EBA BS 2012 163 FINAL 2012. szeptember 28.
Az EBH 2013. évi munkaprogramja
1.
Bevezetés
Az Európai Bankhatóság (EBH) létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően az éves munkaprogram a következő évre vonatkozóan bemutatja és összefoglalja az Európai Bankhatóságnak a rendeletben meghatározott feladataiból és a bankszektorral kapcsolatos uniós jogszabályokból eredő fő célkitűzéseit és elvárt eredményeit. Miután az EBH felügyeleti tanácsa és a banki érdekképviseleti csoport 2012 nyarán megvitatta annak tervezetét, a munkaprogramot az igazgatótanács áttekintette, majd javasolta annak elfogadását. E javaslat alapján a felügyeleti tanács a 2012. szeptember 25–26-i ülésén elfogadta a 2013-ra vonatkozó munkaprogramot. A munkaprogram célja, hogy általános megbízatásának teljesítése keretében 2013-ra vonatkozóan meghatározza az EBH fő célkitűzéseit és az azokhoz kapcsolódó prioritásait. A szabályozáspolitika területén az alapvető célkitűzés az, hogy az EBH központi szerepet játsszon az egységes szabálykönyv
kidolgozásában,
és
így
hozzájáruljon
a
pénzügyi
vállalkozások
egyenlő
versenyfeltételeinek megteremtéséhez, és hogy emelje a pénzügyi szabályozás és összességében az egységes piac működésének színvonalát. Az EBH ezen a területen végzett munkája elsősorban a negyedik tőkekövetelmény-irányelv és a tőkekövetelmény-rendelet alkotta jogi kerethez – ideértve a likviditást és a javadalmazást is –, valamint a válságból való kilábalással és a válságkezeléssel kapcsolatos jogi kerethez kötődik. Az EBH felügyeleti tevékenységeinek középpontjában a határokon átnyúló tevékenységet végző bankcsoportok európai felügyeletének megerősítése végett az Európai Unió bankszektorát érintő legfontosabb kockázatok felderítése, elemzése és kezelése – a kockázattal súlyozott eszközértékek számításainak következetességéről és a banki
üzleti
modellek
fenntarthatóságáról
készített
elemzéseket,
valamint
a
banki
eszközállományok minőségének felülvizsgálatát is ideértve –, a felügyelet terén folytatott együttműködés és konvergencia előmozdítása, továbbá a felügyeleti kollégiumokban végzett munkájának folytatása áll. Végül, de nem utolsósorban az EBH elkötelezett a fogyasztóvédelem erősítése és amellett, hogy támogassa az egységes piacon az átláthatóságot, az egyszerűséget és a méltányosságot a fogyasztói pénzügyi termékek és szolgáltatások vonatkozásában, és ennek megfelelően
fogyasztóvédelmi
jelzálogpiacon
a
tevékenységeit
tartozáskezelésre
felelősségbiztosítással
kapcsolatos
és
a
a
felelősségteljes
fizetési
haladékra,
szabályozástechnikai
jelzálog-hitelezésre, valamint
standardokra
a
a
szakmai vonatkozó
iránymutatások kidolgozására összpontosítsa. A fent említett három terület – szabályozás, felügyelet és fogyasztóvédelem – képezik az Európai Bankhatóságnak az EBH létrehozásáról szóló rendeletben meghatározott alapfeladatait. Ezekre vonatkozóan egy a feladatokat az elvárt eredményekkel együtt bemutató részletes lista is rendelkezésre áll. Ezenfelül egy külön horizontális egység, a szakpolitikai elemzéssel és koordinációval foglalkozó egység biztosítja az EBH alapfeladatai, valamint a külső érdekelt felek közötti belső, illetve külső politikai koordinációt, továbbá gondoskodik az EBH szakpolitikai javaslatainak jogi vizsgálatáról és azok hatásának értékeléséről. A műveletek néven összefoglalt támogató funkciók létfontosságú szerepet játszanak annak biztosításában, hogy az EBH elláthassa alapfeladatait, így azok fő célkitűzéseinek összegzésére is sor került.
