Az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából

1

2006/19-20.

Elismerés a munkáért

TARTALOM Félévszázada írtuk, ma is aktuális . . . . . . . .(3. oldal)

Iparos vezetõk a Parlamenti naplóban . .(4. oldal)

Az IPOSZ szakképzési törekvései . . . . . . . . . . .(5. oldal)

Olvasóink kérdéseire Az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából – felterjesztés alapján a minisztérium kitüntetés bizottsága javaslatára – Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter Miniszteri Elismerés kitüntetést adományozott Goldschmied Istvánnak, a Keszthelyi Ipartestület ügyvezetõ elnökének (bal alsó kép), Gulyás Imrének, a Területi Ipartestület – Beretytyóújfalu ügyvezetõ igazgatójának (jobb felsõ kép) és Varga Lajosnak, az Iparosok Kereskedõk és Vállalkozók Testülete – Körösladány ügyvezetõ elnökhelyettesének. Az elismeréseket a minisztérium épületében vették át az IPOSZ elnökének kíséretében.

– válaszolunk . . . . . . . .(6. oldal)

120 éves jubileum Szentesen . . . . . . . . . . .(7. oldal)

115 éves jubileum Szentendrén . . . . . . . . . .(8. oldal)

Adó- és járulékszabályok változásai . . . . . . . . . . .(9. oldal)

AZ IPOSZ FELHÍVÁSA Az Ipartestületek Országos Szövetsége a következõket ajánlja tagvállalkozói figyelmébe:

Cégek a fenntartható

Az IPOSZ tisztában van azzal, hogy a családi-, kézmûves-, mikrovállalkozások a fokozódó elvonások miatt nehéz helyzetbe kerültek. Az IPOSZ az elmúlt idõszakban a helyzet javítására sikeres tárgyalásokat folytatott az Igazságügyi Minisztériummal a közbeszerzési törvény megváltoztatása, a fizetési fegyelem megszilárdítása, a lánctartozás csökkentése érdekében. Ezen túlmenõen az APEH-el megállapodást kötött, mely szerint ha a vállalkozó indokolt okok miatt nem tud köztartozásainak idõben eleget tenni és ha azt kéri az APEH-tõl, akár egy éves kamatmentes haladékot is kaphat. Az IPOSZ az elkövetkezendõkben is mindent megtesz, hogy a magyar gazdaság ezen vállalkozói rétege versenyképes maradhasson. Felhívja azonban tagjai figyelmét arra, hogy az adók- és járulékok ún. önkényes átütemezése vagy nem fizetése komoly következményekkel jár, melyeket jelenleg törvény ír elõ. Ilyenek: inkasszó kibocsátása a bankszámla ellen, hitelek felmondása, hitelképtelenség, közbeszerzésbõl, EU-s pályázatokból történõ kizárás, végsõ soron egyéni vállalkozóknál, tagságunk nagy részét õk képezik, a végrehajtás személyes vagyontárgyai ellen. Az IPOSZ, ezért felhívja tagjai figyelmét, hogy köztartozásoknak pontosan tegyen eleget. Amennyiben erre nem képes, úgy a törvényben meghatározott lehetõségeken belül keressen orvoslást. Ipartestületek Országos Szövetsége

Nemcsak büntetni

világért . . . . . . . . . . . .(11. oldal)

– együttmûködni . . . . .(13. oldal)

Kikre vonatkozik a minimum járulékalap? . . . . . . . . .(20. oldal)

Óda Jákóhalmáról . . . .(22. oldal)

A Borsodi Mûhely negyedszázados . . . . . .(23. oldal)

Körömkongresszus – rekordlátogatással . . .(25. oldal)

2

L. évfolyam

Kommentár Október A sarkunkban lévõ másfél száz év magyar történelme zsugorítva jelenik meg ebben a hónapban. Van már gyásznap is, Mohács és Trianon, a német és a szovjet megszállás napjai, Szálasi "törvényes" kinevezése. Mégis Arad a jelkép. Számolatlanul irtották a nácik a névsorba elõre felvetteket, szakértõk gyártották irodáikban az "összeesküvéseket", minél több a halálos ítélet, annál szilárdabb a hatalom – gondolták a minden hatalom gyenge lábakon állói. A tábornokokat viszont beírták a történelembe. A 48-as szabadságharc sikere eleve kilátástalannak tûnt. Gyenge hátországgal, a trónfosztás miatt megosztott hatalmi elittel, csak a lelkesedés táplálta hadsereggel egy – bár eresztékében repedezõ – birodalom állt szemben. És ehhez jött a cári támogatás. Haynau – Bécs késõbbi díszpolgára – már túl az itáliai nõk megkorbácsolásán és férfiak tömeges kivégzésén mélyen megsértve érezte magát, hogy a magyarok nem elõtte tették le a fegyvert. A megadást követõen tucat számra végeztette ki a kapitulált hadsereg tisztjeit. A bécsi forradalmárok 48 október 6-án ölték meg az ellenük tûzparancsot kiadott hadügyminisztert. Az évforduló a magyar gyász jelképévé vált. Az aradiak között volt, aki szót sem tudott magyarul – szegény Poeltenberg, halni tudott e hazáért, most nem biztos, hogy élni engednék – , a rác Damjanich, a horvát Knezic fivérével az ellenoldalon, a kékvérû Batthyány, az elsõ felelõs magyar miniszterelnök, mindenki az alkotmány védelméért fogott fegyvert. Vagyis a törvényes rend védelméért, a szabadságra tett esküjükhöz híven. Mai szemmel micsoda felfordított világ volt akkor. S jött a Bach-korszak évtizede, a némaság uralma, az állami bürokrácia és a csendõrség honosítása. S jött az árulás. Aki a harcokban hõs volt, most már nem lelé honját e hazában. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy a kivégzettekrõl – az egy örökmécses kivételével – maradandó alkotások azóta sem születtek és szégyellem leírni, 157 évvel a borzalmas nap után kilenc magyar tv csatorna összesen 20 percet szánt azok emlékének, akik életüket szánták miértünk is. Ezt követõen két háborúba is beszálltunk. Az elsõbe senki, semmi által nem kényszerítve 3,8 millió katonával vettünk részt, 661 ezer elesett, másfél millió volt a foglyok és a sebesültek száma. A megélhetési index öt év alatt majd a 9szeresére nõtt. S mindezeket betetõzve következett Trianon. A háborúért felelõs kormányfõvel népítélet végzett. A másodikba az elvesztett területek visszaszerzésére ácsingozó uralkodó osztály indított hadat. 600 ezer ember vesztette életét, nemzeti vagyonunk majd fele pusztult el Jött a világtörténelem legnagyobb inflációja és az Európa felosztásáról szóló jaltai megállapodás betartása. Újból elveszett történelmi múltunk nagyobbik része, emberek milliói, természeti kincsek garmadája idegen uralom alatt. A diktatúra – vezetõi milliók tapsát elvárták miközben egymást irtogatták – kezdetén ugyan felépült az ország a háború szörnyûségeit követõen, de a fegyverek robaját a félelem csendje váltotta fel. Kevesek uralma a milliók felett madáchi rémképét színezte a mindent elfedõ egyetlen igazság, mely maga volt az igazságtalanság, az ütemes éljenzés pedig az egyre terjedõ elégedetlenség álcájáé. Van-e nyilvántartás a kivégzettek számáról, tudja-e bárki is ez országban a megnyomorítottak adatait, mérhetõ-e a szellemi prés teremtette elmaradottság? Elõbb a németek repesztették hajszálnyira a megdönthetetlennek hirdetett falakat, majd a lengyelek tágítottak e résen. Értelmiségünk megteremtette a változás szellemi alapjait, jöttek az egyetemisták, a csatlakozókkal együtt pedig a forradalom. Vértelennek szánták, de a Kossuth-téri sortüzek és a Köztársaság-téri mészárlás oktalanul szennyezte a tiszta eszméket. A nyugati hatalmak a maguk bajával törõdtek (az Egyesült Államoknak egy CIA tisztje dolgozott Magyarországon), a szovjet hatalom pedig nem engedhetett. A hõsiesség és a túlerõ harcában csak az utóbbi gyõzhetett. Több tucat halott a 12 fényes napon, ezrek a harcokban, majd 300 halálos ítélet több baráti pártelnök követelte 15-20 ezer helyett. Az akkori sokszínûségre jellemzõen ma külön ünnepelnek a régi bajtársiasságból fél évszázad alatt szekértáborokká merevedett frontok. S Európa harmincnál több államának elsõ embere teszi meg azt, amit akkor elmulasztottak. Tiszteleg az élõk és a meghaltak – ne hagyjuk megkopni, eltorzítani – szelleme elõtt. Gergely György

Olvastam, hogy z egy holland teherhajó hullámai elszakították egy ukrán uszály drótköteleit a pozsonyi kikötõben. Ez utóbbi nekicsapódott egy tankhajónak, amelyet kilyukasztott és 15 ezer liter benzin ömlött a Dunába. z Erzsébet nyaralását esetleg a patkányok hiúsítják meg. A skóciai királyi kastélyban ugyanis annyira elszaporodtak a rágcsálók, hogy tönkre tehetik a kárpitot és ezzel, valamit a vele járó higiéniai problémákkal ellehetetleníthetik a királyi család szokásos ottani üdülését. z 177 kilós menyasszonyi ruhát csináltatott magának egy 20 éves angol ara. A 10 millió forintot érõ ruha 20 méteres uszályát 8 võfély és öt koszorúslány cipelte. z Romániában tömegesen kötnek látszatházasságot olyan külföldiek, akik ettõl tartózkodási engedélyük meghosszabbítását remélik. Fõleg egyiptomi, kínai és szíriai állampolgárok folyamodnak az örök hûség e formájához. z 181 teknõst koboztak el a vámosok a szerb határon. Egy német hüllõkereskedõ megrendelésére akarták átcsempészni a védett állatokat. z 40 millió forint értékû 42 ezer hamis szlovák zárjegyet foglaltak le egy magyar autóban a pótkerék helyén elrejtve. z fegyveres õrök szállítottak le egy tokiói járat utasát, mert annyira féltette drága, márkás kézitáskáját, hogy nem volt hajlandó azt sehová sem letenni. Az ölében pedig nem tarthatta. z feltalálták a tökéletes fõtt tojást. Kezdetben láthatatlan jelet rajzolnak a tojás héjára, amely késõbb csak a megfelelõ halmazállapot elérése után válik láthatóvá. A vásárló a kemény, a közepes és a lágy között válogathat. z II. János Pál páncélozott, 24 tonna súlyú autója 17 ezer kilométer megtétele után árverésre kerül. A kikiáltási árat még nem közölték. z egy nõ megerõszakolásáért és kirablásáért életfogytiglanra ítélt amerikai férfi ártatlanága 23 év után egy DNS vizsgálatot követõen derült ki. z Texasban méreginjekcióval kivégeztek egy pedofil férfit, aki ötéves áldozatát meg is ölte.

3

2006/19-20.

A betû erõs fegyverével Félévszázada írtuk, ma is aktuális Ötven évvel ezelõtt a forradalom és szabadság harc alatt mindössze egy stencilezett kiadvány jelent meg Magyar Kisiparos címmel, legalábbis ezt õrizte meg lapunk archívuma. Ebben a szerkesztõség így köszönti az olvasót.

Kedves Olvasónk! A Kisiparos Újság a jövõben a címlapon szereplõ új névvel jelenik meg. A MAGYAR KISIPAROS programja a betû erõs fegyverével küzdeni azért, hogy a magyar kisiparos egyenrangú, teljes jogú, megbecsült polgára legyen a hazának. Kapja meg az államtól, a kormányzattól a legmesszemenõbb támogatást ahhoz, hogy mesterségbeli tudásával, szorgalmával biztosíthassa a maga és családja emberi megélhetését. A Magyar Kisiparos Szerkesztõsége Ezután a Kisiparosok Országos Szabadszervezete Országos Központjának közleménye olvasható. 1.) A kisiparosság munkájának elmozdítását célzó tevékenység és a Szervezet országos irányítására Intézõbizottság alakult, amely az Országos Küldöttgyûlésig, az új vezetõség megválasztásáig mûködik. 2.) Az Országos Intézõbizottság új alapszabály tervezetet dolgoz ki és a kisiparosság javaslatával kiegészítve, a Küldöttgyûlés elé terjeszti azt, amely szerint a dolgozó kisiparosság gazdasági, erkölcsi, szociális érdekeinek emberi és állampolgári jogainak, valamint társadalmi megbecsülésének biztosítására a politikai pártoktól független mûködõ szakmai és területi Iparkamarákat szerveznek. 3.) Az Országos Intézõbizottság összeállította és a kormány elé terjesztette az ország kisiparosainak legfontosabb és sürgõsen teljesítendõ jogos követeléseit, amelyek között szerepel: a kisiparosság anyagellátásának magjavítása. Az elviselhetetlen jövedelemadó csökkentése. Az alkalmazotti különadó megszüntetése. A gyermekek utáni adókedvezmény bevezetése és a sérelmes termelõ forgalmi adókulcsok felülvizsgálása. Továbbá a kisiparosságra érvényes árrendelkezések, rezsi és haszonkulcsok igazságos megállapítása. A közületi munkák pályázati úton való kiadása, az eddigi megkötöttségek nélkül. Kisipari hitel biztosítása. A kisipari exporttevékenysé-

get akadályozó rendelkezések azonnali megszüntetése. A kisiparosságra sérelmes jogszabályok hatályon kívül helyezése. A kisiparos intézmények elvett ingatlanainak és ingóságainak visszajuttatása. A kisiparos betegbiztosításának és nyugdíjkérdésének rendezése. 4.) Az Intézõbizottság a követelések maradéktalan teljesítésében bízik. Kéri a kisiparosokat, valamennyi szervezetét, hogy munkájukkal járuljanak hozzá az egész dolgozó nép érdekeit szolgáló egészséges gazdasági élet mielõbbi kibontakozásához, a fõváros és vidék lakossága szükségleteinek kielégítéséhez. Budapest, 1956. november 24. Kisiparosok Országos Intézõbizottsága

Kedves Olvasónk! A Magyar Kisiparos szerkesztõsége egyetért azzal, hogy a fenti közleményben foglalt követelések teljesítése jelenti az elsõ lépést a kisiparosság emberi és állampolgári jogainak helyreállításában. Minden erõnkkel küzdeni fogunk azért, hogy e követelések – és a kisiparosság számos más jogos kívánsága – kielégítést nyerjenek. Ehhez kérjük olvasóink bizalmát és támogatását. A Magyar Kisiparos Szerkesztõsége A Kisiparosok Országos Intézõbizottsága Egy félmillió forinttal járul hozzá az elmúlt hetek eseményei során kárt szenvedett kisiparosok megsegítéséhez. Az összeg szétosztása a szakosztályok, illetve a megyei titkárságok útján folyamatban van.

A jelen és a jövõ Ebben az évben 50 éves a lapunk. Ebbõl az alkalomból Öt évtized – ötven kézmûipari dinasztia címmel jubileumi évkönyvet jelentetünk meg. Bemutatója november 8-án lesz. Néhány éve havonta összevont lapszámokat adunk olvasóink kezébe, amelyek szerkesztési alapelve változatlan: mindazt közölni, ami az ipargyakorláshoz (napjaink megfogalmazásával: a vállalkozások viteléhez) nélkülözhetetlen ismeretanyag. "A mesterség tisztelete az iparos becsülete" szlogen jegyében pedig példás életutakat, nemes cselekedeteket, olykor morálisan elítélhetõ eseteket szoktunk bemutatni. Mindezen nem változtatva arra az elhatározásra jutottunk, hogy az 51. évfolyamtól kezdõdõen, vagyis 2007-tõl kéthavonta magazin jellegû, dupla oldalszámú kiadványt jelentetünk meg. Sok esemény bemutatására, elemzõ írások, igényes riportok megjelentetésére lesz így lehetõségünk A naprakészséget pedig az IPOSZ internetes újságja biztosítja majd. Az elõfizetési értesítéseket rövidesen postázzuk. Annyit már elárulunk, hogy bár ritkábban jelenünk meg, de ugyanannyi vagy még több oldalon, az elõfizetési díj viszont olcsóbb lesz. Maradjanak hûséges olvasóink!

