A hazai K+F+I kormányzati elképzelések, tervek, szükséges tennivalók

A hazai K+F+I kormányzati elképzelések, tervek, szükséges tennivalók A Magyar Regionális Innovációs Ügynökségek V. Országos találkozója

Szarvas, 2010. november 24. Dr. Nikodémus Antal

Dr. habil. Imre József

főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium Innovációs és K+F Főosztály

egyetemi magántanár, főosztályvezető Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Stratégiai Főosztály

Tartalom • Kihívások a hazai K+F+I területén • Nemzetközi stratégiák • Válasz a kihívásokra: az ÚSZT 5. priroritása • Kormányzati feladatok, tennivalók

2

Kihívások a hazai K+F területén • Kevés a high-tech vállalkozás • Kevés globális piacon versenyképes termék, szolgáltatás • Alacsony szintű a nemzeti szintű K+F ráfordítás (a GDP 1,15%-a) és ezen belül a vállalati K+F ráfordítás (48%) • Nem megfelelő a K+F stratégiai együttműködés és a K+F eredmények gyakorlati hasznosítása • A természettudományos és műszaki szakemberek száma alacsony (az EU-15 átlag 1/3-a) • Az alacsony szabadalmi aktivitás (a USPTO-nál az EU-15 átlag 9%-a, EPO-nál 12%-a) 3

Hazai helyzet:elmaradás a szabadalmakban, a vállalati K+F ráfordításokban és a HR mutatókban EU-27 HU/EU-27

Foglalkoztatottak a high-tech feldolgozóiparban 1,6

EPO szabadalmak 1 millió lakosra

1,4

Informatikai kiadások a GDP %-ában

1,2 1 0,8

Foglalkoztatottak a high-tech szolgáltatásokban

0,6

Kockázati tőke a GDP arányában

0,4 0,2 0

Felnőttképzésben (25-64 év) résztvevők aránya

Diplomások aránya a 25-64 év közötti korosztályban

Vállalati K+F ráfordítás a GDP arányában Forrás: European Innovation Scoreboard 2009

Innovációs ráfordítás a vállalati árbevétel arányában

Állami K+F ráfordítás a GDP arányában

4

Összesített innovációs index Summary Innovation Index 2009 (SII) Indikátor csoportok – 29 indikátor, 7 csoport (dimenzió) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Emberi erőforrások - Magyarország  24. Az innováció finanszírozása és támogatása - Magyarország  24. A vállalati innovációs beruházások - Magyarország  17. Együttműködés és a vállalkozási kedv - Magyarország  19. Szellemitulajdon-hasznosítás - Magyarország  18. Innovatív vállalatok - Magyarország (leggyengébb)  26. Innovációs gazdasági hatások - Magyarország (legjobb)  12.

Összevont Innovációs Index (SII): Magyarország  22. Forrás: European Innovation Scoreboard 2009 5

Summary Innovation Index (SII) 2009

2008. évi adatok Forrás: European Innovation Scoreboard 2009 6

GDP arányos K+F ráfordítás (%) Izrael Svédország Finnország Japán Korea Egyesült Államok Németország

EU célindikátor - 2020

EU-27

Magyar célindikátor - 2020

Magyarország Lengyelország 0,00

0,50

1,00

1,50

2,00

2,50

3,00

3,50

4,00

4,50

5,00 7

Tudásalapú beruházások a GDP %-ában

Forrás: Intereconomics 2010 8

Innovatív vállalkozások aránya

Forrás: Innobarometer 2009 9

A cégek által vélt lehetőségek az innováció erősítésére

Forrás: Innobarometer 2009 10

A hazai tulajdonú vállalatok igényei és gondjai magas adók

46 33

tökehiány megrendelések hiánya

28

hitelek hiánya

24

sok, felesleges, bonyolult adminisztráció

24

külföldi nagyvállatok konkurenciája

22

kapcsolatok hiánya

20

állami támogatás hiánya

19

pályázatokkal járó nehézségek

14

kormányzati koncepció hiánya, kedvezõtlensége

12

pályázati lehetõségek hiánya

10 0

20

40

60

80

100 11

A magyar regionális K+F+I helyzet

12

Új nemzetközi stratégiák • EUROPE 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája (A European strategy for smart, sustainable and inclusive growth) – Innovation Union – Europe 2020 Flagship Initiative

