Az új típusú szaktanácsadás kézikönyve

Az új típusú szaktanácsadás kézikönyve

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 Pedagógusképzés támogatása

Európai Szociális Alap

%()(.7(7e6$-g9ė%(

Az új típusú szaktanácsadás kézikönyve

A kézikönyv az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által a Széchenyi 2020 Befektetés a jövőbe Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.5/12-2012-0001 számú, „Pedagógusképzés támogatása” című kiemelt projekt keretében megvalósított fejlesztés eredményeképp jött létre. Szakmai vezetők: dr. Pompor Zoltán, dr. Szabó Mária Projektmenedzser: Kovács Melitta Összeállították a TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 Pedagógusképzés támogatása c. projekt munkatársai. Szerkesztők: Kézy Ágnes, Kuti Zsuzsa Nyelvi lektor: Sáfrányné Molnár Mónika Borítóterv és tördelés: Nagy Milán © Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2015

ISBN 978-963-682-890-5

Kiadja: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1143 Budapest, Szobránc u. 6–8. www.ofi.hu Felelős kiadó: Kaposi József Nyomás és kötés: Felelős vezető:

Az új típusú szaktanácsadás kézikönyve Témajegyzék

Bevezetés

Hogyan használjuk a kézikönyvet?

I. Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei A szaktanácsadói rendszer koncepciója Szaktanácsadói kompetenciaprofil II. A pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató szaktanácsadás Célok és alapelvek Eljárásrend Dokumentumok „Gördülő” modell Visszatérő látogatás III. A szervezeti szintű intézményi fejlődést támogató szaktanácsadás Eljárásrend Praktikák, jó tanácsok

IV. Szaktanácsadói módszerek

V. A pedagógus és a szaktanácsadó reflektív gyakorlata Hunya Márta: Reflektív pedagógus – reflektív gyakorlat Szaktanácsadói önértékelés és önreflexió VI. Továbbképzések Új pedagógus-továbbképzések A továbbképzések hasznosulásának és multiplikációjának támogató rendszere A szaktanácsadók folyamatos szakmai fejlődésének támogató rendszere

VII. Fogalomtár

TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA

Bevezetés Az Európai Unió jelentős anyagi támogatásával 2012-2015 között nagyszabású fejlesztés valósult meg az Oktatási Hivatal (OH) által vezetett, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI), valamint az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. konzorciumi együttműködésében megvalósuló TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 kiemelt projekt keretében. A Pedagógusképzés támogatását célzó fejlesztések azon oktatáspolitikai törekvések mentén valósultak meg, amelyek az oktatási rendszer eredményességét a pedagógiai munka minőségének javulásával kívánják elérni. A világ legeredményesebben működő oktatási rendszereinek elemzéséből tudjuk, hogy az oktatási eredményesség fejlesztésében meghatározó szerepük van a pedagógusoknak, az eredményes fejlesztés azonban rendszerszintű beavatkozásokat kíván. A pedagógusok munkája akkor lesz eredményes, ha (1) a legkiválóbb fiatalok választják a pedagógus pályát, akik (2) magas szintű képzésben részesülnek és (3) hosszú ideig a pályán is maradva képesek a változó világ egyre gyorsabban változó szakmai kihívásainak megfelelni (Barber–Mourshed 2007, Mourshed–Chijioke–Barber 2010). A TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 kiemelt projekt fejlesztései a pályán lévő pedagógusok támogatására irányultak. A konzorciumi együttműködés keretében valósult meg a pedagógus életpálya szintjeihez tartozó szintleírások meghatározása, az életpályán való előrehaladást lehetővé tevő minősítési eljárások kidolgozása és a folyamatos szakmai fejlődést, és így az életpályán való előrehaladást is támogató szaktanácsadói rendszer megújítása. A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény (Nkt.) leszögezi, hogy a pedagógusok és a köznevelési intézmények munkáját szaktanácsadók segítik [61.§ (4)]. Az oktatási eredményességgel foglalkozó nemzetközi kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy a gyorsan változó 21. században ahhoz, hogy a közoktatás képes legyen lépést tartani a kihívásokkal, teljesíteni tudja a vele szemben támasztott alapvető elvárást: a társadalomban értékes szerepvállalásra alkalmas fiatalok nevelését, a rendszer minden szereplője számára világos célok eléréséhez kapcsolódó egyértelmű elvárásokra és a megvalósulásukhoz kapcsolódó támogatásokra is szükség van. Külső segítésre, támogatásra mindenkinek szüksége lehet, de különösen fontos ez olyan szakmák esetében, ahol a munkavégzés eszköze és tárgya is ember. A pedagógus hivatás esetében pedig – ahol a munka eredménye és hatása nem mérhető közvetlenül – különösen fontos a szakmai tevékenység folyamatos elemzése és a tapasztalatok alapján történő folyamatos fejlesztése. Ebben a reflektív szakmai gyakorlatban természetes partnerei lehetnek egymásnak az egy intézményben dolgozó pedagógusok, illetve az intézményvezetés tagjai. A nemzetközi szakirodalomban peer mentoringnak nevezett gyakorlatnak azonban nincsenek hagyományai a hazai közoktatásban. A pedagógusok általában nem szívesen beszélnek kollégáikkal és főleg vezetőikkel a számukra kihívást jelentő feladatokról, problémákról, mert azt a gyengeség jelének gondolják. Egy más intézményben dolgozó, de hasonló tapasztalatokkal rendelkező kolléga – a szaktanácsadó – előtt könnyebben megnyílnak. A szaktanácsadás lényege éppen a külső szakmai támogatás, amely azonban csak akkor lehet hatásos, ha katalizátorként működik. Vagyis, ha képes az intézményi folyamatokhoz kapcsolódni, és azokat módosítani. Ezért akár az egyes pedagógusokat támogató tantárgygondozó szaktanácsadás, akár az oktatáspolitika által meghatározott témák mentén megvalósuló szervezeti szintű szaktanácsadás csak akkor tekinthető eredményesnek, ha érzékelhető változásokat idéz elő a köznevelési intézmények működésében, az intézmény tanulóinak tanulási eredményességében. A Nkt. és a 48/2012. EMMI rendelet alapján megvalósuló fejlesztés eredményeként a köznevelési rendszer minden szintje és valamennyi szakterülete számára rendelkezésre állnak a szaktanácsadók alapképzését biztosító 60 órás akkreditált tantárgygondozó szaktanácsadói képzések (összesen 23 féle témában). Ezeket a képzéseket közel 3500 pedagógus végezte el és szerzett jogosítványt a szaktanácsadói munkához. Közülük 2014 során 1659-en váltak mesterpedagógussá.

A jogszabályi kereteken túl a gyógypedagógusokat (látás-, hallás-, mozgássérültek, enyhén értelmi fogyatékos, középsúlyos értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavarral küzdő tanulókkal foglalkozó gyógypedagógusokat és pszichopedagógusokat) és az intézményvezetőket támogató szaktanácsadók számára is lehetőség volt 60 órás akkreditált képzésen való részvételre. A szervezeti szintű tematikus szaktanácsadás megvalósításának támogatására való felkészülést pedig 30 órás akkreditált képzés támogatta (Probléma alapú interprofesszionális szaktanácsadó képzés). Ezt a képzést közel 350 szaktanácsadó végezte el a projekt keretében. A képzések fejlesztése, illetve megvalósítása során a résztvevők próbalátogatásokat végeztek, de ezen túl is zajlottak a projekt keretében szaktanácsadói látogatások. (Összesen több mint 8000 tantárgygondozói és közel 450 tematikus szaktanácsadói látogatás valósult meg.) A köznevelési rendszer eredményesebb működése érdekében történő rendszerszintű beavatkozások között egyre nyilvánvalóbbá válik a minősítés, a fejlesztő célú értékelés (tanfelügyelet) és a fejlesztő célú támogatás (szaktanácsadás) kapcsolata. A tantárgygondozó szaktanácsadás szorosan kapcsolódik a pedagógusok minősítéséhez és a tanfelügyelethez is, hiszen mindhárom terület alapját a nyolc pedagóguskompetencia jelenti. A 48/2012. EMMI rendelet 10-15. §-aiban meghatározott szaktanácsadási típusokat a projekt összefoglaló néven szervezeti szintű tematikus szaktanácsadásnak hívja. Ezeknek a területeknek az a közös jellemzője, hogy valamely oktatáspolitikai prioritás (téma) mentén kívánják az intézmények működését javítani. Ez minden esetben (intézményfejlesztés, konfliktuskezelés, kiemelt figyelmet igénylő – tehetséges, sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő – gyermekek, tanulók nevelése-oktatása, nemzetiségi nevelés és oktatás, pedagógiai mérés-értékelés) szervezeti szintű beavatkozást igényel. Eredményes munkát kíván a kézikönyv használatához a projekt szakmai csapata nevében dr. Szabó Mária szakmai vezető TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 Pedagógusképzés támogatása Budapest, 2015. június

Forrás:

Mourshed, M. – Chijioke, C. – Barber, M. (2010). How the world’s most improved school systems keep getting better. McKinsey & Company. http://www.mckinsey.com/Client_Service/ Social_Sector/Latest_thinking/Worlds_most_improved_schools.aspx Barber, M. – Mourshed, M. (2007). Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében? McKinsey & Company. http://mek.oszk.hu/09500/09575/09575.pdf

Hogyan használjuk a kézikönyvet? Ez a kézikönyv a Pedagógusképzés támogatása c. (TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001) projekt keretében felkészített szaktanácsadók, továbbá a projekt belső munkatársai, a projekt szakmai vezetése és a szakpolitikai döntéshozók számára készült. Tartalmazza a fejlesztők elgondolását a szaktanácsadás alapelveiről, a szaktanácsadói látogatások eljárásrendjét és az egyes lépések megvalósításakor használt dokumentumokat, illetve a hozzájuk kapcsolódó szakmai anyagokat. Célunk, hogy egyszerű, a napi munka során is használható formában adjunk gyakorlati támogatást a szaktanácsadói munkához, ezért egyes részei kivehetők. A kézikönyv bővíthető formában készült, így lehetőséget biztosít arra, hogy a szaktanácsadók mindennapi munkájuk során szerzett tapasztalataikat, reflexióikat lejegyezzék, a kézikönyv tartalmát kiegészítsék. A kapcsos könyv tematikus egységeit külön-külön fejezetbe rendeztük, színkóddal jelölve a tematikailag összetartozó részeket. A dokumentumtípusokat 5 különböző ikonnal jelöljük:

elméleti háttér

eljárásrend

módszertani ötletek, javaslatok

dokumentumok

továbbképzés Minden egységet egy-két mondatos szöveg vezet be, amely röviden jelzi a felhasználónak, miről szól az adott rész. A kézikönyv tematikus egységei alkalmasak arra, hogy a szaktanácsadók látogatásuk előtt tanulmányozzák azokat, segítségükkel felelevenítsék ismereteiket, pontosítsák az eljárásrend lépéseit, vagy útmutatás keressenek benne új szaktanácsadói helyezetek megoldásához. A kivehető részek egy-egy látogatás kísérő dokumentumai is lehetnek. A jegyzetoldalak helyet biztosítanak a szaktanácsadói munka során megfigyelt történések, összegyűjtött tapasztalatok gyors lejegyzésére, amelyek később felhasználhatók a szaktanácsadói dokumentáció elkészítéséhez, vagy kiinduló pontjai lehetnek szakmai műhelyeknek, megbeszéléseknek. Bízunk benne, hogy a kézkönyv hasznos, értékes és személyes szakmai reflexiókat is tartalmazó kiegészítője lesz a szaktanácsadók mindennapi munkájának. A szerkesztők

Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei

A szaktanácsadói rendszer koncepciója

3

Szaktanácsadói kompetenciaprofil 15

2


A szaktanácsadói rendszer koncepciója Ez a tematikai egység bemutatja a szaktanácsadói rendszer megújítására kidolgozott elgondolásokat. Leírja a szaktanácsadás célját, területeit és szakterületek szerinti feladatait. Áttekinti a szaktanácsadás szintjeit, és javaslatot tesz a rendszer működtetésére.

I. Bevezetés A koncepció tartalmazza a szaktanácsadás célját, a – hatályos jogszabályok alapján1 – modellezett szaktanácsadási rendszert, az egyes szakterületek feladatleírását, azokat a tevékenységszinteket, amelyeken a szaktanácsadás jellemzően megvalósul, továbbá a szaktanácsadás működtetésére vonatkozó általános alapelveket. Az egyes szakterületekhez kapcsolódó feladatok és tevékenységek leírásához kapcsolódnak a szaktanácsadói kompetenciaprofilok, amelyek külön dokumentumban találhatók. A működtetés konkrét modellje, illetve lehetséges modelljei szintén önálló dokumentumokban kapnak helyet csakúgy, mint a szaktanácsadás minőségbiztosítási rendszere és vele összefüggésben a szaktanácsadók minősítési szintjei. A modell alapja, hogy a pedagógus professzió a diploma megszerzését követő kb. tízezer órányi reflektált szakmai gyakorlat során teljesedik ki. A szaktanácsadás feladata a szakmai tanulás e szakaszának, a pedagógusok számára elkerülhetetlen folyamatos szakmai fejlődésnek a támogatása, továbbá a szakpolitikai prioritások intézményi és osztálytermi megvalósulásának elősegítése. A McKinsey & Company 2 által 2006-2007 között lefolytatott kutatás eredményei azt bizonyítják, hogy a diákok iskolai teljesítményét elsősorban a tanárok minősége határozza meg. Azok a diákok, akiket alacsonyan teljesítő tanárok tanítanak, olyan lemaradást szenvednek el, amelyet később már nem tudnak behozni. A jól teljesítő tanárok diákjai viszont háromszor gyorsabban haladnak. A szaktanácsadói rendszer az egyes pedagógusok és pedagógus csoportok szakmai fejlődésének támogatásával járul hozzá az oktatás eredményességéhez.

1

2011. évi CXC. törvény 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet 26/2015. (V.22.) EMMI rendelet

2

McKinsey & Company (2007). How the world’s best-peforming schools come out on top http://mckinseyonsociety.com/how-the-worlds-best-performing-schools-come-out-on-top/

3


1. ábra: A tanári minőség hatása

A szaktanácsadás megújítására azért van szükség, mert az elmúlt tizenöt évben jelentősen megváltoztak a köznevelési intézményekkel, illetve a pedagógusokkal szembeni társadalmi és szakmai elvárások. Szinte már szakmai közhely, hogy a huszonegyedik századi pedagógus legfontosabb feladata a diákok egyéni tanulásának irányítása, szervezése. A tanítás mellett egyre fontosabbá válik a nevelés, minden egyes tanuló személyiségének fejlesztése, amibe beletartozik a tehetséges, a sajátos nevelési igényű, illetve a hátrányos helyzetű tanulókkal való kiemelt törődés. Fontos kérdés, hogy a pedagógusképzés mennyire készít fel ezekre a szerepekre, és hogy a tanárok folyamatos szakmai fejlődésének támogatásában ezek mennyire vannak jelen. Bár a szaktanácsadásnak vannak hagyományai a magyar közoktatási rendszerben, annak felismerése, hogy az oktatás minőségének szempontjából meghatározó szerepük van a pedagógusoknak, szükségessé tette a szaktanácsadói rendszer újjáépítését. A koncepció kidolgozásához elsősorban a 48/2012. EMMI rendelet3 jelentette a jogszabályi alapot, míg a szakmai támpontokat a nemzetközi és hazai szakirodalmi kutatásokból leszűrt eredmények adták.

II. A szaktanácsadás általános célja Legáltalánosabb cél a köznevelési rendszer eredményességéhez való hozzájárulás, amely a pedagógusok egész életpályára kiterjedő, folyamatos szakmai fejlődésének a támogatása, a tartalmi és módszertani megújítás, a köznevelési intézmények tanuló szervezetté fejlesztése, révén érhető el.

III. A szaktanácsadó szakterületek A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését elsősorban a tantárgygondozó szaktanácsadás segíti, amely a nyolc pedagógus-kompetencia mentén támogatja az egyes pedagógusokat. A szakmapolitikai prioritások – intézményfejlesztés, konfliktuskezelés, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók nevelése-oktatása (benne a tehetséges és a sajátos nevelési igényű,

3

48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet 26. § (4)

4

Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei valamint a beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő gyerekek), nemzetiségi nevelés- és oktatás, pedagógiai mérés-értékelés - képviseletét, az intézmény szervezeti szintű fejlesztését a „tematikus” szaktanácsadás látja el. A pedagógus munkája azonban szervesen beágyazódik az intézményi kontextusba, a „tematikus” szaktanácsadás területei pedig az intézményfejlesztés folyamatába. Ezért indokolt az intézményfejlesztési szaktanácsadásra úgy tekinteni, mint ami keretbe foglalja a többit. A szaktanácsadói támogatást, a szaktanácsadás által generált fejlesztéseket az intézmény szintjén érdemes megtervezni, és az adott fejlesztés összes érintettjével összehangoltan elindítani. Az intézményi kontextus figyelembe vétele a fejlesztés eredményességének feltétele, ezért az intézményfejlesztési szaktanácsadásnak kiemelt jelentősége van.

2. ábra: A szaktanácsadói típusok rendszere

A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel kapcsolatos szaktanácsadás szürke színnel jelöltük, mert az nem tartozik a projekt témái közé.

IV. A szaktanácsadás szakterületek szerinti feladatai A szaktanácsadás legáltalánosabb megközelítésben támogatja egyrészt a köznevelési intézmények, ezen belül kiemelten a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését, ugyanakkor segítséget nyújt a szakmapolitikai prioritások érvényesítéséhez is. A jogszabály4 az alábbi szakterületeket nevesíti: 1) tantárgygondozói óvodapedagógusi szakterület tanítói szakterület magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a nyelv megjelölésével) matematika, történelem társadalmi és állampolgári ismeretek, társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, hon- és népismeret, erkölcstan, etika, filozófia, biológia, egészségtan, természetismeret,

4

48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet 26. § (4)

5

Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei fizika, természetismeret, kémia, természetismeret, földrajz, természetismeret, művészetek, informatika, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport, alapfokú művészetoktatási szakterület, kollégiumi szakterület, iskolai könyvtári szakterület, szakképzési szakterület (a szakmacsoport megnevezésével), nemzetiségi (a nyelv megjelölésével), intézményfejlesztési, kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése, konfliktuskezelési, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése, pedagógiai mérés-értékelési.

2) 3) 4) 5) 6) 7)

A jogszabályban nem nevesített szaktanácsadói hiányterületként azonosította a projekt a gyógypedagógusokat (a szakterület megnevezésével), a pedagógiai szakszolgálatban pedagógus munkakörben dolgozó munkatársakat, továbbá az intézményvezetőket támogató szaktanácsadást. Az intézményvezetőt támogató szaktanácsadó vezetői munkakörben dolgozó pedagógusnak nyújt személyes támogatást, de nem a pedagógusi, hanem a vezetői kompetenciák alapján.

Tantárgygondozó szaktanácsadás A tantárgygondozó szaktanácsadás középpontjában a pedagógus mesterségbeli tudása fejlesztésének támogatása áll. Személyeses tanácsadás keretében járul hozzá a pedagógus szakmai kompetenciáinak fejlesztéséhez, a pedagógus életpályán való előmenetelhez, a minősítésre való felkészüléshez, de legalapvetőbben a folyamatos szakmai fejlődéshez. Hangsúlyos eleme a tanóra-, illetve foglalkozáslátogatás. A jogszabály a tantárgygondozás kifejezést használja, de valójában nem a tantárgy, hanem a tantárgyat tanító pedagógus „gondozásáról” van szó. A tantárgygondozó szaktanácsadás három alapelvre támaszkodik:

Folyamatosság A szaktanácsadó a látogatást a pedagógus szakmai fejlődésének folyamatában értelmezi. Ugyan csak egy nap erejéig lép be a pedagógus (és az intézmény) életébe, a fejlesztési folyamat az intézményen belül azonban tovább folytatódik, a pedagógusnak szakmai célkitűzései megvalósításához az intézményen belül támogatókat kell találnia. Fontos, hogy a pedagógust időről időre ugyanaz a szaktanácsadó látogassa, illetve a szaktanácsadóknak legyen egy intézményi körük, amellyel – a látogatásokon túl is – állandó kapcsolatot tartanak.

Személyre szabottság A szaktanácsadó az egyes pedagógus igényeihez és szükségleteihez igazodik, az ő folyamatos szakmai fejlődése áll a szaktanácsadói látogatás középpontjában. Olyan körülményeket biztosít a számára, ahol a hangsúly a pedagóguson van, aki tudatosan készül a szaktanácsadói óra/ tevékenységlátogatásra, önértékeléssel kiválasztja azokat a kompetenciaterületeket, amelye-

6

Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei ken fejlődni akar, javaslatot tesz az óra- és tevékenységlátogatás megfigyelési szempontjaira, megfogalmazza a munkájával kapcsolatos kérdéseit, és ő tervezi meg saját szakmai fejlődését is. Ebben a folyamatban a tantárgygondozó szaktanácsadó reflexiói segítik. Fontos, hogy a szaktanácsadó meg tudja teremteni azt a bizalmi légkört, amely kellő biztonságot nyújt a pedagógusnak ahhoz, hogy legyen bátorsága megfogalmazni a kérdéseit, kételyeit, szembe tudjon nézni hiányosságaival, felismerje, hogy milyen területen kellene fejlődnie, és merjen segítséget kérni a szaktanácsadótól. A tantárgygondozó szaktanácsadási folyamat megvalósítása során a szaktanácsadó nem ad közvetlen tanácsokat, hanem úgy vezeti a közös munkát, hogy maga a pedagógus jusson el saját szükségletei azonosításához, szakmai fejlődési tervének elkészítéséhez. A szaktanácsadó mindenben épít a támogatott pedagógus tudására. Ehhez az szükséges, hogy a viszony paternalista helyett partneri legyen.

Egyenrangú kapcsolat A szaktanácsadó maga is pedagógus, aki a meglátogatott kollégájával azonos iskolatípusban, azonos földrajzi környezetben ugyanazt a tantárgyat tanítja. Az egyenrangú kapcsolathoz azonban ezen túl fontos a szaktanácsadónak a viselkedésében, munkamódszerében megjelenő attitűdje is. A hangsúly a visszajelzésen, a közös munkán, a fejlődési lehetőségek közös felfedezésén van. A szaktanácsadónak nem tiszte értékelni, minősíteni, kritizálni, faggatni a pedagógust. Feladata viszont a fejlesztő célú, egyéni szaktanácsadás feltételeinek megteremtése, amelynek alapját a személyközpontú támogatás főbb attitűdjei jelentik: a másik fél elfogadása, megbecsülése, megerősítése. Fontos, hogy a szaktanácsadó olyan támogatást tudjon nyújtani, amely során a meglátogatott pedagógus jobban megérti önmagát. Az egyenrangúság a kölcsönös tanulásban is megnyilvánul, hiszen nemcsak a pedagógus, hanem a folyamat minden résztvevője tanul a folyamatban.

A „tematikus” szaktanácsadás A szakpolitikai prioritások (konfliktuskezelés, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók nevelése-oktatása, nemzetiségi nevelés- és oktatás, pedagógiai mérés-értékelés) megvalósulását, illetve az intézmény fejlesztését országosan megszervezendő szaktanácsadási szakterületek támogatják, amelyeket összefoglaló néven a projektben tematikus szaktanácsadásnak neveztünk, mivel ezek a szaktanácsadói területek különböző témák mentén a köznevelési intézmények fejlődésére hatnak. A tematikus szaktanácsadói területek között fölmerült az igény az ökoiskola, illetve zöld óvoda programok megvalósításával kapcsolatos szaktanácsadásra is.

1. Nemzetiségi szaktanácsadás A nemzetiségek létszámától függetlenül – nyelvterületenként – megszervezendő nemzetiségi nevelés-oktatást támogató szaktanácsadás sok szempontból hasonlít a tantárgygondozó szaktanácsadáshoz. A nemzetiségi szaktanácsadás speciális feladata a nemzetiségi identitás erősítése. Ebből következően a nemzetiségi nevelést-oktatást támogató szaktanácsadóknak az adott nyelvhez/nemzetiséghez tartozónak kell lenniük, igazodniuk kell az adott iskolatípushoz, pedagógiai szakaszhoz és a helyi sajátosságokhoz. Az általános tantárgygondozói szaktanácsadáshoz képest jóval erőteljesebben kell figyelembe venniük a nemzetiségi iskola kiterjedt anyaországi, külföldi kapcsolatrendszerét.

7

Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei A nemzetiségi nevelést-oktatást támogató szaktanácsadás kiemelt területe a pedagógusok munkájának támogatása a nemzetiségek anyanyelve és irodalma, valamint az adott nemzetiségre vonatkozó népismeret területén; az adott intézmény pedagógiai programjában tükröződő – a közismereti tantárgyakban szereplő – nemzetiségi tartalmak elsajátításának támogatása.

2. Intézményfejlesztési szaktanácsadás Az intézményfejlesztési szaktanácsadó elsősorban az intézményt támogatja a stratégiai tervezésben, a szervezet fejlesztésében, a változás menedzselésében, mindig szem előtt tartva az osztálytermi szinten megvalósuló pedagógiai folyamatokat és az oktatásnak a tanulók egyéni fejlesztésére vonatkozó általános célkitűzését. Segíti az intézményt, hogy az helyzetére alapozva és a környezet kihívásaira válaszolva tervezetten fejlődjön, saját tanulási folyamataira reflektálva egyre hatékonyabb közösségként járuljon hozzá tanulóinak eredményesebb fejlődéséhez. Az intézményfejlesztési szaktanácsadó legfontosabb feladatai, hogy támogassa az intézmény közösségét és vezetését a fejlesztési stratégiák és projektek tervezésében, előkészítésében, megvalósításában, értékelésében és fenntartásában, adjon folyamatos visszajelzést az intézmény fejlődéséről, támogassa az intézményi önértékelést, segítse elő a tanulási folyamatokat, a belső tudásmegosztást, a hálózati tanulást, támogassa az intézményfejlesztések fenntartói, tankerületi szintű összehangolását, működjön együtt a többi szaktanácsadóval. Az intézményfejlesztési szaktanácsadás az intézmény működésével kapcsolatos adatokra építve támogatja az intézményeket abban, hogy az képes legyen elkészíteni egy olyan intézkedési tervet, amelyet megvalósítva az intézmény által végzett pedagógiai tevékenység színvonala emelkedik. Az intézkedési terv készítésével kapcsolatos segítségnyújtásnak a jogszabály két helyzetben szán szerepet: egyrészt akkor, ha az iskola alacsonyabb teljesítményt nyújt a kompetenciamérésen a 20/2012. EMMI rendeletben meghatározottnál, másrészt pedig az ötévente végrehajtandó intézményértékelést követően.

3. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése A Köznevelési törvény5 hatálybalépésével megváltozott a sajátos nevelési igényű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók fogalmának használata. Tartalmuk módosult, illetve új fogalomként bekerült a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek és tanulók fogalma az alábbiak szerint: „Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló”. A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról szóló rendeletben6 külön szaktanácsadói területként szerepel a „Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése”, illetve a

5

2011. évi CXC. törvény 4. § (13)

6

48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet 26. § (4)

8

Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei „Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése” szakterület. Ennek megfelelően határozza meg a 12. § a kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló részére nyújtott nevelést és tanítási-tanulási folyamatot segítő, valamint a 14. § a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelésének, nevelés-oktatásának megszervezését és ellátását segítő országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást, és ezen belül a szaktanácsadást. Ez a dokumentum – a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően – a továbbiakban az alábbi két részre bontja a szakterületet, és az alábbi szaktanácsadói elnevezést használja:

A sajátos nevelési igényű (SNI), valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) tanulók integrált nevelését segítő szaktanácsadás Az e területen dolgozó szaktanácsadók az intézményi integrált nevelési folyamatot támogatják, elsősorban az alábbi tevékenységeken keresztül: segítségnyújtás a szakvélemények értelmezéséhez, értő felhasználásához; az integráció előmozdítása azoknak a pedagógusoknak a támogatásán keresztül, akik sajátos nevelési igényű, vagy beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók nevelésével foglalkoznak; szemléletváltás ösztönzése, módszertani eszköztár bővítése a befogadó pedagógia elterjedése, intézményesülése érdekében.

Tehetségfejlesztési szaktanácsadás A tehetségfejlesztési szaktanácsadók segítik a pedagógusokat a tehetségfejlesztéshez kapcsolódó szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeinek megismerésében és alkalmazásában. Feladataik elsősorban: a tehetség felismerésének, azonosításának, kiteljesedésének támogatása; a Nemzeti Tehetség program és a Géniusz hálózat népszerűsítése; a tehetségfejlesztő szemlélet és gyakorlat tudatosítása; a Nemzeti Tehetség Programnak megfelelő innovációk, projektek indításának segítése.

4. Konfliktuskezelési szaktanácsadás A konfliktuskezelési szaktanácsadás közvetetten egy speciális szervezetfejlesztési folyamatot ösztönöz. Tevékenysége elsősorban az agresszió-prevencióra, illetve a pedagógusok, diákok, szülők konfliktuskezelési képességeinek fejlesztésére terjed ki. A tevékenységek széles skáláját kínálja, amelyekből az adott helyzet függvényében választhat egy-egy intézmény. A konfliktuskezelési szaktanácsadó támogatja a szervezeti tanulást annak érdekében, hogy az intézmény képessé váljon: saját működésében felismerni azokat a tényezőket, amelyek elősegítik az antiszociális agresszió megjelenését; a pedagógiai programját és gyakorlatát fejleszteni annak érdekében, hogy megelőzhető legyen az agresszió; minden pedagógusban kialakítani az erőszakmentes konfliktuskezelés igényét és képességét; minden érintettet bevonni a gyermekek és tanulók problémamegoldó, konfliktuskezelő képességének fejlesztésébe.

5. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése Az ehhez a szakterülethez tartozó szaktanácsadást a Türr István Képző és Kutató Intézet fejleszti.

9

Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei 6. Pedagógiai mérés-értékelési szaktanácsadás A pedagógiai mérés-értékelési szaktanácsadás szorosan összekapcsolódik az intézményfejlesztési szaktanácsadással. Adatokat, eredményeket szolgáltat, következtetéseket von le a mérési eredményekből, melyek az intézményi fejlesztési folyamatok pontos tervezéséhez jelentenek alapot. A pedagógiai mérési értékelési szaktanácsadók abban támogatják az intézményeket, hogy a mérőeszközeik szakszerűek legyenek; a lehető legadekvátabb pedagógiai értékelési rendszert működtessék; a lehető legjobb minőségű adatokkal rendelkezzenek saját programjuk megvalósításának eredményességéről; épüljenek be a mérés-értékelési eredmények az intézményi fejlesztési folyamatokba.

V. A szaktanácsadás szintjei A szaktanácsadói támogatás – szakterülettől függetlenül – öt lehetséges szinten valósulhat meg, de szakterületenként eltérő, hogy a szaktanácsadó tevékenységében melyik szint válik hangsúlyossá.

3. ábra: A szaktanácsadás típusai és jellemző szintjei

A tantárgygondozó (illetve a hozzá közel álló nemzetiségi) szaktanácsadás a beavatkozási szintek közül elsősorban a pedagógusok és a pedagógusok valamely csoportja szintekre koncentrál. A pedagógusok személyes szakmai fejlődését támogatja kétszemélyes munkakapcsolatban, esetleg kisebb szakmai közösségek működésének támogatásán keresztül. A kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése, a konfliktuskezelési, a pedagógiai-mérés értékelési szakterületeken működő szaktanácsadók elsődleges beavatkozási szintje a pedagógusok valamely csoportja és az intézmény szintje. Ők a szakmai közösségekben folyó egymástól tanulás támogatásán keresztül segítik a pedagógusok szakmai fejlődését az oktatáspolitika által kiemelt területeken, illetve járulnak hozzá az intézmények tanulószervezetté válásához. Az intézményfejlesztési szaktanácsadás pedig – mintegy keretbe foglalva a többi szaktanácsadást – elsődlegesen az intézményi szinten nyújt segítséget a szervezeti tanuláshoz, az intézményvezető munkájának támogatásához. Intézményközi és országos szinten valamennyi szakterülethez tartozó szaktanácsadás kifejti hatását.

