Az Országos Környezeti Kármentesítési Program 2005 – 2006. évi feladatteljesítéséről szóló jelentés 2. melléklete
Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (1996-2006) Előzmények Az OKKP kiindulópontjának a kormány 1991. évi rövid- és középtávú intézkedési terve tekinthető, amelyben már megjelent a felhalmozott környezetszennyezések felmérésének, feltárásának és megszűntetésének feladata. Ugyanitt szerepelt célként a kiürített szovjet laktanyák és gyakorlóterek környezetszennyezéseinek megszüntetése is. Főleg pénzügyi forrás hiányában 1995-ig csak az utóbbi feladat elvégzése indult meg. Ez volt az OKKP előkészítésének, kimunkálásának időszaka is. 1995-ben, a 2225/1995. (VIII. 8.) Korm. határozat kimondta, hogy a szovjet csapatok által okozott környezeti károk elhárítása az ÁPV Rt. felelőségébe tartozó feladat. Még ez évben megkezdődött az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) előkészítése, amelynek keretében megtörtént a koncepció és a stratégiai terv kidolgozása, áttekintésre kerültek a szennyezett területek rehabilitációjával kapcsolatos hazai és a több évtizedes nemzetközi gyakorlatok, a kedvező eredmények átvétele és a negatívumok elkerülése érdekében. Ennek legfontosabb tapasztalatai: a) A gazdasági fejlődés, főként pedig az iparosítás kezdetétől a füstölgő gyárkémények, szénhalmok, meddőhányók, salakdombok, felhalmozott acélhordók sokasága, ülepítőtavak, hulladékhegyek jellemezték az iparosodott – tehát fejlettnek tekintett – térségeket az egész világon. Ki kellett alakulnia a környezetvédelemnek és be kellett épülnie a jogalkotásba, jogalkalmazásba, hogy a további fejlődés ne járjon feltétlenül együtt ezekkel a kísérőjelenségekkel. Az elszennyeződött területek rehabilitációja, a szennyezőforrások károsító hatásának megszüntetése igen hosszú időt vesz igénybe. A beavatkozás késlekedése esetén pedig a feladatok és azok költségigényei nem csökkennek, hanem folyamatosan nőnek. Az OKKP becsült időtartama 30-40 év. b) A programok tervezése során az első lépés egy olyan mindenre kiterjedő felmérés, ami lehetővé teszi az összehasonlításokat. A szennyezőforrások országos számbavétele, továbbá térinformatikai rendszerbe történő nyilvántartására támaszkodóan készült országos prioritási listák hiányában, az emberi szem elöl rejtett környezeti károk diagnosztikai vizsgálatára, felszámolására fordítható összegek nem hasznosulnak hatékonyan, helyenként pazarlás, másutt pénzhiány lép fel. A számbavételhez a már meglévő ismereteken felül bejárásokat kell végezni és még az olyan módszereket is igénybe kell venni, mint pl. a légi- és űrfényképezés, amikor gyakran a környezettől elütő színű és elterjedésű növényzet utal valami rendkívülire a terepfelszínen vagy a terepfelszín alatt, esetleg több információt adva, mint az irattárak. Sok országban a kármentesítési programok első éveiben a munka csupán a talajt és a felszín alatti vizeket veszélyeztető, károsító szennyező források felmérésére, az emisszió kataszter összeállítására korlátozódott. Ezeknek a több évtizedes kármentesítési (Superfund, Altlasten) programoknak a kezdetén valamennyi országban, a költségtakarékos, hatékony és eredményes feladat végrehajtás érdekében jelentős összeget biztosítottak az alapkutatásra, a felmérésekre és az előkészítési munkákra. Más országokban, és így Magyarországon is az országos számbavétel mellett egyidejűleg megkezdődött az akut problémák kármentesítése is, miközben a program végrehajtása során többszörösére nőtt a felmért, hátrahagyott szennyezések száma.
2
c) Kitüntetett figyelmet kell fordítani a felszín alatti vizek és a talaj szennyezettség mértékének és súlyosságának, valamint a károsodás által veszélyeztetett értékek pontos és részletes felmérésére, illetve a kockázatelemzésekre. Ez vonatkozik a területek kockázatbecslési eljárás keretében történő prioritási rangsorának, a kármentesítés során elérendő célállapot mennyiségi kockázatfelmérésre támaszkodó meghatározására és a beavatkozások ütemezett megvalósítására egyaránt. Magyarországon mindkét típusú kockázatelemzési eljárás kidolgozásra került, elismerést váltva ki a külföldi szakemberek részéről is. d) A költségek tekintetében – milliárdos – eltérések lehetnek a tisztítási célállapotban az érvényesítendő határérték rendszertől függően, ezért alapozó és alkalmazott kutatásokat kellett végezni a kármentesítési határértékek megállapítására, szükség szerinti módosítására. Magyarországon 2000-ben hatályba lépett a 10/2000 (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes miniszteri rendelet, amely jogszabály egyidejűleg kiterjed a földtani közeg (talaj) és a felszín alatti vizek határérték rendszerére is. e) Szükséges a kármentesítési feladat-végrehajtás és esetenként az országos program minél magasabb szintű jogi szabályozása a kármentesítési beruházások szakmai megalapozottsága, illetve a kármentesítési pénzeszközök szabályozott módon történő felhasználása érdekében. Magyarországon 2000. évben megteremtődött a kármentesítés végrehajtásának jogi alapja, a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet hatályba lépésével, amelyet a Víz Keretirányelv szempontrendszerét is figyelembevevő 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet váltott fel. Ezek a rendeletek a kármentesítési tevékenység eljárásjogi szabályozása mellett nagy hangsúlyt fektetnek a szennyezettség kialakulásának megelőzésére is. f) A kármentesítési feladatok elvégzéséhez szükséges az állami támogatás és ehhez kapcsolódóan az állami felelősség egyértelmű meghatározása. A nemzetközi gyakorlatban az állami finanszírozást illetően dominál az állami költségvetési keret. Az eltérés abban van, hogy ennek fedezetét milyen bevételi konstrukció hozza létre: termékdíj, hulladék-, környezetvédelmi jellegű járulék, bírság, vagy a költségvetésen keresztül a teljes közteherviselés. A környezetvédelemben általánosan elfogadott „szennyező fizet” elv alkalmazható ugyanis a legkevésbé, mert az okozói felelősség az évtizedekkel korábban bekövetkezett károsodások esetében sokszor nem érvényesíthető. g) Fel kell arra készülni, hogy a társadalom kiemelt figyelemmel kíséri a program végrehajtásának minden mozzanatát, több évtizedes időtartama, valamint igen jelentős költségei miatt. Ezért az OKKP kiemelt célja, hogy - a program keretében végzett tevékenységek előkészítettek, szakszerűek, valamint takarékosan eredményesek és hatékonyak legyenek, - a környezetvédelmi felügyelőségek megalapozott szakmai ismeretekkel rendelkezzenek (pl. szennyeződés terjedési modellezés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítottsága) az engedélyezési feladataik ellátásához, - célirányos PR tevékenység keretében készüljenek kiadványok a program minden szakaszáról (közel 40 kiadvány jelent meg, amelyeket többek között az egyetemi oktatás is hasznosít),
3
1996-ban a 2205/1996. (VII. 24.) Korm. határozattal döntés született az OKKP indításáról, és 1997ben 2304/1997. (X. 8.) Korm. határozattal az OKKP középtávú (1998–2002) szakaszáról. 2000. június 7-én lépett hatályba • a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm rendelet (továbbiakban Kr.), amelyet az EU Víz-keretirányelvvel harmonizáló, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet váltott fel, továbbá • a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelmére szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes miniszteri rendelet E jogszabályok rögzítik: • a felszín alatti vizek, illetve a földtani közeg (talaj) egymásra támaszkodó szennyezettségi határértékrendszerét; • a felszín alatti vizek, illetve a földtani közeg szennyezettségének megelőzésére vonatkozó előírásokat; • a tevékenységek engedélyezési rendjét és az adatszolgáltatást, a kármentesítéssel, és a kármentesítés egyes fázisainak elvégzésével összefüggő rendelkezéseket; • az OKKP célját, az érintett tárcák kormányzati munkamegosztás szerinti feladatait, a tárcákhoz tartozó kármentesítési Alprogramokat, valamint az Alprogramok keretében megvalósuló kármentesítési beruházások végrehajtásának rendjét; • a földtani közegben és felszín alatti vízben hátrahagyott szennyezettség megszüntetésének felelősségi kérdéseit. A Kr. értelmében a környezet védelméért felelős miniszter gondoskodik az országos program működtetéséről, az ehhez kapcsolódó jogi szabályozásokról, a szakmai irányításáról, a tájékoztatásról, a szennyezett területek számbavételéről és az ehhez kapcsoló informatikai rendszer fejlesztéséről, működtetéséről, a tárcák kármentesítési alprogramjainak koordinációjáról.
