:  napközi otthon,  iskolaotthonos oktatás  szakkörök,  iskolai sportköri foglalkozások,  tömegsport foglalkozások,  felzárkóztató foglalkoztatások,  egyéni foglalkozások,  tehetséggondozó foglalkoztatások,  továbbtanulásra előkészítő foglalkozások.

7.1. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a Házirendben foglaltak alapján. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 7.2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A fejlesztő foglalkozásokra javasolt tanulókat a szülő, ill. a gondviselő hozzájárulása alapján az osztályfőnökök és a fejlesztő pedagógusok jelölik ki. Részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon a javaslat és a kérés alapján ajánlott. Ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében osztályaik számára kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöknek az iskolaszék felé jeleznie kell. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba, iskolaotthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. (lásd Melléklet)

29

Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

30

8. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: 

biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;



segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;



segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;



az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;



feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt,



szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: 1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: 

az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe előzetes bejelentés alapján belépni;



az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni (iratkezelési szabályzat alapján)



az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni;



az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.

2. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: 

az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni;



az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;



az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;



hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni.

Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: 1. Az ellenőrzött dolgozó jogosult: 

az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;



az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez.

2. Az ellenőrzött dolgozó köteles: 

az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;



a

feltárt

hiányosságokat,

szabálytalanságokat

az

előírt

határidőn

belül

megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: 

Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, az intézmény Minőségirányítási Programjában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.



Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell.



Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri.



Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.

A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: 

Igazgató: o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; 32

o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. 

Igazgatóhelyettesek: o folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:





a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;



a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;



a pedagógusok adminisztrációs munkáját;



a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét;



a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.

A gazdasági ügyintéző:

o folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen: 

az

intézmény

pénzgazdálkodását,

költségvetésének

végrehajtását,

fizetőképességét, 

a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését;



a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet;



a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását,



a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását,

o folyamatosan ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét. 

Munkaközösség-vezetők: o folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelőoktató munkáját, ennek során különösen: o a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; o a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel).

A Közoktatásról szóló törvény. 58.§(1) bekezdése alapján: o

a szakmai munkaközösség a jövőben éves terv szerint részt vesz az intézményekben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében is. Ennek során a szakmai munkaközösség tagja és vezetője akkor is közreműködhet az ellenőrzésben, ha nem szerepel az országos szakértői névjegyzékben.

33



A gondnok o ellenőrzi az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, folyamatosan ellenőrzi a műszaki előírások betartását.

Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben, belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az iskola igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően. A pénzügyi belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét. Az intézmény Gazdasági Szabályzata tartalmazza a beszerzéssel, ellenőrzéssel, gazdasági tervezéssel kapcsolatos feladatokat, eljárási módokat, felelősöket.

34

9. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: 

igazgató,



igazgatóhelyettesek,



munkaközösség-vezetők,

Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: 

a pedagógusok munkafegyelme.



a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,



a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,



a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,



a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,



a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése,



a

tanórán

kívüli

közösségformálás.

nevelőmunka,

az

osztályfőnöki

munka

eredményei,

a

10. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:  tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,  tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása,  könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,  könyvtári dokumentumok kölcsönzése,  számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása,  tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.

36

A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtárostanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

11. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI

Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést helyi tantervben megfogalmazottak szerint biztosítjuk. A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportköri foglalkozások, az iskolában működő diáksportköri egyesület szakosztályainak, valamint az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskola igazgatója az iskolában működő diák-sportegyesülettel együttműködési megállapodást köt, melyet évenként felül kell vizsgálni. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy 

az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem,

 a téli időszakban: a tornaterem, testnevelő tanár felügyelete mellett meghatározott időpontban használható legyen. A tömegsport- foglalkozások pontos idejét tanévenként kell meghatározni.

37

12. A TANULÓK ÉS AZ INTÉZMÉNY ALKALMAZOTTAINAK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA

12.1. A tanulók egészségügyi ellátása és felügyelete A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt a Házi Gyermekorvosi Rendelő 8. Körzet (1173 Bp. Újlak u 13.) vezetőjével. A megállapodásnak biztosítania kell:  az iskolaorvosi rendelést,  a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését,  a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát szükség szerint. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői vagy pedagógus asszisztensi felügyeletet biztosít. 12.2. Az intézmény alkalmazottainak egészségügyi ellátása A 33/1998. (VI.24.) NM. rendelet 4.§-a értelmében az intézmény alkalmazottainak a munkavégzés kezdetét megelőzően előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálaton, azt követően kétévenkénti időszakos alkalmassági vizsgálaton és szükség szerint rendkívüli alkalmassági vizsgálaton kell részt venniük. -A családban, közvetlen környezetben lévő fertőző, másokra ártalmas betegséget, köteles a dolgozó az iskolavezetőnek bejelenteni, hogy az a megfelelő intézkedéseket megtegye.

38

13. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK)

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 13.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve és házirendje alapján oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat,

valamint

a

különféle

iskolai

foglalkozásokon tilos

és

elvárható

magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: 

A tanév megkezdésekor az első tanítási napon, ekkor ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait,

39

o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. 

Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt.



A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

13.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,  ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának vagy helyettesének. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. 40

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

13.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, a jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek

megelőzésére

vonatkozó

részletes

helyi

szabályokat

az

iskola

munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

41

14. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),  a tűz,  a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell 

az intézmény fenntartóját,



tűz esetén a tűzoltóságot,



robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,



személyi sérülés esetén a mentőket,



egyéb

esetekben

az

esemény

jellegének

megfelelő

rendvédelmi,

illetve

katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket az iskolarádión keresztül vagy 3 rövid csengetéssel riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: 

Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!



A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!



A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.



A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további

43

biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott módon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni:  titkárság  az iskola portája.

44

15. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért felel az iskola igazgatója és a tankönyvfelelős. Az iskola tankönyvfelelőse:  elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,  meg szervezi az iskolai tankönyvterjesztést. A

tankönyvterjesztésben

résztvevővel

az

iskola

igazgatója

megállapodást

köt.

