Kézikönyv az Intézményfejlesztési Tervek értékeléséhez

Kézikönyv az Intézményfejlesztési Tervek értékeléséhez

Készítette: Felsőoktatási Tervezési Központ és Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság V- 2.02

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés, előzmények ...................................................................................................... 3 2. Intézményfejlesztési tervek értékelésének munkaterve .................................................................. 5 2.1 Előzmények .................................................................................................................................. 5 2.2 Eljárásrend .................................................................................................................................... 5 2.3 IFT értékelés szakmai rendszere................................................................................................ 5 2.4 Az IFT értékelés menete és módszertana, határidők.............................................................. 6 2.5 Az értékelések nyilvánossága.................................................................................................... 10 3. Értékelési útmutató és pontozási segédlet az Intézményfejlesztési Tervek értékelőlapjához .................................................................................................................. 14 4. A kiválósági minősítéssel kapcsolatos eljárásrend ......................................................... 16 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 5.

Előzmények ................................................................................................................................ 16 Eljárásrend .................................................................................................................................. 16 Az értékelés rendje, a kiválósági minősítés menete .............................................................. 16 Az értékelések nyilvánossága.................................................................................................... 17

A kiválósági minősítés kritériumai és értékelése ......................................................... 18 5.1. 5.2.

Az értékelés módszertana és szerkezete ................................................................................. 18 Értékelési szempontok .............................................................................................................. 19

1.

számú melléklet: szakértői értékelés keretfájl ............................................................. 23

2.

számú melléklet: Az IFT értékeléshez szükséges dokumentumok ............................ 61

3.

számú melléklet: Kiegészítő, az IFT értékelést segítő információs mellékletek ........ 61

2

1. Bevezetés, előzmények A Nemzeti Együttműködési Program részeként, a versenyképes oktatás és képzés megteremtésének feladataihoz kapcsolódóan született meg az új nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény [Nftv.]. A felsőoktatásban a minőségi fejlesztés kihívása a társadalmi-gazdasági megfelelés és a nemzetközi versenyképesség megteremtése. A felsőoktatás intézményrendszerével járul hozzá az Alaptörvényben meghatározott felsőfokú oktatás biztosításához. Az intézményi működésben a felsőoktatási törvény az intézményvezető testületének feladatává teszi a középtávra, legalább négy éves időszakra, évenkénti bontásban meghatározva a végrehajtás feladatait, az intézményfejlesztési terv, illetve annak részeként a kutatási-fejlesztési innováció stratégia meghatározását. A Nftv. átmeneti rendelkezései meghatározzák az új törvény hatálybalépéséből következő legfontosabb feladatokat, így a törvény 115. § (5) bekezdése értelmében a felsőoktatási intézménynek új, négyéves intézményfejlesztési tervet kell készíteni és ebben kell meghatározni a fejlesztéssel, a fenntartó által a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon hasznosításával, megóvásával, elidegenítésével kapcsolatos elképzeléseket [Nftv. 12.§ (4)]. E stratégiai dokumentum szolgál arra, hogy a felsőoktatási intézmények újra gondolják a fenntartójukkal az előttük álló feladataikat, figyelembe véve a társadalmi és gazdasági környezetet. Az új intézményfejlesztési terv elkészítésének időpontjaként a törvény 2012. június 30-át határozta meg. A felsőoktatási intézmény a fenntartótól függően állami és nem állami felsőoktatási intézmény lehet. Az állami fenntartói feladatokat ellátó Nemzeti Erőforrás Minisztérium [NEFMI]/Emberi Erőforrások Minisztériuma [EMMI] az állami felsőoktatási intézmények esetében koordináltan kezdeményezte e fejlesztési feladatok megkezdését, illetve végzését. A minisztérium útmutatót adott e munka keretében a felsőoktatási intézmények helyzetértékeléséhez és az előre megadott sablon mentén várja el az intézményfejlesztési tervek elkészítését. Az állami fenntartású intézményeknek a megadott sablon alapján 2012. június 30-ig kellett elkészíteniük az intézmények értékelését és felvázolniuk azokat a stratégiai irányokat és vázlatosan ezek kibontásaként azokat a stratégiai célokat, amelyeket az oktatásért felelős minisztériummal, mint fenntartóval és az ágazatért felelős tárcával, egyeztetett módon, az elkövetkező időszak fejlesztési céljait határozzák meg. A nem állami felsőoktatási intézmények az intézményfejlesztési terveket saját fenntartójukkal egyeztetett módon határozzák meg. A formai és tartalmai követelmények is a fenntartói elvárásokhoz igazodhatnak. A fenti útmutató, illetve sablon ugyanakkor segítséget adhat a felsőoktatást meghatározó feladatok, illetve az intézmények működését meghatározó szempontok azonos elvű kialakításához. A nem állami felsőoktatási intézményeknek az intézményfejlesztési terveik előkészítésébe a törvényi rendelkezés alapján saját fenntartójuk képviselőjét be kell vonniuk és az egyeztetés eredményeként 2012. június 30-ig kellett elkészíteniük e dokumentumot. A folyamat ütemtervét a saját fenntartó határozza meg. A NEFMI/EMMI által elkészítet IFT sablon használata a nem állami intézmények számára nem jelent kötelezettséget, de releváns fejezeteit vagy szakmai háttéranyagait szabadon használhatják. A Kormány nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében, rendeletében meghatározottak szerint, kiemelt felsőoktatási intézményi minősítést adhat; kiemelkedő színvonalú képzést nyújtó, 3

a tudományos életben elismert egyetem, vagy egyetemi kar – a Kormány által meghatározott feltételekkel – „kutató” minősítést kaphat. A több képzési területen képzést folytató, alkalmazott kutatási területen nemzetközileg elismert főiskola – a Kormány által meghatározott feltételekkel – „alkalmazott kutatások főiskolája” minősítést kaphat. Az oktatásért felelős miniszter megállapodás alapján a fentiek alapján meghatározott szervezetek, szervezeti egységek működését támogatásban részesítheti. (Nftv. 10. §) Nftv. 10. §-ában meghatározott speciális intézményi státusok minősítési rendjére vonatkozó kormányrendeletben foglaltak szerint kerülnek kijelölésre négyéves időtartamra az intézményi kiválóság többlettámogatásra jogosult alanyai.  A „kiemelt intézmény” kiválósági támogatás átfogó célja a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének fejlesztése. A kiemelt felsőoktatási intézmény státusz, és az ezzel járó támogatás olyan nemzetközi mércével is mérhető képzési-kutatási kapacitással és eredményekkel bíró intézmények támogatását jelenti, amelyektől elvárható, hogy a globális versenyben kimutatható teljesítményüket fokozni tudják, és ezáltal növeljék az egész magyar felsőoktatás nemzetközi elismertségét.  A „kutatóegyetem, kutató kar” kiválósági támogatás átfogó célja hogy a hazai felsőoktatási intézményhálózatban, kiemelkedő tudományos, kutatás-fejlesztési és innovációs eredményességet felmutató intézményeket elismerje, és kapacitásaik, kutatási területeik fókuszált fejlesztésével hosszú távon nemzetközi szinten is versenyképes tudásközpontok létrejöttét segítse elő.  Az „alkalmazott kutatások főiskolája” kiválósági támogatás átfogó célja hogy a hazai felsőoktatási intézményhálózatban, kiemelkedő nemzetgazdasági, ágazati vagy térségi relevanciával bíró alkalmazott kutatási, műszaki fejlesztési, innovációs tevékenységet végző főiskolákat elismerje, és kapacitásaik, kutatási területeik fókuszált fejlesztésével a gazdaság számára közvetlenül hasznosuló K+F szolgáltató szervezetté fejlessze őket. A „nemzetstratégiai célok támogatása” keretében a Kormány nemzetstratégiai szintű állami feladatok ellátásához szükséges sajátos képzési és kutatási feltételeinek fejlesztése céljából többletfinanszírozást biztosíthat a fentiek alapján nem minősített felsőoktatási intézménynek is. Az állami fenntartású intézményeknek az intézményfejlesztési tervek részeként kellett benyújtaniuk a minősítés iránti igényt, az adatkiegészítés és hiánypótlás 2012. július 16-án zárult. Az alábbi ábra szemlélteti az IFT elkészítésének és monitoringjának folyamatát.

Felsőoktatási Intézmény

Fenntartó

Intézményfejlesztési tervek elkészítésének folyamata

IFT útmutató tervezet

IFT értékelés, előkészüle tek

IFT útmutató

IFT támogató munkacsoportok működése

IFT elfogadása

IFT kialakítás szakmai támogatása

IFT elutasítása

IFT intézményi kialakítása

IFT

4

IFT támogatási megállapodás megkötése

IFT megvalósítása

IFT megvalósításának ellenőrzése

IFT értékelése

IFT támogatási megállapodás módosítása

2. Intézményfejlesztési tervek értékelésének munkaterve

2.1

Előzmények

Az állami – illetve jogszabály, vagy egyéb nemzetközi megállapodás alapján az államival azonos jogállású – felsőoktatási intézmények által benyújtott intézményfejlesztési tervek (összesen 38 intézmény, ebből 27 állami felsőoktatási intézmény) cca. 45.000-50.000 oldalnyi értékelendő dokumentumot tartalmaznak. Az elmúlt hónapokban az előzetesen kiadott módszertani útmutató, valamint az aktív fenntartói támogatás keretében az IFT munkacsoportokkal való egyeztetések alapján zajlott a munka.

2.2

Eljárásrend

Az Nftv. 115.§ (5) szerint „(...) a felsőoktatási intézmény önállóan vagy más felsőoktatási intézménnyel, illetve felsőoktatási intézmény alapítására jogosulttal együttműködve új négyéves intézményfejlesztési tervet fogad el. Az intézmény a tervben javaslatot tehet a fenntartónak a felsőoktatási tevékenység más intézményi keretek között történő folytatására is. Az előkészítésbe a fenntartó képviselőjét be kell vonni. Az intézményfejlesztési tervet legkésőbb 2012. június 30-ig meg kell küldeni a fenntartó részére.” Az Nftv. 74.§ (4) értelmében a fenntartó az intézményfejlesztési tervvel kapcsolatos észrevételeit kilencven napon belül közölheti a felsőoktatási intézménnyel. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. Ha a fenntartó az intézményfejlesztési tervben foglaltakkal nem ért egyet – megfelelő határidő kitűzésével – visszaküldi azt a felsőoktatási intézménynek, kezdeményezve annak átdolgozását. Az EMMI Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkársága és a Felsőoktatási Tervezési Testület szeptember 15-ig értékeli a benyújtott IFT-ket az 1. sz. mellékletben meghatározott értékelési szempontok alapján, a munkát az FTT elnöke koordinálja. Ezt követően az értékelést megküldi a társtárcák (NFM, NGM) képviselőinek. Ezt követően a Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság tájékoztatja a felsőoktatási intézményeket az értékelés – fenti szereplőkkel egyeztetett – eredményéről. A részletes értékelés alapján az értékelés lezárása előtt az intézményekkel egyeztetésre kerül sor.

2.3

IFT értékelés szakmai rendszere

Az IFT-k értékelését jelen értékelési kézikönyv és pontozási segédlet támogatja. Az intézményfejlesztési tervek az alábbiakban meghatározott tíz stratégiai terület mentén különkülön kerülnek értékelésre: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Képzés alkalmazhatósága Nemzetköziesedés Tehetséggondozás K+F+I tevékenység, eredményesség Saját bevétel Intézményi erőforrás gazdálkodás, működés hatékonysága 5

7. 8. 9. 10.

