100
95
75
25
5
0
2
1
HATÁRTALANUL! nemzeti összetartozás az oktatásban
2
3
HATÁRTALANUL! nemzeti összetartozás az oktatásban
szerkesztette: Csete Örs
Budapest, 2011.
4
Tanulmánykötet © Csete Örs, Lettner Balázs, Petres Andrea, 2011.
5
TARTALOM Előszó
7
Nemzeti összetartozás az oktatásban
11
Magyar-magyar diákmobilitás a közoktatásban
41
A külhoni kirándulás tervezése
65
A külhoni kirándulás megvalósítása
79
1431 közoktatási intézmény a nemzeti összetartozásról
103
Az Apáczai Közalapítvány 12 éve
129
6
Haza sok lehet, magyarság csak egy van.*
*ismeretlen hozzászóló a komment.hu-n olvasható Erdélyi sokkterápia című íráshoz
7
ELŐSZÓ
Határtalanul!-nak neveztük el azt a nemzet- és oktatáspolitika metszéspontján elhelyezkedő projektünket, amely magyarországi iskolások külhoni magyarlakta területekre irányuló iskolai kirándultatására irányul. A pilot-projektet 2009-ben kezdtük tervezni, a hatezer-hatszáz résztvevőt érintő utazásra egy évvel később került sor. 2010 őszén egy országgyűlési határozat is megerősítette célkitűzésünket, nevezetesen hogy tanulmányai alatt minden iskolás legalább egyszer eljuthasson az állam hozzájárulásával a szomszédos országokban élő magyarsághoz. A 2011-es költségvetésben önálló sort kapott a Határtalanul! program, így törekvésünket siker koronázta. Jókor jelentkeztünk egy jó projekttel – ami részben talán igaz. Emellett szükség volt arra is, hogy olyan törvények szülessenek – elég csak a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló 2010. évi XLV. törvényre, valamint a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló 2010. évi XLIV. törvényre utalni –, amelyek kifejezik a magyar nemzetpolitikai gondolkodásban bekövetkezett változást és a nemzet újraegyesítését célozzák. Kötetünkben öt tanulmányt adok közre. Az első közvetlenül, a többi áttételesebben, de mindegyik azt vizsgálja, hogyan lehetséges a nemzeti összetartozás elvont gondolatát az oktatásban megragadhatóvá tenni, programmá, projektté szervezni? A nyitótanulmány egy, a nemzeti összetartozás eszméjét a gyakorlatba átültető oktatási program, amely az Országgyűlés 2010. október 21-i 101/2010. sz. határozatához1 kapcsolódik. Ez a parlamenti „A Magyarországon és a határon túl élő magyarság kapcsolatainak erősítése, egymás jobb megismerése érdekében az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a) készítse elő iskolai emléknap bevezetését a 2010/2011-es tanévtől a Nemzeti Összetartozás Napján, amely emléknap 1
8 döntés a külhoni iskolai kirándulásról, a nemzeti összetartozás napja iskolai bevezetéséről, valamint a külhoni magyarságot megismertető Magyarság Házáról szól. Az elsőként olvasható tanulmány nem megvalósítási terv, inkább a parlamenti határozat kibontása, egyfajta kiindulási pont, koncepcióterv, amely tartalmat, jelleget és irányt javasol. A június 4-én évente visszatérő iskolai cselekvésekkel, a trendi külhoni kirándulás és az ebből fakadó emberi kapcsolatok kialakulásával, valamint a Magyarság Háza XXI. századi tudásközpontja felkeresésével a magyarság összetartozásának nehezen megragadható eszméje személyes és átélhető tapasztalattá fog változni minden fiatal számára. Mivel a nemzeti összetartozás megvalósítását egy tágabb, az oktatás mellett más ágazatokat is integráló viszonyrendszerbe célszerű belefoglalni, a tanulmány írása közben így született meg a Nemzeti Összetartozás Operatív Programjára (NÖOP) vonatkozó elképzelés. A NÖOP a nemzetegyesítés zászlóshajója, átfogva mindazon ágazati projekteket az önkormányzati területtől a turisztikáig, a munkaerőpiactól az oktatásig, amelyek kifejezetten a nemzet összetartozását erősíthetik. A NÖOP gondolatából jogszabályalkotás, a koncepciótervből a megvalósítási terv elkészítése következik. Négy további elemzést is közreadok, ezek a magyar-magyar diákmobilitást, a külhoni kirándulás tervezését, az ezt követő projektmegvalósítást, valamint másfél ezer iskolának a parlamenti határozat elemeihez kapcsolódó véleményét tekintik át. Mi módon lehetne június 4-éről az iskolákban megemlékezni? Kötelező legyen-e minden diáknak a határon túlra kirándulni? Hol épüljön fel a Magyarság Háza? Mit gondol a nemzeti összetartozásról 1431 közoktatási intézmény vezetője? Bár a legtöbb kérdésre nincs egyetlen válasz, de egyféle választ talál a könyvben az olvasó.
a trianoni döntésről szóló iskolai megemlékezések mellett a Kárpát-medencei magyar testvériskolai és diákközösségi kapcsolatok elmélyítését segíti elő; b) tekintse át a szomszédos országokba irányuló iskolai tanulmányi kirándulások, a Kárpát-medencei magyar testvériskolák együttműködésének, különösen a cseretáborozásoknak a tapasztalatait, és ezek alapján készítsen országos programot abból a célból, hogy valamennyi közoktatásban tanuló magyar fiatal legalább egyszer a magyar állam támogatásával eljusson a szomszédos országok magyarlakta területeire, és cserekapcsolatok keretében minél több külhoni magyar diák juthasson el Magyarországra, továbbá tegyen javaslatot a program 2013-ig pályázati úton, azt követően normatív módon történő finanszírozására; c) vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium bevonásával 2012. december 31-ig létrejöjjön a Magyarság Háza, amely a Magyarország határain kívül élő magyar közösségeket, a nemzeti teljesítmény legfontosabb példáit bemutató anyanyelvi, oktatási és közművelődési intézmény, a Nemzeti Összetartozás Napja iskolai megemlékezéseit és a tanulmányi kirándulásokat támogató módszertani központ”.
9 A kötet címeként – miként az oktatási program nevéül is – a külhoni iskolai kirándulások lényegét megragadó határtalanul kifejezést választottam. A külhoni magyar oktatás fejlesztésével foglalkozó szakértőként évek óta magam is sürgetem a határtalanítást: a magyarlakta területek iskolai kirándulásokkal történő felfedezését és a külhoniakat Budapesten bemutató Magyarság Háza megalapítását. Örömmel tölt el, hogy mindez most megvalósulni látszik. Kiadványunk javaslat, számvetés, egyszersmind búcsú is: a kormány által 1999-ben alapított és 2011-ben megszüntetésre kijelölt Apáczai Közalapítvány keretei között végzett munka lezárása. Az utolsó oldalakon ezért annak a 674 szervezetnek és intézménynek a neve olvasható, amelyek nemzetépítő munkájához 5,8 milliárd forinttal működésünk 12 esztendeje alatt mi is hozzájárultunk. Határtalanul, természetesen.
Csete Örs a tanulmánykötet szerkesztője az Apáczai Közalapítvány igazgatója
Budapest, 2011. április
10
A cél olyan közhangulat kialakítása a fiatalok között, amely a külhoni kirándulást trendi cselekvésként, a nemzeti összetartozás iskolai alkalmát fiatalos közösségi eseményként, a Magyarság Házát klassz, élvonalbeli helyként tartja számon.
11
NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS AZ OKTATÁSBAN Csete Örs
Magyarország XXI. századi állapotát számos mérőszámmal1 írják le, határozzák meg. E mutatók alapvonása, hogy mérhető értékek alapján hasonlítanak össze országokat, ezzel együtt rangsorba is illesztenek. Általában az országra, illetve az ország területén élő népességre vonatkoznak és nemigen akad közöttük olyan, amely nem az ország, hanem a nemzet egészének aktuális helyzetét próbálná meghatározni. Mit tudunk a nemzet állapotáról? A határokon túl élő, heterogén, egységes szempontokkal nehezen körülhatárolható külhoni és az anyaországi magyarság vonatkozásában nehéz közös és objektív mércéket felállítani. Ellenben érdemes kiemelni három, minden magyart érintő folyamatot, nem a mértékekre fókuszálva. Tényadottság, hogy a magyar nemzetet térbeli széttagoltság jellemzi, ami elsősorban XX. századi történelmünk sajnálatos öröksége. Vagyis minden negyedik magyar nem Magyarországon születik és éli le az életét. Másrészt talán a teljes magyarságot érintő legalapvetőbb folyamat a demográfiai fogyás. Ebben a vonatkozásban régóta lejtőn vagyunk, ismertek a lassítás nehézségei. Végezetül bárhol is élünk a nagyvilágban, nemzeti önképünk alapja a függés Magyarországtól. „Ha Magyarországnak jól megy, nekünk is jobban megy” – halljuk sokszor határon túli2 magyar barátainktól.
Pl a termékenység, élettartam, eltartottság stb. témakörében (http://www.ecostat.hu/kiadvanyok/bovulo_europa/ BE201002-sajto.pdf ). 2 Többen vannak, akik az általánosan elterjedt határon túli magyar kifejezést sérelmesnek érzik, talán azért, mert a kifejezés egy akaratlan pozíciót jelöl és a Közép-Európában enyhén negatív jelentéstartalmú határ szóhoz kapcsolódik. Magam is árnyaltabbnak érezném helyette a külhoni magyar meggyökerezését a politikai és közbeszédben, különösen, ha minduntalan a határok lebontásáról és átjárhatóságáról beszélünk. 1
12 Egyre több az olyan nagyobb létszámú, egységesebb, potensebb nemzet, akikhez kötődni előnyösnek tűnik. Velük ellentétben egy lemaradó anyaországú, széttagolt és fogyatkozó nemzethez, egyszóval egy veszteshez tartozni3 értelemszerűen nem vonzó opció. Következőleg bármiféle felelős cselekvésnek nem csupán az ország, hanem a nemzet jövőjét kell szolgálnia. Úgy gondolom, a nemzet felemeléséhez ma egy nélkülözhetetlen összetevő bizonyosan rendelkezésre áll: a társadalmi klíma. Minden magyar szeretne büszke és nyertes lenni. A nemzetet megcélzó változások sorában legelső a széttagoltságunkon túllépő határtalanítás. Ez jelképes és valós, az államhatárokat teljességgel figyelmen kívül hagyó, ha tetszik: azokat meghaladó cselekvések sokaságát jelenti, ami emberek, szervezetek, intézmények között kapcsolatokat eredményez. Ez az az aktivitás, amely a térbeli széttagoltság ellenében hat és a teljességgel irreális (fizikai) határváltoztatás nélkül kapcsolja össze „a magasban” a nemzet tagjait. Második feladat a fogyásunkat átlépő sajátos kiterjedés: vagyis hogy törekedni kell4 a jelenleginél több, velünk, magyarokkal kapcsolatban pozitív beállítottságú személyt közelebb vonni a magyarsághoz, függetlenül attól, hogy a tőlünk való identitástávolságát ő maga hogyan határozza meg. Ez az aktivitás a nemzetfogyást hivatott ellensúlyozni azzal, hogy növeli barátaink számát a nem magyar személyek között, valamint a magyarok számát a nemzet peremén (szórványban). Harmadsorban a nemzet bárhol élő tagjai, intézményei, valamint a magyarság barátai között erősíteni kell a nemzetbe vetett bizalmat az egymáshoz kapcsoló ezernyi láthatatlan és látható kötődés révén. Nem érdemes olyan nemzethez kapcsolódni, amely vesztes, amely nem hisz saját magában. A jövőben egyre több honfitársunknak kell megértenie, hogy aktuális otthonunk helyszínétől függetlenül mi, magyarok egymásra vagyunk utalva. Együtt erősebbek és hatékonyabbak vagyunk a globális versenyhelyzetben. Mindehhez erősebb társadalmi kohézióra van szükség, a személyek, intézmények közötti tudatosabb, tartalmasabb, magasabb fokú kapcsolódásokra. Olyan stabil kötőanyagra, amely által egymást számon tartóvá, egymással kooperálóvá, szükség esetén szolidárissá válunk. Ezt a kötőanyagot nevezem összetartozásnak, ezért elemi érdekünk a nemzet összetartozása. Hiszek A széttagoltság – fogyás – függés az Anyaországtól hármasságával nem az etnikus specifikum meghatározására törekszem, ezek a folyamatok más nemzetekre is igazak vagy igazak lehetnek. 4 Másképp fogalmazva: Magyarországnak kötelessége segítenie azt, aki bárhol a világon magyar szeretne lenni vagy akinél esély mutatkozik arra, hogy a magyar identitást válassza, valamint mindenkit támogatnia kell, aki érdeklődik a magyarság iránt. Bővebben ld. a Kommentár 2010. 2. számában „Növekedés, biztonság, egység” címen megjelent tanulmányomban (http://www.kommentar.info.hu/csete_ors_novekedes_biztonsag_egyseg.pdf ). 3
13 abban, hogy a létrejövő kapcsolatok milliói erős hálóvá sűrűsödnek majd össze magyartól magyarig, eljelentéktelenítve történelmi helyzeteket, országhatárokat és távolságokat. Mert haza sok lehet, magyarság csak egy van.
Az Operatív Program (NÖOP) A nemzet összetartozásának előmozdítására reális részcélokat, kivitelezhető megoldásokat kell választani: ezek során olyan cselekvéseket, olyan rendszerszintű folyamatokat kell beindítani, amelyek a határtalanításhoz, a kiterjedéshez és a kötődéshez járulnak hozzá. Nem véletlenül használtam a cselekvés szót: a kohézió, az összetartozás megerősödése csak egy kifejezetten e célra tervezett és irányított cselekvéssornak lehet a végeredménye. Ennek megvalósítására javasolt megalkotni a Nemzeti Összetartozás Operatív Programját (NÖOP). A NÖOP különböző ágazatokhoz tartozó projekteket generál. A közös bennük az, hogy valamennyinek kiemelkedő célja a magyar nemzet összetartozásának elősegítése, támogatása. A Nemzeti Összetartozás Operatív Programjának számos projektje lehet az önkormányzati tematikájúaktól a turisztikai jellegűekig, a munkaerő-piaci projektektől a KKV-jellegűekig. Mindez természetesen nem előzmények nélkül való: minden olyan kisebb-nagyobb vállalkozás előképként vehető számba, amely a magyar-magyar kapcsolatépítést, összekapaszkodást, a közös érdekek mentén történő együttműködést szolgálta és szolgálja. Az operatív program megnevezéssel szándékosan utalok az EU-s nyelvben használt elnevezési formára, ezzel is kifejezve, hogy e szemléletmód adoptálását, körülményeinkre alakítását hasznosnak tartom a többféle szakpolitika metszetében elhelyezkedő program tervezése és kivitelezése során. Az összetartozás eszméjét nem pusztán politikai céllá kell emelni, hanem beteljesítéséhez eszközöket és forrásokat is szükséges biztosítani. A NÖOP ennek lehet jövendő bázisa, a megvalósítás számon kérhető garanciája. A program végső értelme és célja, hogy olyan, sorait összezáró, önmagát ismerő és számon tartó, összekapaszkodó és versenyképes magyar nemzet érkezzen a XXI. század második felébe, amely eséllyel vehet részt a népek, a technológiák és a tudások jövendő versenyében.
14
A NÖOP oktatási vetülete 2010. október 21-én a magyar országgyűlés megalkotta a 101/2010. számú, a nemzetpolitika5 és az oktatáspolitika metszéspontján elhelyezkedő határozatát. A határozat6 a közoktatási intézmények számára előírja a nemzeti összetartozás emléknapjáról való iskolai megemlékezést, továbbá valamennyi közoktatásban tanuló diák számára lehetővé kívánja tenni állami támogatással a magyarlakta területekre irányuló tanulmányi kirándulásokat, végezetül mindennek koordinálására, támogatására és a külhoni magyarság bemutatására létre kívánja hozni a Magyarság Házát. A parlament döntése e három politikai cselekvés7 körülményeinek előzetes áttekintését, majd a finanszírozás és a szakmai háttér biztosítására a jogszabályi környezet kialakítását is meghatározta a kormánynak. Jelen tanulmány azzal a szándékkal készült, hogy a hivatkozott országgyűlési határozatban foglaltakat értelmezze és azok kapcsán javaslatokat fogalmazzon meg a döntéshozók számára. Ezért e keretek között döntően az országgyűlési határozat által nevesített három projekttel – egyszersmind a Nemzeti Összetartozás Operatív Program oktatási vetületeivel – foglalkozom részletesen: a nemzeti összetartozás napja iskolai megtartásával, a külhoni kirándulással, valamint a Magyarság Házával. Véleményem szerint a nemzet összetartozását szolgáló oktatási program lényegét hűen fejezi ki a Határtalanul! program elnevezés, így ezt a továbbiakban nemcsak a kirándulásra, hanem mindhárom projektre vonatkoztatom és használom. A közös elnevezéssel azt a szemléletmódot kívánom erősíteni, hogy mindhárom projekt ugyanannak a célnak három megvalósítási formája és egyetlen program (tehát a Határtalanul! program) háromféle aktivitása. A Határtalanul! program kiindulópontja, hogy a külhoni magyarságot, múltját, jelenét és jövőjét Magyarországon általános tájékozatlanság övezi. Miért? Magyarország második világháborút követő újbóli feldarabolása, az államhatárokat érintő status quo fenntartása felülírt minden más érdeket, ezért válhatott az 1920-as trianoni és az 1947-es párizsi békediktátum tabutémává, ezért övezte negyven évig hallgatás a Magyar Népköztársaságban. És ha a történelemkönyvek lapjain mégis szóba került, Nemzetpolitikának olyan politikát tekintek, amelynek alanya a világon élő magyarság egésze, és cselekedeteit úgy tervezi, hogy az a teljes magyarság gyarapodását szolgálja. Bár a nemzetpolitika cselekvései országok felettiek, Magyarországnak ezek valóra váltásában meghatározó súllyal, alapvető kötelezettséggel kell bírnia. 6 A 101/2010. (X.21.) sz. országgyűlési határozat előterjesztője Pokorni Zoltán, Kövér László és Révész Máriusz, pontos szövege elérhető a Magyar Közlöny 2010. évi 163. számában. 7 A három politikai cselekvés véleményem szerint valójában egyetlen politikai alapelvnek a megvalósítását célozza, amelyet a 2010. évi XLV. törvény (a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről) és különösen annak 3. paragrafusa így határoz meg: „A Magyar Köztársaság Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. 5
15 a kontextus nyilvánvalóvá tette, hogy a békediktátumok a korabeli revizionista, fasiszta, elnyomó stb. Magyarországnak kijáró jogos büntetések. Negyven évnyi hallgatásnak, valamint az ebből származó tudatlanságnak és az elültetett bűntudatnak köszönhetően a magyarországiak, a harmincasoktól a hatvanasokig pusztán ismerettöredékekkel rendelkeznek a külhoni magyarságról. De nemcsak az apák, nagyapák, hanem a fiúk, unokák ismeretei is hiányosak: hiába tanul egy diák általános és középiskolában kétszer is az erdélyi fejedelemségről, ebből korántsem következik számára, hogy például Gyulafehérváron ma is élnek magyarok. A tudatlansághoz hozzájárul, hogy bár az országhatárok 1989 után részben megszűntek, a családok jelentős részének nincs anyagi lehetősége a szomszédos országok magyarlakta területeire elutazni, kirándulni, személyes tapasztalatokat szerezni. Nem csoda, ha honfitársaink közül sokaknak csupán felszínes fogalma van arról, hogy magyarok „külföldön” is élnek. Hogyan kerültek oda, miért élnek ott és hogyan élnek? – erről sem tudása, sem tapasztalása millióknak nincsen.8 A tájékozatlanság axiómája ad értelmet a határozatban megnevezett iskolai emléknap, a külhoni kirándulás és a Magyarság Háza megvalósításának. E három cselekvés egymást feltételezi, egészíti ki és közös célja a 3–4 milliós külhoni magyarság hatékony magyarországi megismertetése9 úgy, hogy a diákok és a pedagógusok személyes tapasztalatszerzésének, valamint a magyarországi és a külhoni magyarok közötti kapcsolatok kialakulásának elősegítésével végső soron a magyarországi közgondolkodás formálódjék.10 A Határtalanul! program sajátossága, hogy számos szakterületet érint a külügytől a kultúráig és leginkább az oktatás területén jelöl ki olyan tennivalókat, amelyek nemzetpolitikai vetülettel (is) bírnak. Erőteljes az összetettsége is, mert a három projekt egymásba kapcsolódva, összegződő együtthatással járul hozzá a NÖOP céljához. Jellemzője továbbá a térbeli kiterjedtség, hiszen jellegéből fakadóan túllép az országhatárokon. Az ismerethiány orvoslására létrejövő Határtalanul! program egy olyan, a nemzetegyesítést elősegítő tudásbeviteli program, amely a fiatalokat célozza meg és az oktatáson keresztül biztosítja számukra az élményszerű megtapasztalás lehetőségét. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a szétszóratás, a szétszakítottság gondolatisága Magyarország lakosságának tudatában nincs jelen. A 2004. december 5-i népszavazástól való nagyarányú távolmaradás véleményem szerint sokak esetében erkölcsi állásfoglalás is volt: inkább nem nyilvánított véleményt az, aki bizonytalan volt, aki nem ismerte azt, amiről szavaznia kellett volna. 9 Az elmúlt 20 évben nem tudok olyan országos hatókörű, komplex tudásbeviteli programról, amely kifejezetten azt célozta volna, hogy a magyarországiak külhoni magyarsággal kapcsolatos ismeretei növekedjenek, illetve minőségükben változzanak. Régóta törekszik a fiatalok külhoni ismereteit befolyásolni néhány vállalás (többek között az oktatási tárca Julianus programja, a Rákóczi Szövetség és önkormányzatok, egyházak diáklátogatási projektjei, a határon túli magyar fiatalok találkozói stb.), amelyek önmagukban mind egy-egy elemre (pl. az utaztatásra) fókuszálnak, így nem tudtak szinergiát eredményező nemzeti programmá válni. 10 A Magyarság Háza ahoz is hozzájárul, hogy a külföldiek magyarságról alkotott képe árnyaltabb legyen. 8
16
A Határtalanul! specifikus céljai A Határtalanul! program specifikus céljait meghatározza az a tényhelyzet, amelyet kiindulási pontként már jeleztem: a külhoni magyarságot illető általános tájékozatlanság és – teszem hozzá – közöny. Bár a kormányzati tevékenységek között számos, a külhoni magyarságot érintő politikai cselekvés jelent meg az elmúlt időszakban, nyilvánvaló, hogy ezek önmagukban még nem eredményezik a külhoni magyarokkal kapcsolatos társadalmi tudás, tolerancia és szolidaritás növekedését. Három specifikus cél megnevezését tartom szükségesnek a NÖOP oktatási programja kapcsán.
Kerüljön be az iskolákba a külhoni tematika A vonatkozó 101/2010. sz. parlamenti határozat valódi újdonsága, hogy esélyt kínál a külhoni magyarság mint (oktatási-nevelési) téma bekerülésére a közoktatási intézmények falai közé. A szomszédos országok magyarlakta területeire irányuló iskolai kirándulások révén a magyarországi diákok megismerik a határon túli magyarság életét, sokuknak lehetőségük lesz személyes emberi kapcsolatok kialakítására. Az összetartozás iskolai emléknapja ezt készíti elő, illetve segít a feldolgozásban, továbbá évről évre folyamatosan hozzájárul a nemzeti összetartozás gondolatának felidézéséhez, megéléséhez. A Magyarság Háza gesztorként szervezi mindezt, egyúttal maga is helyszíne a külhoni magyarság bemutatásának.
Váljék kollektív tudássá a külhoni magyarság ismerete A Határtalanul! program a nemzeti összetartozás érzésének erősítésére törekszik, annak megértetésére a fiatalokkal, hogy a magyarok összetartoznak, bárhol is éljenek a világon. A program célja, hogy a külhoni témának az iskolákba történő bejutását végső soron a társadalomba történő beágyazódás, kollektív tudássá válás kövesse. A fiatalokon keresztül ugyanis a szülők, a nagyszülők, egyszóval mindazok gondolkodása befolyásolható, akik fejében a nemzetről, a világmagyarságról szóló „puzzle” különböző okokból ma még nem állt össze egyetlen képpé. A program társadalmiasodásával túllép egy oktatási súlypontú vállalkozás keretein és valós esélyt kínál a társadalmi tudat formálására.
Jelentéktelenedjen el, hogy állam és nemzet határai eltérnek Az iskolai emléknapok, a külhoni kirándulások és a Magyarság Háza funkciója a múlt eseményeinek fiatalokkal való megismertetésén túl még inkább a jelen megértetése és egyfajta egymáshoz, a nemzethez való kötődés kialakítása, amely nélkülözhetetlen a közös jövő tervezéséhez. A Határtalanul!
17 program célja a hozzájárulás annak a történelmi helyzetnek az eljelentéktelenedéséhez, amelynek következtében a magyar állam és a magyar nemzet határai nem esnek egybe. A programnak ennek kapcsán át kell adnia azt a tudást, hogy a Kárpát-medencei magyarság élete és sorsa Trianonnal nem fejeződött be, hanem más keretek közt ma is folytatódik, mert csak ebből építhető fel kibontakozás. A magyar nemzettudatnak számos rendellenessége van, azokról könyvtárnyi irodalom tanúskodik. A Határtalanul! programnak a magyarság szétszakítását és szétszakadását, az erről való negyven évnyi hallgatást és generációkra ható következményeit kell helyreállítania11, leginkább a magyarországi fejekben és szívekben.
A Határtalanul! célcsoportja A program célcsoportjába tartoznak mindazok, akik a program számára közvetlenül és leginkább elérhetők, megszólíthatók, bevonhatók, többek között azért, mert Magyarország területén élnek, tartózkodnak. Természetesen különösen a kirándulások kapcsán jelentékeny a külhoni magyar diákok és pedagógusok, a Magyarság Háza tartalommal való megtöltése kapcsán pedig a külhoni magyar közösségek szerepe. Tudván, hogy külhoni barátaink nélkül nincsen nemzeti összetartozás, őket mégsem nevesítem célcsoportként, lévén hogy a Határtalanul! programot alapvetően a magyarországiak – éppen velük, külhoniakkal kapcsolatos – tájékozatlansága hívta életre.
Elsődleges célcsoport: a magyarországi közoktatásban tanuló fiatalok és tanáraik A Határtalanul! kirándulás, az emléknap, valamint a Magyarság Háza legfontosabb célcsoportját a magyarországi közoktatásban tanuló fiatalok12 jelentik. Míg az emléknap minden évben minden tanulóra vonatkozik, a Határtalanul! kiránduláson a diákok zöme egyszer vesz részt. A diákok mellett a célcsoporthoz tartoznak a magyarországi közoktatási intézményben oktató pedagógusok13 is. Hogyan tudná a külhoni magyarságot hitelesen bemutatni, a kapcsolatépítést elősegíteni olyan pedagógus, aki számára a diákokhoz hasonlóan ismeretlen terület a külhoni magyarság, aki nem járt még soha külhoni magyar tanintézményben? A külhoni témával való foglalkozás jelentős mértékben tanári hozzáállás, illetve elkötelezettség kérdése. Ebben a tekintetben illeszkedik abba a folyamatba, amely a 2004. december 5-i népszavazás következményeit hivatott jóvátenni. 12 Megoszlásuk 2010-ben az alábbiak szerint alakult: 756 ezer általános iskolás, 139 ezer szakiskolás, 240 ezer szakközépiskolás, és 198 ezer gimnáziumi tanuló. (Forrás: http://www.nefmi.gov.hu/letolt/statisztika/stat_gyorstaj_kozokt_101210.pdf ). 13 Létszámuk 2010-ben összesen 121 ezer fő. (Forrás mint az előző lábjegyzetnél). 11
18
Másodlagos célcsoport: a diákok hozzátartozói, valamint a külföldiek A Határtalanul! másodlagos célcsoportját a programban részt vevő diákok közeli hozzátartozói, azaz testvérei, szülei, nagyszülei jelentik már csak azért is, mert a diák hazatérve az utazásról/ az emléknapról/a Magyarság Házából nemcsak az iskolában, hanem odahaza is megosztja élményeit. Ezzel önkéntelenül is változik, tartalommal telítődik a külhoni magyarokról szóló közgondolkodás. A Magyarság Házára tekintettel egy további célcsoport is kijelölhető: azok a külföldiek és külhoni magyarok, akik turistaként érkeznek Budapestre. Az ő számukra lehet a magyarságról tájékozódási pont a Magyarság Háza, amely remény szerint választ ad majd arra a kérdésre, hogyan lehetséges az, hogy minden negyedik magyar külföldön él és fejti ki tevékenységét, és arra is, hogy mit adnak a külhoni magyarok, illetve általában mit ad a magyar nemzet ma a nagyvilágnak? A Határtalanul! program által megcélzott társadalmi hatás sikere vagy kudarca több tényezőtől függ: egyrészt attól, mekkora diáklétszámot lehet a programba közvetlenül és folyamatosan bevonni, másrészt pedig attól, sikerül-e az iskolából kifelé sugárzóan, a társadalomba eljuttatni a program nemzeti összetartozásra vonatkozó kulcsüzenetét.
A Határtalanul! horizontális céljai A Határtalanul! program sikeréhez, céljai eléréséhez megfelelő közhangulat szükséges. A programnak legáltalánosabban arra kell törekednie, hogy egy olyan szemléletmódot terjesszen el Magyarországon, elsősorban a fiatalok között, amely szerint az a tény, hogy több millió magyar külhonban él, számtalan lehetőséget rejt magában. Menő dolog a magyarlakta területekre kirándulni, jó székelyföldi árut vásárolni Magyarországon, klassz egy másik magyarral találkozni Bostonban, jó büszkének lenni bárhol a világon egy magyar ember eredményére, fiatalos érzés egy korszerű, high-tech épületbe eljutni, amit úgy hívnak, hogy Magyarság Háza.
Pozitív, XXI. századi megközelítési formák A Határtalanul! program projektjei akkor lesznek hatékonyak, ha sikerül XXI. századi módon megjeleníteni és végrehajtani azokat. Mit jelent ez a gyakorlatban? Az interpretáció legyen modern, a kor legújabb arculati/technológiai/építészeti/módszertani/kommunikációs stb. megoldásait preferáló. Alapvető szemléletbeli kérdés, hogy tartalmi tekintetben nem a fájdalmakat, a hátrányokat, hanem a lehetőségeket, az előremutató opciókat kell hangsúlyozni. Azt a fajta gondolkodásmódot kell
19 erősíteni, amely bemutatja, hogy a hátrány (például a nemzet szétszórtsága) hogyan változtatható előnnyé. Bizonyos értelemben a globalizáció vonzó megoldásait kell felhasználni a nemzetpolitikai célok eléréséhez, például a kommunikáció területén a web2.0-t és azokat a közlésmódokat, amelyeket a fiatalok használnak. Olyan formai és tartalmi megoldásokat kell alkalmazni, amelyek garantálják, hogy a fiatalok számára a program vonzó legyen. Tíz fiatalból tízet kell elérni, megszólítani és megnyerni, nem hármat vagy négyet.
Elsőbbség az emberi kapcsolatoknak A Határtalanul! a tanórai keretek között tanult/tanulandó tankönyvi tudásokat egészíti ki tanórán/ iskolán kívüli tudással, személyes tapasztalatokkal. A magyarországi és határon túli fiatalok közötti kapcsolatok létesítésének támogatásával, a kirándulás biztosításával, a Magyarság Háza bemutató- és oktatóhely létrehozásával a program a nemzeti összetartozás elvont és nehezen megragadható eszméjét a diákok számára személyes és átélhető tapasztalattá kívánja tenni. A magyar-magyar kapcsolatok kialakításának alapelve, hogy a diákok közötti találkozások ne diákcsoportok párhuzamos jelenlétét jelentsék, hanem tényleges megismerkedéshez, az azonos korú, érdeklődésű fiatalok közötti emberi kapcsolatokhoz vezessenek. A programnak az ezt elősegítő közös időtöltés, cselekvések kereteit kell megteremtenie, elősegítenie. Egy olyan hangulat, már-már mozgalom kialakulását, amelynek alapelve, hogy a határokat „feszegetni”, az államhatárokon átlépni, a szomszédos országok magyarlakta területeit felkeresni magától értetődő, természetes cselekvés egy tizenéves számára.
Pedagógusok megnyerése, bevonása Hiába gondoskodik parlamenti határozat, esetleg jogszabály arról, hogy a külhoni tematikát be kell vinni az oktatási intézmények falai közé, hiába rendel ennek elősegítésére intézményt, programokat és forrásokat, ha mindehhez a pedagógusok támogatását nem sikerül megnyerni. A program csak az ő közreműködésükkel valósulhat meg, közülük pedig az fogja a legjobban csinálni, akit mindez érdekel, akinek esetleg morális meggyőződése is van. A Határtalanul! program a pedagógusok bevonására kiemelten törekszik, így egyrészt meg kell találni közülük azokat, akik már elkötelezettek a külhoni magyarság iránt, másrészt segíteni kell a hasonló pedagógusi magatartás kialakulását. Ehhez országos hálózatépítésre van szükség, mert csak országos lefedettséggel valósítható meg minél hamarabb, hogy minden tanintézményben legyen egy-két olyan munkatárs, aki a téma gazdája, a külhoni ügy helyi „képviselője”.
20
Többféle megközelítés egymásmellettisége A program tervei szerint a közoktatásban tanuló diák évente találkozik a külhoni témával az iskolai emléknapon, legalább egyszer kiutazik a Határtalanul! kirándulás keretében és iskolai vagy családi keretben eljut – egyszer vagy többször – a Magyarság Házába. Mindez sokrétű, a különböző formákhoz szabott beszédmódot, eljárást jelent és igényel, valamint kifejezett toleranciát,14 nyitottságot a változásra és a változtatásra. A program a megnyerésre, nem az elriasztásra törekszik. A hangsúlynak semmiképpen sem a kötelezőségen kell lennie, inkább olyan hangulatot kell kialakítani, hogy aki nem vesz részt a programban, érezze úgy, hogy kimarad valami jóból, értékesből, vidámból. Tartalmában differenciált, sokrétű megközelítésre van szükség, jelentősen visszafogva a történelmi súlypontú15 előadásmódokat.
A helyi és a külhoni magyarság közös programja A Határtalanul! csak akkor valósítható meg, ha a szó szoros értelmében is átlép a határokon, kiterjed Magyarország határain túlra. Mit ér az összetartozás, ha csak magyarországiak vállalnak benne szerepet, ha csak magyarországiakra vonatkozik? Olyan kiterjesztő projekteket kell indítani, amelyek inspirálóan hatnak és a külföldön élő magyar fiataloknak, iskoláknak, magyar közösségeknek is lehetőséget adnak a részvételre, a kölcsönösségre. Nem véletlenül említem a magyar közösségeket: habár a program az iskolákra, oktatási intézményekre vonatkozik, a nemzeti összetartozás napjának eseményei például az iskolából kiindulva kiterjedhetnek a lokális magyar közösségre, önkormányzatra, egyházra, civilekre. Mindebben az iskola, az iskolások kulcsszerepet játszhatnak: egyrészt mint résztvevők (hallgatók, befogadók), másrészt mint az események szereplői, formálói, részesei. Meggyőződésem, hogy rendkívüli mennyiségű civil, illetve jószolgálati tartalék van a magyar társadalomban, számukra olyan lehetőségeket kell kidolgozni, amelyek inspirálják őket a bekapcsolódásra.16 Mindez hozzájárul a program társadalmiasodásához és közvetett céljai megvalósulásához. Kötelező lesz-e külhoni kiránduláson való részvétel? Ha a program sikeres, akkor véleményem szerint a kérdés eliminálódik, és a hangsúly nem a részvétel kötelezőségén, hanem a lehetőségén lesz. Meggyőződésem, hogy célravezetőbb a nyitott, megengedő magatartásmód például a kirándulás vonatkozásában, vagyis ha valaki nem kíván azon részt venni, nem szabad rá kötelezni. 15 Nem arról van szó, hogy pl. Trianon tragédiáját nem kell bemutatni, arról nem kell beszélni. A hangsúlyokat tartom ebben az értelemben vízválasztónak: a trianoni katasztrófáról folytatott beszéd, a veszteségérzés nem válhat uralkodó diskurzussá a programban, mert az nem vonzza, hanem taszítja a fiatalok többségét. Nem a reváns iránti vágyat kell felkelteni, hanem a történelmi trauma feldolgozását kell megkönnyíteni, a meghaladást elősegíteni. 16 A Határtalanul! program projektjei alkalmasak arra, hogy számosan csatlakozzanak olyanok, akik amúgy nem tartoznak a program célcsoportjaiba. Ezek egyrészt lehetnek elkötelezett, a program céljait szívükön viselő magánemberek, másrészt hasonló indíttatású intézmények, vállalkozások. 14
21
Fiatalos kommunikáció fiataloknak A Határtalanul! program kommunikációja iskolásoknak, kamaszoknak szól, akik a határaikat feszegetik, akik érzik, hogy kiterjedni, vidámnak lenni, szerelmesnek lenni határtalanul jó dolog. Ők nem a nyomtatott napilapokat olvassák, így azon a nyelven és azokon a csatornákon kell megszólítani őket, ahogy és ahol kommunikálnak. A cél olyan közhangulat kialakítása a fiatalok között, amely a külhoni kirándulást trendi cselekvésként, a nemzeti összetartozás iskolai alkalmát fiatalos közösségi eseményként, a Magyarság Házát klassz, élvonalbeli helyként tartja számon. Az iskolai kirándulások kapcsán Határtalanul! elnevezéssel már létrejött egy új márka. A kirándulás öngerjesztő és ha sikeres, egyre többen akarnak majd utazni, különösen, ha hozzá egyéb, a fiatalokat megcélzó kiegészítő projektek (pályázatok, vetélkedők, celebek bevonása stb.) is társulnak és azt a fiatalok által használt infokommunikációs technikákkal népszerűsítik (Facebook, YouTube stb.) – és ugyanez a teendő a Magyarság Háza vonatkozásában is. Mindezek végén meg kell jegyeznem, hogy a többször hivatkozott parlamenti határozat elősegíti, de korántsem garantálja a háromból két projekt megvalósulását.17 A parlamenti határozat csak a „kezdő lökést” adja meg, egyelőre hiányzik az a törvényi megfogalmazás, az a jogszabályba illesztettség, amely szavatolja, hogy a Határtalanul! kirándulás és a Magyarság Háza a jövőben megvalósuljon. Éppen ezért jogszabályi keretek között18 szükséges biztosítani ezek lehetőségét, mert csak törvény garantálhatja a program hosszú távú kiszámíthatóságát.
A június 4-i iskolai emléknap Az emléknap sajátossága, hogy egyrészt az év egyetlen napján, az egyes közoktatási intézmények keretei között megvalósuló, Trianonról szóló emlékezés előírt alkalma, másrészt Magyarország valamennyi iskolájában egyszerre és közvetlenül érint bő egymillió, közoktatásban tanuló fiatalt. Míg a Határtalanul! kiránduláson, illetve a Magyarság Házában évente százezrek találkozhatnak a külhoni magyarsággal, az emléknapon évről évre ismétlődően elvileg minden közoktatásban tanulmányokat folytató diáknak lehetősége van erre. Az ismétlődés ténye, a résztvevők magas létszáma indokolja az emléknap gondos tervezését, előkészítését és egyebek mellett azt, hogy annak koordinálását és támogatását háttérintézményként a Magyarság Háza végezze.
Elég csak a megfogalmazást figyelni: a kirándulás kapcsán „…tekintse át … a tapasztalatait, és … készítsen országos programot … továbbá tegyen javaslatot…”; a Magyarság Háza kapcsán pedig „…vizsgálja meg annak lehetőségét”. 18 Például a közoktatási törvényben. 17
22
Optimista és előremutató nap legyen Nemzeti ünnepeink két levert forradalomhoz kapcsolódnak, a többi emléknap pedig honfitársaink egy részének kiirtásához kötődik. Természetesen a magyarságot szétszakító békediktátumra emlékezni semmiképpen sem örömteli. A nemzeti összetartozás emléknapja vonatkozásában mégis fontosnak tartom, hogy arról ne gyásznapként, inkább és hangsúlyosan az összetartozás napjaként19 emlékezzenek meg az iskolákban. Ez a nap ne kizárólag Trianonról szóljon, úgy is mondhatni, hogy az összetartozás napján ne a szétszakításunkról való emlékezés váljék egyeduralkodóvá. A fiataloknak könnyebb azonosulni egy fiatalos, optimista, előremutató, mint egy, a történelmi csapásokba belekövesedett, mozdíthatatlan és visszafelé tekintő magatartásmóddal. „A világban mindenhol jelen vagyunk magyarok, és ha összefogunk, együtt hatékonyabbak, színesebbek stb. vagyunk” – ha ilyen és ehhez hasonló üzenetek uralják az emléknap tartalmát, a diákok érdemesnek fogják találni a bekapcsolódást.
Korosztályonként eltérő módszerek, hangsúlyok Trianon és következményeinek bemutatása alapértelemben a felső évfolyamokon, a történelem tantárgy keretében történik. Éppen ezért – különösen az alapfokú oktatásban – a gyerekek életkori és tudásbeli sajátosságait figyelembe véve az egyes intézményeken belül korosztályonként differenciált módon javasolható az emléknap megtartása. Például alsó tagozatos gyermekeknél inkább az összetartozás, a szolidaritás, a segítségnyújtás fogalmaira, azok kialakítására, erősítésére javasolt súlyt helyezni és kevéssé a történelmi események elemzésére. A felsőbb évfolyamos és középiskolás diákoknál a Trianon és a hozzá vezető út áttekintése mellett, azt továbbfűzve, ahhoz kapcsolódva a külhoni és az egyetemes magyarság jelenére és jövőjére fókuszáló megközelítési módokat tartom célravezetőnek.
A külhoni magyarsággal kapcsolatos iskolai tevékenységsorozat betetőzése Az emléknap a tanév utolsó hónapjában van, zsúfolt iskolai időszakra esik, ezért – és gyakorlati pedagógiai okokból is – az emléknap esetenként lehetne akár egy hosszabb tevékenységsorozat betetőzése, lezárása is. Az iskolai emléknap időpontját kiterjesztően értelmezve az időbeliségnek három szintje különíthető el: az emléknap programja tágabban egy teljes tanév külhoni eseményeinek, tevékenységeinek lezárására, szűkebb értelemben a június első hetére összpontosuló, külhoniakkal összefüggő aktivitásokra, legszűkebb értelemben a június 4-e napjára eső tevékenységekre vonatkozhat. Ebben a kontextusban tartom fontosnak, hogy az emléknapot nem Trianonról nevezte el az Országgyűlés, hanem már a neve is magában hordoz egyfajta előremutató jelentéstartalmat: az összetartozással olyan alapértéket állít középpontjába, amellyel minden, bárhol élő magyar egyetérthet. 19
23
Passzív (tantermi) és aktív (külső) emlékezési formák Nyilvánvaló, hogy a tanintézmények többségében a megemlékezés tanórai keretben történik, ami meghatározza a tudásátadás formáját is: valaki előad, a diákok passzívan szemlélik, hallgatják. Célszerűnek tartom, ha az emléknapon a tudásátadás passzív (befogadó) tantermi formái mellett mindinkább az aktív (cselekvő) formák is szerepet kapnak. Az emléknap így jó alkalom a testvériskolai, testvérosztályi kapcsolatok felvételére, illetve olyan cselekvésekre, amelyek a már meglévő kapcsolatokat tartalommal töltik meg. Például június első hete lehetne az iskolákban a külhoni diákokkal közös versenyek, vetélkedők, kulturális bemutatkozások, rövid cserelátogatások kiemelt20 időszaka. Ekkor kerülhetne sor minél több külhoni magyar tannyelvű iskolai csoport és küldöttség magyarországi testvériskolai látogatására, így az ideérkező külhoni gyerekek egyúttal demonstrálóivá is válnának a nemzeti összetartozásnak. A megemlékezés a tanintézmény falain kívül is megvalósítható, például ha iskolák külhonban, elsősorban a határ mentén meglátogatnak egy-egy magyar emlékhelyet a nemzet összetartozása kapcsán. Azt is elfogadhatónak tartom, ha ebben az időszakban a diákok olyan közhasznú tevékenységeket (parktisztítás, takarítás, üveggyűjtés stb.) végeznek, amelyek ellenértékével egy külhoni (pl. szórvány) osztályt támogatnak. Minden aktivitást jónak tartok, ami a nemzet összetartozásáról, az egymás iránt érzett felelősségről, érzelmekről, szolidaritásról, közös cselekvésekről szól.
Csatlakozók a helyi és a nemzeti közösségből Ehhez csatlakozhatnak a szomszédos országokban élő magyar iskolások is – bár nem feltétlenül iskolai keretben – hiszen az összetartozás emléknapja akkor lesz valódi, a szó szoros értelmében az összetartozást elősegítő esemény, ha arról a külhoni fiatalok is megemlékeznek. Semmi nem zárja ki, hogy ők is emlékhelyeket látogassanak Magyarországon vagy papírt gyűjtsenek és azzal egy magyarországi iskola osztályát támogassák. Az emléknapot nem egy zárt alkalomnak tekintem, amely csak az oktatási intézmény keretein belül valósulhat meg. Az esemény akkor terjed ki, ha nyitottnak tekintjük, amelyhez menet közben csatlakozhatnak a szülők, nagyszülők, a helyi közösség tagjai, intézményei. Mindennek az iskola, a közoktatási intézmény kovásza, helyben gesztora lehetne. Bár nem szeretem a kifejezést, a nemzeti összetartozás eszméje alkalmas lenne egyfajta mozgalom indítására is, amely nemcsak keretet adna, hanem az összetartozás megélésének terepéül is szolgálhatna.
Ez nem azt jelenti, hogy máskor nem lehet ilyen, hanem azt, hogy például a támogató pályázatok kifejezetten az erre az időszakra szervezett események megrendezését preferálnák. 20
24
Oktatási fejlesztések lehetséges kiindulópontja A nemzeti összetartozásról szóló iskolai megemlékezésnek nemzetpolitikai szempontból az ad jelentőséget, hogy általa a külhoni téma bekerül az iskola falai közé. Ez pedig ettől kezdve hivatkozási alap, kiindulópontja a további, külhoni ismeretátadással kapcsolatos oktatási innovációnak,21 a tananyagfejlesztésnek, a pedagógus-továbbképzésnek, az intézményi kapcsolatépítésnek. „Mit és hogyan tanítsak?” – a tanácstalanság érthető, hiszen a tanárok zöme nem történész, és első olvasatra a történelmi szempontú megközelítés uralja a témát, holott ennél jóval tágabbak a lehetőségek, például az egyes diszciplínák külhoni vonatkozásainak bemutatása22 terén. A különféle segédanyagok, a letölthető óravázlatok, a jó gyakorlatok, szöveggyűjtemények, a témát sokrétűen feldolgozó oktatócsomagok ma még nem állnak rendelkezésre – szükség van mindezek kidolgozására és a folyamatos hozzáférhetőség biztosítására is, például az interneten.
Tapasztalatszerző és kapcsolatépítő utazás pedagógusoknak A segítség magasabb szinten közvetlenül a pedagógus személyére irányul: a pedagógusok számára – például a pedagógus-továbbképzés rendszerébe illesztett – szakmai tanulmányutakat23 kell lehetővé tenni, hogy a külhoni magyarságot ők is a szülőföldjükön ismerjék meg és szakmai kapcsolatokra tehessenek szert. Be kell vinni a pedagógusképzésbe a külhoni magyarságra vonatkozó, szakmához kapcsolódó ismeretek megszerzésének lehetőségét, kezdetben legalább azokon a tudományterületeken, amelyek külhoni érintettsége, kapcsolódása (például történelem, irodalom, nyelv, néprajz, földrajz stb.) megkerülhetetlen.
Hálózatépítés Az emléknap egy lehetőség arra hogy hálózat épüljön mindazon magyar közösségekből, akik össze akarnak tartozni, akik összetartozásukat megvallják. A világ magyar ifjúsági és gyermekközösségeinek Természetesen ma is vannak olyan iskolák, ahol már korábban is voltak a külhoni magyarsággal kapcsolatos iskolai alkalmak, cselekvések. A tapasztalatok összegyűjtése, a jó gyakorlatok bemutatása megkönnyíti a tervezést – avagy felesleges feltalálni azt, ami már fel van találva. 22 Például matematikából a Bolyaiak tevékenysége, földrajzból az erdélyi tengerszemek, irodalomból Kosztolányi szülőháza, és így tovább. 23 Némi túlzással: a diákok előtt valamennyi pedagógusnak biztosítani kellene a magyarlakta területekre egy tanulmányutat. Ennek két, pályázati úton kivitelezhető megvalósítási lehetőségét látom: az egyik pedagógus közösségek (munkaközösségek) tagjai számára tenné lehetővé az utazást, az iskola pályázata alapján. A tanulmányút hasonló lenne a diákok körutazásához azzal a különbséggel, hogy abban a pedagógusok hivatásával, a tanulmányút céljával (ti. a hitelesebb tudásátadás elősegítésével) összefüggő programelemek is szerepelnének. A másik megvalósítási lehetőség olyan projekt, amely a közoktatási intézmények vezetői számára teszi lehetővé, hogy a szomszédos ország magyar közoktatását megismerjék, illetve személyes kapcsolatba kerüljenek hasonló külhoni magyar iskolák vezetőivel. 21
25 bevonása nagyon fontos lehet, közös tevékenységekre buzdítva és megszólítva őket: „Ti mit tennétek együtt a nemzeti összetartozás napján?”. Az emléknap kapcsán a külhoni és magyarországi reláción túl akár a szlovákiai és kárpátaljai magyarok közötti összetartozást is segíteni kell, mert ők sem ismerik egymást. A nemzetközi network megteremtésének eszköze lehet a világháló, amely Szerbiától DélAmerikáig kapcsolatot hozhat létre a fiatalok között. Az összetartozás iskolai emléknapja nemcsak a határokon átnyúlóan, hanem egy országon, egy tájegységen belül élő magyar közösségen belül is hozzájárulhat a kohézió növeléséhez, különösen, hogy ez elnevezésében – nemzeti összetartozás – is kifejeződik. Helyes lehet olyan, a nemzet összetartozásának megerősítését és megélését célzó, fokozatosan bővülő cselekvési szinteket meghatározni, amelyek az intézményi közösségből kiindulva terjednek ki a települési, a térségi, a regionális, az országos, majd a nemzeti közösség irányába.