10


A szaktanácsadás szintjei

A szaktanácsadó feladatai az adott szinten

1. Egyéni tanulás támogatása

1.1. Az aktuális gyakorlat fejlesztő célú támogatása, tartalmi és módszertani megújulást segítő eljárások, gyakorlatok, lehetőségek megismertetése 1.2. Az önreflexió szorgalmazása 1.3. A folyamatos tanulás, az életpálya-építés támogatása 1.4. Segítségnyújtás az oktatáspolitika által támasztott feladat teljesítéséhez 1.5. Jó gyakorlatok megismerésének, adaptációjának szorgalmazása

2. Csoportos tanulás támogatása

2.1. Társtámogatási, -tanulási formák elterjesztésének ösztönzése 2.2. Ad hoc munkacsoportok, munkaközösségek, fejlesztő teamek működésének támogatása 2.3. Szaktárgyi és szaktárgyak közötti pedagógiai együttműködések segítése

3. Szervezeti tanulás támogatása

3.1. A pedagógiai program fejlesztésének és megvalósításának támogatása 3.2. Az intézmény önértékelési rendszere fejlesztésének segítése különösen a helyzetelemzésben, a feltárt adatok értelmezésében, fejlesztések kidolgozásában 3.3. Az intézményvezetés támogatása a pedagógust támogató környezet kialakításában 3.4. Helyzetelemzés az intézménnyel együtt, és ennek nyomán segítségnyújtás a fejlesztési stratégiá(k) megalkotásában, illetve a további szaktanácsadói és más támogatási formák kiválasztásában 3.5. A belső tanulási folyamatok, a tanuló közösséggé válás ösztönzése 3.6. Fejlesztési projektek megvalósításának támogatása 3.7. Komplex intézményfejlesztési program megvalósításában együttműködés más szaktanácsadókkal

4. I ntézményközi tanulás támogatása

4.1. A szaktanácsadó által gondozott szakterület képviselete regionális vagy országos szinten 4.2. Különböző intézmények, pedagógusok jó gyakorlatainak terjesztése, elérhetővé tétele 4.3. A hálózati tanulás előmozdítása intézmények között: a fejlesztési tapasztalatok megosztásának támogatása 4.4. Együttműködés más szaktanácsadókkal komplex intézményfejlesztési program megvalósítása, támogatása kapcsán 4.5. Intézmények egymástól tanulásának támogatása 4.6. Az intézményfejlesztések fenntartói, tankerületi szintű összehangolásának támogatása 4.7. Csoportosan végzett, összehangolt szaktanácsadói munka tervezése és megvalósítása

11


A szaktanácsadás szintjei

A szaktanácsadó feladatai az adott szinten

5. O rszágos szint – a szakpolitikai döntések támogatása

5.1. Tapasztalatok megosztása adott területről vagy intézményről más szaktanácsadókkal 5.2. Összegzés készítése szakterülete helyzetéről, javaslatok megfogalmazása a szakmai irányítás számára 5.3. Tájékoztatás szakmapolitikai prioritásokról 5.3. Fejlesztési tájékoztatások, műhelyfoglalkozások tartása intézményeknek 5.4. Átfogó fejlesztési stratégiák megfogalmazásához, országos projektek indításához javaslatok készítése

1. táblázat: A szaktanácsadás tevékenységi szintjei és a hozzájuk rendelt feladatok

VI. A szaktanácsadói rendszer általános működése A szaktanácsadó általános feladata a köznevelési-közoktatási rendszerben érintettek, a különböző célcsoportok szakmai tevékenységeinek fejlesztő célú támogatása, a változások inspirálása. Ez a feladat összetett tevékenységrendszerben valósul meg, amelynek egy jellegzetes eleme az intézménylátogatás. Az intézménylátogatásokhoz kapcsolódó tevékenységeket vizsgálva célszerű két, egymástól elkülönülő feladat kiemelése. Az egyik, amikor a szaktanácsadó – szakterületétől függetlenül – egy felszínre került intézményi probléma azonosításában, megoldási javaslatok keresésében segít, a másik pedig, amikor szakmai konzultáns szerepét tölti be. Az első esetben problémamegoldó szaktanácsadóról beszélünk, akinek a feladata támogatni az érintetteket a probléma azonosításában vagy átfogalmazásában, az okok feltárásában, a lehetséges megoldások felvázolásában. A második esetben konzultáló a szaktanácsadói helyzet, ekkor a szaktanácsadó szakmai együttgondolkodásra, műhelymunkára, innováció támogatására érkezik. Másik dimenzió mentén beszélhetünk hívó, illetve küldő jellegű szaktanácsadásról. Az első esetben az intézmény maga kéri a szaktanácsadó segítségét, a másodikban pedig a szakpolitika által kiemelten fontosnak tartott fejlesztések, programok népszerűsítésére, bevezetésére, illetve krízishelyzetbe került intézmény támogatására küldi megbízója. A küldő-konzultáló szaktanácsadás szervezeti szinten segítheti egy új kerettanterv, tantárgy, programcsomag bevezetését. A tantárgygondozó szaktanácsadás esetében pedig azon pedagógusoknál adekvát, akik a munkájuk során a rutint helyezik előtérbe, vagy minősítésre készülnek. Ilyenkor a vezető rendeli meg a tantárgygondozó szaktanácsadást a pedagógus részére. A hívó-konzultáló szaktanácsadói helyzetben a szaktanácsadónak kevesebb energiát kell az ellenállás-kezelésre fordítania, sőt, a folyamatos szakmai fejlődés iránt elkötelezett pedagógusokra számíthat. Ez a szaktanácsadás a szakmai fejlődéshez társreflexiót igénylő pedagógusok esetében lehet eredményes, és különösen alkalmas a pedagógusok szakmai fejlődési terve elkészítésének támogatásához. Intézményi szinten innovációs folyamatok, pályázati tevékenység indítása, támogatása lehet jellemző oka ennek a látogatástípusnak. A hívó-problémamegoldó szaktanácsadás olyan esetekben lehet eredményes, amikor a pedagógusnak, illetve az intézménynek szüksége van egy külső szakember problémaértelmezésére, szakértelmére a lehetséges megoldások megkeresésére. E szaktanácsadói modell akkor lehet igazán hatékony, ha az intézmény szervezeti kultúrájába beépült a folyamatos fejlesztés képessége. A küldő-problémamegoldó szaktanácsadás a krízishelyzetben lévő intézmények és/vagy pedagógusok fejlesztésének lehet fontos eszköze. Ehhez olyan indikátorrendszerre van szükség, amely jelzi a krízist. Ennek elemei lehetnek a kompetenciamérések eredményei, a tanfelügyeleti értékelések, a minősítő vizsgák és eljárások tapasztalatai, illetve a minden intézmény számára kötelezően előírt rendszeres önértékelés.

12

Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei A szaktanácsadást úgy célszerű kiépíteni és működtetni, hogy mind a négy tanácsadási helyzetre legyen lehetőség. Egy olyan vegyes hívó-küldő rendszer kiépítése látszik célszerűnek, amelynek három alappillére van: 1) A szaktanácsadók – előre kialakított munkaterv és prioritási szempontok szerint – látogatják az intézményeket, pedagógusokat. 2) Az intézmények kérhetik a szaktanácsadó segítségét egyedi problémájuk megoldásához. 3) A z oktatáspolitika központilag kiírt pályázatok útján támogatja a szaktanácsadók igénybevételét. Ezek a pályázatok kapcsolódhatnak oktatáspolitikai prioritásokhoz, krízishelyzetek felszámolásához. A szaktanácsadói rendszer szereplői az országos vezető szaktanácsadók, akik a szakmai koordináció, döntéshozók, szolgáltatók és intézmények közötti kapcsolattartás „hídemberei”.

13


Szaktanácsadói kompetenciaprofil Ez a rész szakterülettől függetlenül határozza meg a szaktanácsadókkal szembeni szakmai és személyes elvárásokat, majd szakterületenként összegyűjti a legfontosabbnak tartott tulajdonságokat. Részletezi az egyes profilok jellemzőit és a szaktanácsadóktól elvárható minőség paramétereit.

I. Bevezetés A szaktanácsadói kompetenciaprofilok gyakorlatilag hazai előzmények nélkül írják le az ehhez a speciális – pedagógus pályához kötött – „szakmához” szükséges kompetenciákat. Azt fogalmazzák meg, hogy a megújított szaktanácsadói rendszerben milyen az ideális szaktanácsadó. Nélkülözhetetlen a szerepük az új típusú szaktanácsadói rendszer kialakításában, működtetésében és fejlesztésében.

II. A kompetenciaprofil célja, szerepe A szaktanácsadók kiválasztásának támogatása A kompetenciaprofilok megmutatják, hogy kik alkalmasak egy-egy adott szaktanácsadói szakterületen való tevékenységre, így meghatározhatják a kiválasztás szempontjait.

Képzéstervezési alapdokumentum A kompetenciaprofilok a képzésfejlesztés és – akkreditáció alapdokumentumai. A képzés során a kompetenciaprofil leghangsúlyosabb elemeinek fejlesztése történik, szem előtt tartva az ideális szaktanácsadó vízióját.

A szaktanácsadás minőségfejlesztése A profil az ideális szaktanácsadót írja le, ebben az értelemben „zsinórmértékként”, viszonyítási alapul szolgál, minőségbiztosító és – fejlesztő funkciója van.

A szaktanácsadás bemutatása az érintetteknek Egy jól összeállított kompetenciaprofil képes bemutatni egy szakma sokszínűségét. Sokat segíthet a pályára készülőknek vagy az oda frissen belépetteknek is, ezen túl a szaktanácsadói szolgáltatásokat igénybe vevők számára teszi világossá az elvárható szaktudás és viselkedés ismérveit.

Közös nyelv megalkotása A szaktanácsadással kapcsolatos nyelv és gondolkodás egységesítésének is hasznos dokumentuma a kompetenciaprofil, amennyiben segíti az azonos értelmezést. Lefekteti azokat az alapfogalmakat, amelyek a szaktanácsadói professzió értelmezéséhez nélkülözhetetlenek.

15


III. A szaktanácsadói munka szintjei A tantárgygondozó szaktanácsadó elsősorban a tantárgyhoz kapcsolódóan támogatja a pedagógusok szakmai fejlődését, a pedagógus életpályán történő előrehaladásukat. Ehhez közel áll a nemzetiségi szaktanácsadó tevékenysége, aki a nemzetiségi óvodai nevelést, iskolai nevelést-oktatást, kollégiumi nevelést végző pedagógusok támogatásában vesz részt. A többi szakterületen dolgozó szaktanácsadó elsősorban átfogó, vagy egy-egy speciális szakterületen megjelenő intézményi szintű fejlesztést, szervezeti tanulást támogat. Ezt a típusú tevékenységet szervezeti szintű, tematikus szaktanácsadásnak hívjuk, mivel ezek (intézményfejlesztés, konfliktuskezelés, kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése, pedagógiai mérés-értékelés, nemzetiségi nevelés-oktatás támogatása) a köznevelési intézmények szervezeti kultúráját különböző tématerületek alapján közelítik meg. A szaktanácsadói tevékenységeknek öt jellemző szintjét különböztetjük meg annak alapján, hogy ki vagy kik állnak a tanácsadás középpontjában. Szint

Feladat

1. Egyén

Egy pedagógus szakmai fejlődésének támogatása

2. Csoport, közösség

Pedagógusok közötti együttműködés, egymástól való, illetve közös tanulás ösztönzése

3. Szervezet

Az eredményes tanulást segítő intézményi környezet kialakításának és fenntartásának támogatása

4. Intézményközi

Helyi szintű együttműködések, valamint az intézmények hálózatosodásának serkentése, a jó gyakorlatok terjedésének előmozdítása

5. Országos

Közvetítés az intézmények és a döntéshozatali, illetve a szakmai irányítás szervezetei között

Minden szaktanácsadónak rendelkeznie kell önfejlesztő képességgel, amely alkalmassá teszi mások fejlődésének támogatására. A szaktanácsadót tehát az különbözteti meg a mesterpedagógustól, hogy kiforrott pedagógus kompetenciái mellett megjelennek a mások támogatásához szükséges szaktanácsadói, illetve az egy speciális szakterülethez tartozó szakmai kompetenciái.

IV. Szaktanácsadói kompetenciák Önfejlesztéshez szükséges szaktanácsadói kompetenciák A szaktanácsadói munka elsősorban más emberekkel való kapcsolatokban, interakciókban valósul meg, ezért különösen fontos, hogy a szaktanácsadók kompetenciái ezeken a területeken fejlettek legyenek. Elengedhetetlen a mély önismeret, az önreflexió. Ismeret

Készség és képesség

Attitűd

Áttekintése van saját személyiségének összetevőiről, határairól és lehetőségeiről, betekintése van viselkedésének mozgatórugóiba, hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítéli meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását.

Felismeri saját és mások érzelmeit, képes saját viselkedését kontrollálni.

Fontosnak tartja személyes fejlődését.

Fontosnak tartja önismeretének Saját gyakorlatát reflektív módon tudatos fejlesztését. elemzi és értékeli. Igényli mások visszajelzéseit munkájával, személyével kapcsolatban.

16


Ismeret


Attitűd

Azokat az innovatív kezdeménye- A reflektív gyakorlatot szeméBirtokában van önreflektivitást és önértékelést segítő módszerek- zéseket, amelyekkel munkája so- lyes fejlődése alapjának tekinti. rán találkozik, beépíti tudásába. Hisz abban, hogy a legnagyobb nek. hatást személyes példájával Összehangolja egyéni fejlődéséIsmeri az önismeret fejlesztéséérheti el. nek irányait a szakmapolitikai nek módszereit, lehetőségeit. prioritásokkal és a megrendelői Elkötelezett a folyamatos tanulás Ismeri szakmai céljait, azt hogy iránt. hová akar eljutni, továbbá ismeri igényekkel. a célok eléréséhez vezető utat. Ismeri a szaktanácsadói munkához használható IKT eszközrendszert.

Hosszú, közép és rövidtávon tudatosan megtervezi saját fejlődésének állomásait.

Ismer stressz-kezelési, szorongást oldó technikákat.

Saját fejlődését folyamatosan értékeli, szükség szerint azt újratervezi.

Tisztában van saját erősségeivel, gyengeségeivel, fejlődési lehetőségeivel.

Munkájához IKT eszközöket használ, követi az IT környezet változásait.

Ismeri az időgazdálkodás alapfogalmait, sajátosságait.

A rendelkezésére álló idővel tudatosan gazdálkodik.

Fontosnak tartja szakmai publikációk készítését, olvasását.

Szakmai publikációkhoz, kapcsolatok építéséhez használja a Web 2.0 legfontosabb eszközeit.

Egyéni tanulás támogatásához szükséges szaktanácsadói kompetenciák A szaktanácsadó egyéni (esetleg kiscsoportos) konzultációk alkalmával támogatja a pedagógusokat szakmai fejlődésükben, reflektív gyakorlatuk kialakításában, fejlesztésében. A szaktanácsadó segíti a pedagógust abban, hogy ismerje saját kompetenciahatárait, meg tudja határozni személyes fejlődési lehetőségeit, a munkáját támogató környezetet, szakmai hálózatot. Ebben a munkában az egyén támogatásán van a hangsúly. Szükség esetén a szaktanácsadó egy elemző, feltáró folyamaton vezeti végig a pedagógust, melynek során „belső” munkára készteti, „dolgoztatja”, gondolkodtatja. Elemzi a kiindulási helyzetet, kidolgozza a lehetséges megoldási alternatívákat, és eljut egy önálló döntés meghozataláig. E tevékenységek elvégzése természetesen a szaktanácsadó segítségével történik, az ő speciális felkészültsége teszi lehetővé, hogy mindezt el tudja érni a pedagógussal. Ismeret


Attitűd

Ismeri a szerephatárait.

Képes a szerephatárok betartására.

Hisz abban, hogy minden ember fejleszthető.

Ismeri a védekező/elhárító mechanizmusok működését.

Értő figyelemmel, aktív hallgatással vesz részt a pedagógussal folytatott beszélgetésben.

Hisz saját és partnere személyes erejében.

Jól ismeri a kommunikáció elméletét, a meggyőző kommunikáció összetevőit.

A helyzethez igazodó kérdezéstechnikával irányítja a beszélgetést.

Tisztában van vele, hogyan teremtheti meg a támogatáshoz szükséges, kölcsönös bizalmon alapuló kommunikációt.

Értelmezések megfogalmazásával, összegző visszajelzésekkel segíti a „belső munkát”.

Ismeri a személyközpontú segítő beavatkozás célját, sajátosságait.

17

Fontosnak tartja a reflektív szemlélet és gyakorlat kialakítását. Munkája céljának azt tekinti, hogy segítse a pedagógus döntéshozatalát, nem pedig azt, hogy döntéseket hozzon helyette.


Ismeret


Attitűd

Tisztában van a tanácsadással összefüggő pedagógiai és szociálpszichológiai ismeretekkel, azok alkalmazásával.

Felismeri a szituációban fellépő ellenállás különböző formáit és ehhez igazodva irányítja a folyamatot.

Hisz abban, hogy a tanácsadás módszereit a támogatott pedagógushoz és annak céljaihoz kell igazítani.

Ismeri a beszélgetésvezetés módszereit, sajátosságait.

Ahhoz segíti hozzá a pedagógust, hogy saját maga tárja fel a számára adekvát fejlődési lehetőségeket és tervezze meg a számára adekvát fejlődési utat.

A problémákat és a kihívásokat fejlődési lehetőségnek tekinti.

Felismeri és figyelembe veszi a metakommunikációs jeleket.

A bizalommal teli légkört az eredményes fejlesztés alapfeltételének tekinti.

Különbséget tesz mentorálás, tutorálás, tanácsadás és más, egymástól eltérő támogatási formák között.

A támogatott pedagógus személyiségéhez, céljaihoz és feladataihoz illeszkedő támogatási és önfejlesztési módszereket választ. Rugalmasan vált nézőpontot és szempontot, mások helyzetét könnyen megérti.

Fontosnak tartja a saját és a támogatott pedagógus idejével való hatékony gazdálkodást.

A támogatott pedagógusra úgy tekint, mint olyasvalakire, aki saját munkájának legjobb szakértője.

Az érzelmek mögött meghúzódó szükségleteket, érdekeket felismeri, feltárásukat képes támogatni. A bizonytalanságot jól tűri. Bizalommal teli légkört teremt.

Csoportos tanulás támogatásához szükséges szaktanácsadói kompetenciák A pedagógiai folyamatok általában nem egyetlen pedagógushoz kapcsolódnak, jellemzően a pedagógusok kisebb-nagyobb csoportját érintik. Egy-egy nevelőtestületen belül a kollégák szakmai felkészültsége, érdeklődése, speciális kompetenciái nagyon eltérőek, emiatt fontos, hogy a szaktanácsadó tevékenysége során felismerje és megfogalmazza a közös tanulásban, a tantestületen belüli együttműködésben rejlő erőt. Ennek tevékenységformái lehetnek a hospitálások ösztönzése, a csoportos tanácsadás, a témához kapcsolódó tanórakutatások elindítása. Támogatja esetmegbeszélő csoportok működését, vezetését, együttműködik más szaktanácsadókkal, szakemberekkel. Ismeret


Attitűd

Átfogó és alapos csoportlélektani ismeretekkel rendelkezik.

A csoportdinamikai folyamatok figyelembe vételével irányítja a munkát.

Nyitottan, előítéletektől mentesen közelít másokhoz.

Ismeri a csoportfoglalkozások szervezésére és vezetésére vonatkozó legfontosabb módszereket. Ismeri a tanórakutatást mint a szakmai fejlődés csoportos módszerét, tisztában van alkalmazási lehetőségeivel. Ismeri a csoportos tanácsadást mint tanácsadói módszert, tisztában van e módszer sajátosságaival.

A csoport belső, alakulási folyamatait irányítja, értelmezi.

Partnerként, egyenrangú félként tekint másokra.

Fogékony a probléma iránt. Az egyén viselkedését a szervezet Bízik abban, hogy a támogatott sajátosságaival összefüggésben pedagógusok képesek megoldani értelmezi, értékeli. az aktuálisan előttük álló feladaFelismeri az intézmény szükség- tokat. leteit és igényeit. Van türelme a csoportmunka A csoportmunkában felmerült viták során egyezteti a különböző érdekeket.

18

támogatásához. Tud háttérben maradni.


Ismeret


Attitűd

Fejlesztési lehetőségeket fogalmaz meg a team munka javítáIsmeri az esetmegbeszélő csoport sára. Átlátja a csoport feladatait. működtetésének szabályait.

Nyitottan áll a megoldandó feladatok elé.

Ismer olyan módszereket, amelyek a csoportfejlődés folyamatát gyorsítani képesek.

Elkötelezett a szakmai együttműködések iránt.

Ismeri az esetmegbeszélés műfaját, sajátosságait.

A közösségeket törekszik bevonni a problémamegoldásba.

Olyan módszereket ismer, amelyek előhozzák, explicitté teszik a csoport tagjaiban egyenként vagy együtt meglévő rejtett tudásokat. Ismeri a hálózati tanulás lényegét.

Szervezeti tanulás támogatásához szükséges szaktanácsadói kompetenciák A szervezeti szintű szaktanácsadó az intézményvezetést támogatja az intézményi önértékelésben, pedagógiai gyakorlatának és környezetének elemzésében, fejlesztések kidolgozásában. A helyzetelemzéshez mérőeszközöket, módszereket ajánl. Segíti a kiértékelést végző, majd a beavatkozási lehetőségeket kereső teamek munkáját. Támogatja az intézményvezetést az önértékelés eredményeire épülő fejlesztés megtervezésében és végrehajtásában. Ismeret


Attitűd

Ismeri az intézményi önértékelés alapvető módszereit és eszközeit.

Támogatja az intézményi önértékelést eszközök, módszerek ajánlásával, bemutatásával.

Szervezeti és folyamat szinten is fontosnak tartja a reflektív gyakorlatot.

Támogatja az intézményvezetést a stratégiai tervezésben, célok felállításában, problémamegoldásban, fejlesztési-, intézkedési-, cselekvési tervek készítésében.

A hibákat és az akadályokat a munkafolyamat szerves részének tekinti.

Támogatja az intézményvezetést az intézményi kulcsfolyamatok beazonosításában, fejlesztésében.

Fontosnak tartja, hogy a pedagógus és a szervezet céljai harmonizáljanak.

Alaposan ismeri a PDCA logikára épülő folyamatos fejlesztés lépéseit. Tisztában van a stratégiai tervezés folyamatával. Ismer helyzetelemzési módszereket, eszközöket. Naprakészen ismeri a köznevelési intézmények működésére vonatkozó jogszabályokat és egyéb szabályozó dokumentumokat. Ismeri a problémamegoldó folyamat lépéseit, tisztában van a fejlesztési-, intézkedési-, cselekvési-terv készítés sajátosságaival. Ismeri a tanulószervezet fő jellemzőit, a szervezeti tanulás elemeit és az abban rejlő lehetőségeket. Tisztában van a változáskezelés sajátosságaival.

Támogatja az intézményvezetést a szakterületét érintő projektek tervezésében, megvalósításában. A nyilvános tudás (kutatási eredmények) és a gyakorlati tudás (intézmény pedagógusainak tudása és az adott kontextus ismerete) szintetizálásával új tudás létrejöttét segíti Átlátja egy konkrét fejlesztés megvalósításának összefüggéseit.

Ismeri a hatékony intézményfejlesztés kritériumait, feltételrendszerét.

19

Nyitott mások megoldási javaslataira.

A szervezetre, mint az egyéneken túl is létező entitásra tekint. Fontosnak tartja, hogy az intézmény tanulószervezetként működjön.


Ismeret


Attitűd

Ismeri az intézményfejlesztési folyamatok megvalósításának jellegzetességeit, beleértve a nehézségeket is. Tisztában van a projektirányítás alapjaival. Átfogó vezetési, szervezetfejlesztési, minőségbiztosítási ismeretekkel rendelkezik.

Intézményközi tanulás támogatásához szükséges szaktanácsadói kompetenciák Az intézmények szervezeti tanulásához elengedhetetlenül fontos a más intézményekkel történő együttműködés, a mások jó gyakorlatából való tanulás. A szaktanácsadó területi munkaközösséget működtet, vagy bekapcsolódik más szaktanácsadók által működtetett területi munkaközösségek munkájába. Szakmai műhelyeket, konzultációs lehetőségeket szervez, illetve támogatja a tematikus műhelyek szervezését, megtartását. Rendszeresen megosztja tapasztalatait és eredményeit a többi szaktanácsadóval, a pedagógiai folyamatokat támogató szakemberekkel. A szaktanácsadó a pedagógiai-szakmai szolgáltatóval együttműködve olyan internetes szolgáltatást nyújt, amely tartalmazza a témához kapcsolódó jogi és elméleti ismereteket, bemutatja a térségben található jó gyakorlatokat, lehetővé teszi a téma iránt érdeklődő intézmények és pedagógusok aktív együttműködését. A térségben található referenciaintézményekkel együttműködve segíti a jó gyakorlatok megismerését, adaptációját, az adaptáció során keletkező tapasztalatok kicserélést és feldolgozását. Ismeret


Attitűd

Elhivatott az együttműködés Szakmai forrásokat, szakmai anyagokat, jó gyakorlatokat kutat iránt. fel. Hisz az egymástól való kölcsönös Ismeri a hálózati tanulás jellegze- Az általa megszerzett informáci- tanulás erejében. tességeit és kritériumrendszerét. ókat hatékonyan megosztja. Pozitív a viszonya jó gyakorlatok Ismeri a tudásmegosztás különböző formáit, előnyeiket, hátrányaikat.

Ismeri a területi együttműködésben rejlő lehetőségeket és nehézségeket. Ismeri a területi együttműködés hatását a benne résztvevő egyes intézményekre. Tájékozott az intézményekben megvalósuló jó gyakorlatokról. Ismeri a jó gyakorlatok átvételével és adaptációjával kapcsolatos szakmai buktatókat és azok elkerülésének módjait. Ismeri az adaptációs folyamat lépéseit. Tájékozott a szakmai publikálás webes lehetőségeiben.

Szakmai előadásokat, fórumokat, átvételéhez. műhelymunkákat, bemutató fog- Segítőkész az adaptáció megterlalkozásokat szervez és tart. vezésében. Segít elterjeszteni a referenciain- Elkötelezett saját szakmai tatézmények jó gyakorlatait. pasztalatainak, jó gyakorlatának Inspirálja az érintetteket az általa használt adatbázisok, források használatára, újak felkutatására. Támogatja az intézményi jó gyakorlatok publikálását. Ki tudja választani, hogy az adott intézménynek milyen jó gyakorlatra van szüksége. Támogatja az intézményeket mások jó gyakorlatainak adaptálásában, implementálásában.

20

átadása mellett. Az intézményekre mint egymás munkáját segíteni képes szervezetekre tekint.


Ismeret


Attitűd

A Web 2.0 legfontosabb eszközeit használva kommunikációs tereket teremt, és ezek használatában segíti az azt használó pedagógusokat.

Országos szint, a szakpolitikai döntések támogatásához szükséges szaktanácsadói kompetenciák A szaktanácsadó segíti az oktatásirányítás döntés-előkészítő munkáját, a szakterületét érintő oktatáspolitikai programok közvetítését, és támogatja az implementációt. Együttműködik a szakterület országos szakmai koordinációjának képviselőjével. (A projektben ezek az OFI-ban dolgozó vezető szaktanácsadók.) Részt vesz a szaktanácsadói hálózat munkájában, a szaktanácsadók egymástól tanulásának folyamatában. Segíti az intézményeket a szakterületéhez kapcsolódó országos vagy regionális köznevelés-fejlesztési pályázatokon való részvételben, azok megvalósításában. Ismeret


Attitűd

Átfogó és alapos ismeretekkel rendelkezik az oktatásirányítás rendszeréről, mechanizmusáról.

Együttműködik az őt megbízó pedagógiai szakmai szolgáltató vezetőivel, munkatársaival.

Igénye van a folyamatos szakmai fejlődésre mások tudásának sajátjába történő beépítése által.

Ismeri a pedagógiai szakmai szolgáltatások országos rendszerét, működését.

Együttműködik a területi, illetve országos vezető szaktanácsadókkal.

Igénye van tudásának, tapasztalatainak másokkal történő megosztására.

Megosztja saját tapasztalatait Ismeri a más területek szaktanácsadóival való kapcsolattartási más területek szaktanácsadóival. lehetőségeket, fórumokat. Más területek szaktanácsadói tapasztalatait beépíti saját tevéIsmeri a közvetítői szerep kritékenységébe. riumait. Rendszerszinten ismeri szakterü- A szakterülete helyzetjelentéséhez szükséges információkat letének aktuális helyzetét. összegyűjti. Ismeri a köznevelési rendszer eredményességének helyi és országos tapasztalatait, adatait.

Az általa összegyűjtött információkat elemzi. Az általa kidolgozott elemzést bemutatja.

21

Elkötelezett a pontos információszolgáltatás mellett.

A pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás Célok és alapelvek

3

Eljárásrend 5 Dokumentumok 13

„Gördülő modell” 19

Visszatérő látogatás 23

2

A pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás

Célok és alapelvek Ez a tematikai egység ismerteti a pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás általános céljait, és röviden bemutatja három kiemelkedő alapelvét.

Az egyéni fejlődést támogató tantárgygondozó szaktanácsadás célja a meglátogatott pedagógus folyamatos szakmai fejlődésének, a pedagógus életpályán történő eredményes előrehaladásának támogatása, munkájának a szakterületével, munkakörével összefüggő szakmódszertani segítése. Legfontosabb jellemzője a partneri kapcsolatban megvalósuló, személyközpontú támogatás. Épít a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendeletben meghatározott pedagógus-kompetenciákra, illetve az azokhoz kapcsolódó pedagógiai szintleírásokra, és figyelembe veszi a meglátogatott pedagógus helyzetét és a szakmai fejlődésével kapcsolatos igényeit. Az új típusú, egyéni fejlődést támogató szaktanácsadás legfontosabb alapvetése, hogy a pedagógusok olyan szakemberek, akik felelősek a saját szakmai fejlődésükért. Ez összhangban van a személyközpontú tanácsadás központi gondolatával, amely szerint mindenki a saját életének legjobb szakértője. A személyközpontú tanácsadói szemléleten alapuló szaktanácsadás ezért tartózkodik attól, hogy néhány órás találkozás, „szakmai pillanatfelvétel” alapján irányítsa, „szakmai jó tanácsokkal” lássa el a meglátogatott pedagógust. A non-direktívnek nevezett támogatási folyamatban a tanácsadó feladata, hogy megalapozza az együttműködés feltételeit, mely során a pedagógust elsősorban abban támogatja, hogy minél pontosabban felismerje és megfogalmazza a szakmai fejlődéséhez kapcsolódó szükségleteit. Az együttműködést elősegítő munkakapcsolat és klíma kialakításának feltétele a szaktanácsadó hitelessége, amely a támogató kapcsolat egyenrangúságát és a bizalmat alapozza meg, ezáltal a pedagógus is megengedheti magának, hogy önmaga lehessen. A másik fontos feltétel, hogy a szaktanácsadó tudjon feltétel nélküli elfogadást, figyelmet és pozitív visszajelzést nyújtani a pedagógusnak, aki ezáltal biztonságban érezheti magát, és erősödik az együttműködési készsége. A szaktanácsadó nem feltételeket, követeléseket támaszt, hanem támogatást nyújt. Az empátiás megértés magas szintű közvetítése azt jelzi a pedagógusnak, hogy a szaktanácsadó érti, figyel rá, meghallja egyéni igényeit, „jelen van”, és átérzi mondanivalója lényegét. Az új típusú szaktanácsadás legfontosabb jellemzői a folyamatosság, a személyre szabottság és az egyenrangú szakmai kapcsolat.

3


A FOLYAMATOSSÁG abban nyilvánul meg, hogy a szaktanácsadói látogatás nem egyszeri esemény a pedagógus életében, hanem időközönként ismétlődik. Az együtt eltöltött szaktanácsadási napot követően a pedagógus és a szaktanácsadó között kialakult szakmai kapcsolat folyamatosan életben tartható; a pedagógus e-mail-en, telefonon, más kommunikációs csatornákat alkalmazva fordulhat a szaktanácsadójához, ha szükségét érzi. A visszatérő látogatásokon ott folytathatják a szakmai munkát, ahol az abbamaradt, nem kell elölről kezdeni az ismerkedést, a közös szakmai nyelv megtalálását. Ugyanaz a szaktanácsadó látogatja meg visszatérően a pedagógust, és az előző látogatás óta eltelt eredmények áttekintését követően tűznek ki együtt új célokat, feladatokat. A folyamatosság megvalósításához járulhat hozzá a továbbiakban, ha a látogatás során a szakmai párbeszéd alapját pedagógusnak a – később már folyamatosan vezetett – portfóliója jelenti. Ez ugyanis jól dokumentálja a pedagógus tevékenységében, gondolkodásában történő változásokat, kísérleteket.