2/10. oldal
2013-ban lesz immár harmadik éve, hogy az EBH a pénzügyi felügyeletek új európai rendszerében (ESFS) teljes jogú uniós hatóságként működik. Ezért a hangsúly továbbra is az EBH intézményi kapacitásainak folyamatos fejlesztésén és megerősítésén van. Emellett az európai bankszabályozási és bankfelügyeleti struktúrára vonatkozóan újabb jelentős jogalkotási javaslatok szerepelnek az Európai Unió napirendjén, például a bankunióval és a hitelintézetek helyreállításával és szanálásával kapcsolatos javaslat, amelyek közül néhányat már közzétettek, elfogadásukra azonban még nem került sor, másokat pedig majd csak a közeljövőben tesznek közzé, ám 2013-ban és azt követően mindegyik jelentős mértékben befolyásolni fogja az EBH konkrét feladatainak mennyiségét és fontossági sorrendjét. A bankuniónak fontos következményei lesznek az EBH megbízatására nézve, mivel az az Uniótól az eddiginél is nagyobb elkötelezettséget vár el az egységes szabálykönyv és az egységesített felügyeleti módszerek iránt annak érdekében, hogy az egységes piac ne polarizálódjon az euróövezet – és az övezetbeli egységes felügyeleti szabályok és gyakorlatok alkalmazása – és az Unió többi része között. Az EBH feladatairól és az azokhoz kapcsolódó prioritásokról a melléklet ad részletes felsorolást. Általában a 2013-ban esedékes határidejű jogalkotási javaslatokból eredő feladatok az elsődleges prioritások közé kerülnek; másodlagos prioritású feladatok végrehajtására abban az esetben kerül sor, ha azok nem gátolják az elsődleges prioritású feladatok elvégzését. A 2013-as elsődleges prioritású feladatok nagy száma miatt az emberi erőforrások jelentős növelésére van szükség ahhoz, hogy az EBH teljes körűen foglalkozhasson a másodlagos prioritású feladatokkal. Az EBH a harmadlagos prioritású feladatokat előreláthatóan nem teljesíti 2013-ban. Figyelembe kell venni, hogy az Európai Bizottság jogalkotási javaslataiban szereplő néhány tétel még változhat, mivel e javaslatok megvitatása jelenleg folyamatban van. Annak érdekében, hogy az EBH teljesítse a 2013-ra vonatkozó munkaprogramját, az EBH-nak növelnie kell alkalmazotti létszámát és ennek
megfelelően költségvetését. A jóváhagyott
létszámtervnek megfelelően 2013-ban az ideiglenes alkalmazottak száma várhatóan a 2012. évi 68ról 93-ra nő, míg a költségvetés a 2012. évi 20,7 millió euró helyett 25 millió euróval számol. Az EBH finanszírozását továbbra is az Európai Bizottság és az illetékes nemzeti hatóságok biztosítják.
2.
Szabályozási feladatok
A szabályozáspolitikai területen az EBH legfőbb célja, hogy vezető szerepet játsszon az uniós bankrendszer egységes szabálykönyvének létrehozásában. A következő években az EBH szabályozási feladatai az Európai Unió jogalkotási menetrendjével összhangban két jelentős területre koncentrálódnak. Az Európai Bankhatóságnak ezen a két területen kívül is vannak feladatai, amelyeket a melléklet sorol fel részletesen. Mindenekelőtt a folyamatos pénzügyi válság rámutatott a bankokra vonatkozó prudenciális szabályok hiányosságaira, amelyek kedvezőtlenül befolyásolták az egyes intézmények pénzügyi stabilitását és a nemzetközi pénzügyi rendszert.
