Az Európai Bankhatóság évi munkaprogramja

AZ EURÓPAI BANKHATÓSÁG 2015. ÉVI MUNKAPROGRAMJA

2014. szeptember 30.

Az Európai Bankhatóság 2015. évi munkaprogramja 1. Az Európai Bankhatóság (EBH) létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 1 összhangban az EBH éves munkaprogramja rögzíti az EBH elkövetkező évre vonatkozó, a rendeletben meghatározott feladatokból és a banki ágazatra vonatkozó releváns uniós jogszabályokból levezetett fő céljait és elvégzendő feladatait. A munkaprogram célja, hogy meghatározza az EBH általános megbízatásának teljesítését szolgáló fő célkitűzéseket és az azoknak megfelelő prioritásokat a 2015. évre.

Szabályozás 2. Az EBH alapvető célkitűzése a szabályozási szakpolitika terén az, hogy továbbra is központi szerepet töltsön be az egységes szabálykönyv kidolgozásában, és ezzel hozzájáruljon a pénzügyi intézményekre vonatkozó egyenlő versenyfeltételek eléréséhez, valamint az egységes piac pénzügyi szabályozása és általános működése színvonalának javításához. 3. Az EBH szabályozási munkájának középpontjában a (i) tőkekövetelmény-keretrendszer (negyedik tőkekövetelmény-irányelv és tőkekövetelmény-rendelet, CRD IV/CRR-csomag), (ii) a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló (BRRD) irányelv 2, illetve a betétbiztosítási rendszerekről szóló (DGSD) irányelv 3 felülvizsgálata áll. 4. A bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló (BRRD) irányelv, amelyet 2014. december 31-ig kell a nemzeti jogba átültetni, az egész Unióra kiterjedő válságkezelési keretrendszert hoz létre, és a nemzeti hatóságokat közös hatáskörökkel és eszközökkel ruházza föl a bankválságok megelőzése érdekében, valamint bármely pénzügyi intézmény csődje esetén annak rendezett módon történő szanálása érdekében. A BRRD irányelvben az EBH legtöbb megbízatására az irányelv véglegesítésétől számított 12 hónapos határidő szerepel, azaz 2015-ben jár le. A BRRD irányelv összességében közel 40 megbízatást határoz meg az EBH számára iránymutatások, valamint szabályozási és végrehajtás-technikai standardtervezetek kibocsátására, amelyeket a 1

Az Európai Parlament és a Tanács 1022/2013/EU rendelete (2013. október 22.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendeletnek a 1024/2013/EU tanácsi rendelet értelmében az Európai Központi Bank külön feladatokkal történő megbízása tekintetében történő módosításáról.

2

A 2014/59/EU BRRD irányelv 2014 júniusában került közzétételre a Hivatalos Lapban, és 2014. július 12-én lépett hatályba, a 124. cikk kivételével, mely 2015. január 1-jén lép hatályba. 3

A 2014/49/EU DGSD irányelv 2014 júniusában került közzétételre a Hivatalos Lapban, és 2014. július 2-án lépett hatályba.

