Az innovációk előkészítése és beindítása (részletek a vezetői programból) 4.1.3.1. A megújulás szükségessége Az intézmény pedagógiai programjának és helyi tanterveinek vizsgálata kapcsán már megállapítottam, hogy a „már megtett lépések önmagukban is új lendületet adhatnak az intézménynek, felpezsdíthetik az iskolai életet”. Pályázatom
mottója a következőképpen hangzott: „Megőrizni és megújítani!” Ebben a szakaszban a
megújítás (innováció) szükségességét mutatom be. A felgyorsuló élet, az emberi életritmus megváltozása, az érdeklődési körök módosulása szükségszerűen magával vonja az iskolai oktatás tartalmi kereteinek megváltoztatását. A változás és megújulás szükségessége az Európai Unio szintjén is megfogalmazódott, így alakult ki az a kezdeményezés, amely a „2009 a Kreativitás és Innováció Európai Éve” nevet viselte. A témában megrendezett magyarországi konferencián megfogalmazottak legfontosabb tapasztalatát az egyik előadó a következőképpen foglalta tömören össze: „Az oktatást úgy kell átalakítani, hogy igazán kreatív és innovatívan gondolkodó fiatalok kerüljenek ki az iskolából, akik feltalálják magukat bármilyen élethelyzetben. Létfontosságú, hogy mindenkinek lehetősége legyen megszerezni a kulcsfontosságú kompetenciákat, és a megszerzett készségeket folyamatosan frissen tudja tartani.” A kijelölt cél eléréséhez szükséges tehát az intézményi szervezetfejlesztés és szervezeten belüli egyes területek tartalmi megújítása.
4.1.3.2. A megújulás kulcsfolyamatai, stratégiai területek Az alábbi táblázat tartalmazza a legfontosabb kulcsfolyamatok, stratégiai területek felsorolását: Kulcsfolyamatok, stratégiai területek
Kulcsfolyamatok, stratégiai területek
Munkaközösségi szintről induló tartalmi megújulás Munkatársak képzése, továbbképzése
Az intézményi honlap Partnerkapcsolati rendszerek szélesítése
A minőségirányítás átalakítása Dokumentáció-kezelés Az intézmény belső kommunikációja
Kapcsolattartás a diáksággal Kapcsolattartás a szülőkkel Beiskolázás
4.2. A munkaközösségi szintről induló megújulás 4.2.1. A tanítói munkaközösség szerepe a megújulási folyamatban
Mottó: „… A nevelésben a 3-7 éves kor sokkal fontosabb a következő éveknél. Amit ez a kor elront, vagy elmulaszt, később helyrehozni nem lehet. Ezekben az években eldől az ember sorsa jóformán egész életre.” (Kodály Zoltán)
Az alsó tagozaton dolgozók munkáját kulcsfontosságúnak tartom, és úgy gondolom, hogy ők azok, akik munkájukkal megalapozhatják azt, hogy az intézmény alapértékeit: a nyitottságot, partnerséget, rugalmasságot, gondoskodást és a harmóniát hitelesen közvetítse. Az itt dolgozók kezdik meg ugyanis a gyermekek „lényében szunnyadó tudásnak tevékennyé ébresztését”. A tanítói munkaközösség minőségi munkája alapozza meg az egységes iskolába 1. osztályra beiskolázandó tanulólétszám kellően magas szintjét. Minden nehézség ellenére
„Az elsős osztálynál a korosztályra nem jellemző neveletlenségi és viselkedésbeli problémák vannak, amit év végére sem sikerült kiküszöbölni.”
„Elég sok gondot okozott idén is a gyerekek közötti konfliktusok kezelése. Nehezen értik meg, hogy rajtuk kívül „más is jár” ebbe az osztályba.”
törekedni kell arra, hogy az alábbi kijelentések is meghatározóak jellemzőek maradjanak:
„Tanító társammal közös nevelési elveket vallunk, azonos követelményeket állítunk a
gyerekek
elé.”
„Első osztályos tanítóként a legfontosabb volt a kis nebulókat beszoktatni az iskolai életbe, megismertetni és betartatni velük az iskola szabályait.”
