AZ ÚJ ERDİTELEPÍTÉSEK MŐSZAKI-GAZDASÁGI ELEMZÉSE

AZ ÚJ ERDİTELEPÍTÉSEK MŐSZAKI-GAZDASÁGI ELEMZÉSE Az értékelı munka elvi megfontolásai Az erdı, mint környezetkímélı mővelési ág A termıföld legtermészetesebb, leginkább környezetkímélı mővelési formája az erdıvel történı hasznosítás. Az erdı jelenléte, legyen az természetközeli, származék vagy kultúrerdı, ökológiai szempontból mindenképpen elınyt jelent az intenzíven kezelt mezıgazdasági hasznosítás, vagy még inkább más infrastruktúra (ipar, közlekedés, stb.) által elfoglalt területhez képest. Mindezt alátámasztja az, hogy: -

az erdıtelepítı igen szigorúan veszi számításba a természeti körülményeket, azaz az ökológiai adottságokat, így céljainak eléréséhez a termıhelynek megfelelı, azt optimálisan hasznosító fafaj megválasztás lehet a kiindulási alap. Tekintettel az EU-s tagságunkra és az abból adódó szükségszerő mezıgazdasági szerkezetátalakításra, valószínősíthetı, hogy a leggyengébb un. harmadosztályú szántóterületeket fogják tudni erdıvel hasznosítani. Számítások szerint mintegy 650 eha alacsony talajértékszámú szántóterületbıl több mint 400 eha a Nagyalföld erdıgazdasági tájcsoportba tartozik, amelyre a fás vegetáció igényei szempontjából is inkább a szélsıséges ökológiai viszonyok a jellemzıek. Itt a termıhelytípus változatok milyenségétıl függıen tervezhetı a többnyire alacsony hozamú ıshonos fafajok arányrésze, illetve gazdasági megfontolásokból kívánatos fafajú kultúrerdık hányada. A nem ıshonos un. exota fafajok, valamint nemesített fajták alkalmas termıhelyre telepítése egyrészt hatékony eszköze lehet a gazdálkodás és a teljesítıképesség fokozásának, másrészt sok esetben az egyetlen fafajmegválasztási lehetıségünk. Az erdei fák nagy többsége – összehasonlítva a mezıgazdasági és kertészeti kultúrnövényekkel – még mindig a nemesítés által érintetlennek tekinthetı. A nemesnyárak kivételével az intenzíven kezelt kultúrerdık is genetikai szempontból alig befolyásolt populációk, hiszen részben természetesen (akác) vagy mageredető szaporítóanyag alkalmazásával (fenyık) mesterségesen felújíthatók.

-

a mezıgazdaságban mindig egy növényfajtával tiszta monokultúrában folyik a gazdálkodás. Valamennyi beavatkozás ennek fenntartását és a konkurens fajok eltávolítását szolgálja. Ezzel szemben az erdıben különbözı fajokat elegyíthetünk, hasznosítva az ebbıl adódó ökológiai és ökonómiai elınyöket. A tisztítások és gyérítések a kevésbé konkurens elegyfajok megsegítését is szolgálhatják, egy többszintő és fajban gazdagabb erdıkép kialakítása érdekében. Sajnos az erdısítendı területek azonban gyenge termıképességőek, ezért feltehetıen monokultúrák lesznek rajtuk. A ma meglévı, egykor zömében nem erdıterületen mesterségesen létesített sokszor kritizált elegyetlen tő- és lomblevelő erdık is általában gyenge termıképességő termıhelyek beerdısítésével keletkeztek. Táji szinten azonban ezen erdık a biológiai sokféleség bıvítését messzemenıkig szolgálják.

-

peszticidek és mőtrágyák használata szinte teljesen megszőnt az erdıgazdálkodásunkban. A biotikus károsítók ellenei vegyszeres védekezés is csak ott történhet, ahol a károsítók tömeges fellépésének megakadályozásában a biológiai módszerek alkalmazása nem segít.

2 -

Végül ellentétben a mezıgazdasággal, ahol a termés betakarítása évente történik, erdıben sokkal ritkább és mértékét tekintve gyengébb a beavatkozás. Gyérítésekre 15-20 évenként, a végleges betakarításra, azaz a véghasználatokra pedig 20-120 évenként kerül sor. Ennek köszönhetı, hogy az erdı állatai és növényei emberi beavatkozásoktól kevésbé zavart körülmények között élnek és fejlıdnek.

