GYAKORI KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A SZLOVÉNIA-MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 2. PÁLYÁZATI FELHÍVÁSÁNAK KERETÉBEN 2010. szeptember
1. KÉRDÉS: Mire vonatkozik a Podravje régió 20%-os részvétele? VÁLASZA: Podravje statisztikai régió bevonása a programba az 1080/2006/EK 21(1) cikkelyével összhangban történt, amelynek alapján a projekt vagy a projekt részeinek költségeit a csatlakozó NUTS III területi egységben az ERFA finanszírozhatja, és pedig az operatív programhoz nyújtott hozzájárulása mértékének 20%-áig. Ez azt jelenti, hogy a 20% programszintre és nem projektszintre vonatkozik, pontosabban: Podravje statisztikai régió a Szlovénia – Magyarország Operatív Programban rendelkezésre álló ERFA összegeinek legfeljebb 20%-át igényelheti. A források kiosztását nem feltétlen a partner székhelye szerint értékelik, hanem a tevékenységek természete és a költségek fajtája alapján is. 2. KÉRDÉS: Mely területi egységek tartoznak a kiterjesztett területi egységbe? A jogosult költségek milyen mértékű társfinanszírozására számíthatnak a kiterjesztett terület partnerei? VÁLASZA: A kiterjesztett területi egységbe Podravje statisztikai régió tartozik. A kiterjesztett terület partnereire a társfinanszírozás ugyanazon szabályai érvényesek mint a fő programterület partnereire, de fontos megjegyezni, hogy az ERFA finanszírozás mértéke a Szlovénia – Magyarország Operatív Programban rendelkezésre álló ERFA összegeinek max. 20% lehet azon partnerek esetében, akik a kiterjesztett programterületről érkeznek. Ez a 20 % programszintre és nem projektszintre vonatkozik. 3. KÉRDÉS: Ki lehet társ? Külön feltételeknek kell-e eleget tennie? VÁLASZA: A társak szerepe az, hogy a projekt eredményeit támogassák és terjesszék, de pénzügyileg nincs részük vagy érdekeltségük a projektben. A társaknak nem kell teljesíteniük a partnerek számára előírt jogosultsági feltételeket, és nem működhetnek szállítókként. (lásd a Gyakorlati Végrehajtási Kézikönyv 2. fejezetét). 1
4. KÉRDÉS: Melyek a támogatásra jogosult területek? VÁLASZA: Szlovéniában a következő statisztikai régiók jogosultak együttműködni a programban: Pomurje és Podravje (20%), Magyarországon pedig Zala és Vas megye (lásd a Gyakorlati Végrehajtási Kézikönyv 1.2.3. fejezetét). 5.
KÉRDÉS: A Szlovénia-Magyarország Operatív Program keretében vannak-e nyitott pályázatok az információs technológia (IT) területén, mik a pályázati feltételek és a projektek értékelésének krítériumai?
