Az új magyar gondolat A magyarság ezer év óta újra és újra elvérzik v a l a m e l y eszíelenségen. H a m a g a a nép n e m lenne o l y a n erős és egészséges, talán a magyarság már egyáltalán n e m i s lenne. H i s z e n o l y a n nemzetről v a n szó, m e l y társtalanul, testvértelenül á ü E u r ó g a népei közt o l y a n világban, m e l y n e k uralkodóélvé:Pa'néíazefó''ön érdek. Herder a m a g a korában a magyarság nemzet-halálát, e l vészésót jósolta és sokan Magyarországon azt kérdezték aJ&ör: nem lesz-e igaza? A z ezer éves európai élet a magyarságban tih takozik a nemzet-halál m i n d e n gondolata ellen. Éppen ápórt m e g k e l l végre kérdezni: m i teszi azt, h o g y nemcsák a kezdetleges, v a l a m i l o m h a ködben szétfolyó, jobbágy-földarisztokrata m a g y a r ság, de a m o d e r n civilizáció magyarsága i s : miért r o h a n f e j j e l m i n d i g a falnak, miért zúzza m i n d i g és újra a történelem falán szét,a fejét? V a g y nem igaz-e, h o g y „elvérzettek l e g j o b b j a i n k a hosszú harc a l a t t ? " Meddő tusákon vérzettek e l : egyének ég n e m zedékek, m i n t h a csak megírták v o l n a v a l a h o l , h o g y ez a nemzet a m a g a kicsinységében óriási erőtékozlás árán haladhasson csak sorsának útjain. De i l y e s m i nincs megírva sehol, a „ m a g y a r átok", a „turáni végzet" cstífea mesterséges és gonosz koholmány. U g y a n abból a bajförrádbél fölfakasztott koholmány, m e l y a m a g y a r vég zetnek magyarságpusztító formát ad. A magyarság meghamisí t o t t végzet, v a l a m e l y gigantikxis ál-sprs hálójában vergődik. N e m magától lett, nem született, de csinált v a l a m i ez a meghamisított végzet, éz az ál-sors, h o g y a kevesek u r a l m a m i a t t elvérezzék r a j t a a nemzet? A m a g y a r sorsprobléma nem egyetlen, de kettős kérdés. És nem az a kérdés az első, h o g y m i t osináljon a magyarság a v i l á g nemzetei között, de az, h o g y m i t csináljon a magyarság önmagá val. Nincsen-e még elég világossága a világháború utáni m a g y a r ságnak, h o g y megkérdezze: h o g y a n húzhatná k i végre fejét a mesterségesen csinált m a g y a r végzetből. H o g y a n szabadítsa k i magát meghamisított sorsából. M e r t nincs átok, m i n t visszatérő, a világtérből előrengő titokzatos ősi erő. N i n c s m a g y a r átok és még kevésbé v a n turáni végzet, m e r t első és n a g y István király n a k a nemzeten végrehajtott gazdasági, p o l i t i k a i , történelmi és dinasztikus operációja óta a magyarság végzetesen és véglegesen európai v a l a m i . O l y a n n y i r a , h o g y sorsa n e m Ázsia, de csak E u rópa óta számít. Nincs m a g y a r átok és nincsenek m a g y a r m e g átkozottságok, csak erők, érőformáY, erőjátékök, társulások és mérkőzések vannak. E megátkozottsági h i t mögött meghúzódó erők és erőkombinációk nyitjára jönni, a meghamisított m a g y a r