Intézményközi együttműködés foka Az intézményi célok ágazati és stratégiai összhangja Társadalmi-gazdasági szerep Az IFT megalapozottsága, belső koherenciája

Minden stratégiai terület maximum 10 ponttal értékelhető. A pontszámok az adott stratégiai területhez rendelt mutatószámok mentén kerülnek megállapításra. A 2012. évi átmeneti évben a pontozás alapja részben a stratégiai területet jellemző kiinduló értékek (az IFT módszertani útmutatóban meghatározott releváns hároméves tényadatok) helyzetértékelése, részben az adott stratégiai területre vonatkozó intézményi stratégiai célok (négyéves tervek) megléte, az IFT útmutatóval egyidejűleg közzétett ágazati stratégiai célokkal (lásd femip.hu) való összhangja, teljesülésének mérhetősége és ellenőrizhetősége, illetve intézményi megalapozottsága. A kiinduló helyzetet értékelő egyes mutatók értékelése során, azok jellegétől függően az alábbi módszerek kerülnek alkalmazásra: egyes intézmények t eredményeinek összevetése egy előzetesen meghatározott értékkel, más mutatók esetében az összes intézmény eredményeinek egymással való összevetése. 2.4

Az IFT értékelés menete és módszertana, határidők

1. fázis - előkészítés

Szakértői munkára előkészítés a kapott adattáblákból az értékelési szempontrendszer alapján. Ennek során a számszerűsíthető tényadatokat rögzítjük és az adatokkal feltöltött kerettáblákat a szakértői értékelésre megküldjük. A szakértők munkáját az értékelési kézikönyvhöz készített segédtáblák segítik (lásd 3. számú melléklet). Az előkészítő munkát az EMMI Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkársága (EMMI FHÁT) és az Felsőoktatási Tervezési Testület (FTT)/Felsőoktatási Tervezési Központ (FTK) intézményi referensei végzik. Feladat

Határidő/Időkeret

Felelős(ök)

Az IFT excel táblákból az 2012. július 17 (azaz a beérkezett és FTT/FTK intézményi referensei véglegesített intézményfejlesztési tervek értékelési szempontrendszerben szereplő megérkezésével) – július 31. adatok kinyerése Az értékelési 2012. július 17 – július 31. szempontrendszerhez segédtáblák készítése a szakértők számára

6

EMMI FHÁT

2. fázis - Az IFT-k szakértői értékelése és adatainak vizsgálata A.) Szakértői értékelés

Az első fázisban elkészített, a horizontális értéklelési szempontok szerint már kiértékelt, lepontozott és így kitöltött értékelési űrlapokkal együtt egy IFT-t két független szakértő (EMMI FHÁT kormánytisztviselők, FTT és FTK intézményi referensek, külső szakértők) megkap. Az értékelő személye és az értékelés nem nyilvános. A szakértők felkészítését az FTT végzi, az IFT munkacsoport vezetőinek bevonásával: a felkészítés során a szakértőket tájékoztatják az elmúlt hónapokban zajlott, intézménnyel folytatott egyeztetésekről. Az FTT látja el a szakértői koordinációt, ennek keretében a szakmai munka támogatását és problémakezelést. A szakértői értékelés 2012. augusztus 1-31-ig tart. Az Intézményfejlesztési tervek szakértői értékelését az EMMI Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkársága megküldi a társtárcák képviselőinek és az FTT-nek, amely tartalmazza az adatalapú értékelés mellett a stratégiai területenként (lásd 1.sz. táblázat) történő, horizontális szempontú elemzést is. Feladat


Felelős(ök)

Szakértői felkészítés

2012. augusztus 1 – 8.

FTT elnök

Szakértői koordináció

2012. augusztus 1 – IFT FTT elnök értékelés zárásáig

IFT értékelés

2012. augusztus 1 – 31.

szakértők

Felvételi jelentkezés 2012. augusztus 31. eredményeinek összevetése az IFT értékelésekkel – előzetes részjelentés

FTT elnök

Társtárcáknak és FTT-nek 2012. augusztus 31. IFT értékelés megküldése

EMMI FHÁT

B.) Az IFT értékelésében szereplő számszerűsített mutatók/értékelési szempontok adatainak vizsgálata

Az IFT-k készítése során az EMMI által kijelölt számszerűsített jellemzőkre vonatkozóan az intézmények egységes szerkezetben kiadott adattáblákat töltöttek ki. Az adatszolgáltatást az intézmények a kitöltés során tág keretek közt szabhatták át a saját terveiknek megfelelően, illetve az adattáblák kitöltése során a számolásmód részleteit illetően is. A benyújtott adatok egy része a pontozásos értékelésben is szerepet kapott. A pontozására kiválasztott számszerű mutatók:  Minősített oktatók, kutatók aránya a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatókhoz viszonyítva;  Idegen nyelven meghirdetett szakok száma (db);  Rész- vagy teljes idejű képzésben tanuló külföldi hallgatók aránya az összes hallgatóhoz képest;  Külföldi részképzésben részt vevő hallgatók aránya az összes hallgatóhoz képest;  Joint degree jellegű, közös képzési együttműködések száma;  Határon túli magyar nyelvű képzésben való részvéte  TDK részt vevő hallgatók aránya az összes hallgatóhoz viszonyítva; 7

            

Szakkollégiumban aktív hallgatói tagok aránya az összes hallgatóhoz viszonyítva; Nemzetközi szervezeti tagságok száma Doktori fokozatot szerzettek száma 2009 és 2011 között; Publikációk száma; K+F+I tevékenységek pénzügyi eredményessége; K+F+I együttműködések száma 2011-ben; Újonnan bejelentett szabadalmak/oltalmak száma 2009 és 2011 között; Kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységet végző összes foglalkoztatott FTE száma Költségtérítéses hallgatók aránya 2011-ben; Intézményi tulajdonrésszel működő vállalkozások árbevétele; Működési (saját) bevétel növekedése; Hazai és nemzetközi pályázatokból származó bevétel Lejárt kötelezettségállomány  Az intézmény regisztrált alumni tagjainak aránya a létszámhoz képest

A számszerű mutatók értékeléséhez az FTK munkatársai adatbázist építenek. (Az IFT-k releváns helyeiről az adatokat adatmátrix formába emelik át). Az így kialakult adatsorok felhasználhatóságát az FTK áttekinti. Amennyiben olyan adatokat tartalmaz az adatbázis, amely felveti az ellenőrzés szükségességét, akkor az IFT-ben megadott adatokat az FTK más adatforrásokból származó adatokkal is összeveti (amennyiben beszerezhetők a vonatkozó adatok). Az adatok kontrolljának eljárása: a.) Az FTK az egyes adatkörökre vonatkozóan alternatív, közhiteles, vagy egyéb megbízhatónak elfogadott forrásból származó adatsorokkal való összehasonlításokat végez a hibás adatok feltárásának céljából. b.) A számszerű mutatók alapján képzett pontszámokat az értékelést végző szakértők is ellenőrzik, s a szakmailag indokolt esetekben – indoklás mellett – a pontszám módosítására tehetnek javaslatot. c.) Az elfogadott javaslatokat az FTK átvezeti az egyes mutatók esetében, valamint az összes elért pont számításában is, s a bizottsági döntéshez javasolt pontszámokban is érvényesíti. A kontroll adatsorok alkalmazhatósági szintjeit tekintve meg kell különböztetni: a.) Csak hozzáadott információkat eredményező adatok, melyek az értékelendő adatokkal nem hozhatók kölcsönösen egyértelmű megfeleltetésbe (a két adatsor kisebb-nagyobb tartalmi, vagy a számításmódbeli eltérései, vagy a fogalmi definíciók fedésbe nem hozhatósága miatt). b.) Az IFT-ben benyújtott adatoknak teljes mértékben megfeleltethető adatok.

8

A kontroll során az alternatív adatsorokat azok gyakorlati felhasználhatóságának egyedi logikai szintjei szerint kell alkalmazni:  Az összehasonlítás eredményeképp az IFT-ben beadott adatok valószínűsége egyes esetekben gyengülhet (pl. ha a keresett adat részhalmazát jelentő adatsor volt beszerezhető, ám ez is nagyobb a keresettnél).  Más esetekben megerősödhet az IFT-ben beadott adatok valószínűsége az összehasonlítás eredményeképp (pl. ha a kontroll adat egyezést mutat),  Teljes módszertani egyezés esetén az adatok egymást cáfolhatják, vagy igazolhatják. A kontroll adatsorokkal összevetés során két forrásrendszer típus felhasználása javasolt (a gyakorlati hasznosság szerint): 1. Az adattár jellegű, más adatforrásokat is integráló ágazati alap rendszerek: az új FIR és AVIR adatbázisok. Státusuk: az ágazati adatok szempontjából a jövőben kulcs szerepre hivatottak, azonban jelenleg építés és átépítés alatt lévő rendszerek. Mindkét esetben tisztázandó, hogy a jelenlegi átmeneti állapotban a feltöltöttség és az adat-validációk szintje mennyire teszi lehetővé a kontrollként felhasználást. 2. Második lépéssorként az ágazati adatgyűjtések további, szegmentáltan működő csomóponti helyeit kéri fel az FTK a mutatókhoz releváns adatsorok reprodukálására. A számszerűsített mutatók pontszámításának egyéb elvei: A pontszámok nem különbözhetnek, ha az értékek nem különböznek. (Néhány esetben a rangsor szerinti harmadokba osztás határain egyforma értékeknél is előfordulhatna pontszám eltérés. Pl. ha 11 db 1-es érték van, akkor 9 kerülhet egy csoportba, s két eset eltérő pontszámot kapna.) Az IFT-ben benyújtott adatsorok helyettesíthetők eltérő adatsorokkal is az intézményi rangsor (és pontszámítás) kialakításához, ha hiteles, megbízható adatsor alkalmazására mód van. Az új adatsor alkalmazását legkésőbb a bizottsági döntés-előkészítés során összeállított javaslatban át kell vezetni. A beadott IFT adattáblák egységesen kerülnek feldolgozásra, egységesen azonos helyről kiemelt adatok alapján képezve a rangsorokat és pontszámokat. Kivételt azok az esetek képeznek, ahol az adathelyet logikailag korrigáló, helyesbítő tartalmú más adathelyet jelölnek meg az IFTben benyújtott táblák közt a felülvizsgálatban részt vevő szakértők. (Pl. Publikációk száma a TABL_20 és TABL_25 tartalmában.) Az egyes mutatókban alkalmazott konkrét számításmódokat a Kézikönyv 1. sz. melléklete tartalmazza.

9

3. fázis – bizottsági döntés

Az 1. és a 2. fázisban elkészített szakértői értékelések alapján egy előre meghatározott összetételű bizottság az adott IFT-k értékelését végző szakértőkkel – a társtárcáktól és az FTT-től beérkező vélemények figyelembe vételével – együtt az IFT pontozását és értékelését megvizsgálja, elvégzi a pontozás véglegesítését. A bizottsági döntéseket 2012. szeptember 15-ig meg kell hozni. A felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár számára készülő javaslat ez alapján készül el.

Feladat IFT értékelés véglegesítése

2.5

Határidő 2012. szeptember 15.

Felelős(ök) FTT elnök

Az értékelések nyilvánossága

Az intézményfejlesztési tervek értékelésének vezetői összefoglalója, valamint a stratégiai területenként (lásd 1.sz. táblázat) történő, horizontális szempontú elemzések összegzése nyilvános. E dokumentumok, az intézményfejlesztési tervek útmutatóihoz hasonlóan, a femip.hu portálon lesznek közzétéve.

10

1. sz. táblázat: Az intézményfejlesztési tervek értékelési szempont- és mutatórendszere*

Stratégiai terület

Stratégiai terület leírása

Mutatók

Pontszám

1. Képzés alkalmazhatósága

Az oktatói kar minősége, képzési kínálat dinamikája, képzések átjárhatósága, szakmai gyakorlatok, felnőttképzési kapacitás, képzésfejlesztés (tananyagfelülvizsgálat, szükségletfelmérés, innováció).

 Minősített oktatók, kutatók aránya a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatókhoz viszonyítva;  Szakmai gyakorlatok rendszere;  A képzési kereslet és kínálat összhangja;  Képzésfejlesztési tevékenység értékelése;  Elhelyezkedési arány a végzettek körében  Szakmai gyakorlatok rendszere  A képzési kereslet és kínálat összhangja  Képzésfejlesztési tevékenység értékelése  Ágazati célokkal való összhang;  Stratégiai terület céljainak mérhetősége és ellenőrizhetősége;  Stratégiai célkitűzések megalapozottsága és realitása;

0-10

2. Nemzetköziesedés

 Idegen nyelven meghirdetett szakok száma (db);  Rész- vagy teljes idejű képzésben tanuló külföldi hallgatók aránya az összes hallgatóhoz képest;  Külföldi részképzésben részt vevő hallgatók aránya az összes hallgatóhoz A nemzetközi mobilitási, képzési és képest; kutatási együttműködésekben  Joint degree jellegű, közös képzési történő részvétel, beleértve a határon együttműködések száma; túli magyar képzéseket is.  Határon túli magyar nyelvű képzésben való részvétel;  Ágazati célokkal való összhang;  Stratégiai terület céljainak mérhetősége és ellenőrizhetősége;  Stratégiai célkitűzések megalapozottsága és realitása;

0-10

3. Tehetséggondozás

Hallgatók tudományos tevékenységének támogatása és ennek eredményei, a tehetséggondozás szervezeti keretei, az intézményben, oktatók-kutatók bevonása a tehetséggondozás folyamataiba (mentori, tutori tevékenységek), nemzetközi szakmai szervezeti együttműködések, tagságok, középiskolás korosztályra irányuló kezdeményezések

 TDK részt vevő hallgatók aránya az összes hallgatóhoz viszonyítva;  Szakkollégiumban aktív hallgatói tagok aránya az összes hallgatóhoz viszonyítva;  Nemzetközi szervezeti tagságok száma;  Oktatók-kutatók bevonása a tehetséggondozásba;  Ágazati célokkal való összhang;  Stratégiai terület céljainak mérhetősége és ellenőrizhetősége;  Stratégiai célkitűzések megalapozottsága és realitása;

0-10

11


4. K+F+I tevékenység, eredményesség

5. Saját bevétel

6. Intézmény erőforrás gazdálkodás, működés hatékonysága

7. Intézményközi együttműködés foka


Mutatók

Pontszám

Az intézmény által végzett K+F+I aktivitások (tevékenységek tudományterületi kiterjedtsége, sokszínűsége; alap- és alkalmazott kutatási programok, területek arányai, összefüggései; kutatásfejlesztési és képzési portfolió szinergiái, illetve hiányosságai; doktori képzés volumene és eredményessége), valamint a humán és tárgyi, infrastrukturális erőforrások, a K+F+I tevékenységek stratégiai irányítása és ösztönzése.