4

L. évfolyam

IPAROS VEZETÕK A PARLAMENTI NAPLÓBAN

Gazdasági ellehetetlenülés a körbetartozások miatt A Parlamenti Napló (Tv2) adásában Szûcs György, az IPOSZ elnöke, és sítási tervezettel. Szûcs György azt Bakos László, a Szécsényi Ipartestület elnöke mondta el véleményét a kör- mondja, hogy bár a változtatás a közbetartozások miatt kialakult helyzetrõl. beszerzéseknél lesz érvényes, az Körbetartozások miatt a vállalkozá- gokat biztosítana a szerzõdés teljesí- IPOSZ lépéseket tesz majd, hogy ezt sok mintegy öt százaléka megy tönkre tésébe bevont alvállalkozóknak a fõ- kiterjessz egyéb szerzõdésekre is. Sz. Gy.: – Mihelyt megszületik ez a évente. Csak az építõiparban 70 milli- vállalkozóval szemben, mint amilyeárd forint kering. Az elmúlt idõszak- nek a fõvállalkozót megilletik a jogszabály, a szakmai szervezetünk ban a közbeszerzések módosításával megrendelõvel, vagyis az ajánlatte- útján, és a szövetségünk érdekkörébe kapcsolatban kezdeményezés indult, võvel szemben. Utóbbi a szerzõdés- tartozó jogászok útján olyan szerzõhogy az alvállalkozók pozícióját meg- ben rögzített munka elvégzését kö- désmintákat készítünk, amelyek válerõsítsék a fõvállalkozóval szemben, vetõen 8 napon belül köteles fizetni lalkozók és vállalkozók közötti mahogy valamilyen módon kitörhessünk a fõvállalkozónak. Akinek viszont gántõkével történõ beruházásra, és a az ördögi körbõl. ugyanígy, tehát 16 napon belül ki lakosság és a vállalkozók közötti maRip.: – A 78 millió forint alaptõké- kellene fizetnie az alvállalkozót, és gánlakás építésére ugyanilyen szerzõjû, húszezer embert foglalkoztató cég így tovább. Ellenkezõ esetben az al- dési fegyelmet ír elõ. Rip.: – Persze szemléletváltásra is vezetõje alvállalkozóként egy húsz vállalkozó is azonnali beszedési házból álló üdülõfalu fölépítését vál- megbízást, vagyis inkasszót adhat a szükség van, mert a cégek egyelõre lalta el Nógrád megyében. Bakos bankjának. A javaslat arról is rendel- nehezen szánják rá magukat arra, László azt mondja, hogy a munka 70 kezik, hogyha például az ajánlatte- hogy a nem fizetõ állami cég, vagy százalékával elkészültek. Ezt hivata- võnek nincs bankszámlája, akkor nagyvállalat ellen adjanak be banklos papírokkal is bizonyítani tudja. A pénzintézeti garanciával köteles biz- juknak azonnali beszedési megbízást. Sz. Gy.: – Ehhez valóban szemléfõvállalkozót megbízója már ki is fi- tosítani, hogy az alvállalkozó hozzáletváltozásra, bátorságra is szükség zette, õ azonban a neki járó összeget juthasson pénzéhez. máig nem kapta meg. Szûcs Gy: – Az eddigi gyakorlat- lesz, mert a kis cégek vezetõi, az Bakos László: – Ez mintegy 35 ban sajnos sokszor elõfordult, hogy a egyéni vállalkozók nem szoktak millió forintot jelent, illetve egy 25 számlán néhány napig biztosítékként szembeszállni a számukra munkaadómillió forintos ki nem fizetett faktor, ott szerepeltek a forint százmilliók, ként szereplõ nagyokkal szemben. Rip.: – Ha a javaslatot megszavazamihez törvényes módon próbálok ám ez az összeg rövidesen elkerült onhozzájutni, mégpedig úgy, hogy az nan. Maga a nagyvállalat is tõkehi- za az Országgyûlés, a változtatás hatályba lépése után talán már nagyobb érintett cégek ellen feljelentést tettem. ányban szenvedõ cég. Rip.: – A pereskedés azonban sokáRip.: – Az Ipartestületek Országos biztonságban érezhetik magukat az alig eltarthat, és ki tudja, mikor jut pén- Szövetsége elégedett a törvénymódo- vállalkozók is. zéhez a Széchenyi Kft. Addig viszont nagyobb munkát nem tud vállalni, mert nem kap hitelt. B. L.: – Ráadásul szavahihetetlen emberré váltam a településen, mert én A Közbeszerzések Tanácsa (KbT) kidolgozta a kis- és középvállalkozások is tartozom olyan alvállalkozóknak, (kkv)közbeszerzési eljárásokban való részvételének elõsegítésérõl szóló ajánláakik nem tudtam fizetni, mivel ko- sát – tájékoztatta az MTI-t Nagyházi Gyula, a tanács sajtófõnöke. moly tõketartozásom van. Az ajánlás felhívja az ajánlatkérõk figyelmét néhány olyan egyszerû megolRip.: – A vállalkozó kilátástalannak dásra, melyekkel a kkv-k közbeszerzési eljárásokban való sikeres részvételét tartja helyzetét. segíthetik elõ. A közbeszerzési törvény ugyanis több olyan lehetõséget is kínál, B. L.: – Amikor egy 2-300 milliót amellyel, ha az ajánlatkérõk élnek, megkönnyíthetik a kisebb méretû vállalkoforgalmazó cégbõl egy év leforgása zások számára az ajánlattételt. Így e vállalkozások részvételi esélyeit növelheti, ha például az ajánlatkérõ lealatt hiányzik 60-80 millió, vagy még annál több pénz, ellehetetlenül a cég. hetõvé teszi a rész ajánlattételt, ha a dokumentációt ingyenesen teszi hozzáférhetõvé vagy ha alkalmat ad legalább egy alkalommal a hiánypótlásra. A kiíráEl kell küldenie dolgozóit, mérnökeit sok szövegének közérthetõ, világos megfogalmazása is hozzájárulhat a gyakorés megpróbál újból talpra állni. latlanabb ajánlattevõk sikeres pályázatához. Rip.: – A kormány a közbeszerzéNagyházi Gyula utal arra, hogy az elmúlt idõszakban mind az Európai Unió si törvény módosításával próbálja közbeszerzési politikájában, mind a hazai gazdaságpolitikában kiemelt hangvisszaszorítani a körbetartozásokat. súlyt kapott a kkv-k támogatása, közbeszerzési eljárásokban való sikeres részAz Országgyûlés elõtt lévõ javaslat a vételének elõsegítése. MTI közbeszerzésnél ahhoz hasonló jo-

A tiltás ellenére helyzetbe kerülnek a kisvállalkozások

5

2006/19-20.

A MAGYAR KÉZMÛVESSÉG NAPJA

Az IPOSZ szakképzési törekvései Nem Magyarország uniós csatlakozása hozta a fordulatot: az IPOSZ már a rendszerváltozás kezdetén felismerte, hogy a hazai mikro- és kisvállalkozások fennmaradásának, versenyképességének záloga a minõség, a szaktudás, a szakképzés magas szintre emelése. Nem véletlen tehát, hogy a 15. alkalommal megrendezett Magyar Kézmûvesség Napján szakmai konferencia témája a szakképzés volt. Az IPOSZ a rendszerváltozás óta – az ipartestületekkel és a szakmai szövetségekkel közösen – azon munkálkodik, hogy Magyarországon olyan gazdasági környezet jöjjön létre, amely garantálja a mikro- és kisvállalkozások fennmaradását, versenyképességének javítását, ám – tõkeszegénységük miatt – erre az egyetlen esélyük a szakmai képesség, jártasság emelése, a minõség irányába történõ elmozdulás – emelte ki szeptember 14-én, a Magyar Kézmûvesség Napja alkalmából tartott konferenciát megnyitó beszédében Szûcs György, az IPOSZ elnöke. Segítséget kell adni a vállalkozóknak ahhoz, hogy az Új Magyarország néven ismert II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez a megfelelõ irányok ismeretében csatlakozhassanak, s a megvalósításban sikeresen részt vehessenek – tette hozzá. Az újjáalakult Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) szakállamtitkára, dr. Székely Judit elmondta: bizonyára sokak egyetértésével találkozik, hogy a szakképzés az oktatási tárcától átkerült az SZMM-hez, s így mód nyílik a szakképzés és a foglalkoztatáspolitika összehangolására – ide értve a foglalkoztatás bõvítésének ösztönzését is. Az úgynevezett kkv+ program, amely 2006 január 1-jén indult, augusztus végéig 8000 fõ alkalmazását eredményezte a szektorban, s az év végére elérheti a 14-15 ezret. Hasonlóan sikeresnek mondható a pályakezdõk alkalmazását segítõ Start program, amelynek bõvítése (Start+, Start Extra) hamarosan várható. Ígéretet tett arra, hogy a 2007. január 1-jétõl kötelezõ elektronikus adóbevallás megkönnyítése érdekében néhány tízezer mikro- és kisvállalkozó számára rövid képzést tartanak. A tárca szakképzési stratégiája változatlanul az, hogy gazdaságközelivé tegyék a szakképzést – ez most könynyebbé válik azáltal, hogy a feladatok nagy része átkerült az SZMM-hez. A versenyképességnek is kulcskérdése a szakképzés, ám gondot okoz, hogy a keresletet nehéz elõre jelezni. Az el-

múlt évben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen elkezdték felmérni, hogy rövid távon milyen keresletre lehet számítani. A 8 ezres mintában kis cégek is szerepeltek; a feldolgozás – területi bontásban – az oktatásra és a felnõttképzésre egyaránt kiterjed, és igyekszik felderíteni az orientációs irányokat. A Felnõttképzési Tanács döntése alapján a felmérést az idén megismétlik, az ebben való közremûködésre az IPOSZ-t is felkérik, az információkat pedig megosztják a testülettel. A kapcsolatokat illetõen Székely Judit elmondta: nincs vita az IPOSZszal, csak ütemezési különbségek vannak. Sikerült elérni, hogy már a 10. osztályban gyakorlati képzés indulhasson (ez ma 40 százalékig lehetséges), ezt tovább lehet finomítani. A tárca is érzi a szorítást, és közös cél, hogy megelõzzék a lemorzsolódást a 10. osztály után. A szakképzési és a szakképzési hozzájárulási törvény módosításának koncepciója elkészült, várhatóan január 1-jétõl hatályba léphet, és a módosításnál az IPOSZ több javaslatát is figyelembe vették (átalány emelése, a saját dolgozó képzésénél a bürokratikus akadályok eltörlése, a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható költségek megkétszerezése, több pályázati lehetõség eszközbeszerzésre, a mestervizsgának az új OKJ szerinti, szélesebb körû lehetõvé tétele a szakmai szervezetekkel közösen). Fontosnak tekintik a társadalmi tudatformálást is, mert nem szabad megengedni, hogy tovább csökkenjen a szakmák presztízse. Ez akár része lehet az államreformnak is; a tárca legalább is ezt javasolta az Államreform Bizottságnak, egy pályaorientációs tanácsadó hálózat kiépítésével együtt. Kérdésekre válaszolva a szakállamtitkár asszony hozzátette: a szaktárcánál most elsõsorban négy terület átalakításával foglalkoznak, ezek: a pályaorientáció, a területi integrált szakképzõ központok (TISZK), a felnõttképzés és a pályakövetés.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke, Bihall Tamás szerint már legalább az ezredforduló óta sürgetõ igény a szakképzés megújítása, illetve az, hogy a gazdasági élet szereplõi nagyobb beleszólást kapjanak. 2006-ban fordulat történt, mivel immár a kormány is elfogadta ezt az elképzelést. A kamara és az IPOSZ évek óta közösen dolgozik ennek megvalósításán az igény megfogalmazásától a vizsgáztatásban való részvételen át az eredmények méréséig, ellenõrzéséig. Jó dolog, hogy a szakképzés végre egy kézbe került a kormányzati irányításban, ám a felsõfokú szakképzésrõl sem szabad megfeledkezni, mivel itt a helyzet aligha nevezhetõ elfogadhatónak. Az eredmények mérésével kapcsolatban kifejtette: azt várják, hogy 16 (az új OKJ szerint 15) szakmában a Kamara delegálhassa a vizsgabizottsági elnököt, s bizottsági tagként mind a munkaadók, mind a munkavállalók képviselõi részt vehessenek. Remélik, hogy ez 2007. január 1jétõl megvalósulhat, s így a vizsgáztatás végre szakmai kérdéssé válik. Az ellenõrzést illetõen teljes körû jogosítványok kellenének, ide értve az iskolai gyakorlati képzést is. A vizsgáztatást célszerû lenne elválasztani a képzési központoktól, és regionális vizsgaközpontokat kellene létrehozni. Az állam és a gazdaság munkamegosztása is át fog alakulni, és ennek alapja a regionalitás lesz, amelynek kialakítását az MKIK támogatja. Érdemes átgondolni a kamarai-érdekképviseleti munkamegosztást is. Jobb minõségû munkára, szolgáltatásra van szükség a MKIK részérõl is, annak közös belátására, hogy "a tanulót nem tanítani, hanem nevelni kell". Szûcs György elnök zárszavában rámutatott: a Kamara és az IPOSZ közös feladata a közoktatás és a szakoktatás, az iskolarendszerû és a felnõttképzés (felsõoktatás) összehangolása országos és regionális szinten egyaránt, a 3 éves szakképzést beillesztve a 12 osztályos iskolarendszerbe. S. G.

6

L. évfolyam

Nagy József a Létavértes Városért Díj kitüntetettje Még 1975-ben megválasztották a KIOSZ helyi szervezete titkárának. Ebben a tisztségében társadalmi munkásként dolgozott kilenc település 290 kisiparosa megbízásából. Titkárként õ készítette elõ az új ipartestületi székház létesítését, ami felépülése után hosszú távon tekintélyt ad a kisiparosság megítélésében. Titkári teendõi mellett a HajdúBihar megyei KIOSZ vezetõségében is dolgozott. Lelkiismeretes munkájáért több ízben kapott elismerést helyben, megyei- és országos szinten. Az 1990-ben jelentõs munkát végzett a KIOSZ jogutódjaként megalakuló ipartestület szervezésében, melynek jelenleg is alelnöke. Kisipari tevékenységét immár 31 éve végzi a lakosság megelégedésére. Külön ki kell emelni segítõkész emberi hozzáállását, amit az Önkéntes Tûzoltóság parancsnokaként, de magánemberként nap, mint nap sokan és sokféleképpen megtapasztalhatnak.

A kisvállalkozók jó része képtelen lesz fizetni a közterheket A mikro- és kisvállalkozásokat rendkívül kedvezõtlenül érintik a legutóbbi kormányzati intézkedések, jórészük képtelen lesz megfizetni a rájuk háruló egyre nagyobb közterheket – nyilatkozta Szûcs György, az IPOSZ elnöke az MTI-nek. Az alábbiakban Pekár Erzsébet írásából idézünk. Szûcs György elmondta: óriási eltérések vannak a különféle településen mûködõ vállalkozások lehetõségei között, a megemelkedett közterhek leginkább a vidéken, és különösen az elmaradott térségekben mûködõ kisvállalkozásokat érinti érzékenyen. Az IPOSZ késõbbre halasztotta tagsága körében az egyes pénzügyi törvények módosítása hatásának összegzését, mert meg kívánják várni a konkrét adatokat, így a felmérésekre a korábban tervezettnél hosszabb határidõt biztosítanak. Az okmányirodáktól kapott informális jelzés alapján egyes helyeken naponta 4-5 vállalkozói engedélyt adnak vissza, miközben hetente 1-2 újat váltanak ki. Félõ, hogy a gazdasági növekedés visszaesése, a magas közterhek a munkahelyek megszûnését, a feketegazdaság erõsödését eredményezi. Az eddig beérkezett tagi jelzések alapján elmondta: a vállalkozások a rájuk háruló közterhek emelkedésén túl érzik azt is, hogy az utóbbi idõben hozott kormányzati intézkedések a költségeiket is megemelték. Az IPOSZ tagságát kedvezõtlenül érinti az is, hogy az idén szinte leállt a pályázati rendszerben történõ támogatás a kis- és középvállalkozásoknál, a lakásépítésben megtorpanás tapasztalható, az állampolgárok pedig halasztják a szolgáltatások igénybevételét. A várakozások hónapjait élik a vállalkozások. Szûcs György megerõsítette az IPOSZ korábbi álláspontját, hogy jogállamban a vállalkozóknak teljesíteniük kell kötelezettségeiket, és be kell fizetniük az adókat, közterheket. Az IPOSZ szerint az lenne a megoldás, ha minél több vállalkozás belépne az érdekképviseletekbe, így nagyobb sikerrel lehetne befolyásolni a törvényalkotást, hogy teljesíthetõ törvények szülessenek.

OLVASÓINK KÉRDÉSEIRE – VÁLASZOLUNK

Dupla járulék, vagy segítõ családtag



A szeptemberi Iparos Újságban olvastam, hogy a segítõ családtagra a dupla járulék nem vonatkozik. Én viszont azt szeretném tudni, hogy pontosan kik számítanak segítõ családtagnak, ezt ugyanis egyik adótörvényben sem találtam. Én az élettársamat szeretném a mintaboltunkban foglalkoztatni. (Pék) Válaszom röviden, hogy az egyik megoldás a házasságlevél lehet, mert az élettárs nem számít közeli hozzátartozónak, a segítõ családtagként való foglalkoztatásnak azonban, az alábbiak szerint egyéb feltételei is vannak. Az adózás rendjérõl szóló törvény alapján az adójogszabályok alkalmazásában közeli hozzátartozónak a Polgári Törvénykönyv 685.§ b) pontjában meghatározott személyt kell érteni. A Ptk. 685.§ b) pontja szerint köze-

li hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelõszülõ, valamint a testvér. [Az élettárs (valamint az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, a testvér házastársa) nem közeli hozzátartozó, csak hozzátartozó.] A társadalombiztosítási járulékfizetéssel kapcsolatosan a Tbj. 4.§ g) pontja alkalmazandó, mely szerint segítõ családtag: az egyéni vállalkozónak, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság természetes személy tagjának az a közeli hozzátartozója, aki az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában, illetõleg a társaságban személyesen és díjazás ellenében – nem munkaviszony keretében – munkát végez, ki-

véve azt, aki saját jogú nyugdíjas, továbbá aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Ez utóbbi esetekben tehát a házastársat sem lehet segítõ családtagként foglalkoztatni. Az szja-törvény még csak nem is utal rá, hogy kit kell a segítõ családtagnak tekinteni, csupán azt köti ki, hogy az egyéni vállalkozó a 16. életévét betöltött segítõ családtagnak kifizetett – de legfeljebb a mindenkori minimálbért meg nem haladó – összeget és annak közterheit számolhatja el, feltéve, hogy a segítõ családtag legalább heti 40 órában közremûködik (fõállású segítõ családtag) vagy, ha a közremûködés ideje ennél kevesebb, akkor az ezzel arányos részt számolhatja el a költségei között. Válaszolt: Lipótzy Istvánné

7

2006/19-20.

120 éves jubileum Szentesen Az utóbbi másfél évtizedben nem igen volt olyan iparos gyûlés Szentesen, amirõl ne írtunk volna. Általában mindig tartalmas, értékes tanácskozáson, majd hangulatos vacsorán veszünk részt. Mindig jó szívvel invitálnak, ha tehetjük elmegyünk, szívesen járunk hozzájuk. Az idei iparos gyûlés viszont több szempontból is különleges volt. Elõször is azért, mert a 120 évvel ezelõtti megalakulásra emlékeztek. Másodszor pedig azért, mert mindezt a csodálatosan felújított székházukban rendezték. Volt tehát alkalom az ünneplésre. Pedig a megszorító intézkedések, a kedvezõtlen hatást elõre jelzõ jogszabály változások híre azon az augusztusi utolsó pénteken már köztudott volt. Nem véletlenül kérték fel Szûcs Györgyöt, az IPOSZ elnökét, hogy elsõ kézbõl adjon tájékoztatást a legfrissebb információkról és a szövetség e téren kifejtett munkájáról. Bõhm Sándor elnök pedig az ünnepi beszéd mellé a tõle megszokott szókimondással és harcossággal ágált az iparosságra zúduló adminisztrációs és egyéb terhek ellen. És természetesen felajánlotta az ipartestület segítségét, amiben csak lehetõségük van. A hozzászólók mondandóját is általában a jövõért való aggódás jellemezte. Az ünnepi hangulathoz a gyûlésen jelen lévõ Szûcs Lajos alpolgármester, történelem tanár köszöntõje terelte vissza a jelenlévõket. Szép szavakkal méltatta Szentes város iparosságának munkáját, a tanulónevelésben elért ragyogó eredményeiket. Tolmácsolta az akkor éppen külföldön tartózkodó Szirbik Imre polgármester üdvözletét is, akinek sok éves együttmûködõ, segítõ, támogató tevékenységét Emléklap-pal ismerte el és köszönte meg az ipartestület. Megtudtuk, hogy a 120 éves alapítás dátumára emlékezve, ezután minden évben augusztus utolsó péntekén lesz a szentesi iparosság gyûlése. Amikor is számvetést készítenek az

eltelt idõszak munkájáról és megemlékeznek a legjelesebbekrõl. Miként tették most is. 50 éves kisipari, vállalkozói munkájának elismeréséül emlékgyûrûvel tüntették ki Pólya László fogmûvest.

