VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
HÁTTÉRANYAG
AZ ORSZÁGGYŰLÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA RÉSZÉRE
A 2010. évi parlagfű-mentesítés értékeléséről,
a 2011. évi tervek bemutatásáról
2011. április
1
A parlagfű elleni védekezés kiemelt hatósági feladatként 2005-ben került meghatározásra. Ekkor módosult a növényvédelmi törvény, bevezetve a „statáriális” eljárásrendet: előzetes felszólítás nélküli helyszíni szemle, közérdekű védekezés elrendelése és bírság kiszabása, majd a közérdekű védekezés elrendelésével felmerült összes költség megtéríttetése a mulasztóval. Ezen eljárásrend hatályba léptetése óta eltelt 6 év, a 6 szezon után (a teljesség igénye nélkül) az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: 1.
A legalapvetőbb eredmény: a pollenhelyzet sajnos nem javult. A parlagfűvel fertőzött területek nagysága nem csökkent. A hatósági intézkedések az összes pollenszóró terület (700 ezer ha) 1-2 %-át érintik (10-15 ezer ha)
2.
A közérdekű védekezés a ténylegesen fertőzött területek arányában mindössze 0,5-0,6 %.
3.
Mindezen „eredmények” annak ellenére születtek, hogy az érintett hatóságok (földhivatal, növényvédelmi szolgálat) kiemelt feladatként kezelte a parlagfű-mentesítést, gyakran az alapfeladatok ellátásának rovására is!
4.
Ezzel együtt nem szabad elfeledkezni azokról a területekről, ahol meggyőződésből vagy a bírságtól való félelem miatt önként elvégezték a mentesítést a földhasználók. Ez a nagyság objektíven nem mérhető, a helyszíni ellenőrzésben részt vevő földhivatali gazdászok és növényvédelmi felügyelők szubjektív megítélése szerint növekvő tendenciát mutat.
5.
Általánosan és helytelenül él a köztudatban, hogy az állam vállalta feladatként a parlagfű mentesítést az ország egész területén, holott az alapvető cél a figyelemfelhívás és az önkéntes jogkövetésre ösztönzés!
6.
A közérdekű védekezés elrendelése általános – ugyanakkor az ügyfelek azonnal elvégzik a mentesítést, mihelyt tudomást szereznek az eljárás megindításáról (ennek közlésére jogszabály kötelez). Évről évre csökken a ténylegesen a hatóság által elvégeztetett közérdekű védekezés, 2010. évben ez mindössze a területek 5 %-a volt!
7.
A jelenlegi eljárásrend alapján indított eljárások zömében kisebb területekre koncentrálódtak, az átlagos parlagfű-folt mérte 2 ha körüli volt.
8.
Az állam semmi segítséget nem adott a termelőknek, kizárólag a szankcióra alapozott.
9.
A távérzékeléses technológia jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, az eljárások, mentesített területek nagysága mégsem szaporodott. Ennek oka a helyszíni szemlében keresendő, a gépkocsis bejárás, a folt körbemérése idő- és emberigényes feladat. A közérdekű védekezés elrendelése során ugyanezen problémával találkozunk: hiába mérne be a
2
földhivatal sokkal több területet, a közérdekű védekezés lebonyolítására rendelkezésre álló kapacitás nem elégséges a megnövekedett számú eljárás lefolytatására. 10. Célszerűtlennek bizonyult a belterületi védekezéseket elvonni a jegyzők hatásköréből. Ez csak azt eredményezte, hogy a belterület „gazdátlanná vált”, egyik hatóság sem kezdeményezett felderítést és eljárást belterületen. Magyarországon több mint 3000 település található, ezzel szemben növényvédelmi felügyelő 160 fő. Ekkora kapacitással nem lehet reális elvárás a belterületi parlagfű-mentesítés hatékony végzése. 11. A parlagfűvel leginkább érintett területek: a. Gabona- és repcetarlók b. Napraforgó c. Kukorica Ugyanakkor szakmailag ez a felsorolás nem indokolt. Helyes termesztéstechnológia alkalmazásával a gabonatarlókon nem lehetne parlagfű, a kukorica vegyszeres gyomirtása is megoldott ezen a téren. Mindössze a napraforgó esetében beszélhetünk – még okszerű, helyes, sőt célzott termesztéstechnológia alkalmazása során – részben megoldatlan kérdésről. 12. A kisüzemek, családi gazdaságok, kistermelők szakmai képzettsége megdöbbentően hiányos. Alapvető fogalmakkal, eljárásokkal, szakmai dolgokkal nincsenek tisztában, emiatt helytelen következtetésekre alapozott „gazdálkodást” folytatnak, ennek egyik következménye a tarlók parlagfűfertőzöttsége. 13. Az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok mind a tulajdonosoknak, mind a hatóságnak külön problémát jelentenek. Gyakran a tulajdonosok nem is ismerik egymást, mely körülmények okán nem valósulhat meg normális földhasználat. 14. Jelentős az állami területek parlagfű-fertőzöttsége is (közutakon az útpadka, vasúti sínek mente, önkormányzati területek, állami építkezések területe stb.), mivel az intézményeknek nincs forrásuk a feladatra. Az állam úgy szankcionálja a magánszférát, hogy közben saját maga is vétkes. Összességében megállapítható, hogy a védekezés kikényszerítésében érintett hatóságok – a rendelkezésre álló kereteken belül – mindent megtettek. Az elért eredményeket nem lehet pontosan megítélni, mert nincs kontroll adatunk arra vonatkozóan, hogy mi lett volna, ha az elmúlt években nem végeztük volna a mentesítést.
