A magyar nyelv és irodalom műveltségterület a Nemzeti alaptantervben és a kerettantervekben Dr. Horváth Zsuzsanna

A magyar nyelv és irodalom műveltségterület a Nemzeti alaptantervben és a kerettantervekben Dr. Horváth Zsuzsanna

„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS KOORDINÁCIÓ) II. SZAKASZ” TÁMOP-3.1.1-11/1 -2012-0001

A magyar nyelv és irodalom képzési, tanulási-tanítási folyamatának felépülése/felépítése Természetes nyelvi, világismereti, gondolkodási, érzelmi fejlődés, társas (családi-környezeti) nyelvi szocializáció  Az intézményes nyelvi-irodalmi képzés fókusza: a tanulási-tanulási eredményesség adaptív didaktikai tervezése 


A magyar nyelv és irodalom kerettantervek fogalmaiból (v.ö.: a tervezés szükségessége)


A tervezés forrásai: a makroszintű célok és feladatok rendszere

Nat Fejlesztési területek – nevelési célok Kulcskompetenciák Műveltségterületek fejlesztési területei és fejlesztési feladatai

Kerettanterv, iskolai közös tudás, „problémaközösség”, személyes tanári tudás Kerettanterv bevezetője Tantárgyi kerettantervek bevezetői Tematikai egységek A tematikai egységek nevelési-fejlesztési céljai, az előzetes tudás feltételezése, követelmények, fogalmak


Reflexiók a változásokról (1)

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

1.

Alapelvek, célok • • • • • •

2.

Fejlesztési feladatok • •

3.

Dinamikus, nyelvhasználat-központú felfogás, funkcionálisabb, praxisorientált nyelvszemlélet Irodalmi kánon/okra épülő műveltségkép; új média témakörök (7-8. évfolyam) Kontextus alapú követelmények (pl. tematikai, motivikus, poétikai, történeti) Komplex, integratív szemlélet (pl. nyelv és irodalom) Fejlesztésközpontú, aktív tanulás („kortársiság”, motiváció, forráskezelés) A folyamat tervezése figyelemmel az elvárt eredményekre A tevékenységek és a kulcsfogalmak köré szervezve „Kapaszkodók”

Közműveltségi tartalmak •

Kötelező tartalmi elemek (pl. szerzők, művek, memoriterek, elemzési-értelmezései eljárások)


Anyanyelvi műveltség, nyelvhasználat, nyelvi viselkedés, gondolkodás, világismeret, reflexió Az irodalmi műveket összekötő szálak, intertextualitás (témák, motívumok; evokáció) Művelődéstörténeti kontextusok, műveltségközvetítés Hősök, érzelmi tartalmak, magatartásminták, erkölcsi választások

Digitális szóbeliség és írásbeliség Tanulást támogató eljárások; könyvtárhasználat Az önismeret és az önértékelés fejlesztése: pl. „Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, a hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni.” Utalások kortárs szövegekre és kortárs kulturális jelenségekre (regionális, helyi)


Magyar nyelv és irodalom

Reflexiók a változásokról (2)

A nyelvi-irodalmi tanulási-tanítási folyamat (adaptív) tervezése A saját (vagy problémaközösség szintű) szakmai beállítódások tudatosítása pl. viszony a nyelvi és az irodalmi témakörökhöz, egyes szerzőkhöz, művekhez, hőstípusokhoz, élethelyzetekhez, közvetítendő értékekhez, normákhoz); tanulókép, előfeltevések, kérdezési módok Választások, döntések (!) A tervezés iránya (bemenet, kimenet) A tervezés dokumentálása (pl. tanmenet, óratervek, az értékelés alkalmainak és formáinak forgatókönyvei) A témakörök komplex elemzése pl. diagnózisok az előzetes tudásról, a tanári és tanulói tevékenységek tervezése; a az egyes követelmények belső tanulási-elsajátítási igényének elemzése; fogalmi háló)

