AZ ORGOVÁNYI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA NÉPHAGYOMÁNYŐRZŐ TERMÉSZETKÖZELI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

AZ ORGOVÁNYI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA NÉPHAGYOMÁNYŐRZŐ TERMÉSZETKÖZELI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013.

„Ha a jövő évről akarsz gondoskodni, vess magot, ha egy évtizeddel számolsz, ültess fát, ha terved egy életre szól, embert nevelj!” (Kínai mondás)

Készítette: Somogyiné Horváth Henrietta Orgovány, 2013. július 31.

Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde

BEVEZETŐ Köszöntöm mindazokat, akik e programot kezükbe veszik, megismerkednek vele s úgy gondolják hogy legféltettebb kincsük, gyermekük nevelését az e program szerint dolgozó óvodapedagógusokra bízzák. Az orgoványi óvoda melegszívű, gyermekszerető felnőttekkel együtt igazi otthont ad a kisgyermekek neveléséhez. A családias környezet lehetőséget biztosít , hogy a szülőkkel még közvetlenebb, együttműködő nevelési és munkakapcsolat kialakítására. Úgy gondolom, minden szónál többet mond, ha az édesanya kézen fogja gyermekét s ugyanahhoz az óvó nénihez kíséri, akihez esetleg ő is járt gyermekkorában. Köszönöm munkatársaim aktív részvételét a program elkészítésében, és átdolgozásában, hiszem, hogy mindnyájunk számára igen fontos lépés ez, s végül köszönöm. Nagy Jenőnének, akinek programja meghatározó volt számunkra: Az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” - címmel.

I. AZ INTÉZMÉNY ADATAI 1. Elnevezés: Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde 2. Székhelye: Orgovány, Kölcsey u. 1. 3. Fenntartója, Alapítója és Felügyeleti szerve: Orgovány Község Önkormányzata 4. OM azonosító száma: 202188 5. Az intézmény alaptevékenysége: Óvodai nevelés, az óvodás korú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése; ezen belül az egészséges életmód kialakítása, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása, különleges gondozás keretében nyújtott ellátás, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, óvodai intézményi étkeztetés. 6. Foglalkoztatási viszonyok: közalkalmazotti jogviszony 7.Működési körzete: A fenntartó önkormányzat lakókörzete

2


8. Az intézmény alapító szerve szerinti besorolása: Helyi önkormányzati költségvetési szerv 9. Az intézmény feladat ellátási rendje Tevékenységi besorolás: Alaptevékenységi szakágazat: 851020 Óvodai nevelés Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok: TEÁOR

Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok

562912

Óvodai intézményes étkeztetés

851011

Óvodai nevelés. ellátás

851012

Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelése, ellátása

856099

Egyéb oktatási kiegészítő tevékenység

Kiegészítő tevékenység a felmerülő igény alapján: 805212 Logopédiai ellátás, fejlesztés 890114 A hátrányos helyzetű gyermekek , fiatalok és családok életminőségét javító program

Az intézmény önálló jogi személyiség, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott intézményvezető látja el. 10. Az óvoda jogállása Az óvoda alapfeladata az alapító okiratban meghatározott óvodai nevelés, amely a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Az óvoda a gyermek két és féléves /hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény, ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Az óvodai nevelőmunka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő és a 32/2012. (X.8) EMMI rendelet- a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveinek figyelembevételével a nevelőtestület által elfogadott és az intézményvezető által jóváhagyott helyi óvodai pedagógiai program alapján folyik.

3


Vállalkozási tevékenységet nem folytat. 11.Illetékességi, működési köre: Óvodai nevelés alaptevékenységi körében Orgovány Nagyközség teljes közigazgatási területe. 12. Intézmény irányító szerve: Orgovány Nagyközség Önkormányzata 13. Gazdálkodási besorolás: Önállóan működő költségvetési szerv . Pénzügyi –gazdálkodási feladatait Orgovány Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el. 14. Az intézmény vezetőjének kinevezése: Az intézmény vezetőjét Önkormányzat Képviselőtestülete nevezi ki. 15. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. 16. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az intézményvezető és a vezető helyettes minden ügyben. 17. Az alapító okirat száma, kelte: 113/2012.(XII.18) 18. A férőhelyszám az Alapító Okirat alapján, az épület alapterületi adatai szerint, valamint a

törvényben(2011. évi CXC. törvény 4. melléklete) által előírt maximális csoportonkénti gyermeklétszámot figyelembe véve 110 fő. Az Alapító Okirat szerint az intézmény típusa: 4 csoportos napköziotthonos óvoda.

4


II.TÖRVÉNYI MEGFELELTETÉS Programunk a 363/2012. (XII.17.) számú Kormány rendelet értelmében, az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, magában foglalva a hazai és a helyi óvodai gyakorlat eddigi tapasztalatait, eredményeit, szem előtt tartva a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt., ágazati törvény) és az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törtvényt valamint, annak módosításait. Ezen kívül programunkba az alábbi törvényeket, rendeleteket építettük be:  Alapító okirat  2011 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  229/2012. (VIII.28.) korm.rend. a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  1997. évi XXXI.tv. a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról  363/2012 (XII.17.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 

A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet



185/1999. (XII.13.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, amely a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendeletet módosítja



1992. Egyezmény a gyermekek jogairól Egyesült Nemzetek UNICEF



15/2013. (II. 26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről



30/2012. (IX. 28.) EMMI rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézmények és az ezen intézményekben dolgozó pedagógusok 2012. évi támogatásáról

Figyelembe vettük a helyi társadalmi elvárásokból felmerülő feladatokat, alkalmazva a már több éve jól bevált, működő nevelési-fejlesztési gyakorlatokat, módszereket, amelyeket helyi adottságaink lehetővé tesznek.

5


III. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK Nevelő-fejlesztő munkánk hagyományokra épülő, ugyanakkor fogékonyak vagyunk az új értékekre és megpróbálunk megfelelni a mindenkori társadalmi elvárásoknak. Munkánk során célunk, hogy a hozzánk járó gyermekek nyugodt, szeretetteljes, családias légkörben nevelkedjenek. Mindezt a családokkal közösen végezzük, a partnerközpontú működési szemléletet követve. Nevelési elképzelésünk lényege, hogy az óvodai nevelést egy egységes folyamat első intézményi szakaszaként értelmezzük, amelynek törés nélkül kell folytatódnia az iskolában, illetve azt követően az élet során. Mint nevelési intézmény ellátjuk az óvó-védő, szociális, nevelő-fejlesztő feladatokat. Pedagógiai funkciónkat tekintve pedig felvállaljuk az iskolai életre való előkészítést úgy, hogy az iskolába kerülő gyermekeink olyan pszichés fejlettséggel rendelkezzenek, amely a tanulásra, mint fő iskolai tevékenység formára alkalmassá teszi őket. Arra törekszünk, hogy gyermekeink az iskolai élet megkezdésére rendelkezzenek megfelelő kompetenciával , önismerettel, önértékelő képességgel, tudjanak önállóan gondolkozni, testi-lelki-szellemi fejlettségük megfeleljen az óvodáskor végére elérendő szintnek. Kiemelten kezeljük a gyermekek saját egészségükhöz és a természeti környezethez való viszonyának pozitív alakítását. Valljuk, hogy a gyermek, érdeklődő, befogadni akaró, az önmegvalósítás szándékával rendelkező lény. Amennyiben nem vesszük el a kedvét és kihasználjuk életkori sajátosságait, jó esélyünk van rá, hogy mindent megtanuljon, amire szüksége lehet. Elutasítjuk a gyermektől idegen, felnőtt léptékű, mennyiség-centrikus, kényszerítő – fegyelmező pedagógiát. A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak megfelelő alternatívákat, tevékenységeket, cselekvés általi tanulási lehetőségeket kínálunk. Építünk az óvodáskorú gyermekek sajátos tevékenységeire, mint játék, mozgás, vers, mese, rajzolás, kézimunkázás, ének – zene, természet- és állatok gondozása, védelme. Céljaink meghatározásánál abból a sajátos helyzetből indultunk ki, hogy az intézmény tagóvodáinak munkáját felölelve, összességében és egységesen is tükröződjön a környezeti sajátosságokból adódó lehetőségek kihasználása. Munkánkat szolgálatnak tekintjük, folyamatosan képezzük magunkat, hogy egyre magasabb színvonalon tudjunk dolgozni.

6


IV. ÓVODÁNK BEMUTATÁSA

1.Helyzetelemzés A társadalomban bekövetkező változások új problémát fektetnek a családok, a gyermekek és a pedagógusok elé. A pedagógusok számára már nem a mit, hanem a hogyan kérdés okoz problémát. Az új módszerek felé való elmozdulás jelentheti csak a korszerű pedagógiai munkát . Probléma az eltérő szociális környezetből érkező gyerekek oktatása / nevelése,valamint az esélyegyenlőség megteremtése az egyenlő hozzáférés biztosítása mind az oktatás, mind a munkaerő piac terén. Ezáltal kerül egyre inkább előtérbe a gyerekek személyiségformálása,a szocializációs hiányok korrekciója. Orgovány község és a hozzátartozó családok gyermekei járnak hozzánk. Az utóbbi évtizedek rohamos fejlődése nagymértékben megváltoztatta a község arculatát. Javultak

a családok

lakás- életkörülményeik, általában nőtt az iskolázottság, a kulturális igényszint. Ma ez a fejlődés megtorpant és sajnos inkább az tapasztalható, hogy a pénz hiányában a családok nem tanítatják gyermekeiket, így az iskolázottság sem növekedik. Az utóbbi időszakban a megváltozott társadalmi-gazdasági körülmények között a szülők energiáját fokozott mértékben lekötik az életszínvonaluk megőrzéséért folytatott erőfeszítések. A családok többségénél érezhetően kevesebb figyelem és idő jut a gyermekekkel való mindennapi törődésre. A kedvezőtlen hatások következtében növekedett a nevelőintézmények, így az óvodák terhe is. Fokozottabb mértékben kell arra törekednünk, hogy a gyermekek neveltségi

szintjében

és

ismereteiben

megmutatkozó

lényeges

különbségeket

az

esélyegyenlőség biztosítása érdekében az iskoláskor eléréséig minél kisebbre csökkentsük, ehhez nagy segítség , hogy 2011 09.01-től óvodánkba bevezetésre került az IPR Esélyegyenlőségi program, mely a HHH gyermekek felzárkóztatásához segít megteremteni a lehetőségeket. Óvodánk 1963-ban épült két csoporttal, főzőkonyhával és kiszolgáló helyiségekkel. 1973. november 16-án gázrobbanás történt. Az óvoda több helyisége romba dőlt. 1975 januárjában újjáépítették és egy csoporttal bővítették. 1986 szeptemberében társadalmi összefogással nyílt a negyedik csoport egy szükséglakásban. 1988 szeptemberében az óvodában lévő szolgálati lakás

7


megszűnt és a negyedik csoportot ide átköltöztettük. 1998-ban bekötötték intézményünkbe a gázt. Óvodánk életében a 2009. évben igen nagy beruházás zajlott le. A Dél-Alföldi Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott DAOP-4,2,1/2-F 2009-0012 számú pályázat elnyerésével lehetősége nyílt az Önkormányzatnak, hogy egy modernebb , esztétikusabb óvodai épületet alakítson ki, és lehetőség nyílt arra, hogy az óvoda épülete bővüljön egy Bölcsődei épülettel. Az Óvoda udvarát újból bekerítették, amivel elértük, hogy a kutyák nem tudnak az Óvoda udvarára bejutni és betegséget terjeszteni. A Óvoda épület külső és belső felújítása befejeződött 2009. szeptemberében a gyerekek birtokba is vették. A bölcsőde épületrészben kialakított tornaszobának és fejlesztő szobának igen nagy hasznát vesszük . Óvodánk részben önálló intézmény. Minden 3-7 éves korú gyermeket fogadni tudunk. A csoportok szerkezete: egy részben osztott és három osztott csoport. Épületünk megfelelő komforttal rendelkezik, tiszta, esztétikus külső, illetve belső környezetben tudjuk fogadni a más-más szociális helyzetben élő családok gyermekeit. A községben egy Óvoda és egy Bölcsőde működik. 

Hivatalos elnevezése: Orgovány Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde

2.Személyi felvételek Óvodánkban összesen 13 fő dolgozik. Munkakörök: Intézményvezető Óvodapedagógusok Pedagógiai aszisztens Nevelőmunkát Dajkák segítő Udvaros karbantartó alkalmazottak Összesen:

1fő 6 fő 1 fő 4 fő 1 fő 13 fő

8


Az óvodában dolgozó felnőttek összhangban a törvényi előírásokkal, biztosítják a befogadó légkör megteremtését. A dajkák, óvodapedagógusok kiemelten kezelik a rendszeres kommunikációt a gyermekekről- segítve ezzel a gyermekek szükségleteire való folyamatos odafigyelést, egyéni bánásmód biztosítását. Az óvodapedagógusok, és nevelőmunkát segítő alkalmazottak jó együttműködése lehetővé teszi a gyermekek számára nyújtott egységes mintaadást, modellkövetést. Amennyiben óvodáinkba migráns gyermekek is felvételt nyernek, biztosítjuk számukra egymás kultúrájának, anyanyelvének megismerését. Az eredményes munkavégzés érdekében a továbbképzéseken rendszeresen részt veszünk, állandóan képezzük magunkat. A négy csoporthoz 7 óvónő tartozik. Három gyermekcsoport életét 2-2 óvónő irányítja. A negyedik csoportra csak egy óvónő jut, és az intézményvezető tartja itt a heti kötelező óraszámát.( 6 ó). A délutáni pihenést és a délutáni életet csoportösszevonással szerveztük meg. Az óvónők csoportbeosztásánál elsősorban a gyermekcsoportok érdekeit vesszük figyelembe. Egymás munkáját jól kiegészítő óvónői párokat alakítunk ki, akik tudnak együtt tervezni, összehangoltan dolgozni. Pedagógiai elveiket, nevelési gyakorlatukat képesek egyeztetni.

2.1.Óvodapedagógusok A nevelőmunkát az óvoda teljes nyitva tartásában kizárólag óvodapedagógus végzi. Személye minta a nevelésben. Értékfelfogása erősen hat a gyermekekre. Éppen ezért nem mindegy, milyen értékeket közvetít, s azokat milyen tudatosan képviseli. Gyakran előfordulnak értékellentétek szülők és az óvoda között. Az óvodapedagógus vállalja fel a tapintatos meggyőzést, ha azzal a gyermekek érdekeit védi. E programot megvalósító óvodapedagógus közvetítse a néphagyomány értékeit. Vállalja az ízlésformálást az óvoda tágabb környezetében is. Az óvodapedagógus legyen képes énekével, mesemondásával, bábozásával, alkotásával esztétikai élményhez juttatni a gyermekeket. Fejlesztésükhöz alkalmazzon egyéni módszereket, egyéni fejlesztési programokat úgy, hogy a gyermekek pozitív énképe és önbizalma kialakulhasson. Az óvodapedagógusnak legyen igénye az önművelésre a körülményekhez képest, teremtsen lehetőséget a szakmai tájékozottságának, szaktudásának fejlesztéséhez. Személyiségvonásaiban jelenjen meg a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, tetteiben legyen érezhető a hitelesség, tapintat és az empátia.

9


Egy gyermekcsoport életét két óvodapedagógus irányítja. Az óvodapedagógusi párok tudjanak együtt tervezni, tudjanak összehangoltan, feladatokat megosztva dolgozni. Legyenek képesek pedagógiai elveiket, nevelési gyakorlatukat egyeztetni. (Ehhez szükséges a két óra átfedési idő.) Az óvodapedagógusok vonják be a dajkákat a közösségi élet és az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe, elemzésébe, értékelésébe. A közösség tagjaiért valamennyien vállaljanak felelősséget a közösen kitőzött célok és feladatok megvalósításáért. A szakmai munkában, munkatársi kapcsolatban, a döntéshozatal előtt őszinte, nyílt véleménnyel segítsék a legjobb megoldás kialakítását. A vezető pontosan a lehetőségek optimális felhasználásával biztosítsa a jól megszervezett munkát, a fejlesztéshez szükséges feltételeket. 2.2.A dajkák Minden csoportban egy dajka segíti a nevelőmunkát. Fontos feladatot látnak el a gyermekek gondozásában. Magatartásukkal, beszédstílusukkal ők is hatással vannak a gyermekekre. Személyiségük jellemzői: 

kiegyensúlyozottság,



gyermekszeretet és tisztelet.

2.3.Karbantartó A karbantartási munkákat, és az udvar rendben tartását a fűtő-karbantartó végzi. Az esztétikus, gondozott udvar biztosításához nélkülözhetetlen a karbantartó, (kertész) személye. Mindezt a vezető óvodapedagógus koordinálja, irányítja a pedagógiai, tanügy-igazgatási, munkáltatói,gazdálkodási, műszaki, közéleti, menedzselési feladatainak ellátása során.