Nemzetközi szintű megállapodás született a szabályozási
hiányosságok kiküszöbölésére vonatkozóan, és ennek eredményeként a Bázel III megállapodás égisze alatt létrejöttek a legújabb prudenciális szabályok. Az Európai Unió eltökélt ennek a
3/10. oldal
prudenciális keretrendszernek az egységes piacon történő bevezetése mellett, és a tervek szerint 2012 végén elfogadja azokat az uniós jogszabályokat és rendeletet, amelynek célja a Bázel III végrehajtása az Európai Unióban 2013. január 1-jén. Az EBH központi szerepet tölt be ezen új szabályozás technikai végrehajtásában és alkalmazásában, ezért ezzel összefüggésben munkájában a tőkekövetelmény-irányelv és a tőkekövetelmény-rendelet alkotta jogi keret szerinti kötelező technikai standardok kidolgozására helyezi a hangsúlyt. Tekintettel arra, hogy ezek a jogalkotási javaslatok még elfogadás előtt állnak, és így azok végleges részletei még nem ismertek, ezen a ponton ez nagyfokú bizonytalanságot okoz az EBH munkaprogramjában, és összetetté teszi az EBH szervezetének és erőforrásainak megtervezését, minthogy végrehajtásuk 2013. január 1-jétől esedékes. A várható negyedik tőkekövetelmény-irányelvvel és tőkekövetelmény-rendelettel kapcsolatos feladatokat az EBH pragmatikusan közelíti meg, azokat a Tanács 2012. májusi javaslata alapjának tekinti. Nem szerepelteti az EBH az Európai Parlament által javasolt kiegészítéseket és elhagyásokat, bár fontolóra vett néhány további feladatot a Tanács javaslatában, amelyeket vélhetően el fog hagyni. Nem szerepelnek a feladatok között azok a 2013. januári vagy 2012. decemberi határidejű elvárt eredmények sem, amelyeket az EBH várhatóan bemutat az Európai Bizottságnak vagy még az év vége előtt közzétesz. Így végül mintegy 164 eredmény várható az EBH-tól. E termékek jelentős része a részletesebb technikai szabályok kidolgozásával áll összefüggésben, amire elsősorban a kötelező szabályozás- és végrehajtás-technikai standardok kialakításával kerül sor. Az egyéb típusú eredmények közé tartoznak az iránymutatások, jelentések, vélemények, közvetítői tevékenységek vagy az értesítések fogadása és feldolgozása. Az alábbi táblázatban a feladatok összegzése látható, részletes bemutatásukat a melléklet tartalmazza. Meg kell jegyezni, hogy a munkaprogramnak ezt a részét a negyedik tőkekövetelmény-irányelv és a tőkekövetelmény-rendelet végleges szövegének megjelenése után aktualizálni kell.
FELADAT TÍPUSA a negyedik tőkekövetelményirányelv és a tőkekövetelményrendelet tervezete szerint
Az EBH hajtja végre
Szabályozástechnikai standardok
38
Végrehajtás-technikai standardok
24
Iránymutatások
21
Jelentés
15
Publikáció
6
Vélemény
9
Tanács
2
4/10. oldal
Közvetítési területek
13
Értesítés
31
Egyéb (segítségnyújtás harmadik országok egyenértékű jogszabályai / a kollégiumok / egyetértési megállapodások esetén)
5
A negyedik tőkekövetelmény-irányelvre és a tőkekövetelmény-rendeletre vonatkozó javaslatokkal kapcsolatos eredmények nagy száma mellett e termékek leszállításának határideje meglehetősen szoros, mivel a végrehajtás menetrendjét tartani kell. A legtöbb termék véglegesítése 2013–2014-re várható, így az EBH szabályozási feladatai 2013 folyamán igencsak összesűrűsödnek. A feladatok száma, valamint szoros időzítésük a fontossági sorrend felállításának jelentőségére hívja fel a figyelmet. Az EBH-nál és a nemzeti hatóságoknál elérhető kapacitások alapján némely tevékenység várhatóan csak úgy vállalható a jelenlegi javaslat szerint, ha további emberi erőforrások állnak az EBH rendelkezésére. Tekintettel arra, hogy szigorú fontossági sorrendre van szükség, az alábbi szakpolitikai területek azok, ahol az EBH a technikai szabályok megalkotásával a legnagyobb hozzáadott értéket tudja előállítani: Tőke: a jobb minőségű tőke az új tőkekeret egyik legfontosabb jellemzője. Az EBH által több, a szavatoló tőkére vonatkozó technikai standardokkal kapcsolatos javaslatról 2012-ben folytatott konzultációt követően ez a terület kiemelt fontosságú marad az EBH számára 2013-ban, ahol a hangsúly 2013-ban a tőkeinstrumentumok