Az Inczédy György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szakiskolai helyi tanterve A JÁRMŰFÉNYEZŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Az Inczédy György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szakiskolai helyi tanterve

A 34 525 03 JÁRMŰFÉNYEZŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

A járműfényező szakképesítés (34 525 03) helyi tanterve a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelettel kiadott kerettanterv alapján készült.

Érvényes a 2015/2016-os tanévtől.

1.36. SZAKKÉPZÉSI HELYI TANTERV a 34 525 03 J[RMŰFÉNYEZŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

I. A szakképzés jogi h{ttere A szakképzési kerettanterv – – valamint – – –

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

az Orsz{gos Képzési Jegyzékről és az Orsz{gos Képzési Jegyzék módosít{s{nak elj{r{srendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm{nyrendelet, az {llam {ltal elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm{nyrendelet, a 34 525 03 J{rműfényező szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapj{n készült.

II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító sz{ma: 34 525 03 A szakképesítés megnevezése: J{rműfényező A szakmacsoport sz{ma és megnevezése: 13. Közlekedés [gazati besorol{s sz{ma és megnevezése: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok sz{ma: 3 Elméleti képzési idő ar{nya: 30 % Gyakorlati képzési idő ar{nya: 70 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:

1

3 évfolyamos képzés esetén a

9. évfolyamot követően 140 óra, 10. évfolyamot

követően 140 óra 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hi{ny{ban Bemeneti kompetenci{k: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. sz{mú mellékletében a 13. Közlekedés szakmacsoportra meghat{rozott kompetenci{k birtok{ban Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmass{gi követelmények: szükségesek P{lyaalkalmass{gi követelmények: IV.

A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előír{sainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az al{bbi tant{rgyak oktat{s{ra az al{bbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tant{rgy -

Szakképesítés/Szakképzettség -

T{rgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolít{s{hoz szükséges eszközök és felszerelések felsorol{s{t a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek tov{bbi részletei az al{bbiak: nincs Aj{nl{s a szakmai képzés lebonyolít{s{hoz szükséges tov{bbi eszközökre és felszerelésekre: Nincs

2

V.

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktat{sra

Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai órasz{mok:

évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen:

évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam Összesen:

heti órasz{m szabads{v nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét

éves órasz{m szabads{v nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra

heti órasz{m szabads{vval

éves órasz{m szabads{vval

17 óra/hét

612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

25 óra/hét 25,5 óra/hét

heti órasz{m éves órasz{m heti órasz{m szabads{v szabads{v szabads{vval nélkül nélkül 31,5 óra/hét 1134 óra/év 35 óra/hét 160 óra 31,5 óra/hét 1008 óra/év 35 óra/hét 2302 óra

3

éves órasz{m szabads{vval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

1. sz{mú t{bl{zat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak heti órasz{ma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktat{s nélkül

Szakiskolai képzés közismereti oktat{ssal Szakmai követelménymodulok

Tant{rgyak

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti órasz{m órasz{m

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti órasz{m órasz{m

3/11. évfolyam ögy

1. évfolyam

elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti órasz{m órasz{m órasz{m órasz{m

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti órasz{m órasz{m

11500-12 Munkahelyi egészség és biztons{g

Munkahelyi egészség és biztons{g

11499-12 Foglalkoztat{s II.

Foglalkoztat{s II.

0.5

1

11497-12 Foglalkoztat{s I.

Foglalkoztat{s I.

2

2

10163-12 Munkavédelem Gépészeti munkabiztons{g és Elsősegélynyújt{s környezetvédelem gyakorlata A felületkezelés alapjai (anyag-, eszköz- és szersz{mismeret) 10482-12 FelületJ{rműfényező előkészítési, feladatai fényezési technológi{k A felületelőkészítés, fényezés

0,5

0,5

0,5

0,5 0,5

0,5

2

2

2

3

3

2

5

4

6

4,5

9,5

18

4

15,5

22,5

22,5

gyakorlata 10483-12 [ltal{nos v{llalkoz{si feladatok Összes óra Összes óra

V{llalkoz{si ismeretek

1

0.5

A v{llalkoz{s gyakorlata

1

1 6

0,5

11 17

1

7 140

18 25

9,5 140

16 25,5

1 11

0,5

24 35

11,5 160

23,5 35

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktat{sra meghat{rozott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati órasz{m legal{bb 90%-{t lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabads{v) szakmai tartalm{ról a szakképző iskola szakmai programj{ban kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghat{rozott elmélet/gyakorlat ar{ny{nak a teljes képzési idő sor{n kell teljesülnie.

5

2. sz{mú t{bl{zat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak és témakörök órasz{ma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktat{s nélkül

Szakiskolai képzés közismereti oktat{ssal Szakmai követelménymodul



Órasz{m

Tant{rgyak/témakörök

Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakít{sa Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztons{ga Munkakörnyezeti hat{sok Munkavédelmi jogi ismeretek

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

e

e

gy

ögy

gy

ögy


3/11. évfolyam Összesen e

gy

1. évfolyam e

gy

ögy

2. évfolyam Összesen

e

gy

18

18

18

18

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

4

4

32

32

32

32

Munkajogi alapismeretek

8

8

8

8

Munkaviszony létesítése

8

8

8

8

[ll{skeresés

8

8

8

8

Munkanélküliség

8

8

8

8

Foglalkoztat{s I.

64

64

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1

10

10

10

10

Nyelvtani rendszerezés 2

10

10

10

10

Foglalkoztat{s II.


Órasz{m

6

10163-12 Gépészeti munkabiztons{g és környezetvédelem

10482-12 J{rműfényező feladatai

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

24

24

Munkav{llalói szókincs

20

20

20

20

Munkavédelem Elsősegélynyújt{s Munkabiztons{g Környezetvédelem Elsősegélynyújt{s gyakorlata Elsősegélynyújt{s törések esetén Elsősegélynyújt{s vérzések esetén Elsősegélynyújt{s egyéb sérülések esetén A felületkezelés alapjai (anyag-, eszköz- és szersz{mismeret) Fizikai, kémiai, hőtani, szakrajzi alapismeretek Színelmélet, színező anyagok Tapaszok és jellemzőik Festékek összetevői Felületelőkészítés anyagai, eszközei Eszköz- és szersz{mismeret Felület-előkészítési, fényezési

18 6 6 6

18 6 6 6

18 6 6 6

18 6 6 6

18

18

18

18

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

72

72

64

192

108

96

204

18

12

6

36

18

16

34

12

12

24

18

14

32

12 12

12 12

12 12

36 36

18 18

18 18

36 36

12

12

12

36

18

18

36

6

12

6

24

18

12

30

72

180

128

380

216

144

360

7

technológi{k Gépj{rművek tisztít{sa Kézi felületcsiszol{si technológi{k Gépi felületcsiszol{si technológi{k Kittek előkészítése, felhord{sa, anyagmennyiség meghat{roz{sa Tapaszol{s előtti felület előkészítés Zsírtalanít{s Nagynyom{sú festékszór{s technológi{ja Elektrosztatikus festékszór{s technológi{ja Elektroforetikus festékszór{s technológi{ja Közúti j{rművek festése, fényezése Kiegészítő és díszítő, Políroz{s, Helyi, javít{sok technológi{i A felület-előkészítés, fényezés gyakorlata Kittelés előtti felület

18

18

36

27

6

33

18

18

36

27

9

36

9

9

18

36

18

9

27

18

9

9

36

18

18

36

9

18

9

36

18

9

27

27

9

36

18

9

27

27

9

36

18

18

36

9

24

33

9

18

27

9

14

23

9

12

21

18

18

36

18

18

36

18

18

36

18

18

36

342

648

72

72 8

496

1486

810

736

1546

144

108

72

180

10483-12 [ltal{nos v{llalkoz{si feladatok

előkészítések Kittfelhord{sok Kittcsiszol{sok Kitakar{sok Előkészítő, díszítő technológi{k alkalmaz{sa Festékfelviteli elj{r{sok Lakkoz{si technológi{k Javít{si technológi{k Kőfelverődés elleni és üregvédelmi technológi{k Karbantart{si műveletek V{llalkoz{si ismeretek V{llalkoz{sok típusai, jogszab{lyi h{ttér V{llalkoz{s indít{sa, működtetése Dokumentumok A v{llalkoz{s gyakorlata Marketing tevékenység Kapcsolattart{si gyakorlatok Dokumentumok kitöltése

36 36

72 72 72

36 72 72

144 180 144

90 90 108

70 70 72

160 160 144

72

72

72

216

108

72

180

72

72

144

90

72

162

48

48

64

64

72

72

144

72

88

160

72

72

36

180

72

72

144

54

72

16

142

72

84

156

36

16

12 12 12

16

36 9

16 4

9 18

12 9

68

36

12

12

44 12

12 12

32

68 12

32

52 13

36 9

9

9

30

18

44 12 16 4

52 13 9

12

30

Összesen: Összesen:

Elméleti órasz{mok/ar{nya Gyakorlati órasz{mok/ar{nya

216

396 612

140

252 648 140 900 772/29,6% 1836/70,39%

304

512 816

2328 2608

396 864 1260

368 752 1120 764/30% 1776/70%

160

2380 2540

Jelmagyar{zat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A t{bl{zatban aranys{rga h{ttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az {gazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően a t{bl{zatban a nappali rendszerű oktat{sra meghat{rozott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati órasz{m legal{bb 90%-a feloszt{sra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghat{rozott elmélet/gyakorlat ar{ny{nak a teljes képzési idő sor{n kell teljesülnie. A tant{rgyakra meghat{rozott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított órasz{m pedig aj{nl{s.

10

A 11500-12 azonosító sz{mú, Munkahelyi egészség és biztons{g megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei

A 11500-12 azonosító sz{mú, Munkahelyi egészség és biztons{g megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k

Munkakörnyezeti hat{sok

Munkavédelmi jogi ismeretek

Munkaeszközök biztons{ga

Munkavégzés személyi feltételei

Munkahelyek kialakít{sa


Munkavédelmi alapismeretek


x

x

FELADATOK Tudatosítja a munkahelyi egészség és biztons{g jelentőségét

x

Betartja és betartatja a munkahelyekkel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket

x

Betartja és betartatja a munkavégzés személyi és szervezési feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket

x

Betartja és betartatja a munkavégzés t{rgyi feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket

x

A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi képviselővel együttműködve részt vesz a munkavédelmi feladatok ell{t{s{ban

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK A munkahelyi egészség és biztons{g, mint érték

x

A munkabalesetek és foglalkoz{si megbetegedések h{tr{nyos következményei

x

x

A munkavédelem fogalomrendszere, szab{lyoz{sa

x

x

Munkahelyek kialakít{s{nak alapvető szab{lyai

x

A munkavégzés {ltal{nos személyi és szervezési feltételei

x

Munkaeszközök a munkahelyeken

x

Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken

x

Munkavédelmi szakemberek és feladataik a munkahelyeken

x

A munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Inform{cióforr{sok kezelése

x

Biztons{gi szín- és alakjelek

x

x x Olvasott szakmai szöveg megértése SZEMÉLYES KOMPETENCI[K

x

x

x

x

x

x

Szab{lykövetés

x

x

Felelősségtudat x

x x

Döntésképesség Visszacsatol{si készség

T[RSAS KOMPETENCI[K x

x

Ir{nyíthatós{g

x

x

Ir{nyít{si készség

x

x

MÓDSZERKOMPETENCI[K x Rendszerező képesség x Körültekintés, elővigy{zatoss{g Helyzetfelismerés

x

x

x x x

x

x

1. Munkahelyi egészség és biztons{g tant{rgy

18 óra/18 óra*

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

1.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tanuló {ltal{nos felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztons{gos munkavégzésre, a biztons{gos munkav{llalói magatart{shoz szükséges kompetenci{k elsaj{títtat{sa. Nincsen előtanulm{nyi követelmény. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

1.3. Témakörök 1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 4 óra/4 óra A munkahelyi egészség és biztons{g jelentősége Történeti {ttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztons{gi és munkaegészségügyi követelmények, tov{bb{ ennek megvalósít{s{ra szolg{ló törvénykezési, szervezési, intézményi előír{sok jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztons{gos munkavégzés személyi, t{rgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hat{sa a munk{t végző ember egészségére és testi épségére A munkav{llalók egészségét és biztons{g{t veszélyeztető kock{zatok, a munkakörülmények hat{sai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontoss{ga és lehetőségei A munkav{llalók egészségének, munkavégző képességének megóv{sa és a munkakörülmények humaniz{l{sa érdekében szükséges előír{sok jelentősége a munkabalesetek és a foglalkoz{ssal összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, z{rt technológia, a biztons{gi berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajt{i és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztons{g-munkaegészségügy) Veszélyes és {rtalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, forr{sok A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghat{roz{sai.

1.3.2. Munkahelyek kialakít{sa 4 óra/4 óra Munkahelyek kialakít{s{nak {ltal{nos szab{lyai A létesítés {ltal{nos követelményei, a hat{sos védelem módjai, priorit{sok.

Szoci{lis létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tiszt{lkodó- és mellékhelyiségek biztosít{sa, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akad{lymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantart{s, javít{s és felülvizsg{lat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés ad{sa, fogad{sa, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint t{vfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgat{s Anyagmozgat{s a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgat{s fajt{i. A kézi anyagmozgat{s szab{lyai, h{tsérülések megelőzése Rakt{roz{s [ruk fajt{i, rakt{roz{s típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések, feliratok, biztons{gi szín- és alakjelek. Hulladékgazd{lkod{s, környezetvédelem célja, eszközei. 1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 2 óra/2 óra A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztat{s, munkaköri alkalmass{g orvosi vizsg{lata, foglalkoztat{si tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, ir{nyít{s szükségessége. Egyéni védőeszközök juttat{s{nak szab{lyai. 1.3.4. Munkaeszközök biztons{ga Munkaeszközök halmazai Szersz{m, készülék, gép, berendezés fogalom meghat{roz{sa. Munkaeszközök dokument{ciói Munkaeszköz üzembe helyezésének,

haszn{latba

vételének

2 óra/2 óra

dokument{ciós

követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghat{rozott EK-megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, elj{r{sok Biztons{gtechnika alapelvei, veszélyforr{sok típusai, megbízhatós{g, meghib{sod{s, biztons{g. A biztons{gtechnika jellemzői, kialakít{s követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembehelyezési elj{r{s. Munkaeszközök üzemeltetésének, haszn{lat{nak feltételei

Feltétlenül és feltételesen ható biztons{gtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. [ltal{nos üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek,

védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények. 1.3.5. Munkakörnyezeti hat{sok 2 óra/2 óra Veszélyforr{sok, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hat{sok a dolgozókra, főbb veszélyforr{sok valamint a veszélyforr{sok felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kock{zat fogalma, felmérése és kezelése A kock{zatok azonosít{s{nak, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztons{gos munkavégzés feltételeinek biztosít{s{ban, a munkahelyi balesetek és foglalkoz{si megbetegedések megelőzésben. A munkav{llalók részvételének jelentősége 1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óra/4 óra A munkavédelem szab{lyrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztons{got és méltós{got tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghat{rozottak szerint a munkavédelem alapvető szab{lyai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők ({llam, munk{ltatók, munkav{llalók) főbb feladatai. A kémiai biztons{gról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Korm{ny, az {gazati miniszterek rendeleteinek szab{lyoz{si területei a tov{bbi részletes követelményekről. A szabv{nyok, illetve a munk{ltatók helyi előír{sainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munk{ltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztons{gos munkakörülmények biztosít{sa érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkav{llalók feladatai a munkavégzés sor{n. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztons{gi és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ell{tandó feladatok. Foglalkoz{s-egészségügyi feladatok Balesetek és foglalkoz{si megbetegedések Balesetek és munkabalesetek, valamint a foglalkoz{si megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsg{l{s, mint a megelőzés eszköze. Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkav{llalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A v{lasztott képviselők szerepe, feladatai, jogai.

1.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) Tanterem 1.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) 1.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok) Egyéni

Csoportbont{s

Tanulói tevékenységforma

Oszt{lykeret

Sorsz{m

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok

1. 1.1. 2.

x

Szöveges előad{s egyéni felkészüléssel

2.1.