A

megállapodásnak tartalmaznia kell:  a felelős feladatait,  a szükséges határidőket,  a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét. A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület a dönt az alábbiak figyelembe vételével: A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül.

Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A tankönyvrendelés felmérésekor a tankönyv grammokban megadott súlyát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

16. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI

Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés illeti meg az iskola dolgozóját az éves munkatervben meghatározott többletfeladatok és minőségi munka ellátásáért. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés meghatározott időre (havonként) is adható a dolgozók részére a folyamatosan végzett többletfeladatok ellátásának elismeréseképpen. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés dolgozóknak történő odaítéléséről az iskolai vezetősége a KT vezetőjének és a szakszervezetek képviselőinek véleményét kikérve dönt a Kollektív Szerződésben megfogalmazottak szerint.

46

17. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK



Az iskola logója



Az iskolai évkönyv a tanév végén jelenik meg, melyet minden tanuló kézhez kaphat.



Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények:

Állami ünnepek Iskolai keretben emlékezünk a múlt történelmi eseményeire és résztvevőire. Október. 23-ra a felső tagozat tanulóinak, március 15-re az alsó tagozat tanulóinak műsorával. Az iskola életével kapcsolatos ünnepélyes események a következők: ünnepélyes tanévnyitó az első osztályosoknak ünnepélyes tanévzáró ballagás - búcsúzás a 8. osztályos tanulóktól Osztálykeretben ill. évfolyam szinten szervezett ünnepségeink: október 6., (lehet iskolarádión keresztül is) Mikulás, karácsony, farsang, anyáknapja, Hagyományápoló rendezvények: játékos sportversenyek , tanár-diák meccsek környezetvédelmi hét ill. nap Márton-napi rendezvény Német nemzetiségi nap Iskolai farsang Suli disco iskolai "Ki mit tud?"

Kulturális Diákest a Vigyázó Sándor Művelődési Házban (kétévenként) Spring Day in Europe részvétel a központi szervezésű tömegsport rendezvényeken évfolyam szintű sportversenyek (váltóverseny, Télapó-sportdélelőtt) gyermeknap, DÖK-nap 

Az iskolai internetes honlap működésének rendje külön szabályzatban található.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, az Iskolaszék és a Diákönkormányzat egyetértésével, a fenntartó jóváhagyásával és Bp. XVII. Kerület Német Kisebbségi Önkormányzat egyetértésével lehetséges. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti: 

a fenntartó,



a nevelőtestület,



az iskola igazgatója,



az iskolaszék,



a diákönkormányzat iskolai vezetősége,

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja.

48

MELLÉKLETEK

I. Könyvtárhasználati szabályzat II. Ügyviteli és iratkezelési szabályzat III. A szervezeti felépítés vázlata

49

AZ ÚJLAK UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

50

Az iskolai könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata

I.

Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok A könyvtár neve: Újlak Utcai Általános Iskola Könyvtára A könyvtár címe, telefonszáma: 1173 Budapest, Újlak u.110. 2-571-464 A könyvtár fenntartójának neve: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata A könyvtár fenntartójának címe: 1173 Budapest, Pesti út 165 sz. A könyvtár bélyegzője: A könyvtár jellege: zárt könyvtár ( csak iskolai dolgozói, tanulói vehetik igénybe ) A könyvtár használata: ingyenes

II.

Az iskolai könyvtár feladata Általános feladatok: elősegíti az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában és pedagógiai programjában rögzített helyi célok megvalósítását, biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat, gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja, rendszeres, folyamatos

tájékoztatást nyújt

a könyvtár dokumentumairól és

szolgáltatásairól, központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv és könyvtárhasználatának felkészítésében, részt vesz, illetve közreműködik az intézmény könyvtári tevékenységében, a fenntartó részére statisztikai adatokat szolgáltat.

Szakmai feladatok: az iskola helyi tantervének figyelembevételével folyamatosan bővíti, korszerűsíti állományát az intézmény tanárai, nevelőközösségei javaslatainak, igényeinek figyelembevételével, az iskolai könyvtár állományának gyarapítását az iskolai beszerzési keret figyelembevételével végzi, a beszerzett, megőrzésre átvett dokumentumokat 6 napon belül bevételezi, és leltárba veszi, naprakészen vezeti az egyedi leltárt tartalmazó könyvet, az elavult, feleslegessé váló, vagy fizikailag használhatatlanná vált dokumentumokat, vagy az olvasók által elvesztett könyveket az iskola Selejtezési Szabályzatával összhangban ( évente ) állományából kivonja, az ezzel kapcsolatos nyilvántartást elvégzi, a könyvtárállomány leltározását az intézmény Leltározási Szabályzatának megfelelő időben és módon végzi, a könyvek elhelyezését, tagolását azok tartalmának, jellegének figyelembevételével végzi, a könyvtári állományt a katalógusépítés szabályainak és szempontjainak megfelelően alakítja ki és tartja karban, gondoskodik a könyvtári állomány megfelelő tárolásáról, a raktári rendről, rendszeres gyakorisággal ellenőrzi az állományt, a könyvtár szakmai kapcsolatot tart a helyi Szabó Ervin könyvtárral. Az iskolai könyvtár állománykialakítása Állománygyarapítás forrásai Vétel – számla, vagy szerződés alapján. Csere – iskolák, egyéb intézmények könyvtáraival. Ajándék – jogi és nem jogi személyektől, térítésmentesen. Állománybevétel munkafolyamata A számla és a szállítmány összehasonlítása. Számlanyilvántartás: a számlák kiegyenlítése, könyvelése és megőrzése a gazdasági szakember feladata, de fénymásolt példányt a könyvtári irattárba is el kell helyezni. 52

