az információk összegyűjtésével, és az ágazati egyeztetéseken az intézmények szakszerű képviseletével. Ehhez szeretnénk szerény eszközeivel

A M a g ya r K ó r h á z s z ö v e t s é g h i v ata l o s l a pj a

E l a p s z á m u n k é s a ma g ya r k ó r h á z ü g y tá m o g at ó j a :

2012/12.

kórház

Tisztelt Olvasóink! Dr. Szepesi András

I

smét elrepült egy esztendő, elérke zett Karácsony hava. Ne szépítsük, 2012 a magyar egészségügy legne hezebb, legbonyolultabb éve volt ember emlékezet óta. Összemosódott benne a külvilág gazdasági válsága és az egyre tra gikusabb belső szűkösség. A külvilág egy re súlyosabb társadalmi krízisei és szakem bereink elvándorlása, a humán erőforrás válsága. A rettenetes bérhelyzet javítását célzó, elismerést érdemlő erőfeszítések, és a végrehajtás ellentmondásai, igazságta lansága. Az általános vezetőváltás elhúzó dó folyamata és az intézmények stratégiai irányításának megbénulása. Az intézmé nyek sokaságának technikai, technoló giai elavulása és az uniós források elég telen felhasználása. Az ágazatot irányító, finanszírozó intézmények nehezen követ hető, ellentmondásos működése. A tavaly év végi konszolidációt követő, „lopakodó” eladósodás. Előző lapszámunkhoz képest, amikor ennek fedezetére még egy forint se állt ren delkezésre, jelen álláspont szerint, „kassza söprésből” már kerülhet 14 milliárd. Ez jó hír. A rossz csak az, hogy valójában 60–70 milliárd kellene. Ez a helyzet súlyos válsá

got okoz az egészségügy működését tá mogató gyógyszeripar és kereskedelem, orvostechnikai ipar és kereskedelem, és a működéshez szükséges általános fogyasz tási cikkek beszállítói körében. Nehéz helyzetben kezdik munkájukat az új menedzsmentek. Egyszerre kell fel mérni a helyzetüket, és harcba indulni olyan forrásokért, amivel a belső problé mák megoldását megkezdhetik. A forrás hiány mellett küzdeniük kell az amorti záció és a technikai fejlődés kihívásaival, a munkatársak kifáradásával, reményte lenségével, az elvándorlók pótlásával és még ezer más dologgal. El kell kezdeni újratervezni az intézmény jövőjét, és meg próbálni még megszerezni az utolsó uniós forrásokat a fejlesztéshez. Ehhez rengeteg támogatásra, információra lesz szükségük, amelyet az irányítóktól ki kell követelni, de nagyrészt saját maguktól kell felépíteni. Ehhez nyújthat segítséget a Magyar Kór házszövetség a tapasztalatok átadásával, az információk összegyűjtésével, és az ágazati egyeztetéseken az intézmények szakszerű képviseletével. Ehhez szeret nénk mi is hozzájárulni a KÓRHÁZ szaklap szerény eszközeivel.

Közelednek az ünnepek. Még magasra csap az ajándékozási láz, de azután csen desebb napok jönnek. A családok, a gyer mekek kerülnek a középpontba, a szere tet, az otthonok melege, az ünnep fényei igyekeznek feledtetni a külvilág hidegét. És ilyenkor van az, hogy sokak pihenését, békés kikapcsolódását néhány ezer ember egymást váltva, de mégiscsak az otthoná tól távol dolgozva teszi lehetővé. Amikor a Karácsony fényeit, a család örömét, békes ségét élvezzük, gondoljunk orvosainkra, ápolóinkra, mentőseinkre, akik ezt nekünk és az országnak biztonságossá teszik. Áldott, békés karácsonyi ünnepeket, megvalósuló reményeket és javuló kö rülményeket hozó boldog Újesztendőt kívánunk!

Impresszum A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Golub Iván Tagok: Dr. Varga Ferenc, Dr. Rácz Jenő, Dr. Budaházy Emil, Dr. Velkey György, Grenitzer Judit Főszerkesztő: Dr. Szepesi András Felelős szerkesztő: Bene Zsolt Szerkesztőségi ügyvivő: Szlovákné Bandula Ilona Lapmenedzser: Zöldi Péter Rovatvezetők: Európai Unió: Dr. Jakab Ferencné Jogi rovat: Dr. Kőszegfalvi Edit Informatika: Dr. Édes István Infekciókontroll: Dr. Orosi Piroska Intenzív terápia: Dr. Fülesdi Béla Transzfúzió: Dr. Vezendi Klára Gyógyszer: Fekete Tibor Minőségbiztosítás: Dr. Kullmann Lajos Menedzsment: Dr. Boncz Imre Nemzetközi sajtó: Kövesi Ervin Rehabilitáció: Dr. Vekerdy Zsuzsanna

Tanácsadó testület: Dr. Ajtay András, Dr. Baráth Lajos, Dr. Blaskó György, Dr. Fülöp Rudolf, Dr. Elek Attila, Dr. Kiss József, Dr. Kásler Miklós, Perényi László, Dr. Varga Piroska Kiadja: Magyar Kórházszövetség Felelős kiadó: dr. Rácz Jenő elnök Lapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft. Kiadó és szerkesztőség: 1113 Budapest, Ibrahim u. 19. Telefon: (1) 214-5118, (1) 214-5159 Fax: (1) 214-9715 E-mail: [email protected] Internet: www.korhazszovetseg.hu A Kórház szaklap aktuális tartalma a www.weborvos.hu portálon tekinthető meg. Nyomdai munkák: Mega Kft. Felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató A Kórház utcai terjesztésre nem kerül, terjeszti a Feibra Kft.

Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központja (ÜLK) Hírlap Üzletág. Előfizethető közvetlenül a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, vagy Budapesten a Hírlap Területi Képviseleteken (Postacím: 1900 Budapest, e-mail: [email protected], zöld szám: 06-80/444-444), továbbá előfizethető átutalással a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központ 11991102-02102799 számú bankszámlára is. További információ: Magyar Kórházszövetség(1) 214-5159 ISSN 0230-3868 Tisztelt Olvasók! A posta esetleges hibás terjesztése miatti kellemetlenségekért elnézést kérünk. Kérjük, amennyiben valamelyik lapszámot nem kapja meg, jelezze ezt kiadónk felé a következő elérhetőségek valamelyikén, és a hiányt azonnal pótoljuk. Telefon: (1)214-5159, fax: (1)214-9715, e-mail: [email protected] Szaklapunk 2012. év I. félévében átlagosan 4200 példányban jelent meg.

2012/12. | 2 Tartalom Kórház

Tartalom KÓRHÁZ-HÍREK 4 Kórházügyeink KÓRHÁZSZÖVETSÉG 6 Kongresszusi előkészületek NEKROLÓG 7 Dr. Bencze Béla (1929–2012) AKTUÁLIS 8 Bizonytalan a befagyasztott pótlékok sorsa 9 Közös közbeszerzések: nehogy ráfizetés legyen

12 24

Azt hittük, hogy a fél tabletta is meggyógyítja a beteget

11 Harc a depresszió ellen

26 Nehéz helyzetben jól jön az összefogás

12 Klinikai demonstrációs egységek az ápolóképzésben

27

14 Speciális szaktudás jellemzi az OEP tevékenységét

29 Swedishness

Mire futja?

28 Technológia az életért

15 Három évtized a rehabilitációs intézet vezetésében

31 Svéd és magyar: két jó barát

18 Szofisztikált kockázatkezelési módszerek egészségügyi alkalmazásokban, kórházi környezetben

34 Kötelező haladási irány

Melléklet: évértékelés 19 Nem érdemes visszafelé haladni az úton 22

Az egészség gazdaságélénkítő, hosszú távon megtérülő befektetés

33 GDP- és értékteremtés

36 Ágazat az egészségügyért 38 Szakértelem és nemzetközi háttér 40 Jusson minél több idő a gyógyításra! 42

Folyamatos fejlődésben

43 Hozzáférhető innováció 45 Tisztán látni 46

CiCa-kezelés az intenzív terápiában

48 Kockázatok és mellékhatások 50 Hogyan járuljunk hozzá a fejlődéshez? PARAGRAFUS 52 Tanulmányi szerződés: új szabályok

11

KÓRHÁZI VIZIT 54 Alapvető cél a minőségi ellátás

KÓRHÁZ-HÍREK Kórház 2012/12. | 4

Kórházügyeink A GYEMSZI újabb nagy erőpróbája Velkey György, a fővárosi egészségügyi bi zottság elnöke a fekvőbeteg-szolgáltatók állami tulajdonba kerülése után követke zetes lépésnek tartja a járóbeteg-szakel látás ilyen irányú változását. Így egysége sebb, átláthatóbb, jobban szabályozható rendszer jön létre, mely a betegeknek vilá gosabb betegutakat, így gyorsabb és biz tonságosabb ellátást ígér. A bővülő állami szerepvállalás a kórházak és a szakrende lők szorosabb szakmai és gazdasági kap csolatához vezet, ami hatékonyságnöve lést eredményezhet – tette hozzá Velkey György. A Fővárosi Közgyűlés fideszes tag ja szerint azonban a járóbeteg-szakellátók átadását nehezíti a folyamattal járó hatal mas adminisztratív teher, amely elsősor ban a fenntartói feladatokat ellátó Gyógy szerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnek (GYEMSZI) lesz újabb nagy erőpróba. Egy-egy átadás ra kerülő szolgáltatónál csak egységes, az egész szakrendelőre vonatkozó fenntar tóváltást tartok elfogadhatónak, vagyis el kell kerülni a jobb bevételi lehetőségeket ígérő ellátások kimazsolázását. (Magyar Nemzet)

Több rákbeteg kaphat hatásos kezelést Szócska Miklós szerint félreértelmezték az onkológiai készítmények támogatásának módosításáról szóló tervezetet, hiszen annak célja éppen az, hogy minél többen kaphassák meg a számukra hatékony ke zelést. Egy tervezet szerint a végstádiumú rákos betegek számára nem támogatnák a nagy értékű gyógyszeres kezelést. Az egészségügyi államtitkár elmondta, mos

2012. november 30-ig megvalósult szervkivételi riadó . . . . 114 Veseátültetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206 Májátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 Szívátültetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 Kombinált veseés hasnyálmirigy átültetés . . . . . . . . . 6 Bécsben tüdőtranszplantáción átesett magyar recipiens . . . . . . . . . 17

tanáig bevett gyakorlat volt, hogy olya noknál is alkalmazták a költséges terápiát, akiknél nem csak teljességgel hatástalan volt a kezelés, hanem akár még rontotta is állapotukat. Szócska Miklós kiemelte, ahogy az említett tervezetet, úgy gyakor lati alkalmazásának részletszabályait is a szakmai szervezetekkel közösen dolgoz zák majd ki. A tervezett intézkedésből várható megtakarításra az államtitkár azt mondta: nem a megtakarítás a cél, ha nem hogy minél több ember kapja meg a számára leghatásosabb ellátást. Az állam titkár kiemelte azt is, hogy egy hónapon belül megjelenik az az onkológiai projekt, melynek keretében 10 milliárd forintot for dítanak az onkológiai ellátás – ezen belül intézetek, diagnosztikai berendezéseik – fejlesztésére. Továbbá a szervezett szű résekre is nagyobb hangsúlyt fektetnek a jövőben. Az onkológia területén mind a megelőzés, mind a kezelés tekintetében nem visszafejlesztik a rendszert, hanem tovább – mondta az államtitkár. (MTI) (Lapzártánk után visszavontak a rendelettervezetet – a szerk.)

