84 Szent-Léleky György
Az EUROFOUND három kiadványa: tanulságok és új szempontok
nd
s
gary
e
Hun
ec Gre
tv
ia
5.8
7.8
rla
La
nia
6.2
g
8
ur
bo
the
8.4
1 d 8.
en
Ne
Denmark
Finlan
m xe
Lu
ed
Sw
Developing a country typology for analysing quality of life in Europe, 2014
5.5 Bulgaria
Developing a country typology for analysing quality of life in Europe
6.2
„Ország-tipológia kidolgozása az európai életminőség elemzéséhez”
7.7
6.3
Aust
ria
7.7
6.7 Lithuania
6.7
7.4
ium
Belg
ania
7.2
any
7.2
Cyprus
a
7.2
alt
7.2
M
e
tia
nc
al
oa
enia Slov
ly
Ita
Fra
ug
Cr
Germ
Rom
Po rt
6.8
7.1 Poland
7
6.9
ite
6.8
7.3
om
gd
Un
blic
Repu 6.4 Czech
Spain 7.5
in dK
akia Slov
6.4
Ireland 7.4
Jó gyakorlatok
Esto
Számos szervezet foglalkozik azzal, hogy figyelemmel kísérje az európai életminőséget és beszámoljon arról. Az általuk közétett jelentések azt sugallják, hogy ne álljunk meg a jóléti mutatóként használt GDP mérésénél. A 2010 júniusában elfogadott EUROPA 2020 Stratégia számos, a GDP-n túlmutató indikátor tekintetében fogalmaz meg mérhető értékeket, amelyek segítségével nyomon követhető az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiája. A különböző klaszteranalíziseken alapuló munkák alapvetően 7 ország-csoporttal számolnak: – az északi országokkal, – a nyugati szigetekkel, – a nyugat-európai országokkal – a földközi tengeri országokkal, – a balti államokkal, valamint – a közép- és kelet európai országokkal. A többdimenziós életminőség-problémák mérésére megalkották a korrigált létszámarány (adjusted headcount ratio, AHCR) mutatóját, amellyel a 2012. évi európai életminőség-felmérés adatai vizsgálták bizonyos összefüggések mentén. Az AHCR egy olyan mutató, amelynek az értéke 0-tól 1-ig terjed és a többdimenziós életminőség-hiányok szintjét és intenzitását méri. A mutató legalacsonyabb értéke 0,01 (Izland), míg a legnagyobb értéke 0,19 (Bulgária) volt. Egyebekben az AHCR az északi és nyugat-európai országokban a legalacsonyabb, míg a déli és keleti országokban a legmagasabb. A vizsgálatok a következő főbb megállapításokhoz vezettek. Az eltérő megközelítések és előfeltevések ellenére, konvergenciára irányuló tendenciát találtak. A magas AHCR értékű orszá-
85
gokban jelentősebbek az alapvető életszínvonallal és a közszolgáltatások minőségével kapcsolatos problémák, míg az alacsony AHCR az egészségüggyel, a mentális jóléttel, az érzékelt társadalmi kirekesztéssel és a társadalmi tőkehiánnyal kapcsolatos jelentősebb problémákra utal. Az életszínvonal szempontjából különösen a munkaerőpiaci szakpolitikával, a családpolitikával és a polgári részvétellel kapcsolatos mutatók lehetnek fontosak. A kutatás összefoglalójában arról is olvashatunk, hogy, egy idővel frissíthető rendszer kidolgozása céljából ajánlott tovább kutatni a makroszintű mutatók használatát, mivel egyre több ilyen mutató válik elérhetővé. A kiadvány teljes szövege elérhető a http://www.eurofound.europa.eu/publications oldalon.
