Az új építőipari termelőiár-index részletes módszertani leírása 1.
Előzmények
Az elmúlt években az építőipari árstatisztikában egy új, a korábban használatos költségalapú árindextől eltérő termelői ár alapú indexmutató kifejlesztésére került sor. A fejlesztés megindítását az indokolta, hogy a nemzeti számlák és a beruházási statisztikák számításaihoz építményfőcsoportok szerinti bontásban számított termelőiár-indexekre van szükség. Egyes számításokhoz közgazdaságilag indokolt a kibocsátási típusú (output) mutató használata, amely az építőipari vállalkozások termelői árait veszi figyelembe, így a költségeken túlmenően a profit és a termelékenység változását is. Az új mutató az építőipari vállalatok munkaszerződésekbe foglalt árainak adatszolgáltatásán alapul, ez – a vállalatok ágazati besorolásának köszönhetően – lehetővé teszi pontosabb ágazati árindexek kiszámítását is. Az építőipari termelőiár-index számításának céljai és felhasználási területei: • • • •
az építési piac ármozgásának bemutatása (konjunktúramutató), nemzetgazdasági statisztikai számítások igényeinek kielégítése (beruházásiár- és volumenindex, illetve nemzeti számlák), az építőipari értékmutatók deflálása (építőipari volumenindex számítása), egyéb statisztikák szükségletei, pl. mezőgazdasági ráfordítások árindexének egyes részindexeihez (épületek) input indexként.
A magyar építőipari árstatisztika módszertani fejlesztési törekvésein túlmenően a nemzetközi előírásokat tekintve is szükségessé vált a nemzeti számlák számításaihoz egy deflátorként is jobban használható árindex kifejlesztése. Az Európai Bizottság 98/715/EK határozata (1998. november 30.) az ár- és volumenmérésről a nemzeti számlák számításainál, a tanács 2223/96. sz. rendeletének magyarázata deflálási célra nem alkalmazhatónak („C”) minősítette a korábbi építőipari költségindexet. Ezen ok miatt is az új árindex bevezetése után az építőipar áralakulásának bemutatására kizárólag az új termelőiár-index használatos. A többféle lehetőség közül az ún. főbb építési tételekre bontott * módszer használata tűnt a legcélravezetőbbnek, amely a nemzeti számlák, a beruházások, és az input-output táblák adatainak deflálásához, illetve rövid távú konjunktúramutatóként is használható eredményt ad. Az új építőipari árstatisztika reprezentánsai az építőipari munkafolyamatok részekre bontásával nyert munkatételek, meghatározásuk, részletes leírásuk, a leggyakrabban használt (a felhasznált anyagoktól függő) változatok kiválasztása számos építőipari (külső) szakértő közreműködését igényelte. 2.
Az építőipari árindex számítási metodikája
2.1
Ágazati és építményfajta indexek
Az építőipari termelőiár-indexeket különböző részletezettségben határozzuk meg. Számítunk indexeket a TEÁOR építőipari alágazataira és az Építményjegyzék építményfajtáira. Az árindexszámítások kiindulópontja az építési munkafolyamatok felbontásával nyert homogén elemek, ún. egyedi építési tételek árváltozása. A megfigyelt építési tételek ára *
A nemzetközi szakirodalomban component cost néven ismert módszer keretében munkatételekre bontjuk a munkafolyamatokat; a megfigyelési egység a munkatételek mértékegységnyi mennyiségre (pl. m2 ) vetített egységára.