10


3.Tárgyi feltételek Helységek megnevezése: Csoportszobák száma: Gyermeköltözők: Gyermekmosdók: Felnőtt mosdók: Fogadó előtér: Tornaszoba Fejlesztő szoba Iroda konyha Játszóudvar Orvosi szoba

4 3 2 1 1 1 1 1 1 2 1

Az óvoda épülete a község központjában helyezkedik el, 3872 m2 alapterületű telken, az épület 617,07 m2. Óvodánk rendelkezik a programunk megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, berendezését úgy alakítottuk ki, hogy a lehető legjobban szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, biztosítsa egészségük megőrzését, nevelését, fejlesztését. Legyen tiszta, gondozott, esztétikus minden csoportszobája, öltözője, mosdója, konyhája, udvara. A gyermekek egészséges életmódját biztosítsa. A mosdókban lévő Wc-ket függönnyel szereltük fel, az intimitás biztosítása érdekében. A gyermekek mozgásának, játékigényének kielégítéséhez megfelelő játékeszközök állnak rendelkezésünkre. E program a néphagyományőrzés eszközeivel kíván erősebben hatni a gyermekek személyiségére, ezért a következő eszközök, játékok, tárgyak egészítik ki az alapvető eszközöket és felszereléseket: • Esztétikus mesekuckó: puha párnák, meleg szőnyegek, meseszék, kincsesláda, bábok, könyvek, magnó, saját verses füzet (csoportonként)a tanult mondókákról, versekről és a mesékről stb. • Hangszerek: furulya, gitár, metalofon, dob, ritmusbot, csörgő, triangulum, cintányér (kicsinagy),kereplő,csengő, népi hangszerek, gyermekek - óvodapedagógus által barkácsolt ritmushangszerek, hangsíp vagy hangvilla, szimbólumok a tanult dalokról stb. • Képalakításhoz különböző mérető rajzlapok, színes papírok, festékek, színes ceruzák, zsírkréták, pasztellkréták, filctoll, viaszkréták, fonalak, anyagok, madzag stb. • Plasztikai munkához agyag, gyurma, fadarabok, termések, magok, kavicsok, szövőkeretek, fonalak, korongozó stb.

11


• Esztétikus ovigaléria(nagycsoportban) • Videó- és magnófelvételek lejátszó lehetőséggel: zenei élményközvetítéshez, vadállatok életének megismertetéséhez, az óvoda ünnepeinek többszöri megtekintéséhez.

• Esztétikus élősarok a természet kincseinek gyűjteményével, a gyermekek által készített egyes évszakokat tartalmazó albumaival. • Kerti munkához szükséges eszközök, szerszámok. • Különböző kézi szerek a zenés-mozgásos percekhez, pl. labda, babzsák, kisebb-nagyobb karika, rövidebb-hosszabb szalag, bot, zsebkendő, zászló stb. • Szakkönyvek közül elsősorban a programhoz felhasznált irodalmi jegyzéket ajánljuk, amit még gazdagíthatunk számos módszertani kiadvánnyal. Nagy ablakfelületeken lehetővé válik a napfény szabad beáramlása. A csoportszobákban a játékeszközök elhelyezésére szolgáló polcok mellett, jól tagolt sarkokat alakítottunk ki, ahol egy-egy tevékenységhez szükséges eszközöket helyeztünk el : babaszoba, mesesarok, kézműves sarok. Az eszközöket a gyermekek bármikor elvehetik, használhatják, ezen eszközök könnyen hozzáférhetőek számukra. Az élősarok növényeinek gondozásában a gyermekek is részt vesznek. Az öltözőkben a gyermekek ruhái, váltócipői külön jellel ellátott helyen vannak. Az öltözőben helyeztük el a „Hirdetőtáblát”, amelyen a szülőknek szóló tájékoztatásokat közöljük. A mosdóhelyiségekben jellel ellátott törülközőtartókat, valamint a fogmosás kellékeinek tárolására szolgáló polcokat helyeztünk el. A csoportszobák alapterülete: 50 m2, így egy gyermekre 1,7 m2 jut. Csoportszobáink több funkciót töltenek be: óvodai tevékenységek, játék, pihenés. Az óvoda felszereltsége átlagos, a folyamatos bővítésre költségvetésünk, ha szűkösen is, de lehetőséget biztosít. E mellett minden lehetőséget kihasználunk pályázatok benyújtásával és szponzorok keresésével. 1999 januárjában égetőkemencét nyertünk pályázat útján. 2011.09.01. –vel bevezetésre került intézményünkben az IPR Esélyegyenlőségi pályázat a HHH gyermekek felzárkóztatása érdekében.

12


Udvarunk nagy, az árnyékot adó fák biztosítják a gyermekek jó közérzetét. Ügyességi és mozgásfejlesztési játékszerekkel van felszerelve, folyamatban van a fém játékeszközök kicserélése fából készültre. A program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételek adottak a karbantartásra, de bővítésre folyamatosan szükség lesz. Folyamatosan, fokozatosan szeretnénk javítani feltételeinken: 

bútorok folyamatos cseréje



az udvar folyamatos balesetmentesítése Játéktevékenység eszközeit a költségvetésből csak kis összeggel tudjuk gyarapítani. A

csoportokban csak az alapvető játékeszközöket tudjuk biztosítani. Pályázatokból, szülői adományokból, szponzori támogatásból, az óvodában készült tárgyak eladásából pótoljuk a játékhoz szükséges eszközök bővítését. Törekszünk az udvari sport- és mozgásfejlesztő eszközök beszerzésére, az udvari játék feltételeinek javítására. Az óvodai tanulás eszközei: A szakmai eszközök nagy részét költségvetési keretből szerezzük be, illetve pótoljuk az óvónők által készített játékokkal, eszközökkel. Az elkészítéshez szükséges anyagokat igyekszünk biztosítani.

Mese- és szakkönyv ellátottság: Mesekönyv- ellátottságunk közepes, a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő. Az állomány pótlása nagyrészt a költségvetésből történik. Szakkönyv ellátottságunk is átlagos szinten van. A könyvállományunkat folyamatosan gyarapítjuk olyan könyvekkel, melyek felkészültségünket és a gyermekekkel való foglalkozást segítik.

13


4. Óvodakép,Gyermekkép 4.1. Óvodakép „Keresem minden gyermek titkát és kérdezem Hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen.” Óvodánk a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, ahová a gyermekek a harmadik életévüktől, legfeljebb nyolcéves korukig járhatnak. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, a mi feladatunk az, hogy minden gyermek számára egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelést biztosítsunk.Az egyéni bánásmód elvét alkalmazva csökkentjük a meglévő hátrányokat, nem adunk helyet semmiféle előítéletnek. Óvodánk Néphagyományőrző Programjával, meglévő személyi, és tárgyi feltételekkel biztosítjuk a gyermekek fejlődését. Az óvoda funkciója: óvó-védő, szociális nevelő, személyiségfejlesztő. Az óvodai nevelés célja: az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok, és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Óvodánk nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi , sem egyéb értelemben . Az óvónők munkája alapvető jelentőséggel bír a gyermekek pozitív természetképének kialakításában. Olyan képességek és készségek kialakítása a feladatunk, mely lehetővé teszi számukra a zökkenőmentes iskolakezdést.

A gyermek jelenlegi fejlettségi szintjét figyelembe véve,

egyéni érdeklődésének, képességének megfelelően lépjen tovább. Önálló, problémamegoldó képességük legyen fejlett, találják fel magukat különböző helyzetekben. Az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs. Ezt erősíthetjük szituációs játékokkal és szerepjátékokkal, hiszen a játék a fejlődés és a fejlesztés legjobb eszköze óvodáskorban. A legfontosabb, hogy a gyerekek sokat játszhassanak,

14


legyen idő élményeiket, tapasztalataikat feldolgozni, beépíteni a játékba, ami így válik mind sokszínűbbé. Nem elég játszani hagyni, változatossá kell tenni, továbbfejleszteni e tevékenységet, így közvetítve kultúránkat, hogy érzelmileg, szociálisan és értelmileg gazdagabbak legyen. Nagy hangsúlyt fektetünk az egyéni bánásmódra. Sikerélményhez juttatjuk gyermekeinket, hogy büszkék lehessenek arra, mi- mindent tudnak már. Az iskola előkészítésben is nagyszerepe van az előbbieknek, hiszen kézügyességükön túl szociális magatartásuk, beszédkultúrájuk, dönteni tudásuk is fejlődik. Sajátos szervezeti keretek között integráljuk és differenciáljuk az óvodánk óvóvédő, nevelési és szociális funkcióit. Óvodánkban olyan családias, otthonos légkör kialakítása, olyan környezeti és , optimális feltételek biztosítunk amelyben a gyermekek szabadon mozoghatnak , saját életritmusuknak megfelelően és a szülők lehetőségeihez igazodva érkezhetnek, távozhatnak. A gyermek igényeit figyelembe véve lehetőséget biztosítunk az anyás beszoktatásra. Nevelésünk egyik legfontosabb eleme a kölcsönös bizalom, amely a gyermek – Óvónő, szülő– óvónő, gyermek-gyermek, és szülő-gyermek kapcsolatra épül. A gyermekek pozitív tulajdonságaik erősítésével igyekszünk önbizalmukat, énképüket fejleszteni. Heti ritmus szerinti tevékenységeink ismétlődése állandóságot, biztonságot nyújt a gyermeknek. A kötetlenség nem egyenlő a szervezetlenséggel, hanem szabálytudatuk kialakításával teremtünk rendet. Falunkban elő sajátos nevelési igényű gyermekek integrációját óvodai nevelését is felvállaljuk. Célunk egy olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, (a HHH gyermekek szociális hátrányának enyhítése) az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. A befogadó közoktatási rendszer kialakításához való aktív hozzájárulásunk része a multikulturális és interkulturális szemléletmód és nevelési gyakorlat kialakítása. Törekszünk óvodánkban olyan tevékenységformákat szervezni, biztosítani, amelyek a gyerekek érdeklődését, kíváncsiságát kielégítik, s amely örömteli erőfeszítésekre készteti őket. Hiszen minden gyermeknek joga van arra, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben

15


nevelkedjen ( HHH gyermekek felzárkóztatása) , ez a gyermekek oldaláról szükséglet, a felnőttek számra kötelesség.

4.2. Gyermekkép „… Nézd, de nagy a családfám! Ott csücsülnek az ágán: Kisszülém meg nagyszülém, Dédszülém meg ükszülém, Szépszülém, az őseim: Ők az én gyökereim. Én belőlük fakadtam, Rügyeikből pattantam, S itt az édes anyaföldbe Kapaszkodom gyökerükbe.” Nagy áldás volt régen a gyermek a családban: úgy tartották, hogy vele napocska, csillagocska született a Földre. Ezt a sugárzó kicsi lényt nevelőkre bízták, hogy szeressük, neveljük, gondozzuk, lehető legjobb tudásunk szerint. Szeretnénk a gyermeket éppen gyermekségükben megerősíteni: a szülőkkel karöltve biztosítani a boldog, önfeledt, szabad gyermekkort. Felelősséggel a gyermek életét olyan alapokra helyezni, hogy majdan egészséges, igazságkereső, önmagukat vállaló, dönteni és szeretni tudó emberekké váljanak. A gyermek, aki ártatlanságával, tisztaságával megrendít bennünket, felnőtteket, aki nyíltságával és őszinteségével a gyűlöletet szeretetté, a viszálykodást békés nyugalommá képes változtatni, olyan kincs számunkra, hogy őt nevelni és tanítani csak nagyon nagy felelősséggel és elhivatottsággal lehet. ”Szentnek kell tartanunk a gyermek érintetlen lelkét, amit abba ültetünk, minden próbát kiálljon. Ha rosszat ültetünk bele, megmételyezzük egész életére… S ha jó magot ültetünk bele, egész életében virágzik.” Óvodáink befogadó légkör megteremtésével biztosítják a nemek közti esélyegyenlőséget, az előítélet-mentes egyenlő hozzáférést. Az óvodai életbe való befogadást, az óvodai beíratást követően a szülőkkel együtt, a nevelési év során folyamatosan tervezzük, a gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembe vétele mellett, a gyermeki személyiség kibontakoztatásán keresztül, a befogadás az esélyteremtés az esélyegyenlőségek megteremtése érdekében:

16


- a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését, - a különleges bánásmódot igénylő gyermekek gondozását, fejlesztését fontos feladatunknak tekintjük, ezért fejlesztési stratégiánk kimunkálásában minden gyermek számára biztosítjuk az egyenlő hozzáférést. Ebből következően: - gyermekközpontú, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, - az iskola-óvoda átmenet megkönnyítésére, - elősegítve a nemek társadalmi egyenlőségének megvalósítását és az ezzel kapcsolatos előítéletek lebontását, - biztosítva a szabad játék kitüntetett szerepét. Nevelésünk gyermekközpontúsága 

a gyermek végtelen szeretetén, különbözőségének és egyéni különbségeinek tiszteletén,

 a gyermek életkorhoz igazodó szükségleteinek ismeretén és figyelembevételén,  a gyermek testi, szociális, érzelmi és értelmi fejlődésének ismeretén, valamint  a fejlődési, fejlesztési területre kiterjedő figyelmen alapszik.

V. Az óvodai nevelésünk rendszere – az óvodai nevelés célja, feladata A gyermek egészséges fejlődéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi szem előtt tartva a játék kiemelt szerepét. A napi- és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki tanév elején. Az óvodai nevelés feladatai szerteágazó, egymásra épülő, egymással összefüggő, komplexen érvényesülő tevékenység, mely átszövi az óvodai nevelés rendszerét.

17


1. Az óvodai nevelés céljai Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló része, nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig, legfeljebb hétéves korig, ill. az iskolai érettség eléréséig. Célok:  A 3-7 éves gyermek eltérő fejlődési ütemének és érési jellemzőinek szem előtt tartásával a gyermeki személyiséghez igazított pedagógiai módszerek alkalmazásával játékos keretek között alakul: o az egészséges sokoldalú személyiség, o gyermekek környezettudatos szemlélete, o a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális, értelmi érettség. 

A cigány nemzetiségű gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének

megfelelően ismerik kultúrájuk elemeit, szokásait, ezáltal erősödik identitástudatuk 

A sajátos nevelési igényű gyermekeknél érvényesülnek a gyermekeket megillető jogok, és csökkennek a sajátosságokból adódó különbségek



A tehetséges gyermek átlag feletti speciális egyéni képességei felszínre

kerülnek,fejlődnek 

A hátrányos helyzetű gyermekek összehangolt integrált nevelése révén, az esélyegyenlőség növekszik, az indulási hátrányok csökkennek az iskolába való átmenet, zökkenő mentesebbé válik.

2.A nevelés alapvető keretei:  a gondozás, az egészséges életmódra nevelés, közösségi nevelés, egyéni bánásmód érvényesülése.

3. Az óvodai nevelés eszközei, a gyermek tevékenységei:  játék, munka-jellegű tevékenység, tanulás,  alapvető fontosságú a játék, ezen belül a szabad játék, mely a gyermek minden tevékenységét áthatja.

18


4. A gyermeki tevékenység tartalma:  a gyermek tevékenységének tartalmát a nevelési területek szolgálják,  kiemelten fontos az anyanyelvi nevelés,  a beszéd és a kommunikáció segíti a gyermeket a vers, mese, ének, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, kézimunka, a külső világ tevékeny megismerésében, matematikai tapasztalatok szerzésében.

5. A nevelőmunka:  csak az óvoda, az iskola és a közművelődési intézmények együttműködésével lehet eredményes,

 számunkra a családi és az óvodai nevelés összehangolása a legfontosabb.

V.1.1. Az egészséges életmód alakítása Helye a nevelés feladatában: Az egészséges életmódra nevelés az egészséges életvitel igényének kialakítása ebben az életkorban az óvodás gyermek gondozása kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. A környezeti tényezők segíthetik, vagy lassíthatják az öröklött adottságok kibontakozását. Ezért nagyon fontos, hogy az óvoda feltételrendszere, szokásrendje, nevelési hatásai segítsék elő, hogy a gyermek egyéni fejlettségének megfelelően elégítse ki igényeit és szükségleteit, legyen képes a környezethez való legoptimálisabb alkalmazkodásra. Célja: Testi-lelki elégedettség és harmónia biztosítása az óvodai élet során. Egészséges életmód szokásainak kialakítása az óvodai életet követő életszakaszokra. Feladatok:  A gyermekeket gondozzuk, biztosítsuk testi szükségleteiket, mozgásigényüket. Segítsük elő harmonikus, összerendezett mozgásuk kialakulását.  Teremtsük meg a gondozáshoz szükséges bensőséges kapcsolatot, törekedjünk a bizalom kialakítására.  Segítsük a gyermekeket egyéni fejlettségükhöz mérten.

