Az ingó és ingatlan végrehajtás elméleti és gyakorlati kérdései

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Európai és Nemzetközi Jogi Intézet Polgári Eljárásjogi Tanszék

Az ingó és ingatlan végrehajtás elméleti és gyakorlati kérdései

Készítette: Czagány Eszter Igazságügyi igazgatási alapszak

Konzulens: Dr. Nagy Adrienn egyetemi docens

Miskolc 2014.

University of Miskolc Faculty of Law Institute of European and International Law Department of Civil Procedure Law

Theoretical and Practical Issues of Seizure of Movable and Immovable Property Items in Enforcement Procedures

Consultant: Dr. Nagy Adrienn

Prepared by: Czagány Eszter

Miskolc 2014.

2

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS .............................................................................................................................................. 4 1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS ÉS A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS FOGALMA ................................................... 6 1.1. AZ ÓKORTÓL NAPJAINKIG ........................................................................................................... 6 1.2. A BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁS FOGALMA ......................................................................................... 8 2. A VÉGREHAJTÁS ALAPVETŐ PILLÉREI .............................................................................................. 9 2.1. A VÉGREHAJTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI................................................................................... 9 2.2. DOKUMENTÁCIÓS HÁTTÉR: A VÉGREHAJTHATÓ OKIRATOK, A VÉGREHAJTÁSI KÉRELEM, A VÉGREHAJTÁSI LAP ÉS A VÉGREHAJTÁSI ZÁRADÉK ................................................................................. 10 2.3. A VÉGREHAJTÁS FOGANATOSÍTÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI ..................................................... 14 2.4. A FOKOZATOSSÁG ELVE ............................................................................................................ 15 3. AZ INGÓVÉGREHAJTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ........................................................................... 17 3.1. A FOGLALÁSI JEGYZŐKÖNYV .................................................................................................... 18 3.2. LEFOGLALHATÓ INGÓSÁGOK .................................................................................................... 19 3.3. VÉGREHAJTÁS ALÓL MENTES VAGYONTÁRGYAK ...................................................................... 20 3.4. AZ INGÓSÁG BECSÉRTÉKÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA ....................................................................... 21 3.5. EGYES DOLGOK LEFOGLALÁSÁNAK SPECIÁLIS SZABÁLYAI ....................................................... 21 3.6. A LEFOGLALT INGÓSÁG MEGŐRZÉSE ......................................................................................... 23 3.7. ZÁR ALÁ VÉTEL ......................................................................................................................... 23 3.8. FOGLALÁS HARMADIK SZEMÉLYNÉL ......................................................................................... 23 3.9. KÖVETELÉS LEFOGLALÁSA ....................................................................................................... 24 3.10. ZÁLOGJOGOSULT ÉRTESÍTÉSE, BEKAPCSOLÓDÁSA A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁSBA ...................... 24 3.10.1. ZÁLOGJOGOSULT ÉRTESÍTÉSE ............................................................................................... 24 3.10.2. ZÁLOGJOGOSULT BEKAPCSOLÓDÁSA .................................................................................... 24 3.11. ELSZÁLLÍTÁS ............................................................................................................................ 25 4. INGÓÁRVERÉS ............................................................................................................................... 26 4.1. ÉRTÉKPAPÍR ÉRTÉKESÍTÉSE....................................................................................................... 27 4.2. VÉGREHAJTÁS ÜZLETRÉSZRE .................................................................................................... 28 4.3. INGÓSÁG ÁRVERÉSEN KÍVÜLI ELADÁSRA .................................................................................. 28 4.4. AZ INGÓSÁG ÁTVÉTELE A VÉGREHAJTÁST KÉRŐ ÁLTAL ............................................................ 28 4.5. AZ INGÓSÁG VISSZAADÁSA AZ ADÓSNAK.................................................................................. 29 5. INGATLAN-VÉGREHAJTÁS .............................................................................................................. 30 5.1. INGATLAN LEFOGLALÁSA ......................................................................................................... 30 5.2. INGATLAN BECSÉRTÉKÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA .......................................................................... 31 5.3. ZÁLOGJOGOSULT BEKAPCSOLÓDÁSA AZ ELJÁRÁSBA ................................................................ 31 6. INGATLANÁRVERÉS ....................................................................................................................... 32 6.1. ÁRVERÉS KITŰZÉSE ................................................................................................................... 32 6.2. INGATLAN ÁRVERÉSEN KÍVÜLI ELADÁSA .................................................................................. 34 6.3. INGATLAN ÁTVÉTELE A VÉGREHAJTÁST KÉRŐ ÁLTAL ............................................................... 34 6.4. KÖZÖS TULAJDONBAN LÉVŐ INGATLAN ÁRVERÉSE ................................................................... 35 6.5. INGATLAN BIRTOKBA ADÁSA .................................................................................................... 35 ZÁRSZÓ .................................................................................................................................................. 37

3

Bevezetés Az egyes gazdasági és társadalmi folyamatok hatásainak köszönhetően sokszor kerülnek az érdeklődés középpontjába a nemzetközi vagy a hazai jog egyes elemei, melyek a korunkban tapasztalható mediatizáltság miatt a társadalom különböző rétegeiben, más-más véleményeket és attitűdöket váltanak ki, úgy, hogy sokszor nélkülözik a téma alapos ismeretét. A 2008-as gazdasági válság, s annak napjainkig húzódó, az élet számos területére hatással lévő hatásai, így például hazánkban kiemelten a devizahitelek aránya és a gyors árfolyamváltozások következtében kialakult, a társadalom számos rétegében problémát okozó adósság törlesztés, s a fizetésképtelenség problémaköre. Az általam választott téma, a bírósági végrehajtás ilyenkor kapcsolódik be, s mivel jelenleg hazánkban ez sok embert érint, s inter alia politikailag, társadalmilag és jogilag egyaránt kiemelt témának számít, érdemesnek tartottam a téma alaposabb vizsgálatát.1 A bírósági végrehajtás feladata és célja, hogy a bíróságok marasztaló határozatait és az 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) által meghatározott szervek határozatait érvényre juttassák akkor is, ha az adós állami kényszer nélkül, a határozatban rá rótt kötelezettségeit önként nem teljesíti.2 Ez alapján láthatjuk, a felmerülő morális kérdésekkel szemben ez is a jog betartatását jelenti, s a felmerülő méltányossági kérdésekre adható válaszok csupán a hatályos jognak megfelelőek lehetnek, melyre jó példa a kilakoltatási moratórium kérdése. Szakdolgozatom megírásakor fontos szempontnak tartottam,- egy olyan téma feldolgozását, mely a mindennapjaim jelentős részét teszi ki, ugyanis 2,5 éve egy fővárosi végrehajtó iroda működését segítem, és 1,5 éve végrehajtó-jelöltként dolgozom. Munkám során széles betekintést nyertem a végrehajtás folyamataiba, s a Vht. változásait részleteiben nyomon követve úgy gondoltam érdemes kutatásomat is a témában folytatnom, s komplex képet kapva a témakörről a történelmi háttér megalapozásával eljutni napjaink kérdéseihez. Dolgozatom feldolgozandó területe tehát a bírósági végrehajtás, ezen belül pedig kiemelten foglalkozom az ingó- és ingatlan- végrehajtással. Tekintve, hogy a Vht. törvény az elmúlt időszakban jelentős módosításokon esett keresztül, e szempontból is 1

PATAKI János István: Gondolatok a bírósági végrehajtás http://jesz.ajk.elte.hu/pataki53.pdf (Letöltés ideje: 2014. 06. 11.) 2 PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, 2007. 5. o.

4

rendszeréről;

szükségszerűnek tartottam a téma feldolgozását. Szakdolgozatom célja, hogy kellő alapossággal mutassam be a jogalkalmazást, az olykor mostoha részeivel együtt, továbbá ismertessem a módosult jogszabályi rendelkezéseket, mind elméleti, mind gyakorlati szempontból.

5

1. Történeti áttekintés és a végrehajtási eljárás fogalma 1.1. Az ókortól napjainkig A téma gyökereinek kutatásánál az emberiség történetének felettébb korai időszakába kell visszatekintenünk, hiszen tágan értelmezve a társadalom kialakulásától, a tulajdon, a magántulajdon megjelenésétől beszélhetünk valamilyen végrehajtási (szokás) jogról. Az ókori Mezopotámiában Hammurápi törvényei már rendelkeznek a végrehajtás egyes szegmenseiről.3 Ugorva egy nagyot a történelem folyamán eljutunk a honfoglaláshoz, mely a vándorló nomád nép letelepedésével és a magántulajdon erősebb megjelenésével magában hordozta a végrehajtás szükségességét. Az európai civilizációhoz frissen csatlakozó keresztény Magyarországon már a Szent István király által kibocsátott dekrétumok második könyve is tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek szorosan kapcsolódnak a végrehajtás jogához. Ennek vonatkozásában

a

megváltás

intézménye

került

bevezetésre,

amely

anyagi

ellentételezést jelentett az elkövetett jogellenes cselekménnyel szemben. A végrehajtást ebben az időszakban nem az állam foganatosította, hanem az az érintett fél, a jogosult kötelezettsége volt.4 A következő fontos momentum a II. András király által kiadott Aranybulla (1222. évi XXVIII. törvénycikk), s abban foglalt, ún. kikényszeríthetőség hiánya emelhető ki legjobban, mely szerint: „Ha valaki törvény rendjén elmarasztott, senki a hatalmasok közül meg ne oltalmazhassa azt.”5 Időben továbblépve Werbőczy István által az 1514. évben összeállított, három részből álló jogkönyvét, a Tripartitumot fontos megemlíteni. A fél évezrede született Hármaskönyv a nemesi szokásjogokat foglalta össze, azonban királyi szentesítés hiányában nem vált törvénnyé. A Hármaskönyvet ennek ellenére alkalmazták a bíráskodásban, illetve a későbbiekben több erdélyi fejedelem is a törvények közé emelte.6

3

PATAKI János István: Gondolatok a bírósági végrehajtás rendszeréről; http:// jesz.ajk.elte.hu/pataki53.pdf. 1. o. (Letöltés ideje: 2014. június 16.) 4 SZILÁGYI Sándor: A Magyar Nemzet Története, István törvényei, http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/doc/c400151.htm, (Letöltés ideje: 2014. június 16.) 5 Második Endre király dekrétuma, Magyar Törvénytár 1000-1526. évi törvénycikkek, http://mek.oszk.hu/05900/05919/html/gmiiendre0003.html, (Letöltés ideje: 2014. június 16.) 6 Hármaskönyv http://majt.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/magyarazatok/harmaskonyv.htm, (Letöltés ideje: 2014. június 16.)