1


Bizottság hagy jóvá. Ezeknek a termékeknek a tárgyai (i) a helyreállítási és szanálási tervek (ideértve az arányosság e területeket érintő kérdéseit), (ii) a szanálhatósági értékelés és a szanálhatósággal szembeni akadályok legyőzését célzó intézkedések, (iii) a korai beavatkozási intézkedések és a szanálásba vétel tekintetében meghatározott kritériumok, (iv) a csoporton belüli pénzügyi támogatás, (v) a szanálási eszközök alkalmazásának feltételei, (vi) a hitelezői feltőkésítési mechanizmusok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmények meghatározása, (vii) az eszközök alkalmazásának alapjául szolgáló értékelések, (viii) az értesítések és az információcsere, valamint (ix) a szanálási kollégiumok működése. 5. A Bizottság jogosult lesz továbbá az EBH szakmai tanácsai alapján új, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok sorát elfogadni 2014-ben és 2015-ben. Az EBH új, hosszabb időtartamra szóló feladatokat is kap, elsősorban az információs eszközök kezelésével és a jelentések készítésével összefüggésében olyan területeken, mint például a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó adminisztratív kötelezettségek és minimumkövetelmények, az arányosság, a szanálási rendszer célszintje és a szankciók közzététele. E célból 2014 végén nyomon követési tevékenység kialakítására kerül sor. 6. A 2014. január 1-től érvényben lévő tőkekövetelmény-keretrendszer (negyedik tőkekövetelmény-irányelv és tőkekövetelmény-rendelet, CRD IV/CRR-csomag) a Bázel III megállapodásban foglalt, prudenciális szabályokra vonatkozó globális megállapodást követi. A jogszabály-csomag szigorítja a bankokra vonatkozó tőkekövetelményeket, kötelező tőkemegőrzési puffert és opcionális anticiklikus puffert ír elő, új szabályozási követelményeket állapít meg a likviditásra és a tőkeáttételre vonatkozóan, valamint erősebb tőkekövetelményeket vezet be a rendszerszintű jelentőségű bankokra vonatkozóan. 7. Az EBH kulcsszerepet játszott a negyedik tőkekövetelmény-irányelv és a tőkekövetelményrendelet szerinti keretrendszer technikai végrehajtásában és alkalmazásában, hiszen közel 250 elvégzendő feladatot kell végrehajtania, melyek közül soknak – különösen a hitel- és piaci kockázat, valamint a likviditással és a tőkeáttétellel kapcsolatos prudenciális területeken – 2015-ben kell teljesülnie. E termékek többsége a részletesebb technikai szabályok kidolgozásához kapcsolódik, leginkább a kötelező hatályú szabályozási vagy végrehajtás-technikai standardok kidolgozása révén. A további elvégzendő feladatok között megtalálhatók az iránymutatások, jelentések, vélemények kidolgozása, közvetítési tevékenységek, valamint értesítések fogadása és feldolgozása. 8. Az átdolgozott, betétbiztosítási rendszerekről szóló (DGSD) irányelv pontosítja az Európai Bankhatóságnak a DGSD irányelvben betöltött szerepét, és felruházza az EBH-t (i) szabályalkotói szereppel, amelynek értelmében iránymutatásokat dolgoz ki a betétbiztosítási rendszerekhez való, kockázaton alapuló hozzájárulások kiszámításának módszereire, illetve a fizetési kötelezettségvállalásokra vonatkozóan, (ii) közvetítői szerepkörrel, és (iii) azzal a szereppel, hogy végezzen partneri felülvizsgálatokat a DGSD irányelv ellenálló képességére és

2


alkalmazására vonatkozóan, valamint készítsen jelentéseket a DGSD irányelv megvalósításának meghatározott aspektusairól. 9. Az EBH szabályozói munkájának középpontjában továbbra is a szabályozási és végrehajtástechnikai standardtervezetek kidolgozása áll majd, azonban egyre inkább előtérbe kerülnek egyéb szabályozási feladatok is, különösen az EBH hozzájárulása a jogalkotási folyamathoz, különböző jelentések készítése, a szabályok alkalmazásának és kalibrálásának figyelemmel kísérése (például jelentések készítése a likviditásra és tőkeáttételre vonatkozó szabályokról és azok kalibrálásáról, valamint a veszteségtűrő képességről és a hitelezői feltőkésítéshez kapcsolódó, a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményekről). 10.Emellett a pénzügyi és banki szabályozás terén számos jogszabály és jogalkotási javaslat írja elő új feladatok hozzárendelését az Európai Bankhatósághoz, illetve az EBH meglévő feladatainak kibővítését – így például a könyvvizsgálatról szóló rendelet, a pénzmosás elleni irányelv módosításai, az európai piaci infrastruktúráról szóló rendelet, a pénzügyi eszközök piacaira vonatkozó jogszabályok (MiFID/MiFIR), a hitelminősítő ügynökségekről szóló rendelet, a központi értéktár keretrendszer, a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelv, az elektronikus pénzről szóló irányelv, a pénzügyi konglomerátumokról szóló irányelv, a bankszámlák díjainak összehasonlíthatóság szóló rendelet, az alapszintű fizetési számla nyitásáról, illetve használatáról szóló irányelv, a lakossági befektetési csomagtermékekre, illetve biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó jogszabályok, valamint az uniós banki ágazatra vonatkozó strukturális intézkedésekről szóló rendelet. Az uniós intézmények további kezdeményezéseket is terveznek, például a bankrendszeren kívüli hitelezés szabályozására és a referenciaértékek megállapítására vonatkozóan, valamint további, az EBH feladatkörébe eső jogszabályi változásokat terveznek, köztük a nagykockázatokra vonatkozó szabályozás átdolgozását, a számviteli és prudenciális szűrők felülvizsgálatát, valamint a kereskedési könyvre vonatkozó tőkekövetelmények és a biztosítékkezelési és újbóli elzálogosítási intézkedések átdolgozását. A fenti jogalkotási javaslatok és kezdeményezések várhatóan jelentős hatással lesznek az EBH specifikus feladatainak mennyiségére és prioritásaira 2015 és 2017 között.