Alkalmazandó eszközök és felszerelések

x

A tanult (vagy egy v{lasztott) szakma szab{lyainak veszélyei, {rtalmai

x

1.5.2.A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m

Alkalmazott oktat{si módszer neve

1.1

magyar{zat

1.2.

megbeszélés

1.3. 1.4. 1.5.

szemléltetés h{zi feladat teszt

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport oszt{ly x x x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések Szakkönyvek, munkavédelmi t{rgyú jogszab{lyok Munkabaleset, foglalkoz{si megbetegedés elemzése Oktatófilmek (pl. NAPO)

x x

1.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

A 11499-12 azonosító sz{mú, Foglalkoztat{s II. megnevezésű

szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei

A 11499-12 azonosító sz{mú, Foglalkoztat{s II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és a témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k

x

Munkanélküliség

x

[ll{skeresés

Munkaviszony létesítése


Munkajogi alapismeretek

Foglalkoztat{s II.

FELADATOK Munkaviszonyt létesít Alkalmazza a munkaerőpiaci technik{kat

x

Feltérképezi a karrierlehetőségeket

x

V{llalkoz{st hoz létre és működtet

x

Motiv{ciós levelet és önéletrajzot készít

x

Di{kmunk{t végez

x SZAKMAI ISMERETEK

Munkav{llaló jogai, munkav{llaló kötelezettségei, munkav{llaló felelőssége

x

x

Munkajogi alapok, foglalkoztat{si form{k

x

x

Speci{lis jogviszonyok (önkéntes munka, di{kmunka)

x

x

[ll{skeresési módszerek

x

V{llalkoz{sok létrehoz{sa és működtetése

x

Munkaügyi szervezetek

x

Munkav{llal{shoz szükséges iratok

x

Munkaviszony létrejötte

x

A munkaviszony adóz{si, biztosít{si, egészség- és nyugdíjbiztosít{si összefüggései

x

x

A munkanélküli ({ll{skereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei

x

x

A munkaerőpiac saj{toss{gai ({ll{sbörzék és p{lyav{laszt{si tan{csad{s)

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése

x

x

x

x

Köznyelvi szöveg fogalmaz{sa ír{sban

x

x

x

x

Elemi szintű sz{mítógép haszn{lat

x

x

x

x

Inform{cióforr{sok kezelése

x

x

x

x

Köznyelvi beszédkészség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Önfejlesztés

x

Szervezőkészség T[RSAS KOMPETENCI[K Kapcsolatteremtő készség Hat{rozotts{g

x

MÓDSZERKOMPETENCI[K Logikus gondolkod{s

x

x

x

x

Inform{ciógyűjtés

x

x

x

x

2. Foglalkoztat{s II. tant{rgy

32 óra

2.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tanuló {ltal{nos felkészítése az {ll{skeresés módszereire, technik{ira, valamint a munkav{llal{shoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsaj{tít{s{ra.

2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 2.3. Témakörök 2.3.1. Munkajogi alapismeretek 8 óra Munkav{llaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztat{s, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosít{s, szabads{g), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre {ll{s, munkavégzés, magatart{si szab{lyok, együttműködés, t{jékoztat{s), munkav{llaló felelőssége (vétkesen okozott k{rért való felelősség, megőrzési felelősség, munkav{llalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosít{sa, megszűnése, megszüntetése, felmond{s, végkielégítés, pihenőidők, szabads{g. Foglalkoztat{si form{k: munkaviszony, megbíz{si jogviszony, v{llalkoz{si jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolg{lati jogviszony. Speci{lis jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztat{s: fajt{i: a tipikus munkavégzési form{k az új Munka Törvénykönyve szerint (t{vmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztat{s, egyszerűsített foglalkoztat{s (mezőgazdas{gi, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztat{s, őstermelői jogviszony, h{ztart{si munka, iskolaszövetkezet keretében végzett di{kmunka, önkéntes munka. 2.3.2. Munkaviszony létesítése 8 óra Munkaviszony létrejötte, fajt{i: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, hat{rozott és hat{rozatlan munkaviszony, minim{lbér és garant{lt bérminimum, képviselet szab{lyai, el{ll{s szab{lyai, próbaidő. Munkav{llal{shoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munk{ltató {ltal kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adóz{si, biztosít{si, egészség- és nyugdíjbiztosít{si összefüggései: munkaadó j{rulékfizetési kötelezettségei, munkav{llaló adó- és j{rulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosít{si ell{t{sok fajt{i (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony. 2.3.3. [ll{skeresés

8 óra

Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, re{lis célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilit{s szerepe, képzések szerepe, foglalkoztat{si t{mogat{sok ismerete. Motiv{ciós levél és önéletrajz készítése: fontoss{ga, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajt{i: hagyom{nyos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő e-mail cím és fénykép megv{laszt{sa, motiv{ciós levél felépítése. [ll{skeresési módszerek: újs{ghirdetés, internetes {ll{skereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati h{lózat fontoss{ga, EURES (Európai Foglalkoztat{si Szolg{lat az Európai Unióban történő {ll{skeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő {ll{skeresés, cégek adatb{zis{ba történő jelentkezés, közösségi port{lok szerepe. Munkaerőpiaci technik{k alkalmaz{sa: Foglalkoz{si Inform{ciós Tan{csadó (FIT), Foglalkoztat{si Inform{ciós Pontok (FIP), Nemzeti P{lyaorient{ciós Port{l (NPP). [ll{sinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az {ll{sinterjún, testbeszéd szerepe. 2.3.4. Munkanélküliség 8 óra A munkanélküli ({ll{skereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: {ll{skeresőként történő nyilv{ntart{sba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilv{ntart{s szünetelése, nyilv{ntart{sból való törlés; munkaügyi szervezet {ltal nyújtott szolg{ltat{sok, kiemelten a munkaközvetítés. [ll{skeresési ell{t{sok („passzív eszközök”): {ll{skeresési j{radék és nyugdíj előtti {ll{skeresési segély. Utaz{si költségtérítés. Foglalkoztat{st helyettesítő t{mogat{s. Közfoglalkoztat{s: közfoglalkoztat{s célja, közfoglalkozat{s célcsoportja, közfoglalkozat{s főbb szab{lyai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztat{si Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Munkaügyi Központ, kirendeltség feladatai. Az {ll{skeresők részére nyújtott t{mogat{sok („aktív eszközök”): önfoglalkoztat{s t{mogat{sa, foglalkoztat{st elősegítő t{mogat{sok (képzések, béralapú t{mogat{sok, mobilit{si t{mogat{sok). V{llalkoz{sok létrehoz{sa és működtetése: t{rsas v{llalkoz{si form{k, egyéni v{llalkoz{s, mezőgazdas{gi őstermelő, nyilv{ntart{sba vétel, működés, v{llalkoz{s megszűnésének, megszüntetésének szab{lyai. A munkaerőpiac saj{toss{gai, NFSZ szolg{ltat{sai: p{lyav{laszt{si tan{csad{s, munka- és p{lyatan{csad{s, {ll{skeresési tan{csad{s, {ll{skereső klub, pszichológiai tan{csad{s.

2.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) Tanterem 2.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) 2.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Olvasott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Leír{s készítése V{laszol{s ír{sban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megold{sa

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.2. 2.3. 2.4.

Oszt{lykeret

Csoportbont{s

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorsz{m

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok)


x x x x x x x

x x x

2.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m 1.1 1.4. 1.5. 1.6. 1.10. 1.11.

Alkalmazott oktat{si módszer neve magyar{zat megbeszélés vita szemléltetés szerepj{ték h{zi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport oszt{ly x x x x x x



A 11497-12 azonosító sz{mú, Foglalkoztat{s I. megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei

A 11497-12 azonosító sz{mú, Foglalkoztat{s követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és a fejlesztendő kompetenci{k

I. megnevezésű szakmai témakörök oktat{sa sor{n

Nyelvtani rendszerezés I.

Nyelvtani rendszerezés II.

Nyelvi készségfejlesztés

Munkav{llalói szókincs

Foglalkoztat{s I.

bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkoz{ssal)

x

x

x

x

egyszerű alapadatokat tartalmazó formanyomtatv{nyt kitölt

x

x

x

x


FELADATOK Idegen nyelven:

idegen nyelvű szakmai ir{nyít{s, együttműködés melletti munk{t végez

x

SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven: közvetlen szakm{j{ra vonatkozó gyakran haszn{lt egyszerű szavak, szókapcsolatok

x x

a munkakör alapkifejezései SZAKMAI KÉSZSÉGEK Egyszerű formanyomtatv{nyok kitöltése idegen nyelven

x

Szakmai p{rbeszédben elhangzó idegen nyelven feltett egyszerű kérdések megértése, illetve azokra való reag{l{s egyszerű mondatokban

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Fejlődőképesség, önfejlesztés T[RSAS KOMPETENCI[K Nyelvi magabiztoss{g

x

Kapcsolatteremtő készség MÓDSZERKOMPETENCI[K Inform{ciógyűjtés Analitikus gondolkod{s

x

x

Foglalkoztat{s I. tant{rgy

64 óra/64 óra

3.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy tanít{s{nak célja, hogy a di{kok képesek legyenek személyes és szakmai vonatkoz{st is beleértve bemutatkozni idegen nyelven. Tov{bb{ egyszerű alapadatokat tartalmazó formanyomtatv{nyt kitölteni. Illetve cél, hogy a tanuló idegen nyelvű szakmai ir{nyít{s mellett képes legyen eredményesen végezni a munk{j{t. Cél, hogy a rendelkezésre {lló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy alapvető nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve a mondatszerkesztési elj{r{sokhoz kapcsolódóan. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanul{si készségfejlesztés 4 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó t{rsalg{si témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakm{j{hoz kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: idegen nyelvek 3.3. Témakörök 3.3.1. Nyelvtani rendszerezés 1 10 óra/10 óra A 10 óra alatt a tanulók {tismétlik a 3 alapvető idősíkra (jelen, múlt, jövő) vonatkozó igeidőket, illetve begyakorolj{k azokat, hogy a munkav{llal{shoz kapcsolódóan az {ll{sinterjú sor{n ne okozzon gondot sem a múltra, sem a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó egyszerű mondatokban történő v{laszok megfogalmaz{sa. A témakör elsaj{tít{sa révén a di{k alkalmass{ v{lik a munkavégzés sor{n az elvégezendő, illetve elvégzett feladathoz kapcsolódó a munkaadó {ltal idegen nyelven feltett egyszerű, az elvégezendő munka elért eredményére, illetve a jövőbeli feladatokra vonatkozó kérdéseket megértse, valamint a helyes igeidő haszn{lattal ezekre egyszerű mondatokban is képes lesz reag{lni. A célként megfogalmazott idegen nyelvi magabiztoss{g csak az alapvető igeidők helyes és pontos haszn{lata révén fog megvalósulni.

3.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2 10 óra/10 óra A témakör tananyagaként megfogalmazott nyelvtani egységek – a tagad{s, a jelen idejű feltételes mód, illetve a segédigék (képesség, lehetőség, szükségesség) - haszn{lata révén a di{k képes lesz egzaktabb módon idegen nyelven bemutatkozni szakmai és személyes vonatkoz{sban

egyar{nt. Egyszerű mondatokban meg tudja fogalmazni az {ll{sinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a v{laszt kihaszn{lva a 3 alapvető igeidő, a segédigék {ltal biztosított nyelvi precizit{s adta kereteket. A kérdésfeltevés, a szórend alapvető szab{lyainak elsaj{tít{sa révén alkalmass{ v{lik a di{k arra, hogy egy munkahelyi {ll{sinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is egyszerű tiszt{zó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgat{s sor{n.

3.3.3. Nyelvi készségfejlesztés 24 óra/24 óra /Az induktív nyelvtanul{si képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/ A 24 ór{s nyelvi készségfejlesztő blokk célja, hogy rendszerezze a di{k idegen nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. Az induktív nyelvtanul{si képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 4 alapvető t{rsalg{si témakörön keresztül valósul meg. Az induktív nyelvtanul{si képesség {ltal egy adott idegen nyelv struktúr{j{t meghat{rozó szab{lyok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a di{k koherensen l{ssa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reag{lni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanul{s{nak képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a v{laszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi t{rsalg{si témakörök elsaj{tít{sa sor{n valósul meg. Az elsaj{títandó témakörök: - személyes bemutatkoz{s - a munka vil{ga - napi tevékenységek, aktivit{s - étkezés, sz{ll{s Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódol{si képességfejlesztés is, amely sor{n a célnyelv legfontosabb fonetikai szab{lyaival ismerkedik meg a nyelvtanuló. 3.3.4. Munkav{llalói szókincs 20 óra/20 óra /Munkav{llal{ssal kapcsolatos alapvető szakszókincs elsaj{tít{sa/ A 20 ór{s szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 44 ór{s 3 alapozó témakör elsaj{tít{sa ut{n lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a di{k egyszerű mondatokban, megfelelő nyelvi tartalmi koherenci{val tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkoz{ssal. A témakör tananyag{nak elsaj{tít{sa

révén alkalmas lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi orsz{gban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatv{ny kitöltését. Elsaj{títja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmass{ teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről t{jékozódjon. A témakör tanul{sa sor{n közvetlenül a szakm{j{ra vonatkozó gyakran haszn{lt kifejezéseket saj{títja el.

3.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) Az ór{k kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy m{sik fele pedig sz{mítógépes tanterem, hiszen az oktat{s egy jelentős részben digit{lis tananyag {ltal t{mogatott form{ban zajlik. 3.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) A tananyag kb. fele digit{lis tartalmú oktat{si anyag, így speci{lisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységform{k. 3.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 3. 3.1.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok

Levélír{s V{laszol{s ír{sban mondatszintű kérdésekre Komplex inform{ciók körében Elemzés készítése tapasztalatokról

Oszt{lykeret

Csoportbont{s


Sorsz{m


x x x x

x

x

x x x


4. 4.1. 4.3.

Csoportos munkaform{k körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgoz{s Csoportos helyzetgyakorlat

x x

3.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m 1.1 1.3. 1.5. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10.