VÁLASZA: A http://www.si-hu.eu honlapon megtalálható a Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Operatív Program (OP), amelyet az EU 2007.12.20-án hagyott jóvá. A dokumentum 6. fejezete tájékoztatást nyújt a program által finanszírozott prioritásokról és célkitűzésekről, külön hangsúlyt fektetve a horizontális tevékenységekre (közöttük az IT) melyek ésszerű kereteken belül bevonhatóak minden projekttípusba, de nem szerepelhetnek önálló projektként. A jogosult pályázók köre a 7. fejezetben található. A projekt értékelésének kritériumai a Gyakorlati Végrehajtási Kézikönyvben kerültek leírásra, mely dokumentum a pályázati csomag szerves része és a honlapon is elérhető. 6. KÉRDÉS: A pályázatra jelentkezhetnek-e köz- és magán kutatóintézmények, valamint a partnerekre ugyanazon feltételek érvényesek, mint a pályázókra? VÁLASZA: A pályázók lehetnek közjogi személyek, pl. állam által alapított alapítványok, intézmények, ügynökségek, önkormányzatok vagy bármely egyéb közjogi személy, kutató- és fejlesztő intézetek, oktatási és képzési intézmények, egészségügyi intézmények, természeti és kulturális örökségvédelmi intézmények, helyi és regionális fejlesztési ügynökségek. A partnereknek ugyanazon feltételeknek kell megfelelniük, mint a pályázóknak. 7. KÉRDÉS: Cégek lehetnek-e projektpartnerek és jogosultak-e társfinanszírozásra? Lehetnek-e alvállalkozók? VÁLASZA: Mindkét prioritás alatt (Az együttműködési terület vonzerejének növelése és Fenntartható fejlődés) a jogosult pályázók és partnerek non-profit közjogi vagy magánjogi személyek lehetnek, amelyek a közérdek vagy egy olyan érdek igényeinek kielégítése céljából alaklultak , amely széleskörű szükségleteket elégít ki, valamint a következő csoportok egyikébe tartoznak: - Regionális és helyi közhatóságok;
2
- Az állam vagy helyi hatóság/önkormányzat által alapított köztestületek (alapítványok,közintézmények, ügynökségek), úgymint: kutató és fejlesztő intézetek, oktatási és képzési intézmények, egészségügyi intézmények, természeti és kulturális örökségvédelmi intézmények, helyi és regionális fejlesztési ügynökségek stb.; - Civil szervezetek, pl. egyesületek és alapítványok; - Kamarák (kereskedelmi, agrár, kézműves és ipari), jogi személyként bejegyzett nonprofit csoportosulások; - Működtetési célú non-profit magánjogi jogi személyek (társaságok), pl. társaságként bejegyzett helyi és regionális fejlesztési ügynökségek, helyi idegenforgalmi szervezetek, képzési szervezetek, stb.; - Gazdasági fejlődést elősegítő közintézmények, állami társaságok, valamint más, túlnyomórészt állami vagy helyi hatósági felügyelet alatt álló jogi személyek. Tekintettel a közutak kezelésére vonatkozó szigorú nemzeti szabályozásra magyar oldalon, es az 1. prioritási tengely „Határon átnyúló közlekedési kapcsolatok javítása” tevékenység megfelelő és kiegyensúlyozott végrehajtására, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. – közcélú, ill. általános közszükséglet kielégítésére irányuló jellege folytan – jogosult pályázó lehet, a következő feltételek együttes teljesítése mellett: - a megcélzott tevékenységek a „Határon átnyúló közlekedési kapcsolatok javítása” intézkedés keretében támogathatók (1. Prioritási tengely); - a kedvezményezett fő tevékenysége összhangban van a projekt tervezett tevékenységeivel; - a projekt tervezett tevékenységeit más non-profit szervezet, helyi önkormányzat nem tudja megvalósítani; - a tervezett tevékenységek non-profit jellegűek, bevételt nem generálnak.
A cégek lehetnek alvállalkozók, dekiválasztásuknál figyelembe kell venni a közbeszerzésre vonatkozó szabályozást. 8. KÉRDÉS: Mi a minimális partnerségi követelmény? Van-e korlátozás a partnerek számát illetően? VÁLASZA: A minimális partnerségi követelmény az, hogy legalább egy szlovéniai és egy magyarországi partnernek részt kell vennie a projektben. A projektpartnerek létszámának nincs felső határa. Valamennyi projektpartnernek aktív szerepet kell vállalnia a projektben, ami a pénzügyekre és a tevékenységekre is vonatkozik. A partnerség legyen ésszerű és irányítható. A vezető partner vagy a projektpartnerek a projektben nem működhetnek közvetítőként. Szilárd határon átnyúló partnerséget kell kialakítani és közösen kell kifejleszteni a projekt elképzeléseit. Valamennyi partnernek megfelelő képesítéssel kell rendelkeznie, és biztosítania kell a forrásokat a kijelölt 3
