VÖRÖS KATALIN
NÉHÁNY GONDOLAT MAGYAR-MAGYAR EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL
A magyar-magyar kapcsolatoknak többféle változata lehetséges. Ezen a konferencián kettőről beszélünk, leszűkítve kaliforniai illetve az Egyesült Államok nyugati államainak térségére: az itt élő magyarok kapcsolatai egymás között, tehát magyar közösségünk és szervezeteink életképessége és fennmaradásának kérdése; és az itteni magyarok, egyének és szervezetek, kapcsolata Magyarországgal. Van egy harmadik, el nem hanyagolható eset is, kapcsolataink a Kárpát-medencében kisebbségben élő magyarsággal. Ez utóbbi jelen van, párhuzamosan magyarországi kapcsolatainkkal, és szintén függvénye itteni magyar közösségeink életképességének és erősségének. Foglalkozásomból kifolyólag, a tudományos élet, kutatatás és oktatás terén szerzett tapasztalataimról és járható lehetőségekről fogok beszélni, majd néhány javaslattal zárom mondanivalómat. Az egyéni tudományos, szakmai kapcsolatok általában nem magyar-magyar vonalon alakulnak ki, mivel itt végzettségünk és munkahelyi lehetőségeink a fő meghatározók. Van azonban bőven lehetőség, hogy kapcsolatot keressünk egymáshoz, régebben itt élők és az újabban ide-oda utazó szakemberek között. Nem a kivételes hírességekre gondolok, hanem a tudományos és műszaki élet mindennapi munkásaira: kutatók, egyetemi tanárok, szakemberekre, akik az ipari, egyetemi beosztások minden szintjén megtalálhatók. Ezekre kell építenünk. Egyetemi tanulmányaink és munkahelyünk mellett a szakmai találkozók, konferenciák azok az alkalmak, ahol magyar kapcsolatainkat kiépíthetjük saját szakmai területünkön. Az előadók névsorában mindig látni magyar neveket, különösen amióta a rendszerváltás után a Közép- és Kelet-Európai országok kutatói is szélesebb körben bekapcsolódhattak a tudományos világba. Az ilyen találkozások, beszélgetések, közös témák vezetnek aztán közös pályázatokhoz, meghívásokhoz, vendégkutatói alkalmakhoz és doktoranduszok cseréjéhez.
A szakmai folyóiratokon keresztül is bőven van lehetőségünk magyar-magyar kapcsolatok megteremtésére; különösen amióta a cikkíró e-mail címét is feltüntetik a további tájékoztatás megkönnyítésére, a téma folytatására és egyéb érdeklődésre. Ha figyelemmel kísérjük a szélesebb körben, nem csupán csak saját szakmai területünkön meghirdetett szemináriumokat az egyetemen, gyakran hallhatunk magyar előadókról. Ezek felkeresése, meghallgatása, meghívása, ha csak egy ebédre is, gazdagítja kapcsolataink tárát. Ha nem is azonnal, de esetleg később, amikor egy diák tájékozódni szeretne azon a szakon, ajánlhatjuk a kapcsolatot. Javaslom, tartsuk számon a helyi magyar professzorokat, tanárokat, nem csak a szakmánkba vágó téren. Általában nagyon elfoglaltak, saját tanítási, kutatási témájukra, diákjaikra koncentrálnak, de ha jól megfogalmazott és körülhatárolt kérdéssel-kéréssel fordulunk hozzájuk, szívesen adnak tanácsot, nyújtanak segítséget. Nagyon fontos, hogy kapcsolatot keressünk és tartsunk az egyetemen tanuló, átmeneti vagy itteni illetőségű, fiatal magyarokkal. Ehhez kell valaki, aki magára vállalja egy „lista” fenntartását és az alkalmankénti találkozók megszervezését. Nem elég az e-mail és Facebook; semmi nem helyettesíti a személyes találkozásokat a közösségi szellem építésére. Mindenki elfoglalt saját munkájával, tanulással; a magyarországi diákok, vendégkutatók a beilleszkedéssel, az itteniek hogy túléljék a következő vizsgát. Mégis vonzza őket a magyarsághoz tartozás tudata, amit szeretnénk erősíteni bennük. Legnehezebb a lista elkezdése; ismerünk 2-3 fiatalt, aztán a tanszékünkön is megjelenik egy vendégkutató vagy graduate student. Címlistánkról meghívunk mindenkit egy délutáni kávézásra, az egyetem mellett. El is jön néhány, mindegyik ismer másokat is, sőt olyanokat is, akik máshol vagy éppen nem tanulnak vagy járnak valamilyen okból az egyetemre. Közben jön e-mail másoktól is és különböző kérdések, sőt válaszok is érkeznek. A lista, amire eddig mindenki szabadon írhatott, hamarosan átváltozik zárt listává; nem akarunk egy újabb “chat room”-má válni. Erre nincs szükség, de arra igen, hogy kérő-kérdező levelekre valaki érdemben válaszoljon. Mindez az első évben lezajlik, és a két hetenkénti kávétalálkozók is rendszeressé válnak. A lista egyéni terjesztés alapján működik, és lassan magába foglalja a környékbeli magyarok közös ügyek iránt érdeklődő részét. (Az általam fenntartott „Berkeley magyarok” lista most ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját. Jelenleg 