Jó gyakorlatok
Az EUROFOUND – Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért – egy 1975-ben alapított, jelenleg 99 munkatárssal dolgozó írországi uniós ügynökség, amely kutatásalapú információkkal segíti a foglalkoztatási és szociális ügyekkel kapcsolatos szakpolitikák alakítását. Eredményeit megküldi az uniós és tagállami döntéshozóknak. Kutatási projektjei rendre három európai felmérésre irányulnak: a munkakörülményekre, az életminőségre és a munkahelyeken alkalmazott gyakorlatra. Az Igazgatótanács (angolul: Governing Board, GB) – hasonlóan a CEDEFOP-hoz – tripartite-alapú, 87 tagból áll, közülük csak 3 képviseli az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság). Társintézményei: – CEDEFOP (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ); – ETF (Európai Képzési Alapítvány); – Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA); – Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE); – Alapjogi Ügynökség (FRA).
86
Munkakörülmények javítása a halmozottan hátrányos helyzetű foglalkozásokban Improving working conditions in occupations with multiple disadvantages
Improving working conditions in occupations with multiple disadvantages
Az anyag egy 2013-as uniós munkaerő-felmérés, amelyben az alacsony vagy közepes képzettségű, illetve szakképzetlen munkavállalók munkakörülményeit vizsgálták a négy fő mutató – kereslet, kilátások, munkaidő és a munkahely belső minősége – szempontjából. Az adatok az EUROFOUND európai kapcsolattartó hálózatából származnak (ami egy CEDEFOP-ReferNet jellegű hálózat). Az EU Foglalkoztatási Stratégiájának és az EURÓPA 2020 Stratégiának egy fő prioritása a több és jobb munkahely teremtése, egyúttal a munkahelyek minőségének javítása és jobb munkakörülmények biztosítása. A Bizottság 2010-es „Új készségek az új munkahelyekhez” (New Skills for New Jobs) című dokumentuma hangsúlyt helyez a készségek fejlesztésére, hogy erősítse a munkavégzés minőségét és egyben a termelékenységet is. A munkakörülmények javítása biztosíthatja a hosszabb, de munkával töltött életszakaszt, a fenntarthatóbb munkát és foglalkoztatást, de a munkaerőpiaci részvételre és a vállalati termelékenységre is kedvezően hat. Mit értettek a kutatást végzők halmozottan hátrányos helyzet alatt? Ez a fogalom alapvetően több feltétel általában együttes bekövetkezéséből adódik: a munka megerőltető, a dolgozó egészségügyi kockázatoknak van kitéve és nehezen jut képzéshez. Az esetek jelentős százalékában ezekhez – sajnálatos módon – az állás bizonytalansága, valamint a rosszabb karrierkilátások is társulhatnak. A halmozottan hátrányos helyzetű foglalkozások közé sorolják a személyi szolgáltatásokban dolgozókat (felszolgálók, pultosok, szakácsok), az értékesítő munkatársakat (bolti eladók, pénztárosok és jegypénztárosok), a berendezéseket és gépeket üzemeltetőket (szerelők, gépkezelők, sofőrök), egyszerű fizikai foglalkozásokban dolgozókat (bányászok, építőipari és feldolgozóipari munkások, hulladékkezelők, élelmiszer-előállító segédmunkások). A halmozottan hátrányos helyzetű munka, munkakör negatívan hat a munkaerőpiaci részvételre, továbbá a megkérdezett munkások jelentős része úgy gondolja, hogy 60 éves korára már nem lesz munkaképes. A sofőrök és a hulladék-kezelők különösen rossz körülményekkel kénytelenek szembenézni, megküzdeni. Az elvégzett kutatás fontos tanulsága, hogy a kidolgozott jobbító szándékú szakpolitikák túlnyomórészt ágazati párbeszéden és kollektív tárgyalásokon alapszanak. A kutatások során felismert intézkedések több mint fele a munkahely belső minőségével összefüggő munkakörülményeket próbálta meg javítani, például a készségeket, az önállóságot, a társas és fizikai környezetet, a kockázat megelőzését, általában tehát a munka fenntarthatóságát. Ezen kívül a munkaadók
Jó gyakorlatok
Coordinating the Network of EU Agencies 2015
87 jelentős része a jövedelem emelését tartja a legmegbízhatóbb módszernek, míg mások a munkaidő csökkentésével (is) kísérleteznek. Más szavakkal, a legelterjedtebb intézkedések közé a minimálbér emelése és a munkaidő hosszának korlátozása, a kedvezőtlen időbeosztások szabályozása tartozik, de esetenként sor kerül a készségek fejlesztésének támogatására is akár a munkaadó, akár az állam, többször e két szereplő forrásainak kombinációjával. A kiadvány elérhető a https://www.eurofound.europa.eu /publications oldalon.