szerepek és feladatok elvégzéséhez. A határon átnyúló együttműködési kritériumokat illetően azon elv érvényes, hogy legalább két kritériumnak kell teljesülnie (közös fejlesztés, közös végrehajtás, közös alkalmazottak és közös finanszírozás), hogy a projekt jogosult legyen társfinanszírozásra. 9. KÉRDÉS: A projekt vonatkozhat-e több prioritásra is? VÁLASZA: Nem, Egy prioritást kell kiválasztani. 10. KÉRDÉS: Lehetséges a projektötletet egy prioritáson belül különböző tevékenységi mezőkhöz is kötni, vagy csak egy ilyen választható ki? VÁLASZA: A Szlovénia-Magyarország Operatív Program 2007-2013 keretében megpályázott projektnek illeszkedniük kell a megcélzott prioritáshoz. A projekt különböző tevékenységi mezőket is megcélozhat egy prioritáson belül, ugyanakkor a projektet összességében szemlélve, annak logikus és teljes egységet kell képeznie. 11. KÉRDÉS: A projekt nagysága is értékelési szempont – azaz a nagy vagy kis projektek (értéküket tekintve) vannak előnyben? VÁLASZA: Azon projektek, amelyekben az igényelt ERFA támogatás összege 50.000 és 2.000.000 euró között mozog (a nagyobb összeget kellőképp meg kell indokolni), jogosultak részt venni a programban, s ennélfogva az igényelt támogatás összege nem kritérium a projektek kiválasztásában. Ami lényeges, hogy a költségvetés legyen összhangban a tevékenységekkel, legyen gazdaságos és költséghatékony, valamint kiegyensúlyozott a partnerek között. A kiválasztási kritériumok a Gyakorlati Végrehajtási Kézikönyv 5.3.1. fejezetében találhatók. 12. KÉRDÉS: Az Operatív program tevékenységei végérvényesek-e vagy lehetségesek eltérések is? VÁLASZA: A Szlovénia-Magyarország Operatív Program 2007-2013 a két tagország együttműködésével készült nemzeti, regionális és helyi szinten, melyek a helyzetelemzés alapján megállapodtak a prioritásokban és a program stratégiai célkitűzéseiben. A program az Európai Bizottság határozatával került jóváhagyásra és így a pályázatok végrehajtásának az alapja, ezért nagyobb tartalmi eltérések nem lehetségesek. 13. KÉRDÉS: Mi a program horizontális témáinak szerepe, mint pl. »az emberi erőforrás-fejlesztés« és »az információs társadalom«? VÁLASZA: A program két horizontális témája: »az emberi erőforrás-fejlesztés« és »az információs társadalom« eszközök melyek elősegítik a program két prioritási céljának 4
megvalósítását (»az együttműködési terület vonzerejének növelése«, »fenntartható fejlődés«) és ésszerű keretek között be kell őket vonni minden projektbe. Ez azt jelenti, hogy egyes projekt tevékenységek vonatkozhatnak rájuk is, de nem számíthatnak önálló projektnek. A projektet tartalmi és pénzügyi szempontból logikus egységként kell kidolgozni, amellyel a prioritások egyikére pályáznak és nem a rendelkezésre (lásd a Szlovénia-Magyarország Operatív Program 6. bekezdését amely összhangban van a program célkitűzéseivel és irányelveivel). 14. KÉRDÉS: A projekt minimális időtartama meg van határozva? VÁLASZA: Nem. A programban együttműködni jogosultak azok a projektek, melyek időtartama legfeljebb 36 hónap. A hónapok minimális számára vonatkozóan nincs korlátozás. Kérjük vegye figyelembe, hogy a projekt végrehajtási periódusa az értékelési folyamat során rövidítésre kerülhet, amennyiben az időben túltervezett, és a tevékenységeket rövidebb idő alatt is meg lehetne valósítani. 