Az informatikaoktatás célrendszere összhangban van a Nemzeti alaptantervben is megjelenő kulcskompetenciákkal. Ezeket a célokat és feladatokat

INFORMATIKA Az információs társadalom létrejöttét a mindent átható számítástechnika, a telekommunikáció fejlődése és az internet tették lehetővé. Az exponenciálisan növekvő számítási kapacitás egyre összetettebb problémák megoldását (gépesítését) eredményezi. Az adat és az információ termelése, feldolgozása, forgalmazása és fogyasztása alapvető termelési móddá válik, az információs szektor egyre több munkaerőt és számítógépet alkalmaz. Folyamatosan nő az információs termékek és szolgáltatások gazdasága, az információ áruvá válik. A társadalom minden szférájában döntő tényező a hálózatba szerveződés. Kialakul a globális hálózati gazdaság. Napjainkban a tudás reformációja is zajlik, az egyén és a tudás viszonya megváltozik. A webhelyek összességén lényegében az egész emberi kultúra, a társadalom minden szférája reprezentálódik. Az internet nyújtotta lehetőségeket felhasználva az egyén és az információ (az egyén és a tudás) közvetlenebb kapcsolatba kerül. A kommunikáció sebessége radikálisan felgyorsul. Megváltozik az egyén magatartása is, kritikus és értő módon kell közölnie, fogadnia és kezelnie az információt. Az információs és kommunikációs kultúrát minden tanuló számára hozzáférhetővé kell tenni. Az informatikai nevelésnek meg kell mutatnia, hogy a természetes és a technikai környezet mellett létezik a jelek, kódok, szoftverek virtuális környezete is (program, szöveg, kép, mozgókép, hang … ), amely az emberiség praktikus, tudományos, művészi és sok másféle információit „hordozza” és megjeleníti. Az informatikaoktatás célja, hogy a tanuló mozogjon otthonosan ebben a virtuális környezetben. Képes legyen a különféle alkalmazások kezelésének elsajátítására, együttműködésre és a problémák, feladatok megoldására IKT eszközökkel. Az informatikai nevelés célja annak megmutatása, hogy az IKT gyors fejlődése a társadalmat átalakítja, amelyben élni és dolgozni kell. Törekedni kell az érdeklődés felkeltésére a kreativitás és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, hogy az informatika iránt különösen fogékony fiatalok – megfelelő továbbtanulás után – később az információs gazdaságban, mint alkotó munkaerő dolgozhassanak. Az ipari társadalom kialakulásával az iskola átalakult, a mai iskolának is meg kell változnia az információs társadalom igényeinek megfelelően. Az iskolarendszer feladata a tanulók felkészítése az információs társadalom viszonyaira. Nevelni kell a tanulókat az információs termékek és szolgáltatások kritikus, etikus és értő befogadására (fogyasztására), hogy az IKT használatával tudjanak tanulni, alkotni, dolgozni, művelődni, kapcsolatot, közösséget teremteni és szórakozni. Megváltozik a pedagógus szerepe is: előtérbe kerül az információk közötti eligazodást segítő, tanácsadó szerepe, az ismeretek birtokosából és átadójából a tudás navigátorává és a kompetenciák fejlesztőjévé kell válnia. Az informatikai eszközök lehetőséget teremtenek az egyéni ütemű tanulásra is, a tehetségekkel és a lemaradókkal való speciális foglalkozásra. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészében jelen lévő informatikai nevelés biztosíthatja.

Az informatikaoktatás célrendszere összhangban van a Nemzeti alaptantervben is megjelenő kulcskompetenciákkal. Ezeket a célokat és feladatokat differenciáltan és az életkori sajátosságoknak megfelelően kell értelmezni. Fejleszteni kell a tanulók digitális kompetenciáját. A társadalom információs technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése, keresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten. A digitális kompetencia magában foglalja az információs technológiák lehetőségeinek értését és használatukhoz szükséges képességet, készséget a szövegszerkesztés, táblázatkezelés, képszerkesztés, prezentáció, adatbázisok, adattárolás, Internet-szolgáltatások, elektronikus kommunikáció terén, a személyes és társadalmi életben a tanulásban, a munkában, a kutatásban és a szabadidőben. Az egyénnek ismernie kell az információ hitelességével, megbízhatóságával és kritikus értékelésével kapcsolatos kérdéseket, az etikai és jogi vonatkozások alapjait. A digitális kommunikáció az anyanyelvi és idegen nyelvi (szóban és írásban történő) kommunikáció kiterjesztésének tekinthető, – gyakran „digitális írástudásnak” is nevezik – amennyiben magában foglalja a multimédiás, hipermédiás kommunikációt és azt az „alkalmazói vizuális-manuális nyelvtudást”, amellyel a számítógéppel kommunikálunk. Az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaelemeit ki kell egészíteni a digitális médiumok rutinos használatának kompetenciáival: adatok, szövegek, táblázatok, diagramok, hangok és mozgóképek szerkesztése, értelmezése, prezentálása, különféle alkalmazásokban és az interneten. A számítógépeket eredetileg nagy mennyiségű matematikai számítás gyors elvégzésére fejlesztették ki, ezért nem meglepő a matematikai és az informatikai kompetenciák rokonsága. Az informatikában fontos szerepet kap a matematikai kompetencia fejlesztése, azaz a matematikai gondolkodás és problémamegoldás fejlesztése, az algoritmusok alkalmazásának képessége, mindennapi problémák megoldása és a világ rendszereinek, folyamatainak informatikai (számítástechnikai) modellezése során. Mindezeken túlmenően a tevékenység-algoritmusok nagy szerepet játszanak a számítógépes kommunikációban, az alkalmazások és az információk kezelésében is. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázzuk és előre jelezzük a természeti folyamatokat, illetve a rendszerek mozgását, tulajdonságait. A matematika köztudottan a természetleírás, különösen a fizikai leírás átütő erejű eszköze, nyelve. A természeti rendszerekre vonatkozó számítások azonban gyakran nagy nehézségekbe ütköznek, továbbá jelentős probléma bizonyos mérések során nyert nagy mennyiségű adat informatikai kezelése, feldolgozása is. A korszerű számítógépek és modellek alkalmazásával azonban korábban elképzelhetetlen mennyiségű számítást lehet rövid idő alatt elvégezni. Ezzel a természettudományos és műszaki modellezés – praktikus szempontból – magasabb szintre lépett. Az informatikai-számítástechnikai kompetencia itt kapcsolódik szorosan a matematikai és a természettudományos kompetenciához. A természettudományos és műszaki-technikai kompetencia magában foglalja a kételkedő, kritikus és kíváncsi attitűdöt, a megismerés és konstruálás iránti vágyat, valamint a biztonsággal és fenntarthatósággal kapcsolatos etikai kérdések iránti érdeklődést is. Ezen a ponton szintén kapcsolódik az informatikához.

A hatékony és önálló tanulást nagymértékben segítheti az informatika azzal, hogy új eszközöket ad a kezünkbe: általános és speciális alkalmazások, elektronikus tananyagok, e-könyvek, internetes adatbázisok, multimédia oktatóprogramok, valamint elektronikus oktatástechnikai eszközök (projekttor, interaktív tábla …). A hatékony és önálló tanulás fel is tételezi, hogy rendelkezünk megfelelő digitális kompetenciával, ismerjük és tudjuk használni a fenti eszközöket. Az informatikai eszközök segítik a motiváció és az összpontosított figyelem folyamatos fenntartását, ezért is alkalmasak a legtöbb tantárgy tanulására. Az informatikai eszközök, a médiainformatika és az infokommunikáció lehetőségei új tanulási technikákat kínálnak minden tantárgyban a tanórákon és az órán kívüli felkészülésben. Az informatika tantárgy egyik célja, hogy a fenti eszközöket és módszereket megismertesse a tanulókkal. Az informatika gyakorlatorientált tantárgy, ami nem csak azt jelenti, hogy jelentős a számítógépes gyakorlati tevékenység, hanem azt is, hogy a feladatok zöme a hétköznapi élettel, a közösségi, iskolai és családi életvitellel, a munkával, alkotással és tanulással kapcsolatos. Mindez kitűnő lehetőséget teremt a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztésére. Az IKT eszközök gyakori használata megköveteli, hogy az egyén rendelkezzen a biológiai és mentális egészség megőrzésének képességével, ugyanis a túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító és függőséget okozhat. Az internet soha nem látott mértékben lehetővé teszi más társadalmak és kultúrák megismerését és elismerését, ezzel hozzájárul az állampolgári kompetencia fejlesztéséhez. Az információ nyilvánossá válása lehetőséget ad a demokrácia erősítésére. Az informatikaoktatás hozzájárul az állampolgári kompetencia fejlesztéséhez, amennyiben külön foglalkozik az informatika kultúrtörténetével és az információs társadalommal, kiemelve az informatika jogi és etikai vonatkozásait. Az informatikai kompetenciák szükségesek a munka világának szinte minden információkezelést és szellemi tevékenységet igénylő területén. Az informatikaoktatás elősegíti a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia tudatos fejlesztését is. A gyakorlati feladatok megoldása során olyan készségeket és képességeket fejleszt, mint a tervezés, szervezés, irányítás, elemzés, kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, egyénileg és csapatban történő munkavégzés. Az informatikaoktatás tág lehetőségeket teremt az innovatív és kreatív problémamegoldásra. Az információs termékek alkotása, tervezése és gyártása során fontos szempont a mű, illetve a dokumentum esztétikai megjelenése és kifejezőképessége. (Gondoljunk a könyvkiadásra, a multimédiára vagy a webhelyekre.) Rohamosan fejlődik a digitális vagy digitalizált műalkotások, illetve művészetek száma is. Az informatikaoktatás az esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciafejlesztésének egyik korszerű eszköze. Az iskolai számítógépes hálózat, az internet és a könyvtár forrásközpontként történő felhasználásával fejleszteni kell az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket és tanulási technikákat. A könyvtári informatikának fel kell készítenie a tanulókat az információk elérésére, kritikus kiválasztására, feldolgozására és közlésére. Cél az iskolai és más típusú könyvtárakban a könyvtári eszközökkel végzett tevékenységek gyakoroltatása, tudatos és biztos használói magatartás kialakítása is. Mindehhez azonban nem elég az informatika tantárgy. A tanulóknak ismerniük és használniuk kell az informatikai eszközöket a különböző órákon és a felkészülésük során is.

A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Egyes kulcskompetenciák meghatározó szerepe különösen megfigyelhető az aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés, a gazdasági nevelés, a környezettudatosságra nevelés, a tanulás tanítása, a felkészülés a felnőtt lét szerepeire, kiemelt fejlesztési feladataiban. Az informatikaoktatás és nevelés részben az ismeretek szintjén, nagyrészt azonban a feladatmegoldások, problémamegoldások, alkalmazások szintjén építi be a kiemelt fejlesztési feladatokat napi gyakorlatába. Az informatikaoktatásban a differenciálás azt a célt szolgálja, hogy a tanulók érdeklődésüknek megfelelően, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Ennek érdekében olyan differenciálást kell alkalmazni, amely optimálisan alkalmazkodik az egyének tudásához, kompetenciáihoz, olyan szervezési, irányítási és értékelési módokat kell alkalmazni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak kialakulását és fejlesztését. Az egyéni és a kooperatív tanulási technikák, valamint az IKT alkalmazása erre különösen tág teret nyújt az informatikában. A tantárgy célja hogy megismertesse az informatika eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, digitális kompetenciájuk fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben, a szórakozásban és a munkában. Fontos, hogy a tanulóknak sikerélményük legyen az informatikaórákon, és megfelelő motiváltsággal törekedjenek ismereteik folyamatos megújítására. Cél olyan attitűd kialakítása, hogy az egyén érezze, képes tevékenyen bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes és az oktatásban előforduló más intelligens informatikai eszközökkel végzendő munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Legyen képes a számítógéppel és más intelligens informatikai eszközökkel való kommunikációra (interaktív kapcsolat tartására). Tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Szerezzen jártasságot az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Ismerje a használt informatikai eszközök működési elveit.  Legyen képes a különböző formákban megjelenő adatokat felismerni; tudjon adatot különféle formákban megjeleníteni, szemléltetni, vizsgálni. Ismerje az alapvető dokumentumformákat, ezeket legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Tudjon kezelni és szerkeszteni multimédiás dokumentumokat. Szerezzen tapasztalatokat az adatok különféle formáinak (szöveges, hangzó, képi) együttes kezelésében, tudjon adatokat megkeresni, elérni adatbázisból, számítógépes hálózatból. Tudjon oktatóprogramokat használni.  Legyen képes egy probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert eszközök, programok, alkalmazások és módszerek közül a megfelelőt. Legyen tudomása az intelligens eszközökről és növekvő jelentőségükről.

 Legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében, az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részeit. Helyesen használja a logika bizonyos elemeit (és, vagy, nem, ha … akkor …). A problémamegoldás során ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje fel az adatok és az eredmények kapcsolatát. Egyszerű feladat megoldásához legyen képes algoritmust készíteni, és az algoritmust megvalósítani számítógépen (a használt fejlesztő rendszerrel). Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat.  Kísérletezzen egyszerű folyamatok számítógépes modelljeivel, figyelje meg a paraméterek módosításának hatását.  A tanuló ismerje a közvetett (technikai) kommunikáció modelljét és néhány eszközét. Legyen jártas a hálózat alapszolgáltatásainak önálló használatában. Tudjon adatokat megkeresni, letölteni és elhelyezni az interneten. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén: csoportos kommunikációs formák, elektronikus levelezés. Tudja használni a mobilkommunikáció lehetőségeit.  Legyen tájékozott a média (internet, televízió, rádió) szerepéről. Ismerje a hagyományos médiumok elektronikus megfelelőit (például elektronikus könyv, folyóirat, zene). Ismerje és használja az internetes portálokat, digitális fényképezést, a multimédiát. Ismerkedjen az új médiumokkal (virtuális valóság, interaktív média).  Tudjon használni médiainformatikai eszközöket a tanulási folyamatban és a szabadidős tevékenységben.  A tanuló ismerkedjen meg a számítástechnika történetével, a mai informatika alkalmazásaival és fejlődési irányaival. Ismerje meg és értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében.  Tanulmányozza az informatika társadalmi szerepét, az információs társadalom főbb jellemzőit, az újonnan felmerülő pszichológiai és szociális kérdéseket. Ismerje a programok és adatok használatának jogi és etikai alapjait (szerzői jog, személyes adatok, hitelesség). Legyen tudatában a túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító és a személyiségre káros hatásainak (pl. játék-függőség, gerinc vagy a szem károsodása). Legyen tájékozott az ekereskedelemről. Tudjon terméket és szolgáltatást interneten rendelni, illetve vásárolni.  A tanuló rendszeresen használja az iskolai könyvtárat, mint információstanulási forrásközpontot, vegye igénybe szolgáltatásait. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, informatikai eszköztudását, és a megfelelő viselkedés normáit. Ismeretei bővítéséhez, tanulási feladataihoz szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az internet és az elektronikus könyvtár használatában. Feladatai megoldásához rendszeresen használja a folyóiratokat, lexikonokat, szótárakat, kézikönyveket, az ismeretterjesztő irodalmat, a különböző médiumokat, valamint az interaktív multimédiát. A dokumentumtípusok ismeretében legyen képes azok önálló használatára. Ismerje a könyvtártípusokat, a kézikönyvtár informálódásban betöltött szerepét. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni nyilvántartásokban, a könyvtár adatbázisaiban, katalógusaiban. Tudjon forrást és információt keresni a tájékoztató eszköznek megfelelő keresési módszerek

alkalmazásával. Tudjon a dokumentumokból idézni, és a forrásokra szabályosan, etikusan hivatkozni. Tudjon feladata megoldásáról beszámolni a különböző forrásokból szerzett információk elemzése és feldolgozása alapján. Fejlesztési feladatok Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes műveltségterületek a fejlesztési feladatok megvalósítása során építenek az informatika tantárgy keretében megalapozott tudásra és az informatikai eszközök használatára. Mindennapi életünk során az intelligens informatikai rendszerek sokaságát használjuk. Az informatikai eszközök használata témakörön belül a számítógép felépítése és a gép alapvető működését biztosító hardverrészek kerülnek bemutatásra, a tanulók megismerik az adattárolást, a digitalizálást, az interaktivitást segítő eszközöket és a legfontosabb hardverelemek működését. Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket, ezért a fejlesztési feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó felhasználásra kerül a hangsúly. Az alkalmazói ismeretek témakör fejlesztése során a társadalmi élet számára hasznos informatikai műveletek megismerésére, megértésére és használatára, például állományok kezelésére, különböző alkalmazások használatára, és a programok üzeneteinek értelmezésére kerül sor. A számítógép működése közben lejátszódó algoritmusok megfigyelésével, megértésével, az eljárások tudatos, értő alkalmazásával javítható a számítógép használatával szembeni attitűd, fejleszthető a munka hatékonysága. A számítógép működtetése érdekében a tanulóknak magabiztosan kell használniuk az operációs rendszert, amelyen keresztül kommunikálnak a számítógéppel. Az alkalmazói programok használatakor fontos a célnak megfelelő eszközök kiválasztása, a szövegszerkesztéssel, kép- és video-szerkesztéssel, multimédia-fejlesztéssel, prezentációkészítéssel, táblázatkezeléssel, adatbázis-kezeléssel kapcsolatos problémák megoldása közben az alkalmazott programok értő felhasználása, az alkalmazható eljárások megismerése, a használat közben felmerülő problémák megoldása. Az alkalmazói ismeretek fejlesztése többféle program használatát igényli, amelyek együttesen támogatják a kreativitást és az innovációt. A 21. század kihívásai közé tartozik az, hogy az emberek az életük során megvalósított tevékenységeket tudatosan és körültekintően tervezzék meg. A problémamegoldás életünk szerves részét alkotja, az életszerű, probléma alapú feladatok sikeres alkalmazása befolyásolja az életminőséget. Ennek szükséges előfeltétele az algoritmizálási készségek formális keretek közötti fejlesztése, amelyre a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakörben kerül sor. Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. A problémamegoldás az élet minden területén jelen lévő alaptevékenység, melynek sajátosságait a tanulókkal egyrészt a problémamegoldás elméletének, lépéseinek, eszközeinek, módszereinek, általános szempontjainak elsajátításával, másrészt a

problémamegoldás általános elveinek más műveltségi területeken való gyakorlati alkalmazásával érdemes megismertetni. A problémamegoldás egyes részfolyamatai, például az információ szerzése, tárolása, feldolgozása önálló problémaként jelenhetnek meg. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel rész elsajátítása során a tanuló megismerkedik az algoritmizálás elméleti módszereivel, a szekvenciális és vezérléselvű programok alapvető funkcióival, majd az elméleti megalapozást követően a gyakorlatban készítenek és tesztelnek számítógépes programokat. Az elkészített programok segítségével más műveltségi területek problémái tanulmányozhatók, illetve különböző jelenségek szimulálhatók. A probléma-megoldási ismeretek tanítása a mások által készített programok algoritmusainak értelmezését, az alkalmazói képesség kialakítását és a kritikus szemléletet is támogatja. Az infokommunikáció térnyerésével a 21. század a hagyományos információforrások mellett központba állítja az elektronikus információforrások használatát, előtérbe helyezi az interneten zajló kommunikációt, megköveteli a hálózati és multimédiás informatikai eszközök hatékony felhasználását. Hangsúlyossá válik a különböző formákban megjelenő információk (szövegek, képek, hangok, egyéb multimédiás elemek) felismerése, kezelése, értékelése és felhasználása. Az ismeretek bővítéséhez, kiegészítéséhez a könyvtár, valamint az internet korosztálynak megfelelő alapszolgáltatásainak, az intelligens és interaktív hálózati technológiáknak az önálló használata szükséges. Az alkalmazáshoz nélkülözhetetlen a szükséges információk online adatbázisokban való keresése, a találatok és a programok által szolgáltatott válaszok értelmezése, az adatok közötti összefüggések felismerése és vizsgálata tanári segítséggel. A túlzott vagy helytelen informatikai eszközhasználat veszélyeket rejthet, melyekre érdemes felhívni a figyelmet, hasznos lehet megismerni azokat a módszereket, amelyekkel a veszélyek elkerülhetők. Az infokommunikáció témakörén belül kerül sor az interneten zajló kommunikációs formák és rendszerek bemutatására, megismerésére és összekapcsolására. A kommunikációs folyamat magában foglalja az információk fogadását, küldését, továbbítását, tárolását, rendszerezését, a netikett betartását, a kommunikációt akadályozó tényezők felismerését. A csoportokon belül zajló kommunikáció számtalan lehetőséget rejt a tanulási folyamatok számára, ennek érdekében a tanulóknak tájékozottságot kell szerezniük a közösségi oldalak használatáról, azok előnyeiről és veszélyeiről, meg kell ismerniük a használatra vonatkozó elvárásokat, szabályokat. A médiainformatika témakör tartalmazza az elektronikus, internetes médiumok elérését, használatát, információk kinyerését, felhasználását. A források használata magában foglalja az egyes információhordozók tanulásban való alkalmazását, valamint hitelességük, objektivitásuk vizsgálatát, tartalmuk értékelését is. Az információs társadalom témakörben elsajátított ismeretek, fejlesztett készségek és képességek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló a későbbiekben etikusan és biztonsággal kezelje az adatokat, megfelelően használja a rendelkezésére álló informatikai eszközöket. Az aktív állampolgárság érdekében kerül sor az elektronikus szolgáltatások megismerésére, az egyes szolgáltatástípusok céljainak azonosítására, jellemzésére, az igényeknek megfelelő szolgáltatások kiválasztására. A tanulók a szabályok betartásával

igénybe veszik a számukra hasznos elektronikus szolgáltatásokat. Az informatikai rendszerek használata közben számtalan biztonsági, etikai probléma merül fel, melyek tájékozottság és tapasztalat birtokában megfelelő módon kezelhetők, ezért lehetőséget kell nyújtani a tapasztalatszerzés többféle módjára, pl. a médiában szereplő események különböző szempontok szerinti értelmezésére, a társakkal történt esetek megbeszélésére, a lehetséges megoldási alternatívák kifejtésére. A könyvtárhasználat oktatásának célja a tanulók felkészítése az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására a tanulásban, a hétköznapokban az információk elérésével, kritikus szelekciójával, feldolgozásával és a folyamat értékelésével. A könyvtár forrásközpontként való használata az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek és az egész életen át tartó önálló tanulás fejlesztésének az alapja. A fenti cél az iskolai és fokozatosan a más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismerésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakorlásával, tudatos, magabiztos használói magatartás, tájékozódás és a könyvtárhasználat igényének kialakításával érhető el. Az információkeresés területén kiemelt cél, hogy a képzési szakasz végére a tanuló tudatosan és komplexen gondolkodjon a folyamatról és tervezze azt. Ehhez elengedhetetlen, hogy ismerje a dokumentumtípusok és segédkönyvek típusait, jellemzőit és azok információs értékének megállapításának szempontjait. Ezen tudásának fokozatos, folyamatos és gyakorlatközpontú fejlesztése segíti őt a feladatokhoz szükséges kritikus és válogató forráskiválasztáshoz és információgyűjtéshez. Tudatosítani szükséges a tanulókban a könyvtári információszerzéshez, -feldolgozáshoz és -felhasználáshoz is kapcsolódóan az etikai szabályokat, jogi vonatkozásokat. A könyvtári informatika témakör oktatása során a tanuló a könyvtárak és a könyvtári források használatának alapjaival ismerkedik meg, majd a többi tantárgy keretében megvalósuló, erre a tudására épülő gyakorlati feladatok során szerez tapasztalatokat az egyes műveltségterületeken és rendszerezi, mélyíti tudását. Mindezek során egyszerre vannak jelen a könyvtárak által nyújtott hagyományos szolgáltatások és a korszerű társadalmi igényeket kiszolgáló modern technikai lehetőségek. Az informatikai eszközök használata a számítógépteremben lévő szabályok betartatásával és az egészséges számítógépes munkakörnyezet kialakításával építő módon hat az erkölcsi gondolkodásra, a testi és lelki egészségre. Az informatikai eszközök használata során, a megismert hardverelemek bővülésével a digitális és a természettudományos kompetencia is fejlődik. A papír nélküli nyomtatási lehetőségek megismerése, az analóg információk digitalizálása erősíti a környezettudatosságot, felkészíti a tanulókat a fenntarthatóság megteremtéséből adódó feladatokra. A biztonságos adattárolás megismerésével, az egyéni felelősségvállalás és az illetéktelen adathozzáférés megismertetésével fejleszthető az erkölcsi gondolkodás. A digitális eszközök használatával fejlődnek a diákok technikai készségei. Az alkalmazói ismeretek során a tanulók dokumentumokat szerkesztenek, amely fejleszti az anyanyelvi kommunikációt, a digitális kompetenciát, az esztétikai érzéket és az önálló tanulást. A személyes dokumentumok készítése fejleszti az önismeretet, segíti a pályaorientációt. A multimédiás dokumentumok készítése támogatja a médiatudatosságra nevelést. A táblázatok kezelésére alkalmas programokkal végzett műveletek során nyert

információk támogatják a felhasználót az önálló döntésben, segítik a matematikai, a digitális, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák fejlesztését és a hatékony, önálló tanulást. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör hozzájárul az önismereti és a társas kapcsolati kultúra fejlesztéséhez. A problémamegoldás során a tanulók megtapasztalják, hogy egy nagyobb probléma akkor oldható meg hatékonyan, ha azt kisebb részekre bontják és a feladat megoldása közben csoportban dolgoznak együtt. A csoportmunka szervezése hozzájárul az önismeret fejlesztéséhez valamint a társak megértéséhez, elfogadásához. Az angol nyelvű utasításkészletet tartalmazó programozási nyelvek használata segíti az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztését. A programozással foglalkozó diák a program használatát bemutató dokumentumok, illetve hibaüzenetek értelmezése során rákényszerül az angol nyelvű szövegek olvasására és azok megértésére. A feladathoz tartozó problémák programozására angol nyelvű minták, megoldási javaslatok, források találhatók az interneten, emellett angol nyelvű fórumokon is tanácsot lehet kérni. A fellelhető tudásanyag áttanulmányozása, illetve a fórumokon való levelezés során jelentősen mélyül a tanulók angol nyelvű tudása, fejlődik kommunikációs képességük. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör támogatja a matematikai kompetencia fejlesztését, mert a matematikai problémák algoritmizálása és az algoritmus programmal történő megvalósítása során a tanuló használja a diszkussziót, a folyamat során hangsúlyossá válik a logikus gondolkodás. Az algoritmizálás során a matematika órákon megismert képletek alkalmazására, átalakítására kerül sor. Az alkotás során igénnyé válik a felhasználóbarát program írása, a szakkifejezések megfelelő használata, a matematikai készségek rugalmas alkalmazása. A programírás végén a tanulók teszteléssel ellenőrzik munkájukat, felismerik a programhasználathoz szükséges felhasználói dokumentumok fontosságát. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör összekapcsolódhat a természettudományos és technikai kompetenciafejlesztéssel, mert a természettudományos problémák megoldásának algoritmizálása és programmá történő kódolása során a tanuló megismeri a tudományos ismeretszerzés módszereit, felismeri az összefüggések matematikai képletekkel való felírásának jelentőségét. A tantárgyi integráció során alkalmazott oktatóprogramok, tantárgyi szimulációk tanulmányozása erősíti a tanuló megfigyelő képességét. A méréseknél és azok kiértékelésénél az eszközök kezelése veszéllyel járhat, emiatt kötelező jelleggel érvényt kell szerezni a balesetmentes viselkedési formáknak. Az infokommunikáció témakör során szerzett tapasztalatok támogatják a médiatudatosságra nevelést. A hagyományos média mellett az elektronikus média mindennapjaink nélkülözhetetlen részévé vált. Az információszerzés, a tanulás, a szórakozás és a kapcsolattartás sem képzelhető el digitális média nélkül. Az informatika tantárgy kiemelt célja, hogy a tanuló az információs társadalom aktív és kritikusan gondolkodó részvevője legyen. A médiatudatos oktatás célja, hogy a tanuló az elképesztő mennyiségű információból legyen képes kiválasztani a hiteles információt. Fontos, hogy a diákok meg tudják különböztetni a valóságot és a virtuális világot. A multimédia jelentős szerepet játszik társadalmunk megismerésében, ezért a média működésének megismerése nélkülözhetetlen az információk kritikus értelmezéséhez, ennek érdekében kerül sor a