Fáradhatatlan szakmai munkája elismeréséért, valamit a székház felújítása során végzett kiemelkedõ tevékenységéért Aranykoszorús Mester kitüntetésben részesült: Csernus L. László víz-, gáz-, központifûtés-szerelõ Pintér István autófényezõ, Staberecz Zoltán kõmûves, Török János villanyszerelõ, 25 éves kisipari, vállalkozói munkájának elismeréséül emlékgyûrûvel tüntették ki: Bertók János szobafestõt Györgyi László kõmûvest, Janó László köszörûst, Komlós János autószerelõt. Jeles szakmai munkája elismeréséül Ezüstkoszorús Mester kitüntetést ka-

pott: Mészáros László szobafestõ-mázoló-tapétázó. Az ipartestület önzetlen segítõi részére alapított Emléklapot adományozott azoknak, akik a székház felújításban és a 120 éves ünnepi iparosgyûlés elõkészítésében kiemelkedõ munkát végeztek. Az elismerést Erdeiné Papp Éva tanárnõ, Sándor Imréné kereskedõ, Balla Péter szobafestõ Bertók János szobafestõ, Dömsödi Zoltán villanyszerelõ Harmath Ferenc kõmûves, Horváth János asztalos Gulyás József szobafestõ Jarovics Mihály Béla grafikus Kádasi Zoltán varrógépmûszerész Kálmán János bádogos Lénárt István szobafestõ Mokány Ferenc kaputelefon-szerelõ Nagy Árpád lakatos, Puskás Sándor asztalos Seres István szobafestõ A gyönyörûen felújított székházban ismét értékes, fontos tanácskozásnak, vidám hangulatú vacsorának voltunk részesei, élvezve a régi ismerõsökkel a találkozást és örülve az újabb ismeretségeknek, az okos szónak, értelmes párbeszédnek. -s-

8

L. évfolyam

115 éves jubileum, Szentendrén Ez év májusában tisztújító közgyûlést tartott a Szentendrei Ipartestület. Módosították a testület alapszabályát és mûködési szabályzatát. Az újonnan megválasztott vezetõség kérésére a Pest Megyei Bíróság 2006. augusztus elsejétõl a Szentendrei Ipartestület nevét Szentendrei Kistérségi Ipartestület névre átvezette. A közgyûlés az elmúlt öt évrõl szóló beszámolót elfogadta, majd kitüntetések átadására került sor (oklevelek, emléklapok, ezüstgyûrûk 20-25-30 éves iparos tagságról). A napirendi ponton kívül a jelenlévõk egy felvetésre elhatározták, hogy szeptemberben megünneplik a Szentendrei Ipartestület fennállásának 115 éves jubileumát. Az idõpontot szeptember 25-én 17 órára tûzték ki. A megemlékezésre a jelenlegi tagokon, pártoló tagokon kívül meghívták a nyugdíjba vonult tiszteletbeli tagjaikat is. A meghívottak között volt még az IPOSZ országos elnöke, Szûcs György és Szentendre város polgármestere, dr. Dietz Ferenc. Az ünnepséget a székház tanácstermében rendezték meg, mely galériaként is mûködik. A rendezvény idején Tamás Mária, Pirk László és Fábián János festményeiben gyönyörködhettek a jelenlévõk. Dragon József, a Szentendrei Kistérségi Ipartestület elnöke (1995-tõl) köszöntötte a megjelenteket. Átfogó történeti visszatekintése után átadta a szót dr. Dietz Ferenc polgármesternek, aki kapcsolódva az elhangzottak-

hoz, mesélt hajdani iparos, kereskedõ családtagjairól. Beszélt a legendás tanoncidõkrõl, amit nem lehet egy lapon említeni a mai szakmunkásképzés helyzetével. Szûcs Györgynek, az IPOSZ elnökének is akadt bõven hozzáfûznivalója a témához. Ezenkívül aktuális kérdések is szóba kerültek.

A jelenlévõk beszéltek még a közeli és távlati tervekrõl is. Mócsai Tiborné és Jeles Antal nyugdíjas tagtársak a közösségért végzett munkájuk elismeréséül oklevelet és emléktárgyat kaptak a vezetõségtõl. – Az összejövetelen résztvevõk megemlékeztek az elhunyt iparos társakról is. A jubileumi ünnepség hivatalos részének lezárásaként Dragon József megköszönte a megjelenteknek, a meghívottaknak a részvételt majd kötetlen baráti beszélgetéssel folytatódott az este.

9

2006/19-20.

Adó- és járulékszabályok változása a 2006. évi LXI. tv. alapján (Elõzõ rész: I. Járulékok – II. Különadó – III. Szja) IV. A vállalkozói és a munkavállalói járulék A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt) vállalkozói járulékra vonatkozó rendelkezései 2006. szeptember 1-jétõl nem változtak. Nem változott a Flt-ben az sem, hogy a vállalkozói járulék alapja megegyezik az egészségbiztosítási járulék alapjával, s bár az egészségbiztosítási járulék alapját a minimum járulékalaptól függõen kell megállapítani, de a Flt szerint a vállalkozói járulék legkisebb alapja továbbra is a minimálbér. Emiatt a vállalkozói járulékra az Art, 17/A.§ szerinti bejelentési kötelezettség sem vonatkozik. A 2006. évi LXI. törvény záró rendelkezései alapján, 2006. szeptember 1-jétõl a foglalkoztatási törvény 41.§-a szerint a munkavállalói járulék a bruttó munkabér, illetmény (kereset) 1,5%-a. Ez a rendelkezés továbbra sem vonatkozik arra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetõleg arra jogosulttá vált. V. Az egyéni vállalkozó 2006-2007. évi adóbevallása 1.) A magánszemélyeknek történõ kifizetések bevallásához [az Art 31.§ (2) bekezdéshez] kapcsolódó rendelkezések A magánszemélyeknek történõ kifizetésekhez kötõdõ adók és járulékok elektronikus (e-) bevallására vonatkozó szabályokat 2006. január 1-jétõl az adózás rendjérõl szóló törvény (Art) 31.§-a, valamint az elektronikus bevallások módosításáról megjelent 2005. évi CLXIII. törvény (Artmód), továbbá az ezeket a 2006. szeptember 1-jétõl módosító 2006. évi LXI. törvény (Módtv) állapítja meg. Az Artmód alapján 2006. áprilistól az Art. 31.§ (2) bekezdés szerinti bevallásra kötelezettek: a 10 ezer legnagyobb és a kiemelt adózók, valamint a havi és negyedéves bevallók. Az e-bevallást választó adózó a regisztrációját követõ hónap elsõ napjától valamennyi bevallási, illetve adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti, függetlenül attól, hogy a bevallás mely idõszakra vonatkozik. Önként választónak minõsül, aki (meghatalmazottja, megbízottja útján) 2006. április 30-ig a 06180-as adatlap B. rovat 3. pontját megjelölte. A választás nem vonható vissza. Az Art. 2006. január 1-jétõl hatályos rendelkezése szerint "az állami adóhatóság meghatározza és közzéteszi a rendszeresített nyomtatványok tartalmát és formáját, gondoskodik arról, hogy azok az adózók számára megfelelõ idõben, könnyen elérhetõ helyen álljanak rendelkezésre. A bevallási és adatszolgáltatási nyomtatványokat – ideértve az adóhatóság honlapján közzétett számítógépes programokat – a benyújtásukra elõírt határidõt megelõzõen legalább 30 nappal kell közzétenni." 2006. szeptember 1-jétõl az e-bevallásra vonatkozó egyes rendelkezések módosultak, de az e-bevallásra kötelezett egyéni vállalkozók köre nem változott. Az Art. 31.§ (2) bekezdése alapján a kiegészítõ tevékenységû (nyugdíjas) egyéni vállalkozó nem köteles a havi e-bevallást teljesíteni, feltéve, ha egyébként nem tartozik az e-bevallásra

kötelezettek közé, ezért az e-bevallás elõtti kötelezõ regisztráció sem vonatkozik rá. A 2005. december 25-én megjelent CLXIII. törvény (Artmód) az éves bevallókat csupán 2006. évre mentesítette az Art 31.§ (2) bekezdés szerinti havi e-bevallás teljesítése alól, ugyanakkor kötelezõen elõírta számukra az ebevallás elõtti regisztrációt. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 2006. szeptember 1-jén hatályba lépõ szabályait is figyelembe véve, az adóbevallásra vonatkozó fontosabb rendelkezések a következõk. 2007. január 1-jétõl az Art. 31.§ (2) bekezdése szerinti adattartalommal e-bevallásra kötelezett: z a kiegészítõ tevékenységet folytatónak nem minõsülõ, a Tbj. 4.§ b) pontja szerinti egyéni vállalkozó, z a kifizetõ, munkáltató (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minõsülõ magánszemély munkáltatót is), a Tbj. szerinti foglalkoztató, z a szakképzõ iskolai tanulót tanulószerzõdés alapján foglalkoztató, amennyiben nem tartozik az Artmód 1.§ (2)-(3) bekezdésében felsoroltak közé, akikre – a bevezetõ részben említettek szerint – az e-bevallás már az ezt megelõzõ idõponttól vonatkozik. A 2007-tõl e-bevallásra kötelezett adózók a 2006. évben esedékes bevallásaikat még a 2005. december 31-én rájuk vonatkozó módon (pl. papíralapú nyomtatványon) teljesíthetik. 2007. január 1-jétõl azonban valamennyi bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségüknek kizárólag elektronikus úton tehetnek eleget, beleértve a 2006. évre vonatkozó, 2007. évben teljesítendõ bevallásaikat is. Mivel a kiegészítõ tevékenységû (nyugdíjas) egyéni vállalkozónak a bevallását 2007-tõl sem kötelezõ elektronikus úton teljesíteni, az e-bevallás elõtti kötelezõ regisztráció továbbra sem vonatkozik rájuk. Az Art. 31.§ (2) bekezdése alapján ez azonban csak akkor igaz, ha az adózó nem tartozik az e-bevallásra kötelezettek közé, például nem minõsül kifizetõnek, vagy munkáltatónak. Az e-bevallásra kötelezett egyéni vállalkozó az Art.31. § (2) bekezdésében meghatározott, 2006. évi bevallási, valamint összesített adatszolgáltatási kötelezettségét 2007. február 10-ig teljesíti. Változott az Artmód. 1.§ (3) bekezdése, mely szerint az e-bevallás ismét választható az Art. 31.§ (2) bekezdésében meghatározott bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében. Az e-bevallás választása ez esetben sem vonható vissza. (Módtv. 246.§) 2.) Az egyéni vállalkozó 2006. évi bevallásai nyomtatványai 06583 – Az egyéni vállalkozók soron kívüli és éves bevallása az egyes adó, járulék és hozzájárulás kötelezettségekrõl – A bevallás az egyéni vállalkozó saját adó- és járu(folytatás a 10. oldalon)

10

L. évfolyam

Adó- és járulékszabályok változása IV. A vállalkozói és a munkavállalói járulék (folytatás a 9. oldalról) lék-elszámolásait tartalmazza, kivéve a kiegészítõ tevékenységû (nyugdíjas) egyéni vállalkozó baleseti járulékát. – Ezt a bevallást a 2006. szeptember 1-jei az adó- és járulékszabályok változása miatt a 06584-es nyomtatvány váltotta fel. A 06584-es bevallás kitöltési útmutatója szerint a soron kívüli bevallás a tevékenység 2006. évi szeptember 1-je elõtti megszûnése esetén a 06583-as nyomtatványon teljesítendõ. 06584 – Az egyéni vállalkozók soron kívüli és éves bevallása az egyes adó-, járulék- és hozzájárulás kötelezettségeirõl. A bevallás az egyéni vállalkozó saját adó- és járulék-elszámolásait tartalmazza, [kivéve a kiegészítõ tevékenységû (nyugdíjas) egyéni vállalkozó baleseti járulékát, egészségügyi szolgáltatási járulékát és cégautó-adóját, amelyet az szja-bevallásában vall be.] Határidõ: 2007. február 10-ig. Megszûnés esetén a soron kívüli bevallás, a megszûnést követõ 30 napon belül ezen a nyomtatványon akkor nyújtandó be, ha a tevékenység 2006. évben, szeptember 1-je elõtt szûnik meg.

0619 – Évközi bevallás az éves bevallás benyújtására kötelezettek részére egyéb adókról Megszûnés esetén ez a bevallás nem nyújtható be, e helyett a bevallást a 0603-as nyomtatványon kell teljesíteni. 0603 – Bevallás egyes adókötelezettségekrõl az államháztartással szemben évente egyszeri bevallás benyújtására kötelezett adózók részére [szakképzési hozzájárulás, kulturális járulék, rehabilitációs hozzájárulás, környezetvédelmi termékdíj] Határidõ: 2007. február 15-ig 0653 – Éves bevallás a személyi jövedelemadóról Határidõ: 2007. május 21-ig. A fenti bevallási nyomtatványok közül a 0619-es és a 0603-as kereskedelmi forgalomban is kapható, a többi az APEH internetes honlapján érhetõ el. Az APEH az internetes adózás változásairól 2006. október 2-án közleményt tett közzé, amelyben a 06180 jelû bejelentés és regisztrációs adatlapon teljesített adóhatósági regisztrációval rendelkezõ adózók 06082, 06582, 06084, illetve 06584 számú bevallásainak elektronikus úton történõ benyújtásával kapcsolatban tájékoztat. [L]

A 2006. augusztus-szeptemberben megjelent, fontosabb jogszabályok Augusztus z 57/2006. (VIII. 4.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv közösségi elõírások átvételét megvalósító kötelezõ elõírásairól szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról – MK 99/2006. aug. 4. z APEH közlemény a 2006. szeptember hónapban alkalmazható üzemanyagárakról – MK 100/2006. aug. 8. z 59/2006. (VIII. 14.) FVM-EüMSZMM együttes rendelet a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól szóló 65/2004. (IV. 27.) FVMESzCsM-GKM együttes rendelet módosításáról – MK 102/2006. aug. 14. z 20/2006. (VIII. 30.) PM rendelet a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet módosításáról – (Eljárási szabályok módosítása) – MK 107/2006. Szeptember z 63/2006. (IX. 7.) FVM rendelet a szõlészeti és borászati adatszolgáltatás rendjérõl és a nem hegyközségi településeken a közigazgatási feladatokat ellátó hegyközségek meghatározásáról

szóló 96/2004. (VI. 3.) FVM rendelet módosításáról – MK 110/2006. z 3/2006. (IX. 15.) SZMM rendelet a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek igazolására alkalmas iratokról szóló 1/2006. (II. 2.) FMM rendelet módosításáról – MK 113. z 39/2006. (IX. 15.) KvVM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet módosításáról – MK 113. z 66/2006. (IX. 20.) GKM rendelet a vendéglátó üzletek kategóriába sorolásáról, valamint ártájékoztatásáról szóló 43/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet módosításáról – MK 2006/115. z APEH közlemény a 2006. október havi üzemanyagárakról – MK 2006/115. (IX. 20.) z 69/2006. (IX. 25.) FVM-rendelet a szõlõfeldolgozás és a borkészítés során keletkezõ melléktermékek lepárlásáról és kivonásáról szóló 75/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról – MK 2006/116. (IX. 25.) – Hatályos: 2006. okt. 3-tól z 15/2006. (IX. 25.) MNB rendelet a jegybanki alapkamat mértékérõl (2006. okt. 26-tól 7,75%) – MK 2006/116.

z 193/2006. (IX. 25.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet módosításáról (közgyógyellátási igazolványok érvényessége) – MK 2006/116. z 196/2006. (IX. 27.) Korm. rendelet a központosított közbeszerzési rendszerrõl, valamint a központi beszerzõ szervezet feladat- és hatáskörérõl szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet módosításáról – MK 2006/117. z 23/2006. (IX. 27.) PM rendelet a Vámtarifa Magyarázatról szóló 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet módosításáról – Hatályos 2006. okt. 7-tõl – MK 2006/117. z 70/2006. (IX. 27.) GKM rendelet az autópályák használatának díjáról szóló 110/2005. (XII. 23.) GKM rendelet módosításáról – hatályos 2006. okt. 1-jétõl – MK 117. z 71/2006. (IX. 28.) GKM rendelet a közúti jármûvek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának mûszaki feltételeirõl szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM-rendelet módosításáról – MK 118. z 4/2006. (IX. 28.) SZMM rendelet a 2007. évi munkaszüneti napok körüli munkarendrõl – MK 118.

11

2006/19-20.

Cégek a fenntartható világért (Folytatjuk a korábban elkezdett sorozatunkat) Mosonyi György a MOL vezérigazgatója a belsõ elégedettséget tekinti lényegi értéknek, mert elvesztik azokat a munkatársakat, akiknek eltérõ az értékválasztásuk. Szerinte nem hiteles az a részvénytársaság, amelyik nem úgy gondolja, hogy elsõ számú felelõssége értéket és profitot termelni, ám azt is látni kell, hogyan társul ehhez az értékválasztás is. Ha a munkatársak nem hisznek a vállalatban, akkor elõbb-utóbb ott nem lesz kivel dolgozni. Egy cégnél az értékválasztás hitelessége az elsõ számú vezetõn múlik, ha õ nem hiteles, nem tudja az értékeket hitelesen képviselni belül és kívül, akkor elõbb-utóbb csapdahelyzetbe kerül. Fodor István, az Ericsson Magyarország elnöke az õszinteséget, az üzleti tisztaságot, a társadalmi felelõsségvállalást emelte ki. Nehezen tud megjelenni a vállalat társadalmi felelõsségtudattal, ha tisztátalanok az üzletei, jelen van a korrupció, a protekcionizmus, az értelmetlen lobbizás, az adatszerzés, kedvezõtlen belsõ viselkedéssel. A globalizáció léptékének megfelelõen kell versenyképesnek lenni, s ez mindenáron való teljesítményorientáltságot feltételez. A tulajdonos és a menedzsment szerepe is felveti az egyén milyenségét, gondolkodását. Az üzlet tisztasága, a társadalom felelõssége, s a vállalat lelke együttmûködõ dolog, ezt kell úgy megtartani, hogy a vállalat eredményes legyen. A délutáni beszélgetés bevezetõjében Ruzsa Ágota, a SOL Intézet igazgatója elmondta, társadalmi összefogásra, közös társadalmi gondolkodásra van szükség. A gondolatszálakat össze kell fûzni, meg kell találni azokat a pontokat, amelyek alapján építkezni tudunk. Komplex változás szükséges ahhoz, hogy megleljük az új utat, mellyel fenntartható a globális fejlõdés. Varga István, a Shell Hungary Rt. vezérigazgatója, a Magyarországi Fenntarthatósági Üzleti Tanács elnöke elsõ hozzászólóként arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenntarthatóság olyan felelõsség, amit mindannyiunkban tudatosítani kell.