THE ROLE OF EMPLOYMENT SERVICE PROVIDERS
Az EUROFOUND, az ETF és a CEDEFOP 2015. évi közös kutatási jelentése a foglalkoztatási szolgálatok (FSZ) szerepéről
GUIDE TO ANTICIPATING AND MATCHING SKILLS AND JOBS VOLUME 4
A keresleti-kínálati előrejelzések készítésének körülményeivel és jelentőségével foglalkozó kutatás már előszavában megállapítja, hogy a munkaerő keresleti előrejelzéseknek és az ahhoz igazodó oktatási/képzési kínálatnak a hátterében különböző indokok állnak. A mi fogalmaink szerinti általános iskolai oktatás, különösen annak alsó tagozata (initial education) mindennek az alapja, de aki kicsit is előre kíván lépni életpályáján, vagy csak szeretne munkakörében megmaradni, nem mondhat le az egész életen át tartó tanulás által kínált lehetőségekről. A szakmaváltások mögött legtöbbször a műszaki fejlődés és a földrajzi mobilitás áll. A vonatkozó felmérések szerint növekvő rés tapasztalható a munkaadók készségigénye és a rendelkezésre álló munkaerő készségei között. Részben ez az egyik oka a gazdasági válság okozta, de ma is magas munkanélküliségnek. Ez a rész az állami és magántulajdonú foglalkoztatási szolgálatok előrejelzéseinek figyelembevételével és az azt követő, folyamatosan igazodó megfeleltetéssel csökkenthető lenne. A dokumentum az FSZ elhelyezése kapcsán idézi az 1948-as ILO Konvenció egy bekezdésnyi korábbi definícióját, amelynek egyik fő eleme a munkaerőpiaci információ gyűjtése, elemzése és nyilvánosságra hozatala. Szó szerint: „Az FSZ regisztrálja az álláskeresőket, nyilvántartásba veszi végzettségeiket, tapasztalataikat és elvárásaikat, interjút készít velük és – ha szükséges – értékeli fizikális és szakmai készségeiket.” Ezt a szolgáltatást mind a munkaadók, mind a munkavállalók miatt fenn kell tartani.