minőségének állandó ellenőrzésére helyeződik. Likviditás: a válság rámutatott arra, milyen fontos, hogy a bankok kellő likviditással rendelkezzenek mind rövid, mind pedig hosszabb távon. A negyedik tőkekövetelmény-irányelv és a tőkekövetelményrendelet elfogad egy alapvető keretet a likviditásfedezeti ráta és a nettó stabil finanszírozási ráta formájában, amelyekre vonatkozóan nemzetközi szintű megegyezés született. Ennek megfelelően az EBH feladata, hogy elvégezze a ráta alkotóelemeinek kalibrálását, ideértve e likviditási intézkedések bevezetésével járó következmények és hatások értékelését. Javadalmazás: a válság rámutatott, hogy a káros személyes ösztönzők túlzott kockázattal járó magatartáshoz vezethetnek. Ezért a javadalmazásra vonatkozóan sajátos szabályokat hoztak létre. Az EBH már közzétett iránymutatásai alapján az EBA a javadalmazási tendenciák uniós szintű összehasonlítása érdekében és a magas jövedelműekre vonatkozó információkkal kapcsolatosan adatokat fog gyűjteni. Mi több, az EBH technikai standardokat dolgoz ki a kockázatvállalók azonosítási kritériumaira és a javadalmazás változó és fix elemeinek meghatározására vonatkozóan. Tőkeáttétel: a tőkeáttételt mérő mutató a rendeltetése szerint visszafogja a túl nagy arányú idegen tőkével rendelkező intézményeket, mivel az általános vélekedés szerint a túlzott tőkeáttétel jelentős szerepet játszott a pénzügyi válságban. A tőkeáttétellel kapcsolatos jelentéstétel alapján a tőkeáttételi ráta bevezetésének hatását az EBH-nak értékelnie kell. Ez a tevékenység ezért az EBH által kifejlesztett, a tőkeáttételhez kapcsolódó jelentéstételi keretrendszerre épül majd és folytatódik 2013ban, ahol 2014-től és azt követően várhatóak eredmények.
5/10. oldal
Tekintettel arra, hogy az EBH megbízatása az, hogy gyakorlati és konvergenciaeszközöket dolgozzon ki a közös felügyeleti megközelítések előmozdítása érdekében, az EBH a végrehajtás kérdéseivel is érdemben fog foglalkozni, amikor az új jogszabályok az átmeneti szakaszba lépnek. Az EBH
elsősorban
magyarázatokkal
szolgál
a
negyedik
tőkekövetelmény-irányelv
és
a
tőkekövetelmény-rendelet végrehajtásával kapcsolatban, és a kérdések megválaszolására külön eszközöket és stratégiát hoz majd létre. Megbízatásának
körébe
tartozó
szabályozástechnikai
feladatai
mellett
az
EBH
technikai
információkkal segíti a felügyeleti kérdésekre vonatkozó célzott rendelkezések megfogalmazását. Mindemellett a kis- és középvállalkozói szektor (kkv-k) is különleges figyelmet kíván. A válság rámutatott, hogy sok kkv nehézségek árán jut csak finanszírozáshoz, ez pedig gátolja az európai gazdaság fellendülését, és a bankszabályozás területén is több alkalommal hívta fel a figyelmet a cselekvés szükségességére. Az EBH a jogalkotási javaslatok segítéseként jelenleg a kkv-knak nyújtott hitelezés prudenciális keretének felülvizsgálatán dolgozik. Másodszor, a válság megmutatta, hogy fejlettebb és jobban összehangolt válságmegelőző és válságkezelő intézkedésekre és eszközökre van szükség ahhoz, hogy a válság korábban felismerhető, a beavatkozás pedig megfelelőbb legyen, és a gondokkal küzdő pénzügyi vállalkozások szanálása hatékonyabban történjen. 2012 júniusában az Európai Bizottság közzétette a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyrehozását és szanálását célzó európai keretrendszerre vonatkozó jogalkotási javaslatát, amely kulcsfontosságú szerepet szán az EBH-nak a további technikai standardok és iránymutatások meghatározásában, többek között a helyreállítási és szanálási tervek tartalmával és értékelésével; a korai beavatkozást célzó intézkedések alkalmazásával; a szanálhatóságot biztosító megelőző (strukturális) intézkedésekkel; a különleges szanálási eszközök vonatkozásában különleges szanálási jogkörök alkalmazásával; és a harmadik országok szanálási eljárásainak
elismerésével
összefüggésben,
továbbá
a
szanálási
kollégiumokban
való
közreműködése révén szerepet szán az EBH-nak a határokon átnyúló válságesemények koordinációjában és az azok kezelésében való részvételben.