Külhoni kirándulás A külhoni kirándulás a Határtalanul! program zászlóshajó-projektje: a kirándulás soha nem ér véget, hiszen minden évben újratermelődnek a kiutazó fiatalok. És a siker garantált: a dolog természetéből adódóan az iskolai kirándulásból a diákok többsége elégedetten tér haza, mert szinte mindegy, hová kirándulnak, az otthonról történő kiszabadulás már részben szavatolja a jó hangulatot. Tapasztalataink szerint a külhoni kiránduláson részt vett diákok többsége jutalomként kapta az iskolától ezt a lehetőséget, számos iskolában tehát a külhoni kirándulás ma még egy extra lehetőség, amelyet motivációs eszközként használnak. A program megítélése évek alatt juthat el a jutalomtól a természetességig, amikor a külhoni iskolai kirándulás a diákélet természetes velejárója lesz.
Magyarként élmény, diákként hasznos tudás Ha tényleg a nemzeti összetartozás erősítését várjuk a kirándulásoktól, akkor nagy hangsúlyt kell fektetni az utazás előkészítésére, értékelésére, valamint a kint tartózkodás idejére szervezett kulturális és szakmai programokra és együttműködésekre. Lényeges, hogy az utazások ne kizárólag – az amúgy is szokásos – természeti, illetve kulturális látnivalókra fókuszáljanak, hanem legalább annyira az oktatott tantárgyakhoz, szakmához kapcsolódjanak. Ne kuriózum legyen a kiutazás, hanem a szó valódi értelmében tanulmányi kirándulás, amelynek során a külhonban, a helyszínen megszerezhető ismeretek szervesen kapcsolódnak és illeszkednek az iskolában tanult ismeretekhez. A magyarlakta területekhez ugyanis nemcsak magyarként, hanem tanulóként, iskolásként is közünk van. Ettől lesz tanulmányi a kirándulás, és ez az egyik oka annak, hogy az állam hozzájárul
26 a finanszírozáshoz. Ebből következik, hogy érdemes olyan tematikus útvonalakat kidolgozni, amelyek segítenek a tananyag feldolgozásában, mintát és segítséget adnak hasonlók elképzeléséhez, kipróbálásához.
Oktatásba való beágyazottság A Határtalanul! kirándulás oktatási projekt, ami meghatározza azt a környezetet is, amely aktivitásainak tere és helyszíne: az iskolában zajlik az utazásokra való felkészülés, a kiutazás iskolai (osztály-) keretben történik és az iskola a helyszíne az utazások értékelésének is. A részt vevő fiatalok iskolai keretben, a tanintézményen keresztül kapcsolódhatnak be a programba. Azért fontos ezt hangsúlyozni, mert a Határtalanul! kirándulás legalapvetőbb eltérése minden korábbi, a magyarmagyar diákkapcsolatok építését céljául kitűző próbálkozástól, hogy az oktatásba beágyazott (illetve beágyazódó) módon, az iskolán keresztül kívánja a nemzetpolitikai célt – a nemzeti összetartozás gondolatának megélését és megértését – elérni. Ebből következik, hogy a projekt külhoni partnerei is tanintézmények: önálló magyar vagy magyar tagozatos iskolák. A félreértések elkerülése végett: a Határtalanul! program alapcélja a magyarországiak tudásszintjének, külhoni magyarsággal kapcsolatos ismereteinek a növelése. A külhoni magyar iskolás fiatalok magyarországi utaztatása tehát jelenleg (a vonatkozó parlamenti határozat alapján) nem célja a programnak, hanem járulékos eredménye. A szórványterületen, illetve diaszpórában élő, nem magyar iskolákba járó magyar, illetve magyar származású, tudatú fiatalok számára a magyar nemzetpolitika más programokat24 kell, hogy kidolgozzon a nemzeti összetartozás megélésére.
A cél: normatív finanszírozás egy évfolyamnak A vonatkozó országgyűlési határozat 2013-tól normatív módon25 kívánja finanszíroztatni a kirándulásokat. Álláspontom szerint a normativitásnak akkor van értelme, ha az egy teljes évfolyamnyi diákra (kb. 100 ezer főre) vonatkozik, ha évente ekkora létszám kiutazását finanszírozni26 képes. A rendszertelen, bármely évfolyamból válogató kiutaztatásokkal szemben az utazás jobban tervezhető A Kárpát-medencén kívül számos helyen nem megoldott a diaszpórában élő gyermekek magyar nyelvre, kultúrára való oktatása, a Kárpát-medencében pedig évente ezrek morzsolódnak le a magyarságról, mert nem magyar tanintézménybe járnak, nincs magyar kapcsolatuk, magyarságélményük. Olyan programot javaslok számukra indítani, amely tömbben, nyári táborokban segíti a magyarsággal való megismerkedést, az etnikai közösségbe való bekapcsolódást. Kitűnő helyszíne lehetne ennek a zánkai vagy csillebérci tábor, amely egész nyáron át fogadhatná a Kanadából, Csángóföldről és akár KeletMagyarországról érkező, a magyarságot, Magyarországot és egymást megismerni-felfedezni kívánó diákokat. 25 A normativitás mellett szóló érv, hogy az iskoláknak nem kell pályázniuk, az érintett diáklétszám alapján járó összeget – ha igénylik –, bizonyos előzetes feltételek teljesítése esetében automatikusan megkaphatják. 26 Ennek költsége jelenleg mintegy 3 milliárd forint lenne tanévenként. 24
27 az iskola pedagógiai programjában, ha egyetlen kiutazó korosztályra optimalizált. Így könnyebben és átláthatóbban teljesíthető az a cél is, hogy egy diák bizonyosan legalább egyszer eljuthasson a magyarlakta területekre. Melyik évfolyam legyen a kiránduló évfolyam? Két lehetőség a megfontolandó: az első szerint az általános iskolai végzős évfolyamot megelőző évfolyam27 diákjai (közkeletű kifejezéssel: a hetedikesek, 12–14 évesek) utazzanak. Az általános iskolások kiutaztatása esetén egyszerű a diákok számbavétele és a már részt vettek nyilvántartása, illetve ebben az esetben a fiatalok – és a tanintézmények – többsége részt vehet az utazáson. A másik lehetőség szerint a középiskola végzős évfolyamot megelőző évfolyamának diákjai (közkeletű kifejezéssel: a harmadikosok, 16–18 évesek) utazzanak. Így kevesebben utazhatnak, a külhoni téma, a látnivalók értelmi megalapozása azonban nagyobb tudásbázisra épülhet.
Standard utazás: körutazás felfedezőknek A Határtalanul! kirándulás programban pályázóként és a finanszírozás közvetlen alanyaként magyarországi regisztrációval rendelkező közoktatási intézmények28 vehetnek részt. A külhoni magyarlakta területekre irányuló kirándulások megvalósítására alapvetően kétfajta utazástípust29 javaslok: az egyik egy ismerkedő-felfedező körutazás, a másik keretében az utazás mellett hangsúlyos, hogy a magyarországi diákok a külhoni magyar diákokkal közös tevékenységet végezzenek. A körutazás jellegű program azoknak az iskoláknak javasolt, amelyek még nem rendelkeznek különösebb külhoni tapasztalatokkal, ismeretekkel, illetve elsősorban felfedezni kívánják a szomszédos országok magyarlakta területeit. Azt a célkitűzést, hogy minden diák legalább egyszer jusson el a támogatott külhoni kirándulásra, ez a programtípus teljesíti be, mint ahogy ez a programtípus kapna a parlamenti határozat szerint 2013-tól normatív jellegű finanszírozást.
Speciális utazás: iskolák közötti együttműködés Az együttműködés keretében olyan, komolyabb előkészítést igénylő programok valósulnak meg, amelyek egy külhoni, valamint magyarországi találkozás keretei között, egy külhoni magyar osztállyal közösen, valamilyen „termék” létrehozására, cselekvés elvégzésére irányulnak. Lényeges, hogy a termék illeszkedjen a diákok által tanult ismeretekhez, illetve olyan cselekvés legyen, amely Ez értelemszerűen vonatkozik a hatosztályos gimnáziumok első, valamint a nyolcosztályos gimnáziumok harmadik évfolyamára is. 28 A részt vevő külhoni iskolák költségeit is a magyarországi tanintézményeken keresztül finanszírozza a program. 29 A pilot-projekt alapján a pályázók választása szerint a kiutazók 84%-a utazott körutazásra és 16%-a vett részt együttműködés jellegű programban. A körutazások többsége 15–17 féle úttal (és azok variánsaival) tipizálható, az együttműködéseknek – némiképpen leegyszerűsítve – annyi változata van, ahány együttműködő partner. 27
28 a magyarság számára valamilyen közösségi haszonnal bír. Ennek a programnak a keretében javasolt a külhoni osztályok számára a magyarországi testvériskola felkeresésének lehetőségét biztosítani30 a partneri viszonyhoz kötötten, viszonossági alapon. A komolyabb előkészületeket, illetve elsősorban a külhoni diákokkal megvalósítandó közös szakmai tevékenységre épülő együttműködés jellegű programot a minőség fenntartása érdekében31 a jövőben is pályázati rendszerben javaslom megvalósítani, az ebbe való bekapcsolódást a középfokú oktatási intézmények számára32 tenném lehetővé.
Fokozatosság és arányosság A program sikeréhez nélkülözhetetlen a fokozatosság és az ebből fakadó építkezés. A határozat szerint a kirándulások 2011-ben és 2012-ben pályázati úton valósulnak meg, majd 2013-tól lehet áttérni – amint fentebb jeleztem – a részben normatív jellegű finanszírozásra. A pályáztatás évei nemcsak azért fontosak, hogy a program hírét országszerte elterjesszék és kedvet csináljanak az abban való részvételhez, hanem hogy a végleges know-how kialakuljon. A program felfuttatása fokozatosan történik, végső célja kb. 100 ezer diák33 évenkénti megmozgatása. A fokozatosság mellett az arányosság is alapelv. A diáklétszám alapján 1 külhoni magyar diákra kb. 6 magyarországi diák jut. Ha tömegek indulnak a népszerű külhoni turistacélpontok – tipikusan a Székelyföld – irányába, az a fogadó iskoláknak34 egy idő után terhes is lehet. A testvériskolai kapcsolatok esetében a minőségi fejlesztésre (tartalomfejlesztés, közös akciók) érdemes fókuszálni, újabbak kialakítására elsősorban szórványban,35 illetve az oktatás alacsonyabb szintjein lehet lehetőség. Látni kell azonban, hogy számos külhoni magyar fiatal számára a magyarországi kirándulás elvben és gyakorlatban is lehetetlen lesz, ha az Pályázóként a magyarországi intézmény jelenne meg, mert ez egyszerűbb, transzparensebb és költséghatékonyabb lebonyolítási eljárást eredményez. 31 Az együttműködés jellegű programok finanszírozását semmiképpen sem tenném normatívvá, mivel az nagyjából kizárja és lehetetlenné teszi a minőségi szűrést – nem véletlen, hogy az együttműködést, a szakmai munkát preferáló Comenius stb. EU-s diákmobilitási projektek is pályázati formában hívhatók le. 32 A szakmaibb tartalom azt is indokolhatja, hogy az együttműködés típusú utazás keretében egy diák akár többször is eljuthasson állami támogatással a határon túlra. 33 Becslésem szerint ennek 90%-a a körutazás típus normatívan finanszírozott, 10%-a az együttműködés típus pályázati úton finanszírozott résztvevője. 34 A pilot-programban tapasztaltuk, hogy a magyarországi iskolák partnerségre vonatkozó megkeresését több külhoni iskola is elutasította arra hivatkozva, hogy már így is elegendő partnerrel, testvérkapcsolattal rendelkeznek, továbbiaknak sem értelme, sem kapacitásuk nincs rá. 35 Szórványintézménnyel a kapcsolat kialakítása – a külhoni nem magyar iskolavezetéssel való kommunikáció nehézsége okán és különösen, ha az magyar-magyar jellegű kapcsolat kialakítására törekszik –, gyakran nehézkesnek nevezhető. Általános tendencia, hogy a szórványban tevékenykedő, vegyes tannyelvű (tehát csak részben magyar és általában nem magyar iskolavezetésű) iskoláknak kevesebb a magyarországi kapcsolatuk, mint a nyelvi tömb intézményeinek. 30
29 iskolájának – és ez a vegyes tannyelvű iskolák zöménél valószínűleg így lesz – nincs magyarországi iskolával testvériskolai kapcsolata.36
Többes hasznosulási formák: KKV-k, szórványkollégiumok Jelentős szerepe van – különösen a projekt felfuttatása során – a részt vevő iskolák tájékoztatásának. Ennek számos formája és csatornája lehet: a külhoni iskoláknak a pályáztató honlapján elhelyezett elérhetőségi adataitól kezdve a szálláshelyek elérhetőségéig, a szálláshelyek, szolgáltatók, valamint az iskolák döntéshozóit összehozó börze, regionális projekttájékoztató rendezvények szervezése. De nemcsak az iskolák, hanem a szolgáltatók is igénylik az ilyen típusú segítséget. A kirándulásba ugyanis számos magyar kis- és középvállalkozás kapcsolódhat be, például az erdélyi, délvidéki, felvidéki és kárpátaljai utazások szakterületén személyszállítást (buszosok), valamint utazásszervezést (utazási irodák), idegenvezetést, illetve szálláshelyet (panziósok), vendéglátást kínáló magyar vállalkozások. A KKV- szektor, a turisztikai ágazatban érintett vállalkozások számára üzleti lehetőség a külhoni kirándulás szervezésébe való bekapcsolódás, ezért az információ és az iskolák, szolgáltatók egymásra találásának biztosításával kell segíteni az erre irányuló törekvéseket. Hasonlóképpen támogatandók azok a – jórészt az elmúlt 20 évben, magyarországi forrásokból épült – külhoni magyar iskolai (részben szórvány-) kollégiumok, amelyek szállást és programot tudnak kínálni egy-egy busznyi magyarországi fiatalnak, hogy az ebből származó bevételt aztán saját működtetésükre, tehát egy magyar oktatási intézmény fenntartására fordítsák. A kirándulás így olyan többes támogatásra, a költségvetési forrás többes hasznosulására alkalmas, ami az utazásban részesülő diákok támogatásán kívül hozzájárul a turisztikai KKV-k prosperálásához, illetve egy-egy külhoni oktatási háttérintézmény fennmaradásához is.
Logisztikai és információs támogatás A kirándulás keretében a program felfutását követően egy tanévben kb. 100 ezer fiatal utazik ki és száll meg a szomszédos országok magyarlakta területein. A feladat végrehajtása akkor gördülékeny, ha a kiutazások a tanév folyamán minél egyenletesebb időbeli és földrajzi eloszlással történnek. Az egyenletes időbeli eloszlás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kiutazók többsége nem az iskolai kirándulások tipikus időszakában (április-májusban és szeptember-októberben) utazik, hanem más időpontokban, beleértve akár a nyarat is. A pályázati rendszerben ez aránylag könnyen befolyásolható, mivel az értékelés során Nincs illúzióm afelől, hogy ennek orvoslása érdekében a magyar tagozat vezetésének lesz-e és ha lesz, mekkora lesz a többségi iskolavezetés előtt megjelenő érdekérvényesítő ereje. A fentiek okán a szórványban élő fiatalokat (csángókat stb.) a nyelvi tömbben, illetve Magyarországon történő, kifejezetten számukra szervezett – korábban már említett – táborozáshoz kell hozzásegíteni. 36
30 előnyben lehet részesíteni azokat, akik a „holt szezonban” tervezik a kiutazást. A normatív rendszerben ennek kezelése már nehezebb, olyan megoldást tudok elképzelni, amely meghatározza az egyes intézményeknek, hogy mely időszakban utazhatnak (vagyis akkor kapják meg a normatív támogatást, ha a meghatározott időszakban utaznak) és aztán évről évre vetésforgószerűen változik az egyes intézményeknek biztosított időpont. Az utazás célterületének vonatkozásában az eloszlás befolyásolása37 azért is szükséges, mert a szomszédos országok magyarlakta területeinek, különösen a magyar tannyelvű iskoláknak a „felszívóképessége” véges. Általános igazság, hogy a kirándulás végrehajtását úgy kell megszervezni, hogy az iskolavezetés a tanév tervezésekor már tudja, hány tanár és diák, mikor és hova fog utazni, hogy ezt az információt a tanév előzetes tervezése során figyelembe vehesse. Ha ez megfelelő és állandó algoritmus alapján történik, az intézményvezetők akár több tanévre előre is tudnak tervezni.
A kirándulás tágabban: szakmai gyakorlat és áthallgatás A kirándulásnak egy speciális formájáról is szólni kell, mivel ennek erősítését rendkívül hasznosnak tartom nemcsak a magyar-magyar kapcsolatépítés, hanem az oktatás szakmai tartalma szempontjából is. A közoktatásban, különösen a középfokú képzésben számos lehetőség lenne arra, hogy a magyarországi diákok hosszabb-rövidebb időre bekapcsolódjanak egy külhoni magyar tannyelvű iskola életébe – a tanulmányi célú magyar-magyar diákmobilitás konkrét szakmai tartalommal is megtöltheti a testvériskolai kapcsolatokat. Kifejezetten serkenteni kellene például, hogy a magyarországi szakközépiskolások a szakmai gyakorlatuk egy részét egy szomszédos ország magyar tannyelvű szakközépiskolájában illetve annak szervezésében tölthessék el. Vannak erre irányuló helyi kezdeményezések, miként számos gimnázium van, amely évek óta lehetővé teszi néhány diákja számára, hogy pár hétig egy külhoni iskola diákja legyen. A felsőoktatásban régi adósság, hogy bizonyos szakokon a diploma feltételévé váljon a külhoni terepmunka, szakmai gyakorlat, tanulmányutazás. Mindennek persze csak viszonosság (tehát a külhoniak magyarországi tanintézményekbe való bekapcsolódása) esetében van értelme. Pályázati forrással kell támogatni és országos projektté fejleszteni ennek a területnek a legjobb kezdeményezéseit.
A finanszírozás A kirándulás keretében sokféle tevékenység költségigénye felmerülhet, közülük legjelentősebbek az utazási költségek, a szállásdíjak, a múzeumi belépők, az étkezési költségek, a kiutazók balesetbiztosítása, a kísérő tanárok napidíja, az utazást szervező pedagógus tiszteletdíja stb. Nyilvánvalóan a rendelkezésre Amennyiben az iskolák szabad választása az utazás célpontjának kijelölése, legszívesebben a tömbmagyarságot keresnék fel a magyarországi iskolák vezetői. Befolyásolhatja az útválasztást, ha a pedagógusok számára előzetes tanulmányutakat szervezünk elsősorban azokba a régiókba, ahová az utazási hajlandóság alacsonyabb. 37
31 álló forrás nagyságától függ, hogy ezek közül melyek és milyen mértékben legyenek finanszírozva. Véleményem szerint a külhoni iskolai utazásoknál elfogadható, hogy az állam a kiutazást alapvetően lehetővé tevő legjelentősebb költségeket, az utazási és a szállásköltségeket biztosítsa, a további költségelemeket pedig önrészként a kiutazó iskolák, intézményfenntartók állják. Az együttműködés típusú utazásra a körutazásnál magasabb forrást kell előirányozni, mivel a külhoni együttműködő partner költségeit is ebből a keretből kell finanszírozni. A kirándulás az a projekt, amelyhez ki kell mozdulni, amely megfelelő előkészítéssel38 az összetartozás gondolatát a gyakorlat, a cselekvés nyelvére is lefordíthatja. A Magyarság Háza nem csupán a kirándulások szervezésében működhet közre, hanem a projekt szakmai felügyeletét is elláthatja, hogy a rendelkezésre bocsátott közpénz felhasználása megfelelő színvonalon történjék meg.
A Magyarság Háza A Magyarság Háza egy olyan multifunkcionális intézmény, amelynek valamennyi feladata az egyetemes magyarsághoz kapcsolódik, alaphivatása a nemzeti összetartozás elősegítése, támogatása. A Magyarság Háza a Határtalanul! kirándulás és a nemzeti összetartozásról szóló iskolai megemlékezés gazdája, gesztor intézménye, szerepeit és feladatait összekapcsolja az oktatás rendszerébe való beágyazódás és ez biztosít állandó közönséget tevékenységei többségéhez. Minden évben nem fog ugyanis minden diák eljutni a magyarlakta területekre39 sem az állam támogatásával, sem más módokon. A Magyarság Házába azonban sokan eljuthatnak, amikor Budapesten járnak. Évente több ezer osztály kirándul iskolai keretekben Budapestre, látogatóként – a budapesti iskolások mellett – a Magyarság Háza legalapvetőbben rájuk számíthat, különösen, ha az általa felügyelt projektek – a kirándulás és az összetartozás napja – amúgy is jelen van az oktatási intézmények többségében. A külhoni kirándulás és az emléknap a diákokat érinti, ők adják a rendkívüli órák és a kiállítás közönségének zömét is.
Pozitív üzenetek megfogalmazása A Magyarság Háza biztosítja a „szoftvert” a nemzeti összetartozás gondolatának iskolai megvalósításához. Az intézménynek fontos hivatása menő és fiatalos módon, hogy kedvet adjon a Magyarországon kívül Az utak tervezését – számos iskolavezetővel folytatott beszélgetés alapján – a részt vevő oktatási intézményekre bíznám. Véleményem szerint a finanszírozónak nem (kötelezően bejárandó) útvonalakat kell előírnia, hanem inkább információs támogatással kell hozzájárulnia ahhoz, hogy az utat/a programot/a tudásátadást a vállain hordozó pedagógus sikeres, a Határtalanul! program céljait mindinkább beteljesítő utazásokat valósíthasson meg diákjaival. 39 A Magyarság Háza megtervezésében rejlő igazi kihívás, hogy az Budapesten képes legyen valami módon megjeleníteni a külhoni magyarságot és bár illuzórikusan, de kísérelje meg pótolni az eredeti helyszín hiányát. 38
32 élő magyarság személyes felfedezéséhez, egyúttal előkészítve és értelmezve, illetve – az emléknappal együtt – tágabb kontextusba állítva a külhoni kirándulást. Ha az intézmény pozitív érzeteket kelt, ha a zömében fiatal látogatóknak az összetartozás, a szolidaritás, az innováció, a hatékonyság, a korszerűség stb. iránti vágyai kapnak megerősítést általa, akkor szívesen fogják azt felkeresni.40 Mivel a Határtalanul! program elsődleges célcsoportját a közoktatásban tanulók jelentik, a Magyarság Házának tevékenységeit – különösen a tudásátadást – ennek figyelembe vételével javasolt megtervezni és kialakítani, így például ha a kiállításnak a felső tagozatosok és a középiskolások – a 12–22 év közötti korosztály – megszólítása a célja, akkor azt elsősorban hozzájuk igazodva kell megrendezni.
Programgazda A Magyarság Háza egyik funkciója, hogy a NÖOP másik két oktatási projektjéhez kapcsolódó programgazda (gesztor). Ennek keretében a Magyarság Háza elvégzi a Határtalanul! kirándulások és az emléknap szervezését, a kapcsolódó logisztikai irányítást, a pályáztatást stb. A pályáztatási tevékenység mellett szükség van a projekt folyamatos fejlesztésére, a projektekben részt vevő oktatási és egyéb intézmények koordinálására, összehangoló és szervezőmunkára annak érdekében, hogy a program gördülékeny legyen és országos hatást érjen el. Programgazdaként a Magyarság Háza kezdeményező szerepet játszhat mindazon külhoni, jórészt civil fenntartású, szórványban, illetve a diaszpórában található ún. Magyar Házak összefogásában és szakmai támogatásában is, amelyek a magyarországi kultúr- és külpolitika oldalvizén vagy azon kívül képviselik és jelenítik meg a magyarságot, a nemzetet.
Tudásközpont A Magyar Házakkal hálózatot építhet ki a világban és a hálózat tagjai közreműködésével valósíthatja meg második funkcióját, a tudásközpontot, amely gyűjti és feldolgozza a világban élő magyar közösségekről, személyekről, teljesítményekről szóló ismereteket. A Magyarság Háza programvégrehajtó, illetve tudásátadó tevékenységét akkor tudja magas színvonalon végezni, ha maga is kiveszi részét a külhoni magyarsággal összefüggő ismeretek gyűjtéséből és az így rendelkezésére álló ismereteket azonnal „visszaforgatja” a programtervezésbe és a tudásátadásba. A cél egy olyan, a külhoni magyarságról szóló tudásközpont megteremtése, amely korszerű formában – véleményem szerint leginkább digitalizálva, illetve digitálisan – gyűjti, feldolgozza, tárolja és közreadja azt a tárgyi és szellemi örökséget, amely a magyarság sajátja és amelynek felkutatása, megmentése, katalogizálása, valamint bemutatása nemzeti érdek. 40
Más síkon: ha a magyarsághoz pozitív üzenetek kapcsolódnak, akkor érdemes hozzánk tartozni.
33
Tudásmegosztó hely A harmadik funkció a tudásátadás, amelynek keretében a Magyarság Háza tanórák,41 kiállítások és bemutatók helyszíne és lebonyolítója lesz, és ahol módszertani, szakmai segítséget kaphatnak a közoktatási intézmények, a pedagógusok ahhoz, hogy az összetartozás iskolai emléknapját és a kirándulásokat szervezzék. Az intézménynek kezdeményező és irányító szerepet kell játszania a külhoni magyarságról szóló összetett tudásátadó tevékenységben. Alapelv, hogy a nemzeti összetartozás jegyében ez a tudásátadás nemcsak a külhoni magyarságról szól, hanem az egész nemzetről együtt, így a magyarországi magyarságról is. A Magyarság Háza folyamatosan és állandóan megjeleníti kiállításain a külhoni magyarság sorsát, bemutatja nevezetes szülötteit, múltját és jelenét, valamint mindazt, amit a külhoni magyarok az egyetemes magyarságnak adnak, az emberiség teljesítményéhez hozzátesznek. A Magyarság Háza módszertani központként egyrészt pedagógusok számára biztosít oktatási segédanyagokat, programkoordinációs segítséget az iskolai emléknap megszervezéséhez, valamint kurrens adatbázisokat épít és tesz hozzáférhetővé a határon túli tanulmányi kirándulások megszervezéséhez szálláshelyekről, partnerintézményekről, látnivalókról stb. Másfelől az intézmény olyan kutatóhely is, amely összegyűjti és rendszerezi a külhoni magyarsággal, benne kiemelten a szórvánnyal kapcsolatos ismereteket és egyben a tudásbázisát is jelenti a támogató-szolgáltató funkciónak. (Az intézmény tehát a magyarság lokális és közösségi történelmének, személyeinek, kulturális örökségének gyűjtő-, feldolgozó- és kutatóhelye. Mindez a már létező Kárpát-medencei kutatóintézményekkel együttműködésben, a közvetlen feltáró tevékenységét némiképp a Kárpát-medencén kívül élő, hasonló intézménnyel42 nem rendelkező nyugati magyarságra fókuszálva.) Fontos hangsúlyozni, hogy a tudástár alapfeladata a visszaforgatás,43 az arról való gondoskodás, hogy a felhalmozott információk elérhetők legyenek és visszaáramoljanak a társadalomba. Ennek érdekében nemcsak kutat, hanem pályázatokat hirdet, honlapokat lát el tartalommal és felkérésre közreműködik a kormányzati szintű döntés előkészítésben.
Kulturális pláza A Magyarság Háza feladata azonban nem csupán a külhoni magyarság történetének, neves szülötteinek, hagyományainak és jelenének megismertetése, hanem ez az intézmény egyben tárgyi Nemcsak az intézmény falai között, hanem abból kitelepülve is meg kell találnia azokat a formákat és módokat, ahogy a magyarság összetartozásának gondolatát a fiatalok számára továbbadja. 42 Együttműködve például a hasonló indíttatású lakiteleki Emigrációs Gyűjteménnyel, illetve a MTA érintett társadalomkutatóival. 43 A létrejövő tudásközpont egyik közvetlen gyakorlati alkalmazása az abban lévő információk visszaforgatása az intézmény kiállításainak összeállításába, de például a szórványról szóló tudásokat beépítheti támogató mechanizmusaiba is, ennek alapján alkothatja meg segédanyagait, amelyek amellett, hogy segítik a pedagógusokat az emléknap és a kirándulások megszervezésében, egyúttal befolyásolják is azok irányát, hozzájárulva ezzel a magyarság peremhelyzetben lévő csoportjainak a megismeréséhez, megmaradásához. 41
34 és szellemi termékeinek, könyveinek, alkotásainak árusító helye, gasztronómiáját bemutató étterem, előadóinak helyszínt adó kávézó. A gasztronómia, az irodalom, a művészetek, a nemzeti termékek, egyszóval a kultúra különféle ágainak szolgáltató intézményévé is kell válnia, ezzel is demonstrálva, hogy a külhoni magyarság nem egy fikció, nem egy meghaladott történelmi tény, hanem egy nagyon is létező, alkotó, jövőről gondolkodó, termékeket és alkotásokat készítő valóság. A Magyarság Háza véleményem szerint egy fajta jó értelemben vett „kulturális pláza” is, ahol különféle módszerekkel, tárlatokkal, vetítésekkel, izgalmas interakciók révén, a mai kor emberének ingerküszöbét elérve lehet megismertetni a látogatókkal a külhoni magyar közösségeket.
Magyarság Háza fiókok A Magyarság Háza egy olyan intézmény, amelyhez hasonlóra jogos kívánságként vágyhat magának számos közösség, önkormányzat, település. Ezért érdemes megfontolni, hogy külső, létrejövő, illetve már meglévő intézmények is csatlakozhassanak a Magyarság Házához határon innen és túl – ezek lehetnek a Magyarság Háza fiókintézményei. Sajátos hivatásként a helyi Magyarság Házai jeleníthetik meg és mutathatják be egy-egy helyi magyar közösség történetét, szellemi és fizikai termékeit, büszkeségeit.
Korszerű nemzetkép korszerű módon Korszerű nemzetkép csak korszerű módon jeleníthető meg, a legkorszerűbb XXI. századi technológiák44 felhasználásával. Ami a kiállítást illeti, egy interaktív, az érzelmekre ható állandó kiállítást javaslok, amelyet a már meglévő gyűjtemények bevonásával, hasonló kiállítások tapasztalatainak felhasználásával célszerű megtervezni. A kiállítás tervezésébe be kell vonni a muzeológia, a múzeumpedagógia, a történelem, a néprajz, a szociológia stb. kiemelkedő műhelyeit, szakembereit. Az állandó kiállítás funkciója a külhoni magyarság mellett a „nemzeti teljesítmény legfontosabb példáinak” bemutatása, mindezzel az azonosulás és megértés érzéseinek kialakítása a látogatóban, a befogadóban. Az állandó kiállítást egészítik ki azok a kifejlesztendő bemutatási formák (honlap, filmek, kiadványok stb.), amelyek hozzásegítenek a látottak elmélyültebb, részletezőbb befogadásához. A Magyarság Háza emellett tematikus időszaki kiállítások számára is helyet ad. A kiállítások egyik célja, hogy érthetően és kézzelfoghatóan mutassanak be és magyarázzanak el olyan fogalmakat, mint a kisebbségi kérdés, nemzeti identitás, mit jelent a szórvány és így tovább.
44
Például 3D képernyőkkel, mobiltelefonos tárlatvezetéssel stb.
35
Az épület a XXI. századi magyarság önképe Hogyan valósítható meg mindez? Ebben érdemes tekintetbe venni a már létező, valamilyen tekintetben hasonló intézmények tapasztalatait és a többi szemponttal azonos súllyal kell tekintetbe venni az épületet is, amely a Magyarság Háza intézményének helyt, az elnevezésnek valódi értelmet, ha tetszik, anyagszerű megjelenést ad és így jelképezi külsejében, elhelyezkedésében azt, mit gondol magáról, milyen házat képzel magának a magyarság a XXI. század elején, Budapesten. A Magyarság Háza ugyanis nemcsak egy intézmény, nemcsak egy nagy program helyszíne és nem csupán egy szép gondolat. A nevében hordozza, hogy egy épületről van szó, egy olyan épületről, amely Magyarország fővárosában képviseli és reprezentálja a magyarság egészét, az összetartozás nagyszerűségét. Az épület a nemzetről szól és a fiatalságot kell megszólítania. Ez az épület már akkor jelkép, amikor még meg sem született, hivatásának, céljának és formájának a magyar nemzetet kell megjelenítenie. Hol legyen méltó helyen ez az épület? Milyen legyen ez az épület? Nem nekem kell erre választ adnom, két dologban azonban bizonyos vagyok: a Budapestre kiránduló diákok, magyarországiak, külhoniak és külföldiek abban az esetben keresik majd fel a Magyarság Házát szívesen, ha könnyen elérhető, másrészt a látogatók jelentős része csoportokban érkezik, az épületnek meg kell tehát felelnie az ehhez kapcsolódó igényeknek. Az épület megvalósítása vonatkozásában két opció lehetséges. Az egyik alapján az intézmény egy már rendelkezésre álló ingatlanban jön létre. Számos reprezentatív épület található Budapesten, amely jelenleg üres vagy funkciótlan és alkalmas lehet a Magyarság Házának. A másik esetben egy, kifejezetten a Magyarság Háza céljaira szolgáló ingatlan épülhetne fel a főváros fejlesztésének valamelyik jövendő helyszínén. A házban helyt kell kapjanak az állandó kiállítás és az időszakos kiállítások termei, előadótermek, boltok, kávézók, kutató-, iroda-, raktár- és technikai helyiségek. Az épület súlyponti kérdés, nemcsak a Határtalanul! program, hanem a kormányzat számára is. A külhoni kirándulással megszerzett benyomások, ismeretek rendszerezésére, elmélyítésére, valamint a külhoni magyarsággal való egyfajta találkozásra Magyarországon jelenleg nincsen lehetőség. Bár a 2011-es költségvetési törvényben a Magyarság Házára semmilyen forrás nincs elkülönítve, mihamarabbi cselekvésre van szükség, ha a parlamenti határozatban megszabott határidőre az intézmény létrehozásáról születik döntés. A Magyarság Háza megnyitása szimbolikus üzenet lenne arról, hogy egy magyarnak bárhol is van az otthona, az Anyaországban számon tartjuk és hogy Budapesten valamennyien itthon lehetünk.
36
Összefoglalás A tanulmányban azt vizsgáltam, hogyan lehetséges a nemzeti összetartozás elvont gondolatát az oktatásban megragadhatóvá tenni, programmá, projektté szervezni. A nemzeti összetartozásért végzett tevékenységeket egy tágabb viszonyrendszerbe célszerű belefoglalni, így született a Nemzeti Összetartozás Operatív Programjára (NÖOP) vonatkozó elképzelés. A NÖOP olyan – különböző ágazatokhoz tartozó – projekteket generál, amelyek kiemelkedő célja a magyar nemzet összetartozásának elősegítése, annak támogatása. Jelen tanulmányban három, a 101/2010-es országgyűlési határozatban nevesített projekttel foglalkoztam részletesen: a nemzeti összetartozás napja iskolai megtartásával, a külhoni kirándulással, valamint a Magyarság Házával. Ezek a projektek egymást feltételezik, egymással összefüggenek, és együtt alkotják a NÖOP oktatási programját, amelyet Határtalanul! programnak neveztem. Kiindulópontom szerint általános tájékozatlanság övezi a külhoni magyarságot, múltját, jelenét és jövőjét Magyarországon. A Határtalanul! program egy olyan, a nemzetegyesítést elősegítő tudásbeviteli program, amely a fiatalokat célozza meg és az oktatáson keresztül biztosítja számukra az élményszerű megtapasztalás lehetőségét. Ennek érdekében a Határtalanul! program elsősorban a közoktatásban tanulókat és tanáraikat kívánja közvetlenül megszólítani. A program specifikus célja, hogy az iskolákba bekerülve a külhoni magyarság ismerete váljék társadalmi tudássá és ez által jelentéktelenedjen el az a történelmi helyzet, hogy az ország és a nemzet határai nem esnek egybe. A programban részt vevő diákok évente találkoznak a külhoni témával az iskolai emléknapon, legalább egyszer kiutaznak a magyarlakta területekre a Határtalanul! kirándulás keretében és iskolai, illetve családi keretben ellátogatnak a Magyarság Házába. Ez biztosítja a folyamatos jelenlétét és felidézését annak a tudásnak, amely így összegezhető: haza sok lehet, magyarság csak egy van. A Határtalanul! programnak céljai eléréséhez olyan szemléletmódot kell elterjesztenie Magyarországon, elsősorban a fiatalok között, amely szerint az a tény, hogy több millió magyar külhonban él, számtalan lehetőséget rejt magában. Alapvető kérdés, hogy tartalmi tekintetben a programnak nem a fájdalmakat, a hátrányokat, hanem az előremutató opciókat kell hangsúlyoznia. Könnyebb azonosulni egy vidám, előremutató, mint a történelmi csapásokba belekövesedett, mozdíthatatlan és visszafelé tekintő programmal. Ha a Határtalanul! program pozitív érzelmeket kelt a zömében fiatal résztvevőkben, ha az összetartozás, a szolidaritás, az innováció, a hatékonyság, a korszerűség stb. iránti vágyaik kapnak megerősítést általa, akkor szívesen fognak abban részt venni. A külhoni kirándulásnak trendi cselekvéssé, a nemzeti összetartozás iskolai alkalmának fiatalos közösségi eseménnyé, a Magyarság Házának klassz, élvonalbeli hellyé kell válnia. A Határtalanul! programnak azt a tudást kell átadnia,
37 hogy a Kárpát-medencei magyarság élete és sorsa Trianonnal nem fejeződött be, hanem más keretek között ma is folytatódik. Csak ebből építhető fel kibontakozás, az egyetemes magyarság közös jövője. A Határtalanul! program alapvető eltérése a korábbi, a magyar-magyar diákkapcsolatok építését céljául kitűző próbálkozástól, hogy az oktatásba beágyazódó módon, az iskolán keresztül kívánja a nemzeti összetartozás gondolatának megélését és megértését elérni. A június 4-i emléknap sajátossága, hogy egyrészt az év egyetlen napján, az egyes közoktatási intézmények keretei közt megvalósuló, Trianonról szóló emlékezés előírt alkalma, másrészt Magyarország valamennyi iskolájában „lejátszódik”, azaz egyszerre és közvetlenül érint bő egymillió közoktatásban tanuló fiatalt. Fontos, hogy ez a nap ne kizárólag a trianoni békekötésről szóljon, illetve ne az arról való emlékezés váljék egyeduralkodóvá. Az emléknap kitűnő alkalom a testvériskolai, testvérosztályi kapcsolatok felvételére, illetve olyan, akár az iskola épületén kívül megvalósított cselekvésekre, amelyek a már meglévő kapcsolatokat tartalommal töltik meg. Az emléknap nem egy zárt alkalom, ahhoz menet közben csatlakozhatnak a szülők, a helyi közösség tagjai, intézményei. A 101/2010. sz. parlamenti határozat korszakos jelentősége hogy általa a külhoni témakör bekerül az iskola falai közé – és ez ettől kezdve hivatkozási alap, kiindulópontja a további, külhoni ismeretátadással kapcsolatos oktatási innovációnak, a tananyagfejlesztésnek, a pedagógus-továbbképzésnek, az intézményi kapcsolatépítésnek. Ez utóbbiak közül talán legfontosabb, hogy a pedagógusok számára szakmai tanulmányutakat kell lehetővé tenni, hogy a külhoni magyarságot ők is megismerjék, valamint mihamarabb be kell vinni a pedagógusképzésbe és -továbbképzésbe a külhoni magyarságra vonatkozó ismereteket. A külhoni kirándulás a Határtalanul! program zászlóshajó-programja: a kirándulás soha nem ér véget, hiszen minden évben újratermelődnek a kiutazó fiatalok. A siker garantált: a dolog természetéből adódóan az iskolai kirándulásból a diákok többsége elégedetten tér haza. A rendszertelen, bármely évfolyamból válogató kiutaztatásokkal szemben az utazás jobban tervezhető az iskola pedagógiai programjában, ha egy teljes évfolyamnyi diákra (országosan kb. 100 ezer fő) optimalizált, és a parlamenti határozatban nevesített normativitásnak is ekkor van értelme. A Határtalanul! kirándulások megvalósítására kétfajta utazástípust javasoltam: az egyik egy ismerkedő-felfedező körutazás, a másik keretében az utazás mellett hangsúlyos, hogy a magyarországi diákok a külhoni magyar diákokkal közös tevékenységet, együttműködést végeznek. A kirándulás olyan, ún. többes támogatásra is alkalmas, amely az utazásban részesülő magyarországi diákokon kívül hozzájárul a turisztikai KKV-k prosperálásához, illetve egy-egy külhoni oktatási háttérintézmény (szórványkollégium) fenntartásához. A Magyarság Háza egy olyan multifunkcionális intézmény, amelynek alaphivatása a nemzeti összetartozás elősegítése, támogatása. A Magyarság Háza egyrészt a kirándulás és a nemzeti összetartozásról
38 szóló iskolai megemlékezés gazdája, gesztor intézménye, másrészt a külhoni magyarságról szóló tudásközpont, amely korszerű formában gyűjti, feldolgozza, tárolja és közreadja azt a tárgyi és szellemi örökséget, amely a magyarság sajátja. A harmadik funkció a tudásátadás, amelynek keretében a Magyarság Háza tanórák, kiállítások, előadások, bemutatók helyszínéül szolgál, pedagógusok számára biztosít oktatási segédanyagokat, programkoordinációs segítséget. A Magyarság Házának a kultúra különféle ágai szolgáltató intézményévé kell válnia, ezzel is demonstrálva, hogy a külhoni magyarság nem egy fikció, nem egy meghaladott történelmi tény, hanem egy nagyon is létező, alkotó, jövőről gondolkodó, termékeket és alkotásokat készítő valóság. A Magyarság Háza végül, de nem utolsósorban egy épület, amely megjelenésében, elhelyezkedésében jelképezi, mit gondol magáról, milyen házat képzel magának a magyarság a XXI. század elején, Budapesten. Tanulmányomban jeleztem, hogy jogszabályi keretek között szükséges biztosítani a Magyarság Háza létrejöttének, valamint a Határtalanul! kirándulásnak a lehetőségét, mert csak törvény garantálhatja a hosszú távú kiszámíthatóságot. Köztudott, hogy minden cél annyit ér, amennyi belátható időn belül megvalósulhat belőle. És annyit ér, ahogyan megvalósítják. A felsoroltak feltételezik az előzetes tervezést, a stabil, évről évre rendelkezésre álló forrásokat, a források felhasználása során az átláthatóságot és a program folyamatos ellenőrzését. Ez akkor megvalósítható, ha a tervezés, a végrehajtás és az ellenőrzés egyetlen intézményhez, a Magyarság Házához, illetve annak létrejöttéig egyetlen, a megvalósítási terv elkészítésével és a projektmenedzsmenttel megbízott egységes programvezetés alá delegált. A Határtalanul! program sokrétű, a különböző formákhoz szabott beszédmódot és eljárást igényel, ennek során át kell lépnie a határokon, ki kell terjednie Magyarország határain túlra is. A június 4-én évente visszatérő iskolai cselekvésekkel, a trendi külhoni kirándulással és az ebből fakadó emberi kapcsolatok kialakulásával, valamint a Magyarság Háza XXI. századi tudásközpontja felkeresésével a magyarság összetartozásának nehezen megragadható eszméje személyes és átélhető tapasztalattá fog változni minden fiatal számára.
39
40
Az a helyzet, hogy ahhoz világot kell látni, hogy valaki világhírű szabó legyen vagy világhírű bármi…*
*idézet egy délvidéki iskolaigazgatóval készült interjúból
41
MAGYAR-MAGYAR DIÁKMOBILITÁS A KÖZOKTATÁSBAN Petres Andrea
A tanulmányi időszak ideje alatti hosszabb-rövidebb idejű külföldi tapasztalatszerzés gyakorlatával az oktatás minden szintjén találkozhatunk.1 A mobilitás jellemző formái a tanulmányutaktól és külföldi szakmai gyakorlatoktól, a több országból érkező résztvevők közös projektjein át az osztálykirándulásokig, testvériskolai látogatásokig terjednek. Akár egyéni, akár csoportos, oktatási/ képzési vagy nevelési célú, támogatott vagy önköltséges, programkeretben vagy azon kívül megvalósuló tevékenységet takar, a mobilitás minden esetben az országhatárok átlépését feltételezi. Az alábbi elemzés egy pályázati program kialakítása céljából az oktatás szereplőit érintő mobilitást vizsgálja. Az Apáczai Közalapítvány 2009-ben magyarországi szakképző iskolák középfokú, nappali rendszerű képzéseiben részt vevő diákjainak a szomszédos országok magyarlakta területeire történő utazásához biztosított pályázati lehetőséget.2 A pályázati felhívás elkészítését több hónapos előkészítő kutatás előzte meg, amely a már működő programok áttekintése mellett legfőképp a magyar-magyar vonatkozásban megvalósuló mobilitás lehetőségeit vizsgálta. Az alábbiakban összegezzük az előkészítő kutatás tapasztalatait, áttekintjük a mobilitás szerepét az oktatásban/nevelésben, a magyarországi szakképző iskolákban tanulók számára elérhető, működő mobilitási programok céljait, jellegét, megvizsgáljuk a szakképző iskolák mobilitás terén szerzett tapasztalatait, majd megpróbáljuk beazonosítani a hasonló Az elemzés során mobilitásnak tekintünk minden olyan hosszabb vagy rövidebb idejű, szakmai/tanulmányi, kulturális, kapcsolatteremtő vagy más szándékkal megvalósuló tapasztalatszerzést, amely külföldi utazást igényel (a mobilitás definícióiról a felsőoktatás kapcsán ld. pl. Richters és Teichler, 2006:78; támogatási formákról és ennek kapcsán további definíciós lehetőségekről ld. Wächter és Wuttig, 2006:162–181; Maiworm és Wächter, 2006:182–192). 2 A pályázat a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprésze terhére került kiírásra, ezért a résztvevők kizárólag szakképző iskolák diákjai lehettek. 1
42 programokban való részvételt befolyásoló tényezőket, illetve e tényezők összegzése alapján modellezni a mobilitási programok oktatásba való integrálásának lehetőségeit.
