AZ EURÓPAI GONDOLAT SZÜLETÉSE

Guy TURCHANY

Prof. of Town and country planning, Environmental management and Sustainable Development. Member of the Executive Committee of the International University of Sustainable Development UIDD. Member of the Hungarian Committee of EMAS Accreditation. Vice-President the World Council Hungarian University Professors. Expert No. EE19981B07638 of the European Commission.

AZ EURÓPAI GONDOLAT SZÜLETÉSE Amikor Európa születésének időpontjáról kérdeznek, válaszomban a civilizációt, a kultúrát egy műalkotáshoz hasonlítom. Feltehetjük a kérdést: Vajon mikor és hol születik meg egy műalkotás? Azon a napon, amikor elkészül egy irodalmi mű első oldala, amikor az első ecsetvonás felkerül a vászonra, amikor az első versmértéket lejegyeztük, vagy talán a terv megszületésének alkalmával? Vajon vissza kell-e nyúlnunk időben addig a percig, amikor sok évvel ezelőtt a zakatoló vonaton lejegyeztünk pár sort egy térdünkre helyezett papírfecnire és amelyre később irataink rendezgetése során bukkanunk rá, vagy talán egy emlékezetünkben még erősen élő fiatalkori élmény felidézése volt alkotásunk elindítója? Esetleg egyszerűen csak egy kapott megbízatást? Ki tudna vajon ebben a kérdésben igazságot tenni? Annyi mindenesetre bizonyos, hogy attól a pillanattól fogva, amikor megfogant képzeletünkben a műalkotás gondolatának csírája, megszületett egy irányadó elképzelés, amely gondosan szelektál számos véletlen egybeesés, találkozás között melyek mind-mind hozzásegítenek minket a mű megalkotásához. Az, hogy egy mű "jó" vagy "rossz" egyaránt függ a művész sajátos, maga számára kialakított technikájától, minden ecsetvonás , minden mondat, minden versmérték felelős az eredményességért, sikerességért, egyaránt fontos azonban, hogy a művész rendelkezzen egy alapötlettel, egy irányadó elképzeléssel, és megfelelő rálátással. "A végső állapot a kezdetről is mesél" - írja egy költő misztikusok fordítása közben. És ez a gondolat ugyanúgy érvényes művészek alkotásaira, tudósok felfedezéseire vonatkoztatva, mint arra a kollektív műalkotásra amelyet civilizációnak, kultúrának, európai gondolatnak nevezünk

H – 4069 EGYEK CH – 1213 Onex/Genève

Petőfi S. u. 7 tél.: + 3652 – 579.000 Turchany – Av. du Gros-Chêne 18

E-mail :

[email protected] [email protected]

1

Guy TURCHANY


325

Niceai zsinat

A zsinat három fontos elemét szeretném kiemelni, és kultúránkra gyakorolt hatását vizsgálni. Akkoriban kétségtelenül nem sejthették előre, hogy ezen döntések ilyen nagy mértékben befolyásolják majd civilizációnk fejlődését, sorsdöntő szerepüket azonban 15 évszázad távlatából tények igazolják. Megtestesülés, Ez az esemény rögtön felidézi a gondolatot, miszerint a test és az anyag létező valóság, és nem illúzió (mint azt az elítélt docetisták állították egykoron), nem csupán "Maja fátyla" ahogyan azt a hindu hívők magyarázták. Ha a brahmanokkal és buddhistákkal együtt mi is úgy tartjuk hogy a test és az anyag szemfényvesztés, ideiglenes állapot, érdektelenné vált volna számunkra ezen anyag és test törvényeinek, természetének tanulmányozása. Ezzel ellentétben mindez rendkívül fontossá válik, ha az anyagot és a testet létező valóságként éljük meg. Ez az esemény jelentős következményekkel járt a jövőre nézve. A jövendő számára lehetővé tette különböző tudományágak megszületését, vegyük például a fizikát, a természettudományokat és a műszaki tudományágakat. Személy, A személy, embertársaival együtt társadalmi szerepre hivatott egy közösség nevezetesen az Egyház - részeként és egyben lelkileg elhivatott Isten felé. Ez a személy, akit egyedi küldetése különböztet meg a társadalom többi tagjától, és amely elhivatottság ugyanakkor embertársához és a Mindenhatóhoz köti, ezen szabad és ugyanakkor felelősséggel tartozó személy fogja képezni az új jogrendszer alapbázisát, az emberi méltóság képviselőjét, a nyugati erkölcsi törvényrendszer megalkotóját, és Európa mindazon jellegzetes intézményeinek "eszmei szerzőjét", amelyeknek feladata egyben az embert védő szabadságjogok és a közösségi feladatok biztosítása lesz.



E-mail :


2

Guy TURCHANY


Figyelemre méltó, hogy a nagy szentháromsági viták alatt megszületett 3 terminusból álló dialektika a hegeli dialektika alapjául szolgál majd, és amelyet sajátos jellegű interpretációban később Marx filozófiájában is megtalálunk. Idő és a Történelem fogalmának értelmezése. A legtöbb civilizáció az időt ciklikus jelenségként értelmezte. Ez a ciklikus jelleg, körforgás nem teszi lehetővé az "új" és a "mérhetőség" fogalmainak értelmezését. Így az ember nem válik az idő múlásának áldozatává. Az örökös körforgás és a kiindulóponthoz való visszatérés kiegyenlít, és semmissé nyilvánít mindent. Először a kereszténység próbált szembeszállni az idővel Nicea szimbólummá válik. Krisztus Poncius Pilátus alatt bekövetkezett halála után. Történelmi tényről van tehát szó, ami "egyszeri és meg-ismételhetetlen". A Megtestesülés történelmi percétől kezdetien Európa folytonosan előremutató, egyirányú, visszafordíthatatlan, lineáris idősíkon számolja perceit. Íme tehát, a történelemben először megjelenő lineáris idő fogalma, amely újdonságokat és meglepetéseket tartogató "nagy Kaland"-ot kínál az emberiségnek. A történelem fogalma születik meg ekkor, egy olyan történelemé, amelyre érdemes odafigyelni, hiszen folyton folyvást váratlan eseményeket produkál. A Történelmi Kaland ugyanúgy egyszeri és megismételhetetlen, mint a keresztény élete, melyben minden embernek saját kijelölt szerepe és feladata van, és amely már többé nem a csillagok "szeszélyeinek" áldozata. A Történelem fogalmával párhuzamosan jelenik meg egy másik Európára rendkívül jellemző terminus a Fejlődés fogalma, amely példának okáért teljesen ismeretlen volt a hinduk köreiben. A személy szellemi evolúciója szoros összefüggésbe kerül a közösség, a társadalom fejlődésével. Kultúránk tehát nem egy harmonikus, koherens, jól megszerkesztett, átgondolt mű, nem egy általános, örök érvényű lényeg fokozatos megvalósulása, Európa platóni interpretációja épp ezért nem lehetséges. Civilizációnk feszültségekkel, disszonanciával teli kultúra, melynek örökké fenyegetett egyensúlya befejezetlen kutatómunkákat, szenzációs felfedezéseket, kalandot kínál. H – 4069 EGYEK CH – 1213 Onex/Genève