19


 Juttassuk el őket arra a szintre, hogy a gondozottság igénye kialakuljon náluk.  Segítsük elő testi képességeik fejődését.  A napközben megbetegedett gyermekek szüleit értesítsük.  Érjük el a szülők segítségével, hogy a gyermekek ruházata kényelmes, célszerű és biztonságos legyen.  Szűrjük ki a személyiségzavarokat, neurotikus tüneteket, melynek hátterében családi probléma is állhat.  Tegyünk meg mindent a gyermekek egészségének védelmében, óvásában, megőrzésében.  Alakítsuk ki az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásait. (helyes életritmus)  Biztosítsuk és alakítsuk ki a gyermekek számára a nyugodt napirendet.  Vegyük figyelembe az étkezési időnél az egyéni különbségeket.  Biztosítsuk az életkoruknak megfelelő nyugodt pihenést.  Biztosítsuk a gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet.  Szükség esetén megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása.  Alakítsuk ki a gyermekek környezetvédelmi és –megóvási szokásait, a környezettudatos magatartást. Az egészséges életmód feltételrendszere:  Az udvarunk tágas, gyereklétszámnak megfelelő. Udvari mászókák, homokozók, hinták, pihenőhelyek állnak a gyermekek rendelkezésére, amelyek biztosítják a mozgáslehetőségét, és a megfelelő levegőzést. Napos és árnyékos részek jól elkülönülnek egymástól.  A játékok, sportszerek biztonságára folyamatosan ügyelünk, a szükséges javításokat a karbantartók elvégzik. Törekszünk a balesetek kiküszöbölésére nagyfokú odafigyeléssel, ha mégis előfordul, a gyermeket orvoshoz visszük, a szülőt erről azonnal értesítjük.  Az óvoda helyiségeinek elrendezését, nagyságát változtatni nem tudjuk, ezért nagyobb hangsúlyt kap a szervezés a mindennapi munkánkban, hogy napirendünk zavartalan legyen.

20


 A folyosó egyben öltöző is, ezért egyéni megoldásokat keresünk a zsúfoltság elkerülésére. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végre:  Igénye a tisztaság, önállóan mosakszik, törülközik, figyelmeztetés nélkül mos kezet, amikor csak szükséges. Körömkefével tisztítja a körmét. Ruhája ujját feltűri, begombolja.  Igény szerint használja a WC-t, vigyáz a WC, a mosdó rendjére, a tisztálkodási eszközöket a helyére teszi, késleltetni képes szükségletei kielégítését.  Fogat mos, a fogápoló szereket tisztán rakja a helyére.  Haját rendben tartja, szükség esetén segítséget kér a fésülködéshez.  Zsebkendőjét használja, helyesen fújja az orrát, tüsszentéskor, köhögéskor a szája elé tartja.  Az önkiszolgálást teljes önállósággal, biztonsággal, természetes teendőként látja el.  Önállóan tevékenykedik, észreveszi az elvégzendő feladatokat, segítséget nyújt társainak, valamint a felnőtteknek.  Étkezés közben kulturáltan viselkedik.  Igényli az asztal esztétikus rendjét. Csukott szájjal rág. Helyesen használja az evőeszközöket.  Önállóan, megfelelő sorrendben öltözik, vetkőzik. Ruháját, ágyneműjét összehajtva teszi a helyére, cipőjét megköti. Képes önállóan eldönteni, hogy fel-vagy levegyen ruhadarabot magáról. Cipőjét, csizmáját szükség esetén letisztítja.  Ügyel saját személye és környezete rendjére, gondozottságára.  Az ajtókat csendesen nyitja, az eszközökkel óvatosan bánik.  Észreveszi, ha valami hiányzik vagy rendetlen, a rendetlenséget megszünteti. Módszertani alapelvek:  A tiszta, egészséges, balesetmentes környezet megteremtése.  Testi, érzékszervi problémák megelőzése, korrekciója.  Az egyéni igények, sajátosságok, képességek figyelembe vétele.  Testközelség, megszólíthatóság.  Magas fokú önállóság fejlesztése.  Együttműködés a családdal.

21


 Fokozatosság, rendszeresség.  Tevékenykedtetés minden tevékenységben.

V.1.2 Érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Helye a nevelés folyamatában: Az „én” fejlődésben a 3-7 éves szakasz kiemelt jelentőségű. A 3-4 évesekre jellemző az önérvényesítő, én központú magatartás, 7 éves kor végére a gyermek a kezdeményező, együttműködő. Ez természetesen csak csoporthelyzetben valósulhat meg. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért fontos, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonos, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Célok:  Barátságos, derűs csoportlégkör kialakítása, melyben minden gyermek biztonságban érezheti magát.  Már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket.  Erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése: figyelmesség, egymás elfogadása és segítése, fegyelmezettség, együttműködés, megfelelő viselkedés, együttérzés, kitartás, nyíltság, felelősség, feladattudat, szabályismeret- és tudat, szabályok elfogadása, a másság tolerálása, különbözőségek elfogadása.  Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze.  Legyen minden csoportnak hagyománya, legyen kialakított és elfogadott szokás- és normarendszere, mely elmélyíti az összetartozást, együttérzés élményét, és általa gazdagítja a gyermekek érzelmi intelligenciáját.  Ismerje meg szűkebb és tágabb környezetét, mely a szülőföldhöz való kötődés alapja.  Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy a gyermekek különböznek egymástól.  Ismerkedjen és gyakorolja a közösségen belül: o alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyokat, o konfliktuskezelést és megoldást, o kompromisszumok kötését.

22


Feladatok:  Napirenddel megteremtjük a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai és pszichológiai feltételeket.  Lehetőséget adjunk arra, hogy a gyermekek a tevékenységeiket szabadon választhassák meg.  Bevonjuk a gyermekeket csoportszobájuk alakításába, szépítésébe.  Tartsuk fontosnak, hogy a gyermekekkel szemben támasztott követelmények azonos elvek szerint valósuljanak meg a felnőttek és a gyerekek vonatkozásában.  Segítsük az „én – tudat” alakulását, megerősödését.  Munkánk során igyekezzünk elérni, hogy a csoport tagjai figyeljenek egymásra, legyenek türelemmel egymás iránt és legyenek képesek beleélni magukat társuk helyzetébe.  Segítsük az egymáshoz közeledő gyermekek tevékenységét, barátságok alakulását.  Tapintatosan segítsük a visszahúzódó gyereket a kapcsolatteremtésben.  Erősítsük a baráti kapcsolatokban a pozitív vonásokat, elemeket.  Segítsük, hogy a különböző tevékenységek végzése közben együttműködve, közösen oldhassanak meg feladatokat, érezzék a közösen végzett tevékenység örömét, eredményét.  Az óvónő ismertesse meg a gyermekeket az erőszakmentes konfliktuskezelés technikáival, támogassa, segítse a gyermekek önálló konfliktuskezelését.  Minden gyereket buzdítsunk arra, hogy vállaljon feladatot, fogadja el mások terveit, tanuljon esetenként lemondani elképzeléseiről. Kísérjük figyelemmel a gyermeki felelősség megnyilvánulásait.  Figyeljünk arra, hogy munkánk során az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, viselkedése követendő, modell értékű legyen.  Szoktassuk hozzá őket, hogy fogadják el társaikat.  Éreztessük, hogy a más csoportba tartozó gyerekekkel is egy közösséget alkotnak, az óvodába járó gyermekek közösségét, melyet közös tevékenységek szervezésével érhetjük el (ünnepek, kirándulások).  Teremtsük meg saját hagyományainkat.  Tartsuk tiszteletben a család ünnepeit, hagyományait.  A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek - nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos

23


helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek - nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. A

gyermek jutalmazásának elvei és formái:

elvei: o mindig az egyéni teljesítőképesség arányában történjen o igazodjon a gyermek életkorához o az elvégzett munkával arányos legyen formái: o szóbeli dicséret, elismerés o társak előtti dicséret. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  Ragaszkodik a csoporttársaihoz és a csoportban dolgozó felnőttekhez.  Igényli a csoportban kialakult szokásrendszer alkalmazását.  A játékszereken megosztozik társaival.  Segíti egymást a tevékenységekben.  Türelmesen meghallgatja társait és a felnőtteket.  A csoportba érkező vendéget szeretettel, udvariasan fogadja.  Az udvariassági formák betartásával kommunikál.  A közös tevékenységekben aktívan részt vesz, a tevékenység által megkívánt magatartási formákat elfogadja.  A felnőtt kérése nélkül is segít társának, együtt érez a közösség tagjaival.  Tisztelettel viselkedik a felnőttekkel, az óvoda dolgozóival, vigyáz munkája eredményére.  Törekszik a konfliktushelyzetek önálló megoldására.  Tevékenységeit türelmesen, a megbeszéltek alapján végzi, be is fejezi.  Készen áll az iskolai élet és a tanítók elfogadására. Módszertani alapelvek  Az óvónő viselkedése legyen modell, legyen hiteles.  Határozott, barátságos, szeretetteljes, őszinte óvónői magatartás.  Az egyéni sajátosságokhoz igazodó bánásmód.

24


 Empatikus óvónői magatartás.  Az óvónő részéről a gyermek érzelmi elfogadása, magatartásának megértése.  Gyermeket segítő, ösztönző bizalom.  Az óvónőt tűrő - és konfliktusmegoldó képesség jellemezze.

V.2.1. Értelmi nevelés A program játékba ágyazott hagyományőrző tevékenységeivel kínálja a gyereknek a változatos cselekvésen alapuló tapasztalatszerzés lehetőségeit, a migráns gyermekek szokásainak megőrzését, elfogadását. A gyerek tevékenységének az állandóságát a gyerek állandó érdeklődési vágya tartja fenn. A cselekvés során a gyerekben kellemes testi érzés, jóleső belső érzelem támad. Az érzelem a gyermeki érdeklődés egyik irányító, mozgató ereje, így az érzelmi állapot mindig a cselekvés akarásának elindítója. A gyerek ami iránt érdeklődik, törekszik megismerni, így indul a megismerés folyamata. Érzékszervein keresztül szerzi a tapasztalatokat, az érzelmi benyomásokat. Ugyanígy cselekvésre készteti a mozgás által szerzett tapasztalat, amikor a mozgásöröm készteti az újabb és újabb próbálkozásra. Ezek az érzékszervi - mozgásos sémák tapasztalatai indítják el a tanulás folyamatát. Ezt a tanulási folyamatot felgyorsítja a környezet érzelmi hatástöbblete.

V.2.2.Értelmi nevelés az óvodai élet tevékenységformáiban 2.2.1. Játék Egy családias légkörű, rugalmas életrend alkalmas arra, hogy a hagyományőrzést az óvodai nevelés keretein belül folytassa. A program erre vállalkozik. A régen feledésbe merült, vagy éppen a mai generációk számára már ismeretlen játékok, népszokások, néphagyományok hagyományőrző tevékenységek, játékeszköz készítések felelevenítésre kerülnek. Ezzel színesedik, gazdagodik a gyerekek élete, bővül a nevelés eszköztára. Ez a komplex hatásrendszer nyugodt játéklégkörben, kiegyensúlyozott derűs, óvónői viszonyulással érhető el. A program megvalósítása azonos gondolkodást kíván a játékról, ami meghatározza az óvónő szerepét a folyamatban.

25


A szempontok a következők: - a játék az óvodáskorú gyerek életében, - a játék feltételrendszere, - az óvónői viszonyulás a gyermek játékához. Mit jelent az óvodás korú gyermek életében a játék? A játék a kisgyermek legkomolyabb tevékenysége, létfontosságú alaptevékenység. A játék örömforrás. Több forrásból fakad, a játék lényegéből adódik, abból a tulajdonságból, hogy a játék önmagáért való. A játék célja maga a játék. Örömet okoz maga a cselekvés, manipuláció, elképzelés. A különböző funkciók gyakorlása, a ritmikus beszéd és a lépegetés ismétlése, pl.: felnőttektől átvett régi mondókákban, kiszámolókban, népi játékokban. A játéköröm nagyon gyakran a kellemes élmény újraéléséből fakad. A gyerek játék közben ismerkedik a világgal, megismeri a véletlen és a valószínű törvényszerűségeit. Összeköttetést jelent élő- és élettelen környezetével, ismerkedik, tapasztalatokat szerez, reagál. Kíváncsisága belső indíttatású, “tapogatózások” láncolata, amely ismeretszerzés is egyben. A sokféle mozgásban kipróbálja az erejét, ügyességét, a térben egyre biztonságosabban tájékozódik. A játék állandó erőforrás, az érzelmek megjelenésének domináns tere. Az élményeknek meghatározó szerepük van a játékban. A gyerek élményeit a játékban sokszor rejtett formában, néha szelídített feszültséggel éli át. Ez segíti élményei, tapasztalatai feldolgozásában, a maga kedve szerint alakítja át a megfigyelt valóságot. A gyerek állandó belső késztetést, hajlandóságot mutat a játékra. A játék vágymegjelenítés is. A gyermek kívánsága, óhaja a játékban mindig beteljesülhet, nem ütközik akadályba. Keresi helyét a felnőttek világában. (Például.: önállósodási vágy, megismerési vágy, tevékenységi vágy, utánzási vágy, szereplési, magamutogatási vágy, mássá változási vágy, mozgási vágy, stb.). A társigény, az ötletek elfogadására ösztönzi az együttjátszás kreatív együttműködést alakít ki, alakulnak a jó játék hagyományai. A választás és vállalás önkéntessége, az utánzó beleéléssel, fantáziával játszás képessége önkifejezésre készteti. A konfliktusok birtoklási vágyból, önérvényesítési törekvésekből, ellentétek ütköztetéséből, fakadnak. Ez természetes jelenség. A játékban gyakorolható ezeknek a problematikus helyzeteknek az önálló megoldása (egyezkedés, rábeszélés, kompromisszum-kötés). Az ÉN

26


tudat erős dominanciája mellett megjelenik a TE és a MI fogalma. A közös játékot áthatja az összetartozás érzése is. Ez az a motiváló erő, amelynek hatására a gyerek képessé válik a játékhoz szükséges szabályok betartására. A játék a későbbi tevékenységformákat is megalapozza, így a munkát és a tanulást. A játék feltételrendszere A hagyományőrző tevékenységek beiktatásának a tartalmas, elmélyült játék az alapja. Ezért szükséges a feltételrendszer végiggondolása. A légkör nyugodt és biztonságérzetet keltő, melyben a gyermekek szabadon szervezik meg játékukat, önállóan választják hozzá a társat, helyet, eszközt. Szeretetteljes légkörben könnyebb egymás elfogadása, a toleráns óvónői minta példaértékű. A hely a gyermekek szabad mozgását, biztonságát, játékuk térbeni kibontakozását szolgálja. A játék színtere a csoportszoba, de használható felnőtt felügyelete mellett a csoporttal egybenyíló öltöző, folyosó is. Az óvónő a gyerekek közreműködésével állandó és ideiglenes játszóhelyeket, kuckókat alakít ki. Ügyelve arra, hogy a különböző játszócsoportok ne zavarják egymást. Az irodalmi és zenei élmények befogadására alkalmas hely a csoportszoba nyugalmas része (pl.: zenesarok, mesekuckó, meseszőnyeg, stb.). A mindennapok hagyományőrző tevékenységeinek gyakorlására kialakított kézműves sarokban a közösen gyűjtött, illetve vásárolt természetes anyagok, kellékek játékgazdagító lehetőségeket nyújtanak. Jó, ha az építőjáték állandó helyet kap, így a nagy mérető elemekkel, textíliákkal az építkezés több napon keresztül folyhat. A játék további helye az udvar Az udvarrészek átjárhatók. Az udvar alkalmas a mindennapi játékok mellett a népi játékok játszására, népi játékkészítések, kismesterségek gyakorlására is. A csoportszobában megkezdett tevékenységek az udvaron folytathatók. Az óvoda területén kívül is adódhat hely játékra, pl.: játszótereken, családi házaknál kertekben, kirándulások alkalmával erdőkben, réteken, stb. Fontos az óvónő helyismerete. A játékidő a napirend sajátosságából fakadóan folyamatos. A gyerekek a délelőtt elkezdődő játéktémát nemcsak délután, hanem akár több napon és héten keresztül is játszhatják. Addig folytatódhat a kedvelt tevékenység, amíg az a gyerekek számára érdekes, élményt és örömet adó.