végzetnek, az ál-magyar sorsnak a kulcsát megtalálni, a „magyar átkot" leleplezni, ebből a gonosz, hináros bűvöletből egyszer és m i n d e n k o r r a k i v o n u l n i , meglátni a m a g y a r világot annak, a m i , ez a m a g y a r realizmus. A^áy még benne állt a nemlétező átokban és m i a l a t t b o n t o g a t t a e v a d fikció szövevényét, m a g a is benne h u l l o t t el. E z v o l t az i g a z i Ős-Kaján, a k i v e l csatázott. N e m A d y kovácsolta-e k i a m o n d a t o t : Mit ér az ember, ha magyar % A meghamisított végzetet, az ál-sorsot meg lehet élni egyén nek és tömegnek, de a betegség n a g y o n előrehaladott foka az, m i k o r ez a megélés/ már i l y e n t u d a t i formát ölt és a kétely sava o t t rág már a nemzet-tudat gyökerén. G y i l k o s kétely eiz és a m a g y a r erőfeszítések m i n d i g annak az ál-végzetnek, meghamisított sorsnak a kétely-tényeihez v i s z o n y u l v a t e r e m t i k magukból, em ber- és lélekemésztő feszültségüket, o l y a s v a l a m i ez, m i n t m i k o r milliók zord és gonosz klímába ágyazva állandóan és v a d u l har colnak lelkük, t u d a t u k , létezésük formáiért. Ezért: „Ezerszer messiások a magyar messiások" (Ady.) A „ m a g y a r átok" kulcsa sokkal egyszerűbb v a l a m i , m i n t s e m az ember gondolni és h i n n i akarná. És a belőle kisüvöltő száza dos romlás azért v o n a g l i k o l y a n szertelen formákká, m e r t értelme és t a r t a l m a o l y semmi és egy tizenkét milliós nemzet mégis m i n d máig sem t u d o t t r a j t a átlépni. Kétszer is fölkisértett mostanában a m a g y a r realizjnus lehe tősége. Először 1914-ben, m i k o r a m a g y a r feudális i m p e r i a l i z m u s a meghamisított m a g y a r végzetnél, az ál-magyar sorsnál fogva az egész magyarságot belerántotta a világháborúba. A p p o n y i A l bert, ez a nagyműveltségű m a g y a r gróf és ősi földarlsztokrata n a g y úr, ekkor azt m o n d t a a m a g y a r p a r l a m e n t b e n : „ V é g r e ! " H o l o t t semmi keresni valója n e m v o l t a magyarságnak a világ háborúban. M i n t h a e „végre" és a semmi keresni való közt tá madt résen a magyarság beleláthatott v o l n a meghamisított vég zetébe! De n e m nézett beKv A másik csodálatos és vérfagyasztó p i l l a n a t az v o l t , m i k o r ugyanennek a világháborúnak a végéa, 19tlS-ban^egy másik m a g y a r gróf, Tisza I s t v r o i , a k i a k k o r minisz terelnök v o l t , velőtrázó egyszerűséggel- ezt m o n d t a a m a g y a r par l a m e n t b e n : „Ezt a háborút elvesztettük.'* A véres tömegsors, az ártatlan, hiábavaló, nemzetet, országot elvesztő háború és az osztálycsúcs jeges magaslatairól elhangzó kijelentés ellentmondásában hasadt résen át is be lehetett nézni a meghamisított m a g y a r végzetbe, h o g y aztán a magyarság új végpet-tudatot, reális sors-fölismerést adhasson magának. Két f o r r a d a l o m m a l tört be a magyarság l e l k i r o h a m a ez ellentmon dás kapujába. De a m a g y a r e l l e n f o r r a d a l o m mindkét f o r r a d a l m a t a vér és vas p o k o l i eszközeivel félretolta, a gyógyíthatatlan nem zeti meghasonlottság nemzeti tudat-formáját ismét virulóvá fa kasztotta, a meghamisított nemzeti végzet gyümölcsét újra meg érlelte és a m a g y a r ál-sorsot újra uralkodóvá tette. A meg n e m gyógyított, de örökkévalónak szánt nemzeti meghasonlást u g y a n -