Európai szintű onkológiai ellátás lesz ÉszakMagyarországon Regionális onkológiai hálózat épül az észak-magyarországi térség három megyé jében, a zömmel uniós forrásból megvaló suló projekt 1 milliárd 780 millió forintba kerül – mondta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kór ház főigazgató-főorvosa kedden, miskolci sajtótájékoztatóján. Csiba Gábor közölte, a program legfőbb célja, hogy európai szin tű onkológiai ellátást tudjanak nyújtani. Elmondta: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye öt kórháza, gyógyinté zete – az egri Markhot Ferenc Kórház Kft., a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház, a mátraházi Mátrai Gyógyintézet, a miskolci városi kórházat működtető Misek Nonpro fit Kft., valamint a borsodi megyei kórház – közösen pályázott az uniós forrásra, és nyert. A projekt révén a régió onkológiai centrumában, a borsodi megyei kórházban 1 milliárd 210 millió forint jut eszközökre, infrastrukturális beruházásra. A beruházás várhatóan 2013 szeptemberében fejeződik be, ezt követően a borsodi kórház az or szág egyik legkorszerűbb régiós onkológiai centruma lesz. (MTI)

Tizennégy kórház újszülöttosztályának adományozott hazai gyártású inkubátorokat a Katolikus Karitász. Ötvennyolcmilló forint pluszfinanszírozást kapott az OEP-től az egri kórház. A pénz nagy részét a kardiológiai őrző monitorrendszerének teljes cseréjére, szemészeti lézer beszerzésére, mobil röntgenkészülékre költik. További csaknem 125 millió forintot nyertek az Új Széchenyi Terv keretében szakdolgozók és orvosok továbbképzésére. Mintegy hetven kórház közül nyerte el idén a jászberényi Erzsébet Kórház szülészete a leginkább mama- és bababarát helynek járó Díj a Törődésért elismerést a kismamák szavazatai alapján.

Hajléktalankórház a fővárosban A Szabolcs utcai hajléktalanellátóban több különböző, eddig önállóan működő intéz mény apparátusa egyszerre kapott helyet. A szolgáltató összetett feladatokat lát el, mivel egy épületben egészségügyi, szoci ális és hospice-ellátást is nyújt a fedél nél kül élőknek. „A Szabolcs utcában egyrészt hatvannégy férőhelyes átmeneti szállást alakítottunk ki, ahol az idősebb hajlékta lanokat látják el. Itt kivárhatják azt a néha évekig tartó időszakot, amíg idősek ottho nába, tehát tartós elhelyezésbe kerülnek” – mondta el Pelle József, a Budapesti Mód szertani Szociális Központ és Intézménye inek igazgatója. Az épület első emeletén egészségügyi részleg van, ahol az utcáról beszállított emberek megfelelő orvosi ellá tást kaphatnak. Aki ide kerül, átesik egy el sődleges vizsgálaton, fertőtlenítésen és in tenzív feltápláláson is, hiszen a legtöbbször arra is szükség van. Szintén a Dózsa György úti telephelyről átköltöztetik az ötvenágyas krónikus belgyógyászatot is, amely bonyo lultabb, összetettebb, és orvosilag is kicsit más, mint a hagyományos kórházi részle gek. „Az osztály egy sor olyan problémát fog kezelni, amely sok esetben csak érintő legesen szorulna belgyógyászati ellátásra. Például fagyás miatti végtag-amputáció után a gyógyulási időszakban még renge teg orvosi teendő van, így ezen a részlegen rendhagyó módon sebészt is alkalmazunk” – mondja az igazgató. Kifejtette, a második emeleten kialakították a krónikus ápolási osztályt is, ahol életfogytig tartó kezelés

Az egykapus rendszert kellene bevezetni, ahol csak megoldható a 24 órás egészségügyi ellátásban, a kórházi sürgősségiekhez integrálva a háziorvosi ügyeleteket – vetette fel Rácz Jenő, a kórházszövetség elnöke. A PTE Szenátusa 2012. december 13-án megszavazta a címzetes egyetemi tanári cím adományozását dr. Bedros Jonathán Róbert főigazgató főorvos számára, mely címet 2013. január 1-jétől használhat. Az ünnepélyes átadás időpontjáról később történik intézkedés.

folyik. A részlegen hospice-munka is zajlik, mivel az egyéb hajléktalanszállók semmi lyen szempontból nem alkalmasak arra, hogy ott valaki élete utolsó óráit eltöltse. (Magyar Hírlap)

Negyvenöt éves a Szolnoki MÁV Kórház A vasút nagyon sok embernek adott mun kát a második világháború utáni évtize dekben, nyilvánvaló volt, hogy az ágazat ban dolgozó munkavállalók egészségügyi állapotára való tekintettel egy kórház üzemeltetése is szükséges. Így épült fel a Szolnoki MÁV Kórház és Rendelőintézet a Zagyva partján. Az intézetet 1967-ben adták át. A MÁV Kórház utóbbi húsz esz tendeje a folyamatos változásokról szólt. A vasút átalakulásával egyre inkább felve tődött és megkérdőjeleződött az ágazati egészségügyi ellátás helye, szerepe az ellátórendszerben. Amikor 1996-ban be vezették a területi ellátási kötelezettséget a magyar egészségügyben, rá kellett döb benni, hogy a MÁV Kórháznak egyszerűen nincs területe. Ekkor merült fel először, hogy szükség van-e egyáltalán erre az in tézményre. Végül a MÁV Kórház is kapott területet, mégpedig Törökszentmiklóst és környékét. Ez biztosította, hogy tovább ra is állami finanszírozásban működjön a kórház. 2000-ben ismét felvetődött, hogy szükség van-e a MÁV Kórházra, hiszen Szolnokon van egy megyei kórház, amely képes ellátni a megye lakosságát. Az ak

kori fenntartó Közlekedési Minisztérium, a megyei önkormányzat, a megyei orvosi kamara és a vasutas szakszervezetek köz reműködésével közös gondolkodás indult el, hogy a megyei kórház és a MÁV Kórház miként tudna egymás mellett működni. Végül az a döntés született, hogy a kórház egy mozgásszervi betegségeket kezelő intézmény legyen. A Hetényi Géza Kórház és a Szolnoki MÁV Kórház végül 2001-ben írta alá azt a megállapodást, melyben rögzítették, hogy a MÁV Kórház mozgás szervi szakkórház irányába mozdul. Ennek érdekében szétosztották a feladatokat a két intézmény között, és megtervezték a fennálló párhuzamosságok megszün tetését. 2003-ban újabb megállapodás született arról, hogy melyek azok a fek vőbeteg-szakellátások, amelyek a MÁV Kórházban megszűnnek (nőgyógyászat, fül-orr-gégészet, gasztroenterológia, va lamint patológia) és átkerülnek a megyei kórházba, illetve melyek azok, amelyek a Hetényi Géza Kórházból kerülnek át a MÁV Kórházba (reumatológia, rehabilitá ció, ortopédia). Ez a szerkezetátalakítás 2005. szeptember elsejére fejeződött be. A teljes körű feladatmegosztás az egész ségügyi fejlesztési törvénnyel, valamint a Vasutas Szakszervezetek és a kormány között 2007 márciusában kötött megál lapodásnak megfelelően április elsejével valósult meg (neurológiai, sebészeti, uro lógiai osztályok megszüntetése). Így mára egy specializált, kifejezetten mozgásszervi betegségeket ellátó kórházzá alakult át az intézmény. Ez a feladat a megyében egyedülálló, más kórházban nem áll ren delkezésre, így a MÁV Kórház által nyújtott szolgáltatások harmonikusan kiegészí tik a többi intézmény ellátási palettáját. Emellett a mozgásszervi rehabilitációban és a reumatológiai ellátásban, a biológiai terápia területén regionális feladatokat is ellátnak. (MÁV Kórház sajtó)

A rendszer egészének újratervezésére lenne szükség Fűnyíróelv szerint bármikor és bármekko ra forrás kivonható az egészségügy finan szírozásából addig, amíg nem bizonyíté kokra alapozottan születnek a döntések, hanem folyamatszabályozással, mint pél dául a kórházak esetében a teljesítmény limit (TVK) meghatározásával. Minderről Kaló Zoltán egészségügyi közgazdász be szélt a Figyelő XXV. konszenzuskonferen ciáján. A rendszerbe bele van kódolva a korrupció és a morális válság, tette hozzá az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóköz pontjának igazgatója. A gyógyszerkassza

emelése például időlegesen orvosolja a gyógyszerágazat gondjait, ám az alapvető gondokra nem ad választ, hiszen a hiány újratermelődik, s ez az örökös körforgás a rendszer egészének finanszírozását is jel lemzi. Ezért kellene egy tabula rasa, újrater vezés, hogy ne csak a rendszer fenntartását, de a betegek érdekét is szolgálja a hazai egészségügy. (Weborvos)

Negyedévnyi bérfejlesztést még decemberben megkapnak az ózdi kórházi dolgozók Nem tartották meg a december 12-ére ter vezett csendes demonstrációt, amelyet az ózdi egészségügyi dolgozók helyeztek kilá tásba. Az Almási Balogh Pál kórház munka társainak összesen 117 millió forint jogosan járó béremeléssel tartoznak. Azért nem kapták meg ezt az összeget, mert az egész ségügyi intézmény jelenleg nem állami, ha nem egy magáncég kezelésébe tartozik. Az egyeztetések után átmeneti megoldás szü letett, amellyel a dolgozók többsége azo nosulni tudott. – Az üzemeltető Medcenter Kft. garanciát vállalt arra, hogy a 2012-ben elmaradt béremelésből háromhavi előle get biztosít – árulta el az egyeztetés rész leteit Antal Gyuláné szakszervezeti vezető. A valamivel több mint 30 millió forintot az üzemeltetőnek tíz napon belül kell eljuttat ni a dolgozók részére, ellenkező esetben december 21-én mégis az utcára vonulnak a kórház alkalmazottjai. A hiányzó összeg fennmaradó részét pedig a jövő évre ter vezett államosítás után kaphatják meg az emberek. ( Észak-Magyarország)

Hatvan éves a Sportkórház Konferenciát rendeztek az Országos Sport egészségügyi Intézet (OSEI) fennállásának 60. évfordulója alkalmából. Soós Ágnes főigazgató főorvos megnyitója után Jákó Péter főorvos felidézte a Sportkórház hat évtizedét, Unger Péter országos szakfelü gyelő főorvos pedig a sportorvosi hálózat elmúlt 70 évéről tartott előadást. A prog ramot további érdekes prezentációk színe sítették, így például Csiki Károly, a Magyar Labdarúgó Szövetség versenyigazgatója a futballszövetség és a sportorvosi hálózat együttműködését mutatta be, Téglássy György, a Válogatott Kereteket Ellátó Szol gálat (VKESZ) vezető főorvosa pedig hat évtized tapasztalatait összegezve tartott előadást arról, mit tett a Sportkórház az olimpikonokért 1952 óta. A konferencia vé gén Soós Ágnes ismertette az OSEI rövid és hosszú távú terveit. (MTI)

5 | Kórház 2012/12. KÓRHÁZ-HÍREK

Egyeztetésre bocsátották azt a miniszteri rendelettervezetet, amelyben rögzítik: szakorvosjelölt ügyeleti tevékenységet felügyelet biztosítása nélkül nem láthat el.

KÓRHÁZSZÖVETSÉG Kórház 2012/12. | 6

Kongresszusi előkészületek A szervezőbizottság

Talán már megszokott, hogy az év végéhez közeledve a Magyar Kórházszövetség Elnöksége megalapozza a következő évi Közgyűlést és Kongres�szust: meghatározza a szakmai ülések témáit, elkészíti a jelentkezési lapokat, összeállítja a társasági programokat, standkiosztási tervet és térképet fogad el. December közepén kerül postázásra a kongresszusi Programtervezet füzet, mely minden szükséges információt tartalmaz. Ettől az időponttól kerülnek fel a www.mkszkongresszus.hu honlapunkra is a rendezvénnyel kapcsolatos információk, indul az online jelentkezési lehetőség. Az alábbiakban kiemelnénk néhány fontosabb információt, hogy elősegítsük a tájékozódást. A szakmai program – Szakmai Fórum meghívott egészség politikusokkal – Az állami intézménnyé válás tapasztalatai – TEK, sürgősségi ellátás, a Mentőszolgá lat nehézségei – Szakma és gazdaságosság – Biztosítottság = biztonság? – TIOP pályázatok tapasztalatai

nem vonatkozik az egynapos regisztrációs díjat igénylőkre és azokra, akik a közgyűlé sen nem vesznek részt! Jelentkezési határidő A jelentkezési határidő 2013. március 14., befizetési határidő 2013. március 30. A je lentkezési határidőn túl érkezett igények biztosítását, különös tekintettel a társa sági programok korlátozott létszámára, nem tudjuk garantálni. Kedvezményes jelentkezési csomag • 2013. január 31-éig elküldött jelentkezési lap, • az alábbi szolgáltatások mindegyikének igénylése: – 2 éjszaka szállás, – 3 alkalom büféebéd, – Vacsora és disco party április 17-én – részvétel a 18-ai esti ünnepélyes fogadáson, – 3 napos, nem kedvezményes regisztrációs díj • a kedvezményes részvételi csomagár díja 2013. február 15-éig befizetésre kerül. Céges részvételek/jelentkezési határidő Jelentkezési határidő: 2013. február 22. Kiállító és támogató (pl. hirdetés, moli nó, stb.) cégeink részére a kongresszus látogatásához kedvezményes regisztrá ciós díjat állapítottunk meg. A kiállításon és a szakmai programon való részvétel regisztrációs díjhoz kötött az alábbiak szerint.