27


A napirendben szereplő egyéb tevékenységek belesimulnak a játék folyamatába. Ideiglenesen megszakítják ugyan, de nem tördelik szét. Körültekintő szervezéssel a hagyományőrző kezdeményezések, foglalkozások helyének és idejének megválasztása az elmélyült játékot nem borítja fel. A konkrét szervezést igénylő kötött időpontú foglalkozások kivételt képeznek (pl.: bábszínház, kirándulások, stb.). A játék eszközei. A mai kor játékpiaca ezrével kínálja a különféle játékeszközöket. A jó ízlésnek, a játék funkciójának nem minden játék felel meg. A játékszerek megválogatásában tükröződik az óvónői igényesség. A játékok legyenek esztétikusak, igazodjanak a gyermekek életkorához, segítsék elő a sokoldalú fejlődést. Fontos, hogy fantáziálásra, gondolkodásra, problémamegoldásra serkentsen. A mai játékeszközöket harmonikusan egészítik ki az ősi-népi játékeszközök, rongybabák, falovacska, stb. Értékük az alábbiakban rejlik: - természetes anyagból készültek, - kapcsolódnak a természeti környezethez, - hordozói egy sajátos ízlésvilágnak, ízlésformáló hatásúak, - fellelhetőek a felnőttek munkaeszközeinek, használati tárgyainak kicsinyített másai, - az eszközökben megjelenik az egyszerű ember találékonysága, furfangossága (pl.: ördöglakat, búgócsiga, diópergettyű, stb.). A játékeszközök lehetnek még, a környezetben fellelhető dolgok is: kavics, falevél, bot, ágdarab... A dramatikus játékeszközök ösztönzik a gyermekeket fantáziájuk szárnyalására. Az esztétikus textíliák, a színes leplek, az ízlésesen elkészített korona, palást, tarisznya, mind elindítói lehetnek egy-egy szerepjátéknak, mesedramatizálásnak, spontán ”mintha” játéknak. Ezek az anyagok az építő játékban is új színfoltként jelennek meg. A gyermeki önkifejezésmódokat a bábozás eszközei teljesítik ki. Fontos a báb és a dramatikus eszközök állandó jelenléte és helye. A játék tartalma A hagyományőrző életmódban is a gyermekek saját elhatározásuk és kedvük szerint játszanak. A játék “klasszikus” tartalma kiegészül népi játékokkal. Ezek közé sorolhatók: 28


- az énekes-táncos játékok, (szembekötősdi, párcserélő játékok, fogyó-gyarapodó játékok, leánykérő játékok, lakodalmas játékok, vásáros játékok, furfangos és szórakoztató játékok...), - a mozgásos és küzdő játékok, (versengő, váltást tartalmazó játékok, várkörüljárás, sorjátékok, „hidas játékok”...), - a népszokásőrző dramatikus játékok (a jeles napokhoz kötődő játékok), -a népi játékszer- készítések (bábuk, játékbútorok, rongybabák, napraforgószár, lovacska, csutkababa, facsiga, töklámpás. kukoricaszárból kunyhó készítése...). Mindezek új tartalommal töltik meg a gyerekek játékát.

2.2.2.Az anyanyelvi nevelés „A hagyomány él, mert jönnek fiatalok, akik megérzik romantikáját, és új dicsőséggel ruházzák fel.” (Michael Novak) Az óvodai anyanyelvi nevelés elválaszthatatlan a nevelés többi területétől,valamennyit áthatja, valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelvi nevelés szerves része az óvodai élet minden mozzanatának. Ennek ismeretében az anyanyelv fejlesztését és a kommunikációt – helyes mintaadással – az óvodai nevelőtevékenység egészében kiemelt jelentőségűnek tekintjük.

a) Feladatunk 

A gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése beszélő környezettel.



A beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése.



Szókincs (relációs és általános) gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása.



Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása.



Nyelvi készség (társalgási, vagy kontextusos és elbeszélő, vagy összefüggő beszéd) fejlesztése.

29




Kommunikációs (verbális, nem verbális) jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával.



Együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén.



A

szociokulturális

háttér

figyelembe

vételére

épülő

differenciált

készség,

képességfejlesztés megvalósítása. 

A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában.



a hátrányos helyzetből adódó lemaradások folyamatos kompenzálása,- a szegényes szókincs, alacsony beszédszínvonal, kifejezésmód, illemszabályok hiánya. Melyek a következő területek fejlesztésével érhetők el: 

észlelési tapasztalatok szóbeli megerősítése,tudatosítása



szókincs bővítés – tárgyak,cselekvések,események,térbeli viszonyok,színek, formák,méretek,azonosságok,különbözőségek meghatározásával.



irodalmi élmények feldolgozása,beszédhibák kiszűrése,javítása (logopédus)



a beszédkedv fokozása, beszédkészség fejlesztése



anyanyelvi játékok alkalmazása



figyelünk arra, hogy egyetlen gyermeket sem gátoljon nyelvi lemaradása a megismerő tevékenységekben,társas kapcsolatok alakulásában.



külön figyelmet fordítunk a nyelvileg gátolt gyermekekre,felderítjük a probléma okait, megkeressük a fejlődés lehetőségeit. Szükség esetén logopédushoz fordulunk.

Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel - az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Mással nem helyettesíthető jelentősége van a szocializáció folyamatában. Beépül a gyermekek tevékenységeibe, megnyilvánulásaikba, a társaikkal és a felnőttekkel – óvónőkkel, dajkákkal – való kapcsolataikba. Ebből következik, hogy a beszéd, az anyanyelv fejlődésének és fejlesztésének színtere – s egyben feltétele is – a derűs, szeretetteljes , szóbeli közlésre elegendő légkör, amelyben a gyermekek megfelelő beszédkapcsolatokba kerülnek a társakkal és a felnőttekkel egyaránt.

30


Az anyanyelvi nevelést csakis komplexitásban és a többi nevelési területtel való koncentrációban kezdhetjük. Ezáltal tudjuk megvalósítani, hogy valamennyi foglalkozási tárgyban, nevelési területen, gyermeki tevékenységben szerepet kapjon. Eredményes megvalósításával hozzájárulunk a gyermekek iskolai eredményes tanulásához. A fejlesztés tartalma: Megfelelően ingergazdag környezetet biztosítunk a gyermek számára, amelyben a megismerő tevékenységre, a képesség fejlődésére, a tapasztalásra lehetőségek sora áll rendelkezésre. Minél sokoldalúbb, gazdagabb a környezet annál eredményesebb a folyamat. Fontos szem előtt tartani, hogy az egyes gyermekek különböző értelmi, és gondolkodási szintről indulnak és különböző ütemben fejlődnek. Hangsúlyt helyezünk a szókincs bővítésére, az anyanyelvi játékokra, az elemző megismerésre, az összefüggések folyamatos megláttatására, a hasonló – különböző észlelésének elsajátítására a manipulációs, gyakorló és konstruáló tevékenységekre az analízis – szintézis módszerére és az ok – okozati összefüggések feltárására. Fontos hangsúlyozni: a helyzet, illetve problémamegoldás akkor a leghatékonyabb, ha arra a gyermek saját erőből talál rá, önmaga fedezi azt fel.

2.2.3.Mese –vers, irodalmi nevelés A néphagyomány-ápoló óvodai programban a mese, vers, mondóka anyag zömmel a népköltészet tárházából származik. A gyermek érzelmein át épülnek be ízlésvilágába, alapozzák meg “kulturális anyanyelvét”. Az irodalmi nevelés célja, feladata - A gyerek szívesen hallgassa a mondókát, verset, mesét, váljon az irodalmi élmények érzékeny, aktív befogadójává. - A változatos irodalmi élmények nyújtásával a vágy felébresztése a könyv, a színház, a múzeum értékei iránt. A későbbiekben így válik a gyermekből lelkes olvasó, színház- és múzeumlátogató, az esztétikai élményekre érzékeny, művelt ember.

Az irodalmi anyag tartalma Az óvodáskorúak verse elsősorban a népi mondóka, melyeknek nagy része mozgással is

31


lejátszható. Ezen mozgásos játékok nagy segítséget nyújtanak a mozgáskoordináció, az egyensúlyérzék fejlesztéséhez, a térérzékeléshez, az egymásra figyeléshez, testünk, érzékszerveink megismeréséhez, a ritmusérzék alakításához. Fontos szerepük van az érintésben, az óvónő-gyermek, gyermek-gyermek közötti érzelmi kötődés megszilárdításában. Játszásuk, gyakorlásuk hozzájárul az óvónő és gyermek közötti intim kapcsolat kialakulásához. Ilyenek: a felnőttek játékai a kicsinyekkel, a természettel kapcsolatos mondókák, stb. A gyerekeknek a mesehallgatás lelki szükséglet, lehetőleg minden nap hallgassanak mesét. A mese a mindennapi valósággal össze nem egyeztethető, amiről szól mesebeli. A mese egyben reális gondolatokat is közöl a gyermekkel. Közli, hogy a világban jelen van a jó és a rossz is. Általa a gyerek etikai világképet kap. Népmesék lehetnek: állatmesék, novellamesék, tündérmesék. A néphagyomány-ápoló irodalmi nevelésben nagy szerep jut a mindennapi élet hagyományaihoz, szokásaihoz, a jeles napokhoz, ünnepekhez, a természet jelenségeihez, változásaihoz kapcsolódó mondókáknak, meséknek, találós kérdéseknek, szólásoknak, közmondásoknak és dramatikus népszokásoknak. A népköltészeten túl klasszikusaink, mai magyar költőink, gyermekek számára írt versei, elbeszélései is helyet kapnak az irodalmi anyagban. Főleg a gyermekek számára kedvelt ritmikus, szójátékos, gyermekekről, állatokról szóló, költői képeket tartalmazó, és humoros verseik felhasználása ajánlott. Fontos az anyagválogatásban az egyensúly megteremtése. A versek, mesék ismétlése dramatizálással, bábozással, árnyjátékkal, mímes játékkal történhet. A bábozás lehet a gyermek első “ színházi “ élménye. A kicsiknél még inkább a paraván nélküli, az óvónő játékát közvetlenül érzékelhető módon, a nagyobbaknál már többféle módon történhet. A bábozás szerepe fontos, mert a báb szóra késztet. A mese, vagy a dramatikus népszokás élménye, a játszásra ösztönző népszokás jelenléte a gyereket spontán dramatikus játékra késztetik.

2.2.4. Zenei nevelés Orgoványnak nincs és nem is volt olyan népi kultúrája, amelyet tovább lehet vinni. Ezért a Duna- Tisza közi magyar népszokásokból, népi hagyományokból teremtettünk hagyományőrzést.

32


Az óvoda természetes közege a hagyományőrzésnek. A népszokásokból csak annyit merítünk, amennyi e „kis világukba” belefér, és nem kelt zavart bennük. A mondókák, népi játékok a népdalok, hozzátartoztak az emberek mindennapjaihoz, fennmaradniuk is ezért sikerült. Munkájuk egyhangúságát énekléssel oldották fel, sokszor érzelmeiket, örömüket, bánatukat is ekképpen fejezték ki. Gyermekeiket éneklésre ringatták a bölcsőben. Minden alkalomnak megvolt a saját dal- és szokásrendszere. A program erre a néphagyományra építkezve alakítja ki zenei nevelését, juttatja a gyerekeket sajátos élményekhez, teszi gazdagabbá érzelmi, zenei, esztétikai világukat. A zenei nevelés célja - Az énekes játékok, a zene megszerettetése, a szép tiszta éneklésre való szoktatás. - A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének fejlesztése. - Játékos zenei alkotókedvük ösztönzése. - Az esztétikai, zenei ízlés és a mozgáskultúra formálása. A zenei nevelés tartalma A program zenei anyagát hangsúlyosan alkotják: - a népi mondókák, - a pentaton karakterű, 6 hangterjedelmű népi dalos-játékok, - a zenehallgatás dalanyaga (hangulatokat, érzelmeket közvetítenek, mintát nyújtanak), - az énekes népszokások, - a készségfejlesztés zenei elemei. A mondókák játékok szerint: ölbevevős, cirógatók, csiklandozók, tapsoltatók, ujj- és tenyérjátékok, lovagoltatók, csúfolók, kiszámolók, páros fordulók, stb. . A dalos játékok: állathívogatók, naphívogatók, esővárók, játékra hívogatók, leánykérők, kifordulós játékok, ludas játékok, kapus játékok, sorjátékok, csúfolók, stb. A hangszerekkel való ismerkedés különleges izgalmat és élményt jelent a gyermekeknek. A mindennapos hangszerhasználat a zenei készségfejlesztésben fontos szerepet játszik. Láthatatlan szállal köti őket a muzsikához, amelyet az óvónő hangszerének, zenélésének a tisztelete erősít. Lehetőség nyílik a népi hangszerek megismerésére, készítésére is. Ilyenek: köcsögduda, doromb, citera, hegedő, lopótök duda, dob, levélsíp, nádsíp, cserépsíp, fűzfa síp, furulya. 33


A gyermekek által önállóan elkészíthető, pl.: dióhéj pengető, kukorica hegedő, stb. A néptánc az óvodában a felnőttek táncát jelentheti, amely élménynyújtó a gyermekek számára. A nehéz lépések nem felelnek meg a 3-6-7 éves korú gyermekek mozgásfejlettségének! A gyermekjátékokban előforduló egyszerű táncos mozgások, változatos játékmozdulatok és térformák kényszer nélkül fejlesztik a gyermekek ritmusérzékét, mozgását. Előkészítik a későbbi néptánc tanulást. Az óvodában játszható énekes népszokások Azok az énekes népszokások fordulhatnak elő az óvodában, amelyek megfelelnek a gyermekek életkori sajátosságainak, kapcsolódnak az évszakok változásaihoz, az évente visszatérő naptári ünnepekhez. Nem a szereplés, hanem a játék öröme, egyedi íze az, ami indokolja ezeknek az énekes népszokásoknak az éltetését. Ilyenek: Lucázás. A gyerekek kis pohárkába búzát vetnek, hogy majd hazavihessék a család karácsonyi asztalára. A fiúk szobáról-szobára járnak kisebb farönkökön, szalmán, vagy kukoricaszár kötegeken ülve “kotyolnak”, mondják mondókáikat, jókívánságaikat, énekelnek. A kapott ajándékot tarisznyájukba gyűjtik. Pásztorjáték. A nagyobb gyerekek pásztorjátéka része lehet az ünnepre való készülődésnek, fokozva, ezáltal a várakozás örömét. Karácsonykor csoportról csoportra vonulnak, énekléssel köszöntik az óvoda gyermekeit, felnőttjeit. Farsang. Az előkészületekhez hozzátartoznak a télcsúfoló dalok, tréfás mondókák énekelgetése, mondogatása, ami a farsangon folytatódik. Elkészül a “kiszebábu” is, amit a farsangi mulatság végén elégetnek. Ez a tél előzését, a tavasz várását jelképezi. Farsang napján a gyermekek jelmezeiket magukra öltve ”mulatnak”. Komatálazás. Népszokásból lett gyermekjáték. A “komatálban” finom falatok vannak (pl.: a gyermekekkel közösen sütött pogácsából), kóstolót visznek a többi csoportnak, akik viszonozzák a kedves figyelmességet. A közös játékkal barátságot kötnek. Lakodalmas. A játékra általában nyáron kerül sor, de bármikor játszható. A gyerekek az igazi lakodalom eseményeit utánozzák, közben lakodalmi csújjogatókat, névcsúfolókat, stb. kiabálnak, párválasztó, leánykérő, kapus és egyéb dalos játékokat játszanak.

A készségfejlesztés zenei elemei Ide tartoznak a tiszta, a csengő hangképzés, az egyenletes lüktetés, a dallam- és ritmusmotívum visszaadása, a tempó (gyors, lassú), a dinamika (halk, hangos), a

34


hangmagasság (magas, mély) érzékelése, éneklése és a zenei hangsúlyok kiemelése. A zörejek közül megfigyelhetők a természet hangjai, az emberi-, állati hangok, a hangszerek hangjai és a környezet zörejei.

Zenei nevelés személyiségfejlesztő hatása Az ölbevevős, mondókás játékok, a testközelség, az érintés, pozitív érzelmeket ébresztenek, szerepet játszanak az érzelmi kötődés kialakulásában. Az egyszemélyes játékhelyzetből fejlődik ki a gyerekek éneklési kedve. A kiszámolók segítik az igazságos döntésre törekvést és a konfliktusok megelőzését. A dalos játékok a lányok számára a lányos mozgás és viselkedés szabályait is közvetítik. Mit, hogyan illik egy lánynak, stb. A dramatikus énekes népszokások a felnőttek viselkedési szokásait adják tovább. Mindezek a mozgáskultúrát is gazdagítják. A zene belső lüktetése, a szabályosan ismétlődő mozdulatok fejlesztik a gyermeki mozgás összerendezettségét, a fegyelmezettséget. A gyerek harmonikus, ritmikus mozgása alakul, ami a tánc alapja. A hangszeres játék felkelti a gyerekek érdeklődését, rácsodálkozást ébreszt, különleges világot teremt. A zenei nevelés hat a gyerekek érzelemvilágára, esztétikai fogékonyságára. Megalapozza a zenei befogadás képességét, emléknyomai fellelhetők a gyerekek improvizációiban. Az öröm újra átélésre készteti, amit a társakkal együtt szerzett élmény is fokoz. A zene, mint esztétikum felfedezése, átélése és létrehozása szükségletként épül be a gyermeki személyiségbe.