Érdekeltség az erdıtelepítésben Az elıbbiek után természetes, hogy hazánkban általánosan elfogadott és kívánatos cél az erdıterület növelése. A tervezett mértékő megvalósításnak akkor van esélye, ha az erdıtelepítéssel kapcsolatos szervezeti és ökonómiai feltételek - elısegítik az erdı hasznainak elérését, és ehhez kötıdıen - egyértelmően tisztázzák és kielégítik a program szereplıinek az érdekeltségét. Az erdıtelepítésben érdekelt felek: - A föld tulajdonosa döntı többségében az anyagi haszon reményében szánja rá magát az erdıtelepítésre. Motiváló tényezı lehet továbbá a területhasznosítás kényszere és a saját imázs növelése is. - Az államot megtestesítı szervezetek az erdıterület növelése révén várható összes haszon elérésében érdekeltek, de nem elsısorban a piaci termékeket tartják szem elıtt. A támogatási-szakmai ellenırzési rendszer mőködı képessége is fontos az állam számára. - Az erdıtelepítés (és kezelés) végrehajtóját – amennyiben nem egyezik a földtulajdonossal – a munkájával elérhetı közvetlen jövedelem érdekli. Megjelenhet az elképzelései között a leendı erdıtulajdonossal kiépíthetı hosszú távú együttmőködés is. - A szaporítóanyag elıállítója jövedelmet vár el az eladott termék után. - A szaktanácsadó a tudását bocsátja áruba. A szakértıi tevékenység is egyértelmően nyereség-orientált. Szervezeti kérdések A földtulajdonos értelemszerően az egész rendszer központi szereplıje. A tevékenységhez kötıdıen neki van a legnagyobb kockázata. Döntésével évtizedekre (remélhetıleg örökre) meghatározza a földhasznosítás formáját. A döntés meghozatalához szándék, a megvalósítás anyagi fedezete és a haszon reménye szükséges. Fontos, hogy a döntést a tulajdonos önként hozza meg. A szándék megjelenését nagymértékben elısegíti a tájékoztatás a földtulajdonos lehetıségeirıl, támogatásról, kötelezettségekrıl, elınyökrıl. Ez elsısorban az állam feladata, amit a saját intézményein keresztül, vagy egyéb szervezetek segítségével valósít meg. Ha számba vesszük az erdı hasznait, akkor ezt teljesen természetesnek kell tekinteni. A társadalom egésze élvezi ugyanis az erdı hasznainak nagy részét, s a társadalom elvárásait megjelenítı állam érdeke, hogy az igény kielégítés szintje az erdıterület növekedésével emelkedjen. Hasonló megfontolások alapján indokolható az állami szerepvállalás az erdıtelepítés anyagi fedezetének biztosításában. Fontos kihangsúlyozni, hogy itt valójában nem ellenszolgáltatás

