A nemzeti energiastratégia és az ehhez kapcsolódó cselekvési tervek minőségirányítása Holoda Attila energetikai helyettes államtitkár Klíma-, és Energiaügyért felelős Államtitkárság
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
„Európa 2020 – intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés” XXI. Magyar Minőség Hét, Konferencia a Magyar Minőség Társaság szervezésében Budapest, 2012. november 6. 1
A Nemzeti Energiastratégia minőségirányítása A Nemzeti Energiastratégia végrehajtásáról szóló OGY határozat alapján (77/2011 (X. 14.)
2
Fenntarthatóság vs. Versenyképesség „A versenyképesség a nemzet azon képessége, ahogy forrásainak és szakértelmének összességét kezeli az állampolgárai boldogulása érdekében.” (2008, Professor Stéphane Garelli, IMD World Competitiveness Yearbook)
„A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket.” (1987, Brundtland Commission of the United Nations)
3
1.) Civilizációnk az erőforrások „túlhasználatán” alapszik • Jelenleg olyan ütemben folyik erőforrásaink felélése, mintha nem egy, hanem 1,5 Földünk lenne.
• Ennek eredményeként rövidül a fosszilis energiahordozó készletek kimerüléséig hátralévő idő Forrás: Global Footprint Network 2010
4
Globális primer energiamix változása 14 000
Primer energia igény, Mtoe
12 000
13% 6%
10 000
27%
8 000 6 000
Megújuló energia Atomenergia Szén
13% 3%
Olaj
25% 33% 4 000
• A primer energiaigény 80 %-át tartósan a
43% 2 000 21% 17%
fosszilis energiahordozók adják • A felhasználás mértéke tovább növekszik
0 1980
Földgáz
2008
Forrás: IEA World Energy Outlook 2010 5
A túlfogyasztás közelebb hozza a kitermelési hozamcsúcsokat a fosszilis energiahordozók esetében ● A hagyományos fosszilis energiahordozók kitermelési hozamcsúcsai már nincsenek messze, olaj - 2010-2020 között szén -100-150 év múlva földgáz -120-150 év múlva 235urán - 100-120 év múlva 238urán - 10000-60000 év múlva
● de a nem-konvencionális, a mélytengeri gázhidrátok és az eddig nem kutatott területek (pl. Kelet-Szibéria) előfordulásai átírhatják a vész-forgatókönyveket… 6
…amiben jelentős szerepe van Kína és India energiaéhségének Kőolajigény (Mb/nap)
Földgázigény (Bcf/nap)
Szénfelhasználás villamos energia előállításban (TWh) Kína
India Többi nem OECD tag OECD
Források: World Energy Outlook 2010, BP Energy outlook 2030 7
Az energiahordozó struktúra lényegesen nem változik globális szinten 2050-ig Nem várható a fosszilis energiahordozók használatának szignifikáns csökkenése 2050-ig Globális primerenergia felhasználás 2050-ig (SHELL)
Globális primerenergia felhasználás 2030-ig (IEA) 40% 35% 30% 25% 20%
2010
15%
2020
10%
5%
2030
0% Forrás: Shell energy scenarios to 2050
Forrás: IEA 8
EU energiamix trend EU energy trends to 2030, 2009 update és a Baseline forgatókönyv (elfogadott politikák alapján) Belső primer energiafogyasztás 2010, 1766 Mtoe
Belső primer energiafogyasztás 2030, 1807 Mtoe
9
2.) A globális szintű klímaváltozás tény, bármi is a kiváltó ok Következmény: Ebben a helyzetben a gazdasági előrejelzések pontossága, a tervezhetőség és a termésbiztonság csökken!
„A 2010. évi, összesen 950 természeti katasztrófa mérlege 295 ezer halott, 130 milliárd dollár kár, amiből 37 milliárd dollár volt biztosítva - derül ki a német újrabiztosító Munich Re múlt héten nyilvánosságra hozott elemzéséből.” Forrás: Elemzeskozpont.hu, MTI
10
3.) EU energia- és klímapolitikai célok mint peremfeltételek Európa 2020 stratégia (20 %, 20 %, 20 %) Magyarország tagországi vállalásai: - Megújuló energiaforrások részarányának 14,65 %-ra növelése - 10 %-os teljes energiamegtakarítás - Az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10 %-os növekedése
Energiaügyi- és Dekarbonizációs Útiterv ajánlások Az Európai Unió klímapolitikai célja, hogy 2050-ig az 1990. évi szinthez képest 85%-al csökkentse az üvegházhatású gáz-kibocsátást az energiaszektorban Szabad saját elérési út választás esetén az alábbi eszközeink lennének: - energiatakarékosság, energiahatékonyság növelés; - hazai megújuló energia alkalmazása a lehető legmagasabb arányban; - a nukleáris kapacitások jelenlegi részesedésének fenntartása, esetleges növelése; - a fosszilis energiahordozók (földgáz, szén, lignit) „zöldítése” a tiszta szén technológiák nagyarányú alkalmazásával; 11
Az Országgyűlés 2011. október 3-án elfogadta a
Nemzeti Energiastratégia 2011-2030 határozatot Mottó: „Függetlenedés az energiafüggőségtől”.
