Az idősek (65 év felettiek) és az élelmiszer-biztonság Kutatási előzmények A KÉKI 2001 óta foglalkozik az élelmiszer-biztonság társadalmi-gazdasági hátterének elemzésével. Elsődleges célunk feltárni azt a hatásmechanizmust, amely mozgásban tartja, meghatározza a témakör történéseit, reakcióit, fejlődésének irányát. Ha jobban megértjük a zajló folyamatokat, nagyobb eséllyel, alkalmasabb eszköztárral tudunk befolyást gyakorolni rájuk. Vizsgálatainkat először a fogyasztótól indítottuk, abból a megfontolásból, hogy a fejlett piacgazdaságokhoz képest az élelmiszer-biztonság vonatkozásában éppen a fogyasztói ismeretekben, a fogyasztói tudatosságban, a fogyasztók érdekérvényesítő erejének megnyilvánulásaiban vélelmezhető legnagyobb lemaradásunk. Egyes fogyasztói csoportok – köztük az idősek is - átlagostól eltérő, fokozottabb tájékoztatást, nagyobb körültekintést igényelnek táplálékuk megválasztásában. A kutatási módszer és minta Magyarországon az idősek, a 65 év felettiek népességen belüli aránya évről – évre nő. 2001-ben számuk több, mint másfél millió volt, azaz a lakosság 15%-a. Fontos társadalmi érdek, hogy ezt a gyarapodó réteget ne rekesszük ki, hanem vonjuk be őket a társadalom vérkeringésébe problémáik megismerése és ezekre alternatívák, megoldásmódok kidolgozása által. Az idősek kétféle megkölelítésben is érzékeny fogyasztói csoportnak számítanak élelmiszer-biztonsági kutatásaink szempontjából: • egészségük fenntartása érdekében a táplálkozással szemben az átlagtól eltérő és fokozott követelményeket támasztanak, tehát a kiegyensúlyozott táplálkozás szerepe az átlagosnál hangsúlyosabb, •
az élelmiszer-biztonsági veszélyekre fogékonyabbak, körükben hasonló expozíció esetén nagyobb gyakorisággal és/vagy súlyosabb tünetekkel fordul elő megbetegedés.
Az idősek élelmiszer-biztonsági kockázat észlelésének felmérésére 34 fő témakört feldolgozó kérdőívet dolgoztunk ki. A megkérdezés személyes adatfelvétellel, egyetemista hallgatók bevonásával történt. 102 értékelhető válaszadónk volt. Eredmények Itt most csak azokból az eredményekből adunk válogatást, amelyeket az Ön által kitöltött, jelentősen rövidített kérdőívben is szerepeltettünk.
1
Az idős fogyasztó és az élelmiszer-biztonság A magyarországi élelmiszer-biztonsági helyzet megítélésével kapcsolatos állítások (1. ábra) közül az idősek körében is kiemelkedően magas arányú egyetértéssel (4,91 átlagpont) találkozott az az állítás, hogy ha valakiért felelősek vagyunk, különös gondossággal kell eljárni az élelmezés során.
Az idős válaszadók tudatában vannak saját esendőségükkel, betegségekre, fertőzésekre való nagyobb fogékonyságukkal. Ezért saját ismereteik, lehetőségeik szerint törekednek az élelmiszerek helyes megválasztására (4,12). Az idősek veszélyérzete mérsékelt: többségük úgy látja, hogy ma sokkal több és biztonságosabb élelmiszer található a magyar élelmiszerpiacon, mint 10 évvel ezelőtt (4,06). A magyar élelmiszerek idősebb fogyasztói tehát nem konzervatívok, és nagy érdeklődéssel fordulnak az új élelmiszerek felé. Az időskorú vásárlók fontosnak tartják, hogy biztonságos legyen az élelmiszer és elhatárolódnak attól, hogy időskorban az étkezés elsősorban élvezeti szempontjai dominálnak a biztonsági szempontokkal szemben (2,43). Elutasítják azt a vélekedést is, hogy idősebb korban az embernek ne lenne annyi energiája és ideje, hogy megfelelő figyelmet fordítsanak ezekre a szempontokra (2,54). Ugyanakkor bizonyos fokú kiszolgáltatottságukat, elesettségüket mutatja, hogy bár elismerik a témakör fontosságát, nehezen tájékozódnak: szerintük sok az ellentmondásos híradás (3,84), és nem elégedettek a biztonságos élelmiszerekre vonatkozó tájékoztatással sem (2,79).