4
Az OKKP felépítése 1. ÁLTALÁNOS FELADATOK Ide tartozik: - a program irányítása, működtetése és koordinációja: a szükséges jogszabályok kidolgozása (ez tulajdonképpen már a környezetvédelmi törvény kidolgozásával megkezdődött, kiemelkedő állomása a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet, amelyet az EU Vízkeretirányelvvel harmonizáló, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet váltott fel) – műszaki szabályozások (szabványok, irányelvek) kidolgozása, hogy a fontosabb vizsgálatok, feltárások, elemzések egységes módszerek szerint történjenek, akárki, akárhol végzi azokat; – mindaz a kutatási-fejlesztési tevékenység, melynek eredményei szükségesek a fenti szabályozások korszerűségéhez, számítógépes modellezéshez, a kockázatelemzésekhez, de a hatékony kármentesítési technológiák kidolgozásához is; – a kárfelszámolásban leginkább alkalmazható, korszerű technológiák “leltárának”, jellemzőinek összeállítása és közzététele, avagy a kockázatértékelési és költség/haszon számítási módszertan fejlesztése; – ebbe a feladatcsoportba tartozik az OKKP finanszírozási rendszerének kidolgozása; – a kiadványok, információs- és segédanyagok kidolgozása is ebben a csoportban történik, de gondolni kell a szükséges oktatásra és továbbképzésre is. A PR feladatok keretében – amelynek célja, a szélesebb társadalmi rétegek bevonása - az OKKP jelentősebb eredményei kerültek közreadásra kiadványok, CD-k formájában. 2006 végéig 8 db tájékoztató, 10 db füzet, 7db útmutató 4 db kézikönyv és 5 db CD készült el. Minden publikus információ megjelenik a KvVM OKKP honlapján (http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/) – általános feladatnak minősül a hazai és nemzetközi kapcsolatok létesítése és ezek ápolása, továbbá a részvétel nemzetközi programokban, projektekben és konferenciákon; – végül meg kell említeni a más programokkal történő koordinációt; ezek közül a legfontosabbak a Vízbázisvédelmi Program és a Nemzeti Környezetegészségügyi Program. 2. ORSZÁGOS FELADATOK Ide tartozik: – A környezetet veszélyeztető szennyezőforrások, tartós környezetkárosodások teljes körű országos számbavétele; ez a FAVI-KÁRINFO elnevezésű térinformatikai rendszer kialakításán, működtetésén és továbbfejlesztésén alapul, amely a szennyezett területeket, a felszín alatti vizet, illetve földtani közeget veszélyeztető szennyező, károsító szennyező forrásokat tartalmazza. A KÁRINFO a Felszín alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszernek (FAVI) a része. A FAVI pedig a Kvt. 49 §-a szerinti Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer egyik szakági rendszere. Az országos számbavétel során az állami és a nem állami felelősségi körbe tartozó szennyező források felderítése egyaránt megtörténik. A KÁRINFO természetesen csak a végeredmény megjelenési formája. Mögötte a különböző szervezeteknél (minisztériumoknál, központi vagy területi hatóságoknál, intézeteknél stb.) meglévő, a programban hasznosítható adatok összegyűjtése, feldolgozása áll. (2007. július 1-től az adatgyűjtést a „18/2007. (V. 10.) a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról” tárgyú KvVM rendeletben foglaltaknak megfelelően kell végezni a FAVI valamennyi alrendszerében.)
5
A FAVI-KÁRINFO első verziója 1999 októberében készült el. A jelenlegi adatbázis, több mint 15 000 alapbejelentő lapból áll. – A Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista (NKPL) vezetése és folyamatos korszerűsítése. Az NKPL a számbavett és regisztrált szennyezett területek rangsorolását adja meg és a kármentesítés ütemezésének alapját képezi. Eddig az NKPL listák alapját képező B adatlapok feltöltése alapvetően költségvetési forrásból történt. Az adatgyűjtésre vonatkozó KvVM rendelet hatályba lépésével a prioritási listára kerülő területek száma vélelmezhetően jelentősen nőni fog. Jelenleg 600 db B1 (NKPL I), 500 db B2 (NKPL II) és 100 db B3 (NKPL III) adatlap van a rendszerben. – Az állami felelősségi körbe tartozó környezetkárosodások monitoring rendszerének a kiépítése és működtetése és a hasonló rendszerekkel – például a felszín alatti vízminőségi és talajvédelmi információs rendszer és monitoring (TIM) – való összekapcsolása; – Az alprogramok kidolgozása, és azok végrehajtásának koordinálása. Az OKKP 1996. évi indulása óta az általános és országos feladatokra 3,46 Mrd Ft, az összes KvVM OKKP forrás 18,04 %-a került felhasználásra. 3. EGYEDI, PROJEKTEK, BERUHÁZÁSOK Mind az általános, mind az országos feladatok végrehajtása az egyedi beruházások megfelelő minőségben történő végrehajtását szolgálja, vagyis a veszélyeztetett területek kockázatcsökkentését, a szennyezett területeken a szennyezettség mérséklését vagy megszüntetését, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben leírtak szerint. Cél, a veszélyeztetett és a szennyezett területeket azonosítása, a veszélyeztetés vagy a károsodás mértékének megállapítása és megfelelő módon történő csökkentése. Az egyedi kármentesítési beruházások fő szakaszai: - Tényfeltárás: Diagnosztikai tényfeltárás felderítő fázis -› értékelés -› részletes tényfeltárás, monitoring felülvizsgálat és kiegészítés -› értékelés -› mennyiségi kockázatfelmérés. - Műszaki beavatkozás: Kárfelszámolás-kármegelőzés-kárenyhítés -› értékelés -› ismételt kárfelszámolás (ha az első felszámolás nem eredményes) -› értékelés (a műszaki beavatkozás lezárása, ha eredményes). - Monitorozás: Az egyes kármentesítési szakaszok között, és a műszaki beavatkozás után a terület ellenőrzése szükséges. Ha ennek eredményei szerint a műszaki beavatkozás nem volt kellően sikeres, akkor kiegészítő tényfeltárásra, esetleg új műszaki beavatkozásra van szükség. Az OKKP 1996. évi indulása óta egyedi kármentesítési beruházásokra a KvVM 15,73 Mrd Ft-ot fordított, amely az összes állami forrásból finanszírozott beruházási forrás 81,96 %-a . Fontos szem előtt tartani, hogy minden állami forrásból megvalósult projekt a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény szerint kerül pályáztatásra.