áirra a vasszékre trónositotta, melyről Dózsát először 1514-beu, másodszor 1918-ban, harmadszor 1919-ben lesöpörte. A m e g h a m i sított m a g y a r végzet horgonyát p e d i g až ezeréves m a g y a r léleikhűbériség feneketlenségébe bocsátotta. Éfí a magyarság máig sem h a j t o t t a végre sorsának elemeire bontását és azoknak m e g h a m i sított végzet h e l y e t t valódi végzetté, álsors h e l y e t t valóságos sorssá való összerakását. Húsz évvel a katasztrofálisan elvesztett világháború után a magyarságnak kevésbé v a n helytálló sors tudata, m i n t bármikor is. Ezért uem is u r a sorsának. A meghamisított m a g y a r végzet, a m a g y a r ál-sors pedig ab ban áll, h o g y a m a g y a r dolgozók munkás, paras,zt és polgári nép nemzete feudális-nemesi nemzet-gondolatban, földarisztokrata lég körben, p o l i t i k a és társadalmi sugalatokban, befolyás és formálás .alatt él, amellett, h o g y a népnek az albotmányba történt beeme lése tényleg még máig sem emelte bele a^ népet a nemzetbe. A z a tervszerű p o l i t i k a i bűn, m e l y egy nemzet zömét, millióit, egy me rőben érdekellentétes nemzet-tudatban t u d j a f o g v a t a r t a n i , ennek •az ellentmondásnak ördögi összekovácsolásából t u d j a élősugároz t a t n i a meghamisított m a g y a r végzetet, a „ m a g y a r átok" fikció ját, ezt a semmiből csinált v a l a m i t , m e l y egyéni ós nemzeti erő i é t , akarást, tehetséget, küldetést lárvásan megsápaszt, elrohaszt, balsorssá g y i l k o l . Már első n a g y István király a l a t t megteremtődött a m a g y a r lélekhűbériségnek az a formája, m e l y e t semmiféle társadalmi megrázkódás, társadalmi földrengések, p o l i t i k a i f o r r a d a l m a k n e m t u d t a k széttörni. Már keletkezése óta bennefeszül ebben ai m a g y a r lélekhűbériségben az úr és szolga, a kihasználó és kihasznált, az elnyomó és elnyomott, á,z élet-kéj, és az életrobot k i nem egyen líthető ellentmondása. M i n t h a az atomok szertelen belső ereje abT)ól állna, h o g y egymáshoz kényszerítik a f i z i k a i ellentmondáso k a t . M i n t h a a végtelen ellentét végtelen erejű összefogottsága t a r taná az a t o m o k a t egységben. És csakugyan, ahogyan az atomok 9(Zétrombolásánál világot rengető erők szabadulhatnak k i , a ma g y a r l e l k i hűbériség atomjának szétrombolásánál törhetnének k i azok a szertelen erők, m e l y e k kiformálhatnák végre a valódi ma g y a r sorsot, a m a g y a r realizmus végzetét. Még pedig kettős ez a m a g y a r l e l k i hűbériség, az e g y i k l e l k i haj szálcső-hálózatán keresz tül a közös nemzetélményből táplálkozik. Míg a közös vallásélmény m e g f e l e l a célnak úgy, a m i n t v a n , a nemzetélmény egy feudális nemzeti nemzetélménnyé való áthamisításra szorul.: Csak a meg hamisított közös nemzeti élmény atomjának felbontása árán j u t h a t a magyarság a m a g a természetes nép-nemzeti végzetéhez. István király v o l t az, a k i a magyarság ázsiai törzsrendszerét és ezzel a törzsek kollektív vagyonrendszerét i s összetörte és he lyébe a magántulajdon vagyonrendszerét tette. U g y a n a k k o r és ugyanazzal a kemény kézzel kitépte a m a g y a r tömegek lelkéből, agyából az ázsiai pogány m a g y a r h i t e t és a keresztény h i t e t o l t o t t a beléjük. István felülről lefelé menő nyomással kényszerítette a m a g y a r töemegeket, h o g y szakadjanak el nemcsak a külső való ságban, de t u d a t u k b a n is Ázsiától, a kollektív birtoklási formától,