Kovács László, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének elnöke erre azzal reagált: érezzük, hogy veszély van, szorongunk, hogy van-e esélyünk elkerülni ezeket. Cél ugyan, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen, de elõbb-utóbb minden hulladékká válik. Ezért szükséges az újrahasznosítás, a fenntarthatóság érdekében ugyanis létkérdés, hogy minél kevesebb energiába kerüljön az új funkció. Végsõ soron ugyanis minden energiakérdés. Vigyázni kell a megújuló energiákkal is: a bioetanol hatásfoka rendkívül kicsi, és egyelõre senki nem tudja, milyen hatásai vannak a környezetre. Az Egyesült Államokban – mely nem írta ugyan alá a Kiotói Egyezményt – esély van rá, hogy a most még petrolkémiai vegyi folyamatokat néhány évtizeden belül teljesen megújuló energiákra állítsák át. A hozzászóló felhívta a figyelmet arra is, hogy nem elég a jogszabályok létrehozását sürgetni, azok használhatóságára is hatni kell.

ten a legkisebb az adományozási kedv, a segítõkészség. Szeles Péter, a Magyar Public Relations Szövetség elnöke szerint kommunikációs szempontból is kihívás a fenntarthatóság, mivel tudati változásra van szükség: gyakorlati szinten három szempontból is. Elsõ ezek közül az állampolgár, második a vállalati, civil szervezeti mozgalmak, míg harmadik a kormány felelõssége. Az unióban az elmúlt év a vállalatok társadalmi felelõsségének éve volt, Magyarországon azonban errõl nem lehetett hallani. Nagy-Britanniában és Olaszországban a témának saját államtitkára van. Ugyanakkor míg a tengerentúlon önkéntes a CSR, addig Európában központilag szabályozott, így lehet, hogy a jövõben kötelezõ elem lesz – ezzel az EU lenne a legfelelõsségteljesebb a nagy gazdasági térségek közül. Hiába tennének azonban bármit a vállalatok és az állampolgárok, ha a kormány nem tesz semmit az ügy érdekében. Amíg a kor-

Cél ugyan, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen, de elõbb-utóbb minden hulladékká válik. Ezért szükséges az újrahasznosítás, a fenntarthatóság érdekében ugyanis létkérdés, hogy minél kevesebb energiába kerüljön az új funkció. Dicsõ Gábor, a Greenergy Kft. ügyvezetõ igazgatója elmondta: itt az idõ a cselekvésre, mivel a véges energiaforrások ára folyamatosan nõni fog a jövõben. Ezek helyett kell megújuló energiaforrásokat használni, ám úgy, hogy azok bekerülési ára megérje. Az energiaiparnak fel kell vállalnia a bûnösségét, s a további pazarlás és környezetszennyezés helyett sokkal hatékonyabban kell kihasználnia az energiaforrásait. Gerencsér Balázs, a NIOK igazgatója hangsúlyozta: ugyanúgy a civil társadalom feladata is, hogy felelõsen gondolkodjon a környezetérõl. Bár sokan egyetértenek ezzel, de csak kevesen csinálják, sokan bezárkóznak, ha aktivizálódásról lenne szó. Ráadásul nincs minta, amit követni lehetne. Megemlített egy felmérést, amely szerint a vállalatok annál inkább felelõsnek érzik magukat környezetükben, minél kisebb a település vagy közösség amelyben munkálkodnak. Épp ezért Budapes-

mány ilyen gáláns a "bûnözõkkel" szemben, olcsóbb és egyszerûbb mérgezni és pusztítani a környezetet, pazarolni az energiaforrásokat. Mórocz János, a Mecénás Klub igazgatója szerint nem szabad elrejteni a mecénásokat, meg kell mutatni õket a kormánynak és a társadalomnak. Nem tûnik fel jó fényben ugyanakkor, ha egy mecénás magát dicséri, ezért e téren nagy szerepe van a médiának. Ámon Ada, az Energia Klub igazgatója szerint az energiaipar nemcsak bûnös, erõs is. Nonszenszeket is nagyon hatékonyan lehet félrekommunikálni, mint például a csernobili katasztrófát 20 évvel az események után. A hatalom megpróbálja szétforgácsolni a számára nem szimpatikus erõket, ezért össze kell azokat fogni. Nem az a kérdés, mirõl beszélgetnek a konferencián résztvevõk, az a kérdés, hogy mit tehetnek azok az óriási energiacégek, akiknek ereje van, hogy tegyenek valamit a fenntarthatóságért.

12

L. évfolyam

AZ IDÉN AKÁR 500 EZREN IS VÁLTHATNAK

Átlagosan várhatóan 25 ezer forintot takaríthatnak meg az autótulajdonosok Néhány nap múlva, október 30-án kell közzétenniük a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítást (kgfb) kínáló biztosítóknak, biztosítási egyesületeknek a 2007. évi díjaikat, ám az autótulajdonosok szemlélete nagy valószínûséggel az idén sem változik: az elmúlt évekhez hasonlóan most is elsõdlegesen az ár alapján döntenek. "A gépjármû-tulajdonosok minden évben többet takaríthatnak meg (a 2004. évi díjak alapján még 16 ezer forintot, a 2006-i adatok alapján pedig már 22 ezret), ami annak is köszönhetõ, hogy minden évben van olyan piaci szereplõ, amelyik állományt akar gyûjteni, s ezért a piaci átlagnál jóval alacsonyabb díjakkal rukkol elõ" – mutatott rá Mestyán András, a CLB Független Biztosítási Alkusz igazgatója. Az elmúlt években jellemzõen 78 ezer forint volt az a "küszöb", amely már váltásra ösztökélte az autósokat, míg az ügyfelek 75 százaléka találhatott magának olyan ajánlatot, ahol több mint 15 ezer forintot spórolhatott meg. Az autósok egy része tavaly nem azt a pici szereplõt választotta, ahol a

legjobb ajánlatot kapta: a váltók 1-2 százaléka ugyanis a nem a legolcsóbb biztosítóhoz ment, ami jellemzõen egy biztosító egyesület volt, hanem a második legolcsóbbat választották, ami az adott esetben biztosító társaság volt. Érdekesség, hogy az autósok díjérzékenysége a novemberi váltáskor "ütközik ki": tavaly novemberben átlagosan 40 ezer forintos kgfb-díjak születtek, ezzel szemben az évközi kgfb-szerzõdések átlagosan 55 ezer forintra köttettek. Ennek okát abban látja Mestyán András, hogy év közben jóval kevesebben veszik igénybe az online alkuszok segítségét.

2007-i újdonságok – új szereplõk, többlet szolgáltatások Az idén új szereplõvel bõvül a kgfb-t kínálók köre: színre lép a Signal Biztosító. A stratégiájáról mindeddig annyit közölt hivatalosan, hogy a célcsoportok részére megfelelõen szegmentált, kockázatarányos díjakkal kíván piacra lépni.

HÁTTÉR-INFORMÁCIÓ:

A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft.-rõl A CLB 13 éve jelent meg a gépjármû biztosítási piacon. A társaság mára a legnagyobb, finanszírozótól és gépjármûmárkától független gépjármû-biztosítási alkusszá fejlõdött Magyarországon. A CLB az utóbbi öt évben folyamatosan építette ki a vállalati és lakossági ügyfélkör igényeinek megfelelõ vagyon, felelõsség és személy-biztosításokra szakosodott szervezeteit. Napjainkban a társaság már 110.000 élõ biztosítási szerzõdést kezel, melyek összességében éves szinten közel 7 milliárd forintos biztosítási díjbevételt eredményeznek. A társaság öt éve fejleszti és használja saját munkájához azt a komplex biztosítási adatbázist, melynek egy része ma már az Interneten mindenki számára hozzáférhetõ. 2004. novembere óta elérhetõek a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítások és casco biztosítások, 2006. február óta találhatóak meg a lakás- és utasbiztosítások, ez év nyarától pedig mind a négy termék önálló, tematikus oldalon keresztül is elérhetõ.

Egy biztosító egyesület ugyanakkor kiesik a novemberi váltásból: a TIR tevékenységét ugyanis a PSZÁF felfüggesztette, a MÁV esetében a korábbi felfüggesztés csak november végéig szól, így decembertõl várhatóan már köthet új szerzõdéseket, és így részt vehet az idei biztosító átváltási idõszakban is. A TIR-nek 2007. márciusig szüneteltetnie kell tevékenységét. Kérdés, hogy a két biztosító egyesület ügyfelei – tavaly összesen közel 80 ezren pártoltak át hozzájuk – hogyan döntenek, melyik piaci szereplõt választják. "Elképzelhetõ, hogy több biztosító a kötelezõ biztosítás alapszolgáltatása mellé többletszolgáltatást kínál majd, s nem kizárt, hogy ezért nem kell külön fizetniük az ügyfeleknek" – véli Mestyán András. S persze annak is van esélye, hogy a piac nagyobb szereplõi nem a díjakkal akarják megnyerni a "csatát", hanem a minél jobban felépített kommunikációs és marketing stratégiájukkal.

Felértékelõdik az online alkuszok szerepe A biztosítótársaságok 2007. évi tarifái semmivel sem lesznek átláthatóbbak, mint tavaly, éppen ezért számítani lehet arra, hogy egyre többen veszik igénybe az online alkuszok szolgáltatásait. Ezt a tendenciát jól érzékelteti, hogy míg a 2003. évi díjak napvilágra kerülését követõen mindössze 100 ezren végezték el a tarifálást, s 2 ezren váltottak online alkuszokon keresztül, addig a 2005. évi tarifáknál már 600 ezren hasonlították össze az egyes piaci szereplõk díjait, s 30 ezren váltottak online. A tavalyi novemberi váltásnál – azaz a 2006. évi díjaknál – azonban már ugrásszerûen megnõtt az alkuszok szerepe: 1,5 millióan tarifáltak interneten keresztül, s közel 100 ezren váltottak, azaz az online alkuszok immáron egyharmados szeletet hasítottak ki a piacból.

2006/19-20. (Tavaly novemberben mintegy 300 ezren váltottak biztosítót.) "Évrõl-évre nõ a bizalom az online alkuszok szolgáltatásai iránt, ami több tényezõnek is köszönhetõ" – hangsúlyozta Mestyán András. Lényeges, hogy a CLB és a mellette mûködõ két másik nagy online alkusz árgaranciát vállal, s a szolgáltatási színvonal is folyamatosan nõ. Az online alkuszok küldik ki a csekkeket, a dokumentumokat, elektronikus kapcsolatuk van a biztosítókkal, az ügymenet tehát gyorsabbá vált, call centereket üzemeltetnek, a back-office környezetnek sem okoz nehézséget a nagyszámú szerzõdéskötés, ráadásul a kampányra is sokkal jobban fel tudnak készülni, mint akár egy biztosító. "Az elmúlt évekhez képest több hölgy és több fiatal vezetõ fogja használni a kalkulátor programokat, mivel az õ esetükben többszörösen érezhetõ a díjkülönbség" – hangzik a CLB Független Biztosítási Alkusz igazgatójának véleménye.

Akár 500 ezren is válthatnak "A kormány megszorítási intézkedéseinek következtében az idei váltásnál felértékelõdhetnek a megtakarítások: egy kisebb megtakarítás esetén is nõhet az ügyfelek váltási hajlandósága" – fogalmazott Mestyán András. Véleménye szerint 5-6 ezer forintra csökkenhet a váltási hajlandóság küszöbe, miközben az átlagos megtakarítási összeg is tovább nõhet, elérheti a 25 ezer forintot. Ennek következtében elképzelhetõ, hogy a tavalyi 300 ezerrel szemben az idén már 500 ezren váltanak biztosítót, s ennek a 30-40 százalékát a három nagy online alkusz fogja lebonyolítani.

TOVÁBBI TÁJÉKOZTATÁS: Mestyán András, CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. Tel.: 06 (1) 473-3018 E-mail: [email protected] Morvay Szilvia, Goodwill Communications Tel.: 06 (70) 941-6908 E-mail: [email protected]

13 Nemcsak büntetni – együttmûködni! Az IPOSZ Országos Elnöksége júniusi ülésén, tájékoztató napirend keretében, megtárgyalta és köszönettel elfogadta az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség elnökének elõadását. Papp István tájékoztatójából a testület tagjai elsõ kézbõl értesülhettek az OMMF munkavédelmet illetõ feladatiról, hatáskörérõl, valamint a munkaügyi ellenõrzésrõl szóló törvény alapján végzett vizsgálatok tapasztalatairól különös tekintettel a mikro-, kis- és középvállalkozásokra. Természetesen az elõadás keretében nagy hangsúlyt az OMMF kezdeményezése, miszerint lehetõséget kínál minden munkáltatónak, hogy vegyen részt a kölcsönös elõnyöket biztosító partnerségben, hiszen a foglalkoztatás biztonságának elõsegítése az elsõdleges szakmai feladat minden résztvevõ számára. Széles körben kell tehát törekedni együttmûködésre a társhatóságokkal, a szakmai, érdekvédelmi szervezetekkel, és kölcsönös összefogást kezdeményezni a munkáltatókkal és munkavállalókkal. Felismerve a foglalkoztatási kultúra fontosságát, látva a hazai és nemzetközi területeken kialakult jó példákat az OMMF és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium közös érdekként fogalmazta meg a foglalkoztatás biztonságának érvényre juttatását oly módon, hogy a fõ célt a Partnerség a foglalkoztatás biztonságáért címû dokumentumban rögzítették. Meggyõzõdésük, hogy ezzel hozzájárulnak a munkaerõpiac szereplõi közötti bizalom és kölcsönös tisztelet javításához, a jogsértések és balesetek megelõzéséhez, a munkavállalók védelméhez. Szeptember 18-án a fõfelügyelõség, a szakminisztérium, továbbá tíz jelentõs munkaadói, illetve munkavállalói szervezõdés Dunaújvárosban írta alá a Partnerség elsõ dokumentumát. Az eseményen jelen volt Szûcs György az IPOSZ elnöke, aki kifejtette, hogy kívánatos lenne, ha e partnerségi dokumentum és a csatlakozási lehetõség alapján megindulna régiókban, a szövetség tagszervezetei közremûködésével, a közös munka. Az e célra alakított IPOSZ munkabizottságában Szûcs György elnök, dr. László alelnök és Kiss Mihály, Kiss Zoltán, Károlyi Gyula elnökségi tagok tevékenykednek. Az alábbiakban a Partnerség a foglalkoztatás biztonságáért dokumentum preambulumát közöljük Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett politikai, társadalmi és gazdasági változások, valamint hazánk Európai Unióhoz történt csatlakozása következtében a munkaerõpiac és a foglalkoztatáspolitika a korábbinál jelentõsebb szerepet tölt be. Az elmúlt években a fejlõdés sok jogszabályváltozást igényelt. A változások következtében elõtérbe került a foglalkoztatás biztonságának érvényesítése, amely egyaránt fontos a munkavállalók, a munkáltatók és a hatóságok szempontjából is. Magyarországon a munkavállalók garanciális jogait mindenképpen biztosítani kell, biztonságos munkahelyi környezetet kell számukra kialakítani. Meg kell akadályozni a munkavállalók indokolatlan elbocsátását is. Ez egyrészrõl hozzájárul a foglalkoztatás és a foglalkoztatási kultúra értékeinek megõrzéséhez és továbbfejlesztéséhez, másrészrõl lehetõséget nyújt arra, hogy az Európai Unióban egyedülálló módon partneri viszonyt alakítsunk ki a hatóságok és a munkaerõpiac más szereplõi között. A partnerség keretében már nem a szankcionálás az elsõdleges eszköz – hiszen ez a gazdaság jogsértõ szereplõivel szemben még mindig hatástalan, és a jogkövetõ vállalkozásokat szükségtelen mértékben sújtja -, hanem az együttmûködés. A feketefoglalkoztatás nagymértékû jelenléte, a munkabalesetek számának alakulása, a munkavállalói panaszok ugrásszerû növekedése aggasztó minden felelõsen gondolkodó ember és szervezet számára. Felismerve azt, hogy Magyarországon nem elegendõ csupán hatósági eszközökkel fellépni a negatív jelenségek visszaszorításáért, – a Szociális és Munkaügyi Minisztérium egyetértésével – szükségesnek ítéljük partnerség keretében az összefogást. Közös érdek, hogy a munkaerõpiac szereplõi között bizalom és kölcsönös tisztelet alakuljon ki.

14

L. évfolyam

UEAPME Hírlevél Európai Kézmûipari és Kisvállalkozói Konferencia A második elõkészítõ konferencia Budapesten lesz 2006. november 20-21-én. Az IPOSZ-szal együttmûködésben Budapesten szervezi meg az Európai Bizottság a 2007. április 16-17-én Stuttgartban sorra kerülõ IV. Európai Kézmûves és Kisvállalkozói Konferencia elõkészítõ konferenciáját, ahol az UEAPME tagszervezeteit számos tagszövetség elõadója képviseli majd. A budapesti elõkészítõ konferencián jelen lesznek mind a 25 tagállam legjelentõsebb kézmûipari szervezeteinek, valamint minisztériumainak vezetõi. A konferencia témái a következõk lesznek: z Innováció: egy széles értelemben vett innováció, mely kiterjed a kézmûiparra és a kisvállalkozásokra is. z A kézmûipari vállalkozások és kisvállalkozások versenyképességének erõsítése. z Szakképzés, tanulók gyakorlati képzése, fiatal kézmûves vállalkozók. z Mûszaki és környezetvédelmi akadályok (szabványok, rendeletek) a kézmûipari vállalkozások és a kisvállalkozások belsõ piaci részvételének útjában, EMAS. z Energia hatékony felhasználása

Kohéziós Alapok: a Bizottság nehézségeket állapított meg A Bizottság elfogadta a 2005-ös EU-s kiadásokról készült jelentését, mely felfedte a 10 új tagállamnak a Közösségi támogatások (Strukturális és Kohéziós Alapok) elosztásakor tapasztalt problémáit. A Bizottság pozitív tanulságokat is megfogalmazott: a költségvetés felhasználása a legjobb volt a jelenlegi pénzügyi idõszak kezdete óta (2000-2006). Az új tagállamok 2005-ben a költségvetés 9.5%-t kapták meg, közel 9.5 milliárd eurot, valamivel többet, mint 2004-ben (6.6%, 6.1 milliárd euro). A Bizottság kimutatta, hogy jelentõs mértékben sikerült beintegrálni a 10 új tagállamot valamennyi EU-s politikába, különösen a mezõgazdasági és kohéziós kiadásokba. Azonban komoly problémák voltak ezekben az országokban a kohéziós támogatások felszívásában. 2004. májusa–2006 szeptembere között 21.45 milliárd euro támogatási összeg került lekötésre a Strukturális és Kohéziós Alapok keretében e 10 ország esetében. Ténylegesen 5.6 milliárd euro került részükre kifizetésre, ami átlagban csak 26.2%-s abszorpciós kapacitást jelent, bár néhány régió esetében ez elérheti a 40%-t is. Lengyelország és Csehország teljesítménye kifejezetten gyenge volt (elõbbi esetében 2.7 milliárd lett kifizetve a megítélt 11 milliárdból, míg az utóbbi esetében 521 millió a megítélt 2.2 milliárdból). E két ország 2005-ben kevesebb támogatást kapott a Strukturális Alapokból, mint 2004-ben, mutatta ki a Bizottság, valamint hogy 2006-ra sem várnak javulást és felhívták ezeket az országokat, hogy egyszerûsítsék és javítsák adminisztrációs eljárásaikat. A Bizottság rámutatott, hogy a 2007-ben az új tagállamok által el nem költött támogatást automatikusan törlik. Spanyolország a maga majdnem 8 milliárd eurójával továbbra is a legfõbb haszonélvezõje maradt a strukturális akcióknak (ez a teljes keret 24.4%-t jelenti), megelõzve Németországot, Olaszországot és az Egyesült Királyságot. Relatív értelemben Luxemburg maradt az elsõ, az általa le-

hívott pénz a bruttó nemzeti jövedelmének 4.5%-t jelenti (Ebbõl a 4% a területén mûködõ közösségi intézmények finanszírozására szolgál). A közösségi költségvetéshez, miként 2004-ben is a leggazdagabb tagállamok járultak hozzá a legnagyobb mértékben. Németország 17.4 milliárd, Franciaország 15.5 milliárd, Olaszország 12.2 milliárd és az Egyesült Királyság 9.6 milliárd euroval, s így négyen együtt az EU költségvetés 2/3-t fizetik be. A nemzeti ÁFA bevételek és a bruttó nemzeti jövedelem alapján kiszámított és befizetett hozzájárulás 86.7 milliárd euro volt 2005-ben, szemben a csak 14 milliárdnyi hagyományos, saját forrásból származó bevételekkel (vámilletékek, mezõgazdasági és cukor adók, 3 milliárd egyéb bevételek és 2.7 milliárd többlet 2004-bõl). Költségvetési mérlegek tagállam–E viszonylatban: Hollandia mutatta a legkevésbé kedvezõ költségvetési mérleget (a bruttó nemzeti jövedelem -0.52%-a), õt követi Luxemburg (-0,36%), Svédország (-0,30%) és Németország (-0,27%), míg a legjobb pozitív mérleggel rendelkezõk Görögország (+2,19%), Portugália (1,64%) a régi tagállamok közül, valamint Málta és a Balti-államok az új tagállamok közül.