médiatudatos, kritikus gondolkodás ösztönzésére, az etikus viselkedés betartására. A média egyes elemei a manipuláció eszközei is lehetnek, a tudatos befolyásolás jelei jól azonosíthatók. A helyes médiahasználatra való felkészítéssel, a helyes viselkedésminták megfigyelésével megelőzhető a káros függőség kialakulása. Az eszközhasználat során ügyelni kell az önálló döntéshozatalon alapuló mértéktartásra. Fontos azoknak a helyzeteknek a felismerése, melyekben elkerülhetetlen a segítségkérés. Az információs társadalom témakör tárgyalása során a tanulók olyan normákat, értékeket ismernek meg, melyek hozzájárulnak az erkölcsi neveléshez és ezen keresztül a családi életre neveléshez. Az elektronikus szolgáltatások igénybevétele egyéni felelősségvállalással jár, amely támogatja a társadalmi folyamatok megismerését. Az online tevékenységek végzésekor lehetőség nyílik a társas kapcsolatok ápolására, a szociális kompetencia fejlesztésére, a folyamatokban való aktív és kritikus részvétellel fejlődik az önismeret, és a szövegértő, -feldolgozó képesség. Az informatikai eszközhasználat készségszintű elsajátítása támogatja a tanulás eredményességét, hozzájárul az élményszerű, korszerű eszközökkel támogatott tanulás megvalósításához, lehetőséget nyújt a folyamatos és hatékony önképzéshez. Az informatikai eszközök használata során cél, hogy a felhasználók törődjenek a testi és lelki egészségükkel, munkájukat egészséges munkakörnyezetben végezzék. A jövőorientált gondolkodás kialakítása érdekében érdemes megismerni az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásait, a környezetet kímélő energiatakarékos üzemmódokat. A társadalmi tevékenységek hatással vannak a környezetre, a környezet megóvása érdekében a környezettudatos életmód kialakítására és az ezzel kapcsolatos információk keresésére is hangsúlyt kell fektetni. Az online rendszerek megismerésével lehetővé válik a valós és virtuális kapcsolatok közötti különbségek azonosítása. A világhálóról származó tartalmak különböző hitelességűek, ezért eleinte csak a biztonságos információforrások használata javasolt, a későbbi évfolyamokon a tanulók tanulmányi feladataiknak, érdeklődésüknek megfelelően, körültekintően bővíthetik az alkalmazott források és felhasználások körét. A könyvtárhasználati tudás a kiemelt fejlesztési területek mindegyikében elengedhetetlen, mivel minden téma megismerése hatékony és kritikai szemléletet igényel. Ezen belül is kiemelkedik a nemzeti műveltség, értékek és az egyetemes kultúra megismertetése, hiszen ezek alapvető eszközei az információforrások. A demokráciára nevelés és az állampolgári kompetencia fejlesztésének fontos része az információhoz való jog tudatosítása és a megszerzéséhez, megértéséhez, a társadalom érdekében való aktív felhasználásához szükséges tudás fejlesztése. Az információ feldolgozása sok erkölcsi kérdés megvitatását teszi szükségessé, melyekkel a tanulók társas kapcsolati kultúrája fejleszthető. A könyvtári informatika keretén belül kerül sor annak a megtanítására, hogy hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások a tanulás során. A forrás- és könyvtárhasználat tanulása segít az információkeresés és a tanulás folyamatának megértésében, a tanulási stratégia fejlesztésében. A témakör a gyakorlatközpontúságból adódó folyamatos tevékenykedtetéssel és az együttműködést igénylő csoportmunkával járul hozzá a differenciáláshoz. Mind az anyanyelvi, mind a digitális kulcskompetenciák fejlesztése területén kiemelt jelentősége van az információs problémamegoldás

folyamatának, valamint ezek bemutatásának. A könyvtárhasználat tanítása során cél, hogy a tanulók a nyomtatott és a digitális eszközök segítségével önállóan és tudatosan használjanak könyvtárakat, anyanyelvi és idegen nyelvű információforrásokat.

9-10. évfolyam Az informatikai eszközök átszövik világunkat, a számítógép mellett rengeteg intelligens eszköz jelenik meg. Csak azok tudják jól kihasználni az új információs társadalom lehetőségeit, akik rendszeresen alkalmazzák ezeket az eszközöket. Ebben a korosztályban a korábbi évek során fejlesztett készségeken alapuló alkotó felhasználásra és a rendelkezésre álló informatikai eszközök lehetőségeinek bővítésére kerül a hangsúly. A technikai eszközök fejlődésével viszonylag könnyen elérhetővé válik a mozgóképek digitális formában való rögzítése, a digitális hang- és képfelvételek készítése, megosztása, a nagyméretű állományok könnyebb kezelése érdekében szükséges a tömörítési módok és eljárások megismerése is. Életünk során sokszor kell döntéseket hoznunk a rendelkezésünkre álló információk alapján. A tanulók felismerik, hogy az informatikai eszközök segítségével, az alkalmazói ismeretek birtokában segíthetnek a hétköznapi életük során szükséges döntések előkészítésében. A kommunikáció során kiemelt fontosságú a csoportok szervezése és működtetése, ennek érdekében ismerkednek meg a körlevél készítésével, az alkotás során szükséges fogalmakkal és a számítógéppel végzett műveletekkel. A pénzügyi számítások a hétköznapi élet során is fontos szerepet látnak el. A táblázatkezelő programmal statisztikai elemzéseket végezhetünk, az adatokat megfelelő típusú diagramokon jeleníthetjük meg. A táblázatkezelővel egyéb tantárgyi feladatokat is meg lehet oldani. Az adattáblák logikus felépítése, az adattáblák közötti kapcsolatok felismerése, az adatbázisokból lekérdezéssel történő információszerzés, a nyert adatok esztétikus formába rendezése segít az információk feldolgozásában, a megalapozott döntések előkészítésében, ezért fontos, hogy ezeket a műveleteket megismerjék a tanulók. Az informatikai eszközökkel és módszerekkel történő problémamegoldás közvetlen tanulmányozásának befejező képzési szakaszában a tanulók összetettebb problémákat oldanak meg. A tanulók az iskolai élethez köthető matematikai, természettudományi, nyelvi és egyéb problémákat dolgoznak fel, munkamódszerként elsősorban csoportos és projekt munkaformákat alkalmaznak. Az összetettebb problémák algoritmusainak gyakorlati kivitelezéséhez a tanulók az ilyen problémáknak megfelelő összetett adatszerkezetekkel is találkoznak. Ebben a korban előtérbe kerül az igényes adatbevitel és -kivitel, valamint a felhasználóbarát vezérlőelemek ismerete. A tanulók az életkori sajátosságaiknak megfelelően a számítógépet komplex módon használják tanulmányaik során. A problémamegoldó készségek fejlesztése érdekében tetszőleges eszközökkel történő mérési értékek begyűjtésére, ezen értékek kiértékelésére, másrészt az egyszerűbb, különös tekintettel a véletlen eseményeket tartalmazó, folyamatok modellezésére és szimulációjára kerül sor. Az infokommunikációs gyakorlatok során a középiskolában a diákok önállóan határozzák meg a szükséges információkat, egyedül végzik a keresést, és a szerzett

információkat önállóan képesek felhasználni. Képesek az információ hitelességének értékelésére. Az elkészült anyagaikat önállóan publikálják, megosztják az interneten. A kommunikáció során a diákok az internetes lehetőségek széles tárházát használják, a hangsúly a csoportmunkát támogató alkalmazásokra kerül át. Felismerik az infokommunikációs eszközök mindennapi életre gyakorolt hatásait. Egyéb tantárgyi műveltségi területek fejlesztése érdekében kapott feladatok esetében önállóan használják az elektronikus média lehetőségeit, hatékonyan alkalmazzák a média kezeléséhez szükséges eszközöket. Az információs társadalom témakör tárgyalása során a tanulók újabb, a korosztálynak megfelelő információkezeléssel kapcsolatos feladatokkal találkoznak, felkészülnek a veszélyek elhárítására, megismerik és értelmezik a jogi és etikai vonatkozásokat. Kiemelt szerepet kap az információforrások etikus alkalmazása és azok hitelességének értékelése. Tapasztalatot szereznek az informatikai eszközök helyes használatának elsajátításában, bővítik a kulturált együttélésre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos ismereteiket és betartják azokat. Az informatikai eszközök használata jelentősen hozzájárul a társadalmi változásokhoz, ezért érdemes megismerni a fejlődés egyes szakaszait, feltárni az eszközök fejlettségének, elterjedtségének társadalmi, gazdasági, kulturális életre vonatkozó hatását és ezek összefüggéseit. A tanulók bővítik az életkori sajátosságoknak és az igényeknek megfelelő elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos ismereteiket, felismerik azok hétköznapi életben betöltött szerepét, céljait és törekednek a biztonságos, kritikus használatukra. A fejlesztés során a szolgáltatások kiválasztását követően a működés megfigyelése és megértése, az egyes funkciók kipróbálása, a működési algoritmusok azonosítása, az eljárások értő alkalmazása és a kritikus szemléletmód kialakítása kap hangsúlyos szerepet. Több szolgáltatás megismerését követően az egyes szolgáltatások és az alkalmazott eljárások összehasonlítása támogathatja a rendszerezést, az igények megfogalmazása segítheti a kritikai szemléletmód kialakítását. A könyvtárhasználat önálló tanulásának záró szakaszában cél, hogy a tanuló minél átfogóbb és modernebb könyvtárképpel rendelkezzen, ismerje saját igényeit, szokásait, tudását, annak érdekében, hogy azt tudatosan és hatékonyan alkalmazhassa, fejleszthesse tanulmányai és a középiskolai évek után is. A fejlesztés során az információs problémamegoldás folyamatának, a probléma megoldásának önálló, személyre, helyzetre szabott alakítása, irányítása zajlik tanulmányi és hétköznapi helyzetekben. Ennek érdekében a könyvtári rendszer általános internetes és a helyben elérhető könyvtárak teljes körű szolgáltatásai körében való önálló tájékozódás szükséges. A hatékony könyvtárhasználat érdekében a korábbi évek során megismert forrástípusok és konkrét források felhasználási célhoz viszonyított információs értékének megállapítására, újabb könyvtári, szakirodalmi és közhasznú adatbázisok és honlapok megismerésére, használatára kerül sor. Az információkereső stratégia kialakításával és az etikai szempontokat is figyelembe vevő alkotó felhasználásával a tantárgyakhoz vagy a hétköznapi szituációkhoz kötött információt igénylő feladatokat a tanulók egyre önállóbban oldják meg. Általában is, de a Digitális Középiskolában különösen megváltozik a pedagógus szerepe, az ismeretátadó és számon kérő pedagógusból az ismeretek közötti eligazodást

segítő, tanácsadó, az információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé válik. A tanulókat fel kell készíteni a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. A Digitális Középiskolában változik az iskola, mint szervezet szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében - a könyvtárhoz hasonlóan - a Digitális Középiskola Szolgáltatási Pontjaiban biztosítani kell a digitális eszközök használati lehetőségét az oktatási portál szolgáltatásainak, a virtuális tér ismereteinek, kommunikációs szintereinek elérése érdekében. A többi műveltségterület, tantárgy ismereteinek hatékony elsajátítása érdekében is elengedhetetlen a digitális eszközök, az internet, a oktatási portál aktív használói magatartásának kialakulása. Az informatika tantárgyszerű oktatásának közvetlen hasznosulását jelenti, az iskolai élet egészét átható informatikai eszközhasználat. Ez a körülmény kulcskérdéssé teszi az informatikai felhasználói magatartás kialakítását.

9. évfolyam

Órakeret 72 óra

Tematikai egység 1. Az informatikai eszközök használata

Órakeret 10 óra

Előzetes tudás: Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: A számítógépes perifériák használatbavétele. Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztása. Az adatok biztonságos tárolása. Az informatikai környezet tudatos alakítása. Az egészséges munkakörnyezet megteremtése.