Mindegyik plenáris üléshez meghívott vendégek is társulnak, a tagintézmények ből 2013. január 18-áig vár juk – a meghatározott felté telek mellett – az előadásra a jelentkezéseket. Április 17-én 14.00 órai kezdettel tisztújító közgyű lést tartunk. A közgyűlé sen való részvétel az MKSZ tagok számára díjmentes. A közgyűlésen résztvevő, szavazati joggal rendelkező képviselők számára az MKSZ kedvezményként nyújtja a háromnapos regisztrációs díj elengedését, melynek mérté ke nem haladhatja meg az in tézmény által befizetett éves Díszvacsora egy korábbi konferenciánkon tagdíj 50%-át. A kedvezmény

a) Kiállító cégek részére – 1 fő díjmentesen kap 3 napra szóló regisztrációs kártyát, további személyek esetében: – 1 db 3 napra szóló kedvezményes regisztrációs díj vásárlása + 1 db grátisz 1 napos regisztrációt jelent – 3 db 3 napra szóló kedvezményes regisztrációs díj vásárlása + 1 db grátisz 3 napos regisztrációt jelent – 1 napos kedvezményes regisztrációs díj vásárlása nem jogosít grátisz regisztrációra! b) Céges előadók részére – Az előadó az előadása napján díjmentesen vehet részt a kiállításon és a szakmai programon –További részvételi lehetőség a cég részéről kedvezményes regisztrációs díj vásárlásával történhet! c) Hirdetés, molinó és egyéb megjelenés esetén: –A cég részéről 1 fő 1 napos részvétele ingyenes. –További részvételi lehetőség a cég részéről kedvezményes regisztrációs díj vásárlásával történhet! A támogatás mértékétől függően az alábbi „címekkel” illetjük a cégeket, melyek természetesen a programfüzetben és a honlapunkon (www.mkszkongresszus.hu) is kihirdetésre kerülnek. Fő támogatói cím 2 500 000 Ft-ot el érő támogatás esetén, kiemelt támoga tói cím 1 500 000 Ft-ot elérő támogatás esetén. A támogatás összegének mér tékéig a támogatói címet elérő meghatározza az ajánlatunkban szereplő szolgáltatások közül azokat, amelyeket igénybe kíván venni (pl. kiállítás, cégelőadás stb.). Fentiek mellett lehetőség van a Magyar Kórházszövetség pártoló tagjai közé lépni, mely különböző kedvezményeket je lent a kiállítási igények tekinte tében is. A kongresszus egyéb részle teiről a Programtervezetben, a honlapon és az ugyanott talál ható digitális Programtervezet ben olvashatnak.

Dr. Szepesi András

N

dr. Bencze Béla

Harminchat év a mentésben

Bajtársak sorfala

ovember utolsó napján, késő dél előtt, Szentendrén, a Skanzenhez vezető úton, a máskor oly csen des, elhagyatott kisvárosi temető égbenyú ló fenyőfái alatt szokatlanul nagy sokaság gyülekezett. Kit temethetnek most, valami államférfit, vagy híres művészt, kérdezget ték a helybéliek. Rendőrség irányítja a for galmat, több mentő rohamkocsi érkezik, és sok-sok autó, közöttük számos OMSZ-felira tú „parancsnoki kocsi” és még több személy autó. Sok idős ember, orvosok, mentőtisztek a régmúltból, számos ismert arc, az OMSZ mai vezetői, nem csak Budapestről, de az egész országból, és sok fiatal mentős a jól is mert, színes bevetési ruházatban. A magyar egészségügy kiemelkedő személyiségétől, az Országos Mentőszolgálat nyugalmazott főigazgatójától búcsúztak bajtársai.

dót alkotott, mi sem bizonyítja jobban, hogy a nyugalmazása után eltelt 21 évben sem jutott senkinek eszébe, hogy „korsze rűsítés” címén szétverje ezt a szervezetet, amihez hasonló még mindig kevés van a világban. A jelenlegi főigazgató, dr. Mártai István nemes szavakkal méltatta elődje érdemeit, egy korábbi főigazgató, dr. Gőbl Gábor a tudományos társaság és az egyetem nevé ben búcsúzott. Bencze Béla hamvait a gyászsorfalat álló bajtársai között, a rohamkocsik szirénájá nak szívet tépő hangja mellett helyezték végső nyugalomra. Értéket teremtő, kiváló orvostól, egész ségügyi szervezőtől, nagyszerű embertől, a magyar mentésügy ikonjától búcsúztunk. Nyugodjék békében!

Rohamkocsik és mentőautók kísérete 36 éven át volt mentős, és ebből 25 éven át főigazgató főorvosként vezette a szer vezetet. Elődje, dr. Orovecz Béla alapította 1947-ben az egységes Országos Mentő szolgálatot. Bencze Béla vezetése alatt vált igazán korszerű, tudományos megalapo zottságú, Európa-hírű szervezetté. Ő kezd te el a rendszeres szakmai képzéseket, és az orvostanhallgatók kiképzését mentő tisztté. Ő alapította meg a mentésügy tu dományos társaságát, vezette be a szigorú követelményeket a betegellátás területén, folyamatosan korszerűsítette az ismerete ket és a felszerelést. Erősítette a ma is élő bajtársi szellemet, azt az összetartó kö zösséget, ami a magyar betegek százezrei számára jelent életmentést, vagy gyors segítséget, ha nagy a baj. Hogy maradan

Négy főigazgató egy régi OMSZrendezvényen. A képről Orovecz Béla figyeli utódait: Bencze Bélát, Göbl Gábort és Takács Zoltánt

7 | Kórház 2012/12. NEKROLÓG

Dr. Bencze Béla (1929–2012)

AKTUÁLIS Kórház 2012/12. | 8

Bizonytalan a befagyasztott pótlékok sorsa Lóránth Ida

Az egészségügyi dolgozók többsége – jelentős számú kivételtől eltekintve – idén augusztus 1-jén kisebb-nagyobb összegű bérkiegészítésben részesült. Az érdekképviseletek és a szakállamtitkárság akkori megállapodása szerint a 2013. januári fizetésüket már egy új szabályozás, bértábla alapján kellene, hogy kapják. Jelenleg el sem kezdődtek az érdekképviseletek és az egészségpolitika között az egyeztetések, így bizonytalan az aktuális béremelés időpontja is. Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke így látja a jelenlegi helyzetet. – A tavaly kezdődött bértárgyalások előtt a MOSZ kérdőíves felmérést végzett a tagjai között. Arról érdeklődtünk – ismer ve a hazai orvosok migrációs szándéká nak egyre erősödő intenzitását – vajon mekkora volna az a minimális nettó bér növekedés, amennyiért a külföldre szer ződni szándékozók már elgondolkodná nak az itthon maradáson. A válaszokból világosan kiolvasható volt, hogy ez az összeg minimum nettó százezer forint. A tárgyalások során, megismerve az ágaza ti fizetések rendezésére a kormány által rendelkezésre bocsájtandó összeget (30 milliárd forint), illetve az egészségügy különböző szereplői között való elosztás arányait kiderült, ha az alapfizetésekhez a pótlékokat is hozzáadjuk, és azokra együttesen számoljuk ki az egy orvosra jutó bérnövekedést, körülbelül havi har mincezer forint jutott volna személyen ként. Vagyis még a harmada sem a válasz adók által megjelölt összegnek. Annak érdekében, hogy közelítsünk az általános elváráshoz, és a havi 350 ezer forint alatt kereső orvosaink, vagyis a döntő többség nagyobb bérnövekedést mondhasson a magáénak, éppen a MOSZ javasolta, hogy az augusztus elsejétől esedékes bérkorrekció csupán az alapbérre vonat

kozzon, vagyis a pótlékokat magában foglaló mozgóbér számításának alapja maradjon a 2012. január elsejei szinten. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy átmenetileg, 2013. január elsejéig „befa gyasztásra” kerültek a mozgóbérek. Emelés, vagy kiegészítés? – A javaslatot elfogadták – folytatja az elnök – és az egészségügyi kormányzat tól ígéretet kaptunk, hogy ez a számítási mód 2013. január elsején hatályát ve szíti, és erre a határidőre a szakállamtit kárság új, egy módosított jogszabállyal megerősített szabályzó rendszert dol goz majd ki. Az első meglepetés akkor ért minket, amikor kiderült, bár a bértár gyalások idején folyamatosan alapbér emelésről beszéltünk, a végeredmény nem az lett. A megjelenő jogszabályban csupán bérkiegészítésként szerepelt a korrekció. E két fogalom között pedig (a bérkiegészítés hátrányára) közismertek a különbségek. Arra is ígéretet kaptunk, hogy a béremelés következő lépcsőjé ben „helyre kerülnek majd a dolgok”. A második, kellemetlen meglepetést az októberben közzétett egészségügyi sa látatörvény szövege okozta, amely azt javasolja, hogy jövő év január elsején ne szűnjön meg az idén alkalmazott mozgóbér „befagyasztás”, hanem az ma radjon továbbra is hatályban. Ez az intéz kedés (egy minisztériumi háttéranyag szerint) a béremelésre jogosultak közül csaknem 16 ezer orvost, több mint 72 ezer egészségügyi szakdolgozót, illet ve több mint 1400 egyéb egészségügyi dolgozót érintene hátrányosan. Az ügye letek számának, intenzitásának, az érin

tettek intézményenkénti létszámának a rendkívüli változatossága miatt a mó dosított (január elsejére megígért) sza bályzórendszer sem készült el. A MOSZ határozott elvárása az, hogy legkésőbb a következő béremelési fázisban az ígé retek teljesüljenek, tehát a mozgóbérek visszakerülnek a számítási alapba, ezen kívül rendelkezésre áll majd a megfelelő szabályzó rendszer (új bértábla) is. A kö vetkező béremelés 2013. január elsején lesz aktuális, vagyis legkésőbb február elsejére, a januári fizetések utalásának időpontjára kész és világos szabályok alapján realizálódó béremelésnek kell megtörténnie. November végén még a tárgyalások alapjául szolgáló dokumen táció tartalmát, számait sem ismerjük. A MOSZ, mint az orvosokat képviselő leg nagyobb érdekképviseleti szervezet ve zetője rendkívüli módon nehezménye zem, hogy míg a korábbi béralkuknál januártól áprilisig intenzíven és folya matosan egyeztettünk, tárgyaltunk, je lenleg sem formálisan, sem informálisan nincsenek egyeztetések a szakállamtit kársággal. Mégpedig annak ellenére, hogy időközben létrejött egy széles ala pokon nyugvó, számos érdekképviseleti szervezetet magában foglaló platform, vagyis lenne kivel érdemben tárgyalni. Hol a forrás? – További problémánk, hogy a 2013-as állami költségvetés tervezetében nem látjuk az ágazat jövő évi béremelésének a forrását. Igaz, hogy különböző fórumo kon Szócska Miklós államtitkár úgy nyi latkozott, hogy erre a népegészségügyi adó kiterjesztéséből, illetve a kórházak ál

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is aggódik. Egy tévényilatkozatában kifejtette, hogy a kamara már a nyári bértárgyalásokon jelezte: nem tartja helyes nek, hogy az ágazati béremelést nem a Munka törvénykönyvének szabályai sze rint tervezik végrehajtani, hanem a túlmunkák, ügyeleti díjak stb. egy korábbi, „befagyasztott” szintjével számolnak. Ráadásul ezt az állapotot törvényben rögzí tették, amit később sem lehet egyik hónapról a másikra módosítani. Ez pedig az egészségügyi dolgozók közül sokak számára hátrányos és igazságtalan. Kifejezet ten hátrányos például az alapbérüket jelentős túlmunkával kiegészítő fiatalok nak. Látva a pedagógusoknak megígért januári bér visszavonását, az egészség ügy dolgozói sem lehetnek nagyon bizakodóak.

re távozik. Holott éppen az ő feladatuk volna többek között az is, hogy az itt hon maradó fiatalokat megtanítsák a szakma rejtelmeire. A derékhad távozik – Sajnos, a szakállamtitkárság közelmúlt ban kiadott állásfoglalásával ellentétben, a külföldre vándorló orvosok létszáma idén sem csökkent, helyette riasztó mére teket öltött. A távozó orvosok többsége pedig nem átmeneti, egy, két évre szó ló pályamódosításnak tekinti a külföldi munkavállalást, hanem véglegesen ott marad, ahol megbecsülik és méltányosan honorálják a munkáját. Számításaink sze rint a tavalyi 1200 fő helyett idén év végé re eléri az 1600–1700 főt az orvosmigráció mértéke. Erőteljesen reménykedünk a tárgyalások mielőbbi megkezdésében, annál is inkább, mert erre határozott ígé

retünk van az egészségügyi államtitkár ságtól – vázolta az érdekképviselet véle ményét a MOSZ elnöke. A fenti bizonytalanságokkal ellen tétben jó hír viszont, hogy decemberi fizetésükkel együtt, egy összegben, ja nuárban kapják meg 2012 januárjáig visszamenőleges bérfejlesztésüket azok az egészségügyi dolgozók, akik koráb ban technikai okok miatt maradtak ki a béremelésből. Az erre fordított másfél milliárd az eredeti, 30,5 milliárd forintos keretből maradt meg, és most többek között a diplomás ápolók, a légimentők, a szociális munkások stb. kaphatják meg. Számítások szerint havonta a többségnél ez pár tízezer forinttal több fizetést jelent. Ugyancsak januárban kap bértöbbletet az a háromezernél több is kolaorvos is, akik szintén kimaradtak az eredeti korrekcióból.