vagyontudattól és a beléjük ágyazott régi szabadságformáktól. A király és a hatalmasok alkotják már ezután a nemzetet és azok,, a k i k ebből a hatalomból k i s z o r u l t a k , ebből a nemzetből i s kiszo r u l t a k és egyszerre v a l a m i mássá lesznek, m i n t azok, ők lesznek a nép. A z istváni társadalom kialakításáig nem merült f e l a „nem zet" és „nép" megkülönböztetés. M i n d e n m a g y a r különböző rangúd de nemzetértékű t a g j a v o l t a törzsnek, s ezek a törzsek tették együttvéve az osztatlan szabad m a g y a r nemzetet. Csak az i d e g e n rabszolgák n e m v o l t a k szabadok és álltak kívül a nemzeten. A nemzet a magyarság kozmikusán adott tömegének p o l i t i k a i összefoglalású magasabb létformája v o l t . S e n k i sem v o l t a d d i g kívül a nemzeten, m e l y most egyszerre nemzetté és néppé szakadt, a m i v e l ténylegesen adva v o l t a magyarság osztálytársadalmi k e t téválasztása. E z az Istvánnal m e g i n d u l t osztálytársadalmi ketté* választódás a hűbéri rendszer, a földesúri és jobbágyvilág k i a l a kulásával a legélesebb szembenállás formáit vette föl az elnyomás, kihasználás, üldözés brutalitásának ostorpattogásával és a k i u z s o rázott, kínzott jobbágyok jajgatásával tölti be az elkövetkező szá zadokat. Ezek a századok tele v a n n a k a robotos nép sötét balladái v a l , de a szakadatlanul e l r a b o l t földjeikért el n e m ojtható p e r h a r c a i n a k szüntelen v i a d a l a i v a l is. Ugyanezek az első századok j e l e n t i k a kereszténységben, az új világérzésben, az új vallás misz tikájában meghonosodó magyarságnak ugyanazon rabló és kínzó földesurakkal közös vallásélményét. Hiába kisérelnők m e g m a utánérezni a m a kezdeti időknek vallási bubajérzetét, m e l y e t K r i s z t u s megtalálása, a K r i s z t u s b a való l e l k i beemelkedés j e l e n t h e t e t t . Ür és szolga, elnyomó és e l n y o m o t t : egyetlen egyenrangúság v a n köztük, az, m e l y a K r i s z tusba való l e l k i beemelkedés édes misztikumában átfogja azt is* ezt is. Iga,z, h o g y föl v a n írva, h o g y a n vágatta le Uriás, a n a g y földszerző b a k o n y i apát az elrabolt földjeikért bátran pereskedő parasztok orrát és fülét, m i k o r igazságuk ellenére i s igazságta lanságban találtattak, de még ez sem állja útját a közös vallás élményből való l e l k i hűbériség kialakulásának. Ebből a közös v a l lási élményből nemcsak önmagától k i f a k a d t , de tervszerűen ápolt és ceremóniásan kifejlesztett l e l k i hűbériség t a k a r j a be, bocsát t a t j a meg az e g y k o r törzsi szabad ember és kollektív vagyonrészei ősmagyar utódával a gazdasági hűbériséget. E z a vallásélményb e l i l e l k i hűbériség k i t a r t o t t a sötét jobbágyszázadokon keresztül is, feljött egészen n a p j a i n k i g és m a erősebb, m i n t valaha, m e r t egy mesterkélt, meghamisított, az uralkodó osztályokkal közös nemzetélmény is alátámasztja. Elpusztíth'atatlannak látszik e ket tős: vallási és nemzeti közös élményből kiformálódó- és kiformált l e l k i hűbériség! M i n t h a csak erről szólnának Berzsenyi egészen másra a l k a l m a z o t t dübörgő és szikrázó s o r a i : Nem ronthatott meg téged a századok érckeze. Még Verbőczy iszonyú jobbágy-parasztbunkózó törvényköny ve sem rekeszthette bele a régi, sötét századok örvényeibe a l e l k i