A mobilitás funkciói, működő programok A modern társadalmakban az oktatás az egyik legjelentősebb társadalmi alrendszer, az írástudás, tudásátadás alapvető funkcióinak ellátása mellett társadalmi problémák megoldásában, a társadalmi kohézió biztosításában (kooperációs készségek fejlesztése révén), a munkanélküliség csökkentésében (a munkához szükséges készségek átadása révén) vagy például az elfogadott értékek átadásában is szerepet játszik (Dye, 1998:146; Bábosik, 2006). Az oktatási intézményrendszerrel szemben támasztott társadalmi elvárásoknak való megfeleléshez komplex eszköztár áll az iskola rendelkezésére, amelyben a tantermi órák mellett iskolán kívüli tevékenységek is szerepelhetnek: a mobilitás így – más, tantermen kívüli tevékenységek mellett – az iskola társadalmi funkciói ellátásának eszközeként is megjelenhet. A fejezet már működő mobilitási programok céljainak/jellegének áttekintése révén arra próbál választ adni, hogy milyen szerepet tölthet be a mobilitás az oktatásban, az iskola mely társadalmi funkcióinak ellátásához kapcsolódhat. Az Európai Unióban a különböző oktatási szinteken évente összesen kb. 300 000 főt érint a programkeretek3 között megvalósuló mobilitás, illetve becslések szerint további kb. 500 000 fő végez hasonló tevékenységet egyénileg, támogatási programokon kívül (Rodrigues és tsai., 2008:17–18).4 A hasonló tevékenységekben részt vevők számának növelését több közpolitikai intézkedés is célozza, az elmúlt évtizedekben a mobilitás közpolitikai jelenléte erősödött, szerepe fokozatosan felértékelődött (ld. Kelo és tsai., 2006:3). A nemzetközi, európai uniós színtéren több dokumentum/állásfoglalás is kiemelt célként határozza meg a mobilitási lehetőségek kiterjesztését, a mobilitás általánossá tételét úgy a felsőoktatás, mint a szakképzés területén.5 Magyarországon – az érvényes nemzetközi szabályozások mellett – a mobilitás tekintetében a külhoni magyarságot érintő rendelkezésekkel találkozhatunk, amelyek a szomszédos országokban élő fiatalok időszakos
A programkeretben működő mobilitás alatt a szervezett (előre tervezett/meghatározott tevékenységsorból álló, nem turisztikai jellegű), támogatott (a résztvevők teljes vagy résztámogatásban részesülnek), időszakos (a résztvevők egy adott időszakra kilépnek a küldő intézményből, majd visszatérnek oda) programokat értjük (Wächter és Wuttig, 2006:162 alapján). 4 Mivel a támogatási programokon kívül megvalósuló mobilitásról nem állnak adatok rendelkezésre, a továbbiakban a programkeretben történő mobilitásra fókuszálunk. 5 Ld. pl. European Commission, 1996; Az Európai Parlament és a Tanács 1720/2006/EK Határozata, 2006; A Tanács és a tagállamok kormányainak a 2008. november 21-i Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a fiatalok mobilitásáról, 2008; Rodrigues és tsai., 2008:18–24. 3
43 magyarországi tanulmányainak egyes formáit6 szabályozzák.7 A politikai szándékokhoz kapcsolódóan támogatási programok is működnek, amelyek – különböző oktatási szinteken, eltérő kedvezményezetti körök/országok bevonásával – a mobilitásban való részvételt próbálják irányítani. A legismertebb – Magyarországot is érintő – támogatási programokat a felsőoktatás területén találjuk: a nemzetközi hallgatói és oktatói mobilitást, a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolat-kiépítést az Európai Bizottság által finanszírozott Erasmus program,8 illetve a 15 közép- és délkelet-európai ország részvételével működő CEEPUS program9 támogatja.10 A szomszédos országokban élő magyar fiatalok magyarországi felsőoktatási intézményben végzett résztanulmányainak, illetve felsőoktatási és felsőoktatási előkészítő képzéseinek finanszírozására magyarországi forrásból, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Balassi Intézet pályázatai révén nyílik lehetőség.11 A felsőoktatásban tanulók egyéni pályázataival szemben a középfokon tanulók leginkább iskolai keretben, iskolai pályázatok révén szerezhetnek tapasztalatokat az országhatárokon kívül.12 Szakképző iskolai (szakiskolai, szakközépiskolai) oktatásban/képzésben részt vevő diákok számára nemzetközi forrásból az Egész életen át tartó tanulás program kereteibe illeszkedő Leonardo program13 a szakmai tapasztalatszerzést (tanulmányutakat, külföldi szakmai gyakorlatokat), a Comenius program14 pedig a résztvevők közötti kapcsolatteremtést, együttműködést támogatja. A Leonardo és a Comenius program Magyarországon évente kb. 5,5 ezer főt mozdít meg,15 amelynek csak egy töredékét képezik a középiskolások,16 így ezek a programok a magyarországi szakiskolák/szakközépiskolák nappali
Pl. egyetemi hallgatók magyarországi részképzését, magyarországi felsőoktatásra felkészítő képzésekben való részvételt. Ld. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény, illetve ennek oktatást érintő rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 47/2001. (XII. 29.) sz. OM rendeletet. 8 European Region Action Scheme for the Mobility of University Students, Magyarországon évente kb. 3 500 hallgató részvételével, ld. http://ec.europa.eu/education/erasmus/doc/stat/mobilityout.pdf. 9 Central European Exchange Program for University Studies (ld. www.ceepus.info), évente kb. 300 magyarországi résztvevővel (2002/2003 és 2003/2004-es tanévekre vonatkozó adatok alapján: ld. Kelo és tsai., 2006:180–181) 10 Magyarországon a nemzetközi mobilitási programokat a Tempus Közalapítvány koordinálja. 11 Ld. www.bbi.hu. 12 2012-től a Comenius program várhatóan egyéni diákmobilitásra is lehetőséget ad majd: Comenius partnerintézmények közötti kapcsolatok keretében történő egyéni utazásokra ld. http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=935. 13 Az Európai Unió 27 tagállama, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia, Törökország, Horvátország és Svájc részvételével, ld. http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=579. 14 A program az óvodától a középiskoláig terjedő szakaszban több különféle projektre nyújt támogatást, ld. http://www.tpf. hu/pages/content/index.php?page_id=577. 15 A Leonardo program 2000–2008 közötti részvételi adatairól ld. http://ec.europa.eu/education/lifelong-learningprogramme/doc/stat_en.pdf, illetve a Comenius program részvételi adatairól ld. www.tka.hu, a Tempus Közalapítvány munkatársainak becslései szerint 2011-ben összesen kb. 3300 résztvevővel. 16 Az adatok a teljes programra vonatkoznak, nem kizárólag azok középiskolát érintő szakaszára. 6 7
44 tagozatán tanuló több, mint 380 000 diáknak17 kevesebb, mint 1%-át érintik. Magyarországi forrásból a Leonardo program mintájára, de más pénzügyi feltételekkel kialakított Szakiskolai mobilitási program18 kínált lehetőséget a nemzetközi szakmai tapasztalatszerzésre, erre a programra azonban a 2009. év végétől nem lehet pályázni. Magyar-magyar vonatkozásban a Nemzeti Erőforrás Minisztérium19 és a Rákóczi Szövetség programjai biztosítják a mobilitás lehetőségét a szakképző iskolák diákjai számára: a Julianus Testvériskola Program, a március 15-i Diákutaztatási Program révén a diákok és intézmények közötti kapcsolatok kiépítésétől és fenntartásától kezdve, egymás „szűkebb hazájának” jobb megismerésén keresztül az összetartozás-tudat és a nemzeti identitás erősítéséig, a testvériskolai kapcsolatok ápolásáig többféle tevékenység megvalósítására nyílik lehetőség, azonban a nemzetközi programokhoz képest lényegesen alacsonyabb támogatási összegekre lehet pályázni.20 A fentiekből látható, hogy a nemzetközi (többségükben az Európai Bizottság által finanszírozott) programok céljaikat az említett dokumentumokban/határozatokban is megfogalmazott céloknak/ ideológiának – a gazdasági versenyképességnek, az egységes Európa eszményének – rendelik alá és egy közös európai oktatási tér és munkaerőpiac létrejöttét, valamint egy erősebb európai identitás kialakulását is elő kívánják segíteni a nyelvtanulás, a határon átnyúló személyes kapcsolatok kialakítása, a multikulturális környezetben való tanulás, a különböző országokban lévő intézmények közötti átjárhatóság megteremtésének támogatása révén (Rodrigues és tsai., 2008:7–8). A nemzetközi programok eszközeit, alkalmazott módszereit tekintve ugyanakkor azt tapasztalhatjuk, hogy a megjelölt programcélokhoz konkrét, az iskola képzési programjához is illeszkedő szakmai/oktatási jellegű projekttartalmakat rendelnek (pl. szakmai gyakorlatokat, tananyaghoz/az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó közös projekteket).21 A magyar-magyar vonatkozásban működő mobilitási programok – akár állami, akár magánforrásból valósulnak meg – céljaikat és eszközeiket tekintve is különböznek a nemzetközi programoktól: céljaik jellemzően nemzetpolitikaiak (a nemzeti összetartozás érzésének erősítését, a Magyarországon Forrás: KSH – szakiskolai oktatás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi003a.html; szakközépiskolai oktatás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi005a.html. 18 Ld. http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=615. 19 Korábban Oktatási és Kulturális Minisztérium. 20 Míg a 2009-es, mobilitási célzatú Leonardo pályázatok eredményei szerint (ld.: http://www.tpf.hu/pages/content/index. php?page_id=987) 1809 személy utazásának támogatására 3 619 450 EUR támogatást ítéltek meg, ami résztvevőkre vetítve 2000 EUR/személy költséget jelent, addig a Julianus Program 2008. őszi kiírására beérkezett pályázatokra 6 644 000 forint összegű támogatást osztottak ki 21 nyertes iskolai csoport útiköltségeinek fedezésére, nyertes pályázatonként 50 000 és 500 000 forint közötti értékben (ld.: http://www.bbi.hu/index.php?id=70&cid=702). 21 Ld. pl. a Comenius iskolai együttműködések című program leírását: http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_ id=933 vagy a Leonardo program mobilitás alprogramjának leírását: http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_ id=975. 17
45 és a határon túl élő magyarok közötti kapcsolatok létrehozását, fenntartását támogatják), eszközrendszerükből pedig hiányoznak a résztvevők által tanult tananyaghoz/szakmához kapcsolódó oktatási tartalmak,22 tevékenységeik a közös magyar kultúra és történelem elemeiből építkeznek: a támogatott tevékenységek között nemzeti ünnepek határon túli megünneplése, történelmi vetélkedők/történelmi múlttal való foglalkozás, magyar vonatkozású helyek/épületek/emlékművek meglátogatása, valamint kirándulás, szórakoztató és szabadidős programok szerepelnek, az utazások ennek megfelelően kirándulás jellegűek23 vagy mozgalmiak;24 e programok az iskolára keretként, a diákok elérésének egy módjaként tekintenek. Az egyes mobilitási programok tehát különböző ideológiai síkokon működnek: míg a nemzetközi, nem anyanyelvi környezetbe irányuló mobilitás az oktatás de-nacionalizálásához próbál hozzájárulni (a felsőoktatás kapcsán tapasztalt eredményeket ld. Teichler, 1999:9), addig a magyar vonatkozású programok a nemzeti érzések felerősítését, a nemzeti identitás kialakítását/ megerősítését célozzák. 1. ábra: Nemzetközi és magyar-magyar viszonylatú mobilitási programok Módszer: oktatáshoz kapcsolódó
Leonardo Program Comenius Program Szakiskolai mobilitási program
Cél: nemzeti identitás erősítése
Cél: európai identitás erősítése
Julianus Testvériskola Program Március 15-i Diákutaztatási Program Önkormányzatok diákutaztatási programjai
Módszer: oktatáshoz nem kapcsolódó
Ld. pl. a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatási Államtitkárságának (korábban: Oktatási és Kulturális Minisztérium) Julianus Testvériskola Programját, a Rákóczi Szövetség március 15-i Diákutaztatási Programját, valamint pl. Budapest 12. kerület Hegyvidék Önkormányzatának határon túli utazási támogatásait. 23 Ld. pl. a Julianus Testvériskola Programot: http://www.martonaron.hu/julianus/bemutatas.html. 24 Ld. pl. a Rákóczi Szövetség által szervezett március 15-i Diákutaztatási Program leírását: http://rakocziszovetseg.org/ common/main.php?pgid=honlap&honid=40&pid=50. 22
46 A különböző programok céljaiból látható az is, hogy a mobilitás nem kizárólag az iskola oktatási funkcióinak kiegészítésére alkalmas: a nevelésben, a személyiségfejlődésben betöltött szerepe is jelentős. A nevelési/személyiségfejlődési funkciók kiemelkedő szerepére a Leonardo program hasznosulásáról készített egyik kutatás eredményei is rámutatnak (Györgyi és Mártonfi, 2004), amelyben a résztvevők a középiskola ideje alatti hosszabb-rövidebb idejű külföldi – idegen nyelvi környezetbeli – tartózkodás legnagyobb hasznaként (sorrendben) a külföldön töltött idő alatti önállóságot, a több technikai eszköz megismerését, a nyelvtanulást említették; az ott-tartózkodás rövidsége és a nyelvtudásbeli hiányosságokból fakadó kihívások miatt az összefüggő, mélyebb szakmai ismeretszerzésre vagy eltérő kulturális környezetbe való beilleszkedésre az idegen nyelvi környezetbe irányuló rövid időtartamú programok kevésbé alkalmasak. Az empirikus kutatási eredmények mellett a neveléselmélet is – habár nem explicite a mobilitási programok kapcsán, de – részletesen foglalkozik a tanulók tapasztalatára, együttműködésére, a projektmódszerre épülő tanítási/nevelési technikákkal (ld. pl. Bábosik, 2004; Bábosik és Nádasi, 2004a és 2004b; Szabó-Thalmeiner, 2010).
Szakképző iskolai tapasztalatok a mobilitás terén A mobilitás iskolai keretek között történő alkalmazása – ahogy az előző fejezetből látható – mind az oktatási, mind pedig a nevelési feladatok ellátása terén fontos lehetőségeket rejt magában. 2009 áprilismájusában az Apáczai Közalapítvány munkatársai 54 szakképző iskola vezetőjével/tagozatvezetőjével készítettek interjút Magyarországon (20), Romániában (22), valamint Szlovákiában (12); majd 2010 tavaszán a Közalapítvány megbízásából újabb 9 interjú készült Ukrajna (3), valamint Szerbia (6) magyar tannyelvű/magyar tagozattal rendelkező középfokú szakképző iskoláiban, amelyek az iskolák korábbi, mobilitás kapcsán szerzett tapasztalatait (szakmai gyakorlatok, tanulmányutak, osztálykirándulások), valamint a Közalapítvány által kiírásra kerülő pályázati program megvalósítási lehetőségeit vizsgálták.25 Az interjúk tapasztalatai azt mutatják, hogy szakképző iskolák diákjai/pedagógusai az előbbiekben bemutatott támogatási programok keretében és azokon kívül is vesznek részt mobilitást igénylő tevékenységekben – változó intenzitással és gyakorisággal. A már létező támogatási konstrukciók keretében megvalósuló iskolai programok céljai a pályázati felhívásokban megfogalmazott programcéloknak rendelődnek alá és tevékenységeik is a támogatók által meghatározott keretekbe Az interjúkészítés tanulmányutak/osztálykirándulások, egyéni diák- és oktatói mobilitás, valamint szórványból érkező fiatalok magyarországi képzése kapcsán zajlott. Az interjúk során az érintett témák nem váltak élesen szét, ez ugyanakkor az interjúk hasznára is vált, mivel rávilágított a mobilitást támogató korábbi programok hiányosságaira, valamint a szakmaiságban rejlő lehetőségekre. 25
47 illeszkednek: így találkozhatunk dominánsan szakmai26 vagy dominánsan kulturális27 vagy dominánsan kapcsolatteremtő28 jellegű programokkal is. Habár a nemzetközi finanszírozású mobilitási programok is lehetőséget biztosítanak a Magyarországgal szomszédos országokba történő utazásra, ezzel a lehetőséggel – a Tempus Közalapítvány munkatársai szerint29 – kevesen élnek, e programok célkitűzései között a nyelvtanulás, az idegen nyelvi környezet biztosítása kiemelt helyen szerepel. Magyarország és a szomszédos országok magyarlakta területei viszonylatában leginkább (Magyarországról a szomszédos országok irányába) a Rákóczi Szövetség március 15. közös megünneplését támogató programja, valamint (mindkét irányba) a Julianus Testvériskola Program keretében megvalósult kapcsolatteremtőkulturális jellegű utazásokkal találkozhatunk. A programkeretben történő mobilitás mellett magyarmagyar vonatkozásban önköltségi ráfordítással működő kezdeményezéseket is találunk: szabadidős jelleggel megvalósuló osztálykirándulásokat30 vagy komplex szakmai programokból felépített alkotótáborokat.31 A különböző programokhoz, mobilitáshoz való viszonyulás tekintetében egyes interjúalanyok a Magyarországon és a szomszédos országokban található intézmények közötti nagymértékű színvonalkülönbséget hangsúlyozzák, amihez sok esetben egy jellegzetes, egy adott határon túli magyar közösség „felzárkóztatására” irányuló segítő attitűd is társul32 – illetve külhoni iskolák esetében aggodalom, hogy nem tudnak megfelelő szolgáltatást nyújtani33 –, mások pedig a nyugat-európai országokban szerzett korábbi tapasztalataik eredményeképp a szomszédos országok iránti érdeklődés Pl. a Leonardo program keretében szervezett külföldi szakmai gyakorlatok. Pl. a Rákóczi Szövetség március 15-i Diákutaztatási Programjában való részvétel. 28 Pl. a Julianus Testvériskola Program keretében külhoni testvériskolánál tett látogatás vagy a Comenius program keretében nemzetközi, iskolák közötti együttműködésekben való részvétel. 29 2009. március 24-i személyes beszélgetés alapján. 30 „Felvidéken, tehát Komáromban is laktak gyerekeink az ottani kollégiumban, amikor volt egy kis felvidéki kirándulás, minden lehetőséget kihasználtak” (CC, magyarországi iskolaigazgató). 31 „Szentegyházára szervezünk részben alkotótáborokat, ez most már nagyon sokrétű, mert parasztbútorfestő tábornak indult, aztán ráépült egy fafaragó, illetve mi vittük innen az iskolából a fafaragó tudásunkat [...] előtérbe került az ősi magyar kultúra [...] Tehát a tarsolylemezektől kezdve, rézlemez-domborítás, kötélverés, ostorpattogtatás, nyílvesszőkészítés, íjászat, íjászbemutatók” (FF, magyarországi programvezető). 32 „Úgy gondoltuk, hogy Magyarországon a szakmai oktatás elég magas színvonalú, úgy gondoltuk, hogy abban az időben különösen komoly technikai segítséget és eszközsegítséget is tudtunk nyújtani. Ezt láttuk is, tapasztaltuk is, mert hát lényegesen gyengébb a felszereltsége vagy gyengébb volt a felszereltsége az erdélyi iskolának is, a komárominak is, de különösen az erdélyinek, ma is sokkal gyengébb. És hát úgy gondoltuk, hogy azt az eszközt, amit mi tudunk nélkülözni, azt szívesen átadjuk” (CC, magyarországi iskolaigazgató) vagy: „Az történik, hogy hivatalosan, megpecsételt papírunk nincs erről. De csodálatos három iskolai kapcsolatunk van. Akik minden évben két-két gyereket vesznek magukhoz, és egy hónapig, tehát szeptember 1-től október 1-ig ott tartják őket, adják a kollégiumi ellátást és mindent ők biztosítanak, sőt még költőpénzt is szoktak adni a gyerekeinknek” (OO, romániai iskolaigazgató). 33 „…például egy budapesti műszaki kollégiumból vagy gimnáziumból vagy akármiből lehet, hogy lejön egy csoport ide hozzám és az, amit itt lát és tapasztal, az számára túlhaladott. Lehet, hogy odahaza a saját szintje sokkal magasabb, sokkal jobb, és akkor eleve van egy negatívuma a dolognak” (BE, romániai iskolaigazgató). 26 27
48 növekedéséről számolnak be.34 A magyar-magyar vonatkozású programok egyik előnye az interjúk alapján abban állhat, hogy a közös történelem/közös múlt révén a tradíciókhoz való visszafordulásra adnak lehetőséget,35 illetve nemzetközi utazásra az idegennyelv-ismeret korlátai nélkül.36 Az interjúk általános tapasztalata ugyanakkor, hogy a mobilitás által kínált sokrétű szakmai és pedagógiai lehetőségek kevéssé kihasználtak, a működő programok között az oktatáshoz/szakmához nem kapcsolható mobilitási tevékenységek többnyire esetlegesek, az oktatáshoz/szakmához kapcsolható, több éve ismert, kiszámítható mobilitási programok azok, amelyek – konkrét oktatási tartalmuk és tervezhetőségük révén – könnyebben integráns részévé tudnak válni a szakképző iskolai oktatási/ nevelési eszköztárnak.37
A részvételt befolyásoló tényezők A középfokú, nappali rendszerű szakképzés esetében, a pályázati feltételekből38 és az oktatási rendszer strukturális sajátosságaiból39 adódóan, a mobilitási programokban való részvételi szándékról szóló döntés intézményi szinten születik meg. Az alábbiakban megvizsgáljuk azokat a strukturális és intézményi szintű tényezőket, amelyek szerepet játszhatnak a részvételi szándék alakulásában, valamint ezzel párhuzamosan az intézményvezetőkkel készült interjúk alapján kitérünk arra is, hogy egy, Magyarország és a szomszédos országok viszonylatában kialakításra kerülő, magyar-magyar vonatkozású mobilitási program esetében az egyes tényezők milyen hatást fejthetnek ki.
„Mi ebben az irányban próbálunk egy kicsit mozdulni, mert ugye a kapcsolatrendszerünk, mint ahogy volt az elmúlt években mindenki Nyugat-Európába vágyott és azt szerette volna megismerni, most, amikor már kijutottunk, látjuk azt, hogy végül is hasonló szerkezetben, sokszor nem is jobb feltételek mellett történik ott is az oktatás és most már nekünk különösen itt a megyében ezekkel az iskolákkal” (VV, magyarországi iskolaigazgató). 35 „Tehát sikerül őket olyan módon megfertőzni, hogy a szakmának ne csak a jövőjét nézzék, ami elég bizonytalan, hanem a múltba is próbáljanak visszanézni, ahol viszont a gyökereink vannak. Úgy értem, hogy bizonytalan, hogy nem tudjuk, hogy milyen anyag lesz holnap, nem tudjuk, hogy milyen technikák változnak, az pillanatról pillanatra változik. De az alapokat, ha nem ismeri, márpedig az a cél, hogy a száz, kétszáz, az ötszáz éveset is megismerje, sokkal teljesebb lesz a szakmai élete, a szakmai háttere” (FF, magyarországi programvezető). 36 „Azt gondolom, hogy ahol anyanyelvi közegben van, ott sokkal jobban tud oldódni. Biztos, hogy érdeklődőbbek lennének a diákok” (ZZ, magyarországi iskolaigazgató). 37 „Pár évre visszamenőleg fokozatosan nőtt a kiküldött tanulók száma. Éves szinten most már olyan hetven tanulóról van szó, akik legalább egy hónapot töltenek kint. Ennél csak több idő lehet, amit kint töltenek, majd fokozzuk” (ÜÜ, magyarországi iskolaigazgató). 38 A középfokú oktatásban rendelkezésre álló és a fentiekben bemutatott pályázati lehetőségek az iskolákat szólítják meg, mobilitásra az egyes intézményeken keresztül van lehetőség (akár egyénileg történik az utazás, akár csoportosan). 39 A részvételről szóló döntés intézményi hatáskörbe tartozik. 34
49
Makroszintű tényezők Az interjúk során több, az iskolák közvetlen befolyása alatt nem álló/hatáskörén kívül eső strukturális szempont felmerült, amely intézményi szinten befolyásolhatja a programkeretben történő mobilitásban való részvételi szándékot, illetve azt a módot, ahogy később a részvétel megvalósul. A felmerült szempontokat kategorizálva azt láthatjuk, hogy három különböző szintre vonatkoznak: (1) az oktatási rendszeren kívüli tényezőkre, (2) az oktatási/képzési rendszer sajátosságaira, valamint (3) a mobilitási programok jellemzőire. Az oktatási rendszeren kívüli tényezők Az oktatási rendszeren kívüli tényezők az országok közötti szabad mozgás, az utazás kérdéseit érintik. Az interjúk tapasztalatai azt mutatják, hogy a mobilitási programban való részvételi szándékot, részvételi szándék esetén pedig a célország kiválasztását a határátlépés feltételei befolyásolják: az egyes országok esetében a határátlépéshez szükséges eltérő feltételek (személyi igazolvány/útlevél/ vízum) könnyíthetik40 vagy adminisztrációs terhek révén nehezíthetik41 a hasonló programokba való bekapcsolódást. Magyarország és négy (a programban érintett) szomszédos ország viszonylatában lényeges különbséget a határátlépés tekintetében az Európai Unió tagállamai és azon országok között találunk, amelyek nem tagjai az EU-nak: míg az uniós tagállamok között a határátlépéshez személyi igazolvány is elegendő, addig magyar állampolgárok útlevéllel utazhatnak azokba az országokba, amelyek nem tagjai az Uniónak (esetünkben Szerbiába és Ukrajnába). Szerbiai állampolgárok 2009-től vízum nélkül, de útlevéllel utazhatnak Magyarországra, az Ukrajnából érkezőknek pedig a vízumkövetelményeknek is eleget kell tenniük42 – az utazás így nyilvánvalóan az uniós tagállamok között a legkönnyebb43 és a vízumkötelezettség jelenti a legnagyobb akadályt44 a mobilitási programokban való részvétel szempontjából.
„Mondjuk, a vízum volt a legnagyobb akadály, mert ott éppen volt egy kolléga, akinek nem volt vízuma. Akkor ugye egy napra megkapta... Úgy érzem, most már nincs, tehát ha útlevél van, akkor ezzel az utazás szabadsága megvalósul” (AF, szerbiai pedagógus). 41 „Először is kezdjük azon ugye, hogy szinte egyiknek sincsen útlevele meg olyan igazolványa, amivel át tudnának menni. Meg lehetne őket szervezni a konzulátuson keresztül, de ez megint csak elég komoly, nem is annyira befektetés-, mint időigényes dolog. De elvben meg lehetne szervezni, hogyha valaki csak ezzel foglalkozna” (BA, ukrajnai igazgatóhelyettes). 42 A szabályozásról ld. részletesen: http://europa.eu/travel/doc/index_hu.htm. 43 „Különösebb akadály nincs, mert akár az ottani gyerekek, akár a mieink mehetnek egyszerű személyazonossági igazolványnyal. Tehát különösebb akadály nincs” (YY, romániai iskolaigazgató). 44 „Most itt megint csak az útlevelekkel, a vízumokkal, mindennel probléma van. Gondolom, hogy azt a diákoktól meg kell tudni egyszer, hogy mindenkinek mennyi, hogy kinek van vízuma, kinek nincsen vízuma, útlevél stb.” (BD, ukrajnai iskolaigazgató). 40
50 A határátlépés mellett a mobilitási programokban való részvételt és a célterület kiválasztását befolyásoló további feltételek az infrastruktúrára vonatkoznak. Ebben a tekintetben az interjúkban szempontként merült fel a település megközelíthetősége, a településen található szálláslehetőségek megléte45/hiánya,46 valamint a céltelepülés ismertsége/„érdekessége”.47 Az infrastruktúra mint szempont különösen azokon a településeken található iskolák vezetőivel készült interjúk során merült fel, amelyeket ez negatívan érint a mobilitási programok esetében.48 A felvetés ugyanakkor azt is valószínűsíti, hogy egy, Magyarország és a szomszédos országok vonatkozásában kiírt pályázati felhívás keretében egyenlőtlenségekre számíthatunk az utazások célországa/céltelepülései tekintetében. Az oktatási/képzési rendszer sajátosságai Az interjúk során a strukturális tényezők közül a legnagyobb hangsúlyt az oktatási/képzési rendszer sajátosságai kapták, azaz a legtöbb említett tényező ebbe a csoportba sorolható. A határon átnyúló, oktatási intézményeket érintő mobilitás esetében elsődleges szempont a lehetséges célországok „kapacitása”: iskolai keretben megvalósuló mobilitás esetében49 ez a potenciális fogadó intézmények számát, az oktatási intézményrendszer kiterjedtségét jelenti. Magyarországon 962 oktatási intézményben50 folyik középfokú, nappali rendszerű szakképzés (is), ezzel szemben Romániában, Szlovákiában, Szerbiában és Ukrajnában összesen alig több, mint 150 magyar nyelven (is) oktató szakképző iskola működik, amely egy iskolai keretben megvalósuló pályázati program meghirdetése esetén 962 potenciális magyarországi „érdeklődővel” kell számoljon: azt láthatjuk tehát, hogy a határon túli magyar szakképző intézmények fogadói kapacitása korlátozott, a magyarországi intézmények száma kb. 6-szor magasabb a külhoni intézményekénél. Az intézményrendszer kiterjedtségén kívül a mobilitási programokban való részvételre az oktatási intézmények közötti átjárás/átjárhatóság is hatással van, azaz a határon átnyúló mobilitás jogi/törvényi
„Nekünk nincs bentlakásunk, de meg tudom oldani más intézményeknél a bentlakásban helyet biztosítani adott esetben. Van itt száz méterre a német nyelvű líceum például, van bentlakása, oda is lehet menni” (BE, romániai iskolaigazgató). 46 „Akartuk mi ezt hosszabbra csinálni, de nincs olyan szállás, ahol négyszáz embert [el lehetne helyezni], így jönnek és mennek az emberek” (SZSZ, romániai igazgatóhelyettes). 47 „A magyarországiak, azok általában az ország belseje felől érdeklődnek, ami érdekes számukra, az a Székelyföld, és ott bárkivel szívesen kapcsolatot teremtenének, itt határmentiek nagyjából ugyanolyanok vagyunk mi is, mint ők, különös vonzereje nincs ennek a dolognak. Én legalábbis ezt tapasztaltam” (BE, romániai iskolaigazgató). 48 „... ők Ausztriához vannak szokva, nem ehhez a rossz úthoz, nekik autósztráda kell, nem ez” (KK, romániai iskolaigazgató). 49 É.: amennyiben a mobilitáshoz a határ mindkét oldalán intézmények bevonása szükséges. 50 Forrás: KIR-STAT, a Közoktatási Információs Iroda 2009/2010-es tanévre vonatkozó adatai: szakiskolai, szakközépiskolai, speciális szakiskolai vagy készségfejlesztő-speciális szakiskolai vagy előkészítő szakiskolai feladatot ellátó intézmények. 45
51 feltételei,51 az oktatási rendszerek különbözősége,52 illetve az oktatás eltérő tartalma az egyes országokban. Magyarországon és a négy érintett szomszédos országban a jelenleg53 érvényes szabályozások, illetve az interjúk tapasztalatai azt mutatják, hogy nincsenek jogi akadályai a mobilitási programokban való részvételnek, azonban a jelenlegi struktúra nem is segíti elő54 az ilyen típusú tevékenységeket: az átjárhatóságot nehezíti, hogy a középfokú oktatás – Magyarországon és a szomszédos országokban is – alapvetően tantermi keretekben gondolkodik,55 a mobilitás céljából való iskolai/tanórai keretek közül való időszakos kilépés mind a diákok,56 mind pedig a velük utazó kísérőtanárok számára nehézkes: a hiányzó pedagógust helyettesíteni, a többletfeladatokkal járó költségeket fizetni kell.57 A helyettesítés különösen a kisebb létszámú iskolák esetében akadályozza a napi feladatok ellátását,58 a pedagógusok helyettesítésével járó nehézségek ellenérdekeltté tehetik az iskolákat a részvételben, vagy korlátozhatják azt az időt, amit az egyes intézmények erre szánnának.59 Az egyes országok oktatási/ Pl. az engedélykérés: „Azt meg lehet oldani, írok egy papírt a tanfelügyelőségnek, hogy jönnek, most már megvan minden számítógépben, csak le kell írni, ki kell küldeni aztán aláírják.” (SZSZ, romániai igazgatóhelyettes). 52 „Egyedüli gond, ahogy én láttam, legalábbis a magyarországi kapcsolatokkal, most vegyem a legközelebbit, a szegedit, hogy bizony ott például azon csodálkoztam el, hogy a szakmaiságban nagy különbségek vannak. A mi tanulóinknak a végzéskor lehetőségük van a szakoklevelet megszerezni vizsgával, Magyarországon, például szegedi kapcsolatunknál látom, hogy csak ilyen alapozási gyakorlat van, ez nagyon kevés órát is jelent, nekik műhelyük jóformán nincs is, csak laboratóriumok. Tehát ilyen igazi műhelygyakorlat nem is igen van és nincs is szakmai oklevél, hanem csak a sima érettségi. Sima érettségi után, aki visszamarad majd kétéves, másfél éves technikumi képzésbe, az részesül, de az is már a gyakorlatot gondolom üzemekben végzi. Ez attól függő megint, szakmája válogatja” (YY, romániai iskolaigazgató). 53 2011 tavaszán. 54 „A törvényes lehetőség megvan, de nem ismerek, talán, de az is inkább látogatás szintjén, a vásári líceumban voltak talán egyszer-kétszer itt a környéken szolgáltató egységekben. Mondjuk az könnyebben kivitelezhető, mert kevés dolog kell hozzá. Felöltöztetem a diákot és akkor ott pincérkedik vagy ott felszolgál és akkor ez már kész” (BE, romániai iskolaigazgató). 55 Bár Magyarországon a szakképzésben is bevezetésre került a modulrendszer (ld.: 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről), a középfokú szakképző iskolákban a modulokat „tantárgyiasították”, a modulokat/tananyagot tanórai keretekhez igazították. 56 „Ugye az egyetem az más. Itt egy 18 év alatti gyereket nem mozgathatok egyedül. Tehát akkor, amikor a lányom megpályázta a nizzai egyetemnek a két hónapos barlangfeltáró kurzusát, akkor ő elment, mert egyetemista volt. És egyedül elment. De én ezt nem tehetem meg, és ők sem tehetik meg azt, hogy elvonatkoztassanak attól, hogy ezek 18 év alatti gyerekek. Ezek fontos dolgok. […] Jó, de ez lehet, de ez az érettségi utáni szakképzésben létezhet, ahol már 18 éves elmúlt a gyerek” (DD, magyarországi iskolaigazgató). 57 „Minden megoldható, ez az iskolának pénzébe kerül, ha egy tanár hiányzik, mert helyettesíteni kell és azt ki kell fizetni. Ezt megjósolni, hogy az iskolának mennyi pénze lesz mondjuk idén ősszel ezt nem tudom, de mondjuk, hogyha itt megint pályázati háttér van és azt mondják, hogy az így kieső órák helyettesítését az iskola megkapja, akkor semmi akadálya” (FF, magyarországi iskolaigazgató). 58 „Mivel kis létszámos iskola vagyunk, már úgy értve, hogy az oktatókat számítva, és ezért hogy ha helyettesítésre is kerül sor, az is gond már, nemhogy még egy hosszabb távra gondolunk. Mit tudom én, egy két hét már biztos, hogy nagy visszaesést jelentene a tananyagban. Helyettesítésben is, ami az iskolát anyagilag is megterhelné, úgyhogy ez nálunk ilyen módon nehezen menne” (KB, magyarországi iskolaigazgató). 59 „A három hét nekünk bőségesen elég. Végül is, akármennyire hasznos és jó, a gyerekek kiesnek a tanulásból. Ez baj. A kollegákat borzasztó nagy probléma helyettesíteni. És hát ugye két kísérőtanár kint van velük. De a tanárok váltják egymást. Tehát mindig van egy olyan nap, amikor egy napig kint van egyszerre négy tanár, na de az azt jelenti, hogy előző nap utaznak, másnap jönnek. Tehát ott van egy komoly időszak, amikor eleve négy tanárunk esik ki csak a párizsi 51
52 képzési rendszereinek egymástól való különbözősége, a különböző országok esetében a sajátos szaknyelv,60 az esetenként eltérő szabályozás, eltérően kialakított képzések,61 a különböző szak- és szakmastruktúra az átjárást tovább nehezíti. Mobilitási programok jellemzői A mobilitási programok jellemzőit tekintve a pályázatok tervezhetősége/kiszámíthatósága, ismertsége, valamint a finanszírozás módja bizonyult lényeges tényezőnek a részvételi szándék meghatározásában. Az intézményvezetőkkel készült interjúkból azt láthatjuk, hogy a már meglévő mobilitási programok közül a több éve működő,62 kiszámítható/tervezhető63 támogatási konstrukciók alkalmasabbak arra, hogy az iskola céljaihoz és lehetőségeihez, az intézményi feladatokhoz hozzáilleszthető programok kialakítását és fenntartását elősegítsék. A pályázati programok (tanulmányutak, osztálykirándulások, szakmai gyakorlatok) finanszírozása tekintetében a Magyarországon jelenleg érvényes közoktatási törvény kimondja,64 hogy a pedagógiai program részét képező, kötelező tanulmányi kirándulások költségei nem terhelhetők a diákokra/szülőkre. A szakmai programokkal szemben az osztálykirándulások fakultatív tevékenységek,65 amihez a szülők anyagi hozzájárulása kérhető. Habár a törvény szerint az iskola program miatt. Az idén ez egybeesett az osnabrückivel, úgyhogy kilenc tanárunk volt egyszerre külföldön. Óriási probléma a helyettesítés. Tehát ezt nem lehet hosszabbra” (EE, magyarországi iskolaigazgató). 60 „A közgazdasági vonalon nem nagyon tudunk, mert más a szaknyelv, az annyira sajátos. Ha egy bankba kerülök, ezt kell csinálni, biztosító társaságban mást kell csináljak, azt nem tudok” (KK, romániai iskolaigazgató). 61 „Más a tanmenetünk. Mi nem dobhatjuk hozzá ezeket a diákokat a mieinkhez, mert azok valahol már máshol járnak. Tehát bizonyos kronológiai sorrendet be kell tartani. Lehet, hogy a mieink azon már túlvannak, szeptember hónap közepén, ők meg még nem” (PP, szlovákiai iskolaigazgató). 62 „Az ilyen típusú programok mindig úgy van, hogy kicsit nehezebben indulnak, és amikor látják, hogy na egy-két gyerek élve visszajött és esetleg mesél is, hogy mit látott ott, akkor megjön a kedv. Tehát itt mindig az úttörőknek van fontos szerepe, ugye, aki először kiment, az mit mond. De mivel mindig vannak vállalkozó kedvűek én nem félek attól, hogy ez ne indulna be” (FF, magyarországi iskolaigazgató). 63 A felhívás rendszeresen, ugyanabban az időszakban jelenik meg, az eredményhirdetés és az utazás időpontja kiszámítható, az iskolai tevékenységek közé beilleszthető. 64 Az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény 53. paragrafusa szerint az iskolák igény szerint szervezhetnek diákjaik számára tanórán kívüli foglalkozásokat: iskolák közötti versenyeket, sporttevékenységeket vagy akár tanulmányi kirándulásokat is. A törvény 114. paragrafusa értelmében az iskola pedagógiai programjának részeként szereplő tevékenységeket az intézmény költségvetéséből kell finanszírozni, azzal a szülőket/családokat nem lehet terhelni. A nem kötelező jellegű programok szervezése azonban történhet szülői anyagi hozzájárulás ellenében is (ennek maximális értékét az iskola rögzítheti). 65 „Szakmai kirándulások, azok szerepelnek a tantervben is, illetve a pedagógiai programban is. Tehát csak ezt lehet az intézmény költségvetési támogatásából finanszírozni. Osztálykirándulások mégis zajlanak, de ezek nem hivatalos megmozdulásai az intézménynek. [...] A szakmai kirándulások és az osztálykirándulások két teljesen különböző dolog. Tehát nem lehet ezt a kettőt azonos fogalmakként szerepeltetni. A szakmai kirándulás mondjuk egy olyan, például a környezetvédelmi szakmacsoportban tanuló diákok tantervében benne van, hogy ők mit tudom én, egyszer hivatalosan ellátogatnak a Paksi Atomerőműbe vagy elmennek a nem tudom milyen szennyvízfeldolgozó üzembe stb. Tehát ezek a szakmai kirándulások. Vagy például szakmai kirándulás az, amikor mondjuk az elektronikai, elektrotechnikai szakmacsoportban tanuló diákok, illetve ehhez a szakmacsoporthoz tartozó szakmát tanuló diákok például részt vesznek Bécsben szakmai kiállításon stb.
53 pedagógiai programjában szereplő tanulmányi kirándulások az egyes intézmények költségvetésének terhére finanszírozhatók, a források korlátozottak, hasonló programok lebonyolítására az iskolák általában külső, pályázati forrásokat vonnak be.66 A mobilitási programokban való részvételről szóló döntésben tehát nyilvánvalóan lényeges szempontként szerepel a finanszírozás kérdése – az, hogy a tervezett út költségeinek mekkora részét támogatja egy pályázati program. Az interjúkból az látható, hogy az iskolák saját lehetőségeik függvényében választanak a felkínált lehetőségek közül: elvi67 és gyakorlati68 érvek szólnak a hasonló programok teljes ingyenessége mellett,69 de annak ellenében is.70 2. ábra: A mobilitási programokban való részvételről, a részvétel módjáról szóló döntést befolyásoló makroszintű tényezők Megközelíthetőség
Határátlépés
Szálláslehetőségek
Infrastruktúra
Az oktatási rendszeren kívüli tényezők
Ismertség/Népszerűség
Intézményrendszer kiterjedtsége
Jogi/törvényi feltételek
Átjárhatóság
Az oktatási/képzési rendszer sajátosságai
Az oktatás strukturális sajátosságai
Tervezhetőség/ kiszámíthatóság
Az oktatás tartalma
Ismertség
Finanszírozás
Mobilitási programok jellemzői
Oktatási intézmények
Tehát ezek a dolgok, amik benne vannak a pedagógiai programban és benne vannak a tantervben is. És a költségvetési támogatással finanszírozhatók” (HH, magyarországi iskolaigazgató). 66 „Igazából voltak nekünk ilyen programjaink, hogy az útiköltséget valamilyen pályázattal kihoztuk, de a szállás és foglalkoztatás költségeit, azt egy oda-vissza kapcsolattal fedeztük” (II, magyarországi iskolaigazgató). 67 „Amilyen helyzetben vannak ezek a gyerekek, az biztos, hogy nem tudnának hozzátenni. Ez például lehetne egy szempont, a rászorultság. Tehát azokat a gyerekeket, ha a pályázó intézmény olyan gyerekeket tud összeszedni, akik egyébként rászorultak szociálisan, akkor az például szempont, és abba bele lehet venni, hogy azokat segítsük. Tehát a szakmaiságon túl a nehéz helyzetben, a tehetséget, a tudást, ami ráadásul párosul egy olyan elesett helyzettel, hogy önerőből nem tudná megoldani” (JJ, magyarországi iskolaigazgató). 68 „Korábban készítettünk Comenius pályázatokat […] ezek kéthetes Comenius diákcserék voltak. Nagyon jó volt ez is, csak a Comeniusnak csökkentették a felhasználható keretét, így nem mindig finanszírozható. Talán három évre adnak annyit, amit korábban egy évre, úgyhogy fokozatosan leépítettük a Comenius csereprogramot és most már inkább a szakmai gyakorlatok felé hajlunk” (ÜÜ, magyarországi iskolaigazgató). 69 „Ha tényleg volna arra mód, hogy a teljes anyagi hátteret egy ilyen pályázat biztosítsa. Most azért jelentkeznek egyre kevesebben, mert a tábori árak, tábori díjak nem lettek kevesebbek az elmúlt időszakban, csak a szülői háttér, mert a diákok anyagi háttere csökkent. A pályázati háttér is csökkenőben van. Tehát a létszám nem azért csökken, mert az érdeklődés csökken, hanem mert az anyagi háttér nem elég erős” (FF, magyarországi programvezető). 70 Egyes interjúalanyok véleménye szerint az ingyenes programok résztvevők általi megbecsültsége alacsonyabb. Véleményük szerint a résztvevők bevonódása/érdekeltsége magasabb lehet, ha valamilyen mértékben anyagilag is hozzá kell járulniuk a programhoz.
54
Mikroszintű tényezők A strukturális/az iskolák szempontjából külső tényezők mellett mikroszintű tényezők is szerepet játszanak a mobilitási programok iránti érdeklődés és részvétel alakulásában. Az interjúalanyok által említett mikroszintű tényezők az egyes intézmények adottságaival (intézményi lehetőségek), céljaival (intézményi célok) függnek össze vagy egy viszonyulási módot (attitűdök) jelölnek. Intézményi lehetőségek Az interjúk alapján az intézményi lehetőségeket az intézmény adottságai (mérete, profilja), anyagi és személyi erőforrásai, valamint szervezeti kultúrájának vonásai határozzák meg, amelyek jelentkezhetnek önállóan, illetve felerősíthetik/gyengíthetik egyes makroszintű feltételek hatásait is. Az interjúk alapján a mobilitási programokban való részvételt befolyásoló alapvető tényezők az intézmény adottságai: mérete (oktatói és diáklétszáma), illetve profilja (az oktatott szakok/szakmák). Az intézmény méretének többek között a mobilitási programokkal járó adminisztratív feladatok ellátására van hatása,71 míg az iskola profilja, az oktatott szakok/szakmák a külföldi tapasztalatszerzés jellegét, lehetőségeit befolyásolják.72 Az anyagi/pénzügyi erőforrások hatása intézményi/iskolai szinten a mobilitási programokban való részvételre vonatkozó forrásallokációban érhető tetten.73 Az anyagiak mellett az interjúk tanúsága szerint a személyi erőforrások is fontos szerepet játszanak a mobilitási tevékenységekben való részvétel alakulásában: a hasonló programok során szerzett tapasztalat és pályázatírási kompetenciák,74 (az egyes „Utóbbi években elbocsátottuk jó pár kollegát, mert leépítések vannak. Tehát annyira kevés a pénzünk, fejkvóta miatt, most már itt is sajnos követjük a magyarországi példát, és kevés a diák, egy osztályban kevesebb diákunk van, kevesebb pénz jut, ezért éppen csak vagyunk. Tehát nincsen úgy feleslegben, mint öt-hat évvel ezelőtt, hogy azért volt tartalékban mindig egy-egy kollega, szabad óra, és akkor azt mondtuk, hogy jó, te ezen a héten a széchényisekkel, váciakkal foglalkozol reggeltől egészen délutánig, sőt még a délutáni volt amikor két műszakban is. Most ez úgy van, hogy ha idejönnek, akkor arra az egy napra vagy két napra összpontosítunk, de utána csináljuk a saját dolgunkat” (PP, szlovákiai iskolaigazgató). 72 „A makóiakkal az a helyzet, hogy ők inkább a közgazdasági vonalon lennének társaink, csak ugye a magyarországi közgazdasági rendszer azért mégis más, mint a miénk” (KK, romániai iskolaigazgató). 73 „Az egyetlen akadálya pénz, pénz, pénz. Ezek kőkemény anyagi kérdések, ha az anyagiakat pontosítani tudjuk, akkor nincs.” (II, magyarországi iskolaigazgató) vagy: „...van az iskolának egy tizenvalahány éve létrehozott közhasznú alapítványa, alapítványi kedvezményeket veszünk igénybe. Ennek az alapítványnak lehetősége van arra, hogy gyűjtse az 1%-ot, lehetősége van, hogy pályázzon, hogy különböző rendezvényeken az anyagi lehetőségeit bővítse. Ha van olyan diákunk, akinek a szülei nem tudják fedezni, de mi szívesen elküldenénk, akkor azoknak a diákoknak [támogatják a részvételét]” (VV, magyarországi iskolaigazgató). 74 „Hál’ Istennek elég jó pályázatírók lettünk, mert annak idején, most meg a Laci a pályázatíró, én kezdtem itt, és most ő hál’ Istennek jól folytatja, sikeres pályázataink is voltak” (EE, magyarországi iskolaigazgató). 71
55 pályázati feltételeknek megfelelően) a nyelvtudás,75 a pedagógusok/intézményvezetők pedagógiai/ szakmai céljai és kompetenciái, valamint feladat- és felelősségvállalási hajlandóságuk,76 a diákok ismeretei/tudása,77 motiváltsága78 alapvetően befolyásolhatja a mobilitásban való részvételt. Adottságok szintjén az egyes oktatási intézmények szervezeti kultúrája, az intézményen belüli hatalmi viszonyok és a vezetési kultúra is lényeges szempont – döntő tényező például az intézményeken belül, hogy van-e lehetőség alulról jövő kezdeményezések megvalósítására vagy a mobilitási programokban való részvétel egy felülről, vezetői szintről irányított folyamat eredménye, illetve az is, hogy mekkora teret kapnak az intézményen belül az innovatív kezdeményezések. 79 Intézményi célok Az egyes országokon belüli strukturális egységesség ellenére az oktatási intézmények különböznek egymástól, különböző stratégiákat követnek és céljaik elérése érdekében különböző mértékű erőfeszítéseket tesznek. Az interjúk tapasztalatai alapján az látható, hogy egy-egy mobilitási program intézményi célokhoz való illeszkedése elősegítheti a részvételt.80 A célokhoz való illeszkedés mellett „Én magam is nagyon sokat foglalkoztam közvetlenül ezzel, meg még a pályázatok írásával is. Most már kevésbé, ezért kellett külön olyan kollega is, aki egyben szabadidő-szervező is, és ő foglalkozik ezzel és ő tud angolul is, németül is. Azért így könnyebb a kapcsolatot tartani” (GG, magyarországi iskolaigazgató) vagy: „Viszonylag élénk ez a nemzetközi kapcsolatrendszer, ami annak köszönhető, hogy néhány angol szakos kolléga nagyon aktívan vesz részt a pályázatok figyelésében. Nagyon jól és sikeresen pályázik és szívesen is viszi a gyerekeket külföldre” (VV, magyarországi iskolaigazgató). 76 „…az ilyen utazó diákokkal és fogadó diákokkal ez egy veszélyes üzem. Én osztályfőnökként szoktam is mondani a kollégáknak, hogyha mi most végigelemeznénk azt, hogy milyen felelősséget vállalunk akkor, amikor elviszünk egy osztályt osztálykirándulásra, akkor lehet, hogy nem vinnénk el. De hát szerencsére nem szoktuk végigelemezni, ezért elvisszük a diákokat az osztálykirándulásra és bízunk abban, hogy mindazok az óvintézkedések, amiket megteszünk, azok hatásosak lesznek. A diákot érheti baleset, csinálhat olyat, amit a legjobb diák is megcsinál, itthon nem csinálná meg, de hát előfordulhat számos olyan dolog. […] Amikor mi fogadunk egy diákot, vagy diákcsoportot, akkor azt csak úgy lehet, hogyha az itteni tanárok hadrendben állnak” (VV, magyarországi iskolaigazgató). 77 „Korlátozottan érdeklődnek. De ez azért van, mert a követelmény, a pályázati követelmény olyan, hogy nem tudják sokan teljesíteni. Tehát mondjuk azért kell tudniuk elég jó szinten angolul vagy elvárt legalábbis. Szakmailag egyértelműen jó kell, hogy legyen, mert hogy nem küldünk olyat, aki leég” (JJ, magyarországi iskolaigazgató). 78 „Határon túlra nem nagyon lehet vinni őket, mert egyszerűen nincs érdeklődés. Nagyon nehéz őket elvinni. Egykét gyereket össze tudunk hozni, akkor elmentek most már Angliába, mennek nyelvtanulás céljából. De hát ezek olyan dolgok. Nagyon nehéz mondjuk Erdélybe kivinni őket. Mert drága, nincs pénz rá, egyre nehezebb megszervezni” (DD, magyarországi iskolaigazgató). 79 „Én most megmondom őszintén, hogy a másik nagy bajom az, hogy kevés igazgató ilyen. Nehogy félreértse. Tehát az, akinek fontos ennyire ez a pályázat. Ellenben vannak olyan iskolák, ahol az osztályfőnök alulról kezdeményez. Tehát kiírják, őt megkeresik, odamegy az igazgatóhoz, hogy adjátok az aláírásotokat, hogy én pályázzak, mert az osztályt el akarom vinni. És akkor azt mondom, hogy igen. Tehát én nagyon szeretném, ha lennének ilyenek. Mindig sokkal jobb az alulról jövő kezdeményezés, mint a felülről jövő” (KK, romániai iskolaigazgató). 80 „Tehát én, hogyha nagyon sok pénzt kapnánk, akkor én mindenképpen a német nyelvet szorgalmaznám, annál is inkább, mert ugye annak idején mi nagyon sokat vittük őket német gyárlátogatásra. Most már Magyarországon is sok mindent 75
56 fontos szempont az is, hogy milyen szerepet szánnak a mobilitásnak az iskolai tevékenységek között.81 Az erre vonatkozó döntések a megvalósításra kerülő programok jellegét (a mobilitás irányulhat pl. tanulásra, kulturális tapasztalatszerzésre, szabadidős tevékenységekre, kapcsolatteremtésre, készségfejlesztésre, nyelvtanulásra stb. vagy ezek kombinációjára) és funkcióját (a mobilitásnak célja lehet pl. a jutalmazás,82 az erkölcsi elismerés,83 a motiváció)84 határozzák meg. Attitűdök Az interjúk tapasztalatai azt mutatják, hogy a mobilitási programokban való részvételre vonatkozó döntések nem tekinthetők kizárólag oktatási-szakmai jellegűnek, hanem egy ideológiai-világnézeti állásfoglalást is tartalmaznak az adott program céljai mellett, azaz a szakmai szempontok mellé egy ideológiai/morális dimenzió is belép.85 A magyar-magyar vonatkozású mobilitási programokban való részvételi szándék egy kényes, sérelmekkel teli mezőben fogalmazódik meg, amelyben a viszonyulási módok sokfélék. A sikeres, működő programok mellett a magyarországi és külhoni intézmények közötti kapcsolat-kialakítás lehet kapni, amit Németországban lehetett. De azért mindenképpen németet szorgalmaznám, mert az összes szakirodalom németül jelenik meg, és az ugye nálunk a Bosch füzetek az első a szakmában, kiadja az újdonságokat, aki maga lefordítja már” (EE, magyarországi iskolaigazgató). 81 „Attól függ persze, hogy milyen maga az iskola, hogy mennyire preferálja ezt az egészet, hogy mennyire helyezi előtérbe. Megbuktathat egy ilyet az iskola. Ha azt mondja az iskola vezetősége, hogy őket ez nem érdekli, felesleges. De ha rajta van, ha kattog rajta, akkor azért működtethető. [...] Mert ha az intézmény fontosnak tartja, akkor bizonyára a szülők is meggyőzhetők. Ha az intézmény félvállról kezeli, akkor nem lesz eredménye a dolognak” (DD, magyarországi iskolaigazgató). 82 „A gyerek az kvázi jutalomként kapja meg azért, mert ügyes, a szakmájában várhatóan olyan eredményeket fog elérni, hogy érdemes rá, hogy jutalomként meg plusz lehetőségként megkapja ezt, hogy van egy kitekintése az országhatáron túli szakmai dologba.” (JJ, magyarországi iskolaigazgató). 83 „...itt inkább erkölcsisége. Tehát ne azt jelentse csak, hogy te kapsz pénzt, hogy elmenjél, hanem hogy valami, tehát csak ezt tudom mondani, hogy ilyen erkölcsi elismerés jellege. Ennek a tudatosítása, hogy te itt a közösség pénzén most egy lehetőséghez jutsz” (HH, magyarországi iskolaigazgató). 84 „Amikor mi ezeket a programokat ismertetjük a gyerekekkel már ősz folyamán és tudják, hogy a tanév végén fognak csak kiutazni, akkor nekik egy óriási motivációs erő. Bizony ebben a tanévben nekik úgy fel kell készülniük idegen nyelvből, hogy odakint ezt ők tudják jól használni” (XX, magyarországi iskolaigazgató). 85 „A kulturális programok ez mellett működhetnek és működniük is kell, mert én azt gondolom, hogy egy ilyen partneri viszony nem merülhet ki abban, hogy csak a szakmával foglalkozunk, mert ahogy egy német igazgató kollégám mondta, az Európai Unió, az ott kezdődik, amikor az emberek egymást megismerik, elfogadják, és tudnak egymás mellett élni és dolgozni. Ha nem ismerik meg egymást, ha csak a szakmával foglalkozunk, akkor az unió nem egységesedik egészen biztosan” (XX, magyarországi iskolaigazgató) vagy: „Mindig azt kell szorgalmazni, hogy egymást jobban megismerjük, hogy a gyerekeink ne idegenként menjenek át Győrbe, Keszthelyre vagy Kisbérre, hanem úgy, mintha hazamennének. És ugyanezt kell elérnünk a fiatalok körében, akik Magyarországon élnek, hogy ne úgy nézzenek ránk, mint akik, hát úgy mondjam, tudunk magyarul, hanem úgy fogadjanak el, hogy mi magyar emberek vagyunk és az anyanyelvünknek a megőrzése mindannyiunk számára elsőrendű feladat” (ÖÖ, szlovákiai iskolaigazgató).