minden esetben az építtető által a kivitelezőnek megfizetett, áfát, telekárat, egyéb, végső tulajdonost terhelő költségeket és díjakat nem tartalmazó árat jelenti. Az ágazati indexszámítás első lépéseként vállalati indexeket számítunk az adott vállalat által végzett egyedi építési tételváltozatok viszonyszámainak (a tárgyidőszakban és a bázisidőszakban megfigyelt ár hányadosának) egyszerű számtani átlagaként. Az így minden egyes adatszolgáltatóra kiszámított vállalati indexet több lépcsőben, az adott aggregációs szinthez tartozó tárgyévnél két évvel korábbról származó termelési értékekkel súlyozva aggregáljuk. Először az építményfőcsoportonként (épület, illetve egyéb építmény) és alágazatokonként az építőipari vállalkozások létszám-kategóriáinak indexeit számoljuk ki, majd a létszám-kategóriákhoz tartozó, a tárgyévet két évvel megelőző év (2008-ban a 2006os év) termelési értékeiből az építményfőcsoportonkénti alágazati indexeket, azután ezeket aggregálva az összevont alágazati indexeket. Az így kapott alágazati indexek aggregátumaként áll elő az építőipar egészére vonatkozó index. Az építményfajták indexeinek kiszámításakor szintén az egyedi tételváltozatok viszonyszámaiból indulunk ki, de ebben az esetben nem a vállatokra számítunk árindexet, hanem építési tételindexeket számítunk az adott tételhez tartozó összes egyedi tételváltozat viszonyszám egyszerű számtani átlagaként. A tételindex fogalmával analóg az ipari termelőiár-statisztikában számított termékcsoportindex. Az építményfajta indexeket a tételindexek súlyozott átlagaként számítjuk ki, a külső szakértők által építményfajtánként gyűjtött súlyok felhasználásával, amelyeket a szakértők több száz konkrét építmény költségvetésének feldolgozásából nyertek. (A számítás menete és az alkalmazott képletek a 1. sz. mellékletben, míg a folyamatábra a 2. sz. mellékletekben található.) Az építményfajták és az alágazatok árindexeit két okból nem kapcsoljuk össze. Egyrészt, az építményfajták indexei csak a beruházási munkákat fedik le, a fenntartási jellegűeket nem. A fenntartási munkáknak a megfigyelése nehézségekbe ütközik, mivel a reprezentánsok állandósága lényegesen kisebb mértékű, mint a beruházási jellegű munkáknál. A súlyok meghatározására sem alkalmazható a beruházásoknál használt módszer. Szemben egy újonnan megépülő építménnyel, amikor az egyes tételek súlya jól meghatározható az építmény teljes értékéhez viszonyítva, egy már meglévő építmény esetében egy adott munkatétel értékéből nem lehet súlyt képezni, hiszen nem most készül a teljes építmény, így nincs mihez viszonyítani. (A fenntartási munkák aránya az 5 fős és nagyobb vállalkozások termelésében 2006-ban 24% volt.) A másik ok abból fakad, hogy a két index különböző céllal készül. Az építményfajta indexeket a beruházások deflálásához kívánjuk felhasználni, amelyeket építményfajta szerint összesítünk, míg az alágazati indexeket a nemzeti számlák és az építőipari volumenindex számításához használjuk fel, ahol a termelést a vállalatok ágazati besorolása szerint veszik számba. Az építményfajta index egy átlagos építmény árának változását mutatja, az egész építményét, az alapozástól a befejező munkákig. Az alágazatok elhatárolása a tevékenységeken alapul, nem az építményfajtákon. A tételek termelésére vonatkozó felmérés nincs, nem közelíthető az építményfajták termelésének alágazaton belüli megoszlásával. Jobban fedi a valóságot, ha a számítás során a tételek helyett az adott alágazatba sorolt vállalatok árviszonyszámaiból indulunk ki. A fentebb említett okok miatt az építőipari aggregált árindexet az alágazati indexekből számítjuk és nem az építményfajtákéból (ld. 2. sz. melléklet ábrája).
2
2.2 Lefedettség Az építményjegyzék három-, illetve négyjegyű csoportjaira (építményalcsoport, illetve építményfajta) számítunk árindexet a beruházási jellegű munkákra, a 20 alcsoportból 16-ra, amelyek közül hatot mélyebben is megbontunk. A megfigyelt építményfajták a beruházási jellegű építőipari termelés 91%-át teszik ki. Nem figyeljük meg az építményjegyzék Repülőtéri futópályák (213), Komplex ipari létesítmények (230), Sport és üdülési célú építmények (241) és a Máshová nem sorolt egyéb építmények (242) alcsoportjait (arányuk a beruházási jellegű építőipari termelésen belül 2006-ban 9%). Ezen építményalcsoportok jellegzetessége, hogy vagy nagyon összetett építményeket tartalmaznak, és így nehezen lehet rájuk súlyokat képezni, vagy pedig olyan egyedi építményeket, amelyeket ritkán építenek, és így a folyamatos indexszámítást nem lehet biztosítani. A Repülőtéri futópályák (213) súlya pedig elhanyagolható. A megfigyeltek közül az Egyéb nem lakóépületek (127), a Vasutak (212), a Hidak, felüljárók (214) és a Kikötők, vízi utak, gátak (215) alcsoportokban nem kapunk rendszeresen elegendő mennyiségű adatot a megbízható árindexhez (ezen építményalcsoportok aránya 2006-ban 15% volt). Így annak a 12 építményalcsoportnak a részesedése a beruházási jellegű építőipari termelésből, amelyekre megfelelő minőségű indexet tudunk számítani, mintegy 75%. A különböző építményfajták fenntartási jellegű munkáinak megfigyelése, amelynek nehézségeit az előző pontban bemutattuk, további módszertani megfontolásokat és fejlesztéseket igényel. Az építőipari alágazatok közül csak az Építési eszköz kölcsönzése személyzettel (45.5) marad ki a megfigyelésből, ennek részesedése a termelésből elhanyagolható (2006-ban 0,5% körüli). A kijelölt adatszolgáltatók termelése a teljes építőipar egyharmadára tehető. A kijelölt adatszolgáltatók száma az utóbbi években 900 körül alakult (2008-ban 960), a megfigyelésre kiválasztott építési tételeké pedig 217. 3.
Az új árindex felhasználása
3.1 Építőipari volumenindex A volumenindexek számításához felhasználható indexek a 2003-as TEÁOR-kódok szerint: az Építőipar összesen (45), a Szerkezetkész épület, egyéb építmény építése (45.2), Épület gépészeti szerelése (45.3), a Befejező építés (45.4) alágazatok, az Épületek (1) és az Egyéb építmények (2) árindexei az előző év azonos negyedévi bázison. Mivel az építőipari volumenindexek számítása 2008-tól az új termelőiár-indexek deflátorként való felhasználásával történik, az eddigi gyakorlathoz képest változást jelent, hogy – a havonta rendelkezésre álló árindexek helyett – egy negyedéves árindexet kell kiindulási alapként felhasználni mindhárom hónapban. Mivel nincsen arról információ, hogy a negyedéven belül az egyes hónapokban milyen az áralakulás, illetve tekintve az építőipar sajátosságait, miszerint a szerződéses árak rövid távon, negyedéven belül nem nagyon változnak, optimális megoldásnak az tűnik, hogy a megfelelő aggregátum előző év azonos negyedévéhez viszonyított indexe képezze a deflátor index számításának alapját a negyedév mindhárom hónapjában. Ezen megoldás kézenfekvő előnye, hogy viszonylag egyszerű, hátránya azonban, hogy az építőipari termelés havi mutatójához három hónapon keresztül ugyanazt a deflátor indexet szolgáltatja, ami mindenképpen szükségmegoldásnak tekinthető. A negyedéves árindexekből havi indexeket képezni sokféleképpen lehet, ehhez azonban vagy rendelkezni kellene valamely hasonló mutató negyedéven belüli alakulásával, vagy pedig a negyedéven belüli áralakulásra vonatkozó feltételezésekkel kellene élni, amely 3
nem sokkal lenne megalapozottabb, mint a negyedév hónapjain belül változatlan deflátor index feltételezése. Az építőipari termelés és az építőipariár-index statisztikák eltérő feldolgozási gyakorisága, miatt problémát jelent, hogy a végleges építőipariár-index nem készül el a negyedév első hónapjára, amikor arra szükség volna az építőipari termelés volumenindexének kiszámításhoz. Így annak érdekében, hogy ezt az igényt kielégítsük, ki kell számítani a kívánt bontásban az előzetes, becslésen alapuló árindexeket. Célszerűnek tűnik az építőipari volumenindexeket a tárgynegyedév első két hónapjában ezekkel a becsült árindexekkel meghatározni és a tárgynegyedév harmadik hónapjában a végleges adatokkal az előző két hónap adatait revideálni. A végleges árindexeket helyettesítő becsült indexek előállításához a legkézenfekvőbb megoldásnak az tűnik, hogy egy adott időpontig beérkezett és feldolgozott adatokból egy előzetes feldolgozást végezzünk, amely jól reprezentálja az adatszolgáltatókat szakágazatok, létszám-kategóriák, árbevétel-megoszlás, illetve építményfajták szempontjából. A tapasztalat szerint az adatszolgáltatók valamivel több mint fele esetében a beérkezett kérdőíveket fel lehet dolgozni, és a kért átadási határidőre el lehet végezni az igényelt árindexek számítását. A feldolgozott adatszolgáltatók köre negyedévről negyedévre viszonylag csak kis mértékben módosul, egymással nagy átfedést mutat, így a minta is viszonylag stabil. A nagy súllyal rendelkező adatszolgáltatók elsőbbséget élveznek a sürgetési és adatfeldolgozási folyamatban, hiszen értelemszerűen az ő adataik befolyásolják legjobban az építőipariár-index alakulását. Az előzetes index számításakor hasonlóan járunk el, mint a teljes adatszolgáltatói mintával készülő árindex számításánál, ugyanazon program lefuttatásával pótoljuk a hiányzó tárgynegyedévi árakat. A defláláshoz szükséges előző év azonos időszakához viszonyított árindex a három megelőző negyedév tényadatának és az utolsó (tárgy) negyedév becsült, előző negyedévi bázisú indexének szorzataként áll elő. Lényeges kérdés, hogy az előzetes és a végleges adat között mekkora lehet az eltérés, azaz a deflátor indexek utólagos revíziója mennyire változtathat az építőipari volumenindexeken. Az elmúlt két évben a kísérleti számítások során elmondható, hogy az Építőipar összesen (45) árindexei esetében minden negyedévben 1 százalékpont alatt maradt az eltérés az előzetesen becsült és a végleges tényadatok között, míg az alágazati indexek, illetve az épületek és egyéb építmények esetében sem haladta meg a 1,5–2 százalékpontot. 3.2 Építőipari konjunktúra mérése Az építőipari termelőiár-index elsődleges funkciója, hogy az építőipar egészében, annak alágazataiban, az épületek és az egyéb építmények tekintetében, illetve az építményfajták vonatkozásában bemutassa a termelői árak alakulását, eligazítást nyújtva az iparág konjunkturális folyamataihoz. 3.3 Nemzeti számlák, termelési számla A termelési oldalról történő éves GDP számításaihoz éves árindexre van szükség. A számításokhoz jelenleg a TEÁOR’03 szerinti két számjegyű ágazataira igényelnek árindexeket. Mivel a teljes építőipar egy ágazatba (45) tartozik, az igény az építőipar éves árindexére vonatkozik A 2008-as TEÁOR bevezetése után a kétjegyű szint három aggregátumot fog jelenteni. Az ágazati kapcsolatok mérlegének (ÁKM) számításához a szakágazati árindexeken túlmenően termékcsoportos árindexekre is szükség van, ezek a gyakorlatban a forrás4
felhasználás táblákhoz (SUT) bementi adatként az SZJ hat számjegy mélységű aggregátumaiból képzett termékcsoportos árindexeket jelentik. A negyedéves GDP számításai az építőipar negyedéves árindexét igényli, mélyebb bontás nélkül. Ennek megfelelően először a 2008. I. negyedév tárgyidőszaki, 2007 átlag negyedév bázison számított index felhasználása történik meg.
3.4 Beruházásiár-index A beruházásiár-index számításai építményfajta indexeket igényelnek az építményjegyzék háromjegyű (építményalcsoport) szintjén, negyedévente, előző év azonos negyedévi bázison. Az új építőipari termelőiár-index, amely építményfajták szerinti bontásban is készül, minőségi előrelépést jelent. Az építményjegyzék 20 háromjegyű csoportjából 12-re rendelkezünk termelőiár-indexszel, amelyek az építési beruházások 2006. évi értékének 75%-át fedik le, az épületek beruházásának 92%-át és az egyéb építményekének a 58%-át. 3.5 Mezőgazdasági ráfordításiár-index A mezőgazdasági ráfordításiár-indexben a felhasznált anyagok és az energia mellett figyelembe vesszük az építési beruházások áralakulását is. Az építőipari termelőiár-index a számításokhoz negyedéves árindexeket biztosít az Szerkezetkész épület, egyéb építmény építése (45.2), Épület gépészeti szerelése (45.3), Befejező építés (45.4) alágazatokban A mezőgazdasági ráfordítási árindex számításában 2008. I. tárgynegyedévétől az építőipari termelőiár-index kerül felhasználásra. 4.
Az új TEÁOR (2008) szerinti bontásra való átállás hatása
Az új építőipariár-index bevezetésével azonos évben, 2008-ban új TEÁOR nómenklatúra is bevezetésre kerül, ami a NACE Rev 2.-n alapul. Az új besorolás nagymértékben változtat az építőipari tevékenységek csoportosításán. Az építőipari ágazat bővülni fog a TEÁOR’03 szerinti Ingatlanberuházás, eladás (7011) szakágazattal, és a TEÁOR’08 szerinti Épületépítési projekt szervezése (4110) szakágazatban fog szerepelni. Az építőipari tevékenységek a TEÁOR’03 szerinti 1 db két számjegyű ágazat helyett 3 ágazatba sorolódnak, az 5 db háromjegyű alágazat helyett pedig 9 lesz, ezek közül 3 egyezik meg valamely mostani alágazattal. Folyamatos lesz az indexsor az Építőipar összesen szintjén (a három kétjegyű alágazatot aggregálva) és a 3 változatlan alágazatban. Ezek: Építési terület előkészítése (45.1), Épület gépészeti szerelése (45.3), Befejező építés (45.4). A termelési érték alapján az építőipar 60%-át kitevő Szerkezetkész épület, egyéb építmény építése (45.2) alágazatot háromfelé bontják, így ebben az alágazatban megtörik az indexsor. Az Építési eszköz kölcsönzése személyzettel (45.5) alágazatot, melynek részesedése az építőipari termelésből kevesebb, mint 1%, más tevékenységekkel vonják össze. A TEÁOR-változás az építőipar és az alágazatok árindexét érinti. Az alágazati indexek számítása a vállalatok átsorolásával biztosítható. Az új TEÁOR a Szerkezetkész épület, egyéb építmény építése (45.2) alágazatot túlnyomórészt épületek és egyéb építmények építésére választja szét. A nagy cégek viszont mind az épületek, mind az egyéb építmények építésében nagy súllyal bírnak. Azokra a vállalatokra, amelyek épületekhez és egyéb építményhez tartozó tételindexeket is küldenek, az indexszámítás kezdeti fázisában, amikor a vállalati indexeket számoljuk, az épületek és az egyéb építmények tételeiből két 5
ugyanahhoz a vállalathoz tartozó index számítódik, két különböző súllyal (mintha kettébontanánk egy vállalatot). Mivel az építményfajta- és alcsoportindexeket a 2000-től hatályos Építményjegyzéknómenklatúra alapján kiszámítjuk, ezért ezek idősorai nem fognak megtörni, mivel a TEÁOR-változás nem befolyásolja az Építményjegyzék-nómenklatúra szerkezetét. (Az Építőipar ágazati megoszlása a 2003-as és a 2008-as TEÁOR szerint megtalálható a 3. számú és a 4. számú mellékletben, a 2000-től hatályos építményjegyzék főbb aggregátumai pedig a 5. számú mellékletben.) 5.
Megjelentetendő adatok
Az új építőipariár-statisztika negyedéves árindexei az Építőipar című gyorstájékoztatóban jelennek meg, a 6. számú mellékletben található táblázat szerint (a 2008-as TEÁOR szerinti bontásban 2009 I. tárgynegyedévétől tesszük közzé). A gyorstájékoztatón túlmenően a Tájékoztatási adatbázisban és a STADAT-ban az ágazati és az építményalcsoport-indexek tábláit a felhasználók rendelkezésére bocsátjuk a következő bázisokon: ágazati indexek esetében előző negyedévi, előző év azonos negyedévi, előző év decemberi, illetve évkezdettől számított előző év azonos negyedévi bázisokon, míg az építményalcsoport-indexek esetében előző negyedévi, illetve előző év azonos negyedév bázisokon. Az új építőipari termelőiár-index első publikálásával egy időben az építőipari költségindex publikálása megszűnik.
6
1. sz. melléklet Az építőipari termelőiár-index számításának folyamata és az alkalmazott képletek
1. Vállalati árviszonyszámok v1 =
p1 p0
ahol v1
az adatszolgáltató egy reprezentánsra vonatkozó viszonyszáma
a reprezentánsra (munkatétel-változatra) az adatszolgáltató által jelentett fajlagos egységár a tárgynegyedévben p0 a reprezentánsra az adatszolgáltató által jelentett fajlagos egységár az előző negyedévben p1
Pótlás: tárgyidőszaki adathiány esetén pótoljuk a hiányzó árviszonyszámot a munkatétel indexével (tételindex). 2. Tételindexek (országos) Előző negyedévi bázison: a munkatételhez tartozó reprezentánsok vállalati viszonyszámainak egyszerű számtani átlaga n
I cpa =
∑v
1i
i =1
n
ahol Icpa v1i n
a munkatétel egyedi árindexe az i-dik adatszolgáltatónak a munkatételhez tartozó reprezentánsra vonatkozó árviszonyszáma a munkatételhez tartozó vállalati árviszonyszámok száma.
3. Építményfajta árindexe Előző negyedévi bázison: a tételindexek súlyozott átlaga n
I cpe =
∑w
0i
i =1
n
∑
* I cpa i w0 i
i =1
ahol Icpe Icpa i w0i
az építményfajta árindexe az i-dik munkatétel egyedi árindexe az i-dik munkatétel súlya az építményfajtán belül 7
n
(külső szakértők megvalósult építmények költségvetéseiből gyűjtötték, felülvizsgálva 5 évente) a munkatételek száma az építményfajtán belül.
4. Vállalati árindex: a vállalati árviszonyszámok egyszerű számtani átlaga építményfőcsoportonként, előző negyedévi bázison. n
I cb =
∑v
1i
i =1
n
ahol I cb v1i n
az adott adatszolgáltató árindexe az adatszolgáltatónak az i-dik reprezentánsra vonatkozó árviszonyszáma a vállalati árviszonyszámok száma.
5. A létszámcsoport árindexe (építményfőcsoportonként) Előző negyedévi bázison: a vállalati árindexek súlyozott átlaga. n
I cp 6 =
∑w
0i
i =1
n
∑
* I cb i w0 i
i =1
ahol Icp6 Icb i w0i n
a létszámcsoport árindexe az i-dik adatszolgáltató árindexe az i-dik adatszolgáltató súlya, az adatszolgáltató hazai építőipari termelésének értéke a tárgyévet megelőző második évben az adatszolgáltatók száma a létszámcsoportban.
6. Alágazati árindexek Előző negyedévi bázison: a létszámcsoport indexek súlyozott átlaga. Építményfőcsoportos: n
I cp8 =
∑w
0i
i =1
n
∑
* I cp 6 i w0 i
i =1
ahol I cp8
az alágazat építményfőcsoportos árindexe
I cp 6 i
az i-dik létszámcsoport árindexe (építményfőcsoportonként)
w0i
az i-dik létszámcsoport súlya az alágazaton belül (a létszámcsoport építőipari termelésének értéke a tárgyévet megelőző második évben) a létszámcsoportok száma az alágazaton belül.
n
Összevont: az építményfőcsoportos alágazati indexek súlyozott átlaga.
8
2
I cp 9 =
∑w
0i
i =1
2
∑
* I cp8 i w0 i
i =1
ahol I cp 9
az alágazat összevont árindexe
I cp8 i
az alágazat építményfőcsoportos árindexe
w0i
az építményfőcsoport súlya az alágazaton belül (az építményfőcsoport építőipari termelésének értéke a tárgyévet megelőző második évben).
7. Építményfőcsoportok indexe Előző negyedévi bázison: az építményfőcsoportos alágazati indexek súlyozott átlaga. 2
I cpB =
∑w
0i
i =1
2
∑
* I cp8 i w0 i
i =1
ahol I cpB
az építményfőcsoport árindexe
I cp8 i
az alágazat építményfőcsoportos árindexe
w0i
az alágazat súlya az építményfőcsoporton belül (az alágazat építőipari termelésének értéke a tárgyévet megelőző második évben).
8. Építőipariár-index: az összevont alágazati árindexek súlyozott átlaga. n
I cpA =
∑w
0i
i =1
n
∑
* I cp 9 i w0 i
i =1
ahol I cpA
az építőipariár-index
I cp 9 i
az i-dik alágazat összevont árindexe
w0i
az i-dik alágazat súlya az építőiparon belül (az alágazat építőipari termelésének értéke a tárgyévet megelőző második évben) az alágazatok száma.
n
9. Előző év azonos negyedévi bázisú indexek: a tárgynegyedév és a megelőző három negyedév előző negyedévi bázison számított indexeinek összeszorzásával képezzük. I = I t * I t −1 * I t − 2 * I t −3
ahol I It
az aggregátum árindexe előző év azonos negyedévi bázison az aggregátum árindexe előző negyedévi bázison a tárgynegyedévben 9
I t-1
az aggregátum árindexe előző negyedévi bázison az előző negyedévben
A számított aggregátumok: – tételindexek – építményfajták árindexe – létszámcsoportok árindexe – alágazatok építményfőcsoportos és összevont árindexei – építőipariár-index. 10. Éves (év/év) aggregátumok: az előző év azonos negyedévi bázison számított indexekből képezzük a négy negyedéves inputindex átlagolásával. 4
I év / év =
∑I i =1
i
4
ahol I év / év Ii
az aggregátum éves árindexe előző évi bázison az aggregátum negyedéves árindexe előző év azonos negyedévi bázison
A számított aggregátumok: – építményfajták árindexe – alágazatok építményfőcsoportos és összevont árindexei – építményfőcsoportok indexei – építőipariár-index.
10
2. sz. melléklet Az indexszámítás folyamatábrája
Tételsúlyok
Árjelentések
Vállalati és aggregátum -súlyok
Vállalati árviszonyszámok
Tételindexek
Vállalati indexek
Létszámcsoportindexek
Alágazati indexek
Építményfajtaindexek
Építőipariár-index
11
3. sz. melléklet Az építőipar felosztása a 2003-as TEÁOR szerint
TEÁOR’03-kód
Megnevezés Építőipar
45 45.1
Építési terület előkészítése
Részesedés az építőipari termelésben 2006-ban (%) 100,0 4,2
45.11 Épületbontás, földmunka 45.12 Talajmintavétel, próbafúrás 45.2
Szerkezetkész épület(rész), egyéb építmény építése 45.21 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése
65,9
45.22 Tetőszerkezet-építés, tetőfedés, vízszigetelés 45.23 Autópálya, út, repülőtér, sport játéktér építése 45.24 Vízi létesítmény építése 45.25 Egyéb speciális szaképítés 45.3
Épület gépészeti szerelése
21,2
45.31 Villanyszerelés 45.32 Szigetelés 45.33 Víz-, gáz-, fűtésszerelés 45.34 Egyéb épületgépészeti szerelés 45.4
Befejező építés
8,1
45.41 Vakolás 45.42 Épületasztalos-szerkezet szerelése 45.43 Padló-, falburkolás 45.44 Festés, üvegezés 45.45 Egyéb befejező építés 45.5
Építési eszköz kölcsönzése személyzettel
12
0,5
4. sz. melléklet Az építőipar felosztása a 2008-as TEÁOR szerint
TEÁOR’08-kód
Megnevezés
F
Építőipar
41
Épületek építése Épületépítési projekt szervezése
41.1 41.10
Épületépítési projekt szervezése Lakó-, nem lakó épület építése
41.2 41.20
Lakó-, nem lakó épület építése Egyéb építmény építése
42
Út, vasút építése
42.1 42.11
Út, autópálya építése
42.12
Vasút építése
42.13
Híd, alagút építése Közműépítés
42.2 42.21
Folyadék szállítására szolgáló közmű építése
42.22
Elektromos-, híradástechnikai célú közmű építése Máshova nem sorolt. egyéb építmény építése
42.9 42.91
Vízi létesítmény építése
42.99
Egyéb máshova nem sorolt. egyéb építmény építése Speciális szaképítés
43
Bontás, építési terület előkészítése
43.1 43.11
Bontás
43.12
Építési terület előkészítése
43.13
Talajmintavétel, próbafúrás Épületgépészeti szerelés
43.2 43.21
Villanyszerelés
43.22
Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés
43.29
Egyéb épületgépészeti szerelés Befejező építés
43.3 43.31