3 nélküli támogatásról van szó. Az állam elıre fizet egy szolgáltatásért, amihez késıbb különösebb kockázat nélkül és nagy valószínőséggel értékén alul jut hozzá. Az erdıtelepítés, mint befektetés, hasznának reménye szoros összefüggésben van a fafaj választással. Ezt alapvetıen a földterület ökológiai adottságai kell, hogy meghatározzák. Ezen, mint kereten belül az állam közvetíthet fafaj-politika üzenetet a földtulajdonos felé. Az állami elképzeléseket alapvetıen a támogatási rendszer jeleníti meg. Ennek mőködése akkor eredményes, ha egyszerő, áttekinthetı, hosszú távon kiszámítható és pályázat keretében lehet hozzájutni. Lényegesen növeli a rendszer stabilitását, ha az évenként rendelkezésre álló támogatási összeg nem esetenkénti döntéstıl függ, hanem egy elıre meghatározott mechanizmus szerint képzıdik. A szaktanácsadó szervezeti kötıdéstıl függetlenül elsısorban a föld tulajdonosával kerül kapcsolatba. Az igénybevételét segítı állami támogatás nem eredményezhet közeledést az államapparátushoz. Növeli a szakértı szakmai felelısségét és az iránta megnyilvánuló bizalmat szakmai érdekképviseleti tagsága (például Magyar Mérnöki Kamara) illetve szakértıi névjegyzékbe történı felvétele. Kívánatos, hogy ez feltétele legyen a szaktanácsadás állami támogatása elnyerésének. A tényleges munkát végzı erdıtelepítı tisztán üzleti kapcsolatban van a földtulajdonossal. A sikeres tevékenység záloga a szaktudás, a megfelelı technikai felszereltség és a lelkiismeretes munka. A földtulajdonos számára megnyugtatóbb, ha az elvégzett munka ellenértékének kifizetése az eredményességhez kötıdik, nem utolsó sorban azért mivel ez az állami támogatás feltétele is. A szaporítóanyag elıállítója akkor remélheti, hogy tevékenysége gazdaságilag eredményes lesz, ha áruja mérete és minısége eléri a kívánt mértéket. Fontos, de végeredményben nem könnyen érvényesíthetı feltétel a megfelelı származás biztosítása. A jelenlegi rendszerben minden szaporítóanyag rendelkezik egy, vagy kettı származási bizonyítvánnyal. Ezek alapján elméletileg meghatározható a földrajzi körzet. A végsı felhasználás viszont gyakorlatilag kevésbé kényes ebben a tekintetben. Az esetleges adózási fegyelmezetlenség révén elérhetı alacsonyabb ár sem tesz jót a szakmai követelmények következetes érvényesítésének. Egyértelmő viszont, hogy az egészségesebb, értékesebb erdı egyik igen fontos feltétele a megfelelı származású és jó minıségő szaporítóanyag használata még akkor is, ha ez a jelenleginél magasabb áron biztosítható. A jelenlegi szervezeti rendszer alapjában megfelelı. A javítás inkább az adminisztráció egyszerősítésével és a tevékenység szereplıi sajátos érdekeinek erısítésével képzelhetı el. Ökonómiai kérdések Az erdıtelepítési programok sikeressége jórészt a jövedelmezıségi viszonyoktól függ. A hozamok és költségek különbözeteként elérhetı jövedelem azonban mást jelenthet az állami területeken végzett erdıtelepítés és mást a magántulajdon esetén. Az állam, mint földtulajdonos két megfontolás alapján dönthet az erdısítésrıl: - A terület ökológiai szempontból alkalmas-e a beerdısítésre? - Szakmai szempontból ésszerő határok között tarthatók-e a telepítési költségek? Ha a válasz mindkét esetben igen, a döntés nem lehet kétséges. A hozamok között ugyanis az erdı összes – bevezetıben felsorolt – hasznát célszerő figyelembe venni. Anélkül, hogy

4 ezeket számszerősítenénk, bizton állítható, hogy a két igen válasz esetén jövedelmezı befektetés valósul meg. A magántulajdonos sem kerülheti meg az elsı kérdést. A másodikra már árnyaltabb megfontolások alapján válaszolhat a támogatások és a saját munka lehetısége miatt. Egészen más viszont a várható hozamok megítélése. Ebben a tulajdonosi körben kizárólag a piacon értékesíthetı termékek kerülnek a mérlegelés serpenyıjébe, amelyek révén jövedelem nyerhetı. Mivel a tervezett erdıtelepítések nagyrészt magánterületen valósulnak meg, és itt a döntést hozók érzékenyebben reagálnak a tényleges pénzmozgásra, ökonómiai megfontolásainkat leszőkítjük erre a tulajdonos körre. Az erdıgazdálkodás, de különösen az erdımővelés sajátossága, hogy a költségekkel kapcsolatos döntések legalább két idıtávlatot fognak át. Egyrészt az éves gazdálkodás keretében a bevételek és költségek összevetése szolgáltatja az eredményt. Az erdımővelési beavatkozások nagy részénél a felmerülı költségek területileg elkülönülnek az árbevételektıl. Különösen igaz ez a kis földtulajdonnal és/vagy az addig erdıvel nem rendelkezı birtok esetén. Ebben az esetben az új erdı létesítési költségei csak évtizedek múlva térülnek meg. Másrészt a fatermesztés korszaki jövedelmének meghatározásakor az erdımővelés költségei idıben szakadnak el a segítségükkel elért árbevételektıl. Különösen igaz ez a kis földtulajdonnal és/vagy az eddig erdıvel nem rendelkezı birtok esetén. Ebben az esetben az új erdı létesítési költségei csak évtizedek múlva térülnek meg. Az egy döntés, amely két idıtávra szól komoly konfliktus veszélyét is rejtheti magában. A ma megspórolt költség növeli az éves eredményt, ám néhány év (évtized) múlva a növedék kiesés és/vagy a minıségromlás miatt komoly veszteséget okozhat. A természet és az ember közös „munkájának” eredményeként létrejövı fiatal erdı a fatermési ciklus igen jelentıs idıszaka. Az ebben a korban felmerülı költségeket: a./ természeti tényezık (termıhely, idıjárás), b./ természeti-gazdasági tényezık (talajállapot), c./ és gazdasági tényezık (alkalmazott munkamódszer) befolyásolják. Amíg az a./ esetében az ember szerepe a tudomásulvétel és az alkalmazkodás lehet, addig a c/ körében lényegesen nagyobb a tudatos tevékenység költségekre gyakorolt hatása. A nehézségek ellenére a fontos cél az önköltség megállapítása. Ennek a célnak az elérését azonban még egyéb gondok is nehezítik: -