594 cím van rajta.) Fő témák: egyetemi tanulás, ösztöndíj keresése; állás- lakáskeresés, ajánlat; előadások bejelentése; magyar érdekű bejelentések; ünnepélyek hirdetése. A kávétalálkozók pedig alkalmanként, amikor van vendégelőadó, átváltoznak előadássá (seminarium), amire az egyetemen találunk helyet. Szeretnék néhány szót szólni az egyetemi szintű kapcsolatokról általában. Viszonylag jó a helyzet azokban az esetekben, amikor két egyetemnek cserediák megegyezése van. Ilyen például a University of San Francisco és a Pázmány Egyetem közötti megegyezés graduate programja; a U. of Rochester és a BMKE MBA programja és a University of California System és az ELTE Társadalomtudományi kara közötti megegyezés. UC elengedi a tandíjat, ami külföldi diákok esetében meglehetősen magas, de UC dönti el, melyik campusra megy a diák. A megélhetést a diáknak kell elő teremtenie, vagy megpályáznia valamilyen ösztöndíjat. Ezen a téren szép számú érdeklődést kapok, amikre igyekszem használható választ adni, és tovább irányítani őket
lehetséges helyekre. Olyan választ, amit szeretnének, mármint hogy tessék, itt van, sajnos nem tudok adni. Kutatói ösztöndíjként a Fulbright program nagyon sikeres. Berkeleyre, vagy valamelyik SF környéki egyetemre évenként jön egy-két magyar kutató. Néhány éve meglátogatott a budapesti iroda egyik munkatársa; azóta akik a környékünkre jönnek, már otthon megkapják a magyar lista címét és jelentkeznek is hamarosan. Külföldi diákok képzésében fontos szerepe van a budapesti Balassi Intézetnek Magyarországon, különösen azért, mert Hungarológiai tagozata itteni magyar közösségeink életképességét erősíti. Olyan külföldön született, magyar háttérrel rendelkező fiatalok pályázhatnak ide, akik mélyebben meg akarják ismerni magyar kulturális örökségüket, hogy azután hasznos tagjaivá, vezetőivé váljanak a kinti magyarságnak. Ahhoz, hogy Magyarország számára bővítsük, vagy legalább is megtartsuk jelenlegi egyetemi kapcsolatainkat, tehetséges magyar fiatalok amerikai kiképzésére van szükség. A természet- és műszaki tudományok terén a jobb egyetemek csak itteni végzettséggel rendelkező tanárjelölteket vesznek figyelembe. Tehát ahhoz, hogy a nyugdíjba vonuló professzori gárda helyére új magyar fiatalok pályázhassanak, itt kell PhD tanulmányaikat elvégezniük. Lenne befogadó tanár, ösztöndíj is, de nincs jelentkező Magyarországról, amint ezt többen is mondták. Ezzel kapcsolatban, nézzük meg gyakran hallott témát: a tehetségek elvándorlását és elvesztésüket az ország számára. Tény az, hogy tehetségvándorlás mindig volt és lesz, főleg olyan kis országokból, mint Magyarország is, ahol a nagyszámú kiképzettet a gazdasági élet nem tudja felszívni. Van azonban egy nagyon fontos előnye is ennek a vándorlásnak: külföldi kapcsolataink megerősítése és a visszaáramló tudomány és lehetőségek megnövekedése. Mert ezek az emberek nem vesznek el, hanem mindegyik a maga helyén, a világ bármely részén, építgeti kinti-benti kapcsolatait, visszajár, szellemi, szakmai kapcsolatot keres, és saját sikerével együtt öregbíti Magyarország hírnevét. Ezt így kell felfogni és elő segíteni azt, hogy a kétirányú közlekedés könnyen megtörténjen. A tudomány az által fejlődik, hogy különböző tudományos háttérrel rendelkező emberek gondolatai megtermékenyítik egymást. Az ország érdeke a kutatói mobilitás serkentése. Idézek itt egy budapesti kereskedelmi főiskolai szakdolgozatból1 (1): „A külföldi, sikeresen működő finanszírozási modelleket könnyebb úgy beépíteni a hazai gyakorlatba, hogy a kutatók megtapasztalták, megtanulták a működés fortélyait. Ez valószínűleg olyan hosszú távú folyamat, amely egyfajta mentalitásbeli különbséget is feltételez. Szakértői vélemények támasztják alá, hogy a magyar emberek vállalkozási kedve és bátorsága elmarad a tengerentúliakétól. A magyarok nehezebben tudják feldolgozni a bukást, míg az amerikaiak könnyebben talpra állnak, és hasznosítják a tapasztalatokat.” Végül nézzük meg a visszatérés kérdését. A tapasztalatok a visszailleszkedéssel kapcsolatban szomorúak. Gyakran hallani: nincs megfelelő állás, ahol a külföldön tanultakat érvényesíthetnék; nehéz Magyarországon a kutatási helyzet, tele bürokráciával, még azt is ellehetetlenítik, aki viszi 1
Vida Réka, Az állami, ipari és egyetemi K+F együttműködés bemutatása a UC Berkeley laboratóriumában és a hazai gyakorlatban, Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Főiskolai Kar, szakdolgozat, Budapest, 2006.