6
OKKP tárca-alprogramok (1996-2006): Az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítések elvégzése a kormányzati munkamegosztás szerinti felelős miniszterek feladata, amelyet az érintett tárcák az OKKP tárca-alprogramok keretében hajtanak végre. Az egyes tárcák felelősségébe tartozó kármentesítések esetében, a 219/2004 (III. 21.) Korm. rendelet 20.§ (4) bekezdése szerinti felelős miniszter által kijelölt szervezet az adott kármentesítés kötelezettje. Az OKKP országos feladatai közé tartozik az állami felelősségi körű, különböző tárcákhoz tartozó kármentesítésekkel, alprogramokkal kapcsolatos feladatok kidolgozásának támogatása, koordinálása. A tárcák által kidolgozott alprogramok, és a hozzájuk kapcsolódó számbavételi munka az Országos Számbavétel adatbázisának bővítését, az egyes tárcák kármentesítési feladatainak tervezését, költség-idő ütemezését segítik elő. Az OKKP által támogatva a kidolgozott alprogramok biztosítják a tárcák kármentesítési feladatvégrehajtásának hátterét. ÁLLAMI FELADAT-, FELELŐSSÉGI KÖR ÉS FINANSZÍROZÁS Állami feladatkör, de nem állami felelősségi kör Általános feladatok felelős: környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Állami feladat- és felelősségi kör gazdasági és közlekedési miniszter honvédelmi miniszter igazságügyi és rendészeti miniszter
Alprogramok keretébe tartozó kármentesítések végrehajtása.
privatizációért felelős pénzügyminiszter Országos feladatok
kincstári vagyonért felelős pénzügyminiszter
felelős: környezetvédelmi és vízügyi miniszter
környezetvédelmi és vízügyi miniszter egészségügyi miniszter
Fedezethiányos felelősökkel kapcsolatos feladatok felelős: Kormány
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter oktatási és kulturális miniszter önkormányzati és területfejlesztési miniszter
FINANSZÍROZÓ ESZKÖZRENDSZER
Nem állami
állami - költségvetés - EU támogatások
7
A 2005-2006. évi, állami forrásokból indított jelentősebb kármentesítési beruházások költségeit tartalmazza az alábbi táblázat. Az előirányzat „0” értéke azt jelzi, hogy nem indult be az adott alprogram, előkészítése jelenleg még az országos feladatok keretében folyik, illetve az alprogramra az adott évben nem került forrás elkülönítésre. Kivételt képez a 219/2004. (VII. 21.) számú, a felszín alatti vizek védelméről szóló Korm. rendelet 20 § (4) alól a Metallochemia és környezete kármentesítése, amely a Kincstári Vagyon Igazgatóság felelősségi körébe tartozó, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium beruházásában lefolytatott és a 1024/2004. (III. 31.) Korm. határozat, illetve a 1063/2004. (VI. 28.) Korm. határozat alapján, a központi költségvetésből finanszírozott projekt. Minisztérium / Alprogram
GKM- Szilárdásványbányászati Alprogram: - Mecseki uránbányászat környezeti kárai - Volt állami szénbányák bányabezárási összes költség - Meddő CH kutak GKM - MÁV alprogram GKM – Közúti alprogram MeH/PM – ÁPV Rt - társasági alprogram* MeH/PM – ÁPV Rt - volt szovjet ingatlan alprogram MeH/PM – Kincstári Vagyon Igazgatóság alprogramja* FVM – Intézményi alprogram (az alprogramra 2005-ben nem került forrás elkülönítésre) BM - Rendvédelmi alprogram**
ÖTM – Önkormányzati és területfejlesztési alprogram EÜM – Egészségügyi intézményi alprogram HM – Honvédelmi alprogram OKM – Oktatási intézményi alprogram (az alprogramra 2006-ben nem került forrás elkülönítésre) IRM – Büntetés-végrehajtási alprogram (az alprogramra 2006-ben nem került forrás elkülönítésre) NKÖM– Intézményi alprogram (az alprogramra
2005. évi lekötött előirányzat (millió Ft)
2005. évi előirányzat felhasználás (millió Ft)
2006. évi lekötött előirányzat (millió Ft)
1 709,367 520,000
1 709,366 463,450
1 069,546 81,026
1 068,087 81,026
31,827 1 378,450
31,827 1 103,226
64,968 1 566, 617
73,756 1 526,110
***
***
3,600
4,400
10 245,000
10 148,234
6 959, 000
6 733,000
661,000
402,412
925,000
595,634
60,468
35,918
10,800
49,586
0,000
0,000
0,000
0,000
6,190
6,190
Az alprogramot megosztva kezeli az ÖTM, illetve az IRM
***
***
0,000
0,000
31,397
31,397
84,346
61,402
355,038
354,201
180,381
165,081
0,000
5,745
0,000
0,000
5,492
5,492
0,000
0,000
0,000
OM-mel összevonásra került
2005-ben nem került forrás elkülönítésre) KvVM beruházásába tartozó egyedi feladatok Metallochemia gyáregység és környezete kármentesítése (központi költségvetés, GKM (NA Rt), KvVM) Összesen
2006. évi évi előirányzat felhasználás (millió Ft)
257,000
257,000
418,500
418,500
3 505,000
4 582,524
3 497,509
2 158,291
18 766,227
19 136,982
14 861,293
12 934,873
* ez a teljes előirányzat összege, „lekötött összeg” adat nem áll rendelkezésre ** ez a teljes előirányzat összege, „előirányzat felhasználás” adat nem áll rendelkezésre *** az alprogram 2006-ban indult
8