6

A fejlődéstörténet szemléltetése tekintetében elengedhetetlen kiemelni a XVII. század végén megalkotott 1792. évi XVII. törvénycikk, amely jól jelzi a nyugat-európai és magyar jog konvergálását, s előre vetíti a társadalmi, gazdasági szféra változásait, melyek magukban hordozták a lassan végbemenő polgári átalakulás szükségességét. 7 A magyarországi végrehajtási eljárás fejlődését tekintve az 1836. évi XV. a pénzbeli elmarasztalást magokba foglaló bírói ítéletek végrehajtása módjáról szóló törvénycikk jelentett fordulópontot, mert a vagyoni, szinguláris típusú végrehajtás szabályozása itt jelenik meg először átfogó módon és jelleggel, s a ma is érvényben lévő szabályozáshoz hasonlóan sok tekintetben hasonlatosan, analóg módon.8 A reformkori és monarchiabeli váltótörvények (1840. évi XV. törvénycikk, 1844. évi VI. törvénycikk, 1876. évi XXVII. törvénycikk) orvosolják az ideiglenesség rég fennálló problémáját, hiszen önálló váltó törvényszékek létrehozásra kerül sor. Az 1840. évi törvénycikk külön fejezetben (11. fejezet 144-193. §) rendelkezik a végrehajtási eljárások rendjéről, s részletesen kifejti annak elemeit, inter alia a zár alá vételt, biztosítási intézkedést, kielégítési végrehajtást, foglalás szabályait, becsérték meghatározását, árverést és a kielégítési sorrendet.9 A hazai bírósági végrehajtási jog fejlődése tekintetében kiemelkedő jelentőséggel bír a kiegyezést követően hozott 1868. évi LIV., „polgári törvénykezési rendtartás tárgyában” alkotott törvénycikk, amely tartalmazza a végrehajtási rendtartást is, de kiemelkedik abban a tekintetben is, hogy a bírósági szervezetrendszer, a hatáskör és illetékesség vonatkozásában is részletes szabályozást jeleníti meg.10 Az 1871-ben létrejött az önálló bírósági végrehajtó szervezet, mely létrehozásának jogi alapjait az 1871. évi LI., a bírósági végrehajtókról hozott törvénycikk teremtette meg. Az első módosításra azonban csak 4 évet kellett várni, hiszen az 1875. évi IX. törvénycikk szigorította a felügyeleti és az ellenőrzési rendszert különösen a díjazásra tekintettel.11

7

PATAKI János István: A bírósági végrehajtás jogintézményének lehetséges fejlesztési irányai Magyarországon; 72-76. o., http://www.ajtkdi.hu/pdfs/Pataki_Janos_ertekezes_mhvitaa.pdf. (Letöltés ideje: 2014. június 16.) 8 HALMOS Károly: A csőd intézményének rövid története; Közgazdasági Szemle, LIX. évf., 2012. május, 542. o. 9 BABJÁK Ildikó: A váltó fajtái a 19. században; Miskolci Jogi Szemle, 2. évf. 1. szám, 2007, 67-92. o. 10 1868. évi LIV. törvénycikk a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában, http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5376, (Letöltés ideje: 2014. június 16.) 11 PATAKI János István: Gondolatok a bírósági végrehajtás rendszeréről, jesz.ajk.elte.hu/pataki53.pdf, 910. o., (Letöltés ideje: 2014. június 16.)

7

Az első átfogó, teljes egészében önálló végrehajtási törvény az 1881. évi LX. törvénycikk a végrehajtási eljárásról volt, mely több, mint hetven évig, 1955-ig hatályban maradt. A II. világháborút követően, az 1945-től körvonalazódó szocialista rendszer az 1955. évi 21. tvr. megjelenéséig több, mint ötven olyan jogszabályt léptett életbe, amelyek erősen korlátozták, de egyes esetekben ki is zárták a bírósági végrehajtást. Az 1955. évi 21. tvr. szinte teljes egészében átvette a szovjet végrehajtási jog módszereit, s ennek eredményeként egyre ritkábbá vált a bírósági végrehajtási eljárások foganatosítása.12 A rendszerváltozás után újjáalakuló jogi szemlélet alapján született meg a 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról, mely bár jelentős módosításokkal, de ma is hatályban van, s teljes egészében új alapokra helyezte a végrehajtás teljes vertikumát. Az 1994-ben megalkotott jogszabály az eredeti formájában nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel nem tudta megnövelni kellő mértékben a bírósági végrehajtás hatékonyságát, így újabb átfogó jellegű módosítások váltak szükségessé. Az első nagyobb módosítást a 2000. évi CXXXVI. törvény, a másodikat a 2008. évi XXXIX. törvény, a harmadikat pedig a 2011. évi CLXXX. törvény jelentette, s ezekkel a modifikációkkal a bírósági végrehajtási eljárások eredményességét és hatékonyságát kívánták növelni.13

1.2. A bírósági végrehajtás fogalma „Magánjogi oldalról megközelítve a bírósági végrehajtás olyan önálló, törvényileg szabályozott eljárás, amelyben állami, vagy meghatározott szempontból azzal azonosnak minősülő szerv, elsősorban vagyoni kényszer alkalmazása révén juttatja érvényre az állam által, a konkrét egyedi ügyben fennállónak elismert és kikényszeríthető alanyi jogot, vagy előzetesen biztosítja a konkrét egyedi ügyben történő elismerés vagy a kikényszeríthetőség előtt védelemben részesített alanyi jog későbbi érvényre juttatását.”14

12

PATAKI János István: Gondolatok a bírósági végrehajtás rendszeréről; http://jesz.ajk.elte.hu/pataki53.pdf, 9-10. o., (Letöltés ideje: 2014. június 16.) 13 PATAKI János István: A bírósági végrehajtási törvény (Vht.) 2012. évi változásairól; http://www.jogiforum.hu/publikaciok/546, (Letöltés ideje: 2014. június 16.) 14 KAPA Mátyás: Hitelezővédelem a bírósági végrehajtásban; Dialóg Campus Kiadó 2006. 30. o.

8

2. A végrehajtás alapvető pillérei 2.1. A végrehajtás általános feltételei A tézisem logikai menetét követve a végrehajtás feltételeinek kifejtésével foglalkozom első ízben. Akkor lehet kiállítani a végrehajtható okiratot, és egyben a végrehajtást csak akkor lehet elrendelni, ha a törvényben meghatározott három feltétel együttesen fennáll. A végrehajtás egyik fontos feltétele, hogy a végrehajtandó határozat tartalmazzon marasztalást, tehát az egyik felet valaminek a teljesítésére, szolgáltatására, valaminek a tűrésére, vagy kötelezze valamilyen magatartástól való tartózkodásra.15 

Marasztalást tartalmazó határozat: „Marasztalást tartalmazhat a bíróság ítélete, kiegészítő ítélete, részítélete, a bírósági meghagyás és a fizetési meghagyás. Végrehajtásnak van helye a bíróság által jóváhagyott egyezség alapján, illetve a permegszüntető végzésnek a perköltségben marasztaló rendelkezése alapján is. Ugyancsak végrehajtásnak van helye akkor, ha a jogorvoslat folytán meghozott határozat helybenhagyja a jogorvoslattal megtámadott határozatban foglalt marasztalásra vonatkozó rendelkezést.”16 A bíróság marasztaló ítéletének meg kell határoznia a kötelezettségeket. Az ítéleti rendelkezés olyan bizonytalan elemeket nem tartalmazhat, amelyek folytán az végrehajthatatlan.17



A végrehajtandó határozat jogereje: „A végrehajtandó határozat jogerőre emelkedését a Vht. 9. §-án keresztül érvényesülő Pp-ben foglalt szabályok határozzák meg. Az első fokon hozott marasztaló határozatokkal szemben fellebbezésnek van helye, amennyiben a felek nem élnek e jogukkal, úgy a marasztaló határozat első fokon jogerőre emelkedett. A Pp. 230./A §. szabályai értelmében az elsőfokú bíróság jogerősítési záradékkal látja el a határozatot.”18 Ha a végrehajtást elrendelő bíróság megállapítja, hogy a marasztaló határozata jogerős és a teljesítési határidő már letelt, akár jogerősítési és végrehajtási záradékolás nélkül is kiállíthatja a végrehajtási okiratot. Önmagában nem akadályozza meg a végrehajtás elrendelését a jogerősítési záradék hiánya.



Az előzetes végrehajthatóság: „A végrehajtandó határozatnak tartalmaznia kell, hogy a bíróság a határozat mely részét nyilvánítja előzetesen végrehajthatóvá. Ha az ítélet az előzetes végrehajthatóságot nem állapítja meg, a végrehajtás nem

15

PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, 2007. 57. o. PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, 2007. 58. o. 17 BH 1987.100. 18 PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, 2007. 59. o. 16

9

rendelhető el akkor sem, ha a határozatot a Pp. 231. § valamely rendelkezése, avagy a Pp. 156. § (1) bekezdése, és (8) bekezdése értelmében előzetesen végrehajthatóvá kellett volna nyilvánítani. Ilyen esetben a bíróság kiegészítő ítéletet hoz, mellyel már nincs akadálya a végrehajtás elrendelésének.”19 

A teljesítési határidő letelte: „A végrehajtandó határozatnak tartalmaznia kell a Pp. 217. §-a értelmében azt, hogy a kötelezettnek mennyi időn belül kell a kötelezettségét teljesítenie. A végrehajtandó határozatban megjelölt teljesítési határidő a határozat közlését követő napon kezdődik a Pp. 217. § (6) bekezdése értelmében. Arra, hogy a határozatot mikor kell közöltnek tekinteni, a Pp. 219. §-a az irányadó.”20 A végrehajtás elrendelésekor a bíróságnak csupán azt kell vizsgálnia, hogy

letelt-e a teljesítési határidő, azt azonban nem köteles, hogy az adós önként teljesített-e avagy nem. Ha vita van a felek között a teljesítés kapcsán, a végrehajtást kérő fél kérelmére a végrehajtást el kell rendelni, az adósnak azonban lehetősége van per indítására a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránt. 21

2.2. Dokumentációs háttér: a végrehajtható okiratok, a végrehajtási kérelem, a végrehajtási lap és a végrehajtási záradék A végrehajtható okiratok: A bírósági végrehajtást végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. Ezek az okiratok a következők: a) A bíróság és a közjegyző által kiállított végrehajtási lap b) Az olyan okirat, amelyet a bíróság vagy a közjegyző ellátott végrehajtási záradékkal, c) A bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetve átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata, d) Pénzbüntetésről,

rendbírságról,

pénzbírságról,

vagyonelkobzásról,

az

elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről, valamint az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzásról szóló bírósági értesítése,

19

PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, 2007. 61.o. PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, 2007. 62. o. 21 PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, 2007. 63.o. 20