Meglehetısen nagy a tipizált termıhelyek és célállományok száma. Az egyes termıhelyek és célállományok különbözı munkarendszereket és erdısítési anyagot igényelnének. Ugyanakkor ezek többszörös kombinációja is gyakran elıfordul.

- A termıhelyi adottságoktól, az aktuális idıjárástól, a kivitelezés minıségétıl nagyban függ a pótlás mennyisége, és így az erdısítés költsége is. -

Az ápolások módját és mértékét hasonló tényezık határozzák meg. Ezen túl az egyes mőveletek közötti kölcsönhatás a teljes erdımővelési cikluson végig követhetı változatosságot okoz.

5 A talaj-elıkészítés módjának változásától függhet például az ápolás gyakorisága. Az ültetési csemeteszám növelése nagy valószínősséggel csökkenti a pótlási igényt. A szaporítóanyag formája (mag vagy csemete) szintén kihat a pótlás és az elsı egy-két év ápolási költségeire. Ezért az erdısítés folyamatát – és így költségeit is – csak együtt(a folyamat egészében) lehet megítélni. -

A költségek igen hosszú idı (több év) alatt merülnek fel ugyanazon területen, szinte lehetetlenné téve így az összehasonlítást és értékelést.

Célállomány modellek A modell általában valamilyen objektum vagy gazdasági tevékenység mása. Modelleket azért késztünk, hogy a számunkra fontos információkat könnyebben, gyorsabban és olcsóbban meg tudjuk szerezni. A modell módszer így a rendszer szemlélető vizsgálódás egyik legjobb eszköze. A rendszer szemlélet arra hívja fel a figyelmet, hogy a gazdasági folyamatok egyes részeit, fázisait nem célszerő vizsgálni egymástól elszigetelten (Márkus, 1983). A közöttük meglévı kölcsönhatások, összefüggések ismerete nélkül könnyen juthatnak valótlan következtetésre. Különösen igaz ez olyan termelı rendszer esetében, mint az erdıgazdálkodás. Ez ugyanis magában foglalja az emberi tevékenységen, a felhasznált munkaeszközökön és munkatárgyakon, anyagokon túl a növényi életfolyamatokat is. Mindezeket ráfordítások és hozamok formájában jelenítjük meg, amikor leírjuk a termelési folyamatot. Természetesen a modellek használhatóságának megítéléséhez tisztában kell lennünk elınyeivel és hátrányaival. Ezek az alábbiakban foglalhatók össze: Elınyök: - A vizsgált termelési rendszer alaposabban megismerhetı, mintha csak a gyakorlatot értékelnénk. Ezt a többlet lehetıséget az teremti meg, hogy a belsı összefüggések ismeretében az egyes elemek változásának a hatása végig követhetı a rendszerben. - A modellben nemcsak egy, hanem több tényezı akár egyidejő változásának hatását is nyomon követhetjük. - Gyorsan és olcsón jutunk a szükséges információkhoz. Ezt a lehetıséget a számítástechnikai eszközök tovább növelik. Hátrányok: - A hosszú idıszakot átfogó termelési modell csak becsülni képes a várható költségeket. A bizonytalanság növeli a kockázatot. - A modellezés során elkövetet tévedés nem annyira szembetőnı, mint egy rossz beavatkozás a gyakorlatban. Ez a hibalehetıség minimálisra csökkenthetı azonban, ha megfelelı szakmai tudás birtokában végezzük gondos, figyelmes munkánkat. A költségszámítás praktikusan modell munkarendszerekre épül. A munkarendszerek összeállításánál együttes törekvésként a minimális költségráfordítás és a biztonságos eredmény elvét követtük. A kalkulációk során a vegyszerek használatától általában eltekintettünk.