A jelentősebb alprogramok keretében, 1996-2006 között elvégzett feladatok bemutatása: 2006. végéig 12 alprogram keretében hajtották végre a tárcák az egyedi kármentesítési beruházásokat. A 219/2004 (III. 21.) Korm. rendelet 20.§ (4) bekezdése szerinti felelős miniszter által kijelölt szervezet az adott kármentesítés kötelezettje. Több tárcánál – általában a KvVM szakmai támogatásával – a korábbi években elkezdődött az egyedi kármentesítési beruházások végrehajtása. Elsősorban finanszírozási okokból más tárcák egyelőre csak a feladatok megfogalmazásáig jutottak, illetve az alprogramba bevonandó területek számbavétele történt meg. Az alprogramok részletes ismertetése és az alprogramok keretében a 2005-2006. évi kármentesítési feladatok végrehajtása az 1. mellékletben kerül ismertetésre. Jelen mellékletben a jelentősebb alprogramok 1996-2006. között elvégzett feladatai kerülnek bemutatásra. Az anyag összeállítására a tárcák által készített dokumentációk felhasználásával került sor. I. A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM ALPROGRAMJAI A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 21. §-ának (3) bekezdésében foglaltak végrehajtásáról szóló 8005/2005. (IX. 30.) GKM tájékoztató tartalmazza, a GKM kötelezettségébe tartozó kármentesítések irányítására kijelölt szervezeteket. 1. GKM-MÁV (Vasúti) Alprogram A 2197/1995. Korm. határozat 4. pontjában döntés született a MÁV ZRt. környezeti rehabilitációjáról. Az Alprogram irányítására a MÁV ZRt. Vezérigazgatóság, Egészség, Biztonság és Környezetvédelmi Főosztálya került kijelölésre. A MÁV Alprogram a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium alprogramjaként indult, majd a minisztérium átalakulását követően a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium alprogramjaként folytatódott. A MÁV Alprogram célja a MÁV ZRt. felelősségi körébe tartozó, illetve kezelésében lévő területeken található idegen és saját szennyezések felmérése, felszámolásuk programjának kidolgozása, valamint a tartós környezetkárosodások teljes körű országos számbavétele volt. A MÁV Alprogram alapját az a környezeti audit képezte, amelyet az állami vállalatok átalakulásáról szóló törvény értelmében a MÁV – az ország nagyvállalatai közül elsőként – elvégzett. A Környezetgazdálkodási Intézet szakmai segítségével végzett felmérés alapján – 1994-ben 10 évre szóló ütemterv készült (Környezeti Károk Rendezési Terve, röviden KKRT) a környezeti terhelések felszámolására. A környezeti kockázat becslése alapján a terv prioritásokat is meghatározott, a végrehajtásához pedig anyagi fedezetet a MÁV ZRt alapítója a tőketartalék terhére biztosított. Az országos környezeti kármentesítési feladatok rendszerbe foglalása (1996 - OKKP) után a KKRT az OKKP MÁV Alprogramjaként folytatódott. A kárfelszámolás a kirívóan nagy környezeti terhelések felszámolásával kezdődött, mint a Záhonyi átrakó körzet több létesítménye: Vegyi átfejtő; Pakura átfejtő; 72-73 takarító 9
vágányok; fatelítő telepek Dombóváron, Püspökladányban, Tokodon; a legszennyezettebb pályaudvarok, mint Pécs, és járműfenntartó és javító bázisok, mint Istvántelek, Bp. Északi Vontatási Főnökség, Északi Járműjavító. A kármentesítések második ütemében – amint az üzemanyag-ellátó telepek korszerűsítésére anyagi fedezetet lehetett biztosítani – a kenő- és gázolajtároló, kiadó, lefejtő helyek korszerűsítéssel összehangolt kármentesítési munkái kezdődtek meg. A három ütemre bontott fejlesztési munkák kármentesítési feladatai befejezéshez közelednek, míg a harmadik ütem közbeszerzési eljárásainak, szerződéskötéseinek lefolytatása után, a műszaki beavatkozások folynak. A korszerűsítéssel párhuzamosan a korábban – pl. vonalvillamosítás következtében – felhagyott telephelyek kármentesítése is megtörténik. A jogszabályi előírások szigorodása, EU integráció hatása következtében az induláskor tervezett költség- és időkeret tarthatatlanná vált, ezért a MÁV ZRt céltartalékot képzett a feladatok finanszírozására. Ezek szerint a hátralévő mentesítési feladatok – a Miskolci Tiszavas Járműjavító, a Szolnoki MÁV Járműjavító, továbbá az üzemanyag-ellátó rendszer korszerűsítésének 3. üteméhez kapcsolódó mentesítések és több kisebb jelentőségű feladat az adott pénzügyi kereten belül 2010. december 31-ig kerülnek elvégzésre, melyre részletes ütemterv készült. A MÁV ZRt. a kármentesítési munkákat nagyberuházásokhoz (pl. európai vasúti közlekedési folyosók magyar szakaszainak rekonstrukciója) vagy programokhoz (pl. üzemanyag ellátó rendszer korszerűsítése, fűtéskorszerűsítés) kötötten végzi. Eközben egy kb. 500 megfigyelő kútból álló monitoring rendszert működtetve tud soron kívül ott beavatkozni, ahol az eredmények alapján ez indokolt. A vasút környezeti kárainak túlnyomó hányada a dízel üzemanyag és kenőanyagok szállításához, készletezéséhez és kiszolgálásához köthető. A felülvizsgálat során fennmaradó 49 db ilyen állomás korszerűsítését a MÁV ZRt. három ütemben végzi el. A kármentesítési munkákat elsősorban e programhoz kapcsoltan tervezik, így a korszerűsítés mellett párhuzamosan végzett kármentesítés után a környezeti kockázat gyakorlatilag minimálisra csökken. Az elmúlt több mint 10 évben 176 részterületen végeztek kármentesítést (tényfeltárás, műszaki beavatkozás, utómonitoring), melyből 2006. évet megelőzően 72 helyszínen már eredményesen lezárult és 2006-ban további 9 munka lezárására került sor. Ez, figyelembe véve az ilyen jellegű munkán időigényességét eredményes tevékenységet jelez. Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a MÁV Alprogram keretében megtörtént a MÁV ZRt. felelősségi körébe tartozó, illetve kezelésében lévő szennyezett területek teljes körének felmérése, illetve megkezdődött a kármentesítési munkák végrehajtása. Az 1994-től 2006. év végéig terjedő időszakban a talaj és talajvíz szennyezések felszámolására mintegy 150 területen, 11,25 Mrd forint került felhasználásra.
