Az EGFI által előkészített CEBS sztenderdek Szakmai nap 2010. November 12. Kissné Ladányi Éva Adatszolgáltatási és monitoring főosztály
Az EGFI (Expert Group on Financial Information) helye a 3L3 szervezeti struktúrában • CEBS főbb bizottságai: Groupe de Contact EGPR EGFI - almunkacsoportok: - Reporting (felügyeleti jelentések ) TFICF - Accounting(számviteli kérdések ) RP - Transparency (közzétételi elvárások ) - Auditing (könyvvizsgálat) COREP, FINREP ON 2
Az EGFI feladatai, „termékei” • Felügyeleti adatszolgáltatások harmonizálása (irányelvek, templatek) • IASB-nek küldendő CEBS vélemény kialakítása új IFRS-ekkel (ED-k, DP-k) kapcsolatban (levelek) • Prudenciális filterek a szavatoló tőke meghatározásánál (irányelvek) • A bankok közzétételeire vonatkozó felügyeleti elvárások (irányelvek, jelentések a CEBS-nek) 3
I. Felügyeleti jelentések harmonizálása COREP
COREP- Coordinated Reporting on Solvency
• A szavatoló tőke és a tőkekövetelmény levezetését (kockázatonkénti részletezését )tartalmazó jelentéscsomag – harmonizált, de még nem egységes – 2008-tól alkalmazzuk (bef.vállalkozásokra 2010-től) • Elvárások a COREP új verzójával szemben – CRD módosítások hatásának átvezetése + egységesítés, egyszerűsítés - kötelező technikai standard lesz - EBA – implementálási határidő :2012. dec.31.
5
CRD II. módosítás átvezetése a jelenlegi COREP táblákon • Két kapcsolódó CEBS ajánlás vonatkozik rá: Az új nagykockázati szabályok egységes értelmezése és a hozzá tartozó jelentések tartalma A két ajánlás 2009. december 11-én jelent meg • Bevezetési határidő: 2010. dec.31. – jelentés beküldése jövő évtől A nagykockázati szabályok módosításának implementálása a nemzeti jogrendbe : 2010. október 31. (folyamatban van, Hpt. módosítás)
6
A módosított nagykockázati szabályokra vonatkozó jelentéstételi irányelv I. • A nagykockázati adatszolgáltatás a COREP-be épül be, az egységes táblastruktúra része lesz 2012. végétől A két átmeneti évre is érdemes az ajánlásban szereplő táblákat és kapcsolódó előírásokat alkalmazni. • Jelentési gyakoriság: negyedéves • Nagykockázat fogalma: minden ügyféllel, vagy ügyfélcsoporttal szembeni olyan kitettség, aminek korrigált értéke eléri, vagy meghaladja a szavatoló tőke 10 %-át. • Limit: egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni összesített nettó nagykockázati kitettség nem haladhatja meg a szavatoló tőke 25 %-a, vagy 42 Mrd Ft közül a magasabb értéket. Ha az összes szavatoló tőke kisebb mint 42 Mrd Ft, akkor a szavatoló tőke a felső határ. 7
A módosított nagykockázati szabályokra vonatkozó jelentéstételi irányelv II. • Limittúllépést 100 %-ban továbbra is szavatoló tőkével kell fedezni (levonás CA táblában), megmarad a ker.könyvi pótlólagos tőkekövetelmény is • Megszűnő limitek: – Csoporton belüli kitettségre vonatkozó külön limit (20 % volt) – Összesített nagykockázati limit – szavatoló tőke 8- szorosa volt
• Ügyfélcsoport meghatározása szigorodott – Tartalmi, kockázati megközelítés a jogi helyett
• Változik – szűkül - a mentesítések köre is : – nincs mentesítés az éven belüli bankközi kitettségekre 8
Az új nagykockázati jelentések tartalma
1. Tábla • Nagykockázati kitettségek bemutatása csoportonként, a bruttó kitettségből levezetve a nettó (értékvesztéssel és céltartalékkal, valamint a fedezetekkel és mentesítésekkel csökkentett) kitettség értékét (ebből kiemelve a banki könyvi tételeket) • Nettó kitettségi érték viszonya a szavatoló tőkéhez • Nagykockázati limit túllépés miatti szavatoló tőkelevonások összege 2. Tábla • Az ügyfélcsoportokon belüli tagok részletezése 3. Tábla – Csak az IRB bankoknak – Tájékoztató adatok • A 20 legnagyobb ügyfél felé vállalt kitettség egyenkénti bemutatása, akkor is, ha nem számítanak nagykockázatnak 9
Változás a jelenlegi nagykockázati jelentéshez képest • A jelenlegi – mintegy 7 db - tábla helyébe lép a három új tábla egyedi és konszolidált szinten is • Várható bevezetés : jövő év I. negyedévtől, de 2010. év végére vonatkozóan is