6 A vadkárosítás elleni védelem költségeit sem tartalmazzák a munkarendszerek. Az erdıtelepítésre potenciálisan rendelkezésre álló területek ökológiai viszonyai alapján és a tulajdonosok szándéka szerint zömében az akác, tölgy, ıshonos nyár és a nemesnyár fafajok telepítése várható. A modelleket ezért ezekre a célállományokra dolgoztuk ki. A költségek köre a közvetlen költségekre (anyag, energia, élımunka) terjed ki. Ez a kör köthetı a legszorosabban a termıhelyi adottságokhoz. A kalkulációk azt a leggyakoribb esetet veszik frigyelembe, amikor az erdıtelepítés korábban szántóként mővelt területen történik. A munkarendszereket a faanyag termesztés elıre elhatározott célja szerinti kategóriákba állítottuk össze. Így készült erdıtelepítési munkarendszer a: -

minıségi faanyagtermesztésre,

- mennyiségi faanyagtermesztésre és -

energetikai célú faültetvényekre.

A munkarendszerek összeállításánál nemcsak az „ERDİHATÁR” program keretében szerzett tapasztalatokra építettünk. Ez természetes, hiszen egy három éves program ideje alatt nem lehet végig követni az erdıtelepítés teljes folyamatát. Különösen igaz ez például a tölgy fafaj esetében, ahol az úgynevezett „befejezetté válás”-hoz is 5-7 év szükséges. A munkarendszerek összeállításához ezért használtuk fel a korábbi hasonló jellegő elemzı munkáinkat is. A célállomány modellek két részbıl állnak: - A mőszaki értékelı munka során mőveleti szinten és részletességgel határoztuk meg a szükséges ráfordításokat naturális mértékegységben. Ennek eredményeként áll rendelkezésre az erdıtelepítés szaporítóanyagának fajtája (pl. csemete), és mennyisége (darab), a géppel végzett mőveletek esetében az erıgép teljesítménye és a mőveletre fordított idı. Hasonlóképpen jelenik meg az élımunka ráfordítás idıigénye is. Az erdıtelepítés befejezetté válásáig így összeállított szükséges mőveletek összessége adja a mővelek mőszaki részmodellt. A költségektıl függetlenül erre azért van szükség, mert ennek alapján lehet egyértelmően megítélni az egyes beavatkozások indokoltságát. Így tudunk megfelelni a minimális költségráfordítás, és a biztonságos eredmény együttes követelményének. A mőszaki részmodell szemlélteti a faanyagtermesztés eltérı céljából adódó különbségeket. Emellett szoros kapcsolatban kell, hogy legyen a termıhelyi adottságokkal és a célállomány fafajának sajátosságival is. - A gazdasági értékeléssel rendeljük a mőszaki részmodell egyes beavatkozásaihoz a szükséges költségeket. A mőveleti anyag, energia és élımunka költségek összesítése adja az egyes célállományok kalkulált erdıtelepítési költségigényét.

7 A program keretében történt erdıtelepítések során szerzett információink megerısítették a korábbi tapasztalatainkat. Ez erdıtelepítés költségeit az alábbi tényezık befolyásolják: a./ a termıhely jellemzıi (klíma, hidrológia, fizikai talajféleség és terület géppel járhatósága), b/. a célállomány jellegzetességei, igényei, c/. az adott terület munkaerı és eszköz kínálata, d/. az aktuális (fıleg a vegetációs idıszaki) idıjárás. e/. gazdálkodási szokások, f/. hatósági (erdıfelügyelet) elvárások, igények. A klíma és a hidrológia elsısorban a célállomány fafaj választását befolyásolja, és döntı mértékben meghatározza a késıbb várható árbevételeket (faanyag mennyisége és minısége). A fizikai talajféleség az egyes mőveletek (talajelıkészítés, ápolás) idıigényét és így költségeit jelentıs mértékben befolyásolja. A laza talajhoz (homok) képest a kötöttebb talajokon a következı mértékő többlet költségek merülnek fel: o talajelıkészítés (mélyszántás)