 K+F+I tevékenységet támogató intézményi szervezetek, szolgáltatások és ösztönző mechanizmusok értékelése;  Doktori fokozatot szerzettek száma 2009 és 2011 között;  Publikációk száma;  K+F+I tevékenységek pénzügyi eredményessége;  Újonnan bejelentett szabadalmak/oltalmak száma 2009 és 2011 között;  Kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységet végző összes foglalkoztatott FTE száma;  K+F+I együttműködések száma 2011ben;  Ágazati célokkal való összhang;  Stratégiai terület céljainak mérhetősége és ellenőrizhetősége;  Stratégiai célkitűzések megalapozottsága és realitása;

0-10

A saját bevétel elérésére vonatkozó tervek megalapozottsága, az intézmény finanszírozásának szerkezete, a bevételtermelő képesség, az infrastruktúragazdálkodás hatékonysága és eredményessége

 Költségtérítéses hallgatók aránya 2011ben;  Intézményi tulajdonrésszel működő vállalkozások árbevétele;  Működési (saját) bevétel növekedése;  Infrastruktúra hasznosításának értékelése;  Hazai és nemzetközi pályázatokból származó bevétel;  Ágazati célokkal való összhang;  Stratégiai terület céljainak mérhetősége és ellenőrizhetősége;  Stratégiai célkitűzések megalapozottsága és realitása;

0-10

   Az intézményi erőforrás  gazdálkodás, különös tekintettel az állami támogatás felhasználásának  hatékonyságára 

Lemorzsolódó hallgatók aránya (%); Intézmény irányítási folyamatok értékelése; Lejárt kötelezettségállomány; Abszolutóriumot szerzett hallgatók átlagos képzési ideje a mintatantervben rögzített képzési időhöz viszonyítva; Ágazati célokkal való összhang; Stratégiai terület céljainak mérhetősége és ellenőrizhetősége;  Stratégiai célkitűzések megalapozottsága és realitása;

0-10

 Szervezeti önállóságra vonatkozó Az intézmény együttműködése más önértékelés; felsőoktatási intézményekkel az adott  Potenciális partnerek értékelése; felsőoktatási zónán belül, az  Intézményközi együttműködés a együttműködések stratégiai felsőoktatási zónában; megalapozottsága, célja, intenzitása,  Ágazati célokkal való összhang; formája, gazdálkodási hatásai.  Stratégiai terület céljainak mérhetősége és ellenőrizhetősége;

0-10

12



Mutatók

Pontszám

 Stratégiai célkitűzések megalapozottsága és realitása.

8. Az intézményi célok és ágazati stratégia összhangja

 Az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célok és a nemzetstratégiai és felsőoktatásAz intézményi stratégiai célok és a politikai célok összhangja; felsőoktatási, illetve egyéb  Az IFT stratégiai dokumentumokban nemzetgazdasági ágazati vagy rögzített formai és tartalmi regionális prioritások összhangja követelményeknek való megfelelése;  Regionális prioritásokkal való összhang.

0-10

9. Társadalmigazdasági szerep

Nemzetstratégiai, regionális szerepkör, társadalmi-gazdasági kapcsolatok: az intézmény képzési és kutatási tevékenységén kívüli társadalmi-gazdasági szerepe, regionális vagy ágazati jelentősége, funkciói

 Az intézmény foglalkoztatási szerepe;  Az intézmény szolgáltatói és szállítói szerepe;  Az intézmény megrendelői szerepe;  Az intézmény regisztrált alumni tagjainak aránya a létszámhoz képest;  Az intézmény értékelése a társadalmi mobilitás terén;  Az intézmény társadalmi/gazdasági beágyazottsága;  Az intézmény tudomány-, és kultúraközvetítő szerepe;  Ágazati célokkal való összhang;  Stratégiai terület céljainak mérhetősége és ellenőrizhetősége;  Stratégiai célkitűzések megalapozottsága és realitása.

0-10

Az előző IFT-vel való összhang értékelése, a helyzetelemzés és a stratégiai célok, mutatók mennyire épülnek egymásra, mennyire megalapozott a benyújtott IFT

 Az előző IFT-ben vállalt célok megvalósítása;  Helyzetelemzés megalapozottsága, realitása;  Az IFT-ben felvázolt intézményi jövőkép értékelése;  Stratégiai célok egymással, az éves működési tervvel és az intézményi jövőképpel való összhangja;  Stratégiai mutatószám-rendszer.

0-10

10. Az IFT megalapozottsága, belső koherenciája

ÖSSZESEN:

0-100

* Megjegyzés: a számszerű mutatók esetében – ahol az alkalmazható – arányosítást kell végezni az intézmény méretével

13

3. Értékelési útmutató és pontozási segédlet az Intézményfejlesztési Tervek értékelőlapjához Az IFT értékelőlapja egy a fenti összefoglaló táblázat részletes kifejtését tartalmazó Excel-file, amelyben a táblázatban megadott tíz stratégiai területet kell értékelni. Az értékelési területeket és szempontokat az értékelőlapon találja meg, kérjük minden esetben a megadott az indikátorokat használja. Az adatlapot átírni nem lehet. A sárga hátterű pontozásos és szöveges indoklás cellákat kötelező kitölteni, a fehér hátterű, szöveges indoklás cellák opcionálisan kitölthetők. Az indikátorok két nagyobb kategóriára oszthatók:  a kékkel jelölt pontszámokat a rendszer magától, az intézmények által megküldött adatok alapján számolja. Amennyiben szeretné megismerni a számolások alapjául szolgáló számokat, úgy az „értékelési mutató” cellában található linkre kattintva ezt könnyedén megteheti. Amennyiben az automatikus számításban hibát észlel, kérjük jelezze megjegyzésként észrevételét, módosítási javaslatát (ez utóbbit minden esetben indokolni kell!)  a sárgával jelölt pontszámot az értékelőknek kell megadnia, az „értékelési szempontok” című cellában található kritériumok alapján. Ezeknél a pontoknál különösen fontos a szöveges indoklás, hiszen itt alapvetően csak az IFT-k szövegéből kinyerhető, nem számszerűsíthető tervek alapján kell megítélni a pontokat. Kérjük, a szöveges értékelésben mindenhol hivatkozzon azokra az oldalakra, ahol a pontok megítélése során felhasznált adatokat, terveket találta. Ezzel az IFT Értékelő Bizottság későbbi munkáját is segíti, valamint az intézményi egyeztetés is könnyebbé válik. Az értékelő által kitöltendő cellák a táblázatban sárga színnel szerepelnek, és kitöltés után zöld színűre váltanak át. Amennyiben nem tölti ki az összes szükséges cellát, úgy minden blokk végén, illetve az értékelőlap végén is megjelenik egy figyelmeztető üzenet, ebben az esetben kérjük, ismételten nézze át az esetlegesen üresen maradt cellákat, és pótolja a hiányokat. Amennyiben az automatizált számításoknál ellenőrizni szeretné az adatokat, úgy ezt természetesen meg tudja tenni. Minden ilyen cellában elhelyeztünk egy linket, ami az adatok forrására mutat, illetve a kézhez kapott szakértői csomagban megtalálható az intézmények által beküldött összes anyag, amiben az eredeti, feldolgozás előtti forrást is megtalálja. Amennyiben mégis olyan adatot talál, aminek az eredete kérdéseket vet fel, úgy kérjük, forduljon az FTK illetékes munkatársához, aki további tájékoztatást ad majd a felvetésével kapcsolatban. Jelen értékelési kézikönyv mellékleteként csatoltuk az IFT módszertani útmutatót, ami alapján az intézményeknek el kellett készíteniük az intézményfejlesztési terveiket. Az értékelő file-ban található hivatkozások minden esetben az IFT módszertani útmutatóban található fejezetekre, illetve alfejezetekre utalnak. Mivel az IFT-k fejezeteinek sorszámozása nem egységes, az itt jelölt fejezetek és alfejezetek sorszámozása az Intézményfejlesztési Terv módszertani útmutató fejezetek sorszámozásának felel meg: vagyis a sorszámok nem a tényleges IFT fejezetek

14

sorszámait, hanem azt az IFT módszertani útmutató fejezetet jelölik, mely az adott IFT fejezet leírását tartalmazza. Az értékelőlap az IFT pontszámát automatikusan számolja az intézmények által megadott adatok alapján az előre rögzített, illetve az értékelő által megítélt pontok összegeként. Az értékelés kizárólag a felsőoktatási intézmények IFT keretében nyújtott adatszolgáltatás keretében történik. Az értékelés szakmai támogatását biztosítandó a szakértői csomagban értékelési segédtáblákat bocsátottunk rendelkezésre, amelyek az egyes stratégiai területhez nyújtanak kiegészítő tájékoztatást. (3. számú melléklet) Kérjük, hogy az értékelőlap végén található összegzésnél a megadott karakterhatárokat tartsa be, mert az előre meghatározott terjedelmi korlátokat a rendszer figyeli, s hibaüzenetet ad. A kitöltött értékelőlapot elektronikus és kinyomtatott formában is le kell adni. Az elektronikus változatot a [email protected] címre kérjük visszaküldeni 2012. augusztus 31-ig, a kinyomtatott, keltezett és aláírt példányt pedig a Felsőoktatási Tervezési Testület címére várjuk (1055 Budapest, Szalay utca 10-14), szintén augusztus 31-ig. Ha a kitöltéssel kapcsolatban bármilyen kérdése lenne, kollégáink készséggel állnak rendelkezésére az alábbi elérhetőségeken:

Általános kérdések, problémamegoldás esetén:

Operatív kérdések, problémamegoldás esetén:

Dr. Székely Mózes FTT elnök [email protected] (+36-1)460-69-15

Forgó Melinda FTK igazgató [email protected] +3630-68-26-438

15

Excel-táblázat kitöltésével kapcsolatos technikai kérdések esetén: Csuhai Sándor FTK informatikai igazgatóhelyettes +3620-510-63-79

4. A kiválósági minősítéssel kapcsolatos eljárásrend 4.1.

Előzmények

Az Intézményfejlesztési tervek elkészítése részeként felsőoktatási intézményeknek 2012. július 2ig kellett benyújtaniuk a fenntartó részére intézményfejlesztési terveiket és 2012. július 16-ig kellett megadniuk a kiválósági minősítésekhez szükséges adatokat valamint a minősítésekre vonatkozó javaslataikat. Az állami fenntartású intézmények az Intézményfejlesztési Tervek fenntartónak való megküldése keretében, a nem állami intézmények a minősítéshez szükséges adatokat magába foglaló intézményfejlesztési részeket tartalmazó minősítési javaslat megtételével kezdeményezik a minősítést.

4.2.

Eljárásrend

Az Nftv. rendelkezései: A felsőoktatási minőség kiemelt kezelése érdekében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) alapján lehetőség nyílik az intézmények minőség alapú differenciálására és céltámogatására. A nemzetstratégiai célok mentén egyes intézmények „kiemelt felsőoktatási intézménnyé” minősíthetők, ezen túlmenően a kiemelkedő, nemzetközi szintű képzést nyújtó és komplex K+F tevékenységet végző egyetem „kutató” minősítést, a regionális hatáskörű K+F+I tevékenységet végző főiskola pedig „alkalmazott kutatások főiskolája” minősítést kaphat.

4.3.

Az értékelés rendje, a kiválósági minősítés menete

A minősítésre benyújtott pályázatok értékelését az EMMI Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkársága koordinálja. A beérkezett adatok egységesítését követően az EMMI felkéri a Magyar Tudományos Akadémiát és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot az értékelésben való közreműködésre, minősítési kategóriánkét 1-1 értékelő delegálását kérve Az MTA és a MAB szakértőinek együttműködésével az EMMI Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárságának munkatársai szöveges értékeléseket készítenek az intézmények által benyújtott pályázatokról. Az értékelés négy minősítési kategóriának megfelelően négy munkacsoportban történik.

16

Az értékeléseket azok elkészültét követően, az EMMI Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság, valamint az FTT szakértőiből álló bizottság véleményezi. A minősítési javaslatok elkészítése 2012. szeptember 15-ig történik meg, ezt követően az EMMI az értékeléseket megküldi az MTA, a MAB, valamint az FTT számára véleményezésre. A beérkezett vélemények alapján a végső javaslatot magába foglaló kormány előterjesztést 2012 októberében indítja el az EMMI. Feladat


Felelős(ök)

A szakértők elkészítik az elemzést 2012. augusztus 1 – EMMI FHÁT és az azon alapuló javaslatot mind szeptember 7. Tudománypolitikai Főosztály a négy minősítés esetében. Az MTA és a MAB, valamint az 2012. szeptember 14 EMMI FHÁT FTT véleményezi az elemzést és az – október 1. azon alapuló javaslatot az ellenőrzéshez szükséges adattáblákkal együtt. A kormány előterjesztés 2012. október 1 – 12. véglegesítése és hivatali útjának elindítása

EMMI FHÁT

Kiválósági minősítésekről szóló 2012. november kormánydöntés

Kormány

4.4.