15. KÉRDÉS: Mik a szabályok a nyilvánossági és tájékoztatási tevékenységeket illetően? VÁLASZA: Valamennyi Közösségi támogatással megvalósuló projektnek figyelembe kell vennie a nyilvánossági és tájékoztatási tevékenységekre vonatkozó szabályokat, amelyeket az 1828/2006/EK/ rendelet határoz meg. Valamennyi dokumentumon fel kell tüntetni, hogy a projekt a Szlovénia-Magyarország Operatív Program 2007-2013 keretében került kiválasztásra, és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozással valósul meg. A nyilvánossági és tájékoztatási tevékenységeknek tartalmazniuk kell az EU logóját a grafikai standardokkal összhangban és fel kell tüntetni, hogy a projektet az Európi Unió finanszírozza az Európai Regionális Fejlesztési Alapból. A »Befektetés a jövőjébe« szlogent szintén fel kell tüntetni. Azon projekteknél, amelyekben eszközvásárlás vagy infrastruktúrális beruházás is megvalósul, valamint abban az esetben, ha az összes közfinanszírozás meghaladja az 500.000 €-t, állandó információs táblákat kell felállítani. A nyilvánossági és tájékoztatási tevékenységekre vonatkozó szabályokat az Irányító Hatóság tett közzé a program honlapján. 16. KÉRDÉS: Mikor, hova és hogyan kell benyújtani a pályázatokat? VÁLASZA: A pályázatok benyújtási határideje: 2010. szeptember 30.-a, 15h 30 perc. A pályázatokat csak a következő címre lehet benyújtani: Szlovén Köztársaság Önkormányzati és Területfejlesztési Kormányhivatala, Határon Átnyúló Programokat Irányító Hivatal Maribor, Szlovénia-Magyarország 2007-2013 Közös Technikai Titkársága, Svetozarevska 6, SI- 2000 Maribor. A formanyomtatványt a vezető partnernek kell benyújtania nyomtatott és elektronikus formátumban, melyek egyezőek. A boríték helyes címzését megtalálhatják a http://www.si-hu.eu/ honlapon. 5
17.
KÉRDÉS: Mi a minimális, illetve maximális összeg mely egy projektben pályázható? VÁLASZA: A programban olyan projektek pályázhatnak, amelyek az ERFA támogatásból összesen több mint 50.000 és kevesebb mint 2.000.000 euró összeget igényelnek. A 2.000.000 euró összeget meghaladó projekteket kellőképp meg kell indokolni. 18. KÉRDÉS: Hogyan lehet telepíteni a Pályázati Formanyomtatványt? VÁLASZA: Az Útmutató a Pályázati Formanyomtatvány kitöltéséhez c. dokumentum, mely elérhető a www.si-hu.eu oldalon, tartalmazza az erre vonatkozóan szükséges információkat. 19. KÉRDÉS: Hogyan kell frissíteni a Pályázati Formanyomtatványt, anélkül, hogy a már kitöltött adatok elvesznének? VÁLASZA: Az Ön által bevitt adatok egyetlen file-ban kerülnek letárolásra. Ez a “Project.mdb” nevű MS Access file. Ez a file 15 percenként és a program bezárásakor a ProjectApplication.exe futásával automatikusan mentődik. A “Project.mdb” file az egyetlen, melyet Önnek be kell nyújtania a KTT felé, elektronikus formában. Amennyiben időközben bármely újabb frissítése jelenik meg a Pályázati Formanyomtatványnak, az a már kitöltött adatai vonatkozásában nem fog semmiféle problémát okozni. Bár a frissítések különálló módon kerülnek megjelentetésre, jó tudni, hogyha Ön letölt egy frissítést, minden file-t és egyéb alkönyvtárat törölnie kell a projekt könyvtárából, kivéve a “Project.mdb” file-t. Ha a frissítés file-jait kívánja a projekt könyvtárba menteni, azt a “Project.mdb” file nélkül tegye, majd az eljárás megegyezik azzal, ahogy azt hivatkozott útmutató „Informatikai háttér” c. fejezetben ismertetjük, és a frissítés ekkor az új verziójú grafikus felhasználói felületet tartalmazza. 20. KÉRDÉS: Ki lehet külső vállalkozó? VÁLASZA: Lényegében valamennyi vállalkozó külső vállalkozó, amellyel szerződést kötnek bizonyos szolgáltatás elvégzésére, eszközbeszerzésre vagy építésre. Ezek olyan jogi személyek, amelyek nem tartoznak a »partnerek« kategóriájába (»külső szolgáltatások költségei« vagy »beruházási költségek« kategóriában kerülnek feltüntetésre a jelen pályázati felhívás szabályainak megfelelően), de szükség van rájuk bizonyos tevékenységek elvégzéséhez, amelyeket nem lehet a partnerség keretein belül ellátni. Fontos, hogy kiválasztásuk a közbeszerzés jogszabályainak megfelelően történjen . A projekt tervezési szakaszában valószínűleg még nem ismert, hogy kik lesznek a külső vállalkozók, hiszen még nincsenek kiválasztva (ebben a szakaszban még csak azt lehet tudni, hogy milyen szolgáltatásra/eszközre/építési munkára lesz szükség).