• OECD Innovation Strategy Innováció a növekedés megerősítésére, valamint a globális és szociális kihívásokra történő válaszadásra (Innovation to strengthen growth and address global and social challenges) • OECD Green Strategy 13

EURÓPA 2020 - Kiemelt célkitűzések 1. A 20-64 évesek foglalkoztatási rátáját a jelenlegi 69 %-ról 75 %-ra kell növelni. 2. Az EU-nak az a célja, hogy a GDP 3 %-át K+F-re fordítsa. 3. Üvegházhatás…, megújuló energiaforrások…, energiahatékonyság… . 4. Az iskolai végzettségre nézve olyan célt kell kitűzni, amely – a lemorzsolódók arányának a jelenlegi 15-ről 10 %-ra történő csökkenése révén – egyrészt kezeli az iskolából kimaradók problémáját, másrészt a 30-34 éves korosztály körében 31-ről 2010-ig legalább 40 %-ra nö-veli a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányát. 5. A szegénységi küszöb alatt élő … 14

EU 2020 stratégia: három pillér, hét kiemelt intézkedés „Innovatív Unió” K+F feltételek javítása Intelligens növekedés

„Mozgásban az ifjúság” Oktatás teljesítményének növelése „Európai digitális társadalom” Internet-hozzáférés fejlesztése „Erőforrás-hatékony Európa” Energiahatékonyság, környezetbarát ipar

Fenntartható növekedés

Inkluzív növekedés

„Iparpolitika a globalizáció korában” Üzleti környezet javítása, ipari bázis erősítése

„Új készségek és munkahelyek menetrendje” Munkaerőpiaci modernizáció, Life-long learning „Szegénység elleni európai platform” Társadalmi és területi kohézió biztosítása

15

Communication from the Commission Europe 2020 Flagship Initiative INNOVATION UNION SEC(2010) 1161 Brussels, 6.10.2010 Com(2010) 546 final

16

Innovation Union - feladatok (1) • Válság idején is folytatni a befektetést az oktatásba, K+F-be, innovációba, és ICT-be • Reform: értéket a támogatásért, a fragmentáció csökkentése

• Az oktatási rendszer modernizálása: kiválóság, világhírű egyetemek, képességek növelése, a tehetségek vonzása külföldről • Kutatók és innovátorok határokon átívelő lehetőségei az EUban: ERA, a tudás szabad áramlása • Az EU programok könnyű elérhetősége - az üzleti befektetések ösztönzése 17

Innovation Union - feladatok (2) • A saját kutatási eredményeken túli innovációk erősítése - kooperáció • Az ötletek piaci alkalmazását gátló tényezők csökkentése - hatékonyabb finanszírozás, IPR, szabályozók, szabványok, közbeszerzés • Európai Innovációs Partnerség – gyorsítani a K+F-et és a piaci alkalmazást, kezelni a nagy társadalmi kihívásokat, erősíteni az erőforrásokat és a versenyképességet • Kiteljesíteni a kreativitást, a formatervezést, a szociális innovációt • A nemzetközi – EU-n kívüli – együttműködés jobb kihasználása 18

A vállalkozások innovációs aktivitásának erősítése

A vállalkozások innovációs aktivitása erősítésének módjai: • az üzleti szféra K+F és innováció iránti elkötelezettségének erősítése, • a kutatói/akadémiai és a vállalkozói szféra közötti együttműködések ösztönzése, • az innovatív vállalati magatartás serkentése, • az állami támogatási rendszer átfedéseinek megszüntetése, hatékonyságának növelése. 19

Szemlélet- és kultúraváltás A fenntartható és tartós gazdasági növekedéshez, a versenyképesség innováción keresztül történő javításához szemlélet- és kultúraváltás kell az innovációs szereplők részéről: • Az együttműködés kultúrája, • A verseny kultúrája, • A hatékonyság kultúrája, • A szellemi termékek hatékonyabb hasznosítása (ötlettől a piacig).