A függetlenedés fő eszközei: ● energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, ● hazai megújuló energia a lehető legmagasabb arányban, ● biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció,
● kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához, ● a hazai szén- és lignitvagyon, valamint a szénhidrogén készletek
környezetbarát felhasználása.
12
Energiastratégia, mint keretrendszer Folyamatban van a stratégiai keretrendszerbe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozása, amelyek tartalmazzák majd a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket, azok ütemezését és a fejlesztések forrásigényét.
Az Energiastratégiához illeszkedő cselekvési tervek Idén év végéig: Erőműfejlesztési Cselekvési Terv Távhőfejlesztési Cselekvési Terv Ásványvagyon Készletgazdálkodási és Hasznosítási Cselekvési Terv 2013 első felében: Energetikai Iparfejlesztés és K+F+I Cselekvési Terv Szemléletformálási Cselekvési Terv Ezt követi a jogszabályi környezet stratégiai célokhoz történő igazítása, melyre ráépülhetnek majd a támogatási, pályázati és pénzügyi rendszerek. 13
Az előzőekben felsorolt stratégiai dokumentumok egyik legfontosabb közös célkitűzése az energiahatékonyság növelése Ezért első lépésként: - A Nemzeti Energiastratégiában és az EU Energiahatékonysági Irányelvében foglaltak megvalósítása érdekében szükséges a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv felülvizsgálata (Nemzeti Energiahatékonysági kormányhatározat)
Cselekvési
Tervről
szóló
1974/2011.
(XI.
8.)
- Nemzeti Épületenergetikai Stratégia készítése folyamatban van - Iparfejlesztési célok megvalósítása, melyek az - Energetikai iparfejlesztés és K+F+I Cselekvési Tervben - Erőműfejlesztési Cselekvési Tervben, valamint a - Távhőfejlesztési Cselekvési Tervben kerülnek részletes leírásra • Pályázati koncepciók, lehetőségek, ösztönzők kialakítása 14
Energiatakarékosság az Energiastratégiában (A legbiztonságosabb és legolcsóbb energia az el nem használt energia) ● Az Energiastratégia szerint a 2010-es 1085 PJ hazai primer energia felhasználás legfeljebb 5 százalékkal növekedhet 2030-ig, azaz nem haladhatja meg az 1150 PJ értéket ● A Zöld forgatókönyv abszolút értékben is - 50 PJ - primerenergia csökkenést 1 600 prognosztizál 23% megtakarítás
Primer energia felhasználás, PJ
1 500 17% megtakarítás
1 400 1 300
Tényleges Közös erőfeszítés Ölbe tett kéz Zöld forgatókönyv
1 200 1 100 1 000 900 800
15
2000
2005
2010
2015
2020
2025
2030
Primerenergia felhasználás, PJ
Az Energiastratégia energiatakarékossági útitervének fő komponensei
● Épületenergetikai
programok: 2030-ig átlagosan 60 %-os felújítási mélységgel számolva (ebben az új épületek is benne vannak)
● 30-35 % hatásfokú szén- / gázerőművek 50-55 %-os hatásfokúakkal való kiváltása 16
A következő lépések az energiatakarékosság terén Az Energiastratégia energiatakarékossági céljaihoz kapcsolódó főbb végrehajtási intézkedések a következők:
• Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervről szóló 1974/2011. (XI. 8.) kormányhatározat Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv intézkedéseinek nyomon követése, a Cselekvési terv felülvizsgálata • Nemzeti Épületenergetikai Stratégia elkészítése • Iparfejlesztési célok megvalósítása, melyek az - Energetikai iparfejlesztés és K+F+I Cselekvési Tervben - Erőműfejlesztési Cselekvési Tervben, valamint a - Távhőfejlesztési Cselekvési Tervben kerülnek részletes leírásra • Pályázati koncepciók, lehetőségek, ösztönzők
17
Példák a fenntarthatóságra: Zöld távhő koncepció A Nemzeti Energiastratégia szerint a megújuló energiaforrások részesedése 20%körüli értékre növekszik 2030-ig ● A megújuló energiaforrások bevonását a távhőfejlesztésbe az NCsT és a Nemzeti Energiastratégia célszámai tükrében kell megvalósítani. Cél, hogy a jelenlegi földgázalapú hőtermelésünk, egyre nagyobb mértékben megújuló alapúvá váljon. ● A lokális élelmiszer-, takarmány és megújuló energia termelés integrációján alapuló Energiafarm koncepció kidolgozásán keresztül támogatni kell a nagyvárosi agglomerációs-, a kisvárosi-, és a falusi távfűtés technológiai alapjainak fejlesztését. ● Az engedélyezési és szabályzási eljárást eközben egyszerűsíteni kell (egyablakos ügyintézés) 18
Példák a fenntarthatóságra: a geotermális potenciál hasznosítása A Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv szerint megduplázódhat a geotermális energia primerenergia részesedése – 4,5 PJ-ról – 9,0 PJ-ra 2020-ra 1. Több mint háromszorosára nőhet a geotermikus energia fűtési célú hasznosítása 2020-ig 2. A geotermális villamosenergia-termelés elvileg lehetséges, azonban a technológiai fejlesztés (például EGS) további K+F-et igényel!