Tematikai egységek 1.1. A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működésük fizikai alapjai 1.2. Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztása 1.3. Az adatok biztonságos tárolása. Az informatikai környezet tudatos alakítása 1.4. Az egészséges munkakörnyezet megteremtése Fejlesztési cél  tudnia kell, mi a hardver, milyen tényezők befolyásolják a számítógép teljesítményét, valamint ismernie kell a perifériákat is;  tudnia kell, mi a szoftver, és példákkal kell tudni illusztrálni néhány általánosan használt alkalmazást és operációs rendszert;  tudnia kell, hogyan működnek az információs hálózatok, és hogyan lehet az Internetet csatlakoztatni;  tudnia kell, mit értünk információs és kommunikációs technológiák alatt, és példákat kell tudni említeni azok mindennapi életben történő gyakorlati alkalmazására;  ismernie kell a számítógép-használattal összefüggő egészségügyi, balesetvédelmi és környezetvédelmi szempontokat;  ismernie kell a számítógép-használattal összefüggő biztonsági szempontokat;  ismernie kell a számítógépre vonatkozó, a szerzői joggal és adatvédelemmel kapcsolatos jogi szabályozásokat.  tudnia kell használni az operációs rendszer legfontosabb funkcióit, így a számítógép-beállításokat és a beépített súgó funkciókat is.  hatékonyan kell tudni kezelni az Asztalt és tudni kell grafikus felhasználói munkakörnyezetben dolgozni  ismerni kell a fájlkezelés alapjait, készség szinten kell tudni rendszerezni a fájlokat és mappákat, hogy azok könnyen beazonosíthatóak és megtalálhatók legyenek.  segédprogramokat kell tudni használni nagyméretű fájlok tömörítéséhez és kicsomagolásához, és ismerni kell a vírusölő szoftvereket a számítógépes vírusok elleni védelemhez.

Tartalom 1.

Hardver 1.1. Fogalmak 1.1.1. A hardver fogalma 1.1.2. Különbség a személyi, és a hordozható (notebook) számítógép, valamint a tábla PC (tablet PC) között, a felhasználói funkciók alapján

1.1.3. A leggyakoribb kézi digitális eszközök, pl. kézi számítógépek (PDA), mobil telefon, „okostelefon” (smartphone), multimédia lejátszó és tulajdonságaik. 1.1.4. A személyi számítógép főbb részei, mint a központi processzor egység (CPU) a merevlemez, az általános ki- és bemeneti egységek, memóriatípusok. 1.1.5. Kimeneti/bemeneti portok beazonosítása pl. USB, soros, párhuzamos, hálózati, FireWire 1.2. A számítógép teljesítménye 1.2.1. A számítógép sebességét befolyásoló tényezők, például a processzor sebessége, a RAM mérete, a grafikus kártya processzor és memória, valamint a futó alkalmazások száma. 1.2.2. Mi a CPU sebességének mértékegysége megaherz (MHz) vagy gigaherz (GHz) 1.3. Memória és Tárolás 1.3.1. A különböző típusú számítógép-memóriák például RAM (random access memory), ROM (read only memory) és az azok közötti különbségek 1.3.2. Hogyan mérjük a memória kapacitását? (bit, byte, KB, MB, GB, TB). 1.3.3. A legfontosabb média tárolóeszközök pl. CD, DVD, USB flash drive, memóriakártya, belső merevlemez, külső merevlemez, hálózati meghajtó, online fájl-tárolás. 1.4. Bemeneti és kimeneti eszközök 1.4.1. Néhány olyan eszköz ismerete, amellyel adatot lehet bevinni a számítógépbe: például egér, billentyűzet,. trackball, szkenner, touchpad, fényceruza, joystick, web kamera, digitális fényképezőgép, mikrofon. 1.4.2. A legfontosabb kimeneti eszközök ismerete (pl. képernyő/monitor, nyomtató, hangszóró, fejhallgató) 1.4.3. Annak ismerete, hogy bizonyos eszközök mind bemenetre, mind kimenetre használatosak, például az érintőképernyő (touchscreen). 2.

Operációs rendszer 2.1. Első lépések 2.1.1.

A számítógép elindítása, belépés felhasználói név és jelszó segítségével

2.1.2.

A számítógép újraindítása a megfelelő módszerrel

2.1.3.

A nem válaszoló alkalmazás bezárása

2.1.4.

A számítógép megfelelő kikapcsolása

2.1.5.

Súgó használata

2.2. Beállítás 2.2.1. A számítógép alapvető rendszerinformációinak lekérdezése: az operációs rendszer és a verziószám, a beépített RAM. 2.2.2. A számítógépes munkaasztal beállításainak megváltoztatása: a dátum és az idő, hangerő,, a munkaasztal megjelenítési beállításai (színbeállítások, a képernyő felbontása, a képernyővédő beállítása) 2.2.3. A billentyűzet nyelvének beállítása és új kiosztás hozzáadása 2.2.4. Az alkalmazások telepítése és eltávolítása. 2.2.5. A billentyűzet Print Screen gombjának használata, teljes képernyős aktív ablak hozzáférés 2.3. Munka az ikonokkal 2.3.1. Az általánosan használt ikonok ismerete, például: fájlok, könyvtárak/mappák, alkalmazások, nyomtatók, meghajtók, lomtár/kuka. 2.3.2. Az ikonok kijelölése és mozgatása 2.3.3. Parancsikon létrehozása, törlése, átnevezése az Asztalon

2.3.4. Egy fájl, könyvtár/mappa vagy alkalmazás megnyitása ikonnal 3.

2.2 Fájlkezelés 3.1. Fogalmak 3.1.1. Hogyan mutatja hierarchikus rendszerben a számítógép a meghajtókat, mappákat és fájlokat 3.1.2. Milyen eszközöket használ az operációs rendszer a fájlok és mappák tárolására – merevlemez, USB flash drive, floppy lemez CR-RW, DVD-RW, hálózati meghajtók 3.1.3. Fájlok, mappák méretének mértékegysége (KB, MB, GB) 3.1.4. Miért fontos a rendszeres adatmentés mozgatható tárolóeszközön, gépen kívüli tároláshoz 3.1.5. Az online fájltárolás előnyei: kényelmes hozzáférés, fájlok megosztásának lehetősége 3.2. Fájlok és mappák 3.2.1. Egy olyan ablak megnyitása, amely kijelzi a könyvtárak/mappák nevét, méretét és helyét a meghajtón 3.2.2. A mappák, meghajtók megjelenítésének teljes képernyőjűvé tétele, lekicsinyítése 3.2.2.1. Egy fájl vagy mappa megkeresése a meghajtón 3.2.2.2. Könyvtár/mappa létrehozása majd további alkönyvtár/almappa létrehozása 3.2.3. Munka a fájlokkal 3.2.3.1. Az általánosan használt fájltípusok felismerése: szövegszerkesztői fájlok, hordozható dokumentumok, táblázatkezelő dokumentumok, adatbázis fájlok, prezentációs fájlok, kép–, hang– és videó-állományok, tömörített fájlok, ideiglenes fájlok, futtatható fájlok 3.2.3.2. Editor megnyitása, szövegbevitel a fájlba, elnevezés és mentés a meghajtó meghatározott helyére 3.2.3.3. Fájlok attribútumainak megváltoztatása: csak olvasható/zárolt, írható-olvasható 3.2.3.4. Fájlok rendezése név, méret, típus és módosítás dátuma szerint növekvő és csökkenő sorrendben 3.2.3.5. Fájlok és könyvtárak/mappák elnevezése olyan tartalommal bíró névvel, ami segíti elrendezésüket és megtalálásukat. 3.2.3.6. Fájlok, mappák átnevezése

2. Alkalmazói ismeretek

Órakeret 42 óra

2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása Előzetes tudás: Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. A digitális képek formáinak ismerete, képszerkesztő program használata. Karakter- és bekezdésformázások végrehajtása szövegszerkesztő programmal. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Nagyobb dokumentumok létrehozása, formázása. Körlevél készítése. Különböző formátumú produktumok készítése, a formátum célszerű kiválasztása. Személyes dokumentumok létrehozása, átalakítása, Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív anyagok, bemutatók készítése. megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és komplex használata.

2.1.1. Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása 2.1.1.1.

Nagyobb terjedelmű dokumentum szerkesztése.

2.1.1.2.

Élőfej, élőláb.

átalakítása, megfelelő formázása. A feladat

2.1.1.3.

Stílusok alkalmazása.

2.1.1.4.

Tartalomjegyzék készítése.

2.1.1.5.

Személyes dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása.

2.1.2. Körlevél 2.1.2.1. A törzsdokumentum és az adattábla fogalmának megismerése. 2.1.2.2. Dokumentum készítése körlevél funkció felhasználásával. 2.1.2.3. Egyéb iskolai dokumentum készítése kiadványszerkesztő programmal. 2.1.3. Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű kiválasztása 2.1.3.1. Egyénileg készített, letöltött elemek (zene, fénykép, film, animáció stb.) elhelyezése közös multimédiás dokumentumban. 2.1.3.2. Szöveg, kép elhelyezése a dokumentumban. 2.1.3.3. Dokumentumok nyomtatási beállításai. 2.1.4. Hangszerkesztés 2.1.4.1.Digitális hangformátumok megismerése. A formátumok átalakítása. 2.1.4.2.Hangszerkesztő program használata. Kulcsfogalmak/ fogalmak Élőfej, élőláb, oldalszám, stílus, tartalomjegyzék, körlevél, törzsdokumentum.

3. Infokommunikáció

Órakeret 14 óra

3.1. Információkeresés, információközlési rendszerek Előzetes tudás: Információ keresése, a hiteles és nem hiteles információ megkülönböztetése, az információ kritikus értékelése. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: A feladatok elvégzéséhez szükséges információk azonosítása, meghatározása, megkeresése, felhasználása. A dokumentumok önálló publikálása.

3.1.1. Önálló információszerzés 3.1.1.1. Információkeresési stratégia. 3.1.1.2. Tartalomalapú keresés. 3.1.1.3. Logikai kapcsolatok. 3.1.1.4. A szükséges információ önálló meghatározása, a találatok szűkítése, kigyűjtése, felhasználása.

3.1.2. Az információk közlési célnak megfelelő alakítása, a manipuláció megismerése 3.1.2.1. A találatok elemzése, értékelése hitelesség szempontjából. 3.1.2.2. A közlés céljának felismerése. 3.1.2.3.A reklámok manipulatív tevékenységének felfedése. 3.1.3. A publikálás módszereinek megismerése, szabályai 3.1.3.1. Az elkészült dokumentumok publikálása hagyományos és elektronikus, internetes eszközökkel. 3.1.3.2. Szövegek, képek, fotóalbumok, hang- és videoanyagok, weblapok publikálása az interneten. Kulcsfogalmak/ fogalmak Manipulálás, kétirányú információáramlás, adatfeltöltés. 3.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák Előzetes tudás: Az infokommunikációs eszközök ismerete. A modern infokommunikációs eszközök hatékony használata. A kommunikáció elméletének ismerete. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Online kommunikáció folytatása, csoportmunka végzése egy vagy több résztvevővel. A legújabb két- vagy többrésztvevős kommunikációs lehetőségek, valamint az elektronikus médiumok megfelelő kezelése.

3.2.1. Kommunikációra megismerése

képes

eszközök

összekapcsolási

lehetőségeinek

3.2.1.1. Több résztvevős beszélgetős, kommunikációs program használata. 3.2.1.2. Csoportmunka az interneten. 3.2.2. Az infokommunikációs eszközök mindennapi életre gyakorolt hatásának vizsgálata 3.2.2.1. A hagyományos infokommunikációs technológiák összehasonlítása az elektronikus és internetes lehetőségekkel. 3.2.2.2. A túlzott internethasználatból kialakuló káros életformák azonosítása, a függőség elhárítása. Kulcsfogalmak/ fogalmak Kommunikációs program. 3.3. Médiainformatika Előzetes tudás: A legújabb infokommunikációs technológiák használata, alkalmazása. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Az új elektronikus és internetes médiumok készségszintű használata.

3.3.1. A hagyományos médiumoktól különböző, informatikai eszközöket alkalmazó lehetőségek, azok felhasználása a megismerési folyamatban 3.3.1.1. Információszerzés internetes portálokról, médiatárakból, elektronikus könyvtárakból.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Hírportál, médiatár, e-book, hangoskönyv.

4. Könyvtári informatika

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás: Katalógus önálló használata. A települési könyvtár önálló használata. Önálló kézikönyvhasználat. A felhasznált irodalomjegyzék összeállítása segítséggel. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: A könyvtári rendszer szolgáltatásai és a különböző információforrások önálló felhasználása tanulmányi és egyéb feladatokhoz.

4.1. Könyvtártípusok, információs intézmények 4.1.1. A könyvtári rendszer szerepének, lehetőségeinek megismerése. 4.1.2. A települési közkönyvtár önálló használata. 4.1.3. Könyvtárlátogatás. 4.2. Könyvtári szolgáltatások 4.2.1. A könyvtári információs felhasználása a tanulásban.

rendszer

szolgáltatásainak

rendszerezése,

4.2.2. A könyvtárközi kölcsönzés funkciójának megértése. 4.2.3. Könyvtári és közhasznú adatbázisok használati útmutató segítségével való önálló használata. 4.2.4. Rendszeres, a céloknak megfelelő könyvtár- és internethasználat. 4.3. Információkeresés 4.3.1. A médiumok, közléstípusok tartalmi megbízhatósága. 4.3.2. Információkeresési stratégiák ismerete. 4.3.3. Önálló információszerzés katalógusokból, adatbázisokból, általános és ismeretterjesztő művekből. 4.3.4. Releváns információk információhordozókból. 4.3.5. Az iskolai tananyag kutatómunkával.

kiválasztása elmélyítése

hagyományos és

kibővítése

és

elektronikus

önálló

könyvtári

4.4. Dokumentumtípusok, kézikönyvek 4.4.1. A hiteles forrás jellemzőinek ismerete. 4.4.2. Forrástípusok rendszerezése információs értékük szerint. 4.4.3. A talált információk kritikus értékelése. 4.4.4. Időszaki kiadványok önálló használata. 4.4.5. Elektronikus könyvek, digitalizált dokumentumok. 4.4.6. Az egyes tudományterületek alapvető segédkönyvtípusainak ismerete, önálló használata. 4.5. Forráskiválasztás

4.5.1. Komplex feladathoz való önálló forráskiválasztás a feladat céljának és a forrás információs értékének figyelembe vételével. 4.6. Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás 4.6.1. Bibliográfiai hivatkozás önálló készítése folyóiratcikkekről. 4.6.2. Az interneten megjelent források hivatkozási technikájának megismerése, segítséggel való alkalmazása. 4.6.3. Hivatkozásjegyzék, irodalomjegyzék készítése. Kulcsfogalmak/ fogalmak Könyvtári rendszer, múzeum, levéltár, információkeresési stratégia, rejtett bibliográfia, relevancia, kritikus forráshasználat, hivatkozás, plágium, hitelesség, önművelés, egész életen át tartó tanulás.