E-mail :


3

Guy TURCHANY


Ezek ismeretében most már könnyebb megértenünk, tehát hogy ezek a jellegzetes, különleges motívumok, mint a gép, az ember, a társadalom, a tiltakozási jog, a parlament, a történelem fogalma, a forradalom, a fejlődés, etc., etc., miért éppen az Európai kultúra sajátosságait képezik. Most már világosabban láthatjuk azt is, hogy miért lett Európa félszigete, amely területeiben ugyan terméketlenebb és jóval kisebb (5%-át alkotja a Föld őszterületének) mint számos társa, a világ szíve és eszmei központi irányítója. Európa tehát jelentéktelenül kis területének és egyedülálló kultúrájának összegződése. Ha napjainkban Európa alkotja a világ egyik nagy " múzeumát" és műhelyét, ezt nyilvánvalóan az az eszme, az a szellemiség, az a "valami" tette lehetővé, amit népessége rendelt fizikai adottságaihoz, hogy ez a szellemiség hihetetlen energiaforrássá váljék számára. Európát tehát bizonyos energiaforrásként foghatjuk fel, amit "E" betűvel helyettesíthetünk, kis fizikai tömege legyen "m", kultúrájának geometrikusan érzékelhető fejlődése legyen "c2". És íme szimbolikusan eljutottunk a múlt század leghíresebb egyenletéhez:

E= mc2 Amelynek az új olvasata: Európa= Ázsia félszigete, szorozva intenzív kultúrával. Elnézést kell kérnem a hozzáértőktől, de ez a kis analógiai játék lehetővé tette egy olyan gondolat rövid megfogalmazását, amely normális esetben hosszú kifejtést igényelne. A fentiek megvilágításában kezdődik az Európai Unió és talán egyszer Föderáció több évszázados történelme.



E-mail :


4

Guy TURCHANY


754

Mozarab krónika

Izidor de Sevilla a Poitiers-i csata krónikájában, melyet Martell Károly nyert az arabok ellen 732-ben, először beszél a szövetséges csapatokról mint európaiakról. Nem beszél, frankokról, vagy aquitaine-ekről, vagy germánokról , hanem ezt írja «diluculo prospiciunt Europense Arabum temtoria et tabernaculorum ut fuerta castra locata… Europenses vero… spolias tantum et manubias decenter divisas in suas leti recipiunt patrias» Érdekes megjegyezni, hogy nem csak az európaikról beszél hanem meg is jegyzi, hogy több országból jöttek, mivel azt írja «miután kifosztották a sátraikat, hazatértek hazáikba». VIII - IX. század

Carlus Magnus Nagy Károly (Kis Pipin fia),

egységes pénz hoz létre és meg akítja az európai szellem erősítését is szolgáló akadémiát Aix-ben A Gallok meghódításával Cézár tette lehetővé ezt a felállást, amelynek első egységét " A kultúra Császára" -ként emlegetett Nagy Károly teremtette meg. A római pápák és a germán császárok irányítása alatt az európaiak közössége folyamatos és jelentős fejlődésen ment keresztül. Ranke (XIX nagy filozófusa) értékelésében egy percig sem állítja hogy a pápaság és a császárság, majd a katolicizmus és a reformáció között feszülő ellentétek Európa kárára lettek volna, hiszen ez a kettősség "olyannyira a dolgok természetéből fakad, hogy az Európai szellem megérését, megszilárdulását tette lehetővé" XlV. század

Dante "A monarchiáról", Pierre Dubois

Nagy Károly halálával láthatóan részben szétesik az alapított egység, egyre kevesebb írás szól Európáról. Talán azért is, mert az európai egység nem okoz gondot. A kérdés csak abban rejlik ki uralkodik Európán a császár vagy a pápa. Érdekes megjegyezni, hogy az európai egység gondolata éppen akkor tér vissza a köztudatba, amikor Szép Fülöp (1303) megalapítja az első állami nagyhatalmat, Franciaországot, mely egyaránt szembeszáll a Pápasággal és a Császársággal. 1308-ban Dante (1265-1321) kiadja a «De Monarchia» című művét, melyben megállapítja, hogy minden hatalom az Istentől H – 4069 EGYEK CH – 1213 Onex/Genève


E-mail :