3
A Vidékfejlesztési Minisztériumban (továbbiakban: VM) 2010. szeptember 10-én tartotta alakuló ülését az a munkacsoport, amely a vidékfejlesztési miniszter utasítására áttekinti a jelenlegi helyzetet, és szükség szerint új védekezési eljárásrend kidolgozását kezdi meg. A munkacsoport tagjai: • Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály • Földügyi Főosztály • Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály • Mezőgazdasági Főosztály • Agrárfejlesztési Főosztály • Környezetmegőrzési és –fejlesztési Főosztály • Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ növény-, talaj- és erdővédelmi elnökhelyettes • Állandó meghívott a Földmérési és Távérzékelési Intézet A munkacsoport tevékenysége során elemezte a kialakult helyzetet és feltárta azon problémákat, amelyek a mentesítési tevékenység hatékonyságát korlátozzák (felsorolást lásd a bevezetőben). Előterjesztésre és megvitatásra került a parlagfűmentesítési eljárásrend módosítására vonatkozó tervezet. Ezen tervezetet benyújtottuk a VM Vezetői Értekezletére, ahol a leírtak elfogadásra kerültek. A vidékfejlesztési miniszter szintén elfogadta a beterjesztést (mellékelve). A munkacsoport ezen túl elkötelezte magát amellett, hogy az utólagos mentesítési intézkedések helyett, a megelőzésnek kell hangsúlyosabbnak lennie a parlagfűmentesítési stratégiában. A leginkább kiszolgáltatott termelőket tanítani kell, olyan információkat kell átadni részükre, amelyeket a mindennapokban eredményesen hasznosítanak a parlagfű elleni védekezésen túl az egész gazdálkodási tevékenységükben is. A parlagfű azonban nem csak növényvédelmi kérdés, emiatt az egész társadalmat meg kell szólítani. Erre alkalmas lehet a Nemzeti Alaptantervbe beemelni a kérdést, évente legalább egy osztályfőnöki óra erejéig. Fentieken túl rendezvényeken keresztül folyamatosan hangsúlyozni kell a téma fontosságát. A munkacsoporttal felvették a kapcsolatot a Parlagfű Kerekasztal vezetői (Bartos Mónika, Szabó Rebeka). Megállapodtunk, hogy támogatjuk egymás munkáját, a civil szervezet szakértői munkacsoportjai által megfogalmazott javaslatokat eljuttatják a munkacsoportnak, lehetőség szerint bekapcsolódnak a munkacsoport tevékenységébe. A civil szervezetek a közvélemény-formáló feladatok terén jelentős munkát végezhetnek.
4
A munkacsoport ülésein kívül az alábbi figyelemfelhívó és informatív tevékenységeket szerveztük meg az elmúlt év folyamán: • A Hajdú-Bihar Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága növényvédelmi szakemberek részére bemutatót tartott a parlagfű vegyszeres gyomirtási lehetőségeiről – összehasonlító kísérletek alapján. • A Komárom-Esztergom Megyei MgSzH NTI munkatársai a gyakorlatban alkalmazott gyomirtó szerekkel szembeni ellenállóképesség (rezisztencia) kialakulását vizsgálták a parlagfű-populációkban. Az elért eredmények megerősítése és a felmérés országos kiterjesztése ez évi feladatuk lesz. • Alapfokú növényvédelmi tanfolyamokon és továbbképzéseken az oktató növényvédelmi szakemberek külön témaként foglalkoznak a parlagfűvel. • Parlagfű-totót tölthettek ki az érdeklődők és kisebb ajándékot kaptak a helyes válaszért, közben a mentesítés céljairól, lehetőségeiről, a lakosság szerepéről adtunk át információt. Ez a tevékenység nagyon sikeres volt, a totó bizonyult a rendezvények legnépszerűbb elemének. A lebonyolításban a VM Növényés Talajvédelmi Osztály, MgSzH NTAI dolgozók, illetve az érintett megyei NTI munkatársai vettek részt. Rendezvények, ahol parlagfű-totóval megjelentünk: o Farmer Expo Debrecen o Főszezon Kiállítás Budapest o Budavári Pálinka- és Kolbászfesztivál o Kolbászfesztivál Békéscsaba • A médiában folyamatosan napirenden volt a parlagfű-mentesítés kérdése, elismert szakemberek és a hatóság munkatársai szerepeltek rendszeresen, mindig egy-egy új oldaláról megvilágítva a témát. • A 2010-es mentesítési szezon záró rendezvénye az Europa Hotels & Congress Centerben megrendezett konferencia volt. 3 blokkba rendezve 9 előadás hangzott el a parlagfű helyzetről és a védekezési lehetőségekről, pollenhelyzetről és allergiáról, nemzetközi helyzet ismertetéséről, valamint az elmúlt szezon hatósági munkájának értékelése a földhivatal és a növényvédelmi hatóság szemszögéből. Majd bemutatásra került egy új lehetőségként a helikopteres felderítés, amely az első próbák alapján hatékonynak, ezáltal ígéretesnek tűnik. A rendezvénnyel egy időben indítottunk útjára egy kisebb sajtókampányt e témában, számos médiában lehetőséget kapva a parlagfű-kérdés felszínen tartására (MTV, Duna TV, Hír TV, NEO FM, Kossuth Rádió, illetve számos egyéb, nem országos TV, rádió). A rendezvény a legkritikusabb szemlélők szerint is sikeres és példaértékű volt.