De hosszasan folytathatnám, azoknak a szimpatikus és őszinte megnyilvánulásoknak a sorát, amelyeket az előző év beszámolója tartalmazott a pedagógus önértékelésekre hivatkozva. A megújulás nem feltétlen jelent tartalmi változtatást, lehet, hogy csak a tartalmi munka még színvonalasabb teljesítésére való törekvést!
4.2.2. A humán tárgyak munkaközösségeinek szerepe a szakmai megújulásban Mottó: „… A jelenkor gesztusának nézem a könyvet tartó embert, mint ahogy más kor gesztusa az összetett kézzel imádkozó ember volt.” (Hofmannsthal)
A humán tárgyak oktatása során a felső tagozaton nagyon fontosnak tartom a gyerekek művészi élményhez való juttatását, a művészeti élmény átélésének megszerettetését, hiszen a különböző
művészeti ágak művelése során a diák aktív résztvevővé válik, erősíti a művelők(tanár –diák, diák – diák) közötti kapcsolatot, az egymás megértését és fontos feszültségoldó funkciója van. A humán tárgyak oktatásakor arra mindenképpen tekintettel kell lenni a gimnáziumi tagozaton, hogy a felsőfokú tanulmányok előfeltételeként számtalan intézményben előírt emelt szintű érettségire egyre több diák fog jelentkezni, ennek ellenére fő cél nem lehet az ún. „bölcsészképzés”, inkább arra kell törekedni, hogy a tanulók helyesírása durva hibáktól mentes legyen, szóbeli és írásbeli munkájukban logikus szerkezetű és felépítésű szövegművek alkotására legyenek képesek, s nyelvileg ki tudjanak szakadni a korosztályos szlengből, és képesek legyenek különböző stílusrétegeknek megfelelő szövegeket létrehozni. Arra kell tehát törekedni, hogy azokat a készségterületeket különösen fejlesszük, amelyek „praktikusan” felhasználhatóak más tantárgyak tanulásakor, s további tanulmányaik során is. Az anyanyelvi képzés során különösen törekedni kell az új NAT (vö.: Magyar Közlöny • 2012. évi 66. szám 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról ) szerinti nevelési cél a tanulás tanításának megvalósítására. Magyar irodalom tantárgyból az alkotásokkal való találkozást lehetőség szerint meg kell szerettetni, s ösztönözni a művekben található problémakörök egyéni értékelését, megítélését. A tantárgynak szerepet kell vállalnia a médiatudatosságra nevelésben. Szintén ezen munkaközösség alapfeladatai közé sorolnám az iskolai szövegfajták megismertetését, a nyilvános megszólalás gyakoroltatását, az anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztését, a fejlesztés kidolgozását és az új helyi tantervbe való beépítését. Mivel ezen munkaközösségekhez tartoznak a művészeti tárgyak, így egy munkaközösség szervezésében valósul meg a művészeti nevelés is, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező készség kulcskompetenciájának fejlesztése. Az ember és társadalom műveltségterületének tantárgyai (jelenleg történelem és társadalomismeret) keretein belül kell megvalósítani az új NAT szerinti nevelési célok közül az alábbiakat: nemzeti öntudatra nevelés, állampolgárságra és demokráciára nevelés, másokért vállalt felelősségvállalás. A munkaközösségnek irányító szerep juthatna az intézményi honlap tartalmi megújításában.