57 és kapcsolatfenntartás kapcsán több intézményvezető a vonatkozó igények időbeli változásáról,86 a személyes kapcsolatok kialakításának nehézségeiről számolt be.87 A nehézségek egyik okaként több interjúalany (Magyarországon és a határon túl) egy szimbolikus, választóvonalként szolgáló eseményt, a 2004. decemberi népszavazást jelölte meg,88 egy másik tipikus indoklás pedig a viszony problematikusságát a magyarországi-határon túli kapcsolat egyenlőtlenségére/ aszimmetriájára vezeti vissza, amelyben a magyarországiak mint „fejlettebbek”, „okosabbak”, „gazdagabbak” jelennek meg.89 Az interjúk alapján az látható, hogy az érzékelt egyenlőtlen viszony fenntartásához több tényező is hozzájárul: pl. egyoldalúságuk révén a már működő, magyar-magyar vonatkozású mobilitási programok90 vagy olyan magyarországi támogatási „A 90-es évek arról voltak ismertek, hogy az anyaországi iskolák keresték a kapcsolatot velünk. Ugye abban az euforikus hangulatban mi is nyitottak voltunk és úgy éreztük, hogy ez a nemzetegyesítés ilyen céllal megvalósulhat” (ÖÖ, szlovákiai iskolaigazgató) vagy „Én úgy látom, hogy azok a változások vannak emögött is, mint ami sok más folyamat mögött. Annak idején az erdélyi magyarság, Erdélyben működő intézmények, magyar anyanyelvű oktatási intézmények például erősen érdekeltek voltak a magyarországi kapcsolatok felvételében, kiépítésében. Ez ugye érthető. Aztán volt egy olyan időszak, amikor mind a két fél úgy érezte, hogy ebben neki megfelelő érdekeltsége van, és most úgy tűnik, hogy a Romániában működő magyar anyanyelvű intézmények kevésbé tartják fontosnak ezeket a kapcsolatokat” (HH, magyarországi iskolaigazgató). 87 „Annak idején elég komoly erőfeszítéseket igényelt tőlünk, hogy a mi diákjainkban is feltámadjon az érdeklődés Erdély iránt. Vannak kollegák, akik ezért kifejezetten komoly erőfeszítést tettek. Megkedvelték aztán utána ezt a világot a mi diákjaink. Most is azt gondolom, hogy szívesen mennének, amennyiben megfelelő fogadókészséget tapasztalnának” (HH, magyarországi iskolaigazgató). 88 „Azóta a szavazás óta, higgye el nekem, hogy sokak lelkében csökkent ez az ország. Valamikor úgy mentünk oda, hogy ott tanulni lehet, fejlettebb, élmény. Most sokszor azért érzem, hogy emberileg lehet hogy többek, stabilabbak vagyunk” (KK, romániai iskolaigazgató) vagy „…soha nem éreztük azt, hogy annyira igényelnénk a kettős állampolgárságot, amikor egyszer már nemet kaptunk rá. Nagyon fájt az erdélyieknek, de nekem kevésbé. A barátaimmal én akkor sítúrát terveztem, említették, hogy most hogy nézek én rájuk, hogy kimondták a nemet? Mondtam sehogy, mi ezt nem kértük. Csak innentől kezdve keserű szájíz maradt, hogy megkaptuk a nemet. Tehát most már tudjuk, hogy nemkívánatos elemek vagyunk, és ez az összes határon túli magyarban benne maradt” (LL, szlovákiai iskolaigazgató) vagy: „Ez az állampolgársággal kapcsolatos probléma ez kint is, meg itt is megzavarta azért a gondolatokat. De talán az újabb generáció már azért annyira nem” (HH, magyarországi iskolaigazgató). 89 „…és egy picit nekem nagyon sokszor az az érzésem, hogy nem ismerve az itteni embereket és a helyzetet, egy picit ilyen szegény rokonnak néznek, ami nem mindig esik jól. Mert nincs is igazuk, elnézést. Tehát nagyon sokszor nincs igazuk” (KK, romániai iskolaigazgató). 90 Morális szempontból: „Magyarországon van X plusz akárhány millió ember, akinek még mindig új az, hogy a határon túl élnek anyanyelvi szinten élő és beszélő magyarok. És azt szeretnék esetleg megmutatni, hogy igen, nézzétek meg, hogy elmentek egy Dunaszerdahelyre és az üzletben minden ki van írva magyarul és mindenki tud magyarul. Ez egy élmény annak a magyarországi gyereknek, mert ő még esetleg soha életében nem járt Szlovákiában. És azt megnézi itt-ott-amott, Vajdaságban és így tovább, Erdélyben. Mindenhol. Őneki ez egy élmény. Na most annak, aki a határon túl van, annak ez nem nagy élmény. Mert ő napirenden találkozik magyarországival. Őneki ebben semmi új nincs. Őneki ez nem mond semmit” (LL, szlovákiai iskolaigazgató) és: „A Rákóczi Alapítványnak volt egy olyan kezdeményezése, hogy március 15-e alkalmával magyarországi iskolák jöttek át Felvidékre. Én elvártam volna, hogy egyszer mi is mehessünk. Valahogy kölcsönös. Nekem nagyon furcsa, hogy miért azzal tisztelt meg a magyarországi diákság vagy pedig az intézmények, hogy ezt az ünnepet nálunk ünneplik. Valahogy úgy visszafelé is nagyon szívesen láttuk volna, ha mehetnénk, esetleg” (LL, szlovákiai iskolaigazgató) és: „…hogyha már létrejött egy ilyen kapcsolat, erkölcsi kötelesség azt viszonozni” (BB, magyarországi igazgatóhelyettes) vagy gyakorlati szempontból: „A szakképzésben és a szakmacsoportos alapozásban részt vevő gyerekek, azért sajnos mind a családi, mind a gazdasági háttér szempontjából nem a legjobban eleresztett gyerekekről van szó. Nagyon sok olyan tanulónk van 86
58 programok, amelyekben a tudás-/technológiatranszfer kizárólag Magyarországról a szomszédos országok irányába halad.91 3. ábra: A mobilitási programokban való részvételről szóló döntést befolyásoló mikroszintű tényezők Oktatási intézmények
Adottságok
méret
profil
Intézményi lehetőségek
Intézményi célok
Erőforrások
Szervezeti kultúra
anyagi
Attitűdök
személyi
Mobilitási programok az oktatásban Az előkészítő kutatás tapasztalatait összegezve azt láthatjuk tehát, hogy a mobilitási programokban való részvételi szándékot mind makro-, mind pedig mikroszintű tényezők befolyásolják: az intézmények nem elszigetelten, hanem a társadalomba ágyazódva, külső feltételekhez igazodva, az oktatási rendszer sajátosságai és a mobilitási programok jellemzői által meghatározott módon, az intézményi lehetőségek, célok és egyéni viszonyulások figyelembevételével hoznak döntést a részvételről. Kérdés azonban, hogy a mobilitási programok hogyan jelennek meg az oktatásban, milyen összefüggésben vizsgálható az, hogy az egyes mobilitási tevékenységek az iskola pedagógiai-módszertani eszköztára részévé válnak-e vagy sem. A kérdést tágabb kontextusba helyezve, a mobilitásban való tulajdonképpeni intézményi részvételnek és a mobilitás iskolai keretek között/oktatásban való megjelenésének magyarázatához a bemutatottak ebben az egész rendszerben, ahol csonkacsalád, ahol a megélhetés komoly gondot okoz. […] Abban az esetben nem okozna gondot, ha ez viszonossági alapon menne. Igazából voltak nekünk ilyen programjaink, hogy az útiköltséget valamilyen pályázattal kihoztuk, de a szállás és foglalkoztatás költségeit, azt egy oda-vissza kapcsolattal fedezetük. Magyarul fogadták a tanulóinkat a fogadóhelyen az ottani gyerekek, és szállást, ételt adtak, az nem került semmibe, ennek fejében viszont három hónappal később ugyanezek a gyerekek fogadták az ottani szállásadókat” (II, magyarországi iskolaigazgató). 91 Ld. pl. a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség korábbi pályázati felhívását: TÁMOP-2.2.4-08/1 Határon átnyúló együttműködés a szakképzés és felnőttképzés területén.
59 mellett további tényezőket is figyelembe kell vennünk. A részvételről szóló döntés nem jelenti feltétlenül a programok megvalósulását, a megvalósuláshoz az intézmények konkrét, a cél elérésére (részvételre) irányuló cselekvéseit/stratégiáit, valamint az egyes mobilitási programok szelekciós mechanizmusait (amelyek eltérő szempontok szerint szűrik meg a jelentkezőket) is figyelembe kell vennünk. A megnevezett tényezőket egy egységes rendszerbe szervezve a következő modellt kapjuk: 4. ábra: Mobilitási programok az oktatásban Az oktatási rendszeren kívüli tényezők
Az oktatási/ képzési rendszer sajátosságai Külső feltételek
Mobilitási programok jellemzői Mobilitási programok az oktatásban
Makroszint
Mikroszint Oktatási intézmények Intézményi lehetőségek
Intézményi célok
Mobilitási programokban való intézményi részvétel Attitűdök
A modell integrálja a makro- és mikroszintű tényezőket,92 azaz számol a szereplők (oktatási intézmények) különböző struktúrákba való beágyazottságával, az intézményi preferenciákkal, a cselekvők/intézmények racionális döntéseivel, a szelekció hatásával, valamint az egyéni/intézményi cselekvések összegződéséből adódó következményekkel is. A modell egyes elemei közötti folyamatok különbözőek: míg a külső feltételek az oktatási intézményekre (makro-mikro) kényszerítőleg hatnak, addig az oktatási intézmények mobilitási programok megvalósítására irányuló cselekedetei intencionális, weberi (Weber, 1967:55–56) értelemben vett racionális cselekvések, amelyek között a pályázatok szelekciós mechanizmusa válogat. A megvalósult mobilitási programok makroszintre való visszahatása ugyanakkor nem-szándékolt következmény: az egyéni cselekvések és a szelekció hatásának eredménye.
92
A módszertani vonatkozásokról ld. Szántó, 2006.
60
Összegzés, következtetések A már működő mobilitási programok áttekintése nyomán azt láthatjuk, hogy Magyarországon többféle program működik, amely az oktatási intézmények számára sokrétű, mind az oktatásban, mind pedig a nevelésben hasznosítható tevékenységek megvalósítására nyújt lehetőséget. A működő programok között eltéréseket találunk mind a programcélok, mind pedig az alkalmazott eszközök vonatkozásában: ennek alapján leginkább a nemzetközi, valamint a magyar-magyar relációban megvalósuló programok különböznek egymástól. A nemzetközi programok céljaikat tekintve az európai identitás erősítésére irányulnak, a támogatott tevékenységeik között az iskolai oktatáshoz szorosabban kapcsolódó utazások valósulhatnak meg. Ezzel szemben a magyar-magyar vonatkozású mobilitási programok jellemzően nemzetpolitikai szempontokat próbálnak meg érvényesíteni, tartalmukat tekintve pedig nem kapcsolódnak szorosan az oktatáshoz, az iskolát mint a fiatalok elérésének keretét és nem mint oktatási intézményt kezelik. A tapasztalt eltérések ugyanakkor azt is eredményezik, hogy a programok különböző célcsoportokhoz jutnak el: míg a nemzetközi programok az egységes Európa eszménye iránt elkötelezett intézmények mellett az oktatáshoz kapcsolódó konkrét programtartalmak, a szakmai tapasztalatszerzés, a tanulás lehetőségének felkínálása révén a mobilitás oktatásban való alkalmazására nyitott intézményeket is meg tudják szólítani, addig a magyar-magyar vonatkozású programok a nemzetpolitika, a nemzeti összetartozás ideológiája iránt elkötelezett intézmények részvételére alapoznak. A szakképző iskolák vezetőivel/tagozatvezetőivel készült interjúk tapasztalatai azt mutatják, hogy a szakképző iskolák többféle célzattal végeznek mobilitást igénylő tevékenységeket, úgy program-keretben, mint azokon kívül. Ennek ellenére azok a lehetőségek, amelyeket a mobilitás szakmai/oktatási és nevelési téren felkínál, kevéssé kihasználtak, a mobilitás nem képezi szerves részét az iskola oktatási/nevelési eszköztárának. Az interjúk tapasztalatai szerint az oktatáshoz szorosabban kapcsolódó, ismert, kiszámítható feltételekkel működő mobilitási programok azok, amelyek az intézményi keretek/iskolai tevékenységek közé leginkább integrálódni tudnak. A mobilitási programokban való intézményi részvételt befolyásoló tényezőket vizsgálva azt láthatjuk, hogy a részvételről szóló intézményi döntést mind makro- (az oktatási rendszeren kívüli tényezők, az oktatási/képzési rendszer sajátosságai, a mobilitási programok jellemzői), mind pedig mikroszintű tényezők (intézményi lehetőségek, intézményi célok, attitűdök) befolyásolják, azaz az intézmények a különböző struktúrákba ágyazódva, egyéni céljaiknak/lehetőségeiknek/viszonyulásuknak megfelelően hoznak döntést a részvételről. A részvételi szándékot befolyásoló tényezők azonban nem elegendőek a mobilitási programok oktatásban való megjelenésének magyarázatához; ehhez
61 az egyes intézmények mikroszintű cselekvéseit és a pályázati lehetőségek szelekciós mechanizmusait is figyelembe kell vennünk. A tulajdonképpen megvalósuló mobilitási programok összegződése, makroszintre való visszahatása, azaz a mobilitási programok oktatásban való megjelenésének módja a bemutatott makro- és mikroszintű tényezők, intézményi cselekvések és a szelekció, valamint az egyes tényezők között lezajló folyamatok eredményeképp jön létre.
62
Irodalom ˏˏ *** 2001. évi LXII. sz. törvény a szomszédos államokban élő magyarokról. ˏˏ *** 47/2001. (XII. 29.) sz. OM rendelet a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény oktatást érintő rendelkezéseinek végrehajtásáról. ˏˏ *** A Tanács és a tagállamok kormányainak a 2008. november 21-i Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a fiatalok mobilitásáról. Hivatalos Lap C 320., 2008.12.16., 6–9. ˏˏ *** Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról. ˏˏ *** Az Európai Parlament és a Tanács 1720/2006/EK határozata (2006. november 15.) az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról. Hivatalos Lap L 327, 2006. november, 24–0068. ˏˏ *** Education – Training – Research: The obstacles to transnational mobility. Green Paper. Bulletin of the European Union Supplement 5/96, 1996, European Commission, Brussels. ˏˏ Bábosik István–M. Nádasi Mária (2004a) „A közvetett nevelési módszerek alkalmazási lehetőségei a csoportmunka keretében és a tanulók közti interakciók megjelenési formái a csoportmunka keretében.” In: Bábosik István (szerk.) Neveléselmélet. Osiris, Budapest. 448–461. ˏˏ Bábosik István–M. Nádasi Mária (2004b) „A közvetett nevelési módszerek hatásvizsgálata kooperációs folyamatban.” In: Bábosik István (szerk.) Neveléselmélet. Osiris, Budapest. 462–485. ˏˏ Bábosik István (2004) Neveléselmélet. Osiris, Budapest. ˏˏ Bábosik Zoltán (2006) „A nevelés és a szakképzés alapvető kérdései.” In: Benedek András (szerk.) Szakképzés-pedagógia. Typotex, Budapest. 99–128. ˏˏ Dye, Thomas R. (1998) Understanding Public Policy. Ninth Edition, Prentice Hall, New Jersey. ˏˏ Györgyi Zoltán–Mártonfi György (2004) A Leonardo mobilitási program hatása a résztvevőkre. Készült a Tempus Közalapítvány megbízásából a Felsőoktatási Kutatóintézetben 2004-ben. http://www.tpf.hu/pages/books/index.php?page_id=35&books_id=109 ˏˏ Kelo, Maria–Ulrich Teichler–Bernd Wächter (2006) „Introduction.” In: U.ő. (szerk.) Eurodata. Student Mobility in European Higher Education. Lemmens Verlags- & Mediengesellschaft, Bonn. 3-6. ˏˏ Maiworm, Friedhelm–Bernd Wächter (2006) „Student mobility in national programmes.” In: Kelo, Maria–Ulrich Teichler–Bernd Wächter (szerk.) Eurodata. Student Mobility in European Higher Education. Lemmens Verlags- & Mediengesellschaft, Bonn. 181–192. ˏˏ Richters, Eric–Ulrich Teichler (2006) „Student mobility data: current methodological issues and future prospects. In: Kelo, Maria–Ulrich Teichler–Bernd Wächter (szerk.) Eurodata. Student Mobility in European Higher Education. Lemmens Verlags- & Mediengesellschaft, Bonn. 78–95.
63 ˏˏ Rodrigues, Maria Joao et al. (2008) Making learning mobility an opportunity for all. Report of the High Level Expert Forum on Mobility. ˏˏ Szabó-Thalmeiner Noémi (2010) Interaktív pedagógia. Tanulmányi útmutató. Babeş-Bolyai Tudományegyetem. Távoktatási Központ. Pszichológia és Neveléstudományok Kar (kézirat). ˏˏ Szántó Zoltán (2006) „A társadalomtudományi magyarázat szintjei.” In: U.ő. (szerk.) Analitikus szemléletmódok a modern társadalomtudományban. Helikon Kiadó, Budapest. 9–34. ˏˏ Teichler, Ulrich (1999) „Internationalisation as a Challenge for Higher Education in Europe.” In: Tertiary Education and Management. Kluwer Academic Publishers, The Netherlands. 5. szám, 5–23. ˏˏ Wächter, Bernd–Siegbert Wuttig (2006) „Student mobility in European programmes.” In: Kelo, Maria–Ulrich Teichler–Bernd Wächter (szerk.) Eurodata. Student Mobility in European Higher Education. Lemmens Verlags- & Mediengesellschaft, Bonn. 162–181. ˏˏ Weber, Max (1967) Gazdaság és társadalom. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
64
És gondold el, 800 kilométer! Európa szívében ennyit leutaznak, és még mindig magyar beszédet hallanak a gyerekek. Tudod, ez milyen fantasztikus?*
*idézet egy felvidéki iskolaigazgatóval készült interjúból
65
A KÜLHONI KIRÁNDULÁSOK TERVEZÉSE Petres Andrea
Az Apáczai Közalapítvány Határtalanul! programja a szomszédos országok magyarlakta területeinek, az ott élő embereknek magyarországi diákokkal és tanáraikkal történő megismertetését, a magyarországi és külhoni fiatalok közötti kapcsolatépítés elősegítését tűzte ki célul. A hosszú távú tervek szerint a program a magyarországi közoktatásban tanuló minden fiatal számára biztosítani szeretné a külhoni utazás lehetőségét, aminek révén a magyarországi diákok külhoni magyarságról szóló ismereteinek bővítéséhez és a konkrét tapasztalatszerzéshez, valamint a magyarországi és külhoni fiatalok és oktatási intézmények közötti kapcsolatok kialakulásához és fenntartásához próbál hozzájárulni. A Határtalanul! program első két pályázati felhívása 10 hónapnyi előkészítő munkát követően készült el. Az alábbiakban bemutatjuk a magyarországi szakképző iskoláknak szóló pályázati felhívások tervezése során figyelembe vett tényezőket/kiindulópontokat, az intézményvezetőkkel/tagozatvezetőkkel készült interjúk alapján a pályázat kapcsán javasolt programtartalmakat, a Határtalanul! program pályázati felhívásainak tartalmi elemeit, kitérve a finanszírozás kérdéseire, a pályázatok elbírálásának módjára, illetve a program népszerűsítését érintő kommunikációs feladatokra is.
Az előkészítés tapasztalatai, kiindulópontok A 2009 novemberében meghirdetett felhívások keretében – tekintettel a forrás jellegére és korlátaira1 – a magyarországi szakképző iskolák nappali rendszerű képzéseiben részt vevő diákok számára szervezett 1
A pályázat a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprésze terhére került kiírásra.
66 tanulmányutak lebonyolítására nyílt lehetőség, ez a két felhívás a közoktatásban tanulókat érintő program előzményének, szűkebb intézményi keretek között megvalósított pilot-programjának is tekinthető. A teljes közoktatási intézményrendszerhez képest kisebb terület ellenére a szakképzési rendszer sajátosságai (a képzések gyakorlati jellege, a szakmai tapasztalatszerzésre való igény/kötelezettség, a szakmatanulás céljából történő külföldi utazások tradíciója) szerencsés helyzetet is teremtettek a pilot-program számára, hiszen a szakképző iskolák esetében az oktatáshoz, szakmához, gyakorlati tapasztalatszerzéshez való kapcsolódás egyértelműbb, kézzelfoghatóbb, könnyebben megragadható. Az intézményvezetőkkel/tagozatvezetőkkel készült interjúk alapján elmondható, hogy bár a mobilitási programok céljaira, lehetséges tartalmára vonatkozó javaslatok az iskolák/pedagógusok oktatásinevelési céljai, illetve az intézményi stratégiák függvényében sokfélék, domináns elemeik jellegét tekintve három főbb csoportba sorolhatók: ˏˏ az interjúalanyok egy része egy magyar-magyar vonatkozású mobilitási lehetőséget leginkább az oktatásban hasznosítana,2 a program a szakmai tartalomra fókuszálna, a további programelemek és a körülmények kialakítása a tervezett oktatási tartalmaknak rendelődnének alá.3 Az oktatási/képzési tartalmak dominanciája ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a helyszín megismerése, a kulturális programok vagy a kapcsolatteremtés nem kapna szerepet ezekben az utazásokban, csupán annyit, hogy ezek az elemek kisebb jelentőséggel, kiegészítésként szerepelnének egy hangsúlyos oktatási tematika mellett;4 ˏˏ az interjúalanyok egy másik része az ismeretszerzés helyett inkább a nevelési célú programtartalmakat részesítené előnyben egy, a szomszédos országokba irányuló pályázati program esetében, amely a személyiség- vagy készségfejlesztésre, a tolerancia és a kooperációs készségek5 fejlesztésére, az összetartozás-érzés erősítésére6 vagy a közösségformálásra is lehetőséget nyújtana; „Elsősorban szakmai programokat szerveznénk, mert arra van a legnagyobb igény” (XX, magyarországi iskolaigazgató). „Ha mondjuk, fémfeldolgozás, nehézipar, akkor talán Románia az, amelyik erre a legalkalmasabb. Környezetvédelmi szempontból is mondjuk, érdemes lehet Erdély, hogyha lehetőséget kapna az iskola, környezetvédelmi oktatás, tényleg valóságban nézegessük meg, hogy mi a probléma ezzel az aranyásással meg a folyószennyezéssel. […] Mert különben ez csak kirándulás, ami lehet szervezett, lehet öncélú, támogatott, de akkor csak szórakozás. Nem az ország a lényeg, hanem az, hogy milyen tartalommal” (II, magyarországi iskolaigazgató). 4 „Én az osztálykirándulást nagyon szűknek érezném mint formációt. Ha ez az egész iskolát érintheti és az iskolából egy vegyes diákcsapatot lehetne összeállítani, vannak közöttük lakberendező hallgató lányok, vannak közöttük faipari technikus jelölt fiúk. Ha nem osztálykirándulás címszó alatt fut ez, hanem tanulmányút, valamilyen szakmai tanulmányi tanfolyam, hiszen öt nap az kötelező munka, előadásokkal, kinti mesterekkel, az teljesen kötött program, a többi inkább vegyes, ilyen ismerd meg a Székelyföldet című” (FF, magyarországi programvezető). 5 „Tessék, anyagot adok nektek, tíz oldalt. Mi is. Vegyes kérdések vannak, vegyes csapatokat csinálnék. Tehát lenne kettő magyarországi, kettő román. Legyenek egy csapatban, kell beszélni, meg kell együtt oldani a feladatot. Muszáj megismerjem. Tehát a közös munkával sokkal hamarabb, mint a közös ivással. És akkor megcsinálnánk egy abszolút játékos, másfél órás vetélkedőt” (KK, romániai iskolaigazgató). 6 „Mert az hogy a szakmát mennyire tanulja meg az alatt a három nap alatt vagy két hét alatt ez mindig egy nagy kérdőjel. 2 3
67 ˏˏ a harmadik programtípus leginkább kapcsolatteremtő jellegűnek tekinthető, oktatási és nevelési célok egyidejű megvalósulását is biztosítani tudja és leginkább a nemzetközi támogatási programokból már ismert7 projektalapú együttműködés formájában valósul meg. Az utazások programjának kialakításáról szóló javaslatokban – a konkrét tartalmi-szervezési szempontokon kívül – pedagógiai szempontok is érvényesültek, az interjúalanyok hangsúlyozták a felkészítés, valamint az értékelés/lezárás jelentőségét, illetve annak fontosságát, hogy az elvont programcélok – a részt vevő diákok életkori sajátosságainak megfelelően – konkrét tevékenységekben jelenjenek meg.8 A nemzetközi mobilitási programok előkészítő/felkészítő részére hivatkozva mind magyarországi, mind pedig külhoni intézményvezetőkkel készült interjúkban felmerült egy, az utazásra felkészítő szakasz beépítésének gondolata, amely a nemzetközi programok esetében a nyelvismeretet, illetve a célország kulturális megismerését próbálná elősegíteni, egy magyar-magyar vonatkozású program esetében pedig a szakmai tevékenységekre való felkészülést,9 a gyakorlati/szervezési kérdések és a felelősségi körök behatárolását,10 valamint a célterület jobb megismerését tenné lehetővé a részt vevő diákok11 és pedagógusok12 számára. Hasonló gyakorlati és pedagógiai Mindig azt kell szorgalmazni, hogy egymást jobban megismerjük, hogy a gyerekeink ne idegenként menjenek át Győrbe, Keszthelyre vagy Kisbérre, hanem úgy, mintha hazamennének. És ugyanezt kell elérnünk a fiatalok körében, akik Magyarországon élnek, hogy ne úgy nézzenek ránk, mint akik, hát úgy mondjam, tudunk magyarul, hanem úgy fogadjanak el, hogy mi magyar emberek vagyunk és az anyanyelvünknek a megőrzése mindannyiunk számára elsőrendű feladat” (ÖÖ, szlovákiai iskolaigazgató). 7 Pl. Comenius program. 8 „Maga az eszmeiség a gyereket még nem hatja át. Valami konkrét töltetet kell találni annak az útnak, nem pedig csak nézzük meg őket” (LL, szlovákiai iskolaigazgató). További, az iskolához kapcsolódó, de a tananyagon kívül megvalósuló programok kapcsán tapasztalt nehézségekről és módszerekről ld. Szabó, 2006; Achs, 2010; N. Kollár, 1997. 9 „Az elkezdődik korábban, ez csak kifejezetten a tanulócserére vonatkozó időszak lenne, amikor a diákok felkészülve, most is a németek felkészülten jönnek ide, hozzák magukkal azokat az előkészített anyagokat, amik a projektmunkához szükségesek, és itt megcsinálják a munkát” (XX, magyarországi iskolaigazgató). 10 „Diák még azt is írásba kapja és aláírja, hogy utazás közben hogy száll le az autóbuszról, hol száll le az autóbuszról, tehát az autóbuszról hogy leszáll, milyen irányba távolodik el az autóbusztól, nem lép az autóbusz elé stb. Ha elmegyünk Romániába kirándulni, van egy fogalmazványunk, névsorral minden gyerek ezt aláírja. […] Mire vigyázunk, baleset-megelőzés, családba kerülünk, ott vigyázunk. A szülőket behívjuk, tisztázzuk, hogy a gyerek fehérneműt mit visz, ennyi zokni, ennyi gatya, ennyi fellépés lesz, ennyi fehér ing. Felakasztva fogasra, így visszük beburkolva. És a tanáraim, akik ilyen területen dolgoznak, ezek már úgy tudják ezeket a dolgokat, hogy” (ZSZS, romániai iskolaigazgató). 11 „És ahhoz, hogy ezek a gyermekek elmenjenek, akkor itthon kell nekik két hónapig németórára járniuk, akkor itthon meg kell a német kultúrával ismerkedniük. Tehát milyen érdekes, tanulhatunk mi is ezekből a pályázatokból. Mert a magyarországiakkal a másik nagy gondunk, hogy igazából nem tudják a történelmünket. És olyan furcsa kérdéseket tesznek fel, hogy mi magyarul beszélünk, meg hogy honnan tudunk, meg hogy egyáltalán milyen közünk van? Tehát ezért vannak ezek a félreértések, meg sértődések is” (KK, romániai iskolaigazgató). 12 „Hát hogyha én azt kérem egy tanár kollégától, hogy egy cserepartner vagy egy iskolalátogatás, tanulmányút keretében
68 szempontokkal indokolva megjelent ugyanakkor egy értékelő/lezáró szakaszra vonatkozó javaslat is az interjúkban, amelynek célja az utazás ideje alatt történtek megbeszélése, a tanulságok levonása, rögzítése.13 A működő mobilitási programok áttekintése nyomán azt láthattuk, hogy a magyar-magyar vonatkozásban megvalósuló programok ugyan formailag az oktatáshoz/iskolához kapcsolódnak,14 de hiányoznak az oktatáshoz/tananyaghoz kapcsolódó konkrét tartalmi elemeik, aminek két főbb következménye van: egyrészt, hogy a külhoni tanulmányi kirándulások az iskolában csak kiegészítő tevékenységként, esetlegesen jelennek meg, nem tudnak az oktatás részévé válni, másrészt pedig, hogy ezek a programok nem tudják megszólítani a külhoni „téma” iránt kevésbé érdeklődő iskolákat/ személyeket. A nemzetközi programok gyakorlata ugyanakkor azt mutatta, hogy az oktatási tartalmak mobilitásba való beépítésével egy tágabb pályázói kör megszólítása is lehetséges: ily módon azok is elérhetővé válnak, akik a külhoni magyarság iránt kevésbé, ellenben az oktatáshoz kapcsolódó, szakmai programok szervezése iránt jobban érdeklődnek. A pályázati programok mellett az interjúk tapasztalatai is ezt támasztották alá: azt láthattuk, hogy azonos tevékenységhez az egyes intézményvezetők többféleképpen közelítenek – pl. az interjúalanyok egy része szerint a nemzetközi mobilitáshoz képest a szomszédos országok magyarlakta területeire irányuló utazások előnyei a nemzetpolitikai célok megvalósításában,15 illetve a magyar nyelvű környezet otthonosságában16 ragadhatók meg, mások azonban a magyar-magyar vonatkozású programokat is az európai egységesedés céljához vigyen ki húsz gyereket egy ottani iskolához, akkor nem árt, ha tudja a tanár kolléga, hogy milyen az ottani oktatási rendszer. Be kell neki mutatni, el kell neki magyarázni. Én nem azt mondom, hogy tudja annak az országnak a saját oktatási törvényét, de nem árt, hogyha tudja, milyen oktatási rendszer van. […] Én el tudom azt képzelni, hogy Szlovákiában és Erdélyben is más vagy ukrajnai területen. Ő még nem európai uniós ország, tehát ott nehézkesebb. De voltunk Ukrajnában is egy csoporttal március 15-ét ünnepelni, nagyon szép volt és békés és barátságos” (II, magyarországi iskolaigazgató). 13 „És mindenképpen nagyon fontosnak tartanám, és ezt tapasztalatokból mondom, a közös, tehát a tapasztalatcserét olyan szinten, hogy ki is mondani, hogy ez történt, és mit tanultunk belőle. Mi tetszett, mi nem tetszett, mert ha ezt így nem fogalmazzuk meg, nem foglaljuk szavakba, akkor mind a két félnek nagyon könnyen elszáll és nem használja utána semmire” (SS, romániai igazgatóhelyettes). 14 Oktatási intézmények pályázhatnak. 15 „Vannak ilyen cserelátogatások, családok össze tudtak jönni, úgyhogy nagyon-nagyon nagyra tartottam én kezdetektől fogva, hogy jobban ismerjük meg egymást, mert akkor tudjuk megérteni az ő problémájukat, illetve ők a mi problémáinkat. Mert azért mondjuk meg őszintén, hogy Keszthelyen nagyon sok az olyan polgár, fiatalember, akik azt sem tudják, hogy létezik Felvidék és hát ezt kellene egy kicsit úgy a tudatukba beleplántálni” (ÖÖ, szlovákiai iskolaigazgató). 16 „Ha határon túli magyar területen töltene el [időt], az pedagógiai szempontból lenne jó, általában véve a személyiségformálódás szempontjából lenne hasznos. Tehát megtapasztalná azt, hogy más közegben, más emberekkel, más szokások között, más világban hogyan tud beilleszkedni, hogyan tud együttműködni stb. Ezt persze Nyugat-Európában is megéli, de nem olyan mélységig, mivel a nyelvet nem tudja olyan alaposan. Tehát ott, abban a közegben nem tud úgy elmerülni, mivel mindig idegen lesz. Itt mivel az osztálytársaival magyarul tud beszélni, ami anyanyelve, tehát sokkal mélyebben tud abba a közegbe beilleszkedni és eggyé válni vele, ezáltal az a közeg hatni tud rá” (FF, magyarországi iskolaigazgató) vagy: „Azt gondolom, hogy ahol anyanyelvi közegben van, ott sokkal jobban tud oldódni. Biztos, hogy érdeklődőbbek lennének a diákok. Mi magunk is ezen dolgozunk, nincs igazán a határon túli magyar területekkel vagy nagyon minimális a kapcsolatunk” (ZZ, magyarországi iskolaigazgató).
69 illeszkedőnek találták17 –, ezáltal a mobilitásban rejlő lehetőségek széles skáláját lefedve. A projektek konkrét tartalmát így az iskolai tevékenységekkel könnyebben összekapcsolható tevékenységek adják, amelyek a tágabb pályázói kör megszólításán túl az oktatási intézmények tevékenységei közé könnyebben integrálhatóvá teszik a mobilitási tevékenységeket. A konkrét, oktatáshoz kapcsolódó tevékenységek pályázati felhívásokba való beépítése pedagógiai szempontból is indokolt: ezeken keresztül a program – a bevezetőben is megfogalmazott céloknak megfelelően – lehetőséget ad a tapasztalat által történő tanulásra, a tevékenység/feladatmegoldás révén történő,18 komplex nevelési programok megvalósulására. Összegezve az előkészítő kutatás tapasztalatait azt mondhatjuk, hogy az a mobilitási program válhat könnyebben részévé az oktatásnak, amely a következő jellemzőkkel rendelkezik: ˏˏ tervezhető (rendszeres), ˏˏ finanszírozása kiszámítható (minél több intézmény számára megfelelő/rugalmas), ˏˏ tartalma oktatáshoz kapcsolódó (illeszkedik az oktatási intézmények funkcióihoz), ˏˏ tartalma illeszkedni tud többféle intézményi célhoz (konkrét tevékenységei kevéssé kötöttek, azok meghatározását a pályázóra bízza), ˏˏ feltételei reálisak (számol a makro- és mikroszintű tényezőkkel: a határátlépés, az infrastruktúra, az ismertség/népszerűség következményeivel és korlátaival, a fogadói kapacitással az egyes országokban, az oktatási intézmények közötti átjárhatósággal, az oktatás tartalmának országonkénti eltéréseivel, az intézményi feltételek sokféleségével), ˏˏ sokrétű, befogadó (az oktatási/nevelési célok meghatározási lehetőségének felkínálásával minél tágabb – a témához különbözőképpen viszonyuló – célcsoportot próbál megszólítani.
Tanulmányutak és együttműködések: a két pályázati felhívás Az előkészítő szakasz, az intézményvezetőkkel készült interjúk tapasztalatai és a külhoni oktatási intézményrendszer kiterjedtségének19 alapján a pályázati felhívások elkészítésekor arra a követeztetésre jutottunk, hogy az előzőleg meghatározott programcélokat célszerű szétválasztani és két pályázati „A kulturális programok ez mellett működhetnek és működniük is kell, mert én azt gondolom, hogy egy ilyen partneri viszony nem merülhet ki abban, hogy csak a szakmával foglalkozunk, mert ahogy egy német igazgató kollégám mondta az Európai Unió az ott kezdődik, amikor az emberek egymást megismerik, elfogadják, és tudnak egymás mellett élni és dolgozni. Ha nem ismerik meg egymást, ha csak a szakmával foglalkozunk, akkor az unió nem egységesedik egészen biztosan” (XX, magyarországi iskolaigazgató). 18 A tevékenységek nevelésben betöltött szerepéről ld. pl. Bábosik, 2004:43–90. 19 A külhoni iskolák korlátozott fogadói kapacitását figyelembe véve látható, hogy a gyakorlatban nincs arra lehetőség, hogy minden Magyarországról induló csoport projektje külhoni fiatalok bevonásával valósuljon meg. 17
70 felhívást készíteni: az egyik pályázat az elsődleges ismeretszerzés/tapasztalatszerzés/kitekintés és esetenként a kapcsolatfelvétel lehetőségét biztosítja a magyarországi iskolák számára,20 míg a másik az együttműködésen alapuló, komplex oktatási és nevelési célokkal rendelkező, partnerintézmény diákjaival együttműködésben megvalósított programok lebonyolítását támogatja.21 A Tanulmányutak a szomszédos országokba című pályázati felhívás keretében nagyobb (20–80 fős) létszámú diákcsoportok és kísérőik utazhattak szakmai elemeket is tartalmazó program lebonyolítása céljából Románia, Szlovákia, Szerbia vagy Ukrajna magyarlakta területeire. A célországot, az útvonalat, a témát, illetve a szakmai tevékenységeket a pályázó választhatta meg, a pályázat keretében utazási, szállás- és kommunikációs költségekre, valamint az előkészítő óra során bevont oktató/szakértő díjazására lehetett támogatást nyerni. Az Együttműködések a középfokú szakképzésben című felhívás esetében az iskolai keretek közé szervesebben illeszkedő, az együttműködés révén a részt vevő fiatalok közötti kapcsolatok kialakulását, az ismeretszerzést és nevelést22 egyaránt megvalósító programok lebonyolítására pályázhattak a magyarországi iskolák – egy külhoni partnerintézménnyel együttműködésben. A hatékonyabb együttműködés elősegítése céljából e felhívás keretében kisebb, 6–20 fős csoportok Románia, Szlovákia, Szerbia vagy Ukrajna magyarlakta területeire történő utazására volt lehetőség. A részt vevő magyarországi fiatalok a pályázat keretében külhoni fiatalokkal együttműködve egy szellemi vagy tárgyi jellegű terméket készíthettek el, amely valamilyen formában kapcsolódott az általuk tanult szakmához/szakmacsoporthoz. A konkrét, projektalapú együttműködés mellett a termék kiválasztásának tekintetében a felhívás azt is ösztönözni próbálta, hogy az lehetőség szerint ne öncélú legyen, hanem egy kisebb vagy nagyobb közösség számára haszonnal bírjon.23 E felhívás keretében utazási és szállásköltségekre, a népszerűsítés költségeire, valamint az előkészítésben és az új ismeretek, az iskolai keretek között kevéssé elsajátítható tudások megszerzésének elősegítése céljából az együttműködésben részt vevő külső oktató/szakértő díjazására lehetett támogatást igényelni. A Határtalanul! program első két felhívása a hasonló programok legköltségesebb részét jelentő utazási és szállásköltségeket, valamint az előkészítés és az együttműködés során bevonásra kerülő külső szakértő díját és a kommunikációs kiadásokat fedezte. Az utazási- és szállásköltségek teljeskörű Tanulmányutak a szomszédos országokba címmel. Együttműködések a középfokú szakképzésben címmel. 22 Az együttműködés/csoportmunka nevelésben betöltött szerepéről és a csoportmunka működéséről ld. Bábosik és Nádasi, 2004a és 2004b. 23 Pl. magyarországi és külhoni kőműves szakos diákok közösen felújítanak egy épületrészt stb. 20 21
71 támogatása a programok magas színvonalú lebonyolítását volt hivatott biztosítani, a magyar-magyar vonatkozásban működő programokból ismert részleges támogatásokkal szemben.24
Programelemek A Határtalanul! program pályázati felhívásai – a magyar-magyar viszonylatban megvalósuló programok között egyedülálló módon – az utazások programját az oktatási tevékenységhez kapcsolták, azaz a szakképző iskolák esetében a részt vevő diákok szakmájához/szakmacsoportjához kapcsolódó programelemek megvalósítását írták elő. A pályázatban szakmai programelemnek tekintettünk minden olyan tevékenységet, amely az utazáson részt vevő diákok szakmacsoportjának/szakmájának megfelelt, azaz pl. egy azonos profilú iskola meglátogatását, egy külhoni szakember előadásán való részvételt, egy vállalkozás meglátogatását stb. A tanulmányutak esetében pályázatonként legalább egy szakmai programelem megvalósítása volt kötelező, míg az együttműködések esetében a választott projekttermék elkészítéséhez kapcsolódóan lehetett szakmai tevékenységeket beépíteni az utazások programjába. A konkrét, szakmához/szakmacsoporthoz kapcsolódó programelemek mellett a választott célország magyarságával közös múlt, közös történelem megismerésének érdekében kulturális programelemeket építettünk be a pályázati felhívásokba. Kulturális programelemnek tekintettünk minden olyan tevékenységet, amely a magyarság kultúrájának megismerésére irányult, azaz pl. egy műemlék meglátogatása, kiállítások felkeresése, előadásokon való részvétel. Tekintettel arra, hogy a Határtalanul! program céljai között a magyarországi és külhoni fiatalok, pedagógusok, valamint intézmények közötti kapcsolatok kialakítása és fenntartása, a létező kapcsolatok tartalommal való megtöltése kiemelt célként szerepelt, az Együttműködések című felhívás a diákok közötti, határon átnyúló kapcsolatok kialakulása, egymás megismerésének elősegítése céljából az utazás tartalmát25 együttműködést igénylő konkrét feladatokhoz, egy konkrét projekttermék közös elkészítéséhez kötötte. A szakmai és kulturális programelemeken, valamint az együttműködésen kívül, az intézményvezetőkkel készült interjúk tapasztalatai alapján – nemzetközi programok mintájára –, mindkét felhívásba az utazás mellett kötelező elemként bekerült egy előkészítő foglalkozás,26 amelynek a diákok utazásra való felkészítése, a szakmai feladatok/az együttműködés előkészítése, valamint a külhoni magyarsággal Pl. a Rákóczi Szövetség március 15-i Diákutaztatási programja csoportonként 100 000 forinttal járul hozzá az utazás költségeihez. 25 A Comenius program mintájára. 26 Legalább 3 óra időkeretben. 24
72 kapcsolatos ismeretek átadása mellett nevelési feladata is volt.27 Amennyiben a pályázó úgy értékelte, hogy az előkészítő órát – amelynek az utazás konkrét tevékenységei mellett kötelező elemként tartalmaznia kellett mind történelmi, mind a külhoni magyarságra vonatkozó aktuális ismereteket – saját tanári keretből nem tudja lebonyolítani, úgy lehetősége nyílt külső szakértő/oktató bevonására is, aminek költsége a pályázat terhére elszámolható volt. Az előkészítő óra tekintetében a pályázati felhívás kizárólag a magyarországi és külhoni fiatalok közötti kapcsolatteremtés megkönnyítését, a célországról/településről szóló előzetes ismeretszerzést elősegítő tartalmak kerültek szabályozásra, azonban ezeket a pályázó további tartalommal is kiegészíthette, így az az utazás szakmai tartalmára vagy esetleges, a célországban végzendő tevékenységek/együttműködések előkészítésére is alkalmas lehetett. A tapasztalatok összegzése és értékelése céljából egy, a hazaérkezést követően sorra kerülő értékelő óra28 is helyet kapott a kötelező tevékenységek között, ami az iskola keretein belül történő programértékelést, a történtek áttekintését, a tapasztalatok feldolgozását, szervezett keretek között történő átbeszélését és lezárását volt hivatott biztosítani.
A pályázatok értékelésének szempontjai: pontozás A Határtalanul! program pályázati felhívásai esetében a törekvés az volt, hogy a pályázás teljes szakasza átlátható legyen, a beérkező pályázatok elbírálása minél objektívebb, standardizált szempontok szerint történjen. A pályázás szakaszában a beérkező pályázatok összehasonlíthatósága céljából egy részletes, az értékelési szempontrendszer alapján tagolt pályázati adatlapot készítettünk. A beérkezett pályázatok elbírálásához egy több szempontú értékelési rendszer került kidolgozásra, a pályázatok sorrendjét az értékeléskor kapott pontszám alakította ki. A kialakult sorrend alapján született meg a döntés a nyertes pályázatokról. A Határtalanul! program tehát az értékelés módjával is újított: a magyar-magyar vonatkozású mobilitást támogató programokra általában jellemző képlékeny, átláthatatlan, nem mérhető kritériumok/szempontok alapján történő pályázati elbírálási rendszer helyett egy átlátható, előre meghatározott kritériumok szerint történő elbírálást alkalmazott, aminek köszönhetően ugyanakkor a pályázatok lebonyolítását érintő számonkérhetőség, a vállalt és a lebonyolított feladatok összevetésén alapuló ellenőrzés is lehetségessé vált. Az alkalmazott 50 pontos elbírálási rendszer lehetővé tette azt is, hogy az egyes szempontok az azoknak tulajdonított fontosság függvényében eltérő mértékben kerüljenek figyelembevételre, így A felhívás előírásainak megfelelően a célországban történő toleráns és kooperatív viselkedésre kellett felkészítenie a diákokat. 28 Legalább 1 óra időkeretben. 27
73 a két felhívás esetében a hangsúlyokat máshova lehetett helyezni. A szempontrendszer kialakításakor a dilemmát az elbíráláshoz használt kvantitatív és kvalitatív szempontok megfelelő arányának megtalálása jelentette: a pályáztatásban standardizálásra és átláthatóságra törekedtünk, ugyanakkor az elbírálásban nehezebben megfogható minőségi szempontoknak is megpróbáltunk helyet adni. Általánosságban elmondható, hogy mindkét pályázati felhívás esetében az elbírálásban legnagyobb súllyal a tervezett programok tartalma szerepelt: az elbírálás az oktatáshoz minél jobban kapcsolódó, a külhoni intézményekkel minél nagyobb mértékben együttműködő, a külhoni közösségek számára is haszonnal járó, ugyanakkor költséghatékony programokat támogatta. Míg a tanulmányutak esetében a tartalmi szempontokat követően nagyobb szerepet kapott a költséghatékonyság, addig az együttműködések területén a résztvevő külhoni és magyarországi fiatalok közötti együttműködésre helyeződött a hangsúly. A tanulmányutak esetében az értékelésben legnagyobb súllyal (50%) az utazás programjának tartalma szerepelt: kiemelt hangsúly került a részt vevő diákok által tanult szakmához/a szakmacsoporthoz kapcsolódó tevékenységekre, a magyar kultúra megismerésére irányuló tevékenységekre, az úticél szakmai vonatkozásainak kiemelésére, a tananyaghoz való kapcsolódásra, illetve előny volt, ha a pályázat egy szakmai téma részletes bemutatására vállalkozott. A pontszámok fennmaradó 50%-ában a tervezett tanulmányút jellemzői szerepeltek: az összpontszám 20%-áig terjedően a tanulmányút hossza, az utazás tervezett időpontja, a tanulmányút határon túli helyszíne, a program népszerűsítése; az összpontszám 20%-áig terjedően a pályázat költségvonzatai (a pénzügyi terv realitása, megvalósíthatósága, indokoltsága, valamint az összköltség egy diákra vetített értéke); az összpontszám 10%-áig terjedően pedig a projekt (az előkészítés, a tanulmányút és az értékelés) kidolgozottsága. A pályázati felhívás a magyarországi pályázókat a kevésbé ismert, kevésbé népszerű, a határátlépés feltételei miatt nehezebben elérhető célpontok felé is próbálta irányítani, így a Kárpátaljára és Délvidékre utazók előnyben részesülhettek (az összpontszám 2%-áig terjedően). Az együttműködések esetében is a programok minősége volt a legmagasabb rendű szempont az értékelésben, ebben az esetben a tanulmányutakhoz képest még nagyobb súlyt (60%) kaptak a tartalmi elemek – ezen belül leginkább a résztvevők szakmájának megfelelő tevékenységek és a diákok közötti együttműködés, új ismeretek elsajátításának lehetősége (akár külső szakértő révén), illetve a projekt oktatási és nevelési céljai, a tananyaghoz való kapcsolódás, valamint a projekt közösségi hasznosulásának mértéke – és kisebbet a költségvonzatok (10%-ig a pénzügyi terv realitása, megvalósíthatósága, indokoltsága). Ebben az esetben is 10%-kal került figyelembevételre a projekt kidolgozottsága és az összpontszám 20%-áig terjedően az utazás további jellemzői (testvériskolai kapcsolat megléte,
74 népszerűsítés: sajtómegjelenések száma, a partnerintézmény költségeihez való hozzájárulás mértéke, illetve előny volt, ha a pályázó kevésbé ismert/látogatott szórványtelepülésre utazott). A pályázati felhívások kialakítása során a legnagyobb nehézséget az okozta, hogy nem volt lehetőség a külhoni szakképző iskolák diákjainak magyarországi utazására.29 A forrás korlátai miatt a program a külhoni intézményekkel szemben alkalmazható legnagyobb motivációs tényezőt vesztette el. A kölcsönösség hiánya, a már létező programok hatásainak mérlegelése vezetett ahhoz a következtetéshez, hogy a partnerintézmény motiválása céljából az értékelési szempontok közé a partnerintézménynek tett felajánlás szempontja is bekerült, amelynek keretében a magyarországi intézmény – a pályázat terhére nem elszámolható módon, tehát önköltséggel – hozzájárulhatott a határon túli partneriskola projekt során felmerülő költségeihez, illetve további, más jellegű felajánlásokat is tehetett.
A program népszerűsítése: kommunikáció Figyelembe véve, hogy a hosszú távú cél a program más oktatási intézménytípusok irányába történő kiterjesztése, a kommunikáció tekintetében az első két pályázati felhívás idejére kitűzött középtávú cél egy brand kialakítása és bevezetése volt. A tervezett brand szakítani akart a magyar-magyar vonatkozású programok jellemzően múltba néző, bús hangulatával, és azzal, hogy ezekben az „elkötelezettség” a részvétel feltétele és következménye is egyben, ehelyett egy pozitív, az oktatásban/ nevelésben jól hasznosítható, szakmai fejlődésre és személyes kapcsolatok kialakítására egyaránt lehetőséget biztosító, modern arculat (és program) kialakítására törekedett – már a névválasztással is a lehetőségek sokféleségére és a határok nélküliségre utal: Határtalanul! program. A Határtalanul! program üzenete, hogy a határok átjárása természetes, a külhoni tanulmányi kirándulásokban részt venni korszerű, fiatalos, menő tevékenység. A lebonyolítás során törekedtünk arra, hogy a program folyamatosan jelen legyen a médiában is. Mivel az előkészítés során azt láttuk, hogy a mobilitási programokban való részvételi szándék30 intézményi szinten dől el, első körben az intézményvezetőket és a pedagógusokat próbáltuk megszólítani. A pályázás szakaszában a pályázásra jogosult intézményeket direkt marketinggel értük el, az intézményvezetők e-mailben és postai úton kaptak tájékoztatást a pályázati lehetőségekről. A pályázás lezárultával a tágabb közvéleményt a nyertes pályázók számára kötelezően előírt sajtómegjelenéssel, A támogatást csak magyarországi diákok utazására lehetett fordítani: a csoportok utazási és szállásköltségeikre, a program során jelentkező szakértői költségekre, valamint a kommunikáció/népszerűsítés költségeire. 30 Amennyiben az intézmény a pályázó. 29
75 illetve folyamatos televíziós és rádiós jelenléttel, a nyomtatott és elektronikus sajtóban megjelenő cikkekkel terveztük tájékoztatni a lebonyolított utazásokról. A tanulmányi kirándulások témájának és a Határtalanul! program kiterjesztési lehetőségeinek jelenléte a politikai napirenden segítette a kommunikációt, növelte a média érdeklődését a program iránt. A közalapítvány honlapja a pályázókkal való kommunikáció, valamint a kapcsolódó eseményekről való tudósítás folyamatos tájékoztatási forrásaként működhetett. A diákokat a két pályázat kapcsán közvetlenül nem szólítottuk meg, azonban számukra Határtalanul! címmel fotópályázatot terveztünk, illetve előkészítettük azokat a csatornákat, amelyek a fiatalokkal való kapcsolattartásra leginkább alkalmasak: Facebook- és iwiw-oldalt hoztunk létre és az utazások videó-beszámolóit egy YouTube oldalon terveztük közzétenni.
Összegzés, következtetések A külhoni magyarságról szóló ismeretek, tapasztalatok magyarországi közoktatásba való integrálása, a magyarországi és külhoni intézmények, fiatalok és pedagógusok közötti kapcsolatépítés elősegítése céljából létrehozott Határtalanul! program a magyar-magyar vonatkozásban – Magyarország és a szomszédos országok között – megvalósuló mobilitási programok sorába lépett be, és egyrészt az előkészítés során tapasztalt, az oktatáshoz/tananyaghoz kapcsolódó támogatások területén meglévő űrt próbálta betölteni, másrészt pedig lehetőséget próbált teremteni arra, hogy a pályázók a részt vevő diákok számára megfelelő nevelő-fejlesztő hatást elérő tevékenységeket illesszenek a tervezett tanulmányút programjába. A Határtalanul! program pályázati felhívásai az előkészítő kutatás tapasztalatai alapján konkrét, az iskolai oktatáshoz kapcsolódó programtartalom megvalósítását írják elő abból a célból, hogy a program iskolai tevékenységekhez való illeszkedését elősegítsék, hosszú távon a külhoni tanulmányi kirándulásokat a közoktatás keretei közé is integrálni tudják. Emellett azonban a pályázati felhívások kulturális, szabadidős programok megvalósítását is lehetővé tették, a szabályozott, irányadónak tartott feladatokon kívül más tevékenységek beillesztési lehetőségét is felkínálták, biztosítva így a pedagógusok szabadságát arra nézve, hogy pedagógiai céljaikat a program keretei között megvalósítsák.
76
Irodalom ˏˏ Szabó Ildikó (2006) „Nemzeti ünnepek az iskolában.” In: Új Pedagógiai Szemle, július-augusztus, 96–115. ˏˏ N. Kollár Katalin (1999) „Kooperáció az iskolában.” In: Mészáros Aranka (szerk.) Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 156–171 ˏˏ Achs Károly (2010) Muszáj műsor – vagy lehet más is? Forrás: http://www.osztalyfonok.hu/cikk. php?id=845 ˏˏ Bábosik István (2004) Neveléselmélet. Osiris, Budapest. ˏˏ Bábosik István–M. Nádasi Mária (2004a) „A közvetett nevelési módszerek alkalmazási lehetőségei a csoportmunka keretében és a tanulók közti interakciók megjelenési formái a csoportmunka keretében.” In: Bábosik István (szerk.) Neveléselmélet. Osiris, Budapest. 448–461. ˏˏ Bábosik István–M. Nádasi Mária (2004b) A közvetett nevelési módszerek hatásvizsgálata kooperációs folyamatban. In: Bábosik István (szerk.) Neveléselmélet. Osiris, Budapest. 462–485.
77
78
Sokan még hegyet sem láttak.*
*egy kísérőtanár a diákok erdélyi útjáról
79
A KÜLHONI KIRÁNDULÁS MEGVALÓSÍTÁSA Lettner Balázs
Az Apáczai Közalapítvány 2009-ben indította útjára a Határtalanul! programot, azzal a céllal, hogy magyarországi fiatalok tanulmányi utakon keresztül ismerhessék meg a határon túli magyarlakta területeket, valamint az utazások során személyes találkozások és kapcsolatok jöjjenek létre külhoni magyar közösségek tagjaival. Ennek megfelelően a program két prioritást fogalmazott meg: ˏˏ Első prioritás: olyan projektek kezdeményezése, amelyek a határon túli magyarság magyarországi diákokkal és tanáraikkal való megismertetését célozzák. ˏˏ Második prioritás: olyan, határokon átívelő személyes találkozások létrejöttének elősegítése, amelyek egymás megismerését közösen végrehajtott cselekvések által érik el. Ennek érdekében 2009 novemberében két pályázati felhívás jelent meg Tanulmányutak a szomszédos országokba és Együttműködések a középfokú szakképzésben címmel. A Határtalanul! program első két pályázati felhívása a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészének terhére került kiírásra,1 ezért a program keretében 2010 májusa és októbere között szakképző iskolák diákjai utazhattak a Magyarországgal szomszédos országok magyarlakta területeire.2
A két pályázati felhívásra rendelkezésre álló keretösszeg 216 998 368 forint volt. A felhívások révén szakképző iskolák nappali rendszerű képzésben részt vevő diákjai számára szervezett tanulmányutak lebonyolítására nyílt lehetőség. Pályázhattak a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában felsorolt szakközépiskolák, valamint a szakiskolák. Pályázni a kiutazáshoz szükséges utazási és szállás-, valamint szakértői és kommunikációs költségekre lehetett, a pályázati útmutatóban meghatározottaknak megfelelően. A kiutazó diákok életkora a tanulmányutak esetén 14–23 év között, míg az együttműködések esetén 14–20 év között lehetett. 1 2
80 A Tanulmányutak a szomszédos országokba (továbbiakban: Tanulmányutak) című pályázati felhívás keretében Románia (Erdély), Szlovákia (Felvidék), Szerbia (Délvidék) vagy Ukrajna (Kárpátalja) magyarlakta területeire irányuló tanulmányi utak megvalósítására pályázhattak az intézmények. Az utazások során a diákok a pályázatban vállalt szakmai és kulturális programokon vettek részt. A felhívás célja a program első prioritásával összhangban elsősorban az adott terület magyar vonatkozású kulturális értékeinek, magyar közösségeinek megismertetése volt. Az Együttműködések a középfokú szakképzésben (továbbiakban: Együttműködések) című pályázati felhívás szintén az előző felhívással megegyező területekre irányuló utazásokat támogatott. Az utazások során azonban a diákoknak egy-egy külhoni partnerintézmény diákjaival közös aktív együttműködés keretében egy meghatározott szellemi vagy tárgyi produktumot is létre kellett hozniuk. Ez a felhívás a program első prioritásán túlmenően a második prioritásnak is eleget kívánt tenni azáltal, hogy a diákok és oktatóik részvételével történő együttműködések során a magyarmagyar személyes kapcsolatok kialakítását célozta meg. A pályázati felhívások, értékelési szempontok kialakításakor nagy hangsúlyt kapott az, hogy az utazások során megvalósított tevékenységek az iskolai tananyaggal kompatibilisek legyenek. Nem egyszerűen szabadidős-kulturális tevékenységek támogatása volt a cél, hanem az, hogy a tanulmányi kirándulások eredményei, az ott megszerzett ismeretek az oktatás területén is, a diákok későbbi tanulmányai során hasznosulni tudjanak és így a Határtalanul! utazások az oktatás részévé tudjanak válni.
A két felhívásra beérkezett pályázatok A pályázati felhívások ismertetése céljából a Közalapítvány közvetlenül3 megkereste azt a 758 magyarországi intézményt, ahol nappali rendszerben szakképzést folytattak, emellett 2009 decemberében egy – nagy érdeklődés mellett megtartott – tájékoztató napot is szervezett. A két felhívásra végül összesen 273 érvényes4 pályázat érkezett be, 206 Tanulmányútra, 67 pedig Együttműködésre vonatkozott. A célország tekintetében – a várakozásoknak megfelelően – a pályázók legnagyobb része (kb. kétharmada) mindkét pályázati felhívás esetében Erdélyt választotta; Felvidékre, Délvidékre és Kárpátaljára mindkét felhívásnál csak a pályázók kb. harmada tervezett utazást. Az érintett intézmények vezetőit két alkalommal e-mailben és egy alkalommal postai úton kerestük meg, ennek keretében felhívtuk a figyelmet a pályázati lehetőségre. 4 Négy pályázat érkezett határidőn túl, valamint egy intézmény visszavonta pályázatát, ebben az öt esetben nem került sor sem formai, sem tartalmi értékelésre. 3
81 A Tanulmányutak keretében a határidőre beérkezett 206 pályázatban 158 pályázó intézmény 8173 diák 941 napra szóló utazására összesen 259 240 805 forint támogatást igényelt. Az értékelési szempontok között a legnagyobb súllyal a szakmai és kulturális programelemek száma, a szakmai tartalom, a témaválasztás és az úticél indoklása, a tanulmányút hossza, valamint egy diákra vetített költségértéke szerepelt. Az értékelés kiszűrte azon pályázatok nagy részét, amelyek a szakmai programokra kisebb hangsúlyt fektettek: a 206 beérkezett pályázatból a nyertesek között csak 4 olyan maradt, amelyben csupán 1–2 szakmai programelem szerepelt, a 119 további pályázat keretében ennél több szakmai programot terveztek a részt vevő diákok számára. A 206 beérkezett, érvényes pályázat keretében a szakképző iskolák pályázatonként átlagosan 1 264 589 forint támogatást igényeltek,5 amely a nyertesek esetében pályázatonként átlagosan 1 207 434 forintra csökkent. A kismértékű csökkenés azzal is magyarázható, hogy a részt vevő diákok száma csoportonként 39,67 főről a nyertesek esetében 41,15-re emelkedett, így a lényegesebb csökkenés az egy diákra vetített költségekben mutatható ki, ami 32 327-ről 31 628 forintra változott. A célország esetében plusz ponttal (az összpontszám 2%-át jelenthette a két preferált ország esetében) próbáltuk ösztönözni a Kárpátaljára, illetve Délvidékre történő utazást, de az arányokat nem sikerült javítani, azaz az előnyösebb elbírálás ellenére sem érte el az ide irányuló pályázatok egy része a program további (tartalmi/szakmai) elemeiben azt a szintet, amellyel bekerülhetett volna a nyertesek közé. Feltételezhetjük ugyanakkor azt is, hogy a pályázatíráskor ez a tényező nem volt jelentős, a pályázók a célországot érdeklődésük, meglévő ismereteik/kapcsolataik függvényében választották ki. Az Együttműködések keretében beérkezett 67 érvényes pályázatban 59 pályázó intézmény 952 diák 384 napi utazására összesen 66 498 804 forint támogatást igényelt, pályázatonként átlagosan 992 519 forintot. A diákonként pályázott összeg átlagosan 80 265 forint volt, a legalacsonyabb érték 19 820 forint/kiutazó diák, a legmagasabb pedig 216 418 forint/kiutazó diák. Annak ellenére, hogy a pénzügyi vonatkozásokra e felhívás esetében kisebb súly került, az elbírálást követően a nyertes pályázatokra eső átlagos költség itt is alacsonyabb lett: 949 282 forintra csökkent. A felhívásnak célja volt, hogy elősegítse az intézmények közötti kapcsolatok kialakítását és fenntartását, így (az összpontszám 4%-áig terjedően) előnyben részesítettük azokat a pályázókat, akik testvériskolai kapcsolat keretében tervezték megvalósítani programjukat. A 67 beérkezett pályázat közül azonban csupán 15 együttműködést terveztek már működő testvériskolai kapcsolat keretében lebonyolítani, 5
Egy pályázathoz nem mellékletek pénzügyi tervet, ezt a pályázatot nem vettük figyelembe az átlagok számításakor.
82 a pályázók többsége (52 intézmény) testvériskolai kapcsolaton kívül, a pályázat céljából írt alá együttműködési nyilatkozatot egy külhoni partnerintézménnyel. A pályáztatás ezen szakaszával kapcsolatos operatív tapasztalat, hogy sok esetben okozott nehézséget a pályázóknak a kötelezően csatolandó dokumentumoknak határidőre, a megfelelő formában történő benyújtása. Hiánypótlásra szorult a pályázati anyagoknak Tanulmányutak esetén 31,55%-a, Együttműködések keretében 53,73%-a.6
A Határtalanul! program nyertesei A Tanulmányutak esetén – tekintettel a rendelkezésre álló forrásra – a Közalapítvány kuratóriuma 123 pályázatnak (azaz a beérkezett pályázatok 59,42%-ának) ítélt meg támogatást, az Együttműködések esetében pedig 67 érvényes pályázatból 57 pályázat nyert el támogatást (a beérkezett pályázatok 83,58%-a). A két alprogramban végül összesen 177 külhoni tanulmányi kirándulás valósult meg.7 Ezek 68,36%-a a Tanulmányutak alprogram részeként, a fennmaradó 31,64% pedig az Együttműködések keretében. Az utazásokon összesen 5771 diák, és 672 kísérőtanár vett részt. A pályázati feltételeknek megfelelően az iskoláknak négy programelemet kellett projektjeikben megvalósítaniuk: a kiutazást megelőző előkészítés, a külhoni területen megvalósított tanulmányút, illetve együttműködés, a visszaérkezést követő értékelés és a projektekhez kapcsolódó kommunikációs tevékenység. A kötelezően benyújtandó elszámolás keretében beérkezett tartalmi és pénzügyi beszámolók alapján a továbbiakban áttekintjük a négy programelemet és azt, hogy a pályázók milyen A Tanulmányutaknál a leggyakoribb pótolandó dokumentum az intézmény törvényes képviseleti jogát igazoló aláírási címpéldány volt. Összesen 55 esetben, a beérkező pályázatok több, mint negyedében volt szükség ennek hiánypótlásra. Az Együttműködések esetén szintén az aláírási címpéldány pótlására volt szükség a legtöbbször (21 esetben). Ugyanakkor itt a pályázók negyedénél (18 esetben) a külhoni partnerrel történő együttműködési szándékot igazoló, a két fél által aláírt partnerségi nyilatkozat megfelelő pótlására is szükség volt. 7 A pályázatok beérkezését és elbírálását követően 2010. április 29. és június 11. között folyamatosan került sor a támogatási szerződések megkötésére a nyertes pályázókkal, a kiutazások függvényében. Támogatási szerződést összesen 179 nyertes pályázóval kötött a Közalapítvány. Ebből 123-at a Tanulmányutak a szomszédos országokba című, 56-ot pedig az Együttműködések a középfokú szakképzésben című alprogram keretében. Ez utóbbiak esetében 57 nyertes pályázat volt, de csak 56 pályázat esetén nyújtották be határidőre a szerződéskötéshez szükséges dokumentumokat, a Tanulmányutak esetén pedig 2 pályázó már a támogatási szerződés megkötése után elállt a megvalósítástól. Intézmények szintjén a fennmaradó 177 pályázat 125 különböző oktatási intézményt jelent. A pályázók 69,60%-a, 87 intézmény csak egy utazást valósított meg. Két utazást 27 (21,60%), hármat 8 (6,40%), míg négyet összesen 3 intézmény bonyolított le. Összesen 25 olyan pályázó intézmény volt (20,00%), amelyik mindkét alprogram keretében megvalósított utazást, olyan, amelyik csak együttműködésben vett részt 23 (18,40%) volt, olyan pedig, amelyik csak tanulmányi utat valósított meg, 77 (61,60%). 6
83 módon valósították meg azokat. Végül kitérünk a pályázatok lezárásához szükséges elszámolási eljárással kapcsolatos tapasztalatokra is. 1. ábra: Az utazások megoszlása az alprogramok szerint 56 együttműködés 806 diák 147 tanár
121 tanulmányút 4945 diák 525 tanár
Az utazások előkészítése Mind a Tanulmányutak, mind az Együttműködések alprogram esetében az utazást megelőzően a kiutazóknak előkészítő foglalkozáson, ún. Határtalanul! órán kellett részt venniük.8 Az előkészítés során a résztvevőknek ismereteket kellett szerezniük a külhoni magyarság egészéről, különös tekintettel az adott kirándulás célterületén élő közösségekre, hogy már egy alapvető tudás birtokában utazhassanak ki.9 Egyúttal ezek a foglalkozások biztosítottak lehetőséget arra is, hogy a diákokat felkészítsék a pályázatban vállalt kulturális és szakmai programtartalmak, illetve együttműködések megvalósítására.
Időtartam A Határtalanul! órák többsége (a projektek 76,27%-ában) a kötelező 3 órás minimális időkeretbe illeszkedett. A többi projekt esetén hosszabb időt használtak fel az előkészítésre, így a Tanulmányutak előkészítése esetén az átlagosan felhasznált időkeret 3,94 órát, míg az Együttműködések esetén hosszabb időt, átlagosan 4,27 órát jelentett.10 Az előkészítő Határtalanul! órát Magyarországon, a pályázó intézménynél kellett megszervezni a kiutazást megelőzően. A projektvezetők részéről érkezett visszajelzések szerint ezek a felkészítő órák nélkülözhetetlenek, mert a diákok ismeretei sok tekintetben hiányosak a külhoni magyarság egészét illetően. 10 A legmagasabb óraszám mindkét felhívás esetén 10 óra volt. A magasabb óraszám lehetőséget adhatott a nagyobb előmunkálatokat igénylő szakmai programelemek előkészítésére is. Volt például olyan, 10 órás időkeretet felhasználó 8 9
84
Szereplők A Határtalanul! órákon minden kiutazó diáknak és kísérőtanárnak részt kellett vennie. Az órákat megtarthatta az intézmény alkalmazásában álló pedagógus, indokolt esetben pedig lehetőség volt felkérni külső szakértőt abból a célból, hogy valamilyen speciális többlettudást vigyenek be az előkészítő óra tartalmába. A külső szakértők bevonásának lehetősége ellenére a pályázók kétharmada „házon belül” oldotta meg az előkészítés feladatait, azaz az órákat az intézményben oktató pedagógusok tartották meg.11 Mind a saját oktatók, mind a külső szakértők kiválasztása esetén az általános indoklás az volt, hogy az illető alapos terepismerettel rendelkezik a célországban vagy elkötelezett12 vagy az ismeretei a külhoni témában kiemelkedőek.13 A külső szakértők között csak elenyésző számban, néhány esetben voltak olyanok, akiknek a részvételét a megvalósítandó szakmai tevékenységek előkészítésében való közreműködéssel indokolták a pályázók.
Tartalom A beszámolók alapján úgy tapasztaltuk, hogy az előkészítő órák tematikájának kialakításában a pályázók mérvadónak tekintették a pályázati útmutatóban foglaltakat, többségük a megadott kötelező tartalmi elemeket14 érintette, azokon túl nem terjeszkedett. Az órák domináns tartalmi elemei így a külhoni magyarságra és a meglátogatandó területekre vonatkozó történelmi, helytörténeti, földrajzi és etnográfiai ismeretek voltak. Az előkészítő órákon a diákok érzékenyítésére, attitűdformálására is mód nyílt.15 A felhívás/szerződés nem szabályozta, hogy a pályázók az utazás szakmai vonatkozásait intézmény, amelyben a Határtalanul! órák keretében fotószakkörön is részt vettek a diákok, hogy elsajátítsák a későbbi együttműködéshez szükséges technikai ismereteket. 11 A Tanulmányutak alprogram esetén 82 esetben, az ide tartozó pályázatok 67,77%-ában, míg az Együttműködések előkészítése során 32 (57,14%) pályázat esetén nem vontak be külső szakértőket. 12 A pályázóknak meg kellett indokolniuk a Határtalanul! órát tartó személyek kiválasztását. „Évek óta csoportokat vitt a történelmi Magyarországra” (Cs. J. projektvezető); „(…) jól ismeri az erdélyi városokat, számos személyes ismeretséggel is rendelkezik” (M. Zs. projektvezető); „Rokoni és baráti kapcsolatot ápol Máramarostól Brassóig” (T. J. projektvezető); „elkötelezett a határon túli magyarság sorsa mellett. Erdély iránti elkötelezettségét szakmai, rokoni és baráti szálak is erősítik” (B. I. projektvezető); „Szívügyének tekinti a magyarság sorsát”; „Erdély »szerelmese« nagyon szívén viseli az erdélyi magyarság helyzetét” (P. G. projektvezető). 13 „Címzetes egyetemi tanár (…) történész és jól ismeri az adott témát” (U. L. projektvezető); „a történelemtudományok kandidátusa (…) Ezeken a területeken végzett tudományos tevékenysége alapján a legnagyobb tudással rendelkező személy, aki a lentebb említett témában megfelelő információkkal tudja ellátni tanulóinkat és felkészíteni őket az utazás során várható élményekre” (Sz. M. projektvezető). 14 Az órák keretében mindkét alprogram esetén ismertetni kellett a Magyarország határain túl élő magyarság létszámát, az államhatáron kívüli elhelyezkedés történelmi okait; a meglátogatandó ország, illetve települések magyarságának történetét, aktuális oktatási, kulturális és politikai körülményeit; a meglátogatandó országban élő összlakosság etnikai összetételét; a toleráns és kooperatív viselkedés alapszabályait. 15 A történelmi tények ismertetésén túlmenően érzelmi elemek is megjelentek: „(…) székely életvitel és elhivatottság (…)”
85 hogyan építsék be az előkészítő óra tartalmába. Azokban az esetekben, ahol az előkészítő órák során a projekt keretében végrehajtandó szakmai tevékenységekhez illeszkedő, a diákok tanult szakmájához kapcsolódó tartalomról is beszámoltak a pályázók,16 a természettudományi és humán tárgyakat oktató tanárok mellett17 a szakmai tárgyakat oktató kollégák is szerepet kaptak. Az órákon sor került általában arra is, hogy a pályázók az operatív részleteket, például a szállással, étkezéssel, költőpénzzel kapcsolatos tudnivalókat is megbeszéljék a kiutazó diákokkal. A szakmához, tananyaghoz kapcsolódó tartalmi elemek erősítésének az előkészítés során az lehet az eszköze, hogy azok a pályázati útmutatóban a kötelező tematika részeként lesznek meghatározva, a kulturális-történelmi ismeretekhez hasonlóan.
Módszertan Az előkészítő órák pedagógiai-módszertani vonatkozásairól a beszámolókból keveset tudhatunk meg, ezekben a pályázók inkább a tartalmi elemek felsorolására szorítkoztak. Néhány esetben azonban kiderült, hogy a pedagógusok igyekeztek a diákokat is aktív résztvevőként bevonni az órák menetébe. Volt, ahol interaktív, zenés játékokon keresztül próbálták elmélyíteni a hallottakat, máshol a diákok saját prezentációkkal készültek és ezeket építették be az órák anyagába. Máshol kérdőíveket, tematikus kvízjátékokat használtak, hogy visszacsatolást kapjanak a diákoktól az órákon érintett témákról.
Költségek A pályázónak mindkét felhívás esetében lehetősége volt arra, hogy a előkészítő órával kapcsolatban szakértői költséget számoljon el. Az Együttműködések esetén átlagosan több, mint másfélszer nagyobb szakértői költségeket számoltak el a pályázók, mint a Tanulmányutaknál.18 Ennek hátterében (F. R. projektvezető); „(…) a magyarság szétszakítottsága (…)”, „(…) célja az volt, hogy (…) ismereteik birtokában pozitív érzelmekkel és magyarságtudattal keressék fel partneriskolánkat a látogatás során (…)” (A. I. projektvezető). 16 Néhány példa a szakmai tartalom megjelenítésére: Erdélybe utazó faipari szakmacsoportos diákok az erdélyi faiparral is ismerkedtek az előkészítő órán, az Érmellékre utazó mezőgazdasági szakmacsoportos diákok az érmelléki bortermelés, és szőlőgazdálkodás történetét tekintették át, építészet szakmacsoportos diákok Kós Károly életművéről, az erdélyi népi építészetnek a munkásságára gyakorolt hatásáról hallgattak előadást. 17 Közülük is általában a földrajz, magyar irodalom és különösen a történelem szakos tanárok tartották a Határtalanul! órákat. 18 A Tanulmányutak felhívás keretében utazó 121 csoport esetén összesen 3 560 990 forint szakértői költséget számoltak el a pályázók, ez átlagosan 29 430 forint volt pályázatonként. Az 56 Együttműködés esetén az összköltség 2 587 747 forint, ez átlagosan 46 210 forintot jelent.
86 nem az állt, hogy az Együttműködéseknél több szakértőt vettek volna igénybe, hanem e felhívás esetén a szakértők fajlagos költsége magasabb volt.19
A Tanulmányutak és az Együttműködések A Határtalanul! program két prioritásával összhangban a pilot két eltérő pályázati felhíváson keresztül valósított meg külhoni tanulmányi utakat. Az elméleti megfontolásokon túl abban, hogy az iskolák a programba két eltérő pályázati felhíváson keresztül is be tudtak kapcsolódni, az a szempont is érvényesült, hogy az intézmények minél nagyobb része számára legyen elérhető a pályázati lehetőség. Nehézséget okoz ugyanis, hogy egy külhoni tapasztalatait, erőforrásait stb. tekintve rendkívül heterogén közeget kellett megszólítani. Az eltérő lehetőségekkel és igényekkel rendelkező intézményeknek így módjuk volt a két program közül a számukra megfelelőt kiválasztani. A Tanulmányutak alprogram a klasszikus tanulmányi kirándulásokhoz hasonló utazásokat támogat. A cél ebben az esetben az, hogy a diákok a kirándulások során személyes tapasztalatok által ismerjék meg egy adott terület magyar közösségeit, épített örökségét, kulturális javait. Ebben az alprogramban olyan intézmények számára is lehetővé válhatott határon túli magyar területekre eljutni, amelyeknek nincs elegendő kapacitásuk arra, hogy nagyobb energiát fordítsanak egy-egy utazás megszervezésére vagy egyszerűen csak ezt látják a saját oktatási-nevelési koncepciójukba a leginkább beilleszthetőnek. Az Együttműködések alprogram, amely a személyes találkozások, kapcsolatok kialakítását támogatja, azon intézmények számára is lehetőséget tud nyújtani, amelyek a hagyományos kirándulások programján túlmenően az utazásokat új kapcsolatok kiépítésére vagy már meglévő együttműködések elmélyítésére is fel kívánják használni. Miután a diákok közötti együttműködések egy-egy külhoni partnerintézményen keresztül jönnek létre, ehhez az előzőhöz képest nagyobb szervezőmunka szükséges. A kevesebb előzetes szervezést igénylő Tanulmányutak keretében így lényegében kétszer annyi pályázat valósult meg, míg a partnerkapcsolatot és nagyobb előzetes koordinációt feltételező Együttműködések esetén.
Összesen 338 személy vett részt a Határtalanul! órák megtartásában, akár mint az intézmény saját oktatója, akár mint külső szakértő. A Tanulmányutak esetén átlagosan 1,94, míg az Együttműködéseknél 1,84 előadó volt az előkészítésre jutó átlagos szám. 19
87
Az utazások időpontjai A Határtalanul! program keretében az első csoportok 2010. május 1-jén indultak útnak, míg az utolsó 2010. október 28-án érkezett vissza Magyarországra.20 Az Együttműködések esetén látható, hogy a nyári hónapok voltak a legkevésbé leterheltek (júliusban 3, augusztusban pedig csak 1 utazás volt). Ennek oka egyrészt, hogy a felhívás is abba az irányba terelte a pályázókat, hogy a tanév időszakát válasszák az utazásra.21 Másrészt ez összhangban állt azokkal a tapasztalatokkal, hogy iskolai időszakban könnyebben szervezhetőek meg az iskolai utazások, különösen a külhoni iskolai partnert igénylő együttműködések esetén.22 A Tanulmányutak esetén valamelyest kiegyenlítettebb volt a hónapok leterheltsége és nem a július-augusztusi, hanem a tanítási időszakra eső október hónapban volt a legkevesebb utazás. Itt viszont éppen ellenkezőleg a nyári hónapok felé igyekezett a felhívás a pályázatokat irányítani.23 2. ábra: Az utazások havi megoszlása 40%
Együttműködések
Tanulmányutak
0% május
június
július
augusztus
szeptember
október
A pályázati felhívások értelmében a Közalapítvány mindkét alprogram esetén a 2010. május 1. és október 31. között megvalósuló utazásokat támogatta. 21 A pályázat elbírálásánál előnyben részesültek azok a pályázatok, amelyek az együttműködést a tanítási időszakban valósították meg. 22 A projektellenőrzések során a projektvezetők beszámoltak arról, hogy a nyári hónapokban megvalósított utazások megszervezése milyen nehézségeket jelenthet, pl. ilyenkor nehezebb az utazáson részt vevő diákokat elérni. 23 Ennél a felhívásnál az értékelésnél a nyári hónapokban utazók részesültek előnyben. 20
88 A program növekedése, nagyobb kiutazó diáklétszámok esetén előnyös lehet, ha a tanítási szünet felé irányítja a pályáztatás keretében az utazásokat, mert akkor a külhoni iskolákban elérhető szabad kollégiumi kapacitás is az utazó csoportok rendelkezésére áll, ugyanakkor a fentiek alapján figyelembe kell azt is venni, hogy ez többletmunkát és -szervezést jelent a pályázóknak. A tanévre eső utazás más fontos kérdéseket vethet fel. Hosszabb utazás esetén a tanároknál az iskolán belüli helyettesítés lehet probléma, míg a diákoknál az órákról való hiányzás, a tananyagban való lemaradás és ennek pótlása okozhat nehézséget.24 A leghosszabb utak Erdélyben valósultak meg, itt a Tanulmányutak átlagos hossza 5,22 nap volt, míg az Együttműködéseké 6,25 nap. A legrövidebb utazásoknál összetettebb a kép, mert tanulmányutakon Délvidéken voltak átlagosan a legrövidebb ideig (3,86 napot), míg az Együttműködések keretében a Felvidéken (4,70 nap). Összességében az Együttműködések átlagosan hosszabbak voltak minden régióban,25 amit magyaráz az, hogy itt egy közösen végzett munkafolyamat elvégzése is szükséges volt.
Az utazások tartalma A pályázatok kidolgozása során nagy hangsúly került arra, hogy a Határtalanul! program keretében a külhoni magyarsággal kapcsolatos tapasztalat- és ismeretszerzés mellett oktatási szempontból is magas színvonalú projektek valósuljanak meg. Ennek egyik eszköze olyan kötelező szakmai elemek előírása volt, amelyek révén a megvalósított programok illeszkednek a diákok által az iskolában tanultakhoz, így a programnak az oktatás területébe történő beágyazódását is segítik. A Tanulmányút keretében ezért az utazás során meghatározott szakmai és kulturális tevékenységeket kellett a tanulóknak megvalósítaniuk, míg az Együttműködés során ezen túlmenően a magyarországi és külhoni diákok a szakmájukhoz kapcsolódó közös tevékenységgel hoztak létre valamilyen szellemi vagy tárgyi „terméket”. Szakmai és kulturális tevékenységek a Tanulmányutakon Miután az utazásokon szakképzésben tanuló diákok vettek részt, a szakmai programok meghatározása is ennek figyelembe vételével történt. A pályázat szempontjából szakmai tevékenységnek minősültek ezért az olyan programok, „amelyek kapcsolódnak az utazáson részt vevő diákok szakjához/ Ennek érzékeltetésére talán elég az, hogy a pilot során megvalósult 177 utazás időtartama összesen 908 nap volt, amely közel két és fél évet jelent. 25 Az adatok a Tanulmányutak esetén: Erdély – 5,22 nap; Kárpátalja – 4,67 nap; Felvidék – 4,27 nap; Délvidék – 3,86 nap. Az Együttműködéseknél: Erdély – 6,25 nap; Délvidék – 5,00 nap; Kárpátalja – 4,75 nap; Felvidék – 4,70 nap. 24
89 szakmájához.26 Kulturális tevékenységnek azok a programelemek minősültek, „amelyek a magyarság kultúrájának megismerésére irányulnak”.27 3. ábra: A megvalósult kulturális és szakmai tevékenységek száma területenként szakmai tevékenységek
100%
kulturális tevékenységek 0% Erdély
Délvidék
Felvidék
Kárpátalja
A Tanulmányutak projektek során összesen 1386 kulturális és szakmai tevékenység megvalósítását vállalták a kiutazó csoportok. Ezeken belül összességében a kulturális tevékenységek domináltak, ezek aránya 65,58% volt, míg a fennmaradó 34,42% szakmai tevékenységeket jelentett.28 A legjellemzőbb kulturális tevékenységeket olyan műemlékek (különösen templomok) meglátogatása jelentette, amelyek valamilyen módon a magyarsághoz kapcsolódnak. Gyakori volt a múzeumlátogatás is és sok programba építették be emlékhelyek megtekintését, megemlékezésekkel összekötve. A különféle kulturális rendezvényeken, előadásokon való részvétel a ritkább tevékenységek közé tartozott. Helyszín tekintetében a legnépszerűbb célpont Kolozsvár volt, ahol a Hunyadiakhoz A pályázati útmutató megfogalmazása szerint szakmai tevékenységnek számítottak például azok a programok, ahol a pályázó „egy-egy szakmai téma (pl.: fémművesség emlékei Erdélyben, hagyományos bútorkészítés mesterei Kalotaszegen stb.) köré építve határozza meg a meglátogatandó helyeket vagy szakmai látogatást tesz (pl.: egy magyar tannyelvű szakközépiskolában, egy ipari vállalkozásnál stb.)”. 27 Ilyen kulturális tevékenységek voltak például: műemlékek, kiállítások meglátogatása, kulturális programokon (pl.: színházi előadáson) való részvétel. 28 Az egyes projektek között természetesen jelentős eltéréseket látunk. Az utazások körülbelül ötödében (22,31%) a szakmai tevékenységek aránya eléri vagy meghaladja a kulturális elemekét. Összesen 27 ilyen projekt volt, ebből 7 esetben megegyezett a kulturális és szakmai tevékenységek száma, a többiben a szakmai elemek domináltak. A legmagasabb arány a szakmai programok esetén 66,67% volt, máshol viszont az utazások során szélsőségesen magas a kulturális elemek aránya. A legalacsonyabb 7,69% volt, ahol egy szakmai tevékenység jutott az út során 12 kulturális programelemre. Erdély és Kárpátalja esetén volt a legmagasabb a kulturális tevékenységek aránya a szakmai programelemekhez viszonyítva (67,86% és 67,00%), míg Felvidéken a legkisebb (59,39%), ezt követte Délvidék (59,39%). 26
90 valamilyen módon kapcsolódó műemlékeket tekintették meg a legnagyobb számban,29 míg a megemlékezések terén például Farkaslakán a Tamási Áron-emlékhely megkoszorúzása került az első helyre. A szakmai programok a Tanulmányutakon elsősorban külhoni, részben vagy egészében magyar tannyelvű szakképző iskoláknál tett látogatásokat, valamint a diákok tanult szakmájához kapcsolódó üzemek, vállalkozások megtekintését jelentették. Az iskolalátogatás esetén néha csak egy rövidebb ismerkedés történt, amelynek során például a kinti intézmény egy oktatója, vezetője ismertette a tudnivalókat a képzéssel kapcsolatban, de volt arra is példa, hogy egy-egy közös program, barátságos focimeccs is belefért az ismerkedésbe. A szakmai és a kulturális tevékenység kategóriái természetesen rugalmasak lehetnek abban az értelemben, hogy míg egy népzenész szakmát tanuló csoport számára egy táncházon való aktív részvétel szakmai programnak minősülhet, addig például bútorasztalosok számára csak kulturális tevékenységként jön szóba. Az 1386 szakmai és kulturális tevékenységet napokra vetítve azt látjuk, hogy átlagosan 2,86 tevékenységet valósított meg naponta egy út során egy csoport, ami magas szám, mert azt jelenti, hogy majdnem minden napszakban az utazás teljes ideje alatt kulturális és szakmai programelemeken vettek részt a diákok.30 A pályázati útmutatóban is közzétett elbírálási szempontok szerint előnyben részesült az értékelés során az a pályázat, amely több szakmai és kulturális tevékenységet tartalmazott. A projektvezetők visszajelzései alapján sok esetben túlvállalták magukat a pályázók, feltehetőleg a kedvezőbb értékelés miatt és csak nagy nehézségek árán tudták az összes vállalt programot megvalósítani.31 Ennek elkerülése érdekében megfontolandó kisebb módosítások végrehajtása a pilothoz képest a szakmai-kulturális tevékenységek értékelése során, hogy ne hajszolják bele magukat a pályázók átgondolatlan, nehezen kivitelezhető programtömegbe. Együttműködések és termékek Az Együttműködések alprogram a megfogalmazott céloknak megfelelően a személyes találkozásokra, kapcsolatok kialakítására helyezte a hangsúlyt, ezért olyan tevékenységeket támogatott, ahol a magyarországi és a külhoni diákok együtt, egy közös munkafolyamat eredményeként hoznak létre egy terméket. A Tanulmányutak keretében megvalósuló erdélyi utazások közül összesen 50 ejtette útba Kolozsvárt, ahol Mátyás szülőházának, a Szent Mihály-templomnak és a Mátyás király-emlékműnek, valamint a Szent György-szobornak a megismertetése volt a legnépszerűbb tevékenység. 30 A maximális vállalható programelem egy nap 3 darab lehetett, egy délelőtt, egy délután és egy este. 31 Ennek hátterében például időjárási okok állhattak vagy egy előre nem látható késés miatti csúszás. 29
91 A projektek során megvalósított tevékenységeknek a szakmához való illeszkedése az Együttműködések esetén is fontos érvényesítendő szempont volt. Elsőként áttekintjük azt, hogy a létrehozott termékek típusa, a létrehozására végzett tevékenységek és a diákok tanult szakmája, szakmacsoportja milyen viszonyban állt egymással. Az együttműködések nagy többségében (73,21%) a kiutazáson részt vevő diákok ugyanabba a szakmacsoportba tartoztak.32 Ilyen esetekben az együttműködés szakmai elemeinek összeállítása egyszerűbb feladat elé állította a pályázókat. Ezekben, a diákok összetételét tekintve egydimenziós projektekben ugyanis könnyebb olyan tevékenységeket, termékeket megtervezni, és amelyek könnyen illeszthetőek a képzési tananyaghoz.33 Nehézség ott jelentkezhet, ahol több szakmacsoportból vesznek részt diákok a projektben. Ezekben az esetekben nehezebb volt olyan együttműködési tevékenységeket tervezni, amelyek szakmai szempontból is minden diák számára megfelelő lehetőséget nyújtanak és egyúttal ezek eredményeképpen egy egységes egésszé, termékké állnak össze a tevékenységek. A pilot során erre is láttunk sikeres megoldásokat, példa rá az a projekt, ahol a hagyományos református fatemplomokra jellemző festett kazettás mennyezet elkészítése volt a projekttermék,34 de ilyen volt az az együttműködés is, ahol különféle szakmákat tanuló diákok egy emlékparkot építettek egy kárpátaljai iskola udvarára.35 Ezekben az esetekben, a termék létrehozásához szükséges tevékenységek komplexitása adott lehetőséget különféle szakmacsoportos képzésben részt vevő diákok közös részvételére.36 Ezek közül a legtöbb, 9 projekt esetén művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportba tartozó diákok utaztak, 7 projektben csak vendéglátóipar-idegenforgalom, 5-5 esetben pedig építészet és informatika szakmacsoportos diákok. 33 Ilyenek voltak például azok a projektek, amelyekben vendéglátás-idegenforgalmi szakmacsoportos diákok szakácskönyvet, gasztronómiai falinaptárt készítettek, vagy ha zenei képzésben résztvevő művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos diákok komolyzenei koncertet tartottak a külhoni diákokkal. 34 A projektben faipari tanulók és művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos, lakberendezőnek készülő diákok vettek részt. A megvalósításhoz mindkét szakterületet érintő részfeladatok elvégzésére szükség volt. 35 A mezőgazdasági, építészet és a gépészet szakirányos diákok szakmájához illeszkedő résztevékenységek révén állt össze az emlékpark sziklakerttel, virágládákkal, padokkal stb. 36 Láttunk olyan, szakmai tartalmát tekintve jó gyakorlatokat, ahol a termék és az elkészítéséhez szükséges tevékenységek koherens egészet alkottak, így a különféle szakmákhoz illeszkedő résztevékenységek ki tudták egészíteni egymást. Más esetekben láttuk, hogy ennek megoldása nehézséget okozott. Erre példa az olyan projekt, ahol több egymástól független terméket hoztak létre. A részt vevő diákok itt egymástól gyökeresen eltérő képzésben tanulnak és így nehézséget okozott az, hogy megegyező tevékenységbe vonják be őket, ezért párhuzamosan futottak egymás mellett különböző szakmacsoportra szabott tevékenységek. Azért, hogy a magyarországi és a külhoni diákok speciális szakmai tudást is szerezzenek a közös munka során, a pályázóknak lehetősége volt külső szakértőket bevonni az együttműködésbe. A pályázatok kétharmada, 38 pályázat esetén (67,86%) esetén éltek a lehetőséggel. Egy külső szakértő 21 esetben segítette az együttműködést, 11 esetben két, 6 esetben pedig három szakértőt vontak be a pályázók. 32
92 produktum felől megközelítve a megvalósult projekteket, a jellemző terméktípusok a követA kezők voltak: ˏˏ Technikai termék, amikor valamilyen tárgyiasult produktum jelent meg egy döntően manuális tevékenységi folyamat eredményeként, pl. épületrész felújítása, építése.37 ˏˏ Szellemi termék, amikor a termék létrehozása döntően a diákok szellemi munkáját igényelte, mint pl. egy honlap létrehozása, útikönyv készítése.38 ˏˏ Művészeti termék, amikor az együttműködés során valamilyen művészeti tevékenység dominált, pl. valamilyen előadást, koncertet, képzőművészeti alkotást eredményezett.39 ˏˏ Kutatási termék, amely a diákoknak egy adott témában végzett közös kutatása, vizsgálata eredményeként jött létre.40 ˏˏ Egyéb termék.41 Bár látszólag a termék az eredménye a közös munkának, a program szempontjából sokkal hangsúlyosabb a diákok közötti együttműködés maga, amelynek során a termék létrejött.42 Ebből a szempontból jó gyakorlatnak azt tekintjük, ahol a külhoni és magyarországi diákok partnerként működnek együtt, egymás munkáját kiegészítve, támogatva. Kétes értékű a program célkitűzése szempontjából az a projekt, ahol a diákok nem vesznek részt közösen, együtt, egyenrangú félként a tevékenységekben. Ez még akkor is így van, ha a termék egyedülálló a maga nemében, ha az előállításához szükséges tevékenységsorozat magas szakmai-oktatási követelményeknek felel meg, illetve ha a kiutazó diákok tanulmányi szempontból még oly sokat is profitálnak belőle. Fontos feladat ennek tudatosítása a pályázó intézményekben, hogy minél nagyobb számban jussanak azok a projektek támogatáshoz, ahol az említett személyes kapcsolatok létrejönnek.
Ebbe a kategóriába összesen 21 termék tartozott, ezek összetettségük és egyéb szempontok alapján meglehetősen széles skálán mozogtak. Volt olyan projekt, amelynek során egy hagyományos fa fűrészmalom részleges felújítása történt meg és volt, ahol a diákok tájjellegű ételeket készítettek. 38 Azok a termékek is ide tartoznak, ahol bár van egy tárgyiasult technikai jellegű produktum, a diákok a létrehozásának egy olyan folyamatában vettek részt, amely döntően szellemi tevékenységeket követelt. Erre jó példa az a projekt, ahol egy Eötvös-inga reprodukcióját célozta az együttműködés, a diákok viszont nem az inga fizikai megvalósításában, hanem az ehhez szükséges mérési, számítási feladatokban vettek részt. Összesen 21 szellemi terméket hoztak létre a projektek során. 39 A művészeti tevékenységek eredményezhetnek olyan tárgyiasult produktumokat is, amelyeket egyidejűleg technikai termékeknek is tekinthetünk és ugyanígy fordítva. Ilyen például egy kazettás épületmennyezet kifestése. 40 Négy kutatási terméket hoztak létre a diákok az együttműködések során. Ezek mindegyike környezetvédelmi témában született. 41 Ide egy termék tartozott, ahol fodrásznak tanuló diákok egy idősotthon lakói számára frizurákat készítettek. 42 Az Együttműködés alprogram a projektmódszerhez némileg hasonló eszközökkel igyekszik a programban megfogalmazott célt, a magyarországi és külhoni diákok közötti személyes kapcsolatok kialakítását előmozdítani. 37
93
Az utazások útvonala Elsőként áttekintjük, hogy a pilot során hogyan függött össze az utazás típusa (Tanulmányút, Együttműködés) a pályázó által választott útvonalszerkezettel. Ezután kissé részletesebben szemügyre vesszük, hogy melyek voltak az országokon belül a preferált területek, települések. 4. ábra: Az utazások során kulturális és szakmai tevékenységek által érintett települések
Útvonalszerkezet A megvalósult utazások útvonalvezetésük szerint három alapvető csoportba sorolhatóak. Az első egy centralizált útvonaltípus, ahol a szakmai programok megvalósítása nagyrészt egy központi településen történt. Ezt kisebb-nagyobb kulturális és szakmai programokkal kiegészülő kirándulások egészítették ki a központi településről kiindulva, majd oda visszatérve. A második a csillagtúra típusú útvonal, ahol a pályázók szintén egy központi településről kiindulva, döntően annak környékén valósítanak meg tevékenységeket. Ennél a típusnál a központi településen volt a szálláshely, szerepe csak logisztikai volt és jóval nagyobb szerep jutott a meglátogatott többi
94 településnek, mint a centralizált útvonal esetén. A harmadik típusú útvonal a körút volt, ahol egy nagyobb területet bejárva, több településen is megszállva hajtottak végre programokat a pályázók.43 Az útvonalszerkezetek áttekintése elsősorban azért érdekes, mert logikusan összefügg a projekt tartalmi elemeivel. A centralizált útvonal azon utazásoknak kedvez, ahol egy helyszínre koncentrálódik a tevékenység. Erre példákat szinte kizárólag az Együttműködések esetében láttunk, ahol majdnem minden esetben a központi hely az a település volt, ahol a külhoni partnerintézmény található.44 Ebbe a típusba tartozik az 56 Együttműködésből 44 utazás, amely az Együttműködések majdnem 80%-a,45 míg a Tanulmányutak esetén a 121 útvonalból csak egy. A Tanulmányutak legjellemzőbb útvonala csillagtúra. Az utazások közel kilenctizede valamilyen csillagtúrát jelent.46 A csillagtúra típusú útvonal logikus döntés, ha egy kisebb területen, de több településen valósít meg szakmai és kulturális programokat a pályázó, így a szállást érintő szervezőmunka értelemszerűen jelentősen lecsökken. Szintén a Tanulmányutak esetén, de a nagyobb szervezési kapacitással vagy már kiépített kapcsolatokkal rendelkező pályázók esetén lehet ésszerű a körút. Emellett a pályázatok célterületét jelentő négy ország magyarlakta területeit figyelembe véve a földrajzi távolságok miatt ez a típusú út elsősorban Erdélyben, esetleg a Felvidéken lehet indokolt.47 Célországok A sorrend és az arányok a célterületek tekintetében csak egy ponton változtak a pályázatok értékelését követően a pályázói szándékhoz képest. A változás Kárpátalját érintette a Tanulmányutak alprogram keretében, ahol még a harmadik helyen állt 12,14%-os aránnyal (ld. 1. ábra), de a megvalósult utazások között már a negyedik helyre került (ld. 5. ábra).48 A három típus tiszta formái mellett természetesen „kevert” útvonalak is láthatóak. Természetesen látunk néhány kivételt is, ahol a szállástelepülés néhány kilométerre volt található a partnerintézmény településétől, pl. Délvidéken, Ludason megszálló diákok utazása szabadkai partnerrel. 45 Az Együttműködések során szélsőségesen koncentrált útvonalat is látunk. Volt olyan projekt, ahol a diákok közvetlenül a partnerintézmény településére utaztak, ott három napot töltöttek, majd visszatértek úgy, hogy más helyszínen dokumentált programot nem valósítottak meg. Az ilyen utak nagyon hatékonyak lehetnek szakmai szempontból, de érdemes figyelni arra is, hogy a diákok számára „fogyasztható” legyen az utazás, és ha szükséges, megfelelő arányban lazítani más programokkal. 46 88 utazás (72,72%) tisztán csillagtúra volt, az utak további 13%-a a csillagtúrát kombinálta egy másik útvonallal, pl. egy egynapos kitérővel. 47 A pilot során is csak a Tanulmányutak esetén, Erdélyben láttunk körutakat, összesen 13 esetben. 48 A 177 utazásból a legtöbb, összesen 111 Erdélyben valósult meg. Ezt követte a Felvidék 33, a Délvidék 20 és Kárpátalja 13 utazással. A két alprogram között számottevő különbséget az arányok tekintetében nem látunk. 43 44
95 5. ábra: Az utazások célországok szerinti megoszlása Tanulmányutak Kárpátalja 7,44%
Együttműködések Kárpátalja 7,14%
Délvidék 11,57%
Felvidék 18,18%
Délvidék 10,71%
Felvidék 17,86%
Erdély 62,81%
Erdély 64,29%
A 4. ábrán azok a külhoni települések láthatóak, ahol valamilyen, a program szempontjából releváns tevékenységet végeztek a diákok.49 Látható, hogy Erdély dominanciája egyben a Székelyföld és azon belül is Hargita és Kovászna megye dominanciáját jelenti. Az összes erdélyi út 82%-a irányult a Székelyföldre. Ezt követi 6,3%-kal a Partium,50 majd a Szilágyság/Mezőség és végül Dél-Erdély.51 Kárpátalján belül, ahol a kis távolságok miatt a terület nagy részét be tudta járni a csoportok nagy része, nem látunk ilyen különbségeket. Az utazók majdnem mindegyike végigjárta a nagyobb kárpátaljai településeket, tett egy kirándulást a Vereckei-hágóra, és általában is elmondható, hogy nagyon hasonló útvonalakat járt be.52 Délvidéken főleg két kisebb terület kapott jelentőséget az utazásoknál. Az utak több, mint felének a határ menti területen53 volt a logisztikai központja, de öt olyan utazás is volt, amelynek a Dél-Bánságban, még Belgrád vonalától is lejjebb.54 Utóbbi esetben a magyarok lakta Székelykeve Az a település, amelyet több projekt is érintett, nagyobb méretű jelölőt kapott. Összesen 355 települést helyeztünk el a térképen. A megjelölt település közel felén 172 esetben csak egy projekt keretében jártak csoportok. A legtöbbször látogatott település Kolozsvár volt, amelyet 64 projekt útja érintett. 50 Arad, Szatmár, Temes és Bihar megyei utazások. 51 Előbbi területre összesen 4, míg az utóbbira 3 utazás jutott. Emellett van 6 klasszikus körutazás, amelyet egyik területre sem lehet besorolni. 52 Természetesen itt is voltak települések, ahol csak egy-egy csoport végzett valamilyen szakmai vagy kulturális tevékenységet. 53 13 utazásnak volt a központja az Észak-Bánság, Észak-Bácska és Nyugat-Bácska körzeteknek a határhoz közelebb eső részén. 54 A fennmaradó két utazáson a két további körzet, Dél-Bácska és Közép-Bánság osztozik. 49
96 település volt a bázisa az utazóknak, amely megfelelő turisztikai infrastruktúrával rendelkezik, képes fogadni nagyobb csoportokat is és földrajzi helyzetéből fakadóan innen könnyen elérhető az Al-Duna várrendszere, amelyet a csoportok nagy része már csak magyar történelmi vonatkozásai miatt is beiktatott a programjába. A Felvidékre irányuló utak esetén az utazások központja jobbára a magyar etnikai terület határait követte. Dél-Szlovákiában volt a legtöbb út központja, azon belül is nyugaton, a Nyitrai és a Nagyszombati kerületek déli járásaiban.55 Ugyanakkor Felvidéken láttunk néhány olyan utazást is a Tanulmányutak alprogramban, ahol az útvonal kiválasztása inkább kedvez a tátrai hegyvidéki túrázásoknak, mint a határon túli magyarság megismertetésének.56 Megfontolandó ennek fényében, hogy szükséges-e további mélységig szabályozni a pályázati felhívásban nevesített magyarlakta területek fogalmát, lokalitását.
Az értékelés Mindkét alprogram esetén a hazaérkezést követően az utazáson részt vevő diákoknak és kísérőtanáraiknak egy közös értékelésen kellett részt venniük. Az értékelés célja amellett, hogy a résztvevők elemzik az utazás tapasztalatait, a jövőbeni tanulmányi utak, együttműködések lehetőségeinek áttekintése.
Időtartam Az értékelő órák minimális időkerete egy óra. A pályázatok csak ötöde esetén57 elégedtek meg a résztvevők ezzel az idővel, a többiek magasabb óraszámban értékelték az utazások tapasztalatait. A Tanulmányutak értékelésére átlagosan 2,16 órát, míg az Együttműködések esetén 2,25 órát használtak fel.58
Szereplők Az értékelést a részt vevő diákok és kísérőik számára kellett megszervezni. A értékelést moderátor vezette, akit az intézmény választott ki.
A 33 utazásból 22 központja található ebben a régióban. Természetesen itt is megvalósultak olyan szakmai és kulturális programelemek, amelyek tökéletesen illeszkedtek a Határtalanul! program szellemiségébe, eltolódás inkább csak a hangsúlyok területén volt, összesen négy út esetén. 57 37 pályázat esetén tartottuk csak egyórás időkeretben értékelést. 58 A legmagasabb óraszám a Tanulmányutak esetén 6, míg az Együttműködéseknél 5 óra volt. 55 56
97
Tartalom Az értékelő órák esetén a pályázók az előkészítéshez hasonlóan itt is a tematika kötelező elemeit tekintették mérvadónak.59 A felkészítő órákhoz képest itt jóval erősebben jelentek meg a külhoni magyarsághoz való viszonyt kifejező érzelmi elemek.60 Ezekben a külhoni magyarság általában abban a kontextusban jelent meg, mint akikben még él az igazi nemzettudat, akikről példát lehet venni stb.61
Módszertan Az értékelések a felkészítő órákhoz képest általában interaktívabbak voltak. A diákok nemcsak megoszthatták, hanem a tematika jellegéből fakadóan meg is kellett osztaniuk a jelenlevőkkel a kinti személyes tapasztalataikat. A felkészítő órákhoz hasonlóan itt is voltak törekvések arra, hogy valamilyen visszacsatolást kapjanak a tanárok a diákoktól, például az utazásra vonatkozó tesztek segítségével. A projektlátogatások során az értékelő órákkal kapcsolatban problémaként felmerült – és ezt jelzi az is, hogy a minimális 1 órás időkerettől többségében eltértek a pályázók –, hogy az értékelő órák tematikáját sok esetben nem sikerült strukturálni. A diákok személyes tapasztalatai, az utazás emlékei még frissek és élénkek voltak, az értékelések sokszor élménybeszámoló jellegűvé, csapongóvá váltak. Megoldás lehet, ha az értékelésre nagyobb minimumkeretet szab meg a pályázati útmutató, mert a nevezett problémák főleg ott jelentkeztek, ahol nem tértek el az egyórás minimum időtartamtól.
Kommunikáció A Határtalanul! program pályázati felhívásaival párhuzamosan az Apáczai Közalapítvány a program népszerűsítését is célul tűzte ki, ezért egy kommunikációs kampányt folytatott, amelynek célja a Határtalanul! brand bevezetése volt. Ehhez egyidejűleg több kommunikációs csatornát felhasználtunk. Az értékelés során át kellett tekinteni a meglátogatott ország, illetve település magyarságáról a látogatás eredményeképpen szerzett személyes tapasztalatokat és ismereteket; a tanulmányút megvalósulását és értékelését/az együttműködés megvalósulását, a közösen létrehozott termék és a közös tevékenységek értékelését; egy későbbi tanulmányút lehetőségét/ a további, diákok közötti együttműködés lehetőségeit. 60 Néhány jellemzően visszatérő gondolat: „(…) élő példává válhat a külhoni magyarság (…)” (E. E. projektvezető); „(…) megdicsértük a kiemelkedő teljesítménnyel kint dolgozó diákokat (…) a székely emberek meleg baráti szeretetét, vendéglátását (…)” (U. A. projektvezető). 61 „(…) Szép példákat láttak a magyarság hagyományainak megőrzésére (…)” (N. T. projektvezető); „(…) Láthatták és érezhették azt a ragaszkodást az anyaországhoz (…)” (P. J. projektvezető); „(…) Diákjaink szerint az erdélyi magyarok kitartása, munkabírása, vendégszeretete példaértékű (…)” (B. R. projektvezető); „(…) az összetartás a magyarok között, amit ilyen módon itthon még sosem tapasztaltak (…)” (L. E. projektvezető); „Megtapasztalták az erdélyi magyarok híresen szívélyes vendéglátását. Ízelítőt kaptak abból a fajta tartásból, hagyományőrzésből, amit jó lenne átvenni, megtanulni a határon túliaktól” (Sz. I. projektvezető). 59
98
Programszintű kommunikáció Egyfelől az Apáczai Közalapítvány a programmal kapcsolatban igyekezett egy többé-kevésbé folyamatos médiajelenlétet fenntartani, ennek érdekében a programhoz kapcsolódó rendezvényeit sajtónyilvánossá tette. Ezek közül elsőként a Határtalanul! szakmai konferencia került megrendezésre, amelyen az egységes Kárpát-medencei magyar oktatási tér szükségessége, lehetőségei és ehhez kapcsolódóan a Határtalanul! program szerepe került az előtérbe.62 Ezt követően került sor a program hivatalos sajtóbemutatójára, amelyen megjelentek a programban részt vevő oktatási intézmények képviselői. Ezen a rendezvényen a brand részeként meghirdetésre került a Határtalanul! fotó- és filmpályázat.63 A rendezvénysorozat harmadik állomása végül egy szakmai fórum volt, amelynek témája a külhoni tanulmányi kirándulások kérdésköre volt.64 A modern kommunikációs csatornák közül az internet adta lehetőségeknek kiemelt szerepet szántunk a program népszerűsítésében. A kommunikáció részeként ezért felhasználásra került a pályázatok elszámolásához benyújtott kötelező videódokumentáció is, ehhez az interneten jelenleg legnépszerűbb fájlmegosztó portált használtuk fel. Ezen a fiatalok által is kedvelt kommunikációs felületen létrehoztunk a Határtalanul! YouTube csatornát, ahol elérhető mind a 177 utazáshoz készült rövidfilm, amelyet a pályázók készítettek saját projektjeikről. Ez a kommunikációs forma különösen hatékony, mert a hagyományos médiumokkal szemben földrajzi értelemben nem korlátozott,65 hosszabb távon kisebb erőforrásokkal is fenntarthatóvá teszi a kommunikációt és jelentős multiplikátor hatással bír.66 A konferencia 2010. március 22-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében került megrendezésre, közel 300 résztvevővel. Bővebb információk a konferenciáról az Apáczai Közalapítvány honlapján (www.apalap.hu) érhetőek el. 63 Az eseményre 2010. május 27-én Budapesten került sor Nemzeti Erőforrás Minisztérium Báthori utcai irodaházának konferenciatermében. A rendezvény házigazdája a külhoni születésű Rúzsa Magdi előadóművész és Gergely István kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó volt. A fotópályázat célcsoportját a magyarországi közép- és felsőfokú oktatásban tanuló diákok jelentik, ezért az a Határtalanul! gondolatnak azt a vonását hangsúlyozza, hogy „az országhatárokat átlépve új tájakat, helyeket, embereket megismerni, külföldön magyarokkal kapcsolatba kerülni a XXI. században korszerű, fiatalos, menő tevékenység”. A pályázat hivatalos honlapja: www.hatartalanul.eu. 64 A közoktatás területéről érkező nagyszámú résztvevő jelenlétével megrendezett fórumon részt vett Dr. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős államtitkár is. A 2010. október 12-i budapesti rendezvényen kerekasztal-beszélgetés, nyílt vitafórum, majd ezt követően zárt szakmai tanácskozás keretében vitatták meg a megjelentek az külhoni tanulmányi kirándulásokat is érintő H/638 számú országgyűlési határozati javaslat kapcsán felmerülő kérdéseket, a Határtalanul! 2010 program ez irányú tapasztalatainak tükrében. 65 A filmeknek nemcsak Magyarországról és a szomszédos országokból, hanem gyakorlatilag minden kontinensről voltak látogatói. A legtöbb látogató természetesen Magyarországról tekintette meg a filmeket, azt követik a romániai IP címekről érkezők, de szép számmal voltak látogatók még az Egyesült Államokból, főleg a keleti partról is. 66 A feltöltött videók egy mozdulattal megoszthatóak, beágyazhatóak más honlapokba, közösségi portálokba. A filmekhez kapcsolódó hozzászólási lehetőség pedig adott esetben a téma szempontjából hasznos véleménycserét generálhat a megtekintők között. 62
99
Kötelező tájékoztatási tevékenység A rendezvényeken keresztül a programszinten megvalósuló médiafigyelem mellett szintén a program megismertetését segítette az a projektszintű kommunikáció, amelynek során a nyertes pályázóknak kötelező tájékoztatási tevékenységet kellett folytatniuk az egyes utazásokhoz kapcsolódóan. Ennek részeként egyrészt a pályázó a honlapján (amennyiben rendelkezett honlappal) a Határtalanul! brandet népszerűsítő bannert helyezett el, másrészt egy országos vagy megyei/regionális lapban sajtóhirdetést jelentetett meg.67 A kötelező sajtómegjelenésen felül a pályázók vállalhattak további sajtómegjelenéseket is. Ezek lehettek további nyomtatott sajtótermékekben vagy internetes portálokon, televízióban, rádióban megjelenő tudósítások, hirdetések, interjúk.
Költségek A projektekhez kapcsolódó hirdetési költség az elnyert támogatási összeg 20%-os mértékéig elszámolható volt. A Tanulmányutak alprogram során összesen 6 112 181 forint hirdetési költséget számoltak el, ez átlagosan 50 514 forint projektenként. Ugyanezek a költségek az Együttműködések esetén 4 702 271 forint, azaz projektenként 83 969 forintot tettek ki.68
Az elszámolás A pályázóknak a visszaérkezést követően be kellett nyújtaniuk a projekt végelszámolását.69 Az elszámolások eredményeként a 177 projektre összesen 200 121 392 forint támogatás kifizetése történt meg.70 Az elszámoláshoz szükséges volt az út audiovizuális dokumentálása is, ami a program kommunikációja során is hasznosnak bizonyult. Ennek részeként a pályázók 177, a projektekről A kommunikáció hatékonyságának fokozása céljából a vállalt sajtómegjelenéseket kampányszerűen, két időszakra koncentráltan kellett megjelentetni. Ezért a kiutazás dátumától függően a 2010. május és június hónapjában kiutazó iskolák 2010. május 10-20. között, míg a később utazók 2010. szeptember 1-10. között jelentettek meg sajtóhirdetéseket. Az összesen 949 sajtóhír, tudósítás projektenként átlagosan 5,36 sajtómegjelenést jelent. A pályázók legnagyobb része a hagyományos (nem internetes) felületek tekintetében a lokális médiumokra helyezte a hangsúlyt, de a 177 projekt közül 57 esetben (32,20%) országos terjesztésű nyomtatott sajtóban és/vagy országos sugárzású televízióban, rádióban is megjelent a program. Az országos és a magyarországi lokális sajtótermékek mellett több pályázó esetén külhoni, magyar nyelvű médiumok is tudósítottak az egyes projektekről. 68 Itt 8 utazás során nem merült fel hirdetési költség. 69 A visszaérkezést követő 15 napon belül, a pályázati útmutatóban és a támogatási szerződésben meghatározott módon kellett az elszámolást benyújtani. 70 A megítélt támogatás a 177 pályázat tekintetében 213 496 231 forint volt. Az eltérés abból fakadt, hogy nem minden pályázó használta fel a megítélt teljes támogatási összeget, csökkent a tervezetthez képest a kiutazó diákok létszáma (ezáltal csökkentve a fajlagos elszámolható költségeket), a valutaváltás során árfolyam különbség jelentkezett, illetve az elszámolás ellenőrzése során tapasztalt hiányosságok szankciókat eredményeztek. 67
100 készült 177 kisfilmet és összesen 6872 fényképet küldtek be. Az egyes projektek átláthatósága és nem utolsósorban a program további népszerűsítése érdekében – a pályázók elszámolásainak feldolgozásával párhuzamosan – honlapján a Közalapítvány egy olyan speciális felületet is kialakított, amelyen mindegyik megvalósított projekt fotó- és videódokumentációja, valamint az utazások útvonala mellett további, a projektekre vonatkozó fontosabb adatok is elérhetőek.71
A projekt-kivitelezés fegyelme Valamilyen pályázóval szembeni szankció alkalmazására összesen 38 esetben került sor.72 A nem megfelelően teljesítő támogatottak esetében alkalmazott szankciók jellemzően azt mutatják, hogy a levonás nem függött össze az utazások szakmai tartalmával.73 A projekt-kivitelezések fegyelmét erősítették a helyszíni projektellenőrzések is. Ennek során a Közalapítványi Iroda 15 projekthez kapcsolódóan a helyszínen ellenőrzött előkészítő és értékelő órákat.74 Az ellenőrzések pozitív eredménnyel zárultak, megállapításaik szerint a vizsgált projektek esetén a pályázati útmutatóban és a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően valósították meg az órákat.
Összefoglalás A Határtalanul! program 2010-es pilot-programja során összesen 177 utazás valósult meg külhonba, ezeken összesen 5771 szakképzésben tanuló diák és 672 kísérőtanár vett részt. Az utazások körülbelül kétharmada a Tanulmányutak a szomszédos országokba című, a többi pedig az Együttműködések a középfokú szakképzésben című alprogram keretében valósult meg. A két alprogram distinkciója révén olyan pályáztatási csomag jött létre, amely egyrészről képes kezelni a heterogén pályázói oldal eltérő igényeit, kapacitását, illetve pályáztatói oldalon lehetőséget biztosít arra, hogy különböző prioritásoknak megfelelő, különböző szintű projekteket támogathasson. A pályázók beszámolóiból készített önálló HTML oldal a két alprogram szerinti bontásban a http://www.apalap.hu/ h_a_t_a_r_t_a_l_a_n_u_l__/?main_menu[main_menu][item]=1 oldalon érhető el. 72 A Tanulmányutak esetén 25, míg az Együttműködéseknél 13 alkalommal történt olyan mulasztás, amely szankciót vont maga után. Az ezeken felül történt levonások nem mulasztások eredményei, hanem abból fakadtak, hogy az utolsó pillanatban bekövetkezett betegség stb. miatt kevesebb diák utazott ki a vállaltnál, ezért a rájuk eső költségekkel arányosan a kifizetett támogatás összege csökkent. 73 A szankciók leggyakrabban arra vezethetőek vissza, hogy a pályázók módosítási kérelem nélkül változtattak a támogatási szerződésben foglaltakhoz képest a kiutazó diákok összetételén vagy egyes programelemek időpontján. 74 Ellenőrzés 7 budapesti és 7 vidéki iskolában történt, az egyik intézmény esetén két projekt is ellenőrzésre került. 71
101 A program így nyitott a kisebb szervező kapacitással bíró, külhoni tapasztalatokkal nem rendelkező iskolák felé, de ezzel párhuzamosan be tudta vonni a magasabb szintű magyar-magyar diák- és intézményi kapcsolatok kiépítését célzó alprogramba az arra fogékonyabb intézményeket is. A nemzetpolitika által megfogalmazott célok, a magyar-magyar kapcsolatok elmélyítésének érvényesítése mellett a program hosszú távú sikerét támogatja, ha a külhoni kirándulás képes az iskolák világába beépülni. Ebben segít az, ha az intézmények oktatási programjába is beágyazódhat, ehhez pedig olyan szakmai-oktatási tartalmi követelmények szükségesek, amelyek a kirándulásokat az egyéb pedagógiai szempontok mellett, pusztán a tananyaghoz való kapcsolódásuk okán is vonzóvá teszik még azon intézmények számára is, amelyek egyébként nem elkötelezettek a program nemzetpolitikai vonatkozásai iránt. Ezért mindkét alprogram esetén a továbbiakban is nagy hangsúlyt kell fektetni a szakmai tartalomra, a tananyaghoz való kapcsolódás szempontjának érvényesülésére. Törekvésünknek megfelelően így mind a Tanulmányutak, mind az Együttműködések keretében a 2010. évben megvalósult projektekben nagy szerepet kaptak a szakmai-oktatási szempontok, de ezen túlmenően számos olyan tanulmányi út valósult meg, amely a diákok számára nemcsak tanult szakmájuk gyakorlását, elmélyítését segítette, hanem a helyi magyar közösségeket, a külhoni magyar nyelvű oktatást is közvetetten támogatni tudta. Az utazások során a diákok újítottak fel közösségi házakat, rendeztek be számítástechnikai laborokat vagy éppen muzeális értékű fűrészmalmot hoztak rendbe részlegesen. A kirándulások során számos alkalommal érintettek szórványközösségeket is az utazók, ahol a szórványkollégiumok férőhelyeinek kihasználásával is hozzájárultak ezen oktatási intézmények működéséhez. Miközben nem győzzük hangsúlyozni azt, hogy milyen fontos a külhoni utazások tananyagba ágyazottsága és a megvalósított szakmai-oktatási tartalom, azt is ki kell mondanunk, hogy félreértés lenne azt gondolni, hogy ezen feltételek teljesülése a program sikerének igazi fokmérője. A program sikeréhez szükséges, ha beépül az oktatásba, mert ez elengedhetetlen a hosszú távú fenntarthatósághoz, ugyanakkor nem lehet szem elől téveszteni a program alapvető célját: az utazások során a magyarországi diákoknak személyes találkozások, tapasztalatok által a külhoni magyarságot kell megismerniük. A program kommunikációs téren jelentős sikert könyvelhetett el azáltal, hogy bevitte a közbeszédbe, témává tette a külhoni osztálykirándulások ügyét. A sajtó ingerküszöbét átlépve az országos média is foglalkozott a kérdéssel. Természetesen ehhez az is kellett, hogy a program a politikum támogatását is megnyerje és három parlamenti képviselő olyan országgyűlési határozati javaslatot kezdeményezzen, amely felkarolja célkitűzéseit. A javaslatot 2010 októberében nagy többséggel fogadta el a magyar országgyűlés és a 2011. évi költségvetésben a kormány forrást biztosított a Határtalanul! program folytatására.
102
Végre!*
*Kelet-magyarországi iskolaigazgató válasza a felmérés azon kérdésére, hogy milyen véleménye, javaslata van a nemzeti összetartozás napjának iskolai bevezetésével kapcsolatban.
103
1431 KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁSRÓL Lettner Balázs
Az Apáczai Közalapítvány a 2009. évre már egy évtizedes tapasztalattal rendelkezett a határainkon túl élő magyar közösségek és a szórványmagyarság oktatásának, felnőttoktatásának, szakképzésének, valamint oktatási szakemberek továbbképzésének elősegítése és támogatása területén.1 Ez az évek alatt a külhoni területen felhalmozott tudás és tapasztalat jelentette azt a kiindulási alapot, amelyre építkezve a Közalapítvány meghirdette a Határtalanul! programot, ennek pilotja keretében első lépésben közel hatezer diák2 juthatott el környező országok magyarlakta területeire a 2010. évben.
A határozat A pilot-program sikere nagymértékben hozzájárult ahhoz a kezdeményezéshez, amely a magyarmagyar kapcsolatok kiszélesítését, erősítését feladatául tűző országgyűlési határozati javaslatban öltött testet.3 A javaslat eredményeként a parlament nagy többséggel elfogadta azt az országgyűlési határozatot (továbbiakban: Határozat),4 amely lépésekre kéri fel a kormányt az ügyben, hogy a magyarországi diákok iskolai tanulmányi kirándulások keretében a szomszédos országok magyarlakta A Közalapítvány alapító okiratában megfogalmazott célja szerint. A pilot program során 5771 diák és 672 kísérőtanár utazott Erdélybe, Felvidékre, Délvidékre vagy Kárpátaljára. 3 A H/638 számú javaslatot Pokorni Zoltán, Kövér László és Révész Máriusz országgyűlési képviselők jegyzik. 4 Az Országgyűlés 101/2010. (X.21) OGY határozata az iskolai Nemzeti Összetartozás napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról. 1 2
104 területeire, és külhoni diákok cserekapcsolatok révén Magyarországra látogathassanak. A határozat emellett a kormány feladatául tűzi ki azt is, hogy a közoktatási intézményekben a következő tanévtől vezessék be a nemzeti összetartozás napját és jöjjön létre a Magyarság Háza, amely módszertani, koordinációs intézményként a külhoni magyarság hazai bemutatását kapja feladatául.
A koncepcióterv A határozati javaslat benyújtásával párhuzamosan, tapasztalataira való tekintettel a külhoni területen és a külhoni tanulmányi kirándulásokat illetően, az Apáczai Közalapítvány, illetve Csete Örs igazgató kapta a felkérést,5 hogy dolgozza ki a határozati javaslatban szereplő, fent nevezett három elem megvalósításának előzetes koncepciótervét. Ennek során a Közalapítvány megkereste a javaslatban foglaltak által érintett szakmai szereplőket. Külhoni és magyarországi szervezetek, intézmények képviselőivel, oktatási szakemberekkel, pedagógusokkal történt egyeztetés szakmai fórumokon, kerekasztal-beszélgetéseken. A két szakmai fórumon jelentős létszámban vettek részt közoktatási intézmények képviselői, vezetői, mégis szükségesnek láttuk, hogy a lehető legnagyobb számban ismerjük meg az érintett közoktatási intézmények képviselőinek véleményét, mert a határozatban nevesített három feladatból kettő kifejezetten az oktatási intézmények közvetlen részvételével, sok esetben azok falai között valósul meg.
A felmérés Az Apáczai Közalapítvány ezért 2010 október-novemberében nagyszabású kérdőíves felmérést végzett a magyarországi közoktatási intézmények körében. A kérdőív összeállításakor felhasználta a pilotprogram kapcsán szerzett tapasztalatokat, illetve beépítette abba a szakmai egyeztetések, konzultációk során felmerült további szempontokat is. A felmérés során az Apáczai Közalapítvány 3221 közoktatási intézménynek küldte el elektronikus kérdőívét.6 A kérdőívek kitöltésére 2010. október 19 – november 29. között volt lehetőség.7 2010 nyarán dr. Hoffmann Rózsa, a NEFMI oktatási államtitkárától érkezett a felkérés. A megkeresett intézmények adatbázisát az Oktatási Hivatal KIRSTAT adatbázisának 2009–2010 évre vonatkozó adatai alapján készítettük el. A felmérés részeként azokat az intézményeket kerestük meg, amelyekben a 2009/2010-es tanévben általános iskolai/gimnáziumi/szakközépiskolai/szakiskolai/speciális szakiskolai/készségfejlesztő szakiskolai/előkészítő szakiskolai feladatok valamelyikét ellátták. A kérdőíves felmérést dr. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár ajánlólevelével támogatta, melyet a kérdőívvel együtt juttattunk el az intézmények számára. 7 A megkeresés két időpontban történt. Elsőként 2010. október 19-én küldtük ki az elektronikus kérdőívet, amelyet 2010. november 3-ig tölthettek ki az intézmények. Azoknak az intézményeknek, amelyektől nem érkezett válasz a megkeresésre 2010. november 22-én ismételten elküldtük a kérdőívet, amelyet 2010. november 29-ig tudtak kitölteni. 5 6
105 1. ábra. A felmérésben részt vevő intézmények a feladatellátásuk típusa szerint általános iskola és szakképző iskola 4,05% szakképző iskola 14,26%
szakképző iskola és gimnázium 6,29% általános iskola szakképző iskola és gimnázium 2,17% gimnázium 4,54% általános iskola és gimnázium 7,20%
általános iskola 61,50%
A beérkezett kérdőívek adattisztítása után összesen 1431 érvényes8 kitöltött kérdőív maradt, ami azt jelenti, hogy az összes közoktatási intézmény 44,42%-a részt vett a felmérésben. A válaszadó intézményekben összesen 631 607 diák tanul a 2010/2011-es tanévben nappali rendszerű oktatás keretein belül, míg a nevelőtestületek létszáma összesen 62 111 fő ugyanezen időszakban.9
A nemzeti összetartozás napja A Határozat első pontja a Kárpát-medencei magyar testvériskolai és diákközösségi kapcsolatok elmélyítését szorgalmazza, ennek egyik eszközeként a nemzeti összetartozás napja iskolai bevezetését jelöli meg.10 Elsőként bemutatjuk, hogy a felmérésünkben részt vevő intézmények jelenleg milyen külhoni kapcsolatokról számolnak be.
Összesen 1562 elektronikus kérdőívet küldtek vissza a megkeresett intézmények. Ezek közül érvénytelennek tekintettük azokat a kérdőíveket, - amelyeknél csak az intézményi adatokat töltötték ki, egyebekben üresen hagyta a kitöltő a kérdőívet (5 db), - amelyeket nem az intézményvezető töltött ki (amennyiben az intézményből többen is kitöltötték a kérdőívet) (4 db), - amelyeket egy intézményből több tagintézmény is visszaküldött (43 db), - amelyeket olyan intézmények töltöttek ki, amelyekben nincs a 2010/2011-es tanévben nappali rendszerben megvalósuló oktatás (2 db), - amelyeket technikai okok miatt véletlenül többször küldött el a kitöltő (77 db). 9 A nevelőtestületek esetén a teljes létszámra kérdeztünk rá, benne az óraadókra, részfoglalkoztatottakra stb. is. Összesen 19 esetben nem kaptunk értékelhető választ, amely a felmérésben résztvevő intézmények 1,33%-a. Ide azok tartoztak, ahol nem töltötték ki a választ vagy törtszámokat írtak. 10 10/2010 (X.21) OGY: „(…) az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a.) készítse elő iskolai emléknap bevezetését a 2010/2011 tanévtől a Nemzeti Összetartozás Napján, amely emléknap a trianoni döntésről szóló iskolai megemlékezések mellett a Kárpát-medencei magyar testvériskolai és diákközösségi kapcsolatok elmélyítését segíti elő”. 8
106
Kapcsolatok A beérkezett válaszok közül a szomszédos országok magyarlakta területeire vonatkozókat a 2. ábrán láthatjuk.11 2. ábra. A szomszédos országok magyarlakta területein oktatási intézményi kapcsolattal rendelkezők aránya 20%
inaktív kapcsolatok
aktív kapcsolatok 0% Délvidék
Erdély
Felvidék
Kárpátalja
Őrvidék
Muravidék
Szlavónia
A kérdőívben arra kérdeztünk rá, hogy vannak-e az adott intézménynek már jelenleg is kapcsolatai külföldi oktatási intézményekkel.12 Az intézmények közül körülbelül minden negyedik13 számolt be arról, hogy van vagy volt legalább egy délvidéki, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, őrvidéki, szlavóniai vagy muravidéki oktatási intézménnyel általa hivatalosnak vagy informálisnak minősített14 kapcsolata. A kapcsolatok tartalma szerint azt látjuk, hogy a részt vevő intézményeknek csak körülbelül Ezen az ábrán csak azok a kapcsolatok láthatóak, amelyek a Kárpát-medence területére vonatkoztak. A szomszédos országok közül Ausztria, Horvátország és Szlovénia esetén a megkérdezettek beszámoltak a magyar etnikai területektől messze eső kapcsolatokról is. Ezeket nem tüntettük fel az ábrán. 12 A kérdőív vonatkozó kérdései: Vannak-e az Önök intézményének hivatalos, dokumentált (pl. szerződéses testvériskolai) kapcsolatai külföldi oktatási intézményekkel és milyen tartalommal?, illetve Vannak-e az Önök intézményének nem hivatalos, nem dokumentált kapcsolatai külföldi oktatási intézményekkel és milyen tartalommal? Nemcsak a Kárpátmedencei, hanem minden intézményi kapcsolatát megadhatta a válaszadó. Információt kértünk a kapcsolatra vonatkozóan az ország, település és az intézmény neve mellett arról is, hogy a 2009/2010-es évben volt-e, és ha igen, akkor milyen aktivitás a kapcsolatban. 13 Összesen 396 intézmény (27,67%), számolt be a Kárpát-medencei magyarlakta területeken lévő intézményekkel meglévő kapcsolatokról. 14 Bár a Határozat testvériskolai kapcsolatokat említ, felmérésünk során nemcsak erre, hanem az egyéb, így az informális kapcsolatokra is rákérdeztünk. 11
107 a hatoda esetén (18,24%) tudtak megemlíteni valamilyen aktivitást is a kapcsolatban a 2009/2010-es tanévben.15 A külhoni iskolai kapcsolatok számát a szomszédos országok magyar közösségeinek létszáma és oktatási intézményrendszerének tükrében érdemes értelmezni. Látjuk, hogy a nagyobb külhoni közösségek nagyobb számú oktatási intézményei nagyobb számú kapcsolatot tudnak felvenni. Másfelől nézve az egyes intézmények által létesíthető, valós tartalommal bíró kapcsolatok száma magától értetődően korlátozott, ezért a kapcsolatok számát elsősorban az intézmények, közvetetten pedig az adott közösség létszáma szabja meg. Erdélyben és a Felvidéken az intézmények száma és az oktatás, képzés különböző szintjein látható sokszínűsége lehetőséget ad arra, hogy nagy számban alakítsanak ki velük a különféle profilú magyarországi iskolák kapcsolatokat.16 A harmadik helyen a kapcsolatok számában Délvidék áll, ahol létszámát tekintve a harmadik legnagyobb Kárpát-medencei magyar közösség él, intézményrendszer szempontjából azonban kedvezőtlenebb a helyzet, mint az előbbiek esetén.17 Kárpátalja a következő, ahol szintén jelentős létszámú a magyar közösség és a szakképzéstől eltekintve viszonylag jó lefedettségű a magyar nyelvű oktatási intézményi hálózat.18 Az utolsó helyeken a létszámát, és ebből fakadóan A jellemző aktivitások a hivatalosnak minősített kapcsolatok keretében a közös rendezvényeken, pl. sportnapokon, nemzeti ünnepnapokon való részvétel, a partneriskolával kölcsönös látogatások, egyéni utakon vagy különféle mobilitási programok keretében (Comenius, Leonardo) létrejött tanár- és diákcserék, szakmai gyakorlatok. Az informális kapcsolatok között döntően tantestületek közötti látogatások, tapasztalatcserék szerepeltek. Elsősorban kistelepülések iskolái esetén nem közvetlenül az iskolák keresték meg egymást, hanem egy testvértelepülési kapcsolat részeként az oktatási intézmények is felvették a kapcsolatot egymással. Jelen írásban nem vizsgáljuk meg a külhoni intézmények esetén, hogy pontosan milyen oktatási profillal rendelkeznek, illetve hogy az oktatás államnyelven, magyarul vagy vegyes formában zajlik. 16 A legtöbb kapcsolatot erdélyi intézményekkel látjuk, ami nem meglepő figyelembe véve azt, hogy a szomszédos országok magyar közösségei közül létszámában és oktatási intézményeinek számában is kiemelkedik a romániai magyarság. A legmagasabb intézményszám mellett széles lefedettséget látunk a különféle intézménytípusok terén az óvodától a felsőoktatási intézményekkel bezárólag. A következő helyen a felvidéki intézményekkel való kapcsolatok számát jelölték meg a válaszadók. Itt az erdélyihez hasonlóan az intézményrendszer teljes vertikumában találunk magyar nyelvű oktatást és a magyarság létszámából fakadóan az intézmények száma szintén jelentős. 17 Általánosan jellemző a magyar anyanyelvű iskolahálózat autonómiájának hiánya, a szórványterületeken az alapfokú iskolai oktatás bizonytalansága, a felsőoktatásban pedig hiányzik az intézményesített magyar nyelvű képzés (Barlai–Gábrity, 2008:49–57). Az önállóság hiánya feltehetőleg az intézményközi kapcsolatok kialakítását is erősen korlátozza. 18 A körülbelül 150 000–200 000-es kárpátaljai magyarság 2002-ben például 19 önálló, magyar tannyelvű középiskolával rendelkezett, míg a másfélszer akkora létszámú délvidéki magyar közösség kettővel. A területre irányuló alacsonyabb intézményi érdeklődéshez képest nagyobb potenciált rejt a kárpátaljai magyar intézményrendszer. A viszonylagos elhanyagoltság okai között lehettek a korábbi években az adminisztratív nehézségek is, pl. a határátlépés, vízum stb., de ezek a jogszabályváltozások miatt ma már nem jelentenek gondot. A Közalapítvány egy 2010-es, a szakképzésben részt vevő oktatók mobilitására vonatkozó felmérése során megkérdezett magyarországi oktatókat, hogy négy szomszédos ország (Szerbia, Szlovákia, Ukrajna, Románia) esetén a saját iskolájukhoz viszonyítva milyennek képzelnek egy hasonló képzési területen működő intézményt. A válaszok alapján azt láttuk, hogy az ukrajnai iskolák számára volt a legkevésbé kedvező az 15
108 oktatási intézményeik számát tekintve szintén sereghajtó szlovéniai, horvátországi és ausztriai magyarlakta területeken lévő intézményekkel való kapcsolatok állnak. Ez tehát a külhoni kapcsolatok számát tekintve a jelenlegi helyzet, a kiindulópont, amihez képest a Határozat a továbblépést szorgalmazza. A már működő kapcsolatok mellett ezért a külhoni magyar oktatási intézményekkel való további kapcsolatfelvétel iránti nyitottságra is rákérdeztünk.19 Azt láttuk, hogy újabb kapcsolatok felvételéhez a válaszadó intézmények 96,09%-a viszonyul pozitívan.20
Javaslatok, vélemények A Kárpát-medencei magyar iskolai kapcsolatrendszer bővítésének egyik eszközként a Határozat a bevezetésre kerülő iskolai emléknapot jelöli meg, ezért nem érdektelen, hogy a válaszadónak milyen véleménye, javaslatai vannak az emléknappal kapcsolatban. Elsőként arra kértük a felmérésben résztvevőket, hogy válaszszák ki egy listából azt a tevékenységet, amelyik szerintük a legmegfelelőbb a nemzeti összetartozás napján.21 3. ábra. A legmegfelelőbb tevékenység a nemzeti összetartozás napján egyéb 2,52%
nem válaszol 1,12% közös tevékenység külhoni diákokkal 34,10%
meghívott szakértők előadása 8,11% külhoni közösségért végzett munka 5,94%
iskolai megemlékezés 29,91%
témához kapcsolódó verseny 18,31%
összehasonlítás. Ez azt jelentheti, hogy akár jogosak, akár nem az előfeltevések, de szakmai szempontból a kárpátaljai iskolák nem vonzóak, így nem érdekeltek a velük való kapcsolatfelvételben a magyarországi iskolák. 19 Nyitott-e az Önök intézménye (a meglévőkön kívül) további külhoni magyar tannyelvű vagy magyar tagozattal rendelkező oktatási intézményekkel történő kapcsolatfelvételre? 20 Tizenhárom megkérdezett nem (0,91%), 43 pedig nemmel válaszolt a kérdésre (3%). 21 Ön szerint hogyan kellene megszervezni a nemzeti összetartozás napját az iskolában? Az alábbi tevékenységek közül melyiket látja a legmegfelelőbbnek erre a napra? (iskolai megemlékezés; meghívott szakértők előadásai az iskolában; a témához kapcsolódó versenyek az iskolában; közös tevékenység egy külhoni iskola diákjaival; egy külhoni közösségért/ településért végzett munka; egyéb).
109 A legnagyobb arányban a közös tevékenység egy külhoni iskola diákjaival választ jelölték meg a megkérdezettek, ami véleményünk szerint azt mutatja, hogy az összetartozás fogalmi keretében tartalmilag a közös cselekvések, a kétoldalúság a leghangsúlyosabb elem a válaszadók nagy része számára is. Hasonló arányban választották az iskolai emléknapokat sokszor jellemző hagyományosabb iskolai megemlékezést mint legmegfelelőbb tevékenységet. A diákok aktív részvétele az ünnep dramaturgiájában az előbbi, valamint a témához kapcsolódó iskolai versenyek és a külhoni közösségért/településért végzett munka esetén mindenképpen érvényesülni tud, azaz a válaszadók 58,35%-a valamilyen aktív tanulói részvételt jelentő tevékenységet helyezett előtérbe.22 Megkérdeztük azt is, hogy mi jelentené a leghasznosabb segítséget az intézmények számára a nemzeti összetartozás napja iskolai megszervezéséhez.23 A válaszadók kétharmada a szervezett iskolai tevékenységeket/akciókat támogató pályázatokat jelölte meg (65,06%). Ezt a letölthető óravázlatok, majd a témában jártas szakértők közvetítése, illetve a pedagógusok számára nyújtott képzések követték.24 A kérdőív kitöltése során arra is lehetősége volt a megkérdezetteknek, hogy további javaslataikat, véleményüket megírják a nemzeti összetartozás napjával kapcsolatban. Itt is hangsúlyosan jelent meg a diákok aktív bevonásának igénye, akár a számukra kiírt ötletpályázatok keretében, akár az ünnepnap megszervezésében való közvetlen részvételükkel kapcsolatban.25 Hasznos, ha a legnagyobb Ez legalább 58,35%-ot jelent, mert az intézményeknek lehetősége van arra, hogy az iskolai megemlékezésekben is aktív szerepet adjanak a diákoknak, illetve az egyéb kategóriában között is találunk kifejezetten a diákok aktív részvételét javasló válaszokat: „mi például filmet készítenénk, zenét szereznénk ilyen alkalmakra, ha kellő nyilvánosságot kaphatna a színvonalas közülük” (F. I. budapesti iskolaigazgató); „játékos, forgószínpadszerű foglalkozássorozat” (J. B. KomáromEsztergom megyei iskolaigazgató). Az egyéb lehetőségnél a válaszadók általában is konkrét javaslatokat fogalmaztak meg az ünnepnapra, pl. kiállítások, hangversenyek szervezését vagy különféle iskolán kívüli programokat. 23 Az alábbiak közül mi jelentené a leghasznosabb segítséget az Önök intézménye számára a nemzeti összetartozás napja iskolai megszervezéséhez? (a témában jártas szakértők, előadók közvetítése; tanárok számára külhoni témában képzések szervezése; letölthető óravázlatok; a nemzeti összetartozás napján szervezett iskolai tevékenységeket/akciókat támogató pályázatok). 24 A letölthető óravázlatok a válaszadók 13,77%-a, szakértők, előadók közvetítése 11,39%-uk, a pedagógusok számára külhoni témában szervezett képzések pedig a válaszadók 8,32%-a számára jelentené a leghasznosabb segítséget. 2001-ben a holokauszt emléknap iskolai bevezetése kapcsán jelent meg olyan, központi ajánlásokat tartalmazó tematikus segédanyag (Szita, 2001), amely gyakorlati segítséget nyújthatott a témában a pedagógusok számára. Hasonló, kifejezetten az emléknap megszervezését segítő kiadványok biztosításával lehetne feloldani azt az ellentmondásos helyzetet, amelyet az okoz, hogy alsóbb osztályokban évről évre olyan történelmi eseményhez, esetünkben Trianonhoz kapcsolódó megemlékezésen, ünnepen vesznek részt a diákok, amelyet a tananyag linearitása miatt az órákon még nem érintettek, így nem is értenek. Az információk átadása segítheti az ünnepnek a kollektív identitás kialakításában való hatékonyságát (Szabó, 2006). 25 „A programokat a tanulói tevékenység legteljesebb bevonásával látom célszerűnek tervezni: projektmunkák kiadása lehet eredményes, amelynek keretében egy határon túli település néhány szempont (lakosság összetétele, szociális helyzet, oktatási helyzet, fiatalok lehetőségei stb.) szerinti feltérképezését végezhetnék a gyerekek életkori sajátosságaik szerint projektmunkában. A legjobb munkák bemutatása történhetne a nemzeti összetartozás napján a külhoniak képviselőinek meghívásával” (T. K. pécsi iskolaigazgató). 22
110 létszámú közvetlen célcsoport, a diákság is alanya és nem csupán tárgya az ünnepnek, mert a túlzottan frontális, a diákokra passzív befogadóként tekintő szemléletű megemlékezések a tapasztalatok alapján inkább kontraproduktív hatást érnek el.26 A javaslatok között felbukkant a központi programkoordinációnak és a települési vagy országos szintű közös programok biztosításának igénye.27 Ehhez kapcsolódóan felmerült az emléknap közös szimbólumrendszerének megalkotása, egyfajta mozgalmi jellegének hangsúlyozása is.28
Külhoni tanulmányi kirándulások29 Az országgyűlési határozat külhoni kirándulásokkal foglalkozó pontja megfogalmazza a célt, hogy „valamennyi közoktatásban tanuló magyar fiatal legalább egyszer a magyar állam támogatásával eljusson a szomszédos országok magyarlakta területeire (…)”. Ez a célkitűzésben megfogalmazott expanzió, a pilot-program tapasztalatai alapján operatív szinten felvet olyan szempontokat, amelyeket érdemes figyelembe venni. Ilyen mérlegelendő szempont az, hogy az érintett intézmények rendelkeznek-e a szükséges tapasztalatokkal és humán erőforrással ahhoz, hogy akár már a pályázati szakaszban nagyobb számban bekapcsolódhassanak a program bővítésébe. További szempont, hogy hova, melyik szomszédos területekre irányulna ez a növekvő diáktömeg. Ennek hangsúlyt az ad, hogy az adott régió fogadó kapacitását figyelembe véve esetlegesen szükség lehet a pályázói figyelem irányítására a kevésbé kihasznált területek felé. Fontos kérdés még, hogy általában mikor kerülne sor az utazásokra. Ennek jelentősége a pályáztatás szakaszainak meghatározásában lehet, illetve adott esetben a helyszínhez A Közalapítvány által a nemzeti összetartozás napja iskolai bevezetéséről szervezett szakmai fórumon résztvevő pedagógusok elmondták, hogy a diákok teljes érdektelenségével találkoznak azok a hagyományos megemlékezési formák, ahol a diákok nem résztvevői, hanem csak hallgatói az ünnepségeknek. Ezért is szükséges az intézmények részéről az iskolai ünnepségek hagyományosan kialakult pátoszos dramaturgiájának korszerűsítése is (ld. még Szabó, 2006). 27 „(…) hasznos lenne egy-egy kistérségben az azonos évfolyamú tanulók számára közös tevékenységek, feladatok összeállítása, természetesen minden évfolyamnak külön-külön helyszínen/településen, az érintett térség iskoláiban. Így a nemzeti összetartozás napja az adott térség összetartozását is erősíthetné” (P. J. Hajdú-Bihar megyei iskolaigazgató). 28 Volt olyan válaszadó, aki azt javasolta, hogy legyen a nemzeti összetartozás napjának egy hivatalos indulója, dala. A válaszadók az emléknappal kapcsolatban a kommunikáció fontosságát hangsúlyozták, az erre tett javaslataik között tematikus weblapok, filmek, plakátok készítése, terjesztése szerepelt. Az internet adta lehetőségek használata egyrészről a fiatalok mint célcsoport elérésének fontos eszköze, így alkalmas a mozgalmi jelleg erősítésére, emellett jó kommunikációs felület arra is, hogy a pedagógusok, intézmények számára a más intézményeknél már meglévő jó gyakorlatok és a megemlékezést támogató segédanyagok hozzáférhetővé váljanak. 29 Felmérésünkben a magyarországi diákok kiutazására fókuszáltunk, így közvetlenül nem érintjük a Határozatnak azt a részét, amely a külhoni diákok Magyarországra utazását szorgalmazza, azaz hogy „cserekapcsolatok keretében minél több külhoni magyar diák juthasson el Magyarországra”. 26
111 hasonlóan adminisztratív eszközökkel szintén befolyásolható az, hogy egyenletesebb legyen az utazások megoszlása az év során. Az utazások tartalmára vonatkozó szándékok ismerete pedig a kötelező tartalmi elemek meghatározásában segíthet azért, hogy a projektek szakmai tartalma megfelelő színvonalú legyen.
Tapasztalatok, erőforrások A kérdőív vonatkozó része a felmérésben részt vevő intézmények általános pályázatkészítési tapasztalataira, az ezzel kapcsolatos humán erőforrásra és korábbi külhoni utazásaikra kérdezett rá. Azt láttuk, hogy különféle források pályázati úton történő biztosítása a válaszadó intézmények döntő többségében egyáltalán nem ismeretlen.30 Az intézmények több, mint felében ráadásul van legalább egy olyan személy, aki az adott intézményben kifejezetten felelős a pályázatokért,31 ami szintén segít abban, hogy már a pályázati szakaszban folyamatosan növekvő számú intézmény legyen bevonható. Mind a pályázati, mind a normatív keretben megvalósuló utazások megszervezésében hasznos, ha van a külhoni tanulmányi kirándulásokra fogékony pedagógus a tantestületben. Ezzel kapcsolatban azt láttuk, hogy a felmérésben részt vevő intézményekben a válaszadó szerint általában van olyan pedagógus, akinek kimagaslóak az ismeretei a határon túli magyarságról vagy elkötelezett a külhoni téma iránt és rá lehet bízni teljes egészében egy külhoni tanulmányi kirándulás megszervezését.32 Az utazási tapasztalatok feltérképezése érdekében megkérdeztük azt is, hogy a közelmúltban vett-e részt, és ha igen, akkor hány diákjuk az intézmény által szervezett utazáson, amely a szomszédos országok magyarlakta területeire (Délvidék, Erdély, Felvidék, Kárpátalja) irányult. A válaszok azt mutatták, hogy a felmérésben részt vevő tanintézmények körülbelül kétharmadának diákjai nem voltak részesei ilyen utazásoknak.33 Van-e az Önök intézményének pályázatkészítési tapasztalata? (nincs pályázati tapasztalatunk; van pályázati tapasztalatunk, de nem nyertünk 2009. szeptember 1. óta; van pályázati tapasztalatunk, 2009. szept. 1. óta kevesebb, mint 500 000 Ft-ot nyertünk; van pályázati tapasztalatunk, 2009. szept. 1. óta 500 001–2 000 000 Ft-ot nyertünk; van pályázati tapasztalatunk, 2009. szept. 1. óta 2 000 001–10 000 000 Ft-ot nyertünk; van pályázati tapasztalatunk, 2009. szept. 1. óta több, mint 10 000 001 Ft-ot nyertünk). A válaszadó intézmények több, mint kilenctizede (91,75%) számolt be arról, hogy vannak tapasztalatai pályázatok készítésében, és az intézmények 82,11%-ának volt legalább egy sikeres pályázata a 2009. szeptember 1. óta. 31 Van-e az Önök intézményében pályázatokkal foglalkozó, pályázatokért felelős személy? Az intézmények 53,95%-a esetén igennel válaszoltak, 44,58 %-a esetén azt közölték, hogy nincs ilyen személy, 1,47% pedig nem válaszolt erre a kérdésre. 32 Az Ön véleménye szerint van-e olyan pedagógus az Önök nevelőtestületében, akinek kimagaslóak az ismeretei a határon túli magyarságról vagy elkötelezett a külhoni téma iránt, és egy határon túli magyarlakta területre (Délvidék, Erdély, Felvidék, Kárpátalja) irányuló tanulmányi kirándulás megszervezését és vezetését teljes egészében rá lehet bízni? (nincs ilyen személy; 1 ilyen személy van; 2 ilyen személy van; (…) 18 ilyen személy van; 19 ilyen személy van; 20 vagy több ilyen személy van). Az válaszadók 85,46%-a látta úgy, hogy van legalább egy ilyen személy az intézményében. 33 2009. szeptember 1-je óta jártak-e az Önök intézményének diákjai egy vagy több szomszédos ország magyarlakta területén (Délvidék, Erdély, Felvidék, Kárpátalja) a tanintézmény által szervezett út keretei között? (nem volt ilyen utazás; volt ilyen 30
112
Kik? Hányan? Hova? Mikor? Mit? A következőkben röviden áttekintjük, hogy a külhoni utazások milyen célcsoportokat érinthetnek, és az egyes célcsoportok esetén milyen lehetséges létszámokról számolnak be a felmérésben résztvevő intézmények. Ismertetjük azt is, hogy melyik terület lenne a legnépszerűbb célpont, mikor utaznának az iskolák és milyen programokat hajtanának végre az utazások során. Közvetlen célcsoportok Azzal együtt, hogy a Határozatban foglaltaknak megfelelően a külhoni utazások, diák-cserekapcsolatok elsődleges célcsoportjának a közoktatásban tanuló diákokat tekintjük, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy a pedagógusok és az intézményvezetők kulcsfigurái a program sikerének. Egyrészt azért, mert ahhoz, hogy szakmai tartalmukat tekintve színvonalas, jó minőségű projektek/utazások valósuljanak meg, szakmailag felkészült, a témára érzékeny pedagógusok részvétele szükséges. Másrészt a Határozatban is megfogalmazott cserekapcsolatok, intézmények közötti kapcsolatok kialakításához a döntési helyzetben lévő vezetők támogatása is alapfeltétel. Úgy véljük, hogy a pedagógusok és vezetők bevonásának, a program iránti elkötelezettségük növelésének legjobb módja, ha maguk is személyes tapasztalatokat szerezhetnek külhoni területen. A kérdőíves felmérésünkben ezért e három érintett csoport vonatkozásában kérdeztünk rá a pályázati szándékra, létszámadatokra34 a külhoni tanulmányi utakkal kapcsolatban. A három célcsoportunk tehát a nevelőtestület, az intézményvezetők és az intézményben tanuló diákok csoportja volt. Létszámok Különösen a normatív periódust megelőző pályázati szakaszban az intézmény döntéshozóinak támogatása úgy a tanulmányi kirándulások, mint a tágabb értelemben vett kapcsolatépítés tekintetében elengedhetetlen. Az intézményvezetői találkozások segíthetik az intézményi szintű kapcsolatok utazás, összesen 10 diák vagy ennél kevesebb utazott; volt ilyen utazás, összesen 11–20 diák utazott; volt ilyen utazás, összesen 21–40 diák utazott; volt ilyen utazás, összesen 41–80 diák utazott; volt ilyen utazás, összesen 81 vagy több diák utazott). Összesen 916 intézmény képviselője nyilatkozott úgy, hogy nem vettek részt diákjai a tanintézmény által szervezett külhoni úton a 2009. szeptember 1-jét követő időszakban, míg a válaszadó intézményeknek 35,50%-ából jártak diákok az iskola szervezésében a szomszédos országokban. 34 A felmérés során a létszámadatokra vonatkozó összes kérdésnél általánosan úgy jártunk el, hogy ha a kitöltő nem természetes egész számot, hanem intervallumot adott meg, (pl. 25–30 fő), akkor a válaszokat nem érvénytelenítettük, hanem az átlagukat vettük lefelé kerekítve (a példában említett esetnél a szám tehát 27).
113 kialakítását, és a találkozások hatékony módját jelentheti az intézményvezetők35 részvétele az oktatási intézmények vezetőit célzó külhoni tanulmányi utakon, amelyek során megismerik a külhoni magyar oktatási rendszert és a magyar tannyelvű közoktatásban részt vevő kollégáikkal felvehetik a kapcsolatot. A felmérésben ezért az erre vonatkozó szándékra is rákérdeztünk,36 ahol a megkérdezettek 97,83%-a nyilatkozott úgy, hogy szerinte lenne legalább egy fő az adott intézmény vezetői közül, aki részt venne egy ilyen utazáson.37 Összesen 5530 vezetőt, intézményenként átlagosan 3,95 főt jelöltek meg a válaszadók. A kérdőív egy korábbi kérdésére adott válaszok szerint az iskolák túlnyomó része esetén vannak olyan felkészült pedagógusok az intézményben, akik érdeklődésük, tudásuk vagy tapasztalatuk okán részt tudnak venni a külhoni utazások megszervezésében. Ezzel együtt szükséges lehet további pedagógusok számára is, hogy személyes tapasztalatokat szerezzenek vagy hogy a vonatkozó ismereteiket elmélyítsék, illetve szakmai kapcsolatokat létesíthessenek külhoni magyar kollégáikkal. Ezért a nevelőtestületeket, pedagógusokat illetően is feltettük azt a kérdést, hogy hányan vennének részt az adott iskolából egy többnapos külhoni tanulmányúton.38 A válaszok azt mutatták, hogy az intézmények 98,11%-ában lenne legalább egy résztvevő. A kérdőívet kitöltők szerint a felmérésben részt vevő iskolák nevelőtestületeiből összesen 33 521 olyan pedagógus lenne, aki részt venne ilyen külhoni utazáson. Ez az általuk megadott teljes nevelőtestületi létszám több, mint fele.39 Látható tehát, hogy amennyiben van ilyen irányú akarat és rendelkezésre áll a megfelelő forrás is, akkor feltehetőleg lenne fogadókészség olyan, a külhoni kirándulásokhoz kapcsolódó szatellit programokra, amelyek keretében a külhoni és a magyarországi pedagógus társadalom közötti személyes találkozások támogathatóak és amelyek a diákokat célzó külhoni kirándulások szakmai előkészítettségét, illetve közvetlenül a Kárpát-medencei magyar oktatási-kapcsolati háló kiépülését erősíthetik.
A vezetők fogalmának meghatározását a kérdőívünkben a kitöltőkre bíztuk, az általunk megadott példában az intézményvezető, tagintézmény-vezető, igazgatóhelyettes, gazdasági vezető megnevezés szerepelt. 36 Mit gondol, az Önök intézményének vezetői közül (intézményvezető, tagintézmény-vezető, igazgatóhelyettes, gazdasági vezető stb.) hány személy venne részt egy szomszédos ország magyarlakta területére (Délvidék, Erdély, Felvidék, Kárpátalja) irányuló, a helyi közoktatással, az ott dolgozó magyar kollégákkal megismertető, többnapos, az utazási és szállásköltségeket biztosító, kifejezetten az intézmény vezetőinek szervezett tanulmányúton? 37 A felmérésben részt vevők közül összesen 9 válaszolt úgy, hogy nincs ilyen vezető, illetve 22 kérdőívből hiányzott ez az adat. A válaszokkal kapcsolatban megjegyzendő, hogy az 1431 intézményből, amely a felmérésünkben részt vett, 97,13% esetén vezetői pozícióban lévő, a kérdésre vonatkozóan teljes mértékben kompetens személy töltötte ki a kérdőívünket. 38 Mit gondol, az Önök intézményének nevelőtestületéből hány pedagógus venne részt a szomszédos országok magyarlakta területeire (Délvidék, Erdély, Felvidék, Kárpátalja) irányuló, többnapos, az utazási és szállásköltségeket biztosító tanulmányúton? 39 Egészen pontosan a létszám 53,97%-a. Ez átlagosan 23,42 pedagógust jelent intézményenként. 35
114 A legnagyobb és egyben elsődleges célcsoport, a diákok tekintetében kiindulópontunk, hogy évente közel 100 000 új tanuló lép be az alapfokú oktatásba, majd halad tovább a közoktatásban.40 Ez tehát az a diáklétszám, amelynek végső soron évente külhoni utazáson kellene részt vennie ahhoz, hogy a Határozatban foglaltakkal összhangban valamennyi magyar diák eljusson határontúli magyarlakta területekre, magyar közösségekhez. A magyar közoktatásban az alap- és középfokú képzésben kb. 1,3 millió diák tanul.41 A végső soron elérendő kiutazó létszámon belül normatív rendszerben a kritériumrendszer meghatározásával lehet a diáklétszámok eloszlását meghatározni.42 A határozati cél elérése érdekében lehetséges megoldás, ha pl. mindig egy adott életkorban, évfolyamon teszi lehetővé az utazást a rendszer, az oktatás egy olyan szintjén, amelyen feltehetőleg minden diák áthalad, így hosszabb távon teljesül a megfogalmazott cél, mert legalább egyszer minden diák részt vehet az utazáson. Feltételezve azt, hogy a teljes potenciális tanulólétszám elérése egy hosszabb, fokozatos folyamat eredménye, amelyre egy pályázati szakaszon keresztül vezet az út, a további kérdések ezen átmeneti szakaszra vonatkozóan merülhetnek fel. Érdemes áttekintenünk ezért, hogy milyen jelentkezői létszámokkal lehet tervezni43 és ezek hogyan jelennek meg az egyes oktatási típusokban, szinteken. Arra a kérdésre, hogy előreláthatólag pályázna-e az intézmény egy olyan felhíváson, amely a szomszédos országok magyarlakta területeire (Délvidék, Erdély, Felvidék, Kárpátalja) irányuló utazást támogatna és fedezhető belőle a diákok és kísérőik szállás-, és utazási költsége, a felmérésben részt vevő intézmények óriási többsége, 95,67%-a igennel válaszolt.44
A 2009/2010-es tanévben 99 326 diák lépett be az első évfolyamra (forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis. Iskolarendszerű oktatás – Résztvevők a közoktatásban). A magyar demográfiai folyamatok hatásának bemutatása a közoktatásba belépők létszámára kívül esik ezen írás keretein, de leszögezhetjük, hogy még a csökkenő gyermekszámot figyelembe véve is a „valamennyi” közoktatásban tanuló diák több nagyságrendbeli növekedést jelent a 2010-ben, a Határtalanul! programban kiutazottak létszámához képest. 41 A 2009-es adat szerint a nappali képzésben tanuló diákok létszáma 1 355 560 (Forrás: KSH statinfo. Főbb Közoktatási adatok – közoktatási intézmények. 2005–2009 Éves adatok). 42 Értelmezésünkben a normatív rendszer olyan struktúrát jelent, amelyben az igénylő intézmény, amennyiben bizonyos kritériumoknak eleget tesz, létszámarányosan automatikusan jogosult a támogatásra. 43 Fontos hangsúlyozni, hogy az intézmények által megadott számok csupán előzetes szándékot jelezhetnek, amelyeket az intézmények képviselői a program konkrét ismerete és minden kötelezettség nélkül megadhattak. A ténylegesen megpályázott diáklétszámok ettől jelentősen eltérhetnek, de az arányok tekintetében érvényesnek érezzük azokat. 44 Fontos leszögezni, hogy a felmérés alapján nem lehet becsléseket adni a teljes intézményi kör pályázói szándékaira vonatkozóan, mert már önmagában a programhoz való pozitív vagy negatív viszonyulást jelezheti az a tény, hogy részt vett-e egy adott intézmény a felmérésünkben vagy nem. Ha jelent ilyen viszonyulást, akkor azt kell feltételeznünk, hogy a felmérésben részt nem vevő intézmények esetén az érdeklődés csekélyebb lehet. 40
115 1. táblázat: Az intézmények külhoni kirándulásban részt vevő diákjainak becsült száma
Ellátott oktatási feladatok
A felmérésben résztvevő intézmények diáklétszáma fő
általános iskola 7–8. osztály
Közülük pályázatban potenciálisan érintett diákok száma fő
%
* 94 634
48 486
** 51,24
96 433
24 513
25,42
117 043
20 914
17,87
56 726
7593
13,39
2572
658
25,58
705
419
59,43
előkészítő szakiskola
2318
424
18,29
alternatív szakiskola
1377
217
15,76
*** 371 808
103 224
**** 27,79
gimnázium szakközépiskola szakiskola speciális szakiskola készségfejlesztő szakiskola
Összesen
* Becsült adat. Az általános iskolai oktatásban résztvevőknél az összlétszám 354 433 fő volt, amely az összes általános iskolai évfolyamra vonatkozott. Az országos adat (KSH Tájékoztatási adatbázis – Iskolarendszerű oktatás) azt mutatja, hogy 2009-ben az akkori 7–8. évfolyamon a teljes általános iskolai létszám 26,7%-a tanult. A felmérésünkben szereplő intézmények esetén ez az arány 94 634 fő 7–8. osztályos diákot jelentene. ** A potenciális pályázati résztvevők esetén a létszám 48,486 fő csak a 7–8. évfolyamon tanulókra vonatkozott, ezért ezt az ennek megfelelő becsült 94 634 fős összlétszámukhoz viszonyítottuk. *** A 7–8. osztályos tanulók becsült létszáma alapján kalkulált adat. **** A potenciális pályázati résztvevők esetén a létszám 103 224 fő az általános iskolák esetén csak a 7–8. évfolyamon tanulókra vonatkozott, ezért ezt az ennek megfelelő becsült 371 808 fős összlétszámhoz viszonyítottuk.
116 A felmérésben részt vevő intézmények képviselői által a saját iskoláikra vonatkozó, becsült, a különböző oktatási feladattípusok szerinti várható pályázati diáklétszám összesen 103 224 fő45 volt (ld. 1. táblázat). Ez a nappali rendszerű középfokú oktatásban és az alapfokú oktatás 7–8. osztályában tanuló diákokra vonatkozik. A különféle oktatástípusokban tanulók száma és az azokat érintő várható pályázói diáklétszámok figyelembe vétele lényeges szempont lehet a pályázati periódusban a felhívások kidolgozásakor azért, hogy a célcsoport egyes alcsoportjaira vonatkozó várható pályázói aktivitás és a rendelkezésre álló források szinkronitása biztosítható legyen. Látható például, hogy ha a program az általános iskolák 7–8. osztályos tanulói felé nyit, akkor ez feltehetőleg mind a pályázó intézmények száma, mind a vonatkozó diáklétszám tekintetében egy nagyon masszív pályázói érdeklődést indít el. Ez pedig a pályáztatás során a legoperatívabb szinteket is érintheti, például a pályáztatási rendszer kapacitása tekintetében. Szintén operatív szempontból fontos az is, hogy ez a diáklétszám várhatóan hány darab pályázatot jelentene. Ezért a felmérés során nemcsak a megpályázott diáklétszámokra, hanem a kiutazó csoportok méretére is rákérdeztünk. Azt láttuk, hogy az átlagos csoportlétszám 32,35 fő volt,46 ami 103 224 tanuló esetén akár 3191 csoportot jelenthet. A számok mellett az eltérő képzési szintek, típusok kvantitatív szempontokat is érintenek, hiszen eltérő szakmai, oktatási tartalommal lehet megtölteni egy tanulmányi kirándulást, ha általános iskolások vesznek azon részt, mint ha szakképzésben tanuló diákok utaznak. Ez pedig operatív szinten adott esetben differenciált pályázati felhívásokat és értékelést jelent. Célterületek A létszámot érintő expanzió tükrében fontos kérdés a megvalósítás preferált helyszíne is, mert a nagyobb létszámok esetén nehézséget okozhat, ha nincs összhangban egy terület fogadói kapacitása A potenciálisan kiutazó diákok összlétszámára vonatkozóan szerepelt még egy konkrét kérdés a kérdőívben: Amennyiben az utazási és szállásköltségeket az Önök intézménye pályázati úton elnyerhetné, Ön összesen hány diák számára tenné lehetővé a részvételt a 2011/2012-es tanév folyamán egy szomszédos ország magyarlakta területére (Délvidék, Erdély, Felvidék, Kárpátalja) irányuló tanulmányi kiránduláson (a kiutazás több csoportban is történhetne)? Azaz összesen hány diák utaztatására pályáznának? A válaszokban megadott szám összesen 121 013 fő volt, ami magasabb, mint az egyes oktatási típusokban részt vevő tanulók esetén adott válaszok összegéből adódó 103 224 fős létszám. Az eltérés hátterében állhat az, hogy a magasabb létszám még tartalmazhatta az általános iskola 1–6. osztályában tanulók vonatkozó létszámát is, míg a részletes kérdéscsoportban már csak azoknak a létszámát kértük az általános iskolai oktatásban résztvevők közül, akik a 7–8. osztályban tanulnak, és ez természetesen csökkenést okozhat. 46 A felmérésben részt vevő intézményektől arra a kérdésre is választ vártunk, hogy átlagosan hány fős diákcsoportok számára szerveznék az utazást (Milyen csoportlétszámmal számolna az egyes kiutazások alkalmával? [Hány diák utazna egy csoportban?] Kérjük, írja be, hogy átlagosan hány fős diákcsoportok számára szervezné az utazást!). Ezt az értéket fenntartással kezeljük, mert a csoportlétszámra vonatkozó kérdésünk azt követte a kérdőívben, amely az összes diáklétszámra vonatkozott, ez pedig befolyásolhatta a kérdőív kitöltőjét annyiban, hogy ennek fényében adta meg a csoportlétszámot. 45
117 és az oda irányuló utazási szándék. Fontos ezért tudni azt, hogy melyik külhoni terület lenne a legnépszerűbb egy pályázati felhívás keretében megvalósuló program esetén.47 4. ábra. Utazási szándék területek szerint nem válaszol 100% biztosan nem utazna nem tudja
0%
biztosan utazna Délvidék
Székelyföld
Erdély nem-Székelyföld
Felvidék
Kárpátalja
Az általunk megadott öt lehetséges magyarlakta területre vonatkozó válaszok megfeleltek a pilot tapasztalatainak. Ahogy ott, úgy itt is a Székelyföld áll messze legelöl a sorban.48 2010-ben a megvalósult összes külhoni utazás több, mint fele kifejezetten a Székelyföldet célozta meg. Összhangban a várakozásainkkal itt is a Felvidék állt a következő helyen, majd ezt követte a biztosnak vélt célpontok között Kárpátalja, ami szintén megfelel a korábban látottaknak.49 Vele szinte azonos arányban Erdélynek a nem székelyföldi területei állnak, majd Délvidék zárja a sort.50 Az előzetes ismeretek birtokában lehetőség van arra, hogy adminisztratív Amennyiben az utazási és szállásköltségeket az Önök intézménye pályázati úton elnyerhetné, kérjük, jelölje meg, hogy melyik magyarlakta területre utaznának (akár több diákcsoporttal is számolhat)! (Délvidék; Erdély székelyföldi része; Erdély nem székelyföldi része; Felvidék; Kárpátalja). A kérdőívet kitöltőt arra kértük, adja meg, hogy biztosan utaznának, nem utaznának vagy nem tudja, hogy utaznának-e az adott területre. 48 Ide a válaszadók szerint az intézmények 94,06%-a biztosan utazna. A felmérésünkben nem kértük a válaszok indoklását, ezért pl. a Délvidék esetén az utazási hajlandóság legalacsonyabb arányát a válaszok alapján nem tudjuk magyarázni. Ennek ellenére nem lenne meglepő, ha a háttérben az elmúlt bő egy évtizedben a két ország viszonyában jelentkező politikai nehézségek, a Magyarországon is nagy visszhangot kapó, a helyi magyar közösségeket ért atrocitások vagy a délszláv háború rossz emlékei állnának. 49 Annak ellenére igaz ez, hogy végül ide irányult a legkevesebb megvalósult utazás 2010-ben. Az ellentmondás csak látszólagos, mert ha a pilotra benyújtott pályázatokon belül nézzük a kárpátaljai utazások arányát, akkor szintén ezt, a harmadik helyezést látjuk. A benyújtott pályázatok száma, mint ahogy a felmérésünk vonatkozó kérdésére adott válaszok is a szándékot jelzik. Ebből a szempontból nem lényeges, hogy végül a nyertes pályázatok között kisebb arányban találunk kárpátaljai utat. 50 A pilotban megvalósult utazások esetén a nem-székelyföldi romániai utazások között elsősorban határ menti tanulmányi utakat és néhány esetben nem egy területre fókuszáló körutat láttunk. Az Erdély nem székelyföldi része szóhasználatot alkalmaztuk annak tudatában, hogy a Partiumot is ide sorolja a köznyelv, még akkor is, ha történetileg-földrajzilag azt egyébként nem tekintjük Erdélynek. 47
118 eszközökkel, például a nyilvános bírálási pontrendszer kialakítása révén, bizonyos mértékben befolyásolni lehessen a pályázói helyszínválasztást a kihasználatlan kapacitással rendelkező területek irányába.51 Az utazási időszak A helyszín mellett az utazások időbeli eloszlásának ismerete többek között a pályáztatás hatékony lebonyolításában segíthet,52 ezért információkat kértünk az utazások preferált időpontjaira vonatkozóan az intézményektől azaz arra, hogy az év melyik időszaka, hónapja a legmegfelelőbb az iskolák többségének az utazásokra és melyik kevésbé.53 A felmérésben részt vevők minden hónappal kapcsolatban megjelölhették, hogy a saját intézményük számára az mennyire megfelelő. 5. ábra. Az utazás szempontjából megfelelő hónapok nem válaszol 100%
nem megfelelő
megoldható
0%
megfelelő március
január február
augusztus
május április
június
július
október
szeptember
december november
Azt látjuk, hogy két tényező befolyásolja az utazások időpontját. Egyrészt az utazásra legmegfelelőbb időpontok erős szezonalitást mutatnak, leegyszerűsítve: a tanulmányi kirándulásoknak a tavasztól őszig terjedő időszak kedvez, azután a hidegebb idő beálltával feltehetőleg visszaesik az utazások aránya.54 Felmerülhetnek olyan nemzetpolitikai megfontolások is, amelyek alapján bizonyos területek, például szórványvidékek felé lehet kisebb-nagyobb mértékben irányítani a pályázói figyelmet. 52 Olyan operatív szintű döntések előkészítésében is segíthet, mint például a pályáztatás ütemének tervezése. 53 Az év minden hónapjával kapcsolatban megkérdeztük, hogy az teljes mértékben megfelelő; nem a legmegfelelőbb, de megoldható; egyáltalán nem megfelelő; nem tudja, hogy megfelelő-e az utazásra. 54 Az időszak két végén lévő április és október „billegő” hónap, ezek esetén már majdnem eléri a megfelelő válaszok arányát a kompromisszumos „megoldható” válaszoké. Ezen hónapok esetén a pályázati leterheltséget 51
119 A másik szempont az iskolai tanévhez kötöttség. Emiatt látható a két nyári hónapban egy kis visszaesés. Mérlegelendő szempont itt egy nagytömegű utazás során például, hogy ha a tanév során indulnak meg az utazások, akkor hogyan oldható meg ekkora pedagóguslétszám pótlása az intézményeknél, külhonban megvan-e a szabad olcsó magyar oktatási intézményrendszerhez köthető kollégiumi kapacitás vagy igénybe kell venni a külhoni for-profit szektor szolgáltatásait. Az utazások tartalma A kirándulásokkal kapcsolatos létszám-, helyszín-, és időpontadatok alapján már képet kaphattunk arról, hogy várhatóan hányan, hol és mikor vennének részt tanulmányi kiránduláson a kérdőívünket kitöltők szerint. Ezekhez járul még egy lényeges kérdés: az, hogy mit csinálnának, milyen tevékenységet végeznének a pályázók a tanulmányi kirándulások során. A pilot keretében megvalósult utazások alapján előzetesen már láttuk, hogy milyen típusú tevékenységeket, elemeket építettek be a pályázók az utazások programjába.55 Ezek alapján arra kértük a kérdőívek kitöltőit, hogy értékeljék a javasolt programelemeket aszerint, hogy biztosan beépítenék-e egy külhoni utazás programjába vagy sem.56 6. ábra. Az utazások során biztosan beépítendő programelemek nem válaszol 100% biztosan nem programelem nem tudja
0% természeti látnivalók megtekintése kulturális látnivalók megtekintése
partneriskola diákjaival közös rendezvények
tananyaghoz kapcsolódó tematikus utazás
munka külhoni magyar közösségekért
partneriskola diákjaival közös tevékenységek
biztos programelem
sportrendezvények
feltehetőleg szintén befolyásolni lehet az elbírálási szempontrendszer által, amennyiben ez operatív megfontolások alapján szükségesnek látszik. 55 Természetesen ebben nem kaptak teljesen szabad kezet, hiszen a pályázati útmutatóban rögzített feltételeknek megfelelő, kötelező szakmai és kulturális programelemeket is be kellett illeszteniük a programba. 56 A lehetséges válaszok a programelemekkel kapcsolatban: biztosan benne lenne a programban; biztosan nem lenne benne a programban; nem tudom. Arra kerestük a választ, hogy hol lennének a hangsúlyok a kirándulás tartalmi elemeiben, ha azt szabadon dönthetné el a megkérdezett és nem befolyásolná a pályázati kiírás kötelező programelemek meghatározása révén.
120 Láthatóan konszenzus van abban, hogy a kulturális és természeti látnivalók megtekintése az utazások alapeleme.57 Ezeket követi a listánkból a partneriskola diákjaival közös rendezvények (pl. versenyek) lehetőségére adott biztos válaszok aránya. A sort a külhoni magyar közösségekért végzett munka zárja.58 Érdekes a tananyaghoz kötődő tematikus utazással kapcsolatos pozitív válaszok alacsony aránya. A választást itt az befolyásolhatja, hogy hogyan tekintenek egy adott intézményben az utazásra funkcionális szempontból.59 Eszerint a válaszadók az iskola által szervezett utazásokra nem feltétlenül mint tanulmányi kirándulásra, a tananyag átadásának egy alternatív módjaként vagy a tanórán szerzett ismeretek kiegészítésének eszközeként tekintenek, hanem mint iskolai kirándulásra. A felmérésben részt vevő intézmények majdnem felénél megjelenik a jutalmazás szempontja is a leendő résztvevők kiválasztásában.60 Ez is azt jelzi, hogy nem feltétlenül a tanórán kívüli ismeretátadás részeként, hanem valamilyen szélesebb pedagógiai kontextusban tekintenek az intézmények a kirándulásokra.
Hasznosságok Az Apáczai Közalapítvány a pilot-program megvalósítása során számos visszajelzést, megkeresését kapott, többek között a közoktatás különféle szakmai szereplői, oktatási intézmények, pályázó iskolák, civil szervezetek, az üzleti szféra, elkötelezett magánszemélyek és döntéshozók oldaláról is. A Közalapítvány szolgáltató szervezetként természetesen maximálisan figyelembe vette a szóban forgó elvárásokat, javaslatokat és egyúttal igyekezett korszerű és felhasználóbarát módon megfelelni A válaszok között 98,95%, illetve 98,25% volt a biztosan benne lenne a programban válaszok aránya. 44,58% a biztos válaszok aránya, de meg kell jegyezni, hogy egyúttal itt a legmagasabb a nem tudja válaszok aránya is (47,94%), ami az ezzel a válaszlehetőséggel kapcsolatos bizonytalanságot, információhiányt mutatja. Itt olyan tevékenységre gondoltunk, mint például egy szórványközösség elhanyagolt temetőkertjének rendbe hozása, amelyhez hasonlóakra számos példa volt a pilot során. 59 Ezen írás módszertani okokból nem vállalkozik annak vizsgálatára, hogy az egyes oktatási, képzési formák, szintek összefügghetnek-e az iskolák által szervezett kirándulások funkciójával az adott intézményeknél. Ezzel együtt fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy míg a felmérésünkben részt vevő, tisztán csak általános iskolai feladatokat ellátó intézményeknél (ld. 1. ábra) a tananyaghoz kötődő programelemet is biztosan választók aránya 46,36% volt, addig a csak gimnáziumi feladatokat ellátóknál ez az arány csupán 29,23%, a csak szakképző iskoláknál pedig durván kétharmad (65,69%). 60 Ön hogyan választaná ki azokat a diákokat, akik részt vehetnek egy határon túli tanulmányi kiránduláson? (több osztályból, jutalomképpen; egy osztály diákjai, jutalomképpen; több osztályból, a jelentkezés függvényében; egy osztályból, a jelentkezés függvényében; adott szempont szerint kiválasztott teljes évfolyam diákjai számára nyújtanánk be pályázatot; minden osztály számára nyújtanánk be pályázatot; egyéb). A „jutalomkirándulás” az iskolák jó részében egy tipikus, bevett csoportos jutalmazási forma, amelyet az intézmény pedagógiai programja is rögzít. A válaszok megoszlása a következő volt: több osztályból jutalomképpen 46,54%, egy osztály diákjai jutalomképpen 3,0%, egy osztályból a jelentkezés függvényében 0,98%, több osztályból a jelentkezés függvényében 20,55%, minden osztály számára 7,27%, adott szempont szerint teljes évfolyam számára 16,21%, nem válaszolt 1,19%. A kiválasztás szempontjainak várható sokfélesége miatt ennél a kérdésnél a válaszadónak lehetősége volt egyedi preferált kiválasztási szempontját is leírni. Az egyéb kategóriában megjelenített kiválasztási szempontok közül néhány: azonos szakmacsoportos diákok, sportoló tanulók, néptánccal, zenével foglalkozó diákok vagy a pedagógiai terv részeként mindig azonos, például a 7. évfolyamon tanulók. 57 58
121 azoknak az igényeknek, amelyek a visszajelzések során fokozatosan kikristályosodtak. Ilyen igényként jelentkezett például az, hogy az utazást tervező intézmények és az ebben szerepet vállalni szándékozó szolgáltatók egymásra találjanak, valamint az, hogy információt kaphassanak a magyarországi iskolák olyan külhoni magyar oktatási intézményekről, amelyekkel további együttműködések reményében felvehetik a kapcsolatot. Ezért a Közalapítvány a pályázók és a program iránt érdeklődők elsődleges információs felületeként működő honlapján, a www.apalap.hu oldalon létrehozott egy olyan adatbázist Hasznosságok címszó alatt, amely a felmerült igényekre válaszokat adhat. A felület kialakításakor felhasználtuk a felmérésben részt vevő intézmények véleményét is. Rákérdeztünk ezért kérdőívünkben arra, hogy az intézmények milyen segítséget ítélnek a leghasznosabbnak a maguk számára ahhoz, hogy megszervezzenek egy külhoni tanulmányi kirándulást.61 7. ábra: Hasznos segítségek külhoni kirándulások megszervezése során nem válaszol külhoni területen tapasztalt magyarországi iskolák mintautak megismerése
külhoni, magyar tannyelvű iskolák
utazási irodák
Látható, hogy a kiválasztható lehetőségek közül a legnagyobb arányban a külhoni, magyar tannyelvű iskolákkal való kapcsolatfelvétel lehetőségét, és a már bejárt útvonalak, mintautak megismerését választották a kérdőív kitöltői. A válaszok megerősítették azt az igényt, amely alapján a Közalapítvány a honlapján egy térképen megjelenített adatbázis segítségével már korábban elhelyezte a hasznos információk között a külhoni szakképző iskolák és gimnáziumok alapadatait, elérhetőségét, valamint Az alábbiak közül mi jelentené a leghasznosabb segítséget az Önök intézménye számára egy külhoni tanulmányi kirándulás megszervezéséhez? (már bejárt útvonalak, mintautak megismerése; külhoni utazásokban tapasztalt magyarországi iskolákkal való kapcsolatfelvétel lehetősége; külhoni, magyar tannyelvű iskolákkal való kapcsolatfelvétel lehetősége a célországban; utazási irodákkal való kapcsolatfelvétel lehetősége). 61
122 a Határtalanul! program keretében 2010-ben kiutazott 177 csoport útvonalát mint mintaútvonalat. Emellett az utazást segítő szolgáltatók kategorizált linkjeit tartalmazó oldal is felkerült a honlapra, rajta olcsó kollégiumi szállások,62 és a leendő pályázók számára segítségként olyan kulturális és szakmai programelem- minták, amelyek támpontot nyújthatnak szakmailag színvonalas, tartalmas utazások tervezéséhez.
A Magyarság Háza A Határozat a Magyarság Házával kapcsolatban azt mondja ki, hogy az egyrészt a külhoni és az összmagyarság értékeit hivatott bemutatni, másrészt módszertani, támogatói funkcióval bír a nemzeti összetartozás napja és a tanulmányi kirándulások tekintetében.63 A kérdőív kitöltése során lehetősége volt a megkérdezetteknek arra, hogy javaslataikat, elképzeléseiket megosszák, elvárásaikat megfogalmazzák a leendő intézménnyel kapcsolatban. A megkérdezettek egyharmadának volt releváns, tartalmi javaslata az intézmény kialakítására vonatkozóan.64
Adatbázis, Kiállítás, Oktatás A válaszok között markánsan jelentek meg olyan tevékenységek, amelyek a más országokban található, hasonló profilú intézmények alapfunkciói között is szerepelnek. Ezek az alapfunkciók általában három nagy csoportba sorolhatóak: adatbázis funkció, kiállító-bemutató funkció és oktatásiképzési funkció.65 Az adatbázis funkció magában foglalja a külhoni magyarsággal kapcsolatos információk kutatását, összegyűjtését és rendszerezett adatbázisban történő elérhetővé tételét.66 A pilot során végzett projektlátogatásokon megkérdezett projektvezetők többsége arról számolt be, hogy a Közalapítvány honlapjának a segítségével választottak ki szállást és megfelelő partnerintézményeket. 63 „(…) vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium bevonásával 2012. december 31-ig létrejöjjön a Magyarság Háza, amely a Magyarország határain kívül élő magyar közösségeket, a nemzeti teljesítmény legfontosabb példáit bemutató anyanyelvi, oktatási és közművelődési intézmény, a Nemzeti Összetartozás Napja iskolai megemlékezéseit és a tanulmányi kirándulásokat támogató módszertani központ”. 64 Összesen 452 intézmény képviselője írt tartalmi szempontból értékelhető megjegyzést a kérdésre. 65 Jó példa erre a Tel Avivban található Beit Hatfutsot, amely „az izraeli és a világban található zsidóság központja”. Az intézmény állandó és időszaki kiállításoknak, kulturális programok ad otthont, oktatási-képzési programokat szervez az intézmény területén és azon kívül is a legkülönbözőbb célcsoportok számára (iskolások, családok, tanárok, immigránsok stb.), emellett oktatási segédanyagokat készít és ad ki, és a világ teljes zsidóságára vonatkozóan adatbázist működtet. Honlap: www.bh.org.il. 66 T. L. budapesti gimnáziumigazgató a Ház funkciójáról: „(…) adatbázis készítése a határon túli területekről, településekről, intézményekről (nevezetességek, sajátosságok stb.)”. 62
123 Az intézmény leendő kiállító-bemutató funkciójával kapcsolatos gyakori elem volt a válaszokban az interaktivitás hangsúlyozása és a diákok bevonásának igénye.67 A megkérdezettek szerint célravezető többek között a legkorszerűbb audiovizuális technikák, modern múzeumpedagógiai módszerek alkalmazása lehet.68 Egyúttal többen kinyilvánították azt, hogy kontraproduktív lehet a kérdés „múlton búsongó” interpretálása, sokkal inkább a múlt és a jelen eredményeit, a magyarság sikereit hangsúlyozó bemutatók, kiállítások érhetnek célt.69 Az intézmény oktatási-képzési funkciója alá sorolható elemek között szerepeltek pl. a rendhagyó tanórák, amelyek érintik, kiegészítik az iskolai oktatást, valamint különféle, a hagyományok megismerését, megtapasztalását segítő tevékenységek, mint például tájegységekre jellemző népi kismesterségek alapjainak elsajátítása kézműves foglalkozások keretében, táncházak, szakkörök.70 A diákok oktatása mellett a pedagógusok számára szervezett képzések igényét is többen megfogalmazták. Az intézmény ezzel kapcsolatban a képzések megszervezésében, és a képzési tematika kidolgozásában kaphat feladatot, emellett abban, hogy könnyen hozzáférhetővé tegyen olyan oktatási segédanyagokat, amelyeket a pedagógusok fel tudnak használni a külhoni magyarsággal kapcsolatos ismeretek átadásához, például az emléknap bevezetéséhez.71 Mindez segíthetné azt, hogy ne többletteherként fogják fel az oktatók ezeket a feladatokat. A Határozat céljaival összhangban a válaszadók is a Magyarság Háza egyik feladatának tartják, hogy koordinációs tevékenységet lásson el a magyar-magyar intézményközi diák-, és pedagógus-
„(…) ne csak passzív befogadók legyenek, hanem részesei a látnivalóknak” (Sz. Z. dunántúli középiskola-igazgató). A válaszadók jó része úgy látja, hogy a fiatalok elérése csak az életkor-specifikus, kevésbé „poroszos” frontális oktatási módszereken keresztül valósulhat meg hatékonyan. Gyakran említik a Csodák Palotája, a Jövő Háza, a Terror Háza vagy az Álmok álmodói világraszóló magyarok kiállításokat, amelyek formanyelve képes megragadni ezt a célcsoportot. „Nagyon hasznos lenne egy komplex és interaktív struktúra kialakítása, talán a Csodák Palotájához hasonló módon. Megítélésem szerint az élményszerűség, az ismeretek személyes és érzelmi kötése fontos” (H. V. budapesti iskolaigazgató). 69 A javaslatok között visszatérő elem a kiemelkedő tudományos, kulturális eredményeket elérő magyarok életművének bemutatása. „(…) a magyarságnak olyan pozitív megerősítésekre van szüksége, amelyeket példaként lehet a mai emberek elé állítani, ne a magyarság egykori nagyságának monumentális síremléke legyen!” (K. T. Pest megyei középiskola-igazgató). 70 „(…) tevékenysége lehet: Ismeretterjesztés, kihelyezett hon-és népismeret valamint történelem órák szervezése, népzenével, néptánccal, kismesterségekkel kapcsolatos foglalkozások (…)” (V. Z. dunántúli iskolaigazgató). „Minden kezdő és minden végzős középiskolai osztály keresse fel; a kezdők a magyar őstörténettel ismerkedjenek interaktív formában, történész segítségével; a végzősök a 20. századi történelmünk sorsfordítóival, előadás formájában” (E. J. budapesti gimnáziumigazgató). 71 „Rövid, a tanítási órákba beépíthető IKT-val (megj.: információs és kommunikációs technika) felhasználható anyagok készítése az iskolák számára. A tanároknak ne kelljen ezt keresgélni, szerkesztgetni, mert nincs rá idejük. Tudjanak ezek közül válogatni” (K. T. Győr-Moson-Sopron megyei szakképző iskola igazgatója). 67 68
124 cserekapcsolatokra, illetve a külhoni utazások megszervezésére vonatkozóan,72 egyúttal a témába vágó támogató pályázatokat írjon ki oktatási intézmények részére, a diákutazások támogatása mellett például pedagógusoknak külhoni munkára, külhoni intézményekkel közös kutatások végzésére.
Célcsoportok A fentebb már említett funkciókból fakadóan a Ház tevékenységének célcsoportjai között elsőként – a közoktatás szereplői közül – a magyarországi diákokat, oktatóikat, intézményvezetőket kell említenünk.73 A kifejezetten a diákok, tanárok számára szóló foglalkozások, kiállítások mellett szükség lehet családi programok kidolgozására is. Ez azt jelenti, hogy sokszínű, párhuzamosan több generáció számára fogyasztható módon kell az odalátogatók igényeit kiszolgálnia az intézménynek. A Háznak a magyarországiak mellett nyitottnak kell lennie a külhoni diákok és pedagógusok előtt is,74 egyúttal helyszíne lehet kifejezetten a magyarországi és a külhoni diákok közös részvételét célzó rendezvényeknek. A hazai és határon túli magyar látogatók mellett az intézménynek fel kell arra is készülnie, hogy akár magyarul nem beszélő, idelátogató külföldi turisták számára is hasznos információkat tudjon nyújtani.75 Elvárásként fogalmazódott meg a külhoni magyar oktatási intézményrendszer kurrens adatbankjának elkészítése, elsősorban jövőbeni partnerkapcsolatok kialakítása céljából, de voltak válaszadók, akik a tanulmányi kirándulások szervezéséhez kapcsolódóan például szálláshelyek nyilvántartását vagy a magyar vonatkozású emlékhelyek, kulturális helyszínek összegyűjtését is hasznosnak tartanák. 73 Elsősorban azoknak az intézményeknek a részéről, ahol speciális igényű diákok is tanulnak, felmerült az igény, hogy az Magyarság Háza a diákok számára differenciáltan tudja az ismereteket átadni, hogy a képességeiknek megfelelően tudják feldolgozni az anyagot. Legyenek tekintettel tehát úgy az oktatási programok, mint a kiállítások a tanulók életkori és képességbeli különbségeire, hogy minél több fiatalt tudjanak megérinteni. „(…) gondoljanak a gyógypedagógiai intézményekben tanuló gyermekek és fiatalok speciális szükségleteire” (B. L. speciális szakiskola igazgatója). Megfogalmazták a válaszadók azt is, hogy a vidéken élő gyerekek számára akkor lesz elérhető az intézmény, ha támogatott osztálykirándulások keretében látogathatják meg a Magyarság Házát. Egy másik lehetséges megoldásként többen javasolták, hogy az intézmény hozzon létre speciális vándorkiállításokat, utazó programokat, amelyek mindenhová eljuthatnak az országban, oda is, ahol nincs saját forrás az intézmény meglátogatására. 74 Utóbbiak részére a magyar nyelvű oktatáshoz nyújthat módszertani segítséget speciális képzések során. 75 „Jó lenne, ha az uniós országokból érkező fiatalokat is elvihetnénk oda kiállításokra vagy foglalkozásokra. Angol és német nyelven is elérhetőek lennének az információk. Hozzánk Németországból és Finnországból érkeznek fiatalok, akik érdeklődnek Magyarország iránt” (Sz. R. Jász-Nagykun-Szolnok megyei középiskola igazgatója). 72
125
Összefoglalás A felmérés során, amelyben a magyarországi közoktatási intézmények jelentős hányada volt a Közalapítvány önkéntesen adatot szolgáltató partnere, az országgyűlési határozatban megfogalmazott elvekkel és feladatokkal kapcsolatban igyekeztünk néhány olyan kérdésben megtudni az érintett intézmények véleményét, amelyeket az operatív szint kidolgozásakor, támogató projektek tervezésekor lehet figyelembe venni. Bár nem törekedtünk, nem törekedhettünk teljes és részletes elemzésre, remélhetőleg sikerült rávilágítanunk olyan szempontokra, amelyek akár további vizsgálatok, kutatások tárgyai lehetnek. A bevezetésre kerülő nemzeti összetartozás napjára vonatkozóan a válaszadók nagy részének nyitottsága a közös cselekvésekre összhangban áll a Határozat azon célkitűzéseivel, amely az emléknap egyik funkciójaként egy tágabb cél, a Kárpát-medencei magyar diákközösségek és iskolák közötti kapcsolatok elmélyítésének elősegítését látja. Azért, hogy a kapcsolatkialakítás eredménye egy valós, tartalommal teli és kiegyensúlyozott kapcsolatrendszer legyen, figyelembe kell venni a külhoni magyar közösségek létszámából és oktatási infrastruktúrájának korlátaiból fakadó nehézségeket. A külhoni magyar és a magyarországi intézményrendszer pusztán létszámokból fakadó aránytalansága miatt is fennállhat a veszély, hogy a megvalósuló nagyobb tömegű kapcsolatfelvételek tartalmilag üres, névleges interakciókká váljanak. Az összetartozás napja a kapcsolatok elősegítésén túl igazi közösségi eseménnyé válhat, ha képes megszólítani, aktívan bevonni a diákokat. Ehhez segítséget nyújthat például egy olyan, módszertani szempontból megfelelő, korszerű oktatási segédanyagcsomag kidolgozása, amelyet a pedagógusok felhasználhatnak. Emellett a döntéshozónak érdemes az intézmények saját invencióinak teret adó és az emléknapra tervezett tevékenységek támogatását biztosító pályázatok előkészítését mérlegelnie, figyelembe véve, hogy a megvalósításához a leghasznosabb segítségként a támogató pályázatokat jelölték meg a megkérdezettek. A külhoni kirándulások kapcsán az alapkérdések a kiutazó diákok megnövekedő létszámából fakadnak. Úgy a pályázati úton, mint a normatív rendszerben megvalósuló utazások során fel kell tárni és figyelembe kell venni az érintett területek fogadó kapacitását, az oda irányuló utazási szándékok és azok időbeni megoszlása alapján. Amennyiben a program expanziója fokozatosan megy végbe, fontos mérlegelni, hogy milyen oktatási szintekről, típusokból és milyen számban von be diákokat, amíg eléri a teljes éves létszámot.
126 Szinkronitást kell teremteni a pályázati keretek között a rendelkezésre álló források, és a pályázók köréből fakadó igény között. Olyan kérdésekre kell ezek során választ adni például, hogy elegendő forrás áll-e rendelkezésre a programnak az általános iskolák előtti megnyitásához már a pályázati szakaszban. A kirándulások és az emléknap esetén is szükség lehet egyes esetekben központi támogatásra, a kirándulások esetén a célterület és az utazások időpontjának koordinációjával, az emléknapnál pedig például egységes módszertani segédanyagok biztosításával. A Magyarság Háza olyan multifunkcionális intézmény lehet, amely igény szerint biztosítani tudja ezt a szükséges módszertani támogatást, és képes a központi koordinációs feladatok ellátására. Emellett egyszerre kell múzeumként és kiállítóteremként funkcionálnia, helyszínt biztosítania oktatási-képzési feladatoknak, konferenciáknak és rendezvényeknek, miközben módszertani-adatbázis központként is működik. Mindezeket a feladatokat ráadásul oly módon kell ellátnia, hogy párhuzamosan a magyarországi diákok, oktatók és családok mellett, a külhoni látogatók és turisták számára egyaránt megfelelő szolgáltatásokat nyújtson. Ezeket a szempontokat úgy a helyszín és az épület kiválasztásakor, mint a szervezeti keretek meghatározásakor érdemes figyelembe venni.
127
Irodalom ˏˏ Barlai Jenő–Gábrity Molnár Irén (szerk.) (2008) Hazaérsz. Esély és esélyegyenlőtlenség a Vajdaságban. VMK könyvek. Vajdasági Módszertani Központ, Szabadka. ˏˏ Szita Szabolcs (szerk.) (2001) Iskolai emléknapok. A Holokauszt áldozatainak emléknapja. Oktatási Minisztérium, Nyíregyháza. ˏˏ Szabó Ildikó (2006) „Nemzeti ünnepek az iskolában”. In: Új Pedagógiai Szemle, július–augusztus, 96–115.
128
...menő legyen magyarnak lenni a Kárpát-medencében*
* egy temesvári egyetemista az Apáczai Közalapítvány támogatásának céljáról
129
AZ APÁCZAI KÖZALAPÍTVÁNY 12 ÉVE 1999–2008 Az Apáczai Közalapítványt 1999-ben a kormány alapította a határon túli magyar iskolák fejlesztésére. A közalapítvány működése alatt, nyilvánosan meghirdetett pályázatok keretében összesen 5 737 217 855 forintnyi forrást biztosított magyar tannyelvű oktatási intézményeknek. Szervezetünket bátran nevezhetjük a határon túlra irányuló magyarországi fejlesztések zászlóshajójának, hiszen mi segítettük először Magyarországról a külhoni magyar szakközépiskolákat, a magyar nyelvű felnőttképzést és mi voltunk az elmúlt évtized talán legjelentősebb kollégiumépíttetői. Kollégiumépítési projektünknek köszönhetően 2438 kollégiumi férőhellyel bővült a szomszédos országok magyar tannyelvű oktatási intézményrendszere, szórványközpontok támogatásával pedig a magyar osztályok indításához szükséges tanulói létszám biztosításához próbáltunk hozzájárulni. Intézményfejlesztési támogatások révén a legkorszerűbb technikai eszközöket, így sok egyéb mellett 14 számítógépvezérelt esztergát és marógépet, valamint 4300 új személyi számítógépet juttattunk a szomszédos országok magyar szak- és felsőoktatási intézményeibe. Szak- és tankönyvkiadási projektek keretében 575 féle magyar nyelvű oktatási szakkönyv, tankönyv és jegyzet elkészítéséhez és kiadásához járultunk hozzá és támogattuk, hogy a frissen megjelent magyarországi szakirodalom köteteinek tízezrei jussanak el a határon túli magyar iskolák könyvtáraiba. 24 oktatáskutatás megrendelőjeként és támogatójaként törekedtünk a határon túli szakképzés, felnőttoktatás, valamint közoktatás feltérképezésére, problémáinak, fejlesztési irányainak megismerésére. Arra is hangsúlyt fektettünk, hogy támogatásunkkal 27 külhoni magyar középiskola minőségbiztosítási tanúsítványt szerezhessen. Felnőttképzési projektjeink keretében mintegy 35 000 határon túli magyar munkavállaló át- és továbbképzéséhez járultunk hozzá: a szülőföldön megszerzett akkreditált képzettségekkel a munkavállalók új szakmát tanulhattak, vállalkozásba foghattak.
130 Az Apáczai Ösztöndíjat 5700 tehetséges középiskolás és egyetemista nyerhette el, és részt vállaltunk 1055 diploma honosíttatásának költségeiből is. A nyugati magyar diaszpórába 11 magyartanárt küldtünk ki, hogy a kint született gyerekek magyar nyelvre tanítását szakértő közreműködésükkel segítsék.
2009–2011 2009-ben olyan nemzetpolitikai projektbe kezdtünk, amely a magyarországi és határon túli magyarok közötti személyi és intézményi kapcsolatok kialakulását, erősödését eredményezi. Az új program, a magyarországi pályázói kör megszólítása jelentős váltást jelentett a korábban külhoni támogatásokkal foglalkozó közalapítvány életében: az ingatlan-beruházások és eszköztámogatások után a külhoni magyarsággal kapcsolatos személyes tapasztalatok elősegítése, a kapcsolatépítés vált a fő céllá. A program nem előzmények nélküli, a határon túli tanulmányi kirándulások ötlete már 2006-ban felmerült.1 Ebből az ötletből született a Határtalanul! program, amelynek célja, hogy a magyarországi fiatalokkal a külhoni magyarságot személyes tapasztalatok által mint pozitív, szerethető, velünk azonos közösséget ismertesse meg. A program első két pályázati felhívását 10 hónap előkészítő munka után hirdettük meg, ennek keretében 2010-ben 135 szakképző iskola 5875 diákja utazhatott a szomszédos országok magyarlakta területeire. A program aktualitását bizonyítja, hogy 2010 júniusában dr. Kövér László, Pokorni Zoltán és Révész Máriusz országgyűlési képviselők határozati javaslatot nyújtottak be, amely az iskolai nemzeti összetartozás napja bevezetéséről, a Magyarság Háza létrehozásáról, valamint a külhoni tanulmányi kirándulások rendszeressé tételéről szólt, és amelyet októberben az Országgyűlés nagy többséggel, 309 igen szavazattal elfogadott. A közalapítvány kompetenciájának elismeréseként, a határozattal összefüggésben 2010 júliusában dr. Hoffmann Rózsa államtitkár asszony Csete Örs igazgatót bízta meg a kapcsolódó koncepcióterv elkészítésével. Ezt követően dr. Gloviczki Zoltán államtitkár úr támogatásával nagyszabású adatgyűjtést szerveztünk a magyarországi közoktatási intézmények körében, a témákat több száz pedagógus, intézményvezető, oktatási szakértő részvételével zajló szakmai fórumokon vitattuk meg. Felméréseink és pilotprojektünk tapasztalataival felvértezve bízunk abban, hogy a sikeres kezdet után a Határtalanul! program országos méretűvé növekedhet és minden magyarországi közoktatásban tanuló fiatalt hozzásegíthet a külhoni magyarság megismeréséhez. Ezzel a tanulmánykötettel ehhez kívánunk hozzájárulni. Végezetül köszönjük annak a 674 intézménynek és szervezetnek a munkáját, amely 12 év alatt 1855 megvalósult oktatási projekt gazdájaként partnerünk volt: 1 Ld. Csete Örs (2006) „Javaslat a Magyariskola Program kimunkálására”. In: Regio 2006/1. (http://epa.oszk. hu/00000/00036/00061/pdf/Regio_2006_1.pdf).
131 Ada, Aranykapu Művelődési Egyesület º Ada, Integrál Pedagógus Egyesület º Algyő, Algyő Fejlődéséért Alapítvány º Alsóbodok, Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola º Apáca, Evangélikus-Lutheránus Egyházközség º Apatin, Ábrahám Pál Egyesület º Arad, Alma Mater Alapítvány º Arad, Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete º Arad, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület º Aszód, Petőfi Sándor Gimnázium, Gépészeti Szakközépiskola és Kollégium º Bácskossuthfalva, Református Keresztyén Egyházközösség º Baja, Jelky András Szakképző Iskola és Kollégium º Baja, Szent László Általános Művelődési Központ º Baja, Türr István Gazdasági Szakközépiskola º Bajmok, Szabadka Község Parasztjainak Egyesülete º Bakó, Moldvai Csángómagyarok Szövetsége º Baktalórántháza, Vay Ádám Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium º Balánbánya, Botorka Művelődési Egyesület º Barót, Gaál Mózes Közművelődési Egyesület º Batár, Elemi Iskola º Bátyú, Bátyúi Középiskola º Békés, Békés Tarhosi Baráti Kör º Békéscsaba, Esély Pedagógiai Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó º Békéscsaba, Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium Trefort Ágoston Műszaki Tagiskolája º Békéscsaba, Békéscsabai Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központ º Békéscsaba, Eötvös József Iskolaalapítvány Szakközépiskolája º Békéscsaba, Inf.O.Plus Informatika és Oktatás Alapítvány º Békéscsaba, Info Éra Oktatással az Információs Társadalomért Alapítvány º Békéscsaba, Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola º Beregszász, Terra Dei Kárpátaljai Mezőgazdasági Szaktanácsadó Központ º Beregszász, Beregszászi Járás Máltai Szeretetszolgálat º Beregszász, Római Katolikus Egyházközség º Beregszász, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola º Beregszász, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hallgatói Önkormányzatának Egyesülete º Beregszász, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Jótékonysági Alapítványa º Beregszász, Kárpátaljai Fejlesztési Társaság º Beregszász, Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség º Beregszász, Kárpátaljai Református Egyház º Beregszász, Kárpátaljai Református Egyházkerület Jótékonysági Alapítványa º Beregszász, Kárpátinform Információs Szaktanácsadói és Regionális Fejlesztési Központ º Beregszász, Mezőgazdasági Termelők Kárpátaljai „Terra Dei” Jótékonysági Alapítványa º Beregszász, Református Egyház º Beszterce, Beszterce Művelődési Alapítvány º Beszterce, Helyi Jóléti Szolgálat Alapítvány º Bodajk, Hang-Szín-Tér Művészeti Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium º Bodrogszerdahely, Görög Katolikus Egyházközség º Bors, Bors Község Önkormányzata º Bors, Egykori Iskolámért Alapítvány º Bors, Határmenti Bihari Települések Területfejlesztési Társulása º Borszék, Iskolás Egyesület º Brassó, Brassói Magyar Diákszövetség º Brassó, Felfalusi Kovács Antal Alapítvány º Brisbane, Brisbane-i Magyar Kulturális és Jóléti Egyesület º Bromma, Svédországi Magyarok Országos Szövetsége º Budakeszi, Hidvégi Mikó Imre Kutatóintézet Alapítvány º Budapest, „Budapest” Külkereskedelmi Szakközépiskola º Budapest, A Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány º Budapest, Adrianus Alapítvány a Falvak Kultúrájáért º Budapest, Agrárszakoktatási Intézet º Budapest,
132 Anyanyelvi Konferencia – A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága º Budapest, Balassi Bálint Intézet º Budapest, Balassi Kiadó Kft. º Budapest, Belvárosi Kézműves Képző Központ Közhasznú Társaság º Budapest, Berzeviczy Gergely Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola º Budapest, Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola º Budapest, Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola º Budapest, Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola º Budapest, Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola º Budapest, Életmód 2000 Alapítvány º Budapest, Erdélyi Gyülekezet º Budapest, EU-Consulting Tanácsadó és Szolgáltató Kft. º Budapest, EuroHungaricum Közhasznú Alapítvány º Budapest, Európa 2000 Közgazdasági, Idegenforgalmi és Informatikai Középiskola º Budapest, Expanzió Humán Tanácsadó Kft. º Budapest, Fővárosi Beszédjavító Intézet º Budapest, FVM KASzK, Szakképző Iskola, Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Iskola, Kollégium, FVM Gyakorlóiskola º Budapest, FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet º Budapest, Gourmand Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola º Budapest, Háló Közösségfejlesztő Keresztény Egyesület º Budapest, Interregio Fórum Egyesület º Budapest, Jelky András Ruhaipari és Művészeti Szakközépiskola º Budapest, Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola º Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem º Budapest, Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium º Budapest, Képzőés Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium º Budapest, Keresztény Értelmiségiek Szövetsége º Budapest, Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola º Budapest, Közösségfejlesztők Egyesülete º Budapest, Magyar Állatorvosok Világszervezete º Budapest, Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola º Budapest, Magyar Környezetvédelmi Egyesület º Budapest, Magyar Kultúra Alapítvány º Budapest, Magyar Művelődési Intézet º Budapest, Magyar Szakképzési Társaság º Budapest, Magyar Testnevelési Egyetem Támogató Köre Alapítvány º Budapest, Márton Áron Szakkollégium º Budapest, Márton Áron Szakkollégium – Határon Túli Oktatás Fejlesztéséért Programiroda º Budapest, Márton Áron Szakkollégium Baráti Köre Közhasznú Egyesület º Budapest, Márton Áron Szakkollégiumért Alapítvány º Budapest, MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet º Budapest, Municipium Magyarország Alapítvány º Budapest, Műszaki Könyvkiadó Kft. º Budapest, Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola º Budapest, Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság º Budapest, Országos Közoktatási Intézet º Budapest, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum º Budapest, Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola º Budapest, Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetsége º Budapest, Progress Consult Dán–Magyar Tanácsadó Kft º Budapest, Puskás Tivadar Távközlési Technikum º Budapest, Rákóczi Szövetség º Budapest, Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar º Budapest, Századvég Politikai Iskola Alapítvány º Budapest, Széchenyi István Szakkollégium Alapítvány º Budapest, Teleki László Alapítvány º Budapest, Tudományos és Technológiai Alapítvány º Budapest, Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium º Buenos Aires, Emese Kultúregyesület º Bukarest, Magyar Köztársaság Kulturális
133 Központja º Canberra, Magyar Ausztrál Klub Kft. º Csantavér, Agróna Általános Mezőgazdasági Szövetkezet º Csenger, Ady Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium º Csepe, Csepei Középiskola º Csetfalva, Általános Iskola º Csíkdánfalva, Csíkdánfalváért Egyesület º Csíkdánfalva, Frainetto Alapítvány º Csíkszentgyörgy, Gátkötők Csíkszentgyörgy Község Ifjúsági Egyesülete º Csíkszereda, AB Cons Kft. º Csíkszereda, Alapítvány az Ifjúságkutatásért és Képzésekért º Csíkszereda, András Alapítvány º Csíkszereda, Burgonyatermesztő és Kutató Állomás º Csíkszereda, Caritas Gyulafehérvár, Hargita megyei Otthoni Gondozó és Szociális Szolgálat º Csíkszereda, Csángómagyar Pedagógusok Testülete º Csíkszereda, Erdélyi Fiatalokért Alapítvány º Csíkszereda, Ferences Kolostor º Csíkszereda, Hargita Megyei Kulturális Központ º Csíkszereda, Johannes Kájoni Közgazdasági Közigazgatási és Szolgáltatási Iskolaközpont º Csíkszereda, Keresztény Segítség Alapítvány º Csíkszereda, Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport º Csíkszereda, Márton Áron Alapítvány º Csíkszereda, MIÉRT Egyesület º Csíkszereda, Nagy István Zene- és Képzőművészeti Líceum Alapítványa º Csíkszereda, Palladis Ars Szövetség º Csíkszereda, Regionális Képzési Központ º Csíkszereda, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége º Csíkszereda, Soros Oktatási Központ Alapítvány º Csíkszereda, Székely Károly Alapítvány º Csíkszereda, Szent Tamás Társaság Alapítvány º Csíkszereda, Venczel József Iskolaközpont Diákegyesülete º Csóka, Földművesek Egyesülete º Csóka, Móra Ferenc Művelődési Egyesület º Csonkapapi, Általános Iskola º Csömör, JELTÁRS Jelenkor Társadalomkutató Műhely Bt. º Dabas, Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola és Kollégium º Debelyacsa, Polgárok Egyesülete Ifjúsági Klub º Debrecen, Ady Endre Akadémia Alapítvány º Debrecen, Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma º Debrecen, Debrecen Városi Televízió Kft. º Debrecen, Divat és Művészeti Szakközépiskola º Debrecen, Erdélytörténeti Alapítvány º Debrecen, Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola, Zeneiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény º Debrecen, Lelkierő Fiatalon a Fiatalokért Egyesület º Debrecen, Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete º Debrecen, Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola º Debrecen, Országos Református Tanáregyesület º Debrecen, Povolny Ferenc Szakképző Iskola º Debrecen, Tiszántúli Református Egyházkerület és Debreceni Református Kollégium Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola º Dés, Ferences Rendház º Déva, Geszthy Ferenc Társaság º Déva, Szent Ferenc Alapítvány º Diószeg, Magán Szakközépiskola º Diószeg, Nagyboldogasszony Római Katolikus Plébánia º Ditró, Puskás Tivadar Alapítvány º Dombóvár, 516. sz. Ipari Szakképző Iskola és Kollégium º Dombóvár, Apáczai Csere János Bölcsőde, Óvoda, Általános és Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium º Dunaszerdahely, Csallóköz Baráti Egyesület º Dunaszerdahely, Euroakadémia n.b.a. º Dunaszerdahely, Katedra Alapítvány º Dunaszerdahely, Lilium Aurum Kft. º Dunaszerdahely, MTÉSZ – Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége º Dunaszerdahely, Talentum Polgári Társulás º Dunaújváros, Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium º Eger, Andrássy György Közgazdasági
134 Szakközépiskola º Eger, Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium º Eger, Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium º Erdőszentgyörgy, Bodor Péter Művelődési Egyesület º Erdőszentgyörgy, Kis-Küküllő Térségi Társulás Balavásár–Szováta º Érmihályfalva, Philadelphia Transylvania Alapítvány º Érmihályfalva, Pro Lyceum Érmihályfalva Egyesület º Érsekújvár, Alap a kultúra és művelődés fejlesztésére n.b.a. º Érsekújvár, Jedlik Ányos Alapítvány º Eszék, Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma º Feketearda, Feketeardai Középiskola º Feketepatak, A Református Egyházközség Fenyőfácska Óvodája º Forgolány, Általános Iskola º Fülek, Pro Futuro Polgári Társulás º Fülek, T-Talentum nonprofit szervezet º Galánta, Magyar Tannyelvű Magángimnázium º Gát, Beregvidéki Határmenti Önkormányzati Társulás º Gödényháza, Általános Iskola º Gödöllő, Agroconsult Gazdasági Tanácsadó Kft. º Gödöllő, Közös Európáért Regionális Gazdasági Szereplők Működési Feltételeit Támogató Közhasznú Alapítvány º Gödöllő, Szent István Egyetem º Görgényszentimre, Római Katolikus Plébánia º Gúta, Római Katolikus Plébániahivatal º Gúta, Magyar Tannyelvű Középfokú Szakmunkásképző Magániskola º Gúta, Magyar Tannyelvű Szolgáltató és Kézművesipari Szakképző Magán-középiskola º Gúta, Schola Privata Polgári Társulás º Gyergyóalfalu, Sövér Elek Alapítvány º Gyergyószentmiklós, Arbor Szövetség º Gyergyószentmiklós, Edutechnika Egyesület º Gyergyószentmiklós, Gyulafehérvári Caritas Gyergyószentmiklósi Mezőgazdasági Részleg º Gyergyószentmiklós, Humanitas Alapítvány º Gyergyószentmiklós, Római Katolikus Plébánia º Gyergyószentmiklós, Széchenyi István Alapítvány º Gyimesfelsőlok, Árpádházi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum º Gyöngyös, Károly Róbert Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Közgazdasági és Idegenforgalmi Szakképző Iskola º Győr, A jövőért – Pro Futuro Alapítvány º Győr, Domus Hungarica Egyesület º Győr, Hild József Építőipari Szakközépiskola º Győr, Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola és Kollégium º Győr, Kovács Margit Általános Művelődési Központ, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény º Győr, Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium º Győr, Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Karának Gyakorló Általános Iskolája º Győr, Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium º Győr, Speciális Szakiskola º Gyulafehérvár, Bod Péter Alapítvány º Gyulafehérvár, Római Katolikus Érsekség º Gyulafehérvár, Római Katolikus Hittudományi Főiskola º Gyulafehérvár, Római Katolikus Líceumi Szeminárium º Halásztelek, Bocskai István Református Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium º Hannover, Hannoveri Magyar Egyesület º Harangláb, Általános Iskola º Hatvan, Hatvani Középiskola, Szakiskola és Kollégium º Hetyen, Általános Iskola º Heves, Eötvös József Középiskola º Hidaskürt, Cservenka Alapítvány º Hidaskürt, Középfokú Magán Szaktanintézet és Magyar Tannyelvű Magán Kereskedelmi Akadémia º Hódmezővásárhely, Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ, Szakiskola és Szakközépiskola Eötvös József
135 Székhelyintézmény º Horgos, Bartók Béla Közművelődési Egyesület º Horgos, Horgosi Termelők Klubja º Horgos, Jugoszláviai Lazarus Szeretetszolgálat º Horgos, Vajdasági Magyar Gazdák Szövetsége º Illyefalva, KIDA – Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány º Illyefalva, LAM Alapítvány º Ipolyság, Ipolyság Város Pecsétje º Jászberény, Liska József Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium º Jászberény, Terplán Zénó Műszaki és Közgazdasági Szakképző Iskola º Jászfényszaru, Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság º Kalocsa, Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium º Kalocsa, Kossuth Zsuzsanna Humán és Kereskedelmi Szakközépiskola, Szakiskola º Kaposvár, Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium º Kaposvár, Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium º Kaposvár, FVM DASZK Csapó Dániel MGSZKI és Kollégium Móricz Zsigmond MGSZKI tagintézménye º Kaposszekcső, Kapos Innovációs Transzfer Központ Közhasznú Társaság º Karácsfalva, Görög Katolikus Egyházközség º Karácsfalva, Sztojka Sándor Alapítvány º Karva, Edukacio – Társulás az iskola fejlődéséért º Kassa, Civitas Cassoviensis Polgári Társulás º Kassa, Iparisták Baráti Köre º Kassa, Magyar Tannyelvű Középfokú Ipariskola és Kereskedelmi Akadémia Mellett Működő Szülői Szövetség º Kassa, Magyar Tannyelvű Középfokú Ipariskola º Kassa, Szakképző és Felnőttképzési Intézet º Kassa, Szent Erzsébet Római Katolikus Plébánia º Kassa, Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Területi Választmánya º Kassa, TQ Consulting Slovakia s.r.o. º Kazincbarcika, Surányi Endre Szakképző Iskola és Kollégium º Kecskemét, Kecskeméti Főiskola º Keszthely, Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium º Keszthely, Akadémia Alapítvány º Keszthely, Közgazdasági Szakközépiskola º Kétegyháza, Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási, Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet º Kézdivásárhely, Apor Péter Egyesület º Kézdivásárhely, Református Egyházközség º Kézdivásárhely, Nagy Mózes Közművelődési Egyesület º Kézdivásárhely, Pro Schola Kulturális Nevelési Egyesület º Királyhelmec, Közgazdasági Akadémia Társaság º Királyhelmec, Regionális Fejlesztési Ügynökség º Királyhelmec, Rákóczi Baráti Köre º Kisbér, Kisbér Város Többcélú Közös Igazgatású Közoktatási Intézménye º Kishegyes, Kishegyes Község Fejlesztési Társulása º Kishegyes, Vajdasági Falusi Turizmusfejlesztési Központ º Kishegyes, Vajdasági Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete º Kiskőrös, KTKT Egységes Iskola és Szakiskola º Kiskunfélegyháza, Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Kossuth Lajos Középiskolája és Szakiskolája º Kiskunhalas, II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Közgazdasági Informatikai Szakközépiskola és Kollégium º Kisújszállás, Illéssy Sándor Szakközép- és Szakiskola º Kisújszállás, Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium º Kisvárda, Apáczai Csere János Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola º Kisvárda, II. Rákóczi Ferenc Szakközép- és Szakiskola º Kolozsvár, Ábel Kiadó º Kolozsvár, AGAPÉ Életvédő Alapítvány º Kolozsvár, Agnus Média Alapítvány º Kolozsvár, Agora 2001 Alapítvány º Kolozsvár, Apáthy István Egyesület º Kolozsvár, ARTEMIS – Nők az Erőszak Ellen Egyesület º Kolozsvár, Bethánia Alapítvány º Kolozsvár, Bolyai Társaság º Kolozsvár, Brassias
136 Véndiák Alapítvány º Kolozsvár, Bridge Language Study House Nyelvoktató és Nyelvvizsgáztató Központ º Kolozsvár, Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság º Kolozsvár, Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért º Kolozsvár, Claudiopolis Egyesület º Kolozsvár, Collegium Transylvanicum Alapítvány º Kolozsvár, Csabai Márton Alapítvány º Kolozsvár, Desire Alapítvány º Kolozsvár, Diaszpóra Alapítvány º Kolozsvár, DICOSZ Műszaki-Tudományos Szótár Társaság º Kolozsvár, Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány º Kolozsvár, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület º Kolozsvár, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság º Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület º Kolozsvár, Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete º Kolozsvár, Erdélyi Református Egyházkerület º Kolozsvár, Erdélyi Református Egyházkerület Református Pedagógiai Intézete º Kolozsvár, Erdélyi Unitárius Egyház º Kolozsvár, Gábor Dénes Alapítvány º Kolozsvár, Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány º Kolozsvár, Iskola Alapítvány º Kolozsvár, Jakabffy Elemér Alapítvány º Kolozsvár, Kallós Zoltán Alapítvány º Kolozsvár, Kolozsvári Magyar Diákszövetség º Kolozsvár, Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet º Kolozsvár, Korunk Baráti Társaság º Kolozsvár, Kriterion Könyvkiadó Kft. º Kolozsvár, Kriza János Néprajzi Társaság º Kolozsvár, Láthatatlan Kollégium Egyesület º Kolozsvár, Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány º Kolozsvár, Napsugár Kulturális Alapítvány º Kolozsvár, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet º Kolozsvár, Országos Magyar Diákszövetség º Kolozsvár, Pósta Béla Egyesület º Kolozsvár, Pro Philosophia Alapítvány º Kolozsvár, Pro Studium et Practicum Psychologiae Egyesület º Kolozsvár, Protestáns Teológiai Intézet º Kolozsvár, RMDSZ Ügyvezető Elnökség – Oktatási és Ifjúsági Főosztály º Kolozsvár, Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége º Kolozsvár, Romániai Magyar Gazdák Egyesülete º Kolozsvár, Romániai Magyar Közgazdász Társaság º Kolozsvár, Sapientia Alapítvány º Kolozsvár, Schola Társaság º Kolozsvár, Softech Kft. º Kolozsvár, Teodidaktos Humanitárius Alapítvány º Kolozsvár, Transylvania Trust Alapítvány º Kolozsvár, Trend Alapítvány º Kolozsvár, Unitárius Püspökség º Kolozsvár, Utilitas Kft. º Komárom, Adaptatio-F Kft. º Komárom, Calvin János Teológiai Akadémia º Komárom, ComeniusSelye János Egyetem Pedagógiai Intézete º Komárom, Harsányi János Szakkollégium º Komárom, Ipari Középiskola º Komárom, Kempelen Farkas Gazdasági, Vendéglátó, Idegenforgalmi Alapítványi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium º Komárom, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Kultsár István Szakközépiskolája és Szakiskolája º Komárom, Zsidó Hitközség º Komárom, Pannon Kincstár Tanoda Gimnázium, Szakképző Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat º Komárom, Pont Intézet º Komárom, Priemyslovka-Ipari n.f. º Komárom, Pro Selye Univerzitas n.b.a. º Komárom, Schola Comaromiensis º Komárom, Selye János Egyetem Oktatási Központja º Komárom, Selye János Egyetemért Alapítvány º Komárom, Selye János Kollégium º Komárom, Szent István Intézet º Komárom, Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége º Komárom, Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa º Komárom, Szövetség a Közös Célokért º Komárom, Szüllő Géza Polgári Társulás º Komárom, Szülők és Iskolabarátok Szövetsége º Kőhalom, Református Egyházközség º Lendva,
137 Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség º London, Angliai Magyar Református Egyház º London, Londoni Magyar Gyermekcsoport º Losonc, Alma Mater Losonciensis Polgári Társulás º Losonc, CSEMADOK Nógrádi Területi Választmánya º Magyarkanizsa, Panonija Civil szervezet º Magyarkanizsa, Generáció Ifjúsági Egyesület º Magyarkanizsa, Jovan Jovanovic Zmaj Általános Iskola º Magyarkanizsa, Kanizsa Község Pedagógus Egyesülete º Magyarlóna, Romániai Biogazdálkodók Egyesülete, Bioterra Románia º Maradék, Református Egyházközség º Máramarossziget, Leövey Klára Közművelődési Egylet º Marosvásárhely, Adaptatio Kft. º Marosvásárhely, Arcad-Arkad-Arkade Egyesület º Marosvásárhely, Bod Péter Református Diakónia és Tanulmányi Központ º Marosvásárhely, Egyetemi Oktatást Elősegítő Hollanda Alapítvány º Marosvásárhely, Keresztyén Minőség Iskoláinkban Alapítvány º Marosvásárhely, Keresztelő Szent János Római Katolikus Plébánia º Marosvásárhely, Református Kántor-Tanítóképző Intézet º Marosvásárhely, Mentor Kiadó Kft. º Marosvásárhely, Mezőmadaras Fejlesztési Egyesülete º Marosvásárhely, Preventio Egészségvédelmi Társaság º Marosvásárhely, Pro Profesiune Brassai Sámuel Egyesület º Marosvásárhely, Prospero Alapítvány º Marosvásárhely, Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezet º Marosvásárhely, Studium Alapítvány º Marosvásárhely, Studium MIOK Transylvania Kft. º Marosvásárhely, Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozata º Marsden QLD, Magyar Kulturális és Jóléti Egyesület º Mátészalka, Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium º Miskolc, Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola º Miskolc, Kandó Kálmán Szakközépiskola º Miskolc, Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola º Miskolc, Stúdium Kereskedelmi, Igazgatási, Üzleti Szakközépiskola és Szakiskola º Miskolc, Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola º Monor, József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola º Monor, Szterényi József Szakközépiskola és Szakiskola º Montevideo, Uruguayi Magyar Otthon º Mosonmagyaróvár, Haller János Általános, Szakközép- és Szakiskola º Munkács, Római Katolikus Egyházmegye º Munkács, Szent István Líceum Idegennyelv és Informatika Szakiránya º Muzslya, Szent Erzsébet Polgárok Egyesülete º Muzslya, Muzslyaiak Klubja º Muzslya, Római Katolikus Plébánia º Muzslya, Zrenjanini-Nagybecskereki Diáksegélyező Egyesület º Nádudvar, Ady Endre Általános Művelődési Központ Népi Kismesterségek, Szolgáltató Mesterségek Szakiskolája º Nagybánya, Németh László Iskolaalapítvány º Nagybánya, Teleki Magyar Ház Társaság º Nagybecskerek, Miasszonyunkról Nevezett Iskolanővérek Leánykollégiuma º Nagyenyed, Béthel Református Szeretetszolgálat Nagyenyedi Református Téli Mezőgazdasági Népfőiskola º Nagyenyed, Bethlen Gábor Alapítvány º Nagyenyed, Református Egyházközség º Nagykágya, Prospercad Egyesület º Nagykanizsa, Thúry György Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskola º Nagykapos, A Jövő Szakembere º Nagykapos, Jogi Személyek Regionális Vállalkozásfejlesztési Érdekegyesülete º Nagykapos, Nagykapos és Vidéke Társulás º Nagykapos, Regionális Vállalkozásfejlesztési Szövetség º Nagykapos, Progresszív Ifjú Mezőgazdász Társulás º Nagykároly,
138 B.E.Z. Humanitas Ifjúsági és Kulturális Egyesület º Nagymegyer, A Kereskedelmi Akadémia és Gimnázium mellett működő Academia n.b.a. º Nagymegyer, Iskolabarátok Társulása º Nagymegyer, Kereskedelmi Akadémia º Nagypalád, Nagypaládi Móricz Zsigmond Középiskola º Nagyszeben, Református Egyházközség º Nagyvárad, Albin Alapítvány º Nagyvárad, Arany János Református Kollégium º Nagyvárad, Caritas Catolica º Nagyvárad, Királyhágómelléki Református Egyházkerület º Nagyvárad, Nagyváradi Magyar Diákszövetség º Nagyvárad, Partitipatio Alapítvány º Nagyvárad, Partiumi Keresztény Egyetem º Nagyvárad, Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete º Nagyvárad, TITUSZ – Tízen Túliak Országos Szövetsége º Nevetlenfalu, Nevetlenfalui Középiskola º Nyárádszereda, Bocskai István Alapítvány º Nyergesújfalu, Szalézi-Irinyi Középiskola º Nyírbátor, Bethlen Gábor Középiskola, Szakképző Iskola és Kollégium º Nyíregyháza, Club Felicia Egyesület º Nyíregyháza, KAPTÁR Kateketikai és Pedagógiai Társulás º Nyíregyháza, Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány º Nyíregyháza, KLIÓ Alapítvány º Nyíregyháza, Művészeti Középiskola és Kollégium º Nyíregyháza, Nyíregyházi Főiskolai Egyesület Hungarológiai Intézete º Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Kht. º Nyíregyháza, Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola º Nyíregyháza, Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi-Vízügyi Szakközépiskola º Nyitra, CSEMADOK Területi Választmánya º Nyitra, Jedlik Ányos Polgári Társulás º Nyitra, Nyitra és Vidéke Célalap º Nyitra, Református Keresztyén Egyház º Nyitra, Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség nyitrai alapszervezete º Nyitra, Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség CSEMADOK Területi Választmánya º Óbecse, Than Fivérek Értelmiségi Kör º Olasztelek, Erdővidék Egyesület º Óvár, Néva Társaság º Paks, Energetikai Szakközépiskola és Kollégium º Palics, Észak Vajdasági Földműves Egyesület º Palics, Ostorka Polgárok Egyesülete º Pancsova, Börcsök Erzsébet Vajdasági Módszertani Központ º Parajd, Sóvidék Kistérségi Egyesület º Párkány, Gyermekeinkért Iskoláinkért Polgári Társulás º Pécel, Fáy András Mezőgazdasági, Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium º Pécs, Bálicsi Integrációs Nevelési-Oktatási Központ º Pécs, Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola º Pécsvárad, Baranya Megyei Önkormányzat II. Béla Középiskolája, Élelmiszeripari Szakiskolája és Kollégiuma º Pélmonostor, Magyar Egyesületek Szövetsége º Péterréve, Mindenszentek Római Katolikus Plébániahivatal º Polgár, József Attila Gimnázium és Szakképző Iskola º Pozsony, Diákhálózat º Pozsony, Kalligram Alapítvány º Pozsony, Kempelen Farkas Társaság º Pozsony, Magyar Ifjúsági Közösség º Pozsony, Magyar Köztársaság Kulturális Intézete º Pozsony, Posonium Polgári Társulás º Pozsony, Szenci Molnár Albert Alapítvány º Pozsony, Szenci Molnár Albert Egyesület º Püspökladány, Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium º Réty, Pro Musica Zenei Alapítvány º Rimaszombat, Magyar Tannyelvű Alapiskola Szülői Munkaközössége º Rimaszombat, Polifón Polgári Egyesület º Rimaszombat, Tompa Mihály Magyar Tannyelvű Református Gimnázium º Sao Paulo, Brazíliai Magyar Segélyegylet º Sarmaság, Pro Sarmaság
139 Kulturális Egyesület º Sárosoroszi, Általános Magyar Tannyelvű Iskola º Sárospatak, Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar º Sárospatak, Sárospataki Református Kollégium Gyűjteményei º Sásd, Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskola º Sátoraljaújhely, Kossuth Lajos Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény º Sátoraljaújhely, Zemplén Televízió Közhasznú Társaság º Segesvár, Gaudeamus Alapítvány º Sepsiszentgyörgy, Amőba Alapítvány º Sepsiszentgyörgy, Barabás Endre Egyesület º Sepsiszentgyörgy, Benedek Károly Tornaegyesület º Sepsiszentgyörgy, Berde Áron Tudományos Társaság º Sepsiszentgyörgy, Eufónia Kulturális Egyesület º Sepsiszentgyörgy, Eurocenter Amőba Oktatási Központ º Sepsiszentgyörgy, FER Fejlesztő és Rehabilitációs Alapítvány º Sepsiszentgyörgy, Horizont Egyesület º Sepsiszentgyörgy, Humaret Alapítvány º Sepsiszentgyörgy, Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete º Sepsiszentgyörgy, Kovászna Megyei Tanügyi Szabad Szakszervezet º Sepsiszentgyörgy, László Kálmán Gombászegyesület º Sepsiszentgyörgy, Mercurius Gazdaságfejlesztő Szervezet º Sepsiszentgyörgy, Műszaki-Tudományos Alapítvány º Sepsiszentgyörgy, Perspektíva Alapítvány º Sepsiszentgyörgy, Pro Nobis Egyesület º Sepsiszentgyörgy, Pro Scientia Administrativa Tudományos Társaság º Sepsiszentgyörgy, Regős Ifjúsági és Közművelődési Egyesület º Sepsiszentgyörgy, Római Katolikus Plébánai „Sancta Maria Regina Mundi” º Sepsiszentgyörgy, Romániai Hungarológiai Társaság º Sepsiszentgyörgy, Romániai Magyar Néptánc Egyesület º Sepsiszentgyörgy, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kovászna Megyei Szervezete º Seregélyes, Fejér Megyei Önkormányzat Eötvös József Szakképző Iskolája és Kollégiuma º Somorja, Fórum Információs Központ º Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet º Sopron, Soproni Idegenforgalmi, Kereskedelmi, Vendéglátó Szakképző Iskola és Kollégium º Szabadka, Cukorbetegek Szabadkai Egyesülete º Szabadka, Családés Ifjúságvédő Polgári Egyesület º Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete º Szabadka, Exspecto Mentálhigiéné Alapítvány º Szabadka, Keresztény Értelmiségi Kör º Szabadka, Kosztolányi Dezső Diáksegélyező Egyesület º Szabadka, Magyar Nemzeti Tanács º Szabadka, Most-Híd Térségfejlesztési Központ Kft. º Szabadka, Nyitott Távlatok º Szabadka, Pszichoteam Pszichológusok és Gyógypedagógusok Egyesülete º Szabadka, Regionális Tudományi Társaság º Szabadka, Szabadkai Egyházmegye Teológiai-Katekétikai Intézet º Szabadka, Szabadkai Műszaki Főiskola º Szabadka, Református Keresztyén Egyházközség º Szabadka, VIFÓ – Vajdasági Ifjúsági Fórum º Szabadka, Vajdasági Keresztény Ifjúság º Szabadka, Vajdasági Magyar Diákszövetség º Szabadka, Vajdasági Magyar Folklórközpont º Szabadka, Vajdasági Magyar Ifjúság º Szabadka, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség º Szabadka, Vajdasági Módszertani Központ º Szabadka, Vajdasági Pax Romana º Szabadka, Valcoop – Vállalkozásfejlesztési Központ º Szabadka, Zenith Műhely º Szamosújvár, Református Egyház º Szamosújvár, TÉKA Művelődési Alapítvány º Szarvas, Tessedik Sámuel Főiskola º Szarvas, Vajda Péter Intézmény º Szászrégen, Kolping Család º Szászrégen, Providentia Alapítvány º Szászrégen, Római Katolikus Plébánia º Szászrégen, Református Egyház º Szászsebes, Ferences
140 Kolostor º Szászsebes, Római Katolikus Plébánia º Szatmárnémeti, Multikulturális Társadalomért Alapítvány º Szatmárnémeti, Regio Consult Kft. º Szatmárnémeti, Római Katolikus Püspökség º Szatmárnémeti, Szatmár Láncos Református Egyházközösség º Szécsény, Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium º Szeged, Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége º Szeged, Élelmiszerért Alapítvány º Szeged, Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola º Szeged, MIOK Szegedi Szakképző Iskola º Szeged, Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola º Szeged, Szegedi Tudományegyetem º Szeghalom, Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskola º Szék, Aranka György Iskolaalapítvány º Székelyhíd, Székelyhídi Ifjúsági Szövetség º Székelykeresztúr, Gyámszülői Közösség Alapítvány º Székelykeresztúr, Orbán Balázs Gimnázium Alapítvány º Székelyudvarhely, Benedek Elek Alapítvány º Székelyudvarhely, Chance Egyesület º Székelyudvarhely, Develo-Consult Kft. º Székelyudvarhely, Dr. Palló Imre Alapítvány º Székelyudvarhely, Eötvös József Alapítvány º Székelyudvarhely, HEBE Alapítvány º Székelyudvarhely, Imecs László Alapítvány º Székelyudvarhely, Kós Károly Iskola Alapítvány º Székelyudvarhely, Matplast Rt. º Székelyudvarhely, MÜTF Egyesület º Székelyudvarhely, NOVORG Fejlesztési Alapítvány º Székelyudvarhely, Református Diákotthon Alapítvány º Székelyudvarhely, Székelyudvarhelyért Alapítvány º Székelyudvarhely, Szent Miklós Római Katolikus Plébánia º Székelyudvarhely, Tehetség és Szorgalom Alapítvány º Székelyudvarhely, Udvarhelyszéki Magyar Gazdák Egyesülete º Székelyudvarhely, Wolter Alapítvány º Székesfehérvár, Gorsium Művészeti Szakközépiskola és Szakiskola º Székesfehérvár, Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola º Székesfehérvár, Székesfehérvári Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központ º Szekszárd, Kolping Katolikus Szakképző Iskola º Szentegyháza, Gábor Áron Líceumi Alapítvány º Szentes, Szivárvány Alapfokú Művészeti Iskoláért Alapítvány º Szentes, Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola º Szerencs, Bocskai István Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola º Szigetvár, Dél-Zselic Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola º Szilágypanit, Református Egyházközség º Szilágysomlyó, Báthory István Alapítvány º Szolnok, Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola º Szombathely, Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola º Szombathely, Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola és Kollégium º Szombathely, Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Szakképző Iskola és Kollégium º Szováta, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége º Szováta, Teleki-Szováta Alapítvány º Szőgyén, Magyar Tannyelvű Középfokú Szakmunkásképző Magániskola º Tata, Jávorka Sándor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola és Kollégium º Técső, Hollósy Simon Magyar Tannyelvű Középiskola º Técső, Református Egyház º Tekeháza, Általános Iskola º Temerin, Temerini Diáksegélyező Egyesület º Temerin, Temerini Teleház Társaság º Temesvár, Bartók Béla Alapítvány º Temesvár, Integratio Alapítvány º Temesvár, Szórvány Alapítvány º Temesvár, Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet º Tiszabökény, Nagyszőlősi Járási Határmenti Falvak Társulása º Tiszabökény,
141 Általános Iskola º Tiszaújlak, Széchenyi István Jótékonysági Alapítvány º Tokaj, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola º Topolya, Csabai Károly Pedagógus Egyesület º Topolya, Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ º Topolya, Szerbia és Montenegró Teleház Szövetsége º Topolya, Tilger Mihály Polgárok Egyesülete º Topolya, Topolya Község Fejlesztési Társulása º Topolya, Vajdasági Magyar Felnőttképzési Társaság º Tóthfalu, Teleház Tóthfalu Fejlődésért º Törökkanizsa, Vidékfejlesztési, Kutatási és Alkalmazási Központ º Törökszentmiklós, Lábassy János Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium º Újszentes, Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesülete º Újvidék, Ferences Rendház º Újvidék, Kisgazda Vállalkozásfejlesztési Központ º Újvidék, Magyar Szó Lapkiadó Kft. º Újvidék, Módszertani Központ º Újvidék, Újvidéki Diáksegélyező Egyesület º Újvidék, Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium º Újvidék, Vajdasági Magyar Népművészeti és Közművelődési Központ º Újvidék, Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete º Újvidék, Vajdasági Magyar Tudományos Társaság º Ungvár, Kárpátaljai Vállalkozás- és Területfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvány º Ungvár, Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége º Ungvár, Szent György Római Katolikus Plébánia º Ungvár, Ukrán–Magyar Területfejlesztési Iroda º Utrecht, Hollandiai Magyar Gyermek- és Ifjúsági Kör º Ürményháza, Ifjúsági Klub º Vác, I. Géza Király Közgazdasági Szakközépiskola és Karacs Teréz Kollégium º Vári, II. Rákóczi Ferenc Középiskola º Várpalota, Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium º Vasvár, Béri Balogh Ádám Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola º Veszprém, Gastroker Alapítványi Vendéglátóipari, Kereskedelmi Szakközép- és Szakiskola º Veszprém, Ipari Szakközépiskola és Gimnázium º Veszprém, Veszprémi Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék º Zágráb, Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság º Zalaegerszeg, Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép és Szakiskola, Sportiskola º Zalaegerszeg, Páterdombi Szakképző Iskola º Zenta, Bolyai Farkas Alapítvány º Zenta, Európai Uniós Pályázati Szakértők Vajdasági Egyesülete º Zenta, Kertészek Egyesülete º Zenta, Kosztolányi Dezső Diáksegélyező Egyesület º Zenta, Lisieux-i Kis Szent Teréz Plébánia és Egyházközség º Zenta, Természettudományok Kedvelőinek Egyesülete º Zenta, Vajdasági Gazdakörök Szövetsége º Zenta, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet Kft. º Zenta, Zenta Község Önkormányzata és Thurzó Lajos Közművelődési Központ º Zenta, Zentai Magyar Pedagógusok Egyesülete º Zeteváralja, Római Katolikus Egyházközség º Zilah, Sinfocont Alapítvány Képzési és Fejlődéstámogatási Központ º Zsobok, Református Egyházközség º
142
143
Köszönjük mindazon közoktatási szakértők közreműködését, akik projektvezetőként, intézményvezetőként megtiszteltek véleményükkel, így hozzájárultak a kötet elkészítéséhez.
Határtalanul! program infó: www.apalap.hu www.szorvany.hu www.hatartalanul.eu
144
Készült az FKA-KT 75/2008. sz. Munkaerő-piaci Alap projekt lezárása részeként A kiadványt Petres Andrea tervezte. A címlapon az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium, Gépészeti Szakközépiskola és Kollégium 2010. május 30–június 6. közötti erdélyi Határtalanul! kiránduláson készített fotója látható. ISBN 978-963-08-1314-3 Kiadja A Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány Budapest, V. Báthori utca 10. A kiadásért felel dr. Stark Ferenc, a kuratórium elnöke Nyomda: Pannónia-Print Kft.
100
95
75
25
5
0