A kapcsolódási pontok felhasználása együttműködési lehetőségek, összehangolás „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS KOORDINÁCIÓ) II. SZAKASZ” TÁMOP-3.1.1-11/1 -2012-0001

Választások, döntések Viszonyulás a „Fejlesztés várt eredményeihez”  a követelmények szintezése

Módszerek, munkaformák, tanulás-szervezés Értékelési eljárások


Konstruktív tanulásfelfogás (egy példa a tudás értékeléséhez) A tudás mélysége: mennyi sémával rendelkezik a diák A tudás szervezettsége: milyen a sémák közötti kapcsolatrendszer A tudás kiterjedtsége: a sémarendszer milyen széles területet fed le

Rugalmasság: mennyire rugalmasan alkalmazható a tudás különböző szituációkban Formálhatóság: mennyire képes új információkat (ismeretelemeket, eljárásokat, tevékenységeket, forrásokat) befogadni a meglévő tudásstruktúra


Egy tantárgyi/tantárgyközi indikátor: a szövegértés minősége A 15 évesek olvasási szokásai: pozitív attitűdök (forrás: PISA, 2009)

Univerzális érvényű a kedvtelésből olvasás, a szépirodalom-olvasás jótékony hatása az érzelmi és kognitív teljesítményre A digitális olvasás hatása kimutatható, de kevésbé meghatározó

A tanulási stratégiák hatása jelentős (1) megbeszélés, beszélgetés az olvasottak tartalmáról, (2) a lényeges elemek aláhúzása, (3) a szöveg összefoglalása a saját szavainkkal, (4) emlékezetbe vésés, (5) önellenőrzés 6) elaborációs technikák A szövegértés eredményességét magyarázó erő sorrendjében: a szöveg összefoglalása, megértés és emlékezetbe vésés, (ön)ellenőrzési stratégiák, elaborációs technikák (pl. a szöveg értékelése, összekapcsolása előzetes tudásunkkal)


Hogyan támogat/hat/ja a kerettanterv a tanórai szintű tanári tervezést?

Tartalmi felépítés

Az egyes témakörök struktúrája

Témakörtípusok Témakörönkénti követelmények és (2 éves) ciklusvégi várt eredmények

Példák, minták


A kerettanterv tartalmi szerkezete: átfogó, integrált didaktikai egységek spirális felépítésben Tartalmi jellemzők Az olvasási stratégia szisztematikus alakítása (pl. szintézis, szelektív olvasás; átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, gondolattérkép) Érzelmi nevelés (érzelmi intelligencia) Az önismeret fejlesztése (reflexió a „saját tudásról”) A tanulási képesség fejlődését célzó tevékenységek megnevezése Többféle szövegvilág (lásd az empirikus mérések eredményeit) Intenzív világismeret-fejlesztés szókincsfejlesztés

A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozása (pl. a szófajok körében) Fogalmazási ismeretek, gyakorlatok Helyesírás: szabályismeret és alkalmazás egysége

Az integráció igénye: erkölcstan, társadalomismeret, drámapedagógia


A magyar nyelv (spirális felépítésű) témakörei (5-6. és 7-8. évfolyam)

5-6. évfolyam Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása (18 óra)  Olvasás, az írott szöveg  megértése. Olvasás, szövegértés (22 óra) Írás, fogalmazás (20 óra)  Helyesírás (22 óra)  A szavak szerkezete és jelentése (18 óra) (morfológia)  + A nyelv szerkezete (30 óra) (hangtan, szótan)  +

7-8. évfolyam Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása (13 óra) Olvasás, szövegértés (9 óra)

Írás, fogalmazás (7 óra) Helyesírás (13 óra) A nyelv szerkezete és jelentése (48 óra) (szintagmák, mondat) A nyelv állandósága és változása (7 óra) +


Az 56. évfolyam irodalom (A változat) tartalmi szerkezete (témakörtípusok, óraszámarányok)