4.2.3. A reál tárgyak munkaközösségeinek szerepe a megújulási folyamatban Mottó: „A természettudomány szolgál az emberiség fejlődésének legjobb mércéjéül, csak amennyire az ember a természetet ismeri, annyira ismeri önmagát.” (Christian Friedrich Hebbel)
A matematika tantárgy kulcsfontosságú jelentőségű, hiszen a később műszaki vagy gazdasági irányban továbbtanulni szándékozók számítási feladatainak végrehajtásához az itt szerzett ismeretek, az itt kialakított kompetenciák szükségesek, és egyéb szakirányú felsőoktatási tanulmányok választásakor a főiskolákon és egyetemeken is hangsúlyos, így a terület színvonalát meg kell tartani. Szintén lényeges, hogy az országos kompetencia-méréseken egy objektív szám szerinti megítélése keletkezik az iskolának. Reális célként
természetesen nem azt kell kitűzni, hogy az iskola diákjai érik el a legjobb eredményeket, de a CSH-index figyelembevételével az elvárt fejlődést lehetőség szerint minden évben teljesítsék. A munkaközösségre óriási feladat hárul a szakmai megújulás tekintetében, hiszen a helyi tantervek szerint oktatott tantárgyak keretein belül kell megvalósítani a NAT szerinti matematikai kulcskompetencia és a természettudományi kulcskompetencia fejlesztését (vö.: NAT in Magyar Közlöny 2012. évi 66. szám 10653-10654. oldal) a matematika, ember és természet valamint a földünk és környezetünk műveltségterületekhez tartozó tartalmak helyi tantervben foglaltak szerinti alkalmazását (vö.: matematika i.m.10688-10706, biológia i.m 10761-, fizika i.m. 10763-, kémia im. 10769- földrajz 10781-), s a fenntarthatóság és környezettudatosság nevelési céljainak megvalósítását.
4.2.4. Az informatikaoktatás és az ECDL vizsgák, IKT fejlesztések Mottó: „A PC-k minden eddiginél nagyobb mértékben vesznek majd körül minket, majdnem minden területen meg fogják változtatni az emberek életét.” (Bill Gates)
Noha az informatika mint tantárgy a reál-munkaközösségekhez tartozik mégis sok szempontból kiemelt jelentőségű. Az egységes iskola egyik induló osztálytípusa is ráépül, a szabad óraszámkeret terhére is preferált tárgy, s emellett az intézmény informatikai bázisa az iskolai könyvtár mellett fontos tanulási színtér. Az IKT- eszközök (digitális zsúrkocsi, számítógép, laptop, erősítő, hangfal, interaktív tábla stb.) használata a pedagógiai alap- partnerkapcsolatban, a tanár-diák viszonylatban az oktatás során számtalan előnnyel jár. Az eszközellátottság modernizálása folyamatosan szükséges, mivel a régi gépekre problematikus vagy nem megvalósítható a modern szoftverek telepítése, a rendszert fejleszteni kell, hogy a WIFI hálózatot minden tanteremben működőképes legyen. Azon túl, hogy a terület a különböző tantárgyi tartalmak modern közvetítésére is alkalmas, az informatikaoktatás tényleges vonzerőt ad az iskolának. Kulcsfontosságú innovációs lehetősége rejlik benne. A drámatagozatos képzés, a művészeti nevelés, a magas színvonalú nyelvoktatás mellett ez az a rész, amely motiválhatja a szülőt, hogy első osztálytól ide járassa gyermekét vagy a 8. osztályos tanulókat, hogy itt tanuljon tovább. A tantárgy munkaközösségen belüli jelentőségét meghatározza, hogy a digitális kompetencia NAT szerinti kulcskompetencia, tartalmi fejlesztése tekintetében a NAT-ben foglaltak az irányadók (vö.: NAT II.3.8 Magyar Közlöny • 2012. évi 66. szám 10654-10656 és 10813 oldaltól). A terület helyi tantervének színvonalas alkalmazása révén, az eddig végzett munka minőségi szintjének megtartása mellett, nagy mértékben hozzájárul az intézmény szakmai megújulásához. Az általános iskolában megszerzendő Startmodulok, majd a teljes 7 modulos ECDL vizsgák megszerzését továbbra is támogatni kell, akár oly módon is, hogy ECDL vizsgaközpontot működtetünk az intézményben, ha ezt a vizsgázók száma indokolja.