10

e) A bíróság bűnügyi költségről, elővezetési és kísérési költségről, fegyelmi eljárásban a végrehajtóval, végrehajtó-helyettessel és végrehajtójelölttel szemben kiszabott pénzbírságról, valamint az alapos kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségről szóló értesítése. Ezen felül a bírósági gazdasági hivatalnak a közjegyző által kiszabott pénzbírságról, az ügyészség által kiszabott rendbírságról, megállapított bűnügyi költségről, az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított elővezetési és kísérési költségről, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítése, f) Határozat a bűnügyi zárlatot elrendelő és az elektronikus adat - ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról, g) Zárlatot elrendelő végzés az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására, h) Megkeresés a 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján kijelölt hazai központi hatóság által a tartásra kötelezett adatainak beszerzésére.22 A végrehajtható okiratok fajtáit a Vht. 10. §-a sorolja fel. A szabályozás megalkotásánál a jogalkotók figyelemmel voltak arra, hogy a bírósági végrehajtás különféle szervek határozatainak végrehajtására szolgál, továbbá arra is, hogy olykor helye van előzetes jogvita nélkül is - egyes okiratok alapján - a végrehajtásnak.23 A végrehajtható okiratot meg kell különböztetni attól a határozattól, okirattól, amelyen a végrehajtandó követelés alapul, s a végrehajtható okiratot ez alapján, azok meghozatalát, kiállítását követően állítja ki a bíróság. A Vht. 15-23./B §-ai felsorolják a végrehajtás alapjául szolgáló okiratokat, továbbá meghatározzák egyben azt is, hogy azok alapján milyen végrehajtható okiratot kell kiállítani. A végrehajtható okirat kiállítása iránt a jogosultnak elő kell terjeszteni végrehajtási kérelmet. Kérelem nélkül a bíróság nem rendelhet el végrehajtást, kivéve a Vht. 10 § d), e) és f) pontja szerinti eseteket.24 „A törvény rögzíti, hogy a végrehajtás elrendeléséhez minimálisan milyen adatokat kell a végrehajtást kérőnek közölnie a bírósággal. Az adatok egy részének a 22

Vht. 10. § BALOGH – B. KOREK - CSÁSZTI - JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás; HVG Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2009. 35. o. 24 BALOGH – B. KOREK - CSÁSZTI – JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás; HVG Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2009. 35.o. 23

11

szolgáltatása az adós azonosításához szükséges, míg az adatok másik körének a szolgáltatása a végrehajtás eredményességét szolgálja. A lakóhely vagy a székhely, telephely címének közlése szükséges például annak megállapításához, hogy a végrehajtás foganatosítására melyik bírósági végrehajtónak van illetékessége, továbbá szükséges ahhoz, hogy a végrehajtó az adóst az önkéntes teljesítésre felhívja, avagy a lakóhelyen, székhelyen, telephelyen vagyontárgy foglalását kísérelhesse meg.”25 A végrehajtási kérelem: A Vht. 11. §-a határozza meg azon adatok a körét, amelyeket a végrehajtást kérőnek azon okból kifolyólag közölnie kell, hogy el lehessen rendelni a végrehajtást. Közölnie kell minimálisan az adós nevét, személyének azonosítására a születési idejét vagy anyja nevét, és a körülményektől függően egyet a lakóhelye, munkahelye, székhelye, illetve a végrehajtás alá vonható vagyontárgyak közül.26 Értelemszerűen a végrehajtást kérők az adós vagyontárgyait illetően minimálisan rendelkeznek adatokkal, a formanyomtatványokon így az ún.: „bárhol fellelhető vagyontárgy” – tekintetében kérik a végrehajtást. A végrehajtónak eszerint minden esetben a költségelőleg beérkezését követően adós vagyonának felkutatása, illetve a végrehajtás eredményessége érdekében igénybe kell venni a gépjármű nyilvántartó, az ingatlan nyilvántartó, az Országos Egészségügyi Pénztár illetőleg a pénzintézetek közhiteles nyilvántartásait és a fokozatosság elvét figyelembe véve kell eljárnia a visszaérkezett válaszok alapján. Amennyiben az adós személyének beazonosításához szükséges, a Vht. 11. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott adatokat nem jelölik meg a kérelemben, s azt nem is pótolják, nem rendelhető el a végrehajtás.27 A fizetési meghagyásos eljárás során a végrehajtást kérő fél nem jelenik meg személyesen a bíróság előtt, így egy formanyomtatvány kitöltésével - mely tartalmazza az adós nevét és lakcímét -, kérelmezi a végrehajtás megindulását. Ezen adatokkal ellentmondás hiányában jogerőssé válik a fizetési meghagyás, mely alapján végrehajtási eljárás indítható.28 25

PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó Budapest, 2007. 24. o. BALOGH – B. KOREK - CSÁSZTI - JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás; HVG Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2009. 38. o. 27 BALOGH – B. KOREK - CSÁSZTI - JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás; HVG Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2009.38. o. 28 BALOGH- B.KOREK – CSÁSZTI – JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás; HVG Orac Lap-és Könyvkiadó, Budapest, 2009. 39. o. 26

12

A végrehajtási lap: A Vht. 15. §-a szerint végrehajtási lapot állít ki az első fokon eljárt bíróság a következők alapján: a) a bíróság polgári ügyben hozott marasztaló határozata, b) a bíróság büntetőügyben hozott határozatának a polgári jogi igénnyel kapcsolatos marasztalást tartalmazó része, c) a bíróság által jóváhagyott egyezség.29 Kizárólag az a bíróság jogosult a végrehajtási lap kiállítására, amely meghozta a végrehajtandó elsőfokú határozatot, továbbá csak marasztaló határozat alapján lehet végrehajtást elrendelni.30 Közjegyző által készített végrehajtási okiratok A közjegyző a végrehajtás 3 fajta végrehajtó okirattal rendeli el. Egyrészt végrehajtási lap a fizetési meghagyás végrehajtásánál, másrészt közjegyző által kiállított végrehajtási záradék esetében, harmadrészt pedig a közjegyző által hozott végzés (biztosítási intézkedés). A közjegyző által elrendelt végrehajtás célja csakúgy, mint a bíróság által elrendelt végrehajtásnál a teljesítés kikényszerítése vagy a későbbi teljesítés biztosítása állami kényszer igénybevételével.31 Végrehajtási lap kizárólag a Vht. 15. és 16. §-aiban megjelölt határozatok alapján állítható ki. A taxatív jellegű felsorolásnak nem megfelelő határozat alapján a végrehajtási lap kiállításának nincs helye. A Vht. szabályozza azt is, hogy mennyi végrehajtási lapot szükséges a végrehajtási ügyben kiállítani, s ez nem azonos azzal, hogy a végrehajtási lapot hány példányban kell elkészíteni. A rendelkezés, mely szerint minden ügyben rendszerint egy végrehajtási lapot kell kiállítani, a többes végrehajtás elkerülését célozza. Akkor is egyetlen végrehajtási lapot kell kiállítani, amennyiben az adós az ország több területén rendelkezik lefoglalható vagyontárggyal. Ilyenkor a végrehajtási eljárás több végrehajtó előtt is folyhat, ezeket azonban az ügygazda végrehajtó fogja össze.32 Végrehajtási záradék: A Vht. 20. § (1) bekezdése értelmében az okiratok végrehajtási záradékkal való ellátása minden esetben az adós lakóhelye vagy székhelye

29

1994. évi LIII. tv. 15. § PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó 2007. 28. o. 31 http://mokk.hu/linkgyujto/Vh_elrendelese_Pub/Tajekoztato_a_vegrehajtas_elrendeleserol_20120101.pd f (Letöltés ideje: 2014. 06. 10.) 32 PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest 2007. 34. o. 30

13

szerinti

járásbíróság

hatáskörébe

tartozik.

A

végrehajtási

lapra

vonatkozó

rendelkezéseket kell alkalmazni a végrehajtási záradékra., s a Vht. 22. és 23./A és B §-a taxatíve felsorolja azokat az okiratokat, melyeket a bíróság záradékkal lát el. Ezek közül is kiemelném a Vht. 22. § a) pontját, mely szerint „a községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek a birtokvitában hozott, az elmaradt haszon, a kár és a költség megtérítésére kötelező határozatát illetőleg a d) pont értelmében azt a teljes bizonyító erejű magánokiratot, amely az ingatlan közös tulajdonának árveréssel megszüntetésére irányuló szerződésről szól, ha az okirat tartalmazza az ingatlan becsértékét, az érverési feltételeket, továbbá az eljárási költség viselésének és a befolyt vételár felosztásának módját.”33 A Vht. 23. § (1) bekezdése a) és b) pontjai értelmében a bíróság végrehajtási záradékkal látja el a munkavállalóval közölt és keresettel nem támadott fizetési felszólítást, ezeken kívül a munkavállalóval a békéltető eljárás során kötött egyezséget.34 A Vht. 23/C § (1) alapján a közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, amennyiben az tartalmazza: -

a

szolgáltatásra

és

ellenszolgáltatásra

irányuló

vagy

egyoldalú

kötelezettségvállalást, -

a jogosult és kötelezett nevét,

-

a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,

-

a teljesítés módját és határidejét. Ezen kívül említendő, hogy az okiratot készítő közjegyző végrehajtási

záradékkal látja el a zálogszerződésről szóló közokiratot, amennyiben a követelés teljesítési határideje letelt.35

2.3. A végrehajtás foganatosításának közös szabályai Miután a bíróság végrehajtási lapot állít ki, vagy okiratot végrehajtási záradékkal látott el, azt megküldi a végrehajtónak. A végrehajtási lapot, illetve a végrehajtási záradékot minden esetben a végrehajtó kézbesíti az adósnak. A végrehajtást elrendelő bíróság

33

Vht. 22. §. Vht. 23. § 35 BDT2008. 1854. 34

14

közvetlenül küldi meg a végrehajtást kérőnek vagy képviselőjének a pénzkövetelésről szóló végrehajtási lapot és záradékot.36 „A végrehajtó illetékessége főszabály szerint az adós lakóhelyéhez vagy székhelyéhez igazodik. Kisegítő szabályként a végrehajtás alá vonható vagyontárgy fekvése szerinti végrehajtó foganatosítja a végrehajtást. Ez utóbbi illetékességi szabályt vagy akkor kell alkalmazni, ha a végrehajtást kérő kéri, vagy ha pedig az adósnak nem ismert a lakóhelye, illetve székhelye.”37 A végrehajtást elrendelő bíróság 2001. szeptember 1. óta a végrehajtható okiratot közvetlenül küldheti meg a végrehajtónak, nem kötelező közbeiktatni a végrehajtást foganatosító bíróságot. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara összeállítást készített az önálló bírósági végrehajtók illetékességi területéről, s a bíróságok e nyilvántartás alapján küldik meg a végrehajtható okiratot az illetékes végrehajtónak.38 A Vht. 232. és 255./A §-ok tartalmazzák azon szabályokat, melyek definiálják a végrehajtók mely területeken jogosultak helyszíni eljárási cselekményeket foganatosítani, így ebből kitűnik az is, hogy az ingatlan tekintetében valamennyi végrehajtó az ország egész területén jogosult végrehajtást foganatosítani, továbbá egyéb végrehajtási ügyekben a székhely szerinti megye területén foganatosíthat végrehajtást. Külön említendő, hogy a budapesti és Pest megyei székhelyű végrehajtó Budapest és Pest megye területén egyaránt eljárhat.39 Amennyiben több megye illetve a főváros területén válik szükségessé helyszíni cselekmény végzése, akkor abban az esetben az ügygazda végrehajtó megküldi a végrehajtható okirat másolatát a végrehajtás foganatosítása céljából annak a végrehajtónak, akinek az illetékességi területén helyezkedik el a lefoglalható vagyontárgy.