10
2. GKM-Szilárdásvány-bányászati Alprogram A szilárdásvány-bányászat után visszamaradt környezeti károk számbavételét az OKKP keretében 1997-ben folytatták, jóllehet számos szennyező forrás felmérése és a kármentesítés a bányászat több területén már korábban megkezdődött. Az alprogram több részprogramra tagolódik: 2/1. Mecseki Uránércbánya bezárása illetve hosszútávú környezeti kármentesítése Az Alprogram irányítására és végrehajtására a MECSEK-ÖKO Környezetvédelmi ZRt. került kijelölésre. A mecseki uránérc-bányászat megszüntetését követő tájrendezési tevékenység, mint kiemelt állami nagyberuházás 1998. január 1-jével kezdődött és többszöri módosítást követően jelenleg a 2193/2004. (VII. 29.) Kormányhatározat szerint folyik. A 2005. évi forrásbiztosítás lehetővé tette volna a munkáknak az érvényben lévő Kormányhatározatban leírt teljesítési határidőre történő megvalósítását, azonban 2006. évre vonatkozóan a központi költségvetés a tervezett 1 436 millió Ft helyett mindössze 400 millió Ft-ot biztosított. A korábbi években már történt pénzügyi elvonásokat követő újbóli forráscsökkentés ismételten szükségessé tette a teljesítési határidő megváltoztatását, melynek megfelelően a GKM kezdeményezte a 2193/2004. (VII. 29.) Kormányhatározat módosítását. A programból hátralévő munkák legnagyobb részét az uránipari zagytározók táj- és vízrendezése jelenti, mely mellett szükség van a bányászattal érintett területeken lokálisan még előforduló (szállítási útvonalak, külszíni vízfolyások stb.) kismértékű szennyeződések felszámolására. A 2385/1997. (XI. 26.) számú Kormányhatározatban jóváhagyott „Beruházási Program a magyarországi uránipar megszüntetésének rekultivációs feladatairól” 2002. december 31-ig tartalmazta az un. hosszú távú feladatok (a Pécs város ivóvízellátását szolgáló ivóvízbázisok védelme érdekében végzett víztisztítási tevékenység, karbantartás, környezetellenőrzési monitoring tevékenység) költségeit. A 2003. január 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozóan a Kormány 2006/2001. (I. 17.) számú határozatában döntött ezen feladatok finanszírozásáról és úgy rendelkezett, hogy azt a KvVM-el egyeztetett formában a beruházás forrását biztosító GKM fejezetben kell megtervezni. A Kormányhatározat értelmében a hosszú távú feladatok számbavétele céljából a MECSEKÖKO Zrt. jogelődje, a MECSEKÉRC Rt. 2002. elejére elkészítette „Az uránércbányászat felszámolását követő hosszú távú feladatok koncepcióterve” c. anyagot, amelynek egyeztetése az illetékes hatóságokkal 2002. januárjában megtörtént. A tevékenység éves Intézkedési Tervek alapján folyik, az első, 2003. évre készített Intézkedési Tervet a Gazdasági Minisztérium miniszteri biztosának döntése értelmében a MECSEKÉRC Rt. felülvizsgáltatta a Miskolci Egyetemmel. A felülvizsgálat – mely megállapította, hogy az Intézkedési Terv megfelel a vonatkozó EU normáknak, tartalmazza a szükséges feladatokat és költségterve összességében reális – során javasolt kisebb mértékű költségcsökkentések (kb. 13 %) a 2003. évi terveken átvezetésre kerültek. A következő évek Intézkedési Tervei a fentiek szerint ellenőrzött és módosított terv bázisán készültek és fognak készülni, figyelembe véve a tárgyévekre meghatározott pontos műszaki 11
tartalmak által megkövetelt aktualizálásokat, továbbá a pénzügyi elvonások miatt szükségessé váló átütemezéseket. Összefoglalásképpen megállapítható, hogy Mecseki Uránércbánya bezárása és környezeti kármentesítése keretében nagyrészt megtörtént a kármentesítési munkák végrehajtása. Az 1998-tól a 2006. év végéig terjedő időszakban a szennyezések felszámolására közel 20,52 Mrd forint került felhasználásra. 2/2. A volt állami szénbányák bezárásával és a meddő CH kutak felszámolásával kapcsolatos feladatok. A Kormány a 3329/1990. Korm. határozatában hagyta jóvá a szénbányavállalatok szerkezeti- és szervezeti átalakításának központilag irányított és koordinált programján belül a volt állami szénbánya vállalatok kötelezettségi körében maradt kármentesítési munkák elvégzését. Az Alprogram irányítására és végrehajtására a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ került kijelölésre. A bezárt bányák környezetében hátramaradt környezeti károk felszámolása a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ (SZÉSZEK) irányítása mellett már 1991-ben megkezdődött az e célra évente elkülönített költségvetési forrásból finanszírozva. A korábban felmért feladatok zöme napjainkra már megvalósult. A jövőben – jelentősen lecsökkent feladatkörrel – a tartós kötelezettségek (monitoringok, bányakárok), valamint a még nem ismert, de várhatóan felmerülő kötelezettségek végrehajtásával kell számolni. A 2330/2004. (XII. 21.) Korm. határozat alapján a szénbányászat terén még megmaradt állami kötelezettségeket a végelszámolás alá került Bányavagyon-hasznosító Rt-ktől a továbbiakban (2005-től) a Bányavagyon-hasznosító Közhasznú Társaság vette át. A kormányhatározat alapján a Kht feladatköre – új alprogramként – kiegészült az állami tulajdonú meddő szénhidrogén kutak kezelése során felmerülő kármentesítési, rekultivációs tevékenységek elvégzésével. Jelenleg e téren a kötelezettségek felmérése, a végrehajtás feladatainak előkészítése van folyamatban. Összefoglalásképpen megállapítható, hogy volt állami szénbányák bezárásával és a meddő CH kutak felszámolásával kapcsolatos feladatok keretében megtörtént a szennyezett területek teljes körének felmérése, illetve feladatok zöme napjainkra már megvalósult. Az 1994-től 2006. év végéig terjedő időszakban a szennyezések felszámolására közel 18,8 Mrd forint került felhasználásra.