hűbériségnek ezt a vallásélményi formáját. N e m , m e r t a vallási függés tömjénben illatosított, K r i s z t u s zsolozsmáktól bezengett formájában feljött egészen máig, h o g y menlevelet adjon nemcsak JdJL egyházi b i r t o k népfojtogató túlhatalmasságának, de h o g y elő mozdítsa és kiépíteni segítse az osztályuralmilag meghamisított m a g y a r végzetet, a m a g y a r ál-sorsot, a beteg és ferde fátumot. A z ezredik év körül a Duna-Tisza tájain egy m e r ^ z és te remtő király, vaskezű szervező egyeduralkodó n a g y európai k i rállyá rangosította fel magát. A n n a k a k o r n a k értelméből való aureolás autokráciája kivilágított az épülő monostorok, keletkező városok és n a g y templomok fölött a m a g y a r pusztákba és vado nokba, azokon túl Európába. Kivilágított a keresztény Európába abban a k r i s z t u s i gondolatban, m e l y n e k esszeusi k o m m u n i s t a ős formája és egyszerűsége már p o l i t i k a i világhatalommá fényese det!, a koronákat osztogató pápaság tiarájában. Ezzel a n a g y a u t o k r a t a királlyal és u j v a g y o n j o g i rendszeré ivel kezdődött meg a magyarságnak osztály társadalommá, néppé é s nemzetté való kettészakadása. A tör,zsszerkezeti nemzetközös ség ősi m a g y a r élménye eltűnt a feneketlen Ázsia-Európa szakatlékban. Ebbe a szakadékba, m e l y e t a merészkezű király tépett föl, dobatta István annak a Koppánynak és Vatának fölnégyeit testét is, a k i k az ősi pogányságért vívott lázadásukban t u l a j d o n képpen az ősi szabadságért és kollektív v a g y o n j o g i rendért har<3oltakv Istvánnal, az istváni u j m a g y a r társadalommal kezdte elveszteni a nemzetből jobbágyi formákba kitaszított nép a régi közös, Ázsiádból hozott nemzet-élményre és nemzet-tudatra. A z el következett jobbágyszázadok erre igazán n e m v o l t a k alkalmasak. A jobbágyság egyre sötétebb és sötétebb századaiban a m a g y a r s á g dolgozó tömegeinek nem v o l t és n e m lehetett nemzetöntudata. Acsády írja, h o g y a m a g y a r földarisztokrácia a jobbágyszá^adokban az e g y k o r i nemzetegységet o l y a n mély szakadékká ha sította, h o g y végül nem t u d t a magának az inkviziciósan k i s a j t o l t földhaszonért az erkölcsi fölmentvényt másként megadni, m i n t h o g y a vérközös m a g y a r jobbágyot többé nem embernek, de állat nak, b a r o m n a k minősítette. Lehetett-e hát ezeknek a földembereknek, a, nemzetből előbb néppé kitaszított, a népből állattá átminősített legjobb és legiga zibb m a g y a r o k n a k egyáltalán nemzetvéleménye és még inkább, "hogyan- lehetett a nemzetet jelentő földarisztokratizmussal közös n emzetélmény e ? Ügy hogy egészen titokzatos és a nemzetvalóságból való k i téphetelenségnek legragyogóbb igazolása az a szomorú eredmény, h o g y QZ a földmagyarság, ez a népmagyarság a közös valláséimenyből f a k a d t l e l k i hűbériségnek megfelelőeőn, a koz5s nemzet élményből f a k a d t l e l k i hűbériség másik válfajával jön át száza d u n k b a . A nemzet-magyarság h a t a l m i szabadságharcainak és a népmagyarság életjogi és emberjogi szabadságharcainak egymás b a keveredése a századokban adhat kulcsot ennek a másik, a közös -vallásélményből fakadt l e l k i hűbériséghez. Egyszer a# egyik, más-