Tematikus, motivikus Táj, szülőföld (5) Régió, lakóhely (5) Család, barátság (15) Próbatételek, kalandok, hősök (15) 40 óra

Poétikai, műnem/műfaj Mesék (10) Monda, rege (5) Balladák (5) Lírai alkotások (10) Szövegalkotás (2x5)

Alapművek/házi olvasmányok Petőfi S.: János vitéz (15) Molnár F.: Pál utcai fiúk (10) Arany J.: Toldi (15) Gárdonyi G.: Egri csillagok (10)

40 óra 14 tematikai egység, összesen 130 óra


50 óra

Példa: Magyar nyelvi témakörök / óraszámok

9-10. évfolyam (87 óra)

11-12. évfolyam (60 óra)

1.

1. 2. 3.

2. 3. 4. 5. 6. 7.

Kommunikáció, tömegkommunikáció /12 óra Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői /20 óra Szövegértés, szövegalkotás /13 óra Helyesírási ismeretek /12 óra A szöveg /22 óra Stilisztikai alapismeret /10 óra Jelentéstan /8 óra

4. 5. 6. 7. 8.

Kommunikáció /4 óra Retorika /12 óra Általános nyelvészeti ismeretek / 4 óra Pragmatikai ismeretek / 7 óra Szövegalkotás / 7 óra Nyelv és társadalom / 9 óra Nyelvtörténet / 8 óra Ismeretek a nyelvről / 9 óra


Témakörök, kulcsfogalmak, fogalmak A szöveg (9-10. évfolyam, 22 óra) Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet. Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz. Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz, kulcsszó, cím).

Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, forgatókönyv). Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés). Intertextualitás. Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, elektronikus; spontán, tervezett). Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő). Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi). Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó).

Részlet a kimeneti követelményekből (9-10. évf.) Bizonyítja különféle szövegek megértését a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni.


A 9-10. évfolyam tartalmi szerkezete /Irodalom: témakörtípusok, óraszámarányok

Világirodalom

Színház és drámatörténet

Magyar irodalom. Portrék, Látásmódok

Magyar irodalom / Életmű/vek

8 témakör, az antikvitástól a 19. századig

5 témakör, az antikvitástól a 19. századig

8 témakör, A középkori nyelvemlékektől a 19. századig

1 témakör (Petőfi Sándor)

58 óra

28 óra

68 óra

12 óra

A kerettantervi 7 nyelvi és az 22 irodalmi témakör órái összesen: 253 óra


9-10. évfolyam Egy témakör követelményei

Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra (10 óra)

A tanuló felismer és azonosít alapvető emberi magatartásformákat mitológiai történetekben és eposzokban, megismer irodalmi alapformákat, műfajokat és motívumokat; elemzi a történetmesélés formáit, az elbeszélői nézőpontokat és a narratív struktúra szerepét (megkülönbözteti a fabulát és szüzsét); felismeri a görög kultúra máig tartó hatását (archetipikus helyzetek, mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; mai magyar szókincs).


Témakörök és fogalmak 9-12. (példák) Kommunikáció, tömegkommunikáció Kommunikáció, a kommunikáció tényezői: adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás. Kommunikáció célja és funkciói: tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, esztétikai szerep, a kapcsolat felvétele, fenntartása, zárása, nem nyelvi jelek (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák), tömegkommunikáció.

Színház és dráma Katona József: Bánk bán, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Érdekcsoport, konfliktus, személyiségdráma, felelősség, mesedráma, irónia, humor, jövőkép, operafilm, szereposztás, paródia.

Tájékoztató műfaj: hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú.

Véleményközlő műfaj: kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél, ismertetés, ajánlás. „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS KOORDINÁCIÓ) II. SZAKASZ” TÁMOP-3.1.1-11/1 -2012-0001

Köszönöm a figyelmet.

[email protected]


A magyar nyelv és irodalom műveltségterület a Nemzeti alaptantervben és a kerettantervekben Dr. Horváth Zsuzsanna

Recommend Documents