4.2.5. A testnevelés munkaközösség szerepe a megújulási folyamatban
Mottó: „A sport nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is az egyik legerőteljesebb nevelőeszköze.”(Szent-Györgyi Albert)
Az intézményi hagyományok és az eddigi gyakorlat alapján a sportágazattal kapcsolatos elvárások a következők lehetnek: Meg kell valósítani és felmenő rendszerben megfelelően működtetni az intézményben a mindennapos testnevelés helyi tantervét, kimenő rendszerben a mindennapos testedzés lehetőségét. Elő kell segíteni, hogy az intézményben tanuló diákok kapjanak lehetőséget arra, hogy részt vehessenek sport-táborokban, hogy megismerhessék, illetve elsajátíthassák minél több sportágban a sportági alapokat. Folytatódjanak a téli sítáborok a honlap színvonalas kommunikációjának megtartásával. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy minél több fiatal részt vegyen a fővárosi diák vagy szakszövetségi versenyrendszerben. Elsődlegesen tehát ezeket kell megvalósítani, s e mellett megtartani azokat a jó gyakorlatokat, amelyek a területre jellemzőek (futóversenyeken való részvétel, különböző sportágak házi bajnokságai, intézmények közötti versenyek). A munkaközösség ilyen formában része lesz a tartalmi megújulásnak. A testnevelés tantárgy biztosítja legnagyobb mértékben az egészséges életmódra nevelést, a NAT szerinti testi és lelki egészségre nevelést, a tanulók fizikai állapotának javítását. A testnevelés és sport az agresszió megelőzésének is jó eszköze. A mindennapos testnevelés megszervezése a 2 sportlétesítménnyel a lakótelepi és iskolai lehetőségek figyelembe vételével az átlaghoz képest könnyebb feladat. A felmenő rendszerben való működtetéshez az alábbiakat javaslom figyelembe venni: A heti öt órából legfeljebb heti két óra a NAT Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, közösségi és más sportjátékok, szabadtéri sportok, természetjárás, kirándulás),
vagy
az
iskola
lehetőségeinek
és
felszereltségének
megfelelően
különféle
más
sporttevékenységekre fordítható (hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok). A heti két óra kiváltható továbbá sportolással iskolai sportkörben, vagy a tanuló kérelme alapján sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel. (vö.:MK 2012.66. szám 10649.oldal)
4.2.6. A nyelvoktatás megújítása (angol és egyéb idegen nyelvek munkaközössége) Ismert tény, hogy jelenlegi érettségi elvárásoknak megfelelően a Magyarországon érettségiző diákoknak, minden iskolatípusban nyelvi érettségi vizsgát kell letenniük. Jelenleg általánosnak mondható tendencia, hogy az általános iskolák a szülői igényekhez igazodva az angol nyelvet preferálják, s a gimnáziumi szakaszban jelenik meg a 2. idegen nyelv.
Véleményem szerint az oktatásban – a nyelvek fontosságát illetően- el kell feledkezni, az 1. ill. 2. nyelv megnevezésekről (a megnevezések természetesen szakmailag indokoltak, hiszen a NAT e szerint határozza meg az elérendő KER szerinti minimumszinteket is), mivel távlatilag a 2 beszélt és értett idegen nyelv tudása lesz a cél, s ugyan az angol nyelv iránti érdeklődés fokozatos növekedése megfigyelhető, de ezen szemlélet figyelembe vételével az oktatott más nyelvek (német, francia, olasz) jelentősége sem csökken, hiszen így biztosíthat az iskola színesebb képzési kínálatot. Ezen kínálatot a gimnáziumi tagozaton továbbra is fent kívánom tartani. Az idegen nyelvi kompetencia az új NAT II.1. fejezetében rögzített kulcskompetencia. Célom ezen a területen, s munkaközösségi feladatoknak tekintem a következőket: a 9-12 évfolyamon a leghatékonyabb képességfejlesztés elérése (sajnos az ezt mérni képes fővárosi nyelvi mérések megszűntek), az önálló nyelvtanulási stratégiák elsajátítatása gyengébb képességű tanulók esetén a NAT szerinti minimumszintek biztos teljesítése (12. évfolyam 1. idegen nyelv B1, 2. idegen nyelv A2) szintmeghatározást és leírást vö.:NAT II.3.2 in Magyar Közlöny 2012. évi 66. szám 10683. oldaltól) emelt szintű felkészítés során B2 szint elérése első és B1 szint második nyelvből a 12. évfolyam végére ( emelt szintű nyelvi képzés minimumelvárása) NYEK-es osztályok esetén a külön jogszabályban rögzítetteknek való megfelelés biztosítása, hogy a képzés fennmaradhasson. Az elfogadott helyi tantervekben foglaltakon és a már kialakult gyakorlatnak megfelelően illetve mellet az alábbiakat tekintem fontosnak: 1. Az általános iskolákból a gimnáziumi tagozatra való beiratkozáskor az általános iskolában tanult nyelv folytathatóságát lehetővé kell tenni. 2. Az új köznevelésről szóló törvény és kerettantervek alapján megfogalmazott pedagógiai programot az idegen nyelv óraszámkereteit illetően átgondoltnak és megfelelőnek tartom. 3. Az ún. 2. idegen nyelv oktatásának NYEK évfolyamon való megkezdése szintén jó ötlet. így a tehetséges, külön figyelmet igénylő tanulók szakköri felkészítés keretében ebből az idegen nyelvből is a középszintű érettségi vizsga követelményeit teljesíteni tudják, elérhetik akár a B2 szintet. 4. A nyelvi csoportok kialakításakor az alapvető szempont a diák szabad nyelvválasztása kell hogy legyen. 5. A 11-12. évfolyamon megfontolandó a teljesítményszint szerinti csoportbontás.