2.4. A fokozatosság elve A fokozatosság elve nagy szerepet tölt be a bírósági végrehajtásban. Jelen alapelv azt a célt szolgálja, hogy az eljárást elsődlegesen az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt pénzösszegeire, illetve munkabér jellegű összegeire kell foganatosítani. Amennyiben e 36

250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, 2007. 67.o. 38 1/2002. (I. 17.) IM rendelet 39 Vht. 232. – 255/A §. 37

15

vagyontárgyakból aránytalanul hosszú időn belül térülne meg a követelés, akkor lehet az adós ingó, ingatlan vagyonának értékesítése iránt intézkedni. Kivételt képez az az eset, mikor a közjegyző végrehajtási záradékot állít ki és csatolja hozzá a jelzálogjoggal biztosított ingatlan adatait és záradék alapjául szolgáló közjegyzői közokiratot. Ilyenkor megfordul a fokozatosság elve és elsődlegesen jelzálogjoggal biztosított vagyontárgyból kell a követelést kielégíteni. Ez az egyetlen eset, mely felborítja a fokozatosság elvét.40

40

CSERBA-GÁSPÁRDY-NAGY: A magyar bírósági végrehajtás; Novotni Kiadó, Miskolc 2002. 24.o.

16

3. Az ingóvégrehajtás általános szabályai „Az ingóvégrehajtás a bírósági végrehajtásnak, mint vagyoni végrehajtásnak – a pénzkövetelés behajtására irányuló végrehajtásnak – egyik leggyakrabban alkalmazott módozata, a pénzügyi intézménynél kezelt pénzösszegre vezetett végrehajtás, a munkabér letiltása és az ingatlan-végrehajtás mellett.”41 Az ingófoglalásra akkor kerülhet sor, ha az adós a végrehajtható okiratban feltüntetett kötelezettségének önként nem tett eleget. Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy

miután

a

költségmentességet

végrehajtást élvez,

kérő

úgy a

vagy Fővárosi

amennyiben Törvényszék

a

végrehajtást Gazdasági

kérő

Hivatala

gondoskodott a végrehajtási költségek megelőlegezéséről, abban az esetben a végrehajtó a költségek beérkezésétől számított 30 napon belül a helyszínen, személyesen kézbesíti a végrehajtható okiratot az adósnak és felhívja őt az azonnali teljesítésre. A végrehajtást kérő kérelmére a végrehajtható okirat kézbesítése történhet postán is, e kérelmét a végrehajtható okiraton kell feltűntetni.42 Az ingóság lefoglalásával a végrehajtást kérő olyan sajátos joghoz jut, mely a későbbiekre tekintettel lehetővé teszi, hogy az ingóság értékesítésével követelése kielégítést nyerjen. A Vht. nem határozza meg az ingóság fogalmát, ezért kérdésként merül fel, hogy mi tekinthető ingóságnak. Általában minden olyan vagyontárgy lefoglalható, tehát a fizikai valóságban létező, vagyoni értékkel rendelkező valamilyen vagyontárgy, továbbá a vagyoni értékkel rendelkező követelés, igény vagy jog is. 43 A végrehajtó a helyszíni eljárás alkalmával a Vht. 43. § (1) bekezdése alapján a „végrehajtás során megtekintheti és átvizsgálhatja az adós -

lakását és egyéb helyiségeit

-

bármely vagyontárgyát

-

gazdasági tevékenységgel kapcsolatos iratait.”44

41

BALOGH - B. KOREK – CSÁSZTI - JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás; HVG Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2009. 263.o. 42 http://vhszaklap.eu/2012/07/24/az-ingofoglalas-specialis-szabalyai/ (Letöltés ideje: 2014. 06. 10.) 43 BALOGH – B. KOREK - CSÁSZTI – JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás; HVG Orac Lap-és Könyvkiadó, Budapest, 2009. 44-50. o. 44 Vht. 40. §.

17

A végrehajtó a helyszíni eljárása alkalmával személymotozást nem végezhet, még rendőr közreműködésével sem; kizárólag vagyoni kényszer alkalmazására jogosult. A végrehajtó megtekintheti és átvizsgálhatja az adós lakását, nem lakás céljára szolgáló helyiségét, bútorát, egyéb ingóságait és szükség esetén azokat fel is nyithatja vagy lakatossal felnyittatja. Ebben az esetben a kicserélt zár kulcsát köteles leadni az ingatlan fekvése szerint illetékes rendőrkapitányságon. Az eljáró végrehajtónak viszont nincs jogosultsága arra vonatkozóan, hogy az adóson lévő ruházatot átvizsgálja, adós által viselt ékszert lefoglalja.45 A törvény alkotmányos alapelvek korlátozását teszi lehetővé, így a végrehajtó eljárása nem minősül magánlaksértésnek és az emberi méltóság megsértésnek, avagy a jó hírnév megsértésének sem. A törvény lehetővé teszi a végrehajtónak, hogy indokolt esetben képfelvételt készítsen, ez nem minősül a képmással való jog megsértésének.46 A végrehajtó végrehajtási cselekményt foganatosíthat akkor is, ha az adós vagy nagykorú hozzátartozója nem tartózkodik otthon. Ilyen esetben tanú alkalmazása kötelező.

3.1. A foglalási jegyzőkönyv Mint ismeretes a bírósági végrehajtás az adós vagyoni, esetlegesen személyiségi jogait is korlátozó eljárás, fontos, hogy a végrehajtó az eljárási cselekményeket írásban rögzítse. Ezt a célt szolgálja a foglalási jegyzőkönyv is. Foglalási jegyzőkönyv nélkül foglalási cselekményt nem lehet elvégezni. A foglalás időpontjában áll be az elidegenítési és terhelési tilalom a vagyontárgyon. Foglalási jegyzőkönyv készíthető helyszíni eljárás alkalmával illetőleg a végrehajtó más eljárási cselekményéről. Mindkét esetben kötelező formai és tartalmi elemei vannak a jegyzőkönyv elkészítésének. Mindegy egyes alkalommal rögzíteni kell: -

az eljárás helyét, időpontját órára és percre pontosan;

-

adós, végrehajtást kérő adatait, a végrehajtandó követelés jogcímét;

-

a végrehajtást elrendelő bíróság vagy közjegyző megnevezését, és ügyszámát;

-

végrehajtási cselekmény leírását;

45

BALOGH – B. KOREK - CSÁSZTI – JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás; HVG Orac Lap-és Könyvkiadó, Budapest, 2009. 152. o. 46 BALOGH – B. KOREK - CSÁSZTI – JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás; HVG Orac Lap-és Könyvkiadó, Budapest, 2009. 264. o.

18

-

felek és más érdekeltek kérelmét. A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyvet a végrehajtási cselekménynél jelen lévő

felekkel aláíratja. Amennyiben bárki megtagadja az aláírást – pl.: „nem írja alá, mert nem adós” – akkor azt a jegyzőkönyvben fel kell tűntetni. Az aláírás megtagadása nem gátolja a végrehajtás folytatását. A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát átadja a jelenlévő feleknek, amennyiben adós jelenléte nélkül történt a foglalás, akkor azt számára postai úton kézbesíteni kell. Ha a végrehajtó eljárásakor a végrehajtást kérő távol volt, akkor részére is kézbesíteni kell a jegyzőkönyv egy másolati példányát.47

3.2. Lefoglalható ingóságok Általános szabály, hogy csakis kizárólag azon vagyontárgyakat lehet lefoglalni, melyekről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van. Azon ingóságok, melyeket adós birtokol, vélelmezhető, hogy az ő tulajdona. E vélelem alól kivételt képez, ha az ingóságon olyan jelből (pl: raktári szám) vagy más körülményből az állapítható meg, hogy az ingóság nem adósé. A vélelem szerint, ha az adósnál lévő ingóság nem adósé, akkor a tulajdonosnak be kell ezt a tényt bizonyítania. Ezen bizonyítás igen korlátozott, tekintve, hogy ezt a foglalásnál kell megtörténnie, mert a végrehajtó bizonyítási eljárást nem folytat le. Ha ez nem történik meg, akkor a harmadik személy a tulajdonjog igazolására igényperrel élhet.48 Lefoglalni csak forgalomképes, tehát értékesíthető vagyontárgyat lehet. A végrehajtás megindulásakor a végrehajtást kérő meghatározhatja, hogy milyen jellegű vagyontárgyból kéri a követelésének kielégítését, erre azonban a foglalás időpontjában már nincs lehetősége.49 Az adós úgyszintén nem határozhatja meg a vagyontárgyak foglalásának sorrendjét. Az ingóságok összeírását addig kell folytatni, amíg előre látható, hogy a vagyontárgyak érétkesítéséből befolyó vételár fedezni fogja a végrehajtási költségeket, a végrehajtást kérő egyéb költségeit, a kamatokat és a főkövetelést. A végrehajtónak arra az esethetőségre is fel kell készülnie, hogyha egyéb igényt jelentenek be, a lefoglalt vagyontárgyak akkor is fedezetet nyújtsanak a végrehajtást kérő követelésére és a végrehajtási költségekre.50 47

Vht. 33. §.; 35. §.; 88. §. BALOGH – B. KOREK - CSÁSZTI - JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás; HVG Orac, Budapest, 2009. 268-269. o. 49 PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, 2007. 121.o. 50 PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, 2007. 121.o. 48

19

3.3. Végrehajtás alól mentes vagyontárgyak Nem lehet lefoglalni azokat a vagyontárgyakat, amelyeket a törvény a végrehajtás alól mentesít. A törvényalkotó meghatározta a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak körét, és azok kiválasztását nem bízza sem a végrehajtóra, sem a végrehajtást kérőre, sem pedig az adósra. Főszabály szerint tehát az adós beleegyezésével sem lehet lefoglalni a mentes vagyontárgyakat. 51 A Vht. 89. §-tól 96/B §-ig sorolja fel a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak körét. Ezek közül néhányat sorolnék fel, mely nagyobb fellelhetőséggel fordulnak elő a mindennapokban. „Így tehát mentes a végrehajtás alól a Vht. 90. §-ban felsoroltak közül: -

rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszköz, így különösen a tankönyv, tanszer, hangszer,

-

szükséges ruházati cikk, felsőruházatból 3 felsőruha, 1 télikabát, 1 felöltő, 3 pár lábbeli,

-

szükséges ágynemű: személyenként 1 készlet a hozzávaló 2 huzattal,

-

az adós háztartásához tartozók számának megfelelően szükséges bútor, legfeljebb 3 asztal és 3 szekrény vagy azonos célt szolgáló más bútor, személyenként 1 ágy vagy más fekvőhely és 1 szék vagy más ülőbútor,

-

szükséges fűtő – és világító eszköz,

-

adós háztartásához nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelés, továbbá 1 hűtőgép vagy fagyasztószekrény és 1 mosógép.” E felsorolásból is kitűnik, hogy a törvény olyan mentes vagyontárgyakat sorol

fel, melyek egy átlag lakás alapvető berendezési tárgyai. Így manapság már nem jellemző, hogy a végrehajtó műszaki cikkeket foglaljon le, tekintve, hogy egy árverés alkalmával az árverési hirdetmény kipostázása akár megközelíti az adott ingóság becsértékét. Vannak azonban olyan esetek, mikor az egyébként mentes ingóságot le kell foglalni. Ezek különösen a nagy értékű, nemesfémből vagy egyéb nemes anyagból

51

PESTOVICS: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, 2007. 126. o.