Közös közbeszerzések: nehogy ráfizetés legyen Sándor Judit

A kórházi gyógyszerfelhasználásban már eleve jelentős kedvezmények vannak, így elsősorban nem is annyira a kedvezményszint növelése, mint inkább annak jobb elosztása a cél, vagyis a nagyobbak után a kisebbek is részesülhessenek belőle.

A

két körben lezajlott államosítás után 116 intézmény számára bo nyolíthat közös közbeszerzése ket a középirányító jogosítványokkal fel hatalmazott GYEMSZI. Mint ismeretes, a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmé nyek részére történő centralizált gyógy szer-, orvostechnikai eszköz és fertőtlení tőszer-beszerzéseket a 46/2012. (III. 28.) kormányrendelet szabályozza. A jogszabály szellemében az első ki írások már le is zárultak: a földgáz és áram közös közbeszerzésében eddig el ért eredményekkel olyannyira elégedett volt a szakállamtitkárság és a GYEMSZI, hogy Szócska Miklós államtitkár és Tö rök Krisztina főigazgató közös sajtótájé

koztatón számoltak be a fejleményekről éppen a visegrádi négyek által közösen szervezett orvossztrájk napján, novem ber 20-án. Tender: gáz- és áramellátásra A beszerzés részleteit a Medical Tribune november 22-i konferenciáján Bárkai Ani kó, a GYEMSZI Közbeszerzési Főosztály főosztályvezető-helyettesének tájékoz tatójából ismerhették meg a résztvevők. A 2012. augusztus 9-én meghirdetett földgáz tenderen a Főgáz Zrt. nyert, a tár saság féléven át 46 kórháznak biztosítja a gázellátását. Az ötmilliárdosra tehető beszerzés során a 126 forint/köbméter átlagárról 108 forintra csökkentették az árat. Összességében 14 százalékos meg takarítással számolnak, természetesen a pontos nagyságrend majd csak a „végel számolás” után derül ki, hiszen a gázfel használás nagyban függ az időjárástól. A szerződés 2012. november elsejétől jövő év júliusáig él – mint kiderült, azért tart ilyen rövid ideig, hogy az újabb tenderez tetés után azok az intézmények is tudja nak majd csatlakozni, amelyeknek erre most nem volt lehetőségük.

Szintén lezajlott az úgynevezett „kis villany” beszerzés, amelynek nyertese az Energiakereskedelmi Zrt. lett: a cég jövő év januárjától biztosítja 15 egészségügyi intézménynek az áramellátását. Az ed digi 25 forint/kilowattórás átlagárat 20,3 forintra tudták leszorítani a versennyel. A becslések szerint 800 millió forint nettó értékű beszerzés során 119 millió forint megtakarítást érhetnek el. A négymilliárd forintos „nagyvillany” tendertől tízszázalé kos megtakarítást várnak, a közbeszerzés előkészítése folyamatban van. Ebben már 95 egészségügyi intézmény ellátása lesz a nyertes feladata, a szerződés szerint febru ár elsejétől indul és december 31-ig tart a szolgáltatás. További közös beszerzéseket terveznek a mobilszolgáltatásban, a GYEMSZI flot tájához jelenleg 35 intézmény tartozik, s mintegy 60–80 intézmény lehet jövőre a rendszerben. Gyógyszerhiány miatt három onkoló giai gyógyszer közös beszerzését hajtotta vége a GYEMSZI: két legyet ütöttek egy csapásra, mert 26–29 százalékos meg takarítást értek el, valamint az ellátást is folyamatosan tudják biztosítani, derült

9 | Kórház 2012/12. AKTUÁLIS

lami kézbe vétele folytán, a közbeszerzé sekből megtakarított, szintén csak remélt milliárdokból lesz majd körülbelül ötven milliárd forintos fedezet. E két megjelölt forrás szerintünk meglehetősen bizony talan és előre aligha tervezhető, nem beszélve arról, hogy az azokból befolyt forrás végső elosztása is legalább ennyire kétséges. Elismerem – jelentette ki Bélteczki János –, hogy a fiatal, pályakezdő or vosok itthon tartására indított ösztön díjakció sikeresnek mondható, ám azt meg kell jegyeznem, hogy az orvo sok között kemény bérfeszültségeket generált. Eredménye az lett, hogy a pályakezdők közül többen meggon dolták magukat és itthon maradtak, a 10–15 éves gyakorlattal rendelkezők, vagyis az orvostársadalom „krémje”, a rendszer működtetője viszont külföld


ki Bárkai Anikó tájékoztatásából. A többi közös beszerzési lehetőséget vizsgálják, folyamatos a kórházaknál a felmérés, de jelenleg nincs további, publikusan meg nevezhető terület. Nem lehet mindent az országos rendszerbe erőltetni A közös közbeszerzések végső célja, hogy lebonyolításuk ott történjen meg, ahol a GYEMSZI erőforrásai a legnagyobb hatás fokkal működnek. Csökkenteni akarják az intézményi beszerzéseket, minél többet be akarnak terelni a központi tenderek be. Ugyanakkor Bárkai Anikó elmondta, tisztában vannak vele, hogy nem érdemes mindent beleerőltetni az országos szintű rendszerbe, mert van létjogosultsága a kisebb, térségi, akár 5-6 kórházat érintő összefogásoknak is. Jelentős háttérmun ka szükséges a központi tenderekhez, jól kell meghatározni a paramétereket ahhoz, nehogy ráfizetés legyen a beszerzés vége. A közös közbeszerzéseket a megtakarítás s a könnyebb ellenőrizhetőség céljából és az átláthatóság, valamint a nyilvánosság ígéretével szervezi a GYEMSZI. Készül az orvostechnikai közbeszerzési alaplista, de idén már nem lesz közbeszer zési kiírás, ez várhatóan január-februárra tolódik, derült ki dr. Drexler Donátnak, a GYEMSZI által alapított Egészségügyi Szol gáltató Zrt. vezetőjének tájékoztatásából. 2013-ra vannak terveik, s ennek jegyében megkezdték a felmérést, „puhatolózást” az ortopédiai, traumatológiai protézisek területén, a hemodinamikai szívkatéterek vonatkozásában, de elég sok problémá ba botlottak mindkét esetben. Például az utóbbinál a költséges gyógyszerkibocsátó

sztenteket az OEP szerzi be, mert tételes finanszírozású eszközök. Így csak a költési volumen kisebb részét adó, HBCS-alapú fi nanszírozású katétereket tudják tenderez tetni. Éppen ezért a következőkben érde mes lesz a kettőt egyben kezelni Drexler Donát szerint. Szintén problémákat rejt a szemésze ti műlencsék beszerzése, mert az im plantáció drága mikrosebészeti eljárás sal zajlik. Nagyon sok intézmény nem tudja/akarja ezt kifizetni, ezért a lencse árába beleépül az eszközök amortizá ciós költsége, lízingdíja. A nyertes cég biztosítja ugyanis a készülékeket abban bízva, hogy az elkövetkező négy-öt évben (amennyi a technológiai kifutá sa az eszközöknek) ő lesz a beszállító. Ezért vizsgálniuk kell, hogy ebben az esetben érdemes-e szétválasztani, vagy továbbra is egységében kell kezelni a beszerzéseket. Elkezdik majd a mun kát sebészeti varrófonalak, varrógépek, katéterek, pelenkák, inkontinencia-be tétek vonatkozásában, ahol szintén az OEP-re is kell figyelniük, mivel a termé kek egy része az OEP-támogatási listá ján is rajta van. Ez azt is jelenti, hogy már eleve nagyon nyomottak az árak, további megtakarításra nemigen lehet számítani. Ezen kívül az infúziós pum pák, a kemoterápiás védelmi eszközök, illetve az orvosi gázok kerülhetnek majd listára. Drexler Donát megígérte, hogy figyelembe fogják venni a szak emberek, felhasználók véleményét, és ezek tükrében módosulhat a lista. A beszállítók megnyugtatónak tartják, hogy kezdésként a KEF-es (Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság) listán lévő ter

Új katéteres kardiológiai eljárás Debrecenben is Új eljárással bővült a DE OEC Kardiológiai Intézetében végzett katéteres kardio lógiai beavatkozások köre. A transzkatéteres bal pitvari fülcsezárás olyan bete geken segít, akiknél egy gyakori ritmuszavar, a pitvarfibrilláció miatt fokozott a szíven belüli vérrögképződés kockázata – tájékoztatott az egyetem. A pitvarfibrilláció a teljes lakosság 1-2%-ában fordul elő, gyakorisága az életkorral emelkedik, 75 év felett már minden tizedik embert érint. A ritmuszavar általában szapora, rendszertelen szívműködés-érzést okoz, de akár teljesen tünetmentes, „néma” is lehet. A legnagyobb veszély, ami az okozott panaszoktól függetlenül fennáll, a szíven belüli vérrög-képződés, és az ehhez társuló verőeres elzáródás, az embolizáció, aminek legsúlyosabb formája az agyi érelzáródás. A felső szív üregek, a pitvarok ilyenkor „remegnek”, megszűnik a hatékony összehúzódás, a lelassult keringés, a vér pangása fokozott alvadásveszéllyel jár. A 65 év feletti életkor, szervi szívbaj, a magas vérnyomás és a cukorbetegség társulása, valamint a korábbi embóliás esemény olyan mértékben növeli a vér rög-képződés kockázatát, ami már tartós alvadásgátló kezelést tesz szükséges sé. A hatékony alvadásgátló kezelés azonban mindig magában foglalja a vérzés lehetőségét, különösen egyéb hajlamosító állapot, mint például gyomorfekély, korábbi vérzés esetén. (DE OEC)

mékekkel indít a GYEMSZI, hiszen ezek már bejáratott beszerzések. Ha választhat nak, akkor szívesebben vesznek részt az OEP által meghirdetett tendereken, mert a Pénztár fizetési hajlandósága jobb, mint a kórházaké. Decemberben indul a gyógyszertender Még decemberben kiírják hatvan ható anyagra/hatóanyagcsoportra a közös gyógyszerközbeszerzést, amely a kórházi gyógyszerfelhasználás egyharmadát öleli fel. Előtte pedig egyeztetnek a gyógy szerpiaci szereplőkkel azok kérésére, derült ki dr. Hankó Balázs, az Országos Gyógyszerterápiás Tanács titkárának tájé koztatásából. A kórházi gyógyszerfelhasználást nagy kereskedelmi áron 57 milliárd forintra becsülik, ám a rabatt, adomány és egyéb kedvezmények miatt a tényleges kifizetést 35 milliárd forintra taksálják. Tehát jelentős kedvezmények vannak már eleve a rend szerben, ám nem egyenletes a kedvezmé nyek eloszlása: a nagyok jól járnak, míg a kisebbek nem tudnak labdába rúgni. Ép pen ezért a közös gyógyszerközbeszerzés célja nem is annyira a kedvezményszint növelése, hanem inkább a kedvezmények jobb eloszlásának segítése. A hatóanyaglista lapzártánk idején még elfogadásra vár, amint ez megtörténik, a kórházak tájékoztatást kapnak róla, hogy tudják, milyen központi beszerzésekre ké szülhetnek fel. Az egyedi importot is ren dezni kívánják a centralizált beszerzések kel, kivéve az átmeneti hiány kezelésére vonatkozó egyedi eljárásokat. Nem írnak ki közbeszerzést egyelőre az infúziókra, illetve a tételes elszámolású gyógyszerekre, ezeket ugyanis szintén az OEP tenderezteti. A gyógyszerközbeszerzéssel kapcsolat ban ezer bizonytalanság él a gyógyszer piac szereplőiben, mert ugyan transzpa renssé teszik a részletszabályok az egész folyamatot, ám számtalan apró elem még sincs tisztázva. Aggodalomra ad okot az is, hogy minden egy kézbe került: a szak mai előkészítés, a tényleges beszerzés és a felhasználási szabályok meghatározása – mindez kiszolgáltatottá teszi a piaci sze replőket, fogalmazta meg az aggályokat egy hozzászóló a konferencián. Ha valami nincs az országos listán, azt az intézmények maguk is beszerezhetik, alakíthatnak társulásokat is erre a célra. Ahol élő szerződések vannak, azokat nem írja felül a centralizált beszerzés. A közös közbeszerzés kötelező erővel bír nem csak az államosított kórházak, hanem az egyetemi klinikák és országos intézetek esetében is.