20

K+F

pénz

tudás

INNOVÁCIÓ 21

MIT KELL ELŐMOZDÍTANIA A CÉLZOTT CSELEKVÉSNEK? 1. A magyar gazdaság K+F és tudásintenzitásának növelését a feldolgozóipar és a szolgáltatások területén, nagy növekedési potenciállal bíró kkv-k, innovatív klaszterek, hazai és nemzetközi tudásforrásokhoz való kapcsolódások fejlesztése által.

2. A hazai tudás-infrastruktúra (kutatóintézetek, egyetemek, főiskolák, tudásközpontok, stb.) erősítése és helyzetbe hozása annak érdekében, hogy a kitűzött nemzetgazdasági célok megvalósuljanak. 3. A hazai innovatív kkv-k helyzetbe hozását (forrásokhoz, információkhoz, piacokhoz való hozzásegítés, kompetenciák fejlesztése révén), a fiatal innovatív vállalatok (YIC) kiemelt „testre szabott” támogatása révén) 22

Új Széchenyi Terv Kettős megközelítés: • Alapvető társadalom- és gazdaságpolitikai koncepció – amely átszövi a tervezés és a cselekvés minden elemét

• Stratégiai program – jól meghatározott cél- és eszközrendszer felvázolásával megfogalmazva 23

Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretei ÚSZT fő célja: A foglalkoztatás dinamikus bővítése, 1.000.000 új, adózó munkahely létrehozása ÚSZT 7 kitörési pontja: 1. Gyógyító Magyarország - Egészségipar; 2. Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés;

3. Otthonteremtés - Lakásprogram; 4. Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés; 5. Tudomány – Innováció - Növekedés;

6. Foglalkoztatás; 7. Közlekedés - Tranzitgazdaság 24

ÚSZT V. Tudomány, innováció, növekedés - célok gazdaság dinamizálása és fenntartható növekedési pályára állítása a K+F és innováció által – amelyet a gazdaságpolitika elválaszthatatlan részének kell tekinteni - úgy, hogy: • az ország K+F ráfordítása az évtized közepére érje el a GDP 1,5 %-át, • az összesített innovációs mutató (SII) alapján mért innovációs teljesítményünk érje el az EU-s átlagot • a következő ciklusban Magyarország kerüljön az EU országok felső harmadába A

25

ÚSZT V. Tudomány, innováció, növekedés Főbb alapelvek I. • •

• •

Alapkutatások, tudományos iskolák és jól képzett emberek nélkül nincs innováció Fókuszált programokkal ösztönözni kell a hazai tudásbázis és az üzleti szféra szoros összekapcsolódását (hazai K+F eredmények hazai termékekben, szolgáltatásokban hasznosuljanak) Szellemi tulajdonvédelmi képesség fejlesztése a gazdaság kritikus szektoraiban A TTI politika megvalósításában jobban kell támaszkodni az EU Strukturális Alapjaira 26

ÚSZT V. Tudomány, innováció, növekedés Főbb alapelvek II. • •

• •

Ciklusokon átívelő, innováció-barát adópolitika és jogrendszer A szakma egyetértésével kialakított ágazati K+F+I akciótervek ezáltal lehetővé válik az elmozdulás a magas hozzáadott értéket előállító tevékenységek irányába A kreatív gazdaság megerősítése Hatékonyan működő nemzeti innovációs rendszer

27

Kiemelt ágazatok I.