A szolgáltatási irányelv sorsa a finn elnökség alatt A belsõ piacon nyújtott szolgáltatásokkal foglalkozó irányelv az egyik legvitatottabb területe az EU jogalkotásának az utóbbi években. Pártolói azt állítják, hogy az irányelv növelni fogja Európa versenyképességét, míg kritikusai azzal fenyegetnek, hogy az irányelv "szociális dömpinget" okozhat. A Tanács 2006. július 24-i állásfoglalása megnyitotta az utat az intézmények közti megegyezés elõtt, azzal, hogy módosítások formájában integrálta a szövegbe az Európai Parlament által februárban elfogadott leglényegesebb pontokat. Evelyne Gebhardt képviselõ asszony, a téma rapportöre a Belsõ Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság szeptember 13-i ülésén bemutatta jelentés-tervezetét, megnyitva ezzel az irányelv második olvasatának folyamatát az Európai Parlamentben. Gebhardt asszony amellett döntött, hogy egy egyszerûbb szövegû jelentést készít, mely csak 11 módosítást tartalmaz, aminek elmondása szerint az a célja, hogy bizonyos témákat világosabban értelmezzen, tisztázzon, mint például a munkajog kizárását, a szociális szolgáltatások, a fogyasztóvédelem és az adminisztrációs együttmûködés értelmezését. A finn elnökség képviselõje azonban nem értett egyet vele, "a javasolt módosítások némelyike érinti az európai intézmények között már létrejött kompromisszum lényegét. Emiatt nagyon nehéz, ha nem lehetetlen lesz azok elfogadása." Konzervatív és liberális EP képviselõk is osztották véleményét. "Bármilyen jelentõsebb változtatást csakis az irány-

2006/19-20.

15

elv elleni támadásként lehet értelmezni, mivel a második olvasat esetleges kudarca a jogalkotási folyamat végét, meghiúsulását jelentené," mondta Malcolm Harbour (UK) és Andreas Schwab (DE) közös sajtótájékoztatójukon. Míg a Tanács állásfoglalásában csak a "nem-gazdasági természetû közérdekû szolgáltatásokat" zárta ki az irányelv hatálya alól, addig Gebhardt azt javasolta, hogy valamenynyi közérdekû szolgáltatást zárjanak ki. Ezt azzal indokolta, hogy "a közérdekû szolgáltatások eleve nem-gazdasági természetûek". Az elsõ olvasatról való szavazáskor az Európai Parlament úgy döntött, hogy a tagállamokra bízza annak eldöntését, mely szolgáltatásokat tartanak közérdekûnek.

országoknak a Schengeni zónához eredetileg 2007-re tervezett belépése legalább egy évvel késõbb valósulhat meg. Hivatalos források szerint a késlekedést a Schengeni informatikai rendszerrel fennálló technikai problémák okozzák. A visegrádi országok nevében Vaclav Klaus cseh államfõ élesen kritizálta ezt, elmondva, hogy "mind a négy kormányfõ abszolút prioritásnak tekinti a Schengen zónába való belépést és diszkriminatív lépésnek tekintenék, ha azt elhalasztanák."

Mobilitás: új európai uniós képesítési keretrendszer

A Világbank kiadott egy 175 országot értékelõ jelentést, melyben az alapján értékelik az országokat, hogy mennyire könnyû az adott országban vállalkozni, vállalkozói tevékenységet folytatni? Az az elképzelés, hogy egy ország gazdasága nem növekszik, ha az üzleti környezet nem vállalkozás-barát. A bürokrácia csökkentése elõsegíti a vállalkozó kedvet, ez az egyik központi mozgatórúgója az EU Lisszaboni Növekedési és Foglalkoztatási Programjának. 2005-ben az Európai Bizottság és a tagállamok elkötelezték magukat amellett, hogy csökkentik a KKV-kat aránytalan mértékben terhelõ adminisztrációs terheket. A tanulmány 10 speciális gazdasági szabályozó terület szerint értékelte a nemzetgazdaságokat, ezek a következõk: – vállalkozás indítása – mennyi idõt kell az engedélyek beszerzésével tölteni – munkavállalók alkalmazásának kérdései – ingatlan regisztráció – hitelhez jutás – beruházók védelme – adófizetés – határon átnyúló kereskedelem – szerzõdések érvényesítése – gazdasági tevékenység befejezése Szingapúr, Új-Zéland és az USA tûnnek a legjobb helynek, ahol üzleti tevékenységet lehet folytatni, de 11 EU tagállam és közülük 3 új tagállam van a 25 leginkább vállalkozás-barát gazdaság között. Az eredmények azonban azt mutatják, hogy nagy egyenlõtlenségek maradtak fenn Európában. Anglia van a legjobb helyen az EU országok közül (6. összetettben), ahol átlagban 18 napra van szükség egy vállalkozás beindításához az egy fõre jutó bruttó nemzeti jövedelem 0.7%-ának megfelelõ összegért. Jó eredményei vannak még Dániának és Írországnak. A másik oldalon Görögország- ahol átlagban több, mint 38 napig tart míg egy vállalkozást beindítanak és ennek a költsége az egy fõre jutó bruttó nemzeti jövedelem 24.2%ának megfelelõ összegbe kerül- van az EU országok közül a legrosszabb helyen, az összetettben 109 helyen, Uganda és Nigéria mögött. Az EU országoknak ezért folytatniuk kell a reformokat, ha nemzetközi viszonylatban versenyképesek akarnak maradni és továbbra is vonzóak akarnak maradni a külföldi befektetõk szemében. Valóban az a tény, hogy Európában könnyû vállalkozói tevékenységet folytatni az olyan elõny, aminek köszönhetõen az EU még ugyanolyan gyorsan növekvõ gazdaságnak számít, mint Kína és India. A legnagyobb reformerek Kelet-Európában vannak. A jelentés azt is mutatja, hogy Horvátországban, Romániában és Bulgáriában az EU-hoz való csatlakozás vágya szintén reformokat ösztönzött.

A Bolognai Deklarációban megfogalmazott célok egyike egy olyan rendszer megteremtése, mely megkönnyíti és javítja az egyetemi és szakmai képesítések nemzetközi öszszehasonlíthatóságot és átláthatóságát. 2001-ben alkották meg az "Oktatás és Képzés 2010"' munkaprogramot, mely része a Lisszaboni Programnak. Célja az európai oktatási rendszerek modernizálása, hogy Európa 2010-re oktatási és képzési rendszerei minõsége tekintetében világvezetõvé váljon. 2005-ben a Bizottság megjelentetett egy munkaanyagot 'Egy európai képesítési keretrendszer felé az egész életen át tartó tanulás érdekében' címmel, melyrõl egy széleskörû párbeszédet kezdett az érintett felekkel. A javasolt Európai Képesítési Keretrendszert arra szánják, hogy "átlátható eszközként" szolgáljon, s így lehetõséget nyújtson a különbözõ nemzeti oktatási és képzési rendszerek közti összehasonlításra. Azt várják tõle, hogy tegye az európai oktatást, felnõttképzést, szakképzést átláthatóbbá, könnyebben hozzáférhetõvé és ily módon segítse elõ a tanulók és a munkavállalók mobilitását. A keretrendszer fõ eleme egy 8 referencia szintbõl álló értékelés, mely minden szinten leírja a tanulók tudását, képességeit és kompetenciáit és "tanulási kimeneteit", lényegében azt, hogy a tanuló mit tud, mit ért meg és minek az elvégzésére képes. A keretrendszer referencia szintjei ily módon elmozdulást jelentenek a tradicionális megközelítéstõl, mely a tanulási bemeneteket hangsúlyozza (a tanulás idõtartama, a képzõintézmény típusa). Attól, hogy a keretrendszer a "tanulási kimenetek" öszszehasonlítását hangsúlyozza, azt várják, hogy közelebb hozza egymáshoz a munkaerõpiac igényeit és az oktatásiképzési intézmények kínálatát, valamint hogy könnyebbé teszi a nem-formális tanulás érvényesítését. Következõ lépések: z Az Európai Képesítési Keretrendszerre vonatkozó javaslatot hamarosan megvizsgálja a Tanács és az Európai Parlament. Elfogadására várhatóan 2007 vége elõtt kerül sor. z A javaslat azt irányozza elõ, hogy 2009-re a tagállamok kapcsolják össze saját nemzeti képesítési rendszereiket az Európai Képesítési Keretrendszerrel.

Személyek szabad mozgása: kritizálták a schengeni késlekedést 2006. szeptember 16-án került sor a Visegrádi Államok kormányfõinek hagyományos éves találkozójára. A találkozó egyik fõ témája a Schengen zónába való határellenõrzés-mentes belépés kérdése volt. Az Európai Bizottság korábban azt mondta, hogy ezen

Világbank vélemény: Az EU-10 államokban könnyebb vállalkozónak

16

L. évfolyam

MAGYAR SZABADALMI HIVATAL

Iparjogvédelmi Tájékoztatási és Oktatási Központ Tisztelt Partnerünk! Engedje meg, hogy ezúton tájékoztassuk a Magyar Szabadalmi Hivatal új, térítéses szolgáltatásairól. A Magyar Szabadalmi Hivatal Ügyfélszolgálatán az elmúlt idõszakban egyre több ügyfél jelezte igényét olyan térítéses szolgáltatások iránt, amelyek egyszerû, gyors hozzáférést biztosítanak a releváns iparjogvédelmi információkhoz, és felhasználóbarát szakvéleményt, valamint kutatási eredményeket adnak. Ezek szervesen kapcsolódhatnak a szolgáltatás megrendelõinek saját oltalmaihoz, vállalkozásának innovatív fejlesztéséhez, illetve K+F tevékenységéhez, valamint az üzleti élet kihívásaira gyors, naprakész iparjogvédelmi információkat nyújtanak. A Magyar Szabadalmi Hivatal munkatársai sok évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a szabadalmi és védjegykutatások, a különbözõ adatbázisok és kutatási technikák alkalmazása területén, ami jó alapot teremt az igényelt szolgáltatások biztosításához. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Baross Gábor Programja keretében beindított Innocsekk pályázathoz a vállalkozások igénybe vehetik az iparjogvédelmi szolgáltatások egyre bõvülõ palettáját. A pályázók számára is megnyílik a lehetõség az MSZH által nyújtott, a hatósági eljárástól független, rövid határidejû szolgáltatások igénybevételére pályázatuk kellõ iparjogvédelmi alátámasztására, a jogsértések elkerülésére szabadalmi és védjegy területen. A két, július 1-jével elsõként beinduló szolgáltatás az expressz szabadalmi kutatás, illetve az egyszerûsített védjegyszûrés, amelyek a vállalkozások innovációt támogató döntéseit jelentõs mértékben alátámaszthatják, ezért elõnyeiket érdemes közelebbrõl is megismerni.

Expressz szabadalmi kutatás Ez a szolgáltatás a technika állásának gyors feltárására irányul, nélkülözhetetlen kelléke az új fejlesztések elindításának. Értékes alapját képezheti mûszaki problémák megoldásának, egy találmány újdonságtartalma megítélésének, az aktuális piaci helyzet kiértékelésének és a várható piaci trendek elõrejelzésének. Az expressz szabadalmi kutatás elvégzése nemzetközi normák alapján

történik (a Szabadalmi Együttmûködési Szerzõdés vonatkozó elõírásainak figyelembevételével), nemzetközi adatbázisok sok millió dokumentumának kiértékelése révén. A megrendelõ a kutatási eredményeket papírhordozón vagy elektronikus formában kapja meg az idézett dokumentumok másolataival vagy fellelhetõségük megjelölésével együtt, legkésõbb négy hetes idõtartamon belül a megrendelés díjának megfizetése után. Annak érdekében, hogy a szolgáltatás minél jobban megfeleljen a megrendelõ igényeinek, szükséges a mûszaki probléma egyértelmû és világos kifejtése (adott esetben rajzok támogatásával), valamint azoknak a kérdéseknek a megfogalmazása, amelyekre a megrendelõ választ szeretne kapni. Ezek a kérdések nem csak arra vonatkozhatnak, hogy egy adott mûszaki megoldás hozzátartozik-e a technika állásához, hanem például arra is, hogy a megoldás Magyarországon beleütközik-e valaki más érvényes szabadalmi jogába. Az Innocsekk pályázat keretében igénybe vehetõ az MSZH expressz szabadalmi kutatása annak alátámasztására, hogy az innovációs projektötlet valóban eddig nem létezõ, tehát új, vagy az eddig létezõknél lényegesen kedvezõbb tulajdonságokkal rendelkezõ eljárás, termék vagy szolgáltatás bevezetésére irányul, de a szabadalomkutatás célja lehet pl. az innovációs ötlet megvalósításához alkalmas technológia felkutatása is.

Egyszerûsített védjegyszûrés A védjegyszûrés igénybevétele javasolható védjegybejelentés benyújtása elõtt annak érdekében, hogy a bejelentõ képet nyerjen arról, hogy milyen azonos vagy hasonló megjelölések állnak oltalom vagy engedélyezés alatt. Az információ birtokában eldöntheti, hogy bejelenteni kívánt megjelölése oltalomképes-e, vagy esetleg új megjelölést válasszon. Abban az esetben, ha valaki el szeretné kerülni, hogy más védjegyjogát megsértse, illetve ha tájékozódni kíván, nem kell-e fellépnie érvényes jogai védelmében egy védjegy lajstromozása, illetve egy már lajstromozott védjegy ellen, szintén hasznos lehet a védjegyszûrés igénybevétele.

A védjegyszûrés a hazai jogokra kérhetõ, s e tekintetben kiterjed a nemzeti, nemzetközi és közösségi védjegyekre is. A szûrés tájékoztató jellegû, nem helyettesíti a védjegy-engedélyezési eljárást, sem az eljárás során végzett, korábbi jogokra irányuló hatósági kutatást, és nem egyenértékû azzal. 2004. május 1-jével, Magyarországnak az Európai Unióba való belépésével egy idõben több százezer védjegy vált érvényessé Magyarországon, amelyekkel szintén lehetséges ütközés. Ha valaki a jogosult engedélye nélkül, az õ védjegyével ellátott terméket importál, vagy exportál az EU területérõl – ezzel sérti a védjegyjogosult érdekeit, amelynek polgári jogi következményei lehetnek. Az Innocsekk pályázat keretében az "Iparjogvédelmi és szerzõi jogi tanácsadás igénybevétele" jogcímen lehetõség nyílik a védjegyszûrési szolgáltatással kapcsolatos költségek elszámolására. Az iparjogvédelmi és szerzõi jogi tanácsadó azt vizsgálja, hogy az innovációs projekt eredményeként bevezetett eljárás, termék vagy szolgáltatás nem sért-e a jog eszközeivel védett érdekeket, illetve javaslatot tehet azokra az ipar- és szerzõi jogvédelmi lépésekre, amelyek leghatékonyabban szolgálják az innovációs ötlettulajdonos érdekeinek védelmét (szabadalmi ügyvivõ díjazására nem vehetõ igénybe!). Az expressz szabadalmi kutatás és az egyszerûsített védjegyszûrés térítéses szolgáltatások 2006. július 1-jétõl vehetõk igénybe a Magyar Szabadalmi Hivatalban. Az új szolgáltatások megrendelhetõk az MSZH Ügyfélszolgálatán (1054 Budapest, Akadémia u. 21.; Nyitva tartás: hétfõ, kedd, csütörtök: 9-15h, szerda: 10-18h, péntek 9-11h). A megrendelõlap elérhetõ – a szolgáltatási árakkal és kiegészítõ információkkal együtt – a Magyar Szabadalmi Hivatal honlapján: www.mszh.hu. Telefonon is kérhetõ további tájékoztatás az Ügyfélszolgálattól a 06 80 345678 ingyenes, zöld számon. Tisztelettel várjuk megrendeléseiket! Budapest, 2006. szeptember 18. Üdvözlettel: Bakos Éva igazgató

17

2006/19-20.

A Magyar Szabadalmi Hivatal új szolgáltatásai

Expressz szabadalmi kutatás Annak érdekében, hogy a gazdasági élet szereplõi gyorsan válaszolhassanak az üzleti élet kihívásaira és az innovációs folyamat egyes szakaszaiban meghozandó döntéseik megalapozottak legyenek, szükségük van a releváns iparjogvédelmi információra. Az expressz szabadalmi kutatás része egy – a terveink szerint folyamatosan bõvülõ – termékcsaládnak, amely szervesen kapcsolódik a megrendelõk igényeihez, és egyszerû, gyors és felhasználóbarát hozzáférést biztosít a szabadalmakra vonatkozó adatokhoz. A szolgáltatás a technika állásának gyors felderítésére szolgál: z nélkülözhetetlen kelléke az új fejlesztések elindításának; z egy találmány újdonságtartalma megítélésének; z értékes alapját képezheti mûszaki problémák megoldásának; z az aktuális piaci helyzet értékelésének; z a várható piaci trendek elõrejelzésének.