2.2.5. Vizuális nevelés A tárgyi népművészet anyagai, forma-, szín- és díszítő világa ma is követendő modell lehet az alkotó ember számára. A hagyományőrzésben az értékek újrafelhasználásával létrejön a folyamatosság. A vizuális nevelés lehetőségei a hagyományőrző tevékenységek, a népi kismesterségek, a növényi játékeszköz készítések gyakorlása által gazdagodnak.

35


A vizuális nevelés célja, feladatai - A gyerekben formálódjanak a vizuális alkotáshoz, a befogadáshoz szükséges készségek. -A gyerekek a hagyományos óvodai ábrázolás eszközei és technikái mellett ismerjék meg és használják a régi gyermekkor játékkészítő és a népi kismesterségeket őrző technikáit, eszközeit. - Alakuljon kézügyességük, vizuális alkotókészségük. és esztétikai igényük a múlt, a jelen értékei iránt. Alapozódjék a ”művészeti látás” képessége. Fontos a környező valóság megfigyelésének, a természeti szépségek észrevételének képességét alakítani. A vizuális tevékenységek tartalma Az óvodában használt és ismert tevékenységformák a hagyományőrző díszítő művészet technikáival, művészetőrző formáival bővülnek. A kézi munka sorában megjelennek a kézi szövés alapelemei: sodrások, fonások, szövések. A gyapjú anyaga szárazon, nedvesen, - nemezelés- többféle technikát kínál. A méhviasz, a tojásírókázás mellett, batikolásra is alkalmas. Egy-egy szép hímzett terítő, a színes fonalak hímzés utánzására késztetnek. Az agyagozásra ösztönzően hat az égetőkemence, az elkészült alkotások a gyerekek kedvenc játékeszközei lesznek. A játékeszköz készítések technikáit a gyerekek utánzás után képesek elsajátítani: rongybaba vagy csutkababák, terméseszközök, pl. napraforgószár - lovacska, sátrak, kunyhók, stb. A jeles napi készülődések során a gyerekek részt vesznek az ünnephez kapcsolódó jelképek közös készítésében. Például az András nap utáni adventi koszorúkészítés, a mézeskalács gyúrása, díszítése, a Luca búza vetése, a farsangi-maszk készítések, a húsvéti tojásfa díszítése, a májusfa szalagozás stb. A környezet esztétikája Az esztétikai nevelés érzékszerveken, érzelmeken átható folyamat. A gyerek fogékonysága által minden őt körülvevő környezeti ingerre érzékenyen reagál. A gyerekre hat a közvetlen környezete, valamint a távolabbi, az óvoda és a település maga. A gyerekek más-más esztétikai élményekkel érkeznek. Az óvoda egyrészt kompenzáló szerepet tölt be, másrészt teljes megjelenésében alakítja az esztétikum iránti fogékonyságot. Az óvodai környezetet a tagoltság, az egyszerűség és a tágasság jellemzi. Fontos, a természetes anyagok, plasztikus felületek jelenléte. Az óvodát díszítő textíliák, tárgyak lehetnek egy-egy vidék jellegzetes népművészeti mintáival díszítettek. Néhány hagyományos használati tárgy is elhelyezhető. 36


Ezeket, és a díszítő tárgyakat funkcióik, illetve tájegység vagy stílus szerinti csoportosításban illik elhelyezni. Az óvoda közös helyiségeiben, esetleg a csoportszobában kialakítható egy kis sarok a régi foglalkozási eszközök, használati tárgyak vagy öltözékek számára. Lényeges, hogy az óvoda nem múzeum, hanem nevelési intézmény, amely igyekszik megteremteni az egyensúlyt a régi és a mai világ között, értékmegőrző, értékteremtő, értékközvetítő szerepe van. Az óvoda dolgozói személyes példamutatással - esztétikus megjelenéssel, kultúrált viselkedése - igyekeznek modellt nyújtani a gyerekek és szüleik számára. A gyerekben az eltérő tevékenységekben viselt öltözék látványa és viselése tudatosítja a célszerűség és esztétikum összekapcsolását. Pl.: a kézműves tevékenységekhez viselt védőkötény, a zöldségtisztításhoz használt fehér kötények, a tornaruha, stb. Az ünnepnapokon az egész óvoda “ünnepi ruhát ölt”. Esztétikai érzékformáló hatást nyújt óvónők, társak látványa és az összhangot tükröző feldíszített folyosók, csoportszobák. Az ünnepnapok másságából fakadó ünnepi viselet (pl.: gyerek és felnőtt sötétkék fehér öltözékben, vagy helyi népviseletben) ízlésformáló, hangulatfokozó élmény. A gyerek megtanulja, hogy az ünnepnaphoz más viselet, viselkedés illik. Az élmény nem csak az összetartozás élményét erősíti, hanem az esztétikus környezet, öltözködés iránti igény is alapozódik

2.2.6. A külső világ tevékeny megismerésére nevelés A környezet és a néphagyományőrzés Az emberiség régebben szinte még együtt lélegzett környezetével, a legfontosabb törvényszerűségeket a természetből merítette. Tudása nem elvont tények, hanem gyakorlati tapasztalatok és a hozzájuk tapadt szokások, szertartások formájában őrződött meg. A következő generációk jövője, léte függ attól, hogy milyen szemlélettel, értékrenddel, viselkedéskultúrával rendelkeznek, hogyan viszonyulnak természeti és társadalmi környezetükhöz. Ennek alakítása, megalapozása már kisgyermekkorban megkezdődhet. A program tudatosan épít a: - gyerek életkori jellemzőire,

37


- a természetben gyökerező tevékenységek, és a néphagyomány-ápoló tevékenységek érzelemfokozó hatásaira. A külső világ, azaz a környezet megismerése iránti vágy a gyermekben születése pillanatától működik. A gyermeki jellemzők, a rácsodálkozás, az erős közlési vágy, a kommunikációra való nyitottság, az érzelmi fogékonyság a természet szépségeire, az élőlények jelenségeire, a személyes kipróbálási vágy, az állandó tettre kész cselekvőkészség, mind-mind kedvez a tevékenységeken keresztül történő tapasztalatszerzésnek. A külső világ megismerésére nevelés célja: 

A természeti és a szűkebb lakókörnyezethez való érzelmi viszonyulás alapozása.



Az élő és élettelen világ megismertetése, megszerettetése.



A gyerekben alapozódjanak a környezet harmonikus viselkedéshez szükséges



érzelemgazdagítás a természethez kapcsolódó hagyományőrző tevékenységekkel.

A külső világ megismerésének tartalma A külső világ tevékeny megismerésére nevelés folyamata sokrétű, a gyerek minden cselekvését áthatja. A programban a tapintásos ismeretszerzés lehetősége és tartalma bővül. Az óvodai gyakorlatban általánosan feldolgozásra kerülő témák mellett a néphagyományápolás mindennapos természethez kapcsolódó tevékenységei is megjelennek. Környezeti nevelés és néphagyomány-ápolás Az óvoda természetes közege a hagyományőrzésnek. A népszokásokból csak annyit merítünk, amennyi e „kis világukba” belefér, és nem kelt zavart bennük. A gyerek a hagyományos óvodai ismeretanyagot: a család, az óvodai környezet, az emberi foglalkozások, a közlekedés, az emberi test, a napszakok, az évszakok, az állatok, a növények, stb., egy sajátos hatásrendszerben szerzi meg. Az ember, a természet, a hagyomány szoros kapcsolatban vannak. Ezt a kapcsolatot a következő tevékenységek őrzik, erősítik: 

az évszakok változásából fakadó időjárás megfigyelő tapasztalatszerzések, egy-egy jeles névnaphoz kapcsolódó természeti jelenségek szokásaival fűszerezve,



az időjárás változásaiból fakadó, a hagyományos népi életmódot utánzó környezetalakító munkálatok (pl.: palántanevelés, növénygondozás)

38




termések, gyógynövények gyűjtése, az óvoda udvarán és környékén, szüretelések családoknál, gazdaságokban befőzések, gyümölcs-szárítások,



jeles napok előtti készülődések,



a rendszeres környezetmegismerő séták, tájmegismerő kirándulások.

Környezetvédelem A gyermekek érzelmi kötődésen keresztül jutnak el környezetük megbecsüléséhez és védelméhez. A sokrétű tevékenységek során megtapasztalják munkájuk eredményét, környezetükre való hatását. Ilyen tevékenységek lehetnek például a madáretető készítés, a komposztálás, az esővíz összegyűjtése és az abból történő locsolás, a kertészkedés, az udvargondozás. A gyermekek természethez való kötődését és az élőlények megszerettetését szolgálják azok a valódi történetek is, amiket az óvónő a megfigyelések során elmond. Mindezeket irodalmi, zenei alkotásokkal is színesítheti. Az óvónő az élővilág sokoldalú megfigyeltetésével, az óvó-védő tevékenység eredményeként a gyerekek emocionális alapokon eljutnak annak belátásához, hogy az élőlényeket óvni, védeni kell. A népi kismesterségek gyakorlása, a természetes anyagok “közelsége” és a velük való tevékenykedés sajátos élményt és érzelmi többletet jelent a gyermekeknek. A különböző séták, kirándulások, tevékenységek a megfelelő szokások, szokásrendszerek, magatartási formák kialakítását is szolgálják, amelyek belsővé válása a természetben való kultúrált viselkedést eredményez. Személyiségüket gazdagítva a természetszeretet szükségletként jelentkezik. Környezetalakítás Az óvodai környezet alakítása, óvása folyamatos tevékenységet jelent. A gyermekek szívesen részt vesznek a csoportszoba rendjének helyreállításában, átrendezésében, az ünnepek előtti dekorálásokban, díszítésekben. Az óvónő által megkezdett munkálatok látványa a gyereket követésre készteti. Az udvaron, kertben segítenek, a nagyobbak akár önállóan is részt vesznek a különböző tevékenységekben. A veteményesben célszerű olyan zöldségfélét termeszteni, amit a gyerek a mindennapi étkezés során fogyaszt. A virágoskertben a gyermek- és népdalokban előforduló növények is helyet kapnak (gyöngyvirág,pünkösdi rózsa, stb.). 39


A családok közreműködő környezetalakító munkája (pl.: tóépítés, udvari játékkészítés, stb.) hozzásegíti a gyermekeket egy másfajta érzelmi kötődéshez. A környezettel való aktív ismerkedés áthatja az egész óvodai életet, a nevelés komplex folyamatát. Sokféle alkalom kínálkozik a környezetalakításra. Így a csoportszobai élősarokban való tevékenykedés (pl.: az akvárium tisztántartása, a halak gondozása, etetése, dugványozás, hajtatás, stb.), a természetsarokban történő ismeretszerzés (pl.: termések, száraz ágak, levelek, csigaházak, kövek, talált madárfészkek, stb.) nézegetése, válogatása…

2.2.7. A környezet mennyiségi és formai viszonyinak megtapasztalása A matematikai nevelés lehetőséget teremt a környező valóság formáival és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos tapasztalatszerzésre. Célja: 

A matematikai nevelés célja a gyermek gondolkodási műveleteinek, megismert tevékenységének fejlesztése.

 A matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása.

Feladatok: Fejlesszük a gyermekek egyéni problémalátó- és megismerő képességét és teremtsük meg az ehhez szükséges feltételeket a következő területeken:  Tapasztalás: érzékelés, észlelés, megfigyelés  Emlékezet  Megértés: azonosítás, megkülönböztetés, összefüggések felismerése, általánosítások,  kérdések, utasítások megértése  Konstruálás: formák, mennyiségek előállítása, megkeresése  Ítélőképesség: igaz-hamis állítások  Különbözőségek megfigyeltetése (nagyobb, hosszabb, magasabb, szélesebb)  Mennyiségi eltérések megfigyeltetése (sok, kevés, több- kevesebb, eggyel több)  Mennyiségi eltérések megállapítása (párosítás, csoportosítás, számlálás, bontás)  Tő és sorszámlálás  Azonosság megfigyelése

40


 Becslések-mérések  Térbeli tájékozódás A fejlesztés tartalma:  Megfigyelések, összehasonlítás, szétválogatás tulajdonságok szerint, saját szempontok alapján.  Sorba rendezés mennyiségi tulajdonságok szerint, meghatározott szempont szerint.  Matematikai ismeretek megalapozása mérési, összemérési feladatokkal, mennyiségekkel, halmazokkal, különböző egységekkel.  Tapasztalatszerzés a geometria körében: építés, síkbeli alkotások, geometriai formák felismerése.  Tájékozódó képesség fejlesztése térben és síkban (testnevelés, rajzolás, énekes körjátékok, stb.).

2.2.8. Mozgás A mozgás az érés folyamatában a fejlődő gyerek természetes szükséglete. A program sokrétűen elégíti ki a gyerek mozgásigényét. Tudatosan segíti a mozgás és az észlelési funkciók összerendeződését. Nagy hangsúlyt fektet az egyensúlyérzék és a ritmusérzék fejlesztésére, mint minden összerendezett mozgás alapjára. A mozgás nem szőkül le a testnevelési foglalkozások, mondókás-énekes játékok körére, jelen van az óvodai élet minden területén. A mozgásfejlesztés célja, feladatai - A természetes mozgáskészségek fejlesztése, stabilizálása. - A mozgáselemek beépülésének segítése a természetes mozgások sorába. - Az egészséges testi fejlesztés, ami a következők szerint tovább tagolható: - a testi képességek és az ellenállóképesség alakítása, a szervezet erősítése, - differenciált terheléssel az egyensúlyérzék, a ritmusérzék, a motorikus képességek fejlesztése, a testséma és a helyes testtartás alakítása, - a térbeli, időbeli tájékozódás fejlesztése, - a mozgásműveltség, a mozgáskoordináció fejlesztése, különösen a népi mozgásos és egyéb játékok által,

41


- rendszeres, aktív mozgáshoz szoktatás, a mozgásszükséglet fenntartása, - az egészséges életmódra való készségek, jártasságok alapozása, - családi szemléletformálás, - egészségóvás megelőzéssel.

A mozgás tartalma: - Szabad, spontán mozgás, - Szervezett testnevelés. Szabad, spontán mozgás A mozgást nem kell külön megszerettetni a gyermekkel, mert az állandó belső késztetést érez a mozgásra, örömmel és természetes módon gyakorolja azt. Az óvodaudvar lehetőséget nyújt a mozgásformák gyakorlására, miáltal a gyerek természetes mozgásigénye sokrétűen kielégül. A mozgásos népi játékok tere is igazában a kinti tér: szembekötősdik, labdacica, célbadobások, ugróiskola, kötélhúzás, stb. A gyerekek különböző terepeken gyakorolják a természetes és egyéb mozgásokat: fogó, árokfogó, mászások (fára is) gurulások, bújócskák, futások, járások, labdajátékok. Érdemes kihasználni a szintkülönbségeket, a fák, bokrok, füves területek, lejtők, árkok adta lehetőségeket. Az óvónő a téli időszakban, jeges játékokat szervez, csúszkálást szánkózást, hógolyózást, stb. A mozgásos játékok során is a gyermek választhatja meg játékát, társait. A szabad időben zajló szervezett mozgásos játékokban a gyerek önként vesz részt. Fontos az egymás testi épségének megóvása, a balesetmentes helyszínek, eszközök megválasztása. A szervezett testnevelés tartalmát a természetes emberi mozgások, mint a járás, futás, ugrás, dobás, mászás, kúszás, emelések-hordások, egyensúlyozások, a mozgásos játékok alkotják. A testnevelés szervezetten két formában van jelen az óvodában: - a mindennapokban 15-20 percben, sok játékkal, a testnevelés foglalkozásokon már kipróbált gyakorlatok, mozgásformák beiktatásával, pergő ritmusú, frissítő mozgással. - a testnevelés foglalkozásokon, amit az óvónő heti egy-két alkalommal szervez, állandó napokon.

42


2.2.9. Munkajellegű tevékenységek A néphagyományőrző életmód tevékenységei gazdagítják a gyerek cselekvési lehetőségeit. A természetközelségben a természetes anyagok használata során, a rendszeresen visszatérő munkálatok ráébresztik a gyereket, hogy az emberi élet velejárója egy-egy adott cselekvéssor. A gyerek utánzási vágyából fakad, hogy a környezetében látott felnőtti munkacselekvéseket játékában utánozza. A hiányzó eszköz nem akadály, ezen a mássá változtatás vágya átrepíti, a cselekvésben mindenáron ki akarja magát próbálni. A gyerek a gyerekméretű, valósághű eszközökkel is ”mintha” cselekvést végez, játszik. Ez a fajta cselekvés, ha rendszerességgel tér vissza, és az egyén, a környezet, a közösség javát szolgálja, munkajellegű tevékenységgé válik. Mozgatója a gyerek aktivitási vágya és a felnőtt megerősítő, dicsérő értékelése. Célok, feladatok: 

A gyerek sajátítsa el azokat a készségeket, jártasságokat, amelyek a társas együttélés fenntartását szolgálják.