20 % - 40 %

o mélylazítás

40 % - 60 %

o ültetés gépi

10 % - 20 %

kézi

30 % - 50 %

o ápolás gépi

10 % - 20 %

kézi

30 % - 50 %

A célállomány fafajának a jellegzetességei az ültetési csemeteszámban, a pótlás mértékében, az ápolási igényben (évek száma és a gyakoriság) meglévı eltérésben nyilvánulnak meg). A költségek mértékét az adott terület munkaerdı ára határozza meg. Ismert, hogy az ország egyes részei között vannak eltérések. Az utóbbi évek gazdasági folyamatai nem igazán a kiegyenlítıdés irányába hatottak. A d,e,f, pontok alatt felsorolt tényezık okozta költség különbségek semmiféle logikát nem követnek. Tapasztalataink szerint az esetek jelentıs részében lényegesen nagyobb hatást gyakorolnak a költségek alakulására, mint a – szakmai logika szerint elvárható – a,b,c pontok alatt felsorolt tényezık. Az erdıtelepítési modellek összeállításánál nem vettük figyelembe az elnyerhetı támogatást, annak változása, esetlegessége és fafajpolitikai irányultsága miatt. A minıségi faanyag termesztési célú erdıtelepítés modelljei Minıségi faanyagtermesztéssel csak olyan területeken célszerő foglalkozni, amelyek erdészeti szempontból a jó, jó-közepes kategóriába tartoznak. Ezek általában az I-III fatermési osztállyal jellemezhetık. Az itt elérhetı hozamok nyújtanak fedezetet – még az idıtényezı figyelembe vétele mellett is – a nagyobb kezdeti ráfordításokra.

8 A többlet költségek a mélyszántás mellett elvégzett altalaj lazítás, a többlet ápolás és a jó minıségő törzs kialakítása érdekében már a kezdeti szakaszban sorra kerülı nyesés miatt merülnek fel.

Tölgy A korábban szántóként mővelt területeken – fıleg sík vidéken – a tölgyek közül nagyobb részt a kocsányos tölgy telepítése várható. Az ültetvényszerő faanyagtermesztés céljára gazdasági megfontolásokból az I-III fatermési osztályokba sorolható termıhelyek alkalmasak. Minıségi faanyag termesztés erdıtelepítési költségei. Tölgy - minıségi fatermesztés

Erdı állomány típus Anyag Megnevezés

Energia

Mennyiség (db, kg)

Költség Megnevezés (eFt)

Élımunka

Idı Költség Megnevezés (óra) (eFt)

Összesen Idı Költség (eFt/ha) (óra) (eFt)

Költség (eFt) Tervezés (talajvizsgálat, tervdokumentáció összeállítása)

32

Díjak, illetékek

15

Mélyszántás 40-50 cm mélyen

80 kW <

12

80

80

Terület elıkészítés (tárcsázás)

80 kW >

7

30

30

Szaporítóanyag

csemete

8 000

176

176

Szaporítóanyag szállítása, vermelése (csem. ár 15%-a) Sorkitőzés és ültetés (20 Ft/db)

27

27

160

160

Elsı kivitel összesen:

520

Kézi sorápolás (kapálás)

4 alkalom

Gépi sorközápolás

80 kW >

Erdıvédelmi költségek (vadriasztás, növényvédelem) Pótlás, 20 % (ültetés - 22 Ft/db)

30 csemete

1 600

20

63

80

80 1 alkalom

35

10

40

35

70

Összes költség befejezésig Befejezett ápolás, Tisztítás: Mindösszesen:

63

773 4 alkalom

119

119 892

10 Akác A gyenge minıségő szánták beerdısítésére a kemény lombos fafajok közül akáccal várható a legnagyobb teljesítés. A gyors növekedés, a viszonylag alacsony költségek és a faanyag sokoldalú hasznosítási lehetısége teszik kedveltté ezt a fafajt. A minıségi faanyag termesztés erdıtelepítési költségei Akác - minıségi fatermesztés


Energia

Mennyiség (db, kg)


Élımunka

Idı (óra)


Idı (óra)

Költség (eFt)