Állományba vétel: minden dokumentumot a könyvtár által használt bélyegzővel le kell pecsételni. - könyveknél, kiadványoknál a címlap hátlapján, valamint a 17.oldalon, ill. a könyv utolsó szövegoldalán, - időszaki kiadványoknál, folyóiratoknál a külső borítón, - audiovizuális dokumentumoknál a csatolt, rögzített címkén. Nyilvántartásba vétel: A könyvtári dokumentumok egyedi nyilvántartásba vétele -címleltár-könyv ( tartós megőrzésre szánt dokumentumok ), - brosúra ( audiovizuális dokumentumok, folyóiratok, tankönyvek ) Állományapasztás Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: - a dokumentum tartalmi, szakmai szempontból elavult, - természetes elhasználódás, - hiány, a dokumentum fölös példánynak minősül. Az állomány törlése: - rendszeres jelleggel évente, elemi kár vagy lopás esetén a hiány észlelése időpontjában történik. A selejtezendő vagy egyéb okból törlendő dokumentumokról a törlés okának feltüntetésével jegyzéket kell készíteni 2 példányban. A törlésre vonatkozó jóváhagyást követően az egyedileg nyilvántartott dokumentumokat ki kell vezetni: - a címleltárkönyvből a katalóguscédulát ki kell emelni a betűrendes, szakkatalógusból.

Állománygondozás, - védelem, - ellenőrzés A könyvtári állomány elhelyezése A könyvtári állomány kölcsönözhető részét szabadpolcokon kell elhelyezni. A könyvtári dokumentumok nem kölcsönözhető állományát szintén szabadpolcokon kell elhelyezni.

53

Az elrendezést eligazító táblákkal, feliratokkal, magyarázó jelzésekkel kell áttekinthetővé tenni. A napilapokat, folyóiratokat külön polcon kell elhelyezni. A térképeket, zenei anyagokat, kottákat külön-külön kell elhelyezni oly módon, hogy hozzáférhető és áttekinthető legyen. A könyvtári állomány védelme A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök kíméletes használata minden iskolai könyvtárhasználó kötelessége. A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök karbantartásáról, javíttatásáról gondoskodni kell, mely a könyvtáros egyik munkaköri kötelessége. Jogi védelem: A könyvtáros anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény korszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok, technikai eszközök megrongálásával, elvesztésével okozott kárért. A tanulók és a dolgozók tanuló-és munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. Ennek elmulasztása esetén a kiléptetést intéző személyt terheli az anyagi felelősség. A letéti állomány névre szólóan kell átadni. A dokumentumokért az átvevő szaktanár anyagilag felelős. A könyvtár biztonsági zárainak kulcsai a könyvtáros-tanárnál és az iskola gondnokságán helyezendők el. Az elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 1.) Az iskolai könyvtár az iskola szerves része. 2.) Az iskolai könyvtár Működési Szabályzata az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi. 3.) Jelen szabályzatban nem tárgyalt kérdésekben az érvényben lévő jogszabályokat kell érvényre juttatni.

54

4.) Az iskolai könyvtár Működési Szabályzatának aktualizálása, karbantartása, az iskola igazgatójának a feladata. 5.) Az iskolai könyvtár Működési Szabályzatát mindenki által hozzáférhető helyen kell elhelyezni: - a könyvtárban, - az igazgatói titkárságon. Budapest, 2009. május

55

KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT

Jogok és kötelezettségek Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. Az

iskolai

könyvtárhasználókat

megilletik

ingyenesen

az

alábbi

alapszolgáltatások: - könyvtárlátogatás, - könyvtári gyűjtemény helybeni használata, - állományfeltáró eszközök használata, - információ a könyvtár szolgáltatásairól. Az iskolai könyvtáros köteles az ingyenes szolgáltatások igénybevevőinek adatait regisztrálni. A beiratkozás ingyenes. A beiratkozáskor az alábbi adatokat kell felvenni a könyvtárhasználótól: - név, - születési helye, ideje, - lakcíme.

A könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtárban az alap szolgáltatásokon kívül az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe: 2.1 A könyvtár állományának egyéni és csoportos helyben használata: - olvasótermi, kézikönyvtári könyvek, - folyóiratok, - audiovizuális információhordozók. A csak helyben használható dokumentumokat az oktatók egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik. 2.2 Kölcsönzés 2.2 Egyéb: letétek szaktantermekben. 56

A kölcsönzés szabályai 3.1 Minden érvényes olvasójeggyel rendelkező, beiratkozott olvasó jogosult a kölcsönzésre. 3.2 A kölcsönözhetőség szempontjából az alábbi kategóriákba sorolhatók a dokumentumok: - kölcsönözhetők, - csak helyben használhatók. 3.3 Egy olvasó egyidejűleg maximum 5 kötetet kölcsönözhet. 3.4 A kölcsönzési időtartam 30 nap. Hosszabbítás csak indokolt esetben kérhető. 3.5. Nem kölcsönözhetők a napilapok, folyóiratok, olvasóteremben található dokumentumok. 3.6 Az iskolai könyvtár úgynevezett letéti állományt helyez el a szaktantermekben. Az ideiglenesen kikölcsönzött dokumentumokat a tanév elején veszik át, s a tanév végén adják vissza a megbízott oktatók, tanítók, akik anyagi felelősséggel tartoznak a rájuk bízott könyvekért. Letéti állomány nem kölcsönözhető. Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje Az iskolai könyvtár működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az iskolai szünidőben zárva tart.