Környezetvédelmi kérdések, vízbázis védelem Jogi szabályozás Megfelelő ösztönzés
19
Forrás: MFGI
Példák a fenntarthatóságra: atomenergiára alapozott közlekedési elektrifikáció A közlekedés elektrifikációjának és a agroüzemanyagok elterjedésének alakulása
Az atomenergia részarányának változása a villamos energiamixben
250
20%
200 11%
150 7%
50%
32% 100
100%
37% 5% 14%
50
8%
9% 41%
29%
90% 80%
0
70%
-7% 2030
39%
2009
2020
60%
60%
-50
50% 40%
18%
30%
2%
10% 3%
4% 2%
14% 9%
Bio Vill Ola 87%
94%
76% 4%
50 2%
9%
90%
17%
4%
80%
11%
13% 41%
37%
200
Megújuló energia 150 Atomenergia Szén 100 Földgáz Import 100%
10%
Közlekedés energiafelhasználása, PJ
Villamos energia termelés és nettó import, PJ
250
8% 2%
5%
0
17%
70%
Megújuló energia 60% Atomenergia Szén 50% Olaj Földgáz 40% Import 30%
2009
2020
2030
Bioüzemanyag Villamos energia Olajtermékek
94% 87% 65%
20
Példák a fenntarthatóságra: A hazai lignit és szén újrahasznosításának előfeltétele a tiszta szén technológiák piacéretté válása A hazai lignit, barna- és feketeszén 8,5 milliárd tonnányi megkutatott készlete hasznosítható, mindenek előtt a területileg és ágazatilag diverzifikált korszerű energiaellátásban, a szénhidrogén alapú vegyipar bővítésében, ill. a metanol gazdaság kiépítésében.
Energiapolitikai jelentősége Energetikai krízishelyzetben (pl. jelentős földgáz áremelkedés, rendszer-szintű üzemzavar) az egyedüli gyorsan mozgósítható belső tartalék; Földgáz import kiváltó alternatíva, foglalkoztatás bővítési lehetőséggel; Ez értékes szakmai kultúra végleges elvesztésének megelőzése a fentiek miatt és a jövőbeni nagyobb arányú felhasználás lehetőségének fenntartása érdekében; 21
Lehetőség a klímabarát alkalmazásra: tiszta szén technológiák a szén és a CO2 mint vegyipari nyersanyag? A szén tömeges alkalmazása elsősorban a villamos energiatermelésben és a vasgyártásban ismert. Ma is széles körű és újra elterjedőben van a szén vegyipari nyersanyagként való hasznosítása. A szénből minden termék előállítható, mint a szénhidrogénekből, tehát a villamos energián kívül mesterséges földgáz, műanyagok, műtrágyák, kenőolajok, benzin vagy dízelolaj.
Például: ● metanol előállítás CO2-ból (Oláh György – CCR technológia), ● gázosítás (föld alatti UCG, Fischer-Tropsch eljárással szintézisgáz), CO2 mikrobiológiai hasznosítása algákkal…
22
CCS – a magyarországi potenciál
Forrás: MFGI 23
Összefoglalás A Nemzeti Energiastratégia megvalósításáról szóló 77/2011 (X.14.) sz. Ogy határozat alapján a fenntarthatóság és az energiahatékonyság növelése az alábbi intézkedések megtételét teszi szükségessé: 1.) Szükséges a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv felülvizsgálata 2.) Szükséges Nemzeti Épületenergetikai Stratégia készítése, amely folyamatban van 3.) A fenntarthatóság jegyében készülnek a kapcsolódó cselekvési tervek - Távhőfejlesztési Cselekvési Terv – célja: a modern, zöld, klímabarát távhő szolgálatás létrehozása; - Erőműfejlesztési Cselekvési Terv – célja: az Energiastratégia atom-szén-zöld forgatókönyvéhez és az EU elvárásokhoz illeszkedő kapacitásfejlesztési útiterv felrajzolása, valamint a kapacitásfejlesztés monitoringja; - Ásványvagyon és Készlethasznosítási Cselekvési Terv – célja: az ásvány- és kőzet tartalékok legújabb módszerekkel való újraértékelése, különös tekintettel, a konvencionális és nem-konvencionális fosszilis energiahordozókra, a ritka földfémekre, a színesfémekre, valamint az építőiparban hasznosítható kavics- és kő készletekre; 24
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
25
