Hazai energiapolitika a Nemzeti Energiastratégia és a hozzá kapcsolódó cselekvési tervek tükrében Alföldy-Boruss Márk osztályvezető
Klíma és Energiaügyi Államtitkárság Stratégiai és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály Fenntartható Fejlődési Osztály
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap, ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség, 2012. június 19., Nyíregyháza
1
Fosszilis energiahordozók: a rendelkezésre álló tartalékok miatt még nem kell aggódnunk, az árak miatt annál inkább
● A hagyományos fosszilis energiahordozók kitermelési hozamcsúcsai (a kitermelhető mennyiség fele) már nincsenek messze, olaj - 2010-2020 között szén -100-150 év múlva földgáz -120-150 év múlva 235urán - 100-120 év múlva 238urán - 10000-60000 év múlva
● de a nem-konvencionális, a mélytengeri- és az eddig nem kutatott területek (pl. Kelet-Szibéria) tartalékai átírhatják a vész-forgatókönyveket. 2
Kína és India energiaéhsége is ár felhajtó hatású … Kőolajigény (Mb/nap)
Földgázigény (Bcf/nap)
Szénfelhasználás villamos energia előállításban (TWh) Kína
India Többi nem OECD tag OECD
Források: World Energy Outlook 2010, BP Energy outlook 2030
3
Nem várható a fosszilis energiahordozók használatának szignifikáns csökkenése 2050-ig Globális primerenergia felhasználás 2050-ig (SHELL)
Globális primerenergia felhasználás 2030-ig (IEA) 40% 35% 30% 25% 20%
2010
15%
2020
10%
2030
5% 0%
Forrás: Shell energy scenarios to 2050
Forrás: IEA 4
A fosszilis energiahordozók az EU energiamix struktúrájában is meg fogják őrizni a dominanciájukat 2030-ig EU bruttó belső fogyasztás 2008
in % (1799 Mtoe; 2008)
EU bruttó belső fogyasztás 2030
in % (1807 Mtoe; 2030 « business as usual »)
Forrás: Eustat 2010, PRIMES 2009
5
A fosszilis energiahordozók gyors elégetése azonban gyorsuló ütemű globális klímaváltozást eredményez Ebben a helyzetben a gazdasági előrejelzések pontossága, a tervezhetőség és a termésbiztonság csökken
6
Hazánk energetikai szempontból sebezhető, mert fosszilis energiahordozók importjából fedezzük energiaszükségeltünk 62%-át. Ezen belül a földgáz szükségletünk 82%-a import Ebben a kiszolgáltatott helyzetben szükséges egy „túlélési” stratégia megalkotása a fenntarthatóság jegyében.
Az Országgyűlés 2011. október 3-án elfogadta a
Nemzeti Energiastratégia 2011-2030 dokumentumot
melynek mottója: „Függetlenedés az energiafüggőségtől” A függetlenedés fő eszközei: ● energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása ● hazai megújuló energia a lehető legmagasabb arányban ● biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció ● kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához ● a hazai szén- és lignitvagyon, valamint az anyagában nem hasznosítható háztartási hulladék környezetbarát felhasználása 7
A hazai energiahordozó import függőség a földgáz szektorban a legkritikusabb Ráadásul, várhatóan lényegesen drágább lesz. Miért?
Földgáz ármozgások 1999 - 2010
● A német, svájci, japán atomerőművek leállása és a szénerőművek – klímapolitikai okokból történő – fokozódó versenyképtelensége miatt a földgáz iránti kereslet nőni fog; ● A nem konvencionális és mélytengeri földgáz kitermelése költségesebb;
● Az új orosz lelőhelyekre nincs kiépített infrastruktúra. 8
Elsődleges fontosságú az egyirányú földgáz import függés csökkentése Az osztrák-magyar és a szlovák-magyar interkonnektor együttesen az orosz forrás reális alternatíváját képezik és kapcsolatot jelentenek az EU gázpiachoz Európai piac
a tervezett szlovák-magyar interkonnektor: 5,2 Mrd m3/év
Orosz import Bereg: 20 Mrd m3/év
Osztrák-magyar interkonnektor: 4,5 Mrd m3/év
Összfogyasztás: 12 Mrd m3/év
Hazai kitermelés: 1,8-2 ,0 Mrd m3/év
Csanád: 4,5 Mrd m3/év Horvát-magyar interkonnektor: 6,5 Mrd m3/év
Kiskundorozsma: 4,1 Mrd m3/év
Tárolási kapacitás (VU total: 5,8 Mrd m3 : 4,6 Mrd m3 EFS, 1,2 Mrd m3 stratégiai) 9
Földgázkiváltás I: energiatakarékosság, energiahatékonyság
Primerenergia megtakarítás, PJ
Az Energiastratégia energiatakarékossági útitervének fő komponensei
Épületenergetikai program 111 PJ
Villamos hálózati veszteség csökkentése 12 PJ Alacsony hatásfokú szénerőművek kiváltása 24 PJ
Alacsony hatásfokú gázerőművek kiváltása 37 PJ
Alacsony hatásfokú megújulók kiváltása 5 PJ
Összes energia megtakarítás 189 PJ
● 30-35% hatásfokú szén / gázerőművek 50-55%-os hatásfokúakkal való kiváltása ● Villamos energia hálózati veszteség csökkentése 10
Földgázkiváltás II: hazai megújuló energia A hazai megújuló energiaforrások részesedésének növelése fontos lépés az földgázfüggetlenség felé A megújuló energiaforrások részesedésének növelése 20%-körüli értékre 2030-ig ● A kétpólusú mezőgazdasági modell létrehozása, amely lehetővé teszi a piaci igények szerinti flexibilis váltást az élelmezési-, illetve az energetikai célú gazdálkodás között.