Az értékelések nyilvánossága

A minősítést megalapozó döntéshez használt mutatók és összehasonlító elemzések nyilvánosak. Az EMMI – az IFT lebonyolítás dokumentumaihoz hasonlóan – a femip.hu portálon teszi közzé ezeket.

17

5. A kiválósági minősítés kritériumai és értékelése A kiválósági minősítés kritériumai szerinti értékelést az IFT értékelési folyamatával párhuzamosan a jelen anyagban meghatározott határidők szerint az EMMI FHÁT Tudománypolitikai Főosztályának munkatársai végzik az alábbi kritériumok szerint.

5.1.

Az értékelés módszertana és szerkezete

Az intézményi kiválósági minősítésre benyújtott minősítési javaslatok értékelése minden esetben szöveges formában történik. A szöveges értékelés alapját az intézményfejlesztési terv keretében benyújtott adatok képezik. Az értékeléseknek nem célja a felsőoktatási intézmények közötti abszolút rangsor felállítása, a hasonló kutatási/képzési portfóliójú intézmények azonos kutatási területen elért teljesítményének összehasonlítása ugyanakkor fontos tájékozódási pontot képez az értékelés során. Az egyes intézmények lehetőségei és fejlődési potenciálja, a vállalt célkitűzések kiemelt szempontok az értékelés során. A szöveges értékelés az egyes intézmények erősségeit, gyengeségeit és lehetőségeit elemzi, és ezek mérlegelésével javasolja a minősítés megítélését az egyes intézményeknek A négy lehetséges minősítés vizsgálata egymástól függetlenül zajlik. A szöveges értékelések terjedelme intézményenként 5-6 oldal, ami kiegészül az adatokat tartalmazó melléklettel. A kiemelt felsőoktatási intézmény minősítés esetében komplex elemzésre kerül sor. Ennek keretében a különböző szempontok döntően minőségi elemzése és a nemzetstratégia célokkal való összhang vizsgálata nagyobb hangsúlyt kap. A kutatóegyetem, kutatókar, alkalmazott kutatások főiskolája cím esetében döntően objektív és összemérhető szempontok összegzése történik, ezeket néhány nem számszerűsíthető szempont elemzése fogja kiegészíteni. A számadatok alapján kibontható klaszterek (csoportok) mentén történik a minősítés. A kutatóegyetem/kutatókar címre pályázó intézmények eltérő tudományterületi profiljából adódó értékelési nehézségek miatt az elemzés nagy hangsúlyt fog helyezni az intézmények nemzetközileg is jegyzett tudományos tevékenységének láthatóságára.

18

5.2.

Értékelési szempontok

Kiemelt felsőoktatási intézmény

A kiemelt felsőoktatási intézmény minősítés olyan felsőoktatási intézménynek adható, amely több tudományterületen olyan képzési és kutatási kapacitásokkal valamint tudományos eredményekkel rendelkezik, amelyekre alapozva az intézmény a nemzetstratégiai célok megvalósításában jelentős szerepet tölt be és a nemzetközi felsőoktatási rangsorpozíciójában fejlődés tervezhető. Az értékelés alapja az intézményfejlesztési tervben rögzített három, illetve ötéves tényadatok az intézményi stratégiai célok, azaz a négyéves vállalási, illetve a nemzetstratégia célok összhangjának komplex vizsgálata. A komplex elemzés főbb elemei: -

az intézmény képzési és kutatási súlya a hazai felsőoktatási szférában, nemzetközi felsőoktatási rangsorokban és klasszifikációkban való megjelenés, illetve az ezekben használt mutatóknak való megfelelés, kormányzati és országgyűlési célkitűzésekhez való illeszkedés, az intézmény társadalmi szerepe.

Kutatóegyetem

Kutató minősítést az az egyetem kaphat, amelyben a kutatás intenzitása az alábbi értékelési szempontok mindegyikében magas értéket, illetve fejlődést mutat: a) a folyamatos, stratégiai jellegű alap- és alkalmazott kutatás a felsőoktatási intézmény és szervezeti egységeinek többsége működésének meghatározó részét képezi; b) jelentős hazai és nemzetközi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet végez, amelynek eredményeit magas tudományos minősítésű kiadványokban, szabadalmakban, oltalmakban, új eljárásokban, műszaki fejlesztésekben, közhasznú alkotásokban jeleníti meg, és azokat az oktatásba közvetíti; c) a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzi, ezen belül is kiemelkedő teljesítményt nyújt a tudományos diákköri tevékenység, a szakkollégiumok működtetése és a doktori képzés területén; d) mind a kutatás, mind a képzés területén széles körű nemzetközi együttműködéseket folytat, e) erős kutatás-fejlesztési és innovációs forrásszerző képességgel rendelkezik.

19

Az értékelés alapját objektív és összemérhető szempontok képezik. A mennyiségi mutatók egyszerű sorrendbe állítását kiegészíti a rendeletben megjelenő néhány nem számszerűsíthető szempont összevetése. Az elemzésnek nem célja abszolút rangsor felállítása, a többi intézménnyel történő összehasonlítás az eltérő tudományterületi sajátosságok feltárását segíti. Az elemzés minden esetben az intézmény egészének elemzésére épül. Az értékelési szempontok az alábbiak:

1. 1.1.

1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11. 1.12. 2. 2.1.

2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 2.8. 2.9. 3. 3.1. 3.2. 3.3.

Kutatási kapacitások Tudományos fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók száma és aránya az összes teljes munkaidős oktató, kutató létszámának arányában, tudományáganként, MTA tag – DSc – CSc/ PhD/DLA bontásban és a vonatkozó négyéves célkitűzések Doktori iskolák törzstagjai és az Országos Doktori Tanács által meghatározott metodika alapján számolt tudományos pontok száma. Doktoranduszok száma (nappali, levelező tagozat, és egyéni képzés bontásban) és a bővítésre vonatkozó négyéves célkitűzések MTA kutatócsoportok száma és kutatói létszáma Az intézmény tehetséggondozási programjai Minősített szakkollégiumok hallgató tagjainak száma és a bővítésre vonatkozó négyéves célkitűzések Kutatási infrastruktúra, ezen belül nemzetközi szinten megrendelési kereslettel rendelkező kutatási eszközök, kapacitások Nemzetközi és hazai kutatási kapcsolatrendszer Tudományos folyóirat szerkesztőségi tagsággal rendelkező oktatók, kutatók Tudományos szervezetben viselt tisztséggel rendelkező oktatók, kutatók Nemzetközi tudományos díjakkal, elismerésekkel rendelkező oktatók, kutatók Nemzetközi kutatási projektek Tudományos és kutatási eredményesség Publikációs produktivitás: intézményi (kari) tudományos publikációs szám öt éves időszakra vonatkozóan és a növekedésre vonatkozó négyéves célkitűzések, a tudományterületi sajátosságok figyelembe vételével - Hazai és nemzetközi publikációk száma, és egy oktató, kutató munkakörben dolgozó foglalkoztatottra jutó arányszáma - Hazai és nemzetközi monográfiák száma, és egy oktató, kutató munkakörben dolgozó foglalkoztatottra jutó arányszáma Publikációs hatás: Összesített impakt faktor és növekedési dinamikája, intézmény, kari illetve tudományterületi bontásban, a tudományterületi sajátosságok figyelembe vételével, öt éves időszakra vonatkozóan. A teljes munkaidőben foglalkoztatott kiemelkedő idézettségű 50 oktató, kutató neve, publikációi és idézettsége K+F+I tevékenységből származó bevétel aránya a teljes működési bevételhez képest K+F+I célra elnyert pályázati források mértéke illetve növekedésével kapcsolatos célkitűzések Doktori képzésben fokozatszerzők száma és növekedésével kapcsolatos célkitűzések A doktori fokozatot szerzettek száma az oktatóknak, kutatóknak az Országos Doktori Tanács által meghatározott metodika alapján számolt tudományos pontjai függvényében OTDK résztvevők és helyezettek száma Pro Scientia aranyérmek száma K+F és innovációs eredmények hasznosítása Bejelentés alatt álló és bejegyzett szabadalmak, oltalmak, bejegyzett és dokumentált know-how-k száma öt éves időszakra vonatkozóan K+F és innovációs eredmények értékesítéséből származó bevétel A felsőoktatás és gazdaság kapcsolatát erősítő tudás- és technológiatranszfer szervezetek

20

Kutatókar

A kutató minősítést önállóan egyetemi kar is megkaphatja, amennyiben a kutatóegyetemi minősítéshez meghatározott minőségi kritériumoknak kari szinten megfelel. Az értékelés alapját objektív és összemérhető szempontok képezik. Az elemzésnek nem célja az eltérő profilú karok összevetése, az elemzés arra irányul, hogy az adott tudományterületeken működő kar minősége és fejlődési potenciálja megítélhető legyen. Az értékelési szempontok az alábbiak: 1. 1.1.

1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11. 1.12. 2. 2.1.

2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 2.8. 2.9. 3. 3.1. 3.2. 3.3.

Kutatási kapacitások Tudományos fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók száma és aránya az összes teljes munkaidős oktató, kutató létszámának arányában, tudományáganként, MTA tag – DSc – CSc/ PhD/DLA bontásban és a vonatkozó négyéves célkitűzések a kar esetében A karhoz kötődő doktori iskolák törzstagjai és az Országos Doktori Tanács által meghatározott metodika alapján számolt tudományos pontok száma. A karhoz kötődő doktoranduszok száma (nappali, levelező tagozat, és egyéni képzés bontásban) és a bővítésre vonatkozó négyéves célkitűzések A karhoz kötődő MTA kutatócsoportok száma és kutatói létszáma A kar illetve az intézmény karhoz kötődő tehetséggondozási programjai A karhoz kötődő minősített szakkollégiumok hallgató tagjainak száma és a bővítésre vonatkozó négyéves célkitűzések A karhoz kutatásait szolgáló Kutatási infrastruktúra, ezen belül nemzetközi szinten megrendelési kereslettel rendelkező kutatási eszközök, kapacitások Nemzetközi és hazai kutatási kapcsolatrendszer a kar esetében Tudományos folyóirat szerkesztőségi tagsággal rendelkező oktatók, kutatók a karon Tudományos szervezetben viselt tisztséggel rendelkező oktatók, kutatók a karon Nemzetközi tudományos díjakkal, elismerésekkel rendelkező oktatók, kutatók a karon A karhoz köthető nemzetközi kutatási projektek Tudományos és kutatási eredményesség Publikációs produktivitás: intézményi (kari) tudományos publikációs szám öt éves időszakra vonatkozóan és a növekedésre vonatkozó négyéves célkitűzések, a tudományterületi sajátosságok figyelembe vételével - Hazai és nemzetközi publikációk száma, és egy oktató, kutató munkakörben dolgozó foglalkoztatottra jutó arányszáma - Hazai és nemzetközi monográfiák száma, és egy oktató, kutató munkakörben dolgozó foglalkoztatottra jutó arányszáma Publikációs hatás: Összesített impakt faktor és növekedési dinamikája, intézmény, kari illetve tudományterületi bontásban, a tudományterületi sajátosságok figyelembe vételével, öt éves időszakra vonatkozóan. A teljes munkaidőben foglalkoztatott kiemelkedő idézettségű 10 oktató, kutató neve, publikációi és idézettsége A karhoz kötődő K+F+I tevékenységből származó bevétel aránya a teljes működési bevételhez képest A karhoz kötődő K+F+I célra elnyert pályázati források mértéke illetve növekedésével kapcsolatos célkitűzések A karhoz kötődő doktori képzésben fokozatszerzők száma és növekedésével kapcsolatos célkitűzések A doktori fokozatot szerzettek száma az oktatóknak, kutatóknak az Országos Doktori Tanács által meghatározott metodika alapján számolt tudományos pontjai függvényében OTDK résztvevők és helyezettek száma a karon Pro Scientia aranyérmek száma a karon K+F és innovációs eredmények hasznosítása A karhoz kötődő bejelentés alatt álló és bejegyzett szabadalmak, oltalmak, bejegyzett és dokumentált know-how-k száma öt éves időszakra vonatkozóan A karhoz kötődő K+F és innovációs eredmények értékesítéséből származó bevétel A kar kutatásait szolgáló, a felsőoktatás és gazdaság kapcsolatát erősítő tudás- és technológiatranszfer szervezetek 21

Alkalmazott kutatások főiskolája

Alkalmazott kutatások főiskolája minősítést az a főiskola kaphat, amelyben az alkalmazott kutatások intenzitása az alábbi értékelési szempontok mindegyikében magas értéket, illetve fejlődést mutat: a) egyes képzési területen, alkalmazott kutatási területen nemzetközileg elismert tevékenységet folytat; b) jelentős hazai és nemzetközi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet végez, amelynek eredményeit szabadalmakban, oltalmakban, műszaki fejlesztésekben, új eljárásokban jeleníti meg, és azokat az oktatásba közvetíti; c) mind a kutatás, mind a képzés területén széles körű nemzetközi együttműködéseket folytat; d) jelentős vállalati, iparági kapcsolatokkal rendelkezik. Az értékelés alapját objektív és összemérhető szempontok képezik. Az elemzés fókuszában a főiskola alkalmazott kutatási kapacitásainak, vállalati megrendeléseinek és az ebből fakadó tudományos eredményeknek a vizsgálata áll. Az értékelési szempontok az alábbiak: 1. 1.1.