Jó gyakorlatok
The role of employment service providers – Guide to anticipating and matching skills and jobs, Vol. 4
Jó gyakorlatok
88 A kutatók felvetik azt a kérdést, hogy mi korlátozhatja munkájuk eredményességét, különösen az átmeneti társadalmakban/fejlődő országokban? A választ azokban a tényekben találják meg, hogy az FSZ-ek költségvetése szűkös lehet, találkozhatunk kevésbé képzett kutatókkal is, valamint vannak nehézségei az információk összegyűjtésének. De ennek ellenére születnek kiváló elemzési eredmények! Miért fontos az FSZ-ek előrejelzési tevékenysége? Ennek a tevékenységnek végső célja az, hogy az üres álláshelyek a megfelelően képzett szakemberekkel betölthetők legyenek. Az elmúlt évek egyik eredménye, hogy az elektronikus adatfeldolgozás fejlődésével a kereslet és a kínálat közelítésének esélyei sokat javultak. Már vannak statisztikai eszközök által definiálható besorolási (profiling) módszerek és a folyamatos fejlődés eredményeként Internet alapú önkiszolgáló rendszerek – annak ellenére, hogy egyes csoportok klasszifikálása, sőt elérhetősége (mezőgazdaság, mikro- és kisvállalkozások világa) is meglehetősen problematikus. Az FSZ-ek gyenge pontjai között olvashatunk arról is, hogy amennyiben a felméréseket csak időszakosan és más-más csapatokkal végeztetik el, az eredmények könnyen válhatnak értékelhetetlenné, ami fokozottan igaz az EU-n kívüli országokra. Azután egy ismerős állítással találkozhatunk: ha számos munkanélküli nem válik regisztrált álláskeresővé (mert legalábbis rövidtávú érdekei inkább kötik a szürke vagy informális gazdasághoz), akkor jogosan merül fel az a kérdés, hogy az FSZ-ek hivatalos jelentései mennyire tükrözik a valós helyzetet. Említsük meg a kutatási anyag néhány fontos, a szakma iránt érdeklődő olvasó számára talán érdekes gondolatát! • Az előrejelzés és a megfeleltetés önmagában nem képes a problémát megoldani, mert először munkahelyteremtésre van szükség. • A siker további záloga, hogy a munkaadói kereslet pontosan definiálható legyen és az állásba-kerülés integrált feltételei teljesüljenek. • A kutatók úgy látják, hogy az előrejelzési munka minőségét alapvetően két tény determinálja. Egyrészről az információgyűjtés jó minősége, másrészről az FSZ és a munkaadók közötti együttműködés színvonala • Meglepő megállapítás, hogy foglalkoztathatósági szempontból inkább a készségek szükségesek, mint a kvalifikációk. A szerzők vélelmezik, hogy ez a részben tapasztalati megállapítás lehet az egyik oka az orientációs és pálya-tanácsadási terület felértékelődésének a foglalkoztatási szolgálatokon belül. • Egy, az előbbihez közelálló megállapítás: jelentős mennyiségű szakirodalmi forrás számol be arról, hogy önmagában a szakmai kvalifikáció nem jelenti a biztos alkalmaztatást. • A keresleti-kínálati előrejelzéseknek együtt kell léteznie, haladnia a munkaerő-piaccal, az oktatással és a makrogazdasági politikával, valamint a kutatásokkal. • A keresleti-kínálati előrejelzési tevékenység csak az elmúlt években jutott ilyen fontos szerepkörhöz, amit egyrészről jelez az Európai Bizottság „Új készségek az új Munkakörökhöz” című dokumentuma (2009), másrészről az ILO G20 Képzési Stratégiája (2011) is. Sőt, az OECD felé is nőtt a politika azon elvárása, hogy e tekintélyes nemzetközi szervezet hangsúlyosabban foglalkozzon munkaerőpiaci összefüggésekkel.