Alkalmazott oktat{si módszer neve magyar{zat megbeszélés szemléltetés kooperatív tanul{s szerepj{ték h{zi feladat digit{lis alapú feladatmegold{s

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport oszt{ly x x x x x x


x


A 10163-12 azonosító sz{mú, Gépészeti munkabiztons{g és környezetvédelem megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei

A 10163-12 azonosító sz{mú, Gépészeti munkabiztons{g és környezetvédelem megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és a témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k

Elsősegélynyújt{s egyéb sérülések esetén

Környezetvédelem

Elsősegélynyújt{s vérzések esetén

FELADATOK Betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi jogszab{lyokat, előír{sokat, valamint a szakm{ra, és egyéb szerelési-javít{si technológi{ra vonatkozó előír{sokat A munkaterületet és munkakörnyezetet a biztons{gos munkavégzésnek megfelelően alakítja ki Betartja a veszélyes anyagok és hulladékok kezelésére, t{rol{s{ra vonatkozó szab{lyokat Együttműködik a munka-, tűz- és környezetvédelemmel kapcsolatos események kivizsg{l{s{ban Jelzi a tüzet, részt vesz az olt{sban Betartja a tűz- és környezetvédelmi előír{sokat Részt vesz a mentésben, elsősegélyt nyújt x SZAKMAI ISMERETEK Környezetvédelmi, tűzvédelmi és munkavédelmi szab{lyok A munk{ltatók és a munkav{llalók jogai és kötelezettségei A munkahely biztons{gos kialakít{s{nak követelményei A gépek, berendezések, szersz{mok haszn{lati és kezelési utasít{sai Villamos berendezések biztons{gtechnik{ja Az anyagmozgat{s, anyagt{rol{s szab{lyai Egyéni és kollektív védelmi módok Munkabiztons{gi szimbólumok értelmezése

Munkabiztons{g

Elsősegélynyújt{s

10163-12 Gépészeti munkabiztons{g és környezetvédelem

Elsősegélynyújt {s gyakorlata

Elsősegélynyújt{s törések esetén

Munkavédele m

x

x

x

x

x x x

x

x x

x

x

x x x x x x x

x

Elsősegélynyújt{si ismeretek Munkavégzés szab{lyai

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Munkabiztons{gi eszközök, felszerelések x haszn{lata Inform{cióforr{sok kezelése x Munkabiztons{ghoz kapcsolódó jelképek, x szimbólumok, színjelölések értelmezése Gépek, berendezések, szersz{mok szakszerű x haszn{lata Elsősegélynyújt{s x SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Döntésképesség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Hat{rozotts{g Felelősségtudat T[RSAS KOMPETENCI[K Ir{nyíthatós{g

x

x

x

Ir{nyít{si készség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

MÓDSZERKOMPETENCI[K Figyelem-összpontosít{s Körültekintés, elővigy{zatoss{g

x

x

x

4

Munkavédelem óra*

18 óra/18

*H{rom évfolyamos képzés közismereti oktat{ssal/két évfolyamos képzés közismereti oktat{s nélkül

4.1.A tant{rgy tanít{s{nak célja A Munkavédelem elméleti oktat{s{nak alapvető célja, hogy segítse elő a tanulók balesetmentes munkavégzésének kialakít{s{t és az ön{lló gondolkod{sra való nevelését. Tegye képessé a tanulókat a munka vil{g{nak, ezen belül a munkavédelem jellemzőinek és működésének megértésére. 4.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Munkavédelemmel kapcsolatos fogalmak megismerése, elsősegély nyújt{si, munkabiztons{gi és környezetvédelmi ismeretek elsaj{tít{sa. Az alapvető logikus gondolkod{smód szükséges a tant{rgy tanul{s{hoz. 4.3.Témakörök 4.3.1. Elsősegélynyújt{s 6 óra/6 óra A balesetek fajt{i, oszt{lyoz{suk Életveszélyes sérülés ismérvei Súlyos sérülés, tömeges baleset ismérvei Könnyű sérülés ismérvei L{tható és nem l{tható sérülések Az elsősegélynyújt{s célja Az elsősegélynyújt{s elemi szab{lyai Fő szab{lyok, tov{bbi szab{lyok A t{jékozód{s lépései Helyszínbiztosít{s szükségessége Mentők t{jékoztat{sa, inform{ciótartalom A sérült ell{t{s{nak legfontosabb feladatai A légutak felszabadít{s{nak szab{lyai A légút szabadon Artéri{s nyomókötés, vén{s nyomókötés felhelyezésének szab{lyai Törés, l{gyrész-sérülés rögzítésének szab{lyai Sebfedés, nyugalomban tart{s Újraélesztés technik{ja Az ell{t{s személyi és t{rgyi feltételei Jelentési kötelezettségek 4.3.2. Munkabiztons{g A munkavédelem területei Foglalkoz{si megbetegedések fajt{i, azok jellemzői Balesetek, megbetegedések bejelentése, kivizsg{l{sa

6 óra/6 óra

A munkav{llaló jogai és kötelezettségei A munk{ltató jogai és kötelezettségei A munkavégzés személyi és t{rgyi feltételei, szervezeti és jogi kérdései A munkahely biztons{gos kialakít{s{nak követelményei, ergonómia Az időszakos munkavédelmi, munkabiztons{gi felülvizsg{latok Szimbólumok, biztons{gi jelzések jelentése Gépek, berendezések, szersz{mok biztons{gtechnik{ja Anyagmozgat{s, anyagt{rol{s szab{lyai Villamos berendezések biztons{gtechnik{ja Egyéni és kollektív munkavédelem Munkaegészségügy fogalma, munkaegészségügyi előír{sok [ltal{nos tűzvédelmi ismeretek Tűzvédelmi előír{sok, a tűz jelzése Tűzoltó berendezések Tűzveszélyességi oszt{lyok Tűzveszélyes anyagok jellemzői, kezelésük szab{lyai Munkahelyek tűzvédelmi szab{lyai 4.3.3. Környezetvédelem 6 óra/6 óra A környezetvédelem fogalma, feladata, csoportosít{sa A környezetvédelem helye a t{rsadalmi-gazdas{gi folyamatokban Levegő védelmének jelentősége, form{i Talaj védelmének jelentősége, form{i Felszíni és felszín alatti vizek védelmének jelentősége, form{i Élővil{g (növények, {llatok) védelmének jelentősége, form{i T{j és épített környezet védelmének jelentősége, form{i A környezetszennyezés form{i Környezetidegen anyagok A környezetszennyezés megelőzési technológi{i Veszélyes anyagok kezelése, hulladékkezelés Hulladékgazd{lkod{si alapfogalmak. Hulladékok fajt{i és kezelésük. 4.4.A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) Munkavédelmi szaktanterem 4.5.A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)

A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{ m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.


A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

csoport

oszt{ly

x

x x x

x x x x

magyar{zat kiselőad{s megbeszélés szemléltetés szimul{ció h{zi feladat

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

x x

A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2. 3.3.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa Olvasott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Inform{ciók ön{lló rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok V{laszol{s ír{sban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megold{sa Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

x x x x

x x

x x x

Komplex inform{ciók körében Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapj{n Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés ut{n Utólagos szóbeli besz{moló

Oszt{lykeret

Csoportbont{s


Sorsz{m


x x x


4.6.A tant{rgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.”

5 Elsősegélynyújt{s gyakorlata

18 óra/18 óra*


5.1.A tant{rgy tanít{s{nak célja Az Elsősegélynyújt{s gyakorlata tant{rgy alapvető célja, hogy a munkavégzés alatt vagy azon kívül is a tanulók képesek legyenek felismerni a balesetek sor{n keletkezett sérüléseket, és képesek legyenek az elsősegélynyújt{s elvégzésére. 5.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Elsősegély nyújt{si technik{k, elsősegélynyújt{shoz haszn{latos anyagok, eszközök, elsősegélynyújt{st megelőző és követő teendők, intézkedések. Felelősségteljes hozz{{ll{s, ismeretek szakszerű alkalmaz{sa szükséges a tant{rgy teljesítéséhez 5.3.Témakörök 5.3.1. Elsősegélynyújt{s törések esetén 6 óra/6 óra [ltal{nos szab{lyok A sérülést szenvedett {llapot{nak meg{llapít{sa A sérülés nagys{g{nak és jellegének meg{llapít{sa Az ell{t{s lehetséges módjai, eszközei Z{rt törések és ficamok elsősegélye: A sérült rész megnyugtat{sa, a beteg megt{maszt{sa Szoros ruh{k, ékszerek végtagokról történő elt{volít{sa Sérült végtag megemelése lehetőségekhez képest Nyílt törések elsősegélye Sérült testrészek megtart{sa Vérzéscsökkentés steril gézlapokkal Sérülés környékének kip{rn{z{sa, elfedése Sebfedés {tkötése a vérkeringés biztosít{sa mellett Mentők értesítése Jelentési és adminisztr{ciós kötelezettségek

5.3.2. Elsősegélynyújt{s vérzések esetén [ltal{nos szab{lyok A sérülést szenvedett {llapot{nak meg{llapít{sa

6 óra/6 óra

A sérülés nagys{g{nak és jellegének meg{llapít{sa Az ell{t{s lehetséges módjai, eszközei Ell{t{s folyamata artéri{s vérzés esetén Ell{t{s folyamata vén{s vérzés esetén Ell{t{s folyamata hajsz{leres vérzés esetén Belső vérzés felismerése, az ell{t{s teendői Orrvérzés ell{t{s{nak folyamata A sz{jból történő vérzés ell{t{s{nak folyamata Ell{t{s folyamata csonkol{sos vérzéses sérülés esetén Jelentési és adminisztr{ciós kötelezettségek 5.3.3. Elsősegélynyújt{s egyéb sérülések esetén 6 óra/6 óra [ltal{nos szab{lyok A sérülést szenvedett {llapot{nak meg{llapít{sa A sérülés nagys{g{nak helyének és jellegének meg{llapít{sa Az ell{t{s lehetséges módjai, eszközei Teendők az {ramforr{ssal V{g{sos sérülések ell{t{sa Égési sérülések ell{t{sa Mérgezés okozta sérülések ell{t{sa Szemsérülések ell{t{sa Mentők értesítése, az értesítés inform{ciótartalma Jelentési és adminisztr{ciós kötelezettségek 5.4.A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) Munkavédelmi demonstr{ciós terem 5.5.A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos oktat{si módszerek (aj{nl{s) Sorsz{ m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

Alkalmazott oktat{si módszer neve megbeszélés szemléltetés szimul{ció szerepj{ték


csoport

x

x x x x

x x

oszt{ly



1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2..2. 2.3. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2.

Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok V{laszol{s ír{sban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megold{sa Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

Oszt{lykeret

Csoportbont{s


Sorsz{m



x x

x x x

Komplex inform{ciók körében Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapj{n Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés ut{n Utólagos szóbeli besz{moló Csoportos munkaform{k körében Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyj{ték Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorl{sa Munkamegfigyelés adott szempontok alapj{n

x x x x

x

x

x

x


A 10482-12 azonosító sz{mú, J{rműfényező feladatai megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei

A 10482-12 azonosító sz{mú, J{rműfényező feladatai megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és a témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k


Felület-előkészítési, fényezési technológi{k

A felület-előkészítés, fényezés gyakorlata

Fizikai, kémiai, hőtani alapismeretek Színelmélet, színező anyagok Tapaszok és jellemzőik Festékek összetevői Felület előkészítés anyagai, eszközei Eszköz- és szersz{mismeret Gépj{rművek tisztít{sa Kézi felületcsiszol{si technológi{k Gépi felületcsiszol{si technológi{k Kittek előkészítése, felhord{sa Tapaszol{s előtti felület előkészítés Zsírtalanít{s Nagynyom{sú festékszór{s technológi{ja Elektrosztatikus festékszór{s technológi{ja Elektroforetikus festékszór{s technológi{ja Közúti j{rművek festése, fényezése Kiegészítő és díszítő políroz{s, helyi javít{sok technológi{i Kittelés előtti felület előkészítések Kittfelhord{sok Kittcsiszol{sok Kitakar{sok Előkészítő technológi{k alkalmaz{sa Festékfelviteli elj{r{sok, lakkoz{si technológi{k Javít{si technológi{k Kőfelverődés elleni és üregvédelmi technológi{k Karbantart{si műveletek

A felületkezelés alapjai (anyag-, eszköz- és szersz{mismeret)

FELADATOK Lemossa a j{rművet, gépkocsit mozgat, j{rművet {pol, festési, fényezési műveletet előkészít, olaj, k{tr{ny és egyéb szennyeződést, díszléc ragasztót, fóli{t elt{volít Alv{z- és üregvédelmet, kőfelverődés elleni védelmet ellenőriz, vagy javít Políroz{s előtt felületeket maszkol, fényezett felületet políroz Políroz{s ut{n maszkot, pasztamaradv{nyokat és kitakar{st elt{volít, {tad{s előtt tisztít{st végez Előkészíti, és üzembe helyezi a szükséges eszközöket, gépeket Oxidmentesít (csiszol vagy

x

x x

x

x

x

x

x

x

x x x

x

x

szemcseszór), a csiszolt felületet zsírtalanítja, szilikonmentesíti Fényezendő felület anyaga és egyenetlensége függvényében javít{si technológi{t v{laszt, kittelő anyagot felhaszn{l{sra előkészít, javított felületre kittet felhord Fényezendő felületet csiszol, felületet tisztít (zsír- és pormentesít) Elt{volítja a régi festékréteget, rozsd{t, tiszta fémfelületekre alapozót hord fel, csiszolt felületet tisztít (zsírtalanít{s, portalanít{s) Műanyag felület esetében lúgos vízzel lemos, tisztas{got ellenőriz, elvégzi a műanyag hőkezelését (temper{l{s), műanyag alapoz{st végez Üvegsz{l erősítésű poliészter kittet felhord, a fémig csiszolt részekre korrózióg{tló alapoz{st készít Simító kittelést végez, kittelt felületet csiszol, majd tisztít (zsírtalanít{s, portalanít{s) Szóró kittelés anyag{t előkészíti, szóró kittelést végez, szóró kittelt felületet csiszol, majd tisztít (zsírtalanít{s, portalanít{s), kittelt felületet csiszol, egyenetlenséget, karcmentességet ellenőriz Töltőalapozó anyagot előkészít, töltőalapoz{st végez Melléfényezéshez felületet előkészít (tisztít, csiszol, mattít, fémre kopott felületet szigetel) Illesztéseket tömít, kőfelverődés készítéséhez kiragaszt, kőfelverődés anyag{t felhordja Beazonosítja a színt, meghat{rozza a színsz{mot,

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

receptúr{t kiv{laszt Meghat{rozza a festés anyagigényét, be{llítja festék paramétereit, kiméri a festék összetevőit Felhaszn{landó anyagokat megszűr, színt kever, mintalemezt fúj Színt ellenőriz, ha kell, korrig{l, felületet szilikonmentesít, tisztít Fényezőkabint előkészít, kezel, fényezőanyagot felhaszn{l{sra előkészít Fém- és műanyag felületet fényezésre előkészít, előkészített felületet színre fúj Be{llítja a szórópisztoly szór{sképét, szórónyom{st {llít, színre fújt felületet lakkoz, fényezett felületet sz{rít Elt{volítja a kitakar{s maszkj{t, kijavítja a fényezési hib{kat, egyneműsíti (velírozza) a csatlakozó elemeket Szórópisztolyt, kéziszersz{mokat, csiszológépeket, elszívó berendezést, levegő h{lózatot, munkaterületet, fényező kabint tisztít, tiszt{n tart, karbantart

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x

x

x

x x x x x

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK Kémiai és fizikai alapismeretek, keverék, elegy, vegyület fogalma, anyagok felépítése, színe, fény, színkép, színek fogalma, alapszínek, szín{rnyalatok, színdinamika fogalma Szervetlen vegyülettípusok, szerves vegyülettípusok Kémiai v{ltoz{sok befoly{sol{sa, kötőanyagok old{s{val kapcsolatos fogalmak Hőtani alapismeretek, színezőanyagok, kötőanyagok, oldószerek,

x

x x

x x

x

x

x

x

x

hozz{tétanyagok Tapaszok típusai, tulajdons{gai (szóró, olajos, cellulóz-nitr{t, klórkaucsuk, műgyanta alapú) Felület előkészítéshez haszn{lt segédanyagok, zsírtalanító anyagok, rozsda{talakító anyagok Egyéb segédanyagok, csiszoló- és fényesítő anyagok, fedőpaszt{k, festékelt{volítók Felhaszn{l{sra kész festékek, lakkok, zom{ncok, különleges hat{st keltő lakkok és zom{ncok Pneumatikus, villamos működésű és nagynyom{sú festékszóró berendezések, elektrohidraulikus festékszóró berendezés, szóró-sz{rító kabin Sz{mítógépes színkeverő szoftver, színmeghat{roz{s Elektroforetikus festősor, elektrosztatikus festőberendezés, festőrobotok J{rműfényezés kéziszersz{mai, kisgépei (csiszoló, szóró, UV, hőlégfúvó) Szerelés, csiszol{s, políroz{s, porlaszt{s, szór{s fogalma, fényezés gépi, kézi berendezéseinek és kisgépeinek karbantart{sa Előkészítő felületkikészítési és fényezési technológi{k Tapaszol{s (kittelés), töltő alapoz{s technológi{ja (folt, kés, ecset, szóró) Kittcsiszol{s technológi{ja Műanyag és fafelületek előkészítésének technológi{ja Összetevők mennyiségi meghat{roz{sa kód alapj{n dokument{cióból Színadagol{s sorrendje, keverési technológia Nagynyom{sú,

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x x x

x x x

x x x x x x

x

x

x

x

x

elektrosztatikus, elektroforetikus festékszór{s technológi{ja Túlhevített gőzzel, oldószergőzzel történő festékszór{s technológi{ja Kétalkotós festékek szór{sa technológi{ja Kiegészítő és díszítő festés technológi{ja, teljes bevonatrendszer felújít{s{nak technológi{ja Anyagokkal kapcsolatos veszélyek és {rtalmak, veszélyes munkafolyamatok, technológi{k, hulladék- és veszélyesanyag-gazd{lkod{s

x x x x

x

x

x

x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Munka-, környezet- és tűzvédelemmel kapcsolatos jelképek, veszélyes anyagok jelképeinek, idegen nyelvű géphaszn{lati feliratok értelmezése, megértése Mennyiségérzék, szakkifejezések haszn{lata Pneumatikus és villamos működésű nagynyom{sú valamint elektrohidraulikus festékszóró berendezés haszn{lata Sz{mítógépes színkeverő, szóró-sz{rító kabin, hőlégfúvó, UV l{mpa, haszn{lata Különféle kialakít{sú és működtetésű kézi csiszológépek, szórópisztolyok, ecsetek, spatul{k haszn{lata

x x x x x x x x

x x x

x x x x x

x

x x

x x

x x x

x

x x

x

x x

SZEMÉLYES KOMPETENCI[K L{t{s (színl{t{s) Mozg{skoordin{ció

x

x x x x x

x x

x x x x x x x x

Precizit{s

x x x x x

x x x x x x x x x T[RSAS KOMPETENCI[K

Kapcsolatfenntartó képesség Közérthetőség

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Konfliktusmegoldó készség MÓDSZERKOMPETENCI[K

Logikus gondolkod{s Problémamegold{s, hibaelh{rít{s Módszeres munkavégzés

6.

x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

A felületkezelés alapjai (anyag-, eszköz- és szersz{mismeret) 208óra/204 óra*


6.1.A tant{rgy tanít{s{nak célja A felületkezelés alapjai (anyag-, eszköz és szersz{mismeret) tant{rgy tanít{s{nak alapvető célja a szakképesítés gyakorl{s{hoz szükséges szakir{nyú anyag, eszköz és szersz{mismeret elsaj{títtat{sa. Készségszintű j{rtass{g kialakít{sa a szakképesítés gyakorl{sa sor{n alkalmazott korszerű bevonó anyagok, festékek, lakkok, valamint kézi és gépi szersz{mok tekintetében.