A magyar gazdaság számára olyan kitörési pontokat keresünk, ahol • Globális piacvezetői szerep fejlődhet ki • Kereslet alapú nagy növekedési potenciál van • Gazdasági és/vagy társadalmi igényt elégít ki • Léteznek innovatív termékek vagy szolgáltatások, tudásbázis • Húzóhatás (spill-over) • A közszférának jelentős befolyása lehet a piacfejlesztésre (szabványok, szabályozás, stb.) 28

Kiemelt ágazatok II.

Az ÚSzT K+F+I prioritása nevesíti az alábbi kiemelt ágazatokat: – – – –

Járműipar/közlekedés/logisztika Egészségipar ICT Energia/környezetvédelem (zöld gazdaság)

Ezen felül kiemelt szerepet szán: – Mezőgazdaság/élelmiszeripar – Kreatív iparágak 29

Az Új Széchenyi Terv munkarendje

Módosított, végleges ÚSZT

ÚSZT vitairat

Programok, pályázatok További intézkedések, szabályozások, intézményi fejlesztések 30

Az ÚSZT társadalmi vitája Az ÚSZT keretében meghirdetendő konstrukciók 2011. január 15-én jelennek meg. Az addig tartó időszakban folyik a Tervvel kapcsolatos társadalmi egyeztetés, amely három szakaszra bontható. I. szakasz (2010. szeptember 15-ig): javaslatok a vitairattal kapcsolatban. II. szakasz (2010. október 30-ig): szakmai konzultációk a 7 programot illetően. III. szakasz (2010. november 30-ig): a módosító javaslatok beépítése után Kormány elé terjesztés. 31

Az Új Széchenyi Terv intézményi fejlesztés A programalkotási munkával párhuzamosan – a beérkezett javaslatoknak megfelelően – felülvizsgálat és fejlesztés alatt van a pályázati intézményrendszer. Az irányító hatóságok, MAG Zrt., Energia Központ, stb., egyszerűbbé, hatékonyabbá és sok esetben gyorsabbá tétele

Cél: az adminisztrációs és bürokratikus gátak lebontása. Elkezdődött a pályázatok értékelési szempontjainak felülvizsgálata is, amelynek során figyelembe vételre kerülnek a beérkezett javaslatok. 32

Az Új Széchenyi Terv sarokkövei  2011. január 15-én a 10 éves évfordulón kerül bemutatásra az Új Széchényi terv, amelyben – a vitairathoz érkezett javaslatok, észrevételek alapján – bemutatásra kerülnek az ehhez kapcsolódó intézkedési tervek, stratégiai irányvonalak.  A dokumentum 10 éves távlatot foglal magába.  Ezzel egyidőben egy egységes online platformra felkerül az a 80-100 pályázati kiírás, amely a következő 2 évben – a 2013-ig szóló programozási időszakra vonatkozóan – a gerincét adja majd az ÚSZT-nek.  A kiírandó pályázatok egy része megfelel majd az eddig megszokott kiírásoknak, de lesz közöttük olyan konstrukció is, amely nem csak a visszanem-térítendő támogatásokat foglalja magába, hanem banki, kockázati tőkével is számol. 33

Aktuális kormányzati feladatok a K+F és innováció terén • A 2011-ben véglegesítendő, 2020-ig terjedő K+F+I stratégia előfutáraként nemzeti K+F+I koncepció kialakítása, a stratégiai tervezési folyamat megkezdése; • A kormányzati intézményrendszer átalakítása (irányítási rendszer megújítása új magas szintű kormányzati döntéshozó testület létrehozásával; minisztériumi feladatmegosztás kialakítása; NKTH átalakítása); • EU 2020 stratégia és intézkedési terv elkészítése és benyújtása a Bizottságnak (2010. november 12-ig); ennek keretében nemzeti célkitűzés vállalása a GERD/GDP mutató 2020-as értékére; • Az Új Széchenyi Terv 5. programja (Tudomány – Innováció – Növekedés), illetve a hozzátartozó akcióterv véglegesítése, ezek alapján a hazai KFI pályázati rendszer megújítása, a pályázati kiírások megjelentetése 2011. január 15-én. 34