1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11. 1.12. 2. 2.1.

2.3. 2.4. 2.5. 2.8. 2.9. 3. 3.1. 3.2. 3.3.

Kutatási kapacitások Tudományos fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók száma és aránya az összes teljes munkaidős oktató, kutató létszámának arányában, tudományáganként, MTA tag – DSc – CSc/ PhD/DLA bontásban és a vonatkozó négyéves célkitűzések Az intézmény tehetséggondozási programjai Minősített szakkollégiumok hallgató tagjainak száma és a bővítésre vonatkozó négyéves célkitűzések Kutatási infrastruktúra, ezen belül nemzetközi szinten megrendelési kereslettel rendelkező kutatási eszközök, kapacitások Nemzetközi és hazai kutatási kapcsolatrendszer Tudományos folyóirat szerkesztőségi tagsággal rendelkező oktatók, kutatók Tudományos szervezetben viselt tisztséggel rendelkező oktatók, kutatók Nemzetközi tudományos díjakkal, elismerésekkel rendelkező oktatók, kutatók Nemzetközi kutatási projektek Tudományos és kutatási eredményesség Publikációs produktivitás: intézményi (kari) tudományos publikációs szám öt éves időszakra vonatkozóan és a növekedésre vonatkozó négyéves célkitűzések, a tudományterületi sajátosságok figyelembe vételével - Hazai és nemzetközi publikációk száma, és egy oktató, kutató munkakörben dolgozó foglalkoztatottra jutó arányszáma - Hazai és nemzetközi monográfiák száma, és egy oktató, kutató munkakörben dolgozó foglalkoztatottra jutó arányszáma A teljes munkaidőben foglalkoztatott kiemelkedő idézettségű 25 oktató, kutató neve, publikációi és idézettsége K+F+I tevékenységből származó bevétel aránya a teljes működési bevételhez képest K+F+I célra elnyert pályázati források mértéke illetve növekedésével kapcsolatos célkitűzések OTDK résztvevők és helyezettek száma Pro Scientia aranyérmek száma K+F és innovációs eredmények hasznosítása Bejelentés alatt álló és bejegyzett szabadalmak, oltalmak, bejegyzett és dokumentált know-how-k száma öt éves időszakra vonatkozóan K+F és innovációs eredmények értékesítéséből származó bevétel A felsőoktatás és gazdaság kapcsolatát erősítő tudás- és technológiatranszfer szervezetek

22

1. számú melléklet: szakértői értékelés keretfájl Intézmény neve:

röv.:

Az intézményfejlesztési tervek értékelését végző szakértő: IFT azonosító (iktatószám): Az értékelés száma:

Kérjük, fordítsanak kiemelt figyelmet az alábbiakra! - A szöveges indoklás sorban minden alszemponttal kapcsolatban kell írni szöveges értékelést! - Kerüljék az általános megfogalmazásokat, mint például 'nem megfelelő', 'nem elég részletes' stb. - Minden esetben adják meg az alacsonyabb pontszám pontos okát! - A szöveges indoklásban mindegyik mutatónál szíveskedjenek hivatkozni, azaz feltűntetni az indoklás szempontjából releváns (vonatkozó) oldalszámot az értékelt intézményfejlesztési tervből (vagy annak csatolmányaiból)! A hivatkozások hasznosításra kerülnek majd az értékelő bizottság munkája során. - A kitöltött lapot nyomtatott formában, aláírtan és elektronikusan is le kell adni! A nyomtatáshoz előzetesen megformáztuk az értékelő lapot, de egyes rendszer beállítások ezt befolyásolhatják, ezért nyomtatás előtt az oldaltöréseket és a nyomtatásra kerülő terület teljességét minden esetben kérjük ellenőrizni! - Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az egyes blokkok végén szereplő általános értékelési szempontokat (ágazati célokkal való összhang, célok mérhetősége, célok megalapozottsága) az adott blokkban szereplő értékelési szemponthoz kapcsolódóan kell értékelni!

Stratégiai terület: 1. Képzés alkalmazhatósága

Adható pontszám összesen:

10

1.1

Minősített oktatók, kutatók aránya a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatókhoz viszonyítva (számszerűsített mutatók alapján)1

Értékelési mutató

Leírása: A képzés színvonala, alkalmazhatósága: oktatói kar minősége, képzési kínálat dinamikája, képzések átjárhatósága, szakmai gyakorlatok, felnőttképzési kapacitás, képzésfejlesztés (tananyag felülvizsgálat, szükségletfelmérés, innováció).

Intézmények vonatkozó (minősített oktatók aránya szerinti) rangsorának első harmadában szereplő intézmények. (1 pont) Intézmények vonatkozó (minősített oktatók aránya szerinti) rangsorának második harmadában szereplő intézmények. (0,5 pont) Intézmények vonatkozó (minősített oktatók aránya szerinti) rangsorának harmadik harmadában szereplő intézmények. (0 pont)

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

0

A mutató számításához a mutatóban szereplő tartalmú, az Oktatási Hivatal által publikált hivatalos adatok is felhasználhatók. 1

23

Szöveges indoklás (max. 500 karakter)

Adatok: 4.1.2.5 (Tabl_22); A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók létszámadatai - Minősítettek aránya

500 karakternyi szöveg írható még az indoklásba!


1.2.

Elhelyezkedési arány a végzettek körében Az intézmény képzéseinek eredményességének, a végzettek munkaerőpiaci helyzetének nyomon követésére szakszerű, módszertanilag megalapozott, rendszeres adatgyűjtésen alapuló, sikeres pályakövetési rendszert működtet. (2 pont) Az intézmény képzéseinek eredményességének, a végzettek munkaerőpiaci helyzetének nyomon követésére pályakövetési rendszert működtet. (1 pont) Az intézmény képzéseinek eredményességének, a végzettek munkaerőpiaci helyzetének nyomon követésére pályakövetési rendszert nem működtet. (0 pont)

Adható pontszám:

Adott pontszám:

2

p

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p


Fejezet a sablonban: 4.1.2.5 (TABL_16)

1.3

Szakmai gyakorlatok rendszere



A szakmai gyakorlatok (infrastrukturális, személyi, szervezeti, financiális stb.) feltételrendszere megfelelően biztosított, a gyakorlatok gördülékenyen kerülnek megszervezésre. (1 pont) A szakmai gyakorlatok (infrastrukturális, személyi, szervezeti, financiális stb.) feltételrendszere részben megfelelően biztosított. (0,5 pont) A szakmai gyakorlatok (infrastrukturális, személyi, szervezeti, financiális stb.) feltételrendszere nem megfelelően biztosított. (0 pont)


Fejezet a sablonban: 4.1.2.2

24

1.4

A képzési kereslet és kínálat összhangja



Növekvő kereslet, megfelelő alkalmazkodás (1 pont) Stabil kereslet-kínálat összhang (0,5 pont) Felesleges kínálati kapacitások vagy nem megfelelő reagálás a keresletre. (0 pont)

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p

Adható pontszám:

Adott pontszám:

2

p

Adható pontszám:

Adott pontszám:


Fejezet a sablonban: 4.1.2.1 (TABL_11) Kínálat dinamikája: felfutó, stabil, kifutó



1.5

Képzésfejlesztési tevékenység értékelése

Az alább felsorolt szempontok közülvalamennyi teljesül: 2 pont két kivétellel valamennyi teljesül: 1 pont több, mint kettő nem teljesül: 0 pont Szempontok: A képzések, kurzusok tartalmát rendszeresen felülvizsgálják, A kutatás-fejlesztés eredményei megjelennek az oktatásban, A hallgatókat bevonják a képzések értékelésébe, A tanítási és tanulási módszereket folyamatosan fejlesztik, A munkaerő-piaci szereplők aktívan közreműködnek a képzések kialakításánál, Az intézmény együttműködik más felsőoktatási intézményekkel az egyes képzések kialakítása terén.




1.6

Ágazati célokkal való összhang

25


A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célkitűzések az ágazati célokkal összhangban vannak. (1 pont) A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célkitűzések az ágazati célokkal többnyire összhangban vannak. (0,5 pont) A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célkitűzések az ágazati célokkal kevéssé vannak összhangban. (0 pont)

1

p

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p


Fejezet a sablonban: 5



1.7

Stratégiai terület céljainak mérhetősége és ellenőrizhetősége A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célok jól mérhetőek és ellenőrizhetőek. (1 pont) A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célok többségében jól mérhetőek és ellenőrizhetőek. (0,5 pont) A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célok nem jól mérhetőek és/vagy ellenőrizhetőek. (0 pont)



1.8

Stratégiai célkitűzések megalapozottsága és realitása



A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célkitűzések teljes mértékben megalapozottak, a helyzetelemzésen alapulnak és reálisan elérhetőek. (1 pont) A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célkitűzések többnyire megalapozottak, a helyzetelemzésen alapulnak és reálisan elérhetőek. (0,5 pont) A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célkitűzések többnyire nem megalapozottak és/vagy nem a helyzetelemzésen alapulnak és/vagy nem reálisan elérhetőek. (0 pont) Fejezet a sablonban: teljes IFT, de főleg 5., 4.1.1, 4.1.2.1-4.1.2.5 és 4.1.7

26



Elért összes pontszám az "1. Képzés alkalmazhatósága" stratégiai területen (max. 10 pont):

0

A stratégiai terület értékelésének összefoglalása és jellemzése (max. 1200 karakter terjedelemben):


2.1

Külföldi részképzésben részt vevő hallgatók aránya az összes hallgatóhoz képest (számszerűsített mutatók alapján)


Stratégiai terület: 2. Nemzetköziesedés Adható pontszám összesen: 10 Leírása: a nemzetközi mobilitási, képzési és kutatási együttműködésekben történő részvétel, beleértve a határon túli magyar képzéseket is.

Intézmények vonatkozó (Külföldi részképzésben részt vevő hallgatók aránya szerinti) vagy az ERASMUS programban kiutazó hallgatók számából képzett rangsorok, első harmadában szereplő intézmények. (2 pont) Intézmények vonatkozó (Külföldi részképzésben részt vevő hallgatók aránya szerinti) vagy az ERASMUS programban kiutazó hallgatók számából képzett rangsorok második harmadában szereplő intézmények. (1 pont) Intézmények vonatkozó (Külföldi részképzésben részt vevő hallgatók aránya szerinti) vagy az ERASMUS programban kiutazó hallgatók számából képzett rangsorok harmadik harmadában szereplő intézmények. (0 pont) A pontszámításnál a két rangsorban elért jobb helyezést kell figyelembe venni. (TABL_17) Külföldi részképzésben részt vevő hallgatók aránya az összes hallgatóhoz képest oszlop

27

Adható pontszám:

Adott pontszám:

2

0




2.2.

Rész- vagy teljes idejű képzésben tanuló külföldi hallgatók aránya az összes hallgatóhoz viszonyítva (számszerűsített mutatók alapján) Intézmények vonatkozó (Rész- vagy teljes idejű képzésben tanuló külföldi hallgatók aránya szerinti) rangsorának első harmadában szereplő intézmények. (1 pont) Intézmények vonatkozó (Rész- vagy teljes idejű képzésben tanuló külföldi hallgatók aránya szerinti) rangsorának második harmadában szereplő intézmények. (0,5 pont) Intézmények vonatkozó (Rész- vagy teljes idejű képzésben tanuló külföldi hallgatók aránya szerinti) rangsorának harmadik harmadában szereplő intézmények. (0 pont)

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

1

Adható pontszám:

Adott pontszám:

2

0


(TABL_17) Rész- vagy teljes idejű képzésben tanuló külföldi hallgatók aránya az összes hallgatóhoz képest



2.3

Közös képzési együttműködések ("joint degree") száma számszerűsített mutatók alapján) Az intézményeknek a közös képzési együttműködések (joint degree) száma szerinti rangsorának első harmadában szereplő intézmények. (2 pont) Az intézményeknek a közös képzési együttműködések (joint degree) száma szerinti rangsorának második harmadában szereplő intézmények. (1 pont) Az intézményeknek a közös képzési együttműködések (joint degree) száma szerinti rangsorának harmadik harmadában szereplő intézmények. (0 pont)


(TABL_17) Joint degree jellegű, közös képzési együttműködések száma


28


2.4

Idegen nyelven meghirdetett szakok száma (számszerűsített mutatók alapján) Intézmények vonatkozó (Idegen nyelven meghirdetett szakok száma szerinti) rangsorának első harmadában szereplő intézmények. (1 pont) Intézmények vonatkozó (Idegen nyelven meghirdetett szakok száma szerinti) rangsorának második harmadában szereplő intézmények. ( 0,5 pont) Intézmények vonatkozó (Idegen nyelven meghirdetett szakok száma szerinti) rangsorának harmadik harmadában szereplő intézmények. (0 pont)

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

0,5


(TABL_17) Idegen nyelven meghirdetett szakok száma

Határon túli magyar nyelvű képzésben való részvétel (számszerűsített mutatók alapján)

Adható pontszám:

Adott pontszám:

Az intézmény részt vesz határon túli magyar nyelvű képzésben (kihelyezett tagozattal, vendégoktatói programmal, közös képzéssel) (1 pont) Az intézmény nem vesz részt határon túli magyar nyelvű képzésben (kihelyezett tagozattal, vendégoktatói programmal, közös képzéssel) (0 pont) (TABL_18) Határon túli magyar kihelyezett képzésben résztvevő hallgatók száma oszlop szumma

1

1

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p


2.5 Értékelési mutató


2.6




A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célkitűzések az ágazati célokkal összhangban vannak. (1 pont) A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célkitűzések az ágazati célokkal többnyire összhangban vannak. (0,5 pont) A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célkitűzések az ágazati célokkal nincsenek összhangban. (0 pont) Fejezet a sablonban: 5

29




2.7


Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p





2.8

Stratégiai célkitűzések megalapozottsága és realitása A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célkitűzések teljes mértékben megalapozottak, a helyzetelemzésen alapulnak és reálisan elérhetőek. (1 pont) A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célkitűzések többnyire megalapozottak, a helyzetelemzésen alapulnak és reálisan elérhetőek. (0,5 pont) A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célkitűzések többnyire nem megalapozottak és/vagy nem a helyzetelemzésen alapulnak és/vagy nem reálisan elérhetőek. (0 pont)


Fejezet a sablonban: teljes IFT, de főleg 5. és 4.1.2.6


30

Elért összes pontszám a "2. Nemzetköziesedés" stratégiai területen (max. 10 pont):

2,5



Stratégiai terület: 3. Tehetséggondozás


10

Szakkollégiumban aktív hallgatói tagok aránya az összes hallgatóhoz viszonyítva (számszerűsített mutatók alapján)

Adható pontszám:

Adott pontszám:

Intézmények vonatkozó (Szakkollégiumban 2011-ben aktív hallgatói tagok aránya szerinti) rangsorának első harmadában szereplő intézmények, ha az elért arány meghaladja az 1%-ot. (2 pont) Intézmények vonatkozó (Szakkollégiumban 2011-ben aktív hallgatói tagok aránya szerinti) rangsorának második harmadában szereplő intézmények, ha az elért arány nagyobb, mint 0% (0%-ra nem adható pont). (1 pont) Intézmények vonatkozó (Szakkollégiumban 2011-ben aktív hallgatói tagok aránya szerinti) rangsorának harmadik harmadában szereplő intézmények. (0 pont) (TABL_19) Aktív hallgatói tagok száma/(TABL_11 Össz. hallgatói létszám oszlop szummája)

2

1

Adható pontszám:

Adott pontszám:


3.1


Leírása: A hallgatók tudományos tevékenységének támogatása és ennek eredményei, a tehetséggondozás szervezeti keretei, az intézményben, oktatók-kutatók bevonása a tehetséggondozás folyamataiba (mentori, tutori tevékenységek), nemzetközi szakmai szervezeti együttműködések, tagságok, középiskolás korosztályra irányuló kezdeményezések.


3.2

TDK-n részt vevő hallgatók aránya az összes hallgatóhoz viszonyítva (számszerűsített mutatók alapján)

31


2

2

Adható pontszám:

Adott pontszám:

2

0

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p


Intézmények vonatkozó (TDK-n részt vevő hallgatók aránya 2008 és 2010 között) rangsorának első harmadában szereplő intézmények. (2 pont) Intézmények vonatkozó (TDK-n részt vevő hallgatók aránya 2008 és 2010 között) rangsorának második harmadában szereplő intézmények. (1 pont) Intézmények vonatkozó (TDK-n részt vevő hallgatók aránya 2008 és 2010 között) rangsorának harmadik harmadában szereplő intézmények. (0 pont) Az OTDT adatai szerint értékelve az intézményeket. Ide vonatkozó IFT adathely: (TABL_19) TDK résztvevők száma / intézmény méret (hallgatók száma 2011)

Nemzetközi szervezeti tagságok száma (számszerűsített mutatók alapján) Intézmények vonatkozó (Nemzetközi szervezeti tagságok száma szerinti) rangsorának első harmadában szereplő intézmények. (2 pont) Intézmények vonatkozó (Nemzetközi szervezeti tagságok száma szerinti) rangsorának második harmadában szereplő intézmények. (1 pont) Intézmények vonatkozó (Nemzetközi szervezeti tagságok száma szerinti) rangsorának harmadik harmadában szereplő intézmények. (0 pont) (TABL_27) Nemzetközi szervezeti tagságok száma + (TABL_25) Nemzetközi tudományos szervezeti tagságok száma


3.3





3.4

Oktatók-kutatók bevonása a tehetséggondozásba Az intézmény jól szervezett és hatékony mentori-tutori rendszert működtet. (1 pont) Az intézmény nem működtet jól szervezett és hatékony mentori-tutori rendszert. (0 pont) Fejezet a sablonban: 4.1.2.7

32

Szöveges indoklás (max. 500 karakter) 3.5




A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célkitűzések az ágazati célokkal összhangban vannak. (1 pont) A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célkitűzések az ágazati célokkal többnyire összhangban vannak. (0,5 pont) A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célkitűzések az ágazati célokkal nincsenek összhangban. (0 pont)

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p

Adható pontszám:

Adott pontszám:





3.6





3.7


33


A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célkitűzések teljes mértékben megalapozottak, a helyzetelemzésen alapulnak és reálisan elérhetőek. (1 pont) A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célkitűzések többnyire megalapozottak, a helyzetelemzésen alapulnak és reálisan elérhetőek. (0,5 pont) A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célkitűzések többnyire nem megalapozottak és/vagy nem a helyzetelemzésen alapulnak és/vagy nem reálisan elérhetőek. (0 pont)

1

p


Fejezet a sablonban: teljes IFT, de főleg 5. és 4.1.2.7


Elért összes pontszám a "3. Tehetséggondozás" stratégiai területen (max. 10 pont):

3



Stratégiai terület: 4. K+F+I tevékenység, eredményesség


10

Leírása: Az intézmény által végzett K+F+I aktivitások (tevékenységek tudományterületi kiterjedtsége, sokszínűsége; alap- és alkalmazott kutatási programok, területek arányai, összefüggései; kutatás-fejlesztési és képzési portfolió szinergiái, illetve hiányosságai; doktori képzés volumene és eredményessége), valamint a humán és tárgyi, infrastrukturális erőforrások, a K+F+I tevékenységek stratégiai irányítása és ösztönzése.

4.1

K+F+I tevékenységet támogató intézményi szervezetek, szolgáltatások és ösztönző mechanizmusok értékelése

34

Adható pontszám:

Adott pontszám:


Az intézmény szervezetein, szolgáltatásain, intézményi mechanizmusain keresztül átfogóan támogatja és ösztönzi a K+F+I tevékenységeket. (1 pont) Az intézmény szervezetein, szolgáltatásain, intézményi mechanizmusain keresztül részben támogatja és ösztönzi a K+F+I tevékenységeket. (0,5 pont) Az intézmény nem működtet olyan szervezetet (szervezeti egységet), illetve nem alkalmaz olyan eszközöket, ami a K+F+I tevékenységeket támogatná és ösztönözné. (0 pont)

1

p

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

0

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

0,5


Fejezet a sablonban: 4.1.3.1 (TABL_20)

Publikációk száma (számszerűsített mutatók alapján) 2011 évi magyar és idegennyelvű publikációk száma szerinti intézményi sorrend első harmadában található intézmények. (1 pont) 2011 évi magyar és idegennyelvű publikációk száma szerinti intézményi sorrend második harmadában található intézmények. (0,5 pont) 2011 évi magyar és idegennyelvű publikációk száma szerinti intézményi sorrend harmadik harmadában található intézmények. (0 pont) A művészeti intézmények esetében a szakértői javaslat és indoklás szerint kell a publikációk száma szerinti pontszámot átértékelni (A tudományostól eltérő publikációs szemlélet miatt.) (TABL_20) Kapcsolódó publikációk száma 2011


4.2.



4.3

K+F+I tevékenységek pénzügyi eredményessége (számszerűsített mutatók alapján)



A 2009 és 2011 közötti K+F+I tevékenységhez kapcsolódó (K+F+I pályázatból, megrendelésből, és eredmény hasznosításból származó) bevétel szerinti intézményi sorrend első harmadában található intézmények. (1 pont) A 2009 és 2011 közötti K+F+I tevékenységhez kapcsolódó (K+F+I pályázatból, megrendelésből, és eredmény hasznosításból származó) bevétel szerinti intézményi sorrend második harmadában található intézmények. (0,5 pont) A 2009 és 2011 közötti K+F+I tevékenységhez kapcsolódó (K+F+I pályázatból, megrendelésből, és eredmény hasznosításból származó) bevétel szerinti intézményi sorrend harmadik harmadában található 35

intézmények. (0 pont)


(TABL_26) K+F+I célú pályázati bevétel (m Ft) + K+F+I célú megrendelésből származó saját bevétel (m Ft) + K+F+I eredmények hasznosításából származó bevétel (m Ft)



4.4

Újonnan bejelentett szabadalmak/oltalmak száma 2009 és 2011 között (számszerűsített mutatók alapján) A 2009 és 2011 között újonnan bejelentett szabadalmak/oltalmak száma szerinti intézményi sorrend első harmadában található intézmények. (1 pont) A 2009 és 2011 között újonnan bejelentett szabadalmak/oltalmak száma szerinti intézményi sorrend második harmadában található intézmények. (0,5 pont) A 2009 és 2011 között újonnan bejelentett szabadalmak/oltalmak száma szerinti intézményi sorrend harmadik harmadában található intézmények. (0 pont)

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

0,5

Adható pontszám:

Adott pontszám:


(TABL_20) Kapcsolódó szabadalmak, oltalmak száma


4.5

A kutatási, fejlesztési (K+F) tevékenységet végző összes foglalkoztatott FTE száma (számszerűsített mutatók alapján)

36

1

0,5

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

0,5

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

0,5

(TABL_23) A kutatási, fejlesztési (K+F) tevékenységet végző összes foglalkoztatott létszáma Számított (FTE) összesen



A kutatási, fejlesztési (K+F) tevékenységet végző összes foglalkoztatott számított létszáma (FTE) szerinti intézményi sorrend első harmadában található intézmények. (1 pont) A kutatási, fejlesztési (K+F) tevékenységet végző összes foglalkoztatott számított létszáma (FTE) szerinti intézményi sorrend második harmadában található intézmények.(0,5 pont) A kutatási, fejlesztési (K+F) tevékenységet végző összes foglalkoztatott számított létszáma (FTE) szerinti intézményi sorrend harmadik harmadában található intézmények. (0 pont)

500 karakternyi szöveg írható még az indoklásba! K+F+I együttműködések száma 2011-ben (számszerűsített mutatók alapján) A nemzetközi intézményi, vállalati és non-profit partnerkapcsolatok száma szerinti intézményi sorrend első harmadában található intézmények. (1 pont) A nemzetközi intézményi, vállalati és non-profit partnerkapcsolatok száma szerinti intézményi sorrend második harmadában található intézmények. (0,5 pont) A nemzetközi intézményi, vállalati és non-profit partnerkapcsolatok száma szerinti intézményi sorrend harmadik harmadában található intézmények. (0 pont) (TABL_27) Nemzetközi intézményi partnerkapcsolatok száma + Vállalati partnerkapcsolatok száma + Non-profit partnerkapcsolatok száma



4.6

4.7

Doktori fokozatot szerzettek száma 2009 és 2011 között (számszerűsített mutatók alapján)



Intézmények vonatkozó (Kiadott fokozatok száma szerinti) rangsorának első harmadában szereplő intézmények. (1 pont) Intézmények vonatkozó (Kiadott fokozatok száma szerinti) rangsorának második harmadában szereplő intézmények. (0,5 pont) Intézmények vonatkozó (Kiadott fokozatok száma aránya szerinti) rangsorának harmadik harmadában szereplő intézmények. (0 pont)

37


(TABL_21) Kiadott fokozatok száma (Szumma 2009-2011 N+L+E)

4.8





Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p





4.9





38



A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célkitűzések teljes mértékben megalapozottak, a helyzetelemzésen alapulnak és reálisan elérhetőek. (1 pont) A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célkitűzések többnyire megalapozottak, a helyzetelemzésen alapulnak és reálisan elérhetőek. (0,5 pont) A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célkitűzések többnyire nem megalapozottak és/vagy nem a helyzetelemzésen alapulnak és/vagy nem reálisan elérhetőek. (0 pont) Fejezet a sablonban: teljes IFT, de főleg 5, 4.1.3 és 4.1.7

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p


4.10


Elért összes pontszám a "4. K+F+I tevékenység, eredményesség" stratégiai területen (max. 10 pont):

2,5



Stratégiai terület: 5. Saját bevétel


10

Leírása: A saját bevétel elérésére vonatkozó tervek megalapozottsága, az intézmény finanszírozásának szerkezete, a bevételtermelő képesség, a gazdálkodás hatékonysága és eredményessége. Felhívjuk a figyelmét arra a tényre, hogy pályázati tevékenységből származó bevételi források mértéke eltérő a közép-magyarországi és a konvergencia régiók esetén az Európai Unió regionális és kohéziós politikák célkitűzéseinek megfelelően.