Költség (eFt) Tervezés (talajvizsgálat, tervdokumentáció összeállítása) Díjak, illetékek

Összesen (eFt/ha)

30 15


80 kW <

10

60

60

Tárcsázás

80 kW >

7

30

30

Szaporítóanyag Szaporítóanyag szállítása, vermelése (csem. ár 15%-a) Sorkitőzés és ültetés

csemete

5 000

60

60 9 80 kW >

8

40

50

33


277

Kézi sorápolás (kapálás) Gépi sorközápolás (tárcsázás) Erdıvédelmi költségek (vadriasztás, növényvédelem) Pótlás, 20 % (ültetés - 12 Ft/db)

73

1 alkalom 80 kW >

5

10

20

10 20 0

csemete

1 000

12

10

22

Összes költség befejezésig

329

Befejezett ápolás. Tisztítás:

47

Mindösszesen:

376

11 Nemes nyár A nemes nyárral minıségi fatermesztést csak az erdészeti értékelés szerinti I-II fatermési osztályú területeken érdemes célul kitőzni. A minimális ültetési hálózat 4 m x 4 m (625 db/ha). Bíztató kísérletek vannak a véghasználati darab számú induló csemete számmal is. Ebben az esetben a hálózat 5,7 m x 5,7 m vagy 4 m x 8 m háromszög kötésben. A nemes nyár esetén az intenzív talajápolás és a nyesés elengedhetetlen. Nemes nyár - minıségi fatermesztés


Energia

Mennyiség (db, kg)


Élımunka

Idı (óra)


Idı (óra)

Költség (eFt)


Összesen (eFt/ha)

20 12


80 kW <

10

60

60

Tárcsázás

80 kW >

6

24

24

Szaporítóanyag Szaporítóanyag szállítása, vermelése (csem. ár 21%-a) Sorkitőzés és ültetés (ültetés gödörfúrással)

gyök. dugvány

625

38

38 8 80 kW <

6

24

16


202


2 alkalom 15

20

62

Mindösszesen:

20 62 0

csemete

125

8

12

Összes költség befejezésig Befejezett ápolás, Tisztítás:

40

20 304

1alkalom

18

18 322

İshonos nyár A döntı mértékben szürke nyárral történı erdısítések esetében – a fafaj sajátosságai miatt – nincs értelme minıségi fatermesztésben gondolkodni

Mennyiségi fatermesztési célú erdıtelepítés modelljei A mennyiségi fatermesztés célú ültetvények esetében az a törekvés, hogy a lehetı legrövidebb idı alatt, a minimálisan szükséges költséggel termeljük meg a maximálisan elérhetı fatérfogatot.

Tölgy A kocsányos tölgyet általában nem érdemes ilyen célú faültetvények fafajanként figyelembe venni. A hosszú fatermési ciklus és a nagyrészt sarangolt választékok miatt a jövedelmezıség meglehetısen alacsony. Tölgy - mennyiségi fatermesztés


Energia

Mennyiség (db, kg)


Élımunka

Idı (óra)


Idı (óra)

Költség (eFt)


Összesen (eFt/ha)

32 15


80 kW <

12

80

80

Terület elıkészítés (tárcsázás)

80 kW >

7

30

30

Szaporítóanyag Szaporítóanyag szállítása, vermelése (csem. ár 15%-a) Sorkitőzés és ültetés (20 Ft/db)

csemete

10 000

206

206 27

27

160

160


550

Kézi sorápolás (kapálás) Gépi sorközápolás Erdıvédelmi költségek (vadriasztás, növényvédelem) Pótlás, 20 % (ültetés - 22 Ft/db)

3 alkalom 80 kW > 30 csemete

1 600

15

50

60

60 1 alkalom

35

10

40

35

70

Összes költség befejezésig Befejezett ápolás, Tisztítás: Mindösszesen:

50

770 4 alkalom

80

80 850

15 Akác Az erdészeti szempontból I-IV fatermési osztályú szántókon, adhat elvárható jövedelmet a mennyiségi fatermesztési célú ültetvény. Az erdıtelepítés költségei csökkenthetık a szerényebb talaj elıkészítéssel (nincs altalaj lazítás), elmarad a nyesés és kevesebb az ápolási beavatkozás. Akác - mennyiségi fatermesztés


Energia

Mennyiség (db, kg)


Élımunka

Idı (óra)


Idı (óra)