6. Részt kell venni tehetséges tanulóinkkal a meghirdetett nyelvi tehetséggondozó tanulmányi versenyeken (pl. az MFPI vagy más iskola által szervezett versenyeken). 7. A nyelvoktatásban mindig fontos motiváló tényező volt a célország felkeresése vagy az iskolai partnerkapcsolat kiépítése. A külföldre irányuló kirándulásokat rendszeresen meg kell hirdetni a gyerekeknek, s célszerű lenne egy intézményi szintű stabil külföldi partnerkapcsolat kiépítése pl. egy osztrák vagy horvát iskolával. 8. A nyelvi termek modern IKT-eszközökkel való felszerelése fontos alapfeltétele a modern és színvonalas nyelvoktatásnak. 9. A Comenius nemzetközi projekt megindítása, működtetése nyilván rengeteg munkával járó feladat, de rendkívül hasznos a résztvevő diákok és az iskola számára is.
4.2.7. Az osztályfőnökök (osztályfőnöki munkaközösség) szerepe a megújulási folyamatban Mottó: „Én a magyar oktatótól, kezdve a kis óvónőn fel az egyetemi tanárig, megkövetelek egyet: nemcsak tanítsa, hanem szeresse a magyar gyermeket.” (Klebersberg Kuno az Országos Gyermekvédő Liga 1926. április 25-i közgyűlésén tartott beszéde. HUNNIA 114. szám)
A szerkezeti struktúra tekintetében fontos lépésnek tekinteném a felső és gimnáziumi tagozaton létre jövő osztályfőnöki munkaközösségek megalakulását. A köznevelésről szóló törvény minimum 5 fő esetén enged létrehozni munkaközösséget és egy intézmény belül maximum 10 munkaközösség működését támogatja. Egy 700-800 tanulót nevelő és oktató intézmény esetén szakmailag indokoltnak látnám a maximális 10 munkaközösségre épülő szervezeti struktúra megalkotását. Az
osztályfőnöki
munkaközösségek
megalakulásával
hatékonyabb
szabadidő-szervezés
is
megvalósulhatna, az általános iskolában segíthetné a pályaválasztást, s a gimnáziumi tagozaton a közösségi szolgálat megszervezésében is fontos szerepet játszhatna. Az osztályfőnöki munkaközösség akkor látná el jól feladatait, s tudná megfelelően segíteni az intézmény megújulási folyamatát, ha az egyes osztályfőnökök a pedagógiai programban rögzített feladataikat a fenti mottóban foglalt elvárásnak megfelelően a lehető legmagasabb színvonalon látnák el. Ezek a feladatok különösen a következők lehetnének: Alaposan ismernie kell tanítványait. Az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, és lehetőség szerint látogatja óráikat. Lehetőség szerint aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelő tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, a hiányzásokra. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát. Szükség esetén családot látogat, az elektronikus napló és az ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, a tanév eleji, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását). Nyilvántartja és figyelemmel kíséri a diákok hiányzásának alakulását. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, a Házirendnek megfelelően segíti azok megoldását, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére. A megalakuló munkaközösség megújulási folyamatban való eredményes részvételének fontos tartalmi eleme az életvitel és gyakorlat NAT szerinti műveltségterület anyagainak beépítése (vö.: Magyar Közlöny 2012 évi 66. szám 10825 oldaltól) és a NAT szerinti nevelési célok megvalósítása. Különös tekintettel az alábbiakra: Erkölcsi nevelés Önismeret és társas kultúra fejlesztése Családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés Pályaorientáció Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása
4.3. Az intézmény belső- és partnerkapcsolati rendszerének modernizálása
Az intézmény belső kapcsolatrendszerének megújítása Az intézményi SZMSZ-ben bemutatott kapcsolatrendszerekben az elektronikus kapcsolattartás és döntéselőkészítés irányába kívánok lépéseket tenni. A szülő-iskola kapcsolatban ezt a célt szolgálja az elektronikus napló alkalmazása, amelynek tapasztalatait az iskola az év végére össze tudja gyűjteni. Mindezek teljes mértékben a hagyományos kereteket (személyes megbeszélés, értekezlet, nyílt nap stb.) kiváltani nem tudják, de lerövidíthetik azok információ-közlési időtartamát.