5

Guy TURCHANY


származik és ebből kifolyólag az emberiség ugyanazon cél irányába törekszik. Dante először a történelemben, megkülönbözteti a lelkit (spirituális) és a világi (temporalitás) hatalmat. Ez vezet oda, hogy a Pápa uralkodik minden földi javak felett ( lelki felsőbb rangú, mint a testi) . A Pápától kapja szuverenitását a császár, aki a népeken uralkodik. Tehát ebben az értelemben nincs helye Európában egy vagy több abszolutisztikus nemzeti államnak. A nemzeteknek, hercegségeknek, városoknak mások-mások a feladataik és törvényeik, mások a szokásaik és életkörülményeik de ezt a sokszínűséget éppen a pápaság az, aki összetartja és irányítja az emberiség közös célja felé. Dantéval egy időben de francia szemszögből nézve Pierre Dubois (1250-1320) írja meg a «De recuperation Terra Sancte» (A szent Föld visszafoglalásáról) című művét amelyben eltérően a címtől nem a Szent Föld visszaszerzésével, hanem egész pragmatikusan Európa egyesítésével foglalkozik. A monumentális alkotás igen nehezen követhető mert sokszor sorrend nélkül beszél a nevelésről, az asszonyok szociális helyzetéről, a több nyelvűség hasznosságáról, a házasságról és így tovább. De mint Danténak vagy Marsile de Padoue-nak is a legnagyobb kincs a béke (summumbonum) fenntartása a keresztény népek között. Dubois, a kortársaival szemben nem hisz a Monarchiában ezért egy államok közötti konföderációt ajánl. A Keresztény Köztársaságot, amelyet egy Zsinat vezetne. Ennek megvalósításához az egyház reformját sürgeti azért, hogy a Pápa (superioris in terris non recognoscentes) összehívhassa a Zsinatot, amely az önálló szövetséges nemzetek vezetőiből állna. Mint jó ügyvéd különösen foglalkozik az arbitrázs problémájával. A béke megtartásához azokkal szemben, akik nem akarják elfogadni a Keresztény Köztársaságot (Duc de Bourgogne) Dubois gazdasági embargót javasol. A harcos természetűeket középkeletre küldené a pogányok ellen harcolni. Pierre Dubois realista meglátásával előre megérezte, hogy a nacionalista államok kialakulása egy európai káoszhoz fog vezetni és ezt akarta megelőzni, de mint mindig - igen realista lévén - őt tartják utópistának és tűnik el a történelem színpadáról. XV. század

Podebrad cseh király, (szövetségi egyezmény) és Antoine Marini (de Grenoble), Aeneas Silvius Piccolomini (II. Pius)

Podebrad György(1420-1471), és Antoine Marini, a király tanácsadója és nagykövete. «Traité d’alliance et de confédération pour résister au Turc» (Konföderációs H – 4069 EGYEK CH – 1213 Onex/Genève


E-mail :


6

Guy TURCHANY


szövetség és megegyezés, hogy ellen lehessen állni a Töröknek), mint Dubois, ők is az államok szövetségéből indultak ki a pápaságot és a császárságot figyelmen kívül hagyva, ez okozta a terv bukását. Első ízben született meg a gondolat Európában, hogy egy konföderációban létre óhajtanak hozni egy parlamentet, egyszerű többségi szavazattal, és alkotmánybíróságot, egy közös hadsereget és egy közös költségvetést. Mindezt 1848-ban valósítja meg legelőször a Svájci Konföderáció. Aeneas Silvius Piccolomini (1405-1464) a kor egyik legnagyobb humanistája, 1458-ban avatták pápává II. Pius néven. Az elődökkel ellentétben először beszél Európáról és az európaiakról, mint melléknév egy nemzetközi egyezmény tervezetben. «Európa a mi hazánk, a mi házunk» (nem Gorbacsov találta ki) mert mindnyájan ugyan arra a sorsra vagyunk ítélve. XVl. század

Nyugat- és Kelet-Európában

1 Három nagy esemény rázta meg nyugat európát a XVI. századba, a nagy felfedezések, a reformáció és V. Károly próbálkozása az európai birodalom létrehozására. A felfedezések fejlődésnek indították Európa nyugati részét ami egészen az ipari társadalomig vezetett, a reformáció nem Európát hanem a kereszténységet osztotta meg, minden tévhit ellenére, V. Károly háromnegyed részét uralja az európai kontinensnek, India és az óceán uralkodója és mi marad halála után ? Egy szétzüllött, Európa egy megosztott kereszténység, egy francia török szövetség éppen a császárság ellen, a Mohácsi vész. Az európai birodalom reménye, Dante elképzelései szerint, halott.  Francisco de Victoria (1508-1546) szalamankai egyetemi professzor megalapítja Suarez-zel az emberi jogok szövetségét. A nagy humanista és pacifista nem látta szemben Dantéval vagy Dubois-val - hogy a béke legnagyobb ellenségei az alakuló nemzeti államok.  Jean Bodin (1529-1596) szerint az emberiség egy egységet alkot, de ez az egység marad egy morális, retorikus és kereskedelmi egységnek. Az európai történelem megindul az állandó nemzeti háborúk felé, ahogy Bodin is mondja «a hercegek nagysága nem más, mint a szomszéd kirablása és összeomlása». A szent egoizmus lesz a politikai bölcsesség. H – 4069 EGYEK CH – 1213 Onex/Genève


E-mail :


7

Guy TURCHANY


 Francisco Suarez jezsuita (1548-1617) nem csak alapítója az emberi jogok társaságának de filozófiájában ki is fejti az emberi jog fölényét az állammal szemben.  Erasmus (1466-1536) még ha nem is beszél sokat Európáról annak csak egy oka van : ő csak Európát látja és csak európai összefüggésekben gondolkozik. Nagyon jól látja, hogy az uralkodók a háborúk okai, de amikor azzal akarja megoldani a problémát, hogy véglegesíti és szentesíti a határokat akkor éppen az ellenkezőjét segíti elő Amikor pedig a háborúk megindításához az egész nemzet akaratára apellál még nem tudja, hogy mi lesz 1914-ben. A «Consultation sur la Guerre des Turc» (Konzultáció a Török háborúk kapcsolatában), már államok fölötti hatalomról beszél de elképzelései messze vannak egy koherens filozófiától. 2

Az első Európai Unió

1569 július 4.-én létrejön a Lublini Unió Lengyelország és Litvánia között. A két állam szövetsége az egyik legmodernebb és leg úttörőbb kezdeményezés amilyenhez hasonló európa ezen része még soha nem produkált. Az unió polgárai egyenjogúak vallási hovatartozás nélkül, ez vonatkozik úgy a keresztény vallásokra mind a nem keresztény zsidó és muzulmán vallásra is. Az Államfőt a Parlament választja meg, melynek alárendeltje, a választásra jogosultak száma nagyjából a népesség 10 % -át teszi ki. A parlament mandátuma 4 éves. Amíg az unió politikailag nyitott marad és a konszenzuson alapuló politikát gyakorolja virágzó jövő elé néz. A belső viták a reformokról és az ukrán szándék az unióhoz való csatlakozásra vet véget az akkor ideálisnak tartott köztársaságnak. XVll. század

Emeric Crucé, Comenius, duc de Sully, William Penn

A XVII. század az, amely levonja a reformáció és a reneszánsz tanulságait mind filozófiai mind politikai értelemben. Négy nagy utópia születik Crucé (1623), Sully (1638), Comenius (1645) és William Penn (692) tollából. Mind a négy kifejezésre juttatja Európa föderatív hivatását. Négy, valláson alapuló de ökumenikus gondolkodó, akik az Evangéliumban találják az egység kulcsát.



