Tőkepiaci szabályozási tervek az EU-ban, készülő CESR sztenderdek Az OTC derivatívákról, a központi szerződő felekről és az adattárházakról szóló rendelet
1
Előzmények • a pénzügyi válság, a Lehman Brothers csődje, az AIG állami megmentése, a Bear Stearns majdnem-csődje rávilágított az OTC derivatíva piacok elégtelen működésére • az OTC derivatívákhoz kapcsolódó partnerkockázatok szintje jelentősen meghaladta a piaci szereplők és a felügyeletek által korábban becsülteket, a megképzett tartalékok, biztosítékok mértéke jóval alulmúlta a szükséges szintet • az OTC piacok bilaterális, nem transzparens jellegéből adódóan sem a piaci szereplők, sem a felügyeletek nem rendelkeztek megfelelő információkkal a rendszerben, és az egyes szereplőknél felhalmozódott kockázatokról
2
OTC derivatív kontraktusok nominális értéke globálisan, 1999-2009.
Forrás: BIS
3
• a derivatív kontraktusok nominális értéke tíz év alatt meghétszereződött, és 684 ezer milliárd USD-nél érte el a csúcsát • ezen belül a CDS kontraktusok nominális értéke meghatszorozódott, 10 ezer milliárd USD-ről közel 57 ezer milliárd USD-re nőtt a válság előtt (majd 40 ezer milliárd USDre csökkent)
• összehasonlításképpen: – Az IMF becslése szerint 2008-ban a globális GDP értéke 60 ezer milliárd USD volt – A World Federation of Exchanges becslése szerint 2009ben a világ tőzsdéinek összkapitalizációja 50 ezer milliárd USD volt 4
OTC derivatívák bruttó piaci értéke 2004-2009.
Forrás: BIS 5
• az információhiány megakadályozta a megfelelő felügyeleti cselekvést, lehetetlenné vált felmérni, hogy egy piaci szereplő csődje mekkora hatással lenne a piac egészére (lásd Lehman) • ez tovább növelte a szereplők egymással szembeni bizalmatlanságát, ami a piaci likviditás elapadásához vezetett • a transzparencia hiánya miatt a derivatív eszközökről sok esetben nem állt rendelkezésre megbízható ár információ • ezáltal olyan teljesen biztonságosnak tűnő eszközök, mint a pénzpiaci alapok is veszteségeket szenvedtek el, illetve befagytak 6
• a felügyeletek eleinte azt vizsgálták, hogy a CDS (Credit Default Swap) kontraktusoknak milyen szerepe volt a válságban, valamint a pénzügyi rendszerben felhalmozódó veszteségekben • az Európai Bizottság 2008. őszén megállapodott a legnagyobb piaci szereplőkkel, hogy az európai eszközökre vonatkozó CDS kontraktusokat központi szerződő feleken (CCP) keresztül fogják elszámolni, legkésőbb 2009. júliusáig
7
Az Európai Bizottság kommunikációi – 2009. március - „Driving European Recovery” • cél a piaci transzparencia növelése, és a pénzügyi stabilitás erősítése
– 2009. július és október • elemzés az OTC derivatívák válságban betöltött szerepéről, a derivatív piacok előnyeinek, hátrányainak felmérésére • szabályozási irányelvek a kockázatok lehetséges csökkentésére
8
G20-ak vezetőinek megállapodása • 2009. szeptember, Pittsburgh – „minden sztenderdizált OTC-derivatívával lehetőség szerint tőzsdén, vagy egyéb elektronikus kereskedési rendszeren keresztül kell kereskedni, és az ügyleteket központi szerződő feleken keresztül kell elszámolni, legkésőbb 2012. végéig” – „valamennyi OTC derivatív kontraktust kereskedési adattárházakba (Trade Repository, TR) kell jelenteni” – a központi elszámoláson kívül maradó kontraktusokra magasabb tőkekövetelményt kell alkalmazni
• 2010. június, Toronto – az új szabályozásnak mielőbb hatályba kell lépnie – erősíteni kell a transzparenciát és a felügyeletet az OTC derivatívák piacain, a szabályozásnak nemzetközileg konzisztensnek és diszkrimináció-mentesnek kell lennie 9
Az OTC derivatívákról, a központi szerződő felekről és az adattárházakról szóló rendelet • az Európai Bizottság 2009. októberében bejelentette, hogy önálló uniós rendelet alkot, szoros együttműködésben az Egyesült Államokkal (Frank-Dodd Wall Street Reform and Consumer Protection Act of 2010): – a sztenderdizált OTC derivatívák kötelező központi elszámolásáról – a központi szerződő felek prudenciális követelményeinek egységesítéséről és szigorításáról – a kereskedési adattárházak működéséről, használatáról