20

készültek, továbbá ha a normál használati cikkekhez képest luxus értékűnek számítanak.52

3.4.Az ingóság becsértékének megállapítása Az ingóságok becsértékét a végrehajtó állapítja meg az aktuális forgalmi értéket alapul véve a foglalás alkalmával. Ha bármely fél kéri, a végrehajtó szakértő becsüst is bevon az érték megállapításához. Szakértő felkérése a lefoglalás után is megtörténhet, ha a foglalási jegyzőkönyv kézhezvételét követő 8 napon belül a felek ezt kívánják. A szakértő költségét annak a félnek kell megelőlegeznie, aki a becsüs bevonását kéri. A becsérték megállapítása a végrehajtás eredményességét tekintve fontos tényező. A végrehajtónak a foglalás alkalmával és a becsérték megállapításánál figyelemmel kell lennie arra vonatkozóan, hogy a lefoglalt vagyontárgy esetlegesen a követelés kielégítéséhez elegendő legyen. Ha árverésre kerül, az ingóság a végrehajtó vagy a szakértő által meghatározz érték lesz a kikiáltási ár. A becsérték gyakran a felek közti vita tárgyát képezi. Mivel a végrehajtók általánosságban nem vesznek részt olyan képzéseken, ahol a becslés főbb momentumait elsajátíthatják.53

3.5.Egyes dolgok lefoglalásának speciális szabályai54 Arany, platina, ezüst, fizetőeszköz lefoglalása: A végrehajtó a fent említett vagyontárgyakat foglalási jegyzőkönyvben összeírja és lefoglalja „aranynak tűnő tárgyként” és magához veszi, melyről átvételi elismervényt ad, de kizárólag ő írja alá. 24 órán belül köteles az illetékes Törvényszék Gazdasági Hivatalához letétbe helyeznie. Ha a foglalástól számított 15 nap eltelt és az adós vagy más érdekelt fél jogorvoslati jogával nem élt, akkor a foglalás jogerőssé válik. Fenti vagyontárgyak értékesítésére az ingó árverés szabályai az irányadók. Gépjármű lefoglalása: A gépjárműre, mint ingó vagyonelemre több speciális jogszabályi rendelkezés vonatkozik. A gépjármű gazdasági szempontból is nagy jelentőséggel bír, tekintve, hogy egyrészt relatív magas a forgalmi értéke, így a kényszerértékesítés alkalmával egy adott követelés teljes vagy magas százalékos arányú teljesítést jelenthet. Egyedi vonásként említendő, hogy a gépjárműben viszonylag 52

PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, 2007. 127.oldal BALOGH – B. KOREK - CSÁSZTI - JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás; HVG Orac Lap-és Könyvkiadó, Budapest, 2009. 283. o. 54 Vht. 99. §. 53

21

könnyű kárt okozni, illetve kár következhet be – a tulajdonos érdekén kívülálló okból – ezért a gépjármű forgalmi értéke csökkenthet. Ennek tekintetében a végrehajtó a foglalás után intézkedik, a gépjármű értékesítése felöl. A törvény külön szabályozza a gépjármű foglalására vonatkozó szabályokat. Főszabályként a végrehajtó a helyszíni eljárása alkalmával köteles a gépjármű forgalmi engedélyét és a törzskönyvét is lefoglalni. Ezen iratokat az illetékes közlekedési hatósághoz küldi meg. Amennyiben a végrehajtó a járműnyilvántartás adataiból szerez tudomást arról, hogy az adós kereskedelmi értéket képező gépjárművel rendelkezik, úgy azt ún. „irodai” foglalási jegyzőkönyvvel foglalja le, melyet megküld az illetékes közlekedési hatóságnak, azzal a céllal, hogy a gépjárművet haladéktalanul vonja ki a forgalomból. Ilyen esetben a közlekedési hatóság hívja fel az adóst, hogy a gépjármű okmányainak a leadására. Itt kell megemlíteni, hogy ha a gépjárművet a járműnyilvántartó adatai szerint zálogjog/ opciós jog terheli, akkor a végrehajtó a foglalás tényéről tájékoztatja a zálogjogosultat. Muzeális vagy történeti értékű tárgy és könyv, továbbá levéltári anyag lefoglalása55: A végrehajtó fentiekben nevezett vagyontárgyakat lefoglalja és magához veszi. a foglalásról értesíteni kell a tárgy jellegének megfelelően illetékes múzeumot vagy levéltárat a foglalási jegyzőkönyv megküldésével. Nyilatkozattételre hívja fel őket, hogy védett-e a műtárgy és az esetleges értékesítéskor pedig az országból elszállíthatóe. Ezen vagyontárgyak becsértékének meghatározásához célszerű szakértő becsüs alkalmazni. Ha a foglalás jogerőssé válik, akkor a végrehajtó árverést tűz ki. Amennyiben az ingóságon korlátozott jog áll fenn, úgy azt az árverési hirdetményen fel kell tüntetni. Dematerializált értékpapír lefoglalása: Jelen ingóságot a végrehajtó jegyzőkönyvben lefoglalja, magához veszi és átadja adós értékpapírját vezető befektetési szolgáltató részére bizományi értékesítésre. Az értékpapírt további intézkedésig a végrehajtó az értékpapírokról szóló törvényi rendelkezésnek megfelelően zárolt alszámlára helyezi.

55

Vht. 102. §.

22

3.6. A lefoglalt ingóság megőrzése A lefoglalt ingóságokat főszabály szerint adós őrizetében kell hagyni, kivételt képeznek ez alól azok az ingóságok, melyekről a törvény eltérően rendelkezik. Az adós a lefoglalt ingóságot azzal a feltétellel használhatja, ha annak állagát megőrzi. A lefoglalt ingóságon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, ezért az adós köteles azt gondosan megőrizni. A lefoglalt ingóság elhasználása, megsemmisítése, elidegenítése, elzálogosítása vagy a végrehajtás alól bármely más módon történő elvonása, a zár alá vételnél alkalmazott pecsét, vagy zár feltörése a Büntető Törvénykönyvben szabályozott zártörés vétségét vonja maga után.56 A végrehajtó a lefoglalt ingóság megőrzésére zárgondnokot jelölhet ki ha: -

az adós a megőrzést nem vállalja,

-

az adós huzamosabb ideig távol van,

-

a végrehajtást kérő külön kéri a zárgondnok kijelölését, és a végrehajtó szerint is indokolt

-

az eljárás eredményessége szempontjából szükségesnek tartja és ehhez a végrehajtást kérő is hozzájárul.

3.7.Zár alá vétel A lefoglalt ingóság zár alá vételének oka leginkább abban rejlik, hogy a lefoglalt ingóság értékesítése veszélybe kerülne az által, ha az ingóság az adós őrizetében maradna. Ez jellemzően a gépjárművek lefoglalásakor vélelmezhető, így ilyen esetben a végrehajtó az ingóságok elszállítatja az általa kijelölt zárgondok őrizetébe. A zárgondnokot az őrzésért díj illeti meg, és költségeit az ingóság értékesítése után meg kell téríteni. 57

3.8.Foglalás harmadik személynél A végrehajtási eljárás során gyakran előfordul, hogy az adós tulajdonát képező ingóság harmadik személynél lelhető fel. Ha az ingóság harmadik személy őrizetében, birtokában van, azt azonnal lefoglalni nem lehet, hanem ebben az esetben nyilatkozattételre kell felhívni a harmadik személyt, melyre 8 nap áll rendelkezésre. Ha a harmadik személy elismeri, hogy a nála lévő ingóság az adós tulajdona, abban az 56

BALOGH – B. KOREK - CSÁSZTI - JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás; HVG Orac Lap-és Könyvkiadó, Budapest, 2009. 295. o. 57 PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, 2007. 136.o.

23

esetben a végrehajtó helyszíni cselekményt foganatosít a harmadik személynél, és lefoglalja nála az ingóságot.58 Amennyiben úgy nyilatkozik, hogy nála az adósnak ingósága nincs, úgy a végrehajtó végrehajtási cselekményt ott nem foganatosíthat.

3.9.Követelés lefoglalása Követelés lefoglalásán azt értjük, amikor az adósnak egy harmadik személlyel szemben követelése áll fenn. Ilyen esetben a végrehajtó a harmadik személynek küldött felhívással egyidejűleg lefoglalja a fennálló követelést. A harmadik személy a végrehajtó által küldött felhívásra kézhezvételtől számítva 8 napon belül köteles nyilatkozni. Nyilatkozatában meg kell adnia, hogy a követelés fennáll-e, annak esedékességi ideje mikorra tehető illetve, hogy másvalaki tart-e igényt rá, ha igen, akkor annak jogcímét is meg kell jelölnie. Amennyiben a harmadik személy a lefoglalt követelést nem fizeti be vagy utalja át a végrehajtó letéti számlájára, a követelés tárgyát nem helyezi bírósági letétbe, hanem kifizeti az adósnak, vagy bárki másnak, úgy saját vagyonával felel a követelés erejéig a végrehajtást kérő felé.59

3.10. Zálogjogosult értesítése, bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba 3.10.1.

Zálogjogosult értesítése

„Amint a végrehajtó tudomást szerez az adóstól vagy a zálogjogi illetve hitelbiztosítéki nyilvántartásokból arról, hogy az általa lefoglalt vagyontárgyat zálogjog terheli, köteles a zálogjogosultat értesíteni a foglalás tényéről.” Ezen értesítéssel köteles felhívni a zálogjogosult figyelmét, hogy zálogjogi igényét, kérelmét érvényesítheti a tájékoztatás kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül. A kérelmét a végrehajtóhoz kell benyújtania, aki a kézhezvételt követő munkanapon köteles a végrehajtást foganatosító bíróságnak megküldeni. 60

3.10.2.

Zálogjogosult bekapcsolódása

A zálogjogosultnak az értesítés kézhezvételét követő 8 munkanapon belül előterjesztett kérelmére a végrehajtást foganatosító bíróság soron kívül meghozott végzésében állapítja meg a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltat. Ezen végzésében 58

PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, 2007. 137.o PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, 2007. 138-139. o. 60 PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, 2007. 139.o. 59

24

engedélyezi, hogy a végrehajtási eljárásba bekapcsolódjék. Ez természetesen akkor lehetséges, ha a zálogjoggal biztosított követelés jogalapja és összegszerűsége nem vitatott. A végrehajtási eljárásban bekapcsolódó félnek a bírósági végrehajtási eljárás illetékének és egyéb költségeinek előlegezése és viselése, valamint a jogosultat az eljárás során megillető jogok és kötelezettségek tekintetében a végrehajtást kérőre irányadó szabályok alkalmazandók. Itt kell megemlíteni, hogy a bekapcsolódás járulékos jellegű, tekintve, hogyha az alapvégrehajtás megszűnik, mert példának okaként az adós kifizette a tartozását, akkor a bekapcsolódás is megszűnik. Így tehát a bekapcsolódás kizárólag addig terjed, amíg a zálogjog.61

3.11.