3.
Felügyeleti feladatok
2013-ban az EBH felügyeleti tevékenységeinek középpontjába az Európai Unió bankszektorát érintő fő kockázatok azonosítása, elemzése és kezelése kerül. A 2012-ben végrehajtott sikeres feltőkésítési program után az EBH folytatja a tőkeszint és a bankok tőketerveinek nyomon követését a bankok tőkehelyzetének további megerősítése érdekében, ahogy megkezdik a felkészülést a tőkekövetelményekről szóló negyedik irányelv végrehajtására. Az EBH következő, 2013-ra tervezett és az egész Európai Unióra kiterjedő stressztesztje kulcsfontosságú eleme lesz e tervek értékelésének. Az EBH annak érdekében, hogy átlássa a bankok mérlegében szereplő eszközök romló minőségének következményeit és elősegítse a mérlegek javítását szolgáló jelenlegi folyamatot, folytatja az érintett illetékes hatóságokkal végzett munkát is, továbbá elemzéseiben központi helyet ad a bankok fenntartható finanszírozási struktúrák helyreállítására irányuló törekvéseinek. Az EBH számos területen folytatja rendszeres tematikus elemzéseit, ideértve a kockázattal súlyozott eszközértékek számításainak következetességét, a banki üzleti modellek fenntarthatóságát és a banki eszközállományok felülvizsgálatát is. A rendszeres termékek közé tartoznak majd a
6/10. oldal
felügyelettel és piaccal kapcsolatos információk alapján gyakori tájékoztatás a legújabb fejleményekről a finanszírozás és likviditás kérdéseiben, a bankszektorról készített féléves jelentések a felügyeleti tanács, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) Pénzügyi Stabilitási Kerekasztala (FST) számára, és az Európai Rendszerkockázati Testület részére készített negyedéves tájékoztatók a legújabb fejleményekről. A jelentéstétel és átláthatóság területén a legfontosabb prioritás a közös jelentéstételi keretrendszer, a COREP és FINREP végrehajtása, valamint a segítségnyújtás bármely, a végrehajtást érintő kérdésben, és az Európai Unió bankszektorában az átláthatóság további értékelése és megerősítése. Az EBH ugyanakkor a felügyelettel kapcsolatos adatokat a piaci és a kollégiumoktól származó információkkal egyetemben felhasználja az Európai Parlamentnek, az Európai Bizottságnak és az Európai Rendszerkockázati Testületnek címzett kockázatértékelési jelentések elkészítésekor. Az ágazatközi kockázati jelentéseket továbbra is a vegyes bizottsággal együttműködésben készíti el, amelyet megküld a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság Pénzügyi Stabilitási Kerekasztalának. Az EBH továbbra is elkészíti és továbbfejleszti fő kockázati mutatóit és különböző kockázati tábláit, ideértve az EBH belső használatra szánt banki tábláit, a felügyeleti kollégiumokkal és nemzeti felügyeleti hatóságokkal megosztásra kerülő partneri tábláit, valamint az EBH és az Európai Rendszerkockázati Testület közötti megbeszélésekre készített ágazati tábláit. Az EBH emellett az egységes szabálykönyv és a felügyeleti kézikönyv kidolgozásához való hozzájárulásával folytatja a felügyeleti gyakorlatok egységes piacon történő közelítésének előmozdítását. Ezt a célkitűzést az illetékes hatóságok közötti kétoldalú és többoldalú hatékony információcsere és bizonyos területeken a felügyeleti gyakorlatok strukturáltabb számbavétele – úgymint a kockázatelemzési keretrendszerek, ICAAP-értékelések (tőkemegfelelés belső értékelési folyamata) és a második pillér keretében hozott határozatok – segítségével teljesíti. E tevékenységek eredményeként az EBH bevált gyakorlatokat összegző dokumentumokat, illetve iránymutatásokat készít. Az illetékes hatóságok