Miért változik gyorsan a kereslet és a kínálat? Viszonylag egyszerű választ kapunk: mert a gazdaság szerkezete változik, például egy nyersanyag-kitermelő országból szolgáltató ország válik, vagy az állami tulajdonlásból egy döntően magángazdasági szerkezet alakul ki, amely önmagában hordozza a struktúra átalakulását és a nagyobb hatékonyságra törekvést. Az FSZ-nek katalizátor szerepe lehet a tanácsadói szintű háromoldalú tárgyalásokon. Mert mi is lehet kormányzati oldalról az ilyen háromoldalú tárgyalások következménye? A politika módosíthatja az oktatási folyamatokat és munkaerőpiaci lépéseket is tesz vagy a keresleti-kínálati kihívásokat a piaci erőkre bízza. Természetesen a megbízható előrejelzéseknek mindig monitoring adatokon kell alapulnia. Fentieken kívül az FSZ-nek „békéltető”, közelítő, közvetítő szerepe lehet keresleti-kínálati feszültségek terén. A másik nagy közvetítő (mediációs) eszköz a rendszer tulajdonképpen elkerülhetetlen hibáinak elhárítására a saját dolgozók képzése, nyilván elsődlegesen a munkaadók áldozatvállalása mellett. A keresleti-kínálati piacnak összességében a következők a szereplői: 1.) az eddigiekben már jellemzett foglalkoztatási szolgálatok (PES, Public Employment Service), ahol a rövidtávú piaci előrejelzések dominálnak és (következésképpen) a felnőttképzési vonulatok; 2.) pályaválasztási és tanácsadási szolgálatok az iskolákban és az egyetemeken; 3.) magán foglalkoztatási szolgálatok (Private Employment Service, a mi jelenlegi terminológiáink szerint: munkaerő-közvetítők). Tevékenységükre jellemző, hogy nem válnak a munkaügyi kapcsolatok részévé. 4.) Nem kormányzati intézmények (NGO-k) A privát ügynökségek – még ott is, ahol FSZ-ek léteznek – kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak, fontos szerepet töltenek be, annak ellenére, hogy általában nem tekintik őket az FSZ-szel azonos szintű szereplőknek a fejlődő társadalmakban. Ezen ügynökségekre jellemző még, hogy ahol a szakemberek fejlődése és a munkahelyi innováció valóban fontos, ott általában hosszabb távon a piacon tudnak maradni. (Az elemzők úgy vélik, hogy a jelenlegi, kérdőíveken és kiértékelésükön alapuló survey-módszer (ami a korábban nagyon elterjedt DELFI-módszer utódának tekinthető) önmagában nem eléggé megbízható előrejelzések készítéséhez. Ha egy hasonló profilú céget létrehoznak, de éveken át nem kerül sor fejlesztésekre, munkatársak képzésére, akkor ez a cég sem lesz alkalmas átlagon felüli termékeket letenni a döntéshozók asztalára. Mind minden rendszernek, a keresleti-kínálati rendszernek is vannak bizonyos beépített biztosítékai. Ide tartozhatnak az on-line munkaerő keresleti honlapok, az on-line szakma-specifikus álláskínáló honlapok. A modern munkaerőpiaci kihívások között nem feltétlenül az álláskeresők megfelelő orientálása, elhelyezése jelenti a fő feladatot, hiszen országról-országra, időről-időre változva jelentkezik a munkaerő-hiány is, és ilyenkor felmerül a betöltetlen pozíciók megbízható rögzítésének kérdése is. A számos ország bevált, jó gyakorlatából futólag csak a dán példát említjük, ahol az üres álláshelyeket hirdető PES Jobnet.dk honlapon kötelező 8 alapadatot on-line formában megadni: munkavégzés helye, szerződés típusa, teljes vagy rész-munkaidős, jelentkezési határidő, kontakt-
Jó gyakorlatok
89