Az expressz szabadalmi kutatás elvégzése nemzetközi normák (a Szabadalmi Együttmûködési Szerzõdés vonatkozó elõírásainak figyelembevételével), nemzetközi adatbázisokban fellelhetõ sok millió dokumentum alapján történik. A kutatási eredményeket juttatjuk el a megrendelõnek az idézett dokumentumok másolatával vagy fellelhetõségük megjelölésével együtt, a megrendelés díjának számlánkra való megérkezésétõl számított 30 napon belül. Annak érdekében, hogy minél pontosabban megfeleljünk a megrendelõ igényeinek, szükségünk van a mûszaki megoldás egyértelmû és világos kifejtésére (adott esetben rajzok támogatásával), valamint azokra a pontos kérdésekre, amelyekre a megrendelõ választ szeretne kapni. Ezek a kérdések nemcsak arra vonatkozhatnak, hogy egy adott mûszaki megoldás hozzátartozik-e a technika állásához, hanem például arra is, hogy Magyarországon ütközik-e valaki másnak az érvényes szabadalmi jogával.

Egyszerûsített védjegyszûrés Annak érdekében, hogy a gazdasági élet szereplõi gyorsan válaszolhassanak az üzleti élet kihívásaira és az innovációs folyamat egyes szakaszaiban meghozandó döntéseik megalapozottak legyenek, szükségük van a releváns iparjogvédelmi információra. Az egyszerûsített védjegyszûrés része egy – a terveink szerint folyamatosan bõvülõ – termékcsaládnak, amely szervesen kapcsolódik a megrendelõk igényeihez, és egyszerû, gyors és felhasználóbarát hozzáférést biztosít a védjegyekre vonatkozó adatokhoz. A szûrés igénybevétele javasolható z védjegybejelentés benyújtása elõtt annak érdekében, hogy a bejelentõ képet kapjon arról, milyen megjelölések lajstromozása van folyamatban, illetve mely megjelölések állnak védjegyoltalom alatt; ebben az esetben az információ támpontot adhat annak eldöntésére, hogy érdemes-e a megjelölést bejelenteni lajstromozásra; z akkor, ha a bejelentõ el szeretné kerülni, hogy egy

megjelölés használatával (például egy új cégnév vagy doménnév kiválasztása során) mások védjegyoltalomból eredõ jogait megsértse, illetve ha tájékozódni kíván, hogy nem kell-e fellépnie jogai védelmében egy védjegy lajstromozása vagy egy már lajstromozott védjegy ellen. Az egyszerûsített védjegyszûrés tájékoztató jellegû, a védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény szerinti bejelentési és egyéb eljárások lefolytatását semmilyen módon nem befolyásolja, illetve a jogszabály szerinti eljárás kiváltására vagy helyettesítésére nem alkalmas. A szûrést a Magyar Szabadalmi Hivatal Ügyfélszolgálatának munkatársai végzik a többéves hivatali gyakorlatnak megfelelõen. Az egyszerûsített védjegyszûrés eredményét papírhordozón juttatjuk el a megrendelõnek a megrendelés díjának számlánkra való megérkezése után.

A szolgáltatások megrendelhetõek az MSZH Ügyfélszolgálatán (1054 Budapest, Akadémia u. 21.; nyitva tartás: hétfõ, kedd, csütörtök: 9-15 h, szerda: 1 18 h, péntek 9-11 h). A megrendelõlap a szolgáltatási árakkal és kiegészítõ információkkal együtt elérhetõ a Magyar Szabadalmi Hivatal honlapján (www.mszh.hu) vagy személyesen beszerezhetõ az Ügyfélszolgálaton. További információ az ingyenesen hívható 06/80/345-678 telefonszámon. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL 1054 Budapest, Garibaldi u. 2., telefon: (1)312-4400, fax: (1)331-2596, e-mail: [email protected], www.mszh.hu

18

L. évfolyam

A Magyar Szabadalmi Hivatal kiegészítõ, kisegítõ tevékenysége keretében nyújtott térítéses szolgáltatásainak árjegyzéke A szolgáltatások megrendelõ részérõl fizetendõ díjába beleértendõ a Magyar Szabadalmi Hivatal a szolgáltatások teljesítése érdekében végzett valamennyi tevékenységének ellenértéke. A szolgáltatási díj összetevõi: a szolgáltatások alapdíja és az általános forgalmi adó. Ha az Általános Szerzõdési Feltételek 2.4. pontja értelmében a szolgáltatások nyújtására külön írásbeli megállapodás készül, a szolgáltatási díjat e megállapodás tartalmazza. Alapdíjak Szolgáltatás

Alapdíj

Áfakulcs

(Ft)

Expressz szabadalmi kutatás

Áfával növelt összeg(Ft)

100 000

20%

120 000

8 000

20%

9 600

9 000

20%

10 800

10 000

20%

12 000

10 000

20%

12 000

11 000

20%

13 200

12 000

20%

14 400

Egyszerûsített védjegyszûrés

szavak, szóösszetételek, személynevek, betûk, számok esetén, ha a szûrés legfeljebb 3, a Nizzai Osztályozás szerint besorolt áru és szolgáltatási osztályra terjed ki

szavak, szóösszetételek, személynevek, betûk, számok esetén, ha a szûrés 4-10, a Nizzai Osztályozás szerint besorolt árués szolgáltatási osztályra terjed ki

szavak, szóösszetételek, személynevek, betûk, számok esetén, ha a szûrés 11 vagy azt meghaladó számú, a Nizzai Osztályozás szerint besorolt áru- és szolgáltatási osztályra terjed ki

ábrás vagy ábrával kombinált megjelölések esetén, ha a szûrés legfeljebb 3, a Nizzai Osztályozás szerint besorolt árués szolgáltatási osztályra terjed ki

ábrás vagy ábrával kombinált megjelölések esetén, ha a szûrés 4-10, a Nizzai Osztályozás szerint besorolt árués szolgáltatási osztályra terjed ki

ábrás vagy ábrával kombinált megjelölések esetén, ha a szûrés 11 vagy azt meghaladó számú, a Nizzai Osztályozás szerint besorolt áru- és szolgáltatási osztályra terjed ki

19

2006/19-20.

A nyugdíjas vállalkozók és foglalkoztatottak járulékai 2006. szeptember 1-jétõl Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 2006. szeptember 1-jétõl az alábbiak szerint módosította a kiegészítõ tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni és társas vállalkozók, valamint foglalkoztatottak járulékfizetésre vonatkozó szabályait. 1.) A nyugdíjas vállalkozók járulékfizetése A Tbj. szerint 2006. szeptember 1jétõl a kiegészítõ tevékenységû (nyugdíjas) egyéni és társas vállalkozók a biztosítási kötelezettséggel nem rendelkezõk közé tartoznak, és a Tbj. 3637.§-a alapján – baleseti járulék helyett – egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnek. Az egyéni vállalkozók költségelszámolási szabályait tartalmazó szja-tv. 11. mellékletet az egyes pénzügyi tárgyú törvényeket módosító 2006. évi LXI. törvény alapján nem változott. A kiegészítõ tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által 2006. szeptember 1-jétõl fizetendõ egészségügyi szolgáltatási járulék nem (csak a baleseti járulék) szerepel melléklet I/6. pontjában, azaz az elszámolható költségek között. A járulék alapja: - a nyugdíjas egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói kivét, illetve az átalányadó alapja, az evásoknál az eva adóalapjának 10%-a, - a társas vállalkozás esetében a kiegészítõ tevékenységet folytató társas vállalkozó részére, a személyes közremûködése alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem. A járulék mértéke: - 2006. szeptember 1-jétõl 10%, - 2007. január 1-jétõl 16%. A járulék befizetési határideje: - a kiegészítõ tevékenységû egyéni vállalkozó esetében negyedévente, a negyedévet követõ hó 12-ig, - a társas vállalkozás esetében havonta, az elszámolt hónapot követõ hó 12. napjáig. 2.) A foglalkoztatott nyugdíjasok járulékfizetése A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottat, a járulékalapot képezõ jövedelme után, természetbeni egészségbiztosítási járulék, nyugdíja folyósításá-

nak szünetelése esetén pénzbeli egészségbiztosítási járulék is terheli, (Tbj. 25.§) amelynek megállapítása, levonása, befizetése és bevallása a kifizetõt terheli (Tbj. 49.§). Az egészségbiztosítási járulék mértéke: - 2006. szeptember 1-jétõl 6%, ebbõl: természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2%, - 2007. január 1-jétõl 7%, amelybõl a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%. Foglalkoztatottnak minõsül, aki nem egyéni vagy társas vállalkozó, és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszonyban foglalkoztatja. Biztosítottnak minõsülnek nem csak a munkaviszonyban, hanem a Tbj. 5.§ (1) bekezdésben felsorolt egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személyek is. Ide tartozik – többek között – az (1) bekezdés g) pontja szerint a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (különösen a bedolgozói, megbízási szerzõdés alapján, egyéni vállalkozónak nem minõsülõ vállalkozási jogviszonyban, segítõ családtagként) személyesen munkát végzõ személy is, – a közérdekû önkéntes tevékenységet végzõ személy kivételével –

amennyiben az e tevékenységébõl származó jövedelme eléri a minimálbér 30%-át, illetõleg naptári napokra számítva, annak harmincad részét. (Hogy a Tbj szerint ki a segítõ családtag, az olvasói kérdésre adott válasz tartalmazz.) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzõ személynek kell tekinteni például azt is, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasházközösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselõje; gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõje, amennyiben járulékalapot képezõ jövedelemnek minõsülõ tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget. [5.§ (2)] Az elõzõek alapján az egészségbiztosítási járulék a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottat munkaviszonyban és a törvény szerint egyéb foglalkoztatási jogviszonyban is terheli. Az a személy, aki az 5.§ (1) bekezdés a), b), g) pontjában, valamint a (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban áll és egyidejûleg saját jogú nyugdíjas, baleseti ellátásra és egészségügyi szolgáltatásra jogosult. [6.§ (2)] [L]

Döntött az Európai Bíróság A közelmúltban két ügyben is döntött az Európai Bíróság, az egyik csak elõrejelzés, a másik közvetlenül is érinti hazánkat. Október 3-án több híradás is beszámolt az Európai Bíróság olasz iparûzési adóról hozott döntésérõl, mely szerint az olasz iparûzési adó nem ellentétes az uniós szabályokkal, azaz ezt az adót nem minõsítették forgalmi típusú adónak, így nem kell megszüntetni. A hírnek Magyarország szempontjából azért van jelentõsége, mert a szakértõk véleménye szerint a magyar iparûzési adó nagyon hasonlít az olaszéhoz, és egy országban csak egy forgalmi típusú adó lehet. Az ítéletet többek között azzal támasztották alá, hogy nem mutatható ki az adó átháríthatóságának az aránya a lakosságra, nem úgy, mint az áfánál, ahol ez megállapítható. Iparûzési adó ügyében néhány nagy magyar cég is az Európai Bírósághoz fordult, ezekrõl jövõre várható ítélet. Az Európai Bíróság nem rég a magyar regisztrációs adó ügyében is döntött, mely szerint a használt autókra az EU-s csatlakozástól 2005. december 31-ig kivetett regisztrációs adó ellentétes az uniós jogszabályokkal, azaz a más közösségi tagállamból behozott használt autókat hátrányosabban kezeli a belföldi használt autókhoz képest. A vásárlóknak visszatérítendõ összegre különbözõ becslések vannak, valószínû, hogy 8-12 milliárd forint közötti összeget kell majd ezen a címen visszatérítenie a magyar államnak.

20

L. évfolyam

Kikre vonatkozik a minimum járulékalap A társadalombiztosítási járulékfizetésrõl rendelkezõ törvény (Tbj) alapján járulékfizetésre kötelezettek a minimum járulékalappal kapcsolatosan abban különböznek egymástól, hogy – egy részükre vonatkoznak a minimum járulékalapról szóló rendelkezések, vagyis amennyiben a tényleges jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot, lehetõségük van ezt bejelenteni, és ennek alapján mentesülnek a minimum járulékalap alkalmazása alól, a minimum járulékalap elérése esetén pedig kötelesek bejelentést tenni; – másik részükre a minimum járulékalap rendelkezései nem vonatkoznak, így sem bejelentési lehetõségük, sem bejelentési kötelezettségük sincs. A minimum járulékalappal összefüggõ rendelkezések a következõre vonatkoznak: – a Tbj. 29.§ (1) bekezdés szerint a biztosított (a vállalkozói személyi jövedelemadózás, és az átalányadózás hatálya alá tartozó) egyéni vállalkozóra, – a 29/A.§ (1) bekezdés szerint az egyszerûsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozóra, – a 20.§ (2) bekezdés alapján az 5.§ (1) bekezdés a) pontjában említett (munkaviszonyban, és az itt felsorolt egyéb jogviszonyban foglalkoztatott) biztosított foglalkoztatójára, – a 27.§ (1) bekezdés alapján a társas vállalkozásra. Akik ebben az évben még nem kötelezettek elektronikus bevallásra, vagy nem választották azt, az Art. 17/A.§ szerinti bejelentést az APEH honlapjáról letölthetõ 06T1031es – egyszeri bejelentésre szolgáló – nyomtatványon tehetik meg. A minimum járulékalappal összefüggõ rendelkezéseket az alábbi esetekben nem kell alkalmazni:

– a munkaviszonyos egyéni és társas vállalkozó estén, ha a munkaviszonyban a foglalkoztatásuk eléri a heti 36 órát, illetõleg ha az egyéni vagy társas vállalkozó középvagy felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, mert rájuk vonatkozóan a 31.§ (4) bekezdése kimondja, hogy a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képezõ jövedelem – evás egyéni vállalkozó esetében pedig az eva alapjának 4%-a; – a kiegészítõ tevékenységû (nyugdíjas) egyéni és társas vállalkozó esetén, mivel õk 2006. szeptember 1-jétõl a biztosítási kötelezettséggel nem rendelkezõk közé tartoznak (Tbj. 36-37.§), õk egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnek; – ha a foglalkoztatás nem az 5.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti jogviszonyban (munkaviszony, stb.) történik, hanem például a g) pont szerint. Ide tartozik a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (különösen a bedolgozói, megbízási szerzõdés alapján, egyéni vállalkozónak nem minõsülõ vállalkozási jogviszonyban, segítõ családtagként) személyesen munkát végzõ személy foglalkoztatása. A minimum járulékalap szabályainak alkalmazása 20.§ (2) bekezdés alapján annak a foglalkoztatottnak a foglalkoztatójára vonatkozik, akinek a foglalkoztatása az 5.§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szerint történik. – A minimum járulékalap az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) törvény alapján kifizetett jövedelmekre sem vonatkozik. Az ekho-törvény – amely az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulással összefüggõ kötelezettségekrõl és a magánszemélyt a megfizetett ekho alapján megilletõ társadalombiztosítási ellátásokról szól – nem változott. [L]

Jövõre új számlatömbök lesznek

Hatályon kívül helyezett APEH-rendelkezések

A Pénzügyminisztérium honlapján megjelent törvénytervezet szerint 2007. január 1-jétõl módosulni fognak a számla, egyszerûsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM-rendeletben a számla- és nyugta nyomtatványok elõállítására, forgalmazására vonatkozó szabályok. Nem érdemes hát e nyomtatványokból feleslegesen bevásárolni. A PM a változtatás szükségességét azzal indokolja, hogy az APEH ellenõrzési tapasztalatai szerint a viszszaélések nagy része a nyomtatvány-számlák felhasználásával történik, és a megoldást a számlanyomtatvány, a nyugta útjának szigorú rendszerben való végigkövetésében látja, a gyártástól egészen a felhasználásig. A tervezet szerint a 2007. január 1-je elõtt elõállított számla, egyszerûsített számla és nyugta nyomtatványtömböket a nyomtatványforgalmazó 2007. június 30-ig forgalmazhatja, és ezeket a bizonylat kibocsátója 2007. december 31-éig használhatja fel.

Az Adó és Ellenõrzési Értesítõ 2006. szeptemberi számában megjelent az APEH elnökének utasítása az AEÉben közzétett, hatályos utasítások, irányelvek és tájékoztatók listájáról. Egyúttal az elnöki utasításban felsorolt, valamint az AEÉ 2005. évi 10. számában közzétett utasítások, irányelvek és tájékoztatók 2006. szeptember 21-én hatályukat vesztették. [Forrás: Az APEH elnökének 5/2006. (AEÉ 10.) utasítása az Adó és Ellenõrzési Értesítõben közzétett hatályos utasítások, irányelvek és tájékoztatók listájáról]

Az MNB közleménye a jegybanki alapkamat mértékérõl A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 12.§-a értelmében közöljük, hogy a jegybanki alapkamat mértéke - 2006. szeptember 26. napjától

7,75%.

21

2006/19-20.

Kerületi vezetõket tüntettek ki Az Erzsébet- és Tervézvárosi Általános Ipartestülete, valamint az Erzsébetvárosi és Terézvárosi Kamarai Tagcsoport közös ünnepi rendezvényen mondott köszönetet a két kerület vezetõinek, a helyi tv és sajtó munkatársainak, akik tevékenységükkel támogatták az ipartestület és BKIK érdekképviseleti tevékenységét. Húsz önkormányzati vezetõnek, tisztségviselõnek, képviselõnek, s a helyi média munkatársainak köszönték meg az évtizednyi segítõkész együttmûködést, közös gondolkodást, támogatást. Az ipartestület az elmúlt évtizedben rendszeresen megemlékezett a két budapesti kerületben dolgozó legkiválóbb iparosokról, kisvállalkozókról, munkásságukat különféle kitüntetések átadásával ismerte el. Az ipartestület vezetõsége most úgy döntött, a kerületek választott vezetõi, tisztségviselõi és a helyi média képviselõi is rászolgáltak az elismerésre, hiszen éveken át segítõkészen támogatták a területen élõ, mûködõ kisvállalkozókat, bármilyen problémájuk merült is fel, gyorsan, hatékonyan megoldották azokat, egyenrangú, jó partneri kapcsolatot alakítottak ki és tartottak fenn az ipartestülettel. Egy-egy rendelet, törvény alkotása elõtt meghallgatták az iparosok érveit, figyelembe vették véleményüket. De napi, apró-cseprõ (a kisvállalkozó számára azonban nem jelentéktelen) ügyekben is közremûködtek a mindkét fél számára legoptimálisabb megoldás

megtalálásában. Legutóbb például a mûhelyek, illetve üzlethelyiségek bérleti díjai körül kialakult problémákat orvosolták, többekkel határorozott idejû, öt évre szóló bérleti szerzõdést kötve biztosították további zavartalan mûködésüket. Más iparosoknak a telephely újra engedélyezés ügyében segítettek. Olyan eset is elõfordult, hogy miután az adminisztrációs tévedésbõl valakinek a mûhelyében a galériát mintegy államosítva újra eladták eredeti tulajdonosának, a reklamáció után kivizsgálva az ügyet visszatérítették a befizetett összeget.

A Wesselényi utcai Iparos Klubban megtartott rendezvényen "A Kerületi Vállalkozók Támogatásáért" feliratot viselõ, esztétikus emlékplakettet vehettek át: Verók István polgármester, Kékesi Tibor képviselõ, dr. Tóth László felügyelet vezetõ, dr. Hegedûs Károly képviselõ, Egedy Barna kabinetfõnök, dr. Tölgyesi Miklós képviselõ, dr. Tóth György képviselõ, Cserháti Pál televíziós fõszerkesztõ, Szilágyi Erika újságíró, Surányi András képviselõ, Hunvald György polgármester, Filó Pál képviselõ, Demeter Tamás alpolgármester, Fedrid Gábor képviselõ, Bodzsár Frigyes civil referens, dr. Kecskés Gusztáv képviselõ, Gergely József alpolgármester, dr. Szabó Zoltán képviselõ, Matud Adrien újságíró és Kaczvinszky Barbara televíziós fõszerkesztõ.