●
A megújuló energia támogatott átvételének diverzifikálása: a zöld áram, a megújuló hőenergia és a tisztított biogáz közvetlen betáplálásának támogatása.
● Engedélyezési és szabályzási eljárás egyszerűsítése.
11
A megújuló energia leggazdaságosabban hőtermelésre hasznosítható, ez tükröződni fog az új támogatási rendszerben is A megújuló energia szerepe a hőtermelésben 24% 32%
10% 350
Megújuló energia Távhő Egyéb Földgáz
4% 10% 3%
300
Hő energia termelés, PJ
12% 250
62%
12% 4%
200
55% 24% 10% 4%
150
2020
100
Megújuló energia források részesedése a zöldáram előállításból
72%
32% 10% 3%
2030
Megújuló energia Távhő Egyéb Földgáz
62% 55%
50
0 2010
2020
2030
12
Földgázkiváltás III: biztonságos atomenergia Hazánk földgázfüggetlenségének másik fontos garanciája az atomenergia Atomerőművi kapacitások bővítése A 25/2009. (IV. 2.) OGY határozat értelmében, az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulását adott ahhoz, hogy a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdődhessen. Ennek értelmében az Energiastratégia számol új atomerőművi blokk(ok) létesítésével a paksi telephelyen még 2030 előtt.
? 13
Paks pótlásának leállítása következményeként a földgázimport 10 milliárd m3–ről 18 milliárd m3–re nőhet Erőművi gázfogyasztás Erőművi gázfogyasztás 000 1414 000
Pakspótlás bőv & +NCST Paks NCST
000 1212 000 Atom Nincsmegszűnik+ Paks bőv &NCST NCST 8 000 8 000 6 000 6 000 4 000 4 000 2 000 2 000
Paks NCST+ Pakspótlás bőv & +NCST+ Paks NCST& NCST Paksbővítés bőv + új+atom Paks Pakspótlás bőv + +újMátra szén &II + NCST NCST Atom Nincsmegszűnik+ Paks bőv &NCST+ NCST+
00 2 20010 1 20 0 20 15 1 20 5 20 20 2 20 0 20 25 2 20 5 20 30 3 20 0 20 35 3 20 5 20 40 4 20 0 20 45 4 20 5 20 50 50
millió m3 millió m3
1010 000 000
Forrás: REKK
14
Földgázkiváltás IV: a hazai szén- és lignitvagyon, valamint az anyagában nem hasznosítható hulladék környezetbarát felhasználása ● Energetikai krízishelyzetben (pl. földgáz árrobbanás, rendszer-szintű üzemzavar) az egyedüli gyorsan mozgósítható belső tartalék; ● Földgáz import kiváltó alternatíva, foglalkoztatás bővítési lehetőséggel; ● Ez értékes szakmai kultúra végleges elvesztésének megelőzése a fentiek miatt és a jövőbeni nagyobb arányú felhasználás lehetőségének fenntartása érdekében; Ez utóbbi feltétele a fenntarthatósági- és ÜHG kibocsátás vállalási kritériumoknak való megfelelés (a széndioxid leválasztási és tiszta szén technológiák teljes körű alkalmazása). 15
Az EU CO2 kibocsátása szén, lignit és tőzeg égetéséből A három legnagyobb kibocsátó (Németország, Lengyelország és Nagy Britannia) a teljes kibocsátás 57%-át adja. Magyarország kibocsátása 11,6 millió tonna = 1%
1,18 milliárd tonna CO2
Forrás: IEA 2008
16
A Nemzeti Energiastratégia eszközei közül több is szolgál klímapolitikai célokat
Eszközök:
● energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása; - kevesebb elhasznált fosszilis energia, kevesebb kibocsátott ÜHG ● hazai megújuló energia; - a megújuló energia ÜHG semleges, részesedésének növelése csökkenti az ÜHG kibocsátást ● biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció; - az atomenergia életciklusra vetítetten is a leginkább klímabarát energiaforma, kombinálva a közlekedési elektrifikációval lényegesen elősegítheti a klímapolitikai célok elérését ● a hazai szén- és lignitvagyon, valamint az anyagában nem hasznosítható háztartási hulladék környezetbarát felhasználása; - tiszta szén- és a szénleválasztási és újrahasznosítási technológiák segítségével mind a szén-, mind a földgáz hasznosítás klímabaráttá tehető 17