E-mail :


8

Guy TURCHANY


1. Emric Crucé a föderalizmus fogalmát a kereszténységen és Európán kívül kiterjeszti az egész ismert világra. Egy európai szenátus és parlament létrehozását javasolja velencei székhellyel. Felvázolja az európai oktatás kifejlesztését, mint a háborúk ellenszerét. Végül nagyon jól megérzi, hogy a gazdasági egyesülés alapköve az egységes mérési rendszer. 2. Duc de Sully - mindenki rá hivatkozik de több mint valószínű senki sem olvasta, az atlanti szerződés is rá hivatkozik de sem Churchill sem Roosewelt soha nem tudták bemutatni a szöveg eredetiét. Emlékiratait négy írnok hozta össze, elképzelésének fő vonala Európa egyesítése a református államok körül a katolikus hatalmak bevonásával. 3. Ámos Comenius (1592-1670) legnagyobb erénye, hogy megteremtette a modern európai oktatás és tudomány alapjait. Az egységet a tudás és oktatás egyesülésében látja melyet egy nemzetközi akadémia irányítana. A politika egy nemzetközi intézmény, a vallás egy konzisztórium irányítása alatt lenne. Talán elsőnek beszél a «mi Európánk»--ról 4. William Penn a «Essay towards the Present and Future of Europe» felvázolja Európa helyzetét és megpróbálja bemutatni a kiutat egy uralkodói konföderáción belül. A pacifizmus elméleti megalapítójaként is ismert. Érdemes megemlíteni, hogy amerikai tartózkodása során ő alapítja Pennsylvania államát. XVlll. század

Saint-Pierre (az örökös béke), Leibnitz, Voltaire,

1. Charles-Irénée Castel de Saint-Pierre (1658-1743) folytatja az előző század négy nagy filozófusának gondolatmenetét. A «Projet de Paix perpetuel» (Terv egy örökös békéhez) először elemzi Európa helyzetét és megállapítja, hogy az uralkodók által készített békeszerződések nem fognak a békéhez vezetni, mert ezek a pillanatnyi erőviszonyokon alapulnak. Azt ajánlja, hogy az államok kössenek egy uniós szerződést a holland vagy svájci modell szerint és hozzák létre az Európai Uniót (láthatjuk, hogy a huszonötök uniója sem új a nap alatt). 2. Gottfried Wilhelm von Leibnitz (1646-1716) egy rögeszméje : «Utique enim delctat nos varietas, sed in unitatem» (a világ változatossága csak az egységben H – 4069 EGYEK CH – 1213 Onex/Genève


E-mail :


9

Guy TURCHANY


élvezetes) . Európa majdnem minden országában megfordult, majdnem minden tudományágban járatos és szenved az európai széthúzástól. Ezért ajánlja az európai föderalizmust, Európa többszínű kultúrájának a különbségek megtartása melletti egységét. Több nemzeti akadémiát alapít azzal az elképzeléssel, hogy ezek egy Európai Akadémiába egyesülnek. Elképzeli a világ polgára lehetőségét és az európai és ázsiai kontinensek között Oroszországnak szán összekötő szerepet. 3. Voltaire (1694-1778) : «meg kell vizsgálnunk mai helyzetünket és nem azt, ahol nem lehetünk». Ezzel már meg is határoztuk Voltaire filozófiáját az európai egységről, a középutat tartja a túl lelkesedő európai és nemzeti államok védői között. Szerinte az európai kultúra és szellem az, amire az egységes Európát építeni lehet. XlX. század

A nagy európai gondolkodók százada

Friedrich von Goetz (1764-1832) porosz miniszter és Metternich tanácsadója a béke megalapozására három receptet ajánl : egy világ államot, zárt állami hatalmakat és az államok federációját, még akkor is, ha maga nem igen bízik ezek megvalósíthatóságában. Johann Wolfgang von Goethe (1749-1832) a 143 kiadott kötetében kevés szót találunk Európáról mert neki Európa és az európaiság magától érthető. Az európai unió hidegen hagyja politikai szempontból. De, mint európai reagál a nacionalista kultúrák kialakulására Franciaországban és Németországban. Semmi nem áll messzebb Goethétől mint egy «európai nacionalizmus», nagyon jól érzi, hogy az európai kultúra a feszültségeken és az önkritikán alapszik. Georg Friedrich Hegel (1770-1831) szerint az európaiság lényege az, hogy amíg a görögök tudták, hogy van szabad ember, addig az európai tudja, hogy minden ember szabad és, hogy egy európai unió vagy konföderáció csak erre a szabadságra épülhet. Hegel szerint Ázsia a történelem kezdete, míg Európa a történelem vége. Victor Hugó (1802-1885) az Európai Egyesült Államokban látja Európa jövőjét, egy olyan államrendszerben, melyben a meglévő államokra alapulva épül az új Európa .