saját kutatói pénzét; az irigység, a megkövesedett beosztási ranglépcső, amiben a fiatalok nem juthatnak előre. Ezeket a kérdéseket bizony keményen neki szegezték Bokor Balázs főkonzul úrnak is, amikor előadást tartott nálunk. Évek óta megrendezik az Egyesült Államok keleti oldalán, Washingtonban a Homecoming Forum nevű összejöveteleket, ahol a visszatérési gondokat, lehetséges megoldásokat tárgyalják a résztvevők és meghívott előadók. Többek között azt is, hogy más, hasonló országokban, hogyan kezelik ezt az ügyet (www.hungarianamerica.com/homecoming). A keleti part messze van; itt Kaliforniában is hasznos lenne valami ilyesmit rendezni. A mai összejövetel jó kezdet lehet.
Vörös Katalin Családjával menekülésük után, 1956-ban, először Svájcban élt, és a Burg Kastl-i magyar gimnáziumba járt. 1960-ban átköltöztek az Egyesült Államokba, Pennsylvaniában telepedtek le. Katalin a philadelhiai Drexel Egyetemen végzett, majd a Philco-Ford és RCA cégnél dolgozott elektromérnökként. Közben férjével a philadelphiai Magyar Tanya közösségében aktívan dolgozott és cserkészcsapatot vezetett. 1982-ben Kaliforniába költözött; ott tovább tanult a Berkeley Egyetemen. A mester fokozat megszerzése után átvette az elektromérnöki tanszék mikroelektronikai laboratóriumának vezetését, amit jelenleg is folytat. A San Francisco Öböl környéki magyar közösség számára elektronikus levelezőlistát tart fenn. Az Amerikai Magyar Tanárok Egyesületének (AHEA) titkára. Magyar-magyar együttműködés Összefoglalás és javaslatok (Tudományos szekció) A kaliforniai nagy közélet érdekében Mit tehetünk mi egyénileg? Kapcsolatokat építünk, magyarországi tudósokkal, szakmabeliekkel, saját foglalkozási területünkön. Helyzetünktől függően, magyar vendégkutatókat hívunk meg, diákokat veszünk fel, vagy tanácsadóként segítjük őket. Előadásokat szervezünk, látogató tudósoknak, kutatóknak. Elősegítjük a magyar kapcsolatokat egyetemi szinten. Kapcsolatot tartunk, fenn egyetemünkön dolgozó magyarokkal. Keressük a kapcsolatot fiatal magyarokkal, tanácsadással támogatjuk őket, elősegítjük az egymással való találkozást és erősítjük bennük a magyarsághoz tartozás tudatát. Mindenki számít. Mit tehetünk szervezetileg? Nyitottnak kell lennünk a fiatalok, az „új magyarok“ iránt, be kell fogadunk őket szervezeteinkbe. Bíztatnunk kell őket, a bekapcsolódásra, majd engedni, hogy megvalósíthassák ötleteiket, kifejthessék aktivitásukat. Megértően és hatásosan kell átadni tapasztalatainkat. Minél előbb törekednünk kell új vezetői gárda kinevelésére.