A SZEMÉLYRE szabottság abban nyilvánul meg, hogy a szaktanácsadó a meglátogatott pedagógus szakmai fejlődésével kapcsolatos szükségleteihez és igényeihez alkalmazkodva szervezi és irányítja a közös munkát. A szaktanácsadói folyamat egészének fókuszában a támogatás egyéni jellege áll.

Az EGYENRANGÚSÁG abban jut érvényre, hogy az egyéni fejlődést támogató szaktanácsadók maguk is pedagógusok, akik a látogatott kollégához hasonló szakmai tapasztalatokkal rendelkeznek, hiszen vele azonos szaktárgyat, azonos iskolatípusban, általában ugyanabban a régióban tanítanak. Fontos, hogy a látogatást annak minden szereplője kölcsönös tanulási folyamatként értelmezze, illetve vegyen részt benne. A szaktanácsadói támogatás csak úgy töltheti be feladatát, ha kapcsolódik a tanfelügyeleti ellenőrzéshez és a pedagógusok minősítési rendszeréhez is; mindkét hatósági eljárás előtt segítheti a pedagógust a felkészülésben. A tanfelügyelet során elkészülő pedagógusértékelés fejlesztő javaslatainak megvalósításában fontos szereplő lehet a szaktanácsadó. Segítheti a pedagógust annak felmérésében is, hogy mely kompetenciaterületeken felel meg a következő életpálya-fokozat által támasztott követelményeknek, és hol van még szüksége fejlődésre. Az erősségként azonosított kompetenciaterületek tekintetében így megerősíti a pedagógust, míg a fejlesztendő kompetenciaterületekkel való további munka megtervezésében segíti őt.

4


Eljárásrend Ez a rész a tanítót vagy tanárt kísérő tantárgygondozó szaktanácsadónak mutatja be a szaktanácsadói látogatás lépéseit, a kapcsolatfelvételtől a szaktanácsadói összegzés elkészítéséig. Részletesen leírja az új típusú szaktanácsadás folyamatát, bemutatja a látogatás ütemezését, lépéseit és felsorolja az azokhoz kapcsolódó dokumentumokat.

A különböző pedagógus-munkakörökhöz kapcsolódó, a pedagógus egyéni fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás eljárásrendjei némileg különböznek egymástól. A kézikönyvben a tanítói és tanári munkakörre vonatkozó látogatások eljárásrendje található. Az óvodapedagógusok és kollégiumi nevelők szaktanácsadói látogatásához kapcsolódó eljárásrend ebben a projektben az OFI Szaktanácsadás honlapján érhető el. Ugyanitt találhatók meg a szaktanácsadási folyamat során használt dokumentumok is, letölthető Word formátumban.

A szaktanácsadói látogatás eljárásrendjének áttekintése A folyamat már a szaktanácsadó megérkezése előtt elkezdődik. A pedagógusnak ugyanis fel kell készülnie a szaktanácsadói látogatásra. Önértékelést végez, a szaktanácsadó által megküldött önértékelő lapon megnevezi erősségeit, kiválasztja azokat a kompetenciaterületeket, amelyeken fejlődni szeretne, megtervezi saját előrehaladását. A szaktanácsadó egy napot – 6 szaktanácsadói órát – tölt el az intézményben. Feladata, hogy az előzetes felkészülés (2 szaktanácsadói óra) és a helyszíni tapasztalatok alapján reflektáljon a pedagógus fejlődési elképzeléseire, visszajelzéseivel, kérdéseivel gondolatokat ébresszen, igény esetén javaslatokat fogalmazzon meg. A helyszíni látogatás végén a pedagógussal közösen rögzítik a folyamat további lépéseit, felelőseit és a határidőket. A helyszíni látogatást utómunkálat (2 szaktanácsadói óra) követi, amikor a szaktanácsadó összegzi a látogatás tapasztalatait, és feltölti a dokumentumokat a szaktanácsadók munkáját követő elektronikus felületre (jelen projektben ez a TÁMOP 3.1.5./12 Szaktanácsadói Portál). A szaktanácsadónak egy intézményhez kapcsolódó tevékenysége – ideális esetben – kb. egy hónap időtartamot fog át, amelyből egy nap az intézményi helyszíni látogatás. Erre az időre azért van szükség, hogy a pedagógusnak, az intézménynek és a szaktanácsadónak is, legyen ideje felkészülni a látogatásra, valamint az utómunkálatokra. Ha egy intézményben több pedagógust látogat meg ugyanaz a szaktanácsadó, akkor azt ebben az időszakban párhuzamosan is meg tudja valósítani. Ez az un. gördülő modell, melynek részletesebb leírását külön részben mutatjuk be. Az intézményi helyszínen folytatott, összesen hat óra szaktanácsadói látogatás egyes tevékenységei rugalmasan ütemezhetőek, azaz sorrendjükben, időtartamukban illeszkednek az egyes szaktanácsadói látogatás aktuális intézményi körülményeihez, feltételeihez. A szakmai munka magas minőségű és hatékony megvalósítását a hat órás időkeret betartása biztosítja.

5


A szaktanácsadói látogatás ütemezése n = az első (I.) tevékenység napja Szaktanácsadói munkaóra

Határidő

Sorszám

Tevékenység

I.

Bejelentkezés, tájékoztatás, dokumentumok küldése és kérése

–

n

II.

A pedagógus felkészülése a szaktanácsadói látogatásra

–

n+10 nap

III.

A szaktanácsadó felkészülése a látogatásra

2 óra

n+19 nap

IV.

Szaktanácsadói látogatás

6 óra

n+20 nap

1.

Találkozás a vezetővel, vezetői megbeszélés

2.

Óralátogatás előtti megbeszélés a pedagógussal

3.

Óralátogatás

4.

Az óralátogatás tapasztalatainak megbeszélése

1 óra

5.

Pedagógus szakmai fejlődési tervének (PFSZT) elkészítése

2 óra

6.

A helyszíni látogatás lezárása

V.

0,5 óra 1 óra 1 tanóra*

0,5 óra

Szaktanácsadói dokumentáció elkészítése

2 óra

n+30 nap

-

n+30 nap

Elégedettségmérő visszajelző lapok kitöltése

* Amennyiben a pedagógus igényli, a szaktanácsadó 2 tanórát is meglátogathat egy szaktanácsadói nap alakalmával. Ebben az esetben a PSZFT elkészítésére fordított időkeret terhére történhet a 2. óra meglátogatása. A szaktanácsadói látogatásnak a pedagógus számára legfontosabb dokumentuma a pedagógus szakmai fejlődési terve (PSZFT), amelynek elkészítése a pedagógus feladata és felelőssége, de a dokumentum a szaktanácsadó és a pedagógus szoros együttműködésében készül el. A záró megbeszélésen a pedagógus ismerteti szakmai fejlődési tervének főbb irányait az intézmény vezetőjével, aki a dokumentum első oldalán aláírásával igazolja, hogy támogatja a pedagógust szakmai fejlődési tervének megvalósításában. Ha a helyszíni közös munka során nem készül el a pedagógus szakmai fejlődési terve, akkor lehetőség van arra, hogy távkapcsolatban (pl. e-mail) közösen dolgozzon még a pedagógus és a szaktanácsadó a feladaton. Ebben az esetben a vezetői aláírás beszerzése a pedagógusra hárul. Ekkor az aláírt PSZFT fedőlapját szkennelt formában is, a PSZFT-t Excel formátumban küldi meg a szaktanácsadónak a látogatást követő legkésőbb öt napon belül.

A szaktanácsadói folyamat lépései és dokumentumai A szaktanácsadási folyamat során használt és az alábbi táblázatban felsorolt dokumentumok (pl. levelek, szempontok, kérőívek, stb.) elérhetők, illetve Word formátumban letölthetők az OFI Szaktanácsadás honlapjáról.

6

Szaktanácsadói munkaóra Érintettek

Intézményvezető

–

Az intézményvezető visszaküldi a kért dokumentumokat, vagy megjelöli azok online elérhetőségeit. (A pedagógustól elkért dokumentumot a 2. pontban részletezzük.)

7 –

– A pedagógus áttekinti a szaktanácsadási folyamat bemutatását tartalmazó protokollt, elolvassa és átgondolja a pedagógus interjú kérdéseit, kitölti az önértékelő lapját (nem kell elküldenie a szaktanácsadónak), megjelöli erősségeit és fejlesztendő területeit, kiválasztja azt az egy vagy maximum két kompetenciaterületet, amelyen fejlesztési célokat kíván megfogalmazni önmaga számára,

Az intézményvezető és a pedagógus – a szaktanácsadótól kapott dokumentumok alapján – megbeszélik a szaktanácsadói látogatást előkészítő teendőket. Pedagógus

Intézményvezető Pedagógus

2. A PEDAGÓGUS FELKÉSZÜLÉSE A SZAKTANÁCSADÓI LÁTOGATÁSRA

Szaktanácsadó Intézményvezető Pedagógus

–

A szaktanácsadó kiküldi az intézménynek – az intézményvezetőnek és az érintett pedagógusnak – a tájékoztató levelet, benne a szaktanácsadói folyamat leírását, a szaktanácsadás során használandó dokumentumok és segédanyagok online elérhetőségét.

1. BEJELENTKEZÉS, TÁJÉKOZTATÁS, DOKUMENTUMOK KÜLDÉSE ÉS KÉRÉSE

Tevékenység

A szaktanácsadás protokollja Első beszélgetés a pedagógussal témái Óra/tevékenység-megfigyelési szempontsor

Intézményvezetői tájékoztató levél Pedagógus tájékoztató levél

Elkérendő dokumentumok: Pedagógiai program Helyi tanterv

Kiküldendő dokumentumok: Intézményvezetői tájékoztató levél Pedagógusnak szóló tájékoztató levél Pedagógus önértékelő lap Pedagógus szakmai tevékenység bemutatásának sablonja Első beszélgetés a pedagógussal témái Óra-megfigyelési szempontok

A tevékenységhez tartozó dokumentumok

Kitöltött pedagógus önértékelő lap Szakmai tevékenység bemutatása

Pedagógiai program Helyi tanterv

Levél mellékletekkel

A folyamatban keletkező dokumentumok

10. nap

3. nap

3. nap

1. nap

napjától számítva)

(az I. tevékenység

Határidő


elkészíti a szakmai tevékenysége bemutatását tartalmazó dokumentumot, és azt elküldi a szaktanácsadónak. –

Szaktanácsadói munkaóra

8 0,5 óra 1 óra

Találkozás a vezetővel, vezetői megbeszélés.

Találkozás a pedagógussal. A szaktanácsadó és a pedagógus áttekintik a felkészülés tapasztalatait: értelmezik a pedagógus kompetenciaterületeket (ha erre szükség van),

4. SZAKTANÁCSADÓI LÁTOGATÁS

A szaktanácsadó 2 óra a bekért dokumentumok alapján felkészül a szaktanácsadói látogatásra, megismeri az intézményi dokumentumok megfelelő fejezeteit, elolvassa a pedagógus által megküldött szakmai tevékenység bemutatását.

3. A SZAKTANÁCSADÓ FELKÉSZÜLÉSE A LÁTOGATÁSRA

A pedagógus felkészül a szaktanácsadói látogatás során megtartandó órá(i)ra, az óralátogatási szempontsorból kiválasztja azokat, amelyekre irányítani kívánja a szaktanácsadó figyelmét, összegyűjti azokat a kérdéseit, amelyekre választ vár a szaktanácsadótól.

Tevékenység

Szaktanácsadó Pedagógus

Intézményvezető Szaktanácsadó

Szaktanácsadó

Pedagógus

Érintettek

Első megbeszélés a pedagógussal Szakmai tevékenység bemutatása (Pedagógus önértékelő lap) Pedagógiai szintleírások*_Pedagógiai_szintleírások_1 Óra-megfigyelési szempontsor Óravázlat

Vezérfonal a vezetői megbeszéléshez

Szakmai tevékenység bemutatása Tájékozódás a dokumentumokból Vezetői interjú Pedagógus interjú

Óra/tevékenység-megfigyelési szempontok


A szaktanácsadó feljegyzései

A szaktanácsadó feljegyzései

Óravázlat Tevékenység vázlata


20. nap

20. nap

19. nap

19. nap



Határidő


a pedagógus megosztja a szaktanácsadóval szakmai önértékelésének eredményeit; az általa erősségnek tartott és fejlesztendő kompetenciaterületeket (az önértékelő lapot nem kötelező megmutatnia), a pedagógus megfogalmazza, hogy a most következő óralátogatáson mire figyeljen a szaktanácsadó, megjelöli az óra-megfigyelési szempontokat, megfogalmazza munkájával kapcsolatosan azokat a kérdéseit, amelyekre a látottak alapján a szaktanácsadótól választ vár.

9

2 óra

0,5 óra

Az intézményvezető, a pedagógus és a szaktanácsadó lezárja a tanácsadási napot, az érintettek szóbeli visszajelzést adnak a folyamatról.

Záró megbeszélés forgatókönyve

PSZFT sablon

Óra-megfigyelési szempontsor alapján készített feljegyzések Óravázlat

Óralátogatási adatlap Óravázlat


A pedagógus az előzetes önértékelés és az órára adott reflexiók alapján célokat fogalmaz meg önmaga számára, az egyes célokhoz tevékenységeket, feladatokat rendel. A pedagógus a szaktanácsadó segítségével kitölti a pedagógus szakmai fejlődési terv sablonját. Minimum egy cél meghatározása és annak kidolgozása kötelező a folyamatban. Intézményvezető Szaktanácsadó Pedagógus

Érintettek

1 óra

1 tanóra


Az óralátogatás tapasztalatainak megbeszélése, amely során a pedagógus és a szaktanácsadó reflektálnak a látottakra.

A szaktanácsadó meglátogatja a pedagógus kiválasztott óráját/óráit, megfigyeléseit, feljegyzéseit felvezeti az óra/tevékenységlátogatási adatlapra vagy szabad jegyzeteibe.

Tevékenység

Aláírt PSZFT

Kitöltött PSZFT

Kitöltött óralátogatási adatlap

Óralátogatási adatlap A szaktanácsadó feljegyzései


20. nap

20. nap

20. nap

20. nap



Határidő



10

–

Pedagógus Intézményvezető

Szaktanácsadó

Érintettek

Elégedettségmérő kérdőív pedagógus Elégedettségmérő kérdőív intézményvezető

Szaktanácsadói összegzés Szaktanácsadói önértékelő kérdőív (negyedévente tölti ki a szaktanácsadó)


Elégedettségmérő kérdőív pedagógus Elégedettségmérő kérdőív intézményvezető

Szaktanácsadói összegzés Szaktanácsadói önértékelő kérdőív (negyedévente tölti ki a szaktanácsadó)


30. nap

30. nap



Határidő

* E lérhető az www.ofi.hu honlapról az alábbi útvonalat követve: Címlap » Szervezeti struktúra » Projektirányítási főigazgató-helyettes » TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 » Közreműködő intézményeknek » A látogatáshoz kapcsolódó segédanyagok » Pedagógiai szintleírások

Az elégedettségmérő kérdőíveket a szaktanácsadói folyamatban résztvevők online felületen töltik ki.

6. ELÉGEDETTSÉGMÉRŐ LAPOK KITÖLTÉSE

A szaktanácsadó a látogatást követően összeg- 2 óra zi és értékeli a látogatást, reflektál a szaktanácsadói folyamatra, illetve saját szaktanácsadói tevékenységére. A szaktanácsadó a pedagógus rendelkezésére áll (online), hogy szakmai fejlődési tervét véglegesítse. Az elkészült tervet a pedagógus megküldi a szaktanácsadónak, aki erre reagál, és ezután történik meg a dokumentum véglegesítése, intézményvezető általi támogató aláírása, melynek felelőse a pedagógus.

5. SZAKTANÁCSADÓI UTÓMUNKÁLATOK

Tevékenység



Jegyzet Észrevételeim az eljárásrenddel kapcsolatban: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

Pozitív tapasztalataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

Kérdéseim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

11

A dokumentum típusa A dokumentum leírása

Intézményvezetői tájékoztató levél

A pedagógusnak szóló tájékoztató levél

Pedagógiai szintleírások

Pedagógus önértékelő lap

Szakmai tevékenység bemutatása (sablon)

1.

2.

13

3.

4.

5.

kötelező

kötelező

háttéranyag

kötelező

kötelező

A látogatás előtt a szaktanácsadó által megadott időpontra a pedagógus kitölti és elküldi a szaktanácsadónak.

A pedagógus a látogatásra készülve tölti ki. Az önértékelő lap megállapításai bekerülnek a szakmai tevékenység bemutatásába. A pedagógusnak nem kell visszaküldenie a szaktanácsadónak, de a látogatás során megoszthatja vele az abban foglaltakat.

igen

nem

nem

nem

A szaktanácsadási folyamat indításakor a szaktanácsadó a pedagógusnak küldi, a levél tájékoztatja a pedagógust a látogatás céljáról, menetéről, a pedagógus feladatairól. Részletesen bemutatja a pedagógus kompetenciák tartalmát életpálya szakaszonként és pedagógus munkakörönként. A pedagógus levélben hivatkozásként szerepel.

nem

Visszaküldendő a látogatás szervezőjének

A szaktanácsadási folyamat indításakor a szaktanácsadó az intézményvezetőnek küldi, a levél tájékoztatja az intézményvezetőt a látogatás céljáról, menetéről, az intézményvezető feladatairól.

1. A SZAKTANÁCSADÓI LÁTOGATÁS ELŐKÉSZÍTÉSE

A dokumentum neve

a helyszíni látogatást követően legkésőbb 10 nappal

Amennyiben igen, mikor?

A szaktanácsadási folyamat során használt és az alábbi táblázatban felsorolt dokumentumok (pl. levelek, szempontok, kérdőívek, stb.) jelen projektben elérhetők, illetve Word formátumban letölthetők az OFI Szaktanácsadás honlapjáról.

Táblázat összegzi a dokumentumok típusát, leírását és az azokkal kapcsolatos feladatokat.

Ez a rész bemutatja a pedagógus egyéni fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás folyamatában használt dokumentumokat.

Dokumentumok


A dokumentum típusa

14

Óralátogatási adatlap

Vezérfonal a vezetői megbeszéléshez

Első beszélgetés a pedagógussal

8.

9.

Óra-megfigyelési szempontsor

7.

6.

háttéranyag

háttéranyag

kötelező

háttéranyag

2. A HELYSZÍNI SZAKTANÁCSADÓI LÁTOGATÁS

A dokumentum neve

A dokumentum segíti a pedagógust és a szaktanácsadót a szaktanácsadói látogatásra történő felkészülésében, illetve támpontokat ad a szaktanácsadónak a pedagógussal folytatott, az óralátogatást megelőző megbeszélés irányításához.

A dokumentum segíti a szaktanácsadót és az intézmény vezetőjét a szaktanácsadói látogatásra történő felkészülésében, illetve támpontokat ad a szaktanácsadónak a vezetővel folytatott megbeszélés irányításához.

Az óralátogatási adatlaponaz órával kapcsolatos tényeket rögzíti a szaktanácsadó. A pedagógus kompetenciák közül a 1. Szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás kompetenciaterület szempontjai előre rögzítettek a dokumentumban, a további szempontokat a szaktanácsadó a helyszínen írja bele, vagy szabad jegyzetet használ, és utólag tölti ki az adatlapot.

Az óralátogatási szempontsor az 1. Szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás, 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, 3. A tanulás támogatása, 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, 6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése, 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás kompetenciaterülethez kapcsolódóan ad részletes megfigyelési szempontokat, és segíti a szaktanácsadót és a pedagógust a felkészülésben. Lehetővé teszi, hogy a pedagógus ebben a dokumentumban bejelölje azokat a szempontokat, amelyekre a szaktanácsadó figyelmét szeretné irányítani, illetve lehetőség van más szempontok meghatározására is. A szaktanácsadó a kiválasztott és az 1. Szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás kompetenciaterület szempontjaira fókuszál.

A dokumentum leírása

nem

nem

igen

nem





Záró megbeszélés

11.

háttéranyag

kötelező


13.

12.

Pedagógus elégedettségmérő lap

Szaktanácsadói összegző

ajánlott

kötelező


Abban segíti a szaktanácsadót, hogyan vezesse a záró megbeszélést. nem

igen A szaktanácsadási folyamat legfontosabb dokumentuma, amely tartalmazza a folyamatban részt vevő pedagógus szakmai fejlődése érdekében megtervezett céljait, teendőit, azok lépéseit és a kitűzött határidőket. A PSZFT-t a szaktanácsadó segítségével a pedagógus készíti el. A helyszíni látogatás során legalább egy sort (célt) közösen kitöltenek, a többi megbeszélt cél és a kapcsolódó tevékenységek leírása a pedagógus feladata és felelőssége. A szaktanácsadó az intézményvezető által jóváhagyott tervet tölti fel a szaktanácsadói munkafelületre.


a pedagógus a látogatást követő 10 napon belül kitöltheti az elektronikus felületen

igen A dokumentum lehetőséget ad a pedagógusnak a szaktanácsadói látogatással kapcsolatos véleményének, elégedettségének visszajelzésére. Tartalmazza a folyamattal, illetve az érintettekkel kapcsolatos visszajelzéseit is.

Ezt a dokumentumot a szaktanácsadó tölti ki a látogatás után. Ebben kell összegezni a szaktanácsadói folyamat legfontosabb szakmai jellemzőit és eredményeit elsősorban a pedagógus és az intézmény számára. A kitöltött dokumentumot a szaktanácsadó a látogatást követő három napon belül elektronikusan elküldi az intézményvezetőnek és a pedagógusnak, akiknek 5 nap áll rendelkezésükre az abban foglaltakra való reagálásra. Amennyiben nem érkezik jelzés tőlük, a szaktanácsadói összegzőt elfogadottnak kell tekinteni, és fel kell tölteni a szaktanácsadói elektronikus felületre. A vezetőtől és/vagy a pedagógustól érkezett visszajelzés szövegét a dokumentumba be kell illesztenie a szaktanácsadónak.




igen

3. A SZAKTANÁCSADÓI LÁTOGATÁS UTÓMUNKÁLATAI

Pedagógus szakmai fejlődési terve (PSZFT)

10.

A dokumentum neve


15

Intézményvezetői elégedettségmérő lap

Szaktanácsadói önértékelő kérdőív

Segédanyag a reflektív gyakorlat értelmezéséhez

14.

15.

16.

A dokumentum neve

háttéranyag

negyedévente kötelező

ajánlott


Ez a dokumentum egy olyan segédanyag, amelynek célja egyrészt bemutatni a szakmai reflexiót, mint céltudatos, strukturált, az elméletet és a gyakorlatot összekapcsoló, a változást és a fejlődést célzó gondolkodásmódot. Másrészt megismertetni a reflektív gondolkodás és magatartás megjelenési lehetőségeit a pedagógiai gyakorlatban, emellett bemutatja a reflektív napló fogalmát és használatát. (Lásd külön fejezetben.)

A szaktanácsadó által negyedévente kitöltött önértékelő kérdőív a szaktanácsadási folyamatban végzett munkájáról, az önreflexiói megfogalmazásához ad szempontokat. Elsősorban a szaktanácsadó saját szakmai tanulásának, fejlődésének támogatására szolgál.

A dokumentum lehetőséget ad az intézményvezetőnek a szaktanácsadói látogatással kapcsolatos véleményének, elégedettségének kifejezésére.


negyedévente

igen

nem

az intézményvezető a látogatást követő 10 napon belül kitöltheti az elektronikus felületen


igen



16


A szaktanácsadói látogatás összegzése A látogatás előtt az intézményvezetőtől elkért adat: Az aktuálisan érvényben lévő pedagógiai program és helyi tanterv internetes elérési linkje vagy elektronikus változata.

A pedagógusnak szóló tájékoztató levéllel együtt a szaktanácsadó által elküldendő szakmai anyagok: 1) 2) 3) 4)

Pedagógus önértékelő lap sablonja Első találkozás a pedagógussal témái Szakmai tevékenység bemutatása sablon Óralátogatási szempontsor

A szaktanácsadó által a látogatás előtt a pedagógustól bekért szakmai anyag: 1) Szakmai tevékenység bemutatása

A pedagógus tevékenysége a látogatás előtt:

A pedagógus kitölti az önértékelő lapját, és az eredmények tükrében választ a kompetencia területek közül – a Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás mellé – egy vagy két olyan területet, amelyeken fejlődni kíván. Megjelöli erősségeit. Elkészíti a szakmai tevékenysége bemutatását tartalmazó dokumentumot. Felkészül a szaktanácsadói látogatás során megtartandó órájára. Óra-megfigyelési szempontokat jelöl ki a látogatandó órájával kapcsolatban. Összegyűjti azokat a szakmai kérdéseit, amelyekre választ vár a szaktanácsadótól.

A szaktanácsadói portálra feltöltendő szakmai anyagok: 1) 2) 3) 4)

Pedagógus szakmai tevékenység bemutatása Óralátogatási adatlap Pedagógus szakmai fejlődési terv (PSZFT) Szaktanácsadói összegző

17


„Gördülő modell” Ez a rész leírja az azonos intézményben dolgozó pedagógusok tantárgygondozó szaktanácsadói látogatásának egy lehetséges megszervezését és lebonyolítását. Áttekinti a szaktanácsadói látogatás több hetes időtartamának feladatait és időbeosztását.

Az ún. „gördülő modell” alkalmazása akkor célszerű, amikor egy köznevelési intézményben több, azonos feladatot ellátó pedagógus szakmai támogatását végzi egy szaktanácsadó. Ez jellemzően óvodákban, általános iskolák alsó tagozatában, és olyan esetekben valósítható meg, ahol több azonos szakos pedagógus szakmai támogatása valósul meg közel egy időben, egy szaktanácsadó közreműködésével. A szaktanácsadói látogatás ebben az esetben is 10 óra. Ebből 6 kontakt óra jut egy-egy pedagógusra, de ezek nem egy nap, hanem több hét alatt valósulnak meg – feltételezve, hogy a szaktanácsadónak egy héten egy nap áll rendelkezésére (intézményi elfoglaltságai miatt) szaktanácsadói feladatainak végzésére. A „gördülő modell” jellemzői: egy szaktanácsadó több pedagógus támogatását végzi egy intézményben, azonos időszakban, párhuzamosan, az intézmény vezetőjével csak egyszer készül interjú, több pedagógus bevonásával történik a közös nyitómegbeszélés, amely alkalmas a kapcsolatépítésre, a feszültségek oldására, a szakmai tartalmak, elvárások azonosítására, a felmerülő kérdések megválaszolására, a szaktanácsadó szerepének és attitűdjének tisztázására, a pedagógusoknak több idejük marad szakmai bemutatkozó anyaguk elkészítésére, a tanórára/foglalkozásra történő felkészülésre, az óra/foglalkozás-megbeszélésre, szakmai fejlesztési tervük elkészítésére, a pedagógust nem egy teljes napra kell kiemelni a munkavégzésből, kevesebb helyettesítéssel lehet számolni, több napon keresztül zajlik a közös munka, ami elősegíti az átgondoltabb, tervezést és kivitelezést, a látogatás csoportos nyitása és zárása lehetőséget biztosít arra, hogy a pedagógusok egymás tapasztalatait, kérdéseit és konklúzióit is megismerjék, ezzel lehetőség adódik a horizontális tanulásra is, a látogatás rugalmasabban tud alkalmazkodni a pedagógusok órarendjéhez/munkaidő-beosztásához, az intézmény működési rendjéhez, a pedagógus a nap végére kevésbé fárad el, több energiája marad a szakmai fejlődési tervének (PSZFT) átgondolására, illetve elkészítésére. A szaktanácsadói látogatások a pedagógusok számára ismert protokoll szerint történnek. A közös munka megkezdése előtt a szaktanácsadó pontosan megtervezi az elkövetkező hetek programját, és azt a nyitó megbeszélésen ismerteti a résztvevőkkel. Így az intézményvezető és a pedagógusok is előre tervezhetik a látogatásokhoz kapcsolódó elfoglaltságukat. A következő példa három látogatandó pedagógusra vonatkozóan szemlélteti a folyamatot. Az összesen rendelkezésre álló 30 órát négy héten át használja fel a szaktanácsadó.

19


A gördülő szaktanácsadói látogatás ütemezése 1. hét

2. hét

3. hét

4. hét

Szaktanácsadói felkészülés

1,5 óra

Nyitó megbeszélés az összes érintett pedagógus és az intézményvezető részvételével

1

Vezetői interjú

1

Beszélgetés az 1. pedagógussal

1


1,5 óra


1,5 óra

Óralátogatás az 1. pedagógusnál

1

Óralátogatás tapasztalatainak megbeszélése

1

A PSZFT készítése az 1. pedagógussal

2

Beszélgetés a 2. pedagógussal

1


1,5 óra


1,5 óra

Óralátogatás a 2. pedagógusnál

1


1

A PSZFT készítése a 2. pedagógussal

2

Beszélgetés a 3. pedagógussal

1


1,5 óra


1,5 óra

Óralátogatás a 3. pedagógusnál

1


1

A PSZFT készítése a 3. pedagógussal

2

Záró megbeszélés az összes érintett pedagógus és az intézményvezető részvételével Szaktanácsadói dokumentáció elkészítése

1 óra 1,5 óra

Szaktanácsadói kontakt órák száma

18 óra

Szaktanácsadói felkészülésre és a dokumentáció elkészítésére jutó órák száma

12 óra

20


Jegyzet Észrevételeim a gördülő modellel kapcsolatban: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................


Kérdéseim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

21


Visszatérő látogatás Ez a rész leírja a pedagógus hosszú távú szakmai fejlődését kísérő, visszatérő tantárgygondozó szaktanácsadói látogatás szervezésének és lebonyolításának lépéseit. Megjelöli annak céljait és röviden áttekinti annak tartalmát.

A visszatérő tantárgygondozó szaktanácsadói látogatás során a szaktanácsadó egy korábban már meglátogatott pedagógushoz tér vissza, újra végigvezeti a szaktanácsadói látogatás folyamatán és visszajelzéseiben kiemelt figyelmet szán a pedagógus fejlődésének az előző látogatás óta bekövetkezett állomásaira, jellemzőire, eredményeire. A pedagógussal együtt áttekintik a korábban megfogalmazott fejlődési célokat, reflektálnak a célok elérésével kapcsolatos tevékenységekre, a tevékenységek során fellépő sikerekre és nehézségekre, majd a pedagógus aktív közreműködésével meghatározzák a szakmai fejlődés új, lehetséges irányát.

A visszatérő szaktanácsadói látogatás célja A pedagógus folyamatosan (meghatározott időszakonként) külső visszajelzést kap arról, hogy mennyiben felel meg a szakmai elvárásoknak, és támogatást kap további szakmai fejlődéséhez és az életpályáján történő előrejutáshoz.

A visszatérő szaktanácsadói látogatás tartalma Az előző szaktanácsadói látogatás óta eltelt időszak, a pedagógus szakmai fejlődési céljai időarányos megvalósulásának áttekintése, új célok és tevékenységek megfogalmazása.

A visszatérő szaktanácsadói látogatás folyamata A szaktanácsadó írásban felveszi a kapcsolatot az intézményvezetővel és a pedagógussal. Egyezteti és rögzíti a visszatérő látogatás időpontját és protokollját az érintettekkel. Megkéri a pedagógust, hogy az előző látogatás óta eltelt időszakról készítsen egy rövid ös�szefoglaló beszámolót, és küldje el azt számára a látogatást megelőzően legkésőbb 5 nappal. Egyezteti a pedagógussal, hogy mire kéri az összpontosítást a találkozó során, milyen óralátogatási szempontok megfigyelését kéri, vagy milyen más témákban szeretné a pedagógus a szaktanácsadó támogatását igénybe venni. A szaktanácsadó felkészül a látogatásra. Elolvassa az előző látogatás során keletkezett dokumentumokat: a szaktanácsadói összegzőt, a pedagógus szakmai fejlődési tervét (PSZFT), a pedagógus portfólióját (ha készült ilyen időközben). A pedagógussal együtt újonnan megfogalmazott fejlődési célokat bevezetik egy új PSZFT-tébe. A pedagógus felkészül a látogatásra. Elemzi a korábbi látogatás során készült PSZFT-jét, megfogalmazza önreflexióit a célok teljesülésével kapcsolatosan. Áttekinti az eredményeket, a tapasztalatait rögzíti a szaktanácsadó által elküldött tájékoztató levélben szereplő szakmai beszámolóban, majd ezt legkésőbb a látogatás előtt öt nappal megküldi a szaktanácsadónak. A látogatás végére – a pedagógus szakmai beszámolójából kiindulva - összeállítják az új PSZFT-t. Az új PSZFT megőrzése a pedagógus felelőssége.