57

GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT

Az iskolai könyvtár az oktatási intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint gyűjti állományát. Lakótelepi iskola lévén intézményünk tanulói közül jó néhányan rossz szociális körülmények között élnek. Sok esetben még a tankönyvek beszerzése is gondot okoz. A nem megfelelő családi háttér nem biztosítja az iskolai feladatok megoldásához, a mindennapi tájékozódáshoz és a tanítási órákon kívüli tevékenységekhez szükséges segédkönyveket. Az iskolai könyvtár ezeket a hiányosságokat igyekszik pótolni alapvető és kiegészítő szolgáltatásaival. Alap szolgáltatásai: - könyvtárlátogatás, - kölcsönzés, - könyvtári gyűjtemény helybeni használata. Kiegészítő szolgáltatásai: kézi könyvtári könyvek, folyóiratok, audiovizuális információhordozók helybeni használata, szakköri foglalkozások megtartása. A helyben használható dokumentumokat az oktatók egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik. Tárgyi és személyi feltételek: Személyi feltétele megfelelő. Tárgyi feltétele a kötetszámot figyelembe véve jó.( kb. 37 000 kötet) A könyvek jelentős része azonban elhasználódott. 58

A könyvtár fő gyűjtőkörébe az iskola alapfeladatainak megvalósításához kapcsolódó dokumentumok tartoznak. Ezek példányszámát a felhasználóik számának és a beszerzési keret figyelembevételével az alábbiak szerint határozom meg. Gyűjtemény tartalmi összetételek: Kézikönyvtári állomány – a műveltségi területek alapdokumentumai általános és szaklexikonok – 2 példány általános és szakenciklopédiák – 2 példány szótárak – 2 példány fogalomgyűjtemények – 1 példány atlaszok – 1 példány a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó kézikönyvek – 2 példány nem nyomtatott ismerethordozók – 1 példány a műveltségi területeknek megfeleltetve Szépirodalom lírai, prózai és drámai antológiák – 2 példány klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei – 2 példány népköltészeti irodalom – 2-3 példány meseirodalom – 2-3 példány gyermek-és ifjúsági regények, elbeszélések – 2-3 példány versek – 2 példány házi-és ajánlott olvasmányok – egy tanulócsoportnyi példányszám

59

Ismeretközlő irodalom az alapvizsga követelményrendszerének megfeleltetett irodalom: segédkönyvek, ismeretterjesztő művek 2-3 példány a tudományok, a kultúra alapszintű elméleti és történeti összefoglalói – 2 példány a szabadidő hasznos eltöltését segítő művek – 2 példány a

tehetséggondozáshoz

és

felzárkóztatáshoz

szükséges

feladatgyűjtemények,

segédkönyvek – 2 példány a műveltségi területek közül kiemelten kezelve: dráma, tánc, életvitel, számítástechnika, médiaismeret témában megjelenő dokumentumok – 2 példány Pedagógiai gyűjtemény lexikonok, enciklopédiák, fogalomgyűjtemények – 2 példány a tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszertani irodalma-3 pld az alkalmazott pedagógia, pszichológia, szociológia területeihez kapcsolódó művek ( 1-1 példány ) a műveltségi területek módszertani segédkönyvei – 2-3 példány a tanításon kívüli foglalkozások segédanyagok ( 2 példány ) az oktatással kapcsolatos jogszabályok és azok gyűjteménye-1 pld családjogi, gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek – 1 példány az iskola történetéről szóló dokumentumok ( külön gyűjteményként kezelve ) Hivatali segédkönyvtár az iskola irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával kapcsolatos kézikönyvek, jogi és szabálygyűjtemények – 1 példány

Könyvtári szakirodalom a könyvtári feldolgozó munka szabályai – 1 példány könyvtárügyi jogszabályok, irányelvek – 1 példány könyvtárhasználattan módszertani segédletei – 1 példány módszertani folyóirat – 1 példány 60

Időszaki kiadványok: hetilapok, havilapok, pedagógiai szaklapok.

Gyűjtemény formai összetétele: nyomtatott, audiovizuális, számítógéppel olvasható.

A válogatott gyűjteményszintű anyagok beszerzése a pénzügyi és tárgyi feltételektől függően esetenként történik. Mellékgyűjtőkörbe tartoznak: a tananyagon túlmutató ismeretközlő dokumentumok, középszintű elméleti és történeti összefoglalók, segédkönyvek, zenei irodalom, oktató programcsomagok, folyóiratok, audiovizuális ismerethordozók A könyvtár szervezeti és működési, használati és gyűjtőköri szabályzatát Dragon Katalin közoktatási szakértő (2486) 2001. augusztus 21-én véleményezte.

61

Tartós segédeszközök állományának kialakítása, kölcsönzése

Tartós tankönyvként nyilvántartott, kölcsönzött dokumentumok, a tankönyvek és egyéb segédletek. Ezek közül az iskola tartós segédeszközként egy tanulócsoportnyi ( min. 10 példányszámban ) az alábbi dokumentumokat gyűjti: helyesírási szabályzat, atlaszok, állat-és növényhatározók, angol nyelvű iskolai szótárak, német nyelvű iskolai szótárak, szöveg-és forrásgyűjtemények, feladatgyűjtemények. Kölcsönzés Az iskolavezetés felelős a tartós tankönyvellátás megszervezéséért, a megrendelést a tankönyvfelelős végzi. A tartós használatra szánt segédletek nyilvántartása és kölcsönzésbe adása az iskolai könyvtáron keresztül történik. A tankönyvi állomány külön gyűjteményként kezelendő és az időleges beszerzésre szánt dokumentumokra vonatkozó előírások szerint tartandó nyilván. A tankönyvek és segédletek kölcsönzésére a tanév elején, visszaadására a tanév végén kerül sor. Ezek megszervezéséért a könyvtáros-tanár és az osztályfőnök felelős. Amortizációs idő tankönyvek esetében: 2 év Egyéb segédletek esetében: 4 év Egyéb kérdésekben az 5/1998.(II.18.) MKM rendeletének 16-18.§-a az irányadó.