5.1

Működési (saját) bevétel növekedése (számszerűsített mutatók alapján, a megadott időszak alatt történt integrációk kiszűrésével)

39

Adható pontszám:

Adott pontszám:


2

2

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

1


A működési (saját) bevétel az elmúlt négy évben (2008 és 2011 között) növekvő tendenciát mutat. (2 pont) A működési (saját) bevétel az elmúlt négy évben (2008 és 2011 között) stagnál. (1 pont) A működési (saját) bevétel az elmúlt négy évben (2008 és 2011 között) csökkenő tendenciát mutat. (0 pont) Számítása: az éves átlagos növekedés, vagy csökkenés abszolút-értéke nem éri el a bevételek éves átlagának 3%-át, akkor stagnáló. Az ennél nagyobb trendek értékelése: előjel szerint. (TABL_29) Működési (saját) bevétel

5.2.

Infrastruktúra hasznosításának értékelése



Az intézmény a meglevő eszközeit és infrastruktúráját megfelelően kihasználja, szükség esetén hasznosítja és abból bevételt származtat a szabad kapacitások függvényében. (1 pont) Az intézmény a meglevő eszközeit és infrastruktúráját nem használja ki, nem hasznosítja, abból bevételt nem (vagy csak minimális mennyiségben) származtat. (0 pont)





5.3

Intézményi tulajdonrésszel működő vállalkozások árbevétele (számszerűsített mutatók alapján) Intézményi tulajdonrésszel működő vállalkozások árbevétele jelentős vállalkozási potenciál meglétét mutatja. (1 pont) Intézményi tulajdonrésszel működő vállalkozások árbevétele közepes vállalkozási potenciál meglétét mutatja. (0,5 pont) Intézményi tulajdonrésszel működő vállalkozások árbevétele hiányzó, vagy gyenge vállalkozási potenciál meglétét mutatja. (0 pont) (TABL_29) Vállalkozás Árbevétel (m Ft)

40




5.4

Hazai és nemzetközi pályázatokból származó bevétel (számszerűsített mutatók alapján) A hazai és nemzetközi pályázatokból (2009-2011) származó bevétel az összes bevételhez viszonyított aránya szerinti intézményi lista első harmadában található intézmények. (2 pont) A hazai és nemzetközi pályázatokból (2009-2011) származó bevétel az összes bevételhez viszonyított aránya szerinti intézményi lista második harmadában található intézmények. (1 pont) A hazai és nemzetközi pályázatokból (2009-2011) származó bevétel az összes bevételhez viszonyított aránya szerinti intézményi lista harmadik harmadában található intézmények. (0 pont)

Adható pontszám:

Adott pontszám:

2

2

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

1


(TABL_30) Elnyert támogatások összértéke (m Ft)/ (TABL_29 Bevételek típusai (m Ft) szummázva (2009-2011)



5.5

Költségtérítéses hallgatók aránya 2011-ben (számszerűsített mutatók alapján) A költségtérítéses hallgatók aránya 2011-ben az összes hallgatóhoz viszonyítva az intézményi átlag feletti ( több, mint 5%-kal meghaladja). (1 pont) A költségtérítéses hallgatók aránya 2011-ben az összes hallgatóhoz viszonyítva az intézményi átlagnak megfelelő (+/-5% eltéréssel). (0,5 pont) A költségtérítéses hallgatók aránya 2011-ben az összes hallgatóhoz viszonyítva az intézményi átlag alatti (több, mint 5%-kal kevesebb). (0 pont)


(TABL_11) 2011 Ebből költségtérítéses/ Össz. hallgatói létszám 2011


41

5.6




Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p





5.7




5.8





42


Fejezet a sablonban: teljes IFT, de főleg 5. és 4.1.4.1 és 4.1.4.2


Elért összes pontszám az "5. Saját bevétel" stratégiai területen (max. 10 pont):

6



Stratégiai terület: 6. Intézményi erőforrás-gazdálkodás, Adható pontszám összesen: működés hatékonysága Leírása: Az intézményi erőforrás gazdálkodás, különös tekintettel az állami támogatás felhasználásának hatékonyságára.


6.1

Intézmény irányítási folyamatok értékelése Az alább felsorolt szempontok közülvalamennyi maradéktalanul teljesül (2 pont) egy kivétellel valamennyi maradéktalanul teljesül (1 pont) több, mint egy nem teljesül maradéktalanul: (0 pont) Szempontok: Az alkalmazott menedzsment eszközök megfelelően támogatják az intézmény irányítását, Az intézmény megfelelő minőségirányítási rendszert működtet, A döntéshozatali modellek hatékonyan és gördülékenyen segítik az intézmény vezetését. Fejezet a sablonban: 4.1.4.1

43

10

Adható pontszám:

Adott pontszám:

2

p

Szöveges indoklás (max. 500 karakter) Lejárt kötelezettségállomány (számszerűsített mutatók alapján) A lejárt kötelezettségállomány 2008-2011 közötti éves átlagának és az összes bevételek éves átlagának (2008-2011) aránya szerinti intézményi lista első harmadában található intézmények (2 pont) A lejárt kötelezettségállomány 2008-2011 közötti éves átlagának és az összes bevételek éves átlagának (2008-2011) aránya szerinti intézményi lista második harmadában található intézmények (1 pont) A lejárt kötelezettségállomány 2008-2011 közötti éves átlagának és az összes bevételek éves átlagának (2008-2011) aránya szerinti intézményi lista első harmadában található intézmények (0 pont) (TABL_29) Lejárt kötelezettségállomány (m Ft) / (TABL_29 Bevételek típusai (m Ft) (2008-2011)

Adható pontszám:

Adott pontszám:

2

1

Adható pontszám:

Adott pontszám:

2

p


6.2.





6.3

Abszolutóriumot szerzett hallgatók átlagos képzési ideje a mintatantervben rögzített képzési időhöz viszonyítva (számszerűsített mutatók alapján) Intézményi szinten a mintatantervben rögzített képzési időhöz viszonyítva az átlagos képzési idő jelentősen alacsonyabb (2011 évi adatok alapján értékelve) (2 pont) Intézményi szinten a mintatantervben rögzített képzési időhöz viszonyítva az átlagos képzési idő nem tér el jelentősen (2011 évi adatok alapján értékelve) (1 pont) Intézményi szinten a mintatantervben rögzített képzési időhöz viszonyítva az átlagos képzési idő lényegesen magasabb (2011 évi adatok alapján értékelve) (0 pont)


(TABL_14) Abszolutóriumot szerzett hallgatók átlagos képzési ideje (tanulmányi félév - tizedes kerekítéssel) és segédtábla

500 karakternyi szöveg írható még az indoklásba! 44

Lemorzsolódó hallgatók százalékos aránya (számszerűsített mutatók alapján) A lemorzsolódó hallgatók aránya 2009 és 2011 között szignifikánsan az országos intézményi átlag alatti. (1 pont) A lemorzsolódó hallgatók aránya 2009 és 2011 között az országos intézményi átlagnak megfelelő. (0,5 pont) A lemorzsolódó hallgatók aránya2009 és 2011 között szignifikánsan az országos intézményi átlag feletti. (0 pont) 4.1.2.5 és (TABL_14) Lemorzsolódó hallgatók aránya (%) és segéd tábla

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p

Adható pontszám:

Adott pontszám:



6.4

6.5








6.6

Stratégiai terület céljainak mérhetősége és ellenőrizhetősége

45


A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célok jól mérhetőek és ellenőrizhetőek. (1 pont) A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célok többségében jól mérhetőek és ellenőrizhetőek. (0,5 pont) A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célok nem jól mérhetőek és/vagy ellenőrizhetőek. (0 pont)

1

p

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p





6.7



Fejezet a sablonban: teljes IFT, de főleg 5, 4.1.4.3-4.1.4.6 és 4.1.7


Elért összes pontszám a "6. Intézményi erőforrás-gazdálkodás, működés hatékonysága" stratégiai területen (max. 10 pont):


46

1


Szervezeti önállóságra vonatkozó önértékelés Az intézmény reálisan méri fel és értékeli a helyzetét a szervezeti önállóság szempontjából (pl.: teljes önállóság, hálózati együttműködés, beolvadás, integráció). (2 pont) Az intézmény közepesen reálisan méri fel és értékeli a helyzetét a szervezeti önállóság szempontjából (pl.: teljes önállóság, hálózati együttműködés, beolvadás, integráció). (1 pont) Az intézmény rosszul méri fel és értékeli a helyzetét a szervezeti önállóság szempontjából (pl.: teljes önállóság, hálózati együttműködés, beolvadás, integráció). (0 pont) Fejezet a sablonban: 4.1.9

Adható pontszám:

Adott pontszám:

2

p

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p


7.1


Stratégiai terület: 7. Intézményközi együttműködés foka Adható pontszám összesen: 10 Leírása: Az intézmény együttműködése más felsőoktatási intézményekkel az adott felsőoktatási zónán belül, az együttműködések stratégiai megalapozottsága, célja, intenzitása.

7.2.

Potenciális partnerek értékelése



Az intézmény reálisan méri fel és értékeli potenciális partnereit, akikkel együttműködést tud megvalósítani. (1 pont) Az intézmény nem méri fel reálisan potenciális partnereit, akikkel együttműködést tud megvalósítani. (0 pont) Fejezet a sablonban: 4.1.5

47




7.3

Intézményközi együttműködés a felsőoktatási zónában Az intézmény a felsőoktatási zóna más felsőoktatási intézményeivel sok területen, intenzíven együttműködik. (4 pont) Az intézmény a felsőoktatási zóna más felsőoktatási intézményeivel több területen, intenzíven együttműködik. (3 pont) Az intézmény a felsőoktatási zóna más felsőoktatási intézményeivel több területen, mérsékelten működik együtt. (2 pont) Az intézmény a felsőoktatási zóna más felsőoktatási intézményeivel kevés területen és/vagy mérsékelten működik együtt. (1 pont) Az intézmény a felsőoktatási zóna más felsőoktatási intézményeivel nem működik együtt. (0 pont)

Adható pontszám:

Adott pontszám:

4

p

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p


Fejezet a sablonban: teljes IFT

7.4




A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célkitűzések az ágazati célokkal összhangban vannak. (1 pont) A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célkitűzések az ágazati célokkal többnyire összhangban vannak. (0,5 pont) A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célkitűzések az ágazati célokkal nincsenek összhangban. (0 pont) Fejezet a sablonban: 5

48




7.5


Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p





7.6



Fejezet a sablonban: teljes IFT, de főleg 5, 4.1.5 és 4.1.9


49

Elért összes pontszám a "7. Intézményközi együttműködés foka" stratégiai területen (max. 10 pont):

0



Az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célok és a nemzetstratégiai és felsőoktatás-politikai célok összhangja. Az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célok és a nemzetstratégiai illetve felsőoktatás-politikai célok teljes mértékben összhangban állnak egymással. (5 pont) Az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célok és a nemzetstratégiai illetve felsőoktatás-politikai célok szinte teljes mértékben (Egy vagy két apróbb eltérést leszámítva) összhangban állnak egymással. (4 pont) Az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célok és a nemzetstratégiai és felsőoktatás-politikai célok szinte teljes mértékben (3-4 kisebb, vagy egy nagyobb eltérést leszámítva) összhangban állnak egymással. (3 pont) Az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célok és a nemzetstratégiai illetve felsőoktatás-politikai célok 2-3 nagyobb eltéréssel összhangban állnak egymással. (2 pont) Az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célok és a nemzetstratégiai illetve felsőoktatás-politikai célok többnyire nem állnak összhangban egymással. (1 pont) Az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célok és a nemzetstratégiai illetve felsőoktatás-politikai célok egyáltalán nem állnak összhangban egymással. (0 pont) Fejezet a sablonban: 5


8.1


Stratégiai terület: 8. Az intézményi célok ágazati és stratégiai Adható pontszám összesen: 10 összhangja Leírása: Az intézményi stratégiai célok és a felsőoktatási, illetve egyéb nemzetgazdasági ágazati vagy regionális prioritások összhangja.

50

Adható pontszám:

Adott pontszám:

5

p

Az IFT formai és tartalmi értékelése Az IFT formai és tartalmi szempontból maradéktalanul megfelel az IFT módszertani útmutatóban leírt fenntartói elvárásoknak (szerkezet, terjedelmi korlátok). (3 pont) Az IFT formai és tartalmi szempontból egy-két kivétellel maradéktalanul megfelel az IFT módszertani útmutatóban leírt fenntartói elvárásoknak (szerkezet, terjedelmi korlátok). (2 pont) Az IFT formai és tartalmi szempontból több helyen nem felel meg maradéktalanul az IFT módszertani útmutatóban leírt fenntartói elvárásoknak (szerkezet, terjedelmi korlátok). (1 pont) Az IFT formai és tartalmi szempontból nem felel meg az IFT módszertani útmutatóban leírt fenntartói elvárásoknak (szerkezet, terjedelmi korlátok). (0 pont) Fejezet a sablonban: teljes IFT

Adható pontszám:

Adott pontszám:

3

p

Adható pontszám:

Adott pontszám:

2

p


8.2.