12
II. AZ ÁLLAMI PRIVATIZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZETŐ ZRT. ALPROGRAMJAI (az elmúlt 12-évet bemutató rövid ismertetés) Az ÁPV Rt felelősségi körébe 1995-ben kerültek a volt szovjet objektumok kármentesítésével kapcsolatos feladatok, majd 1997-től a társasági alprogram keretébe tartozó kármentesítési munkálatok koordinálása is a Társaság feladatát képezte. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 20. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a pénzügyminiszter megerősítette a fenti felelősséget és kijelölte az ÁPV Rt-t az Országos Környezeti Kármentesítési Program, Társasági Privatizációs Alprogramja, valamint a Volt Szovjet Laktanyák Alprogramja szerint folyó kármentesítések irányítására. A kijelölés a Pénzügyi Közlöny 2005. évi 6. számában közzétett Közleményben jelent meg. A környezetvédelmi feladatokat elsősorban szolgáltatás formájában, közbeszerzési eljárás során kiválasztott külső vállalkozók végzik. A munkák legnagyobb része már megkötött szerződések alapján több évre áthúzódó projektek formájában valósul meg. 1. Volt Szovjet Laktanyák Kármentesítési Alprogramja A Kormány 2225/1995. (VIII. 8.) Korm. határozatával a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) által megkezdett, a szovjet csapatok által okozott környezeti károk elhárításával kapcsolatos feladatok az ÁPV Rt. felelősségi körébe kerültek. A környezeti kármentesítés mellett a volt szovjet ingatlanok vegyvédelmi felülvizsgálatát és tűzszerészeti mentesítését is az ÁPV Rt-nek a feladatává tette a tárgyi Kormányhatározat. A volt Szovjet Déli Hadseregcsoport az 1990. március 10-i magyar-szovjet kormányközi egyezmény alapján 1991. közepéig fokozatosan vonult ki a Magyarország területén lévő katonai objektumokból. A kivonuló szovjet csapatok által hátrahagyott környezeti károk felmérése és a környezeti károk becslése még a szovjet csapatok teljes kivonulása előtt megtörtént. A nyilvántartott elhagyott objektumok száma 171 volt. Kormányhatározatok rendelkeztek az érintett objektumok környezeti kárainak felméréséről, az azonnali beavatkozást igénylő létesítmények megjelöléséről, és a kárelhárítás rendelkezésre álló keretéből történő elvégzéséről. A volt szovjet ingatlanokról 1990. óta több felmérés és környezeti állapot vizsgálat is készült, melyben közreműködött a Környezetgazdálkodási Intézet, valamennyi környezetvédelmi felügyelőség, valamint külső szakértők. A volt szovjet objektumok a KVSZ kezelésében voltak 1995-ben és folyamatosan kerültek átadásra az ÁPV Rt. részére, mint hozzárendelt tulajdon. A volt szovjet objektumok jelentős részét a KVSZ privatizálta és csak egy részük került az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyoni körébe. Az eredetileg 171 volt szovjet objektum egy része már a 90-es évek elején magántulajdonba került, 145 objektum került az ÁPV Rt. vagyoni körébe. Ezeknek a területeknek, amennyiben környezeti kárral terheltek voltak, az ÁPV Rt. volt a kötelezettje a kármentesítésnek. A területek jelentős része értékesítés vagy térítés nélküli átadás formájában elkerült az ÁPV Rt. kezeléséből. A kiemelt létesítmények közül a megkezdett, de be nem fejezett kármentesítést folytatni kellett Tököl, Kalocsa, Kunmadaras és Kiskunlacháza objektumoknál. A kármentesítési és vegyvédelmi felülvizsgálat és a tűzszerészeti mentesítési munka 1996-ban indult az ÁPV Rt. irányításával. A munkálatokat a közbeszerzési eljárás során nyertes 13
vállalkozók végezték és végzik, a műszaki ellenőrzést szintén közbeszerzési eljárás során kiválasztott független műszaki ellenőrök ellenőrzik. A kármentesítési munkálatokat az elmúlt 12 évben gyakorlatilag folyamatosan végezték. Az alábbi területeken történt a kármentesítési munka: Tököl Kiskunlacháza Kalocsa Kunmadaras Mezőkövesd Berettyóújfalu Polgárdi Berettyóújfalu és Polgárdi területeken monitoring rendszer kiépítését írta elő a zöldhatóság, amely 2006-ban teljesült és üzemeltetésük folyamatosan történik. Tököl, Kiskunlacháza és Kalocsa objektumoknál a műszaki beavatkozás 2007-ben befejeződött. Mezőkövesden 2008ban, Kunmadarason 2013-ban kerül befejezésre a műszaki beavatkozás. A befejezett műszaki beavatkozást követően általánosan 4 évi monitoring rendszer üzemeltetést írt elő a zöldhatóság. Összefoglalásképpen megállapítható, hogy volt szovjet laktanyák kármentesítésével kapcsolatos feladatok keretében, 1990. november 25. és 1991. január 15. között megtörtént 115 szovjet helyőrségben a környezeti kár felmérése, és 2006. év végéig a legszennyezettebb területeken a környezeti kármentesítés 80%-ban elvégzésre került. Az 1994-től 2006. év végéig terjedő időszakban a szennyezések felszámolására több mint 10 projekt keretében, közel 4,7 Mrd forint került felhasználásra. 2. Társasági Privatizációs Alprogram A Kormány 2304/1997.(X. 8.) sz. határozata alapján 1998-ban kezdődött el a Társasági Alprogram. Hatálya kiterjed az ÁPV Zrt. portfoliójához tartozó: - működő, - felszámolás és végelszámolás alatti társaságok tevékenységére, - továbbá, ahol az ÁPV Rt. eladói kötelezettséget vállalt. Az ÁPV Zrt. tevékenységi körébe tartozik a vagyonkezelő szervezet és jogelődjeinek portfoliójába tartozó cégekkel, ingatlanokkal, kapcsolatos környezetvédelmi feladatok ellátása, valamint a privatizációs szerződésekben rögzített környezetvédelmi kötelezettségek rendezése. Az ÁPV Zrt. a feladatok finanszírozását a mindenkori költségvetési törvény által a környezetvédelmi tevékenységre meghatározott előirányzatból, valamint a privatizációs bevételekből erre a célra elkülönített pénzkeretből biztosítja. Az ÁPV Zrt. portfoliójához tartozó társasságok saját környezeti kárfelelősséggel rendelkeznek és ennek megfelelően a környezetre veszélyes ill. káros tevékenységükért saját maguknak kell helyt állniuk. Ha a környezeti kármentesítéssel kapcsolatos költségek meghaladják a társaság teherbíró képességét, akkor a Ktv. 56. § (1) bekezdés b) szakasza szerint a központi költségvetés – többek között – hozzájárulhat a környezeti károk felszámolásához. Ide tartoznak azok az esetek is, amikor az adott társaságnál a károkozásért való felelősség a kár nagysága miatt nem vagy korlátozottan érvényesíthető. 14
Azokban az esetekben, amikor a környezeti károk okozóját az ÁPV Zrt., mint tulajdonos nem tudja megnevezni, akkor jelentkező környezeti kárfelelősség a Ktv. és a polgári jog szabályai szerint tulajdonosi szempontból teljes körűnek tekintendő, viszont a teherviselés mértékét a mindenkor hatályos költségvetési törvény szabályozza le. Azokban az esetekben, amikor a környezeti károk okozója nyilvánvalóan megnevezhető, de a károkozó teherviselő-képessége valamely ok miatt korlátos, akkor az ÁPV Zrt-nek mérlegelésre van lehetősége. A tulajdonosi döntések, a költséghatékonyság, valamint üzletpolitikai szempontok alapján dönthet a tehervállalásról ill. annak mértékéről. A felszámolási eljárás alatt álló társaságok esetében a környezeti károk rendezésével kapcsolatban az alábbi problémák merülnek fel: A cégek többségére igaz, hogy a környezeti károk mentesítésére nincsen fedezetük. Egyes felszámolások esetében a felszámolók nem tartják fontosnak a környezetvédelmi kérdéseket az ÁPV Zrt.