2
Az általános élelmiszer-biztonsági kérdőívünket kitöltő válaszadóinkhoz viszonyítva megállapíthatjuk, hogy az élelmiszer-biztonságot az idősek kiemelkedően fontos témakörnek érzékelik, a hazai élelmiszereket alapvetően biztonságosnak ítélik, ezért információigényük e vonatkozásban mérsékeltebb, tájékozódási képességük is szerényebb. Nemek között alig adódik különbség a válaszadásban, azonban a magyar élelmiszerekben a nők jobban bíznak férfi társaiknál. Kor szerint vizsgálva megállapítható, hogy a biztonságos élelmiszerekkel kapcsolatos információk iránt a 65-69 év közötti korosztály a legérdeklődőbb, az aktivitás a kor előre haladtával csökken és a 80 felettieknél tapasztalható újra emelkedés. A képzettebb fogyasztók (felsőfokúak és szakmunkások) információigénye magasabb, mint az általános iskolát végzetteké és az alapfokú képzéssel rendelkezőké. Az egészségügyi ártalmakért felelős tényezők fogyasztói megítélésekor a szokásos tényezőket (kémiai, mikrobiológiai stb. szennyezők) kibővítettük néhány életmód faktor (túlzott zsírfogasztás, rostszegény tápálkozás, nem megfelelő életmód) vizsgálatával is (2. ábra).
Kíváncsiak voltunk arra, hogyan ítéli meg egy érzékeny fogyasztói csoport azon tényezők veszélyességét az egészségre, amely alakításában a személyi felelősség is komoly szerepet kap. A megkérdezettek szerint a legnagyobb ártalmak a környezetszennyezésből az élelmiszerbe kerülő kémiai szennyeződésekhez fűzhetők (4,34). A mezőgazdasági nyersanyagokból származó vegyszermaraványok veszélyességét is (4,26) hasonlóan nagyra értékelték. Az idős emberek pontosan felismerték azt is, hogy a nem megfelelő életmód is komoly hatást gyakorolhat különböző megbetegedések 3
előfordulására (4,29). A kórokozó mikroorganizmusokhoz és káros anyagcseretermékeikhez kapcsolt veszélyérzet is számottevő (4,14, 4,10) . A csomagolóanyagokból kioldódó anyagok szerepét azonban már viszonylag kis mértékben tartják fontosnak az élelmiszer-biztonság alakulása szempontjából(3,53). A tartósítószerek, édesítőszerek, egyéb élelmiszer adalékanyagok megítélése a legkedvezőbb (3,17), a sok évtizedes ismertségre – használatra alapozottan. A genetikailag módosított nyers és feldolgozott élelmiszereket az idősek – vélelmezhetően fogalmi zavarokból ill. tájékozottság hiányból eredően – nem utasítják el annyira (3,32), mint vélelmeztük. Demográfiai és szociológiai tényezők mentén vizsgálva a kérdést, megállapítható, hogy a genetikailag módosított élelmiszerek kockázat észlelésével kapcsolatosan tapasztalhatók a legnagyobb különbségek. Az idegenkedés ettől a technikától a kor előre haladtával nő, és kockázatosabbnak ítéli a képzettebb idős réteg is. Ha az „átlagfogyasztóval” végezzük el az összehasonlítást, megállapíthatjuk, hogy az idősek kockázat észlelése tompultabb. A tendenciák hasonlóak, de állásfoglalásuk nem annyira vehemens, mint a fiatalabb megkérdezetteké. Az élelmiszer-jelölés, mint az élelmiszerhez kötött, egyedi információforrás alkalmazási gyakorlata az élelmiszer-biztonság szempontjából alapvető. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az idősek számára a terméken feltüntetett információ, mennyire használható és alkalmazható a gyakorlatban a vásárlási döntéshozatal során (3. ábra). A megkérdezettek többsége helyesnek tartja, hogy minél több adat szerepeljen az
élelmiszeripari termékeken (4,13), megkönnyítve ezzel a döntéshozatalt. Ugyanakkor zavarja őket, ha túl sok adat szerepel, mert az apró betűs feliratok elolvasása, értelmezése nehézséget jelent számukra. Csüggesztő eredményt hozott és egyben veszélyes gyakorlatra utal, hogy a megkérdezettek jelentős rész nem tudja megfelelően értelmezni a címkeinformációkat (4,10) és nem olvassa azokat (4,09).