5
• 2011. január 27-28-án a keszthelyi Növényvédelmi Fórum keretében folytatódott az új eljárásrend előkészítése. A záró konferencián felmerült annak igénye, hogy tudományos alapokon és költség-haszon elemzés oldalról is megközelítve hasonlítsuk össze a jelenleg érvényes és a tervezett felderítési módszereket. A Fórumon a gyombiológiai szekció keretén belül került sor ezen kérdés megvitatására, az alábbi intézmények között: o FÖMI – távérzékelés o Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő – távérzékelés o VM Földügyi Főosztály – „hagyományos”, földi felderítés o VM-MgSzH – légi, helikopteres felderítés A felsorolt tevékenységeket jogszabály nem sorolja a növény- és talajvédelmi intézményrendszer feladati közé, ennek ellenére fontosnak éreztük, hogy ne csak a szankcionáló hatóság, hanem a szolgáltató és emberközpontú közigazgatás is megjelenjen a parlagfű elleni küzdelemben – ugyanazon államigazgatási szerv képében! A hatósági tevékenység 2010. évi teljesítménye számokban: Felvett jegyzőkönyv: 4628 db 8546,28 ha Elrendelt közérdekű védekezés: 5238 db 5450 ha NTI által elvégzett közérdekű védekezés: 359 db 296 ha Növényvédelmi bírság: 211,3 M Ft, ebből befolyt: 81,4 M Ft Közérdekű költsége: 32,1 M Ft, ebből befolyt: 14,4 M Ft A kormányzat és a társadalom azonban több eredményt vár el, mint amit eddig teljesítettünk. A fent leírtak ismeretében és figyelembe vételével a jövőben az alábbi stratégiát javasoljuk megvalósítani: 1) OKTATÁS, KÉPZÉS, TÁJÉKOZTATÁS: A munkacsoport tagjai egybehangzóan egyetértettek abban, hogy a megelőzés szempontjából a legfontosabb az oktatás, az ismeretterjesztés és az oktatótájékoztató jellegű kommunikáció, a földhasználókon túl a társadalom széles rétegei számára. A parlagfű fertőzöttség visszaszorítását elsősorban a földhasználók jogkövető magatartása eredményezheti, ezért a hatósági eljárás erősítése mellett szükség van a folyamatos társadalmi tudatformálásra. a) A kommunikációs tervek szerint a figyelemfelhívás alappillérei az oktatás és hatósági munka (eljárás, szankciók) bemutatása, gyerekeket, fiatalokat, a felnőtt lakosság különböző érdeklődésű csoportjait, kiemelten mezőgazdasági termelőket
6
célozva meg. A média alábbi eszközei kerülnének alkalmazásra: televízió, rádió, ahol szakemberek adnának tájékoztatást; sajtótájékoztató arról, hogy a parlagfű a társadalom minden tagját érinti, mely jogszabályok kerülnek módosításra; az elért eredményekről; írott sajtó, oktató, ismeretterjesztő kisfilmek, parlagfű webportál kialakítása, Internet, gyermekeknek szóló rajzpályázat, szórólapok, egyéb programok, szakmai kiállítás, rendezvények keretében történő figyelemfelhívás. Az oktató-tájékoztató jellegű kommunikációs kampány részletes kidolgozására, a médiában és nagyobb tömegeket megmozgató rendezvényeken (futóversenyek, sportrendezvények, fesztiválok) való megjelenés szervezésére, a háttéranyagok (film, szóróanyag) elkészítésére pályázat kiírásra kerülne sor. b) Különböző célcsoportoknak oktatási fórumok szervezése. Elsődleges a termelők, földhasználók képzése. A mezőgazdasági termelők számára a médián keresztül, gazdaestéken, gazdakörök keretén belül szükséges a növénytermesztési ismeretek fejlesztése, megfelelő talajművelés, okszerű vetésváltás, állománysűrűség, a tarlóhántás fontossága kiemelten a gabonatarlókra, gyomirtási technológiák bemutatása, vegyszeres és nem vegyszeres eljárások ismertetése. A hatóság Parlagfű Információs Rendszeréből kigyűjthetőek azok az adatok, melyekből megállapítható, hogy mely területek minősülnek a legfertőzöttebbnek.. Az ezeken a területeken gazdálkodókat célirányosan fel lehetne keresni szaktanácsadás céljából, a parlagfű elleni hatékony védekezésre fókuszáló szakmai anyagokat átadni, gazdaesteket szervezni számukra, ahol a növényvédelmi hatóság szakemberei képezhetik őket. A növényvédelmi szakemberek egybehangzó véleménye, hogy ha a gazdák időben és jó minőségben el tudják végezni a talajmunkákat a vetést, gyomirtást és az aratást követő tarlóhántást, akkor sokkal kisebb az esélye a parlagfű megjelenésének és terjedésének. Gyerekek, fiatalok számára hasznos lenne tantervbe illeszteni alap- és középfokon a parlagfű-kérdést. Szükséges kidolgozni egy oktatási segédanyagot erre a célra. c) A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irányítása alatt szervezett „Önkéntesség éve” keretében az önkormányzatok részére pályázati kiírásra is sor kerülne, „parlagfű irtási akció” programra. A pályázat elnyerése esetén meghatározott időszakban az önkormányzatoknak akciót kell szervezniük, melynek keretében az önkéntesek „felderítik” az önkormányzat területén lévő parlagfüves területeket, majd egy kiválasztott napon közösen kiirtják a közterületen lévő parlagfüvet, díjazásra kerülhet a legtöbb gyökeres parlagfüvet gyűjtő önkéntes, gyerekeknek rajzpályázat szervezhető stb. Szóróanyagok segítségével lehetne bemutatni a parlagfű elleni védekezéssel, kiemelten a megelőzéssel és egészségvédelemmel kapcsolatos információkat. d) Az ÚMVP I. és II. tengelyhez tartozó kötelező képzések közül azon képzések esetében, amelyeknél a tananyag tematikája azt lehetővé teszi (Agrárkörnyezetgazdálkodás, Natura 2000 képzések) az oktatási tananyagot szükséges kiegészíteni a parlagfű elleni védekezéssel. A többi ÚMVP keretében zajló oktatás