23

A pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás Az intézményvezető biztosítja a feltételeket a szaktanácsadói látogatás optimális lebonyolításához. A látogatás napján mentesíti a pedagógust a munkavégzés alól (megoldja helyettesítését), hogy a folyamat megszakítások nélkül, egyben mehessen végbe. Lehetőség szerint egy külön termet (szobát) bocsát a pedagógus és a szaktanácsadó rendelkezésére, ahol nem zavarják meg őket a nyugodt munkavégzésben. Optimális esetben, ebben a helyiségben biztosított az internet elérés és a nyomtatási lehetőség. A szaktanácsadó – a látogatáshoz illeszkedő protokoll szerint – lebonyolítja a látogatást. Az előzetes felkészülésére fordított idő annak függvényében nőhet, hogy a pedagógus készített-e portfóliót az előző látogatás óta eltelt időszakban. Amennyiben igen, a szaktanácsadó a portfólióba is betekint, tájékozódás céljából. A kontakt órákon belül a protokollban meghatározott időtartamok a pedagógus szükségletei és igényei szerint átcsoportosíthatók – a 6 kontakt óra betartásával. Az egyes tevékenységek között érdemes rövid, 5-10 perces szüneteket beiktatni, ezzel is elválasztva egymástól a szaktanácsadási folyamat lépéseit. A látogatást követően a szaktanácsadó elkészíti a látogatás dokumentációját, és feltölti azt a megbízó által megjelölt felületre. A pedagógus és az intézményvezető a számukra külön-külön megküldött linken kitöltik az elégedettségi kérdőívet.

A visszatérő látogatás ütemezése Időtartama 10 óra – ebből 6 kontakt óra Tevékenységek

Idő

Kapcsolatfelvétel, egyeztetés a pedagógussal, a vezetővel

0,5 óra

A szaktanácsadó felkészül a látogatásra

1,5 óra

Szaktanácsadói látogatás lebonyolítása

6 óra

Találkozás az intézményvezetővel

0,5 óra

Találkozás a pedagógussal; a megbeszélés témái lehetnek: a) Az előző látogatás óta eltelt időszak szakmai áttekintése b) A PSZFT-ben megfogalmazott célok megvalósításának státusza c) Téma a pedagógus igénye szerint d) Az óralátogatásra kiválasztott osztály/tanulócsoport rövid bemutatása e) Az óralátogatás szempontjainak megbeszélése

1 óra

Óralátogatás

1 óra

Óramegbeszélés, reflexiók megfogalmazása a pedagógus részéről, visszajelzés a szaktanácsadó részéről

1 óra

A PSZFT áttekintése; témák: a) Lezárult folyamatok és azok eredményei b) A megvalósítás eredményei, sikerei, problémák a megvalósítás során c) Cél(ok) esetleges módosítása d) Új célok megfogalmazása (új PSZFT írása)

2 óra

A látogatás lezárása A cél(ok) módosítása, új célok megfogalmazása esetében az intézményvezető bevonásával

0,5 óra


2 óra

Utólagos tevékenységek Elégedettségi kérdőív kitöltése – vezető Elégedettségi kérdőív kitöltése – pedagógus

24


Jegyzet Észrevételeim a visszatérő látogatás eljárásrendjével kapcsolatban: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................


Kérdéseim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

25

A szervezeti szintű intézményi fejlődést támogató szaktanácsadás Eljárásrend 3

Praktikák, jó tanácsok

9

2

A szervezeti szintű intézményi fejlődést támogató szaktanácsadás

Eljárásrend Ez a rész bemutatja a szervezeti szintű intézményi szaktanácsadói látogatás szereplőit, azok feladatköreit, felsorolja lépéseit a kapcsolatfelvételtől a szaktanácsadói összegzés elkészítéséig. Javaslatot tesz a látogatás ütemezésére és áttekinti a látogatás során elkészülő dokumentumokat. Külön foglalkozik nemzetiségi szaktanácsadás eljárásrendjével.

Az eljárásrend a szaktanácsadási folyamat szabályozó dokumentuma, melyben külön pontban jelenik meg a nemzetiségi szaktanácsadás. Ennek az az oka, hogy a nemzetiségi szaktanácsadást a jelenleg hatályos jogszabály a szervezeti szintű szaktanácsadáshoz sorolja, de a látogatás megvalósításának módjában inkább a tantárgygondozó szaktanácsadáshoz áll közel. Az eljárásrend sorvezetőként szolgál a szaktanácsadói munka tervezéséhez, kivitelezéséhez és lezárásához. Betartása nem kötelező, de hasznos dokumentum a szaktanácsadók számára, mert segíti az eligazodást, és a szolgáltatásokat szervezők számára is, mert megkönnyíti a koordinált működtetést.

I. Résztvevők és szerepköreik A meglátogatott intézmény vezetője/bevont pedagógusok A látogatott intézmény célszemélye/csoportja a látogatás eredményeként átfogó, vagy egy-egy speciális szakterületen megjelenő intézményfejlesztést, szervezeti tanulást támogató tervet készít.

Szervezeti szintű tanácsadást végző szaktanácsadó

felkészül a szaktanácsadói látogatás(ok)ra; kapcsolatot tart az intézmények vezetőivel és pedagógusaival; közreműködik a szaktanácsadói látogatói csoportok megszervezésében és a látogatások előkészítésében; támogatja az intézményi fejlődési tervek készítését.

Szervezeti szintű szaktanácsadás országos vezető szaktanácsadója

segíti a szaktanácsadókat szakmai feladatteljesítésükben; látogatja a szaktanácsadókat és reflektál.

II. A szaktanácsadói látogatás eljárásrendjének áttekintése Szaktanácsadói csoportok kialakítása A szaktanácsadói látogatás történhet egyénileg és csoportosan is. Egyéni szaktanácsadás esetén a szaktanácsadó a látogatás előtt meggyőződik arról, hogy mennyire komplex az intézmény által jelzett probléma. Amennyiben szükségesnek látja, felveszi a kapcsolatot az érintett szakterületek szaktanácsadóival.

3

A szervezeti szintű intézményi fejlődést támogató szaktanácsadás Csoportos látogatás esetén a csoportoknak heterogénnek kell lenniük, azaz különböző szakterületekhez tartozó szaktanácsadók a tagjai, legfeljebb öt fő.

A szaktanácsadás megvalósítása A szaktanácsadók a látogatás előtt legalább öt nappal felveszik a kapcsolatot az intézmény vezetőjével. Részletes problémaleírást kérnek, majd felkészülnek a látogatásra, megelőzően tájékoztatják az intézményvezetőt a programról. A szaktanácsadói látogatás négy órát vesz igénybe, mely a vezetővel történő megbeszéléssel, egyeztetéssel kezdődik. Ezt követően a szaktanácsadók további adatokat, információkat gyűjtenek az intézményben. A szaktanácsadásban résztvevőkkel azonosítják a problémákat − kontextusba helyezik, megállapítják, hogy kik az érintettjei, részletes feltárást végeznek. Ezután döntési alternatívákat dolgoznak ki, és támogatják az intézményvezetést az intézményfejlődési terv vázlatának elkészítésében. A látogatást lezárják, majd a szaktanácsadó e-mailben elküldi az intézményvezetőnek az elektronikusan elérhető vezetői elégedettségi kérdőív elérési útvonalát, és a részt vett pedagógusoknak szóló elégedettségmérő kérdőív útvonalát is. A szaktanácsadói dokumentációt a szaktanácsadó a látogatást követő negyedik munkanap végéig megosztja a munkáját támogató vezető szaktanácsadóval és szolgáltatásszervezővel. A szaktanácsadói látogatás összesen 10 munkaórát vesz igénybe a szaktanácsadó részéről. A látogatás után mind az intézmény vezetője, mind a szaktanácsadásban résztvevő pedagógusok kitöltik a számukra összeállított elégedettségmérő űrlapot, online formában.

A szaktanácsadói látogatás ütemezése n = az első (I.) tevékenység napja. Szaktanácsadói munkaóra

Határidő

Sorszám

Tevékenység

I.


n

II.

Az intézmény vezetője / bevont pedagógusok felkészülése a szaktanácsadói látogatásra

n+4 nap

III.

A szaktanácsadók csoportos felkészülése a látogatásra

3 óra

n+4 nap

IV.


4 óra

n+5 nap

3 óra

n+6 nap

1.


2.

Az intézményben (további) adatgyűjtés, adatelemzés

3.

A probléma azonosítása, kontextusba helyezése

4.

Döntési alternatívák megfogalmazása

5.

Intézményi fejlődési terv vázlatának elkészítése az intézménnyel együtt a további folyamatról

6.


7.

Elégedettségmérő lapok kiküldése

V.


4

n+9 nap


III. Dokumentumok Jelenléti ív Szaktanácsadói egyéni záró beszámoló (ennek része a látogatás során helyben kitöltött Intézményi fejlődési terv (IFT) vázlata) Amennyiben csoportos látogatás történik, a jelenléti ív és az IFT vázlat a résztvevő szaktanácsadók dokumentációjában megegyezik, az egyéni záró beszámolóban azonban minden szaktanácsadó a saját tapasztalatait fogalmazza meg.

IV. Visszatérő szaktanácsadói látogatás A szaktanácsadók többször is visszatérhetnek egy intézménybe. Időkorlát, melynek a két látogatás között el kell telnie, nincsen. Amennyiben az első látogatás során igény jelentkezik más szaktanácsadók bevonására, akkor a következő szaktanácsadás történhet más csoportösszetétellel is. Visszatérő látogatás esetén minden produktumot újra el kell készíteni, az egyénileg megfogalmazott záró beszámolóval együtt.

V. A nemzetiségi szaktanácsadás eljárásrendje A szaktanácsadás szervezése A szaktanácsadói látogatás egyénileg történik.

A szaktanácsadás megvalósítása A szaktanácsadó egy pedagógus munkáját segíti. A szaktanácsadó a látogatás előtt legalább öt nappal felveszi a kapcsolatot az intézmény vezetőjével. Részletes problémaleírást kér, majd felkészül a látogatásra. A látogatást megelőzően intézménylátogatási forgatókönyvet küld az intézményvezetőnek. A szaktanácsadói látogatás négy órát vesz igénybe, mely a vezetővel történő megbeszéléssel, egyeztetéssel kezdődik. Ezt követően a szaktanácsadó megbeszélést folytat a meglátogatott pedagógussal, és részt vesz a pedagógus által tartott tanórán, melynek tapasztalatait az óra után megbeszélik. Mindezek eredményeképpen elkészítik a pedagógus szakmai fejlődési tervének vázlatát. A szaktanácsadói dokumentációt a szaktanácsadó a látogatást követő negyedik munkanap végéig megosztja a munkáját támogató vezető szaktanácsadóval és szolgáltatásszervezővel. A szaktanácsadói látogatás összesen 10 munkaórát vesz igénybe a szaktanácsadó részéről.

5


A szaktanácsadói látogatás ütemezése n = az első (I.) tevékenység napja. Szaktanácsadói munkaóra

Határidő

Sorszám

Tevékenység

I.


n

II.

A nemzetiségi pedagógus felkészülése a szaktanácsadói látogatásra

n+4 nap

III.

A nemzetiségi szaktanácsadó felkészülése a látogatásra

3 óra

n+5 nap

IV.


4 óra

n+5 nap

3 óra

n+9 nap

1.


2.

Óralátogatás előtti megbeszélés a nemzetiségi pedagógussal

3.

Óralátogatás

4.

Az óralátogatás tapasztalatainak megbeszélése

5.

A nemzetiségi pedagógus szakmai fejlődési terv vázlatának (PFSZT vázlat) elkészítése

6.


V.


Visszatérő szaktanácsadói látogatás A szaktanácsadó többször is visszatérhet egy intézménybe. Időkorlát, melynek a két látogatás között el kell telnie, nincsen. Visszatérő látogatás esetén minden produktumot újra el kell készíteni.

Dokumentumok

Jelenléti ív Óralátogatási adatlap (nemzetiségi változat) PSZFT vázlat (nemzetiségi változat) Szaktanácsadói összegzés (nemzetiségi változat)

6


Jegyzet Észrevételeim az eljárásrenddel kapcsolatban: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................


Kérdéseim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

7


Praktikák, jó tanácsok Ez a rész a már megtörtént szervezeti szintű látogatások tapasztalataira építve fogalmaz meg javaslatokat, jó tanácsokat az intézményi látogatásokban résztvevő szaktanácsadóknak.

Ez a fejezet a szervezeti szintű szaktanácsadói munkához szolgál segítségül a projektben összegyűlt tapasztalatok felhasználásával. 2014 novemberében szervezeti szintű, „tematikus” szaktanácsadásra történő felkészítés után 88 szaktanácsadó folytatott próbalátogatásokat azokban az intézményekben, amelyek problémát küldtek be az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet korábbi felhívására. Az intézmények szabadon dönthettek arról, hogy milyen problématerületet jelölnek meg, a cél az volt, hogy a megoldásához szükségét érezzék a szaktanácsadói támogatásnak. A szaktanácsadók közül 2015 januárjában 24-en vállalták a további próbalátogatások elvégzését az intézményi igények kielégítésére. A látogatások során keletkezett visszajelzésekből, illetve az ő munkájukat kísérő (és arra időnként személyesen is reflektáló) vezető szaktanácsadók tapasztalatainak leírásából készült ez az összefoglalás. A praktika nem más, mint gyakorlat, foglalkozás, valaminek az alkalmazása. Praktikus, azaz gyakorlati, használható, célszerű. A hasznosnak ítélt megoldásokat, jó gyakorlatokat a szaktanácsadói látogatás folyamatához illeszkedve az alábbi témák alapján rendeztük sorba, a könnyebb felhasználás érdekében: 1) Előkészítés, kapcsolatfelvétel 2) A probléma pontosítása 3) Az intézményvezető, a bevont pedagógusok köre 4) Tevékenységek, módszerek 5) A látogatás eredménye, az intézményi fejlődési terv vázlata 6) Dokumentáció elkészítése 7) Drive, tudástár, online kommunikáció 8) Hálózati együttműködés 9) Kommunikáció

9


1. Előkészítés, kapcsolatfelvétel Az intézménnyel való kapcsolatfelvétel kulcsfontosságú a sikeres szaktanácsadói munkához. A szaktanácsadó feladatát megkönnyíti, ha az előzetes egyeztetés során alapos munkát végez, és jó benyomás keltésével magalapozza az elengedhetetlen bizalmat. A projektben megvalósult szervezeti szaktanácsadás során az intézményvezetők többnyire nem voltak tisztában a szaktanácsadás céljával, illetve a szaktanácsadás segítő, támogató jellege és a minősítés/ellenőrzés fogalmai még nem határolódtak el eléggé. Ezért a szaktanácsadók egyik első feladata, hogy az intézmény vezetőjével megismertessék az új típusú szaktanácsadás felépítését, alapelveit, hogy az intézményvezető és a pedagógusok tisztában legyenek azzal, milyen előnyökkel jár a szaktanácsadói látogatás. A kapcsolatfelvétel során hasznos, ha a szaktanácsadó elküldi az intézménynek az un. intézménylátogatási forgatókönyvet, hogy ezzel részletes képet nyújtson arról, mi fog történni a látogatás során, illetve kinek/kiknek a részvételére számít. A forgatókönyv azt is tartalmazza, mennyi időt vesz igénybe a szaktanácsadás. Ez a kollégák részvételének megtervezéséhez fontos adat. Már a kapcsolatfelvételkor érdemes beszélni a látogatás produktumairól (kitöltendő dokumentumok), hogy a látogatás adminisztrációja ne érje váratlanul az intézményvezetőt, és így a szaktanácsadó se érezze kellemetlenül magát. Mindenki legyen tisztában azzal, hogy mire számíthat. Kapcsolatfelvételkor érdemes határozottnak lenni. A visszajelzések alapján megállapítottuk, hogy a gyenge, engedékeny kollégák kellemetlen helyzetbe kerültek egy-egy látogatás során. Ha nem sikerül személyesen beszélni az intézményvezetővel, akkor el kell kérni annak a személynek a nevét, akivel beszéltünk, hogy félreértések esetén lehessen kire hivatkozni. A szaktanácsadó munkája során olyan helyzetbe is kerülhet, hogy neki kell felvennie a kapcsolatot az intézményekkel, annak érdekében, hogy teljesíthesse szaktanácsadói látogatását. Ezt főleg a szaktanácsadás kezdeti szakaszában gondoljuk jellemzőnek, amikor még az intézmények nem ismerik kellően az új típusú szaktanácsadás jellegét, folyamatát. Ilyenkor a szaktanácsadó a rendszer népszerűsítése érdekében intézménytoborzást végez. Fontos, hogy ilyenkor ne azt érezze, hogy most „bekéredzkedik” egy intézményvezetőhöz, hanem legyen tudatában annak, hogy szakmai segítségére lesz az intézmények. A bemutatkozó telefonos beszélgetésben, ebben az esetben, érdemes arra is kitérni, hogy értékes információkkal jár, ha egy adott problémára új szemüvegen keresztül, kicsit távolabbról nézünk rá. Arra is érdemes figyelni, milyen aktuális feladatok előtt áll az intézmény. Pl. ha a tanév rendjében meghatározták, hogy intézkedési tervet kell készíteni, akkor érdemes a kapcsolatfelvétel során felhívni az intézmény vezetőjének a figyelmét, hogy ebben a feladatban is segítséget tud nyújtani a szervezeti szintű szaktanácsadói látogatás. 2015 tavaszán a szervezeti szintű szaktanácsadás népszerűsítésére szaktanácsadóink konzultáló jelleggel vették fel a kapcsolatot az intézményekkel. Ez adott esetben jelentheti egy tanítás nélküli munkanap keretében megtartott szakmai műhely lebonyolítását, vagy egy-egy speciális témában a nevelőtestület továbbképzését. Erre konkrét példa, hogy a szaktanácsadó első látogatása alkalmával az intézményi fejlesztési tervben felvettette egy szakmai műhelyfoglalkozás megtartásának lehetőségét. Az intézményvezető néhány hónappal később, visszatérő látogatás keretében élt is vele.

10


Tapasztalataim, jegyzeteim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

11


2. A probléma pontosítása Abban az esetben, ha az intézmény egy problémát jelez, amelynek megoldására, enyhítésére segítségét kíván igénybe venni, nagyon fontos, hogy a szaktanácsadó legyen tisztában azzal, hogy az intézmény által megfogalmazott probléma nem biztos, hogy ugyanazt jelenti minden érintett számára. Az sem megkérdőjelezhetetlen, hogy egy általánosan megfogalmazott probléma mögött nem húzódik-e meg egy másik, tényleges probléma, amelyet az intézmény nem tudott nevesíteni. A tapasztalatok szerint a kapcsolatfelvétel után a probléma pontosítása a második legfontosabb teendő, amely jelentősen elősegíti a szaktanácsadói látogatásra való felkészülést. Fontos a célzott, tisztázó jellegű, pontosító kérdések egyértelmű megfogalmazása, az aktív hallgatás technikájának alkalmazása és a visszacsatolás. Ha szükséges, inkább többször kérdezzen vissza a szaktanácsadó, hogy megbizonyosodjon arról, “egy nyelvet beszél” az intézményvezetővel. Az intézményvezető az intézmény és a kollegák helyzetét a helyi körülmények ismeretében nyilvánvalóan másképpen látja, mint a szervezetbe kívülről érkező szaktanácsadó. Lehetnek olyan információk, amelyek helyi specialitások, ezek az intézmény, vagy a szervezet tagjai számára természetesek, ezért nem kerülnek említésre, pedig a probléma feltárása szempontjából a szaktanácsadó számára fontosak lehetnek. A probléma pontosítása során a professzionális kommunikációnak meghatározó szerepe van. (lásd. 9. pont)

Tapasztalataim, jegyzeteim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

12


3. Az intézményvezető, a bevont pedagógusok köre A projektben megvalósult próbalátogatások tapasztalatai alapján megállapítható, hogy sok esetben az intézményvezető vagy helyettese képviselte az intézményt a szaktanácsadói látogatás során. A nevelőtestületet tagjainak bevonásakor gyakran okoz gondot, hogy a pedagógusok nem tájékozottak az új típusú szaktanácsadásról, illetve a szaktanácsadói feladatokról. Ezért érdemes a nevelőtestület előtt is elmondani néhány tájékoztató mondatot a szervezeti szintű tematikus szaktanácsadás és az egyéni szakmai fejlődést támogató tantárgygondozó szaktanácsadás közötti különbségekről, a szervezeti szintű szaktanácsadás funkciójáról, oktatási rendszerben betöltött szerepéről. Az is előfordult, hogy az információ elakadt az intézményvezető és a nevelőtestület között félúton, és így a résztvevők kevésbé voltak motiváltak a szaktanácsadói látogatással kapcsolatban. Erre a helyzetre is fel kell készülni, hiszen arra nincs lehetőség, hogy a szaktanácsadó - akár az intézményvezető megkerülésével - tájékoztassa a nevelőtestületet a várható látogatásról. Érdemes a bejelentkező levélben felhívni az intézményvezető figyelmét arra, hogy tájékoztassa kollégáit a szaktanácsadói látogatásról. Nagyon fontos, hogy a szaktanácsadásba bevont pedagógusok motiváltak legyenek a feldolgozandó probléma megoldásában, mert így releváns információkat hoznak. Összefoglalva fontosnak tartjuk, hogy a látogatás elején néhány kérdés segítségével tisztázódjon, hogy minden résztvevő számára egyértelmű-e az intézményi szintű szaktanácsadás felépítése, feladata, az, hogy milyen kérdések, problémák tisztázásában tud a szaktanácsadó az intézmény és a pedagógusok segítségére lenni. Ha ez tisztázódik, akkor a pedagógusok számára egyértelmű lesz, hogy mit várhatnak a szaktanácsadói látogatástól.

Tapasztalataim, jegyzeteim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

13


4. Tevékenységek, módszerek Általános tapasztalat, hogy az intézmények meglepődnek, amikor a szaktanácsadók munkára fogják őket - inkább kész megoldásokat várnak. A tevékenységekről és az alkalmazható módszerekről készült módszertani gyűjtemény megtalálható a Google Drive felületén1 és ebben a kézikönyvben is. A szaktanácsadó feladata módszereinek tárházát fejleszteni, az interneten fellelhető tartalmakkal kiegészíteni, a szakirodalomból tájékozódni, jó gyakorlatokat megismerni. Ehhez nyújt szempontokat a kézikönyv módszertani gyűjtemény része.

Tapasztalataim, jegyzeteim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. 1

A Google Drive felületén az OFI által szervezett „Szaktanácsadók felkészítése szervezeti szintű tanácsadásra interprofesszionális csoportokban” c. képzésen részt vett szaktanácsadók részére hozzáférhető a „Tudástár” mappájában.

14


5. A látogatás eredménye, az intézményi fejlődési terv vázlata A látogatás produktuma az intézmény képviselőivel közösen elkészített intézményi fejlődési terv vázlata. Ez az a kézzelfogható dokumentum, amely egy látogatás alkalmával elkészül. Az intézményi fejlődési tervben az azonosított problémából kiindulva az intézményvezetés és a szaktanácsadó közösen fogalmazzák meg, hogy a probléma megoldása érdekében milyen célokat kívánnak elérni, illetve pontosítják az ehhez szükséges lépéseket, feladatokat, időpontra, személyekre, felelősökre lebontva. A vázlat további munkálkodásra ösztönzi az intézményt, hiszen ez alapján ki kell dolgoznia a részletes fejlődési tervét. Ez azonban csak akkor tűnik biztosítottnak, ha az intézményi fejlődési terv az intézmény saját arculatához igazítottan készül el. Óvakodjunk tehát az előre elkészített, és a látogatás első 5 percében aláírásra, pecsételésre átnyújtott fejlődési tervtől. Felmerülhet az az igény is, hogy a szaktanácsadó valamilyen szinten kövesse a fejlődési terv megvalósulását – akár csak néhány email-váltás erejéig. Hasznos lehet visszatérő látogatásokban gondolkodni. Ez az intézmény és a szaktanácsadó között kialakult bizalmi légkört, a jó szakmai kapcsolatot megerősíti. Az intézményi fejlődési terv vázlata segíti az intézmény további, a probléma megoldására irányuló önálló munkáját.

Tapasztalataim, jegyzeteim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

15


6. Dokumentáció elkészítése A szaktanácsadói látogatások során az alábbi dokumentumok készültek el: Intézménylátogatási forgatókönyv: ez a dokumentum egy terv, amelyet a szaktanácsadó vagy a szaktanácsadók csoportja előzetesen elkészít és az intézménybe is eljuttat a látogatás előtt. Ez akár módosulhat is, hiszen előfordulhat, hogy a problémaazonosítás során más problémák (is) felmerülnek, amelyek esetleg más feladatokat jelölnek ki, illetve más módszerek alkalmazását igénylik. Intézményi fejlődési terv vázlata: az intézmény képviselőivel és a szaktanácsadóval közösen készül. Tartalmazza azokat a célokat, és az azok eléréséhez szükséges feladatokat, lépéseket, amelyek az adott probléma. Egyéni záró beszámoló: a szaktanácsadó leírja a látogatás menetét, az elért eredményeket, az esetlegesen felmerült nehézségeket. Elégedettséget mérő lap: a látogatásba bevont vezetők és pedagógusok által – online módon – kitöltött dokumentum. Az egyes szaktanácsadói látogatások dokumentumait portfóliós szemlélettel célszerű elkészíteni. Tapasztalat, hogy az egyéni záró beszámolóban nem mindent írnak le a szaktanácsadók. Ha néhány hónap múlva újra kezükbe kerül a dokumentáció, már nem emlékeznek pontosan a történtekre. A dokumentáció pontos elkészítése részben az esetleges visszatérő látogatás miatt fontos, részben pedig a saját szakmai fejlődés, szaktanácsadói életpálya-építés szempontjából is. A részletes dokumentáció olyan segédanyag, amely a következő látogatások tervezéséhez is támogatást jelent. Pozitív példaként idézzük Kerekes András mérés-értékelési szaktanácsadó (Heves Megye) egyéni záró beszámolójából az intézménylátogatási tapasztalatokat. „Mind az intézményvezető, mind az interjúkba bevont pedagógusok innovációs készségről tettek bizonyságot, szakértelmükre, együttműködő-készségükre már a bemutatkozás után, az első kérdéseknél fény derült. […] A szaktanácsadást nem teherként élték meg, hanem segítséget vártak tőlünk. Power Point bemutatót tartottam az intézkedési tervről s átadtam szakirodalmi ajánlásomat, valamint az önértékelésről is szó esett. Az önértékelési rendszer bevezetésének szükségességéről és módjáról is tájékoztattam az intézményt. Ennek szükségességét belátták, s ezt be is emeltük az intézkedési tervbe a többi intézkedés mellé. A látogatásba bevont szereplők: az intézményvezető, a vezetőhelyettes, valamint a gyógypedagógus és a fejlesztőpedagógus. Az alkalmazott munkamódszerek: interjú (előre szerkesztett kérdésekkel), erőtér – analízis, dokumentumelemzés, intézménybejárás, előadás. Az erőtér analízis az alábbi erősségeket tárta fel: a szakértelmet; az összetartó, támogató attitűdű pedagógus- közösséget; valamint, hogy a tanulók és a szülők szeretik az iskolát, kötődnek az intézményhez. Gátló tényezők: nem megfelelő az eszközellátottság, kisméretű és kevés a tanterem; nem biztosított a pedagógusok támogatása (gyógypedagógiai asszisztens, pszichológus); sok tanuló október 1-je után érkezik az intézménybe, ami a statisztikai normatívát csökkenti; az interjú során kiderült, hogy a kompetenciaméréshez kitöltendő családi háttér-kérdőíveket kis létszámban küldik vissza a szülők, így ezeket nem lehet figyelembe venni. A látogatás eredményeként elkészült a fejlődési terv vázlata, ami rögzíti az intézményben az SNI, BTMN tanulók ellátásának fejlesztését, annak fontosabb állomásait. […] A fejlődési tervbe bekerült az önértékelési rendszer kiépítése, az önértékelési csoport megalakításával, mely működését a decemberben megjelenő önértékelési szempontsorokkal fogja megkezdeni.”

16


Tapasztalataim, jegyzeteim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

17


7. Drive, tudástár, online kommunikáció A szervezeti szintű szaktanácsadás esetén, amikor egy adott intézménybe több szaktanácsadó látogat el közösen, az infokommunikációs technológiák jelentősen megkönnyítik a szaktanácsadók munkáját. A látogatásokkal kapcsolatos szakmai munka során a Google Drive lett a szaktanácsadók munkafelülete, virtuális irodája. Itt a nagy mennyiségű adat tárolásán túl, lehetőség nyílik egy-egy szöveges dokumentumot vagy táblázatot egyszerre több résztvevővel, hozzászólóval is, szimultán megszerkeszteni. Mivel a szaktanácsadók földrajzilag gyakran távol dolgoznak egymástól, ez a lehetőség meggyorsítja a közös munkát, nem kell e-mailben fájlokat küldözgetni, nyilvántartani, hogy melyik a legutóbbi verzió. A szaktanácsadók csoportos felkészülését jelentősen megkönnyíti a közös virtuális munkafelület. A tudástár eredetileg a képzésre, az önálló tanulás megkönnyítése céljából jött létre. A tudástár a képzések befejeztével továbbra is elérhető, így lehetőség van arra, hogy az egyes szaktanácsadói csoportok ezt a szakirodalmi gyűjteményt tovább bővítsék, frissítsék. Több szaktanácsadók jelezte, szívesen bővíti a feltöltött anyagok körét. Eddig elsősorban a módszertani eszköztárral bővült ezt a felületet, így egyfajta elektronikus szakkönyvtárrá is válhat a jövőben. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy az IKT kompetenciák folyamatos fejlesztése a szaktanácsadók elengedhetetlen feladata.

Tapasztalataim, jegyzeteim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

18


8. Hálózati együttműködés A hálózati együttműködés vertikálisan és horizontálisan is működik ebben a szaktanácsadási formában. Horizontális irányban a szaktanácsadók egymással együttműködnek a próbalátogatás előkészítése, lebonyolítása során. Az egyéni záró beszámolók alapján megállapítható, hogy a szaktanácsadók szívesen dolgoztak bevált, stabil munkacsoportokban. Ez érthető, hiszen kialakult közöttük a bizalom, a jó együttműködés, a munkamegosztás és a földrajzi távolságok is kön�nyebben leküzdhetők. Fontosnak tartjuk, hogy a csoportok ne elsősorban a megszokás alapján működjenek, hiszen problémaalapú szaktanácsadásról beszélünk, tehát az intézmény adott problémájára jöjjenek létre “alkalmi” szaktanácsadói csoportok. Vertikális irányban ugyancsak működött az együttműködés, hiszen a szaktanácsadók területi, ők pedig országos vezető szaktanácsadókhoz kapcsolódnak. A három szint akkor működik jól, ha a kommunikáció folyamatos és kétirányú. Felmerülő kérdések, szakmai kihívások esetén a szaktanácsadó keresse meg területi vezető szaktanácsadóját online formában.

Tapasztalataim, jegyzeteim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

19


9. Kommunikáció A próbalátogatások eredményei azt mutatják, hogy az intézménylátogatások során túlnyomórészt bizalmi légkör, kollegiális kapcsolat alakult ki az érintettek között. A szaktanácsadó célja, hogy segítse az intézmények fejlődését és ezzel hozzájáruljon a közoktatás eredményesebbé tételéhez. A magas szakmai színvonalon végzett munka, a nyílt, őszinte, asszertív kommunikáció a szaktanácsadó szakmai kötelezettsége. A szakmai kommunikáció lényeges eleme, hogy a jó gyakorlatokat, bevált módszereket rendszeresen megosztják egymással a szaktanácsadó kollégák. A szaktanácsadói praktikákat összegezve, a szaktanácsadói autonómia, elhivatottság és szerepazonosság minden szaktanácsadótól elvárt. Fontos, hogy a szaktanácsadó önállóan tudjon dolgozni, képes legyen önállóan kialakítani a saját működési terepét, ne várja, hogy megmondják neki, mit csináljon. Ne csak saját tevékenységére figyeljen, hanem tartsa szem előtt azt is, ő egy szakmai csoport tagja, ahol a tudásmegosztás mindenkinek együttes érdeke.