E-mail :


10

Guy TURCHANY


Pierre-Joseph Proudhon (1809-1865), Carlo Cateano (1801-1896) és Giuseppe Manzini (1807-1872) mindhárman a nemzeti államok helyett egy a nemzetiségen alapuló föderalizmust álmodnak meg, ők a föderalizmusnak az atyjai. Johan Gaspers Bluntschi (1808-1881) teszi le az alapjait az “egy európai állampolgárság” rendszerének. Svájci eredete megkönnyíti munkáját és tapasztalatokból merítve írja le a kettős hovatartozás elméletét. Ernst Renan (1823-1892) A Sorbonne-on tartott előadást 1882 március 11-én " Mit is jelent a nemzet" címmel. Ezt írja: " A nemzet, lélek számunkra, egy szellem, egy olyan eszmei család, amelyet a múlt, emlékek, áldozatok, győzelmek, gyakran gyász, közös együttérzés, és a jövőbeni további együtt maradás szándéka tart össze. Egy nemzet egységét nem a közös nyelv, nem a közös etnográfiai csoporthoz való tartozás alkotja, az összetartó erőt a múlt közösen megélt eseményei és a jövőben való további együttműködés szándéka képezik. Napjainkban hajlamosak vagyunk egy súlyos hiba elkövetésére: nem teszünk különbséget a faj és a nemzet fogalma között, és az etnográfiai vagy inkább nyelvi csoportoknak ugyanakkora jelentőséget tulajdonítunk, mint az eredendő népeknek. (mennyire aktuális a probléma egy évszázad távlatából). Hiszen a fajok létezésének ténye , amely azelőtt kulcskérdés volt, egyre inkább veszít jelentőségéből. Az ember története jelentősen eltér a zoológiától. A faj nem elsődleges kategória, mint a rágcsálóknál, vagy a macskaféléknél, nincs jogunk a világot bejárván, megtapogatni az emberek koponyáját, aztán torkon ragadni őket és felkiáltani: " Közös vérből valók vagyunk, hozzánk tartozol!" .....Amit elmondottunk a fajról egyaránt vonatkozik a nyelv problémakörére is. A nyelv csupán lehetőség az együttélésre, nem kényszer. Az Egyesült Államok és Anglia, Latin-Amerika és Spanyolország ugyanazon nyelvet beszélik, mégsem alkotnak egységes nemzetet. Ezzel szemben Svájcban 3, sőt 4 nyelvet is beszélnek, egyesülésük népeik beleegyezésével történt. Van ami erősebb a nyelvi tagoltságnál, H – 4069 EGYEK CH – 1213 Onex/Genève


E-mail :


11

Guy TURCHANY


és ez a szándék, az akarat. A Svájc által választott egység a nyelvi különbségek mellett, sokkal erősebb, mint az egységében erőszakkal fenntartott, keserű szájízű nyelvi egyveleg. A földrajzi helyzetnek, amit a természetes határok jelentenek, bizonyára jelentős szerepe van a nemzetek elkülönülésében, tehát igen nagy jelentősége van a történelemben.(...) Emellett meg kell említeni, némelyek úgy tartják, hogy egy nemzet határait a térkép jelöli ki, és a nemzetnek jogában áll ezen körvonalak kikerekítésének, egy határfolyó, egy határoló hegy elérésének érdekében minden eszközt bevetni. Nem hiszem, hogy létezhet ennél önkényesebb, végzetesebb, minden erőszakot elnéző, igazoló elgondolás. És valóban ezek a hegyek, ezek a folyók alkotják az úgynevezett természetes határokat? Tagadhatatlan, hogy a hegyek szétválasztanak, a folyók azonban inkább együttélésre kényszerítenek. Azonkívül nem szolgálhat minden hegy természetes határként. Hogyan döntsük el, hogy melyik hegy alkosson határt, melyik ne? Biarritztól Torenáig nincs egy olyan folyótorkolat, amely kevésbé lenne határkijelölésre alkalmas, mint a másik. Ha a történelem úgy akarja, a Loire, a Szajna, a Meuse, az Elba, az Odera, vagy akár a Rajna is ugyanúgy természetes határrá válik az oly sok törvénysértést szülő alapvető emberi jog nevében, mint az emberi akarat. A nemzetek nem örökkévalóak.” Még mielőtt tovább mennénk az európai gondolat születésének gondolatmenetében meg kell még említenünk néhány európai gondolkozót akiknek elgondolásaira idő hiányában nem tudunk kitérni. Legyen itt megemlítve Leopold von Ranke (1795-1886), Jakob Burckhardt (1818-1897), Friedrich Nietzsche (1844-1900), Georges Sorel (1857-1992), Paul Valéry (1871-1945), Thomas Mann (1875-1955). XX. század

az európai egység felé

1922-ben Richárd Coudenhove-Kallergi német és osztrák médiában felhívást tesz a «páneurópai» mozgalom létrehozására. «Elérkezett Európa órája ! Gyárainkban laboratóriumainkban pusztító fegyvereket gyártunk. Nagyon könnyen Európa vesztére törünk. Az idő sürget a páneurópai mozgalom létrehozására, mely minden európai demokratát és demokratikus államot egyesít egy egységes gazdasági és politikai mozgalomban.». Ezt a manifesztumot Bécsben fogadták el 1927-ben.



E-mail :


12

Guy TURCHANY


A Francia Miniszterelnök Aristide Briand szeptember 5-én deklarációt intéz a Nemzetek Szövetségéhez, melyben felhívja az európai államokat egy Európai Konföderáció sürgős megalakítására. A Nemzetek Szövetsége kérésére a franciaországi Alexi Léger (írói nevén Saint-John Perse) kidolgoz egy megvalósíthatósági tervet. A tervezetben szó volt a vámhatárok és a politikai határok fokozatos lebontásáról, a gyarmatok közös hasznosításáról, közös európai pénz lehetőségéről, és végső célként európai konföderációról. Az 1930-as években más javaslatok is születtek mind például az osztrák-német vámunió, a dunai államok vámuniója. Sajnos már túl későn, mert a Második Világháború véget vet a francia elképzeléseknek.