Energiastratégia, mint keretrendszer Megkezdődött a stratégiai keretrendszerbe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozása is, amelyek tartalmazzák majd a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket, azok ütemezését, a fejlesztések forrásigényét. Az Energiastratégiához illeszkedő cselekvési tervek: ● Távhőfejlesztési Cselekvési Terv ● Erőműfejlesztési Cselekvési Terv ● Készletgazdálkodási és Hasznosítási Cselekvési Terv ● Energetikai Iparfejlesztés és K+F+I Cselekvési Terv ● Szemléletformálási Cselekvési Terv Ezt követi a jogszabályi környezet stratégiai célokhoz történő igazítása, melyre ráépülhetnek majd a támogatási, pályázati és pénzügyi rendszerek. 18
A Távhőfejlesztési Cselekvési Terv célrendszere Tudatosítanunk kell, hogy a környezetbarát távhő szolgáltatás országos energiapolitikai eszköz, az Országgyűlés által elfogadott 2030-ig irányt mutató Nemzeti Energiastratégia végrehajtásának fontos eszköze. Kiváló lehetőség a klímavédelem és a fenntartható fejlődés szolgálatában, ezért jogi szabályozással is erősíteni kell a nemzeti vagyon részét képező távhőrendszerek védelmét. ● Mindezek alapján célunk, hogy a földgázalapú központi fűtéssel versenyezni tudó, kompetitív távhő szektort hozzunk létre. ● Célunk továbbá, hogy a távhőszolgáltatás fokozatosan a földgáz import kiváltás egyik eszközévé alakulva egyéb, elsősorban megújuló- és anyagában nem hasznosítható kommunális hulladék energiaforrást alkalmazva a környezettudatos fogyasztók zöld szolgáltatásává alakuljon. 19
Az Erőműfejlesztési Cselekvési Terv célrendszere ● A hosszú távú gondolkodás részeként fel kívánja rajzolni azokat az alternatív kapacitásfejlesztési pályákat, amellyel megvalósítható lesz a Nemzeti Energiastratégia által preferált „atom-szén-zöld” forgatókönyv. Ugyanakkor nem célunk, hogy megszabjuk a piaci befektetők számára a fejlesztési irányokat. A kapacitásfejlesztési tendenciák monitoringjának kidolgozása a legfontosabb feladat. Az alternatív változatokat az alábbi peremfeltételek alkalmazásával választottuk ki: Dekarbonizációs feltétel: radikális kibocsátás csökkentés (1990-es bázis évhez képest 85%-ot meghaladó) a villamosenergia-termelésben. Legkisebb költség feltétel: a gazdaság és társadalom számára a legkisebb költséget jelentő változat megvalósítása, figyelembe véve a járulékos hasznokat és externáliákat is.
Késleltetett CCS feltétel: mit fog jelenteni a szén megtartása és a földgáz domináns szerepének érintetlenül hagyása az energiamixben, amennyiben a CCS technológia alkalmazásának műszaki és gazdasági feltételei nem állnak rendelkezésre. 20
Az Ásványvagyon és Készlethasznosítási Cselekvési Terv célrendszere ● Az ásványi nyersanyag kitermelést megalapozó kutatásokban vállalt állami szerep jogi, intézményi és költségvetési feltételeinek biztosítása, a szakmakultúra megőrzése. ● A magyarországi ásványvagyon mennyiségére és elhelyezkedésére vonatkozó földtani dokumentációk megőrzése, digitalizálása, szeizmikus 3D technika alkalmazásával való frissítése. Megvalósíthatósági tanulmányok készítése a kitermelési tevékenység költséghatékony újraindításának feltételeiről. ● Magyarország helyzetelőnyének megőrzése a geotermikus potenciál és a CCS szempontjából.
● Tekintettel a nukleáris energiatermelés jelen arányára - aminek legalább ilyen szintű fenntartása a magyar energiapolitika célja - a hasadóanyagok (urán és tórium) bányászatával összefüggő ismeretek újraértékelése és bővítése. 21
Köszönöm figyelmüket! Készítette: dr. Toldi Ottó
22