6
21. KÉRDÉS: Hogyan dönt a bizottság a költség fajtájáról és létezik-e a költségek fajtájának specifikálása? VÁLASZA: A bizottság a projektet mint egységet értékeli tekintet nélkül a költségek fajtájára. Azok a projektek, amelyek megkapják a minimálisan szükséges pontszámot, kiválasztásra kerülnek a program keretében társfinanszírozásra. A projekt pénzügyi részének kidolgozásakor a jogosult költségeket kategóriákba kell sorolni a Gyakorlati Végrehajtási Kézikönyv 4. fejezetének 4.1.2. pontjának megfelelően, s ugyanakkor figyelembe kell venni a Kézikönyv álalános jogosultsági feltételeit is (szintén a 4. fejezet 4.1.2. pontja); mindkettő publikálásra került a program honlapján: www.si-hu.eu). A költségeknek összhangban kell lenniük a projekt tevékenységekkel, az utóbbiaknak pedig összhangban kell lenniük az Szlovénia-Magyarország Operatív Programmal és a pályázati feltételekkel. 22. KÉRDÉS: A Kézikönyv szerint a szerepek a projekt végrehajtásában nem kettőződhetnek meg. Az egyes projektszakaszok adminisztrációja és irányítása az egyes projektpartnereknél is a szerepek megkettőződését jelenti? VÁLASZA: A szerepeknek, illetve tevékenységeknek egyetlen esetben sem szabad megkettőződniük. A projekt vagy egyes részeinek adminisztrációs vezetése az egyes projektpartnereknél különbözhet, ezért ilyen esetben ez jogosult költség lehet. 23. KÉRDÉS: A rezsi költségekről is elkülönített könyvelést kell vezetni? VÁLASZA: Valamennyi jogosult költségről, amely a projektre vonatkozik, elkülönített könyvelést kell vezetni. Ez vonatkozik tehát a rezsi költségekre is, illetve ezek jogosult részére. 24. KÉRDÉS: Az állami támogatás közintézményekre is vonatkozik? VÁLASZA: Az állami támogatás a köz- és magánintézményekre is vonatkozik. 25. KÉRDÉS: Két határmenti kamara együttműködésének esetében állami támogatásnak számít-e egy mesterség promóciója (pl. fémipar, kertészet ...) és ha a kiadni tervezett brosúrában a programterületen lévő virágüzlet szerepel? VÁLASZA: Abban az esetben, ha a végső felhasználók cégek, illetve jogi személyek, amelyek tevékenységüket értékesítik, állami támogatásról van szó, éspedig a kisebb összegek »de minimis« szabály szerint kerülnek kiosztásra, ami azt jelenti, hogy a támogatásban részesülő 3 egymást követő év alatt maximum 200.000 € kaphat. A brosúrában való megjelenés összes költsége be lehet állítva és a brosúrában megjelent cégek között kerül felosztásra – ami azt jelenti, hogy minden egyes cég x eurót kap a »de 7
minimis« szabály szerint, amit bejegyeznek a Pénzügyi Minisztérium által vezetett központi nyilvántartásba minden egyes cégre vonatkozóan.