-vel, mint a tulajdonosi jogok korábbi gyakorlójával megosztani, más esetekben a felszámoló még a felszámolás ideje alatt a társaság vagyona mellett pótlólagos forrásokat kíván bevonni a felszámolás nem egyszerűsített eljárás keretében történő lezárása érdekében. Az ÁPV Zrt. ezekben az esetekben lehetőségeihez mérten pótlólagos forrásokat bocsáthat – nem jogi kötelezettségként – a felszámolás alatt álló cég rendelkezésére. Kormányhatározat alapján vállalt kötelezettségvállalás: a) 2236/1997. (VII. 29.) Korm. határozat a Nitrokémia Rt. reorganizációjáról: - környezetvédelmi infrastruktúra helyreállítása, - környezeti kármentesítés: talaj, talajvíz, hulladék Az elmúlt 10 év legkiemelkedőbb kármentesítése a Nitrokémia Rt. kármentesítési programjában történt, ahol 6 projekt keretében, több mint 15 Mrd Ft értékben valósult meg környezeti kármentesítés, a Nitrokémia Rt. és részben a Nitrokémia 2000 Rt. területein. A tevékenységek leglényegesebb része 2006-ban befejeződött és a talajvízkezelő rendszerek üzemeltetési feladatai és a monitoring rendszer üzemeltetése terheli a következő éveket. Folyamatban van a felszámolt Nitrokémia 2000 Rt. területein a részletes környezeti tényfeltárás. b) 2401/1997. (XII. 8.) Korm. határozat az Alkaloida Rt. hulladék lerakójával kapcsolatban: - hulladéklerakó kialakítása, bevédése és üzemeltetése A hulladéklerakó építése és a vízkezelő rendszer próbaüzeme 2005-ben befejeződött. A volt Alkaloida lerakó üzemeltetésére még hosszú ideig szükség van, A hulladéklerakó kialakítása, bevédése és üzemeltetése 2006 év végéig mintegy 2,2 Mrd Ft-ba került. c) Szerződéses kötelezettségvállalás: - Mátrai ércbányák( Recsk és Gyöngyösoroszi) tartós szüneteltetése és bezárása Ezen belül kiemelkedő kármentesítési program a gyöngyösoroszi ércbánya bezárásával kapcsolatos teljes körű rekultiváció, amely a tervek szerint 2011-ben fejeződik be. Költségigénye összességében több mint 15 Mrd Ft. d) Tartósan állami tulajdonban lévő társaságok: - agrár társaságok: hígtrágya tavak rekultivációja, olajjal szennyezett talaj mentesítése - erdőgazdaságok: kármentesítés - Volán Társaságok: kármentesítés
15
Az agrár társaságok 2002-ig kaptak a fenti feladatokra támogatást az ÁPV Rt-től, privatizációjukat követően kikerültek az ÁPV Zrt. felelősségi köréből. Az erdőgazdaságok évente összesen 200 MFt környezetvédelmi támogatásban részesülnek. A Volán társaságok a környezeti káraik felmérése során meghatározott kárösszegek arányában kapnak környezetvédelmi támogatást, amelyet 2006-ban 20% önrésszel egészítettek ki. A támogatás évi összege változó 2006. évben 741 MFt volt. A tartósan állami tulajdonban lévő társaságok környezetvédelmi támogatását előreláthatóan hosszú ideig fent kell tartani. e) Eladói kötelezettség vállalás: -Energia szektor, Budapesti Erőmű Rt. kármentesítések: -Újpest, -Angyalföld, - Kispest, -Kőbánya, -Kelenföld Az energia szektor kármentesítése 2006. évben befejeződött. -Hungalu Rt. kármentesítési munkák:-Ajkai vörösiszap tározók, -Almásfüzitői vörösiszap tározók, -Tatabányai alumínium kohó -Bakonyi Bauxitbánya Kft. -Ajkai Alumínium Kft. -Magyaróvári Timföld és Műkorund Rt. -Inotai Aluminiumipari Kft., -Kőbányai könnyűfémmű Kft. A Hungalu Rt. kármentesítési munkái közül az Ajkai vörösiszap tározók, Almásfüzitői vörösiszap tározók és a Tatabányai alumínium kohó kármentesítése 2007. évben befejeződött, a monitoring rendszert folyamatosan működtetik. Magyaróvári Timföld és Műkorund Részvénytársaság és a KÖBAL Kőbányai Könnyűfémmű Kft. kármentesítése a Környezetvédelmi. Felügyelőség. 2000-es igazolása szerint maradéktalanul teljesült. A Bakonyi Bauxitbánya Kft. kármentesítése 2004-ig a Középdunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazolása alapján teljesült. Az Inotai Aluminium Kft. kármentesítése jelentésük szerint már 2005-ben teljesült, de a zöldhatóság végleges teljesítés igazolását az ÁPV Zrt. nem kapta meg, amelyet 2007-ben ismételten megkért a vevőtől. Az Ajkai Aluminiumipari Kft. felszámolja a már feltárt és a feltárásra kerülő környezeti károkat, beleértve a 2263/1995.(IX.08.) Korm. határozat 3. pontjában a Társaság vonatkozásában a Hungalu Rt-t terhelő kötelezettségeket. A kármentesítés konkrét módját és ütemét egyezteti az illetékes környezetvédelmi felügyelőséggel, az elfogadott program teljesítését minden év március 31-ig közösen felvett jegyzőkönyvben rögzítik. A kármentesítés becsült összege 3 milliárd Ft. A környezeti kármentesítésről a hatóságnak küldött éves jelentést megküldi az eladónak. A teljesítés: folyamatban van, befejezési határidő 2011.12.31. f) Egyéb kategóriába sorolt kármentesítési tevékenységek A Tisza Cipő Zrt. tulajdonában és értékesített területein történő kármentesítés. A terülten 3 projekt keretében 2001. év óta folyik a kármentesítési munka, 2006. évvel bezárólag 210 MFt költséggel. A Tisza Cipő Zrt. 2007. augusztusáig az ÁPV Zrt. 99,37 %-os tulajdona volt. A
16
három kármentesítési projekt befejezése 2009. végére várható, amelyből egy projekt maradt az ÁPV Zrt. felelősségi körébe mintegy 70-100 MFt várható költséggel. Visszatekintve a Társasági Alprogram keretében az elmúlt mintegy 10 évben végzett munkára elmondható, hogy igen nagy volumenű, rendkívül fontos kármentesítések történtek az ÁPV Zrt. irányításával ezen a területen. III. HONVÉDELMI ALPROGRAM A Honvédelmi Minisztérium (továbbiakban HM) Honvédelmi Alprogramja illeszkedve az OKKP-ban megfogalmazott célokhoz, potenciális és tényleges szennyezőforrások, szennyezett területek felmérését, a szennyezett területek kármentesítésének különböző szakaszait és a szennyezések megelőzését, illetve a műszaki intézkedések körébe sorolt azonnali beavatkozásokat, továbbá a kiegészítő műszaki megoldásokat foglalja magába. Az 1998-ban indult Alprogram saját keretein belül kiépítette az adatfelvétel és feldolgozás technikai hátterét. A feladattervezés az 1+2 éves ciklusokat áttekintő Védelmi Tervező Rendszer követelményei szerint jeleníti meg a részprogramok teljes előirányzatát, amely mellett az előző évi ráfordítás, a tárgyévi előirányzati kereten túl az egymást követő 2 év előirányzat szükségletét is előrevetíti az évenkénti aktualizált elemi költségvetés szintű alapokmányban. Alprogram végrehajtása érdekében a HM elvégezte: • A programjának végrehajtáshoz szükséges személyi, pénzügyi, tárgyi feltételek meghatározását, • A felvett adatok kezeléséhez nélkülözhetetlen informatikai háttér fejlesztését, a szakértői kör kiválasztását, • a szennyezett területeken helyszíni szemlék elvégzését és az adatok felvételét, • a prioritási sorrend felállítását, figyelembe véve a környezetterhelést, a terület érzékenységét, a környezeti veszélyeztetést, az ökológiai kockázatot, a beavatkozás szükségességét, • a hosszú távon használatra tervezett, illetve hasznosításra kerülő objektumok elválasztó felmérését, az ezzel kapcsolatos költségek becslését, • a kármentesítések megkezdését: diagnosztikai, illetve részletes tényfeltárás, műszaki beavatkozás indítását a gazdaságosság és ezzel szoros összefüggésben a megvalósíthatóság figyelembevételével. A HM prioritása szerint a kármentesítési munkába elsődlegesen bevont működő objektumok kiválasztása egyben szavatolja, hogy a működő létesítmények kármentesítési feladatait végrehajtva egy olyan környezetbarát katonai tevékenység bontakozhat ki, amely a működés során már a környezeti kármegelőzés elvét is kielégíti és a nemzetközi normákkal összevethető eredményt ad. A HM Alprogram megőrizte és megerősítette sajátosságát, azaz a HM vagyonkezelésű területeken a szakminisztérium iránymutatásával kidolgozott metodika szerint kerülnek felvételezésre az adatok saját hatáskörben, és a Nemzeti Prioritási Lista összeállításához egyeztetett és indokoltnak ítélt adattartalom kerül átadásra.