felügyelettel foglalkozó alkalmazottjai technikai képzésének
megszervezése hozzájárul egy közös felügyeleti kultúra kialakításához az Európai Unióban. Az EBH folytatja a felügyeleti kollégiumokban végzett munkáját a határokon átnyúló tevékenységet végző bankcsoportok európai felügyeletének megerősítése érdekében. Az EBH személyzete részt vesz a kollégiumok munkájában, valamint támogatja és ellenőrzi azokat. A magasabb színvonalú és részletesebb visszajelzés, illetve tanácsadás a kollégiumok működésére vonatkozóan egy 40 bankcsoportból álló kiemelt körre irányul majd. Az EBH ezért adott esetben él a kötelező jellegű közvetítésben betöltött szerepével, továbbá kedvezőtlen fejlemények és válsághelyzet esetén aktívan elősegíti és, ha szükséges, összehangolja az érintett illetékes nemzeti felügyeleti hatóságok fellépéseit. Kiterjedt szabályozói szerepe mellett az EBH jelentős részt vállal a válságkezelésben azáltal, hogy segítséget nyújt az érintett illetékes hatóságoknak, többek között a szanálási kollégiumokban, a helyreállítási és szanálási tervek egyeztetéséhez és megvitatásához, illetve részt vesz abban. Nézeteltérés esetén az EBH szerepet vállal azok rendezésében.
7/10. oldal
Ezen elsődleges feladatok alapján az EBH célja, hogy teljesítse az alábbi célkitűzéseit: i. az Európai Unió bankjainak és bankszektorának független és magas színvonalú elemzése az illetékes felügyeleti hatóságok, az Európai Rendszerkockázati Testület, az Európai Unió politikai döntéshozó szerveinek munkájával egyeztetve és összehangolt politikai megoldásokat eredményezve, ii. a tárgyhoz tartozó és megbízható adatok biztosítása a hatékony felügyeleti ellenőrzés és a piaci fegyelem érdekében, iii. a felügyeleti gyakorlatok közelítésének és a közös felügyeleti kultúra kiépítésének további előmozdítása az egységes piacon, és iv. az illetékes felügyeleti hatóságok segítése és ellenőrzése a hatékony és szilárd kollégiumi struktúrák létrehozása során.
4.
Fogyasztóvédelmi feladatok
A fogyasztóvédelem területén az EBH uniós szintű felelősséggel bír, és teljes körűen elkötelezett amellett, hogy támogassa az egységes piacon az átláthatóságot, az egyszerűséget és a méltányosságot a fogyasztói pénzügyi termékek és szolgáltatások vonatkozásában. Az EBH a fogyasztóvédelem ügyének érdekében egy önálló szervezeti egységet hozott létre. 2013ban ez az egység folytatja a fogyasztói tendenciák összegyűjtését, elemzését és az azokkal kapcsolatos jelentések elkészítését, valamint a bankok strukturált termékeket és azok szélesebb befektetői kör számára történő értékesítését megcélzó tevékenységeinek elemzését. Ezenfelül az EBH a javasolt jelzáloghitel-irányelv függvényében véglegesíti a felelősségteljes jelzálog-hitelezésre, a
jelzálogpiacon
a
tartozáskezelésre
és
a
fizetési
haladékra,
valamint
a
szakmai
felelősségbiztosítással kapcsolatos szabályozástechnikai standardokra vonatkozó iránymutatásait. Elemzés alá veti továbbá a fogyasztókat hátrányosan érintő kérdéseket a nem jelzálogalapú hitelek területén, és lehetőség szerint elvégzi bizonyos kockázatokra vonatkozó iránymutatások kidolgozását. Az egység folytatja az új és meglévő pénzügyi innovációk nyomon követését a piacok biztonságának és stabilitásának, valamint a szabályozási gyakorlatok közelítésének támogatása érdekében. Végül, 2013-ban az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíjhatóság fogyasztóvédelmi egységeivel közösen a 2012. október 25-i EBH fogyasztóvédelmi nap mintájára fogyasztói napot szervez.
5.