Tapasztalataim, jegyzeteim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

20

Szaktanácsadói módszerek


Szaktanácsadói módszerek Ez a tematikai egység szaktanácsadói látogatások során alkalmazható módszereket kínál. Lépésekre bontva, részletesen leírja azokat, és külön felhívja a figyelmet a módszerekkel kapcsolatos tudnivalókra.

A módszertani gyűjtemény azzal a céllal készült, hogy segítse a szaktanácsadókat az intézménylátogatások és az egyéb feladatteljesítés során a változatos, helyzetnek megfelelő, szakszerű módszerek kiválasztásában és alkalmazásában. A szaktanácsadóval szembeni elvárások nagyok, éppen ezért nélkülözhetetlen, hogy ennek megfelelő felkészültséggel érkezzen a látogatásokra. A módszerek közül ki-ki saját személyiségének, szakterületének, illetve az adott szaktanácsadói feladatnak a tükrében válogathat. Nem fontos, hogy mindent kipróbáljon. Nem csak választani lehet belőle, hanem érdemes hozzátenni is. A saját gyakorlatban bevált praktikák, szaktanácsadói megoldások leírása gazdagítja a szaktanácsadó portfolióját, és folyamatosan bővülő eszköztárként szolgál a számára. A módszertani gyűjtemény minden szakterület szaktanácsadójának készült, tantárgygondozónak és szervezeti szintű, „tematikus” szaktanácsadónak egyaránt. Helyet kaptak benne a „jelenléti” mellett az online módszerek is. A gyűjtemény a könnyebb használhatóság érdekében ábécé sorrendben tartalmazza az egyes leírásokat.

A

-val jelölt módszerek időigényesek, alapos felkészülést igényelnek .

3


I. Helyzet- és problémafeltáró módszerek A helyzetfeltárás vagy diagnózis az intézménynek a szaktanácsadó támogatásával végzett munkája, amely során a kezelni kívánt kérdést vagy problémát megérti és meghatározza. Eredményeként felfedi a háttérben álló kiváltó erőket, azonosítja a szereplőket, érintetteket, kontextusba helyezi a kérdést vagy problémát, és mindezek alapján megállapítja, hogy milyen változtatás végrehajtása vezethet el a leghatékonyabban a megoldáshoz. A tevékenység alapvető célja, hogy alaposan megismerje és értelmezze a problémát, továbbá elősegítse annak megoldását.

A helyzetfeltárás lépései: 1) A jelentkező probléma azonosítása. A probléma megfogalmazása a résztvevők szemszögéből. 2) A vizsgálni kívánt területek behatárolása. Azoknak a konkrét kérdéseknek az összegyűjtése, melyekre a résztvevők választ szeretnének kapni. 3) Döntés a bevonni kívánt résztvevőkről (pl. intézményvezető, munkaközösség-vezetők, pedagógusok, az intézmény egyéb dolgozói, szaktanácsadó), szerepük és feladatkörük meghatározása. 4) A z információgyűjtési módszerek kiválasztása. Egyéni vagy csoportos interjúk; csoportos tevékenységek; kérdőívek; helyzetfeltáró eszközök; dokumentumok elemzése; megfigyelés. 5) Az információk összegyűjtése. 6) A z információk szűrése, összefoglalása és elemzése: a releváns információk kiszűrése, a legfontosabb tudnivalók összefoglalása, értelmezése és következményeinek elemzése1.

1

Hope, 1994.

5


I.1. Interjú Spontán interjú A spontán interjút az különbözteti meg a hétköznapi beszélgetéstől, hogy az interjút készítő fejében ott a kutatási cél. Tájékozódásra használjuk, pl. az intézmény megismerésére, a viszonyok feltérképezésére, elvárások megfogalmazására, illetve olyan esetekben, amikor nem lehet rögzíteni a beszélgetést.

JEGYZETEK A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

A módszer előnyei: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

A módszer hátrányai: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

7

Szaktanácsadói módszerek Strukturált interjú A kérdések sorrendje kötött, azokat a szaktanácsadók (néhány kivételtől eltekintve) szó szerint teszik fel, s jelentős részükre kötelezően választ várnak. A válaszok rögzítése – lehetőség szerint – az interjúalany szavaival történik, ez „puha” információval is szolgál, amely a szaktanácsadás további részében felhasználható.



A módszer hátrányai: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

9

Szaktanácsadói módszerek Kevert típusú interjú A beszélgetés egy részében strukturált interjúra emlékeztető kérdéseket tesz fel a szaktanácsadó, amelyekre jól körülhatárolható (akár mérhető) válaszokat kap.

JEGYZETEK A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................



Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

11

Szaktanácsadói módszerek Fókuszcsoportos interjú Egy vagy két szaktanácsadó egyidejűleg több interjúalannyal beszélget, előre meghatározott, közösen összeállított interjúvázlat alapján. Ez az interjútípus jól tervezett és kontrollált körülmények között zajlik, a résztvevők körültekintő megválogatása után. Fontos, hogy az interjú ne alakuljon át személyes beszélgetéssé, ne érzelmi oldalról, hanem racionálisan tárjuk fel az adott helyzetet. Az interjút készítő akár teljesen vissza is húzódhat, mind több teret engedve a válaszadónak arra, hogy véleményét kifejtse.




Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

13


I. 2. Kérdőíves felmérés A kérdőíves felméréssel a szaktanácsadó információkat gyűjthet a nevelőtestület belső és külső intézményképéről, különös tekintettel az intézmény dolgozóinak elvárásaira és a külső partnerek feltételezett igényeire és elégedettségére. 2 Az információgyűjtéshez gyakran használunk tényekre vagy véleményekre rákérdező írásbeli kérdőíveket. Az ilyen felméréseknél gondot okozhat, hogy a belőlük nyert, elemezhető és grafikusan ábrázolható információk indokolatlanul nagy súlyt kapnak. Ennek elkerülése érdekében a kérdőíves vizsgálatok eredményeit mindig az adott problématerületre vonatkozó egyéb információkkal együtt, csak a legfontosabb összetevőket kiemelve vizsgáljuk, részrehajlásmentes ítéletekre alapozva az adatok elemzését és a következtetések levonását. A kérdőívet úgy kell összeállítani, hogy az általa feltárt eredmény teljes intézményképet adjon. A bevezető részben adjunk rövid tájékoztatást a kérdezés céljáról, a kitöltés módjáról, az eredmények feldolgozásáról, felhasználásáról. Biztosítsuk a kitöltőt az anonimitásról, az adatkezelés korrektségéről. Egyszerű, bevezető kérdéssel kezdjünk, ami könnyen megválaszolható. Kevés (10-12) kérdést tegyünk fel. Változatos kérdéstípusokat alkalmazzunk. Rövid, tömör legyen a kérdés, olyan kifejezéseket használjunk, amely mindenki számára érthető, minden megkérdezett azonos módon értelmezze azokat.

JEGYZETEK A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

A módszer előnyei: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

A módszer hátrányai: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. 2

Dr. Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai

15


I. 3. SWOT-elemzés 1. Alaptáblázat A SWOT – elemzés bemutatásával egy olyan eljárást javasolunk az intézmények tantestületei számára, amelynek segítségével csoportos munkában összegyűjthetik az intézmény legfontosabb jellemzőit. A SWOT – elemzés a nyitott önértékeléshez kapcsolódó eszköz, amelyet az intézményi helyzetértékeléshez használhatunk fel. (SWOT: strenghts – erősségek, weaknesses – gyengeségek, opportunities – lehetőségek, threats – veszélyek.) A módszer célja, hogy feltárja az intézmény egészének vagy egyes kiemelten fontos területének (kulcsterületének) intézményen belüli erősségeit, azaz a működésnek azokat az összetevőit, amelyeket magas színvonalon tud nyújtani, illetve gyengeségeit, vagyis azokat a területeket, amelyek nem kellően vagy nem kielégítően fejlődtek a belső és/vagy a külső partnerek szerint. Az elemzés számba veszi az intézmény lehetőségeit és buktatóit, illetve ezek összefüggéseit. Rendezni az intézményről rendelkezésre álló információkat.

Lépések: 1) A z elemzésben részt vevők egy négy ablakra osztott táblázatot töltenek ki, amelyben az egyes ablakok az erősségek, a gyengeségek – (belső elemzés), – valamint a lehetőségek és a veszélyek – (külső elemzés), – felsorolását teszik lehetővé. 2) A résztvevők által kitöltött táblázatok összesítése után súlyozással kiválasztják az egyes mezőkben szereplő tényezők közül a legfontosabbakat. 3) E zt követően az egyes mezők közötti kapcsolatok feltárása következik. Ennek során kiderül az, hogy az erősségek milyen további lehetőségek kiaknázását segítik, mely területeken teszik lehetővé a veszélyek elhárítását, illetve a gyengeségek közül melyek azok, amelyek akadályozzák az egyes lehetőségek kiaknázását, illetve a tényleges veszélyek elhárítását. A SWOT – elemzés előnye, hogy az intézmény egészére alkalmazható, könnyen és viszonylag gyorsan elvégezhető. Végrehajtása nem igényel előképzettséget. Az elemzés egyes lépései végezhetők kezdettől fogva csoportokban is. A folyamat során a közösen végzett súlyozásnak kiemelkedő jelentősége van. Erősségek

Gyengeségek

Lehetőségek

Veszélyek

17

Szaktanácsadói módszerek 2. Kereszttáblázat A kezdeti elemzés (Alaptáblázat) után kerül sor az erősségekhez kapcsolódó lehetőségek és veszélyek, valamint a gyengeségekhez kapcsolódó lehetőségek és veszélyek kereszttáblázatban való összesítésére, az összefüggések feltárására.

Lépések: 1) 2) 3) 4)

Az adott (1., 2., 3.) erősségre építve ki tudjuk-e használni az adott (1., 2., 3.) lehetőséget? Az adott gyengeség akadályoz-e bennünket az adott lehetőség kihasználásában? Az adott erősségre építve el tudjuk-e kerülni az adott fenyegetést? Az adott gyengeség miatt nagyobb-e a valószínűsége az adott fenyegetés bekövetkezésének? Lehetőségek 1

Veszélyek

2

3

Erős pontok 1

2

3

Gyenge pontok 1

2

3

18

1

2

3

Szaktanácsadói módszerek 3. Tevékenységek Az elemzés harmadik fázisában kerül sor az egyes lehetőségekhez kapcsolódó tevékenységek számbavételére annak érdekében, hogy a leghatékonyabban lehessen megoldani az adott területen jelentkező feladatokat. Mely tevékenységek teszik lehetővé, hogy éljünk a lehetőséggel?

Mely tevékenységek teszik lehetővé, hogy elhárítsuk a veszélyeket?

Mely gyengeségek akadályozzák, hogy éljünk a lehetőségekkel?

Mely gyengeségek akadályozzák, hogy a veszélyeket elhárítsuk?

Az elemzés a tapasztalatok írásbeli rögzítésével, illetve az egyes területeken a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek, feladatok meghatározásával zárul.

19


JEGYZETEK A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................



Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

21


I. 4. Erőtér analízis Egy hosszú távú fejlesztés elindítása előtt fontos vezetői feladat annak felmérése, hogy milyen az a környezet, amelyben a változtatást meg akarjuk valósítani. Ehhez nyújt segítséget ez a módszer. Segítségével (1) végiggondoljuk a tervezett változás megvalósítását elősegítő és gátló hatásokat; majd (2) megbecsüljük, hogy az adott hatás kihasználása, illetve megváltoztatása mennyire könnyű vagy nehéz, végül (3) megítéljük, hogy az illető hatás mennyire komoly tényező. Ezzel a viszonylag egyszerű és gyors technikával felmérhető, hogy mely hatásokkal érdemes, illetve szükséges foglalkozni. Az analízishez használjuk az alábbi ábrát (a betűk jelentése: P–pontszám, H–hatás, K/N–könnyű/nehéz, értelmezésüket lásd alább).

1) M egfogalmazzuk az adott témával kapcsolatos jelenlegi helyzetet, és azt az állapotot, ahová el szeretnénk jutni. 2) A z ábra középső két oszlopába összegyűjtjük mindazokat a hatásokat, amelyek segítik, illetve gátolják a tervezett jövő elérését. A bal oldali oszlopba az előrevivő, támogató a jobb oldaliba a hátráltató, gátló tényezőket írjuk. Az oszlopokba a lehető legtöbb elem kerüljön. 3) A K/N oszlopba elemenként haladva beírjuk, hogy az adott pozitív hatást mennyire könnyű vagy nehéz kihasználnunk a kívánatos jövő eléréséhez. Ugyanez a negatív oldalon annak felbecsülését jelenti, hogy mennyire könnyű vagy nehéz az adott negatív hatást megváltoztatni terveink megvalósítása érdekében. Véleményünket ötfokú skálával fejezzük ki: 5 - nagyon könnyű, 1 - nagyon nehéz. 4) E zután szintén soronként haladva felmérjük, hogy az adott pozitív, illetve negatív hatás mennyire erős. Véleményünket a „H” oszlopba írjuk, 5 - egyáltalán nem erős, 1 - nagyon erős. 5) Elemenként összeadjuk a H+K/N értékét és beírjuk a P oszlopba. 6) A pontszámok alapján mind a pozitív, mind a negatív oldalon kialakul egy rangsor. A pozitív oldalon a magas pontszámok azt jelentik, hogy a hatás erős és könnyű kihasználni, míg a negatív oldalon ugyanez azt jelzi, hogy bár erős gátló tényezőről van szó, könnyű megváltoztatni. Az innováció megvalósítása során tehát a magas pontszámú pozitív elemekre érdemes építenünk, míg a negatív oldalon a magas pontszámú elemek gátló hatása könnyen kiküszöbölhető. Az erőtérelemzés eredményeit a tervezés során használjuk föl.

23


Jegyzetek A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................



Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

25


I.5. Dokumentumok elemzése A feladat jellegétől függően érdemes megvizsgálni az intézmény által készített tanügyi dokumentumokat, például a pedagógiai programot, a szervezeti és működési szabályzatot, az éves munkatervet, esetleg a tantervet vagy a tanmeneteket. Ezeket a szaktanácsadó elolvassa és meghatározott szempontok alapján elemezi. Összpontosíthat a bemutatott arculatra, a tartalmi elemekre vagy a tényadatokra, vagy felhasználhatja arra, hogy általánosabb képet alakítson ki az intézmény céljáról, adott időszak alatti fejlődéséről. A dokumentumok emellett az intézmény belső és külső kommunikációjáról és döntéshozási folyamatairól is segítenek képet alkotni.


A módszer előnyei: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................


Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

27


I.6. Megfigyelés A megfigyelés időigényes, de lehetővé teszi, hogy első kézből nyerjünk információkat az intézmény működéséről, melyeket később az érintettekkel együtt közösen megbeszélhetünk, vizsgálhatunk. A szaktanácsadó és a résztvevők számára egyaránt érthetőnek kell lennie, hogy kit vagy mit és miért kell megfigyelni. A kollégákat előre tájékoztatni kell a megfigyelő jelenlétéről és a megfigyelés okáról. Meg kell állapodni abban, hogy lehet-e jegyzetelni, vagy más módon rögzíteni az észrevételeket, és hogy az eredményeket hogyan használják majd fel. Fontos, hogy a szaktanácsadó és a résztvevők is tisztában legyenek azzal, hogy a megfigyelő jelenléte mindig befolyásolja a megfigyelt eseményt, így nem biztos, hogy az tipikus példát ad arról, ami nap mint nap történik az intézményben.




Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

29


II. Megoldást kereső módszerek Problémáról akkor beszélünk, ha van egy cél, megoldandó feladat vagy elérendő – a jelenleginél ideálisabb – állapot, amit el akarunk érni, de nem tudjuk ez hogyan lehetséges, nem ismerjük az eléréshez vezető utat. A megoldás keresését és kidolgozását nevezzük problémamegoldásnak. A problémamegoldás folyamata, általános lépései: A probléma felismerése, pontos definiálása

A probléma megértése, elemzése

Megoldások létrehozása, a legjobb megoldás kiválasztása

A megoldás alkalmazása

Ellenőrzés3

3

Obermayer - Kovács, 2012

31


II.1. Ablak Ez a módszer kiválóan alkalmas az egyénileg összegyűjtött ismeretek csoportos, strukturált rendezésére. Egy lap közepére rajzolunk egy négyzetet. Csúcsait összekötjük a lap sarkaival. A középső négyzetbe kerül a csoportosítás témája (kérdés, probléma stb.). A vonalakkal határolt négy részben egy-egy csoporttag egyszerre dolgozik. Saját részébe beleírja a témával kapcsolatos véleményét. A középső rész üresen marad, csak a téma megnevezését tartalmazza. Ebbe – az egyes vélemények megbeszélése, tisztázása után - a megállapodással megszületett közös csoportvélemény kerül.




Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

33


II.2. Fókusz-meghatározás módszere – célfókusz A fókusz pontos meghatározásának szükségessége sokkal többször merül fel, mint ahogyan azt gondolnánk. Célfókusz az a fókusz, amely egy bizonyos probléma, feladat meghatározására irányul.

Lépések: 1) 2) 3) 4)

Alapprobléma meghatározása Az alapprobléma többféle (legalább ötféle) megfogalmazása Egy probléma-meghatározás konszenzusos kiválasztása Célfókuszok képzése: lássuk tisztán, mit akarunk elérni.

Az egyszerű témamegjelölésnél, szempontismertetésnél hosszabb, látszólag bonyolultabb folyamat. A fókusz betartatása nagy határozottságot követel a résztvevőktől.


A módszer előnyei: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

A módszer hátrányai: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

35


II.3. Gondolattérkép A gondolattérkép („mind map”) módszer hatékony grafikai technika, amely utat nyit az agy lehetőségeinek kihasználásához, alkalmazható az emberi tevékenységek bármely területén, ahol tanulásra, tiszta gondolkodásra van szükség. A módszer bevezetése Tony Buzan nevéhez fűződik, aki pedagógiai kutatásai során találta rendkívül hatékonynak az oktatási anyag ilyen formában történő átadását.

Egy gondolattérkép felépítése és jellemzői: 1) Tárgya egy központi képben, a térkép középpontjában kristályosodik ki. 2) A fő témák a központból ágaznak ki. Keressünk különféle szempontokat, amelyekkel a téma értelmezhető, megvizsgálható, kifejthető! Ezekből a szempontokból válasszuk ki a legérdekesebbeket vagy a feladatnak megfelelőket, és a középponthoz kapcsolva jelöljük a csomópontokat kulcsszavakkal! Tisztázzuk az egyes szempontok egymáshoz való logikai viszonyát! 3) A z ágak tartalmaznak egy kulcsszót, amely nyomtatott betűvel egy kapcsolódó vonalon helyezkedik el. A főágakhoz kapcsolódnak a kevésbé fontos információk kisebb elágazásokon. 4) Az ágak egy csomópontokkal kapcsolódó szerkezetet alkotnak. 5) Gazdagítható színekkel, képekkel, kódokkal, dimenziókkal, hogy érdekesebb, szebb és személyesebb legyen. A gondolattérképet vázlatként használva kezdjük el a szóbeli vagy írásbeli szövegalkotást!

37





Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

39


II.4. Halszálka diagram A diagram elkészítése során csoportos ötleteléssel hívjuk elő a kérdéseket és válaszokat. A halszálka ábrán a fej a probléma, a szálkák a probléma gyökerei.

Lépések: 1) Mi okozhatja a problémát? 2) A „hal” gerincéből leágazó fővonalak végeire beírjuk a fő ok-csoportokat. 3) A fő ok-csoporttól kiindulva addig tesszük fel a „miért?” kérdést (max. ötször), amíg eleminek nem tekinthető okokhoz nem jutunk. 4) Szavazással, vagy konszenzusig tartó vitával meghatározzuk és rangsoroljuk a három legjelentősebbnek tartott okot.

JEGYZETEK A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim: .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

A módszer előnyei: .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

A módszer hátrányai: .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

41


II.5. „Gondolkodó kalapok”- Hat gondolkodási terület Edward de Bono 4 módszere ott lehet különösen eredményes, ahol többen működnek együtt egy feladat megoldásán (csoport, értekezlet, esetfeldolgozás). A hat megközelítési mód tudatos szétválasztásával előtérbe kerülhet a kreatív közösségi munka. Alkalmazása elősegítheti az összes résztvevő kreativitásának együttes felhasználását. Amikor a résztvevők együtt gondolkodnak, mindenkin ugyanolyan színű kalap legyen. Miért épp kalap metafora? Mert azt ember könnyen felveheti és leteheti – mondja az értelmi szerző. A kalapok gondolkodás-irányokat jelölnek. Külön-külön és egymást követően is használhatóak. Tények A folyamat

Érzések

Ellenvetések Ötletek

Előnyök

tfogó gondolkodás, folyamatirányítás. A kék kalapot mindig egy bizonyos személy Á viseli a teljes folyamat alatt, ő irányítja a beszélgetést, rendszerezi az elhangzottakat, terelgeti a résztvevőket a megfelelő irányba. Egész idő alatt fontos szerepet játszik egyfajta karmesterként: a folyamat kezdetekor meghatározza, hogy miért vannak ott a résztvevők, mi a cél, és azt hogyan, mennyi idő alatt tervezi elérni. A gondolkodási folyamatban rugalmasan változtathatja a kalapok sorrendjét, ha ennek szükségét látja, illetve instrukciókkal láthatja el a résztvevőket a viselkedési szabályokat illetően: „Kérek mindenkit, hogy most vegyük fel a zöld kalapot, és dolgozzunk ki még min. 2 új megoldási lehetőséget a meglévő alternatívák mellé.” Ő zárja is le a folyamatot, összefoglalva az elért eredményeket, és meghatározva a következő lépéseket és azok határidejét. tényeket szimbolizálja. Általában a megbeszélés kezdetén szokták használni. Az ös�A szegyűjtött információkról fontos eldönteni, hogy tények vagy feltételezések-e. Fehér kalapban tényeket, nem pedig feltételezéseket gyűjtünk. rzések. Lehetőséget teremt érzéseink kifejezésére anélkül, hogy magyaráznunk vagy É indokolnunk kellene azokat. Az érzelmek megfogalmazása szükségszerű, mert ha elfojtjuk ezeket egy döntési folyamat során, akkor meglapulhatnak a háttérben, és egész idő alatt rejtett módon fejtik ki hatásukat a gondolkodásra.

4

De Bono, 2009

43


átrányok, ellenvetések. Ezt a kalapot használjuk a leggyakrabban. Bizonyos tekintetH ben a legértékesebb, megakadályozza, hogy hibát kövessünk el. A kritikus gondolkodást képviseli. A kritikának viszont mindig logikán kell alapulnia. lőnyök. Összegyűjtésük pozitív és konstruktív gondolkodást takar. Feladata megvizsE gálni és felkutatni az előnyöket, értékeket, majd ezekhez igyekszik logikus alátámasztást találni. tletek. A zöld kalap a kreatív gondolkodásra szolgál. Az alternatívák, ötletek, lehetőséÖ gek keresését kínálja, a folyamat alapvető része.

Összefoglalásul a Hat Kalap előnyei a hagyományos, vitán alapuló gondolkodáshoz képest:

A problémamegoldásra, és nem a vita megnyerésére fókuszál, ezáltal szignifikánsan jobb eredmény érhető el a problémamegoldó folyamatban. Elválasztja a különféle gondolkodásmódokat, és egyúttal lehetővé és kötelezővé is teszi olyan aspektusok kifejezését is (pl. érzelmek vagy pozitívumok), amelyek a gyakorlatban nem kerülnek kifejezésre vagy elsiklunk felettük. Mindenkit együttgondolkodásra késztet. Csakis úgy lehet kitűnni a párhuzamos gondolkodásban, ha minden kalap során aktívak vagyunk. Időt és energiát takarít meg a résztvevőknek, amit az érvrendszerű gondolkodásban felemésztene a vita. Nem kétféle érvelés közül kell választani, így lehetőség van új ötletek megfogalmazására, amelyek adott esetben megfelelőbbek lehetnek, mint a rendelkezésre álló alternatívák. Nem két fél helyezkedik szembe egymással, mint a vita során, így csökken a személyek közötti különbségek (nem, életkor, státusz, pozíció stb.) szerepe a gondolkodási folyamatban. Erősíti az együttműködést és a csapatszellemet, csökkenti a konfliktusokat és az azokból eredő feszültséget, emeli a gondolkodás színvonalát. Egyénileg is alkalmazható. Könnyű megtanulni és használni.

44





Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

45


II.6. Konstruktív vitatechnikák A vita olyan együttműködésen alapuló tanulási tevékenység, amely fejleszti a résztvevőkben a saját álláspont melletti érvelés, a mások véleményének figyelmes meghallgatása, a mérlegelés és az empátia képességét. Vita közben erősödnek az együttműködési készségek, a konszenzusra való hajlam.

Akadémikus vita Az akadémikus vita aktív részvételre és körültekintő gondolkodásra ösztönzi a résztvevőket egy ellentmondásos téma több szempontú vizsgálatában.

Lépések: 1) I smertessünk egy ellentmondásos témát a csoporttal, és fogalmazzunk meg egy eldöntendő (igen-nem, mellette-ellene) állítást a témával kapcsolatban! 2) A résztvevők négyes csoportokban dolgoznak. Minden csoporton belül az egyik pár támogató, a másik pár ellenző álláspontra helyezkedjék. A kérdés megvitatása párokban történik. Minden pár az általa képviselt álláspont szerint listát készít az érvekről, illetve ellenérvekről kb. 7-8 percben. 3) A következő lépésben a pár egyik tagja egy másik pár hasonló tagjával ül össze, és az eddig azonos feladaton dolgozó új pár kb. 4-5 percben összeveti nézeteit. 4) A z eredeti párok ismét összeülnek, és 4-5 percben összevetik jegyzeteiket, részletes listát állítanak össze az álláspontjukat erősítő érvek alapján. Az eredeti négyes megvitatja a kérdést. Mindkét oldal ismerteti meggyőződését, majd 8-10 percben megvitatják álláspontjukat. 5) M indkét oldal írásban zárónyilatkozatot készít a vita lezárásaként, törekedve a konszenzusos álláspontra a megelőző vita leghatásosabb érvei alapján.




Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

47

Szaktanácsadói módszerek Konstruktív vita Ez a vitatechnika segítséget nyújt a vitázóknak saját érveik kidolgozásában, előadásában, az érvek különböző szempontok szerinti sorrendjének megfigyelésében, illetve alapos magyarázatában, valamint mások figyelmes meghallgatásában.

Lépések: 1) Egy résztvevő ismerteti a témát, majd eldöntendő kérdés formájában megfogalmazza azt. 2) A csoportot kettéosztjuk, a két lehetséges álláspont képviseletére. A két táboron belül a résztvevők párokat alkotnak. 3) A párok együtt elolvassák az anyagot, majd listát készítenek az álláspontjukat támogató, általuk legerősebbnek ítélt érvekről. 4) A z egyik csoport tagjai előadják érveiket a másik félnek, akik tisztázó kérdéseket tehetnek fel, de ezen a ponton még nem vitatkozhatnak az érvekkel. A másik fél is ismerteti álláspontját. 5) A résztvevők saját csoportjaikban megvitatják a másik fél által előadott érveket, majd közösen kiválasztják az öt legfontosabb érvet. 6) A két csoport egymás után előadja a másik fél leghatásosabb érveit. A résztvevők újra csak tisztázó jellegű kérdéseket tehetnek fel. 7) A z utolsó lépésben az egész csoport számára megnyitjuk a vitát. A résztvevők felsorolják a két fél által ismertetett legmeggyőzőbb érveket, amelyeket a csoportvezető táblán rögzít. A résztvevők közösen megvitatják az érvek erős és gyenge pontjait.

JEGYZETEK A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................



Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

49

Szaktanácsadói módszerek Vitaháló Ez a kooperatív vitatechnika aktív részvételre ösztönöz a vita folyamatában. A kollégák párokban dolgozva, táblázatba gyűjtik a felvetett kérdés mellett és ellen szóló érveiket. A kibontakozó vita során mindenkinek állást kell foglalnia. A résztvevők párban dolgoznak egy függőlegesen kettéosztott papírlapon. Az eldöntendő kérdés vagy probléma középre kerül, míg a kérdésre adandó igenlő válaszok az IGEN szó alá, a lap bal oldalára, a nemleges válaszok a NEM szó alá, a lap jobb oldalára kerülnek. A résztvevők megvitatják párjukkal a kérdést, érveiket és ellenérveiket a megfelelő oszlopba jegyzik. Mindegyik pár csatlakozik egy másik párhoz, és megosztják egymással mind az IGEN, mind a NEM alatt felsorakoztatott érveket. Megvitatják mindkét érvcsoportot, valamint bővítik saját listájukat. Minden résztvevő egyénileg eldönti, miként érez az adott kérdéssel vagy problémával kapcsolatban. Ezt követően két csoport alakul, akik az IGEN mellett, és azok, akik a NEM mellett foglaltak állást. A bizonytalanok külön csoportot képeznek. A csoport álláspontjuk védelmére együtt megbeszéli és kiválasztja a leghelytállóbb érveket. Ezután vita következik a két csoport között: egy önkéntes minden csoportból ismerteti csoportja álláspontját. A határozatlanok csoportja is hangot ad kételyeinek. A hozzászólásoknak a vezető szab időhatárt.




Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

51


II.7. Ötletbomba A módszer alapszabálya, hogy minden problémára a lehető legnagyobb számú lehetséges megoldást kell megkeresnünk, mert minél több megoldási lehetőség kínálkozik egy problémára, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy közöttük van az optimális ötlet.

Lépések: 1) K iválasztunk három szempontot, amelyek alapján a problémamegoldást értékelni fogjuk. (pl. pontosság, gyorsaság) Ez kellően árnyalt megoldásokat tesz lehetővé. 2) Létrehozunk szempontonként három alapötletet. 3) További három variációt létrehozunk alapötletenként. 4) Kombinációkat alkotunk. 5) K iválasztunk három ígéretes megoldást. 6) G ondolatkísérlet: „Mi lenne, ha … ?” jelleggel gondolkodunk a három ígéretes megoldás alkalmazásának következményeiről. Végül, a legjobbnak tartott megoldást kiválasztjuk, és hozzáfogunk a megvalósításához. Ez a módszer nem garantál biztos megoldást, azonban lehetőségeket nyit. A módszer működésképtelenné válhat az „időfösvény” gondolkodóknál, akik gyakran a „végezzünk és lépjünk tovább” attitűdöt képviselik.




Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

53


II.8. Ötletroham A módszer csoporton belüli ötletek összegyűjtésére szolgál. Minden résztvevő elmondhatja gondolatait, véleményét. A felvetett problémára szabadon lehet asszociálni. Az ötletroham (ötletbörze) a leggyakrabban használt kreatív gondolkodási technika. Ahhoz, hogy valóban élvezetes, vidám és sikeres legyen, előre rögzített formában kell alkalmazni. Az ötletbörze szabályait és eljárását a résztvevőknek az egész gyakorlat során be kell tartaniuk.

Lépések: 1) A z ötletroham témáját, amelyre ötleteket kell keresni, felírjuk egy nagyméretű, kifüggesztett papírra. A megfogalmazásnál használjuk a „Hány?”, „Hányféle módon?”, „Hogyan?” kérdőszavakat. 2) K iválasztunk valakit a csoportból, aki az ötleteket lejegyzi. Fontos, hogy ez a résztvevő gyorsan és olvashatóan írjon. 3) E lkezdjük az ötletek felvetését. Először sorban mindenki mond egyet, ha nincs ötlete, pas�szol. A módszert alkalmazhatjuk kevésbé strukturált formában is, amikor a résztvevők kötetlen sorrendben mondanak ötleteket. 4) Valamennyi ötletet felírjuk a papírra (még akkor is, ha olyan javaslatról van szó, amely már elhangzott.) Ha betelt, tűzzük a papírokat a falra, hogy egyszerre mind látható legyen. Amikor kezdenek fogyni az ötletek, tegyük fel a hat kérdést: Ki? Mit? Miért? Hol? Hogyan? Mikor? – vagy állítsuk szembe a szélsőségeket, a széthúzó javaslatokat. 5) Végül, a résztvevők álljanak meg és hagyják, hogy az ötletek „megérjenek”. Ha mégis folytatják az értékelési fázissal, tartsanak szünetet, és a beszélgetést korlátozzák az ötletek pontosítására, ne kritizálják ezeket. Ha van rá lehetőség, akkor tartsunk hosszabb szünetet vagy akár folytassuk a következő napon, mert így több visszajelzésre és asszociációra nyílik lehetőség. Hagyjuk kifüggesztve a listákat az érlelési szakasz alatt. Fontos, hogy minden résztvevő részt vegyen a gondolkodásban. Ebben az esetben nincs jó és rossz ötlet, mindet egyenrangúként kell felírni, értékelő, minősítő megjegyzés nélkül.




Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

55

Szaktanácsadói módszerek Strukturált ötletelés A résztvevők párokban megbeszélik nézeteiket vagy gondolataikat, majd minden pár felír egyegy dolgot abból, amire jutott. Ezt addig folytatják, amíg valamennyi kérdés sorra nem került.

JEGYZETEK A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................



Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

57

Szaktanácsadói módszerek Jegyzetlapok Minden résztvevő három jegyzetlapot kap, amelyre leír egy-egy olyan okot, mely szerinte szerepet játszik a probléma fennállásában. Ezek után valamennyi kártyát kirakják egy asztalra vagy a földre, és egymás után mindenki kiválasztja azt a két lapot, amelyen véleménye szerint a legfőbb okok állnak. Akinek az első két választását mások már említették, az csak egy okot választhat, vagy egyet sem. Az így megszűrt lapokat ismét kirakják (a többire a továbbiakban nem lesz szükség), majd a résztvevők lefordítják azokat, amelyeken olyan dolog áll, amivel nem értenek egyet, vagy ami nem világos a számukra. A fennmaradó lapokon olvashatók azok az okok, amelyekkel mindenki egyetért. Ezeket felírják egy nagyméretű papírra. A csoport ezek után a lefordított jegyzetlapokkal foglalkozik. Véleményük indoklására kérik azokat, akik az egyes okokat írták, majd vagy kiegészítik a korábban elfogadott listát az új okkal vagy annak módosított változatával, vagy elvetik a gondolatot.

JEGYZETEK A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................



Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

59


II.9. Pókhálóábra Ez a grafikai szervező egy központi „hívó szóhoz” (fogalomhoz, kifejezéshez, problémához, kérdéshez, stb.) társított gondolatok, információk, fogalmak, jelentések, asszociációk elsődleges összegyűjtését és rögzítését segíti. Használatakor minden, a „hívó szóról” eszünkbe jutó tartalmat a központi kifejezéshez társítunk, és nem gondolkodunk azon, hogy logikai kapcsolatokat vagy alá-fölérendeltségi viszonyokat hozzunk létre a felírt jelzésszerű gondolatok között. Használata a problémára való ráhangolódás szakaszában hatékony.




Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

61


II.10. Problémafa A problémafa a problémaelemzés eredménye, amely a feltérképezett problémákat egymással való összefüggésükben, ok-okozati viszonyban szemlélteti. A megoldásra váró helyzet vizsgálata után kerülhet sor a célelemzésre, amely egy célfát, a problémafa pozitívvá fordított mását eredményezi.




Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

63


II.11. Problémafa célfává alakítása A problémafa birtokában kezdődhet a célképzés. A célkitűzés nem tevékenységek összessége, hanem annak a jövőbeli, pozitív állapotnak a leírása, melynek elérését szolgálják tevékenységeink. A probléma annak a negatív állapotnak a leírása, amin változtatni szeretnénk, a célkitűzés pedig, mint a fentiekből kitűnik egy jövőbeli, pozitív állapot. Nincs más dolgunk tehát, mint a problémafa tükörképeként, a negatívumok pozitív eredménnyé történő átfordításával elkészíteni a célkitűzés-fát, amely az ok-okozati logika helyett eszköz-eredmény összefüggésben ábrázolja a problémák megoldását célzó fejlesztési utakat. A célkitűzést úgy fogalmazzuk meg, hogy konkrét, mérhető, pontos, reális és megfogható legyen. Ezek után, tulajdonképpen azt döntjük el az érintettek, de mindenképpen legalább a leendő együttműködő partnerek bevonásával, hogy a fa melyik részletét valósítjuk meg, azaz kiválasztjuk azt a konkrét célkitűzést, amelynek eléréséért reálisan a legtöbbet tudunk tenni. A konkrét célkitűzés felett közvetlenül szereplő cél lesz az átfogó célunk, míg a konkrét célkitűzéshez alulról kapcsolódó célok lesznek az eredményeink, amelyek megvalósításához a tevékenységeket rendelni kell. 5


A módszer előnyei: ..................................................................................................................................................................................

A módszer hátrányai: ..................................................................................................................................................................................

Javaslataim: ..................................................................................................................................................................................

5

Kellermann, 2008

65


II.12. A SCAMPER módszer Ennél a módszernél célunk, hogy egy meglévő ötlet, gondolat, valamilyen módosításával új, az adott feladatnak megfelelő megoldásra tegyünk szert. A megközelítés lényege, hogy az új létrehozását egyszerűen valami meglévőnek a megváltoztatásával érjük el. A módszer hét megváltoztató technikát tartalmaz, amelyek az angol betűszóhoz kapcsolódnak:

Substitute: Szedd ki egy részét, cseréld le másra, helyettesítsd! Combine: Csatold valamihez, keverd össze, egyesítsd mással! Adapt: Adaptálj, alkalmazz valamit máshonnan! Modify: Módosítsd, növeld meg, kicsinyítsd le! Put another use: Próbáld másképp/másra használni! Eliminate: Hagyj el belőle valamit! Rearrange: Rendezd át a sorrendet, fordítsd meg az irányt!

JEGYZETEK A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................



Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

67


II.13. Véleményrács A véleményrács integrálja és továbbfejleszti az egyik legrégebbi kooperatív tanulási módszert, a kölcsönös véleménycserét és vitát. A gyakorlatot hármas, illetve négyes csoportokban végezzük.

Lépések: 1) A táblára felírjuk a kérdést: Mi a valódi probléma? 2) A résztvevők egyénileg felsorolják a valódi probléma szerintük legfontosabb három jellemzőjét, ezt az ábra 1. pontjában írásban is rögzítik. 3) A csoporttagok véleményt cserélnek. A résztvevők egymás véleményét a 2., 3. és 4. pontok alatt rögzítik. 4) A következő lépésben a csoporttagok megvitatják, hogy az egyénileg felsorolt jellemzőkből melyik három a legfontosabb. Ezeket az ábra közepén lévő kis négyzetben rögzítik. 5) A csoportok kiválasztott jellemzői felkerülnek a táblára, melyeket közösen megvitatnak, kiegészítenek egy ötletrohammal. 6) Végezetül a résztvevők rendszerezik az így nyert ismereteket.




Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

69


III. Kommunikációs technikák Az emberekkel foglalkozó szakemberek egyik legfontosabb képessége, sőt munkaeszköze a hatékony kommunikáció. Az alábbiakban néhány kommunikációs módszerre hívjuk fel a figyelmet, mely szaktanácsadók eszköztárából nem hiányozhat.

III.1. Az aktív hallgatás technikája Az aktív hallgatás vagy értő figyelem technika lényege, hogy az üzenet fogadója ne legyen pas�szív szerepbe kényszerítve, s kapjon folyamatos visszatükrözést. Az aktív hallgatás különbözik magától a hallgatástól. A kettő közötti különbség ahhoz hasonlítható, mint amikor valaki leül és figyelmesen végighallgat egy új zenei albumot, vagy amikor valaki fogalmazásírás közben rádiót hallgat a háttérben. Az aktív hallgató megpróbálja megérteni a beszélő üzenetét és az ahhoz kapcsolódó érzéseit. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy csendben figyel, megfelelő szemkontaktust tart, nyílt testtartást vesz fel, és észrevételeivel bátorítja a beszélőt a folytatásra. Azért, hogy buzdítsa a beszélőt és biztosítsa arról, hogy helyesen érti időnként – a beszéd természetes szüneteiben – újrafogalmazza a beszélő üzenetét, és megerősítést, tisztázást vár. Fontos, hogy csak arra adjon visszajelzést, amit számára a beszélő üzenete jelentett, sem többre, sem kevesebbre. Azáltal, hogy hallgat és hangsúlyoz, ahelyett hogy tanácsolna és ítélkezne, a hallgató az elfogadás és megértés légkörét kelti.

Az aktív hallgatás:

a pszichológiai gátak ledöntését, teljes nyitottságot, empátiás készséget, a verbális és nem verbális, illetve metakommunikatív üzenetek pontos dekódolását, a figyelem folytonos jelzését az adó számára, tisztázó kérdések használatát, az érzelmek és gondolatok szavakban való visszatükrözését jelenti.

Mire jó az aktív hallgatás?

Dekódolást pontosít: az aktív hallgató, a szaktanácsadó által közvetített figyelem, a visszajelzések azt biztosítják, hogy ne értse félre a beszélőt, a pedagógust. Elfogadást közvetít: önmagában a szaktanácsadó hátralépése, a beszélő (pedagógus) meghallgatása, aktív hallgatással kísérése bizalmi légkört segít kialakítani. Közelíti a nézőpontokat: a nem meggyőzés célú beszélgetés, hanem az egymásra figyelés segíti a nézőpontok közeledését. Megoldáshoz juttat: az aktív hallgatás során alkalmazott visszajelzésekkel, tisztázó kérdésekkel a beszélő jobban megérti saját helyzetét, és az elakadás oka(i) feltárulnak. Csökkenti a negatív érzéseket. Aki aktívan hallgat, az nem azt hallja, amit hallani akar, hanem azt, amit a másik ténylegesen mond, vagy amit ki sem mond, de érez vagy gondol.

71





Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

73


III.2. Megbeszélés A megbeszélés személyes, közvetlen és alkalmazkodó kommunikációs forma. Az érintettek szereplőként vesznek részt a beszélgetésben. A kimenet szempontjából különbség van a megbeszélés két típusa között: A nyílt/szabad beszélgetés esetén a dialógus kimenetele nem ismert, esetleg feltevések lehetnek róla. A beszélgetés kifejezést is használják erre a formára. A zárt/kötött megbeszélés kimenetele tervezhető. Rávezetésként gyakran alkalmazzuk. A megbeszélés esetén részletes, de rugalmas tervet szükséges készíteni, amely a szituációnak megfelelő eltérésnek is lehetőséget biztosít. A megbeszélés a racionális érvelést, a személyes tapasztalatok elmondását és a kételyek kifejezését egyaránt magába foglalja. Ebben a kommunikációs formában minden résztvevő egyforma jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

Jegyzetek A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................



Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

75


III.3. Visszajelzés A visszajelzés célja, hogy a résztvevők olyan információkat kapjanak, melyek hatására elhatározzák magukat a cselekvésre. A szaktanácsadó feladata, hogy világos képet adjon a fennálló helyzetről, ajánlásokat tegyen jobbító szándékkal a látottakkal kapcsolatban, és a figyelmet a fejlődés lehetséges irányára, a fejlesztendő területekkel kapcsolatos teendőkre irányítsa.

Hogyan adjunk visszajelzéseket? Figyeljünk az időzítésre: lehetőség szerint a viselkedést követően olyan gyorsan jelezzünk vis�sza, ahogy arra lehetőségünk van, mert mondandónk aktualitását veszítheti. Visszajelzésünk befogadása akkor a legkedvezőbb, ha a másik „fogadókész” állapotban van, éppen ezért fontos, hogy „előkészítsük a terepet”, egyeztessünk időpontot. A visszajelzés adása során törekedjünk a kétirányú kommunikációra. A bennünket pozitívan érintő viselkedésre adjunk megerősítést. A negatívan érintő viselkedések megkérdőjelezése is fontos lehet.

A következő alapelveket érdemes figyelembe venni a visszajelzés megfogalmazása során:

Ne próbáljuk megváltoztatni a másikat, ne törekedjünk a befolyásolásra, ösztönözzük a fejlődés, a változás elérésére. A másik tetteiről, viselkedéséről beszéljünk, ne a személyiségéről. Visszajelzéseink legyenek megfontoltak, konkrétak, ne tartalmazzanak általánosításokat. Visszajelzéseink legyenek leíró jellegűek, a minősítést kerüljük el. A visszajelzés saját nevünkben, én-üzenetekben (egyes szám első személyben) történjen. Vegyük figyelembe, hogy a másik mennyi információt képes egyszerre befogadni, túl sok mindent ne tegyünk bele az üzenetbe.

A visszajelzés felépítésénél a következőkre érdemes hangsúlyt fektetni:

6

a mérhető tények és teljesítmények, viselkedések leírása, a bennünket érintő következmények, érzések, a ránk gyakorolt hatás, s ez után következzen az igényeink, elvárások megfogalmazása, a másik fél pedig következtetésként fogalmazza meg a megteendő lépéseket, s hogy mit tesz a probléma megoldása érdekében.6

Roebuck 2000.

77





Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

79


Felhasznált irodalom 1) H ope, Philip: Helyzetfeltárás, adatgyűjtés és visszajelzés a tanácsadás során. Bennett, N. (et al) (ed) Improving Educational Management Through Research and Consultancy. Paul Chapmen Publishing Ltd. In Association with Open University Press, London. 187-208. (1994): Magyarul: http://fszk.hu/images/stories/chapter13.pdf 2) Dr. Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai. http://old.ektf.hu/~novadam/szakdoga/kutatasmodszertan.pdf 3) Dr. Obermayer – Kovács Nóra – Magyar Dániel: Korszerű probléma-megoldási módszerek. Készült a TÁMOP-4.1.2.a/1-11/1-2011-0096 témájú, felsőfokú szakképzések fejlesztése az NYME-TTK-n projekt keretében. Nyugat-magyarországi Egyetem, 2012. 4) De Bono, Edward: A kreatív elme – 62 gyakorlat a kreativitás növelésére. HVG Kiadói Rt., 2009. 5) Kellermann Éva: Pályázatkészítési technikák: problémafa, SWOT elemzés, logikai keretmátrix készítése. 2008. http://www.kef.hu/Controls/Download.aspx?attId=e08d434a-f494-419e-ae23-7b50a01869ec 6) Roebuck, C.: Hatékony kommunikáció. Scolar Kiadó, Budapest, 2000.

Ajánlott irodalom

Bárdossy Ildikó - Dudás Margit - Pethőné Nagy Csilla - Priskinné Rizner Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése – Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Tanulási segédlet pedagógusok és pedagógusjelöltek számára a sajátélményű tanuláshoz. Pécs - Budapest, Pécsi Tudományegyetem, 2002. Helyzetelemzés – online cikk http://mag.ofi.hu/magtar-otletek-090617-1/helyzetelemzes Kaszás György: Gondolkodjunk, mert vagyunk! 12 kreatív problémamegoldó módszer. HVG Kiadó Zrt. Budapest, 2011. Szecsei Anna Mária - Tóth Erika: Pedagógiai kommunikáció. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Budapest, 2005.

81


Jegyzetek Módszer: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................



Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

83






Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

85






Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

87






Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

89






Javaslataim: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

91

A pedagógus és a szaktanácsadó reflektív gyakorlata

Hunya Márta: Reflektív pedagógus – reflektív gyakorlat

3

Szaktanácsadói önértékelés és önreflexió

7


Hunya Márta: Reflektív pedagógus – reflektív gyakorlat Ez az írás az önfejlődés, a reflexió fontosságát és szükségességét taglalja a pedagógus szemszögéből. Támogatás nyújt a szaktanácsadónak a látogatáson megvalósuló szakmai beszélgetések vezetéséhez.

A reflektív gyakorlat nem csak a pedagógus munkájának segítője, hanem minden munka, így a szaktanácsadói feladatok egyre színvonalasabb ellátásának is feltétele és eszköze. A szaktanácsadóknak három nézőpontból is tisztában kell lenniük a reflektív magatartás mibenlétével:  segíteniük kell a pedagógusokat a reflektív szakemberré válásban azzal is, hogy közismertté teszik a ma még újdonságként ható kifejezést, annak tartalmát és jelentőségét;  szaktanácsadói feladataikat reflektív szemlélettel kell végezniük, hogy maguk is fejlődjenek ezen a szakterületen;  saját nevelési-oktatási folyamataikban is alkalmazniuk kell a reflexiót. Az alábbi írás a pedagógus nézőpontjából tekint a reflexióra, de könnyen értelmezhető a szaktanácsadó munkájára, szaktanácsadói minőségében való fejlődésére is. A jó tanár képes elemezni a munkáját, tudja, hogy mit, miért és hogyan csinál. Nem elégszik meg a puszta rutinnal, azzal, hogy „így szokta”, de azzal sem, hogy „korábban már bevált”. A „reflektív pedagógus” folyamatosan figyeli, értékeli és módosítja az alkalmazott módszereket, és közben tudatosan irányítja szakmai fejlődését is. A reflexióra, azaz megfigyelésre, elemzésre és értékelésre való képesség a pedagógiai professzió alapköve. Ez a folyamatos értékelő magatartás, professzionális figyelem jó esetben adatokra, osztálytermi kutatásra is épít. A „reflexió” az új keletű kulcsszavak közé tartozik, bizonyára sok olyan pedagógus van, aki még nem is találkozott vele, ennek ellenére előfordulhat, hogy ő maga is reflektív szakember. A „reflexió”, a „reflektív magatartás” több annál, hogy elgondolkodunk valamin. Szinte mindannyian szoktunk olyasmin elmélkedni, hogy mit is csinálunk és ez hogyan hat másokra, de gyakran elmarad az a lépés, hogy tervet készítsünk arra nézvést, mit és hogyan csinálnánk másképp. A szakmai reflexió szándékos, céltudatos, strukturált, az elméletet és a gyakorlatot összekapcsoló, tanulással kapcsolatos, a változást és a fejlődést célzó, egy bizonyos cél elérésére irányuló gondolkodás. A professzionális pedagógus olyan gazdag eszköztárral rendelkezik, amelyben szinte minden helyzetre van megfelelő megoldás. Gyakran észre sem veszi, hogy valamilyen módszert alkalmaz, de ha rákérdeznek, mit miért úgy csinált, ahogyan, akkor meg tudja mondani az okát. A reflektív magatartásnak az egész életpályát végig kell kísérnie, nem állhat meg a kezdeti szakasz különböző módszerekkel való próbálkozásai, sikerei és kudarcai után. A tapasztalat és a tanításban eltöltött idő még senkit sem tesz automatikusan kiválóvá vagy „szakértővé”, ehhez reflexióra is szükség van. Dewey, a ma is nagyhatású múlt századi amerikai filozófus már 1933-ban megfogalmazta az olyan gondolkodás szükségességét, amellyel elrugaszkodhatunk az ösztönös napi rutintól, kiszabadulhatunk egy olyan állapotból, amelyben az események irányítanak bennünket, és nem mi az eseményeket. Nem csak reagálunk a történésekre, hanem befolyásoljuk, sőt előidézzük vagy megakadályozzuk őket. A rutin cselekvést reflektív cselekvésre váltjuk folyamatos önértékelés és fejlődés közepette (Dewey, 1933, 1997). Dewey szerint a reflektív gondolkodást valamilyen kétely vagy zavar indítja el, ez a tanári munka esetében különösen gyakori, ha új, ismeretlen tanulókat kezdünk tanítani. Amikor valami nem úgy megy, ahogyan szeretnénk,

3

A pedagógus és a szaktanácsadó reflektív gyakorlata valamit nem tudunk megmagyarázni, gyakran tehetetlennek érezzük magunkat. Ezekből a helyzetekből is lehet azonban tanulni, éppen ezek kínálnak alkalmat a szakmai fejlődésre. A reflexió a szakmai gyakorlatban kétféleképp nyilvánulhat meg: tevékenység közben és a tevékenység után. E fogalmakat Donald A. Schön amerikai gondolkodó, a reflektív szakmai tanulás gyakorlatának kidolgozója vezette be. Amikor a tervezett tanulási folyamat éppen megvalósul, bármennyire is benne vagyunk a folyamatban, kis távolságot tartva, kívülről is látnunk kell, mi történik. Ez a reflexió arra ad lehetőséget, hogy szükség szerint módosítsunk az eredeti terven, vagy egyéb módon avatkozzunk be még a folyamat során. A tevékenység utáni vagy a tevékenységre vonatkozó reflexió pedig arra szolgál, hogy a megvalósult folyamatot elemezzük, értékeljük a tanulás és a tanítás szempontjából is. Ennek eredményeként módosíthatunk a következő szakaszra vagy a következő alkalomra szóló tervünkön. Ez valójában egy több szakaszból álló, ciklikusan ismétlődő folyamat, amely a következő lépésekből áll: tervezés, megvalósítás, értékelés, újratervezés… A reflektív gondolkodás és magatartás a pedagógiai gyakorlatban akkor kezdődik, amikor a frissen végzett pedagógus gyakorlati tapasztalatai nem egyeznek a tanultakkal vagy a tanításról, tanulásról benne élő képpel, vagyis ha eltérés van az elmélet és a gyakorlat között. Ez a konfrontáció gyakran odáig vezet, hogy a pedagógus úgy gondolja, nagyon szép, amit tanult, csak éppen nem alkalmazható. A kezdő tanár esetében nagyon fontos és hasznos eszköz a reflektív napló, amelyben rögzítheti megfigyeléseit, s amelyeket aztán így megvitathat a mentorával vagy akár egy másik kezdő pedagógussal. A tapasztalatból kinövő tacit1 tudás az idők során így explicitté válhat, azaz tudatosulhat, az elméleti és a tapasztalati tudás közötti szakadék lassan szűkülni kezd. (A reflektív napló egyben a reflektív magatartás bizonyítéka is.) Problémát jelenthet például a biztonságos, pozitív tanulási környezet megteremtése, ami elméletben nagyon jól hangzik. A gyakorlatban azonban kísérletezni kell az adaptációval: próbálkozások vezetnek el az elmélet gyakorlati alkalmazásáig. (Schön, 1983) A David Kolb és Ron Fry által a hetvenes években kidolgozott- tapasztalati tanulás négy lépésből álló ciklusa (gyakorlati tapasztalás — reflexió — absztrakció /elmélet — aktív kísérletezés) a pedagógusok esetében bármelyik ponton elindítható, de fontos, hogy minden fázis megtörténjen. A modell az alábbi példa alapján egyszerűen kipróbálható bármely mostanában alkalmazott új módszer esetében. A tapasztalati tanulás ciklusai

Történés

Gyakorlati tapasztalás

A pedagógus vitamódszert alkalmaz az óráján.

Reflexió

Elgondolkodik azon, miért volt sikeres, és hogyan lehetne fejleszteni a módszert.

Tanulás: absztrakció, (fejlettebb) elmélet

Szakirodalmat keres, kollégákkal beszélget, fejleszti a koncepciót.

Aktív kísérletezés

Kipróbálja az új, fejlettebb verziót.

A reflektív magatartás magában foglalja a folyamat közben megtapasztalt érzések megnevezését és elemzését is. Ha ez gyakorlattá válik, az érzelmi intelligencia fejlődéséhez vezet. Ha választ keresünk arra, miért éreztük tanácstalannak magunkat, miért voltunk zavarban vagy mi dobott fel, nem csak érzéseink válnak tudatosabbá, hanem megtanulhatjuk szükség szerint elkerülni vagy megismételni azokat a körülményeket, amelyekben a negatív és pozitív érzelmek kiváltódtak (Gibs, 1988).

1

kimondatlan, rejtett, tapasztalatban, gyakorlatban megmutatkozó

4

A pedagógus és a szaktanácsadó reflektív gyakorlata Miért legyünk reflektívek? 1) M ert muszáj. Olyan szakmai elvárás, amelynek bizonyítékát kell adnunk a szakmai ellenőrzés és a minősítés során. (Ez azonban mégsem a legfontosabb ok.) 2) Mert arra ösztönöz, hogy jobban megértsük a tanulókat, szükségleteiket és képességeiket. A gyerekek fejébe látni nem könnyű! A reflektív tanár könnyebben eléri a tanulóknál is, hogy reflektáljanak saját tanulásukra, ezáltal elemezzék, értékeljék és fejlesszék azt. Segít önálló tanulóvá fejlődni. 3) Mert a reflexió fejleszti érzelmi intelligenciánkat, különösen, ha érzelmeink elemzésére is gondot fordítunk. Ha tudatosulnak bennünk érzéseink, könnyebb kezelni őket. 4) Mert a reflexió a fejlődés kulcsa. Fejlődni csak úgy lehet, ha elgondolkodunk azon, ami történt, elemezzük és további tudást és új utakat keresve folyton kísérletezünk. A reflektív gyakorlat kialakításához jó szolgálatot tesz az a kaland, ha valamelyik konkrét tanulónk helyébe képzeljük magunkat egy konkrét óránkon. Mit tesz? Milyen lehetőségei vannak? Mennyit mozog, mennyit és kivel beszél? Mit talál érdekesnek? Mennyire érti, amiről szó van? Mennyire van benne egy aktív folyamatban? Unatkozik? Ezt kezdhetjük a saját érzéseink elemzésével is, amikor előadáson vagy értekezleten vagyunk. (Jegyezzük le, pl.: Szomjas vagyok. Jó lenne felállni egy kicsit. Meddig beszél még, rettenetesen unalmas. Vajon hazaért már a gyerek?) Mit tehetnénk a következő órán, hogy a gyerekek jobban érezzék magukat?

Hogyan írjunk reflektív naplót? A reflektív napló a tanulás és a tanítás tervezésével, az előkészületekkel és a megvalósítással kapcsolatos tapasztalatokat és érzéseket tartalmazza. Rávilágít azokra a momentumokra, amelyek további szakmai fejlődést, tanulást tesznek szükségessé. Szubjektív jellegű, elsősorban magunknak írjuk, de tudnunk kell, hogy vannak olyan helyzetek, amikor más is megnézi, nem lehet tehát indiszkrét vagy túlzottan informális. A legsikeresebb és a legkevésbé sikerült óráink érdemlik meg a legmélyebb elemzést, hogy a siker ismételhető, a sikertelenség elkerülhető legyen. A reflexió okozhat nehézséget: gyakran nem könnyű őszintének lenni még magunkhoz sem. De őszinte szembenézés nélkül nincs szakmai fejlődés sem. Az írás kiváló módja annak, hogy összeszedjük, elemezzük és értékeljük, mi is történt valójában. Érdemes hozzászokni, hogy az óra, foglalkozás, esemény után minél hamarabb nekiálljunk. Ne sokat gondolkodjunk, csak írjuk, ami eszünkbe jut, kiemelve néhány fontos pontot. Amint leírtuk az eseményt, máris tanulhatunk belőle. „Keveset és gyakran”, ez jó irányelv lehet. A szokás kialakításához valami rendszerességet kell bevezetni, például egy kiválasztott tanulócsoportban tartott foglalkozások vagy két tanulócsoport foglalkozásainak összehasonlítása lehet a vezérfonal. Írhatunk szabadon, nem kell tudományosnak lenni, de a művelt köznyelvi szint alá menni nem tanácsos, és semmiképp ne tartalmazzon a napló személyeskedő megjegyzéseket sem tanulókról, sem felnőttekről. A siránkozást is el kell kerülni. Rajzokkal, képekkel, táblázatokkal, hang- és videofelvételekkel is ki lehet egészíteni a naplót, ezek azonban nem lehetnek öncélúak, és az sem jó, ha kiválóságunk igazolására szolgálnak. A reflexiós napló minden eleme álljon szakmai fejlődésünk szolgálatában! Az olyan bejegyzés, amely pusztán leír valamilyen eseményt (azt, ami történt), nem ér semmit. Elemzést is kell tartalmaznia, vagyis azt, hogyan történt és miért, mennyire volt hatékony és mi következik ebből. Segíthetnek például a következő kérdések: Mi történt? Mit láttam/hallottam/tapasztaltam? Egyszerű, ítéletmentes beszámoló legyen. Hogy éreztem magam? Milyen hatással járt, amit tettem/nem tettem? Ezt sem kell elemezni. Mi volt abban a jó és a rossz, ami történt? Fogalmazzunk meg értékítéleteket. Mi miért történt úgy, ahogyan történt? Kérdezzünk meg másokat, olvassunk!

5


Mi következik abból, amit leírtam és elemeztem? Általános következtetés. Mit tehetek másképp? Személyes következtetés, terv.

Bizonyára annyiféle reflektív napló születik, ahányan írjuk. Reméljük, hogy mindannyian tanulunk is a sajátunkból. A reflektív naplóról való reflektív gondolkodás fejleszti a reflektív napló írására való képességünket.

Felhasznált irodalom

The reflective teacher in: Peter Scales: Teacing in the Lifelong Learning Sector. Open University Press, New York, 2008. (19-37. p.)

További szakirodalom

Szivák Judit: A reflektív gondolkodás fejlesztése, Géniusz könyvek, Budapest, 2010 John Dewey: How we Think, Courier Dover Publications, 1997. Donald A. Schön: The Reflective Practitioner: How Professionals Think in Action. Basic books, USA, 1983. Graham Gibs: Learning by Doing: A Guide to Teaching and Learning Methods. 1988.

6


Szaktanácsadói önértékelés és önreflexió Ez a dokumentum a szaktanácsadó szakmai fejlődését segíti elő, szempontokat ad munkájának értékelésére, és egyben rávilágít a rendszeres visszajelzés szükségességére.

A pedagógusoktól elvárt, hogy időszakonként reflektáljanak munkájukra. A pedagógust támogató szaktanácsadótól is elvárható, hogy időszakonként önértékelést végezzen, tekintsen vissza tevékenységeire, és fogalmazza meg önmaga számára a fejlődés lehetőségeit és irányait. Érdemes félévente/évente önértékelést végeznie, akár a régebbi önértékeléseket összehasonlítania egymással. Ez a dokumentum ebben nyújt segítséget a szaktanácsadónak.

Szaktanácsadói jellemzőim, képességeim megítélése Három fokú skálán becsülje meg, hogy mennyire jellemzők Önre az alábbi szaktanácsadói kom petenciák. Teljes mértékben jellemző

Önismeret Ismerem személyiségem jellemzőit, összetevőit, határaimat és lehetőségeimet. Tisztában vagyok viselkedésem mozgatórugóival, hátterével, motívumrendszerével. Helyesen ítélem meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepemet, hatásomat. Felismerem saját és mások érzelmeit. Képes vagyok kontrollálni a viselkedésemet. Ismerem az önismeret fejlesztésének módszereit, lehetőségeit. Ismerek önreflektivitást és önértékelést segítő módszereket. Igénylem mások visszajelzéseit a munkámmal, személyemmel kapcsolatban. Jól tűröm a bizonytalanságot.

7

Jellemző

Kevéssé jellemző


Önfejlesztés

Teljes mértékben jellemző

Jellemző

Kevéssé jellemző


Jellemző

Kevéssé jellemző


Jellemző

Kevéssé jellemző

Fontos számomra önismeretem és szakmai – szaktanácsadói – fejlődésem. Szaktanácsadói gyakorlatomat reflektív módon elemzem és értékelem. Hosszú-, közép és rövid távon megtervezem szakmai – szaktanácsadói – fejlődésem állomásait. Szakirodalmi forrásokból tanulok. Beépítem a tudásomba azokat az innovatív kezdeményezéseket, amelyekkel munkám során találkozom.

Szaktanácsadói ismeretek, képességek Tudom, hogy mi a különbség a mentorálás, a tutorálás és a szaktanácsadás között. Rendelkezem a szaktanácsadással összefüggő pedagógiai és szociálpszichológiai ismeretekkel. A szaktanácsadással összefüggő pedagógiai és szociálpszichológiai ismereteimet tudom a gyakorlatban alkalmazni. Ismerem a személyközpontú segítő beavatkozás célját, sajátosságait. Munkámhoz IKT eszközöket használok. Szakmai publikációkhoz, szakmai kapcsolatok építéséhez használom a Web 2.0 legfontosabb eszközeit. A rendelkezésemre álló idővel tudatosan gazdálkodok.

Együttműködés a pedagógussal Bizalommal teli légkört tudok teremteni. Felismerem a szituációban fellépő ellenállás különböző formáit, és ehhez igazodva irányítom a folyamatot. Ahhoz segítem hozzá a pedagógust, hogy saját maga tárja fel a számára adekvát fejlődési lehetőségeket, és maga tervezze meg a számára adekvát fejlődési utat. A támogatott pedagógus személyiségéhez, céljaihoz és feladataihoz illeszkedő támogatási és önfejlesztési módszereket választok. Feladatomnak tekintem, hogy segítsem a pedagógus döntéshozatalát. Arra törekszem, hogy ne adjak kész válaszokat a pedagógus problémáira.