10. évfolyam

Órakeret 72 óra

Tematikai egység 1. Alkalmazói ismeretek

Órakeret 50 óra

1.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása Előzetes tudás: Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. A digitális képek formáinak ismerete, képszerkesztő program használata. Karakter- és bekezdésformázások végrehajtása szövegszerkesztő programmal. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Nagyobb dokumentumok létrehozása, formázása. Körlevél készítése. Különböző formátumú produktumok készítése, a formátum célszerű kiválasztása. Személyes dokumentumok létrehozása, átalakítása, Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív anyagok, bemutatók készítése. megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és komplex használata.

átalakítása, megfelelő formázása. A feladat

1.1.1. Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív anyagok, bemutatók készítése 1.1.1.1. A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és komplex használata. 1.1.1.2. Utómunka egy video szerkesztő programmal. 1.1.1.3.A weblapkészítés alapjai. Kulcsfogalmak/ fogalmak Multimédia, videó. 1.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés Előzetes tudás: Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. Egyszerű táblázatkezelési műveletek végrehajtása. Táblázatba foglalt adatokból célszerű diagramok készítése. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Problémamegoldás táblázatkezelővel. Adatkezelés táblázatkezelővel. Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása.

1.2.1. Problémamegoldás táblázatkezelővel

1.2.1.1. A hétköznapi életben előforduló problémák megoldása. 1.2.1.2. Tantárgyi feladatok megoldása. 1.2.1.3. Függvények használata. 1.2.2. Statisztikai számítások 1.2.2.1. Statisztikai függvények használata táblázatkezelőkben. 1.2.2.2. Az adatok grafikus szemléltetése 1.2.3. Adatkezelés táblázatkezelővel 1.2.3.1. Adatok rendezése, szűrés. 1.2.3.2. Függvények alkalmazása különböző lapokon lévő adatokra. 1.2.4. Térinformatikai alapismeretek 1.2.4.1.Térképek és adatbázisok összekötési lehetőségei. 1.2.4.2.Útvonalkeresők, térképes keresők használata. 1.2.5. Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása 1.2.5.1.Adatbázis létrehozása. 1.2.5.2.Adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs. 1.2.5.3.Adatbázis feltöltése. 1.2.5.4.Algoritmusok alkalmazása a feladatmegoldásokban. Kulcsfogalmak/ fogalmak Adatbázis, relációs adatbázis, adat, adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs.

2. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Órakeret 10 óra 2.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Előzetes tudás: Algoritmus leíró eszközök ismerete és használata, egyszerűbb algoritmusok megírása. Fejlesztői környezet használata. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Tantárgyi és egyéb problémák informatikai eszközök segítségével történő megoldása csoportmunkában, a megoldáshoz szükséges algoritmusok készítése.

2.1.1. A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek komplex alkalmazása 2.1.1.1. A problémamegoldáshoz kiválasztása.

szükséges

informatikai

eszközök

2.1.1.2.Tantárgyi és egyéb problémák informatikai eszközök segítségével történő megoldása, a megoldáshoz szükséges algoritmusok készítése. 2.1.2. Problémák megoldása munkacsoportban. A problémamegoldó tevékenység tervezése 2.1.2.1. Az iskolához és a köznapi élethez kapcsolódó problémák megoldásának tervezése és megvalósítása csoportmunkában.

2.1.2.2. Projektmunkák informatikai eszközökkel történő kivitelezése. Kulcsfogalmak/fogalmak

Probléma, tervezés, megvalósítás, projektmunka.

2.2. Algoritmizálás és adatmodellezés Előzetes tudás: Algoritmus kódolása valamely fejlesztői környezetben. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Tantárgyi problémák algoritmizálása. Tervezési eljárások, az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elveinek használata.

2.2.1. Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása számítógépen, a feladat megoldásához algoritmusok tervezése, végrehajtása, elemzése 2.2.1.1. Tantárgyi problémák megoldási algoritmusainak tanulmányozása. 2.2.1.2. Algoritmusok alkotása különböző tervezési eljárások segítségével, az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elvei. Algoritmusok megvalósítása. 2.2.1.3. Néhány típusalgoritmus vizsgálata. 2.2.2. A problémamegoldáshoz szükséges adatok és az eredmény kapcsolata, megtervezése, értelmezése 2.2.2.1. A beállítások értelmezése. 2.2.3. Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése, használata. Adatmodellezés, egyszerű modellek megismerése 2.2.3.1. Különböző adattípusok használata a modellalkotás során. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tantárgyi probléma, alulról felfelé építkezés lépésenkénti finomítás elve, elemi adat, összetett adat, bemenő adat, eredmény.

elve,

2.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése Előzetes tudás: Fejlesztői környezet ismerete. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Tantárgyi szimulációs programok használata. Tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelése informatikai eszközökkel.

2.3.1. Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvényszerűségek megfogalmazása, modellalkotás egyszerű tevékenységekre 2.3.1.1. Tantárgyi szimulációs programok használata. 2.3.1.2. A beállítások megfogalmazása.

hatásainak

2.3.1.3. Tantárgyi mérések eszközökkel.

megfigyelése,

eredményeinek

a

kiértékelése

tapasztalatok informatikai

2.3.1.4. Modellalkotás egyszerű tevékenységekre. Kulcsfogalmak/ fogalmak Mérés, értékelés, eredmény, szimuláció, beállítás, modell.

3. Az információs társadalom

Órakeret 12 óra

3.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai Előzetes tudás: Informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok. A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges meghibásodások. A problémák megoldása érdekében alkalmazott eljárások. Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése, véleményezése. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Adatvédelmi fogalmak ismerete. Az információforrások hitelességének értékelése. Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése. Az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásainak felismerése.

3.1.1. Az adatvédelmi alapfogalmakkal és az információhitelesség megőrzési technikáival való megismerkedés 3.1.1.1. Adatvédelmi fogalmak ismerete. 3.1.1.2. Az információforrások hitelességének értékelése. 3.1.1.3. Informatikai eszközök etikus használata. 3.1.2. Szerzői jogi alapfogalmak. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése 3.1.2.1. Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése. 3.1.2.2. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése. 3.1.3. Az információ és az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, személyiségre, egészségre gyakorolt hatásának megismerése 3.1.3.1. A globális információs társadalom jellemzői. 3.1.3.2. Az informatikai kultúra jellemzői. 3.1.3.3. Az informatikai fejlesztések hatásainak felismerése.

gazdasági,

3.1.3.4. Az informatikai eszközök használatának személyiségre és az egészségre vonatkozóan.

környezeti,

kulturális

következményei

a

Kulcsfogalmak/ fogalmak Információs társadalom, informatikai biztonság, informatikai kultúra, információkezelés, adatvédelem, netikett, szerzői jog, szerzői alkotás, plágium, közkincs, szabad felhasználás. 3.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata Előzetes tudás: Elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos személyes tapasztalatok, vélemények gyűjtése, tapasztalatok cseréje. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Az elektronikus szolgáltatások szerepének felismerése, a szolgáltatások kritikus használata. A fogyasztói viselkedést meghatározó módszerek felismerése a médiában.

3.2.1. Az e-szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek, biztonsági vonatkozásainak feltérképezése 3.2.1.1. Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének felismerése. 3.2.1.2. Elektronikus értékelése.

szolgáltatások

megismerése,

kritikus

használata,

3.2.1.3. Az elektronikus szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek felismerése. 3.2.2. A fogyasztói viselkedést befolyásoló technikák felismerése a médiában 3.2.2.1. Fogyasztói szükségletek azonosítása. 3.2.2.2. A fogyasztói viselkedést befolyásoló módszerek megfigyelése és azonosítása. Tudatos vásárlókép kialakítása. Kulcsfogalmak/ fogalmak Információs társadalom, média, elektronikus szolgáltatás, regisztráció, leiratkozás, azonosító, jelszó, kritikus használat. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló az informatikai eszközök használat témakör végére tudjon digitális kamerával felvételt készíteni, legyen képes adatokat áttölteni kameráról a számítógép adathordozójára; ismerje az adatvédelem hardveres és szoftveres módjait; ismerje az ergonómia alapjait. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére legyen képes táblázatkezelővel tantárgyi feladatokat megoldani, egyszerű számításokat elvégezni; tudjon körlevelet készíteni; tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; tudjon adattáblák között kapcsolatokat felépíteni, adatbázisokból lekérdezéssel információt nyerni. A nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába rendezni. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére tudjon algoritmusokat készíteni, legyen képes a probléma megoldásához szükséges eszközöket kiválasztani; legyen képes tantárgyi problémák megoldásának tervezésére és megvalósítására; ismerjen és használjon tantárgyi szimulációs programokat; legyen képes tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelésére; legyen képes egy csoportban tevékenykedni. A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes információkat szerezni, azokat hagyományos, elektronikus vagy internetes eszközökkel publikálni; legyen képes társaival kommunikálni az interneten, közös feladatokon dolgozni; tudja használni az újabb informatikai eszközöket, információszerzési technológiákat.

A tanuló az információs társadalom témakör végére:  ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat;  legyen képes értékelni az információforrásokat;  ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat;  ismerje a szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmakat;  ismerje az infokommunikációs publikálási szabályokat;  ismerje fel az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásait;  ismerje fel az informatikai eszközök használatának személyiséget és az egészséget befolyásoló hatásait;  ismerje fel az elektronikus szolgáltatások szerepét, legyen képes néhány elektronikus szolgáltatás kritikus használatára;  ismerje fel az elektronikus szolgáltatások jellemzőit, előnyeit, hátrányait;  ismerje fel a fogyasztói viselkedést befolyásoló módszereket a médiában;  ismerje fel a tudatos vásárló jellemzőit. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére legyen képes bármely, a tanulmányaihoz kapcsolódó feladata során az információs problémamegoldás folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani; legyen tisztában saját információkeresési stratégiáival, tudja azokat tudatosan alkalmazni, legyen képes azt értékelni, tudatosan fejleszteni.

11–12. évfolyam Az informatikai eszközök átszövik világunkat, a számítógép mellett rengeteg intelligens eszköz jelenik meg. Csak azok tudják jól kihasználni az új információs társadalom lehetőségeit, akik rendszeresen alkalmazzák ezeket az eszközöket. Ebben a korosztályban az informatikai eszközök használata a többi témakör alkalmazása közben valósul meg. Életünk során sokszor kell döntéseket hoznunk a rendelkezésünkre álló információk alapján. A tanulók felismerik, hogy az informatikai eszközök, az alkalmazói ismeretek birtokában segíthetnek a hétköznapi életük során szükséges döntések előkészítésében. A kommunikáció során kiemelt fontosságú a csoportok szervezése és működtetése, ennek érdekében ismerkednek meg a körlevél készítésével, az alkotás során szükséges fogalmakkal és a számítógéppel végzett műveletekkel. A pénzügyi számításoknak a hétköznapi élet során is fontos szerepük van. A táblázatkezelő programmal statisztikai elemzéseket végezhetünk, az adatokat megfelelő típusú diagramokon jeleníthetjük meg. A táblázatkezelővel egyéb tantárgyi feladatokat is meg lehet oldani. Az adattáblák logikus felépítése, az adattáblák közötti kapcsolatok felismerése, az adatbázisokból lekérdezéssel történő információszerzés, a nyert adatok esztétikus formába rendezése segít az információk feldolgozásában, a megalapozott döntések előkészítésében, ezért fontos, hogy ezeket a műveleteket megismerjék a tanulók. Az informatikai eszközökkel és módszerekkel történő problémamegoldás közvetlen tanulmányozásának befejező képzési szakaszában a tanulók összetettebb problémákat oldanak meg. A tanulók az iskolai élethez köthető matematikai, természettudományi, nyelvi és egyéb problémákat dolgoznak fel, projekt munkaformákat alkalmaznak. Az összetettebb problémák algoritmusainak gyakorlati kivitelezéséhez a tanulók az ilyen problémáknak megfelelő összetett adatszerkezetekkel is találkoznak. Ebben a korban előtérbe kerül az igényes adatbevitel és -kivitel, valamint a felhasználóbarát vezérlőelemek ismerete. A tanulók az életkori sajátosságaiknak megfelelően a számítógépet komplex módon használják tanulmányaik során. A problémamegoldó készségek fejlesztése érdekében tetszőleges eszközökkel történő mérési értékek begyűjtésére, ezen értékek kiértékelésére, másrészt az egyszerűbb, különös tekintettel a véletlen eseményeket tartalmazó folyamatok modellezésére és szimulációjára kerül sor. Az infokommunikációs gyakorlatok során a középiskolában a diákok önállóan határozzák meg a szükséges információkat, egyedül végzik a keresést, és a szerzett információkat önállóan képesek felhasználni. Képesek az információ hitelességének értékelésére. Elkészült anyagaikat önállóan publikálják, megosztják az interneten. A kommunikáció során a diákok az internetes lehetőségek széles tárházát használják. Felismerik az infokommunikációs eszközök mindennapi életre gyakorolt hatásait. Egyéb tantárgyi műveltségi területek fejlesztése érdekében kapott feladatok esetében önállóan használják az elektronikus média lehetőségeit, hatékonyan alkalmazzák a média kezeléséhez szükséges eszközöket. Az információs társadalom témakör tárgyalása során a tanulók újabb, a korosztálynak megfelelő, információkezeléssel kapcsolatos feladatokkal találkoznak, felkészülnek a veszélyek elhárítására, megismerik és értelmezik a jogi és etikai vonatkozásokat. Kiemelt szerepet kap az információforrások etikus alkalmazása és azok hitelességének értékelése. Tapasztalatot szereznek az informatikai eszközök helyes