6.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Fizikai, kémiai és hőtani alapismeretek, színelméleti, színdinamikai ismeretek, felület-előkészítési és fényezési anyagok valamint szersz{mok ismerete.

6.3.Témakörök 6.3.1. Fizikai, kémiai, hőtani, szakrajzi alapismeretek 36 óra/34 óra A j{rműfényezés végzéséhez szükséges fizikai és kémiai alapismeretek Fizikai alapismeretek Fizikai fogalmak Anyagok tulajdons{gai külső v{ltoz{sai (folyékony, szil{rd, sz{rad{s, p{rolg{s, a levegő p{ratartalma, forr{s, a súly, hőmennyiség, lep{rl{s, oldóképesség és sűrűség, stb.) Fizikai v{ltoz{s Kémiai alapismeretek Az anyagok felépítése Kémiai v{ltoz{sok Egyszerű és összetett anyagok Keverék és elegy Vegyület A kémiai v{ltoz{sok fajt{i

A vegyületek csoportosít{sa Szervetlen vegyülettípusok (oxidok, savak, sók, b{zisok) Szerves vegyülettípusok (szénhidrogének, alkoholok, karbonsavak, éterek, észterek, aldehidek, ketonok, kataliz{torok, indik{torok, inhibitorok) Kémiai v{ltoz{sok befoly{sol{sa Hőtani alapismeretek A rajzolás és festés eszközei. Síkmértani szerkesztések

6.3.2. Színelmélet, színező anyagok 40 óra/32 óra Színek Fény A fény fogalma Alapszínek, szín{rnyalatok A t{rgyak színe Színlélektan és színdinamika Festékek összetevői Filmképzők, kötőanyagok: vékony, h{rtyaszerű film létesítésére alkalmas anyagok Természetes filmképzők (olajok, bitumenek, természetes gyant{k) Természetes alapú, vegyileg módosított filmképzők Műgyant{k Oldószerek, hígítók: kötőanyagok old{s{ra, oldatok hígít{s{ra alkalmas anyagok Színezőanyagok: olyan anyagok, amelyek a festékek színét adj{k Színezőanyagok fajt{i, tulajdons{gai Pigmentek Színezékek Adalékanyagok (hozz{tétanyagok): a festékek valamely tulajdons{g{t javítj{k Sz{rítok L{gyítók Inhibitorok Színkeverés A szín-beazonosít{s folyamata A színkeverési munkafolyamat technológi{ja Mintafúj{s A színeltérés korrig{l{sa 6.3.3. Tapaszok és jellemzőik 36 óra/36 óra Tapaszok (kittek) típusai, tulajdons{gai (szóró, olajos, cellulóz-nitr{t, klórkaucsuk, műgyanta alapú) A tapaszok alkalmaz{s{nak célja.

A tapaszok kiv{laszt{s{nak fő szempontjai. Késtapaszok (kittek). Olajos alapú késtapaszok jellemzői és alkalmaz{si területei. A cellulóznitr{t alapú késtapaszok jellemzői és alkalmaz{si területei. Nitro késtapasz 100 és 200 jellemzői és alkalmaz{si területei. Klórkaucsuk alapú késtapasz jellemzői és alkalmaz{si területei. Műgyanta alapú késtapaszok jellemzői és alkalmaz{si területei. Epoxigyanta alapú késztermékek jellemzői és alkalmaz{si területei. Telítetlen poliésztergyanta alapú tapaszok jellemzői és alkalmaz{si területei. Egykomponensű akriltapaszok jellemzői és alkalmaz{si területei. Műanyag tapaszok jellemzői és alkalmaz{si területei. Szórótapaszok jellemzői és alkalmaz{si területei 6.3.4. Festékek összetevői 36 óra/36 óra Színezőanyagok Filmképzők Kötőanyagok Oldószerek Hígítók Hozz{tétanyagok Pigmentek tulajdons{gai (színezőképesség, fedőképesség, fény-, és időj{r{s{llós{g, vegyszer{llós{g, hő{llós{g, szemcsealak, olajfelvevő képesség, pigment kötőanyag kölcsönhat{s, pigmentek vegyi összetétele) Pigmentek fajt{i Szervetlen pigmentek: Természetes földfestékek Mesterséges földfestékek Vegyi úton elő{llított szervetlen pigmentek (fehér színű, s{rga és vörös színű, kék és zöld színű fekete színű pigmentek) Keverék pigmentek Különlegesen elő{llított pigmentek Az anyagok felépítése, színe Kötőanyagok old{s{val kapcsolatos fogalmak Felhaszn{l{sra kész festékek, lakkok, zom{ncok Különleges hat{st keltő lakkok és zom{ncok Színmeghat{roz{s Összetevők mennyiségi meghat{roz{sa kód alapj{n dokument{cióból Színadagol{s sorrendje Keverési technológia A fényezéshez szükséges kötőanyagok és filmképző anyagok, alapozó, közbenső és {tvonó olajfestékek, lakkok, zom{ncok Ezen anyagok alkalmaz{si feltételei, kötöttségei

Festékanyagok hígít{si ismeretei, viszkozit{s ismerete és ellenőrzési módja 6.3.5. Felület előkészítés anyagai, eszközei 36 óra/36 óra Zsírtalanító anyagok Szerves oldószerek, Emulzióképző anyagok Lúgos jellegű anyagok Semleges hat{sú szintetikus anyagok Rozsda{talakító anyagok Foszforsavas rozsda{talakító, sósavas rozsda{talakító, csersavas rozsda{talakító Polírozó és fényesítő anyagok Csiszolópaszt{k Polírpaszt{k Polírvizek Fedőpaszt{k Fafelületek előkészítésénél haszn{latos anyagok Fap{cok Fehérítő anyagok Pórustömítő anyagok Beeresztő impregn{ló anyagok Festékelt{volítók Maróhat{sú festékelt{volító anyagok Oldószeres festékelt{volító anyagok Kombin{lt festékelt{volító anyagok Egyéb segédanyagok Csiszolókövek, csiszolópapírok, csiszolóv{sznak, csiszolónemezek, csiszolór{csok, csiszolóporok Felület előkezelő készítmények Wash primer Félolaj Műanyag pórustömítők 6.3.6. Eszköz- és szersz{mismeret 24 óra/30 óra J{rmű{pol{s kéziszersz{mai J{rműfényezés előkészítésének kéziszersz{mai (kézi csiszolószersz{mok, poroló ecsetek, különféle kialakít{sú spatul{k, stb.) J{rműfényezéshez haszn{lt kéziszersz{mok Kézi szersz{mok kiv{laszt{sa, és haszn{latuk módozatai J{rművek {pol{s{nak, fényezésre történő előkészítésének és fényezésének gépi szersz{mai, berendezései (mosóberendezések, csiszológépek, kitt- és festékszóró pisztolyok, berendezések, sz{rító

berendezések, polírozó gépek, stb.) Gépi szersz{mok megv{laszt{sa és haszn{latuk módjai A j{rműfényezés sor{n haszn{lt eszközök és berendezések (Csiszolóeszközök, kézi és gépi festékszóró berendezések, levegő ell{tó rendszer, sz{rítóberendezések, stb.) Kőfelverődés elleni és üregvédelmi technológi{k begyakorl{sa és alkalmaz{sa, a technológi{k alkalmaz{sa sor{n haszn{lt szersz{mok, anyagok készség szintű haszn{lata 6.4.A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) Fényező szaktanterem 6.5.A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.



magyar{zat elbeszélés kiselőad{s megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanul{s h{zi feladat

csoport


oszt{ly x x x x x

x x x x


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Olvasott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel

Oszt{lykeret

Csoportbont{s


Sorsz{m


x x x x


1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 6. 6.1. 7. 7.1. 7.2.

Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok V{laszol{s ír{sban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megold{sa Szöveges előad{s egyéni felkészüléssel Képi inform{ciók körében Technológiai eszköz rajz értelmezése

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

Komplex inform{ciók körében Esetleír{s készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapj{n Csoportos munkaform{k körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgoz{s Inform{ciók rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal Üzemeltetési tevékenységek körében Feladattal vezetett szerkezetelemzés Vizsg{lati tevékenységek körében Vegyészeti laboratóriumi alapmérések Anyagmint{k azonosít{sa

x

x x x x

x

x x

x x


7. Felület előkészítési, fényezési technológi{k

380 óra/408 óra*


7.1.A tant{rgy tanít{s{nak célja A felület előkészítési, fényezési technológi{k tant{rgy alapvető célja megismertetni a szakm{t tanulókkal a szakképesítés gyakorl{sa sor{n alkalmazandó különféle felületek tisztít{si és előkészítési, valamint fényezési és lakkoz{si technológi{kat, azok jellemzőit, szersz{mait, gépi és kézi berendezéseit. A tananyag elsaj{tít{sa ut{n a tanulók képesek lesznek helyes technológi{t v{lasztani egy adott feladat elvégzéséhez. 7.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Technológiai tervezési ismeretek, anyagismeret, eszköz- és szersz{mismeret, karbantart{si ismeretek. A sikeres tant{rgyteljesítéshez logikus műszaki gondolkod{smód szükséges. 7.3.Témakörök 7.3.1. Gépj{rművek tisztít{sa 36 óra/33 óra A j{rmű{pol{s kéziszersz{mai, eszközei és berendezései Gépj{rmű kézi mos{sa {pol{sa Mosóberendezések felépítése, működése A gépkocsik felkészítése gépi mos{sra Egy meleg vizes tisztítóberendezés működése Automatikus tisztító berendezés Elektrosztatikus tisztító berendezés Sz{razjéggel tisztító berendezés Olaj, k{tr{ny és egyéb szennyeződések, elt{volít{sa Felület tisztít{sa (zsír- és pormentesítés). [tad{s előtti tisztít{st elvégzése. Felületek szilikon mentesítése, tisztít{sa. Kézi és gépi j{rmű{pol{s (mos{s, sz{rít{s, vaxol{s, fényezés) technológi{j{nak elsaj{tít{sa Kézi és gépi magasnyom{sú mosóberendezés haszn{lat{nak technológi{ja Vegyszerfelviteli elj{r{sok 7.3.2. Kézi felületcsiszol{si technológi{k 36 óra/36 óra Felületek előkészítése megmunk{l{sra Régi festékréteg elt{volít{s{nak technológi{ja Régi bevonat elt{volít{sa Mechanikus elj{r{sok: a legolcsóbb elj{r{s Vegyi lemarató elj{r{sok: a művelet végén a felület közömbösítő öblítése

szükséges Leégetős elj{r{s: vékony lemezfelületen, autókarosszéri{n nem alkalmazható A felület oxidmentesítése, zsírtalanít{sa, alapoz{sa Tapaszcsiszol{s Csiszolóanyagok, csiszolóeszközök Sz{raz tapaszcsiszol{s: gyors elj{r{s és nincs korróziós veszély Nedves tapaszcsiszol{s: a legsim{bb felület érhető el vele, de lassú elj{r{s Kézi tapaszcsiszol{s: gyorsabb, termelékenyebb elj{r{s A tapaszcsiszol{s minőségi ellenőrzése: szemrevételezéssel, tapint{ssal, jelzőfesték haszn{lat{val történhet Lakkcsiszol{s A lakkcsiszol{s eszközei A lakkcsiszol{s technológi{ja: ugyan az, mint a tapaszcsiszol{sn{l, csak sokkal finomabb szemcséjű anyagok haszn{lat{val Fafelületek csiszol{sa: a fafelületet sz{lir{nyban csiszoljuk Kézi lakkcsiszol{si technológi{k 7.3.3. Gépi felületcsiszol{si technológi{k 36 óra/27óra Csiszol{s gépi szersz{mai, berendezései Csiszológépek típusai működésük Oszcill{ló vibr{ciós (rezgő) csiszológépek Kört{nyéros (rot{ciós) csiszológépeket Excenter csiszolók Gépi kittcsiszol{si technológi{k Tapaszol{s előtti felületcsiszol{s Sz{raz csiszol{s Csiszol{s közbeni porelszív{s Durva tapaszcsiszol{s Finom tapaszcsiszol{s Töltőalapoz{s csiszol{sa A lakkcsiszol{s eszközei Gépi lakkcsiszol{si technológi{k A tapaszcsiszol{s minőségi ellenőrzése Fafelületek csiszol{sa: a fafelületet sz{lir{nyban csiszoljuk 7.3.4. Kittek előkészítése, felhord{sa 36 óra/36 óra Tapaszol{s Tapaszok fajt{i Tapaszok összetétele Pigmentek (pl. horganyfehér, horganyszürke, vasoxidvörös, vasoxids{rga), Töltőanyagok (pl. a palaliszt, hegyikréta, súlyp{t, talkum),

Olajos műgyanta (főleg alkid), poliészter, vagy nitroalapú kötőanyagok, Hígítók, és szükség szerint sz{rítóanyagok (szikkatívok) gyúradékai. Tapaszok rendeltetésük és felhaszn{l{suk szerint Mélyedés (fuga- és varrat-), kés, valamint ecsetelhető és szórótapaszok A tapaszanyagokkal szemben t{masztott követelmények A tapaszol{s technológi{ja A tapaszrétegek sz{m{nak meghat{roz{sa A tapaszol{s technológi{ja szerint megkülönböztetése Folt- vagy előtapaszol{st Késtapaszol{st és ecsettapaszol{st Szórótapaszol{s Töltőalapozó haszn{lat Tapaszadagoló haszn{lata Szakmai sz{mít{s: (szükséges anyagmennyiség meghat{roz{sa) Kittek előkészítése felhord{sra Kézzel (kézi szersz{mokkal) történő kittfelhord{s technológi{ja Szóró kittelés technológi{ja Töltőalapoz{s technológi{ja 7.3.5. Tapaszol{s előtti felület előkészítés 36 óra/27 óra Tapaszol{s előtti felület előkészítés Oxidmentesítés Acél felületen Mechanikai oxidmentesítő elj{r{sok Mechanikai oxidmentesítő elj{r{s kézi szersz{mai Mechanikai oxidmentesítő elj{r{sok kézi-gépi hordozható szersz{mai és eszközei (kisgépek) Mechanikai oxidmentesítő elj{r{sok {lló (stabil) vagy kerekekre szerelt gördíthető gépei és részben vagy teljesen önműködő (automatiz{lt) berendezései, ill. gépsorai Oxidmentesítés koptatódobban („dobol{s”) Oxidmentesítés szemcsesugaras elj{r{sokkal Működése alapj{n két fő csoport Fúvó-, ill. fúvó-visszaszívó Szóró berendezéseket. Vízsugaras elj{r{s Vegyi oxidmentesítő elj{r{sok Öregítés Savas marat{s (p{col{s) Sósavas marat{s (p{col{s) Kénsavas marat{s (p{col{s) Foszforsavas marat{s (p{col{s) Elektrolitikus p{col{s