26. KÉRDÉS: Mi a helyzet a pályázók ÁFA-státuszával és az ÁFA jogosultsággal? VÁLASZA: 1. Ha a partner az ÁFA-t teljes egészében visszaigényelheti (státusz: ÁFA visszaigénylő), akkor a projektben ez nem jogosult költség és nem illeszthető bele a projekt költségvetésébe (a pályázók/partnerek saját forrásukból fedezik). 2. Ha a partner az ÁFA-t nem igényelheti vissza (státusz: nem ÁFA-visszaigénylő), akkor az ÁFA is beilleszthető a projekt költségvetésébe. Ebben az esetben az ÁFA teljes összege jogosult, de fontos, hogy ezen státusz legyen feltüntetve a pályázati formanyomtatványban, ellenkező esetben nem lehet érvényesíteni. 3. Ha a partner az ÁFA-t csak részben igényelheti vissza (státusz: részben ÁFAvisszaigénylő), a projekt tervezett jogosult költségei közé azon rész illeszthető be, amelyet nem lehet visszaigényelni. A pályázóknak még a formanyomtatvány kitöltése előtt ellenőrizniük kell a státuszukat , azaz az ÁFA-t csak akkor illeszthetik be a jogosult költségek közé, ha nem, vagy csak részben igényelhető vissza. A visszaigényelhető ÁFA nem lehet jogosult költség, még akkor sem ha a pályázó nem érvényesíti a visszaigénylési jogát. A végső kedvezményezetteknek, akik a jogosult költségekbe az ÁFA-t is beépítik, mellékelniük kell majd egy nyilatkozatot arról, hogy semmilyen körülmények között nem igénylik vissza az ÁFA-t, a részben ÁFA-visszaigénylőknek pedig igazolniuk kell, hogy mekkora az ÁFA nem visszaigényelhető része. 27. KÉRDÉS: A beruházások és eszközök költségének százalékos aránya meg van határozva a projekt összköltségén belül? VÁLASZA: Nem, azon kivétellel, ha a beruházás földterület megvásárlására vonatkozik, aminek költsége nem lépheti túl a projekt összes költségének 10%-át (a projekt ERFA által finanszírozott része). Lásd a Gyakorlati Végrehajtási Kézikönyv 4.1.3 fejezetének 3.3. pontját. Figyelmbe kell venni az Operatív Program 6. fejezetét is, amely felsorolja az egyes prioritások, ill. rendelkezések alatt támogatható tevékenységeket (nem mindenhol szerepel beruházás). 28. KÉRDÉS: Az információs technológia (pl. weboldal-fejlesztés és egyéb információs megoldások) mekkora hányadát tehetik ki a projektnek tartalmi és pénzügyi szempontból?
8
VÁLASZA: A weboldal-fejlesztés és az egyéb információs megoldások a projekt egyik tevékenységét képezhetik, míg a projekt tartalmi és pénzügyi szempontból is logikus egységet kell hogy képezzen. Az egyes tevékenységek részesedése a projekten belül nincs meghatározva, a földvásárlás kivételével, aminek költsége nem lehet több a projekt jogosult össz.költségének 10%-ánál. A jelen program sajátossága a határon átnyúló hatás, ami különbség a többi programhoz képest. Fontos továbbá, hogy a projekt legyen összhangban a program célkitűzéseivel és irányelveivel (lásd az Szlovénia-Magyarország Operatív Program 6. fejezetét). 29. KÉRDÉS: A költségek mekkora részét lehet kiszerződni alvállakozókkal ? VÁLASZA: Nincs meghatározva az, hogy a költségek mekkora részét lehet kiszerződni alvállakozókkal, az a lényeges, hogy a projekt olyan tevékenységeket foglaljon magába, amelyek célja világosan meghatározott, illetve melyekkel a projekt határon átnyúló hatása is érvényesül. Az alvállakozók szerepe a projektben mindig a projekt típusától függ (külső vállalkozókat kell bevonni azon szolgáltatások végrehajtására, amelyekre a partnerek nem rendelkeznek szakmai képesítéssel vagy jogosultsággal, illetve abban az esetben is, ha a személyi feltételek nem elegendők). 