8.3

A regionális társadalmi, gazdasági szerep értékelése Az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célok teljes mértékben megfelelnek az intézmény által felismert regionális prioritásoknak. (2 pont) Az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célok többnyire (egy-két kisebb területet leszámítva) megfelelnek az intézmény által felismert regionális prioritásoknak. (1 pont) Az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célok több pontban nem felelnek meg az intézmény által felismert regionális prioritásoknak illetve az intézmény által felismert regionális prioritások megalapozatlanok. (0 pont)


Fejezet a sablonban: 4.1.1 és 5.


Elért összes pontszám a "8. Az intézményi célok ágazati és stratégiai összhangja" stratégiai területen (max. 10 pont):

51

0



Stratégiai terület: 9. Társadalmi-gazdasági szerep


10

Az intézmény foglalkoztatási szerepe Az intézmény foglalkoztatási szerepe a régióban/térségben* kiemelkedő (1 pont) Az intézmény foglalkoztatási szerepe a régióban/térségben* átlagos (0,5 pont) Az intézmény foglalkoztatási szerepe a régióban/térségben* gyenge (0 pont) Fejezet a sablonban: 4.1.6

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p



Leírása: Nemzetstratégiai, regionális szerepkör, társadalmi-gazdasági kapcsolatok: az intézmény képzési és kutatási tevékenységén kívüli társadalmi-gazdasági szerepe, regionális vagy ágazati jelentősége, funkciói.

9.2.

Az intézmény szolgáltatói és szállítói szerepe



Az intézmény szolgáltatói szerepe a régióban/térségben* kiemelkedő (1 pont) Az intézmény szolgáltatói szerepe a régióban/térségben* átlagos (0,5 pont) Az intézmény szolgáltatói szerepe a régióban/térségben* gyenge (0 pont) Fejezet a sablonban: 4.1.6

52

Szöveges indoklás (max. 500 karakter) Az intézmény megrendelői szerepe Az intézmény megrendelői szerepe a régióban/térségben* kiemelkedő (1 pont) Az intézmény megrendelői szerepe a régióban/térségben* átlagos (0,5 pont) Az intézmény megrendelői szerepe a régióban/térségben* gyenge (0 pont) Fejezet a sablonban: 4.1.6

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

1






9.4

Az intézmény regisztrált alumni tagjainak aránya a 2011. évi létszámhoz képest (számszerűsített mutatók alapján) Intézmények vonatkozó (alumni tagjainak aránya szerinti) rangsorának első harmadában szereplő intézmények. (1 pont) Intézmények vonatkozó (alumni tagjainak aránya szerinti) rangsorának második harmadában szereplő intézmények. (0,5 pont) Intézmények vonatkozó (alumni tagjainak aránya szerinti) rangsorának harmadik harmadában szereplő intézmények. (0 pont)


4.1.6 (TABL_31) regisztrált alumni tagjainak száma/ (TABL_11) Össz hallgatói létszám


53

Szöveges indoklás Értékelési mutató (max. 500 karakter)

9.5

Az intézmény értékelése a társadalmi mobilitás terén Az intézmény társadalmi mobilitási szerepe* kiemelkedő (1 pont) Az intézmény társadalmi mobilitási szerepe* átlagos (0,5 pont) Az intézmény társadalmi mobilitási szerepe* gyenge (0 pont)

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p

Fejezet a sablonban: 4.1.6


Szöveges indoklás Értékelési mutató (max. 500 karakter)

9.6

Az intézmény társadalmi/gazdasági beágyazottsága Az intézmény társadalmi-gazdasági beágyazottsága* kiemelkedő (1 pont) Az intézmény társadalmi-gazdasági beágyazottsága* átlagos (0,5 pont) Az intézmény társadalmi-gazdasági beágyazottsága * gyenge (0 pont) Fejezet a sablonban: 4.1.6

Az intézmény tudomány-, és kultúraközvetítő szerepe

Adható pontszám:

Adott pontszám:

Az intézmény tudomány- és kultúraközvetítő szerepe a régióban/térségben* kiemelkedő (1 pont) Az intézmény tudomány- és kultúraközvetítő szerepe a régióban/térségben* átlagos (0,5 pont) Az intézmény tudomány- és kultúraközvetítő szerepe a régióban/térségben* gyenge (0 pont) Fejezet a sablonban: 4.1.6

1

p





54

9.8




Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p

Adható pontszám:

Adott pontszám:

1

p

Adható pontszám:

Adott pontszám:



9.9

Stratégiai terület céljainak mérhetősége és ellenőrizhetősége



A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célok jól mérhetőek és ellenőrizhetőek. (1 pont) A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célok többségében jól mérhetőek és ellenőrizhetőek. (0,5 pont) A stratégiai területre vonatkozóan az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célok nem jól mérhetőek és/vagy ellenőrizhetőek. (0 pont)




9.10


55



1

p


Fejezet a sablonban: teljes IFT, de főleg 5., 4.1.6

500 karakternyi szöveg írható még az indoklásba! * Más, hasonló profilú felsőoktatási intézményekhez viszonyítva. Elért összes pontszám a "9. Társadalmi-gazdasági szerep" stratégiai területen (max. 10 pont):

1



Stratégiai terület: 10. Az IFT meglapozottsága, belső Adható pontszám összesen: 10 koherenciája Leírása: Az előző IFT-vel való összhang értékelése, a helyzetelemzés és a stratégiai célok, mutatók mennyire épülnek egymásra, mennyire megalapozott a benyújtott IFT.

10.1

Az előző IFT-ben vállalt célok megvalósítása

56

Adható pontszám:

Adott pontszám:


Az előző IFT-ben vállalt célok legalább 85%-a az eredeti szándéknak megfelelően teljes mértékben megvalósult. (2 pont) Az előző IFT-ben vállalt célok legalább 70%-a az eredeti szándéknak megfelelően teljes mértékben megvalósult. (1 pont) Az előző IFT-ben vállalt célok kevesebb. mint 70%-a valósul meg az eredeti szándéknak megfelelően teljes mértékben. (0 pont)

2

p

Adható pontszám:

Adott pontszám:

2

p

Adható pontszám:

Adott pontszám:

2

p


Fejezet a sablonban: 3.



10.2

Helyzetelemzés megalapozottsága, realitása Az intézményi helyzetelemzés megalapozott, reálisan, a tényeknek megfelelően értékeli az intézmény működéssel kapcsolatos teljesítményét. (2 pont) Az intézményi helyzetelemzés csak részben megalapozott, helyenként nem reálisan, nem a tényeknek megfelelően értékeli az intézmény működéssel kapcsolatos teljesítményét. (1 pont) Az intézményi helyzetelemzés többnyire nem megalapozott, többnyire nem reálisan, nem a tényeknek megfelelően értékeli az intézmény működéssel kapcsolatos teljesítményét. (0 pont)


Fejezet a sablonban: 4.

10.3

Az IFT-ben felvázolt intézményi jövőkép értékelése.



Az IFT-ből egyértelmű és reálisan megvalósítható intézményi jövőkép rajzolódik ki. (2 pont) Az IFT-ből kirajzolódó intézményi jövőkép csak részben egyértelmű és/vagy reálisan megvalósítható. (1 pont) Az IFT-ből nem rajzolódik ki egyértelmű és reálisan megvalósítható intézményi jövőkép. (0 pont) Fejezet a sablonban: 5. (elsősorban 5.1)

57




10.4

Stratégiai célok összhangja Az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célok egymással teljes összhangban vannak, nincs közöttük ellentmondás. (2 pont) Az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célok egymással többnyire összhangban vannak, helyenként található köztük kisebb ellentmondás. (1 pont) Az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célok egymással nincsenek összhangban, több ellentmondó stratégiai cél került megfogalmazásra. (0 pont)

Adható pontszám:

Adott pontszám:

2

p

Adható pontszám:

Adott pontszám:

2

p


Fejezet a sablonban: 5 (elsősorban 5.2 és 5.3)



10.5

Stratégiai mutatószám-rendszer Az IFT-ben megfogalmazott stratégiai mutatószámok rendszere összességében jól definiált, a stratégiai célokat lefedi, és megfelel az IFT módszertani útmutatóban leírt fenntartói elvárásoknak. (2 pont) Az IFT-ben megfogalmazott stratégiai mutatószámok rendszere több helyen nem jól definiált és/vagy a stratégiai célokat nem fedi le teljesen, vagy más okból csak részben felel meg az IFT módszertani útmutatóban leírt fenntartói elvárásoknak. (1 pont) Az IFT-ben megfogalmazott stratégiai mutatószámok rendszere összességében nem jól definiált és/vagy a stratégiai célokat nem fedi le, vagy más tekintetben nem felel meg az IFT módszertani útmutatóban leírt fenntartói elvárásoknak. (0 pont) Fejezet a sablonban: 5.4

58



Elért összes pontszám a "10. Az IFT meglapozottsága, belső koherenciája" stratégiai területen (max. 10 pont):

0



Elért összes pontszám (max. 100 pont):

Az intézményi tervek értékelésének szöveges indoklása

Az intézményfejlesztési tervek értékelésének vezetői összefoglalója (Max. 1200 karakter terjedelemben):

1200 karakternyi szöveg írható még! Az intézményfejlesztési tervek értékelésének vezetői összefoglalója (Max. 1200 karakter terjedelemben): 59

16

1200 karakternyi szöveg írható még!

Az intézményfejlesztési tervek erősségei (Max. 500 karakter terjedelemben):

500 karakternyi szöveg írható még! Az intézményfejlesztési tervek gyengeségei (Max. 500 karakter terjedelemben):

500 karakternyi szöveg írható még! Egyéb észrevételek, kiegészítések, kérdések, bizottsági megfontolásra ajánlott javaslat/javaslatok (Max. 500 karakter terjedelemben):

500 karakternyi szöveg írható még!

Értékelő aláírása: Dátum:

60

2. számú melléklet: Az IFT értékeléshez szükséges dokumentumok

Intézményfejlesztési Terv módszertani útmutató

http://femip.hu/web/guest/ift-utmutato04.06-i-verzio-word

Intézményfejlesztési Terv módszertani http://femip.hu/web/guest/ift-utmutato-06.útmutató – kiegészítő tájékoztatás a minősítési 18-i-verzio-pdf eljárásokkal kapcsolatban

3. számú melléklet: Kiegészítő, az IFT értékelést segítő információs mellékletek

 Nemzeti felsőoktatás fejlesztéspolitikai irányai (06.13.) c. dokumentum  Jelentés a Kormány részére a felsőoktatási felvételi eljárás adatairól (2007-2012) előterjesztés  Tudományos eredményesség objektív mutatók c. szakértői dokumentum Az alábbi segédanyagokat az EMMI Tudománypolitikai Főosztálya bocsátotta az értékelők rendelkezésére:  1.sz. táblázat: IntezmenyiAdatok2010 Jelen pdf bemutatja, hogy mely intézmény milyen mértékben tudta hasznosítani a kapacitásait a 2010-es évben.  2. sz. táblázat: Hallgatok_kepzesi teruletenkent_intezmenyenkent A táblázat összesíti a meglévő hallgatói létszámokat képzési területenként úgy, hogy közben látható az egyes intézmények és karok számszerűsített részesedése az adott képzési területeken belül.  3. sz. táblázat: Kulfoldi_hallg_arany A táblázat megmutatja az állami felsőoktatási intézményekhez kapcsolódóan a hazai és külföldi hallgatók arányára vonatkozó adatokat.  4. sz. táblázat: fugg_HallgLetszam_Karonkent_hataron_tuli A táblázat kari bontásban és képzési hely szerint mutatja be a határon túli hallgatói adatokat. 61

 5. sz. táblázat: Osszes_doktori_iskola_aranya_intezmenyenkent A táblázat megnevezi az intézményekhez kötődő doktori iskolákat és vonatkozó tudományterületeket, továbbá megadja az adott intézmény százalékos részesedését az összes akkreditált doktori iskolákból. További kiegészítő információk elérhetőek a www.doktori.hu címen.  6. sz. táblázat: TAMOP_egyetemek_rovid és TAMOP_foiskolak_rovid A két táblázat röviden bemutatja az egyes felsőoktatási intézmények Társadalmi Mobilitás Operatív Program prioritásain belül elnyert pályázatokra vonatkozó adatokat (cím, összeg stb.). Kiegészítő információkat elérheti a www.nfu.hu című weboldalon.  1. sz. összefoglaló: Videki_tersegek_gazdasagi_tarsadalmi_jellegzetessegei A dokumentum bemutatja a vidéki központok gazdasági-társadalmi sajátosságait ezzel elősegítve annak a megértését, hogy a kapcsolódó felsőoktatási intézmény milyen környezetre elsődlegesen alapozhatja a fejlesztési terveit.  1.sz. mappa: Hallgatoi vonzaskorzet elemzesek Ebben a mappában megtalálja az Ön által értékelt intézményekre vonatkozó, hallgatói vonzáskörzeteket bemutató elemzéseket, melyek segítenek annak eldöntésében, hogy az adott intézmény képzési szempontból milyen regionális súlyt és értéket képviselt az eddigiekben.

62

Kézikönyv az Intézményfejlesztési Tervek értékeléséhez

Recommend Documents