Szakpolitikai elemzés és koordináció
Az EBH szakpolitikai elemzéssel és koordinációval foglalkozó egysége végzi a szabályozási és felügyeleti klaszterek által készített szakpolitikai és felügyeleti dokumentumok (technikai standardok, iránymutatások, vélemények, felügyeleti ajánlások, vitarendezések, szakértői értékelés stb.) jogi elemzését, szükség esetén ugyanezen dokumentumok/intézkedések hatásvizsgálatát, valamint ha szükséges, az EBH szakpolitikai és felügyeleti munkájának a klaszterek/egységek és a külső szervek – úgymint a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság és az IMF –, valamint intézmények – többek között az Európai Unió Bizottsága, Tanácsa (és annak Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága, illetve Pénzügyi Stabilitási Kerekasztala) és az Európai Parlament (és annak Gazdasági és Monetáris
Bizottsága) – közötti, továbbá a pénzügyi felügyelet európai rendszeréhez nyújtott EBH-hozzájárulás belső és külső koordinációját. Az egység munkája kiterjed az EBH által a nemzeti felügyeleti hatóságok részére biztosított felügyeleti képzési tevékenységek koordinációjára és az EBH banki
8/10. oldal
érdekképviseleti csoportjának, az EBH felülvizsgálati testületének és az EBH fellebbviteli tanácsának támogatását.
Elnök – Ügyvezető igazgató Jogtanácsos Felügyelet
Számvitelért felelős tisztviselő Műveletek
Szabályozás
Kockázatelemzés
Tőke és eszközök/Kintlevőségkezelés
Szakpolitikai elemzés és koordináció
Hazai-fogadó koordináció
Hitel, piac és műveleti kockázat
Jogi elemzés
Pénzügy és közbeszerzés
Regisztráció, behajtás és rendezés
Hatásvizsgálat Szakpolitikai koordináció
Emberi erőforrások Kommunikáció Szervezeti támogatás
6.
Fogyasztóvédelem
Információs technológia
Műveletek és intézményi kapacitások
Az EBH intézményi fejlesztésének átfogó célkitűzése 2013-ban a belső ellenőrzési környezet fenntartása és továbbfejlesztése a nemrég létrehozott uniós intézmény intenzív felépítésének és növekedésének időszakában.
9/10. oldal
A legfontosabb uniós személyzeti szabályzatokat és eljárásokat az EBH elfogadta és végrehajtotta, működését pedig az Európai Unió általános személyzeti szabályainak megfelelően folytatja. Az EBH alapfeladataiból eredő munkateher növekedésére tekintettel 2013-ban továbbra is fontos prioritás marad az új alkalmazottak felvétele és integrációja. A 2013-ra vonatkozó részletes személyzeti terv véglegesítésére az EBH 2013. évi költségvetésének jóváhagyásakor kerül sor. A negyedik tőkekövetelmény-irányelvvel és a tőkekövetelmény-rendelettel, valamint a bankok helyreállítására és szanálására vonatkozó javaslatokkal kapcsolatos feladatokból adódóan a vártnál jelentősen nagyobb munkateher miatt a szervezet létszámtervéhez képest további emberi erőforrásra lesz szükség, aminek jóváhagyása jelenleg még függőben van. Tekintélyes új technikai készségek elsajátítására lesz szükség a szervezetnél 2013-ban, úgymint az EBH szakértői technikai ismereteinek és tapasztalatainak kiszélesítésére és elmélyítésére. Ezért az új alkalmazottak gondos kiválogatása mellett az EBH alkalmazottjainak fejlesztéséhez a nemrég elindított személyzeti képzési programnak is hozzá kell járulnia. Az EBH tervei szerint egy hosszú távú megoldást valósít meg irodai szükségleteinek biztosítása érdekében, miután 2012 második felében megkapta az ehhez szükséges jóváhagyást. 2013-ban az egyik legfontosabb működési prioritás az EBH közép- és hosszú távú informatikai stratégiájának jóváhagyása és végrehajtása, amely összhangban áll azokkal a bővülő informatikai követelményekkel, amelyeket az EBH alapvető funkciójából eredő feladatkörének nagyobb terjedelme és mélysége kíván meg.
10/10. oldal