Az Európai Közösség születése. Az európai gazdasági integráció egyik kiinduló pontja az 1932-ben létrehozott majd 1948-ban újraindított Benelux vámunió volt. 1945 - 1948

OECD Európai Együttműködési szervezet (Marshall-terv)

Az európai integráció első intézményes formái az 1945 és 1950 közötti időszakban alakultak ki. 1948-ban jött létre a mai OECD elődje, az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet OEEC az amerikai Marshall-terv koordinálására. 1948

Hágai Konferencia

Winston Churchill 1946 szeptemberében Zürichben tartott beszédében kezdeményezte egy európai kongresszus összehívását azzal a céllal, hogy megvitassák egy európai egyesült államok létrehozásának lehetőségét. Ebben a beszédében hivatkozott az európai federalisták által rendezett Montreux-i kongresszusra, ahol a volt ellenállás vezetői tárgyaltak, Denis de Rougemont elnöklete alatt egy európai federáció létrehozásának lehetőségéről. A Hágai konferencián két nagy történelmi irány ütközött a federalisták és az unionisták. Az első egy régiókra alapuló európai federációt álmodott meg még a pragmatikus unionisták egy, a meglévő nemzeti államokra támaszkodó, a realitásokra jobban alapozott tervet terjesztettek elő A két H – 4069 EGYEK CH – 1213 Onex/Genève


E-mail :


13

Guy TURCHANY


irány a mai napig befolyásolja az európai politikát és a Maastrichti szerződés is erről tanúskodik. Egyrészt Európa az Unió nevet viseli de a szubszidiaritás elve a federalistáknak kedvez. Ennek a hágai konferenciának a tükrében érthető a Joska Fischer és Jean Pierre Chevénement mai ellentéte is. A hágai konferencia Denis de Rougemont bízza meg a záródokumentum megfogalmazásával melynek címe „Message aux Européens” (Üzenet az európaiaknak). 1949

CEO Európa Tanács

Az (Nyugat) Európai Tanács terve is a hágai konferencián született meg. Az első elképzelések szerint a nyugat európai demokráciák választott képviselői lettek volna a Tanács résztvevői de végül az unionisták nyomására a nemzeti parlamentek képviselői látják el a parlament és a Külügyminiszterek Tanácsa a végrehajtó szerv szerepét. Sajnos az Európai Tanács befolyása a morális befolyáson túl a nullával egyenlő. Az Európa Tanács legnagyobb vívmány az Emberi Jogok Európai Egyezménye. Az Egyezmény létrehozta az Emberi Jogi Bizottságot, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságát. 1949

CEC

Európai Kultúr-Központ

Szintén a hágai konferencia hozta létre az Európai Kultúr-Központot melyet a federalista Denis de Rougemont vezetésére bíztak, és amely az évek során az európai kultúra előőrsévé nőtte ki magát. Többek között a központ hozta életre az Európai Zenei Fesztiválok Szövetségét, a CERN (európai atommag kutató intézet), az Európai Házakat és így tovább. „Az alkotó központok szerepe az európai kultúra fejlődésében" témában a Magyar Professzorok Világtanácsával közös kutatást tervez a CEC keretében. 1950

Schuman-terv

1950-ben született meg - eredeti szándéka szerint a fegyvergyártáshoz nélkülözhetetlen iparágak ellenőrzése céljából - az un. Schuman-terv, melynek alapján a Benelux-országok, Franciaország, az NSZK és Olaszország részvételével 1951



E-mail :


14

Guy TURCHANY


áprilisában megalakult az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK Montánunió). Az ESZAK szervezeti rendszerének újdonsága a tagállamoktól független Főhatóság. 1957 március 25-én a Hatok létrehozták az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia Közösséget (EURATOM). A három szervezet intézményeit 1967-ben vonták össze, ekkor alakult ki a jelenlegi Európai Közösség intézményrendszere. 1957 . március 25.-én Rómában a hatok (NSZK, Franciaország, Olaszország, Beneluxországok) képviselői két szerződést írtak alá : 1. CEE

Európai Gazdasági Közösség EGK

2. EURATOM Európai Atomenergia Közösség – Euratom EAEK. A közös európai atomkutatás alapja a CERN-nel együtt. A szerződés alapján az európai közösség államai kutatásaikat együtt végzik és az egyénileg készült kutatások eredményeit megosztják. 1960 EFTA Európai Szabadkereskedelmi Társulás (Nagy-Britannia, Dánia, Norvégia, Svédország, Svájc, Ausztria és Portugália. 170-től Izland és 1985-től Finnország). Céljai mérsékeltebbek voltak mind az EGK-nál. 1962 PAC Közös agrárpolitika KAP. A cél a közös agrárpolitika megkel valósítsa Európa élelmiszer önellátását és ennek érdekében fejlesztenie kell a mezőgazdasági termelés hatékonyságát. 1967

CE

Európai Közösség

Összevonták az EGK, az Euratom és Montánunió addig párhuzamos intézményeit és ezzel megszületett az Európai Közösség. Ennek nyomán egységes jogalkotó, végrehajtó és igazságszolgáltató intézmények jöttek létre. Az Európai Közösség két irányba fejlődik. Egyrészt elmélyül a belső integráció, azaz a nemzetállami hatáskörből egyre több jogterület kerül át közösségi szintre és így a Közösség gazdasági, társadalmi, politikai arculata egyre egységesebbé válik. E H – 4069 EGYEK CH – 1213 Onex/Genève


E-mail :


15

Guy TURCHANY


folyamat eredményeként a tagországok piacainak összessége mindinkább egységes, belső határok nélküli piacként működik. A másik tendencia, hogy a Közösség folyamatosan bővül: 1973-ban csatlakozott hozzá Dánia, az Egyesült Királyság és Írország; 1981-ben Görögország; 1986-ban Portugália és Spanyolország; majd 1989-ben a német újraegyesülés nyomán a volt NDK területe. Az EFTA országok 1995. évi csatlakozása nyomán a most már Európai Uniónak nevezett formációnak 15 tagja lett. 1974-től rendszeressé vált az Európai Tanács néven a tagállamok állam- és vagy kormányfőinek félévenkénti értekezlete. Ezt a szervezetet, mint a közösség legmagasabb szintű politikai döntéshozó szervezetét az 1986-os szerződésmódosítás, az Egységes Európai Okmány emelte az Alapszerződések szintjére. Ez az okmány a közösséget új kompetenciákkal ruházta föl. A Szerződés rendelkezéseinek megfelelően megvalósul az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása. Az Európai Unióhoz 1995-től tizenöt ország tartozik, összesen mintegy 370 millió lakossal. Az Unió jogilag 1993 január 1-én létrejött egységes piacán a személyek, áruk, a tőke és a szolgáltatások mozgását alapvetően semmi sem korlátozza. E négy alapvető szabadságjog érvényesülése fokozatosan valósul meg. 1979

Európai parlament

Egy igen fontos a demokráciát megerősítő lépés volt az európai polgárok által közvetlenül megválasztható képviselőket magába foglaló parlament megalkotása. A képviselők bármely országban indulhatnak függetlenül nemzetiségüktől. Így például a német Cohn Bendit Franciaországban indult és nyert, mint zöld EU honatya. 1992 Az Európai Unióról kötött Maastrichti Szerződés tovább szélesíti a gazdasági, pénzügyi és szociális integráció keretét, s egyidejűleg kiterjeszti az együttműködést a belügyi- és igazságügyi területekre, valamint a kül- és biztonságpolitikára is.