fcz$í a másik, v a g y akár mindakét l e l k i hűbériség árán vállalja & nemzetből kitaszított nép, a dolgozó népmagyarság a nemzet szolidaritás hűségét a m a g a nemzeti osztályellenségével is. Ebben a kettős, a vallásélményi és nemzetélményi l e l k i hű bériségnek kialakulásában és föntartásában h a j t o t t a végre a m a g y a r feudális és p o l i t i k a i ' nemzet a m a g a legügyesebb l e l k i tranz akcióját, belőle dagasztotta k i máig is megdönthetetlen osztály uralmát. E nagyarányú és bonyodalmas p o l i t i k a i tömégjátékban sikerült nemzetszolidaritássá kigyúrni az osztály-gyűlöletet, h o g y végül a dolgozó munkás, paraszt és polgári népmagyarságot egy a n t i d e m o k r a t i k u s ősies feudális nemesi nemzet gondolatba, légkör be és lét-tudatba bűvölje bele. E bűvöltségnek kloroformos ájulatában viszi a végzetes politikák és a nemzetsorvadás hideg beton l a b i r i n t u s a i b a a nép-magyarságot. M i l y Alfréd K u b i n i sötét kép lehetne, ahogyan e gonosz bűvölet villódzó mocsarának éjféléből k i e m e l k e d i k a nép-magyarság-ellenes, ferde végzet, a meghamisí t o t t fátum, a m a g y a r ál-sors, az állítólagos, de nem létező* csak mocsaras képzelet-táj éjféli babonáinak boszorkány-szombatján gomolygó ostoba fikció, a m a g y a r átok. M a g a m előtt látom Vörösmarty kép világát: kiemelkednek be lőle a Zalán Futása kacagányos, kardforgató, a háború dühétói megszállt, de honszerző ősi nemzet vité,zei. U g y a n a k k o r kelnek k i onnan Gondolatok a könyvtárban és a Gutenberg alüuma egye temleges h u m a n i s z t i k u s gondolatai. A gondolat-realizmus merész ihlete m i l y nemesen szárnyal a két n a g y vers emberiségi szóza tának hatalmas hullámain! M i n t h a i t t öntudatlanul elkezdődött v o l n a v a l a m i : a feudális nemesi nemzeti gondolatból való átemelkedés az emberiség gondolatába.) N e m tudja-e Vörösmarty rnásuít, a Szózatban i s : S a sírt, hol nemzet süllyed el, — Népek veszik körül — És az embermillióinak — Szemében gyászkönny ül. De Vörösmartynak még n e m j u t eszébe, h o g y k i v o n j a a nép magyarságot a feudális nemesi nemzeti gondolatból, a ferde ma g y a r végzetből, hiszen éppei^ a k k o r j u t be a plebejus, a proletár nemzet, a dolgozó, robotos nép is az alkotmányba és f o r m a i l a g a nemzetbe. E z nem kételyt, de o p t i m i z m u s t teremt. Petőfi messze túlront Vörösmartyn, Még nem hasítja ketté a nemzeti gondolatot, de kettéhasítja már magát a nemzetet, a m i k o r szembeállítja a nemest és a parasztot, az u r a t és a szolgát, a kunyhót ós a palotát. A r a n y János viszont már legszebb verseit használja el a feudális-nemesi nemzet-gondolat mítoszára: a cso daszarvas regéjére. Megérkezik azután Mikszáth. Mikszáth a m a g y a r - H a b s b u r g kiegyezési korszak meggazdagodási rohamának mocsarába tűzi bele a maga boldog elbeszéléseit. Boldogok, m e r t bennük a társadalmi, nemzeti, osztályütközések élei mosódnak pJ, bennük gazdag és szegény, úr és szolga, kihasználó és kihasznált u g y a n a n n a k a h u m o r n a k a bubájában részesül és m i n t h a a m a g y a r polgári osztály rohamos kilakulásának k * r a nem m u t a t n a több veszélyes végzetanyagot, m i n t a m e n n y i egy-egy anekdotában t u d kisülni. E k o r b a n a m a g y a r sorsprobléma féktelenül optimiszt i k u s t u d a t a a magyarság küldetési és művelődési fölényében éli 1