22

L. évfolyam

IN MEMORIAM

Tantó J. Gusztáv A Keszthelyi Ipartestület örökös tiszteletbeli elnökétõl is búcsúznunk kellett. Temetésen, az iparos közösség nevében Goldschmied István ügyvezetõ elnök mondott gyászbeszédet, az IPOSZ Országos Elnöksége képviseletében Kurucz Zsigmond a szövetség örökös tiszteletbeli elnöke búcsúzott, a gyászszertartáson jelen volt Zilahi Sándor alelnök. Tantó J. Gusztáv 1933-ban született Keszthelyen iparos családban egyedüli gyermekként. Édesapja is kõfaragó mester volt, tõle tanulta a szakmát, melyet nagyon szeretett és magas fokon mûvelt. Szép mestersége mellett hõn szeretett hobbija a galambászat volt. A háború utáni években szakérettségit tett, majd megkezdte egyetemi tanulmányait, amit édesapja elhunyta miatt félbe kellett hagynia. Édesanyja mellett, aki özvegyi jogon gyakorolta az ipart, dolgozott majd 1964-ben önálló iparos lett. Még ebben az évben megnõsült. Házasságából két gyermeke született, Andrea és Gusztáv. Megérhette unokái születését, kikben sok öröme tellett. Szakmáját fia viszi tovább 1993 óta önálló iparosként. Sohasem feledte honnét indult. Példamutatása, szorgalma, másokkal való törõdése idõvel meghozta számára az elismertséget. Tehetségét az "ipartestülete" és "városa" érdekében kamatoztatta. Rengeteg emlékmû, emléktábla készítése fûzõdik nevéhez. Jelentõs társadalmi munkát végzett a város részére. A köz érdekében végzett önzetlen több A jászokat valószínûleg Szent László telepítette le a Zagyva mentén. Kezdetben nemesként élhettek, saját nádoruk és grófjaik voltak, de a Dózsa-felkelést követõen e jogaiktól megfosztották õket. Õsi jussukat visszanyerve ismét pórul jártak, mert a török elleni hadjárat költségei fejében eladták javaikat a német lovagrendnek. Mária Teréziától kapták vissza kiváltságaikat. A megyerendszer átalakítása vetett véget különállásuknak. Kellett e kis áttekintés a jászság múltjáról, mert a jákóhalmi iparosságról nemrég megjelent, szemre is tetszetõs, Fodor István Ferenc tollából származó érdemdús könyv egyes tényei ámulatba ejthetik az olvasót. Honnan ez az összetartozás, ez a ma annyira hiányzó közösségi erõ, ez a jelent gyönyörködtetõ százados múlt? Innen, a történelmükbõl. Botor dolog lenne a sok kiemelkedõ és figyelmet keltõ eseményt külön ismertetni, elemezni. Vettem magamnak a kiválasztás bátorságát vállalva annak kockázatát, hogy mások ízlé-

évtizedes tevékenységét számos kitüntetéssel ismerte el az ipartestület és a város vezetése is. "Holnap mi lesz? Csak ne kutasd! A sors ahány napot nyújt szerettünknek, vedd nyereségnek azt." Ravatalánál Kurucz Zsigmond Horatiust idézte. Az IPOSZ Országos Elnöksége és a a saját nevében is mondhatta: "mindazon idõ, amit közöttünk töltött nyereség volt mindannyiunknak. Tiszteltük és becsültünk szakértelmét, az iparos társadalom érdekében végzett önzetlen munkáját, emberségét, egyenességét, példás becsületességét. Volt alkalmunk tapasztalni sokak iránti figyelmességét, szívbõl jövõ gesztusait. Hálásán gondolunk rá ezekért is. Én személyesen negyedszázada ismertem. Emlékét úgy õrzöm meg, mint amikor gyakori keszthelyi látogatásaimkor láttam: derûs szívvel és kedéllyel, hallatlan érdeklõdéssel minden és mindenki iránt. Miként léte e világban nyereség volt számunkra, eltávozta pótolhatatlan veszteség. Õszinte szívvel gyászoljuk és osztozunk a család, a keszthelyi iparos közösség fájdalmában. Nyugodjék békében!"

Óda Jákóhalmáról se, véleménye eltérõ és ezért kritika érheti házam táját. Polderman Júlia áll a hosszú sor elején. Férje szegény parasztcsaládban született, kovácsmester lett. 30 évesen, 1850-ben Pestre költözött. És gazdasági gépgyárat alapított. Ekéket tervezett, a londoni világkiállításon aranyérmet kapott. A Gubicz-féle eke híre átlépte az országhatárt. A múzeumban ma is õrzött csoroszlya kora egyik legjobb ilyen eszköze volt. Gyárrá fejlõdött mûhelye, a nevét ma is viselõ utca bizonyítja, iparosaink a múltban is megállták helyüket. Felesége 20 pontból álló végrendelete sok szempontból fontosabb dokumentum és lélekrajz, mint a férj nagy becsben tartott ekéje. A családi vagyonból mintegy 30 ezer forintot – sajnálom, nem tudom ezt mai pénzre átültetni – közcélra adományozott. Ebbõl 1800 Ft-ot kapott a helyi egyházközség. Tekintettel arra, hogy vallásosak voltak, ez a 6% nem tûnik soknak.

11,000 Ft-ért alapítványt létesített, melynek kamata egy jeles tanuló "szegény ifjúnak kiképeztetésére fordítassék" és ha mindig jeles marad "még külföldön leendõ további kiképeztetésére is két évig bírhassa." Igazság szerint ennyi már ma is elég volna. Júlia asszony itt nem állt meg. Egy helyi kisdedóvó létesítésére hagyott 9000 forintos alapítványt, házát és annak teljes berendezését, erdõt, szõlõt és egy kertet. Egy földmíves iskolának 2000 Ft-ot hagyományozott egy jászkun ifjú kiképeztetésére. Támogatta a Nemzeti Színház nyugdíjintézetét, az írói segédegyletet, a vakok intézetét és egy menhelyet, a mérnökegyletet, két kórházat, a természettudományi társulatot. Két magasba nyúló sírkõ, rajtuk a kereszt, alattuk két halhatatlan ember csontváza. Kovácsoltvas kerítés õrzi nyugalmukat. Ha a jákóhalmi iparosság csak ennyit adott volna a haza jövõjéért, azzal is példát mutathattak és mutathatnak. g.

23

2006/19-20.

A BORSODI MÛHELY JUBILEUMA

Különben "csak" esztergályos… és ember a javából Ritka szerencsés idõben ismertem meg Ménfõcsanakon, Gyõrtõl karnyújtásnyira Borsodi Lászlót és éreztem át vajúdását. Az udvarán álló kis mûhelyben tizenvalahányan dolgoztak, a betonpadlón enni lehetett, lánya hónapokon át tanulta a minõséget Németországban és döntenie kellett, megvegye-e a 250 kilométerre levõ üzemet vagy továbbra is maradjon minden a szeme elõtt. Most a cég elsõ negyedszázadáról könyvet adtak ki.

Régóta már zsigereiben tudja néhány esztendõs NDK-beli tapasztalatait, esztergályos mester volt, értett a mûszaki rajzokhoz. Importpótló gépalkatrészeket készített, pontos munkát követeltek. Az elsõ gépe máshol használhatatlan volt, az elsõ alkalmazottja 24 éve lépett be. A Noé korabeli masinákon 0,02 mérettûrési rendeléseknek tettek eleget. Törõdtek a reklámmal is: korrekt ár, a határidõ betartása, kifogástalan minõség, tisztességes adózás. Minden tíz évet ott töltött dolgozó arany pecsétgyûrût kapott. Ez a legjobb bilincs. Jókor jött a gazdasági enyhítés. Az állami segítség megkönnyítette a tõkeképzést, a mûszaki fejlesztést Éltek is a lehetõséggel. Kötõdtek a textiliparhoz, a régi géppark állagának megóvásához külsõ szellemi és anyagi kapacitás kellett. Borsodi László felkészült, alkalmas társnak bizonyult. Nem volt olyan bonyolult feladat, amit állhatatos munkával ne oldott volna meg. Sõt, segített egy alvállalkozói gárda kialakításában is. A gazdasági váltás elsõ áldozata a textilipar volt. Tudásuk értelmetlenné vált, elvégzett munkájuk kifizetetlen maradt. A csõdtõl egy barter-vállalkozása mentette meg,

amely azonban az olcsóbb ázsiai termék miatt négy év után megszûnt. Sikeres és kevésbé szerencsés vállalkozások után kereste meg Borsodi Lászlót az Opel, majd az Audi. S habnak a tortán egy mûszaki fejlesztõ cég, amely igényességével a Borsodi hajtóerejévé vált. 1999-ben pedig öt cég közül õ nyerte el négyezer tereméknél az Opel kizárólagos beszállítója lehetõségét. Kapóra jött a 118 fõrõl 24-re csökkent létszámú kisújszállási, szebb napokat megért kisszövetkezet ajánlkozása, önerõbõl megvették a

vállalkozást és bérüket átlag 25%-kal rögtön fel is emelte. Központi telephelyet építettek, modern gépeket szereltek be. A város életében hamarosan meghatározó szerepet töltöttek be, ezt kitüntetéssel ismerték el. Egyik nagy megrendelõjük a kínai LuK gyár. A 25 alvállalkozónak a Borsodi cég elegendõ munkát képes biztosítani. S amikor már nem gyõzték kapacitással, a gyõri ipari parkban 80 millió saját erõ és 120 millió szigorú feltételû kölcsön befektetésével 2002-ben üzemet építettek. Ma már mind a négy telephely tehermentes. A kisiparosból lett gyártulajdonos tucatnyi kitüntetést kapott, hat országban járt tanulmányúton, egyike a Jedlik-alapítvány létrehozójának, támogatja a szakdolgozatok megírását, beszállítója egy lengyel repülõgépgyárnak és kétszeres nagyapa. Különben "csak" esztergályos. És ember a javából. g.

A felvételek a cég 25 éves jubileumi ünnepségén készültek.

24

L. évfolyam

Magyar nemzeti szabványok A szabványok megvásárolhatók vagy megrendelhetõk az MSZT Szabványboltban (Budapest IX., Üllõi út 25., 1091, levélcím: Budapest 9., Pf. 24., 1450, telefon: 456-6893, telefax: 456-6884), illetve elektronikus formában beszerezhetõk a www.mszt.hu/webaruhaz címen. MSZ EN 50419:2006 MSZ EN 14199:2005 MSZ EN 50136-2-3:2000 Elektromos és elektronikus berenSpeciális geotechnikai munkák kiRiasztórendszerek. Riasztásátviteli dezések jelölése a 2002/96/EK vitelezése. Mikrocölöpök rendszerek és berendezések. 2-3. rész: (WEEE) irányelv 11(2) cikkelyének Nyilvános, kapcsolt távbeszélõ-hálómegfelelõen MSZ EN 50132-5:2001 zatot használó digitális, kommuniká- Az MSZ EN 50419:2005 helyett Riasztórendszerek. Zárt láncú tele- toros rendszerekben alkalmazott bevíziós megfigyelõrendszerek bizton- rendezések követelményei MSZ EN 50133-1:2006 ságtechnikai alkalmazásokhoz. 5. Riasztórendszerek. Beléptetõrendsze- rész: Videoátvitel MSZ EN 50136-2-4:2000 rek biztonságtechnikai alkalmazásokRiasztórendszerek. Riasztásátviteli MSZ EN 50133-2-1:2001 hoz. 1. rész: Rendszerkövetelmények rendszerek és berendezések. 2-4. rész: Riasztórendszerek. Beléptetõrend- Nyilvános, kapcsolt távbeszélõ-háló- Az MSZ EN 50133-1:2000 és az MSZ EN 50133-1:1996/A1:2003 he- szerek biztonságtechnikai alkalmazá- zatot használó, beszédkommunikátosokhoz. 2-1. rész: Részegységek álta- ros rendszerekben alkalmazott berenlyett lános követelményei dezések követelményei MSZ EN 50136-2-1:2006 MSZ EN 50133-7:2000 Riasztórendszerek. Riasztásátviteli MSZE 21420-31:2006 Riasztórendszerek. Beléptetõrendrendszerek és berendezések. 2-1. rész: Hulladékok jellemzése. 31. rész: Riasztásátviteli berendezések általá- szerek biztonságtechnikai alkalmazá- Ammónium-acetát-pufferes hulladéksokhoz. 7. rész: Alkalmazási irányel- kivonat készítése fizikai, kémiai és nos követelményei - Az MSZ EN 50136-2-1:2000 és az vek ökotoxikológiai vizsgálatokhoz MSZ EN 50136-2-1:1998/A1:2001 - Az MSZ 21978-9:1998 helyett MSZ EN 50134-1:2002 helyett Riasztórendszerek. Segélyhívó MSZ EN 1991-2:2006 rendszerek. 1. rész: RendszerkövetelMSZ CLC/TS 50134-7:2006 Eurocode 1: A tartószerkezeteket Riasztórendszerek. Segélyhívó mények érõ hatások. 2. rész: Hidak forgalmi rendszerek. 7. rész: Alkalmazási terhei MSZ EN 50134-2:2000 irányelvek - Az MSZ EN 1991-2:2004 helyett Riasztórendszerek. Segélyhívó rendMSZ CWA 15145:2006 szerek. 2. rész: Jelzésadó eszközök MSZ EN 772-11:2006 Gépjármû-hajtóanyagok. Víz a díFalazóelemek vizsgálati módszerei. zelgázolajban emulziók belsõ égésû MSZ EN 50134-3:2001 11. rész: Adalékanyagos beton, pórusmotorokhoz. Követelmények és vizsRiasztórendszerek. Segélyhívó beton, mûkõ és természetes kõ gálati módszerek. rendszerek. 3. rész: Helyi egység és falazóelemek kapillárishatáson alapuvezérlõ ló vízfelvételének, valamint az égetett MSZ CWA 15293:2006 agyag falazóelemek vízfelvétele kezGépjármû-hajtóanyagok. E85 etaMSZ EN 50136-1-3:2000 deti értékének meghatározása nol. Követelmények és vizsgálati Riasztórendszerek. Riasztásátviteli - Az MSZ EN 772-11:2000 és az módszerek rendszerek és berendezések. 1-3. rész: MSZ EN 772-11:2000/A1:2004 heNyilvános, kapcsolt távbeszélõ-háló- lyett MSZ K 1195:2006 zatot használó, digitális kommunikáA villamosenergia-ellátás meghatá- toros rendszerek követelményei MSZ EN 772-16:2006 rozásának módszerei: A villamos Falazóelemek vizsgálati módszerei. energia szabványos típusai MSZ EN 50136-1-4:2000 16. rész: A méretek meghatározása Riasztórendszerek. Riasztásátviteli - Az MSZ EN 772-16:2000, az MSZ K 1196:2006 rendszerek és berendezések. 1-4. rész: MSZ EN 772-16:2000/A1:2005 és az 28 V-os, egyenáramú, forgógépes Nyilvános, kapcsolt távbeszélõ-háló- MSZ EN 772-16:2000/A2:2005 heáramforrások villamos jellemzõi zatot használó, beszédkommunikáto- lyett – ros rendszerek követelményei MSZ K 1197:2006 MSZ EN 490:2005 MSZ EN 50136-2-2:2000 Váltakozó áramú, forgógépes áramBeton tetõ- és idomcserepek tetõfeRiasztórendszerek. Riasztásátviteli désre és falburkolásra. Termékköveforrások villamos jellemzõi rendszerek és berendezések. 2-2. rész: telmények Bérelt (dedikált) riasztási útvonalakat MSZ EN 1279-5:2005 - Az MSZ EN 490:1995 helyett, Építési üveg. Szigetelõ üvegegysé- használó rendszerekben alkalmazott amely azonban 2006. 09. 30-ig még gek. 5. rész: A megfelelõség értékelése berendezések követelményei érvényes –

25

2006/19-20.

Körömkongresszus – rekordlátogatással Nagy érdeklõdés mellett zajlott le az Országos Budapesti Kéz-, Lábápoló, Mûkörömépítõ Ipartestület és az együttmûködõ kereskedelmi cégek közös rendezvénye, az õszi kongreszszus, valamint a lábápoló, körömépítõ és körömdíszítõ verseny. Az elõadások és különbözõ versenyek a Corvinus Egyetem földszinti aulájában és elõadótermeiben párhuzamosan folytak. Az idén különösen sok látogató érkezett vidékrõl, ami a szervezõk szerint azt mutatja, hogy a kisvárások, községek lakosságát kiszolgáló kézés lábápolók, mûkörmépítõk élénkebben érdeklõdnek a szakmai újdonságok iránt, mint a fõvárosiak, másrészt ezen a rendezvényen könnyebben hozzájutnak a napi munkájukhoz szükséges anyagokhoz, eszközökhöz, mint otthon. A lábápolók ismeretbõvítõ elõadásai közül kiemelkedett Szabóné Kincs Eszter a tehermentesítõk használatáról és a gépi pedikûr professzionális használatáról, továbbá dr. Vass Ilona szakorvos a kéz és láb betegségeinek megelõzésérõl szóló elõadása. A bõrkeményedések, deformációk, tyúkszemek

gyógyításában és megelõzõében nagy szerepük van az úgynevezett tehermentesítõknek, melyeket régebben a pedikûrösök készítettek pacienseiknek, hogy könnyebbé tegyék a cipõviselést. Ma már korszerû, kész tehermentesítõ szivacsokból, filcekbõl, zselékbõl, szilikonokból válogathat a szakember. A lábápolók másik, rendszeresen visszatérõ, mindig idõszerû témája a gépi lábápolás technikája, mikéntje, és eszközei. Húsz éve még ismeretlen volt Magyarországon a gépi pedikûr, Kincs Eszter 17 évvel ezelõtt az elsõként hozott be erre alkalmas készüléket. Kezdetben sokan fogtechnikai fúró, csiszoló berendezéssel próbálkoztak, ám az balesetveszélyes szerszám volt lábápolási célokra, mert könnyen sérülést okozott. Nagy lépésnek számított, amikor a kereskedõk behozták az elsõ légelszívós rendszerû készülékeket. Most a vízpermetes berendezések jelentik a csúcsot, mivel ezek amellett, hogy mûködés közben hûtik a nagysebességgel forgó maró, csiszoló fejeket, a porlasztott vízzel megakadályozzák a köröm és bõrdarabkák, gomba spórák levegõbe jutását.