használatának elsajátításában, bővítik a kulturált együttélésre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos ismereteiket és betartják azokat. A tanulók bővítik az életkori sajátosságoknak és az igényeknek megfelelő elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos ismereteiket, felismerik azok hétköznapi életben betöltött szerepét, céljait és törekednek biztonságos, kritikus használatukra. A fejlesztés során a szolgáltatások kiválasztását követően a működés megfigyelése és megértése, az egyes funkciók kipróbálása, a működési algoritmusok azonosítása, az eljárások értő alkalmazása és a kritikus szemléletmód kialakítása kap hangsúlyos szerepet. Több szolgáltatás megismerését követően az egyes szolgáltatások és az alkalmazott eljárások összehasonlítása támogathatja a rendszerezést, az igények megfogalmazása segítheti a kritikai szemléletmód kialakítását. Az információkereső stratégia kialakításával és az etikai szempontokat is figyelembe vevő alkotó felhasználásával a tantárgyakhoz vagy a hétköznapi szituációkhoz kötött információt igénylő feladatokat a tanulók egyre önállóbban oldják meg.

11. évfolyam

Órakeret 36 óra

Tematikai egység 1. Képszerkesztés

Órakeret 18 óra

1.1. Képszerkesztési alapok 1.1.1. Képek használata 1.1.1.1. A digitális képek előnyei: web-publikáció, továbbítás e-mail-ben, otthoni nyomtatás 1.1.1.2. A képszerkesztő alkalmazások alapfunkciói: képek javítása, létrehozása, előkészítés a web-re 1.1.1.3. A szerzői jog fogalma 1.1.2. Digitális kép 1.1.2.1. A digitális képek fő tulajdonságai: pixelekből épülnek fel, bináris kód 1.1.2.2. A pixel fogalmának definíciója 1.1.2.3. A felbontás fogalmának definíciója 1.1.3. Szín 1.1.3.1. Az általánosan használt színmódok definíciója: HSB, RGB, CMYK 1.1.3.2. A színezet, telítettség és színegyensúly fogalmainak definíciója 1.1.3.3. A paletta fogalmának definíciója 1.1.3.4. A színmélység fogalmának definíciója 1.1.3.5. Az átlátszóság fogalmának definíciója 1.1.3.6. A kontraszt, világosság és gamma fogalmainak definíciója 1.1.3.7. A grafikus üzemmód definíciója 1.1.4. Grafikus formátumok 1.1.4.1. A pixelgrafika és vektorgrafika fogalma 1.1.4.2. A veszteségmentes grafikus formátum fogalma, az általánosan használt formátumok: BMP, GIF, PNG 1.1.4.3. A veszteséges grafikus formátum fogalma, az általánosan használt formátumok: JPEG, JPEG2000

1.1.4.4. Az általánosan használt képszerkesztő szoftverek natív fájlformátumai: PSD, PSP, XCF, CPT 1.2. Az alkalmazás használata 1.2. Első lépések 1.2.1. A képszerkesztő alkalmazás indítása, kép/képek megnyitása különböző formátumokból 1.2.2. Képi fájl létrehozása 1.2.3. Képi fájl kezdeti paramétereinek megadása: színmélység, felbontás, háttérszín, méret 1.2.4. Váltás megnyitott képi fájlok között 1.2.5. Képi fájl mentése új néven és különböző formátumban 1.2.6. Képi fájl/fájlok bezárása az alkalmazásból történő kilépés nélkül 1.2.7. A rendelkezésre álló Súgó funkciók használata 1.2.8. A képszerkesztő alkalmazás bezárása 1.3. Fontosabb műveletek 1.3.1. Beállítások 1.3.2. A nagyító eszköz használata 1.3.3. Előtérszín és háttérszín kiválasztása 1.3.4. Rács tulajdonságainak beállítása: mértékegység, vízszintes igazítás, függőleges igazítás, szín 1.4. Képek beolvasása és mentése 1.4.1. Szkennelő alkalmazás indítása, kép szkennelése (előnézet, szkennelési paraméterek, szkennelés, mentés) 1.4.2. Az aktív ablak képernyő tartalmának beolvasása (print screen), mentése 1.4.3. Kép beolvasása digitális fényképezőgépről 1.4.4. Kép beolvasása weboldalról, képtárból 1.5. Kijelölések 1.5.1. A teljes kép kijelölése 1.5.2. Kijelölő eszközök tulajdonságai, kijelölések relációja, elmosás, antialias 1.5.3. Kép részletének kijelölése: téglalap, ellipszis kijelölő eszköz, varázspálca, mágneses lasszó, szabadkézi kijelölés 1.6. Kép átalakítása 1.6.1. Kép újraméretezése pixelszám, vagy más mértékegység alapján 1.6.2. Kép, vagy kijelölés forgatása 1.6.3. Kép, vagy kijelölés kétszerezése 1.6.4. Kép, vagy kijelölés mozgatása 1.6.5. Kivágás 1.6.6. Vászon átméretezése 1.7. Műveletek képekkel 1.7.1. A réteg fogalmának definíciója 1.7.2. Réteg létrehozása 1.7.3. Réteg kettőzése 1.7.4. Réteg törlése 1.7.5. Rétegsorrend beállítása 1.7.6. Rétegek összevonása 1.7.7. Rajzolt objektum raszteres réteggé konvertálása

1.7.8. Réteg tulajdonságainak beállítása: láthatóság, zárolás, név, opacitás, fedési mód 1.8. Szöveg 1.8.1. Szöveg létrehozása 1.8.2. Szöveg kettőzése 1.8.3. Szöveg mozgatása 1.8.4. Szöveg törlése 1.8.5. Szövegigazítás: jobbra, balra, középre, sorkizárt 1.8.6. Betűtípus méretének, színének módosítása 1.9. Rajzoló eszközök 1.9.1. Egyenes vonal, görbe, szabadkézi rajz készítése a vonalvastagság, stílus és szín megválasztásával 1.9.2. Alakzatok (téglalap, ellipszis, n oldalú sokszög) készítése a stílus és szín megválasztásával 1.9.3. Rajzolt objektum tulajdonságainak módosítása: szín, stílus, vonalvastagság 1.10. Festőeszközök 1.10.1. Színválasztás a pipetta eszközzel 1.10.2. Kép részletének kitöltése a színátmenet eszközzel 1.10.3. A ecset eszköz használata a szín, ecsetforma és ecsetméret megadásával 1.10.4. A radír eszköz használata az ecsetforma és ecsetméret megadásával 1.11. Szűrők és hatások 1.11.1. Művészi hatások: festett üveg, mozaik, domborítás 1.11.2. Elmosás: gauss-i, bemozdulás 1.11.3. Torzítási hatások: szél, fodrozás, örvény 1.11.4. Render hatások: megvilágítás, becsillanás 1.11.5. Világosság-kontraszt, színezet-telítettség, színegyensúly beállítása 1.3. Kimenetek 1.12. Nyomtatás 1.12.1. Kép előnézete 1.12.2. Nyomtatási tulajdonságok beállítása: papírméret, tájolás 1.12.3. Kép nyomtatása a telepített nyomtatón 1.13. Publikáció web-re 1.13.1. Színmélység és képméret megváltoztatása az optimális letöltési idő érdekében 1.13.2. Váltott soros kép fogalma

2. Prezentáció

Órakeret 18 óra

 Tudni kell prezentációkat létrehozni és elmenteni különböző fájl formátumokban  A hatékonyság érdekében ismerni kell beépített funkciókat (pl. Súgó)  Értelmezni kell tudni a különböző prezentációs nézeteket, tudni kell, mikor melyiket kell használni, ki kell tudni választani a különböző diaelrendezéseket és meg kell tudni szerkeszteni a diákat  A prezentációk szövegét be kell tudni vinni, szerkeszteni és formázni. Egyedi címeket is kell tudni alkalmazni.

 Képet, grafikát, rajzolt alakzatot kell tudni beszúrni, szerkeszteni  Különböző animálási és áttűnési effektusokat kell ismerni; a tartalmat ellenőrizni és javítani kell a nyomtatás, illetve. a diák bemutatása előtt.

2.1. A Prezentációs program használata 2.1.1. Első lépések a prezentáció- készítésben 2.1.1.1.A prezentációkészítő szoftver megnyitása és bezárása. Prezentáció megnyitása és bezárása. 2.1.1.2.Új prezentáció létrehozása az alapértelmezés szerinti sablon alapján. 2.1.1.3.A prezentáció elmentése a meghajtó meghatározott helyére. A prezentáció elmentése más néven. 2.1.1.4.A prezentáció elmentése más fájlformátumban: RTF (Rich Text Format), sablon, kép fájlformátum, vagy más verziószám formátumában. 2.1.1.5.Váltás megnyitott prezentációk között. 2.1.2. A hatékonyság növelése 2.1.2.1.Az alkalmazás alapbeállításainak módosítása: felhasználónév, a prezentációk megnyitásához és elmentéséhez használt alapértelmezett könyvtár/mappa. 2.1.2.2.A Súgó funkcióinak használata. 2.1.2.3.A kicsinyítés/nagyítás (zoom) használata. 2.1.2.4.A beépített eszköztárak elrejtése és megjelenítése. Az eszköztár-sáv visszaállítása és minimalizálása

2.2. A prezentáció elkészítése 2.2.1. A prezentáció különböző nézetei 2.2.1.1.A prezentáció különböző nézetei: normál, diarendező, vázlat, diavetítő 2.2.1.2.Megfelelő gyakorlat a diák címeinek használatában: minden diához más címet használni, hogy meg lehessen különböztetni őket a vázlat nézetben és navigálni lehessen köztük a diavetítés során. 2.2.1.3.Váltás a különböző prezentációs nézetek között: normál, diarendező, diavetítő 2.2.1.4.Másik beépített diaelrendezés választása a diához 2.2.1.5.Egy létező tervezősablon (design template) alkalmazása egy prezentációra. 2.2.1.6.Egy vagy több meghatározott dia, ill. az összes dia háttérszínének megváltoztatása. 2.2.2. Diák 2.2.2.1.Új dia létrehozása meghatározott diaelrendezéssel (Pl. címdia, szöveg és diagram, felsorolás, táblázat) 2.2.2.2.Diák másolása és mozgatása prezentáción belül és két prezentáció között 2.2.2.3.Diák törlése 2.2.3. Diaminták

2.2.3.1.Kép, grafika, rajzolt alakzat beszúrása a diamintába. Kép, grafika, rajzolt alakzat törlése a diamintából. 2.2.3.2.Szöveg bevitele a prezentáció egy diájának, ill. összes diájának lábjegyzetébe. 2.2.3.3.Automatikus diaszámozás, automatikusan frissülő dátum és automatikusan nem frissülő dátum beszúrása a prezentáció egy diájának, ill. összes diájának láblécébe.

2.3. Szöveg 2.3.1. Szöveggel végzett feladatok 2.3.1.1.Megfelelő gyakorlat a diatartalom kialakításában: rövid, tömör kifejezések, felsorolások, számozott listák 2.3.1.2.Szöveg bevitele helyőrzőbe normál vagy vázlat módban 2.3.1.3.Szöveg szerkesztése a prezentációban 2.3.1.4.Szövegek másolása, mozgatása egy prezentáción belül, ill. prezentációk között. 2.3.1.5.Szöveg törlése 2.3.1.6.A visszavonás (undo) és ismétlés (redo) parancsok használata. 2.3.2. Formázás 2.3.2.1.A szövegformázás megváltoztatása: betűméret és betűtípus. 2.3.2.2.Szövegformázás alkalmazása: vastag, dőlt, aláhúzott, árnyékolás 2.3.2.3.Különböző színek alkalmazása szövegre 2.3.2.4.Kisbetűs-nagybetűs írásmód közötti váltás a szövegben. 2.3.2.5.A dia szövegének igazítása balra, középre, jobbra a szövegkeretben 2.3.3. Listák 2.3.3.1.Felsorolt szöveg behúzása, behúzás visszavonása 2.3.3.2.Sorköz kiigazítása a felsorolt, számozott listák előtt és után 2.3.3.3.Váltás a különböző normál felsorolás és számstílusok között 2.3.3.4.Táblázatok 2.3.4. Táblázatok 2.3.4.1.Szöveg bevitele, szerkesztése 2.3.4.2.Sorok, oszlopok teljes táblázat kijelölése 2.3.4.3.Sorok és oszlopok beszúrása, törlése 2.3.4.4.Oszlopszélesség, sormagasság módosítása

2.4. Diagramok 2.4.1. Diagramok használata 2.4.1.1.Adatok bevitele különféle beépített diagramok készítéséhez a prezentációban: oszlopdiagram, sávdiagram, vonaldiagram (grafikon) és kördiagram használatával. 2.4.1.2.A diagram kijelölése. 2.4.1.3.A diagram típusának megváltoztatása 2.4.1.4.A diagram címének hozzáadása, visszavonása, szerkesztése. 2.4.1.5.Adatcímkék hozzáadása a diagramhoz: érték/szám, százalék 2.4.1.6.A diagram háttérszínének megváltoztatása 2.4.1.7.Az oszlop, sáv, vonal (grafikonvonal), és a körcikk színének megváltoztatása a diagramon belül. 2.4.2. Szervezeti diagram

2.4.2.1.Szervezeti diagram létrehozása címkézett hierarchikus rendszerben. (Beépített szervezeti diagram használata) 2.4.2.2.A szervezeti diagram hierarchikus struktúrájának megváltoztatása 2.4.2.3.Főnök, kolléga és alárendelt hozzáadása és törlése a szervezeti diagramon belül.