7
esetében a parlagfű elleni védekezésről készített oktatási csomag kiosztásra kerülhet a képzéseken résztvevő gazdálkodóknak. Az érintett gazdálkodók nagy része már részt vett az ÚMVP-hez kapcsolódó képzéseken, a parlagfű tananyag ilyen módon csak korlátozott számú gazdálkodóhoz juthatna el. Az alábbi támogatásokhoz kapcsolódnak kötelező képzések: I. tengely 35/2008. (III. 27.) (terményszárítók) 25/2008. (III. 7.) (kertészet korszerűsítése) képzésen
összesen eddig 733 fő vett részt
27/2007. (IV. 17.) (Állattartó telep korszerűsítése) 71/2007. (VII. 27) (lágyszárú energiaültetvény) 72/2007. (VII. 27.) (fás szárú energiaültetvény) 78/2007. (VII. 30.) (megújuló energia) 75/2007. (VII. 27.) (ültetvények korszerűsítése) képzésen
összesen eddig 57 fő vett részt
67/2007. (VII. 26.), 113/2009. (VIII. 29.) (fiatal gazda támogatás) összesen eddig 1826 fő vett részt képzésen 47/2008. (IV. 17.) (mg-i termékek értéknövelése) 44/2009. (IV. 11.) (bioetanol) összesen eddig 341 fő vett részt képzésen 34/2008. (III. 27.) (öntözés) képzésen II. tengely 61/2009 (V. 14.) (AKG) képzésen
összesen eddig 168 fő vett részt
összesen eddig 12934 fő vett részt
128/2007. (X. 31.) (Natura 2000) összesen eddig 3391 fő vett részt képzésen 124/2009 (IX: 24.) (Erdő-környezetvédelmi kifizetések)összesen eddig 131 fő vett részt képzésen Fentieken túl az OKJ szerint támogatott képzések esetében szintén megoldható, hogy a képzéseken résztvevők körében az előre összeállított tájékoztató anyag kiosztásra kerüljön. Ezen túlmenően azon OKJ képzések esetében, amelyeknél az oktatási tematika ezt lehetővé teszi, a képzés anyagába az oktatók bele tudják illeszteni a parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatos ismereteket. Az OKJ
8
képzéseken keresztül az oktatási anyag megközelítően 3000 gazdálkodóhoz juthatna el évenként. 2) KUTATÁS-FEJLESZTÉS, ISMERETTERJESZTÉS A munkacsoport tagjai szintén egybehangzóan egyetértettek abban, hogy a parlagfű elleni védekezés hatékonyságát célzó, tudományos eredmények kutatása, a különböző felderítési, védekezési módszerek fejlesztésének támogatása, illetve az ebből származó információ legszélesebb körben történő terjesztése szintén fontos stratégai cél. a) Támogatni kell az olyan kísérleteket, kutatásokat, amelyek a mezőgazdasági területek (mint pollen allergia szempontjából, mint fő biotikus szennyezők) parlagfű-mentesítéséhez költséghatékony és környezetbarát technológiai alternatívák kidolgozását célozzák. Javasolt a K+F programok támogatása. A parlagfűvel fertőzött kultúrnövények esetében a legtöbb probléma a napraforgó állományokban jelentkezik, ezért hatékony, vizsgálatokkal alátámasztott védekezési módszer kidolgozása lenne szükséges. A mechanikai és vegyszeres tarlóápolás, valamint a kombinált technológia összehasonlító vizsgálata, ezek eredményeinek közzététele, szükséges. Fontos a tarlóhántás és -ápolás nedvesség-megőrző, tápanyag-forgalmi, talajbiológiai, növényvédelmi szerepének és jelentőségének hangsúlyozása. A módszer- és technológia fejlesztéseknek figyelemmel kell lenniük az ideálistól eltérő, szélsőséges időjárási és termelési körülmények közötti hatékony megoldások kidolgozására is. b) Tudományos kutatások, kísérletek közzétételét biztosítani kell. A kommunikációs terv részeként, a parlagfű webportálon, kiadványok formájában lehet ennek technikai kivitelezését lebonyolítani az eredmények függvényében. Rövid távú intézkedésként a következő információkat lehetne megosztani széles körben. A különböző növénykultúrákban és a közterületeken alkalmazható növényvédő szerekről szóló naprakész, hiteles tájékoztató érdekében webes felületet, illetve adatbázist kell kialakítani. Az Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés eredményeinek közzététele, környezeti, gazdálkodási vonatkozású tapasztalatainak, levont következtetéseinek (emberi, klimatikus tényezők stb.) különböző szintű továbbítása szükséges széleskörűen. A fertőzött területek naprakész, digitális térinformatikai formában történő megjelenítésére biztosított a lehetőség (egyrészt a PIR, másrészt az Agrárkörnyezet-gazdálkodási Információs Rendszer adatbázisa alapján), így ez az információ a társadalom széles rétegei számára elérhetővé válna. A felderítési útvonalak, fertőzött táblák és hozzájuk kapcsolódó fedvények, valamint az azonosítást (terület, fertőzöttség mértéke, gyomfaj és fenológia) szolgáló fotók már a belső felhasználók részére elérhetőek. A nyilvános elérhetőség az önkéntes jogkövetést és a mentesítést segíthetné elő.