Elszállítás

Az étékesítendő ingóságnak az értékesítés helyére történő szállításról a végrehajtó gondoskodik, ennek költségeit a végrehajtást kérő előlegezi, de végül e költségek az adóst terhelik.

61

KAPA Mátyás: Ha az adós nem fizet…; HVG Orac Lap-és Könyvkiadó, Budapest, 2006. 39.o.

25

4. Ingóárverés 2012. szeptember 1.-én a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény jelentős megújuláson esett át. „A változásokat az elmúlt évek gazdasági-pénzügyi válsága, a lakosság és a vállalkozói szféra felhalmozódott adósság állománya következtében megnövekedett végrehajtási ügyszám tette indokolttá. A törvényjavaslat szerint a módosítás fő célja a bírósági végrehajtás hatékonyságának növelése, a kényszerértékesítésekkel kapcsolatos közbizalom erősítése, ennek eszközeként pedig a korszerű informatikai lehetőségeknek kihasználása volt a bírósági árverések hatékonyságának növelése, a transzparencia biztosítása érdekében. A módosításokat az elektronikus árverés folyamatát érintették legjelentősebben (..)” .62 Ingóárverés esetében megmaradt a korább ún. „hagyományos” árverés leginkább a 100 ezer Ft-ot meg nem haladó becsértékű ingóságok esetében, viszont a módosítás óta kialakult gyakorlat azt mutatja, hogy az elektronikus árverési rendszerben „meghirdetett” ingóságok értékesítése hatékonyabb. 2009. január 1-jétől a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara által működtetett Elektronikus Árverési Rendszer felületén már ingóságokat is lehet árverezni. A végrehajtó az árverést az árverési hirdetménnyel tűzi ki, melyet az árverési hirdetmények nyilvántartásában is közzé tesz, melyhez később, az értékesítés után a jogkövetkezmény fűződni fog. A végrehajtók által kitűzött hirdetmények az interneten keresztül az MBVK honlapján folyamatosan figyelemmel kísérhetők. Az elektronikus árverésen való részvétel előfeltétele egy regisztrációs eljárás lebonyolítása, amelyre bármelyik végrehajtó irodájában lehetőség nyílik. A regisztráló félnek az adatai rögzítését követően és a szabályzat elfogadása után egyszeri 6.000 Ft regisztrációs díjat kell megfizetnie. Ezután a felhasználó saját, egyedi felhasználónevet és jelszót kap, mellyel könnyedén be tud lépni az online felületre. Adott árverésen az a regisztrált felhasználó jogosult licitálni, aki a meghirdetett vagyontárgy becsértékének a 10%-nyi összegét átutalja, vagy befizeti a végrehajtó letéti bankszámlájára, – és az összeg jóvá is íródott a végrehajtónál – valamint az ún.: „aktiválási kérelmét” is előterjesztette. A végrehajtó az 62

TRUNKOS Anita Krisztina: Ismerkedés a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara Elektronikus Árverési Rendszerével, www.mjsz.uni-miskolc.hu/20130110_trunkosanita.pdf (Letöltés ideje: 2014.06.10.)

26

adatok leellenőrzése után beengedi a felhasználót a licitálásba. A licitnaplóban minden árverező láthatja az általa megtett illetve a többi felhasználó által tett licitet. Az online felület nagy egyik nagy előnye, hogy kizárólag az interneten keresztül zajlik, földrajzi kötöttségek nélkül, így bárki számára hozzáférhető. Másik előnyként az árverezők anonimitását emelném ki, hiszen nem ismerik egymást, így megszűnhet az árverés előtti „összebeszélés”. 63 Ingó vagyonok elektronikus árverése kapcsán az a tapasztalat mutatkozik, hogy egy azonos vagyontárgyi paraméterek mellett nagyságrendekkel nagyobb árverési vételár érhető el, mint a hagyományos ingóárverés alkalmával. Ingóságokra nézve az elektronikus ingóárverésnek a gépjárművek értékesítése esetén nőtt meg a jelentősége. Főszabály szerint az ingóságok, így a gépjárművek elektronikus árverésen történő értékesítésére akkor nyílik lehetőség, ha a Vht. 132/B. § a) bekezdésében foglaltak teljesülnek, azaz „a végrehajtást kérő kérelmére a 100 ezer Ft-ot elérő becsértékű ingóságot, ha a szállítási és tárolási költségeket a végrehajtást kérő megelőlegezte”. A gépjármű, mint a vagyonelem a foglalás alá vonása kifejezetten sok vita okozójának tekinthető, valamint több speciális jogszabályi rendelkezés is vonatkozik erre az esetre. A gépjármű gazdasági értelemben véve is sajátos vonásokkal rendelkezik, egyrészt a relatív magas forgalmi értéke, másrészt az ingóságok körében kiemelkedően magas értékesíthetősége tekintetében. A gépjármű kényszerértékesítése adott esetben a fennálló követelés teljes vagy magas százalékos arányú teljesítését jelentheti az adott végrehajtási ügy vonatkozásában.64

4.1. Értékpapír értékesítése Az értékpapír értékesítése vonatkozó rendelkezéseket a törvény a 13. §-ban szabályozza. Az értékpapírokat elsősorban bizományi úton kell értékesíteni. Ezen kívül lehetőség nyílik arra, hogy az értékpapírt kibocsátó befektetési szolgáltató visszavásárolja, vagy árverés útján történik az értékesítése. A névre szóló, vagy 63

PATAKI János István: A bírósági végrehajtási törvény (Vht.) 2012. évi jelentősebb változásairól 2013.áprlis; http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/pataki_janos_istvan__a_vht_2012_evi_valtozasairol[jogi_foru m].pdf (Letöltés ideje: 2014. 06. 10.) 64 PATAKI János István: A bírósági végrehajtási törvény (Vht.) 2012. évi jelentősebb változásairól 2013.áprlis; http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/pataki_janos_istvan__a_vht_2012_evi_valtozasairol[jogi_foru m].pdf (Letöltés ideje: 2014. 06. 10.)

27

korlátozottan forgalomba hozott értékpapírt a kibocsátó zárgondnokként kezeli és az abból származó jövedelmet utalja át a végrehajtó letéti számlájára.65

4.2. Végrehajtás üzletrészre A törvény szerint a gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető üzletrészt árverésen kell értékesíteni. A gazdálkodó szervezetet, illetve az általa kijelölt személyt az árverés során elővásárlási jog illeti. A végrehajtó az árverési jegyzőkönyv másolati példányát köteles megküldeni a gazdálkodó szervezetnek és a cégbíróságnak, hogy a tulajdonosváltozást át tudják vezetni nyilvántartásaikba.66

4.3. Ingóság árverésen kívüli eladásra „Az árverésen kívüli értékesítés az árverési vétel hatályával történik, tehát a vevő árverési vevőként eredeti szerzésmóddal szerzi meg az ingóság tulajdonjogát. Ennek az értékesítési módnak a feltétele az, hogy a felek megállapodjanak a vevő személyében és a vételárban is. Valamennyi végrehajtás kérőnek, az adósnak és a zálogjogosultnak a megegyezése szükséges. Csak az adós kérelmére, tehát a többiek hozzájárulása nélkül is eladható az adós által megjelölt személynek az általa megállapított vételáron az ingóság akkor, ha előre láthatólag kielégíthető valamennyi követelés és a végrehajtás összes költsége a befolyó vételárból. A végrehajtónak az árverésen kívüli eladásról is jegyzőkönyvet kell készítenie.”67

4.4.Az ingóság átvétele a végrehajtást kérő által Ha az ingóságot nem sikerül árverésen értékesíteni, azt a végrehajtást kérő a becsérték 35%-ának megfelelő összeg fejében átveheti. Ilyen esetben a végrehajtást kérő követelésé a beszámítás során csökkeni fog, vagy akár megszűnhet. Ha több végrehajtást kérő van, akkor az élhet az átvétel lehetőségével, aki a legmagasabb ajánlatot teszi. Előfordulhat, hogy a megtett átvételi ajánlatok egyezőek, ilyen esetben az a végrehajtást kérő élhet beszámítással, akinek követelés a kielégítés szempontjából sorrendben előrébb van.68

65

PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, 2007. 154. o. BALOGH – B. KOREK - CSÁSZTI - JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás, HVG Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2009. 327. o. 67 PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, 2007. 157.o. 68 BALOGH – B. KOREK - CSÁSZTI - JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás; HVG Orac Lap-és Könyvkiadó, Budapest, 2009. 342. o. 66

28

4.5. Az ingóság visszaadása az adósnak Amennyiben az ingóságot nem sikerült a végrehajtónak elektronikus árverésen értékesíteni és azt a végrehajtást kérő sem vette át a végrehajtó olyan ingóság esetében, amelynek őrzése vagy tárolása biztosított újabb elektronikus árverést tarthat, immár a kikiáltási ár korlátlan leszállítása mellett. Egyéb ingóságok esetében, ha az utóbb említett elektronikus árverés is sikertelen a végrehajtó felhívja az adóst, hogy az ingóságot 30 napon belül vigye el. Amennyiben az adós az ingóságért a végrehajtónál jelentkezett akkor a végrehajtó az ingóságot feloldja a foglalás alól és visszaadja azt az adósnak. Ezzel szemben áll az a törvényi szabályozás, miszerint „ha az adós a felhívástól számított 30 napon belül az ingóságért nem jelentkezett, a végrehajtó megszünteti az ingóság további őrzését, és az ingóság megsemmisítése vagy hulladékként való átadása iránt intézkedik.”69

69

Vht. 135. §. (3)

29

5. Ingatlan-végrehajtás Az adós tulajdonában lévő ingatlan végrehajtás alá lehet vonni és nem kizáró ok, hogy az adott ingatlannak milyen a jellege, vagy művelési ága. A végrehajtás alá vont ingatlan főszabály szerint árverés útján értékesíthető. Az adós tulajdonjoga az egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségére, vagy ezek eszmei hányadára terjedhet ki. A végrehajtást ennek megfelelően kell alkalmazni. Az ingatlanra vonatkozó adatokat a végrehajtó az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján szerzi be, melyről hiteles vagy nem hiteles tulajdoni lapot kérhet le elektronikus úton. Így a végrehajtó felkutathatja az adós nevén szereplő összes ingatlan az ország egész területéről.70 Az árverés útján tulajdonjogot szerző árverési vevőt a Vht. 137. § (1) bekezdése értelmében az alábbiakban felsorolt jogok terhelik: -

telki szolgalom

-

közérdekű használati jog

-

ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog

-

törvényen alapuló haszonélvezeti jog, akkor is ha az az ingatlan-nyilvántartásba nincs bejegyezve „Nem terheli az ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát a

haszonélvezeti jog – függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve - , ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének, kielégítéséért felelős, vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették.”71