k i magát. K i n e k j u t n a eszébe a feudális-nemesi nemzeti gondolat végzetességét k u t a t n i a m a g y a r végzetben, m i k o r a meggazdagod n i siető polgárság maga sem ismer hőbb vágyat, m i n t h o g y u r a l kodó osztállyá t u d j o n emelkedni. U g y a n a z a n a g y elbeszélő, az e p i k a i bűbáj mestere, Mikszáth, e korszak p o l i t i k a i és gazdasági panamizmusának és korrupcionizmusának r o h a d t szagát a képvi selőház folyósóiról írt k a r c o l a t a i b a n mázolja szét, h o g y éle, szaga ne legyen. A m a g y a r i p a r i és banktőke kialakulásának ebben az idejé ben a nemzeti gondolat a n a g y részvéhytársaságok igazgatósági és felügyelőbizottsági tághelyeit ostromolja meg< Igaz, h o g y a nemzeti gondolat ijesztő kevertsége az a csapda, melyből a d o l gozó nép-magyarság keserves kárral a m a g a rossz végzetét fa csarhatja čsak k i , de ez a dolgozó nemzet is egyet a k a r m o s t : civilizálódni! És a k o r legnagyobb eseménye nem v a l a m e l y me rész elemzés a p o k o l i a n megszerkeszteti nemzeti gondolat ab sztrakcióján, de a n a g y vasúti miniszternek, Baross Gábornak .zóna rendszere, m e l l y e l olcsón lehet u t a z n i . És W e k e r l e polgári házas sága állami, világi anyakönyvvezető előtt és vegyes vallásúak között is. M i n d e n , amiről sürgősen beszélni kellene, a m i t szét kellene elemezni és újra összerakni, m i n d e n analízis el v a n téve jobb, v a g y i s rosszabb időkre. A z ezeréves Magyarország n a g y m i l l e n i u m i j u b i l e u m a nemcsak Feszti Árpád körképét hozza a honfog lalással, de az egész nemzeti t u d a t o t a honfoglaláshoz kapcsolja vissza. Bár a honfoglaló magyarság törzsszerkezeti alapon és k o l lektív t u l a j d o n j o g i alapon élt a n n a k idején, ez až ezeréves vissza kapcsolódás a feudális nemesi nemzeti gondolatot erősíti meg. N e m a honfoglalási m a g y a r gpndolatvilág, de az istváni u j m a g y a r társadalmi világ m i l l e n i u m a v o l t ez. N e m volt-e a Fesztikörkép n a g y anakronizmus, hisz v a l a m i t f i r t a t o t t , a m i túl v o l t az istváni Ázsia-Európa szakadékon. A feudális-nemesi nemzeti gon dolatban elsikkasztott nép-nemzeti gondolat n e m j u t o t t sjzöhoz A d y sem h a j t o t t a végre a nemzeti gondolat elemzését, de m i n d i g és újra és m i l y e n i l l e t l e n és kíméletlen keménységgel^ semmitől és senkitől vissza nem riadó merészséggel nyúlt azok hoz a jelenségekhez, melyek a meghamisított nemzeti gondolatból kinövő ferde végzettel v o l t a k összefüggésben. A d y biztos megér zéssel kapcsolja ide a m a g a k u r u c a i t , a m a g a Dózsa embereit és Dózsa utódait, de még a m a g a k o r a p a r a s z t j a i t is. Egész rózsa koszorút húz i l y e n emberekből és i l y e n tünetekből a m a g y a r sors probléma köré ós az egéspet, de vele együtt az egész m a g y a r v i lágot is beborítja egy szónak egyetlen és végtelen szürkeségével: ez a m a g y a r ugar. Mindaz, a m i meglátni, beszélni való j a lenne v a g y lehetne a feudális nemesi-nemzoti gondolatban elsikkasztott nép-nemzeti gondolatról és a m a g y a r végzetnek ezzel meghatá rozott ferdeségéről, az ál m a g y a r sorsról, a „nemzeti átokról", a „turáni vészről", mindez benne v a n a „ m a g y a r ugar"-ban. N e m csak a terméketlenségnek, de a m a g y a r veszendőségnek is apoka l i p t i k u s szava ez-