9
c) Erősíteni kell a továbbiakban is a nemzetközi összefogást a parlagfű nagymértékű európai terjedése, és az áruk cél- és tranzitforgalmával kapcsolatosan folyamatosan fennálló megtelepedési és felszaporodási veszélyek elkerülése érdekében. Ez elsősorban Magyarország gazdasági érdeke, mivel a Kárpát-medence kedvező ökológiai adottságai sajnos a gyomnövények, köztük a parlagfű elterjedését is segítik, míg tőlünk keletre és nyugatra az éghajlat nem kedvez ennyire a parlagfű terjedésének. Ugyanakkor minden ország szándéka, hogy védekezzen a parlagfű további terjedése ellen - akár termékáramlást korlátozó jogi intézkedések bevezetése mellett -, így Magyarországnak élen kell járnia, biztosítva az esetleges gazdasági partnereit, hogy hazánkban hatékony a parlagfű elleni védekezés. d) Bár a földhasználók jogkövető magatartása javult az évek során, tény hogy, ez a pollenkoncentrációban még szignifikáns változást nem okozott. A lakosság számára a parlagfű-helyzet objektív fokmérője a pollenkoncentráció, mely az elmúlt években megtett megfeszített hatósági intézkedések hatására is ingadozó, vagy emelkedő mértéket mutat. Ennek mértéke pedig alapvetően hozzájárul az allergiás tünetek megjelenéséhez és intenzitásához. A parlagfű elleni védekezés komplexitásához hozzá tartozik, hogy a lakosság egészségét meghatározó tényezőkre is hangsúlyt fordítson a vidékfejlesztési tárca. Az elmúlt évek során az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózat által szolgáltatott légköri pollenkoncentrációs adatok is segítették a parlagfű-mentesítést végző szakemberek eredményes munkáját. Emellett feladatként jelentkezik, hogy az egyéb környezeti tényezőkkel terhelt és nagy népsűrűségű területek vonatkozásában a területi és pollen-genetikai vizsgálatok elvégzésre kerüljenek. A fokozott intézkedéseket a vizsgálati eredmények ismeretében a jelentősen terhelt területekre kell koncentrálni. 3) HATÓSÁGI ELJÁRÁS, ÁLLAMI FELADATOK A munkacsoport a hatósági eljárás hatékonyságának növelésével kapcsolatosan részletes vitát folytatott le, a jelenlegi rendszerben tapasztalt problémákról és a lehetséges megoldásokról. A stratégia vezetői szintű elfogadása után a szükséges jogszabály módosításokat előkészíti a szakfőosztály. A munkacsoport tagjai az alábbiakban állapodtak meg a hatósági eljárás tekintetében: a) A belterületi felderítés feladatát és a hatósági szankciókat a jegyzőhöz szükséges – korábbi gyakorlatnak megfelelően – delegálni; ki kell dolgozni egy ösztönző metódust e rendszer érdemi működtetésére. b) A munkacsoport megvizsgálta annak a lehetőségét, hogy a jelenlegi két hatóságot (földhivatal és növény- és talajvédelmi hatóság) igénybevevő eljárást, miként lehetne úgy átalakítani, hogy munkaerő és költségkímélő rendszerként működjön. A munkacsoport megvitatta egy új eljárásrend bevezetésének lehetőségét, azonban ehhez jogszabály módosítás, technikai fejlesztés és pontos költségelemzés szükséges. A 2011. évi parlagfű szezon indulásáig az előbbieket már nem lehet egészében megvalósítani. Emiatt a munkacsoport tagjai azt javasolták, 10
hogy a 2011. évben a jelenlegi eljárásrend módosításokkal történő fenntartása mellett úgynevezett „pilot program” keretében az új légi felderítési és ellenőrzési eljárásrend egészítse ki a jelenlegi gyakorlatot. Amennyiben a „pilot program” tapasztalatai azt mutatják, hogy az új felderítési eljárásrend mind munkaerő, mind eszközigény szempontjából hatékonyabb rendszernek bizonyul, jövő évtől kezdődően ezt az eljárásrendet követnék a hatóságok. A „pilot program” végrehajtására ez évben 4 helyszínen kb. 7-8 megyét érintve kerülne sor. A kijelölésük során biztosítani kell, hogy az összehasonlítást célzó adatok az egész ország vonatkozásában levonható következtetéseket (mezőgazdasági területek lefedettsége, parlagfűvel szennyezett területek nagysága) biztosítsanak. A területek pontos, végleges kijelölése 2011. március végéig megtörténik. Az új eljárásrend alapelveinek bemutatása: a parlagfű foltok felderítése helikopterrel történne (2009-2010. évben a növény és talajvédelmi hatóság munkatársai kipróbálták ezt a módszert és az eredmények meggyőzőek voltak), szemben az eddigi idő, munkaerő és eszközigényes földi bejárással. Előnye, hogy rövidebb idő alatt, nagyobb földrészletek, területek továbbá földi úton nehezen megközelíthető ingatlanok ellenőrzésére alkalmas, a repülési útvonal az aktuális vetésszerkezeti térképek alapján tervezhető. A helikopteres felderítés során egy átlagos megye mezőgazdasági területe 8-10 óra alatt felmérhető, és a helikopterről bemérésre kerülnek a parlagfüves területek GPS koordinátái is. A helikopteres felderítés minősülne helyszíni ellenőrzésnek, ami alapján a jegyzőkönyv kiállítása is megtörténik. A jegyzőkönyv tartalmazza, a helyszínen rendelkezésre álló, rögzíthető, a hatósági eljáráshoz szükséges adatokat. Ezek meghatározása fontos, hiszen a feltérképezést követően fel kell szólítani a fertőzött terület használóját, hogy még közvetlenül bimbózás előtt legyen lehetősége a védekezésre. A jogszabálynak megfelelő jegyzőkönyv felvétele érdekében, a helikopteres helyszíni ellenőrzésen a földhivatal és a növény és talajvédelmi hatóság munkatársai is részt vennének ez évben, amennyiben a módszer alkalmasnak bizonyul a jogszabályi módosítással biztosítható a duplikáció megszüntetése. A GPS koordináták alapján, a földhivatalok a fertőzött területek vonatkozásában a közhitelű nyilvántartásból adatot szolgáltatnak a földhasználó tekintetében, aki ellen a jogszabályi kötelezettség be nem tartásakor hatósági eljárás indítható. A légi felderítés azonban nem kizárólagos módszer, a földi bejárására továbbra is szükség van, viszont az új eljárás esetében a földhivatalok munkája csökkenthető, hiszen csak a helikopterrel fel nem derített területekre kellene összpontosítaniuk. Az új eljárásrend bevezetése indokolja a Parlagfű Információs Rendszer fejlesztését is, annak érdekében, hogy megfelelően ki tudja szolgálni a hatóságok munkáját. A helikopteres felderítésre és a területek visszaellenőrzésére a kritikus időszakokban 2-3 alkalommal kerül sor. A helikopteres felderítés útvonalának meghatározását nagyban segítené a jövőben a FÖMI technikai fejlesztései nyomán megvalósuló veszélyeztetettségi térképek pontosságának növelése. A jogszabály értelmében 11