Oxidmentesítés vegyi rozsda-{talakítókkal Oxidmentesítés reduk{ló sóolvadékban L{ngsugaras (termikus) oxidmentesítés Könnyűfém felületen Mechanikai elj{r{ssal Vegyi elj{r{ssal Oxidmentesített felület ellenőrzése (tisztas{gi fokozatok) Felülettisztas{gi fokozatok: K0, K1, K2, K3, K4 Balesetveszély oxidmentesítő elj{r{sok sor{n Munkavédelmi előír{sok 7.3.6. Zsírtalanít{s 36 óra/27óra Zsírtalanít{s Zsírtalanító anyagok fő tulajdons{gai Acélfelületek zsírtalanít{sa Acélfelületek zsírtalanít{sa oldószeres Acélfelületek zsírtalanít{sa lúgos elj{r{ssal Acélfelületek zsírtalanít{sa leégetéses módszerrel Oldószeres zsírtalanít{s A leggyakrabban haszn{latos zsírtalanító oldószerek Az oldószeres zsírtalanít{s módszerei Oldószeres zsírtalanít{s letörléssel Oldószeres zsírtalanít{s lemos{ssal Oldószeres zsírtalanít{s bem{rt{ssal Automatikus m{rt{sos zsírtalanít{s Oldószeres zsírtalanít{s gőzf{zisban Munkavédelmi előír{sok oldószeres zsírtalanít{skor Lúgos, emulziós zsírtalanít{s Zsírtalanít{s lúgoldatba m{rt{ssal Zsírtalanít{s lúgoldatos permetezéssel Oldószer-emulziós zsírtalanít{s Elektrolitikus zsírtalanít{s Zsírtalanít{s gőzfúvat{ssal Zsírtalanít{s szintetikus mosószer oldatban Zsírtalanít{s bécsimész péppel Munkavédelemi előír{sok lúgos zsírtalanít{skor Ultrahang alkalmaz{sa zsírtalanít{shoz Leégető elj{r{s Könnyűfémfelületek zsírtalanít{sa A zsírtalanít{s ellenőrzése A tapadó szennyeződésektől mentesített acélfelület minősítése Tiszta vagy tisztított felületen visszamaradó bez{rt szennyeződések fokozatai

Oldószeres zsírtalanít{s gőzf{zisban Munkavédelemi előír{sok oldószeres zsírtalanít{skor 7.3.7. Nagynyom{sú festékszór{s technológi{ja 36 óra/36 óra Nagynyom{sú festékszóró berendezések Pneumatikus nagynyom{sú festékszóró berendezés Villamos működtetésű, nagynyom{sú festékszóró berendezések Villamosmotor meghajt{sú, nagynyom{sú festékszóró készülékek Túlhevített gőzzel működő szórópisztolyok Pneumatikus nagynyom{sú festékszóró berendezés Nagynyom{sú szivattyú Differenci{ldugattyús szivattyúj{nak fő részei A hidraulikus rész Az öblítőanyag-kamra A légmotor Nagynyom{sú szórópisztolyok Nagynyom{sú festékszűrő Nagynyom{sú festéktömlők Teflon műanyag festéktömlő Nylon festéktömlők Villamos működésű, nagynyom{sú festékszóró berendezés Szakmai sz{mít{sok: (szükséges festékmennyiség és festék veszteség meghat{roz{sa) Nagynyom{sú festékszór{s technológi{ja 7.3.8. Elektrosztatikus festékszór{s technológi{ja 33 óra/27 óra Elektrosztatikus festékszór{s Elektrosztatikus festékszór{s fizikai és műszaki alapelvei A festék porlaszt{sa Az elektrosztatikus szór{st befoly{soló tényezők A szór{skúp h{rom része A ki{raml{si terület A szétporlaszt{si terület A repülési terület Elektrosztatikus festőberendezések Az elektrosztatikus festékszóró berendezések műszaki felépítése Stabil, helyhez kötött nagy teljesítményű berendezések Ransburg-1 Ransburg-2 Handspray-2 Mozgatható (gördíthető) kézi berendezések Elektrosztatikus műanyag porszór{s A műanyagpor felhord{si műveletei

Poradagol{s A részecskék villamos feltöltése A feltöltött részecskék felvitele a munkadarabokra Porvisszanyerés és a viszonylag még laz{n tapadó porréteg r{olvaszt{sa, beégetése A műanyag porszór{s előnyei a festéssel szemben Elektrosztatikus festékszór{s technológi{ja Elektrosztatikus festés és porbevon{s 7.3.9. Elektroforetikus festékszór{s technológi{ja 23óra/21 óra Elektroforetikus festési elj{r{s Elektroforetikus festési elj{r{s eszközei, gépei és berendezései Elektroforetikus festési elj{r{s elvi alapjai Elektroforézis munka folyamata Elektrolízis munka folyamata Elektroozmózis munka folyamata Elektroforetikus festékek Az elektroforetikus festés technológi{ja Oxidmentesítés (fémtiszta felület szükséges az elj{r{shoz) Zsírtalanít{s Foszf{toz{s Öblítés, forró vízben Öblítés, hideg vízben Elektroforetikus bevon{s Öblítés hideg vízben Szikkaszt{s (levegőn) A festékréteg „beégetése” (mesterséges sz{rít{s) Az elektroforetikus festés előnyei és h{tr{nyai Elektroforetikus festősor Elektroforetikus festés munkavédelmi előír{sai 7.3.10. Közúti j{rművek festése, fényezése 36 óra/36 óra Személy gépkocsik gy{ri festése, fényezése A gy{ri fényezés műveletei Gy{ri bevonatrendszer elemei Autóbuszok festése, fényezése Szakmai sz{mít{sok: (fényezendő felületek méret meghat{roz{sa, szükséges anyagmennyiségek kisz{mít{sa) Tehergépkocsik festése Kerékp{rok és motorkerékp{rok festése J{rművek javító festése Bevonatrendszer javít{sa Felület-előkészítés

Alapozó festés Tapaszol{s, tapaszcsiszol{s Alapzom{nc vagy töltőzom{nc felhord{sa Színkeverés javító fényezés estén A helyes szín{rnyalat meghat{roz{sa A szín{llít{s szab{lyai [rnyal{s, hozz{fényezés Előkészítés {rnyal{shoz A hozz{fényezés módszerei Hozz{fényezés kétrétegű met{lfényezés esetén Hozz{fényezés h{romrétegű effekt-lakkbevonat esetén Fényezési hib{k Műanyag felületek fényezése A j{rműveken haszn{latos műanyagok fajt{i és azok tulajdons{gai Hőre l{gyuló műanyagok: pl. polikarbon{t, polietilén, poliamid, PVC, ABS Hőre keményedő műanyagok: pl. Epoxi gyant{k, telítetlen poliészter gyant{k A műanyag elemek fényezésének munkafolyamata Bevonatrendszer műanyag felületen Új, natúr műanyag elem fényezése Szakmai sz{mít{sok: (fényezendő felületek kisz{mít{sa, anyagszükséglet és veszteség meghat{roz{sa) 7.3.11. Kiegészítő és díszítő políroz{s, helyi javít{sok technológi{i 36 óra/36 óra Dekor{ciós fényezés Matric{k és feliratok Szakrajzi feladatok. (feliratok, sablonok készítése) Kiegészítő és díszítő festés technológi{ja Színterv készítése A díszítő, egyedi (design) kialakít{s technológi{i Air-brus szórópisztoly Políroz{s A políroz{ssal javítható hib{k (mattul{s, narancshéj-szerű bevonat, festék megfoly{s, krét{sod{s, foltosod{s, {tporz{s, apró szil{rd szennyezőanyagok a bevonatban) Csiszoló- és polírozó anyagok Polírozó anyagok összetétele, felépítése A políroz{s munkafolyamata Polírozó eszközök Mattító rendszerek Polírozó anyagok

Felületvédők SMART javít{s SMART javít{s alkalmazhatós{g{nak feltételei A sérülés egy törésvonalhoz 10 cm-nél közelebb van A sérülés a j{rmű könnyen hozz{férhető felületén van A teljes javítandó felület max. A4 méretű (20 cm x 30 cm) A színtelen lakk {rnyal{sra kerül a javít{si felületen belül A javít{s nem tart 90 percnél tov{bb UV Gyors alapozó haszn{lata 7.4.A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) Fényező szaktanterem 7.5.A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos oktat{si módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.



magyar{zat kiselőad{s megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanul{s h{zi feladat

csoport

oszt{ly x x x

x x x x

x


x


1.2. 1.3.

Oszt{lykeret

1.1.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Olvasott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel

Csoportbont{s

1.


Sorsz{m


x

x

x

x

x x


1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 4. 4.1. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4.

Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megold{sa Szöveges előad{s egyéni felkészüléssel

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

Komplex inform{ciók körében Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapj{n Csoportos munkaform{k körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgoz{s Inform{ciók rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal Csoportos helyzetgyakorlat

x x x


8. A felület előkészítés, fényezés gyakorlata

1486 óra/1546 óra*


8.1.A tant{rgy tanít{s{nak célja A felület-előkészítés, fényezés gyakorlata tant{rgy tanít{s{nak alapvető célja az elsaj{tított szakmai ismeretek begyakorl{sa tanműhelyi és műhelykörülmények között. A tant{rgy teljesítése ut{n a tanulók képesek lesznek fényezési technológi{khoz anyagokat v{lasztani és előkészíteni, a fényezendő felületet tisztítani, tapaszolni, csiszolni, töltőalapozni és fényezni. Képesek lesznek az eszközök szakszerű kezelésére, a berendezések karbantart{s{ra. 8.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Anyagismeret, színdinamikai ismeretek, szersz{mismeret felület-előkészítési és alapoz{si ismeretek, fényezési technológi{k ismerete, karbantart{si ismeretek. 8.3.Témakörök 8.3.1. Kittelés előtti felület előkészítések 144 óra/180 óra A régi festékrétegek elt{volít{sa A régi bevonatok mechanikai módszerekkel történő elt{volít{sa A régi bevonatok vegyi és kombin{lt módszerekkel történő elt{volít{sa A régi bevonatok leégetéssel történő elt{volít{sa Rozsdamechanikus úton történő elt{volít{sa A felület oxidmentesítése Mechanikai oxidmentesítő elj{r{sok Vegyi oxidmentesítő elj{r{sok Öregítés Savas marat{s (p{col{s) Sósavas marat{s (p{col{s) Kénsavas marat{s (p{col{s) Foszforsavas marat{s (p{col{s) Elektrolitikus p{col{s Oxidmentesítés vegyi rozsda-{talakítókkal Oxidmentesítés reduk{ló sóolvadékban L{ngsugaras (termikus) oxidmentesítés Könnyűfém felületen Mechanikai elj{r{ssal Vegyi elj{r{ssal Oxidmentesített felület ellenőrzése (tisztas{gi fokozatok) Felülettisztas{gi fokozatok: K0, K1, K2, K3, K4 Balesetveszély oxidmentesítő elj{r{sok sor{n

Munkavédelmi előír{sok Műanyag felület esetén lúgos vízzel történő lemos{s, tisztas{g ellenőrzése J{rművek {pol{sa, festési, fényezési műveletek előkészítése Kittelés előtti felület előkészítés (oxidmentesítés, zsírtalanít{s, felület {tmeneti védelme) Oxidmentesítés acél és egyéb fémfelületeken kémiai módszerekkel Zsírtalanít{s elvégzése acél és egyéb fémfelületeken kémiai módszerekkel Vegyszeres tisztít{shoz haszn{lt gépi berendezések kezelése 8.3.2. Kittfelhord{sok 144 óra/160 óra Kittelő anyagok felhaszn{l{sra történő előkészítése Javított felületre kitt felhord{sa Üvegsz{l erősítésű poliészter kitt felhord{sa Simító kittelés végzése Szóró kittelés anyag{nak előkészítése Szóró kittelés végzése Tapaszol{s (kittelés), töltő alapoz{s technológi{ja (folt, kés, ecset, szóró) Kittelési technológi{k elsaj{tít{sa Kézi és gépi kittelések végzése j{rműkarosszéri{kon, javít{sra szoruló karosszéria elemeken A tapaszrétegek sz{m{nak meghat{roz{sa A tapaszol{s technológi{ja szerinti megkülönböztetése Folt- vagy előtapaszol{si technológia végrehajt{sa Késtapaszol{s és ecsettapaszol{s végzése Töltőalapozó haszn{lata Tapaszadagoló haszn{lata Kittek előkészítése felhord{sra Kézzel (kézi szersz{mokkal) történő kittfelhord{s technológi{ja Szóró kittelés technológi{ja Töltőalapoz{s technológi{ja 8.3.3. Kittcsiszol{sok 180 óra/160 óra Kittcsiszol{s technológi{ja Kittelt felület csiszol{sa, egyenetlenségek, karcmentességek ellenőrzése Kittelt felületek csiszol{sa, majd tisztít{sa (zsírtalanít{s, portalanít{s). Szórókittelt felületek csiszol{sa, majd tisztít{sa (zsírtalanít{s, portalanít{s). Csiszol{si technológi{k elsaj{tít{sa Az oszcill{ciós és a vibr{ciós géppel történő tapaszcsiszol{s A kört{nyéros (rot{ciós) csiszológéppel történő tapaszcsiszol{s Az excenter csiszolóval történő tapaszcsiszol{s

A tapaszcsiszol{s minőségi ellenőrzése Kézi és gépi csiszol{sok végzése j{rműkarosszéri{kon, javít{sra szoruló karosszéria elemeken Felületek előkészítése megmunk{l{sra Tapaszcsiszol{s Csiszolóanyagok, csiszolóeszközök Sz{raz tapaszcsiszol{s: gyors elj{r{s és nincs korróziós veszély Nedves tapaszcsiszol{s: a legsim{bb felület érhető el vele, de lassú elj{r{s Kézi tapaszcsiszol{s: gyorsabb, termelékenyebb elj{r{s A tapaszcsiszol{s minőségi ellenőrzése: szemrevételezéssel, tapint{ssal, jelzőfesték haszn{lat{val történhet 8.3.4. Kitakar{sok 144 óra/180 óra A takar{s szükségessége Takaróanyagok alkalmaz{sa Maszkoló papír A fordított maszkol{si technológia (elem széle) Maszkoló szalagok típusai és felhaszn{l{suk Különleges maszkoló anyagok (szivacs, szalag) és alkalmaz{suk Kitakar{st végez Kitakar{s elvégzésének munkafolyamata Kitakar{sok és fedések végzése fényezési művelet előkészítése sor{n Políroz{s előtt műanyag felületek maszkol{sa Políroz{s ut{n maszkok, pasztamaradv{nyok elt{volít{sa Kőfelverődés készítéséhez kiragaszt{sok elvégzése A kitakar{s maszkj{nak elt{volít{sa J{rművek fényezni nem kív{nt elemeinek védelme a fényezés sor{n keletkező szennyeződésektől kitakar{ssal 8.3.5. Előkészítő technológi{k alkalmaz{sa 216 óra/180 óra Oxidmentesítés (csiszol{s, vagy szemcseszór{s) Felületek tisztít{sa (zsír- és pormentesítés) Fényezendő felületek csiszol{sa Csiszolt felületek zsírtalanít{sa, szilikonmentesítése Fém- és műanyag felületek fényezésre történő előkészítése Melléfényezéshez felületek előkészítése (tisztít{s, csiszol{s, mattít{s, fémre kopott felületek szigetelése) Csiszolt felületek tisztít{sa (zsírtalanít{s, portalanít{s) Műanyag alapoz{sok végzése A fémig csiszolt részekre korrózió g{tló alapozó felhord{si technológi{i Illesztések tömítése A tiszta fémfelületekre alapozó felhord{sa A műanyag hőkezelésének elvégzése (temper{l{s)