Felügyelet 11.Az EBH felügyeleti szerepköre kapcsán az EBH által a székhely szerinti, illetve fogadó hatóságok közötti együttműködés és a felügyeleti konvergencia terén folytatott munka 2015ben és azt követően is folyatódik, különösen annak biztosítására, hogy az EBH proaktív szerepet játsszon a felügyeleti szervek BRRD irányelvből és a negyedik tőkekövetelményirányelvből és a tőkekövetelmény-rendeletből eredő új feladatainak végrehajtásában (mint például a likviditás megfelelőségének értékelése és a likviditási intézkedésekre vonatkozó együttes döntések).

3


12.Emellett az EBH kibővíti a 2. pillér keretében végzett, a felügyeleti konvergenciához kapcsolódó szakpolitikai és monitorozási tevékenységét, mint például a 2. pillér szerinti, részletes kockázatkezelési iránymutatás kidolgozása. 2014-ben kezdődően, ám 2015-re és 2016-ra is kiterjedően az EBH megkezdi a 2. pillér szerinti felügyeleti módszerek összehangolásának rendszeres figyelemmel követését, és rendszeresen jelentést készít az Európai Parlament számára. Ez egy erőforrás-igényes folyamat, amely magában foglalja egy monitorozási eszköz kidolgozását, rendszeres adatgyűjtést és adatelemzést, valamint jelentések elkészítését. Az EBH ezen felül technikai standardokat dolgoz ki, és folytatja a banki belső modellek kimeneteinek összehasonlító értékelésére vonatkozó munkáját, amelyet a negyedik tőkekövetelmény-irányelv és a tőkekövetelmény-rendelet ír elő számára. Ezek a lépések életbevágóak az egységes piacon végbemenő felügyeleti konvergencia megvalósulásához, valamint a székhely szerinti és a fogadó hatóságok közötti viták elkerüléséhez. 13.A hatásos, határokon átnyúló felügyelet biztosítását szolgáló további intézkedések között adott esetben megtalálható lesz az EBH szerepvállalása a kötelező közvetítésben, az aktív facilitációban, és ahol szükségesnek tűnik, az illetékes hatóságok által a kedvezőtlen fejlemények vagy krízishelyzetek esetén tett intézkedések összehangolásában. 14.Ezzel összefüggésben az EBH folytatja a felügyeleti kollégiumokban végzett munkáját is a határokon átnyúló bankcsoportok európai felügyeletének megerősítése érdekében. Az EBH munkatársai továbbra is részt vesznek, támogatják és figyelemmel követik a kollégiumok munkáját. Emellett kulcsfontosságú feladat lesz a kollégiumok újbóli létrehozása az egységes felügyeleti mechanizmus alatt; kiemelt fontosságot élvez a mechanizmus hatálya alá tartozó, illetve nem tartozó országok között a székhely szerinti hatóságok és a fogadó hatóságok közötti együttműködés zökkenőmentes fennmaradásának biztosítása, mind a folyamatos felügyeleti tevékenység, mind a mérlegbeszámolók értékeléséhez kapcsolódó konkrét feladatok tekintetében. Az EBH segítséget nyújt a megfelelő illetékes hatóságoknak a harmadik országbeli rendszerek egyenértékűségének értékeléséhez, valamint az Európai Bizottság végrehajtási jogi aktusainak véleményezése révén. Az EBH a továbbiakban is támogatja a kapcsolódó, a felügyeleti szervek közötti együttműködést célzó képzési tevékenységeket. 15.Mindezen felül – kiterjedt szabályozói szerepe mellett – az EBH jelentős mértékben hozzájárul a szanálási terveknek az illetékes hatóságok általi megvitatásában való részvételhez és az azokra vonatkozó megállapodások létrejöttéhez. Nézeteltérés esetén segít azok rendezésében. 16. A szanálás terén az EBH szerepet vállal a szanálási tervek kidolgozásában, a szanálhatóság értékelésében és a szanálással szembeni akadályok leküzdésében. Segítséget nyújt a szanálási hatóságoknak a szanálási kollégiumok 2015-ben történő létrehozásához és a kollégiumok működésének figyelemmel kíséréséhez. A szanálási hatóságok közötti nézeteltérés esetén segít azok rendezésében. 17.Az EBH felügyeleti tevékenységeinek középpontjában 2015-ben továbbra is az Európai Unió banki ágazatát érintő legfőbb kockázatok azonosítása, elemzése és mérséklése áll majd. A 4