10
II. Közzétételi ajánlások Közzétételi elvek stressz helyzetben
Transzparenciára vonatkozó felügyeleti elvárások FSF/G20
Első jelentés publikálása a bankok közzétételi gyakorlatáról a válság tükrében
Request/ Deliverable
April 2008
June 2008
Felülvizsgálati jelentés és a Harmadik pilléres közzétételek értékelésének publikálása
June 2009
Közzétételi elvek megjelentetése
Újabb felülvizsgálati jelentés az éves közzétételekről és a Harmadik pilléres közzétételekről
April 2010
31/12/2009
End of June 2010
Tapasztalatok összegzése egy reprezentatív minta feldolgozása, részletes értékelése alapján történik, ahol a szakértői csoport tagjai egységes szempontok alapján pontozással értékelik a megfelelőséget. Legjobb gyakorlat példaként történő kiemelése is fontos ! 12
Stressz helyzetben követendő közzétételi elvek • Közzétételi gyakorlatot értékelő munka „mellékterméke” • A válság tapasztalatait összegzi a közzétételi gyakorlat szempontjából • A megfogalmazott elvek egy része általános érvényű, nemcsak stressz helyzetre érvényes • Az elvek ajánlásként történő közzétételét szakmai konzultáció előzte meg tavaly ősszel (CP 30 )
13
Mit kell tudni a stressz helyzetre vonatkozó közzétételi elvárásokról • Az ajánlás nem támaszt többlet követelményt az IFRS-ekhez, a 3. pilléres közzétételi követelményekhez és más jogszabályi kötelezettségekhez képest • A közzététel minőségi jellemzőit fogalmazza meg, mint követendő legjobb gyakorlatot a pénzügyi válság tapasztalatai alapján • A 16 pontba fogalmazott elvárások 3 részre oszthatók: – A minőségi közzététel általános elvei (1-6.) – A stressz helyzetben lévő területekre, tevékenységekre vonatkozó közzétételek tartalma (7.-11.) – A közzétételek prezentációs szempontjai (12.-16.)
14
Általános elvek 1. Stressz helyzetben időben kell információt nyújtani, szükség esetén a rendszeres jelentést megelőzően.
2. Különösen fontos a nagyobb fokú bizonytalansággal érintett területekre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala. (stressz tesztek, azok feltételezései, kapcsolódó valószínűségi becslések) 3. A pénzügyi intézményeknek átfogó és lényegretörő tájékoztatást kell adniuk pénzügyi helyzetükről. (az érzékeny információk körültekintő kezelése mellett) 4. Az időbeli és más intézményekkel való összehasonlítást lehetővé kell tenni. 5. Törekedni kell az új közzétételi elvárások, szabályokat minél előbbi bevezetésére, alkalmazására. 6. Meg kell különböztetni az auditált és a külső fél által nem verifikált információkat. 15
A stressz helyzettel érintett területekre vonatkozó közzététel tartalma 7. Be kell mutatni a stressz helyzettel érintett terület által alkalmazott üzleti modellt és annak súlyát az intézmény tevékenységében 8. Be kell mutatni a stressz helyzettel érintett tevékenységek hatását az eredményre és a kockázati kitettségre 9.Be kell mutatni a stressz helyzettel érintett tevékenység hatását az intézmény pénzügyi helyzetére – tőkemegfelelésre, likviditásra 10. Be kell mutatni a stressz helyzettel érintett tevékenységre vonatkozó kockázatkezelési gyakorlatot, annak változását 11. Részletes információt kell adni a kritikus számviteli kérdésekről, a vonatkozó számviteli politikai változásokról, valamint a jelentős becslésekről 16
Prezentációs elvek 12. A stressz helyzettel érintett tevékenységekre vonatkozó közzétételt úgy kell elhelyezni, hogy a felhasználók azt könnyen megtalálják, azonosíthassák. (külön fejezetben, vagy világos kereszthivatkozásokkal,honlapon) 13. Meg kell találni az információ részletezettségének optimális szintjét. 14. A számszaki és a szöveges információk megfelelő egyensúlyára kell törekedni. 15. Az oktató jellegű megközelítést célszerű alkalmazni – Lehetőleg egyszerű nyelvezetű, logikus és konzisztens bemutatásra kell törekedni. 16. A pénzügyi intézmény jelezze azt is explicit módon és egyértelműen, ha nincs szignifikáns kitettsége a stressz által érintett tevékenységekből. 17