Előkészítő felületkikészítési és fényezési technológi{k Műanyag és fafelületek előkészítésének technológi{ja Előkészítő technológi{k (felülettisztít{s, csiszol{s, {tmeneti védelem, kittelés, kittcsiszol{s, töltőalapoz{s), festékszór{si elj{r{sok (kézi, nagynyom{sú, elektrosztatikus, elektroforetikus, stb.) technológi{inak végzése Előkészítő technológi{k (lúgos lemos{s, hőkezelés, műanyag alapoz{s, kittelés, kittcsiszol{s, szóró kittelés), festékszór{si elj{r{sok (kézi, nagynyom{sú, elektrosztatikus, elektroforetikus, stb.) technológi{inak végzése A j{rművek oldható kötéssel rögzített elemeinek (első és h{tsó lökh{rítók, s{rvédők, egyéb szerelhető tartozékok) szerelési műveletei, elemek festékszóró {llv{nyra történő rögzítése, {llv{nyos mozgat{s A j{rmű színének beazonosít{sa, színsz{m meghat{roz{sa Festékkeverési receptúra kiv{laszt{sa Fényezőkabin előkészítése, kezelése Fényezőanyagok felhaszn{l{sra történő előkészítése 8.3.6. Festékfelviteli elj{r{sok 144 óra/162 óra A szükséges eszközök, gépek előkészítése és üzembe helyezése A festés anyagigényének meghat{roz{sa A festék paramétereinek be{llít{sa, a festék összetevőinek kimérése Sz{mítógépes színkeverő szoftver Felhaszn{landó anyagok megszűrése, szín kikeverése Mintalemez fúj{sa Előkészített felületek színre fúj{sa A szórópisztoly szór{sképének be{llít{sa, pisztolybeszab{lyoz{s Szórónyom{s be{llít{sa Színre fújt felületek ellenőrzései Fényezett felületek sz{rít{sa Dekor{ciós fényezések készítése A szín beazonosít{s módszereinek megismerése Kézi és gépi színkeverés technológi{j{nak megismerése, alkalmaz{sa J{rmű fémfelületek fényezési technológi{inak begyakorl{sa J{rmű műanyag felületek fényezési technológi{inak begyakorl{sa Rétegek közötti takar{sok gondos elvégzése Precíziós festékfelviteli elj{r{sok, lakkoz{s technológi{j{nak begyakorl{sa, végzése Kőfelverődés anyag{nak felhord{sa

8.3.7. Lakkoz{si technológi{k 48 óra/64 óra A szükséges eszközök, gépek előkészítése és üzembe helyezése

A lakkoz{s anyagigényének meghat{roz{sa A lakk paramétereinek be{llít{sa, a lakk összetevőinek kimérése Felület próbafúj{sa A szórópisztoly szór{sképének be{llít{sa, pisztolybeszab{lyoz{s Szórónyom{s be{llít{sa Előkészített felületek lakkoz{sa Színre fújt felületek lakkoz{sa Lakkozott felületek sz{rít{sa Dekor{ciós fényezések lakkoz{sa J{rmű fémfelületek lakkoz{si technológi{inak begyakorl{sa J{rmű műanyag felületek lakkoz{si technológi{inak begyakorl{sa Precíziós lakkfelviteli elj{r{sok, lakkoz{s technológi{j{nak begyakorl{sa, végzése 8.3.8. Javít{si technológi{k 144 óra/160 óra A fényezési hib{k kijavít{sa Alv{zvédelem hib{k javít{si technológi{j{nak begyakorl{sa Üregvédelem hib{k javít{si technológi{j{nak begyakorl{sa J{rművek javító festése javít{si technológi{j{nak begyakorl{sa Bevonatrendszer javít{sa javít{si technológi{j{nak begyakorl{sa A csatlakozó elemeket egyneműsítése (velíroz{s alkalmaz{sa) Teljes bevonatrendszer felújít{s{nak javít{si technológi{j{nak begyakorl{sa Fényezési hib{k javít{si technológi{j{nak begyakorl{sa, melléfényezések elvégzése, összepolíroz{sa A hozz{fényezés módszerei javít{si technológi{i azok megfelelő begyakorl{sa Helyi javít{sok technológi{ja Karbantartó javít{s technológi{ja 8.3.9. Kőfelverődés elleni és üregvédelmi technológi{k 180 óra/144 óra Korróziós k{rok és azok megakad{lyoz{s{nak módjai technológi{k begyakorl{sa és alkalmaz{sa, a technológi{k alkalmaz{sa sor{n haszn{lt szersz{mok, anyagok készség szintű haszn{lata Kőfelverődés elleni védelem technológi{k begyakorl{sa és alkalmaz{sa, a technológi{k alkalmaz{sa sor{n haszn{lt szersz{mok, anyagok készség szintű haszn{lata Kőfelverődés elleni védelmek ellenőrzése, vagy javít{sa Alv{zvédelemi technológi{k begyakorl{sa és alkalmaz{sa, a technológi{k alkalmaz{sa sor{n haszn{lt szersz{mok, anyagok készség szintű haszn{lata Alv{zvédő anyagok haszn{lata Alv{z- és üregvédelem ellenőrizése, majd szükség esetén javít{sa

Üregvédelemi technológi{k begyakorl{sa és alkalmaz{sa, a technológi{k alkalmaz{sa sor{n haszn{lt szersz{mok, anyagok készség szintű haszn{lata Az üregvédő anyagok haszn{lat{nak módja 8.3.10. Karbantart{si műveletek 142 óra/156 óra A j{rműfényezés kézi és gépi szersz{mai karbantart{si ismereteinek elsaj{tít{sa, a karbantart{sok elvégzése J{rműfényezéshez haszn{lt kisgépek (csiszoló, szóró, UV, hőlégfúvó) karbantart{si ismereteinek elsaj{tít{sa, a karbantart{sok elvégzése Kéziszersz{mok, csiszológépek karbantart{sa Szórópisztolyt tisztít Levegőh{lózat karbantart{si ismereteinek elsaj{tít{sa, a karbantart{sok elvégzése Elszívó berendezés karbantart{si ismereteinek elsaj{tít{sa, a karbantart{sok elvégzése Fényező, sz{rító kabin karbantart{si ismereteinek elsaj{tít{sa, a karbantart{sok elvégzése (szűrőket tisztít, cserél) Munkaterületet és eszközöket tiszt{n tart, karbantart Fényezés gépi, kézi berendezéseinek, és kisgépeinek karbantart{sa Karbantart{sok folyam{n haszn{lt anyagok, azok biztons{gtechnik{j{nak megismerése és alkalmaz{sa Festőrobotok Környezetvédelmi előír{sok megismerése és betart{sa A fényezés munkaterületére vonatkozó munka- és környezetvédelmi előír{sok megismerése J{rműfényező műhely tiszt{ntart{s{nak elvégzése a munka- és környezetvédelmi előír{sok betart{sa mellett 8.4.A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) Fényező tanműhely Fényező kisüzemi termelőhely Fényező nagyüzemi termelőhely 8.5.A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)

A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos oktat{si módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m 1.1 1.2. 1.3. 1.4.



csoport

x x

x x x x

magyar{zat megbeszélés szemléltetés projekt

x

oszt{ly



1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 6. 6.1. 6.2. 6.3. 7.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megold{sa Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaform{k körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorl{sa Munkamegfigyelés adott szempontok alapj{n Üzemeltetési tevékenységek körében Üzemelési hib{k szimul{l{sa és megfigyelése Vizsg{lati tevékenységek körében Technológiai mint{k elemzése Geometriai mérési gyakorlat Anyagmint{k azonosít{sa Szolg{ltat{si tevékenységek körében

x

x

x x

x

x

x x x

x x

x

x

x

x x x x

Oszt{lykeret

Csoportbont{s

1.


Sorsz{m



7.1. 7.2.

Ön{lló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Ön{lló szakmai munkavégzés közvetlen ir{nyít{ssal

x

x

x

x


A 10483-12 azonosító sz{mú, [ltal{nos v{llalkoz{si feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei

A 10483-12 azonosító sz{mú, [ltal{nos v{llalkoz{si feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és a témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k

Dokumentumok kitöltése

Kapcsolattart{si gyakorlatok

A v{llalkoz{s gyakorlata

Marketing tevékenység

Dokumentumok

V{llalkoz{s indít{sa, működtetése

10483-12 [ltal{nos v{llalkoz{si feladatok

V{llalkoz{sok típusai, jogszab{lyi h{ttér

V{llalkoz{si ismeretek

FELADATOK Egyszerű {raj{nlatot készít x A tevékenységéhez biztosítja a szükséges x x v{llalkoz{si (anyagi és t{rgyi) feltételeket Hirdeti, aj{nlja a tevékenységét, t{jékoztat{st ad Kapcsolatot tart az ügyfelekkel x Reklam{ciót intéz Sz{ml{t {llít ki az elvégzett munk{ról x Elvégzi egyéni v{llalkoz{s egyszerű indít{si, x működtetési feladatait Közreműködik kisebb t{rsas v{llalkoz{s x működtetésében T{jékozódik a piaci igényekről Tevékenységi körének alakít{s{val rugalmasan x alkalmazkodik a technológiai v{ltoz{sokhoz SZAKMAI ISMERETEK Alapszintű munkajog (munkaadó, munkav{llaló) x V{llalkoz{sokról szóló jogszab{lyok x V{llalkoz{si ügymenethez szükséges könyvelési, x adóz{si, pénzügyi ismeretek Sz{ml{z{s SZAKMAI KÉSZSÉGEK Kézír{s x Elemi szintű sz{mítógép haszn{lat x Inform{cióforr{sok kezelése x x Elemi sz{mol{si készség SZEMÉLYES KOMPETENCI[K

x

Fejlődőképesség, önfejlesztés

x

Rugalmass{g

x x T[RSAS KOMPETENCI[K

x

x

x x x

x x x

x

x

x x

x x x x

x x

x x x x

x x

x

Interperszon{lis rugalmass{g

x

x

MÓDSZERKOMPETENCI[K Helyzetfelismerés Nyitott hozz{{ll{s

9. V{llalkoz{si ismeretek

x

x x

68 óra/68 óra *


9.1.A tant{rgy tanít{s{nak célja A v{llalkoz{si ismeretek tant{rgy tanít{s{nak alapvető célja, hogy megismertesse a szakm{t tanulókkal azokat a v{llalkoz{si lehetőségeket, amelyek a képzés befejezése ut{n lehetőségeket nyújthatnak a biztos megélhetéshez, az anyagi egzisztencia megteremtéséhez. Az itt szerzett ismeretek egyúttal j{rtass{got kív{nnak biztosítani a gazdas{gi élet vil{g{nak megértéséhez, és felkészítést nyújtanak v{llalkoz{si tevékenység indít{s{hoz is a szakir{nyú szab{lyoz{sok, előír{sok és törvények előír{sainak értelmezési módjainak megismertetésével. 9.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Alapvető jogszab{lyismeret, v{llalkoz{stípusok jellemzőinek alapvető gazdas{gi ismeretek, kapcsolódó dokumentumismeret.

ismerete,

9.3.Témakörök 9.3.1. V{llalkoz{sok típusai, jogszab{lyi h{ttér 12óra/12 óra V{llalkoz{s fogalma, jellemzői Az egyéni v{llalkoz{s (EV) létrehoz{sa, működésének jellemzői, nagys{ga A betéti t{rsas{g (Bt) alapít{sa, nagys{ga, működési jellemzői A közkereseti t{rsas{g (Kkt) létrehoz{sa, működési form{ja, jellemzői A korl{tolt felelősségű t{rsas{g (Kft) létrehoz{sa, működésének, nagys{g{nak jellemzői A részvényt{rsas{g (Rt) létrehoz{s{nak feltételei, működésének és nagys{g{nak jellemzői E t{rsas{gok alapít{s{t és működését befoly{soló alapvető jogszab{lyok és törvények ismerete

9.3.2. V{llalkoz{s indít{sa, működtetése 52 óra/44 óra Alapvető gazdas{gi fogalmak (egyéni v{llalkozó, jogi személy stb.) V{llalkoz{s indít{s{hoz szükséges feltételek

Az indít{s dokumentumai, üzleti terv, az indít{st engedélyező szervek, hatós{gok A v{llalkoz{s működtetésének jogi és gazdas{gi feltételei A működtetéshez szükséges alapvető jogszab{lyok ismerete A v{llalkoz{s kapcsolattart{si kötelezettsége {llami szervekkel (pl. NAV, TB, stb.) A v{llalkoz{s adatszolg{ltat{si kötelezettségek (pl. KSH, stb.) 9.3.3. Dokumentumok 28 óra/12 óra A v{llalkoz{s működéséhez kapcsolódó dokumentumok (személyi nyilv{ntart{sok, gazdas{gi nyilv{ntart{sok, stb.) A v{llalkoz{s napi tevékenységeihez kapcsolódó dokumentumok vezetése [raj{nlat készítése, {raj{nlat elemei (anyag- és munkadíj, garanci{lis feltételek, v{llal{si hat{ridő, stb.) Megrendelés készítése, a megrendelés tartalmi elemei Sz{mlatömbök fajt{i, tartalmi elemei, vezetése Készletnyilv{ntart{sok (anyag, eszköz, szersz{m, stb.) vezetése 9.4.A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) Tanterem 9.5.A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{ m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

Alkalmazott oktat{si módszer neve magyar{zat kiselőad{s megbeszélés projekt h{zi feladat


csoport

oszt{ly x x

x x

x x



1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2. 4.3.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Olvasott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Inform{ciók ön{lló rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok V{laszol{s ír{sban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megold{sa Szöveges előad{s egyéni felkészüléssel

Oszt{lykeret

Csoportbont{s


Sorsz{m



x x x x x x

x x x

Komplex inform{ciók körében Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapj{n Utólagos szóbeli besz{moló Csoportos munkaform{k körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyj{ték

x x x x x


10. A v{llalkoz{s gyakorlata

52 óra/52 óra*


10.1.

A tant{rgy tanít{s{nak célja A v{llalkoz{s gyakorlata tant{rgy tanít{s{nak célja a v{llalkozói tevékenység folytat{sa sor{n felmerülő feladatokra történő felkészítés. A tant{rgy teljesítése sor{n a szakm{t tanulók elsaj{títhatj{k azokat az interperszon{lis kapcsolattart{si ismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a v{llalkoz{sok működtetése sor{n, valamint betekinthetnek a marketing tevékenységek vil{g{ba. Megismerhetik és elsaj{títhatj{k a v{llalkoz{s különféle személyi és gazdas{gi dokumentumainak kitöltésével kapcsolatos technik{kat.

10.2.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Marketingform{k ismerete, kommunik{ciós ismeretek, adminisztr{ciós ismeretek, informatikai ismeretek.

10.3.

Témakörök

10.3.1. Marketing tevékenység 13 óra/13 óra Saj{t tevékenység részletes ismerete Hirdetési form{k kidolgoz{sa, közzétételi lehetőségek meghat{roz{sa Közzétételi lehetőségek kivitelezéséhez megvalósít{si lépések Szakki{llít{sokon történő részvétel fontoss{ga, a megjelenési design kialakít{sa Szakv{s{rokon való részvétel, fontoss{ga, a minőségi megjelenés fogalma Sikeres v{llalkoz{shoz szükséges inform{cióforr{sok fellelése (internet, közvélemény kutat{s, szakfolyóiratok, üzem és gy{rl{togat{sok, felmérések készítése, piackutat{s stb.) Technológiai v{ltoz{sok követése, megújul{si készség, megújul{s fontoss{ga Piackövetés szükségességének megítélése 10.3.2. Kapcsolattart{si gyakorlatok 9 óra/9 óra Kapcsolattart{s form{inak ismerete Kapcsolattart{s ír{sban, a kapcsolattart{s dokumentumainak form{ja, tartalma Kapcsolattart{s szóban, hivatalos, személyes, bar{ti kapcsolattart{si form{k, ezek haszn{lat{nak megv{laszt{sa Egyéb kommunik{ciós csatorn{kon keresztül történő kapcsolattart{s Alapvető kommunik{ciós gyakorlatok végzése, begyakorl{sa (pl. reklam{ció intézése a garanci{lis feltételek figyelembevételével, üzleti kapcsolatépítő megbeszélés stb.)