8


Problémamegoldás


Jellemző

Kevéssé jellemző


Jellemző

Kevéssé jellemző

Átlátom az ok-okozat közötti összefüggéseket, jó az elemző képességem. Rugalmasan váltok nézőpontot és szempontot, mások helyzetét könnyen megértem. Az érzelmek mögött meghúzódó szükségleteket, érdekeket felismerem, képes vagyok támogatni a pedagógust ezek feltárásában. A problémákat és a kihívásokat fejlődési lehetőségnek tekintem.

Kommunikáció Jól ismerem a kommunikáció elméletét, a meggyőző kommunikáció összetevőit. Értő figyelemmel, aktív hallgatással veszek részt a pedagógussal folytatott beszélgetésben. A pedagógusnak adott visszajelzéseim megfigyelésre, tényekre, adatokra épülnek, konkrétak. A helyzethez igazodó kérdezéstechnikával irányítom a beszélgetést. Parafrázisok megfogalmazásával, összegző visszajelzésekkel segítem a „belső munkát”. Ismerem a védekező/elhárító mechanizmusok működését. Felismerem és figyelembe veszem a metakommunikációs jeleket.

Vegye számba szaktanácsadói munkájának legsikeresebb és legkevésbé sikeres elemeit az eddig végzett szaktanácsadói látogatásai alapján. Nevezzen meg három olyan dolgot, ami Ön szerint a legjobban sikerült az eddigi látogatásai során, és keresse meg a siker okait. A szaktanácsadói munkám legsikeresebb elemei

Mi jelezte a sikert?

1.

2.

3.

9

Mi volt a siker oka?

A pedagógus és a szaktanácsadó reflektív gyakorlata Nevezzen meg három olyan dolgot, amivel a legkevésbé volt megelégedve, és keresse az okokat, azokat az elemeket, amelyeket legközelebb másként csinálna. Amivel a saját munkámban nem voltam megelégedve

Mi váltotta ki Önben ezt az érzést/gondolatot?

Mi az, amit legközelebb másként kellene csinálnia?

1.

2.

3.

Az önértékelő kérdőív kitöltése után válassza ki azt a kompetenciaterületet, amelyen fejlődési lehetőséget lát önmaga számára.

A választott kompetenciaterület:

Önismeret Önfejlesztés Szaktanácsadói ismeretek, képességek Együttműködés a pedagógussal Problémamegoldás Kommunikáció

Fogalmazza meg, hogy miért választotta ezt a területet! Jellemezze önmaga működését az adott területen! Gondoljon a kompetenciaterületen belül az alpontokra is. Miben szeretne változni, változtatni? Milyen változással lenne elégedett? Tervezze meg azt is, hogy mikorra szeretné elérni a célját, mikor fog ismét önértékelést végezni. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. A következő szaktanácsadói látogatásokra való felkészülés során mit fog tenni, milyen tevékenységeket fog elvégezni, amelyek segítik ennek a kompetenciájának a fejlődésében? Mit fog tenni a látogatások alkalmával, mit fog másképpen csinálni, elkezdeni a fejlődés érdekében? .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

10

A pedagógus és a szaktanácsadó reflektív gyakorlata .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

Az Ön által meghatározott látogatásszám/időintervallum elteltével fogalmazza meg reflexióit. Foglalja össze, hogyan fejlődött Ön, a kompetenciái a látogatások folyamatában? Milyen területeken érez fejlődést? .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. Milyen további fejlődési lehetőséget lát önmaga számára? Mit fog tenni ennek érdekében a későbbiekben? .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

Vegye számba, melyek voltak szaktanácsadói munkájának legsikeresebb és legkevésbé sikeres elemei az értékelt időszakban. Fogalmazzon meg három olyan dolgot önmaga számára, ami Ön szerint a legjobban sikerült a látogatások során, és keresse meg a siker okait. A szaktanácsadói munkám legsikeresebb elemei

Mi jelezte a sikert?

1.

2.

3.

11

Mi volt a siker oka?

A pedagógus és a szaktanácsadó reflektív gyakorlata Fogalmazzon meg három olyan dolgot, amivel a legkevésbé volt megelégedve, és keresse az okokat, azokat az elemeket, amelyeket legközelebb másként csinálna. Amivel a saját munkámban nem voltam megelégedve

Mi váltotta ki Önben ezt az érzést/gondolatot?

Mi az, amit legközelebb másként kellene csinálnia?

1.

2.

3.

Időszakonként végezze el önértékelését, és ha fejlődést tapasztal szaktanácsadói kompetenciáiban, nyugtázza elégedettséggel. Választhat magának új fejlesztendő területet, új célokat a folyamatos tanulása és önfejlesztése érdekében.

12

Továbbképzések

Új pedagógus-továbbképzések 3

A továbbképzések hasznosulásának és multiplikációjának támogató rendszere

5

A szaktanácsadók folyamatos szakmai fejlődésének támogató rendszere

9

Továbbképzések

Új pedagógus-továbbképzések Ez a rész röviden bemutatja az új pedagógus továbbképzések kínálatát, arról informálja a szaktanácsadót, milyen képzéseket ajánlhat a pedagógusnak.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben a TÁMOP 3.1.5./12-2012-0001 Pedagógusképzés támogatása projekt keretében közel 50 új pedagógus-továbbképzés született. A képzések újszerű vonása, hogy legalább három érvényesül bennük az alábbi jellemzőkből: építenek a résztvevők előzetes tudására; folyamatba ágyazottak (menet közben mód van a tanultak kipróbálására); blended (kevert) formájúak (részben távoktatásosak, de mindenképp van online támogató környezetük; belső modulárisak (választható útvonalat tartalmaznak oktatási szint vagy érdeklődés szerint); modulárisak (több egymásra épülő, de részben szabadon választható 30 órás modulból állnak); követő támogatást tartalmaznak (a tanultak alkalmazását, a szakmai hálózat kialakulását támogató online környezetben legalább egy hónapig még kommunikálhatnak a résztvevők és a képző); az egész tantestületnek vagy a nevelőtestület nagyobb csoportjának helyben is megszervezhetők. A képzések listája és részletes ismertetői megtalálhatók az OFI honlapján, a „Pedagógusoknak1” menüpontban. 1. Szakmai megújító képzés általános iskolában tanító magyar szakos tanárok számára 2. Szakmai megújító képzés középiskolában tanító magyar szakos tanárok számára 3. Szakmai megújító képzés középiskolában tanító történelem szakos tanárok számára 4. Szakmai megújító képzés általános iskolában tanító történelem szakos tanárok számára 5. Szakmai megújító képzés vizuális kultúrát tanító általános és középiskolai tanárok számára 6. Szakmai megújító képzés általános és középiskolában tanító ének-zene szakos tanárok számára 7. S zakmai megújító továbbképzés általános és középiskolai matematikatanároknak pénzügyi-gazdasági ismeretek fókusszal 8. Szakmai megújító képzés általános és középiskolában tanító fizika szakos tanárok számára 9. Szakmai megújító képzés általános és középiskolában tanító kémia szakos tanárok számára 10. Szakmai megújító képzés általános és középiskolában tanító biológia szakos tanárok számára 11. S zakmai megújító képzés általános és középiskolában életvitel tantárgyat tanító pedagógusoknak 12. Informatika szakmai megújító továbbképzés általános iskolai tanároknak 13. Középiskolában informatikát tanító tanárok felkészítése az IKT koordinátori szerepre 14. Új elvárások az óvodavezetőkkel szemben – Továbbképzés óvodavezetőknek

1

http://www.ofi.hu/node/172249

3

Továbbképzések

15. Új elvárások az intézményvezetőkkel szemben – Továbbképzés iskolavezetőknek 16. I ntézményi innováció, szervezetfejlesztés, változáskezelés, személyiség- és készségfejlesztés – Továbbképzés óvodavezetőknek 17. I ntézményi innováció, szervezetfejlesztés, változáskezelés, személyiség- és készségfejlesztés – Továbbképzés iskolavezetőknek 18. Intézményen belüli és intézmények közötti tudásmenedzsment - Továbbképzés óvodavezetőknek 19. Intézményen belüli és intézmények közötti tudásmenedzsment – Továbbképzés iskolavezetőknek 20. Óvodapedagógusok szakmai megújító továbbképzése 21. Alsó tagozatos szakmai megújító továbbképzés 22. SAKKHATÁS Játékkal, sakkal, logikusan - A Sakk-logika nevelés és oktatás a gyakorlatban 23. Felkészítés a szakiskolai közismereti program tanítására 24. Komplex egészségnevelési tanfolyam óvodapedagógusok és tanítók számára 25. A közösségi szolgálat élményszerű megvalósítása a középiskolában 26. A reflektív pedagógusszerep és az aktív tanulás gyakorlata 27. A felnőttoktatás módszertana 28. Felkészítés a Köznevelési Hídprogramokban történő oktató-nevelő munkára 29. Komplex egészségnevelési tanfolyam általános iskolai tanárok számára 30. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 31. Erkölcstan képzés általános iskolai tanítók számára 32. Etikus vállalkozói ismeretek (középiskola) 33. A tanulás tanítása általános iskolában 34. A tanulás tanítása a középiskolában 35. A kortárs gyermekirodalom megjelenése az alsó tagozatos oktató-nevelő munkában 36. A tanulók szövegértési képességének fejlesztése az alsó tagozaton 37. A szövegértési képességek fejlesztésének lehetőségei az általános iskola felső tagozatán 38. Konfliktuskezelés elmélete és gyakorlata köznevelési intézményekben 39. Generációk közötti kommunikáció a XXI. század iskolájában 40. Stressz, kiégés a pedagóguspályán - megküzdési stratégiák 41. A módszertani eszköztár bővítése. Aktív tanulás haladóknak 42. Jogtudatosság az iskolában és az online térben 43. A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének támogatása 44. A fejlesztő értékelés gyakorlata 45. Médiatudatosság fejlesztése az iskolában

4

Továbbképzések

A továbbképzések hasznosulásának és multiplikációjának támogató rendszere Ez a rész összefoglalja a továbbképzések hasznosulásának lehetséges módjait és szintjeit kiemelve a szaktanácsadók szerepét.

Ez a táblázat (1. sz.) azt mutatja be, milyen tényezők állnak rendelkezésre és melyeket kell biztosítani ahhoz, hogy a pedagógus-továbbképzések a korábbiaknál nagyobb hatással legyenek a pedagógiai munkára. A szaktanácsadóknak ismerniük kell a képzési kínálatot, és segíteniük kell a szükségletekhez illeszkedő fejlődési mód, például a képzés kiválasztásában. Ezen túl a mátrix kiemelt pontjain tudnak hozzájárulni a továbbképzéseken tanultak alkalmazásához és megosztásához. Regionális és országos szinten pedig azt jelezhetik, ha valamilyen képzés hiányzik a kínálatból. Ahhoz, hogy a szaktanácsadók hatékonyan támogathassák a pedagógusok szakmai fejlődését, kínálaton túl ismerniük kell a képzések újszerű elemeit is. Blended képzés: Kevert, azaz jelenléti (kontaktórás), illetve távoktatásos környezetben megvalósuló képzés. Általában két jelenléti nap között helyezkedik el a jellemzően 15 órás távoktatásos szakasz. Hozzájárul a pedagógusok informatikai kompetenciájának fejlődéséhez, mintát ad az IKT-eszközök tanulási célú alkalmazására, és csökkenti a képzési költségeket, valamint a munkából való távollét idejét. Digitális platform, Moodle: A Moodle az egyik legismertebb online tanulási környezet. Az OFI ezt a környezetet minden képzés kiszolgálására felkészítette, vagyis minden képzés önálló „kurzusként” működik akkor is, ha egyébként teljes egészében kontaktórás. Ilyenkor a résztvevők egymás közötti és a felkészítővel/képzővel folytatott kommunikációját támogatja, valamint azt a legalább egy hónapos követő támogatást teszi lehetővé, ami minden új képzés közös sajátossága. Itt kell elérhetővé tenni minden segédanyagot is. Folyamatba ágyazott képzés: A pedagógus-továbbképzésekbe általában egy 2-4 hetes vagy ennél is hosszabb kipróbálási szakasz van beillesztve (esetleg több is). Ennek során a résztvevők a gyakorlatban próbálják ki a tanult módszereket, eljárásokat, s közben lehetőségük van egymással és a képzővel is konzultálni (online formában). Ebben a szakaszban általában valamilyen feladatot kell a képzés résztvevőinek párban, kiscsoportban kooperálva megoldaniuk. A kipróbálási szakaszt optimális esetben megelőzi és követi is egy-egy jelenléti képzési szakasz. Horizontális szakmai együttműködés intézményen belül és intézmények között, hálózati tanulás: A pedagógusok egymástól való tanulásának optimális módja az intézményben és azon kívül is. A TÁMOP 3.1.5./12 keretében fejlesztett továbbképzések egyik célja az, hogy megismertessék és népszerűsítsék ennek a szakmai kommunikációnak a módjait és kultúráját. A szakmai együttműködésben résztvevők a képzést követően a szerzett új tudást megosztják intézményükön belül és/vagy más intézményekkel, esetleg a gyakorlati alkalmazásban is együttműködnek. Az együttműködés szorgalmazásában, megvalósításában nagy szerepe lehet a szaktanácsadóknak is. Követő támogatás: A TÁMOP 3.1.5./12-2012-0001 kiemelt projekt keretében, az OFI által akkreditálásra benyújtott képzések mindegyike tartalmazza. A felkészítőknek legalább egy hónapon

5

Továbbképzések keresztül követő támogatást kell nyújtaniuk a felkészítésen tanultak mélyebb megértéséhez és alkalmazásához. Ez a támogatás az OFI által az indító rendelkezésére bocsátott online felületen, Moodle környezetben történik. Lényegében abból áll, hogy a fórumon nyíltan, vagy személyesen a felkészítőnek, de a Moodle környezetben feltett kérdésekre kell válaszolni, és ösztönözni kell a résztvevők egymástól való tanulását, hálózati együttműködését. Szakmai megújító képzés: Olyan tantárgyi és módszertani képzés, amely az új szaktudományos eredményeket is beépítve segít a már 7 éve pályán lévő vagy megújító képzésben 10 éve nem részesült pedagógusok szakmai szinten tartásában, fejlődésében. Megújító képzésre akkor is szükség van, ha a köznevelésben jelentős tartalmi és/vagy módszertani változások mennek végbe. Moduláris képzés: Olyan képzési szerkezet, amelyben egyes képzési részek (modulok, tematikai egységek) választhatók, illetve kiválthatók.

6

7 –

Tudásmegosztás, amelyet az intézményvezető és a szaktanácsadó is támogat. Műhelyek, óralátogatás.

Tudásmegosztás, amelyet az intézményvezető és a szaktanácsadó is támogat. Műhelyek, óralátogatás.

Alkalmazás, amelyet a fenntartó elvár, támogat és ellenőriz, a szaktanácsadó segít.

Alkalmazás, amelyet az intézményvezető elvár, támogat és ellenőriz, a (mentor) szaktanácsadó segít.

Az intézményben

A pedagógiai szolgáltatásokért felelős intézmény által biztosított honlap, amely fórumot biztosít az azonos képzésen résztvevő intézményvezetők számára. Szakirodalmi ajánlók, képzési kínálat, információk. Visszajelzések alapján minősített képzések. (nyilvánosság)

A pedagógiai szolgáltatásokért felelős intézmény által fenntartott honlap, amely fórumot biztosít az azonos képzésen résztvevő pedagógusok számára. Szakirodalmi ajánlók, képzési kínálat, információk. Visszajelzések alapján minősített képzések. (nyilvánosság)

A rendszer szintjén

–

Szaktanácsadás. Nyilvános, minősített képzési választék, kommunikáció, információ

Mint a pedagógusok esetében A már intézményesült jó gyakorlat megosztása más intézményekkel, kölcsönösségi alapon. Tanuló hálózat, műhelyek, foglalkozáslátogatások.

Mint a pedagógusok esetében A már intézményesült jó gyakorlat megosztása más intézményekkel, kölcsönösségi alapon. Tanuló hálózat, műhelyek, foglalkozáslátogatások.

Peer-learning tudásmegosztás, coaching, intézménylátogatás. Tanuló hálózat, műhelyek, foglalkozáslátogatások.

A már intézményesült jó gyakorlat megosztása más intézményekkel, kölcsönösségi alapon. Tanuló hálózat, műhelyek, foglalkozáslátogatások.

Intézmények között

1. sz. táblázat: A támogatások mátrixa a szaktanácsadó szerepének kiemelésével

–

Köznevelési rendszer –

A képző által biztosított mentorálás (követő támogatás), kommunikáció a képzővel és olyan iskolákkal, akik szintén részt vettek a képzésen.

–

Közeli, rokon iskolák köre

A képző által biztosított mentorálás, kommunikáció, együttműködés a képzés után a képzővel és a többi résztvevővel.

A képző által biztosított mentorálás, kommunikáció a képzővel.

Blended, folyamatba ágyazott, moduláris és követő támogatást tartalmazó képzések biztosítása.

Intézményvezető / team

A képző által biztosított mentorálás, kommunikáció, együttműködés a képzés után a képzővel és a többi résztvevővel.

Képzéshez kapcsolódva (indító)

A továbbképzések hasznosulásának és multiplikációjának rendszere

A tantestület Nevelőtestületi, helyben tartott, „kihelyezett” képzés. (Munkaközösség, fókuszcsoport vagy teljes testület)

Blended, folyamatba ágyazott, modulásris és követő támogatást tartalmazó képzések biztosítása.

Képzésbe ágyazva (alapító)

Az egyes pedagógus

A támogatás célcsoportja

Továbbképzések

Továbbképzések

A szaktanácsadók folyamatos szakmai fejlődésének támogató rendszere Ez a rész bemutatja a szaktanácsadót körülvevő szakmai kapcsolati hálót és röviden ismerteti annak elemeit.

A szaktanácsadói rendszer értelmes, intelligens működésének záloga a szaktanácsadók folyamatos szakmai fejlődése. A szaktanácsadói rendszer támogatásának elméleti hátterét a tanuláselméletekben a tanulás II. módjaként emlegetett (Gibbons et al, 1997) a tudás létrehozásának közösségi formáját. A tudás már nem egyéni, önálló tevékenység, hanem több szereplő, szervezet együttműködését feltételezi. A szaktanácsadói rendszer működtetésének célja, hogy a hierarchikus felépítésből adódó irányítási struktúra kiegészüljön egy széleskörű, hierarchia-független szakmai kapcsolati hálóval.

A szaktanácsadók folyamatos szakmai fejlődését támogató rendszer olyan elemekből kell, hogy álljon, amelyek egyrészt hozzásegítik a pedagógusokat ahhoz, hogy szakmai pályafutásuk sikeresebb, eredményesebb legyen, másrészt fejlesztik az egész életen át tartó tanulásra való képességüket, ösztönzik az erre való hajlandóságukat. A támogató rendszer működtetése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a szaktanácsadók munkájának minősége egyéni, intézményi és rendszer szinten is várhatóan javuljon. A rendszer segíti a szaktanácsadót, hogy minél pontosabban felismerje és megfogalmazza saját szakmai fejlődéséhez kapcsolódó szükségleteit.

A szaktanácsadó folyamatos szakmai fejlődését támogató rendszer legfontosabb elemei:

öntevékeny tanulás: aktív felelősségvállalás szaktanácsadói kompetenciáinak fejlődéséért, tudományos reflexióra való törekvés; gyakorlatközösség: egyenrangú, általában nem egy munkahelyen dolgozó szaktanácsadók, vagy több intézmény közötti tudástranszfer; tudásmegosztás: az egész életen át tartó tanulás folyamatában / folyamatban; tutori támogatás: a szaktanácsadók adott témára szerveződött szakmai műhelyként való együttműködése; szervezett tanulás: a szaktanácsadók számára szervezett tematikus továbbképzéseken való részvétel.

1. ábra: Szakmai kapcsolati háló

9

Továbbképzések A korábban említett közösségi tudáslétrehozás alapján a szakmai fejlődést segítő kapcsolati háló működését az adott szinten érintett oktatáspolitikai irányítás szereplői úgy tudják segíteni, hogy támogatják az érintettek közötti szakmai kapcsolatok kialakulásához szükséges infrastrukturális és szakmai csatornák kiépítését, valamint aktív személyes részvétellel segítik a hálózati tanulást. Ehhez nélkülözhetetlen a rendszeres találkozási alkalmak biztosítása, a szakmai kapcsolati háló építési kultúrájának megteremtése. Az egyéni, speciális tudás megosztása ennek éppúgy szerves része, mint a továbbképzéseken vagy konferencián hallottak disszeminációja. Kerete lehet egy közös projekt, online szakmai fórum vagy levelezőlista. A folyamatos szakmai fejlődéshez nélkülözhetetlen a szaktanácsadó reflektív magatartása, kreativitása és kíváncsisága. Az önfejlesztés módszerei lehetnek a reflexió, gyakorlás és továbbfejlesztés, szakirodalom követése, szakmai publikáció, kutatás, kísérlet, azaz új ötletek kipróbálása és kockázatvállalás.

Az öntevékeny tanulás folyamatát, célját és jellégét tekintve is oldottabb, kevésbé kötött, viszont képes változásokat előidézni a szaktanácsadók attitűdjében. A résztvevők motivációját belső meggyőződés adja, az a szakmai elköteleződés, amely a praxis folyamatos felülvizsgálatában és javításában rejlik. A gyakorlatközösség egymás kölcsönös fejlesztését és a bevált, jó gyakorlatok rendszeres, előre tervezett formában történő megosztását jelenti. A pedagógusok jó gyakorlatainak tematizálása, összegyűjtése és közzététele, valamint ennek a keretei között egy szisztematikus elméleti reflexió vezetése arról, mit jelent a jó gyakorlat, és hogyan terjed a szervezeten belül alapvető eleme a horizontális tanulásnak. A jó gyakorlatok időbeli fejlődés eredményeképpen jönnek létre, vagyis az az állapot, amelyben ismertetik, már kevéssé hasonlít ahhoz, ami a kialakulás kezdetét jellemezte, és ami majd az átvevőre is jellemző lehet a kiindulási állapotban. Az idődimenzió kiemelése nélkül nem lehet bemutatni és megismertetni a jó gyakorlatot. Ebből az is következik, hogy a jó gyakorlat leírásának része kell, hogy legyen időbeli fejlődésének bemutatása. Érdemes elemezni egyrészt azt, hogy a pedagógusok hogyan tanulnak egymástól, különös figyelmet szentelve az időtényezőnek, valamint azt, hogy a terjedésnek vagy átvételnek milyen segítő és gátló tényezői vannak, valamint azt is, hogy a minőséget hogyan lehet hosszú távon biztosítani (fenntarthatóság). A tudásmegosztás formája lehet a nevelőtestületi szakmai nap tervezése, megtartása; műhelymunka, belső képzések szervezése; konkrét témára vonatkozó szakmai megbeszélés; közös projektek tervezése és megvalósítása. A szaktanácsadói tapasztalatok megosztása történhet személyes találkozók során, illetve az erre a célra kialakított virtuális felületen is. A tutori támogatás során egyéni, személyre szabott támogatást kapnak a szaktanácsadók egy olyan szakembertől, aki az adott témában rendelkezik többlettudással, jártassággal, és ennek elsajátításában is segítséget nyújt. A szervezett tanulás magába foglalja a konferenciákon való részvételt, illetve az ott hallottak gyakorlati hasznosítását, az új ismereteket tartalmazó vagy meglévő ismeretek elmélyítésére szolgáló képzéseket, valamint a műhelymunkákat is.


ibbons, M., Limoges, C., Nowotny, H.(1997): The New Production of Knowledge: The DynaG mics of Science and Research in Contemporary Societies

10

Továbbképzések

Jegyzetek Tapasztalataim az öntevékeny tanulás területén: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

Szakmai terveim az öntevékeny tanulás területén: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

11

Továbbképzések

Jegyzetek Tapasztalataim a gyakorlatközösség területén: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

Szakmai terveim a gyakorlatközösség területén: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

13

Továbbképzések

Jegyzetek Tapasztalataim a tudásmegosztás területén: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

Szakmai terveim a tudásmegosztás területén: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

15

Továbbképzések

Jegyzetek Tapasztalataim a tutori támogatás területén: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

Szakmai terveim a tutori támogatás területén: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

17

Továbbképzések

Jegyzetek Tapasztalataim a szervezett tanulás területén: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

Szakmai terveim a szervezett tanulás területén: .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

19

Fogalomtár

Fogalomtár

A pedagógusok támogató rendszeréhez kapcsolódó fogalmak és szerepek Ez a rész a projekt idején, a fejlesztés során használt fogalmakból mutatja be a legalapvetőbbeket, röviden.

A Pedagógusképzés támogatása ( TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001) kiemelt projekt megvalósítása során a közreműködők többször szembesültek azzal, hogy a szakmai közvélemény, a vonatkozó jogszabályok, de még a projektben együtt dolgozó szakemberek körében sem egységes bizonyos fogalmak használata és értelmezése. Mind az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben a projekt megvalósításán dolgozó szakemberekben, mind a konzorciumi partnerekben megfogalmazódott az igény egy közös fogalomtár kialakítására. Az elképzelést az OFI-nak a TÁMOP 3.1.5 projektben részt vevő munkatársai váltották valóra. A fogalomtár összeállításában és a meghatározások megfogalmazásában az 1. alprojekt koordinálásával mindhárom alprojekt szakemberei részt vettek.

A fogalomtár készítésének célja A fogalomtár elkészítésének elsődleges célja az volt, hogy minden – a pedagógusok szakmai támogatásához kapcsolódó fejlesztésekben érintett – szereplő a fogalmakat egységesen értelmezze és használja. További cél, hogy a projekt megvalósítása során a szaktanácsadók, a szakértők és a tanácsadásban, értékelésben érintett pedagógusok fogalomértelmezése és -használata azonos keretben történjék.

A fogalomtár használói köre fogalomtár elsődleges (közvetlen) célcsoportja a TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektet megvalósíA tó konzorciumban dolgozó fejlesztők. További (közvetett) célcsoportok a projektben képzésen részt vevő, illetve dolgozó szaktanácsadók, szakértők, tanfelügyelők, illetve az általuk meglátogatott pedagógusok. A célcsoport harmadik körét a szakmai szolgltatásban érintett szakemberek, az OFI és az EMMI munkatársai alkotják.

3

Fogalomtár

A fogalomtár használata A dokumentum tartalmazza a pedagógusok szakmai támogatásához kapcsolódó – a fejlesztési folyamat során felmerült és használt – fogalmak korszerű pedagógiai szakirodalomra, iskolafejlesztési tapasztalatokra épülő meghatározását. A megértést (azonos értelmezést) több esetben magyarázatok, illetve példák segítik (dőlt betűkkel szedve). A fogalmak szoros ABC sorrendben jelennek meg, az összetartozó fogalmak közötti kapcsolódásokat  jelöli. Ez, az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézetben fejlesztett, és az Oktatási Hivatal által jegyzett Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez c. dokumentumban lévő fogalomtár kölcsönösen kiegészítik egymást. Ez a fogalomtár nem tartalmaz a pedagógusok szakmai támogatásával kapcsolatos minden fogalmat. A használata során szerzett tapasztalatok alapján bővíthető, kiegészíthető, pontosítható a fogalmak köre és tartalma – a felhasználói kör szakmai igényei szerint.

Jegyzeteim .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................................................

4

Fogalomtár Adaptivitás A körülményekhez való alkalmazkodás, az erre való képesség. Pedagógiai értelemben egyrészt a tanuló egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodó differenciált pedagógia, másrészt a környezet, a társadalom változásaira reagáló, azokkal reflektív kölcsönhatásban álló folyamat. (Nádasi 2010)

Alapképzés Az alapképzés (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA: Bachelor of Arts, BSc: Bachelor of Sciences) az általános ismeretek, készségek, képességek elsajátítását, valamint a munkába álláshoz szükséges szakmai gyakorlatot biztosítja. A szakmai specializálódásra a mesterszakokon van lehetőség. Egyedi csoportot alkotnak az ún. osztatlan mesterképzések, amelyeken gyakorlatilag összeolvad az alap- és a mesterképzés. A felsőoktatás részét képezi a felsőoktatási szakképzés is: az ilyen képzési formában megkezdett tanulmányok beszámíthatók az alapképzésbe.  Blended képzés;  Felnőttképzés;  Folyamatba ágyazott képzés;  Képzés;  Képzési modul;  Továbbképzés (Kapcsolódó rendelet: 2011. évi CCIV. törvény)

Általános pedagógiai módszertan Olyan pedagógiai módszerek, eljárások közös neve, amelyek nem kötődnek tantárgyakhoz. Pl. fejlesztő értékelés, kooperatív tanulás, személyre szabott tanulás, projektpedagógia.

Attitűd Tartós beállítódás, értékelő viszonyulás valamilyen tárgy, személy vagy gondolat irányában; a kompetencia egyik komponense (Halász, Hunyadi és Marton, 1979. 49. o. nyomán).

Blended képzés Kevert, azaz jelenléti (kontaktórás), illetve távoktatásos környezetben megvalósuló képzés, amely aktív részvételre, együttműködésre és kommunikációra épül. A visszacsatolás, a kimeneti követelmények teljesítése is történhet távoktatási környezetben.  Alapképzés;  Felnőttképzés;  Folyamatba ágyazott képzés;  Képzés;  Képzési modul;  Továbbképzés

Cél Egy jövőbeni, kívánatos állapot, amelynek érdekében egy egyén vagy egy szervezet hosszabb időn keresztül tervezett, irányított és ellenőrzött közös erőfeszítéseket tesz.

Célmeghatározás A tervezésnek az a lépése, amikor egy egyén, csoport vagy szervezet tagjai közösen megfogalmazzák egy tevékenység vagy folyamat kívánatos eredményét.

Coaching Együttműködésre épülő, jövőorientált, megoldás- és eredményközpontú, szisztematikus folyamat, amelynek célja az önirányító tanulás, a teljesítmény, az életminőség, és ezáltal a szakmai fejlődés elősegítése. Megfelelő keret arra, hogy a kliens rendezze gondolatait, konkretizálja céljait, számba vegye erőforrásait, és megtervezze a következő lépést.

Diagnózis Egy értékelési folyamat eredményeként felállított helyzetkép (személyről, szervezetről, problémáról).

5

Fogalomtár Diagnosztikus értékelés A tanuló(csoport) következő tanulási szakasz szempontjából lényeges jellemzőinek felmérése. A mérés kognitív, affektív és pszichomotoros területekre is kiterjedhet. Célja, hogy a pedagógus a szükségleteknek megfelelően alakítsa a tanulási folyamatot, növelve ezzel annak hatékonyságát (Vidákovich 1990).

Disszemináció Az eredmények, az információk tervszerű megosztása, terjesztése. Többnyire projekt- és kutatási eredményekkel kapcsolatban használatos.

E-learning Az IKT eszközök használatára építő oktatási forma, amely legtöbbször digitális, illetve online tanulási környezetben valósul meg, személyes jelenlétet nem igényel.  Tutor;  Konzulens

Enkulturáció Fejlődési folyamat, amelynek során az ember fokozatosan részévé válik az őt körülvevő kultúrának (Gombocz–Trencsényi 2007). Az enkulturáció kultúrantropológiai fogalom, amelyet a neveléstudomány is használ. Megalkotója az amerikai M. H. Herskovits (1947), a magyar szakirodalomba német közvetítéssel került. Azt a folyamatot jelenti, amelyben az idősebbek, illetve – kortárs újraértelmezésben – a társadalom egyéb szereplői (közösségek, média, intézmények stb.) biztosítják a felnövekvő individuumnak a személyes és a szociális identitást, a kultúraspecifikus normarendszerbe való beilleszkedést. A nevelés a legfontosabb eszköz ahhoz, hogy egy-egy társadalom a kultúráját az egyénben reprodukálja, és azt az egyes generációk közvetítésével továbbörökítse (Kron 1994, 47-48.). Az enkulturáció tehát az a folyamat, amelynek során az újszülött kultúrlénnyé, a kultúra hordozójává válik.