A hagyományőrző tevékenységek gyakorlásán keresztül a munkajellegű tevékenységek megszerettetése, az elvégzett munka megbecsülésére nevelés.



A munkaerkölcs, felelősségérzet alapozása, kitartásra nevelés: a gyereket eljuttatni a célirányos kötelezettségvállalás befejező mozzanatáig.



A gyermeki kipróbálási vágy sokrétű kielégítése, kezdeményezőkészségének formálása.

Az óvónővel kialakult érzelmi kapcsolat a megerősítés motivációja ösztönzi a gyereket a munkajellegű tevékenységek céltudatos végzésére. Munkajellegű tevékenységek tartalma - önkiszolgálás (Lásd: Egészségre nevelés, gondozás) - közösségért végzett tevékenységek. Munkajellegű, közösségért végzett tevékenységformák: a naposi munka, a mindennapi élettel kapcsolatos állandó- és alkalomszerű munkák, növény- és kisállat gondozás. A naposság vállalásában az önkéntesség dominál. A jelkép (kötény) nem csak a megbízást és a feladatvállalást jelzi, hanem vonzóvá is teszi a tevékenységet , amire büszke és örömmel, sikeresen teljesíti azt. A naposi munka tartalmát úgy célszerű alakítani, hogy minél kevesebb időt vegyen el a gyerek játékából. A naposi munkát kisebb gyerek is vállalhatja. A hagyományőrző cselekvések bővítik a naposi teendőket. Például a kerti szerszámok rendben

43


tartása, a befőzésekhez, a sütésekhez szükséges eszközök előkészítése, öntözések, stb. A mindennapi élettel kapcsolatos állandó- és alkalomszerű munkákhoz tartoznak: az udvar- és teremrendezés, a játékjavítás- tisztítás- készítés, az egyéni megbízatások, az üzenetek teljesítése, az ünnepi készülődés (ajándékkészítés, szobacsinosítás, díszítés), a házimunka jellegű tevékenységek (étkezések utáni seprés, sütés-főzés, ünnepek előtti nagytakarítás, stb.). A növény gondozás munkálatai közben a gyerek megismerkedik egyes munkafolyamatokkal (ültetés, vetés, locsolás, kapálás, etetés, itatás, stb.). Az óvoda udvarán kialakított veteményes-, és virágoskert folyamatos munkát igényel ültetéstől betakarításig, ezért fontos a munkafolyamatok megszervezésénél az “ erők “ tudatos elosztása. A kisebb gyereket az eszköz, a cselekvés vonzza, míg a nagyobb már tudatosan végzi el feladatát.

2.2.10 Tanulás A nevelési koncepciójából fakad, hogy a program gyakorlatában a tanulás nem önálló tevékenységformaként jelenik meg. A gyerek játékba ágyazott, változatos tevékenységek gyakorlása során tanul. Ebben a folyamatban az óvónő az egyes gyerek tanulási képességeinek alakulását követi és segíti. Az óvodáskorú gyerek életkori sajátosságaiból következik, hogy a gyerek cselekvésein, érzékszervi mozgásos tapintásos észlelésen keresztül tanul. A gyermeki tevékenység motorja a játékkedv, a mozgásigény, az utánzási vágy. A környezetében lévő ingerek aktivitásra késztetik, kiváltják a hatékony viselkedés igényét, közben ismereteket szerez, készségei, szokásai gyarapodnak, tanul. Ebben az önkéntelen tanulási helyzetben a 3-7 éves gyerek ismeretei bővíthetők. A gyerek a folyamatban többször átéli, tanulja, mikor, miként figyeljen a környező világra és belső jeleire. Érzékenységgel érdeklődéssel fordul az őt körülvevő környezeti ingerek, hatások felé, tevékeny aktivitását a felnőtt megerősítő, elfogadó viselkedése befolyásolja, ismétlésre készteti. Ebben az életkori szakaszban a gyerek fejlődéséhez, fejlesztéséhez ez az érzelmi fogékonyság szolgál alapul. A gyermeki tanulás az óvodai élet összetett tevékenységrendszerében jön létre. A program a hagyományos tevékenységformákat a hagyományőrzésből, a természetvédelemből, a

44


családokkal való együttműködésből fakadó tevékenységekkel gazdagítja.

A tanulás célja 

Ismeretek elsajátítása, készségek, jártasságok kialakítása a tevékenységeken keresztül.



Tudásgyarapítás.

A program tevékenységrendszerében a tanulás a gyermeki tevékenység velejárója. A ”valamit megtanulás” a gyerek részére spontán folyamat, a ”valamit megtanítás” az óvónő részéről tudatos, célszerű tevékenység, a tanulási képesség megalapozása. A gyerek a tevékenységformák gyakorlása során tanul, gyarapodik ismerete. Cselekvés közben, érzelmein át készségeket, jártasságokat szerez, amelyek által fejlődik értelme, intelligenciája. A sajátos fejlesztőhatás az egyes tevékenységformáknál követhető.

A tanulás lehetséges formái az óvodában:  az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás (szokások alakítása),  spontán játékos tapasztalatszerzés,  a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés  az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, a gyakorlati probléma- és feladatmegoldás, A tanulás terén kiindulópontunk kiscsoportban és középső csoport év elején a kötetlen foglalkoztatási forma, a testnevelés kivételével. Középső – és nagycsoportban a foglalkozások részben kötelező jellegűek, az óvónő által kezdeményezett irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés mellett nagy súllyal szerepeljenek a gyermek által kezdeményezett, illetve a spontán tanulási helyzetek.  Lényeges, hogy a gyermekek önként vegyenek részt a kezdeményezéseken.  A tervezésben tükröződik az óvónő szakmai felkészültsége, önmagával és a gyermekekkel szembeni igényessége.  Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.

45


2.3.1.Az óvodai élet megszervezése 2.3.1.Tevékenységek tervezése, szervezeti keretei: A tanulási folyamat szervesen illeszkedik a nevelési folyamatba. Szervezeti formái: szabadon választható tevékenységek önálló, és irányított tapasztalatszerzés komplex foglalkozások rendszere mikrocsoportos foglalkoztatási forma kötetlen és kötött kezdeményezések, és foglalkozások egyéni fejlesztés A komplex foglalkozásoknak nincs előre meghatározott időpontja, a délelőtti időszakban bármikor megvalósíthatók. 2.3.2.A gyermek tevékenységének tervezése: 1. A nevelés-tanulás tervezése A tudatos, tervszerű nevelőmunka alapja az óvónő tervező munkája. A tervezés során is a nevelés és a tanulás komplex egységet alkot. Az óvónő által elképzelt fejlesztést a gyermekek által kezdeményezett ötletek egészítik ki. 2. A tevékenységek tervezése Az egész éves fejlesztési programot az éves terv tartalmazza. A részletes, kidolgozott tervezést heti ütemterv foglalja magába. Tartalmazza a nevelő-fejlesztő munka vázát, valamint helyet biztosít a gyermekek spontán kezdeményezésének. Terjedelme az óvónő módszertani szabadságának függvénye.

46


3. A napirend kialakítása

NAPIREND

IDŐTARTAM

TEVÉKENYSÉG

6.30-8.0

- érkezés folyamatosan - játék biztosítása - kisebb kezdeményezések

8.00-10.30

- kezdeményezések, játék séták,

8.00-10.31

- mozgásos tevékenységek, torna

10.30-11.45

- udvari, illetve egyéb szabadtéri játéktevékenység, kertészkedés

11.45-12.00

- tisztálkodási és egészségügyi tevékenységek

12.00-13.00

- ebéd, készülődés a lefekvéshez, pakolás

13.00-15.00

- pihenés

15.00-15.40

- ébredés, tisztálkodás, öltözködés, teremrendezés ,uzsonna

15.40-17.00

- játék, hazabocsátás

    

47


Alkalmazkodik a gyermekek biológiai és pszichológiai szükségleteihez. Biztosítja a gyermekek gazdag, változatos tevékenységét. Alkalmazkodik a gyermekek egyéni szükségleteihez az aktív és passzív pihenés helyes arányainak megválasztásával A napirendben a legtöbb időt a gyermekek legfőbb tevékenysége: a játék kapja. A napi gondozási, és egyéb teendők (étkezések, szervezett tanulás, munka), a játék folyamatának csupán egy bizonyos idejű felfüggesztését jelentheti. A választható tevékenységek a játék folyamatában zajlanak. A tevékenységek történhetnek egyénileg, vagy mikrocsoportos formában. A napirend rugalmassága lehetővé teszi az előre nem tervezett, de a gyermek személyiségfejlődését szolgáló események beillesztését. Figyelembe veszi a gyermek önállóságának, ügyességének fejlődését. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekekben. A gyermeki személyiség fejlesztése szükségessé teszi a gyermekek folyamatos megfigyelését. Ennek érdekében az óvónő folyamatosan feljegyzéseket készít minden gyermekről, az óvodába lépéstől az óvoda elhagyásáig; rögzíti a gyermek fejlődési szakaszait, fejlődésének ütemét.

2.3.3.Szervezeti és időkeret Csoportszervezés Az óvodai csoport szerkezetének kialakításakor figyelembe vesszük: 

az óvoda hagyományait, adottságait



a szülők igényeit



a gyermek fejlettségi (testi, lelki, szociális) mutatóit.



az integrációt elősegítő csoportalakítás lehetőségeit

A hátrányos helyzetű gyermek arányos elosztásának figyelemmel kísérése (szegregálás elkerülése). Minden 3 éves gyermek felvételének biztosítása a gyermekek fejlődése érdekében Az óvodapedagógusok törekvése, segíteni a gyermekeket eljutni a lassú fejlődés átmenetnek abba az állapotába, amely által óvodásból iskolássá érnek. Nevelési hatékonyságunkat a tudatos képességfejlesztéssel – kognitív, kommunikációs – magyarázzuk, melyekhez nélkülözhetetlen a „kortársi csoporthatások”. Az azonos életkor nem jelenti azonban a gyermekek homogén fejlettségi szintjét. Fontos feladatunk az egyéni fejlettségi szintnek megfelelő differenciált fejlesztő munka (felzárkóztatás, képességfejlesztés). Ezt a

48


csoportszerkezetet indokolja egyrészt a szülői elvárás, másrészt a mozgásfejlesztés hangsúlyozása. A csoportokat lehetőség szerint mindkét óvodapedagógus és dajka végigviszi az iskolába lépésig. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő tevékenységek mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

VI. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

1.Az óvoda és a család kapcsolata „A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak.” Óvodánk arra törekszik, hogy a család nevelést kiegészítve gondozzuk, ápoljuk, védjük és mindezen keresztül fejlesztjük, s felkészítjük a gyermeket az iskolai életre, a beilleszkedésre. Az iskolára való előkészítés az óvodában nem külön feladat, foglalkozás, hanem a gyermeki személyiséget kibontakoztató 3-4 éves nevelési folyamat eredménye, az iskolai beilleszkedés közvetett segítésében az óvoda kiegészíti a családi nevelést. A szülők tájékoztatása a kimenő gyermekek aktuális fejlettségi szintjét, fejlődési jellemzőit, fejlesztési feladatait tartalmazó dokumentum kérésének és iskolába általuk való továbbításának lehetőségéről. Az óvodai nevelőmunka hatékonyságát a családi neveléssel összhangban valósítjuk meg. A család, és az óvodai nevelés elveinek megismerése, kölcsönös segítése fontos feladatunk. Arra törekszünk, hogy megismerjük a család nevelési szokásait, szabályrendszerét, erősítsük annak pozitív vonásait. Tapintattal törekedjünk a hiányosságok megszüntetésére elsősorban nyílt őszinte megbeszélések útján. Nagyon fontos az indirekt hatások mellett tudatos szemléletformálás, a szülők bevonása az óvodában

a

gyerekekkel

együtt

megvalósuló

tevékenységekbe,

kezdeményezésekbe

(papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés, a háztartásban felesleges csomagolóanyagok gyűjtése óvodai felhasználásra, közös kirándulás stb.). A kapcsolattartás formái:

-

Beíratás: az első kapcsolatfelvétel.

49


-

Családlátogatás: még az óvodába kerülés előtt.

-

Anyás beszoktatás: a szülő megismeri az óvodai életet, szokásokat, mintát kap gyermeke neveléséhez.

-

Napi kapcsolattartás: a szülő tájékozódjon a gyermekével történt napi eseményekről.

-

Szülői értekezletek.

-

Nyíltnapok: megismerheti a szülő gyermeke óvodai életét, közösségben elfoglalt helyét, teljesítményét a különböző tevékenységekben.

-

Közös ünnepségek: Anyák napja, Gyermeknap.

-

Közös kirándulások: Bugac, Kecskemét, Ágasegyházi buckák

-

A szülőkkel együtt szervezett rendezvények, kiállítások, hangversenyek.

2. Az óvoda és az iskola kapcsolata Az iskolával való kapcsolattartásunk célja, hogy a gyermekek óvodából az iskolába való átmenetét megkönnyítésük .Ennek érdekében arra törekszünk, hogy az iskola megismerje programunkat, szándékainkat és mi is tisztában legyünk az irántunk támasztott elvárásokkal. Konzultálunk az elsős tanítókkal az óvodából iskolába érkező gyermek átmeneti állapotának jellemzőiről. Kapcsolattartás formái: 

Látogatások, tapasztalatszerzések, értekezletek.



Továbbképzések, egymás rendezvényein, ünnepein történő megjelenés



A nagycsoportosok tavasszal meglátogatják az elsősöket, ajándékot készítenek számukra.

50






Az elsősök az ősz folyamán visszalátogatnak az óvodába.



Iskolakezdéskor a nagycsoportos óvónők egy hétig besegítenek az elsős tanító néniknek.



A tavaszi szülőértekezletre meghívjuk a leendő elsős tanító néniket, hogy ismerkedjenek megy a szülőkkel.



A tanító nénik tavasszal többször ellátogatnak az óvodába, hogy megismerkedjenek e leendő elsősökkel.



A zeneiskolások hangversenyt adnak óvodásaiknak.



Furulyaoktatás.



Az iskolai tanévnyitóra az iskolába készülő 6-7 éves gyermekek ünnepi műsorral készülnek.

3. Az óvoda és Közművelődési Intézmények kapcsolata Óvodánk kapcsolatban van a helyi könyvtárral, a kecskeméti Ciróka Bábszínházzal, a Planetáriummal, Művelődési Házzal, Vadasparkkal. Sajátos lehetőségeit tudatosan használja fel az óvónő a nevelő – oktató munkában és kizárja azokat a kezdeményezéseket, amelyek az óvoda pedagógia elvei nem összeegyeztethető. Kapcsolattartás formái: -Látogatás -Tájékoztatás -Rendezvényeken való részvétel.

4. Az óvoda és az egészségügyi intézmények kapcsolata Kapcsolattartás formái: 

Tájékoztató előadások szülőknek.



Évente orvosi vizsgálat minden csoportban.

Tanköteles korú gyermekek részére iskola alkalmassági vizsgálat. Hallás – és látásvizsgálat évente. Fogászati szűrés évente.

51


A védőnő havonta ellenőrzi a gyermekeket.

5.Szakmai szervezetekkel: Óvodánk alakítsa ki tartalmi kapcsolatát a pedagógiai, szakmai szolgáltató intézménnyel. Kialakult kapcsolata van óvodánk a Nevelési Tanácsadóval, a speciális képességet vizsgáló Szakértő Bizottsággal. Kapcsolattartás formái: 

Megbeszélés.



Tájékoztatás.

6,. Az óvoda és a Családsegítő szolgálat kapcsolata A veszélyeztetett gyermekek védelme érdekében kötelezően együttműködünk az Orgoványi Családsegítő szolgálattal.

7.Fenntartóval Kapcsolatunk részben hivatalos, részben támogató – részben segítő jellegű. A problémák megoldását az együttműködés jellemzi. Kapcsolattartás formái: Egyéni megbeszélések, tájékoztatás. Óvodavezető beszámolója.

8. Óvoda-logopédus A heti két órában dolgozik, külön helyiséget alakítottunk ki számára a logopédiai tevékenységhez szükséges berendezéssel.