Dokumentumok kitöltése 30 óra/30 óra Sz{mlaform{tumok megismerése A készpénzes sz{mlatömb felépítése, nyomtatv{nytípusa, sorsz{moz{sa A készpénzes sz{mlatömbben tal{lható inform{ciók fontoss{ga, tartalmi ir{nyults{ga (a sz{mlakibocs{tó, a vevő adatai, a sz{ml{zott termék vagy szolg{ltat{s adatai, d{tumok) Az {tutal{sos sz{mlatömb felépítése, nyomtatv{nytípusa, sorsz{moz{sa, péld{nysz{ma Az {tutal{sos sz{mlatömbben tal{lható inform{ciók tartalmi ir{nyults{ga Elektronikus sz{mla form{tuma, tartalmi elemei, kitöltésének szab{lyai, archiv{l{sa Elektronikus sz{mla kibocs{t{s, al{ír{s Rontott sz{mla érvénytelenítése (sztorníroz{s) Sz{llítólevél nyomtatv{nytípusa, kitöltésének fontoss{ga, péld{nysz{ma, {tvétel igazol{s{nak módja Készpénzes sz{mlakitöltési gyakorlatok különböző tételekhez [tutal{sos sz{mlakitöltési gyakorlatok különböző tételekhez Elektronikus sz{mlakitöltő gyakorlatok, sz{mlaarchiv{l{s 10.4.

A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) Informatika szaktanterem

10.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{ m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

Alkalmazott oktat{si módszer neve magyar{zat kiselőad{s megbeszélés szemléltetés projekt h{zi feladat


csoport

oszt{ly x x

x x x

x x x

x



1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 6. 6.1. 6.2.

10.6.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megold{sa

Oszt{lykeret

Csoportbont{s


Sorsz{m



x x x x

x

Komplex inform{ciók körében Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapj{n Csoportos munkaform{k körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyj{ték Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorl{sa Szolg{ltat{si tevékenységek körében Részvétel az ügyfélfogad{son, esetmegfigyelés Ön{lló szakmai munkavégzés felügyelet mellett

x

x

x x x

x x x

A tant{rgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.”

Összefüggő szakmai gyakorlat I. H{rom évfolyamos oktat{s közismereti képzéssel 1/9. évfolyamot követően 140 óra 2/10. évfolyamot követően 140 óra Az összefüggő ny{ri gyakorlat egészére vonatkozik a meghat{rozott órasz{m, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az órasz{mok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében. Szakmai követelménymodulok

Tant{rgyak/Témakörök A felület-előkészítés, fényezés gyakorlata Kittelés előtti felület előkészítések


Kittfelhord{sok Kittcsiszol{sok Kitakar{sok Előkészítő technológi{k alkalmaz{sa Festékfelviteli elj{r{sok Lakkoz{si technológi{k Javít{si technológi{k Kőfelverődés elleni és üregvédelmi technológi{k Karbantart{si műveletek

A t{bl{zat sorai bővíthetőek.

10482-12 J{rműfényező feladatai* *H{rom évfolyamos oktat{s esetén az 1. évfolyamot követően A felület előkészítés, fényezés gyakorlata tant{rgy Témakörök Kittelés előtti felület előkészítések Régi festékréteg elt{volít{sok Rozsda mechanikus úton történő elt{volít{sa A felület oxidmentesítése Mechanikai oxidmentesítő elj{r{sok Oxidmentesítés vegyi rozsda-{talakítókkal Oxidmentesítés reduk{ló sóolvadékban L{ngsugaras (termikus) oxidmentesítés Könnyűfém felületen Mechanikai elj{r{ssal Vegyi elj{r{ssal Oxidmentesített felület ellenőrzése (tisztas{gi fokozatok) Műanyag felület esetén lúgos vízzel történő lemos{s, tisztas{g ellenőrzése J{rmű {pol{si feladatok, festési, fényezési műveletek előkészítése Kittelés előtti felület előkészítés (oxidmentesítés, zsírtalanít{s, felület {tmeneti védelme) Oxidmentesítés acél és egyéb fémfelületeken kémiai módszerekkel Zsírtalanít{s elvégzése acél és egyéb fémfelületeken kémiai módszerekkel Vegyszeres tisztít{shoz haszn{lt gépi berendezések kezelése Kittfelhord{sok Kittelő anyagok felhaszn{l{sra történő előkészítése Javított felületre kitt felhord{sa különféle technik{kkal Üvegsz{l erősítésű poliészter kitt felhord{sa Simító kittelések elvégzése Kézi és gépi kittelések végzése j{rműkarosszéri{kon, javít{sra szoruló karosszéria elemeken Folt- vagy előtapaszol{s kivitelezése Késtapaszol{s és ecsettapaszol{s begyakorl{sa Töltőalapozó haszn{lata Tapaszadagoló haszn{lata Kittek előkészítése felhord{sra Kittcsiszol{sok Kittelt felületek csiszol{sa, egyenetlenségek, karcmentességek ellenőrzése Kittelt felületek csiszol{sa, majd tisztít{sa (zsírtalanít{s, portalanít{s) Csiszol{si technológi{k elsaj{tít{sa

Az oszcill{ciós és a vibr{ciós géppel történő tapaszcsiszol{s A kört{nyéros (rot{ciós) csiszológéppel történő tapaszcsiszol{s Az excenter csiszolóval történő tapaszcsiszol{s A tapaszcsiszol{s minőségi ellenőrzése Kézi és gépi csiszol{sok végzése j{rműkarosszéri{kon, javít{sra szoruló karosszéria elemeken Felületek előkészítése megmunk{l{sra Tapaszcsiszol{s A tapaszcsiszol{s minőségi ellenőrzése: szemrevételezéssel, tapint{ssal, jelzőfesték haszn{lat{val történhet. Kitakar{sok Takaróanyagok alkalmaz{sa A fordított maszkol{si technológia (elem széle) Kitakar{sok gyakorl{sa Kitakar{sok és fedések végzése fényezési művelet előkészítése sor{n Políroz{s előtt műanyag felületek maszkol{sa Políroz{s ut{n maszkok, pasztamaradv{nyok szakszerű elt{volít{sa Kőfelverődés készítéséhez kiragaszt{sok készítése A kitakar{sok maszkj{nak elt{volít{si műveletei Előkészítő technológi{k alkalmaz{sa Oxidmentesítés (csiszol{s, vagy szemcseszór{s) Felületek tisztít{sa (zsír- és pormentesítés) Fényezendő felületek csiszol{sa Csiszolt felületek zsírtalanít{sa, szilikonmentesítése Fém- és műanyag felületek fényezésre történő előkészítése Melléfényezéshez felületek előkészítése (tisztít{s, csiszol{s, mattít{s, fémre kopott felületek szigetelése) Csiszolt felületek tisztít{sa (zsírtalanít{s, portalanít{s) Műanyag alapoz{sok végzése A fémig csiszolt részekre korrózió g{tló alapozó felhord{sa Illesztések tömítése A tiszta fémfelületekre alapozó felhord{sa Előkészítő felületkikészítési és fényezési technológi{k Műanyag és fafelületek előkészítésének technológi{ja A j{rművek oldható kötéssel rögzített elemeinek (első és h{tsó lökh{rítók, s{rvédők, egyéb szerelhető tartozékok) szerelési műveletei, elemek festékszóró {llv{nyra történő rögzítése, {llv{nyos mozgat{s Festékfelviteli elj{r{sok A szükséges eszközök, gépek előkészítése, és üzembe helyezése A festés anyagigényének meghat{roz{sa

A festék paramétereinek be{llít{sa, a festék összetevőinek kimérése Felhaszn{landó anyagok megszűrése, szín kikeverése Mintalemez fúj{sa Előkészített felületek színre fúj{sa A szórópisztoly szór{sképének be{llít{sa Szórónyom{s {llít{sa, beszab{lyoz{sa Fényezett felületek sz{rít{sa A szín beazonosít{s módszereinek megismerése Kézi és gépi színkeverés technológi{j{nak megismerése, alkalmaz{sa J{rmű fémfelületek fényezési technológi{inak begyakorl{sa Kőfelverődés anyag{nak felhord{sa Lakkoz{si technológi{k A szükséges eszközök, gépek előkészítése és üzembe helyezése A lakkoz{s anyagigényének meghat{roz{sa A lakk paramétereinek be{llít{sa, a lakk összetevőinek kimérése Felület próbafúj{sa A szórópisztoly szór{sképének be{llít{sa, pisztolybeszab{lyoz{s Szórónyom{s be{llít{sa Előkészített felületek lakkoz{sa J{rmű fémfelületek lakkoz{si technológi{inak begyakorl{sa Javít{si technológi{k A fényezési hib{k kijavít{sa Alv{zvédelem hib{k javít{si technológi{j{nak begyakorl{sa Üregvédelem hib{k javít{si technológi{j{nak begyakorl{sa J{rművek javító festése javít{si technológi{j{nak begyakorl{sa A csatlakozó elemek egyneműsítése (velíroz{si technológia alkalmaz{sa, begyakorl{sa) Helyi javít{sok technológi{ja Karbantartó javít{s technológi{ja Kőfelverődés elleni és üregvédelmi technológi{k Korróziós k{rok és azok megakad{lyoz{s{nak módjai technológi{k begyakorl{sa és alkalmaz{sa, a technológi{k alkalmaz{sa sor{n haszn{lt szersz{mok, anyagok készség szintű haszn{lata Alv{zvédelemi technológi{k begyakorl{sa és alkalmaz{sa, a technológi{k alkalmaz{sa sor{n haszn{lt szersz{mok, anyagok készség szintű haszn{lata Alv{zvédő anyagok haszn{lata Karbantart{si műveletek A j{rműfényezés kézi és gépi szersz{mai karbantart{si ismereteinek elsaj{tít{sa, a karbantart{sok elvégzése

J{rműfényezéshez haszn{lt kisgépek (csiszoló, szóró, UV, hőlégfúvó) karbantart{si ismereteinek elsaj{tít{sa, a karbantart{sok elvégzése Kéziszersz{mok, csiszológépek karbantart{sa Szórópisztolyok tisztít{sa Munkaterületek és eszközök tiszt{n tart{sa, karbantart{sa Fényezés gépi, kézi berendezéseinek, és kisgépeinek karbantart{sa Karbantart{sok folyam{n haszn{lt anyagok, azok biztons{gtechnik{j{nak megismerése Környezetvédelmi előír{sok megismerése és betart{sa

10482-12 J{rműfényező feladatai* *H{rom évfolyamos oktat{s esetén az 2. évfolyamot követően A felület előkészítés, fényezés gyakorlata tant{rgy Témakörök Kittelés előtti felület előkészítések A felületek oxidmentesítése Mechanikai oxidmentesítő elj{r{sok Vegyi oxidmentesítő elj{r{sok Öregítés Savas marat{s (p{col{s) Sósavas marat{s (p{col{s) Kénsavas marat{s (p{col{s) Foszforsavas marat{s (p{col{s) Elektrolitikus p{col{s Oxidmentesítés vegyi rozsda-{talakítókkal Oxidmentesítés reduk{ló sóolvadékban L{ngsugaras (termikus) oxidmentesítés Könnyűfém felületen Mechanikai elj{r{ssal Vegyi elj{r{ssal Oxidmentesített felület ellenőrzése (tisztas{gi fokozatok) Munkavédelmi előír{sok J{rművek {pol{sa, festési, fényezési műveletek előkészítése Kittelés előtti felület előkészítés (oxidmentesítés, zsírtalanít{s, felület {tmeneti védelme) Oxidmentesítés acél és egyéb fémfelületeken kémiai módszerekkel Zsírtalanít{s elvégzése acél és egyéb fémfelületeken kémiai módszerekkel Vegyszeres tisztít{shoz haszn{lt gépi berendezések kezelése

Kittfelhord{sok Kittelő anyagok felhaszn{l{sra történő előkészítése Javított felületre kitt felhord{sa Üvegsz{l erősítésű poliészter kitt felhord{sa Simító kittelés végzése Szóró kittelés anyag{nak előkészítése Szóró kittelés technológi{j{nak gyakorl{sa Tapaszol{s (kittelés), töltő alapoz{s technológi{ja (folt, kés, ecset, szóró) Kittelési technológi{k elsaj{tít{sa Kézi és gépi kittelések végzése j{rműkarosszéri{kon, javít{sra szoruló karosszéria elemeken A tapaszol{s technológi{ja szerinti megkülönböztetése Folt- vagy előtapaszol{s végzése Késtapaszol{s és ecsettapaszol{s végzése Töltőalapozó haszn{lata Tapaszadagoló haszn{lata Kittek előkészítése felhord{sra Kézzel (kézi szersz{mokkal) történő kittfelhord{s technológi{ja Szóró kittelés technológi{ja Töltőalapoz{s technológi{ja Kittcsiszol{sok Kittelt felületek csiszol{sa, egyenetlenségek, karcmentességek ellenőrzése Kittelt felületek csiszol{sa, majd tisztít{sa (zsírtalanít{s, portalanít{s) Szórókittelt felületet csiszol, majd tisztít (zsírtalanít{s, portalanít{s) Az oszcill{ciós és a vibr{ciós géppel történő tapaszcsiszol{s A kört{nyéros (rot{ciós) csiszológéppel történő tapaszcsiszol{s Az excenter csiszolóval történő tapaszcsiszol{s A tapaszcsiszol{s minőségi ellenőrzése Kézi és gépi csiszol{sok végzése j{rműkarosszéri{kon, javít{sra szoruló karosszéria elemeken Felületek előkészítése megmunk{l{sra Sz{raz tapaszcsiszol{s: gyors elj{r{s és nincs korróziós veszély Nedves tapaszcsiszol{s: a legsim{bb felület érhető el vele, de lassú elj{r{s Kézi tapaszcsiszol{s: gyorsabb, termelékenyebb elj{r{s A tapaszcsiszol{s minőségi ellenőrzése: szemrevételezéssel, tapint{ssal, jelzőfesték haszn{lat{val történhet Kitakar{sok Takaróanyagok alkalmaz{sa A fordított maszkol{si technológia (elem széle) Maszkoló szalagok típusai és felhaszn{l{suk Különleges maszkoló anyagok (szivacs, szalag) és alkalmaz{suk

Kitakar{sok végzése Kitakar{sok elvégzésének munkafolyamatai Fedések végzése fényezési művelet előkészítése sor{n Políroz{s előtt műanyag felületek maszkol{sa Políroz{s ut{n maszkok, pasztamaradv{nyok elt{volít{s{nak gyakorl{sa Kőfelverődés készítéséhez kiragaszt{sok készítése A kitakar{sok maszkj{nak elt{volít{sa J{rművek fényezni nem kív{nt elemeinek védelme a fényezés sor{n keletkező szennyeződésektől kitakar{ssal Előkészítő technológi{k alkalmaz{sa Oxidmentesítés végzése (csiszol{sok, vagy szemcseszór{sok) Felületek tisztít{sa (zsír- és pormentesítés). Fényezendő felületek csiszol{si technológi{i Csiszolt felületek zsírtalanít{sa, szilikonmentesítése, portalanít{s Fém- és műanyag felületek fényezésre történő előkészítése Melléfényezéshez felületek előkészítése (tisztít{s, csiszol{s, mattít{s, fémre kopott felületek szigetelése) Műanyag alapoz{sok végzése A fémig csiszolt részekre korrózió g{tló alapozó felvitele Illesztések tömítése A tiszta fémfelületekre alapozó felhord{sa A műanyag hőkezelésének elvégzése (temper{l{s) Műanyag és fafelületek előkészítésének technológi{ja Előkészítő technológi{k (felülettisztít{s, csiszol{s, {tmeneti védelem, kittelés, kittcsiszol{s, töltőalapoz{s), festékszór{si elj{r{sok (kézi, nagynyom{sú, elektrosztatikus, elektroforetikus, stb.) technológi{inak végzése Előkészítő technológi{k (lúgos lemos{s, hőkezelés, műanyag alapoz{s, kittelés, kittcsiszol{s, szóró kittelés), festékszór{si elj{r{sok (kézi, nagynyom{sú, elektrosztatikus, elektroforetikus, stb.) technológi{inak végzése A j{rművek oldható kötéssel rögzített elemeinek (első és h{tsó lökh{rítók, s{rvédők, egyéb szerelhető tartozékok) szerelési műveletei, elemek festékszóró {llv{nyra történő rögzítése, {llv{nyos mozgat{s Festékfelviteli elj{r{sok A szükséges eszközök és gépek előkészítése, és üzembe helyezése A festés anyagigényének meghat{roz{sa A festék paramétereinek be{llít{sa, a festék összetevőinek kimérése Felhaszn{landó anyagok megszűrése, szín kikeverése Előkészített felületek színre fúj{sa A szórópisztoly szór{sképének be{llít{sa Színre fújt felületek lakkoz{sa Fényezett felületek sz{rít{sa