ÜGYVITELI ÉS IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

63

Az Újlak Utcai Általános Iskola ügyvitelével és iratkezelésével kapcsolatos feladatokat az alábbiak szerint szabályozom: 1. Az intézmény ügyvitelének rendje 1.1. Az ügyvitellel kapcsolatos fogalmak Az ügyvitel az iskola hivatalos ügyeinek intézésében kifejtett tevékenység. Ügykör azon ügyek összessége, csoportja, mely az iskola életéhez, tevékenységéhez, illetve az iskolai tevékenységben közreműködő személyekhez kapcsolódik. Az ügykörbe tartozó ügyek megoldásáról az intézmény vezetője által kijelölt iskolai dolgozónak kell gondoskodnia. 1.2. Az iratkezeléssel kapcsolatos fogalmak 1.3. Az iratkezelés: -

az iskolába érkező beadványok és egyéb küldemények, vagy az itt keletkező iratok átvétele, illetékesség szerinti elosztása, iktatása, nyilvántartása a kiadványok és egyéb iratok tisztázása (leírása, sokszorosítása), továbbítása, postára adása, kézbesítése az irattározás, irattári kezelés, megőrzés a selejtezés és a levéltárnak való átadása

1.4. Irat Minden írott szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és hangjegy (kotta), amely az iskola működésével kapcsolatban bármilyen anyagban, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett, kivéve a megjelentetés szándékával készült könyvjellegű kéziratokat. 1.5. Irattári anyag Az iskola és jogelődei működése során keletkezett, az iskola irattárába tartozó iratok és az azokhoz kapcsolódó mellékletek. 1.6. Levéltári anyag Minden olyan gazdasági, oktatási, nevelési, vagy egyéb irat, melyre az ügyvitelnek már nincs szüksége. 1.7. Irattári terv Rendszerbe foglalja az intézmény által ellátott ügyköröket, és az azokhoz kapcsolódó iratokat. Az irattári terv az iratok rendszerezésének alapja.

1.8. Az iratkezelési szabályzat Az iratkezelés biztonságos átvételét, feldolgozását, kiadványozását, rendszerezését, nyilvántartását, irattározását, selejtezését és levéltárba történő átadását szabályozza. Az iskola főbb ügykörei: -

vezetési, igazgatási ügykör (I) nevelési, oktatási ügykör (T) gazdasági ügykör (G) személyi, munkaügyi ügykör (SZ) tanulói ügykör (T) gyermekvédelem (GY)

1.9. Az ügyvitel és az ügyiratkezelés irányítása, felügyelete a) Igazgató -

elkészíti és kiadja az iskola ügyviteli és iratkezelési szabályzatát jogosult az iskolába érkező küldemények felbontására kijelöli az iratok ügyintézőit irányítja és ellenőrzi az iskolatitkár munkáját

b) Igazgatóhelyettesek -

ellenőrzik, hogy az iskolában a tagozatukhoz tartozó iratkezelés a vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírásai szerint történjen az igazgató távollétében kijelölik az iratok ügyintézőit

c) Iskolatitkár - Titkársági alkalmazott -

figyelemmel kíséri az iratkezelésre vonatkozó jogszabályokat és annak változásait meghatározza az iratok selejtezésének és levéltárba küldésének évét előkészíti, és részt vesz az irattári anyagok selejtezésének és levéltárba történő átadásának lebonyolításában

1.10. Az ügyvitel és az ügyiratkezelés személyi feltételei Az iskolai feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezése, intézése, az ügyeket kísérő iratkezelés a 3 iskolatitkár besorolású alkalmazott feladata. 1.11. Az iratokkal, ügyekkel kapcsolatos feladatok a) Az igazgató a küldeménnyel kapcsolatos ügyek elintézésére az iskola dolgozói közül ügyintézőt jelöl ki, és ezt az iraton jelzi (szignálja) b) Az ügyintéző kijelölésével egyidőben az igazgató 65

-

meghatározza az elintézés határidejét esetleges utasításokat ad az elintézés módjára (pl. lássa, megbeszélni …..-vel)

c) Az igazgató által szignált iratokat az iskolatitkár köteles haladéktalanul bevezetni az iktatókönyvbe és eljuttatni azokat a kijelölt ügyintézőhöz. d) Az ügyintéző az ügyeket haladéktalanul, érkezési sorrendben, illetve határidejük sorolja Feladatai: - a küldemények átvétele - az iktatás - az esetleges előiratok csatolása - az iratok belső továbbítása az ügyintézőkhöz, az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése - az iratok, levelek tisztázása, sokszorosítása - a levelek továbbításának, postai feladásának megszervezése, illetve átadása kézbesítőnek - a határidős iratok kezelése és nyilvántartása - az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése - az irattár kezelése, rendezése - irattári jegyzékek készítése - közreműködés az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál e) Az ügyintézés határideje: -

a tanulókkal kapcsolatos ügyekben legkésőbb az iktatás napjától számított 30 nap az iskola működésével kapcsolatos ügyekben az iskola igazgatója dönt a határidőről.

Amennyiben az igazgató másképpen nem rendelkezik, az elintézés határideje legkésőbb az iktatás napjától számított 3 munkanap. f) Az ügy elintézése történhet személyesen vagy telefon útján és e-mail-ben is, ez esetben a beszélgetés időpontját, a beszélgető partner nevét, beosztását, az ügyintézés eredményét az iratra rá kell írni, és azt az ügyintézőnek alá kell írnia. g) Az ügy elintézése után (legkésőbb az elintézés határidejének napjáig) az iratot – az esetleges válaszlevéllel együtt – az ügyintéző köteles visszajuttatni az iskolatitkárnak. Iktatott irat esetén az irat visszavételét az iktatókönyvbe be kell jegyezni. h) Az iskolatitkár köteles az ügyintézésre kiadott iratokat és az elintézések határidejét számon tartani, és amennyiben az ügyintézés a határidőig nem történik meg, azt az igazgatónak jelentenie kell. 1.12. Felvilágosítás hivatalos ügyben a, Az iskola ügyeivel kapcsolatos bármilyen érdemi felvilágosítást csak az intézmény vezetője, a gazdasági ügyek kivételével a szakmai munka terén az igazgatóhelyettesek, a titkárságvezető és az iskolatitkár adhat. b) Hivatalos szervek részére információkat, adatokat csak írásos megkeresés alapján lehet kiadni, rendelkezésre bocsátani. 66