10
A szabályozás elvi céljai • a tőzsdén kívüli származékos piacok biztonságosabbá és hatékonyabbá tétele, valamint a rendszerszintű kockázatok csökkentése • a piaci transzparencia növelése, amely mind a piaci szereplők, mind a felügyelő hatóságok számára jelentős értékkel bír • a partnerkockázat, hitelkockázat és a működési kockázatok csökkentése
11
Megvalósítás • az OTC derivatív kontraktusok sztenderdizálása • a derivatív kontraktusok minél nagyobb részének központi elszámolása, központi szerződő fél használata • a központi elszámoláson kívül maradó, továbbra is bilaterális derivatív kontraktusok elszámolási gyakorlatának fejlesztése • az OTC derivatív pozíciókról teljeskörű és részletes információk begyűjtése, általános jelentési kötelezettség az adattárházakon keresztül
12
Az OTC derivatívákról, a központi szerződő felekről és az adattárházakról szóló rendelet • OTC derivatív kontraktusok – kötelező központi elszámolás – kockázatkezelés – jelentési kötelezettségek
• Központi szerződő felek – engedélyezés – felügyelés – prudenciális elvárások, szervezeti felépítés, vállalat irányítás, kockázatkezelés
• Kereskedési adattárházak – engedélyezés, elismerés – prudenciális szabályok 13
OTC derivatívák • minden „sztenderdizált” derivatív kontraktust kötelező CCP-n keresztül elszámolni • a „sztenderdizált” termékek azok, amelyek alkalmasak (eligible) a központi elszámolásra • az „alkalmasság” meghatározásának két módja van: – „bottom-up” – az adott CCP kezdeményezi, a tagállami hatóság engedélyezi, majd az ESMA jóváhagyja – „top-down” – az ESMA és a European Systemic Risk Board (ESRB) olyan terméket azonosít, amely központi elszámolása a rendszerszinten kívánatos lenne, de a CCPk nem kezdeményezték önként
14
OTC derivatívák • Az „alkalmasság” mérlegelésének kritériumai: – – – – –
a központi elszámolás kockázat-csökkentő hatása a kontraktus likviditása megbízható árazási információ rendelkezésre állása az adott CCP képes-e befogadni a kontraktust a CCP által kínált ügyfélvédelem
• minden „alkalmasnak” minősített kontraktust kötelező központilag elszámolni • a CCP köteles minden „alkalmas” kontraktust elszámolni, függetlenül az üzletkötés helyétől 15
OTC derivatívák • Nem-pénzügyi intézmények – nem tartoznak a rendelet hatálya alá, amennyiben nem lépik át a később megállapítandó határértékeket: • bejelentési határérték (a felügyelet felé) • elszámolási határérték • a bizonyíthatóan fedezeti célú ügyletek levonhatóak a határérték számításnál
16
Kereskedési adattárházak • minden derivatív kontraktust kötelező a kereskedési adattárházakba jelenteni – függetlenül attól, hogy központilag elszámolt, vagy nem – amennyiben az adattárház nem képes a jelentést fogadni, akkor közvetlenül a tagállami felügyeletnek kell jelenteni
17
Kereskedési adattárházak • Depository Trust & Clearing Corporation (US) – Trade Information Warehouse (TIW) • CDS, egyéb hitel derivatívák
– Markit • részvény derivatívák
• TriOptima (Svédország) – Interest Rate Trade Reporting Repository (IR TRR)
18
ESMA hatásköre • Klíring „alkalmasság” kritériumainak meghatározása • A bejelentési és klíring kötelezettség határértékének meghatározása • A TR-be jelentendő adatok körének meghatározása • A CCP által alkalmazott stressz tesztek paramétereinek meghatározása • A CCP-k által befogadott biztosítékok értékelésének meghatározása • A kereskedési adattárházak regisztrációs alapfeltételeinek meghatározása
19
Megakadályozhatták-e volna a nagy bedőléseket rendeletben javasolt megoldások? (iparági elemzés)
Lehman Brothers
Bear Stearns
AIG
CCP
Igen
Igen
Igen
Kereskedési adattárház
Igen
Igen
Részben
20
„You never want a serious crisis to go to waste…” Rahm Emanuel Barack Obama kabinetfőnöke
21