90 személy, stb. (A dán gyakorlat leírása kitér arra, hogy a magasabb minőségű regisztráció mind a Szolgálatnak, mind a munkaadóknak kifizetődik.) Végül néhány olyan innovatív gondolattal fejeződik be a közös tanulmány, amely bizakodásra adhat okot: • Az FSZ-ek honlapjain kívül egyre többször találkozhatunk munkaadók hirdetési portáljaival is. Ezek általában szakma- vagy hely-specifikusak. Sőt, az FSZ-ek munkatársai számára ajánlják e honlapok olvasását is. • Bevált elemnek tűnik és ajánlják, hogy alulképzett munkanélküli embereket próbáljon a Szolgálat mobil-telefonos úton is elérni. • Az EU egyik célkitűzése az FSZ-ek és a privát, esetleg közhasznú NGO-k közötti együttműködés erősítése. • A hasonló szintű állásokat kínálók együttes feltüntetése (egyfajta clustering) is eredményes lehet. • Különösen oktatási/képzési szakemberek számára lehet megszívlelendő, hogy az oktatási intézményeknek legyen közvetlen rálátásuk az álláshirdetési honlapokra és azoknak megfelelően módosíthassák kurzusaikat, akár úgy is, hogy specifikus munkakörökre készítsék fel diákjaikat. • Végül egy általános és szektorális helyzetképet is adó honlapot ajánlanak a szerzők, ahol egy adatbázisban találkozhatunk a készségigények és a keresleti-kínálati eltérések számos nemzeti, európai és más nemzetközi vonatkozásával: http://euskillspanorama.ec.europa.eu A kiadvány elérhető a http://www.etf.europa.eu/webatt.nsf/0/79916772E4565452C1257F09 005F4F07/$file/Vol.%204%20Employment%20service%20providers.pdf oldalon. Amennyiben a magyar Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatunk által kínált szolgáltatásokról, azok volumenéről akarunk képet kapni, tekintsünk bele a következő táblázatba: Esetszám 2012. évben
Esetszám 2013. évben
16 637
8 369
5 243
3 858
520
910
1 128
564
256
238
2 678
3 668
13 010
14 266
960
564
Munkatanácsadás
49 695
50 631
Képzési információnyújtás
23 392
25 861
Rehabilitációs tanácsadás
6 009
759
Munkaerőpiaci szolgáltatások Foglalkozási információs tanácsadó Részvétel állásbörzén Részvétel képzési börzén
Jó gyakorlatok
Pályaorientációs foglalkozás Pályakorrekciós foglalkozás Pszichológiai tanácsadás Álláskeresési technikák oktatása Álláskereső Klub
91 Esetszám 2012. évben
Esetszám 2013. évben
46 970
39 572
Újraorientáló csoportos foglalkozás
444
589
Kulcsképesség-fejlesztő foglalkozás
172
71
2 044
1 442
167 458
168 844
5 622
7 231
Munkaerőpiaci szolgáltatások Re-integrációs csoportos foglalkozás
Mo vációs csoportos foglalkozás Álláskeresési tanácsadás Pályatanácsadás Közve tői beszélgetés
113 652
113 848
Munkaerőpiaci és foglalkozási információnyújtás
128 956
161 362
Csoportos tájékozódó beszélgetés
102 132
106 861
Mentori szolgáltatás
2 975
14 005
Pályaválasztási tanácsadás (egyéni)
1 867
2 497
Pályamódosítási tanácsadás (egyéni)
2 474
3 737
839
21
695 133
729 768
Rehabilitációs Információs Centrum Országosan összesen:
A jelenleg elérhető szolgáltatásokról, azok rövid magyarázatáról a http://nfsz.munka.hu honlap tájékoztat. Eszerint az aktuálisan igénybe vehető szolgáltatások köre 2015 végén a következő képet mutatja: • munkatanácsadás (pályaválasztás, pályamódosítás); • pályatanácsadás (melynek része a pályaterv kialakítása is); • álláskeresési tanácsadás – álláskereső klub (főként a tisztázott és reális álláscéllal rendelkezők számára); • rehabilitációs tanácsadás; • pszichológiai tanácsadás (amivel az elhelyezkedni nem tudó személyeknek nyújtanak segítséget az életvezetéséből és személyiségéből adódó problémák feltárásában); • helyi / térségi foglalkoztatási tanácsadás (módszertani segítséget nyújtanak a potenciális munkaadóval történő együttműködéshez); • monitoring tevékenység hátrányos helyzetű személyek segítése érdekében. A magyarországi magán munkaerő-közvetítők hivatalos listája a http://nfsz.munka.hu honlapon áll az érdeklődők rendelkezésére a megyei sorszám, a megyei kód, a munkaerő-kölcsönző neve, a szervezeti forma, a tevékenység irányultsága és a postai cím szerinti bontásban.
Jó gyakorlatok
Forrás: Nemze Foglalkoztatási Szolgálat munkaerőpiaci évkönyve 2012-2013