5.1. Ingatlan lefoglalása Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az ingatlan adatait, a végrehajtó – ha a végrehajtási költségek megelőlegezésre kerültek – 3 munkanapon belül lefoglalja az ingatlant. „Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelemben úgy rendelkezett, hogy az adós ingatlanát is vonják végrehajtás alá, vagy az adós ingatlanának végrehajtás alá vonását nem zárta ki, de a végrehajtási kérelemben az ingatlan adatait nem jelölte meg,

70

BALOGH – B. KOREK - CSÁSZTI - JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás; HVG Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2009. 345. o. 71 Vht. 137. §. (2)

30

a végrehajtó a végrehajtási költség előlegezését és az ingatlan adatainak beszerzését”72 követően intézkedik az ingatlan lefoglalása iránt. A lefoglalás a végrehajtási jog bejegyzésével valósul meg. Az erről szóló határozatot az az illetékes ingatlanügyi hatóság küldi meg a felek részére. A lefoglalt ingatlanra vonatkozóan csak abban az esetben lehet jogok szerezni, ha az nem sérti a végrehajtást kérő végrehajtási jogát, illetőleg ha a végrehajtás célja nem hiúsul meg. A végrehajtási jog bejegyzése nem teszi az ingatlan forgalomképtelenné.73

5.2. Ingatlan becsértékének megállapítása74 Az ingatlan becsértékét a végrehajtó állapítja meg. Ehhez megkeresi az ingatlan fekvése szerinti illetékes önkormányzatot, hogy az adó- és értékbizonyítványt készítse el. Ez alapján a végrehajtó közli a felekkel – ide értve azokat a személyeket is, akiknek a tulajdoni lapon tulajdonjogok fel van tüntetve – az ingatlan becsértékét, amennyiben az adó –és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi. Az adó-és értékbizonyítványon szerepel a „beköltözhető” és a „lakott” érték is, mindkét értéket közölni kell és ezt a későbbiekben az árverési hirdetményen is szerepeltetni szükséges. Amennyiben a felek kifogást terjesztenek elő a megállapított becsértékkel szembe, úgy a végrehajtó szakértő bevonását kéri.

5.3. Zálogjogosult bekapcsolódása az eljárásba „Mivel az ingatlan értékesítésével az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog a törvény erejénél fogva megszűnik, rendkívül fontos, hogy a zálogjogosultnak lehetősége legyen arra, hogy a harmadik személy által indított végrehajtási eljárásban érvényesíthesse zálogjogi igényét.”75

72

CSALA Erika: Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései; In:http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/csala_erika__az_ingo_es_ingatlan_birosagi_vegrehajtas_le gfrissebb_rendelkezesei[jogi_forum].pdf; (Letöltés ideje: 2014. 06. 12.) 73 BALOGH – B. KOREK - CSÁSZTI - JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás; HVG Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest,2009. 356. o. 74 SZABÓ Tamás: Az ingatlan becsértéke és becsérték elleni végrehajtási kifogás; Jog- és politikatudományi folyóirat 2011. V. évfolyam 4. szám 3-5.o. 75 BALOGH – B. KOREK - CSÁSZTI - JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás; HVG Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2009. 364. o.

31

6. Ingatlanárverés 2012. szeptember 1. óta kizárólag elektronikus úton lehet ingatlanokat árverés útján értékesíteni.76 Az elektronikus rendszert az MBVK tartja fenn. A rendszer megalkotásának szükségességét indokolta, hogy a korábbihoz magasabb, a piaci árhoz közelítő vételárakon kerüljenek az ingatlanok eladásra. Tekintve, hogy a rendszerben minden árverező anonim módon vehet részt, a gyakorlat azt mutatja, hogy az érdeklődők száma kimagaslóan megugrott a korábbi évekhez képest, amikor még hagyományosan, személyes licitálás során válhatott valakiből árverési vevő. A korábbi jogszabályban meghatározott „nyilvános pályázat” e rendszer megalkotásával megszűnt.77

6.1. Árverés kitűzése78 A

bírósági

végrehajtó

által

elkészített

árverési

hirdetmény

tekinthető

a

kényszerértékesítés indító cselekményének. Az ingatlan árverési hirdetmény formai és tartalmi követelményeit a Vht. egzakt módon határozza meg. A törvény előírja az árverési hirdetmény közzétételi időszakát, azt, hogy hol és milyen módon kell a hirdetményt megjeleníteni és a kötelező adattartalomra vonatkozó paramétereket is meghatározza. A hirdetmény kitűzésével válik publikussá az értékesítési mód (lakottan/beköltözhetően), a kikiáltási ár, az árverési előleg és a licitküszöb összege. Itt tüntetik fel az árverés kezdő és befejező időpontját valamint azt, is, hogy az ingatlan mikor tekinthető meg. Lehetőség szerint az ingatlant beköltözhetően kell értékesítés alá vonni. A törvény meghatározza azon eseteket is, amikor lakottan kerül meghirdetésre az ingatlan. Ilyen eset pl: ha az ingatlanban haszonélvező lakik, vagy ha lakottan történő árveréshez minden végrehajtást kérő beleegyezését adta. Speciális eset, amikor az ingatlan osztatlan közös tulajdonban van, és nem adós tulajdonostárs lakik az ingatlanban. „Ha az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanra

76

PATAKI János István: A végrehajtó és az adós; Ad Librum Kiadó, Budapest, 2013. 224.o. PATAKI János István: A bírósági végrehajtási törvény (Vht.) 2012. évi jelentősebb változásairól; 2013. április;http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/pataki_janos_istvan__a_vht_2012_evi_valtozasairol[jo gi_forum].pdf (Letöltés ideje: 2014. 06. 10.) 78 CSALA Erika: Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései; http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/csala_erika__az_ingo_es_ingatlan_birosagi_vegrehajtas_legfri ssebb_rendelkezesei[jogi_forum].pdf (Letöltés ideje: 2014. 06. 10.) 77

32

nem valamennyi tulajdonostárssal szemben történik a végrehajtási jog bejegyzése, akkor az árverést csak az adós tulajdoni hányadára nézve lehet kitűzni.”79 Tulajdonostársi probléma a gyakorlatban, hogy jogosult-e árverésen történő részvételre. A törvény erre vonatkozóan úgy rendelkezik, hogy licitálóként részt vehet, azonban elővásárlási jogosultság nem illeti meg. Valamint lehetőség nyílik arra, hogy egyöntetű tulajdonostársi kérelem benyújtásával az egész ingatlan árverés alá kerüljön. Az árverés akkor lesz érvényes, ha a vételi ajánlat a kikiáltási ár 50 %-át valamint lakóingatlan esetében a 70%-ot eléri. Az árverési vevő az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától 15 napon belül köteles a vételár különbözetet a végrehajtó letéti bankszámlájára átutalni vagy a végrehajtó kezeihez adni. A végrehajtó egyszeri alkalommal 60 napi haladékot adhat az árverési vevőnek a vételár kifizetésére, ha a vevőnek alapos indoka van arra vonatkozóan, hogy miért nem tud időben fizetési kötelezettségének eleget tenni valamint abban az esetben ha a vételár különbözet kimagaslóan magas összeg. A végrehajtó sikeres árverést követően köteles jegyzőkönyvet készíteni, melyet az érintett felek részére kézbesíteni kell. A kézbesítéstől számítottan egyetlen érdekelt fél sem él jogorvoslati jogával, akkor az árverés jogerőssé válik és a végrehajtó a befolyt összeg felosztása iránt haladéktalanul intézkedik. Ha az árverési vételár nem fedezi adós összes tartozását, abban az esetben a végrehajtó felosztási tervet készít, melyet szintén kézbesít a felek részére. Amennyiben a felosztási tervvel sem él senki jogorvoslattal, úgy az abban szereplő kielégítési sorrendnek megfelelően számolható el az ingatlan értékesítéséből befolyt összeg. Sikertelen árverés esetén 3 hónapon belül a végrehajtó intézkedik újabb árverés kitűzése iránt. A második árverésre a fent leírt rendelkezések az irányadók. Amennyiben a második árverés is sikertelenül zárul, és a végrehajtást kérő sem élt ingatlan átvételi jogával, úgy a végrehajtó az árverést a „folyamatos ingatlanárverési hirdetmények” között szerepelteti. A folyamatos árverezés intézménye új rendelkezésként került bevezetésre a Vht.-ban. Ebben az esetbe a végrehajtó az eredménytelen vételi ajánlat megtételére nyitva álló határidő letelte után 15 napon belül az ingatlan árverési hirdetményt közzéteszi a folyamatos hirdetmények között. Ezen közzétételtől az árverés mindaddig 79

Vht. 161. §. (1).

33

szünetel, míg érvényes vételi ajánlat nem érkezik. Ha 5 év elteltével sem érkezik érvényes ajánlat és a végrehajtást kérő sem kérte időközben újabb árverés kitűzését, illetőleg a végrehajtási eljárás időközben nem került érdemi befejezésre, úgy a végrehajtó intézkedik az ingatlan folyamatos árverezési hirdetmények nyilvántartásából történő törlése iránt.80

6.2. Ingatlan árverésen kívüli eladása A végrehajtási eljárás során a törvény lehetővé teszi, hogy az ingóságok mellett az ingatlanokat is értékesíteni lehet árverésen kívül, de árverési hatálya mellett. Ez azt jelenti, hogy az adós tulajdonjoga megszűnik, és a vevő válik tulajdonossá. Az ingatlan megszerzője ebben az esetben is eredeti szerzésmóddal jut tulajdonjogához, mint az, aki árverésen vásárol ingatlant. Jelen esetben akkor van lehetőség az eladásra, ha azok az érdekelt felek is beleegyezésüket adták, akik az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van. Továbbá a végrehajtást kérőkkel is egyezségre kell jutnia az adósnak az eladás tényéről. Amikor e feltételek teljesülnek, és a felajánlott vételár fedezi az adós összes folyamatban lévő végrehajtási eljárás alatt lévő tartozását ide értve a végrehajtónak járó költségeket valamint, ha az ingatlanon zálogjogosultnak zálogjoga áll fenn, akkor azon zálogjog megtérülése is biztosított, úgy a végrehajtó elkészíti a felek (adós, vevő, más érdekelt fél) jelenlétében az eladásról szóló jegyzőkönyvet. E jegyzőkönyv tartalmi és formai követelményeit a Vht. az árverési jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezései az irányadók. A jegyzőkönyv elkészítése és ismertetése után a jelenlévő felek aláírásukkal igazolják az ingatlan eladását.81

6.3. Ingatlan átvétele a végrehajtást kérő által Amennyiben a második árverés is sikertelennek bizonyult, úgy az árverés sikertelenségének megállapítása után 15 napon belül a becsérték 50 %-án a végrehajtást kérő veheti át az ingatlant. Ha több végrehajtást kérő van, akkor az veheti át az ingatlant, aki a legmagasabb ajánlatot teszi. Előfordul olyan eset is, hogy az árajánlatok megegyeznek, ilyenkor az veheti át az ingatlant, akinek követelése a kielégítési sorrendben előbb szerepel. 80

CSALA Erika: Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései; http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/csala_erika__az_ingo_es_ingatlan_birosagi_vegrehajtas_legfri ssebb_rendelkezesei[jogi_forum].pdf (Letöltés ideje: 2014. 06. 10.) 81 BALOGH - B. KOREK - CSÁSZTI - JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás; HVG Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2009. 402. o.