2012-es feltőkésítési ajánlásait és az egész Unióra kiterjedő, 2014-es stressztesztet követően folytatja a tőkeszintek és a bankok tőketerveinek figyelemmel követését annak érdekében, hogy a negyedik tőkekövetelmény-irányelv megvalósításának közelebb kerülésével párhuzamosan erősödjön a bankok tőkepozíciója. Emellett továbbra is együttműködik a megfelelő illetékes hatóságokkal a folyamatban lévő mérlegbeszámoló-javítási folyamat, valamint a fenntartható finanszírozási struktúrák visszaállítására irányuló banki erőfeszítések ösztönzésében. 2015 folyamán felméri továbbá, hogy milyen feladatokat kell elvégezni bármely, az egész Unióra kiterjedő, 2015. évi stressztesztben, amelynek koordinációját újra az EBH végzi, biztosítva a megfelelő illetékes hatóságoknak az eredményes, szilárd alapokon nyugvó stressztesztben felhasznált forgatókönyveket, módszereket és összehasonlító értékelési eszközöket; a tesztben az EBH az adatok átláthatóságát biztosító központként működik közre. 18.Ez utóbbi kulcsszerepet játszik az Európai Bankhatóságnak azon állandó törekvéseiben, amelyek célja a beszámolás és az átláthatóság átfogó, egységes módon történő javítása az Európai Unió banki ágazatában, és amelyben a legfőbb prioritás a folyamatos segítségnyújtás a 2014-ben bevezetett egységes beszámolási és jelentéstételi keretrendszer, a COREP és a FINREP rendszerek végrehajtási nehézségeinek leküzdéséhez, valamint a 3. pillérre vonatkozó iránymutatások továbbvitele és olyan további területek felmérése és azonosítása, amelyek lehetőséget nyújtanak az egységesség és az átláthatóságának fokozására az Európai Unió banki ágazatában. 19.Az EBH emellett új megbízatásokat kapott a makroprudenciális eszközök alkalmazására vonatkozó vélemények megfogalmazása terén is, ami további elemzési és szakpolitikai munkát igényel. 20.Az EBH továbbra is rendszeres tematikus elemzéseket végez különböző területeken, mint például a kockázattal súlyozott eszközökre vonatkozó eredmények egységessége, amely területekre vonatkozóan referenciaértékeket bocsát az illetékes hatóságok rendelkezésére, és értékeli a bankok üzleti modelljeinek és finanszírozási terveinek fenntarthatóságát. A rendszeres termékek közé tartoznak majd a felügyeleti és piaci adatgyűjtésen alapuló, gyakran frissített finanszírozási és likviditási összefoglalók, a banki ágazatról szóló félévenkénti jelentések a felügyeleti tanács és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság Pénzügyi Stabilitási Asztala számára, valamint a negyedéves jelentések az Európai Rendszerkockázati Testület számára. Az EBH emellett kérésre továbbra is technikai segítséget és tanácsadást nyújt a Bizottság részére, mind a programban meghatározott, mind a nehéz helyzetben lévő országokban, valamint az Európai Unió banki ágazatát érintő kiemelt kérdésekről szóló jelentések elkészítéséhez (mint például az Európai Központi Bank hosszabb távú refinanszírozási műveleteinek hatásáról szóló jelentés). 21.Az EBH a felügyeleti adatokat a piaci adatgyűjtéssel és a kollégiumok véleményével együtt felhasználja arra, hogy kockázatértékelési jelentéseket készítsen az Európai Parlament, a Bizottság és az Európai Rendszerkockázati Testület számára. Az ágazatközi kockázatokra 5