A következő konkrét javaslatokat kaptam továbbításra: Helga Lénárt-Cheng
Ha egy javaslattal én is hozzájárulhatok a párbeszédhez, szeretném szorgalmazni az otthoni kulturális minisztériumban egy levelező-program beindítását, ami (francia mintára) a külföldre költözött magyar gyerekekkel tartana a kapcsolatot, rendszeresen tananyagot és vizsgaanyagot küldve. Ez mindössze egy-két embert kívánna otthon, de sokban hozzájárulna ahhoz, hogy a
külföldre szakadt gyerekek közül később többen hazatérhessenek (amint ezt a franciák nálunk bölcsebben tudják...) From: "Grossman, George" Dear Katalin: I have an idea. It is not directly on the issue of Magyar-Magyar relations on the West Coast, but it's an idea I would like to see passed on to the new government. There is a great deal of interest in the U.S. in educational reform. A key shortcoming in U.S. schools is math instruction. That is a field the Hungarian educational system excells at. My idea is that Hungary could garner a great deal of favorable publicity in the U.S. by offering to send a "Peace Corps" of volunteer math teachers to teach U.S. math teachers how they do it so successfully in Hungary. Just the offer would get a lot of attention, even if it is not taken up. If it IS taken up, it could result in a significant benefit to our new country -- and source of pride for the country we left behind but still think of fondly. I would appreciate your thoughts on my idea -- and your advice on how I might go about trying to get it to happen. Warm regards, Gyuri
From Laszlo Privari Kedves Katalin, Van még egy csoport; az 56-os nyugállományba mentek, akik nagy része tartják a kapcsolatot, de nincs pénzük utazgatni összejövetelekre. Ezek most jelenleg nem az Öböl környékén élnek, de kicsit messzebb a Sierra hegyeknél, le és föl Kaliforniában. Érdekes lenne ezeknek is egy nagy összejövetelt rendezni időnként észak Kaliforniában. Régen a Tóth László rendezett ilyen ebédet a Bechtel mérnököknek. Minden jót kívánok László
From Judit Korosmezei <[email protected]> Mar régen gondolkoztam azon, hogy egy Calif magyar portált lehetne tervezni, amin mindenki be tudna kapcsolódni, legújabb minket érintő itteni és magyar híreket leolvasni, ügyes-bajokat feltölteni, eladásokat, munka, lakáskereséseket, ingatlan eladásokat, új tagok, személyes kapcsolatokat, társkeresés, stb. Remélem, hogy tudtam valamit hozzájárulni a csapathoz. Szívesen segítek, ha kell valamit szervezni. Sok sikert jövő héten. Üdvözlettel, Judit
From FTobak Tisztelt résztvevők [...] Gondolataim a következőek az előadás témájában: „Merre tart a nyugati parti magyar közélet” A népi kultúra, minden tekintetben fontos eleme a magyar közéletnek. Szinte elképzelhetetlen, magyar ünnepi megemlékezés népzene vagy néptánc nélkül. Véleményem szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni e dolgok támogatására. A magyar üzletemberek feladata lenne, hogy előteremtsék ennek az anyagi hátterét az ésszerű munkamegosztás elvei alapján. Időszerű lenne egy nagy volumenű Magyar Népzene és Néptánc Fesztivál szervezése az öböl környékén (mivel ez geográfiailag központibb helyen van, mint LA), ahova meghívnánk a nyugati régióban élő előadókat, mivel legtöbbünknek nincs is tudomása a műfaj más városokban élő művelőiről. Ez kiváló alkalom lenne tapasztalat cserére, újabb kooperációkra, kapcsolatépítésre. Ugyanakkor egy ilyen fesztiválon az amerikai közönség is bekapcsolódhat, mivel nem kirekesztő a nyelvismeret hiánya. Örömömre szolgálna, ha ez a felvetés megfontolásra kerülne. Tisztelettel: Tobák Ferenc Living the Tradition
From Kiss Enikő Tisztelt
Bokor Balázs
Úr,
Személyem- Kiss Enikő, jelenleg Magyarországon élek, három hónapot töltöttem az Önök országában, mivel 90 napos engedéllyel rendelkeztem. […] Szeretnék egy olyan kapcsolatot Személyem és Önök között kialakítani, melyhez tudok biztosítani egy hozzáférési kóddal ellátott web portált, mellyen keresztül információ exportálás és importálás történhet. Ezáltal a magyarság megismerhetné Önöket és országukat és az igazat megvallva nagyon szívesen bemutatnánk kis országunk fejlődését, kultúráját, üzleti kompetenciáit. A www.volll.com oldalán megtekinthetnek fővárosunk bemutatásáról egy reprezentatív összeállítást. Köszönöm. Tisztelettel: Kiss Enikő