A nevelőtestületi döntések előtt a tervezeteket a kollégák és a kérdésben véleményezési joggal rendelkezők elektronikus formában is megkapják saját e-mail címükre. Ezen terv megvalósítását takarékossági szempontból is fontosnak tartom. Az anyagok kellő időben való kézhez vétele elősegíti a valós és felelős döntések meghozatalát is. Nem vagyok a hosszú és felesleges értekezletek híve, sok esetben lényegesen hatékonyabb a pedagógusok kis csoportján belüli szakmai egyeztetés. A szülők és diákok jobb tájékoztatása érdekében, a szorosabb kapcsolat megvalósításának előmozdítását segítendő javaslom a következő fejezetben foglaltaknak megfelelően a honlap megfelelő fejlesztését. Az intézményi dokumentumokban foglalt rend szerint kívánom a kapcsolatot tartani a DÖK-kel és a szülői szervezettel. De bármely fél részéről jelentkező újítás vagy együttműködési lehetőség iránt nyitott vagyok.
Az intézmény külső kapcsolatai A fenntartóval, az üzemeltetővel, a szakmai szolgáltatást nyújtókkal és a szakszolgálatokkal a megszokott keretek között bonyolítjuk le a kapcsolattartást. A külső kapcsolati rendszer szélesítésére nagy hangsúlyt kívánok fektetni. Így a korábban megfogalmazottaknak megfelelően az iskolát, a kerületi szakmai szolgáltatást nyújtók kiemelt partnerévé kívánom tenni. Fontosnak tartanám ennek keretében saját szervezésű kerületi szintű tehetséggondozó tanulmányi versenyek lebonyolítását, a pedagógusok képzését segítő szakmai napok megrendezését. A közösségi szolgálat gimnáziumi tagozaton való kötelező bevezetésével a kerület ilyen tevékenységet támogató intézményei és szervezetei is partnereivé válnak az iskolának. A kerületi művelődési házak valamint a Szent Kereszt Plébániatemplom, olyan partnerek lehetnek, ahol az iskola megfelelő rendezvényei számára helyszín lenne biztosítható. Fontos együttműködő partnerei lehetnek az iskolának a kerület (főleg a lakótelep) óvodái, a tankerület iskolái, de a kerületben működő szakképzést folytató intézmények is.
4.4. Az intézményi honlap, s szerepe a kommunikációban Az intézmény honlapja a XXI. századi követelményekkel lépést tartani szándékozó iskola számára fontos kommunikációs csatorna. Színtere az intézményi reklám- és marketingtevékenységnek. Az iskola arculatát a valóságnak megfelelően képes megjeleníteni. Az intézményben folyó pedagógiai munkát és a diákok
életét
is
bemutathatja.
Az
intézmény
kötelező
közzétételi
adatainak
(intézményi
alapdokumentumok, kötelező közzétételi lista) hordozója. Az iskola rendszergazdája egy személyben nem képes, de nem is feladata, hogy folyamatosan aktualizálja és tartalommal töltse meg a honlapot.