vonatkozó jelentés elkészítése továbbra is a vegyes bizottsággal együttműködésben történik, majd megküldésre kerül a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság Pénzügyi Stabilitási Asztalának. Az EBH fenntartja és továbbfejleszti továbbá a kockázati mutatóit és kockázati jelzőrendszereit, köztük az EBH belső, banki szintű jelzőrendszereit, a partneri szintű, a felügyeleti kollégiumokkal/nemzeti felügyeleti hatóságokkal megosztásra kerülő jelzőrendszereket, valamint az EBH és az Európai Rendszerkockázati Testület közötti párbeszédben használt, ágazati szintű jelzőrendszereket.

Fogyasztóvédelem 22.A fogyasztóvédelem területén az EBH felelősségi köre az EU egészére kiterjed; az EBH teljes mértékben elkötelezte magát a piaci átláthatóság, egyszerűség és tisztességesség ösztönzése mellett a lakossági pénzügyi termékek és szolgáltatások terén, az egységes piac teljes területén. 2015-ben az EBH fogyasztóvédelmi csoportja továbbra is összegyűjti, elemzi és jelentésben rögzíti a fogyasztói trendeket és a bankok strukturált termékekkel kapcsolatos tevékenységeire, valamint azok kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozó elemzéseket. Emellett továbbra is felméri és elemzi a fogyasztókat érő hátrányokat, és figyelemmel kíséri és fellép a pénzügyi innováció, különösen az innovatív fizetési rendszerek terén. Az EBH ezen felül elősegíti a felügyeleti és szabályozási gyakorlatok összehangolását a fogyasztóvédelem és a közösségi finanszírozás terén. Végezetül, az EBH továbbra is figyelemmel kíséri a virtuális valuták piacát annak megállapítására, hogy az EBH 2014 júniusában közzétett véleménye nyomán van-e szükség valamilyen intézkedésre, és ha igen, milyenre. 23.A 2014 februárjában elfogadott, 2016. március 21-ig átültetésre kerülő jelzáloghitel-irányelv értelmében az irányelv céljaira felhatalmazott illetékes nemzeti hatóságok is megfelelő címzettjeit lesznek az EBH felelősségteljes jelzáloghitel-nyújtásra és a hátralékos jelzálogadósok kezelésére vonatkozó jogi instrumentumainak. Ez nem csak azt teszi lehetővé az EBH számára, hogy biztosítsa a jelzáloghitel-irányelv egységes végrehajtását az Európai Unió minden tagállamában, hanem azt is, hogy jogi instrumentumait az irányelv tekintetében illetékes hatóságoknak címezze, valamint hogy dolgozhasson az uniós szintű engedélyezési rendszeren és információcserén. 24.Várhatóan 2014 végén kerül elfogadásra a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelv módosítása, 2016. végi végrehajtási határidővel. Az irányelv a várakozások szerint két szabályozás-technikai standard és öt iránymutatás kidolgozásával bízza meg az EBH-t, amelyek célja (i) egy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás létrehozása és vezetése, (ii) a székhely szerinti és a befogadó államok közötti információcserére, a letelepedés jogára, a biztonsági incidensek pénzforgalmi intézmények általi bejelentésére, illetve az ügyfelek azonosítására vonatkozó követelményeknek az Európai Központi Bankkal szoros együttműködésben történő meghatározása, valamint (iii) egy webes portál létrehozása. 25.A fizetési számlákra vonatkozó irányelv elfogadásra és a Hivatalos Lapban 2014. augusztus 28-án közzétételre került. Az EBH-nak iránymutatásokat kell kidolgoznia az illetékes nemzeti 6


