Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció
Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart? ??? Biztos, hogy szükséges, hogy kell?
Egyéni fejlesztés Miért szükséges?
A gyermekek, tanulók jogai és kötelességei Kt. 10. § (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklıdésének, adottságainak megfelelı nevelésben és oktatásban részesüljön, … f) állapotának, személyes adottságának megfelelı megkülönböztetett ellátásban különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, …
A pedagógus jogai és kötelességei 19. § (7) „A pedagógus alapvetı feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy b) nevelı és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlıdésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévı gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz,”
Egyéni fejlesztés
Miért szükséges? Pedagógiai célú megközelítés
Kinek „jár” az egyéni fejlesztés?
Fókuszban a sajátos nevelési igényő gyermek és tanuló egyéni fejlesztése
Szőkebb értelmezés Tágabb értelmezés
Hogyan valósul meg? 1. pedagógiai státusz (pedagógiai diagnózis) 2. célkitőzés 3. a célkitőzés sikerességét biztosító egyéni fejlettségi szintre adaptált fejlesztési terv, tervezet részletes kidolgozása.
Utazótanári modell • Közvetlen célcsoport a tanuló, a többi tanuló, a nevelıtestület és a szülık – kiemelve: a PEDAGÓGUS • Az együttmőködés konkrét, azt igénylı pedagógussal, a munkaközösség-vezetıkkel, a munkaközösségekkel zajlik. • Az érintett tanuló fejlesztésére is koncentrál. • Terméke: együttmőködési terv, kidolgozott feladatlapok, egyéni tanulási tervek, értékelési rendszer stb. • Befolyása az intézményi stratégia alakulására, a pedagógusok közötti tudás terjesztésére nagy hatásfokú • Mivel pedagógus csoport vállal részt az innovációban, kisebb az „elkülönülı” fejlesztések veszélye • Rugalmas • Az együttmőködési kultúra kialakítása a gyógypedagógustól függ, de azt segíti az intézmények közötti kooperáció, az arra vonatkozó megállapodások rögzítése.
• Ki készíti? • Mikor, hol alkalmazza? • Elegendı-e ez a tanulónak?
2/2005. (III. 1.) OM rendelet A többségi pedagógus feladatai az együttnevelés sikeres megvalósítása érdekében „szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz;”
a Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
Habilitációs-rehabilitációs tanterv
Területei: 1. Affektív terület • Szociabilitás • Érzelmi intelligencia
2. Pszichomotoros funkciók • Mozgás • Orientáció • Beszéd
3. Kognitív funkciók • Észlelés • Figyelem • Képzelet • Emlékezet • Gondolkodás • Szerialitás • Intermodalitás 4. Általános tájékozottság
Részei területenként: Tartalmi területek Fejlesztési területek Tevékenységek Eszközök Kapcsolódó területek
Egyéni fejlesztési terv Elkészítésének alapja: – Szakértıi vélemény – Diagnosztikus mérés – Habilitációs-rehabilitációs tanterv Célja: – Habilitáció, rehabilitáció – Segítség a többségi pedagógusnak – Tudatos tervezés Területei: – „régen” – és ma
Adminisztrációs feladatok • Egyéni fejlesztési terv készítése a többségi pedagógusokkal együttmőködve • Egyéni fejlıdési lapok belíveinek vezetése • Konzultációs őrlapok kitöltése • Tanulói portfólió készítése, rendszerezése – Szakértıi és kontrollvélemények – Diagnosztikus mérések (készség, képesség, kompetencia, tantárgyi tudás) – Egyéni fejlesztési terv – Konzultációs őrlapok – A sajátos nevelési igényő tanulók egy-egy jellemzı munkája (rajz, fogalmazás, tantárgyi teszt, stb.) – Szöveges értékelések
Adminisztráció 1. Külív, belív (rehabilitációs napló) 2. Konzultációs őrlap 3. Forgalmi napló
Köszönöm a figyelmet! Jenei Andrea gyógypedagógus