Radnai Anna

A Lelki Egészség Világnapja alkalmából a Magyar Pszichiátriai Társaság és a WHO Magyarországi Irodája ismét égető problémákra hívta fel a figyelmet.

A

két szervezettől megszokott módon megoldási javaslatokat is tettek. A társadalom egészé nek, a döntéshozóknak és az egészség ügy szereplőinek is lenne feladata. Utób biaknak persze elsősorban pénzre lenne szükségük a fejlesztések megvalósításá hoz, de amíg az nincs, addig is, tovább ra is hassunk más eszközökkel társadal munk pszichés összeomlása ellen. Az idei világnapi jelmondat: „Depres� szió: globális krízis, az elrejtett betegség teher”. Erre a problémára valóban nem okos dolog legyinteni, ha arra gondo lunk, hogy világszerte több mint 350 mil lió ember szenved ebben a betegségben. A depresszió minden korosztályt érint, speciális válfajai például a szülés utáni vagy az időskori depresszió, de emellett a kamaszok és a fiatal felnőttek körében is gyakori a kórkép. „A depresszió rosszabb, mint a rák” Szülés utáni depresszióban a kismamák 10–15%-a szenved, az idős emberek kö rében szintén ilyen arányú az érintett ség, de bizonyos körülmények között ez még ennél is sokkal magasabb: a belgyógyászati osztályokon fekvő idős páciensek akár 50%-a is depressziós le het. A kórkép legsúlyosabb stádiumára jellemző a halálvágy. Míg a lakosság egészét tekintve tíz szuicid kísérletre jut egy befejezett, idős korban négy kísérletre jut egy. A serdülők körében a balesetek után a második leggyakoribb halálok az öngyilkosság. Európában egy év leforgása alatt majdnem 1 millió em ber vet véget saját életének. A tragikus adatok közvetlen okozója a depresszió. Prof. Rihmer Zoltántól tudjuk, hogy az öngyilkosságban meghaltak, illetve az öngyilkossági kísérletet elkövetők több mint 90%-a valamilyen pszichiátriai be tegségben szenvedett a cselekmény idején, mely a legtöbb esetben a klini kai értelemben vett depresszió volt. Az öngyilkosok tehát általában depres� sziósak, de a depresszió önmagában

nem elég ahhoz, hogy valaki öngyilkos legyen – ehhez több negatív tényező együttállása szükséges – ahogyan a be tegség kialakulásához is. (A depresszió kialakulásához kell egyfajta öröklött hajlam is, ami valamikor az élet során manifesztálódik, ha egyéb kockázati té nyezők is csatlakoznak hozzá, melyeket ugyanakkor nagyon nehéz elkerülni, hiszen előbb-utóbb mindenkivel tör ténnek rossz dolgok). A gyógyszeres- és a pszichoszociális kezelés biztosítása mellett ezen tényezők ellen veheti fel a társadalom a harcot, és ebben elvitat hatatlan a döntéshozók felelőssége. A WHO egyenesen arra hívja fel a fi gyelmet, hogy a depresszió a legjelen tősebb mentális egészségügyi prob léma az európai régióban. A lakosság 7%-a szenved minden évben a kórkép súlyos formájában, az enyhébb stádiu mokat és szorongásos betegségeket is beleértve a lakosság 25%-a érintett az adott időintervallumban. A betegség okozta károk gazdasági vetülete irdat lan mértékű. Az érintettek és közeli hoz zátartozóik egyaránt csökkent munka képességgel élnek vagy teljesen kiesnek a munkavégzésből. Ez a leggyakoribb oka a hosszú ideig tartó betegszabad ságnak és a fogyatékosságnak – tájé koztatnak a Világszervezet szakértői. A mentális zavarok összességét tekintve az Európai Unióban valamennyi kórkép 26%-a depresszió. Ennek a következ ménye a fogyatékossággal leélt napok 15%-a. A diagnózis legtöbbször maga után vonja az emberi szervezet szoma tikus hanyatlását is – emeli a magas vérnyomás, a szívinfarktusok, az agy vérzés és valószínűleg a rák kockázatát, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri egészségkárosodások és a daganatos megbetegedések pedig a depresszió növekedését eredményezik. A probléma elleni küzdelem első ele me az érintettek felkutatása. A depresszi ót minden kétséget kizárólag diagnoszti zálni lehet. Mint azt Rihmer professzortól megtudtuk, a depressziót bárki felismer heti, aki azt tapasztalja, hogy valaki a környezetéből másként viselkedik, mint ahogyan szokott. Olykor már a beteg járásából is látszik, hogy nincs minden rendben. Feltűnhet akár, hogy egy más kor ruganyos léptekkel járó személy csak vonszolja magát, emellett szomorú, be

széde halk, étvágytalan, alvászavarral küszködik, tele van testi okot nélkülöző panasszal. A depressziónak rendkívül sok tünete van és sokféleképpen nyilvánulhat meg, de szinte mindig jellemzi a hetekig, hó napokig fennálló depressziós hangulat: mikor az ember saját megszokott han gulatához képest tartósan negatívabban éli meg mindennapjait, motiválatlanná válik, indokolatlan szomorúság gyötri. Fontos tünet az anhedonia is, mikor a páciens elveszíti érdeklődését azon cse lekvések iránt, amelyek korábban örömet szereztek neki: nem jár el futballmeccsre, nem nézi kedvenc sorozatát, minden kü lönösebb ok híján elveszíti érdeklődését a családja iránt. Depresszióra utalhat az alvászavar is. Gyakrabban fordul elő, hogy a beteg nem tud aludni – általában két-három órával normális ébredése előtt felébred, szoron gások gyötrik és kilátástalannak látja a jö vőt, de az sem kizárt, hogy túl sokat alszik – 10–12 órát – mégsem tudja kipihenni magát. Érdemes depresszióra gyanakodni akkor is, ha valaki minden testi baj nélkül étvágytalanná válik – még kedvenc éte lét sem eszi meg – és fogyásnak indul. A depressziós betegek 10–12%-nál azon ban éppen ellenkezőleg: az étvágy pozi tív irányban változik, és a beteg hízásnak indul. A depressziós ember továbbá re ménytelennek látja a jövőt, minden prob lémát jelent számára, memóriazavarral küzd, nem fog úgy az agya, mint régeb ben, fizikailag is fáradékonnyá válik – te hát romlik a munkavégzési képessége. Jellemző rá az önvádolás is: haszonta lannak, értéktelennek érzi magát – mely érzés súlyos esetben mély bűntudatba fordulhat. Amikor a depressziós beteg azt hiszi magáról, hogy ő nem beteg, csak lusta, ő egy gazember, tönkretette a családját, bajt hozott a világra, akkor már komoly szuicid veszély áll fenn. Az utolsó, legsúlyosabb tünet a halálvágy: mikor a beteg öngyilkossági gondolatokkal küzd, öngyilkosságra vonatkozó terveket sző és végül meg is kíséreli saját életének kioltá sát – zárta a felsorolást Rihmer professzor. A depressziónak vannak ugyanakkor nehezebben felismerhető formái is – folytatja – mikor a kór testi panaszokat utánoz. Ezt a megjelenési formát larvált vagy maszkírozott depressziónak neve zik. Az egészségkárosodás ezen formája


Harc a depresszió ellen


is előfordulhat fiataloknál és időseknél egyaránt. Az öregség egy természetes ál lapot, és vannak olyan tünetek, amelyek jellemzőek rá, pl. a látás és a hallás romlá sa, a mozgás bizonytalanná válása stb. De ha valakinek idős korban nyomott han gulata van, érdektelenné, étvágytalanná válik, nem tud aludni, intrikus, paranoid lesz vagy a már felsorolt tünetek bárme lyikétől szenved, akkor ugyanúgy szakor vosra van szüksége, mint a fiatalabb érin tetteknek, hiszen az időskori depresszió éppen úgy gyógyítható gyógyszeres és nem gyógyszeres terápiával, mint a fiatal kori. A kórképre mindezek mellett szoma tikus tünetek is utalhatnak, így a hátfájás, fejfájás, hasfájás stb. Az orvosi depresszió fennállása ese tén gyakorlatilag mindig kimutatható egy finom kis kémiai zavar a központi idegrendszerben – ahogyan a cukorbe tegségnél a hasnyálmirigyben – tájékoz tatott Rihmer professzor. Az ingerület

átvivő anyagok – leginkább a szerotonin, a noradrenalin, a dopamin – termelődé se csökken. Amint a depresszió – akár gyógyszer hatására, akár spontán módon – elmúlik, normalizálódnak a kémiai elté rések. A depressziós esetek jelentős része 6-8 hónapon belül magától is meggyógy ul, csak ezt a gyakori szövődmények mi att ma már nem ajánlott megvárni. A legnagyobb számban előforduló pszichés betegség életminőség-romboló hatását dr. Kurimay Tamás, az MPT előző elnöke világította meg egy korábbi in terjúnkban. A szakorvos egy betegéről mesélt, aki egyszerre szenvedett rákban és depresszióban, és azt mondta: „doktor úr, ha választhatnék, melyik betegségem szűnjön meg egy csapásra a kettő közül, a depressziót választanám!” WHO-megoldás Az Egészségügyi Világszervezet az Euró pai Mentális Egészségi Cselekvési Tervvel

készül felvenni a küzdelmet a cikkben vázolt problémák ellen. A dokumen tumot 2013 szeptemberében, a WHO Regionális Bizottság ülésén nyújtják be a tagállamok felé. Egy idén ősszel Osló ban tartott konferencián az európai ré gióra kidolgozott terv mellett a globális akcióterv alapelveit is megfogalmazták a szervezet képviselői, politikusok, civil szervezetek és egészségügyi szakembe rek bevonásával. A konferencián leszögezték, hogy a mentális betegségek az élet minőségét legjelentősebben rontó tényezők közé tartoznak, és súlyos gazdasági és szoci ális terhet jelentenek a társadalom vala mennyi szektorában. A WHO támogatása irányelvekben és stratégiákban nyilvánul meg, melyek vonatkoznak a megelőzés től a stigmatizáció elleni küzdelmen és a megfelelő kezelések biztosításán át a re habilitáció feltételeinek megteremtésére egyaránt.

Klinikai demonstrációs egységek az ápolóképzésben Radnai Anna

Minden évben ápolói versenyen mérhetik össze tudásukat a nappali képzésben részt vevő ápoló tanulók. A verseny menetéről, valamint az eseményt rendező GYEMSZI-ETI szakmai terveiről Rauh Edittel, a GYEMSZI-ETI megbízott főigazgatóhelyettesével beszélgettünk.