hatóságok számára a fizetési számlákhoz kapcsolódó legjellemzőbb szolgáltatások jegyzéke tekintetében, mielőtt a tagállamokban megkezdődik a nemzeti szintű munka, mivel az illetékes nemzeti hatóságoknak ezeket kell használniuk az ilyen szolgáltatások azonosításához. Az EBH emellett megkezdi az ITS megbízatásainak elvégzését a díjjegyzék és a díjkimutatás egységes formájára és a közös szimbólumokra vonatkozóan, amihez fogyasztói teszteléseket kell folytatni, valamint az RTS megbízatás teljesítését a fizetési számlákhoz kapcsolódó szolgáltatások terminológiájának egységesítésére vonatkozóan, amelynek következtében a fizetési számlára vonatkozó ajánlatokat könnyebben össze lehet majd vetni az egész Unióban. 26.A pénzügyi eszközök piacairól szóló (MiFIR) rendeletben kapott megbízatásának megfelelően az EBH figyelemmel követi a strukturált betétek piacát.

Szakpolitikai elemzés és koordináció 27.Az EBH továbbra is független hatástanulmányokat készít, partneri felülvizsgálatokat végez és támogatást nyújt a banki érdekképviseleti csoport, az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága és az európai felügyeleti hatóságok fellebbviteli tanácsa számára. További koordinációs tevékenységek, többek között: (i) támogatás nyújtása az EBH fő irányító testületei, a felügyeleti tanács és az igazgatótanács részére, (ii) támogatás nyújtása az EBH munkaprogramjából eredő feladatok megtervezéséhez, fontossági sorrendjének meghatározásához, figyelemmel követéséhez, elvégzéséhez és utánkövetéséhez, (iii) külső koordináció az uniós intézményekkel és külső testületekkel, mint például a BCBS (Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság) és a Nemzetközi Valutaalap, és (iv) uniós bankfelügyelők képzésének segítése.

Jogi támogatás 28.Az EBH továbbra is biztosít titkárságot a közvetítés iránti megkeresésekhez, kezel panaszokat, értékeli az uniós jog potenciális megsértéseit, valamint magas szintű jogi elemzést és támogatást nyújt az EBH alapfunkcióihoz, ideértve a szabályozási termékek tervezeteit (technikai standardok, iránymutatások, ajánlások és vélemények), annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Bankhatóság az EBH-t létrehozó rendeletnek megfelelően, minden egyéb hatályos uniós és nemzeti jogszabály keretein belül működjön.

Működés 29.A működés terén az EBH az alábbi területeken a következő tevékenységekre összpontosít: 

A pénzügyek terén: tevékenység alapú költségvetés-tervezési rendszer bevezetése, valamint a költségvetés ellenőrzésének és végrehajtásának továbbfejlesztése.



A beszerzés terén: a 2015. évi beszerzési tervben felsorolt összes beszerzés, valamint az év során felmerülő egyéb beszerzések szoros ellenőrzése és határidőre történő teljesítése.

7




Az emberi erőforrások terén: az új személyzeti szabályzatnak megfelelő HR végrehajtási szabályok bevezetése, rugalmas munkaidő bevezetése, a HR folyamatok továbbfejlesztése és a személyzeti szabályzatnak megfelelő HR szabályzatok bevezetése.



A kommunikáció terén: új kommunikációs stratégia kidolgozása és megvalósítása, az interaktív egységes szabálykönyv, a „kérdések és válaszok” eszköz, valamint a sajtófigyelést és -elemzést megkönnyítő eszköz létrehozása és fenntartása.



Az informatika terén: az új informatikai stratégia megvalósítása, amely tartalmazza a negyedik tőkekövetelmény-irányelvhez kapcsolódó adatgyűjtés, beszámolás és elemzési platform, továbbá a kapcsolódó végrehajtás-technikai standardok továbbfejlesztését, valamint közel valós idejű rendszer biztosítását az értesítések és szankciók céljára, az EBH-t létrehozó rendeletben foglaltaknak megfelelően. A legfontosabb belső projekt a dokumentumkezelési rendszer bevezetése lesz.