június 30-ig a tulajdonosoknak el kell végezniük a parlagfű elleni védekezést, amennyiben ezt nem teszik meg és a felderítés során parlagfűvel fertőzött területet talál a hatóság, megindítja a hatósági intézkedést. A felderítést megelőzően (kb. 1014 nap) a helyi kommunikációs csatornákon keresztül a hatóság tájékoztatást ad a repülés helyéről és tervezett idejéről, íg elegendő idő áll rendelkezésre mindenkinek, hogy mentesítse területét a parlagfűtől. A széles körű tájékoztatás, és a felderítés hatékonyságának növelése előreláthatólag jogkövetőbb magatartásra ösztönözi a földtulajdonosokat. c) Alapvető célként kell megjelölni a közterületek teljes körű mentességének elérését, prioritást adva a kül- és belterületen lévő közterületek gyomfertőzése megelőzésének, jogszabályi előírások betartása szigorú ellenőrzésének, szükség esetén szankcionálásnak, vagy társhatóságok bevonásával fertőzési pontok azonnali felszámolásának. Az állami és önkormányzati területen példát kell mutatni annak érdekében, hogy a gazdálkodók és a lakosság esetében szigorúbb előírásokkal lehessen a parlagfű fertőzöttségnek elejét venni. A Közfoglalkoztatási Koncepció szerint, a VM felelősségi körébe tartozó intézmények közül jelentősebb közfoglalkoztatás elsősorban - az Országos Közfoglalkoztatásban - a vízügyi igazgatóságoknál és a vízgazdálkodási társulatoknál elképzelhető, ezenkívül lehetőség van közcélú munkát biztosítani az erdészeteknél és a nemzeti parkoknál. Az állami területek parlagfű mentesítése, több szempontból is kiemelt fontosságú a parlagfű stratégia végrehajtása szempontjából, ennek megvalósulását segíti közmunka program. A közmunka programmal lehetőség nyílna a vízügy felügyelete alá tartozó területeken a parlagfű mentesítés elvégzése mellett, egyéb veszélyes, növényegészségügyi kockázatot jelentű gyomnövények (pl. a keserű csucsor (Solanum dulcamara), ami a burgonyaféléket fertőző zárlati baktérium gazdanövénye), irtására is, kiemelten öntözőcsatornák esetében. Ezenkívül az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott területeken a parlagfű és más veszélyes gyomnövények irtása is megoldható lenne közmunkások közreműködésével. 4) SZANKCIÓ A stratégia fő célkitűzése alapvetően a megelőzésre való törekvés, de ugyanakkor biztosítani kell azt is, hogy a szankciók alkalmazása ösztönzőleg hasson a jogkövető magatartás kialakítására. a) A mentesítési kötelezettségüket elmulasztókkal szemben meg kell tartani a szankció jellegű (jogkövető magatartásra ösztönző) intézkedések alkalmazásának lehetőségét. A kultúrnövénnyel fedett, parlagfűvel fertőzött területeken a kiszabott növényvédelmi bírság eddig kevés eredményt hozott (és az eredményesség növekedése a jövőre nézve sem várható). Ennek alapvető oka abban kereshető, hogy a hatályos szabályozás szerinti növényvédelmi bírság összege gyakorta kevesebb, mint a parlagfű elleni gyomirtás technológia költsége. Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy hosszú távon a bírság összege növelésre 12
kerüljön, illetve a rendszeresen jogsértő földhasználóknál a bírság exponenciálisan emelkedjen. Ez az intézkedési lehetőség középtávú intézkedésként javasolható. 2011. évben nagy erőfeszítéseket tesz a tárca, hogy a megelőző intézkedéseket támogassa, de a jövőre nézve szükséges a parlagfű-mentesítési kötelezettségüket elmulasztókkal szemben határozottabban fellépni. Mintegy szankcióként is foganatosítható a kötelező oktatáson való részvétel, a mulasztást többször elkövető termelőnek kötelező képzésen kell részt vennie. b) Szükség van arra is, hogy a bírság kiszabásával kapcsolatban a jogszabály rendelkezzen a vis maior esetekről. Az elmúlt évek árvizes, belvizes időszakaiban, a termelők sokszor fizikailag nem tudtak védekezni a parlagfű ellen. Törekedni kell arra, hogy a jó gazda gondosságával eljáró termelők ne essenek szankció alá, még akkor sem, ha a területük részben parlagfüvessé válik. c) A jogszabályban feltüntetett, a védekezés határidejére vonatkozó dátum (június 30.) változatlan marad. A növényvédelmi bírság kiszabásánál a hatóságnak van mérlegelési lehetősége. Amennyiben a fertőzött területen a hatóság se tudná elvégezni a védekezést, a fertőzött terület földhasználója (tulajdonosa) haladékot kapna annak elvégzésére (pl. belvíz). d) Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a növényvédelmi bírság ne legyen az eljáró hatóság saját bevétele, hanem a költségvetési törvény vonatkozó sorát töltsék fel („parlagfű elleni közérdekű védekezések végrehajtásának támogatása” 20/03/10/01), lehetővé téve ezáltal a törvényi szabályozásnak megfelelő, célirányos bírság- és előirányzat-felhasználást. e) A közérdekű védekezéssel kapcsolatban, a gyakorlatban sok probléma felmerült. A jegyzőkönyv felvételével egyidejűleg kerül sor a közérdekű védekezés elrendelésére, ezt követi az irtást végző vállalkozó kirendelése adott területre, majd végül a vállalkozó által végzett munka ellenőrzése. Gyakorlatban előfordul, hogy a jegyzőkönyv felvétele és az ezzel egyidejű közérdekű védekezés elrendelése, valamint a végrehajtás közötti időben, a fertőzött terület tulajdonosa már elvégzi a parlagfű-mentesítést. A közérdekű védekezés körülbelül 5%-a hajtható végre, tekintettel arra, hogy a fertőzött területek tulajdonosai sok esetben már elvégzik a mentesítést. Az eljárás költséges, és a fent említettek miatt sok esetben szükségtelenné válik a vállalkozók kirendelése. A közérdekű védekezést célszerű lenne elrendelni elsősorban a lakott területekhez közeli helyeken, figyelembe véve a borítottságot és a terület nagyságát. Továbbá szükséges lenne a fertőzött területek tulajdonosait kötelezni arra, hogy bejelentést tegyen, amennyiben elvégezte a mentesítést, így elkerülhetővé válna a vállalkozók felesleges kirendelése. (bejelentési kötelezettség). A közérdekű védekezés elrendelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésben az „elrendeli” helyett célszerű lenne a következő szövegrész alkalmazása: „közérdekű védekezést rendelhet el.” A jogkövető magatartás kikényszerítése és a visszatartó 13