52


VII. A nevelési folyamat és a gyermekek fejlődésének nyomon követését szolgáló ellenőrzés – értékelés elvei Intézményeinkben a nevelési folyamatok és a gyermek ellenőrzésének - értékelésének elvei a következők:  tervszerűség,  folyamatosság,  életkori sajátosságok figyelembe vétele,  egyéni sajátosságok figyelembe vétele,  nyitottság,  a program céljainak való megfelelés,  demokratizmus,  együttműködés,  objektivitás,  fejlesztő hatás,  partnerközpontúság,  egymástól tanulás,  dokumentálás. Az ellenőrzés formái (tájékozódó, tematikus, visszatérő, napi), jellege (diagnosztikus, fejlesztő, összegző), helyszínei és területei (szakmai, gazdálkodás, munkáltatás, tanügyigazgatás) és érintettjei (pedagógus és nem pedagógus) az intézményi minőségirányítási programban és ahhoz kapcsolódóan az éves vezetői tervben kerülnek meghatározásra.

VIII. Szakmai dokumentumok vezetésének sajátosságai, elvei Az óvodai nevelés tervezését valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését különböző kötelező dokumentumok továbbá a pedagógusok által készített feljegyzések szolgálják. Szakmai dokumentumok vezetésének sajátosságai:  A csoportnaplóban évi 3 alkalommal tervezés és értékelés történik.  Az egyéni fejlesztésben részesülő gyermekekről egyéni fejlesztési lap készül (óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus vezeti).

53


 Minden gyermekről egyéni fejlődési lap és személyiséglap készül. A dokumentumok vezetésének elvei:  rendszeresség,  következetesség,  egymásra épülés,  folyamatosság,  összehangoltság,  tényszerűség,  objektivitás.

IX. AZ ÜNNEPEK Programunk tartalmából fakad, hogy a néphagyományőrzés erősíti az óvodai élet hagyományait és a népszokásőrző és a természetóvó jeles napokkal gazdagítja azt. Egy-egy eseményt mindig izgalmas készülődés előz meg. Ez az ünnepre hangoló örömteli közös tevékenykedés a gyerekek szociális viselkedésére maradandó hatást gyakorol. 1. Az óvoda ünnepei és jeles napjai A népszokásőrző jeles napok cselekményeit meghatározott rituálék szabályozzák. Az évről-évre visszatérő hagyományok biztonságot, megnyugtató eligazodást jelentenek a gyerekek életében, erősödik a valahova tartozás érzése. A gyerek érzelmein át ismerkedik az élővilággal, a madarak, a fák, a föld számára, „társ”. Természetes, a folyamatos gondozáson, törődésen túl az „ünneplésük”.

Óvodai megemlékezések: Március 15. Népszokásőrző jeles napok, és az óvoda közös ünnepei: Mikulás

54


Lucázás Betlehemezés Farsang Húsvét Édesanyák ünnepnapja Gyermeknap Évzáró Ballagás Természetóvó jeles napok az óvodában: Október 4. Az Állatok Világnapja Március 22. A Víz Világnapja Április 22. A Föld Napja Május 10. Madarak és Fák napja Az adott gyermekcsoport összetétele alapján a csoportok határozzák meg: A név- és születésnapok megünneplését

X. A GYERMEKVÉDELEM, A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

A gyermekvédelem A család tiszteletben tartása, a családi nevelés erősítése és ezzel együttesen a gyermek iránti felelősség ébrentartása. Tapintatos, személyes kapcsolat kialakítása azokkal a családokkal, akik segítséget kérnek, vagy látszólag segítségre szorulnak. A gyermekvédelmi munkát a humánum, segítőkészség, a megértés és a támaszadás jelenti. A gyermekvédelmi munka fő céljának a prevenciót tekintjük, amely során szeretnénk megakadályozni a veszélyeztetett státusz kialakulását. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és intézményi hatások az értékek és a normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség, ami a családi otthonokban érezteti hatását és

55


leggyakrabban a gyerekeken vezetődik le. A fentiek káros hatása megjelenik az óvodában is, a gyermekek teljesítmény-, magatartás-, és kapcsolatzavarainak formájában. Az óvodai gyermekvédelem egyik legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyermekek minden problémája (éhsége, agresszivitása, szorongása, hiányzások stb.) itt érzékelhető először. Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról 5.§-a meghatározza a veszélyeztetettség fogalmát: „olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolaja vagy akadályozza”. A gyermek személyiségfejlődését a szülő vagy a környezet nem biztosítja, a gyermek fejlődését veszélyeztetik. A veszélyeztetettség nyilvántartásba vételének szempontjai óvodánkban: - súlyos anyagi nehézségekhez kapcsolódó elhanyagoló nevelés - elhanyagoló neveléshez kapcsolódó testi-lelki bántalmazás - súlyos érzékszervi károsodás, illetve tartós betegség A hátrányos helyzetű gyermekeknél a szükségletek kielégítése korlátozott valamilyen mértékben, de fejlődése nem veszélyeztetett. Kialakulásához vezető tényező lehet: alacsony jövedelem, rossz lakáskörülmény, szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. A gyermeki jogok érvényesülése a nevelésben a résztvevőkön múlik. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységért az intézmény vezetője felel. Az óvodavezető feladatai: - A vezetői felelősség kiterjed az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésén túl a gyermekbalesetek megelőzésére is. - A rendszeres egészségügyi vizsgálatok biztosítása. - Az egészséges életmód biztosítása 2011.évi CXC törvény 25§ (5) A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen, hogy az óvodába járó gyermek, évenként legalább egyszer fogászati,szemészeti és általános szűrővizsgálaton vegyen részt. (6) A nevelési-oktatási intézmény – a jogszabályban meghatározottak szerint – kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget.

56


Az óvodavezető kötelessége, hogy érvényt szerezzen ennek a rendelkezésnek, ha kell, a fenntartó segítségével. - Fontos feladat, hogy minden gyermek bekerüljön az óvodába abban az évben, amikor az 5. életévét betölti. A vezető felelőssége, hogy senki ne maradjon ki beíratáskor. - Szükség esetén, a családon belüli körülmények figyelembevételével, javaslatevés a család bevonására a szociális segélyezettek körébe. - A gyermekkel kapcsolatos adatok védelme. A 2011.évi CXC .törvény 41§ -ban felsoroltak szerint.

Óvodapedagógusok feladatai: - Elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, járását. - Biztosítani a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodában, szükség esetén védő, óvó intézkedésekre javaslatot tenni. - Az új óvodások befogadását elősegíteni, beilleszkedésüket az adott csoportba minél inkább zökkenőmentessé tenni. - A gyermekeket és családjukat a lehetőségekhez képest minél jobban megismerni. - A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat felismerni, és ha szükséges, ehhez szakember segítségét kérni. - Az egyéni lemaradásokat csökkenteni, a tehetséggondozást megvalósítani, illetve elősegíteni. - Az óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezésében közreműködni. - Az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában részt venni, a szűrést szükség esetén soron kívül javasolni. - Az integrált nevelést elősegíteni a gyermek problémái szerinti súlyossági foknak megfelelő ellátási formában. - A rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni, szükség esetén jelezni a hiányzást. - A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatásokhoz való hozzájárulást javaslatával elősegíteni. - Minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni a gyermek családban történő felnevelését. - A szülőkkel való együttműködő kapcsolat kialakítása, a szülői szerep eredményesebb betöltésének elősegítése. - Ismerje a helyi társadalom gyermekvédelmi rendszerében érintett szerveket, szükség esetén vegye fel a kapcsolatot velük.

57


- A prevenció minden gyermekre való kiterjesztése. - Folyamatos kapcsolattartás az óvodai gyermekvédelmi felelőssel. - A titoktartási kötelezettség minden családot érintő kérdésben érvényesüljön. A gyermekvédelmi munka koordinálását a gyermekvédelmi felelős látja el, aki a nevelőtestület tagja. Az intézmény vezetőjének megbízásából képviseli a gyermek- és ifjúságvédelmi szempontokat. Szervezi, irányítja, és személyes részvételével elősegíti ezen szempontok érvényesülését.

Gyermekvédelmi felelős feladata: - Összehangolni a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvónők között - Nyilvántartani a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket. - Feljegyezni a nyilvántartásba a gyermekekkel, illetve a családdal kapcsolatos intézkedéseket és azok eredményeit. - Folyamatosan ellenőrzi a nyilvántartásba vétel, illetve a megszüntetés okait. - Nevelési év elején megtervezni a gyermekvédelmi munkaprogramot az adott évre. - Segíteni a csoportvezetők munkáját, szükség esetén közös családlátogatást végezni. - Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal. - Rendszeres részvétel a Családsegítő Szolgálat esetmegbeszélésein. - Környezettanulmány készítése hatóság felkérésére. - Fontos feladata, hogy segítse a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézmény szintű megállapítását. - Munkájáról, az ügyek intézéséről az intézmény vezetőjét folyamatosan tájékoztatni, illetve félévenként írásban beszámolni a nevelőtestületi értekezleten. A gyermekvédelmi munka hatékonyságát az alábbiakkal segíthetjük elő óvodánkban: - Rendszeres családlátogatások, nyílt napok - Személyiségfejlesztő tréningek tartása az óvodai dolgozóknak - Szülők klubja szervezése, mentálhigiénés foglalkozások tartása - Közös kirándulások évente 1-2 alkalommal, munkadélutánok szervezése - Gyermeki és szülői jogok ismertetése

58


A gyermekvédelemi munka feladata : 

a prevenció, a segítségnyújtás jelenti, amelyre a humánum, a megértés, a támaszadás és a szeretetpótlás a jellemző.



Esélyegyenlőségek biztosítása



Befogadó környezet megteremtése



a kialakult előítéletek lebontásához való hozzájárulás



az újabb előítéletek kialakulásának megelőzése.

XI.A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Óvodánkban nincs hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód érvényesítése jellemző mindennapjainkra.

A

feladat-ellátás

módjára

vonatkozó

döntéseink,

intézkedéseink

meghozatalakor a gyermek mindenekfelett álló érdekét vesszük figyelembe. Szakmai szempontból támogatjuk a Néphagyományőrző és az IPR alapú nevelés és oktatás bevezetését, elterjesztését. Felelősséget érzünk azért, hogy a nevelési, a pedagógiai, a képzési programok figyelembe vegyék a társadalmi fejlődés, a környezet igényeit. Kollégáink közül néhányan már részt vettek IPR továbbképzéseken. A jövőben egyre jobban szeretnénk elmélyülni a témában házi továbbképzések tartásával, szakkönyvek olvasásával. Törekszünk arra, hogy a nevelőtestületünk minél több tagja pedagógus továbbképzés keretében elsajátítsa azokat a kompetenciákat, amelyek napjainkban szükségesek az óvodai nevelőmunka kiteljesedéséhez. Az átlagtól eltérő viselkedésű gyermekek integrálása egy „normál” csoportba az óvónőktől nagyobb odafigyelést , differenciált nevelést, objektív értékelést és segítő támogatást kíván. Ha megfelelően akarunk helyt állni, akkor állandóan képeznünk kell magunkat. A szülők elfoglaltsága és a nyugdíjas nagyszülők hiánya miatt egyre több kisgyermek szeretné minél korábban elkezdeni az óvodát. Nem tapasztaljuk, hogy jegyzői felszólításra iratkoznának be az óvodába. A tanköteles kor elérése előtt általában már óvodába járnak a gyerekek. Törekszünk arra, hogy a jövőben a továbbképzési programok összeállítása során kerüljön előtérbe az IPR alapú képzés, az ehhez kapcsolódó minőségfejlesztési, intézményértékelési, pedagógiai mérési - értékelési

ismeretek fejlesztése, az ezekhez szükséges eszközök,

módszerek bevezetése.

59


A minőség javítása érdekében folyamatosan napirenden tartjuk a nevelő-oktató munka tökéletesítését,

korszerűsítését,

a

személyiségfejlesztéssel

és

a

közösségfejlesztéssel

kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a beilleszkedési, magatartási nehézségek “kezelésével” összefüggő és a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő pedagógiai tevékenységeket, a gyermekvédelemmel

kapcsolatos

feladatokat,

a

tanulási

kudarcnak

kitett

tanulók

felzárkóztatását, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet.

XII. Az iskolába lépés feltételei, az óvoda sikerkritériuma Az óvoda, ill. az óvodavezető feladata a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megítélése s annak igazolása. A Szakértő bizottság vizsgálatát akkor kell kérni, a mennyiben az óvodapedagógusok nem tudnak egyértelműen dönteni az iskolába lépésről, a gyermek nem járt óvodába, ill. a szülő nem ért egyet az óvoda döntésével. Minden esetben kérni kell a Szakértői Bizottság döntését, amennyiben a gyermek a hetedik életévét augusztus 31-ig betölti. Csak az ő javaslatukkal részesülhet a gyermek további óvodai nevelésben. Az iskolába lépés elsődleges feltétele a gyermek érettsége, amely különböző életkorban alakulhat ki, ezáltal nagy egyéni eltéréseket mutatva. Mindezt figyelembe véve tárjuk fel,mikor válik stabillá a gyermek, - testileg, lelkileg, szociálisan, pszichikusan - a sikeres iskolai élet megkezdésére, illetve ehhez kapcsoljuk mindazon mutatók összességét, amelyek az óvodáskor végére a fejlődés várható jellemzőjeként jelennek meg pedagógiai munkánk eredményeként..

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére Mozgás A fejlődés eredménye az óvodáskor végén -

A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékban

-

A gyermekek mozgása összerendezett, kialakult a nagymozgása, finommozgása,

-

egyensúlyészlelése.

-

Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni.

-

Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni.

-

Szeretnek futni, képesek 50 – 100 m távolságot kitartóan végig futni.

60


-

A természetes mozgások (csúszás, kúszás, mászás, dobás) technikáit ismerik

-

Tudnak helyben labdát pattogtatni.

-

A különböző verseny játékok, ügyességi játékokban betartják a szabályokat.

-

Képesek alkalmazkodni társaikhoz, toleránsak, együttműködők.

Környezeti nevelés A fejlődés eredménye az óvodáskor végén - A gyermekek életkoruknak megfelelően érdeklődnek a szűkebb –és tágabb környezetük iránt. -

A gyermekek irányított és spontán megfigyelésekből adódó önálló véleményüket, tapasztalataikat, problémahelyzetek mérlegelésével el tudják mondani, mesélni

-

A gyermekek elemi ismerettel rendelkeznek: o Tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét, életkorukat, o Ismerik a testrészek neveit, helyét, funkcióját, igényesek testük tisztaságára, o Különbséget tudnak tenni évszakok között, ismerik az évszakok jellemzőit, o Felismerik az időrendiséget, oksági viszonyokat a napszakok tevékenységeit. o Ismerik a hagyományokat, a nemzeti, multikulturális értékek egyes elemeit. o Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, jellemzőit, azonosságait, és különbségeit. o Alkalmazzák a főbb közlekedési szabályokat. o Óvják környezetük tárgyi,- természeti jelenségeit, alakul környezettudatos magatartásuk. Részt vesznek aktívan a környezetvédelmi munkákban

-

Önállóan gyakorolják- dajkák bevonásával- a növénygondozás legegyszerűbb műveleteit, ismernek növényekkel, állatokkal kapcsolatos munkákat.

Matematika A fejlődés eredménye az óvodáskor végén -

Felismerik a környezetükben lévő elemi matematikai összefüggéseket.

-

Biztonságosan mozognak a 10-es számkörben.

-

A halmazokkal való műveletek végzésében jártasak; összehasonlítás: mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.

-

Megoldanak alapvető problémahelyzeteket, felismernek tapasztalati összefüggéseket, következtetéseket

-

Értik és helyesen alkalmazzák az összehasonlítást kifejező szavakat, relációkat, 61


matematikai összefüggéseket, tapasztalataikat, ismereteiket, tevékenységekben tudják alkalmazni. -

Felismernek az alapvető geometriai formákat, azok jellemző jegyeit, azonosságukat, különbözőségüket.

-

Kialakul az alapvető helyzetek, relációk az irányok megkülönböztetése, a balról-jobbra való haladási irány követése.

Ének, zene, énekes játék A fejlődés eredménye az óvodáskor végén -

Ismernek 10-15 mondókát, 20-25 különböző hangkészletű és szöveghosszúságú népi gyermekjátékdalt, néhány alkalmi dalt, műdalt.

-

A gyermekek bátran, egyénileg is tudnak mondókázni, énekelni.

-

Szívesen és örömmel vesznek részt énekes játékokban.

-

Ismerik a zenei fogalom párok jelentését.

-

Képesek érzékeltetni az egyenletes lüktetést, a motívum hangsúlyokat és a ritmustkülönböző mozgásformákkal kifejezni.

-

Felismerik a tanult dalokat dúdolásról, hangszerjátékról, jellegzetes részletekről.

-

Próbálkoznak az improvizálással.

-

Képesek dallambujtatást végezni.

-

Ismernek egyszerű ritmushangszereket, azokat tudják használni.

