Az SzSzI ez év márciusában a Gazdasági Minisztérium felé benyújtott javaslata 2007 március Forrás: http://hup.hu/node/40509 A Szabad Szoftver Intézet (www.szszi.hu) ez év márciusában megkereste a Gazdasági Minisztériumot javaslatával. I. Felvezetés /1/ I. a Diplomatikus megközelítés A magyar államigazgatás eddig nem ismerte fel a szabad szoftverek nyújtotta lehetőségeket, a nyílt szabványok alkalmazásából adódó szállítófüggetlenséget és költség megtakarítást. Ennek ellenére számottevően mérhető a szabad szoftverek terjedése Magyarországon is. A fokozódó megszorítások elvékonyítják az emberek, vállalkozások, állami intézmények pénztárcáját, így egyre többen fordulnak a sokkal olcsóbb szabad szoftverekhez, amelyek ma már ugyanúgy ki tudják elégíteni a felhasználók igényeit, mint fizetős társaik. A szabad szoftverek fejlesztése, használata, támogatása az Európai Unió szerint is, igazságos verseny mellett, ésszerű időn belül képes jelentős mértékben fellendíteni a gazdaságot. Mindezeket figyelembe véve fontolóra kell venni, hogy az állami vagyonnal való ésszerű gazdálkodás a források racionális felhasználása és az esélyegyenlőség megteremtése jegyében - melyek a kormányprogram legfontosabb célkitűzései közé tartoznak -, hogyan tudjuk ezen technológiák elérhetőségét és tényleges alkalmazását jelentős mértékben növelni? I. b Tényszerűen Magyarországon az állam nemcsak, hogy nem támogatja a szabad szoftverek, illetve a nem Microsoft kompatibilis szoftverek használatát, hanem egyenesen akadályozza azt, míg a Microsoft és más vele kompatibilis gyártók termékei kiemelt támogatást kapnak (az állam licenceket vásárol az oktatási intézményeknek, szinte csak ezeket oktatják, illetve közvetett jogszabályi kényszer /2/ (pl. Elektronikus adóbevallás) „kötelez” a használatukra). Ez nem teszi lehetővé az igazi versenyt, s mindannyiunk (állam, vállalkozások, állampolgárok) informatikai költségeit indokolatlanul megnöveli. Ráadásul az Európai Uniós és világ tendenciáktól való szándékos eltérés csökkenti versenyképességünket. Könnyen megtörténhet, hogy kései ébredésünk miatt, a másol a nemzeti gazdaságokat és helyi informatikai ipart erősítő szabad szoftver, hazánkban európai vagy amerikai m ultik által - az EU felzárkózás jegyében - fog elterjedni, az Ő hasznukat, és a mi költségeinket növelve (amit ebben az esetben meg is érdemelnek, és mi is megérdemlünk). Javaslatunk célja a valóságos verseny megteremtése, az állami és céges informatikai büdzsék hatékonyabb felhasználási lehetőségének megteremtésével (értsd: azonos összeg elköltése esetén jobb kihozatalt kívánunk elérni), a hazai informatikai vállalkozások esélyteremtése /3/ II. Számok Magyarországon a Microsoft Windows és az arra alapuló termékek használata a számítógépet használók között egyes felmérések szerint 90%. /4/ A BSA állítása szerint az illegális szoftverhasználat a cégek körében 42%. Tehát a vállalkozások 37,8 százaléka, azaz 100
vállalkozásból 38 illegális szoftvert használ, ami hivatalból üldözendő bűncselekmény. „Magyarországon 3,9 millió munkavállalóból 2,5 millióan kis- és középvállalkozásoknál /5/ dolgoznak. Az átlagos magyar cégalapítónak 1,4 millió Ft-ja van, de nem ritka a 400–500 ezer Ftból alapított vállalkozás sem.” /6/ Egy átlagos, de ma korszerű irodai számítógép konfiguráció, nyomtatóval és szoftverekkel (OEM operációs rendszer, és OEM irodai csomag) együtt 250 ezer Ft /7/. Ennek a költségnek 30–35%-a Microsoft szoftver, ez pedig nagyjából egyhavi költsége egy minimálbérrel fizetett alkalmazottnak, és csaknem duplája az állam által egy dolgozó után elvárt befizetésnek (ami 43 870 Ft). A minimálbér /9/ és az „elvárt bér /10/” Magyarországon: „Minimálbér” az 65 500 Ft melyből levonásra kerül 9 621 Ft tehát a dolgozónak kifizethető: 55 879 Ft. A minimál béren alkalmazott dolgozó után a cég 22 910 Ft fizet be az államnak. Tehát 1 minimálbéren foglakoztatott teljes havi kültsége a foglakoztató számára: 88 410 Ft „Minimálbér 2 év után" ez 75 325 Ft melyből levonásra kerül 12 765 Ft tehát a dolgozónak kifizethető: 62 560 Ft A minimál béren alkalmazott dolgozó után a cég 26 054 Ft fizet be az államnak. Tehát 1 minimálbéren foglakoztatott teljes havi kültsége a foglakoztató számára: 101 379 Ft "Elvárt bér" ez 131 000 Ft melyből levonásra kerül 32 920 Ft tehát a dolgozónak kifizethető: 98 080 Ft Az elvárt béren alkalmazott dolgozó után a cég 43 870 Ft fizet be az államnak. Tehát 1 elvárt béren foglakoztatott teljes havi kültsége a foglakoztató számára: 174 870 Ft Egyes Microsoft termékek nettó árai /11/: Windows XP professional dobozos:
78 800 Ft
Windows XP rofessional OEM:
30 200 Ft
Windows Vista Business dobozos
78 800 Ft
Windows Vista Business OEM:
30 400 Ft
Office 2003 Small Busines OEM
109 300 Ft
III. Tények A Microsoftot több alkalommal megbüntette az EU monopóliumával történő visszaélése miatt. A Microsoft által Magyarországon alkalmazott OEM licenc egyes kikötései sértik törvényeinket /12/. Magyarországon azok, akinek törvényileg kötelező elektronikusan adót bevallani, vagy szeretnének európai uniós pénzekre pályázni, csak Microsoft Windows használatával tehetik ezt meg.
Az állam által az állampolgároknak, önkormányzatoknak, vállalkozásoknak biztosított programok, segédletek kevés kivétellel /13/ Microsoft termék (Windows, Microsoft Office /14/) használatát követelik meg. Államunk milliárdokat költ az oktatásban Microsoft termékek licenceire, pedig az azokkal oktatott tudnivalók jelentős része licencköltség nélkül hozzáférhető, nem ritkán szabad licencű szoftverrel is oktatható. Mind az Európai Unióban, mind az Amerikai Egyesült Államokban, mind ezeken kívüli országokban, egyre több helyen foglalkoznak államilag is a szabad szoftverekkel (jellemzően Linuxszal és az alatta futó megoldásokkal), annak érdekében, hogy csökkentsék informatikai költségeiket15, és hogy egyre kevésbé függjenek a Microsofttól. Az Európai Unió egy, az Unióra reprezentatív 13 országra kiterjedő felmérés /16/ eredményeként megállapította, hogy a szabad szoftverrel kapcsolatban: A licenc-díjak 20%-át teszik ki az IT költségvetésnek, és a válaszadók fele ezt túl soknak gondolja. A jelenlegi nem-használók körében egyre fontosabb szempont a költség, amikor a nyílt forrású szoftverek felé történő elmozdulás kerül szóba. A jelenlegi felhasználók tapasztalata – akik a nem-használóknál jobban értékelték az előnyöket, – azt mutatja, hogy a képzés költségeitől és a támogatás hiányától való félelem jogosságát a gyakorlat nem igazolja. Gyakran felmerül az az aggály, hogy míg a licencköltségeket csökkenti a FLOSS /17/, addig a fenntartás kiadásai növekednek, ami a költségek emelkedéséhez vezet. Valójában a felmérés azt mutatja, hogy a FLOSS felhasználók kevésbé szorulnak a külső karbantartásra, mint a nem-használók. A FLOSS használatával csökken a szervezetek egy gépre jutó adminisztrációs költsége. Így a FLOSS-t használók IT adminisztrátoronként 35%-kal több gépet üzemeltethetnek, mint a nemhasználók. Hazánk egy az Európai Unió felé tett nyilatkozatában az szerepel, hogy magasak (túl magasak) a szabad szoftver (Linux, OpenOffice) használatához szükséges képzés költségei /18/. Az Európai Unió egy 2006 évben publikált tanulmányában azt állítja, hogy az EU informatikai jövője üzletileg is a szabad szoftver, ez ad az Európai szoftveriparnak felzárkózási (előzési) esélyt az Amerikai Egyesült Államok szoftveriparához. Már régóta, és nem csak JÁVA nyelven, lehetséges multiplatformos (Linux, Windows és más operációs rendszerek alá is lefordítható és ott futtatható) programot írni /19/. A HP nyújt ügyfeleinek Linuxos támogatást Debian disztribúció használata esetén is. (A Debian Linux-disztribúció mögött nem áll cég, egy közösség készíti.), ezzel egyértelművé téve, hogy nem kell egy disztribúció mögött cégnek állnia ahhoz, hogy üzleti vagy közigazgatási használatra alkalmas legyen. IV. Javaslat Hozzunk létre egy olyan az SZSZI-re alapozott projektet, amely 1. megvizsgálja, hogy mely pontokon ütköznek a vállalkozások állami kényszerbe, amennyiben szabad szoftveres alapon kívánnak működni;