2.5. Grafikus objektumok 2.5.1. Beszúrás, kezelés 2.5.1.1.Grafikus objektum (kép, fotó, rajzobjektum) beillesztése a diára. 2.5.1.2.Rajzolt objektum kijelölése. 2.5.1.3.Diagram/grafikon és rajzolt objektum másolása, mozgatása egy prezentáción belül, ill. megnyitott prezentációk között 2.5.1.4.Rajzolt objektumok, diagramok újraméretezése, törlése a prezentációban 2.5.1.5.Rajzolt objektum elforgatása, tükrözése 2.5.1.6.A rajzolt objektum igazítása a dián belül: balra, középre, jobbra, felülre és alulra 2.5.2. Rajzok 2.5.2.1.Különféle rajzolt objektumok elhelyezése a dián: vonal, nyíl, tömbnyíl, téglalap, ellipszis, négyzet, kör 2.5.2.2.Szöveg bevitele a szövegdobozba, tömbnyílba, téglalapba, ellipszisbe, négyzetbe, körbe 2.5.2.3.A rajzolt objektumok háttérszínének, a vonal színének, a vonal vastagságának és stílusának megváltoztatása 2.5.2.4.A nyíl kezdő és végalakjának/stílusának megváltoztatása. 2.5.2.5.Árnyékolás alkalmazása rajzolt objektumra 2.5.2.6.Rajzolt objektumok csoportosítása, kibontása a dián

2.6. Nyomtatás előkészítése 2.6.1. Előkészítés 2.6.1.1.Diák közti áttűnési hatások beállítása, törlése. 2.6.1.2.Előre definiált animációk hozzárendelése és törlése a különböző diaelemekhez 2.6.1.3.Jegyzetek készítése az előadó számára 2.6.1.4.A prezentáció megfelelő bemutatási formájának kiválasztása, például: írásvetítő, nyomtatott jegyzet, képernyőn való bemutatás 2.6.1.5.Diák elrejtése és felfedése 2.6.2. Ellenőrzés és előadás 2.6.2.1.A prezentáció helyesírás-ellenőrzése és a szükséges változtatások elvégzése (pl. a helyesírási hibák kijavítása, az ismétlődő szavak törlése). 2.6.2.2.A dia oldalbeállítása, a tájolás megváltoztatása álló vagy fekvő formátumra. A papírméret megváltoztatása. 2.6.2.3.A teljes prezentáció, meghatározott dia, vázlatok, jegyzetoldalak és a diák vázlatnézetének nyomtatása meghatározott példányszámban 2.6.2.4.Diavetítés elkezdése első diától, aktuális diától. 2.6.2.5.A következő, előző, vagy adott diára navigálás a diavetítés alatt

12. évfolyam

Órakeret 64 óra

Tematikai egység 1. Prezentáció – Haladó szint

Órakeret 20 óra

Prezentáció-Haladó szint megköveteli a tanulótól, hogy ismerjen néhány alapelvet, szempontot, amelyet a bemutatók tervezése előtt és közben figyelembe kell venni. A tanulónak hatékonyan kell tudnia alkalmazni a kezdő szintet meghaladó módon és ismeretekkel a bemutató–készít alkalmazást, amelynek eredménye egy haladó szint bemutató. A tanulónak ismernie kell az alkalmazásban rejlő lehetőségeket, haladó formázási és elrendezési technikákat alkalmaznia és multimédiás effektusokat használnia. Kidolgozott diagramokat, grafikonokat kell tudnia készíteni, rajz– és képszerkesztői eszközökkel módosítania rajz objektumokat és képeket

1.1. Tervezés 1.1.1. Hallgatóság és környezet 1.1.1.1.A hallgatóság létszáma, a terem mérete és a világítás figyelembe vétele a prezentáció tervezésekor, ún. szükséges-e mikrofon, projektor, háttér és szöveg kontraszt beállítása az olvashatóság érdekében. 1.1.1.2.A hallgatóság összetétele, a téma ismerete, mint a prezentáció tervezését befolyásoló tényezők: az üzenet közvetítése függ a kortól, képzettségtől, foglalkozástól, kulturális háttértől és meghatározza, pl. azt, hogy szükséges-e alapvetőnek tekintett ismertek magyarázatára. 1.1.2. Egységesítés 1.1.2.1.A hallgatóság legtöbbet a képekből, ábrákból, diagramokból ért meg. A bemutató szöveges részének segítenie kell a grafikus információ értelmezését. A grafikus és szöveges információ részletességének mélységét fontos korlátozni és az érthetőséget konzisztens megjelenési felülettel kell támogatni. 1.1.2.2.A választott betűszín, alkalmazott színek száma különböző válaszokat válthat ki a hallgatóságból, mint például más-más érzelmi reakciót, a figyelem lehetséges elterelését a lényegi mondanivalóról a túl sok szín használat miatt. Legyünk tisztában a színvakság problémájával. 1.1.3. Bemutatás 1.1.3.1.A prezentáció bemutatásával kapcsolatos néhány lényeges tervezési koncepció, ún. a diáknak logikus rendben kell következniük egymás után, a tartalmat a rendelkezésre álló időhöz kell szabni, figyelembe kell venni azt, hogy várhatóan mennyi ideig tartható fenn a figyelem, gondoskodni kell róla, hogy az egyes diák kellő ideig legyenek láthatók. 1.1. Diák

1.2. Beállítás 1.2.1.1.Új bemutatósablon létrehozása és mentése a következő jellemzőkkel: egyéni háttérkitöltés, logo, felsorolásjelzők közti távolság. 1.2.1.2. Diák és teljes bemutatók összefésülése egy létező bemutatóval. 1.2.1.3. Szövegszerkesztői vázlat hozzáadása bemutatóhoz. 1.2.1.4. Átmenetes háttérkitöltés. anyagminta, mintázat és kép kitöltés egy vagy több diára. 1.2.2. Export 1.2.2.1. Dia mentése megadott helyre gif, jpeg, bmp formátumba. 1.2. Képek, ábrák, rajz objektumok 1.2.3. Manipuláció 1.2.3.1. Kép konvertálása rajzolt objektummá. 1.2.3.2. Dián lévő rajz objektumok csoportosítása, csoport bontása. 1.2.3.3. Kép, ábra, rajzolt objektum hátraküldése, előrehozása. 1.2.3.4. Kép, ábra, rajzolt objektum pozicionálása a dián vízszintesen és/vagy függőlegesen, megadott koordináták szerint. 1.2.3.5. Kitanuló képek, ábrák, rajzolt objektumok diához viszonyított relatív elosztása vízszintesen, ill. függőlegesen. 1.2.3.6. Háttér grafika tiltása diára, diákra. 1.2.4. Effektusok 1.2.4.1. Félig áttetsző effektus alkalmazása képre, ábrára, rajzolt objektumra. 1.2.4.2.3D effektus alkalmazása rajzolt objektumra. 1.2.4.3. Megadott színű árnyék alkalmazása, pozicionálása képre, ábrára, rajzolt objektumra. 1.2.4.4. Színátmenetes háttér kitöltés, anyagminta, mintázat, kép kitöltés alkalmazása képre, ábrára, rajzolt objektumra. 1.2.4.5. Objektum formai beállításainak másolása egy másik objektumra. 1.2.5. Képek szerkesztése 1.2.5.1. Kép színmélységének módosítása: 4 bit, 8 bit, 24 bit. 1.2.5.2. Kép területéről való levágás és arányos újraméretezése. 1.2.5.3. Kép forgatása, tükrözése. 1.2.5.4. Különféle lehetséges effektusok alkalmazása egy képre, ún. inverz, blurred, sharpened, stained glass, embossed, stb. 1.2.5.5. Kép konvertálása szürke átmenetes és fekete-fehér formátumba. 1.2.5.6.Kép konvertálása adott fájlformátumba, pl. bmp, gif, jpeg formátumba. 1.3. Diagram/grafikon 1.3.1. Diagram/grafikon használata 1.3.1.1. Vegyes diagram/grafikon (vonal - oszlop) létrehozása. 1.3.1.2. Diagram/grafikon típusának módosítása: oszloposról vegyesre (vonal – oszlop). 1.3.1.3. Diagram stílusának módosítása megadott nevű egyedi stílusúra. Adott adatsor típusának módosítása.

1.3.1.4. Értéktengely (y-tengely) beosztásának módosítása: minimum, maximum érték megjelenítése, fő osztásjelölők beállítása. 1.3.1.5. Az y-tengelyen megjelenő értékek mellett a száz, ezer és millió szavak megjelenítése az adatforrás módosítása nélkül. 1.3.2. Folyamatábra rajzolása a beépített folyamatábra 1.3.2.1.Folyamatábra funkciókkal és más rajzeszközökkel. 1.3.2.2. Folyamatábra alakzatok módosítása, törlése folyamatábrában. 1.3.2.3. Folyamatábra alakzatok közti összekötők típusának módosítása. 1.4. Multimédia 1.4.1. Hang, videó 1.4.1.1. Hangok hozzárendelése animációhoz, automatikus időzítéssel. 1.4.1.2.Mozgóképek hozzárendelése animációhoz, automatikus időzítéssel. 1.4.2. Animáció 1.4.2.1. Animált objektumok megjelenítése kattintásra, adott idő letelte után, automatikusan. 1.4.2.2. Animációk sorrendjének módosítása egy dián. 1.4.2.3. Automatikus beállítások, amelyekkel elérhető, hogy a felsorolások és rajz objektumok az animációt követően színt váltsanak. 1.4.2.4. Diagram animálása adatsoronként, kategóriánként, elemenként. 1.5. Bemutatók vezérlése 1.5.1. Vetítés 1.5.1.1. Diaelemekhez interakciós beállítás rendelése: adott diára, irányítása diasorra, bemutatóra, file-ra, URL-re való ugrás. 1.5.1.2.Dia elemhez rendelt interakciós beállítás módosítása: adott diára, diasorra, bemutatóra, file-ra, URL-re való ugrás. 1.5.1.3. Időzítés beállítása, törlése diaáttűnéshez. 1.5.1.4.Bemutató lejátszásának végtelenítése, végtelenítési beállítás törlése. 1.5.1.5. Diák továbbítása manuálisan, időzítéssel (ha van), animációkkal (ha van), animációk nélkül. 1.5.2. Egyéni diasor 1.5.2.1. Egyéni diasor készítése. 1.5.2.2. Egyéni diasor szerkesztése. 1.5.2.3. Egyéni diasor vetítése. 1.6. Külső adatforrások 1.6.1. Csatolás 1.6.1.1.Szöveg csatolása dokumentumból, tartomány csatolása munkalapról, táblázatkezelővel készült diagram csatolása és objektumként való megjelenítése a dián. 1.6.1.2. Bemutatóhoz csatolt adatok frissítése, módosítása. 1.6.1.3. Csatolt objektum konvertálása beágyazott objektummá. 1.6.1.4. Képfájl beillesztése fájlból, kép csatolás fájlhoz.

2. Szövegszerkesztés – Haladó szint

Órakeret 22 óra

A Szövegszerkesztés, haladó szint megkívánja, hogy a tanuló olyan munkára használja a szövegszerkesztő alkalmazást, amelyeket hagyományosan haladó szintű szövegszerkesztői dokumentumoknak nevezünk. A tanulónak képesnek kell lennie hatékonyan használni az alkalmazást az alapszintet meghaladó módon, és magas színvonalú szövegszerkesztői dokumentumokat kell elkészítenie, amelyek tartalmaznak bonyolultabb tipográfiai, formázási és elrendezési megoldásokat, többek között táblázatokat, űrlapokat és grafikákat is. A tanulónak képesnek kell lennie a szövegszerkesztő alkalmazás különféle eszközeit, például a magasabb szintű körlevélfunkciókat kezelni. 2.1. Szerkesztés 2.1.1. Szöveg 2.1.1.1. Szöveg effektusok alkalmazása. 2.1.1.2. Animációs effektusok alkalmazása. 2.1.1.3.Az automatikus javítási beállítások használata. 2.1.1.4. Automatikus szövegformázás használata. 2.1.1.5. Az automatikus szövegbeszúrás használata 2.1.1.6. Szöveg körbefuttatása, szövegtörés (wrapping). 2.1.1.7. A szövegirány (írásirány) beállításainak használata. 2.1.1.8. A beépített el re definiált szövegformázási lehetőségek használata. 2.1.2. Bekezdés 2.2.2.1.A bekezdés árnyékolásának (mintázatának/kitöltésének) beállításai. 2.2.2.2.A bekezdés szegélyének beállításai. 2.2.2.3. Fattyú- és árvasorok beállítási lehetőségei a bekezdésnél. 2.2.2.4.Új karakter- vagy bekezdésstílus létrehozása. 2.2.2.5. A már létező karakter- vagy bekezdésstílusok módosítása. 2.2.2.6. Címsor stílusok használata. 2.1.3. Sablonok 2.2.3.1. Egy sablon alapvető formázási és elrendezési beállításainak módosítása. 2.2.3.2. Új sablon létrehozása egy létező dokumentum vagy sablon alapján. 2.1.4. Közös szerkesztési munka 2.2.4.1. Megjegyzések beszúrása és törlése. 2.2.4.2. A megjegyzések szerkesztése. 2.2.4.3.A módosítások kiemelésének használata a változások követéséhez (korrektúra). 2.2.4.4.A dokumentumban lévő módosítások elfogadása vagy elvetése. 2.2. Elrendezés 2.2.5.