30. KÉRDÉS: Mit jelent a partnerek önereje ? VÁLASZA: Minden projektpartnernek 5% saját erőt kell biztosítania, kivételt képeznek a magyar központi költségvetési szervek. Lásd a Gyakorlati Végrehajtási Kézikönyv (GYVK) 4.3. fejezetét. 31. KÉRDÉS: Hogyan működik a nemzeti társfinanszírozás Szlovéniában? VÁLASZA: A nemzeti társfinanszírozást állami szinten Szlovéniában a szlovén partnerek részére a jóváhagyott projekteknél a Szlovén Köztársaság Önkormányzati és Területfejlesztési Kormányhivatala biztosítja. 32. KÉRDÉS: Hogyan működik a nemzeti társfinanszírozás Magyarországon? VÁLASZA: A nemzeti társfinanszírozást állami szinten Magyarországon a magyar partnerek számára automatikus eljárás alapján a VÁTI biztosítja a Magyar Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nevében. 33. KÉRDÉS: Milyen költségeket foglal magába a projekt-irányítás és koordináció és ezek jogosult költségek-e? VÁLASZA: A projekt-irányítás és koordináció természetesen jogosult költségek és a projekt végrehajtásának egyik szakaszát képezik (lásd a pályázati formanyomtatvány A 9
részét). Ezen költségek a személyi költségek vagy a külső szolgáltatások részét képezik, attól függően, ki végzi a projekt koordinálást és a pénzügyi irányítását. 34. KÉRDÉS: A vezető partner köthet-e szerződést külső intézménnyel a projekt menedzselésére és ezen költségek rezsiköltségként beállíthatóak? VÁLASZA: Abban az esetben, ha a vezető partnernek/partnereknek nincs megfelelő és/vagy elegendő szakembere az irányítás /koordinációs feladatok ellátására, megbízhat a feladattal külső vállalkozókat. Ebben az esetben a költség »a külső szolgáltatások költségei« kategóriába tartozik. 35. KÉRDÉS: Tanácsadás esetében jogosult-e a szerzői jogi szerződés? VÁLASZA: A külső munkatársak költségei közé azon személyek költsége tartozik, akik a projektben nem állandó munkaviszonyról kötött szerződéssel dolgoznak – s ide tartozik a szerzői jogi szerződés is (de ez csak a nemzeti tövényhozásban meghatározott munkákra alkalmazható). Lásd a Gyakorlati Végrehajtási Kézikönyv 4.1.3 fejezetének, 2. pontját.
36. KÉRDÉS: Mire kell figyelni az elkülönített könyveléssel kapcsolatban? VÁLASZA: Az elkülönített könyveléssel kapcsolatban az a fontos, hogy a projekt pénzügyi adatainak vezetése külön költséghelyen történjen (bevételek, kiadások). Biztosítani kell az egyszerű és áttekinthető kimutatást. 37. KÉRDÉS: Milyen esetekben jogosultak csak részben a projekt költségei? VÁLASZA: Abban az esetben, ha nem 100%-ban kapcsolódnak a projekt célkitűzéseihez. A tényleges költségek százalékosan oszthatók meg a projektek között (pl. ha a projektmenedzser az idejének 50%-át az A projekten tölti, másik 50 %-át pedig a B projekten, akkor a költségek 50/50 arányban fel lesznek osztva a két projekt között). 38. KÉRDÉS: Beruházás esetén a befektetési objektum azonosságáról szóló dokumentumot (DIIP) a teljes projektre vonatkozóan kell benyújtani, vagy minden egyes beruházásra vonatkozóan külön dokumentummal kell rendelkezni? VÁLASZA: A DIIP dokumentum az egész projekt vonatkozásában készül, és magába foglalja a »soft«, csak úgy, mint a beruházási elemeket. A dokumentumnak továbbá tartalmaznia kell minden egyes elemet, amelyet »a közfinanszírozás terén előírt beruházási dokumentumok elkészítésének és kezelésének egységes módszeréről szóló rendelet « előír. 10