Dekor{ciós fényezés készítése A szín beazonosít{s módszereinek megismerése Kézi és gépi színkeverés technológi{j{nak megismerése, alkalmaz{sa J{rmű fémfelületek fényezési technológi{inak begyakorl{sa J{rmű műanyag felületek fényezési technológi{inak begyakorl{sa Rétegek közötti takar{sok gondos elvégzése Precíziós festékfelviteli elj{r{sok, lakkoz{s technológi{j{nak begyakorl{sa, végzése Kőfelverődés anyag{nak felhord{sa Lakkoz{si technológi{k Színre fújt felületek lakkoz{sa Lakkozott felületek sz{rít{sa Dekor{ciós fényezések lakkoz{sa J{rmű fémfelületek lakkoz{si technológi{inak begyakorl{sa J{rmű műanyag felületek lakkoz{si technológi{inak begyakorl{sa Precíziós lakkfelviteli elj{r{sok, lakkoz{s technológi{j{nak begyakorl{sa, végzése Javít{si technológi{k Alv{zvédelem hib{k javít{si technológi{j{nak begyakorl{sa Üregvédelem hib{k javít{si technológi{j{nak begyakorl{sa J{rművek javító festése javít{si technológi{j{nak begyakorl{sa Bevonatrendszer javít{sa javít{si technológi{j{nak begyakorl{sa Teljes bevonatrendszer felújít{s{nak javít{si technológi{j{nak begyakorl{sa Fényezési hib{k javít{si technológi{j{nak begyakorl{sa, melléfényezések elvégzése, összepolíroz{sa A hozz{fényezés módszerei javít{si technológi{i azok megfelelő begyakorl{sa Helyi javít{sok technológi{ja Karbantartó javít{s technológi{ja Kőfelverődés elleni és üregvédelmi technológi{k Alv{zvédelemi technológi{k begyakorl{sa és alkalmaz{sa, a technológi{k alkalmaz{sa sor{n haszn{lt szersz{mok, anyagok készség szintű haszn{lata Alv{zvédő anyagok haszn{lata Alv{z- és üregvédelem ellenőrizése, majd szükség esetén javít{sa Üregvédelemi technológi{k begyakorl{sa és alkalmaz{sa, a technológi{k alkalmaz{sa sor{n haszn{lt szersz{mok, anyagok készség szintű haszn{lata Az üregvédő anyagok haszn{lat{nak módjai Karbantart{si műveletek A j{rműfényezés kézi és gépi szersz{mai karbantart{si ismereteinek elsaj{tít{sa, a karbantart{sok elvégzése

J{rműfényezéshez haszn{lt kisgépek (csiszoló, szóró, UV, hőlégfúvó) karbantart{si ismereteinek elsaj{tít{sa, a karbantart{sok elvégzése Kéziszersz{mok, csiszológépek karbantart{sa Levegőh{lózat karbantart{si ismereteinek elsaj{tít{sa, a karbantart{sok elvégzése Elszívó berendezés karbantart{si ismereteinek elsaj{tít{sa, a karbantart{sok elvégzése Fényező, sz{rító kabin karbantart{si ismereteinek elsaj{tít{sa, a karbantart{sok elvégzése (szűrőket tisztít, cserél) Munkaterületet és eszközöket tiszt{n tart, karbantart Fényezés gépi, kézi berendezéseinek, és kisgépeinek karbantart{sa Karbantart{sok folyam{n haszn{lt anyagok, azok biztons{gtechnik{j{nak megismerése Festőrobotok A fényezés munkaterületére vonatkozó munka- és környezetvédelmi előír{sok megismerése

II. Két évfolyamos oktat{s közismereti képzés nélkül 1. évfolyamot követően 160 óra Az összefüggő ny{ri gyakorlat egészére vonatkozik a meghat{rozott órasz{m, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az órasz{mok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében. Szakmai követelménymodulok

Tant{rgyak/Témakörök A felület-előkészítés, fényezés gyakorlata Kittelés előtti felület előkészítések


Kittfelhord{sok Kittcsiszol{sok Kitakar{sok Előkészítő technológi{k alkalmaz{sa Festékfelviteli elj{r{sok Lakkoz{si technológi{k Javít{si technológi{k Kőfelverődés elleni és üregvédelmi technológi{k Karbantart{si műveletek

A t{bl{zat sorai bővíthetőek.

10482-12 J{rműfényező feladatai A felület előkészítés, fényezés gyakorlata tant{rgy Témakörök Kittelés előtti felület előkészítések A régi festékrétegek elt{volít{sa A régi bevonatok mechanikai módszerekkel történő elt{volít{sa A régi bevonatok vegyi és kombin{lt módszerekkel történő elt{volít{sa A régi bevonatok leégetéssel történő elt{volít{sa Rozsda mechanikus úton történő elt{volít{sa A felület oxidmentesítése Mechanikai oxidmentesítő elj{r{sok Vegyi oxidmentesítő elj{r{sok Öregítés Savas marat{s (p{col{s) Sósavas marat{s (p{col{s) Kénsavas marat{s (p{col{s) Foszforsavas marat{s (p{col{s) Elektrolitikus p{col{s Oxidmentesítés vegyi rozsda-{talakítókkal Oxidmentesítés reduk{ló sóolvadékban L{ngsugaras (termikus) oxidmentesítés Könnyűfém felületen Mechanikai elj{r{ssal Vegyi elj{r{ssal Oxidmentesített felület ellenőrzése (tisztas{gi fokozatok) Műanyag felület esetén lúgos vízzel történő lemos{s, tisztas{g ellenőrzése Kittelés előtti felület előkészítés (oxidmentesítés, zsírtalanít{s, felület {tmeneti védelme) Oxidmentesítés acél és egyéb fémfelületeken kémiai módszerekkel Zsírtalanít{s elvégzése acél és egyéb fémfelületeken kémiai módszerekkel Vegyszeres tisztít{shoz haszn{lt gépi berendezések kezelése Kittfelhord{sok Kittelő anyagok felhaszn{l{sra történő előkészítése Javított felületre kitt felhord{sa Üvegsz{l erősítésű poliészter kitt felhord{sa Simító kittelés végzése Szóró kittelés anyag{nak előkészítése Szóró kittelésvégzése Tapaszol{s (kittelés), töltő alapoz{s technológi{ja (folt, kés, ecset, szóró) Kittelési technológi{k elsaj{tít{sa

Kézi és gépi kittelések végzése j{rműkarosszéri{kon, javít{sra szoruló karosszéria elemeken A tapaszrétegek sz{m{nak meghat{roz{sa A tapaszol{s technológi{ja szerinti megkülönböztetése Folt- vagy előtapaszol{st végez Késtapaszol{s és ecsettapaszol{s végzése Töltőalapozó haszn{lata Tapaszadagoló haszn{lata Kittek előkészítése felhord{sra Kézzel (kézi szersz{mokkal) történő kittfelhord{s technológi{ja Szóró kittelés technológi{ja Töltőalapoz{s technológi{ja Kittcsiszol{sok Kittelt felületek csiszol{sa, egyenetlenségek, karcmentességek ellenőrzése Kittelt felületek csiszol{sa, majd tisztít{sa (zsírtalanít{s, portalanít{s) Szórókittelt felületet csiszol, majd tisztít (zsírtalanít{s, portalanít{s) Csiszol{si technológi{k elsaj{tít{sa Az oszcill{ciós és a vibr{ciós géppel történő tapaszcsiszol{s A kört{nyéros (rot{ciós) csiszológéppel történő tapaszcsiszol{s Az excenter csiszolóval történő tapaszcsiszol{s A tapaszcsiszol{s minőségi ellenőrzése Kézi és gépi csiszol{sok végzése j{rműkarosszéri{kon, javít{sra szoruló karosszéria elemeken Felületek előkészítése megmunk{l{sra Csiszolóanyagok, csiszolóeszközök Sz{raz tapaszcsiszol{s: gyors elj{r{s és nincs korróziós veszély Nedves tapaszcsiszol{s: a legsim{bb felület érhető el vele, de lassú elj{r{s Kézi tapaszcsiszol{s: gyorsabb, termelékenyebb elj{r{s A tapaszcsiszol{s minőségi ellenőrzése: szemrevételezéssel, tapint{ssal, jelzőfesték haszn{lat{val történhet. Kitakar{sok Takaróanyagok alkalmaz{sa A fordított maszkol{si technológia (elem széle) Maszkoló szalagok típusai és felhaszn{l{suk Különleges maszkoló anyagok (szivacs, szalag) és alkalmaz{suk Kitakar{sok végzése Kitakar{s elvégzésének munkafolyamata Kitakar{sok és fedések végzése fényezési művelet előkészítése sor{n Políroz{s előtt műanyag felületek maszkol{sa Políroz{s ut{n maszkok, pasztamaradv{nyok elt{volít{sa Kőfelverődés készítéséhez kiragaszt{s készítése

A kitakar{sok maszkj{nak elt{volít{sa J{rművek fényezni nem kív{nt elemeinek védelme a fényezés sor{n keletkező szennyeződésektől kitakar{ssal Előkészítő technológi{k alkalmaz{sa Oxidmentesítés (csiszol{s, vagy szemcseszór{s) Felületek tisztít{sa (zsír- és pormentesítés) Fényezendő felületek csiszol{sa Csiszolt felületek zsírtalanít{sa, szilikonmentesítése Fém- és műanyag felületek fényezésre történő előkészítése Melléfényezéshez felületek előkészítése (tisztít{s, csiszol{s, mattít{s, fémre kopott felületet szigetelése) Csiszolt felületek tisztít{sa (zsírtalanít{s, portalanít{s) Műanyag alapoz{sok végzése A fémig csiszolt részekre korrózió g{tló alapozó felhord{sa Illesztések tömítése A tiszta fémfelületekre alapozó felhord{sa A műanyagok hőkezelésének elvégzése (temper{l{s) Műanyag és fafelületek előkészítésének technológi{ja Előkészítő technológi{k (felülettisztít{s, csiszol{s, {tmeneti védelem, kittelés, kittcsiszol{s, töltőalapoz{s), festékszór{si elj{r{sok (kézi, nagynyom{sú, elektrosztatikus, elektroforetikus, stb.) technológi{inak végzése Előkészítő technológi{k (lúgos lemos{s, hőkezelés, műanyag alapoz{s, kittelés, kittcsiszol{s, szóró kittelés), festékszór{si elj{r{sok (kézi, nagynyom{sú, elektrosztatikus, elektroforetikus, stb.) technológi{inak végzése A j{rművek oldható kötéssel rögzített elemeinek (első és h{tsó lökh{rítók, s{rvédők, egyéb szerelhető tartozékok) szerelési műveletei, elemek festékszóró {llv{nyra történő rögzítése, {llv{nyos mozgat{s Festékfelviteli elj{r{sok A szükséges eszközök, gépek előkészítése, és üzembe helyezése A festés anyagigényének meghat{roz{sa A festék paramétereinek be{llít{sa, a festék összetevőinek kimérése Felhaszn{landó anyagok megszűrése, szín kikeverése Mintalemez fúj{sa Előkészített felületek színre fúj{sa A szórópisztoly szór{sképének be{llít{sa Szórónyom{s be{llít{sa, beszab{lyoz{sa Színre fújt felületek lakkoz{sa Fényezett felületek sz{rít{sa Dekor{ciós fényezések készítése Kézi és gépi színkeverés technológi{j{nak megismerése, alkalmaz{sa J{rmű fémfelületek fényezési technológi{inak begyakorl{sa

J{rmű műanyag felületek fényezési technológi{inak begyakorl{sa Precíziós festékfelviteli elj{r{sok, lakkoz{s technológi{j{nak begyakorl{sa, végzése Kőfelverődés anyag{t felhordja Lakkoz{si technológi{k Előkészített felületek lakkoz{sa Színre fújt felületek lakkoz{sa Lakkozott felületek sz{rít{sa Dekor{ciós fényezések lakkoz{sa J{rmű fémfelületek lakkoz{si technológi{inak begyakorl{sa J{rmű műanyag felületek lakkoz{si technológi{inak begyakorl{sa Precíziós lakkfelviteli elj{r{sok, lakkoz{s technológi{j{nak begyakorl{sa, végzése Javít{si technológi{k A fényezési hib{k kijavít{sa Alv{zvédelem hib{k javít{si technológi{j{nak begyakorl{sa Üregvédelem hib{k javít{si technológi{j{nak begyakorl{sa J{rművek javító festése javít{si technológi{j{nak begyakorl{sa Teljes bevonatrendszer felújít{s{nak javít{si technológi{j{nak begyakorl{sa Fényezési hib{k javít{si technológi{j{nak begyakorl{sa, melléfényezések elvégzése, összepolíroz{sa A hozz{fényezés módszerei javít{si technológi{i azok megfelelő begyakorl{sa Helyi javít{sok technológi{ja Karbantartó javít{s technológi{ja Kőfelverődés elleni és üregvédelmi technológi{k Korróziós k{rok és azok megakad{lyoz{s{nak módjai technológi{k begyakorl{sa és alkalmaz{sa, a technológi{k alkalmaz{sa sor{n haszn{lt szersz{mok, anyagok készség szintű haszn{lata Kőfelverődés elleni védelem technológi{k begyakorl{sa és alkalmaz{sa, a technológi{k alkalmaz{sa sor{n haszn{lt szersz{mok, anyagok készség szintű haszn{lata Kőfelverődés elleni védelem ellenőrzése, vagy javít{sa Alv{zvédelemi technológi{k begyakorl{sa és alkalmaz{sa, a technológi{k alkalmaz{sa sor{n haszn{lt szersz{mok, anyagok készség szintű haszn{lata Alv{zvédő anyagok haszn{lata Alv{z- és üregvédelem ellenőrzése, majd szükség esetén javít{sa Üregvédelemi technológi{k begyakorl{sa és alkalmaz{sa, a technológi{k alkalmaz{sa sor{n haszn{lt szersz{mok, anyagok készség szintű haszn{lata

Karbantart{si műveletek A j{rműfényezés kézi és gépi szersz{mai karbantart{si ismereteinek elsaj{tít{sa, a karbantart{sok elvégzése J{rműfényezéshez haszn{lt kisgépek (csiszoló, szóró, UV, hőlégfúvó) karbantart{si ismereteinek elsaj{tít{sa, a karbantart{sok elvégzése Kéziszersz{mok, csiszológépek karbantart{sa. Levegőh{lózat karbantart{si ismereteinek elsaj{tít{sa, a karbantart{sok elvégzése Elszívó berendezés karbantart{si ismereteinek elsaj{tít{sa, a karbantart{sok elvégzése. Fényező, sz{rító kabin karbantart{si ismereteinek elsaj{tít{sa, a karbantart{sok elvégzése (szűrőket tisztít, cserél) Fényezés gépi, kézi berendezéseinek, és kisgépeinek karbantart{sa Karbantart{sok folyam{n haszn{lt anyagok, azok biztons{gtechnik{j{nak megismerése és alkalmaz{sa Festőrobotok J{rműfényező műhely tiszt{ntart{s{nak elvégzése a munka- és környezetvédelmi előír{sok betart{sa mellett

Az Inczédy György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szakiskolai helyi tanterve A JÁRMŰFÉNYEZŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Recommend Documents