Fődokumentumok

2.2.5.1.Új fődokumentum létrehozása. 2.2.5.2. Aldokumentum létrehozása fődokumentumon belül 2.2.5.3. Aldokumentum beszúrása és eltávolítása a fődokumentumban. 2.2.6. Tartalomjegyzék 2.2.6.1. Tartalomjegyzék létrehozása. 2.2.6.2. Létező tartalomjegyzék frissítése. 2.2.6.3. Tartalomjegyzék formázási lehetőségeinek alkalmazása.

2.2.7. AM3.2.3 Szakaszok Szekciók 2.2.7.1. Szakasztörés-pontok beszúrása a dokumentumba. 2.2.7.2. A dokumentum szakasztörés-pontjainak törlése. 2.2.7.3. Szakasz árnyékolása. 2.2.8. Hasábok 2.2.8.1. Többhasábos elrendezés beállítása. 2.2.8.2. A hasábok elrendezésének megváltoztatása. 2.2.8.3. A hasábok szélességének és térközének beállítása. 2.2.8.4. Hasábtörés beillesztése. 2.2.8.5. Hasábtörés törlése. 2.3. A dokumentum szervezése 2.3.1. Hivatkozások 2.3.1.1. Könyvjelző beszúrása és törlése. 2.3.1.2. Tárgymutató létrehozása és módosítása. 2.3.1.3. Kereszthivatkozás beszúrása és törlése. 2.3.2. Mezőkódok 2.3.2.1. Mezőkód beszúrása. 2.3.2.2. Mezőkód szerkesztése és frissítése. 2.3.2.3. Mező zárolása és a zárolás feloldása. 2.3.2.4. Mezőkód törlése. 2.3.3. Lábjegyzetek és végjegyzetek 2.3.3.1. Lábjegyzetek és végjegyzetek beszúrása és törlése. 2.3.3.2. Létező lábjegyzetek és végjegyzetek módosítása. 2.3.3.3. A lábjegyzetek és végjegyzetek megjelenítésének és elhelyezésének módosítása. 2.3.4. Dokumentum-védelem 2.3.4.1. Jelszó megadása a dokumentum védelméhez. 2.3.4.2. A dokumentum jelszavas védelmének megszüntetése. 2.4. A dokumentum összetevői 2.4.1. Táblázatok 2.4.1.1. Egy táblázat celláinak egyesítése és felosztása. 2.4.1.2. Tabulátorral tagolt szöveg táblázattá alakítása. 2.4.1.3. Alfabetikus és numerikus adatok sorba rendezése a táblázaton belül emelkedő és csökkenő rendben. 2.4.1.4. Táblázatban szereplő számok összeadása képlet segítségével. 2.4.2. Űrlapok 2.4.2.1.Űrlap létrehozása és szerkesztése. 2.4.2.2. Az elérhető űrlapmezők alkalmazása. 2.4.2.3.Űrlapmezők törlése. 2.4.2.4.Űrlapmezők védelme. 2.4.3. Szövegdobozok 2.4.3.1. Szövegdoboz beszúrása és törlése. 2.4.3.2. Szövegdobozok szerkesztése, mozgatása és átméretezése.

2.4.3.3. Szövegdobozok szegélyezése. 2.4.4. Táblázatkezelés 2.4.4.1. A beágyazott munkalap módosítása a dokumentumon belül. 2.4.4.2. Diagram létrehozása beágyazott munkalap alapján. 2.4.4.3. Beágyazott munkalapra épülő diagram módosítása a dokumentumon belül. 2.4.5. Képek és rajzok 2.4.5.1. A kép szegélyének módosítása. 2.4.5.2. Egyszerű rajz készítése a rajzeszközök használatával. 2.4.5.3. Az előre definiált alakzatok használata. 2.4.5.4. Az előre definiált alakzatok hátra küldése és előre hozása. 2.4.5.5. Az előre definiált alakzatok szöveg mögé küldése és szöveg elé helyezése. 2.4.5.6. Az előre definiált alakzatok csoportosítása és a csoportosítás megszüntetése. 2.4.5.7. Vízjel hozzáadása a dokumentumhoz. 2.4.6. Képaláírások 2.4.6.1. Kép vagy táblázat képaláírásának létrehozása és frissítése. 2.4.6.2. Számozott képaláírás hozzáadása képhez, ábrához, táblázathoz és munkalaphoz. 2.4.6.3.Automatikus képaláírási beállítások használata. 2.5. Speciális eszközök 2.5.1. Körlevél 2.5.1.1. Körlevél adatforrásának és adatfájljának szerkesztése. 2.5.1.2. Az adatforrás vagy az adatfájl rekordjainak rendezése. 2.5.1.3. Törzsdokumentum egyesítése az adatforrással vagy az adatfájllal meghatározott kritériumok alapján. 2.6. Nyomtatás 2.6.1. A nyomtatás előkészítése 2.6.1.1. Csak a páratlan oldalak kinyomtatása. 2.6.1.2. Csak a páros oldalak kinyomtatása. 2.6.1.3. Meghatározott kijelölés kinyomtatása. 2.6.1.4. Adott számú oldal nyomtatása egy lapra.

3. Táblázatkezelés – Haladó szint

Órakeret 22 óra

A Táblázatkezelés azt várja el a tanulótól, hogy olyan feladatokat megoldására képes használni a táblázatkezelő alkalmazást, amelyeket hagyományosan haladó szintű táblázatkezelői dokumentumoknak nevezünk. A tanulónak tudnia kell hatékonyan használni az alkalmazást az alapszintet meghaladó módon, és képesnek kell lennie numerikus, szöveges és grafikus adatokat szerkesztenie és javítania, továbbá adatokat rendezni, lekérdezni és csatolni. A tanulónak diagramokon, grafikonokon haladó szintű formázási és megjelenítési feladatokat kell elvégeznie. A tanulónak logikai, statisztikai és matematikai műveletek elvégzésére alkalmas függvényeket kell

használni, továbbá képesnek kell lennie az elérhető elemző és munkalap-vizsgálati eszközök használatára. 3.1. Szerkesztés 3.1.1. Adatok 3.1.1.1. Egy munkalap celláinak vagy cellatartományának elnevezése. 3.1.1.2. Automatikus formázás alkalmazása egy cellatartományra. 3.1.1.3. Egyéni számformátumok létrehozása. 3.1.1.4. A feltételes formázási beállítások alkalmazása. 3.1.1.5. Az irányított beillesztés használata. 3.1.1.6. Határolt szöveges fájl importálása. 3.1.2. Megjelenítés 3.1.2.1. Sorok és oszlopok címsorainak rögzítése. 3.1.2.2. Sorok és oszlopok elrejtése és felfedése. 3.1.2.3. Munkalapok elrejtése és felfedése. 3.1.2.4. Részösszeg számítását segítő funkciók használata. 3.1.2.5.Egy- és kétváltozós („mi lenne ha”) adattáblák használata. 3.1.3. Védelem 3.1.3.1. Munkalap jelszóval való védelmének beállítása és a védelem feloldása. 3.1.3.2. Egy munkalap meghatározott celláinak jelszóval való védelme és a védelem feloldása. 3.1.4. Biztonság 3.1.4.1.Munkafüzet jelszóval való védelme. 3.1.4.2.Egy munkafüzet jelszavas védelmének feloldása. 3.2. Adatkezelés 3.2.1. Rendezés 3.2.1.1. Adatok sorba rendezése több oszlop alapján. 3.2.1.2. Egyéni sorba rendezések kivitelezése. 3.2.2. Lekérdezések/ szűrők 3.2.2.1. Egy vagy több feltételt használó lekérdezés létrehozása az elérhető lehetőségek felhasználásával. 3.2.2.2. Haladó szintű lekérdezés, ill. szűrőbeállítások használata. 3.2.3. Csatolások 3.2.3.1. Adatok és diagramok csatolása egy munkalapon belül. 3.2.3.2. Adatok és diagramok csatolása munkalapok között. 3.2.3.3.Adatok és diagramok csatolása munkafüzetek között. 3.2.3.4. Adatok és diagramok csatolása szövegszerkesztő dokumentumba. 3.2.3.5. 3-D (több munkalapot átfogó) SUM függvény használata adatösszesítésre. 3.2.4. Sablonok 3.2.4.1. Sablonok használata. 3.2.4.2.Sablon szerkesztése.

3.2.5. Diagramok és grafikonok 3.2.5.1. Tortadiagram körcikkszögeinek megváltoztatása. 3.2.5.2.Diagramok tengelyeinek, számainak vagy szövegének formázása. 3.2.5.3. A diagram címének, jelmagyarázatának és adatcímkéinek pozícionálása. 3.2.5.4.A kördiagram minden cikkelyének széthúzása („robbantása”). 3.2.5.5. Egy adatsor törlése a diagramból. 3.2.5.6. Meghatározott adatsor diagramtípusának megváltoztatása. 3.2.5.7. Kétdimenziós (2-D) diagram oszlopai vagy sávjai közötti térköz növelése. 3.2.5.8. Kép beszúrása egy kétdimenziós (2-D) diagramba. 3.3. Függvényekhasználata 3.3.1. Függvények 3.3.1.1. Dátum- és id₃függvények használata: MA (TODAY); NAP (DAY); HÓNAP (MONTH); ÉV (YEAR). 3.3.1.2. Matematikai függvények használata: SZUMHA (SUMIF); SZUMPOZITÍV (SUMPOSITIVE); KEREK (ROUND). 3.3.1.3. Statisztikai függvények használata: DARAB (COUNT); PURECOUNT; DARAB2 (COUNTA); DARABTELI (COUNTIF). 3.3.1.4. Szövegfüggvények használata: TNÉV (PROPER); NAGYBETŰS (UPPER); KISBETŰS (LOWER); ÖSSZEFŰZ CONCATENATE). 3.3.1.5. Pénzügyi függvények használata: JBÉ (FV); NMÉ (NPV); RÉSZLET (PMT), MÉ (PV); RÁTA (RATE). 3.3.1.6. Mátrix (Keres₃/Lookup and reference) függvények használata: FKERES (HLOOKUP); VKERES (VLOOKUP). 3.3.1.7.Logikai függvények használata: HA (IF); ÉS (AND); VAGY (OR); ISERROR. 3.3.1.8.Elérhető adatbázisfüggvények használata: AB.SZUM (DSUM); AB.MIN (DMIN); AB.MAX (DMAX); AB.DARAB (DCOUNT). 3.3.1.9.Egymásba ágyazott függvények használata. 3.4. Elemzések 3.4.1. Kimutatások és dinamikus kereszttáblák 3.4.1.1.Kimutatás vagy dinamikus kereszttábla létrehozása meghatározott mezőnevek használatával. 3.4.1.2.Az adatforrás módosítása és a kimutatás vagy a kereszttábla frissítése. 3.4.1.3.Adatok csoportosítása és megjelenítése kimutatásban vagy kereszttáblában meghatározott feltételek alapján. 3.4.2. Esetvizsgálatok/ változatok 3.4.2.1. Eset/ változat létrehozása meghatározott cellatartomány alapján. 3.4.2.2. Esetjelentés/ változatjelentés létrehozása. 3.4.3. Munkalap-vizsgálat 3.4.3.1.Elődcellák feltárása a munkalapon. 3.4.3.2. Utódcellák feltárása a munkalapon.

3.4.3.3. A munkalap összes képletének megjelenítése, vagy az összes képlet helyének megtekintése. 3.4.3.4. Megjegyzések hozzáfűzése és a megjegyzések eltávolítása a munkalapról. 3.4.3.5. A munkalap megjegyzéseinek szerkesztése. Értékelési irányelvek: A tantárgy alapvetően gyakorlati munkát igényel, ezért az értékelése elsősorban a gyakorlati feladatok végrehajtásán alapul. Ezen túl a szóbeli és az írásbeli számonkérés is szerepet kap az érettségi felkészítésben. Új számonkérési formaként alkalmazzuk a projekt munkát, a prezentáció készítését és bemutatását más tantárgyakhoz kapcsolódva. A tanulók az éves munka során az alábbi értékelési módok szerint kapnak visszajelzést tudásukról:  Gyakorlati feladatok: adott szoftver, alkalmazás használatának az értékelése. Tanórán készítendő. Témakörönként gyakorlati munkáikból egy kerül kiértékelésre.  Írásbeli felelet: az elméleti témakörök értékelésekor alkalmazzuk.  Tételek: érettségire való felkészítés során szóbeli vagy írásbeli formában.  Témazáró: adott témakörből, ütemezés szerint. Az értékelés módja %-os értékelésnél:  0-40% - elégtelen (1);  40-55% - elégséges (2);  55-70% - közepes (3);  70-85% - jó (4);  85-100% - jeles (5). A félévi és év végi értékeléskor a következő alapelveket tartjuk be:  1,8 alatt - elégtelen (1);  1,8-tól - elégséges (2);  2,7-től - közepes (3);  3,6-tól - jó (4);  4,5-től - jeles (5).