erő megőrzése érdekében meg kell tartani a növényvédelmi bírságot és a közérdekű védekezés lehetőségét is. 5) EGYÜTTMŰKÖDÉS Annak érdekében, hogy a parlagfű elleni küzdelem hatékony és eredményes legyen, szükséges a kapcsolódó stratégiai elképzeléseket hazai és nemzetközi szinten is összhangba hozni. E tekintetben fontos, hogy a népegészségügyi és a környezetegészségügyi feladatok, az oktatási- képzési stratégiák, a civil szervezeti mozgalmak, a gazdálkodói szakmai és érdekképviseleti szervek egymással együttműködve dolgozzák ki és fogadják el a közép és hosszú távú célokat. 5) TÁMOGATÁS MEGVONÁSA A munkacsoport megvizsgálta annak lehetőségét, hogy további szankcionálási lehetőségként alkalmazásra kerülhet-e az az alapelv, hogy agrártámogatásban csak az részesülhessen, aki a területét jó gazda gondosságával műveli és azt parlagfű-mentes állapotban tartja. A jogszabályok jelenleg is biztosítják ennek lehetőségét, hiszen a parlagfű elleni közérdekű védekezést szabályozó törvényben foglaltak és a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot meghatározása összhangban van egymással. Lehetőség lenne arra a jogszabály alapján, hogy az MVH a keresztmegfeleltetés szerint a területalapú támogatások ellenőrzésénél figyelembe vegye azt, hogy mely területek érintettek a parlagfű elleni közérdekű védekezéssel kapcsolatos hatósági eljárásában. Az egyeztetés során a munkacsoport egyetértett abban, hogy a támogatás megvonása, szigorítása a jelenlegi helyzetben nem jelent megoldást. Egyrészt a bírsággal ellentétben, az EU támogatás megvonása nem jelenik meg költségvetési forrásként, hanem az ország számára elvesztett támogatás; ezt a szankciót a bírság és a közérdekű védekezés után már harmadik bírságként értékelnék a termelők; nem utolsó sorban az MVH számára adminisztratív többletmunkát jelenteni, és technikai fejlesztést kíván e lehetőség bevezetése, és a jelenlegi formában gyűjtött adatok nem alkalmasak a támogatást igénybe vevő beazonosítására. A problémák miatt ezt az intézkedési lehetőséget a munkacsoport elvetette. Későbbikben esetleg ismét napirendre kerülhet ennek újragondolása, vagy kedvezőbb költségvetési helyzetben egy olyan támogatási rendszer kidolgozása, amelyben a parlagfű elleni hatékony agrotechnika többletköltségét utólag megtérítené az állam. 6) OSZTATLAN KÖZÖS TULAJDON Az osztatlan közös tulajdonú földterületek nagy problémát okoznak a parlagfű elleni védekezés szempontjából is. Tekintve, hogy a törvény vonatkozó rendelkezéseinek hatályba lépését követően közel 240 000 tulajdonostárs nyújtotta 14
be önálló ingatlan kialakítása iránti kérelmét. A kérelemmel érintett földrészletek száma megközelítette a 70 000-et, s ezek összterülete több mint 1,2 millió hektár volt. Ugyanakkor a földkiadási eljárások még mindig nem fejeződtek be, továbbá jellemzően öröklés útján történő tulajdonszerzések miatt az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok jelenleg is folyamatosan keletkeznek. A kérelmek országos összesítését követően a minisztérium meghatározta a feladat végrehajtásának idő- és forrásigényét. Eszerint – a földhivatalok teljes földmérési kapacitásával és akkori árakkal számolva – a feladat évi 1,2 milliárd forintos előirányzattal öt év alatt (lett volna) végrehajtható. A szükséges forrás nem állt és jelenleg sem áll rendelkezésre. A fentiek alapján a tulajdonközösségek megszüntetésének felgyorsítása alapvetően költségvetési kérdés. Mindazonáltal a szakfőosztály jelenleg vizsgálja, hogy milyen jogi megoldásokkal lehet az eljárásokat egyszerűbbé tenni. A fentiek miatt rövid távú intézkedési lehetőségként, ezt a témakört a munkacsoport elvetette. Az SZJA 1%-os felajánlásából származó forrás, a fenti stratégia alapelveinek minél hatékonyabb megvalósulása érdekében került felosztásra. A rendelkezésre álló keretösszegből az MgSzH és megyei Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai, valamint a megyei Kormányhivatalok Földhivatalai közérdekű védekezésekkel kapcsolatos kiadásaira kapnak forrást, illetve a parlagfű elleni védekezés széleskörű társadalmi megismertetését célzó, a mentesítés hatékonyságát növelő kutatás, fejlesztési projektek is finanszírozásra kerülnek. Ezen kívül a 2011. évben támogatásra kerül az OKI-AMO által irányított Aerobiológiai Hálózat monitorozó tevékenységének fenntartása, hatékonyságának növelése a lakosság és az egészségügyi ellátó rendszer tájékoztatása, a parlagfű mentesítési program eredményességének nyomon követése céljából. Továbbá, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakmai ismereteinek kihasználása, a parlagfű mentesítési technológiák széles körű megismertetése és a gazdálkodók részére nyújtott oktatási tevékenységek kerülnek támogatásra. A közérdekű bejelentésekre általánosságban az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004 évi XXIX. törvény 141. § (4) és (5) bekezdése szerint panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki – szóban, írásban vagy elektronikus úton – fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni. Ha a panaszt, illetőleg a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, azt oda át kell tenni.