4
Jelentős részük ezt az elnagyolt, nem igazán körültekintő gyakorlatot azzal a hamis biztonságtudattal kompenzálja, hogy „nem kell sokat foglalkozni a jelöléssel, ha nem jó a termék, másodszor majd nem veszem meg” (3,74). Összehasonlítva az idősek válaszait az „átlagfogyasztó”-val az ábrából leolvasható, hogy az idősek címkehasználati kultúrája erősen fejlesztendő és ehhez könnyen érthető, praktikus segítségre van szükségük. Vizsgáltuk továbbá, milyen forrásokból származnak a megkérdezettek egészséges táplálkozással és betegség-megelőzéssel kapcsolatos ismeretei (4.ábra). Idősek műsor-preferenciái az egészséges táplálkozás, élelmiszer-biztonság témakörében
3,75 3,72 3,66
Orvos ül és magyaráz Tudományos dokumentumfilm Gyógyult beteg nyilatkozik Többféle elemet ötvöző műsor Szórakoztató kvízjáték Témát történetben feldolgozó kisfilm Közérdekű hirdetés reklámblokkban Betelefonálós műsor
3,2 2,53 2,3 2,2 2,2 1
idős
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
5
preferencia mértéke
Ebből az tűnt ki, hogy az orvosoktól hallott ismeretek iránt voltak a legnagyobb bizalommal (3,95). Elsősorban a kistelepüléseken élőknél a szűkebb család, barátok, szomszédok véleménye is meghatározó (3,76). Emellett a különböző médiából származó ismeretek is lényegesek (rádió:2,85, televízió: 3,11). Ezzel szemben a médiából ismert emberek, az úgynevezett „sztárok” véleménye, tapasztalata egyáltalán nem meghatározó (1,79). A természetgyógyászok – akiknek pedig egyik fő profilja a betegségmegelőzés, egészséges táplálkozás - a megkérdezett idősek tájékoztatásában elenyésző szerepet játszanak (1,80). A nők fogékonyabbak a barátok, ismerősök véleményére, tapasztalataira továbbá a reklámra is. Az újságcikk, mint tájékoztatási forma jelentősége a kor előre haladtával jelentősen csökken. Iskolai végzettség szerint vizsgálva könyvekből a képzettek tájékozódnak. A barátok, munkatársak, ismerősök szerepe az átlag alatti jövedelműekre jellemző elsősorban. Az „átlagfogyasztóval” való összehasonlításban szembeötlő, hogy az ifjabb generációnál az iskolában tanultak sokkal meghatározóbb szerepet játszanak (3,05), mint a 65 év felettieknél (2,49). A fiatalabbaknál a barátokkal, ismerősökkel való eszmecsere jelentősége (3,23) hasonló a családban szerzett ismeretekhez (3,35), míg az időseknél a család (3,76) az orvos utáni második nagy igazodási- tájékozódási pont.
5
Ismeretes, hogy az idősebb generáció szabadidő eltöltésében a televíziózás vezető szerepet játszik. Ezzel összefüggésben vizsgáltuk, milyen műsortípust fogadnának kedvezően az egészséges táplálkozás, élelmiszer-biztonság témakörében (5. ábra).
Az idősek információforrásai az egészséges táplálkozásra, betegségmegelőzésre vonatkozóan
orvosaim tanácsai szűkebb családi kör véleménye televízió műsor szakácskönyvek , magazinok barát, ismerős, szomszéd rádió újságcikk ismeretterjesztő könyvek iskolában tanultak reklám természetgyógyász híres emberek, médiasztárok
3,35 3,23 3,11 2,98 3,23 2,94 2,75 2,85 2,84 3,12 2,72 3,05 2,49 1,98 1,8 1,79
1 idős
általános
3,95 3,76
2
3
4
5
információforrás jelentősége
Megállapítható, hogy ezen a területen az idősek egyértelműen előnyben részesítik a komoly, hiteles témafeldolgozást (orvos ül és magyaráz, tudományos dokumentumfilm, gyógyult beteg nyilatkozik). A könnyedebb, játszva tanító, leegyszerűsített üzeneteket hordozó megoldások iránt nincs kellő bizalom (reklám, kvízjáték, kisfilm, betelefonálós műsor). Úgy tűnik, ezek a kereskedelmi csatornákon ma jelentős műsoridőt elfoglaló szórakozási – tájékoztatási eszközök lejáratták magukat. Az egészséget komolyabbnak vélik a megkérdezettek, minthogy ilyen eszközök közvetítésével jussanak érdemi információhoz. Ezek az eredmények azonban nem teljesen mértékadóak, gondoljunk csak az új gazdasági mechanizmust magyarázó sikeres és közérthető rajzfilm sorozatra Doktor Agy főszereplésével. A legfőbb baj azonban az, hogy a közszolgálati televízió e témakörben rendszeres adással egyik módon sem képzi, neveli, tájékoztatja a nézőt. Összefoglalóan megállapítható, hogy az idősek törekednek saját nézeteiknek, ismeretanyaguknak megfelelően az egészség megőrzésére, az egészséges táplálkozásra, a konyhai higiéniára. Többségükben nagyobb a biztonságérzet, mint ifjabb embertársaikban, és így fokozottabb érzékenységük miatt nagyobb veszélyeknek vannak kitéve. Körültekintésük, információfeldolgozásuk, figyelmük sem a régi, látásuk is rosszabb. Ugyanakkor a kor előre haladtával mérséklődik az érdeklődés az élelmiszer-biztonság témája iránt, miközben a korral a veszélyeztetettség nyilvánvalóan nő. Célszerű lenne számukra speciális programokat kidolgozni és megvalósítani az egészségnevelés – egészséges táplálkozás - területén. 6