A honlappal kapcsolatos terveim: 1. Jogszabályi előírás alapján biztosítani kell az intézményi alapdokumentumok legfrissebb verziójának és a kötelező közzétételi lista aktuális adatokkal feltöltött változatának megjelentetését.
2. A szerkesztésbe be kívánom vonni az iskola ehhez kedvet érző tanárait ill. diákjait, ugyanis csak ily módon képzelhető el vonzó és élettel teli híranyag összeállítása. Ebben a rendszerben a rendszergazda, mint a cikket végleges formába öntő honlapszerkesztő jelenne meg. 3. A honlapon teret szeretnék biztosítani egy modern elektronikus megjelenésű diáklapnak. 4. Aktualizálni kell az iskolai diákságot bemutató képanyagot is,
mivel az intézménybe járó
tanulók és szüleik a direktmarketing módszerével közvetlenül ajánlhatják iskolánkat korosztályos ismerőseiknek, s az aktuális képanyag ezt nyomatékosítani képes. 5. A diákalkotások bemutatásának szélesebb teret kell nyitni. Az iskolai és más tanulmányi versenyek alkotásai, az általános és gimnáziumi tagozaton megalkotott produktumok legjobbjai, a Weöres jubileumi év kapcsán keletkezett alkotásokról és az ennek kapcsán megtartott rendezvényekről számoljon be a honlap. 6. Az intézményben készült fontosabb rendezvények, drámai előadások ünnepségek videós képanyagainak elérhetőnek kell lenni az iskola honlapjáról, hiszen ezen események nem pusztán az iskolának, hanem jelenlegi és jövőbeli partnereinknek is készültek. 7. A tanulói sikerek kapcsán érdemes lenne rövid képes interjúkat is közölni sikeres diákjainkkal, a tanulmányi versenyek díjazottaival, a közelmúltban végzett nívós felsőoktatási intézményekbe bekerült diákjainkkal, s a bármilyen tekintetben példa értékű tanulókkal. Az elektronikus megjelenésű dicsőségtábla fontos lenne. 8. Az iskola honlapján javaslom, hogy szerepeltessünk egy iskolai életet is bemutató zenés alkotást (pl.: pps). Ennek megvalósítása a gimnáziumi diákok számára pályázat keretében kiírható és megvalósítható lenne. 9. Minden elavult adat frissítendő. 10. Az elképzelések véghezvitele előtt át kell gondolni, hogy a jelenlegi honlap a megfogalmazott tervek megvalósítására alkalmas lehet-e vagy jobb egy teljesen új honlap elkészítése, s a régi ebben az esetben archívumként szolgálhat. Kimondottan tetszett és példaértékű a sítáborok elérhető saját honlapja, az uszoda honlapja.
4.5. Az iskola könyvtára mint a megújulási folyamat része Mottó: „A könyvtár az emberiség emlékezete.” (Johann Wolfgang von Goethe) „A könyv a világ leghallgatagabb, legmagányosabb, legbékésebb valósága. A könyvtárosság, az az édes szemlélődő béke, amit az ember csak könyvek között és könyvektől tanul meg, sehol másutt.” (Hamvas Béla)
Az intézmény könyvtára, akkor teljesíti küldetését, ha
méltón gondozza a Weöres-hagyatékot,
közvetíti és népszerűsíti az iskola névadójának szellemiségét,
biztosítja az ide betérő tanulóknak a tanulás lehetőségét, a tanórákkal kapcsolatos anyaggyűjtést,
a belátogató tanároknak is gyors segítséget nyújt az iskola könyvtárosa,
helyszínt biztosít tehetségüket kibontakoztatni akaró tanulóknak,
foglalkozást, könyvtárismereti és –használati órát szervez számukra,
tanulmányi versenyt ajánl, s készíti fel a diákokat ezen versenyekre.