A K+F+I stratégia megújítása Legfontosabb jellemzői: a) 2011-2020. évekre tervezett,

b) a nemzetközi trendekre, [Innovation Union, OECD Innovation Strategy], EU-tagországok [Ausztria, Csehország, Finnország, stb.] sikeres gyakorlatára épít, c) innovációs szemlélete a technológiai innovációnál szélesebben értelmezett, d) fókuszában a hasznosítás-orientált K+F, illetve a vállalkozások innovációs-teljesítménye áll. 35

A K+F és innovációs koncepció alapelvei •

• •

•

Egységes és megújított KFI támogatási rendszer kialakítása a)

stratégiai ágazatok célzott, proaktív támogatása,

b)

nem projektalapon történő támogatások országos jelentőségű, összehangolt cselekvésre,

c)

közvetett támogatások nyújtása (voucher),

d)

visszatérítendő támogatások garancia, tőke),

e)

fiatal innovatív vállalkozások kiemelt támogatása.

arányának

növelése

(hitel,

Ösztönző KFI jogszabályi és adópolitikai környezet kialakítása Egységes KFI monitoring és értékelési rendszer kialakítása, TéT Obszervatórium létrehozása (politikai elkötelezettség a tényekre épülő politikaformálás (evidence-based policy making) iránt). Más szakpolitikákkal összehangolt KFI koncepció és stratégia 36

Az NKTH átalakítása • Az innováció-politikát szolgáló intézményrendszer átalakítását a hatékonyságra, gazdaságosságra törekvés mellett jellemeznie kell az ügynökségi (szolgáltatás-orientált)szemléletnek, hogy ösztönözni tudja a hazai kkv-k innovációs tevékenységét, nemzetközi piacra lépését, hálózatokban való részvételét • Nemzetközi minták: ír (Enterprise Ireland), az osztrák (FFG), a finn (TEKES), illetve más ügyfélorientált, regionális és nemzetközi jelenlétű ügynökségek • Az NKTH-nak fokozottan együtt kell működnie az ITDH-val és a TéT attaséi, ill. külgazdasági diplomata hálózattal, regionális irodáiként célszerű integrálnia a RIÜ-ket, illetve a Pólus Programirodát , külföldi (kiemelten: brüsszeli) irodákat szükséges nyitnia. Különösen a kiemelt ágazatokhoz (pl. gyógyszeripar) kapcsolódóan meg kell erősítenie belső szakmai kompetenciáit 37

A NIÜ szervezeti modellje, tevékenységének 4 pillére Nemzetgazdasági Miniszter Nemzetgazdasági Minisztérium Innovációs Elemző Központ és Obszervatórium • KFI politika szakmai támogatása • KFI és pályázati statisztikai adatbázis • Nemzetközi technológiai trendek elemzése • KFI infrastruktúra adatbázis

Hazai kutatási tevékenység ösztönzése (originális innováció) • Programozás, pályázati

tervezés • Szakmai monitoringés értékelés • Top-down KFI programok menedzsmentje (közvetlen támogatás, tőke, hitel, garancia eszközök)

• Innovációpolitika • Stratégiai tervezés • Új Széchenyi Terv • Szakmapolitikai értékelés • Más szakpolitikákkal való kormányzati kapcsolatok • Nemzetközi EU-s és kormányzati kapcsolatok

Megújított TTI irányítási rendszer: Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács

NIÜ Board

Nemzeti Innovációs Ügynökség

Nemzetközi KFI feladatok

Regionális innovációs feladatok

• Nemzetközi forrástervezés és részvétel (Keretprogramok, ERA kezdeményezések, kormányközi megállapodások) • Nemzetközi nagyprojektekben és hálózatokban való hazai közreműködés támogatása, projektgenerálás • KFI intézményekkel és hálózatokkal történő kapcsolattartás (ncp és pc feladatok, brüsszeli iroda)

• Kkv-kat segítő innovációs szolgáltatások nyújtása (RIÜ-k integrálásával) • Hálózatosodás ösztönzése (Pólus Programiroda integrálásával) • Regionális innováció (adaptív innováció ösztönzése) • Hatósági feladatkör (K+F tevékenységről határozat) 38

NIÜ felállításának reális határideje: 2011. július 1. a szükséges jogszabály- és alapítóokirat-módosítás időigénye miatt. Az NKTH tevékenységének és szervezetének átalakítása a gyakorlatban lehetővé teszi az innovációs ügynökségként való működés tényleges megkezdését 2011. január 1-től.

Feladatok, döntési pontok Feladatok az NKTH átalakításával 2010 végéig • NFM megállapodás alapján: • a KTIA fölötti rendelkezési jog átadása (Atv. módosítás); • alapkezelési tevékenység és személyi állomány átadása; • feladatmegosztási megállapodás a NIÜ jövőbeli, KFI koncepciónak/ÚSZT-nek megfelelő szerepéről a teljes KFI támogatási rendszerben. • Finanszírozási modell kialakítása, költségvetési tervezés 2011-re. • NKTH vezetés megújítása. • Döntés a TTI irányítási és állami intézményrendszerről (NIÜ Board, NKTH alapkezelő része; közreműködő szervezetek, KuTIT, RIÜ-k, PPI, NKR)

A NIÜ-höz kapcsolódó feladatok 2011 folyamán • Jogszabályi háttér rendezése. • Felkészülés az ÚSZT KFI programjainak végrehajtásában való közreműködésre, új feladatokra, innovációmenedzsmentre. • RIÜ-k, PPI és NKR integrálása (a elfogadott KFI koncepció függvényében). 39

A NIÜ létrehozása az ÚSZT kiteljesedésével

szink-

A NIÜ létrehozásának előnyei +

ronban megteremti egy új szemléletű

vállalkozás-

fejlesztési

intézmény-

+

rendszer magját, a KFI területen túl is érvényes modelljét.

+

Megfelel az ÚSZT vállalkozásfejlesztési filozófiájának és nélkülözhetetlen az ÚSZT Tudomány – innováció – növekedés prioritásában tételezett proaktív innovációmenedzsment ellátásához. Többszörösen megtérülő beruházást jelent a NIR egésze számára:  a NIÜ által nyújtott innovációs, értéknövelő szolgáltatások hozzájárulnak a hazai kkv-k innovativitásának, ezzel versenyképességének növekedéséhez,  a megerősített szakmai ellenőrzés és monitoring révén jelentős megtakarítás érhető el a KFI támogatási rendszerben,  a KFI tevékenység hatósági feladatként való minősítése védi az adóbevételeket (az innovációs járulék mellett valamennyi K+F adókedvezmény igénybevehetőségét is egyértelműsíti) és egyúttal csökkenti a vállalkozások adótanácsadásra fordított kiadásait, bizonytalanságát, a hazai közbeszerzési források egy töredékének bekapcsolása az innováció finanszírozásába is jelentős többletkeresletet generál az innovatív hazai kkv-k számára.

40

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály 1055 Budapest, Honvéd u. 13-15. Telefon: +36 1 974 2960 E-mail: [email protected]

Web: http://www.ngm.gov.hu; http://szechenyiterv.gov.hu

Dr. habil. Imre József egyetemi magántanár főosztályvezető

Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Stratégiai Főosztály 1117 Budapest, Neumann J. u. 1/c Telefon: (1) 484 2544/2152 E-mail: [email protected] Web: http://www.nkth.gov.hu 41