E-portfólió A portfólió készítésére alkalmas szoftver, illetve a benne tárolt tartalom.  Portfólió (Kapcsolódó rendelet: 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelete)

Eredményesség Egy folyamat eredményessége megmutatja, hogy az milyen mértékben közelítette meg a céljait. Egy személy, egy szervezet vagy egy más rendszer eredményessége a hozzá rendelt folyamatok eredményességét jelenti.  Hatékonyság

Értékelés Az a folyamat, amelyben egy személy, egy csoport vagy egy szervezet, illetve ezek egy produktumának kiválasztott jellemzőit összevetik a rá vonatkozó cél- vagy kritériumrendszerrel. Az oktatásban a tanulási folyamat aktuális állapotának vagy eredményességének, illetve produktumának megítélése. Célja szerint három alaptípust különböztetünk meg: formatív, szummatív és diagnosztikus (Scriven 1967 alapján).  Eredményesség;  Minősítés

6

Fogalomtár Facilitátor Egy csoportban zajló konkrét folyamat serkentője, előmozdítója, segítője. Feladata a csoportban rejlő energiák mozgósítása, hatékonnyá tétele, a folyamat mederben tartása a célok elérése érdekében.  Moderátor

Fejlesztő célú látogatás A tantárgygondozó szaktanácsadás jellemző formája. Meghatározott protokoll szerint zajlik, a szakmai fejlődésre fókuszál, és együttműködésre épülő, eredményközpontú, jövőorientált támogatást nyújt.  Tantárgygondozó szaktanácsadás (Kapcsolódó rendelet: 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet)

Felnőttképzés Átfogó értelemben a felnőttek intézményes tanítása, művelése, nevelése, oktatása, képzése.  Alapképzés;  Blended képzés;  Folyamatba ágyazott képzés;  Képzés;  Képzési modul;  Továbbképzés (Kapcsolódó rendelet: 2013. évi LXXVII. törvény)

Folyamatba ágyazott képzés Olyan továbbképzési forma, amelybe 2-4 hetes, vagy ennél is hosszabb kipróbálási szakasz van beillesztve. Ennek során a résztvevők kipróbálják a tanult módszereket, eljárásokat, s közben lehetőségük van egymással és a képzővel is konzultálni. Ebben a szakaszban általában valamilyen feladatot kell a képzés résztvevőinek párban vagy kis csoportban kooperálva megoldaniuk. A kipróbálási szakaszt optimális esetben megelőzi és követi egy-egy jelenléti képzési szakasz.  Alapképzés;  Blended képzés;  Felnőttképzés;  Képzés;  Képzési modul;  Továbbképzés

Folyamatos szakmai fejlődés Az egész pályán átívelő formális, nonformális és informális szakmai tanulás komplex folyamatában létrejövő, fokozatos kiteljesedés. Az EU tanárpolitikájában a pedagógusképzés és -továbbképzés helyett elterjedten használt fogalom. Tervezett, önvezérelt, egyénileg támogatott folyamatos és komplex szakmai tanulás, amelynek célja a tanári munka eredményesebbé válása a szakmai professzió kiteljesedése és egyre tudatosabbá válása által.

Formális tanulás Szervezett keretek között, iskolarendszerben folyó ismeretszerzés. Jellemzően bizonyítván�nyal, igazolással, oklevéllel zárul.

Formatív értékelés A tanulási folyamat során a tanulási folyamatra és annak eredményességére adott gyakori vis�szajelzés. Az a célja, hogy a folyamat minél sikeresebb legyen. Fejlesztő, az eredményességet javító javaslatok és a tanuló erősségeinek kiemelése jellemzik.

7

Fogalomtár Gyakornokok támogató rendszere A pályakezdő pedagógusok (gyakornokok) szervezeti szocializációját szakmailag segítő eljárások és szolgáltatások összessége. Törvényben meghatározott eleme a mentori támogatás.  Mentor;  Mentorálás (Kapcsolódó rendelet: 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelete)

Hálózati tanulás Egymással kapcsolatban álló egyéni szakembereknek vagy az általuk képviselt intézményeknek egy adott probléma megoldására irányuló, a nyilvános tudásból táplálkozó, fejlesztő tevékenysége annak érdekében, hogy a keletkező közös tudás a résztvevők szakmai tevékenységét eredményesebbé tegye.

Hatékonyság Hatékonyság alatt az elért eredmények (kibocsátás) és a befektetett erőforrások (ráfordítás) arányát értjük. Az oktatást akkor nevezhetjük hatékonynak, ha az adott kibocsátást (pl. tanulási teljesítmény) a lehető legkevesebb ráfordítással érik el, vagy adott ráfordítások mellett maximalizálják a kibocsátást (Pedagógiai Lexikon, 1997).  Eredményesség

Implementáció Bevezetés, elterjesztés, harmonizáció. Valamely kidolgozott rendszer gyakorlatba való beépítésének folyamata.

Informális tanulás Nem szervezett, többnyire spontán, egyéni indíttatású ismeretszerzés és kompetenciafejlesztés.

Inklúzió Belefoglalás; befogadás. A pedagógiában a mindenkit befogadó gyakorlatot jelenti, az integrált nevelés továbbfejlesztett formája. Alapvető jellemzője az együttnevelés tárgyi és személyi feltételeinek a megteremtése. A befogadó intézmény pedagógusai az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik (Kapcsáné 2006).

Innováció Szakmai újítás, egy új ötlet kifejlesztése és megvalósítása. A pedagógiában új folyamatok, módszerek vagy szervezeti megoldások létrehozását, bevezetését és konszolidációját jelenti annak érdekében, hogy a tanítás és a tanulás eredményesebb legyen.

Integráció Általános értelemben egységesülést, beillesztést és beilleszkedést vagy beolvasztást, hozzácsatolást, összevonást, illetve a részek egésszé válását jelenti. Pedagógiai értelemben a sajátos nevelést igénylő tanulóknak a többségi oktatási intézményekben megvalósuló nevelése, oktatása. Minőségi értelemben az integrált nevelés továbbfejlesztett formája az inklúzió. Beszélhetünk tantárgyi és szervezeti integrációról is. (Kapcsáné 2006)  Inklúzió

8

Fogalomtár Interkulturalitás A kultúrák közötti interakció, a kulturális és a társadalmi sokféleséget, különbözőségeket figyelembe vevő pedagógiai megközelítés és gyakorlat.

Interprofesszionális képzés Olyan képzési forma, amelyben több szakterület (pl. intézményfejlesztési, konfliktuskezelési, pedagógiai mérés-értékelési) képviselőjéből álló csoportban folyik a felkészülés. A képzés a csoporttagok speciális, szakterületi tudásának összeadására koncentrál. A szervezeti tanulást támogató, tematikus szaktanácsadók felkészítésében alkalmazott interprofesszionális megközelítés abból indul ki, hogy az intézményi problémákat mindig komplexen célszerű megközelíteni. E módszer egyben elősegíti az intézmény szervezeti szintű, átfogó fejlődését is.

Intézményfejlesztés (iskolafejlesztés) A közoktatási intézmények (elsősorban iskolák) működési sajátossága, amelyben az intézmény – a diákok tanulási eredményességének és a szervezet változáskezelési képességének növelése érdekében - tényekre és adatokra alapozva beavatkozik a tanulási-tanítási folyamatok szervezésébe, irányításába, és elemzi a beavatkozások hatását(Hopkins 2001 alapján).  Pedagógiai fejlesztés,  Szervezetfejlesztés

Ismeret A kompetencia egyik komponense. Az emberek tudatában létező „naiv elméletek, világkép(ek), kidolgozott, tudományos alaposságú elméleti rendszerek, modellek, sémák vagy forgatókönyvek.” Az egyén ezeken a kognitív struktúrákon keresztül értelmezi az új információkat, és ezek a struktúrák is kiegészülnek és módosulnak a tanulás által (Falus 2003, 120-125.).  Tanulás, attitűd, készség

Jó gyakorlat Az intézményi gyakorlatban és működésben tapasztalható innovatív folyamat-, módszer,- cselekvés- és eszközhasználat-együttes. Eredeti környezetében jól működik, ezért esély van arra, hogy adaptálható más környezetben is.

Képzési modul A képzési program, illetve szak önálló tananyagegysége, amely tematikailag vagy valamilyen specializáció céljából rokon ismereteket vagy több képzés, szak közös ismeretanyagát foglalja össze. A modulok lehetnek egymásra épülők, egymást helyettesítők. Lehetővé teszik a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítják az átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, az előzetes ismeretekhez való alkalmazkodást, a képzések különböző irányú specializálását.  Alapképzés;  Blended képzés;  Felnőttképzés;  Folyamatba ágyazott képzés;  Képzés;  Továbbképzés

Készség A cselekvés (és tevékenység) automatizált eleme, amely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül funkcionál. A kompetencia egyik komponense. (Nagy J. 2000)  Ismeret;  Kompetencia;  Képesség;  Attitűd

9

Fogalomtár Képesség Valamely cselekvésre, teljesítményre való alkalmasság, illetve ennek mértéke. A kompetencia egyik komponense.  Ismeret;  Készség;  Attitűd;  Kompetencia

Kéthurkos tanulás A beidegződött, megrögzött szakmai gyakorlat megkérdőjelezésén alapuló, annak megváltoztatására, eredményesebbé tételére irányuló magatartás-változtatás, amely magában foglalja a cselekedeteket meghatározó értékek felülvizsgálatát, a gyakorlat megváltoztatását és a változások hatásainak elemzését. Ezzel elősegíti a szakmai gyakorlat eredményesebbé tételét (Chris Argyris 1978).

Kompetencia Az Európai Unió értelmezéseiben, kulcskompetencia-ajánlásaiban a kompetencia egy olyan dinamikusan alakuló komplex kognitív és pszichikus struktúra, amely az ismeretek, képességek, készségek és attitűdök rendszeréből épül fel, és az egyént adott tevékenységek elvégzésére teszi képessé. „Az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lévő tudást (ismereteket, készségeket és attitűdbeli jellemzőket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk” (Halász 2006). A kompetenciák képezik a tanulók és a pedagógusok fejlesztésének és fejlődésük értékelésének az alapját.

Kompetenciaprofil A szaktanácsadói kompetenciaprofilok meghatározzák, hogy milyen ismeretek, készségek/képességek és attitűdök teszik alkalmassá a pedagógust egy-egy adott szaktanácsadói szakterületen való tevékenységre. A szaktanácsadói szolgáltatásokat igénybe vevők számára világossá teszik az elvárható szaktudás és viselkedés ismérveit. A kompetenciaprofilok az ideális szaktanácsadót írják le, így felhasználhatók a kiválasztás szempontjainak definiálásában, továbbá a szaktanácsadói minőségbiztosítási és – fejlesztési rendszer kilépítésében

Konstruktivizmus Pedagógiai nézetrendszer, amely szerint a világ megismerése, illetve a tanulás során az ember felépíti, konstruálja a valóságot, nem pedig befogadja „külső”, objektív igazságként.

Konzulens Valamely folyamat felkért vagy kijelölt szakmai segítője, akihez tanácsért, támogatásért fordulnak, akivel megbeszélik az adott témát, problémát.

Kritikus barát Segít a kihívások azonosításában és elfogadásában, a kezdeményező kedv erősítésében, és támogatást biztosít a megvalósítás során. Olyan személy, akiben megbízunk, aki megállapodás alapján provokatív kérdéseket tesz fel, más nézőpontból vizsgálja az összefüggéseket, és barátként véleményezi partnere munkáját. A pedagógiában egyrészt az elméleti kutatók munkájának támogatásában (akciókutatások), másrészt az intézményi értékelést segítő, megfelelően érzékeny eljárásokban (tanuló szervezetek), valamint a pedagógus szakmai tevékenységének, önreflexiós gyakorlatának facilitáló attitűddel történő segítésében jelenik meg (Simon 2011).

Mediációs technikák A konfliktuskezelő szakember által alkalmazott vitarendező technikák.

10

Fogalomtár Mentor Az a szakember (pedagógus), aki a kezdő, kevésbé gyakorlott, a szervezetbe hosszabb távollét (pl. GYES) után visszatérő, vagy újonnan érkező szakember ( pedagógus) számára nyújt folyamatos, egyéni támogatást. Elsősorban az intézményi- és pályaszocializáció területén, a tanulásirányítás és a tanulásszervezés hatékony megvalósításában vagy valamely új pedagógiai stratégia, módszer, eszköz alkalmazásában nyújt támogatást. (Kapcsolódó rendelet: 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet)

Mentorálás Egy tapasztalt pedagógus által a kezdő, kevésbé gyakorlott vagy a szervezetbe újonnan érkező pedagógus számára nyújtott egyéni támogatás. Fenntartható és strukturált folyamat, amelynek célja a támogatott személy szakmai kultúrába, a helyi kontextusba való beilleszkedésének az elősegítése, a tudatos szakemberré válásának a támogatása (Hobson és mtsai. 2009 nyomán).

Minősítés Olyan értékelési eljárás, amely során egy személy, szervezet működéséhez, produktumához kategóriát rendelünk.  Értékelés

Moderátor Az a csoportkommunikációban jártas személy, aki mederben tartja, felszólításokkal, kérdésekkel, útmutatással irányítja valamely csoport tanácskozását, vitáját.  Facilitátor

Multiplikáció Megsokszorozódás, tovagyűrűző hatás. Valamely stratégia, módszer, eszköz megosztása és a gyakorlatba való beépülése.

Műhely A résztvevők aktív együttműködésére, a közös problémamegoldásra és egy közös produktum létrehozására szervezett ismétlődő vagy eseti találkozó. Az adott szervezetre/témára/tevékenységre jellemző értékek, célok meghatározására, a működési folyamatok, a működési problémák feltárására, az erőforrások meghatározására és aktivizálására, új, gyakorlatias megoldások kidolgozására, a szervezeti hatékonyság növelése érdekében jön létre.

Nem formális (vagy nonformális) tanulás Nem a hagyományos oktatási és képzési rendszereken belül, de szervezett formában zajló tanulási folyamat, általában nem kötődik hozzá bizonyítvány. Lehetséges színtere a munkahely, de megvalósulhat civil társadalmi szervezetek és csoportok tevékenysége keretében is.

Nézetek „Olyan feltételezések, feltevések, amelyeket igaznak vélünk, s amelyek befolyásolják ítéleteinket, s amelyeket felhasználunk döntéseink során.” (Falus szerk. 2003, 92. o.). A pedagógusmesterség olyan lényeges, nehezen megváltoztatható komponensei, amelyek jelentős mértékben meghatározzák az ismeretszerző és a gyakorlati tevékenységet (Falus 2001 alapján).

11

Fogalomtár Oktató A felnőttképzésben vagy a szakképzésben tanító, a szakmai gyakorlatot vezető szakember (nem feltétlenül pedagógus), tanfolyami előadó. (Kapcsolódó rendelet: 2013. évi LXXVII. törvény)

Önértékelés Az aktuális (milyennek gondoljuk, tapasztaljuk magunkat), az ideális (amilyenek szeretnénk lenni), valamint az elvárt énkép (amilyenné mások szeretnék, hogy váljunk, vagy amilyenné magunk szeretnénk válni) összevetése.

Önismeret Az önismeret a belső szabályszerűségek, tendenciák, érzelmi viszonyulásmódok közvetlen tapasztalati megértése, az identitáskeresés része. Az emberben élő törekvés „önmaga integrálására, belső diszharmóniáinak feldolgozására, képességeinek kibontakoztatására” (Buda, é.n.).

Önreflexió Tudásunk és viselkedésünk aktív, kitartó vizsgálata. Segítségével a pedagógusok tudatossá teszik azt, ami öntudatlan, és elemzik viselkedésük okait (Hoekstra és Korthagen 2011 alapján). Megkülönböztetjük a gyakorlati tevékenység érdekében, a tevékenység során és az utána végzett elemző, értékelő magatartást.  Reflexió

Partnerközpontú működés Olyan szervezeti magatartás, amelyben alapvető a partnerek igényeinek való megfelelés.

Pedagógiai fejlesztés A nevelést és az oktatást érintő tervszerű beavatkozás a tanulás eredményességének növelésére.

Pedagógiai professzió A pedagóguskompetenciák által meghatározható mesterség, standardjai (→) folyamatosan alakulnak.

Pedagógusképzés A pedagógusvégzettség megszerzése céljából felsőoktatási intézmények által szervezett képzés. A 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján valósul meg. Tágabb értelemben a pedagógus folyamatos szakmai fejlődése.  Folyamatos szakmai fejlődés (Kapcsolódó rendelet: 2011. évi CCIV. törvény; 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet)

Pedagógus szakmai fejlődési terv A szaktanácsadói látogatás eredményeképpen létrejövő dokumentum, amely tartalmazza a folyamatos szakmai fejlődés következő szakaszának céljait és lépéseit. Arra készteti és abban segíti a pedagógust, hogy folyamatosan figyelje és aktualizálja szakmai fejlődésének alakulását, gondolkodjék céljairól, lehetőségeiről. (Kapcsolódó rendelet: 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelete)

12

Fogalomtár Pedagógusszerep A pedagógusstátuszhoz kapcsolódó, az elvárásoknak megfelelő, illetve azokra reagáló viselkedésmintázat. Zrinszky (1994) többféle, jellegzetes, tipikus pedagógusszerepet sorol fel: nevelő, oktató, adminisztrációs, közéleti, partneri (szülőkkel), kolléga stb. A pedagógusszerepet az egyes pedagógus, a tantestület, az oktatáskutatás és az oktatáspolitika is meghatározhatja. Koronként és pedagógiai filozófiák szerint is eltérő a tartalma.

Pedagógusok támogató rendszere Azon szolgáltatások és módszerek együttese, amelyek egymással kölcsönhatásban segítik a pedagógusok, az intézmények és az oktatási rendszer céljainak a megvalósulását. (Kapcsolódó rendelet: 2011. évi CXC. törvény; 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet)

Perszonalizáció Az egyénre jellemző személyiségtulajdonságok kialakulása. A csoportból való kiemelkedést, az egyén kibontakozását segíti elő (Nagy József 2000 alapján).  Szocializáció

Portfólió A fejlődést dokumentáló vagy egy adott állapotot tükröző dokumentumgyűjtemény, amely reprezentálja tulajdonosának szakmai kompetenciáit.  E-portfólió (Kapcsolódó rendelet: 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelete)

Reflexió Valamely személy vagy csoport viselkedésének, tevékenységeinek megfigyelésén alapuló vis�szajelzés. Segítségével a pedagógusok tudatossá teszik azt, ami öntudatlan, és elemzik viselkedésük okait (Hoekstra és Korthagen 2011).  Önreflexió

Shadowing Információszerzés valamely személy tevékenységéről úgy, hogy a megfigyelő a megfigyelt személyt – a köztük lévő megállapodás alapján – hosszabb időn keresztül árnyékként követve gyűjt adatokat (viselkedésről, tevékenységről).

Szakmai standard Egy adott szakma vagy munkakör elvárásainak a széles szakmai közvélemény által elfogadott rendszere. A folyamatos szakmai fejlődés, a képzés, a továbbképzés, az értékelés és a minősítés közös alapja.

Szakmai identitás Szakmai önazonosság. Az, ahogyan egy személy, csoport, intézmény a többi személyhez, csoporthoz, intézményhez képest, a kontextussal és a saját belső folyamataival dinamikus interakcióban meghatározza önmagát, szakmai sajátosságait.

13

Fogalomtár Személyes támogatás A pedagógus szakmai fejlődésének az egyén szükségleteihez és adottságaihoz illeszkedő, a témában és a módszerben jártas szakember által történő elősegítése.  Mentor;  Mentorálás (Kapcsolódó rendelet: 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelete)

Szervezetfejlesztés A vezetés által támogatott és irányított, de a dolgozók bevonásával megvalósuló tervszerű, irányított, hatékonyságjavító/eredményességnövelő, a szervezet egészére vagy a működés egy területére kiterjedő, a szervezeti folyamatokat érintő rendszerszerű beavatkozás.  Intézményfejlesztés;  Pedagógiai fejlesztés

Szocializáció A társadalomba való beilleszkedés egész életen át tartó folyamata, amely során az egyén megtanulja megismerni önmagát és a környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és az elvárt viselkedésmódokat (Bagdy 1986 alapján).  Perszonalizáció

Szummatív értékelés A tanulási folyamat eredményességére fókuszáló értékelés. Azt fejezi ki, hogy a tanulási folyamat egy adott pontján az elvárt vagy a kitűzött célokhoz képest hogyan teljesít a tanuló.  Értékelés

Szupervízió Egy támogató, erre felkészített szakemberrel folytatott együttgondolkodás során megvalósuló irányított, aktív tanulási folyamat. A folyamat fókuszában a résztvevő által hozott probléma és szakmai személyiségének a fejlesztése áll.  Szupervizor

Szupervizor A szupervíziót vezető szakember.  Szupervízió

Tanulás Aktív folyamat, amelynek során egy személy tudása a környezettel való interakcióban új ismerettel érintkezik, és ennek feldolgozása során bővül vagy struktúrájában módosul.  Tudás

Tanuló szakmai közösség vagy szakmai tanulóközösség „Az egymást támogató, együtt dolgozó emberek csoportja, akik fontosnak tartják a közösségbe való bevonódást, a tanulásra vonatkozó közös elképzelés kialakítását, s akik közvetlen közösségükön belül és kívül lehetőségeket keresnek gyakorlatuk vizsgálatára, arra, hogy közösen új, jobb módszereket sajátítsanak el, amelyekkel diákjaik tanulását eredményesebbé tehetik”. (Stoll és Seashore 2007. nyomán)

14

Fogalomtár Tanulásszervezés A tanulás lépéseinek és módszereinek tervszerű felépítése egy rövidebb tanulási szakaszra, általában egy tanórára vonatkozóan. Az egyéni és a társas, valamint a frontális elemek tudatos elrendezése.

Tantárgygondozó szaktanácsadás A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését támogató szakmai szolgáltatási rendszernek egy tantárgyra, műveltségterületre, pedagógiai szakterületre irányuló eleme. A pedagógiai munka támogatásakor közvetlenül a pedagógusra fókuszál, a jogszabályban meghatározott nyolc pedagógus-kompetencia mentén segíti önreflexióját és munkája tudatosabbá válását és minőségének javítását. Szakterületei a kerettanterv által meghatározott tantárgyakon túl az óvodai nevelés, az alsó tagozatos tanítói munka, az iskolai könyvtár, a kollégiumi nevelés és az alapfokú művészetoktatás. (Kapcsolódó rendelet: 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet)

Tematikus (szervezeti szintű) szaktanácsadás A szaktanácsadásnak az a módja, amikor az intézmény fejlődését valamilyen meghatározott – gyakran egyszerre több – téma nézőpontjából segíti(k) a szaktanácsadó(k). Mivel az ezeken a területeken jelentkező problémák – intézményfejlesztés, kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel foglalkozó nevelés mérés-értékelés, konfliktuskezelés nemzetiségi nevelés - elsősorban a szervezet szintjén jelennek meg, a beavatkozás is csoportos, illetve intézményi szinten valósulhat meg hatékonyan. (Kapcsolódó rendelet: 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet)

Társértékelés A hasonló szerepben lévő együttműködő partnerek egymás tanulási folyamatára adott kölcsönös visszajelzése.  Tanulás

Társtámogatás A munkatársak egymásnak nyújtott, tudatos támogatása az általuk végzett munka minél magasabb szintű ellátása érdekében. A támogató és a támogatott szerepe rendszeresen felcserélődik. A fejlesztésben és a társtámogatásban való részvétel önkéntes, és a támogatás éppúgy magában foglalja a célok kiválasztását, mint azok megvalósulásának értékelését és az újratervezést.  Kritikus barát

Távoktatás Olyan képzési forma, amelyben a tanár és a tanuló térben és általában időben is elkülönül egymástól. A tanulásnak valamilyen online felület ad közös teret.  Távoktatási keretrendszer (Kapcsolódó rendelet: 2013. évi LXXVII. törvény)

Távoktatási keretrendszer A távoktatással folyó kurzus támogatására létrehozott informatikai rendszer.  Távoktatás (Kapcsolódó rendelet: 2013. évi LXXVII. törvény)

15

Fogalomtár Továbbképzés Valamely szakmára vagy szakmai feladatra való szervezett, kiegészítő felkészítés.  Alapképzés;  Blended képzés;  Felnőttképzés;  Folyamatba ágyazott képzés;  Képzés;  Képzési modul

Tréner A tréninget vezető személy. Feladata a résztvevők tevékenységére épülő tanulás elősegítése. Elsősorban a résztvevők bizonyos képességét, készségét, attitűdjét fejleszti csoportra/személyre szabottan.  Tréning

Tréning A saját élményű, tapasztalatra épülő tanulási és az ennek megfelelő oktatási forma, komplex képzési, továbbképzési eljárás (módszeregyüttes).  Tréner

Tudás Az ember minden kognitív funkciójának kivitelezője. A külvilággal kapcsolatba kerülve értelmezi annak jelenségeit, előrejelzi a bekövetkező változásokat, „megjósolja” a saját beavatkozásaink következményeit, s mindezek segítségével irányítja a cselekvéseinket (Nahalka 2003 alapján).

Tudásmegosztás Az a folyamat, amikor egy személy vagy szervezet valamely tudását más személyek vagy szervezetek rendelkezésére bocsátja, akik ezt felhasználva módosíthatják a kognitív struktúráikat.  Tudás;  Tanulás

Tutor A távoktatás és a blended képzés szakértő támogatója. Végzettsége szerint tanár, de a feladat ellátása külön felkészítést igényel. A tanuló által megszerezni kívánt tudáson kívül rendelkezik az egyéni és a csoportos tanulás támogatásához, a csoportdinamika befolyásolásához és a kommunikáció ösztönzéséhez szükséges kompetenciákkal. Ösztönzi a résztvevők munkáját és együttműködését, de nem tanít. Technikai és tartalmi szempontból is szakértő.  Távoktatás;  Blended képzés

Vezető szaktanácsadó A vezető szaktanácsadó részt vesz az országos szaktanácsadói hálózat létrehozásában. Ennek érdekében megismeri a vonatkozó jogszabályokat, amelyekkel összhangban tartalmi és strukturális fejlesztéseket végez. Kipróbálja, elemzi, korrigálja a tervezett modellt. Ehhez mozgósítja a személyes, a társas és a módszertani kompetenciáit. Kapcsolattartói szerepet tölt be az oktatásirányítás és a szaktanácsadói hálózat között. (Kapcsolódó rendelet: 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet)

16

Fogalomtár


Argyris, C.; Schön, D. (1978). Organizational Learning: A theory of action perspective. Reading MA: Addison-Wesley. (kéthurkos tanulás) Bagdy Emőke (1986): Családi szocializáció és személyiségzavarok. Tankönyvkiadó, Budapest. (szocializáció) Balogh László, Mező Ferenc, Kormos Dénes (2010): Fogalomtár a Tehetségpontok számára, Géniusz könyvek 20. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége. (önértékelés, disszemináció) Bárdossy Ildikó (2011): Lehetséges kérdések és válaszok a curriculumfejlesztéshez. Pécsi Tudományegyetem (curriculum) http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/curriculum/index.html Báthory Zoltán (2000): Tanulók, iskolák, különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata, Okker Kiadó, Budapest. (általános pedagógiai módszertan, cél) Báthory Zoltán, Falus Iván főszerk. (1997): Pedagógiai Lexikon 1-3. köt. Keraban, Budapest. Buda Béla (é.n): Mentálhigiéné. A lelki egészség társadalmi, munkaszervezeti, pszichokulturális és gyakorlati vetületei. Animula Kiadó, Budapest. COSTA, Arthur L & Kallick, Bena 1993, Through the Lens of a Critical Friend, Educational Leadership, Vol 51 No 2. (kritikus barát) Dobos Ágota (2009): Facilitáció a felnőttképzésben, Felnőttképzési Szemle 3. évf. 1 sz. 71-77. (facilitátor) Dr. Mészáros György, Kákonyi Lucia (2013): A pedagógusok szakmai támogatásának nemzetközi elméleti megközelítései és gyakorlati útjai (Nemzetközi összefoglaló tanulmány), OFI TÁMOP, 3.1.5 (coaching) Dr. Poór Ferenc: humánerőforrás szótár (tréner) Falus Iván (2001): Pedagógus mesterség – pedagógiai tudás. Iskolakultúra, 11. 2. sz. (reflexió, nézet) http://epa.oszk.hu/00000/00011/00046/pdf/Iskolakultura_EPA00011_2001_02_021-028.pdf Falus Iván (szerk.,2003): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (adaptivitás, cél, diagnosztikus értékelés, értékelés, facilitátor, formális tanulás, formatív értékelés, interkulturalitás, inklúzió, képesség, készség, kompetencia, minősítés, reflexió, szocializáció, tanulás, tanulásszervezés) Falus Iván, Környei László, Németh Szilvia, Sallai Éva szerk. (2012): A pedagógiai rendszer – Fejlesztők és felhasználók kézikönyve. Budapest, Educatio 2012. (akkreditáció, pedagógiai fejlesztés, értékelés) Fullan, M. (2008): Változás és változtatás I-III. OFI: Budapest. (pedagógusszerep) Gombocz János - Trencsényi László (2007): Változatok a pedagógiára. A nevelés „műkedvelőinek” – művelőinek, kedvelőinek. Okker Zrt., Budapest (enkulturáció) Halász Gábor (2006): Előszó. In.: Demeter Kinga (szerk.): A kompetencia. (kompetencia) http://www.ofi.hu/tudastar/kompetencia/eloszo Halász László, Hunyadi György és Marton, L. Magda (1979): Az attitűd pszichológiai kutatásának kérdései. Akadémiai Kiadó, Budapest. (attitűd) Hobson, A. J., Ashby, P. Malderez, A, and Tomlinson, P.D. (2009) Mentoring beginning teachers: what we know and what we don't. Teaching and Teacher Education: An International Journal of Research and Studies, 25(1), 207–216. Hoekstra, Annemarieke; Korthagen, Fred (2011): Teacher Learning in a Context of Educational Change: Informal Learning Versus Systematically Supported Learning. Journal of Teacher Education (2011) 62: 76 (reflexió) Hopkins, D. (2001): School Improvement for Real. London/NY; Routledge-Falmer (intézményfejlesztés, szervezetfejlesztés)

17

Fogalomtár

M. Nádasi Mária (2010): Adaptív nevelés és oktatás (Géniusz könyvek 1.) Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége. (adaptivitás) http://geniuszportal.hu/content/adaptiv-neveles-es-oktatas Molnár György: A leggyakrabban használt pedagógiai fogalmak. In: Dr. Benedek András (szerk.): A szakképzés-pedagógia alapkérdései - Egyetemi jegyzet. Typotex Budapest, 2005. december pp. 191-218 (felnőttképzés, képzés, e-learning) Nagy József (2000): XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó, Budapest (kompetencia, képesség, készség, perszonalizáció) Nahalka István (2003): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Nemzedékek Tudása, Budapest. (tanulás, tudás) Recognition of Non-formal and Informal Learning (OECD) (Formális, nem formális, informális tanulás) http://www.oecd.org/education/skills-beyond-school/recognitionofnon-formalandinformal learning-home.htm Robins, Pam (1991): How to Plan and Implement a Peer Coaching Program (társtámogatás) Scriven, Michael (1967): Series on Curriculum Evaluation. No. 1. Methodology of Evaluation. Aera Monograph. (értékelés) Simon Gabriella (2011): A kritikus – barát módszer. A kritika művészete. Pedagógusképzés, No. 9 (38), 2011/1-2. pp. 47 – 64. (kritikus barát) SUPLICZ Sándor (2011): A tanárok mentorálásának elméleti alapjai. DSGI Kiadó, Székesfehérvár. (reflexió, önreflexió) Showers, Beverly és Joyce, Bruce (1996): The Evolution of Peer Coaching. Educational Leadership. (társtámogatás) Stoll, L. – Seashore, K. L. (2007): Professional Learning Communities: Divergence, Depth and Dilemmas. Open University Press, London. (tanuló szakmai közösség) Szivák Judit (2003): A pedagógusok gondolkodásának kutatási módszerei. Műszaki Kiadó, Budapest. (nézet) Tordai Péter (2002): Az eredmények terjesztése a Strukturális alapok esetében. In.: Felkészülés a strukturális alapok felhasználására, Válogatott tanulmányok. Budapest, Tempus Közalapítvány. 107-112. (Disszemináció) www.celodin.org/files/hu/5738544757.doc Vargáné Mező Lilla (2006): Inkluzív nevelés – Az integrált oktatás jogi háttere. Kézikönyv a pedagógusképző intézmények számára. (integráció, inklúzió) http://rs1.szif.hu/~nyeki/okt/jog_hatter.pdf Vidákovich Tibor (1990): Diagnosztikai pedagógiai értékelés. Akadémia Kiadó, Budapest. (diagnosztikus értékelés) Zrinszky László (1994): Pedagógusszerepek és változásaik. ELTE, Budapest (pedagógusszerep)

18

Az új típusú szaktanácsadás kézikönyve

Recommend Documents