Vakolás
43.32
Épületasztalos-szerkezet szerelése
43.33
Padló-, falburkolás
43.34
Festés, üvegezés
43.39
Egyéb befejező építés Egyéb speciális szaképítés
43.9 43.91
Tetőfedés, tetőszerkezet-építés
43.99
Máshova nem sorolt egyéb speciális szaképítés
13
5. sz. melléklet Építményjegyzék, 2000 ÉJ’2000-kód 1 11 111 112 113 12 121
125
ÉPÜLETEK LAKÓÉPÜLETEK Egylakásos épületek Két és annál több lakásos épületek Közösségi lakóépületek NEM LAKÓÉPÜLETEK Szállodák és szálló jellegű épületek (Szállodaépületek és egyéb, rövid idejű tartózkodásra szolgáló épületek) Hivatali épületek Nagy- és kiskereskedelmi épületek Közlekedési és hírközlési épületek (Közlekedési és hírközlési épületek, állomások, terminálok és kapcsolódó épületek, garázsépületek) Ipari épületek és raktárak
126
Szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi célú épületek
122 123 124
127
2 21
(Szórakoztatásra, közművelődésre használt épületek, közgyűjtemények, iskolák, egyetemek és kutatóintézetek, kórházi és egyéb egészségügyi ellátást nyújtó épületek, sportcsarnokok) Egyéb nem lakóépületek (Mezőgazdasági épületek, istentiszteletre és vallásos tevékenységre használt épületek, történelmi vagy védett műemlékek, máshová nem sorolt egyéb épületek) EGYÉB ÉPÍTMÉNYEK
211 212 213 214 215
KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA Utak Vasutak Repülőtéri futópályák Hidak, felüljárók, magas vezetésű autóutak, alagutak és aluljárók Kikötők, vízi utak, gátak és egyéb vízgazdálkodási létesítmények CSŐVEZETÉKEK, TÁVKÖZLŐ- ÉS ELEKTROMOS HÁLÓZATOK ÉS MŰTÁRGYAIK
221
Távolsági csővezetékek, távközlő- és elektromos hálózatok és műtárgyaik
22
241
Helyi (települési) csővezetékek, távközlő- és elektromos hálózatok és műtárgyaik Komplex ipari létesítmények (Bányászati vagy egyéb kitermelő létesítmények, erőművek, vegyipari üzemi létesítmények, máshová nem sorolt nehézipari üzemi létesítmények) EGYÉB, MÉG BE NEM SOROLT ÉPÍTMÉNYEK Sport és üdülési célú építmények
242
Máshová nem sorolt egyéb építmények
222 23
Megnevezés
230
24
14
6. sz. melléklet A gyorstájékoztatóban megjelenő ágazati és építményfajta szerinti bontás Az alábbi táblázatban megtalálhatók azok a TEÁOR’03 szerinti szakágazatok, illetve építményalcsoportok, amelyek tételeire rendszeresen érkeznek elegendő mennyiségű adatok az adatszolgáltatóktól, és ezekből megfelelő minőségű árindexsorok képezhetők, így felhasználhatók az építőipari termelés és a beruházási adatok deflálásához. A 2008 I. tárgynegyedévétől megjelenő gyorstájékoztatóban is ezeket közöljük a következő négy bázishoz viszonyítva: • • • •
Előző negyedév=100 Előző év azonos negyedév=100 Előző év utolsó negyedév=100 Évkezdettől halmozott (kumulált), előző év azonos időszaka=100. Megnevezés
Építőipar Szerkezetkész épület (rész), egyéb építmény építése Épület gépészeti szerelése Befejező építés
TEÁOR’03kód 45 45.2
TEÁOR’08kód -
45.3 45.4
-
-
F 41 42 43
Építőipar Épületek építése Egyéb építmény építése Speciális szaképítés Épületek összesen Egyéb építmények összesen Egylakásos épületek Két és annál több lakásos épületek Közösségi lakóépületek Szállodák és szálló jellegű épületek Hivatali épületek Nagy- és kiskereskedelmi épületek Közlekedési és hírközlési épületek Ipari épületek és raktárak Szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi célú épületek Utak Távolsági csővezetékek, távközlő- és elektromos hálózatok és műtárgyaik Helyi (települési) csővezetékek, távközlő- és elektromos hálózatok és műtárgyaik
Építményjegyzékkód
1 2 111 112 113 121 122 123 124 125 126 211 221 222
15