A d y sem a m a g y a r végzet szét -osoeítyoq ep ^ p u ^ S ^ Z » B I ? A tes ujját tette rá a nemzetsebekre, m e l y e k e végzetből sültek k i a nemzet testére. Iszonyú tapintás v o l t ez és a k i t talált — felüvöl tött. M e r t tudták, h o g y A d y gondolatostroma máshová talál, m i n t ahová üt: a m a g y a r végzetnek továbbra is való feudális arisztok r a t i k u s formálását, a m a g y a r polgári, munkás és paraszt nemzeti gondolatnak a feudo-nemesi nemzetgondolatba való további bele* varázsolását féltették. M e r t a m a g y a r l e l k i hűbériség szótfoszlását, egész u r a l m u k n a k szétomlását vélték látni. N e m az u j sza vakért, nem az u j formákért, n e m az u j tüzért és lángért, de a ferde m a g y a r végzet további kormányzásának hasznáért rettegtek. A z egész A d y - h a r c , e szörnyű szellemüldözés, e sötét m a g y a r lélekinkvizíció: — a m a g y a r végzet n e m h o l m i esztétizmus, de a ferde m a g y a r végzet, a „turáni átok" őrizvc-őrzött t i t k a m i a t t volt. K é t m a g y a r f o r r a d a l o m : mindegyikének vállalása a m a g y a r végzet megváltása, a nép-nemzeti gondolatnak a feudális-nemesi nemzetgondolatból való kis,zakítása v o l t . Két f o r r a d a l o m , nép nemzeti* és plebejus f o r r a d a l o m vérzett el a N a g y Varázslaton, m e l y a magyarság egyetemének végzetét a feudális-nemesi nem zeti gondolatba zárta bele. A f o r r a d a l m a k elzúgtak, az ellenforra d a l o m restaurálta a feudális-nemesi gondolatot. A z a sorsforma, m e l y a T r i a n o n t csinálta, csinálja a m a g y a r történelmet T r i a n o n után is, m i n t h a Trianonból merített v o l n a j o g o t a további történelemcsinálásra. Nincsen-e hát m i n d e n a nemzet gyökeres megújho dásáért való gerjedés előre halálra ítélve? Örökké tud-e csakugyan élni, nem törhető-e szét a sötét ma g y a r bűvölet, m e l y n e k e g y i k partján a nemzeti-nemesi faudalizmus gyémántos bojtárai r a g y o g n a k az Operabálakon, másik part ján pedig millió és millió föld-koldus nélkülözés d e l i r i u m a u j szekta-istenek felé révül határtalan l a t i f u n d i u m o k között . • . Vagy
bolondok
Vagy
ez a mi hitünk
vagyunk
s élveszünk valósággá
egy
szálig.
válik."(Ady)
A z a hitünk, h o g y kihúzzuk fejünket a ferde m a g y a r végzet ből, darabokra törjük a n a g y varázslatot, át és átlyukasztjuk a „magyar átok" esztelen fikcióját, és a nép-magyarságot k i h o z z u k a feudális-nemesi nemzetgondolatból és létérzéséből és belehelyez zük a nép-magyarság d a m o k r a t i k u s nemzet-gondolatába A dol gozó munkás, paraszt és polgári magyarságot az önön nemzetgondolatába. E z a gondolat az új m a g y a r gondolat! De nem is új, m e r t számtalanszor kimondták, m e r t ezer éve hömpölyög a dolgozó nép nemzetben. És mégis: m i n t h a még sohasem mondták v o l n a k i . E z is a ferde végzettől v a n ! Barta Lajos