A belső ellenőrzési standardok terén: az EBH terveiben rögzítettekkel összhangban 2015-ben sor kerül a belső ellenőrzési standardok továbbfejlesztésére, többek között a kockázatkezelési, dokumentumkezelési, üzletmenet-folytonossági, tervezési és beszámolási kapacitások megerősítésével.

30.A fentieken túl az EBH tovább javítja a jelenlegi támogatási és adminisztratív folyamatainak hatékonyságát és eredményességét. Továbbra is sikeres együttműködésre törekszik a másik két európai felügyeleti hatósággal a támogató funkcióknál elérhető méretgazdaságossági lehetőségek kihasználása érdekében. Az EBH finanszírozását ezt követően is az Európai Bizottság és az illetékes nemzeti hatóságok biztosítják.

Az Európai Bankhatóság a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere felülvizsgálatának és az egységes felügyeleti mechanizmus létrejöttének fényében 31.Az Európai Bizottság az európai felügyeleti hatóságok rendeleteinek 81. cikkével összhangban közzétette 4 a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerére vonatkozó értékelést tartalmazó jelentését. A jelentésben értékelte és különböző szempontok szerint megvizsgálta az európai felügyeleti hatóságok működését, azok fennállásának három évét követően. A Bizottság a jelentésben megjegyezte, hogy tovább kívánja vizsgálni a felvetett kérdések szakmai és jogi vonatkozásait. A jelentést jogalkotási javaslatok követhetik, amelyek a továbbiakban hatással lehetnek az EBH megbízatására és kompetenciáira 2014-et követően. Miután a felülvizsgálat csak most került közzétételre, még korai megbecsülni, milyen hatással lesz az EBH megbízatására.

4

Lásd a 2014. augusztus 8-án közzétett http://ec.europa.eu/internal_market/finances/committees/index_en.htm dokumentumot.

8


32.Az európai bankszabályozási és bankfelügyeleti architektúra jelentős mértékű, friss módosításai az egységes felügyeleti mechanizmussal / bankunióval, az egységes szanálási mechanizmussal és a strukturális reformra vonatkozó javaslatokkal együtt további fontos következményekkel járnak majd az EBH megbízatására nézve. Az egységes felügyeleti mechanizmus az eddiginél is erősebb elkötelezettségre szólítja fel az Uniót az egységes szabálykönyv mellett, és ezen belül különösen felszólítja a felügyeleti módszerek és gyakorlatok egységesítésére, amelyhez az EBH az egységes felügyeleti kézikönyvnek a felügyeleti konvergencia keretében történő kidolgozásával biztosít hozzájárulást és szakértelmet. Az új modulokon végzett munka 2015-ben és az azt követő években is folytatódik. Az egységes felügyeleti mechanizmus emellett minden területen és minden partnerrel, de különösen az Európai Központi Bankkal jobb operatív munkakapcsolatot tesz szükségessé. Kulcsfontosságú feladat lesz a kollégiumok újbóli létrehozása az egységes felügyeleti mechanizmus hatálya alatt. Az EBH számára kiemelt fontosságú cél, hogy székhely szerinti és a befogadó államok közötti kapcsolat mind a folyamatos felügyeleti tevékenység, mind a mérlegbeszámolók értékeléséhez kapcsolódó konkrét feladatok tekintetében továbbra is zökkenőmentesen működjön. Végezetül, mint az egyetlen szervezet, amely pozíciójánál fogva tematikus mikroprudenciális visszajelzésekkel láthatja el a banki ágazatot az egységes piac teljes területén, az EBH annak biztosítására törekszik, hogy a kockázati infrastruktúrája, beleértve az adatokat tartalmazó és a kockázati jelentéseit, erre a konkrét hozzáadott értékre koncentráljon, és maximálisan kihasználja az EBH egész EU-ra kiterjedő adatait és felügyeleti információit, többek között a felügyeleti kollégiumokban való részvétele révén is.

9

Az Európai Bankhatóság évi munkaprogramja

Recommend Documents