A terület fejlesztési lehetőségét a következőkben látom: 1. A könyvtár számítógépekkel való felszerelése. 2. A számítógépes bővítés az elektronikus könyvtárak elérhetőségét is lehetővé tenné több ember számára, az ilyen formájú virtuális könyvtárbővítés ugyan nem pótolja a papíralapú könyvek beszerzését, de forráshiányos időszakokban nem lebecsülendő. 3. Számítógépes támogatású modern tévével való felszerelése révén a könyvtár a XXI. századi elvárásoknak megfelelő klubhelységként is működtethető lenne, ahol az interneten keresztül az MTV archívumából számtalan érdekes irodalmi mű filmes adaptációja is megtekinthető lenne. 4. A folyóiratok és napilapok tekintetében a költségtakarékos digitális megrendeléseket preferálnám, hiszen a takarékosságon kívül a hozzáférhetőség tekintetében sem korlátozódik a könyvtár nyitva tartási idejére. 5. Megfontolandó, de rendkívül munkaigényes feladat lehet egy saját alapítású tehetséggondozó tanulmányi verseny beindítása akár a tankerület iskolái körében, akár ennél szélesebb körben. 6. A gyűjtemény gazdagításának irányát javaslom kiterjeszteni a digitális tananyagok beszerzésére valamint az e- Book-os állomány esetleges létrehozására. 7. Meglátásom szerint néhány éven belül e-book-olvasók beszerzésére és annak kölcsönözhetőségére is lehetőséget kell teremteni. 8. Mivel a felsorolt célok közül több jelentősebb forrást igényel mindenképpen szükséges a kiírt pályázatok figyelemmel kísérése, és a pályázatokba való bekapcsolódás.
4.6. Új beiskolázási stratégia Az általános iskola beiskolázási lehetőségei nagyban függnek a körzethatárokon belül élő korcsoportos létszámtól, melyet a köznevelési intézmény befolyásolni nem tud. A helyi tantervek színvonalas alkalmazása, a „jó hírnév” megtartása a körzethatárokon kívül is vonzóvá teszi az általános iskolát. A „túljelentkezés” technikai problémákat okozhat (sorsolásos beiskolázás), de ez az intézményi jövő tekintetében mégis kisebb probléma, mintha állandó létszámfeltöltési nehézség adódna. A gimnáziumi tagozat beiskolázása mindig nehezebb feladat, mivel a 14-19 éves korosztály jelentősebb utazást is vállal azért, hogy a számára szimpatikus iskolát válassza, oda felvételizzen.
Ahogy a fenntartónak, úgy az egyes intézményeknek is jövőjük tervezésekor figyelembe kell venniük a demográfiai előrejelzéseket, s ennek megfelelően kell kialakítaniuk beiskolázási stratégiájukat. A 9. évfolyamra beiskolázandó gyermeklétszám a 2013/2014-es tanévben éri el a mélypontot és az azt követő néhány évben is csak a 2011/2012-es tanév létszámszintjére emelkedik. A tanulmányi téren elérhető sikerek fontos tényezője, hogy az adott iskola, milyen válogatást követően választhatja ki a hozzá jelentkezettek közül a felvételre javasolt tanulókat. Mindezek miatt a következő lépéseket kívánom megtenni: az eddig meglévő keretek közötti tevékenységek folytatása (nyílt napok tartása, iskolabörzéken való részvétel) munkacsoport létre hozása az iskolai beiskolázást segítő intézményi marketing, PR és reklám kidolgozására a honlap megújítása, hogy egyik megfelelő színtere legyen az intézményi reklám- és marketingtevékenységnek kapcsolatkialakítás azon általános iskolákkal, akiktől tehetséges tanulók érkeztek az utóbbi években iskolánkba az általános iskola tekintetében kapcsolatfenntartás ill. kapcsolatkialakítás az óvodákkal, hogy az iskola iránt a körzethatáron túlról is érkezzen igény az általános iskolai beiskolázást támogató fontos színterek a jégpálya valamint a tanuszoda is, hiszen itt kerületi óvodások is megfordulnak szüleikkel az óvodák és iskolák végzős évfolyamainak (nagycsoport és 8. osztály) pályaválasztási fórumain való intézményi képviselet és/vagy reklámanyagok küldése „iskolahívogató” programok (óvodai iskolaválasztással foglalkozó szülői értekezleten való képviselet) direktmarketing-módszerek tudatos alkalmazása (az iskolával elégedett iskolahasználók szervezett tevékenysége)