E-mail :


16

Guy TURCHANY


Az Európai Unió jogi alapjait jelenleg öt alapvető szerződés biztosítja: a három közösséget létrehozó alapokmány, valamint az Egységes Európai Okmány és a Maastrichti Szerződés. Vitás kérdésekben a Luxemburgban működő Európai Bíróság dönt. Az alapszerződésekben megfogalmazott célok megvalósítása érdekében a tagországok szuverenitásuk egy részét fokozatosan az Unió intézményeire ruházzák át. Az Unió, céljai végrehajtása érdekében közös politikát jelöl ki (pl. a vám, a mezőgazdaság, a kutatás, a technológia transzfer, a regionális fejlesztés, az energia, infrastruktúra és szociálpolitika területén), megvalósításukat pedig közös programokkal és projektekkel segíti elő Mi az Európai Unióról szóló szerződés lényege? A közhasználatban csak Maastrichti Szerződés néven jelzett okmány az európai integráció új fejezetét nyitja meg. Az 1993. november 1-jén életbe lépett szerződés a következő vezérelvekre épül:  A tagállamok minden állampolgára egyben az Unió állampolgára is, akinek joga van arra, hogy szabadon mozogjon és letelepedjen bármely állam területén.  A gazdasági unió jegyében a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájának fő irányát a Tanács egyezteti.  1999. január 1-jétôl az Unió megvalósítja a Pénzügyi Unió harmadik szakaszát, melynek jegyében egyetlen közös fizetési eszköz - az Euro - lesz forgalomban, létrehoznak továbbá egy Európai Központi Bankot. A Szerződés rögzíti a Gazdasági és Monetáris Unióban való részvétel követelményeit.  A politikai unió keretében közös kül- és biztonsági politikát dolgoznak ki, emelik az Európai Parlament szerepét, közös elveket érvényesítenek a bevándorlás, a menedékjog és egyéb belügyi és igazságügyi kérdésekben.  Megvalósítják a fenntartható fejlődés és szubszidiaritás elveit.



E-mail :


17

Guy TURCHANY


Mit jelent a szubszidiaritás?  A hatáskörök elosztását szabályozó elv, mely szerint a döntéseket azon a hatalmi szinten kell meghozni, amely az Unió polgáraihoz a legközelebb esik. Azokon a területeken, amelyeken nem határoztak meg közös politikát (ahol tehát az Uniónak nincs kizárólagos hatásköre), ott csak akkor érvényesíthető a döntési jogkör, ha a kívánt cél tagállami szinten nem érhető el. 1991 Európai Megállapodás, A megállapodás hatályba lépését követően tíz közép- és kelet-európai állam kérte felvételét az Európai Unióba. 1997 Amszterdami Szerződés, az uniós szerződéseket és a Közösségről szóló alapszerződést módosítja. Az EU intézményi és döntéshozatali reformját idítja el. 2000 Nizzai Szerződés, az intézményes reformok újabb lépése amelyek a keleti bővítés elengedhetetlen feltételei. 2004

Európai alkotmány-szerződés és az Unió kibővítése 25 tagra.

Melyek az Európai Unió közösség intézményei?  A Bizottság (Commission). Az Európai Bizottság az Európai Unió végrehajtó szerve. 25 tagját a nemzeti kormányok nevezik ki, de azoktól függetlenül működnek. Megbízatásuk négy évre szól és megújítható. 2004-től a Bizottság elnöki tisztét a portugál José Manuel Durao BARROSO tölti be. A Bizottság megalakulásához a Parlament jóváhagyása is szükséges. A tagok - akárcsak egy kormány miniszterei - egy-egy meghatározott tevékenységi területért, illetve az e területekkel foglalkozó faigazgatóságokért felelősek. A Bizottság gondoskodik az alapszerződések előírásainak betartásáról, kidolgozza a közösségi jogszabálytervezeteket, s felügyeli végrehajtásukat. A közösségi jog megértőivel szemben a Bizottság szankciókat alkalmazhat vagy az Európai Közösségek Bíróságához fordulhat. A Bizottságon belül 25 főigazgatóság (Directorate General) működik. Tevékenységi és hatáskörét illetően a Bizottság nagyjából egy



E-mail :


18

Guy TURCHANY


nemzeti kormányhoz, a fűigazgatóságok minisztériumokhoz hasonlíthatók.