17
A NATO tagságból eredő szigorodó és megkövetelt nemzetbiztonsági előírások betartása és betartatása külön figyelmet igénylő feladat mind az adatok átadása és kezelése, mind a szakmai munkavégzés során, amely nagyon fegyelmezett együttműködést igényel a katonai és a civil szféra részéről egyaránt. A HM Alprogram jellemzői: A program indításakor elsőként olyan katonai objektumok felmérése kezdődött meg, ahol jelentősek a potenciális szennyező források, vagyis nagy mértékű üzemanyag„fogyasztó” és nagy számú technikával „rendelkező” alakulatok által használt területek és létesítmények kerültek bevonásra az alprogram adatlapos felmérési ütemeibe. Az adatlapos felmérés folytatása mellett más szempontok is előtérbe kerültek szakmai megfontolásokat követően a feladatok rangsorolásakor: •
hatékony és rugalmas munkakapcsolat rendszer kiépítése a HM Alprogramban közreműködő katonai és polgári szakértők, valamint a szaktárca és a hatóságok között,
•
a kármentesítés folyamatát követve, ütemezve valósuljanak meg az egyes kármentesítési szakaszok.
A HM Alprogrammal szemben támasztott alapvető követelmény az, hogy a legkedvezőbb költség-haszon arány betartásával, a rendelkezésre álló költségvetési előirányzattal történő gazdálkodás során érvényesüljön a sokrétű feladatmeghatározás és megfelelő részesedést kapjon a programban a kárfelmérés – a kárfelszámolás – az utóellenőrzés mellett a kármegelőzés és a környezeti követelmények szerinti jogszabályi és műszaki megfeleltetés. Összefoglalásként megállapítható, hogy a HM Alprogram keretében 2006. végéig több mint 50 területen zajlott kármentesítés, a költségráfordítás 2006. végéig összesen mintegy 7,65 Mrd Ft volt.
18
Összefoglalás Az 1996 óta működő Országos Környezeti Kármentesítési Programról összességében kijelenthető, hogy a korábban német, holland, francia mintára és segítséggel induló program, mára már egész Közép-Kelet Európában példaértékűnek számít. A kármentesítések területén utolértük a fejlett ipari államokat, jelenleg folyamatosan történik a tapasztalatok továbbadása a szlovák és a román szakemberek részére. A régió társtárcái jelenleg a kármentesítés jogszabályi hátterének megteremtésén dolgoznak, amelyhez a magyar jogi szabályozást veszik alapul, mert itt úttörő módon, együttesen került szabályozásra az egymástól el nem válaszható két környezeti elem, a felszín alatti víz és a földtani közeg (talaj) minőségi védelme. Az OKKP keretébe tartozó szennyezett területek, szennyezőforrások száma egyes becslések szerint mintegy 30-40 ezerre tehető, amelyek mérséklésének, felszámolásának költségigénye összességében több, mint 1 000 milliárd Ft-ra, időtartama pedig mintegy 30-40 évre tehető. A szennyezőforrások, szennyezett területek országos számbavételi munkája közel sem tekinthető befejezettnek és az adatszolgáltatásra vonatkozó jogszabály megjelenése önmagában nem biztosítja az információk teljes körű beszerzését. Éppen ezért a megváltozott adatszolgáltatási rend figyelembevétele mellett, azzal párhuzamosan az adatgyűjtés történeti kutatás módszertanával történő folytatása szükséges a korábban kimunkált jogi, szervezeti, szakmai feltételek ismeretében. A szakspecifikus adatbázisok informatikai és információs fejlesztése során felkészültünk az adattartalom részleges publikációjára, az ingatlan-nyilvántartás és a FAVI-KÁRINFO kapcsolati rendszerének kialakítására, valamint a hazai és EU-s adatszolgáltatás, a Víz Keretirányelv, illetve a Talaj Keretirányelv feladatai ellátásának támogatására is. A jelentős költségvonzatú kármentesítési projektekre szánt költségvetési források és így az OKKP-ra szánt pénzügyi keret beszűkülésére való tekintettel meghatározóvá vált a kármentesítési feladatok finanszírozására alkalmas külső források felkutatása, az EU támogatásra alkalmas potenciális projektjavaslatokra vonatkozó információk összegyűjtése. Az OKKP bizonyos elemeinek finanszírozása továbbiakban az EU-s források felhasználásával válik lehetővé. Éppen ezért az elkövetkező évek feladata a KEOP keretében, a Vizeink jó kezelése prioritás, Vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása intézkedés, Szennyezett területek kármentesítési feladatainak elvégzése műveletben a 20072013. időszakban rendelkezésre álló 40-44 Mrd Ft pénzügyi keret racionális felhasználása, valamint a már összegyűjtött információk mentén a KvVM Természetvédelmi és Vízügyi Alprogramjainak folytatása, a tárcák kármentesítési törekvéseinek támogatása. A FAVI KÁRINFÓ-ban nyilvántartott, a gazdasági átalakulást megelőző (1990-es évek előtti) időből származó, a privatizáció során gazdasági társaságok tulajdonába került, magas humánökológiai kockázattal jellemezhető szennyezett területek esetében vizsgálni szükséges a felelősség és a finanszírozhatóság kérdését. A 2008-at követő támogatási szabályok módosításának előkészítése során elemezni kell annak lehetőségét, hogy az EU támogatáspolitikája és az előbbiekben említett műszaki beavatkozások támogatása összeegyeztethető-e. Ennek érdekében a KvVM-ben el kell kezdeni a problémás területek 19
hosszú távú stratégiai fejlesztési koncepciójának, ill. fejlesztési tervének kidolgozását. A stratégiatervezést az érintett államigazgatási szervek, területileg illetékes zöldhatóság és a regionális fejlesztési tanácsok mellett a terület tulajdonosai és gazdálkodó szervezetei bevonásával a KvVM koordinálásában kell végezni.
20