Szépségfesztivál 2006 A szépészeti szakmák találkozóját rendezi meg a Magyar országos Fodrász, Fogtechnikus, Kozmetikus, Kéz-, Lábápoló és Mûkörömépítõ, Szikvízkészítõ, Kelmefestõ-Vegytisztító Szakmai Ipartestület (MOSZI) november 4-5. között Budapesten ELTE Kongresszusi Központjában. A rendezvény két napján számos érdekes, a kozmetikusok és fodrászok részére hasznosítható szakmai elõadás hangzik el és bemutatók, versenyek teszik látványossá az eseményt. A fodrász, kozmetikus és sminkes versenyben most a fiatal tehetségek felfedezésén lesz a hangsúly, hogy általuk lendületbe jöhessenek a szakmák, jobban igyekezzenek és megújuljanak az idõsebb pályatársak is. Ezért rendezik meg most elõször a "Tiétek a pálya, szárnyal a fantázia" nevû szabadkategóriás versenyt, és másodszor adják át az Életmû díjat a különbözõ szakmákban és az ipartestületben több évtizeden át kiemelkedõen teljesítõknek. A szervezõk ezúttal arra törekedtek, hogy a modelleken keresztül komplexen szemléltessék a frizura, smink, és köröm trendet, egy-egy modellen belül a szépség elemeinek harmóniáját mutassák meg. Nem könnyû ugyanis elérni, hogy összhangban legyen az arc kikészítése a hajviselettel, a kéz és láb körmeivel. Ebben segítenek elõadásaikkal vezetõ fodrász trénerek, kozmetikus, smink- és maszkmesterek. A szakmai elõadások mellett mindkét napon gazdasági fórum is lesz. A MOSZI ezzel a gyakorlatias, interaktív elõadássorozattal kíván tagjainak kézzelfogható és a közeljövõben pénzre váltható információkat nyújtani a gazdaságról, a versenyrõl, a pályázati lehetõségekrõl, kommunikációról és marketingrõl azért, hogy könnyebben vehessék a mindennapi akadályokat. Dr. Baranyai András a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség fõosztályvezetõje például a szépségipart érintõ fogyasztóvédelemi jogszabály-változásokról beszél, dr. Balatoni Mihály a Fõvárosi ÁNTSZ fõigazgatója a szépségápolási szolgáltatók körébe tartozó tevékenységek folytatásához szükséges közegészségügyi szabályokról szól, Tonk Emil, a Marketing Szövetség elnöke arról tart elõadást, hogy kell viselkedni a versenykörnyezetben, avagy hogyan gondolkodjunk a versenyrõl, Németh Márta szociológus pedig a siker titkairól lebbenti fel a fátylat.

A manikûrös, pedikûrös, körömépítõ szakmákban fontos a magas szintû higiénia, a szerszámok megfelelõ tisztítása, tisztántartása, fertõtlenítése, egyrészt a vendégek érdekében, másrészt a munkát végzõ egészségének védelmében. Dr. Vass Ilona ezért tartott elõadást a kéz és láb betegségeirõl, a szalonokban gyakran elõforduló hibákról, hiányosságokról, a betegségek, fertõzések lehetséges megelõzési módszereirõl. A körömépítõk, díszítõk is sok érdekességet láthattak, hallhattak, ha odafigyeltek Mátyás Éva, Molnár Erzsébet, Marosfalvi Rita és Verovszki Tímea elõadásaira. Ez utóbbiból például a sokféle anyag és márka útvesztõjében bizonytalankodók megtudhatták, mitõl tartós a porcelán köröm, és miért kell kifizetnie a vendégnek egy szettért akár 9500 forintot is. Örvendetes fejlemény, amíg tavaly mindössze három versenyzõ indult, addig most három számban hat verseny zajlott, és rengetegen indultak a megmérettetésen. Az eredmények az alábbiak szerint alakultak: Körömépítés Mesterek Tornája (magyar bajnokság) versenyszám I. Kovács Gabriella, II. Sándor Adrienn, III. Tatár Simona-Enik. Szalon verseny: I. Ódor Andrea, II. Gazsó Hajnalka, III. Mikó Krisztina. Díszítõ verseny: I. Kupi Mónika, II. Müller Ildikó, III. Imre Klára. Lábápoló versenyek Kézi pedikûr: I. Tóthné Sas Valéria, II. Dr. Veresné Szuda Katalin, III. Kerekesné Szabó Andrea. Kombinált pedikûr: I. Benedek Enikõ. II. Kecskés Istvánné, III. Bõvíz Tamásné. Esztétikai pedikûr: I. Dr. Veresné Szuda Katalin, II. Tóthné Sas Valéria, III. Bõvíz Tamásné. Ipartestületi különdíj: Kerekesné Szabó Andrea. Összetett pedikûr – magyar bajnokság: I. Tóthné Sas Valéria, II. Dr. Veresné Szuda Katalin, II. Kerekesné Szabó Andrea. A Mesterek Tornája I. helyezettje egyben elnyerte a magyar bajnok címet, s a düsseldrofi nemzetközi versenyen képviselheti Magyarországot, ehhez százezer forint támogatást kap az ipartestülettõl. A Szalon és a Díszítõ verseny elsõ helyezettei nyolcvanezer forintos támogatásban részesülnek, amit a nemzetközi versenyen való részvételre, vagy szakmai továbbképzésre fordíthatnak. sthy

26

L. évfolyam

November 2., csütörtök Ónod – oák, Pécs – R, Szeged – ok, Vésztõ – oák. November 3., péntek Gyula – oák, Hódmezõvásárhely – oá, Miskolc – ok, Pécs – R. November 4., szombat Kecskemét – ok, av, Marcali – ok, Miskolc – ok, Pécs – R. November 5., vasárnap Izsák – ok, Jászapáti – oák, Gyomaendrõd – av, mgv, Kecskemét – ok, av, Miskolc – av, Nyíregyháza – av, kjv, Pápa – kjv, Pécs – R, oák, av, Szeged – av, Székesfehérvár – av, Vámosszabadi – bv. November 7., kedd Nagykanizsa -oák. November 8., szerda Csorna – ok, Lébény – oák, Makó – oá, Mezõcsát – oák, Miskolc – oák. November 9., csütörtök Csongrád – oá, Komádi – oá, Mélykút – oák, Pannonhalma – ok, Szeged – ok. November 10., péntek Mátészalka – õbv,

Miskolc – ok. November 11., szombat Jászberény – oák, Kecskemét – ok, av, Kiskunmajsa – oák, Mátészalka – ok, Miskolc – ok Ózd – ok, Szentlõrinc – oák. November 12., vasárnap Dabas – oák, Dombóvár – oák, Dunaújváros – ok, Gyomaendrõd – oák, Isaszeg – Márton Napi bv, Kecskemét – ok, av, Kunszentmárton – ok, Miskolc – av Nyíregyháza – av, kjv, Pásztó – oák, Pécs – ok, av, Szeged – av, Szekszárd – oák, av, Székesfehérvár – ok, Tata – Márton Napi bv, Zalaegerszeg – av. November 14., kedd Sellye – oák, Zalaegerszeg – ok. November 15., szerda Jánoshalma – ok, Miskolc – osk. November 16., csütörtök Drávafok – oák, Edelény – oák, Szeged – ok. November 17., péntek Miskolc – ok. November 18., szombat Aszód – oá, Kecskemét – ok, av, Miskolc – ok, Mohács – oák.

November 19., vasárnap Kecskemét – ok, av, Kunszentmiklós – oák, Miskolc – av, Mórahalom – oák, Nyíregyháza – av, kjv, Pécs – ok, av, Szászvár – ok, av, mgv, Szeged – av, Tokaj – oák, Vác – oák. November 20., hétfõ Kapuvár – ok. November 22., szerda Hõgyész – oák, Miskolc – osk, Polgár – oák. November 23., csütörtök Szeged – ok. November 24., péntek Miskolc – ok. November 25., szombat Kecskemét – ok, av, Miskolc – ok. November 26., vasárnap Dombóvár – oá, Dunaújváros – ok, Fülöpszállás – oák, Kecskemét – ok, av, Miskolc – av, Nyíregyháza – av, kjv, Pécs – ok, av, Szeged – av, Szekszárd – oák, av, Székesfehérvár – ok. November 27., hétfõ Bélapátfalva – oák, Szécsény – ok. November 29., szerda Miskolc – osk. November 30., csütörtök Pécs – R, Szeged – ok.

R Á T P A N R Á S Á V

Építési és takarítási munkaalkalom Dániában Dániai takarítással és építési vállalkozással rendelkezõ, jelentõs cégcsoport, a dán szakemberhiány miatt – a hivatalos dán elõírásokkal összhangban – szeretne foglalkoztatni magyar munkaerõt: 1. Takarítók 20-50 fõ szakképzetlen munkaerõre lenne szüksége, akik a takarítóvállalat keretében végeznének munkát, a cég saját oktatóprogramjának elsajátítása után. Fontos ezért, hogy legalább keveset beszéljenek németül, vagy angolul.

A szerzõdés idõtartama tetszõleges, de a dán cég a minél hosszabb idõtartamban érdekelt. 2. Építési tevékenység A cégnek saját lakásépítési vállalata van építészmérnökökkel, gépészekkel és szakmunkásokkal. Olyan magyar cégeket keresnek, amelyekkel szerzõdés alapján, de az õ irányításukkal végeztetnének szakmunkát Dániában. Jellemzõ megbízás terjedelme: 10 munkás/3 hónap; festõ, ács, falazó szakterületeken.

Kontaktszemély: Peter Kolos. E-mail: [email protected]

27

2006/19-20.

CIPPZÁRKÉSZÍTÉS! fém és mûanyag fogazattal Ligeti Péter Bp. XX. Határ út 57. Tel: 285-2303. http://home.tvnet.hu/~ligeti

Függõleges marógépet keresek megvételre, TOS FV 32-es típust (kb. 1949-50-es évjáratút). VÉGH: 217-4056.

ZÁSZLÓKÉSZÍTÉS!

Betéti Társaság vállal

Reklám, nemzeti, stb. Tel./fax: 316-8567. KURALY 1023 Bp., Török u. 2.

présmunkákat

H A B S Z I VA C S BÚTORSZÖVET NAGYKERESKEDÉS PILISTEX BT. 1149 Budapest, XIV., Egressy út 23-25. Tel.: 251-0272. 2085 Pilisvörösvár, Fõ út 117. Tel.: 06/26/330-369. Kiskõrös, Petõfi S. u. 74. Tel.: 06/78/411-486.

HULLADÉK SZIVACSÁT VISSZAVÁSÁROLJUK! PASZOMÁNYKÉSZÍTÉS Helyszíni gyártású, egyedülálló minõségû termékek Rekonstrukciós munkák: textilkárpitos kellékek, lakás kiegészítõk, ruhadíszek, zsinórok, kordonok, rozetták, rojtvariációk …stb. Budapest, VI. ker. Kmetty Gy. u. 14. SZÖVÕMÛHELY Tel.: 312-6790. Nyitva tartás: Hétfõtõl- péntekig 10-17 óráig.

LEVÉDETT TEXTIL és SZALAGFÜGGÖNY ELEKTROMOS MOZGATÁSA kézi kapcsolóval és távszabályzóval is megrendelhetõ. Galambos József 2310 Szigetszentmiklós, Ifjúság út 11. Telefon: 06/24-366-085.

Óbudán, a Bécsi úthoz közel

40 m2 helyiség kiadó raktározás céljára. Telefon: 06-30-203-6296, 367-3695.

3 és 10 t-ás gépre és esztergálást. Telefon: 06-29-428-611. e-mail: [email protected]

Belõhetõ fülbevalók, belövõ pisztolyok, strassz kövek SS12es. Kandalló szerszámok, elõtétrácsok eladók. Nyíregyháza, telefon: 06/30/551-2460. WECO 1060-as sablonos automata csiszológép centírozóval, szivattyúval, kompresszorral, jó állapotban eladó. Irányár: 250.000 Ft. Érdeklõdni: 06-52/ 536-036 -os telefonon. Faipari szalagfûrész kerekek készítése, 1m átmérõig. Gatterkerék, szalag-csiszolódob öntése, megmunkálása. Horváth öntöde, 1118 Budapest, Budaörsi út 149/a. Telefon: 246-2929, 06-20946-9013. Kitûnõ állapotú marógép, (horizontál, verticál) eladó. Tel.: 06/26360-329. Fémlemezipari munkák vállalása. Horganyzott, alumínium lemez eladás. Esõcsatorna gyártás (horganyzott, alu, vörösréz). Csatornavas, hófogók, nagy választékban. Érdeklõdni a 0659/321-637 tel./faxon.

2x4 méteres szétszerelhetõ mûhelyasztal 15.000 forintért, körkéses kézi szabászgép 10.000 Ftért, számítógépasztal 3.000 Ftért, iratszekrény 3.000 Ft, iroda szék 3.000 Ft-ért, kondigép 15.000 Ft-ért eladó. Telefon: 0630-320.0979.

Bõr- szõrme és nehéz textíliák tisztítására használatos berendezések eladók: -engedélymentes gõzkazán -nagy ipari centrifuga -tisztító és szárítóberendezés (nagyméretû szûrõkkel) - desztillátor (1200 literes) -présvasalók (2 darab) -szõrmevasaló (komplett). Telefon: 06-1-369-5684.

MV Iparos Újság Hirdetési tarifatáblázat – 2006 (Forintban + 20% áfa) Hátsó borító (színes): 1/1 színes fekete-fehér 1/2 színes fekete-fehér 1/4 színes fekete-fehér 1/8 színes fekete-fehér 1/16 színes fekete-fehér

200.000 180.000 160.000 90.000 80.000 50.000 40.000 25.000 20.000 13.000 10.000

Többszöri közzététel esetén kedvezményeket biztosítunk külön megbeszélés alapján vagy térítésmentes cikk megjelentetése is lehetséges. ™

Keres-Kínál: Kiskeretes hirdetések: (ipartestületi tagoknak

50 Ft/szó 800 Ft/cm 700 Ft/cm)

Címünk: 1054 Budapest, V., Kálmán Imre u. 20. Tel./fax: 311-2235, 354-3172, e-mail: [email protected] Postacím: 1390 Budapest 62., Pf.: 166.

28

L. évfolyam

ADÓNAPTÁR

Külföldi üzleti ajánlatok

November 12. (nov. 13.)

Az alábbiakban közölt konkrét üzleti ajánlatokkal kapcsolatos bõvebb információkat önköltségi áron bocsátjuk elõfizetõink rendelkezésére. Címenként ipartestületi tagoktól mindössze 500 Ft költségtérítést kérünk – ez tartalmazza az áfát és az ajánlott levél postaköltségét is – amit az adattár karbantartására fordítunk. A nem ipartestületi tagoknak ugyanez a szolgáltatásunk 700 Ft-ba kerül. Akik faxon szeretnék megkapni a választ, azoknak 100 forinttal többet kell fizetniük. Az üzleti ajánlatot tevõ vállalkozások neve, címe postai pénzesutalványon rendelhetõ meg, amelynek hátoldalán kérjük feltüntetni a közlemény(ek) kódszámát, valamint a feladó ipartestületi tagkönyvének számát. Címünk: MV Iparos Újság, 1390 Bp. 62. Pf.: 166. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy az üzleti ajánlatok tartalmáért, aktualitásáért felelõsséget nem vállalhatunk, mivel nincs módunk azokat tételesen ellenõrizni. A forrás hitelességét azonban szavatoljuk. Számlát természetesen valamennyi megrendeléshez mellékelünk.

Befizetés Az elõzõ hónapban keletkezett fizetési kötelezettségek: z a kifizetõ, munkáltató által levont szja-, szja-elõleg z tb-járulék, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék z munkaadói, munkavállalói járulék z a természetbeni juttatások, a cégautó adója, járulékai z vállalkozói járulék z egészségügyi hozzájárulás z START kártyás 15 és/vagy 25%os fizetési kötelezettség

November 15. Adatszolgáltatás A munkaadó adatszolgáltatása a START-kártyával foglalkoztatott személyrõl z

November 20. z Havi áfa bevallása, befizetése A naptár az Art. 31.§ (2) bekezdése szerinti havi bevallók bevallási kötelezettségét nem tartalmazza.

Tudta-e Ön ...hogy a tervek szerint a jövõben jelképes összeggel, ezer forinttal is alapítható lesz kft.? ...hogy a munkavédelmi törvény a legkisebb cégek számára is elõírja a munkabiztonsági illetve foglalkozásegészségügyi szakember alkalmazását? ...hogy a francia kormány célja egy amerikai típusú kisvállalkozás-fejlesztési törvény megalkotása?

KD-88 Francia cég keres vízhûtõ automata gyártásához fröccsöntõ, fúvott mûanyag és összeszerelõ kapacitással rendelkezõ magyar partnert. KD-89 Angol cég elektronikus egységeket, kábelszerelvényeket összeszerelõ kis- és középvállalatokkal szeretne kapcsolatba lépni. KD-90 Brit vállalat esztergált alkatrészek, kötõelemek és megmunkált darabok beszállítására keres magyar partnereket. KD-91 Spanyol vállalat magyar napelem gyártókkal szeretne kapcsolatba lépni. KD-92 Izraeli cég a következõ termékeket keresi megvételre: szabadtéri/ játszótéri játékok. KD-93 Török vállalat mûanyagidom és mûanyagablak gyártó és szerelõ cégeket keres Magyarországon. KD-94 Horvát vállalat munkavédelmi és elsõsegély felszerelések gyártóival szeretne kapcsolatba lépni. KD-95 Cseh vállalat mûanyag fröccsöntésre keres magyar partnert. KD-96 Görög vállalat a következõ termékeket keresi megvételre: világítótestek, villanykapcsolók, vezetékek és egyéb villanyszerelési anyagok. KD-97 Görög cég öntöttvas termékeket (pad, kandeláber, asztalok, lámpafejek, stb.) venne Magyarországról. KD-98 Görög vállalat nõi kötöttárut vásárolna.

Üzemanyag árak Az APEH az alábbi közleményt adta ki a 2006. október 1-je és október 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplõ árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni. ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 295 Ft/l ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 306 Ft/l Gázolaj 290 Ft/l Keverék 313 Ft/l

MV IPAROS ÚJSÁG az Ipartestületek Országos Szövetségének lapja A kiadásért felelõs: Szûcs György, az IPOSZ elnöke z Fõszerkesztõ: Sarkadi Nagy Emília Kiadja: FIRMA Kht. z Szerkesztõség: Bp., V., Kálmán I. u. 20. Tel./fax/: 311-2235; 354-3172. Kiadóhivatal: Bp., V. Kálmán I. u. 20. Tel./fax: 269- 2956, 354-3174. Postacím: 1390 Bp. 62. Pf.: 166. E-posta: [email protected] z Elõfizetési díj: 1 évre 6930 Ft z Az elõfizetõket szervezi és nyilvántartja: ETIKETT Kft. 2013 Pomáz, Wróczi út 8. Tel.: 26-526-103, 26/526-123. E-posta: [email protected] Nyomtatás: PHARMA PRESS Nyomda 1089 Bp., Elnök u. 1. Felelõs vezetõ: Dávid Ferenc ügyvezetõ igazgató Terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. További információ: 06-80/444-444 HU-ISSN 0865-9257 z Index: 15462