2. együttműködik (legalább javaslati szinten) a minisztérium égisze alatti társszervezetekkel, pl.: MEH EEK, Oktatási minisztérium, Egészségügyi minisztérium, hogy ne szülessenek újabb állami kényszerek a Microsoft, vagy bármely más gyártó szoftvereinek kizárólagos használata érdekében; 3. információs anyagokat (pl.: könyveket, oktató videókat, e-learning anyagokat) készít egyes szabad szoftverek használatáról; 4. előadásokat tart, és felvilágosít a szabad szoftverek mögött álló üzleti lehetőségekről és filozófiáról; 5. felkarol és támogat minden olyan nemzetközileg futó szabad szoftvert, melyek az itthoni vállalkozások számára induláskor költség csökkentőek (pl.: Linux, OpenOffice, Gimp, Thunderbird, SQL-Ledger, Adempiere, Compiere, Apache, Postfix, PostgreSql, MySQL, Bricolage, Tomcat, JBoss /20/) 6. saját minta projektet alapít, és végig levezényel, pl. nyílt forrású keresztplatformos űrlapkitöltő szoftver alkalmazás („ABEV”); 7. léte alapot teremt az állami licencvásárlások költségeinek csökkentésére. A /x/ számokhoz tartozó lábjegyzetek /1/ Helyzetelemzésnek és nem a Microsoft elleni támadásnak szánjuk anyagunkat, ezért diplomatikusan is megpróbáltuk megfogalmazni a felvezető szöveget. Az udvariasságfinomított probléma felvetés azonban sokszor nem egyértelmű, illetve gyakran félreérthetővé teszi a mondanivalót, ezért a második bekezdésben a tényszerű változatot is közöljük. /2/ Ezt az alkotmány bíróság előtt is megtámadták, ítéletre vár. /3/ A szabad szoftver esetén mivel a forrás is elérhető, ezért bárki, bármely vállalkozás megfelelő tudásra tehet szert, és a megszerzett tudás birtokában szolgáltatásával eséllyel indulhat versenybe a szolgáltatói piacon. /4/ Simon Gábor (MEH-EKK 2006 decemberi nyilatkozat a HVG részére) /5/ Magyarországon a kis és középvállat az EU-s országokhoz képest eltérő. Általános nézet, hogy a kisvállalkozásaink máshol mikro, a közép pedig máshol a kis kategóriába esik. /6/ Nyilatkozat: Mikael C Szabó Coface Hungary (Corvinius Egyetem, Coface Hungary, Üzlettárs közös felmérés kapcsán) /7/ Ez az átlagos magyar cégalapító pénzének majdnem 18%, a nem ritka tőkeszegény vállalkozások vagyonának a fele. /8/ 75 000 - 87 000 Ft. Természetesen OEM termékeket vettünk figyelembe, a kötelező vírusvédelem nem biztos, hogy belefér ebbe az árba. /9/ A táblázat forrása az érvényes törvényi szabályozás. /10/ Ez után a bér után kell járulékot fizetni, kivéve, ha külön jelzi a cég, hogy dolgozója ennél kevesebbet keres.
/11/ Forrás: Szoftver ABC internetes árlista /12/ Az OEM licenc nem adható tovább még a számítógéppel együtt sem. Ez Európában már több országban bíróság által ítéletileg jogsértőnek minősített kikötés. /13/ Az utóbbi időben a dokumentációk egyre nagyobb részét PDF-ben is elérhetővé teszik, azért továbbra is a .doc és a .xls a jellemző. /14/ Egyes pályázati bírálóknak (agrárium) ún. platform- és gyártófüggetlen XML-t kell előállítaniuk. Az ehhez biztosított megoldás MS Excel-t követel. /15/ Egy tipikus lehetőség, hogy jobb ár elérése érdekében támogatják a szabad szoftvereket, ezzel érve el engedményt pl. a Microsoftnál. Mivel ez a trükk nem új, ezért az nem járható út, hogy ha nem engedtek az árból, akkor Linuxot (szabad szoftvert) használunk a jövőben. Csak létező, futó projektek biztosítanak tárgyalási alapot. /16/ A tanulmányt a MERIT jelentetett meg a Maastrichti Egyetemen. A tanulmány, amely az EUalapította FLOSSPOLS2 kutatási projektben található, a legnagyobb és legkiterjedtebb felmérés a FLOSS használatáról a helyi közigazgatási intézményekben, amit valaha végeztek. /17/ (FLOSS-Free/Libre/Open-Source Software) /18/ Ez egy sajnálatosan téves nyilatkozat, melynek nincsenek számszaki alapjai, és mely mind a mai napig nem került korrigálásra. /19/ Példája: OpenOffice, PostgreSQL, Apache, Tex, Free Pascal, stb /20/ Ezek csak példák, természetesen bármilyen más Open Source alkalmazás is lehet akár mellettük, akár helyettük.