c) A személyesen benyújtott iratok átvételét – kérelemre – igazolni kell, az igazolásul felhasznált másolat lebélyegzésével, aláírásával. Az irat és annak másolatának egyezőségéről az igazolás előtt gondosan meg kell győződni. d) Ha az ügyet telefonon, vagy személyes tájékoztatással lehet intézni, akkor annak lényegét, az elintézés határidejét az ügyiratra rá kell vezetni e) Az iskolai ügyek intézésekor, illetve azokról való felvilágosítás során ügyelni kell arra, hogy a személyiségi jogok, valamint az adatvédelmi törvény rendelkezései ne sérüljenek. 1.13. Az iskolai bélyegzők a) Az iskola hivatalos bélyegzőinek készítésére, használatára az igazgató adhat engedélyt. b) A tönkrement, elavult bélyegzőt az igazgató ellenőrzése mellett meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni. c) A hivatalos bélyegző elvesztése esetén jegyzőkönyvet kell készíteni, és az elvesztést az igazgatónak közleményben közzé kell tennie. d) Az iskola bélyegzőiről nyilvántartást kell vezetni. A bélyegzők nyilvántartásának a következőket kell tartalmaznia: - a bélyegző sorszáma - a bélyegző lenyomata - a bélyegző használatára jogosult személy neve, beosztása - a bélyegző átvételének kelte és az átvételt igazoló aláírás - a „Megjegyzés” rovatot a változások (visszaadás, elvesztés, megsemmisítés) feltüntetésére e) A bélyegzők nyilvántartásáért a titkárságvezető a felelős. II.

A küldemények átvétele és felbontása

2.1. Az iskolába érkező küldemények postai átvételére az alábbi dolgozók jogosultak: -

portás (a postástól való átvételre) igazgató (felbontásra) iskolatitkár (felbontásra)

Az ajánlott küldeményeket csak a Titkárságon lehet leadni. 2.2. Az iskolának személyesen benyújtott iratok átvételére az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei, a titkárságvezető és az iskolatitkár jogosult. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. 2.3. Amennyiben a küldemény címzéséből megállapítható, hogy az nem az iskolát illeti, felbontás nélkül kell a címzetthez eljuttatni, vagy a postára visszaküldeni. 2.4. Ha az irat burkolata sérülten vagy felbontottan érkezett, a küldeményt átvevőnek rá kell írnia a „Sérülten érkezett”, illetőleg „Felbontva érkezett” megjegyzést, a dátumot, és alá kell írnia. 67

2.5. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, diákönkormányzat, az iskolaszék, a szülői munkaközösség részére érkezett leveleket.

a

2.6. A névre szóló iratot, amennyiben az nem magánjellegű és hivatalos elintézést igényel, a címzetteknek haladéktalanul vissza kell juttatnia az iskolatitkárnak. 2.7. A névre szóló küldeményt a címzett távolléte esetén az igazgató felbonthatja, ha a küldemény külseje alapján megállapítható, hogy hivatalos iratot tartalmaz. 2.8. A küldeményt felbontó dolgozónak egyeztetnie kell a borítékon és a benne lévő iratokon lévő iktatószámokat, továbbá az iraton feltüntetett és a ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Az eltéréseket az iratra rá kell vezetni, és erről a küldemény feladóját haladéktalanul értesíteni kell. 2.9. Amennyiben a küldeményhez pénz, illetékbélyeg, válaszbélyeg van mellékelve, ezt az iratra fel kell jegyezni. 2.10. A küldemény téves felbontása esetén a borítékot ismét le kell ragasztani. A küldeményt felbontó dolgozónak a borítékra rá kell vezetnie a téves felbontás tényét, s azt dátummal és aláírással el kell látnia. A tévesen felbontott küldeményt haladéktalanul továbbítani kell a címzetthez. 2.11. Ha a feladó neve és címe csak a borítékról állapítható meg, továbbá ha a küldemény névtelen levél, illetve a feladás időpontjához jogkövetkezmény fűződik (fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat, felülbírálati kérelem, törvényességi kérelem, stb.) a borítékot az irathoz kell csatolni, és ezt az iratot a mellékletek feltüntetése mellett jelezni kell.

III.

Az iktatás

3.1. Az iskola iktatási rendszere évente újrakezdő sorszámos rendszer, melyet az iskola igazgatója által hitelesített iktatókönyvbe kell rögzíteni. 3.2. Az iktatás az iratok beérkezésének, illetve keletkezésének sorrendjében történik a beérkezés napján. 3.3. A küldeményeket felbontó vezető, illetve a névre szóló hivatalos küldemény címzettje köteles a hivatalos ügyiratot az iskolatitkárnak iktatás céljából bemutatni. 3.4. Iktatni kell: az iskolába érkezett és azon belül keletkezett iratokat (ügykör szerinti megjelöléssel). 3.5. Nem kell iktatni: meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket, reklámcélú kiadványokat, valamint az olyan iratokat, amelyekről a vonatkozó rendelkezések értelmében külön nyilvántartást kell vezetni. 3.6. Iktatáskor az iratot a jobb felső sarokban el kell látni a következő feljegyzéssel: 68

-

az iktatás dátuma az iktatókönyv sorszáma (iktatószám) a mellékletek száma az ügyintéző neve

Ezzel egy időben, a fenti adatokkal megegyezően az iktatókönyvbe is be kell jegyezni: -

a sorszámot az iktatás idejét a beküldő nevét az ügy tárgyát a mellékletek számát az ügyintéző nevét az elintézés módját

3.7. Az iktatókönyv több éven keresztül használható. Az iktatás sorszáma azonban naptári évenként újra kezdődik. Az év utolsó munkanapján az iktatókönyvet a felhasznált utolsó sorszámot követően aláhúzással, az utolsó iktatás sorszámának feltüntetésével, a körbélyegző lenyomatával és az igazgató aláírásával le kell zárni. 3.8. Az iktatókönyvben oldalt, iktatószámot üresen hagyni nem szabad. 3.9. Téves iktatás (vagy üresen hagyott iktatószám esetén) a tévés bejegyzést érvényteleníteni kell. Érvénytelenített iktatószámot újból kiadni nem szabad. 3.10. Az iktatókönyvben a téves bejegyzéseket át kell húzni, hogy az eredeti szöveg is olvasható maradjon, és fölé kell írni a helyes adatot. 3.11. Az iktatókönyv egy-egy sorszámára csak egy ügyet szabad iktatni. 3.12. Ha az ügyben az iskola iktatott már iratot, azt az iktatónak csatolnia kell az utóbb beérkezett irathoz, és ezeket együtt az alapszámon (az első iktatási számon) kell kezelni. 3.13. Ha egy ügyben több éven át keletkeznek iratok, az új évben mindig új sorszámon kell kezdeni az iratok nyilvántartását, az előző évben iktatott anyagot pedig csatolni kell az új iktatószámhoz.

IV.

Aláírási jogkör

4.1. Aláírási jogkörrel az alábbi vezetők rendelkeznek: -

igazgató: minden irat esetében igazgatóhelyettesek: a tanulókkal kapcsolatos iratok esetében az igazgató távolléte esetén az általa megjelölt helyettes: minden irat esetében

4.2. Az iratok eredeti példányát az aláírás mellett el kell látni az iskola körbélyegzőjének lenyomatával is. 69

4.3. Az iskola hivatalos iratainak tartalmi és formai követelményei:  Az irat felső részén, középen : - az iskola egységes logója (megnevezése, címe, telefonszáma, e-mail címe)  Az irat bal felső részén: - a címzett neve, címe  Jobb felső részén: - a hivatkozási szám vagy jelzés, - iktatószám - az irat tárgya  Az irat szövegrésze  Keltezés  Aláírás  Az aláíró neve, hivatali beosztása  Eredeti iraton az iskola körbélyegzőjének lenyomata 4.4. A levelek, iratok továbbítása -

A levelekhez a borítékot az iskolatitkár készíti el. A borítékon a postai előírásoknak megfelelő címzéssel együtt fel kell tüntetni az irat iktatószámát is. Az irat elküldésének módjára az ügyintézőnek kell utasítást adnia. A küldemények haladéktalan továbbításáért az iskolatitkár a felelős. A küldemény továbbítása történhet postai úton vagy kézbesítővel.

A továbbítás minden esetben az igazgató által hitelesített kézbesítő könyv felhasználásával történik.

V.

Az irattározás rendje

5.1. Az elintézett iratokat az iskolatitkárnak, ill. az ügykör felelősének haladéktalanul el kell helyeznie az irattárban – a megállapított ügykör szerint. 5.2. Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. 5.3. Az irattárba csak olyan iratot szabad elhelyezni, amelynek eredeti példánya továbbításra kerület a címzetthez és határidős kezelést már nem igényel. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet. 5.4. Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelelő rovatában fel kell tüntetni. 5.5. Az iskola három évnél nem régibb iratait a kézi irattárban kell kezelni. A kézi irattárban az iratok évek, ezeken belül pedig iktatószámok sorrendjében kell őrizni. A kézi irattár helye az iskola iskolatitkárának irodája. 5.6. Három év elteltével az ügyiratokat az irattárban az irattári terv tételszámai szerint történő csoportosításban, ezen belül a sorszámok, illetve alapszámok növekvő sorrendjében kell elhelyezni. 70

5.7. Az irattárban elhelyezett iratokat hivatalos használatra az ügyintézőnek legfeljebb 30 napra, az irattári kölcsönözési füzetbe bejegyezve, és elismervény ellenében lehet átadni. Az elismervényt az irat helyére kell tenni. 5.8. Az irattárban kezelt iratról másolat kiadását csak az iskola aláírási joggal felruházott vezető beosztású dolgozója engedélyezheti. VI.

Az iratok selejtezése, levéltári átadása

6.1. Az irattár anyagát ötévenként egyszer a selejtezés szempontjából felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat az irattári tételeket, amelyeknek őrzési ideje az irattári terv szerint lejárt. 6.2. Az iratselejtezés időpontját a selejtezés megkezdése előtt 30 nappal az illetékes Fővárosi Levéltárnak írásban be kell jelenteni. A selejtezés az illetékes levéltár hozzájárulása, illetőleg a bejelentéstől számított 30 nap letelte után kezdhető meg. 6.3. Az iratselejtezés alkalmával 3 példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az alábbiakat: - hol és mikor készült a jegyzőkönyv, - mely évek anyagát érinti a selejtezés, - mely tételek kerültek selejtezésre, - kik végezték és kik ellenőrizték a selejtezést. 6.4. A selejtezési jegyzőkönyv két példányát meg kell küldeni a levéltárnak. A kiselejtezett iratok megsemmisítésére, értékesítésére csak a levéltárnak a visszaküldött jegyzőkönyvre vezetett hozzájárulása után kerülhet sor. 6.5. A ki nem selejtezhető iratokat ötven év után az illetékes Fővárosi Levéltárnak kell átadni.

71

VII.

Az iskola irattári terve

Irattári tételszám

Ügykör megnevezése

Őrzési idő (év)

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Intézmény létesítése, átszervezése, fejlesztése nem selejtezhető Iktatókönyvek, selejtezési jegyzőkönyvek nem selejtezhető Személyzeti, bér és munkaügy 50 Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti jegyzőkönyv 10 Fenntartói irányítás 10 Szakmai ellenőrzés 10 Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek 10 Belső szabályzatok 10 Polgári védelem 10 Munkatervek, jelentések, statisztikák 5 Panaszügyek 5 Nevelési-oktatási ügyek

12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Nevelési – oktatási kísérletek, újítások 10 Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók nem selejtezhető Felvétel, átvétel 20 Tanulói, fegyelmi és kártérítési ügyek 5 Naplók 5 Diákönkormányzat szervezése, működése 5 Pedagógiai szakszolgáltatás 5 Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése 5 Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások 5 Gyakorlati képzés szervezése 5 Vizsgajegyzőkönyvek 5 Tantárgyfelosztás 5 Gyermek és ifjúságvédelem 3 Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai 1 Alapvizsga, érettségi vizsga, szakmai vizsga dolgozatai 2 Gazdasági ügyek

27. 28. 29. 30. 31. 32.