A

rendezvényen az iskolarend szerű, a nappali képzésben részt vevő ápoló tanulók ve hettek részt, közülük is azok, akik a 2010/2011. tanévben kezdték az isko lát. Az EMMI háttérintézménye idén ün nepelte fennállásának 50. évfordulóját, ami különösen ünnepélyessé tette az eredményhirdetést. Az országban közel 30 intézmény ben folyik jelenleg iskolarendszerben zajló ápoló képzés, ennek megfelelően igen magas volt a részvételi arány: 56 csapat szállt ringbe a kitüntetésért. Az

elődöntőt követően tíz csapat maradt versenyben, Dunaújvárosból három, Bé késcsabáról és Egerből két-két, valamint Pécsről, Debrecenből és Salgótarjánból egy-egy csapat. A döntőt a GYEMSZI-ETI és a Magyar Honvédség Honvédkórháza együttmű ködési megállapodása értelmében a Honvédkórházban tartották 2012. nov ember 8-án és november 9-én. „Bár a feszültség és az izgalom érezhető volt, a csapatok innovatív módon teljesítették a feladatot, mely bemutatkozásukon túl egy rövid prezentációból is állt, az „Ápo lás a jövőben” címmel meghirdetett té makörből. A kreativitás határtalan volt” – mondta Rauh Edit. Az első nap végén a csapatok meg kapták a teljesítményüknek megfelelő pontszámot, ami beleszámított a vég eredménybe is. Hogy kinek hány pontot ért munkája, azt az ápolási szakma neves képviselői döntötték el. A zsűri elnöke, Halmosné Mészáros Magdolna volt (a Szakmai Kollégium ápolási tagozatának vezetője), a zsűri tagjai pedig Botos Kata

lin (MH Honvédkórház, ápolási igazgató), Vártok Józsefné (Magyar Ápolási Egye sület, alelnök), Rauh Edit (GYEMSZI-ETI, főigazgató-helyettes), dr. Balogh Zoltán (MESZK, elnök). A nap végén az ítészek elismerésüket fejezték ki a versenyzők nek, és megköszönték a felkészítő taná rok munkáját is. A második napon a versenyzők komp lex gyakorlati feladatokat kaptak. „A megmérettetés miatti izgalmat fokozta, hogy a versenyfeladatok valós kórházi körülmények között zajlottak, élethűen berendezett kórtermekben” – árulta el a főigazgató-helyettes asszony. A résztve vők tíz állomáson hajtották végre a gya korlati feladatokat – olyan komplex ápo lói munkát kellett végezniük, amelynek elméleti anyagával már találkozhattak az ápolóképzés során. A betegek imitálására egészségügyi szakdolgozók vállalkoztak. A verseny idején a szervezők a csapatok kal érkező felkészítő tanárokat körbeve zették a Honvédkórházban, és az Orszá gos Mentőszolgálat Mentőmúzeumába is ellátogattak.

szükséges a módszertani anyag kidolgo zása, a szakmai-pedagógiai tanácsadó rendszer létrehozása és kompetenciamé rő központok kialakítása. – Ennek megfelelően milyen az ideális iskola-egészségügyi intézményi együttműködési rendszer? – Olyan rendszer megvalósítását tűztük ki célul, amely modellként állítható az egészségügyi szakképzést folytató va lamennyi képzőhely számára. Alaposan

ben végrehajtott ápolási feladatok alap ján dőlt el a végső sorrend. – Mi lesz a következő lépés? – A 2013-as évet azzal kezdjük, hogy az ok tatókórházként funkcionáló egészségügyi szolgáltatókkal felvesszük a kapcsolatot, és feltérképezzük, hogy milyen oktatási egységek találhatók ezekben az intéz ményekben. Megpróbálunk a meglévő eszközökkel – és amennyiben lehetséges hazai forrás bevonásával – egy olyan de

– Milyen körülmények között zajlanak a mindennapokban ezek a gyakorlatok? – A klinikai gyakorlat csak meghatáro zott szakmai területen és feltételek kö zött folyhat, erre tekintettel szakmai gya korlati demonstrációsegység-modelleket szükséges létrehozni, illetve fejleszteni térségi keretek között. A moduláris rend szerű szakképzés új szervezési formák alkalmazását, az elméleti és gyakorlati képzés integrált megvalósítását teszi szükségessé. – Mennyire igényli ez az elv a szakképző iskolák és a betegellátó intézmények közötti együttműködést? – A tanulók gyakorlati képzése a szak képzést folytató intézmények (szakkép ző iskola) és az egészségügyi szolgálta tó intézmény közötti együttműködési megállapodás alapján folyhat. A formális és informális oktatásban/szakképzésben megszerzett ismeretek beszámításához

A zsűri és a versenyzők a jővő ápolásáért kipróbált, dokumentált, a követhetőség érdekében pontos leírásokkal rendelke zik, többlépcsős, pályázatokkal finanszí rozható és egyre több intézmény számá ra elérhetővé tehető. Az együttműködés első lépése, hogy az említett verseny döntőjében, a valódi kórházi környezet

Az ápolói versenyen elért eredmények 1. Lost (Nagy Nikolett, Homoki Tamás – Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Dunaújváros) 978 pont 2. Kólika (Szabó Viktória, Kántás Beatrix – Pécsi Tudományegyetem- Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskola, Pécs) 969 pont 3. Megment-Elek (Markovics Szilvia, Ambrus Zsuzsanna – Duna újváros) 943 pont 4. Impetratoris (Ádám Beáta, Szurovcsik Adrienn – Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Eger) 905 pont 5. Acélszív (Horváth Veronika, Cékmann Nóra – Dunaújváros) 902 pont 6. Heros-Team (Mol dován Katalin, Dobre Melitta – Eger) 883 pont 7. T-lymphocyták (Rácz Éva, Szabó Brigitta – Szent-Györgyi Albert Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium, Békés csaba) 877 pont 8. B-lymphocyták (Csernai Nikolett, Pataki Renáta – Békéscsaba) 856 pont 9. MOKKATSA (Domján Péter, Nagy Zoltán – Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola, Debrecen) 846 pont 10. BMW (Sulyok Eszter, Lenkei Kitti – MIGSZKI Kanizsai Dorottya Egészségügyi Tagintézmény, Salgótar ján) 759 pont.

monstrációs klinikai egységet létrehozni az országban, ami alapja lehet egy 2014– 2020 között, TIOP-forrásból megvalósuló további fejlesztésnek. Olyan klinikai de monstrációs egységeket szeretnénk létre hozni, amelyekben az ápoló tanulók még az előtt begyakorolhatnak bizonyos be avatkozásokat, mielőtt valóságos beteg gel találkoznának. A betegbiztonságra és a betegjogokra való tekintettel ésszerű el várás, hogy a kockázattal járó feladatokat a hallgatók laboratóriumi körülmények között gyakorolják be. – Mennyire van jelen a GYEMSZI-ETI az ápolói munka minőségének emelését segítő nemzetközi projektekben? – Számos ilyen projektben veszünk részt. Ezek közül az egyik, most zárult program az EmpNurs projekt, amelynek deklarált célja volt az ápoló-oktatók, a hallgatók és a szakképzett ápolók munkáját, szakmai fejlődését szolgálni. A korábbi munka eredményeire építve a klinikai szakmai gyakorlat-vezetés tréningkurzusai végre Észtországban, Romániában és Magyar országon is hozzáférhetővé váltak.


Rauh Editet, a GYEMSZI-ETI mb. főigazgató helyettesét kérdeztük. – A verseny egyedülálló abban a tekintetben, hogy a diákokat olyan gyakorlati feladatokkal állítják szembe, amelyek képzésükben addig leginkább csak az elmélet szintjén jelentek meg. Milyen gondolatiság húzódik meg e mögött a tematika mögött? – Oktatási rendszerünkre jellemző, hogy általában elmélet-centrikus, a szakképzés során megszerezhető kompetenciák ke véssé tisztázottak. A különböző képzési szintek között nem alakult ki az egymás ra épülés, és így sok a párhuzamosság. A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK sz. (Európai Parlament és a Tanács, 2005. szeptember 7.) irányelv szerint az általános ápolók képzésének a klinikai gyakorlat legalább a felét teszi ki.


Speciális szaktudás jellemzi az OEP tevékenységét Sándor Judit

A megújult Országos Egészségbiztosítási Pénztár két éves tevékenységét mutatta be a parlament szakbizottsága képviselőinek dr. Sélleiné Márki Mária főigazgató.

K

özigazgatási fegyelem, struktu rált szervezeti működés, meg bízhatóság-transzparencia, spe ciális szaktudás a napi működésben – ezeket tartja többek között erősségének az OEP, amely sze rint az is idesorolandó, ha valaki ismeri a gyengeségeit is, derült ki az Országgyűlés egészség ügyi bizottságának kihelye zett ülésén november 21-én az OEP-székházban, ahol a meg újult Pénztár kétéves tevékeny ségét dr. Sélleiné Márki Mária, a szervezet főigazgatója mutatta be a képviselőknek.

csökkenti, fogalmazott dr. Gajdácsi József főigazgató-helyettes, aki többek között a szakmai ellenőrzésekről beszélt. Ezek célja, hogy az indokolatlanul alkalmazott nagy értékű terápiákat kiszűrjék, vis� szaszorítsák. A finanszírozási-ellenőrzési protokollok közül már 19 hatályos, 20 pedig a szakmapolitika elfogadására vár. Az OEP honlapján elérhetők a finanszíro zási protokollok tervezetei, algoritmusok ábrái, szöveges összefoglalói, a jogsza bályi hivatkozások, valamint megjelent a

Húszezer szerződött partner A Pénztárnak jelenleg 1435 munkatársa van, az országos központ mellett hét területi hi vatal működik. A központban 496-an, a területi hivatalokban 939-en dolgoznak. A közigaz gatás átalakítása során 1900 dolgozó került át a Pénztártól a kormányhivatalok illetékes szakigazgatási szervéhez. Csak érdekességképpen: 1998–99ben dolgoztak a legtöbben a Pénztárnál (7742), és ekkor volt a legtöbb feladata is a szerve dr. Sélleiné Márki Mária zetnek. Jelenleg a működésre fordított kiadásaik az E. Alap finanszírozási eljárásrendekről szóló mó összes kiadásának 0,6 százalékát teszik ki, dosított jogszabály, amely lehetővé teszi, tendenciájában folyamatos a csökkenés. hogy valódi finanszírozási protokollok Idén 1735,4 milliárd forint az eredeti ki készüljenek. adási előirányzat az E. Alapban, a Pénztár nak húszezer szerződéses partnere van, Végre valid a várólista és egy év alatt 350 millió tételt számol A július elsején indult országos várólistael, beleértve a 150 milliós vényforgalmat, nyilvántartási rendszer végre valid adato míg az új egészségügyi technológiák be kat tartalmaz, az online feltöltést 128 in fogadása céljából ezer kérelem fut be. tézet végzi. Jelenleg valamivel több, mint Minden feleslegesen felhasznált for hetvenezer beteg található a rendszerben, rás mások egészségjavulásának esélyét

tájékoztatta a bizottság tagjait Kiss Zsolt főosztályvezető. A betegek a publikus fe lületen is megnézhetik azonosító számuk alapján, hogyan állnak. A legtöbben, 28 ezren szürkehályog-műtétre várnak, de magas, nyolc-kilencezer a nagyízületi protézis-beültetésre várakozók száma is, nekik kell a legtöbbet (a térdprotézis ese tében 600 nap) várniuk. Néhány százan kijelentkeztek, ennek vélhetően az az oka, hogy magánorvost kerestek fel a műtét elvégzése érdekében. Mivel a műtéti telje sítéssel „össze tudják futtatni” a várólista adatait, így előre látják, hogyan alakul majd a várakozási idő az egyes intéz ményeknél. Az OEP HR-monitoringja Humánerőforrás-monitorin got is vezet az OEP saját adat bázisa, méghozzá az orvosi pecsétszámok alapján: szak mánkénti, korcsoportonkén ti és területenkénti kimuta tást készítettek a praktizáló orvosokról. Jelenleg 34 341 praktizáló orvos van. A vény írási szerződéssel rendelkező orvosok száma a pecsétszám alapján 51 185 – nem prak tizáló, csak pro familia vényt író orvosok pecsétszáma 9 300. A praktizáló doktorok 42 százaléka ötvenöt éves nél idősebb, közel negyedük (8191 fő) már a 62. életévét betöltötte, valamint 17 szá zalékuk (5902 fő) 65 éves nél is idősebb, ismertette az nem éppen optimizmusra okot adó adatokat Kiss Zsolt. A tájékoztatóból kiderült az is, hogy folyamatosan csökken a rendezetlen jogviszonyú betegek száma: az öt évvel ezelőtti 1,2 millióhoz képest harmadára, négyszázezer főre esett vissza. A további ak kiszűrését az informatikai fejlesztések fogják segíteni. A 2011-es adatok szerint a 3,893 millió befizető-biztosítottra 9,617 millió igénybevevő-jogosult jutott – a fő igazgató szerint azonban idén már emel kedett a befizetők száma.