pedig

az

azon

belül

működő

 A Tanács (Council). Az Európai Unió döntéshozó szerve, amelyben a tagállamok kormányainak képviselői vesznek részt és szavaznak az Unió jogszabályairól. A jogalkotás rendeletek (regulations), határozatok (decisions), irányelvek (directives) alkotásával történik és ilyen formákban teszik közzé (a csatlakozási dokumentumok kivételével) a megkötött nemzetközi szerződéseket is. Az ajánlások (recommendations) és vélemények (opinions) nem jogszabályértékű állásfoglalások. A Tanács miniszteri szintű fórum, amely az egyes szakterületekhez alkalmazkodó összetételben ülésezik. A külügyminiszterekből álló Általános Ügyek Tanácsa valójában az egyetlen állandó Tanács. Az un. technikai Tanácsok (pl. a mezőgazdasági miniszterek, az energiaügyi miniszterek, a szállításügyi miniszterek Tanácsa, stb.) tagjai egy-egy adott szakterület szakminiszterei. A döntéseket egyhangúlag vagy súlyozott többséggel kell meghozni. A tagállamok méretüktől függően voksolhatnak. A Miniszteri Tanács elnöksége rotációs alapon változik. Egy-egy tagállam hat hónapon át tölti be az elnöki tisztséget.  Az Európai Parlament (European Parliament). közvetlenül a tagállamok polgárai által választott képviselők alkotják. Fő feladatai: az Unió költségvetésének jóváhagyása, a Bizottság tevékenysége és a jogalkotási folyamat felügyelete. A Parlament tagjait öt évre választják, a legutóbbi választás 2004-ben volt. A képviselők nem nemzeti hovatartozás, hanem frakciótagság alapján csoportosulnak, a munkát 21 parlamenti bizottság segíti. A képviselőknek állandó bizottsági üléstermei és irodái vannak Brüsszelben, de a Parlament hetenkénti teljes ülését Strasbourgban tartja, a titkárság székhelye pedig Luxemburgban van. A Parlament jogköre az idők során jelentősen kibővült, így a kezdeti tanácskozási jogkör először a jelentősebb jogszabályok megalkotása terén az együttműködési, majd az együtt-döntési és jóváhagyási eljárásokkal egészült ki. Egyebek közt a Parlament jóváhagyása szükséges az új tagállamok felvételéhez, valamint a társulási és csatlakozási megállapodásokhoz.  Az Európai Közösség Bírósága (Court of Justice) 25 bíróból áll, akiket a tagállamok jelölése alapján a miniszteri Tanács nevez ki. Megbízatásuk hat évre szól és H – 4069 EGYEK CH – 1213 Onex/Genève


E-mail :


19

Guy TURCHANY


megújítható. Döntéseit többségi szavazattal hozza. A Bíróság illetékessége kiterjed a tagállamok közötti, az Unió és a tagállamok közötti, a közösségi intézmények közötti, továbbá az Unió és fizikai vagy jogi személyek közötti jogvitákra, beleértve a közösségi alkalmazottak panaszait is. A nemzeti bíróságok által eléje terjesztett ügyekben jogértelmez előzetes állásfoglalást ad, véleményezi a nemzetközi megállapodásokat. Az alapító szerződések és más jogszabályok rendelkezéseit kizárólagos jogkörben, mindenkire nézve kötelezően értelmezheti. A Bíróságnak nincs végrehajtó hatalma, de az esetek nagy többségében a tagállamok alávetik magukat döntéseinek.  Az Európai Tanács (European Council). Az Európai Unió állam- és kormányfőinek külügyminisztereinek, valamint a Bizottság elnökének részvételével tartott rendszeres találkozója, ahol minden tagállamot egy szavazat illet meg. Egyhangúlag hozott döntései jogilag nem kötelezőek, de nagy mértékben befolyásolják az integráció folyamatát, kijelölik az Unió legfontosabb politikai irányvonalait. Üléseit az egyes elnökségek végén, fél évente tartja.  Számvevőszék (Court of Auditors). A Számvevőszék feladata a Közösség számvitelének ellenőrzése. Évente közzétett jelentéséből az Unió polgárai nyomon követhetik, hogy adóként befizetett pénzüket mire fordítják. A Számvevőszék 25 tagját a Parlament meghallgatását követően a Tanács egyhangúlag nevezi ki hat éves időtartamra.  Gazdasági és Szociális Bizottság (Economic and Social Committee). Tanácsadó testület, amely a gazdasági élet különféle csoportjainak képviselőiből áll (Szokták ezért a lobbik testületének is nevezni.) Egyes kérdésekben kötelező kikérni a véleményét. Álláspontját ajánlások formájában teszi közzé, amelyet azonban a Bizottság és a Tanács nem köteles érvényesíteni.  A Régiók Bizottsága (Committee of the Regions). Tanácsadó szerv, amelyet bizonyos esetekben (regionális politika, képzés, transz európai hálózatok, kultúrpolitika) meg kell hallgatni. Tagjai a tagállamok regionális és helyi önkormányzatainak képviselői közül kerül ki.



E-mail :


20

Guy TURCHANY


További fontosabb intézmények:  Európai Monetáris Intézet (European Monetary Institute),  Európai Befektetési Bank (European Investment Bank). Mit jelent a Gazdasági és Monetáris Unió?  A Maastrichtban aláírt Európai Unió Szerződés egyik legfontosabb része a gazdasági és monetáris unió (EMU) felé vezető lépések kijelölése. (Az EMU a jelenlegi Európai Monetáris Rendszert váltaná fel.) A folyamat három szakaszból áll. Az első szakasz még időben és célját tekintve is egybeesett az egységes piac megvalósításának utolsó periódusával, mivel legfőbb célkitűzése és eredménye a tőkemozgás teljes liberalizálása volt.  A második szakasz 1994-ben indult be és addig tart, amíg a gyengébb fejlettségű országoknak sikerül felzárkózniuk a legjobb teljesítményűek szintjére. A felzárkóztatási folyamat az elmaradottabb régiókra is kiterjed. Ehhez az Unió tetemes támogatást nyújt kohéziós és strukturális alapjaiból.  A harmadik szakaszba való belépés feltétele az volt, hogy az országok többsége elérje vagy legalább megközelítse az un. konvergencia-kritériumokat, amelyek az inflációs rátára, a hosszúlejáratú hitelek kamatlábára, a költségvetési deficitre, az államadósság mértékére, végül az árfolyamstabilitásra nézve állítanak fel meghatározott követelményeket.  Az EMU harmadik szakaszában fokozatosan, fizikailag is bevezetik a közös pénzt (euró € ), létrejött az Európai Központi Bankok Rendszere, élén a közös monetáris politikát irányító, nagyfokú függetlenséggel felruházott Európai Központi Bankkal. Prof. Dr. h. c. Guy Turchany Président du Club International de Coopération de Genève et Membre du Centre Européen de la Culture



E-mail :


21

AZ EURÓPAI GONDOLAT SZÜLETÉSE

Recommend Documents