Ingatlan – nyilvántartás, kezelés, fenntartás, határidő nélkül épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek Társadalombiztosítás 50 Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés 10 Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok 5 A tanműhely üzemeltetése 5 A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak 5

VIII.

A

DIÁKIGAZOLVÁNYOK

KIADÁSÁNAK,

NYILVÁNTARTÁSÁNAK

RENDJE Intézményünk a diákigazolvány kiadására jogosult intézmény. Az oktatási miniszter rendeletében meghatározottak szerint részt vesz az új diákigazolvány megrendelésében vagy cseréjéhez szükséges adatlap kitöltésében. A diákigazolvánnyal kapcsolatos adatokról és tényekről nyilvántartást vezet, a nyomtatványokat és a diákigazolványokat biztonságosan tárolja. A diákigazolványokat érvényesítő matricával látja el tanévenként. Bevonja a diákigazolványt a jogszabályban felsorolt esetekben, továbbá bevonja a lejárt érvényességű diákigazolványt. A

nyomtatványok

és

a

diákigazolványok

átvételéért,

tárolásáért,

kiadásáért,

érvényesítéséért, bevonásáért, a nyilvántartások vezetéséért a megbízott. ügyintéző a felelős.

A

diákigazolványokkal

kapcsolatos

feladatellátásra

kijelölt

személy

munkavégzését az igazgató ellenőrzi.

IX. ADATKEZELÉSI SZABÁLYOK

1. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő: 

papír alapú nyilvántartás,



számítógépes (elektronikus) nyilvántartás.

2. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. 3. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: a) az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: 

igazgató



igazgatóhelyettesek,



iskolatitkár – személyzeti ügyek intézője

73

b) a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják:

4. Az



igazgatóhelyettesek,



iskolatitkár – titkársági alkalmazott



osztályfőnökök,



napközis nevelők,



gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,

adatok

továbbításával

megbízott

dolgozók

a

közoktatási

törvény

2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben: a) az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: 

igazgatóhelyettesek,



iskolatitkár – személyzeti ügyek intézője

b) a tanulók adatait továbbíthatja: 

fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató;



a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős;



a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, iskolatitkár; 

a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: az iskolatitkár – titkársági alkalmazott 74



és a diákigazolványok kezelésével megbízott személy;



a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes;



az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettesek;



a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.



a tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott körben és célból.

5. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős. 6. a.) A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni: 

összesített tanulói nyilvántartás (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettesek, iskolatitkár),



törzskönyv (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),



bizonyítvány (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),



beírási napló (Vezetéséért felelős: iskolatitkár),



osztálynaplók (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),



napközis

és

tanulószobai

csoportnaplók

(Vezetéséért

felelős:

igazgatóhelyettes, napközis nevelők, tanulószoba vezető), 

diákigazolványok

nyilvántartása

(Vezetéséért

felelős:

iskolatitkár,

megbízott személy).

75

b.) A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz

csatolva kell

nyilvántartani. Ennek kezelését a gyermekvédelmi felelős és a megbízott személy végzi. 7. A nevelési-oktatási intézmény – tevékenységükhöz kapcsolódóan – a 32/ 2008 sz. OKM rendeletben

meghatározott

adatokat

(különös

közzétételi

lista)

köteles

közzétenni.

A meghatározott adatokat internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosításra alkalmatlan formában, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen hozzáférhetővé kell tenni. Ha a nevelési-oktatási intézmény nem rendelkezik internetes honlappal, az adatokat a helyben szokásos módon is közzéteszi. A különös közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, illetve tanévenként felül kell vizsgálni.

X.

Zárórendelkezések

10.1. A szabályzat időbeli és személyi hatálya: A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára. Jelen szabályzat és annak melléklete az elfogadás napján lép hatályba. 10.2. A szabályzat hozzáférhetősége és módosítása: A szabályzat tartalmát az intézmény vezetői kötelesek ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi alkalmazottja számára a titkárságon és a könyvtárban. Az igazgató által kijelölt munkatársnak (titkárságvezető) gondoskodni kell jelen szabályzat olyan módosításáról, amely az új törvények és rendeletek hatálybalépése miatt szükséges.

Budapest, 2009. május

76

Az Újlak Utcai Általános Iskola Ügyviteli és iratkezelési szabályzatához

Az intézmény vezetői és irodai alkalmazottai; o o o o o o

igazgató, igazgató helyettesek, iskolatitkár, gazdasági előadó, munkaügyi előadó, gépíró

a számítógépükön készített és az azon tárolt dokumentumokról, anyagokról kötelesek biztonsági mentést készíteni az alábbiak szerint:  A számítógépen a dokumentumok rendezéséért, áttekinthetőségéért minden dolgozó maga felelős.  Minden hó utolsó napján mindenki köteles anyagait a Server-re menteni egy darab archivált fájlba, melynek neve az aktuális év aktuális hónapja kell, hogy legyen. Felelős: Határidő:

a rendszergazda a hónap utolsó munkanapja

 A tanév végén az érintett dolgozók kötelesek a havonta elkészített biztonsági másolatokat egy CD-lemezre menteni, melyet a titkárságvezető gyűjt. Felelősök: Határidő:

a rendszergazda a titkárságvezető minden év június 30.

77

AZ ÚJLAK UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK VÁZLATA

IGAZGATÓ

Iskolai vezetés:

ALSÓS T. IG.

FELSŐS T. IG.

HELYETTES

HELYETTES

NÉMET TAG. VEZETŐ IGH.

Kibővített iskolai vezetés: 5 mk. vezető

9 mk. vezető

alsó és felső tag. mkv. vezető

DÖK vezető

KT vezető

szakszerv. vezető

minőségügyi team vezető

tagság

tagság

tagság

tagság

tagság

tagság

tagság

iskolatitkárgépíró

pedagógiai asszisztensek

iskt.-munk és szemügy.

gazdasági ügyintéző

gondnok

iskolatitkártitkárságvez.

technikai dolgozók

100 80 60 40

Kelet Dél Észak