Szepesi András, Bene Zsolt

Aki a hazai egészségügy világában otthonosan mozog, minden bizon�nyal ismeri dr. Ari Lajost. Nem egy vándormadár típus: legutóbbi munkahelyén három évtizedet töltött el, ahol gazdasági és főigazgató is volt. Tíz éven át volt az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke, miniszteri biztosként pedig a vizitdíj beszedésének technikai megoldását bízták rá. Decemberben elsejével vonult nyugdíjba. – Mikor alapították az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) elődjét, és milyen változásokon ment keresztül? – A Habsburg-család létesítette 1917 körül a tüdőbeteg katonák kórházát. Archív fotókon még jól látható a bejá rat, az épületek nagy része, melyek túl élték a II. világháborút. A portát sikerült ugyanolyanra rekonstruálni, mint ami lyen annak idején volt. A kórház több ször változtatott profilt, a háború után például helyet cserélt a Törökbálinton működő tüdőgyógyintézettel. Ekko riban extrapulmonális tüdőbetegek gyógykezelésével foglalkozott. Miután a morbus hungaricus, a tüdőbaj vissza húzódott, új profilt kerestek az intézet nek. Bejött az ortopédia mint sebészeti profil, a szeptikus sebészet is odatele pedett, mert elkülönítve, az „erdőben” kisebb volt a fertőzés veszélye, és a re habilitáció első lépéseként megjelent Novoszel Tibor vezetésével a gerincve lősérültek ellátása. Ez a feladat fokoza tosan teljesedett ki. – Mikortól működik az intézet a mai szerepében? – Az egykori Fodor József Állami Tüdő gyógyintézetből 1975-ben lett Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet – gyönyörű helyen, a Budai-hegyekben, szubalpin klímában, ugyanakkor nagyon rossz műszaki körülmények között. Sok száz lépcső, pavilonszerű épületek, kis kór

termek jellemezték, hiszen annak idején ez az intézet ötszáz katona ellátására lé tesült, akik mozogni tudtak, hisz a lábuk, kezük egészséges volt, csak a tüdejük nem. Nos, ezekben az épületekben kel

lett elhelyezni mozgássérülteket, nagy kompromisszumokkal. A Fogyatékosok Nemzetközi Évét (1981) elmulasztotta az intézet, bár minden megpróbált, de nem sikerült megépíteni egy új rehabilitációs

dr. Ari Lajos

Pályakép Dr. Ari Lajos Zalaegerszegen született, 1949-ben. Tanulmányok: BME Vegyészmérnöki Kar, gyógyszerész ágazat, Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, külker. szak, Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, Egészségügyi Menedzser Szak. Szakmai képesítései: okleveles vegyészmérnök, okleveles közgazdász, okleveles egészségügyi menedzser, egyetemi doktor (közgazdász). Munkahelyek: Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet, MIRELIT, Fővárosi István Kórház, Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet. Egészségügyi intézményben eltöltött szolgálati idő: 38 év, ebből vezetőként: 30 év. Utolsó munkahely, beosztás: Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, főigazgató gazdasági helyettese. Utolsó munkahelyen vezetőként eltöltött szolgálati idő: 30 év. Kapott kitüntetések, állami elismerések: OTSH Kiváló Társadalmi Munkáért, Tűzvédelmi Érdemérem (bronz), Népjóléti Miniszter elismerő oklevele, Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskereszt, Batthyány-Strattmann László díj, 75-szörös véradó emlékérem, Vass Imre emlékérem az orvosi rehabilitáció területén nyújtott életmű elismeréseként.


Három évtized a rehabilitációs intézet vezetésében


intézményt, pedig korábban ajándékba kapott egy erdőrészt a Pilisi Erdőgazda ságtól. Itt kell megemlítenem Borsay Já nos professzor úr nevét, aki azt a nehéz feladatot vállalta magára, hogy kialakítja az új profilt. Volt segítsége is, Kullmann tanár úr személyében, aki a szervezési feladatok mellé hozzátette a tudományt. Ez a két ember – kollégáikkal közösen – hozta létre az intézetet, és őáltaluk in dult el a rehabilitáció Magyarországon. Ez egy teljesen új szakma volt. Az első vezetők honoris causa kapták meg a rehabilitációs szakorvosi címet, hiszen nem volt, aki vizsgáztasson. Számosan jutottak ki közülük külföldre, Ausztriába, az AUVÁ-hoz – az osztrák balesetbiztosí tóhoz –, amellyel példamutató volt kap csolat. Sokat tanultak a kollégák, nem csak orvosok, hanem gyógytornászok és a szakma többi képviselői, így magam is. – Hogyan került Ön az intézményhez? – Frissen végzett, doktorált közgazdász ként lehetőséget kaptam 1983-ban, hogy pályázzak az intézet gazdasági igazgatói állására. Halász István bará tommal – aki beosztott műszermérnök volt – együtt jelentünk meg az István Kórházban – jómagam mint anyaggaz dálkodási osztályvezető-helyettes – Borsay igazgató úr irodájában, aki annyit kérdezett: „Elfogadod őt főmérnöknek?” – erre azt mondtam: „Persze!”. Elfogadod őt gazdasági igazgatónak? – kérdezte Halász barátomat Borsay, aki szintén azt válaszolta, hogy természetesen. Így lettünk abszolút pályakezdőként egy or szágos intézet gazdasági igazgatója és főmérnöke. Felejthetetlen élmény volt Medve Lászlótól átvenni a kinevezést, aki sok sikert kívánt a pályakezdőnek. Aztán néhány nap múlva, amikor költ ségvetési megbeszélésre kellett menni, Dévai Zsuzsa és Fejes László (főosztály vezető és főosztályvezető-helyettes) el mondták a „hogyan tovább”-ot, amiből semmit nem értettem. Aztán odajött hozzám egy úr, aki rendkívül feltűnő volt, mert mindenki más öltönyben volt, ő azonban vakító fehér kórházi öltözék ben. Bemutatkozott: „Tarján György va gyok, a Kútvölgyi igazgatója. Látom, új vagy, gyere át hozzám, elmondok min dent.” Akkoriban olyan világ volt, ahol még spontán segítettünk egymásnak. Így indult el a pályám az intézetben. – Kiktől sajátította el a szakma fortélyait? – A szakmát Borsay Jánostól és Kullmann tanár úrtól, a közgazdaságtant pedig Tarján Györgytől és az István kórház már nyugalmazott főkönyvelőjétől, Dank

István barátomtól, a protetikai ellátást pedig Balogh Sándor ortopéd műsze részmestertől, barátomtól tanultam. Pályám kezdetén részt vettem egy kon ferencián, ahol az osztrák és keletnémet egészségügyi menedzserképző vezető munkatársai ismertették a tananyagot. Abszolút nyeretlenként, kissé tiszteletle nül reagáltam a SOTE akkori rektorának hozzászólásához. Nem bírtam elviselni, hogy nem megfelelő empátiával beszél a gazdasági-műszaki szolgálatról, amely nélkül – mint tudjuk – nincs egészség ügyi ellátás. Akkor az osztrák kolléga odafordult a miniszterhez: maguknak ilyen emberre van szükségük, küldjék ki hozzám. Medve László miniszter úr tól meg is kaptam a kiküldetést a hat szemeszterre. Mivel egy már folyó kép zésbe kellett bekapcsolódnom, rögtön a harmadik szemeszterben kezdtem, vagyis elvégeztem az utolsó hármat, majd kezdtem az elején. Érdekes volt a helyzet, mert sok évfolyamtársam vas függöny mögül érkezőként egy darabig bizalmatlanul kezelt. – Milyen közvetlen hasznát érezte a képzésnek? Mennyiben adott más tudást, mint a hazai menedzserképzők? – Amit a munkámban addig ösztönösen, jól vagy rosszul végeztem, azt helyre tette a képzés. Továbbá rajtam keresztül mély baráti kapcsolat alakult ki az oszt rák és a magyar kollégák között, s miu tán néhány német kolléga is járt oda, így létrejött egy erős kapcsolódás Németor szághoz is. Ezt egyébként Köves Ervin – aki az Egészségügyi Gazdasági Szemle, az egyik legrégebbi egészségi gazdasági lap főszerkesztője – is segítette. Miután Magyarországon is elérhetővé vált az egészségügyi menedzserképzés, szá mosan részesültünk még egyszer példá ul a híres dobogókői képzésben, amely aztán a közgazdaság-tudományi egye temen folytatódott. Óriási különbség az osztrák és a magyar modell között, hogy az osztrákoknál nem elegendő az elmé leti tudás: az orvosigazgatót elküldik egy akkreditált, erre a célra szerződött egészségügyi intézménybe, ahol egy hónapot ápolási területen, egy hónapot pedig a gazdasági igazgatói területen kell eltöltenie (és fordítva). Ezekről a te rületekről, az adott témáról aztán szak dolgozatot kell készítenie, és a ciklus végén, csak a hatodik szemeszter végén írja meg a saját területéről a szakdolgo zatát. Ez óriási többletet ad. A vezető a gyakorlatban tapasztalhatja meg, hogy mi az, amit megkövetelhet adott körül mények között, és mennyi időt adhat

arra, hogy az adott munka elvégezhető legyen. Nagyon jó lenne, ha ez a magyar menedzserképzésbe is beépülne. – Közben múltak az évek, és a rehabilitációs intézet épületei egyre kevésbe feleltek meg a kor követelményeinek. – Folyamatosan jeleztük, hogy a kórház műszaki állapota minden erőfeszítésünk ellenére tarthatatlanná vált. Egyre több panasz érkezett a betegek köréből is a körülmények miatt. Egy ágyra 4,5–5 négyzetméter esett, amit kerekesszékkel nem lehetett körbe járni. Negyven ágy hoz egy, maximum két vizesblokk járt, egy a férfiaknak, egy a nőknek. A torna termek kicsinek bizonyultak. Szerpen tinen, ónos esőben, havazásban kellett megoldani a logisztikai feladatokat. Az intimszféra 8–10–12 ágyas kórteremben nem biztosítható. Tehát nem kizárólag a leromlott műszaki állapot miatt kezd tünk egy új épületben gondolkodni. – Milyen megoldási lehetőségekkel számoltak? – Amikor megszületett a döntés, hogy rekonstruálhatjuk az épületet, akkor az foglalkoztatott bennünket, hogy mindez hol történjen. Több telephe lyet is megnéztük, köztük a Hajnal Imre Orvostovábbképző Intézet hátsó telkét, valamint más kórházak üresen álló ré szeit. Azon is töprengtünk a tanár úrral, hogy lehet-e a maradék pavilonokat úgy rekonstruálni, hogy azokat szintráépíté sekkel egy vonalba hozzuk, és függőfo lyosókkal összekötjük egymással. Az is felmerült, hogy költözzünk be a városba. Rengeteget tanakodtunk ezeken a kér déseken, és külföldi példákat is tanul mányoztunk a tanár úrral és Kenesei Gá bor főmérnök úrral, hogy másutt miként oldják meg a rehabilitációs feladatokat. Azt tapasztaltuk, hogy az új épületek minden komforttal felszereltek, és lehe tőség szerint nem a városban vannak, hanem a város szélén, gyönyörű termé szeti környezetben. A lengyeleknél pél dául a tengerparton, a németeknél és az osztrákoknál erdős területeken – a vá roson kívül ugyan, de jól megközelíthe tően. Végül úgy döntöttünk, a legcélsze rűbb a meglévő területen maradnunk, hiszen a telephelyi adottságaink ebből a szempontból kiválóak. Több család dolgozott, és dolgozik ma is az intézet nél Budakesziről és környékéről, a város széléről. Ezt a szellemi humánerőforrástőkét nem akartuk elveszíteni. – Honnan teremtettek forrást a többmilliárd forintos beruházás elindításához?