15
A parlagfűvel fertőzött területek bejelentését az állampolgárok megtehetik a körzeti földhivataloknál közvetlenül, a kormányablakoknál, a megyei kormányhivatalok földhivatalánál, a növény- és talajvédelmi igazgatóságoknál, a népegészségügyi szakigazgatási szerveknél, valamint az önkormányzatoknál. A bejelentések fogadására több jegyző ingyenesen hívható ún. „parlagfű-vonalat” vagy zöldszámot üzemeltet. A parlagfű-mentesítésben érintett hatóságok (MgSzH, Földhivatalok, Megyei Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai) szorosan együttműködnek a civil szervezetekkel is, így a parlagfű fertőzöttség bejelentésére lehetőség van a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület honlapján online (http://www.pme.e2make.com/f52h4.html), illetve az ingyenes parlagfű zöldszám hívásával, mely a parlagfű-szezon idején (július 1-től a vegetációs időszak végéig) működik. A bejelentésnek nincs előírt tartalma, formai követelménye, azonban szükséges a bejelentő neve, címe, annak közlése, hogy a fertőzött ingatlan melyik település területén található, továbbá a fertőzött – vagy annak vélt – terület elvárható pontosságú leírása. Amennyiben a bejelentő részéről ismert, a földrészlet helyrajzi száma, amennyiben nem, úgy a beazonosítást segítő tereptárgyak megnevezése. Nyomvonalas létesítmények esetén elegendő az út megnevezése és valamely biztonságosan beazonosítható tereptárgy, pl. kilométerkő, jellegzetes épület, útkereszteződés, stb. megadása. Tekintettel arra, hogy a földhivatalok és a növényvédelmi hatóság 2005. év óta folytatja a parlagfű elleni hatósági közérdekű védekezést, ez az eljárás már kellően beépült a köztudatba. Ettől függetlenül a helyszíni ellenőrzések megkezdése előtt a helyi írott és elektronikus média többször tájékoztatja a lakosságot a bejelentés lehetőségeiről. A sajtón keresztül, mint például tv műsorokból, rádióból (A Kossuth rádiótól rendszeresen ékezik megkeresés a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal felé, melyben többek között a hatóság parlagfűvel kapcsolatos munkájáról kérnek tájékoztatót, vagy interjút.) A bejelentő az MgSzH honlapján felveheti a kapcsolatot az ügyfélszolgálattal (www.mgszh.gov.hu/kapcsolatfelvetel/kerdes), aki tájékoztatja a bejelentés lehetőségeiről, illetve a bejelentését továbbíthatja az illetékes Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságához. A bejelentések nagy százalékára jellemző, hogy névtelenül érkezik a földhivatalokhoz. Ezekben az esetekben nincs mód az eljárás eredményéről a bejelentést tevő személyt értesíteni. Továbbá sok esetben az írásbeli, vagy szóbeli
16
bejelentésben kifejezett kérés az, hogy a bejelentést tévő személye ne kerüljön felfedésre, illetőleg az, hogy nem kérnek tájékoztatást az eljárás eredményéről. Minden további esetben a bejelentőt értesítették a földhivatalok arról, hogy a helyszínen valóban találtak-e parlagfüvet és amennyiben igen, úgy a parlagfű folt adatai az eljárás továbbfolytatása érdekében a növényvédelmi igazgatóságok felé továbbításra kerültek. Megítélésünk szerint a felvázolt stratégia következetes végrehajtása eredményeként, a társadalom legalább olyan felelősséggel fogja kezelni a parlagfű kérdést, mint ahogyan egyre természetesebb, hogy nem dobálunk el szemetet. A mezőgazdasági termelők, elsősorban a kistermelők, növényvédelmi ismereteinek kiterjesztése a termesztés technológia minden elemére, nemcsak a parlagfű okozta közvetlen terméskiesés minimalizálásával, hanem a teljes gazdálkodásuk hatékonyságának növelésével jogosan elvárható gazdasági eredményt érnek el, ezzel együtt természetesen a művelt területekről származó pollen koncentráció jelentős csökkentésével, érezhetően javulás várható az allergiások életminőségében. A fentieknek nemcsak közvetlen agrárgazdasági, hanem nemzetgazdasági előnyei vitathatatlanok. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy a végső célt, a pollenszám jelentős csökkentését, egyik napról a másikra nem lehet elérni, hosszú, kitartó és következetes, a társadalom minden tagjának aktív részvételét igénylő feladatok állnak előttünk.
17