Költség (eFt)


Összesen (eFt/ha)

30 15


80 kW <

10

60

60

Tárcsázás

80 kW >

7

30

30


csemete

5 000

60

60 9 80 kW >

8

40

50

33


277


73

1 alkalom 80 kW >

5

10

20

10 20 0

csemete

1 000

12

10

22


329


47

Mindösszesen:

376

16 Nemes nyár Az I-III. fatermési osztályú földterületeken érdemes mennyiségi fatermesztési célú nemes nyár faültetvényt létesíteni. Az erdıtelepítés 3.-4. éve után már csak un. levegıztetı talajmővelésre van szükség az állomány záródásának köszönhetıen. A nyesés természetesen teljesen elmaradhat. Nemes nyár - mennyiségi fatermesztés


Energia

Mennyiség (db, kg)


Élımunka

Idı (óra)

Idı (óra)


Összesen (eFt/ha)

Költség (eFt)


15 12


80 kW <

10

60

60

Tárcsázás

80 kW >

4

16

16


gyök. dugvány

625

16

16 9 80 kW <

6

24

8


160


1 alkalom 12

10

50

Mindösszesen:

10 50 0

csemete

125

8

12


32

20 240

0

0

0 240

17

İshonos nyár A szürke nyár szempontjából I-IV fatermési osztályú földterületeken lehet esetleg értelme ilyen célú faültetvényt létesíteni. İshonos nyár - mennyiségi fatermesztés


Energia

Mennyiség (db, kg)


Élımunka

Idı (óra)


Idı (óra)

Költség (eFt)


Összesen (eFt/ha)

25 20


80 kW <

10

60

60

Tárcsázás

80 kW >

4

16

16

Szaporítóanyag Szaporítóanyag szállítása, vermelése (csem. ár 15%-a) Sorkitőzés és ültetés (kézi ültetés - 15 Ft/db) Elsı kivitel összesen:

csemete

6 000

90

90 14 90

315


4 alkalom 12

108

48

Mindösszesen:

108 48 0

csemete

1 200

24

20


90

44 515

2 alkalom

41

41 556

18 Energetikai célú faültetvények Akác - energetikai ültetvény


Energia

Mennyiség (db, kg)


Élımunka

Idı (óra)


Idı (óra)

Költség (eFt)


Összesen (eFt/ha)

20 15


80 kW <

10

130

130

Tárcsázás

80 kW >

7

57

57


csemete

5 494

70

70 11 80 kW >

9

45

62

41


389


86

1 alkalom 80 kW >

5

10

20

10 20 0

csemete

1 100

13

11

24


443


47

Mindösszesen:

490

19

Akác - ikersoros energetikai ültetvény


Energia

Mennyiség (db, kg)


Élımunka

Idı (óra)


Idı (óra)

Költség (eFt)


Összesen (eFt/ha)

20 15


80 kW <

10

120

120

Tárcsázás

80 kW >

7

50

50


csemete

10 200

130

130 11 80 kW >

12

60

74

49


455


109

1 alkalom 80 kW >

4

10

16

10 16 0

csemete

1 100

13

11

24


505


35

Mindösszesen:

540

20 Nemes nyár - energetikai ültetvény


Energia

Mennyiség (db, kg)


Élımunka

Idı (óra)


Idı (óra)

Költség (eFt)


Összesen (eFt/ha)

20 12


80 kW <

10

120

120

Tárcsázás

80 kW >

6

50

50


sima dugvány

5 494

80

80 12 80 kW <

60

240

16


550


2 alkalom 14

20

58

Mindösszesen:

20 58 0

csemete

700

40

12


256

52 680

1alkalom

20

20 700

21 Nemes nyár - ikersoros energetikai ültetvény


Energia

Mennyiség (db, kg)


Élımunka

Idı (óra)


Idı (óra)

Költség (eFt)


Összesen (eFt/ha)

20 12


80 kW <

10

120

120

Tárcsázás

80 kW >

6

50

50


sima dugvány

10 200

147

147 8 80 kW <

95

380

16


753


2 alkalom 13

20

55

Mindösszesen:

20 55 0

csemete

700

40

12


396

52 880

1alkalom

20

20 900

AZ ÚJ ERDİTELEPÍTÉSEK MŐSZAKI-GAZDASÁGI ELEMZÉSE

Recommend Documents