– Az építkezés hosszasan elhúzódott, bizonyára a beruházás költségvetését is többször újra kellett tervezni. – A legnagyobb magyar egészségügyi beruházások egyike volt – Európa talán legmodernebb és legszebb rehabili tációs intézetét építettük fel. Valóban volt költségrobbanás, hiszen egy 2,5–3 évre tervezett, de tíz évig elhúzódó be ruházásnál természetesen összedől az eredeti engedélyokiratban rögzített ös� szeg, illetve időközben a szakma igénye is változott. A cél azonban mindvégig ugyanaz maradt. Tömbszerű kórházat építettünk pavilonrendszerű struktú rában, hogy a közvetlen gyógyító rész, a hotelszárny és a kiszolgáló egységek egy egységet képezve, de egymással összekötő folyosókkal jól elkülönüljenek és otthonosságot sugározzanak. – Ez a speciális szakmai terület nem képzelhető el a további lépések: a pedagógiai, a szociális és a foglalkoztatási rehabilitáció nélkül. – Igen, és mindezek ahhoz szüksége sek, hogy a sérült, a fogyatékkal élő személy valamilyen módon visszail leszkedjen a társadalomba: ha lehet, a

munka világába, ha nem – mert olyan korban, vagy állapotban van –, akkor pedig lehetőleg minél tovább legyen önellátó, és csak akkor kelljen ápolni, otthon gondozni, amikor ezek a kész ségek már nincsenek meg. Ez a mun kaerőpiac szempontjából mindenféle képpen hasznos, hiszen kevesebb lesz a rokkantnyugdíjas és az otthon ápolt, így munkaerő szabadul fel. Egy fontos lépés azonban hiányzik ahhoz, hogy kiteljesedjen a rendszer: osztrák-német mintára Magyarországon is létre kell hozni a balesetbiztosítást, amely az ös� szes elemet – a balesetmegelőzéstől az akut ellátáson át a rehabilitációig, ide értve a protézisellátást és az életkörül mények biztosítását is – tartalmazza. Ennek kialakítása lehet, hogy drágának tűnik – hiszen nagy összegeket kell invesztálni –, hosszú távon azonban nagyságrendi különbségekkel olcsóbb, mint a jelenlegi struktúra. Problémának tartom, hogy még mindig rövid távon, az adott környezetben gondolkodunk: csak azt számoljuk, hogy mennyibe ke rül a rehabilitáció, de a rokkantnyugdíj, a járulékok és egyéb kiadások terhei vel kevesen kalkulálnak. Jó lenne egy szer végre elismertetni a mindenkori kormányzattal, hogy az egészségügy ne maradékelven jusson forrásokhoz, sokkal jobban meg kellene becsülni, hiszen a gazdaság motorja. A legdrá gább elemet, a munkaerőt vezeti vis� sza a munka világába és egyúttal arról gondoskodik, hogy ne kössön le forrá sokat (pénzt, embert) az ápolás miatt. Érdemes messzebbre is tekinteni: az ágazat hatalmas holdudvarral rendel kezik, rengeteg szereplő – a közszfé rában dolgozó és a piacon működő – megélhetését biztosítja. – Hiányzik-e még bármi is ahhoz, hogy kijelenthessük, a beruházás befejeződött, a legfőbb célok a maguk teljességében megvalósultak? – A százszázalékos befejezésig az hiány zik, hogy végleg üzembe helyezhessük azt a 18 ágyat, ami a „lelke” volt a beru házásnak az összes többi feladat mellett. Ez az intenzív rehabilitációt szolgáló részleg és az úgynevezett kómacentrum működtetése, amely komoly humán erőforrást és pénzügyi fedezetet igé nyel. Remélem, hogy 2013-ban végre si kerül elindítani. Gondot jelent továbbá, hogy egy hipermodern, nagy felületet, területet igénybevevő kórház működési költsége lényegesen drágább lett, mint a korábbi a pavilonrendszeré. Elég, ha csak három dologra gondolunk. Koráb

ban nem voltak liftek, amelyek karban tartása, működtetése drága. A pavilon rendszerű kórházban nem volt klíma, míg ezekben az épületekben szellőz tetni, klimatizálni kell, ennek költsége azonban nincs benne a napi díj értéké ben, de időnként hőségriadót rendelnek el, tehát kell klimatizálni. A takarítandó felületek, a szellőztetendő légköbméte rek lényegesen nagyobbak, és vannak plusz-szolgáltatások, amelyek még be kerültek az új épületbe fedezet nélkül. Gondoljunk csak az automata tűzvédel mi rendszerre, hiszen itt fogyatékosok vannak, ha tűz ütne ki, e nélkül nehéz lenne a mentés. Azt gondolom, hogy akkor, amikor egy hatalmas beruházás készül, akkor ezeknek a működési költ ségeivel pluszként kalkulálni kell. Ám amikor a tervezés elindult, és az enge délyokiratot megkaptuk, nem volt törvé nyi előírás, hogy előzetes befogadással kell számolni, és ezeket a működési költ ségeket bele kell kalkulálni. Az építkezés folyamán, menet közben folyamatosan jeleztük, és tételesen kimunkáltuk, hogy ezek a többletköltségek megjelennek, de nem sikerült elismertetni. Ezt a saját munkám vonatkozásában kudarcnak élem meg. Bízom benne, hogy 2013-ra ez is a helyére kerül. – Ma van az utolsó napja az intézetben. Ez alkalomból milyen „elbocsátó szép üzenetet” szeretne megfogalmazni? – Az ember életének vannak sarokpont jai, az egyik ilyen, amikor elkezdi a pályá ját, belép egy munkahelyre, és ott eltölt egy bizonyos időt. Jómagam egy vi szonylag konzervatív szemléletű ember vagyok, nagyon fontosnak gondolom a hűséget. Nem szeretem azokat az em bereket, akik egy életen keresztül, 3-5 évente változtatják a munkahelyüket azzal a magyarázattal, hogy kihívásokat keresnek. Nekem összesen négy munka helyem volt. Az OORI-ban 30 évet töltöt tem el. Egész életemben azt a filozófiát követtem, hogy azon a munkahelyen is lehet és kell új kihívásokat találni, ahol sok időt eltölt az ember. Igyekeztem is kolát teremteni a szemléletmódommal, a kórházban és a társadalmi munkában egyaránt. Azt az üzenetet hagynám hát ra mindenkinek, aki ebben az ágazatban dolgozik: az egészségügyben tevékeny kedni, emberekkel foglalkozni – legyen az beteg vagy kolléga – és ehhez kap csolódóan társadalmi munkát végezni – valójában nem munka, hanem hivatás, szolgálat a gazdasági, műszaki szolgálat területén is, nemcsak a „fehérköpenyes” területen.


– Amikor engedélyt kaptunk arra, hogy „álmodozhassunk” még a tervezés szint jén, a Gazdasági Igazgatók Európai Kong resszusának szervezése közben, a rette netes nyári melegben, egy vendéglőben ülve beszélgettem Tarján Györggyel. A szomszéd asztalnál két ember beszédé re lettem figyelmes, akik németül társa logtak: „Nem tudsz egy olyan kórházról, amelyet támogathatnék? Az NDK-ból disszidáltam, hálás vagyok a magyarok nak.” Odafordultam hozzájuk, kezükbe adtam a névjegyemet, és invitáltam, hogy nézze meg az intézetünket, és ta lán minket választ. E két ember közül az egyik Hans Beck úr, az Európai Unió Magyarországra akkreditált egyik dip lomatája, a másik pedig egy Schalbach nevű, akkor már Liechtensteinben élő milliárdos volt. Miután megtekintette a kórházat, egy 300 ezer svájci frankról szóló csekket nyújtott a kezembe. Ez volt az az induló összeg, amivel a tanul mányterveket elkészíttettük. Végül a rendszerváltás utáni első kormány – Fe hér Miklós helyettes államtitkár segít ségével, aki osztályvezető főorvosként is dolgozott az intézetnél –, fogadta el a szakmai programot. Gógl Árpád mi niszter úr írta alá a közbeszerzési en gedélyokiratot, és 1999-ben indult el a tervezés, majd az építkezés, amely 2011 végén fejeződött be.

Dr. Csákány Tibor gerincsebész, Országos Gerincgyógyászati Központ Hámori Gábor kutató, Corvinus Egyetem Gazdaságstatisztikai Elemző és Kutató Központ

Ha a kockázatkezelés szóra gondolunk, legtöbbünknek talán a pénzügyi szektor jut elsőként az eszünkbe. Valóban, a bankok és biztosítók mindennapos munkájuk során a rendelkezésükre álló adatok tömegét elemezve jutnak az üzleti folyamataikkal összefüggő kockázatokat leíró információhoz. A statisztikai elemzés során kinyert információ segítségével eljárásrendeket és automatikus döntési szabályokat dolgoznak ki, melyeket aztán beépítenek üzleti folyamataikba.

Az

egészségügyi alkalmazá sok esetében az adatok statisztikai vizsgálatának őshazája az Egyesült Államok, ahol nem csak az akadémiai kutatások területére korlátozódnak az adatelemzések. Az óce án túloldalán a nagyobb egészségügyi szolgáltatók és biztosítók saját statiszti kai elemző csapattal rendelkeznek, akik nek többek között feladata a különféle egészségügyi folyamatokhoz kapcsoló dó kockázati tényezők feltárása. Hazánk ban ez a fajta szemlélet és módszertan még kevésbé terjedt el. A közelmúltban az Országos Gerincse bészeti Központban (OGK) egy projektet indítottunk el a tervezett műtétek utáni szövődmény kockázatának előrejelzé se céljából. A vizsgálat során, az elmúlt években gerincsebészeti műtéten át esett betegek adatait vetettük többvál tozós statisztikai vizsgálat alá, alkalmas mintavételi eljárással különválasztva a szövődményes és a szövődménymentes

eseteket. Az elemzés során érthetővé vált, hogy a szövődményes és szövőd ménymentes csoportok milyen mintázat alapján különböztethetőek meg egymás tól. Az elemzés során feltártuk a szövőd ményhez vezető kockázati tényezőket és azok hatását a kimenetelre. A szakiro dalomban korábban nem közölt módon elkészítettünk továbbá egy, az adatok hoz jól illeszkedő prediktív statisztikai modellt, melynek segítségével a műtét előtt álló beteg esetében megbecsül hető a szövődmény bekövetkezésének valószínűsége, individuális kockázata. A modell gyakorlati alkalmazásának alap feltételeként az elkészült modell telje sítményének prospektív módon való visszamérését, validálását szabtuk, mely jelenleg zajlik. Hasonló módszer alkalmazására pél daként hozható a The Journal of Bone & Joint Surgery 2012. februári számában megjelent tanulmány. A szerzők a sta tisztikai elemzés prediktív faktorait egy, a műtét kiterjedtségét kifejező index ben összegezték (surgical invasiveness

index), melynek értéke arányos a műtéti kockázattal. Az index és műtéti fertőzés százalékos értékének összefüggését vizs gálhatjuk az alábbi ábrán. Milyen gyakorlati jelentősége lehet egy szövődmény-előrejelző eljárásnak? Első ként a szövődményhez vezető okok (rizi kófaktorok) meghatározását említhetjük. A rizikófaktorok származtatása statisztikai analízis segítségével megerősíthet pre koncepciókat, illetve új ismeretekkel is gazdagíthat. A prediktív modell segítsé gével előszűrhető a műtéti várományos betegek csoportja, a változtatható koc kázati tényezők az előkészítés során opti malizálhatók, a betegtájékoztatás minő sége, a betegbiztonság javítható, végső soron a szövődmény bekövetkezésének gyakorisága csökkenthető. Ennek nyil vánvaló pozitív hatása jelentkezik a be tegellátás minőségében, illetve a gyógyí tási költségek csökkentése tekintetében. Végül a módszer alkalmazása fejlesztheti az általános egészségügyi szervezeti kul túrát is, további teret engedve a hasznos statisztikai alkalmazásoknak.

12 Műtéti terület fertőzése (%)

MINŐSÉGÜGY Kórház 2012/12. | 18

Szofisztikált kockázatkezelési módszerek egészségügyi alkalmazásokban, kórházi környezetben

10 8 6 4 2 0

2

5

6

7

7

11

1–5

6–10

11–15

16–20

21–25

>25

Műtét kiterjedtségének indexe Forrás: J Bone Joint Surg Am. 2012 Feb 15;94(4):335-42. Using the spine surgical invasiveness index to identify risk of surgical site infection: a multivariate analysis. Cizik AM, Lee MJ, Martin BI, Bransford RJ, Bellabarba C, Chapman JR, Mirza SK.

az információk összegyűjtésével, és az ágazati egyeztetéseken az intézmények szakszerű képviseletével. Ehhez szeretnénk szerény eszközeivel

Recommend Documents