34

Amikor a végrehajtást kérő átvételi lehetőségével él, úgy a becsérték felét, illetve az azt meghaladó átvételi ár összegét be kell számítani a követelésébe. Ez a végrehajtási intézmény a gyakorlatban egyáltalán nem jellemző.82

6.4. Közös tulajdonban lévő ingatlan árverése „A Vht. az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan árverésével kapcsolatban az általánostól eltérő rendelkezéseket tartalmaz. Akkor beszélhetünk osztatlan közös tulajdonról, amikor egy adott dologra nézve több tulajdonostárs van. Az osztatlan közös tulajdon egy tulajdoni lapon és helyrajzi számon kerül nyilvántartásba vételre. Ezáltal lehetőség van fedezetként is bevonni az adott szerződés mértékéig az osztatlan közös tulajdont. A fenti esetben az árverést csak arra a tulajdoni hányadra lehet kitűzni - és ennek előzményeként a végrehajtási jogot is csak arra a tulajdoni résre lehet az ingatlannyilvántartásba bejegyeztetni -, ami a végrehajtási eljárásban adósként szereplő személy tulajdonát képezi. Ki kell azonban emelni, hogy csak együttesen kérhető az ingatlan árverése, azaz vagy az ingatlan teljes tulajdoni hányada vagy csak az adós tulajdonában lévő része kerülhet árverésre. Amennyiben ugyanis az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan kerül végrehajtási eljárás folyamán árverésre, úgy a Ptk.-ban meghatározott elővásárlási jogot a tulajdonostársak nem gyakorolhatják. Ezen okból amennyiben van olyan vevő, aki megelégszik egy ilyen ingatlan meghatározott tulajdoni hányadával, úgy tudomásul kell vennie, hogy az ingatlan tulajdonjogával összefüggő jogosítványokban osztoznia kell. A fenti előírás azt segíti elő, hogy árverésnél minél magasabb összegű vételárért keljen el az ingatlanrész, ami elősegítheti az eljárás eredményességét. Ha a tulajdonostárs meg kívánja szerezni az ingatlanrészt, ugyanúgy részt kell vennie a licitáláson, mint bármely más személynek, aki vevőként jelentkezik.”83

6.5. Ingatlan birtokba adása Az adósnak és a vele együtt lakóknak főszabály szerint az árveréstől számítottan a 30. napig kell az ingatlant kiüríteni és elhagyni. Természetesen a jogszabály itt is megemlít kivételt képező helyeket. Kivételt képez a kiköltözés alól egyrészt, amikor is a bíróság 82

BALOGH - B. KOREK - CSÁSZTI - JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás; HVG Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2009. 402. o. 83 NAGYKOMMENTÁR A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényhez; http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/99178/1/file_up_GyekiczkyTBirosagiVegrehajtas.pdf (Letöltés ideje: 2014. 06. 17.)

35

egyszeri halasztás engedélyez a kiköltözésre. Másrészt főszabály alóli kivételnek minősül, amikor az árverési vevő a vételár összegét határidőben nem teljesítette. Ebben az esetben akkor kell elhagyni az ingatlant, amikor a teljes vételár megfizetésre kerültétől 30 nap eltelt.84 Amennyiben adós kiköltözési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, úgy az árverési vevő a végrehajtótól kérheti az ingatlan birtokbaadását.

Ezen

jogszabályhely jelenleg hatalmas port kavart, hiszen a 2013. őszén megállapított kilakoltatási moratórium jelenleg is tart, így az árverési vevők mindaddig nem tudnak a jogosan megszerzett ingatlanukat birtokba venni, míg ezen moratóriumi időszak le nem telik. Itt is kivételt képez, amikor az adós önként, határidőben elhagyja az ingatlan és nincs szükség a kilakoltatás intézményére. Erre az eshetőségre a Vht. újonnan bevezetett

rendelkezése

is

hozzájárult,

miszerint

ha

az

adós

kiköltözési

kötelezettségének eleget tesz, és a határidő lejártát követő 8 napon belül kérelmet terjeszt elő, úgy az értékesített vételár százalékos összegét az adós úgymond ellentételezés címén visszakaphatja. Erre példaként említhető meg, hogy ha az árverésen egy adott ingatlan 5 millió forint alatt került értékesítésre, akkor az árverési vételár 1 %ának megfelelő összeget kaphatja meg az adós. Míg e szabály nem került törvénybe iktatásra, addig a gyakorlat azt mutatta, hogy az adósok mindaddig nem költöztek ki az ingatlanból, míg a végrehajtó a kitűzött kilakoltatás napján meg nem jelent az ingatlan helyszínén.85

84

Vht. 154/A. § (1) (2) (3) PATAKI János István: A bírósági végrehajtási törvény (Vht.) 2012. évi jelentősebb változásairól, 2013. április; http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/pataki_janos_istvan__a_vht_2012_evi_valtozasairol[jogi_foru m].pdf (Letöltés ideje: 2014. 06. 17.) 85

36

Zárszó Jelen fejezetben kívánom összefoglalni az általam végzett kutatás eredményeit, következtetéseit. A fentiekből is kitűnik, hogy a bírósági végrehajtási eljárás, azon belül is az egyes eljárási cselekmények megvalósítása egy nagyon összetett feladat. A végrehajtás intézménye fontos szerepet tölt be a társadalomban és a gazdaságban egyaránt. A történeti bevezetésen keresztül bemutattam, hogy a végrehajtás régmúltra tekint vissza, s tulajdonképpen a tulajdon megjelenése óta jelen van a különböző korszakokban; társadalmi, gazdasági, politikai, jogpolitikai szerepe pedig igen jelentős. Ezt követően dolgozatomban ismertettem a végrehajtás intézményének magyar múltját és fejlődését. Logikai sorrend és a könnyebb érthetőség érdekében vezettem fel a végrehajtási eljárás alapvető pilléreit, melyek a bírósági végrehajtás fundamentumát képzik. Kutatásomat a további fejezetekben kiemelten az ingó és ingatlan végrehajtás jelenleg hatályos kérdéseire koncentráltam. Bemutatásra kerültek az újonnan bevezetett jogszabályok, melyek a bírósági végrehajtás menetére jelentős hatással vannak. Mindkét vagyontárgy tekintetében kiemelésre került az elektronikus árverési rendszer szerepe, mint kényszerértékesítési forma. Gyakorlati szempontból összegezve meg kell jegyezni, hogy a globális gazdasági élet negatív előjelű tendenciái a végrehajtási ügyek számára és az összértékre, valamint a végrehajtási eljárás megítélésére nem azonos arányban hatnak; ugyanis az ügyszám évről-évre növekszik, az alkalmazott kényszercselekmények száma nő, addig a megítélése romlik. Véleményem szerint a jelenleg hatályos bírósági végrehajtásról szóló törvény és a hozzá szorosan fűződő jogszabályok összességében megfelelően alkalmazhatóak, azonban a gyakorlat mindig felvet újabb kérdésköröket. Megállapítható, hogy helyenként keletkező hézagok és újabb megválaszolatlan problémák a törvény és az eljárás folyamatos felülvizsgálatára, aktualizálására és ezek tükrében történő javítására késztetik a szakmát, ezáltal biztosítva a naprakészséget és a gördülékeny végrehajtást.

37

Irodalomjegyzék 1. BABJÁK Ildikó: A váltó fajtái a 19. században, Miskolci Jogi Szemle, 2. évf. 1. szám, 2007. 2. BALOGH – B. KOREK - CSÁSZTI - JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás, HVG Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2009. 3. CSALA Erika: Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései; In:http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/csala_erika__az_ingo_es_ingatlan _birosagi_vegrehajtas_legfrissebb_rendelkezesei[jogi_forum].pdf 4. CSERBA-GÁSPÁRDY-NAGY: A magyar bírósági végrehajtás, Novotni Kiadó, Miskolc 2002. 5. HALMOS Károly: A csőd intézményének rövid története, Közgazdasági Szemle, LIX. évf., 2012. május 6. Hármaskönyv, http://majt.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/magyarazatok/har maskonyv.htm 7. http://mokk.hu/linkgyujto/Vh_elrendelese_Pub/Tajekoztato_a_vegrehajtas_elren deleserol_20120101.pdf 8. http://vhszaklap.eu/2012/07/24/az-ingofoglalas-specialis-szabalyai/ 9. KAPA Mátyás: Ha az adós nem fizet…, HVG Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2006. 10. KAPA Mátyás: Hitelezővédelem a bírósági végrehajtásban, Dialóg Campus Kiadó 2006. 11. Második Endre király dekrétuma, Magyar Törvénytár 1000-1526. évi törvénycikkek, http://mek.oszk.hu/05900/05919/html/gmiiendre0003.html 12. NAGYKOMMENTÁR A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényhez; http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/99178/1/file_up_Gyeki czkyT-BirosagiVegrehajtas.pdf 13. PATAKI János István: A bírósági végrehajtás jogintézményének lehetséges fejlesztési irányai Magyarországon, http://www.ajtkdi.hu/pdfs/Pataki_Janos_ertekezes_mhvitaa.pdf.

38

14. PATAKI János István: A bírósági végrehajtási törvény (Vht.) 2012. évi változásairól, http://www.jogiforum.hu/publikaciok/546 15. Pataki János István: A végrehajtó és az adós, Ad Librum Kiadó, Budapest, 2013. 16. PATAKI János István: Gondolatok a bírósági végrehajtás rendszeréről, jesz.ajk.elte.hu/pataki53.pdf. 17. PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás, Novissima Kiadó Budapest, 2007. 18. SZABÓ Tamás: Az ingatlan becsértéke és becsérték elleni végrehajtási kifogás; Jog- és politikatudományi folyóirat 2011. V. évfolyam 4. szám 19. SZILÁGYI Sándor: A Magyar Nemzet Története, István törvényei, http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/doc/c400151.htm 20. TRUNKOS Anita Krisztina: Ismerkedés a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara Elektronikus Árverési Rendszerével, www.mjsz.unimiskolc.hu/20130110_trunkosanita.pdf

39

Jogszabályjegyzék

1. 1/2002. (I. 17.) IM rendelet a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről 2. 1868. évi LIV. törvénycikk a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában 3. 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 4. 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 5. 2000. évi CXXXVI. törvény a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról 6. 2008. évi XXXIX. törvény a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és a kapcsolódó törvények módosításáról 7. 2011. évi CLXXX. törvény a bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról 8. 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól

40