39. KÉRDÉS: Milyen dokumentumokat kell mellékelni a pályázathoz építési munkák esetén: az építési tervet, engedélyeztetésre benyújtott építési tervet vagy jogerős építési engedéllyel rendelkező építési tervet ? VÁLASZA: Azon projektek esetében, amelyek tartalmaznak építési munkálatokat, az érvényes és hatályos építési engedélyt legkésőbb a Támogatási szerződés aláírása előtt csatolni kell és az engedély birtokosának a projektben partnerként kell részt vennie. (a Gyakorlati Végrehajtási Kézikönyvnek megfelelően). Lásd még az alátámasztó dokumentumok listáját a Pályázati formanyomtatvány mellékleteként. 40. KÉRDÉS: Milyen lesz a jóváhagyott projektek esetében a kifizetések ütemezése? VÁLASZA: Minden jelentési időszakra valamennyi projektpartner partneri jelentést nyújt be a tagállami ellenőrzésért felelős szervnek, amely a tevékenységekről szóló beszámolóból és pénzügyi beszámolóból áll. Az ellenőr ellenőrzi a partner által benyújtott kiadások jogosultságát, és hitelesítési nyilatkozatot állít ki. A projektpartnerek továbbítják a hitelesítési nyilatkozatokat a vezető partnernek, aki felelős valamennyi nyilatkozat begyűjtésért az átfogó előrehaladási jelentéshez. A vezető partner ezután elkészíti az átfogó előrehaladási jelentést szlovén és magyar nyelven. A vezető partner elküldi az átfogó előrehaladási jelentést és kifizetési kérelmet a Közös Technikai Titkárságra (KTT). Így történik a zárójelentés és a záró kifizetési kérelem elkészítése is. Az előrehaladási/zárójelentés ellenőrzése után az Irányító Hatóság kiadja a költségnyilatkozatot és benyújtja azt az Igazoló Hatóságnak.. Az Igazoló Hatóság továbbítja az Európai Bizottságnak a kifizetési kérelmet, amely ezt ellenőrzi, majd átutalja a forrásokat az Igazoló Hatóságnak. Az ERFA támogatást eztán az Igazoló Hatóság utalja át a vezető partnernek. Hangsúlyozni kell, hogy a programból a projekt végrehajtása alatt keletkező jogosult költségek kerülnek finanszírozásra. Fontos valamint, hogy valamennyi projektpartner elég pénzügyi forrással rendelkezzen a projekt tevékenységek előfinaszírozására. Általánosságban az előrehaladási jelentések a végrehajtás 6 hónapját fedik le, ehhez hozzá kell még adni 3 hónapot a jelentések ellenőrzésére és még egy hónapot a támogatás átutalására az Igazoló Hatóság által, ha rendelkezésre állnak az ERFA források. 41. KÉRDÉS: Felújítási munkálatok esetén is szükséges a DIIP dokumentum benyújtása? Szükséges-e a DIIP dokumentum azon munkálatokra vonatkozóan is, amelyeket nem kell bejelenteni? VÁLASZA: Abban az esetben, ha a projekt beruházási elemet is tartalmaz (ahogy az említett két esetben is), szükséges benyújtani a befektetési objektum azonosságáról szóló dokumentumot (DIIP) vagy a befektetési programot (IP), amelyet a közfinanszírozás terén előírt beruházási dokumentumok elkészítésének és kezelésének egységes módszeréről szóló rendeletnek megfelelően kell elkészíteni. Részletesebb információért 11
lásd a Gyakorlati Végrehajtási Kézikönyv 3.2. fejezetét és a fent említett rendeletet, amely pontosan meghatározza, milyen dokumentumok szükségesek a projekt értékének megfelelően. A felújítási munkálatok is az építési munkákhoz, és így a beruházásokhoz tartoznak, mint ahogy a berendezések vásárlása is beruházásnak számít (a rendelet pontosan meghatározza, mi tartozik a beruházások közé).
12