-

Képesek élvezettel, figyelemmel, érdeklődéssel végighallgatni a zenei bemutatásokat.

Rajzolás, mintázás, kézi munka A fejlődés eredménye az óvodáskor végén -

A rajzolás, mintázás, kézimunka kedves örömteli tevékenységgé válik.

-

Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne, esztétikai véleményt alkotni.

-

Kézmozgásuk lehetővé teszi az egyre finomabb mozdulatokat kívánó feladatok elvégzését. a vizuális észlelésük, megfigyelésük, emlékezetük fejlődik

-

Az eszközöket készségszinten kezelik.

-

Ismerik a különféle ábrázolási technikákat, anyagokat, azokat képesek önállóan megválasztani és alkalmazni, szükség esetén közös feladatokban együttműködni.

-

Képalkotásukban megjelenik a tér, síkba való átfordítása.

62


-

Munkáikban tükröződnek a világról szerzett egyre valósabb ismeretük, de elsősorban érzelmi megnyilvánulásai, kialakul saját forma-nyelvük.

-

A gyermekek alkotására jellemző, a részletező formagazdagság, a színek változatos használata.

-

Használják a népi, nemzeti, etnikai kultúrában megjelenő díszítő motívumokat.

Vers- Mese A fejlődés eredménye az óvodáskor végén

-

Önállóan mondanak rövidebb-hosszabb verseket, rigmusokat.

-

Megjegyeznek 10-14 mondókát, 6-8 verset és 10-15 mesét.

-

Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak a maguk és társaik szórakoztatására.

-

Képesek saját vers és mesealkotásra, összefüggő mese, történetet kitalálására, annak mozgásos megjelenítésére kifejezésére.

-

Elkezdett történeteket fantáziájuk segítségével folytatni tudnak.

-

A metakommunikációs jelzéseket használják, a környezetükben élő személyekkel jól kommunikálnak.

-

Szívesen nézegetnek könyveket, vigyáznak az épségükre.

-

A térbeli irányokat, viszonyokat, illetve verbális kifejezéseket helyesen használják.

Anyanyelv és értelmi nevelés A fejlődés eredménye az óvodáskor végén -

Beszédük érthető, kifejező, összefüggő, a különféle élethelyzetekben használnak az elvont kifejezéseket

-

Beszédfegyelmük kialakul, nyugodtan, figyelmesen végighallgatják a felnőtteket és társaikat

-

Koruknak megfelelően kialakult a pontos érzékelés, észlelés, képesek vizuális, auditív differenciálásra

-

Térbeli viszonyokat képesek felismerni és megnevezni.

-

Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés is.

-

Gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, emlékezetük, szándékos figyelmük fejlődik 63


-

Gondolkodásukra a problémamegoldásra törekvés és kreativitás jellemző.

-

Bátran és szíves kommunikálnak a társaikkal és a felnőttekkel.

-

A metakommunikációs jelzéseket használják, a környezetükben élő személyekkel jól kommunikálnak.

-

Tudnak szemkontaktust teremteni és tartani.

-

Az etnikai gyermekek is megértik és helyesen alkalmazzák az óvodai élethez szükséges kifejezéseket, és képesek magukat megértetni.

Munka A fejlődés eredménye az óvodáskor végén -

Szívesen vállalnak egyéni és közösségért végzett megbízatásokat, és azokat felelősséggel teljesítik.

-

Kitartóan, aktívan tevékenykednek, munkatempójuk különbségei ellenére képesekké válnak az együttműködésre, szociális magatartásuk (kivárás, tolerancia) a közösségi kapcsolataikat pozitívan befolyásolják

-

Munka jellegű tevékenységeiket a felelősségérzet, a feladattudat és a kitartás jellemzi.

-

Képesek-életkori szinten,- saját személyükkel kapcsolatos feladatok ellátására.

-

Kialakul a környezet rendjének, megtartásának, megóvásának gondozásának igénye

-

Kialakul az iskolakezdéshez a testi, lelki, és szociális érettség.

XIII. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése.

1.Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése, nevelése Az elmúlt években világszerte rohamos változás tapasztalható a társadalmi integráció területén. Ez jelenti egyrészt a sajátos szükségletű személyek általános elfogadását, még inkább a szükségletek figyelembevételét a társadalom legkülönbözőbb területein. Programunkban

kitüntetett

figyelmet

kell

megvalósítható módosításoknak, változásoknak.

64

szentelnünk

a

nevelés-oktatás

területén


Pedagógiai munkánkban egyre dominánsabbá kell válnia a befogadó, inkluzív hozzáállásnak. Ez utóbbi legfontosabb ismérve, hogy az intézmény aktív a folyamatban, nemcsak hozzájárul a sajátos szükségletű gyermek felvételéhez, hanem különböző intézkedéseket is tesz meghatározott módszertani változásoktól kezdve az objektív akadályozó tényezők minél teljesebb felszámolásáig. Ez az ideális hozzáállás, amely megkönnyíti a sajátos nevelési igényű gyermek beilleszkedését a normál óvodai csoportba. Az integrációs folyamatok sikeressége nagymértékben függ a pedagógusok és a szakemberek folyamatos kapcsolattartásán, információcseréjén. Csak így valósulhat meg a speciális nevelési igényű gyermek beillesztése a társadalomba. Az óvodai pedagógiai tevékenység alapvető elve: „ …a kisgyermek emberi méltóságának, jogainak biztosítása…a gyermekek egyéni különbözőségeinek tiszteletben tartása, a szereteten, őszinte érdeklődésen és elfogadáson alapuló magatartás, a nagyfokú tolerancia.” (ÓNAP) Óvodánkban a (2/2005. III. 1. OM rendelet irányelvei alapján) integráltan, egyéni és csoportos keretek között látjuk el a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését. A fejlesztés alapelvei: 

Olyan befogadó környezet kialakítása, ahol az integrációt elfogadja a gyermek a pedagógus, a dajka és a szülő.



Olyan tárgyi környezet biztosítása, ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek biztonságban nevelkedhetnek.



A sajátos nevelési igényű gyermeket a fejlesztés ne terhelje túl – az elvárások igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez.



A fejlesztési tartalmak a gyermekek fejlettségének megfelelően: sajátos fejlesztő, korrekciós, rehabilitációs, terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazása és ehhez a legmegfelelőbb szervezeti megoldások biztosítása.



A sérülés arányában a sajátos nevelési igényű gyermekben is ki kell alakulnia az alkalmazkodó készségnek, akaraterőnek az önállóságra való törekvésnek.



A multiszenzorális fejlesztés alkalmazása, amely magában foglalja a vizuális akusztikus, taktilis, kinesztikus, vesztiburális, mozgásos észlelés és a motoros képességek, beszéd – nyelvi készségek fejlesztése - az a terület, kap nagyobb hangsúlyt ahol a lemaradás észlelhető.

65

Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde 

Az együttnevelés során a játékban szerzett spontán tanulás, a társakkal való együttműködés, a kommunikáció fejlődési lehetőségének hangsúlyossága, ami az élményen és mintán alapul és elősegíti a szocializációt.



Nevelőtevékenységünkkel elősegítjük a derűs, nyugodt tevékeny érzelmi biztonságot adó óvodai életet, mert ezzel hozzá járulunk, hogy képességeiket jobban ki tudják bontakoztatni. A napi tevékenységek során a fejlődés mértékének megfelelően a sikerélmény fokozott biztosítása az integráló környezetben.

Célunk: A másságot elfogadó környezet megteremtése, az egészséges és sajátos nevelési igényű gyermekek kommunikációs készségének, részképességeinek fejlesztése, önállóságuknak, alkalmazkodó képességüknek, együttműködésüknek fejlesztése, a szükséges speciális módszerek, terápiás eljárások alkalmazása a sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése érdekében.

Feladatunk: 

Személyi, tárgyi feltételek biztosítása sérülés specifikusan.



Empatikus magatartás, másság elfogadása és elfogadtatása gyermekekkel, szülőkkel.



Érzelmi élet gazdagítása (élmények, mintakövetés, szocializáció).



Értelmi

képességek

területén

mutatkozó

hiányosságok,

eltérések

csökkentése,

kiegyenlítése. 

Pszichikus funkciók, részképességek fejlesztése.



Sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés differenciált módszerekkel.



Egyéni fejlesztés – kétszemélyes kapcsolatban, mikrocsoportosan és makrocsoportosan.



A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleményében meghatározott diagnózis és javaslat alapján kell elkészíteni a fejlesztés rövidtávú tervét, melynek tartalmazni kell a célokat, feladatokat.



Együttműködés a Szakértői Bizottsággal, Pedagógiai Szakszolgálattal (szakvélemény, kontrollvizsgálatok, tanácsadás).



Együttműködés a családdal másság elfogadása.

66


A foglalkoztatási forma a napirendben Fejlesztés

Fejlesztés ideje

A fejlesztő személye

A fejlesztés jellege

csoportos

játékidőben

óvodapedagógus

spontán

mikrocsoportos

szervezett tevékenység

óvodapedagógus

tervezett

egyéni

utazó

gyógypedagógus

tervezett

gyógypedagógussal,

vagy fejlesztő peda-

logopédussal,

gógus, logopédus

formája

fejlesztőpedagógussal egyeztetett időpontban A fejlesztés anyaga: 

a napirendben a helyi program szerinti fejlesztés anyaga,



egyéni vagy mikrocsoportos fejlesztés, mely: o logopédia, o tartásjavító torna, o fejlesztési terv szerinti anyag.

A fejlesztési tervek elkészítésében (max. 3 hónap) az utazó gyógypedagógus segítséget nyújt. A megvalósítás során felmerülő eredményekről rendszeres konzultáció óvodapedagógusfejlesztőpedagógus – gyógypedagógus között. A székértői vélemények alapján a diagnózis és fejlesztés irányai szerint a pszichológus segíti az óvodapedagógus munkáját.

2.Kiemelten tehetséges gyermekek nevelése Az intézmény fontos feladata a képességek kibontakoztatása, a tehetséges gyermekek felismerése, nyilvántartása, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése, élve az intézményi és az intézményen kívüli együttműködések lehetőségeivel. A mikrocsoportos tevékenységszervezés közben a differenciálás gyakorlata kiválóan alkalmazható a kiemelten tehetséges gyermekek nevelésében. A tehetséggondozást a tehetségpontokhoz való kapcsolódás segíti. 

Mozgás  Ovi-foci  Néptánc 67




Vizuális nevelés



Anyanyelvi nevelés

 Gondolkodás fejlesztése 

Környezetvédelem

 Drámajáték

XIV. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK 11.1. Kirándulás A gyermekek részére, évente egy-két alkalommal távolabbi helyre, kirándulást szervezünk.( Ciróka bábszínház, Kecel, Kecskemét, Soltvadkert) 11.2 Hitoktatás Az óvoda a délutáni órákban, heti egy alkalommal biztosít helyet a hitoktatás számára. A hitoktatáson való részvétel ingyenes, és önkéntes. Tiszteletben tartjuk a szülők világnézeti vallási – meggyőződését. Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek az egyházi személy által szervezett fakultatív hitoktatásban részt vegyenek. 11.3. Játékos angol nyelvű foglalkozások Tisztán beszélő 5-7 évesek számára, a délutáni időszakban: 20-30 perces játékos nyelvtanulást biztosítunk, a délutáni napirendbe beépítve. A részvétel önkéntes, és ingyenes.

11.4. Gyermek-néptánc Heti egy alkalommal, a délelőtti időszakban, néptánc tanítást tartunk a gyermekek számára. A részvétel önkéntes, és ingyenes. 11.5. Furulya oktatás Furulyaoktatás heti 2 órában középsős és nagycsoportosok részére. Részvétel önkéntes.

11.6.Logopédia logopédia: speciális fejlesztés beszédhibás gyermekek részére heti 2 órában, ingyenes , előzetes felmérés előzi meg a részvételt.

68


XV. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK Jelen Pedagógiai Program érvényességi ideje: A Program felülvizsgálata megtörtént a 2004-es tanévben. A felülvizsgált, módosított program érvényes: 2004. 09.01-től. A Program módosításai: A Program módosul, ha törvényi változás következik be: 

ennek értelmében 2010.08.31.-én lett a program módosítva(Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (255/2009.XI.20-i Kormányrendelet)



2011.09.01.-én az IPR pályázatban való részvétel miatt lett módosítva



2013.06.31.-én lett módosítva a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet tartalmi előírásai alapján. A helyi pedagógiai program 2013. Szeptember 1. napjától lép életbe. Bevezetése minden óvodai csoportban megtörténik. Helyi nevelési programunk érvényességi ideje öt nevelés évre – azaz 2013. szeptember1-től – 2018. augusztus 31. napjáig szól. A helyi nevelési program módosítására jogosult:

 az óvoda vezetője,  a nevelőtestület bármely tagja. A helyi nevelési program nyilvánosságra hozatala Az óvoda helyi nevelési programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető, az intézményből ki nem vihető. A helyi nevelési program 1-1 példánya a következő személyeknél, ill. intézményeknél tekinthető meg:  az óvoda fenntartójánál,  az óvoda irattárában,  az óvoda vezetőjénél  az óvoda honlapján.

69


Nyilatkozatok 1. A szülői szervezet képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Helyi Pedagógiai Program elfogadása előtt - gyakoroltuk véleményezési jogunkat, - amelyet az erről készített jegyzőkönyv tanúsít. Orgovány, 2013. augusztus 26. .................................................. SZK elnöke

70


FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 2. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 3. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. Néphagyományőrző óvodai program 5. Nagy Jenőné: Segédlet az óvodák nevelési programjának elkészítéséhez 6. Jogalkalmazás a közoktatásban RAABE 7. Óvoda vezetési Ismeretek RAABE 8. Nagy Jenőné:Óvodai Nevelés a Művészetek eszközeivel 9. Néphagyományőrző Óvodai Program Gödöllő 1997. 10. Óvodai Jogfutár 2012. okt., 2013. febr.

………………………………………………….. intézményvezető

71


TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ 2 I. AZ INTÉZMÉNY ADATAI 2 II.TÖRVÉNYI MEGFELELTETÉS 5 III. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK 6 IV. ÓVODÁNK BEMUTATÁSA 7 1.Helyzetelemzés 7 2.Személyi felvételek 8 3.Tárgyi feltételek 11 4. Óvodakép,Gyermekkép 14 4.1. Óvodakép 14 4.2. Gyermekkép 16 V. Az óvodai nevelésünk rendszere – az óvodai nevelés célja, feladata 17 1. Az óvodai nevelés céljai 18 2.A nevelés alapvető keretei: 18 3. Az óvodai nevelés eszközei, a gyermek tevékenységei: 18 4. A gyermeki tevékenység tartalma: 19 5. A nevelőmunka: 19 V.1.1. Az egészséges életmód alakítása 19 V.1.2 Érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 22 V.2.1. Értelmi nevelés 25 V.2.2.Értelmi nevelés az óvodai élet tevékenységformáiban 25 2.2.1. Játék 25 2.2.2.Az anyanyelvi nevelés 29 2.2.3.Mese –vers, irodalmi nevelés 31 2.2.4. Zenei nevelés 32 2.2.5. Vizuális nevelés 35 2.2.6. A külső világ tevékeny megismerésére nevelés 37

72


2.2.7. A környezet mennyiségi és formai viszonyinak megtapasztalása 40 2.2.8. Mozgás 41 2.2.9. Munkajellegű tevékenységek 43 2.2.10 Tanulás 44 2.3.1.Az óvodai élet megszervezése 46 VI. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 49 1.Az óvoda és a család kapcsolata 49 2. Az óvoda és az iskola kapcsolata 50 3. Az óvoda és Közművelődési Intézmények kapcsolata 51 4. Az óvoda és az egészségügyi intézmények kapcsolata 51 5.Szakmai szervezetekkel: 52 6,. Az óvoda és a Családsegítő szolgálat kapcsolata 52 7.Fenntartóval 52 8 Óvoda – Közművelődési Intézmények: Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9 Óvoda-logopédus 52 VII. A nevelési folyamat és a gyermekek fejlődésének nyomon követését 53 szolgáló ellenőrzés – értékelés elvei 53 VIII. Szakmai dokumentumok vezetésének sajátosságai, elvei 53 IX. AZ ÜNNEPEK 54 X. A GYERMEKVÉDELEM, A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 55 A gyermekvédelem 55 XI.A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 59 XII. Az iskolába lépés feltételei, az óvoda sikerkritériuma 60 XIII. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése. 64 1.Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése, nevelése 64 2.Kiemelten tehetséges gyermekek nevelése 67 XIV. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK 68 XV. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK 69 FELHASZNÁLT IRODALOM 71

73


74

AZ ORGOVÁNYI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA NÉPHAGYOMÁNYŐRZŐ TERMÉSZETKÖZELI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents