Az önkormányzatokat érintõ gyakori áfa kérdések

XVI. Évfolyam 11. szám

Az önkormányzatokat érintõ gyakori áfa kérdések Az adóalanyiság, és így a gazdasági tevékenység

sától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja,

tekintetében különös szerepe van a közhatalmi

illetõleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve,

tevékenységnek. Az általános forgalmi adóról szóló

hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez

2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) a

kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adóle-

közhatalmi tevékenységet nem minõsíti gazdasági

vonási jog illette meg. A 11. és 12. §-ban említett esetekben

tevékenységnek, így az nem alapoz meg adóalanyisá-

az adó alapja a termék vagy az ahhoz hasonló termék

got [Áfa tv. 7.§]. Közhatalom gyakorlására jogosult

teljesítéskor megállapított beszerzési ára, ilyen ár hiányá-

szervek többek közt a helyi önkormányzatok is, ame-

ban pedig a teljesítéskor megállapított elõállítási értéke

lyek közhatalmi tevékenységük tekintetében nem

[Áfa tv. 68. §].

minõsülnek adóalanynak, egyéb tevékenységük

Az ingyenes termék átadása esetén tehát az átadó félnek

okán azonban az általános szabályok szerinti gazda-

adófizetési kötelezettsége keletkezik, amennyiben a

sági tevékenységet folytató áfa alanyként keze-

beszerzéshez kapcsolódott adólevonási joga. Fontos

lendõk.

megemlíteni, hogy ha a termékbeszerzésnél ismert, hogy a

Az önkormányzat áfa alanyiságának vizsgálata

késõbbiekben ingyenes termékátadáshoz kapcsolódik,

során az Áfa tv. rendelkezésein túl, figyelemmel kell

akkor fõszabályként adólevonási jog nem gyakorolható.

lenni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.

Az adó alapja ingyenes ügyleteknél a birtokba vehetõ

törvény (a továbbiakban: Áht.), valamint a helyi ön-

dolog átadásának idõpontjában érvényes forgalmi értéke.

kormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a

Önkormányzatok esetében azonban különös figyelemmel

továbbiakban: Ötv.) elõírásaira is, hiszen bizonyos

kell lenni arra, hogy elõfordulhatnak olyan esetek, amikor

gazdasági tevékenységek önkormányzat általi gya-

az önkormányzat tulajdonába állami tulajdonból kerülnek

korlását ezen törvények további feltételekhez kötik.

például épületek, ez esetben nyilvánvalóan a beszerzéshez

Sok esetben a fenti törvények együttes olvasata szük-

nem kapcsolódhatott adólevonási jog, következésképpen

séges azon ügyletek adójogi megítéléséhez, melyek-

az ingyenes átadás tekintetében nem keletkezik adófizeté-

ben önkormányzat is érintett.

si kötelezettség. Az alábbi példa jól illusztrálja a leírtakat.

Számos kérdés merül fel tevékenységük gyakorlása során, melyek közül a leggyakrabban elõfordulókat

Adóvilág – 2012. október

jelen cikkben ismertetem.

Példa: Egy önkormányzat, korábban oktatási és szociális feladatokra használt épületek és azok felszereléseinek, berende-

A tájékoztatási munka során gyakran merül fel

zéseinek tulajdonjogát térítésmentesen kívánja megsze-

kérdésként, hogy a térítésmentes eszköz, vagy adott

rezni egy másik önkormányzattól. Kérdésként merült fel,

esetben akár ingatlan átadása adózási pontot ke-

hogy az ingyenesen átadásra kerülõ épületek és eszközök

letkeztet-e az áfa rendszerében. Tekintsük át, melyek

esetén keletkezik-e áfa fizetési kötelezettség az átadó félnél,

azok a jogszabályhelyek, amelyeket meg kell vizs-

és ha igen, annak mi lesz az adó alapja.

gálnunk ahhoz, hogy a felmerült kérdést meg tudjuk válaszolni.

Az Áfa tv. a terméknek a vállalkozói tevékenység körébõl való kivonását, illetve a más tulajdonába történõ ingyenes

Az Áfa tv. 11. § (1) bekezdése szerint ellenérték fejé-

átadását is ellenérték fejében történõ termékértéke-

ben teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is,

sítésként minõsíti. Az adófizetési kötelezettség azonban

ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglege-

csak akkor áll fenn, ha az említett módon kivont, illetve

sen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszük-

átadott termék beszerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt

ségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozá-

részben vagy egészben adólevonási jog illette meg.

12

Amennyiben az ingatlan vagy valamely termék beszerzé-

következõ szabályokat kell alkalmazni az adófizetési

sének célja eleve már annak térítésmentes átadása, akkor a

kötelezettség meghatározáshoz:

beszerzés, illetve az elõállítás során felmerülõ elõzetesen

Az Áfa tv. 11. § (2) bekezdés a) alpontja szerint ellenérték

felszámított áfa - tekintettel arra, hogy az nem adóköteles

fejében teljesített termékértékesítés az adóalany vállalko-

gazdasági tevékenység érdekében merül fel - az Áfa tv. 120.

zásán belül végzett saját beruházása, ha ennek eredménye-

§-a alapján nem helyezhetõ levonásba. Levonási jog hiá-

ként tárgyi eszközt állít elõ. Tárgyi eszköznek az Áfa tv. 259.

nyában viszont az ingyenes termékátadás-, kivonás kap-

§ 21. pontja szerint az ingatlan, valamint olyan ingó termék

csán nem teljesülnek az adóztatást megalapozó kritéri-

minõsül, amely vállalkozáson belüli rendeltetésszerû hasz-

umok (részbeni vagy egészbeni levonási jog), követke-

nálatot felételezve, legalább 1 évet meghaladó idõtartamban

zésképpen az adóalany ezen „átadásai” áfa-szempontból

szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását.

nem minõsülnek adóztatandó tényállásnak.

Saját vállalkozásban megvalósított beruházásnak minõ-

Megemlíteném, hogy abban az esetben, ha az épületek

sül az Áfa tv. szerint a tárgyi eszköz létesítése saját elõállítás

állami tulajdonból jogszabály alapján kerültek az átadó

útján. A saját elõállítás azt jelenti, hogy a beruházó maga is

önkormányzat tulajdonába, tehát nem kapcsolódott a

közremûködik, tehát az új eszköz létesítésével kapcsola-

beszerzésükhöz áfa levonási jog, akkor ebben az esetben

tosan saját teljesítményértéket – a vonatkozó számviteli

nem keletkezik áfa-fizetési kötelezettség sem.

elõírások szerint – számol el. Amennyiben megállapítható

Amennyiben a szóban forgó épületek és berendezések

egy beruházásról, hogy az valóban „saját rezsis” beruhá-

beszerzése kapcsán az önkormányzatot egészben vagy

zásnak tekinthetõ, az azt jelenti, hogy az üzembe helyezés

részben adólevonási jog illette meg, akkor a fent hivatko-

idõpontjában áfa-fizetési kötelezettsége keletkezik, ahol az

zott rendelkezésbõl következik, hogy a térítésmentes esz-

adó alapja – az Áfa tv. 68. §-ának rendelkezése értelmében

közátadás termékértékesítésnek minõsül, így adófizetési

– az elõállítási költség.

kötelezettséget eredményez. Az Áfa tv. 68. §-a szerint, a 11.

Az Áfa tv. 134. §-a alapján a „saját rezsis” beruházás kere-

§-ban említett esetekben az adó alapja a termék vagy az

tében elõállított tárgyi eszköz megvalósítása érdekében fel-

ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszer-

használt termékeket, igénybevett szolgáltatásokat terhelõ

zési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megál-

elõzetesen felszámított adó, ha az elõállított eszköz

lapított elõállítási értéke. A beszerzési ár az az ár, amennyi-

vonatkozásában részben, vagy egészben nem illetné meg

ért hasonló termék ilyen állapotban, a teljesítés idõpontjá-

az adólevonás joga az adóalanyt, akkor a beruházás közben

ban a piacon beszerezhetõ lenne.

keletkezett elõzetesen felszámított adó tekintetében az

Kiemelném, hogy az adókötelezettség megítélése során

adólevonás jogával ez az adóalany csak az eszköz üzembe

figyelemmel kell lenni arra is, hogy amennyiben az oktatási,

helyezése idõpontjában élhet. Abban az esetben, ha az adó-

szociális feladatot egy, az önkormányzattól eltérõ jogi

alany az adólevonás jogával teljes egészében élhet, akkor a

személy (így például az önkormányzat intézménye) látja el,

beruházás folyamatában keletkezõ, elõzetesen felszámí-

abban az esetben vizsgálandó, hogy a kérdéses vagyon

tott, levonható adót már a beruházás megvalósítása

kikerült-e az önkormányzat tulajdonából a feladat ellátásá-

közben folyamatosan levonásba helyezheti.

hoz kapcsolódóan. Ugyanis az önkormányzat csak azt

Kisebb városok, települések, önkormányzatai között

követõen tudja ezt a vagyont térítésmentesen átadni, hogy

még találhatunk olyanokat, amelyek alanyi adómentes

azt „visszaszerezte”. Amennyiben az önkormányzat

adójogi státusszal rendelkeznek. Természetesen az ilyen

tulajdonába ingyenesen kerül vissza a vagyon, akkor annak

önkormányzatoknál is elõfordulhatnak olyan beruházá-

az önkormányzat által történõ ingyenes tulajdonba adása (a

sok, amelyek „saját rezsis” beruházásnak tekinthetõek.

levonási jog érvényesíthetõségének a hiányában) nem

Kérdésként vetõdik fel, hogy ebben az esetben is

valósít meg olyan tényállást, ami a 11. § alapján adóztatható.

keletkezik-e az aktiválásra tekintettel fizetendõ és

Ellenértékes termékértékesítésként kell kezelni az olyan

levonható adó? Nézzük az alábbi példán bemutatva, hogy

ügyleteket is, amikor az adóalany a saját teljesítményével

az alanyi adómentes státuszú adóalanynak milyen jogsza-

állít elõ új tárgyi eszközt. Ezeknél az ügyleteknél a

bályhelyeket kell szem elõtt tartania.

13

XVI. Évfolyam 11. szám

Példa: Alanyi adómentes kistérségi önkormányzat

ban: régi Áfa tv.) rendelkezései alapján adólevonási jogával

szennyvízberuházást kíván megvalósítani. Az

nem élhetett az önkormányzat. Amennyiben a beruházás

önkormányzatnak keletkezik-e az alanyi adómentes

aktiválása után az önkormányzat üzemeltetési szerzõdéssel

idõszakában adófizetési kötelezettsége?

átadta azt 2008 után egy vízmû társaságnak, aki ezért ellen-

Az Áfa tv. 193. § (1) bekezdése b) pontja szerint az

értéket, fizet kérdést vet fel, hogy az adóköteles hasznosí-

adóalany az alanyi adómentesség idõszakában nem

tásra tekintettel, utólagosan megnyílik-e a beruházás

járhat el alanyi adómentes minõségében a 11. §

kapcsán az önkormányzat adólevonási joga?

szerinti termékértékesítése esetében. Az Áfa tv. 11. §

Az Áfa tv. 269. § (5) bekezdése szerint az a személy,

(2) bekezdés a) pontja alapján, szintén ellenérték

szervezet, akinél (amelynél) külön törvény rendelkezései

fejében teljesített termékértékesítés az adóalany

alapján köthetõ koncessziós szerzõdés keretében áten-

vállalkozásán belül végzett saját beruházása, ha

gedhetõ vagyont, vagyoni értékû jogot, tevékenység gya-

ennek eredményeként tárgyi eszközt állít elõ.

korlásának lehetõségét olyan beruházás hozza létre, amely-

Ha a szennyvízberuházás a fentiek szerint saját

hez kapcsolódó – 2004. január 1. és 2007. december 31.

beruházásnak minõsül, és létrehozását az önkor-

közötti idõszakban teljesített – beszerzésekre jutó elõzete-

mányzat végzi, az azt jelenti, hogy az aktiválására

sen felszámított adó tekintetében a régi Áfa tv. elõírásai

tekintettel, az üzembe helyezés idõpontjában áfa-

alapján adólevonási jog nem állt fenn, az így le nem vont

fizetési kötelezettsége keletkezik az önkormány-

elõzetesen felszámított adó tekintetében utólag – e

zatnak és a 68. § szerint az adó alapja az elõállítási

törvénynek az adó levonására vonatkozó elõírásainak

költség lesz.

figyelembevételével – adólevonási joggal élhet, feltéve,

Ugyanakkor az alanyi adómentesség választására

hogy a beruházással létrejövõ vagyon, vagyoni értékû jog,

jogosító felsõ értékhatárba nem számít bele a saját

tevékenység gyakorlásának átengedése, hasznosítása e

beruházás aktiválásakor megállapított beszerzési ár.

törvény rendelkezései szerint adófizetési kötelezettséget

Az Áfa tv. 195. § (2) bekezdés a) pontja szerint saját

keletkeztet. Az adólevonási jog akkor keletkezik, amikor a

beruházás vonatkozásában az önkormányzat jogo-

beruházással létrejövõ vagyon, vagyoni értékû jog,

sult az alanyi adómentesség idõszakában keletkezett

tevékenység gyakorlásának átengedése után a fizetendõ

elõzetesen felszámított adó levonására. Az Áfa tv.

adót – e törvény rendelkezései szerint – meg kell állapítani.

134. §-a elõírja, hogy adóalany saját adófizetési köte-

Az adólevonási jog kizárólag úgy gyakorolható, hogy az

lezettségébõl levonhatja azt az elõzetesen felszámí-

utólag levonható elõzetesen felszámított adóként figye-

tott adót, amely az adóköteles termékértékesítéséhez

lembe vehetõ összeg adott adómegállapítási idõszakban

és szolgáltatásnyújtásához általa beszerzett termék-

nem haladhatja meg az ugyanezen adómegállapítási

hez, igénybevett szolgáltatáshoz kapcsolódik.

idõszakban – a beruházással létrejövõ vagyon, vagyoni

Adóvilág – 2012. október

Ez azt jelenti, hogy a beruházás folyamán felmerült elõzetesen felszámított adó levonható a fizetendõ

értékû jog, tevékenység gyakorlásának átengedése után – megállapított fizetendõ adó összegét.

adóból, amennyiben az önkormányzat rendelkezik a

A víziközmû ellenérték fejében történõ – az Áfa tv. 259.

nevére szóló, az ügylet teljesítését igazoló számlával

§ 4. pontjában foglalt bérbeadási fogalomnak megfelelõ –

[Áfa tv. 127. § (1) bekezdés a) pont]. Adólevonási jo-

bérbe-, használatba adása, üzemeltetésre átadása, az Áfa tv.

gát az önkormányzat leghamarabb a fizetendõ adó

86. § (2) bekezdés c) pontja szerint az ingatlannal tartósan

megállapításakor, azaz az aktiváláskor gyakorolhatja.

összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadásának minõ-

Sok fejtörést okoznak még a mai napig is a jogal-

sül, erre tekintettel pedig adóköteles. Az önkormányzat az

kalmazóknak az önkormányzatok víziközmû beru-

adóköteles hasznosításra tekintettel utólag levonásba

házásai. Talán a leggyakrabban elõforduló esetkör

helyezheti a beruházással kapcsolatos beszerzésekre jutó

arra irányul, amikor a víziközmû beruházás megvaló-

elõzetesen felszámított adót. A levonási jog gyakorlása

sítása 2008 elõtt történt. A régi általános forgalmi

azonban az Áfa tv. 269. § (5) bekezdése szerint gyakorol-

adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiak-

ható. Amennyiben az önkormányzat levonási jogának

14

fennállása ellenére elmulasztotta azt érvényesíteni,

rítendõ ellenérték fejében, hanem jogszabályi kötelezés

visszamenõlegesen csak önellenõrzéssel teheti meg, figye-

alapján ingyenesen nyújtja, 2008. december 31-ig jogosult

lemmel az Áfa tv. 269. § (5) bekezdés utolsó mondatában

volt arra, hogy az ingyenes étkeztetéshez kapcsolódóan

szereplõ levonási korlátra.

adólevonási jogot gyakorolhasson azzal együtt, hogy az

Jellemzõen problémát okoz az önkormányzatok és azok

ingyenes étkeztetésre tekintettel az Áfa tv. 14. § (2) bekez-

intézményei által biztosított étkeztetés adójogi minõsítése.

désének adókötelezettséget teremtõ szabályát alkalmaznia

Vizsgáljuk meg az alábbi példán keresztül, hogy melyek

nem kellett. Ez az érintett adóalanyoknak 2008. december

azok a rendelkezések, amit szem elõtt kell tartani az ilyen

31-ig azt jelentette, hogy amennyiben jogszabályi rendel-

ügyletek esetében.

kezés írta elõ számukra az ingyenes étkeztetést, akkor az

Az önkormányzat áfa-fizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint állapítja meg. Saját konyhát üzemeltet,

adólevonási joguk nem csorbult, ugyanakkor adót sem kellett fizetniük.

ezáltal biztosítja a bölcsõdés, óvodás és iskoláskorú gyer-

2009. január 1-jétõl kezdõdõen – figyelemmel az Áfa tv.

mekek, valamint az idõsek és szociálisan rászorulók

120. §-ának felvezetõ szövegére, amely szerint az adólevo-

étkeztetését. Az intézmény a gyermekek védelmérõl és a

nási jog pusztán olyan mértékben illeti meg az adóalanyt,

gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a

amilyen mértékben az a tevékenysége, amelyhez az adott

továbbiakban: Gyt.), továbbá a szociális igazgatásról és

beszerzés kapcsolódik, adóköteles – az érintett közszol-

szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a

gáltató adóalanyok az ingyenes étkeztetésre tekintettel

továbbiakban: Szt.) rendelkezései alapján ingyenes étkezést

adólevonási jogot gyakorolni nem tudnak, azonban ezzel

is biztosít. Tekintsük át, hogyan történik az áfa elszámolása

együtt adót sem kell fizetniük az Áfa tv. 14. § (2) bekezdé-

a példa alapján.

se alapján.

Áfa tv. módosító 2008. évi VII. törvény 33. § (2) bekez-

Abban az esetben, ha a szóban forgó adóalanyok tételes

désének szabálya a jogszabály alapján kötelezõen ingyene-

elkülönítéssel nem tudják meghatározni azon beszerzése-

sen nyújtandó étkeztetések vonatkozásában az érintett

ket, amelyekre tekintettel adólevonási korlát van (azaz

közszolgáltatóknak 2008. december 31-ig tartó hatállyal

nem tudják tételesen elkülöníteni azokat a beszerzéseket,

úgy biztosított adófizetési kötelezettség keletkezése nélkül

amelyeket az ingyenes étkeztetéshez eszközöltek), akkor a

adólevonási jogot, hogy az ilyen esetekre kizárta az Áfa tv.

levonható és le nem vonható adó összegét az Áfa tv. 123. §

14. § (2) bekezdésének alkalmazását. Az Áfa tv. 14. § (2)

(3) bekezdése alapján a saját maguk által képzett reális

bekezdésének értelmében ugyanis fõszabályként ellenér-

megosztási szabályokkal (pl. adagszám szerint) állapítják

ték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak minõsül (azaz

meg. Amennyiben az étkeztetést nyújtó közszolgáltató

adókötelezettséget keletkeztet), ha az adóalany saját vagy

ilyen reális megosztási arányt képezni valamely oknál

alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy

fogva nem tud, vagy csak az adólevonási jog megnyílását és

általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak

gyakorlását követõen állapítható meg, hogy az adott

ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy a szolgáltatás

beszerzés tekintetében – jogszabályi kötelezésen alapuló –

igénybevételéhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben

ingyenes étkeztetés is felmerül (pl. utóbb derül ki valamely

vagy részben adólevonási jog illette meg. Ennek értel-

személyrõl, hogy ingyenes étkeztetésre jogosult), akkor a

mében szolgáltatásnyújtásnak minõsül – így áfa-kötele-

levont áfát nem önellenõrzéssel kell visszafizetnie, hanem

zettséggel jár –, ha az adóalany a szolgáltatást ellenérték

az Áfa tv. 14. § (2) bekezdésének szabályát kell alkalmaznia,

nélkül nyújtja, feltéve, hogy a szolgáltatásnyújtáshoz

amely alapján adófizetési kötelezettsége keletkezik az ilyen

korábban áfa-levonási joga kapcsolódott.

100 %-os kedvezményes (térítésmentes) étkeztetési szolgál-

Az Áfa tv-t módosító 2008. évi VII. törvény 33. § (2)

tatások után, függetlenül attól, hogy a napközbeni ellátás

bekezdésének elõírása szerint az olyan közszolgáltató adó-

keretében biztosított ingyenes étkeztetésre a Gyt., vagy az

alany, aki (amely) az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés f), h) és i)

Szt. törvény kötelezõ rendelkezése alapján kerül sor.

pontjaiban említett a szociális, óvodai, bölcsõdei, diákott-

Ez esetekben az adó alapját az Áfa tv. 69. §-a alapján kell

honi, kollégiumi és iskolai étkeztetést nem külön megté-

meghatározni, amely szerint abban az esetben, ha az ingye-

15

XVI. Évfolyam 11. szám

Adóvilág – 2012. október

nesen nyújtott szolgáltatás után az adóalanynak adó-

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 96. §-

fizetési kötelezettsége keletkezik az Áfa tv. 14. §-ára

ának rendelkezésesei alapján az önkormányzatok jogosul-

tekintettel, a fizetendõ adó meghatározásánál az adó

tak megalkotni olyan rendeletet, melyben szabályozzák a

alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a

hivatali helyiségen kívüli és a hivatali munkaidõn kívüli

szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében felme-

házasságkötés létesítése engedélyezésének helyi szabályait

rül. Az ingyenesen nyújtott étkeztetés során az intéz-

és a többletszolgáltatás ellentételezéseként az önkormány-

ménynél felmerült kiadás, azaz az adóalap meg-

zat részére fizetendõ díjakat. Kérdés azzal kapcsolatban

állapítása, és így az ingyenes étkeztetés adóztatása

merül fel, hogy az anyakönyvi esemény ellátása közigaz-

azonos elvi alapokon történik, azaz az ingyenesen

gatási jellegénél fogva közhatalmi tevékenységnek mi-

étkezõk után nem keletkezik több fizetendõ adó,

nõsül-e és amennyiben annak tekinthetõ, akkor a rende-

mint amennyi a teljes összegû térítési díjat fizetõ

letben meghatározott, a hivatali helyiségen kívül tartott,

étkezõk után felmerül.

illetve hivatali idõn kívül tartott eseményekért fizetendõ

A szociális ellátás keretében történõ étkeztetés ese-

díjak az Áfa tv. hatálya alá tartoznak-e, vagy áfa körön kívüli

tén az Szt. 115. § (1) bekezdése szerint a személyes

tevékenységnek minõsülnek-e? Az anyakönyvi esemény-

gondoskodás körébe tartozó szociális ellátásként

hez kapcsolódó, igénybe vehetõ egyéb szolgáltatásoknak,

nyújtott étkeztetésért fizetendõ térítési díj (intézmé-

mint például a zeneszolgáltatás, pezsgõ szervírozás,

nyi térítési díj) alapja a szolgáltatási önköltség és a

szülõköszöntés, gyertyagyújtás szolgáltatások igénybevéte-

normatív állami hozzájárulás különbözete. Így az

le az Áfa tv. hatálya alá tartoznak, vagy mivel az anyakönyvi

adóköteles körbe tartozó, ingyenes étkeztetés adó-

eseményhez kapcsolódnak osztják annak adójogi sorsát?

alapja is az intézményi térítési díj alapját képezõ

Az Áfa tv. 7. § (1) bekezdés szerint nem gazdasági tevé-

kiadás, azaz a szolgáltatónál az ingyenes étkeztetéssel

kenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyar-

kapcsolatban felmerült szolgáltatási önköltség és az

ország Alaptörvénye által, illetõleg az annak felhatalmazása

étkeztetéshez kapcsolódó normatív állami hozzájáru-

alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gya-

lás különbözete.

korlására jogosított személy, szervezet által ellátott

Hasonló a helyzet megítélése, amikor a gyermekét-

közhatalmi tevékenység. A közhatalmi tevékenységet csak

keztetés adóalapjának meghatározása történik. Mivel

jogszabályi felhatalmazás alapján lehet végezni, azonban

a Gyt. 148. § (3) bekezdése szerint a gyermekek

annak a személynek, szervezetnek aki/amely ilyen felha-

napközbeni ellátása (köztük a gyermekétkeztetés)

talmazással bír, nem minden általa végzett tevékenysége

intézmény térítési díjának alapja az élelmezés

minõsül közhatalmi tevékenységnek.

nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi

Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése alapján közha-

összege, ezért az adóköteles körbe tartozó, ingyenes

talmi tevékenység különösen a jogszabály-alkotási, az igaz-

étkeztetés adóalapja is az intézményi térítési díj alap-

ságszolgáltatási, az ügyészi, a védelmi, a rendvédelmi, a

ját képezõ kiadás, azaz a szolgáltatónál az ingyenes

külügyi és igazságügyi igazgatási, a közigazgatási jogalkal-

étkeztetéssel kapcsolatban felmerült élelmezési

mazói, a hatósági ellenõrzési és pénzügyi ellenõrzési, a

nyersanyagköltségnek egy ellátottra jutó napi

törvényességi felügyeleti és ellenõrzési, az államháztartási,

összege.

európai uniós és egyéb nemzetközi támogatás elosztásáról

Végezetül, de egyáltalán nem utolsó sorban,

való döntési tevékenység.

nézzünk egy olyan esetkört, melynek – a vélemé-

2012. január 1-tõl kikerült a hivatkozott rendelkezésbõl

nyünk szerint – elõbb vagy utóbb bizonyos szem-

az a feltétel, hogy a létesítõ okiratnak is tartalmaznia kell a

pontból talán mindannyian részesei szeretnénk

végzett tevékenységet. Az anyakönyvvezetésre és a házas-

lenni, vagy már azok is vagyunk. Ezután a bevezetõ

ságkötésre vonatkozó jogszabályok alapján a házasságkö-

után, természetesen nem is gondolhatnánk másra,

tésnél közremûködõ anyakönyvvezetõ közigazgatási ható-

mint a házasságra. Nézzük, hogy is kapcsolódhat a

sági eljárást folytató személyként jár el, így a szolgáltatás

házasság intézménye az Áfa tv. rendszerébe.

megfelel az Áfa tv. 7. §-ában foglaltaknak. Az anyakönyvve-

16

zetõ házasságkötésnél való közremûködésének az Áfa tv. 7.

szolgáltatásnyújtás feltételére tekintettel, így annak

§-a szerinti megítélését nem befolyásolja az, hogy a házas-

nyújtására nem adóalanyként kerül sor, ahhoz áfa-fizetési

ságkötés az anyakönyvvezetõkrõl, a házasságkötési eljárás-

kötelezettség nem kapcsolódik.

ról és a névviselésérõl szóló 1982. évi 17. törvényerejû

A Tvr. rendelet elõírásai alapján a zeneszolgáltatás, pezs-

rendelet (továbbiakban: Tvr.) 15/A. § (3) bekezdése

gõ szervírozás, díszborító stb. biztosítása a közhatalmi

szerinti jegyzõi engedéllyel hivatali helyiségen, illetve hiva-

tevékenységnek minõsülõ szolgáltatást nyújtó és a házas-

tali munkaidõn kívül történik. A Tvr. 15/A. § (6) bekezdé-

ságkötõ felek külön megállapodásán alapul, így ezek a

sének megfogalmazása szerint a házasság hivatali helyisé-

szolgáltatások nem részei az Áfa tv. 7. §-a alá tartozó szolgál-

gen kívüli megkötése, továbbá a munkaidõn kívül történõ

tatásnak, ezek díjai az Áfa tv 7. § szerinti szolgáltatás-

házasságkötés esetén a többletszolgáltatás ellentételezése-

nyújtáshoz kapcsolódóan felmerült járulékos költségnek

ként a települési önkormányzat rendeletében meghatá-

nem tekinthetõek, következésképpen az ilyen szolgálta-

rozott díjat kell fizetni. Ennek a díjnak a megfizetése az Áfa

tásoknál az Áfa tv. 82. §-a szerinti adómérték alkalmazandó.

tv. 7. § hatálya alá tartozó szolgáltatás ellenében történik, a

PÁSZTOR ORSOLYA , SZABÓ TAMÁS

17