Értelmezési szempontok
(Technikai és értelmező kézikönyv, 113-124. old.)
Értelmezési szempontok
Alapelv: a WISC-IV fontos kvalitatív és kvantitatív információval szolgál a vsz. kognitív funkcióiról, ezek önmagukban azonban b sosem é értelmezhetők l h ők ⇒ alapos l anamnézis, gondos klinikai megfigyelés keretei között interpretálható Fontos járulékos információk: orvosi, nevelési, pszichoszociális előtörténet, viselkedés, egyéb teszteredmények
Teljesítmény leírása a WISCIV-ben Standard értékek: a korspecifikus standard értékek segítségével a vsz. kognitív funkciói a kortársak által elért eredményekkel d é kk l vethetők th tők össze
Teljesítmény leírása a WISCIV-ben (folyt.) Percentilisérték
A teszt adatainak legpontosabb értéke A WISC-IV kétfajta életkorhoz igazított értéket ad: Szubtesztek , ill. folyamatpont ekvivalens értékpontjai (átlag: 10, SD: 3, range: 1-19) Összesített csoportpontok/főskálák (átlag: 100, SD: 15, range: 40-160)
Teljesítmény leírása a WISCIV-ben (folyt.) Percentilismutató/százalékrang-érték: a standardizálásba bevont minta mekkora hányadára jellemző egy adott pontszám ⇒ egyéni teljesítmény relatív helye Előnye: könnyű értelmezni Pl. a vsz. teljesítménye 15-ös percentilismutatóval jellemezhető, azaz jobban teljesít a korosztálya 15%-nál és rosszabbul, mint a fennmaradó 85%.
Hátránya: nem azonosak az intervallumai Az átlag körüli teljesítményeknél kisebb eltérések nagyobb változást eredményeznek, mint a széleken
Értékpontok percentilismutatói Értékpont
Percentilis
19 18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1
99,9 99,6 99 98 95 91 84 75 63 50 37 25 16 9 5 2 1 0,4 0,1
1
Főskálák percentilismutatói Értékpont
Percentilis
145 140 135 130 125 120 115 110 105 100 95 90 85 80 75 70 65 60 55
99,9 99,6 99 98 95 91 84 75 63 50 37 25 16 9 5 2 1 0,4 0,1
Teljesítmény leírása a WISCIV-ben (folyt.) A mérőeszközökön mért eredmények a vsz. valódi képességszintjének becslései Konfidenciaintervallum: az értékek olyan intervalluma, amelyben a vsz. teljesítménye a legnagyobb valószínűséggel (90, ill. 95%-os szinten) elhelyezkedik Jelzi a becslés standard mérési hibáját
Teljesítmény leírása a WISCIV-ben (folyt.)
Teljesítmény leírása a WISCIV-ben (folyt.)
Leíró osztályok – szubtesztek
Leíró osztályok – összesített csoportpontok
Szubteszt értékpont
Minősítés
Százalékrang
1-4
Messze az átlag g alatti / igen gyenge
1-2%
5-7
Átlag alatti / gyenge
5-16%
8-12 (10)
Átlagos (átlag)
25-75% (50%)
13-15
Átlag feletti / erős
84-95%
16-19
Kiváló
98-99%
ld. Vizsgálati űrlap hátoldala Index
Példa „Az intellektuális képességek
standardizált mérőeszköze szerint (WISC–IV) Dániel a kortársakkal való összehasonlítás alapján aktuálisan az alacsony átlagos övezetbe eső intelligenciaszinten funkcionál.”
130 fölött 120-129 110-119 90-109 80-89 70-79 69 alatt
Kategória Nagyon magas Átlag feletti Magas átlagos Átlag Alacsony átlagos Határövezet Extrém alacsony
Teljesítmény leírása a WISCIV-ben (folyt.) Tesztkor-ekvivalenciák: azt az átlagos életkort fejezik ki években és hónapokban, amelyikre egy adott maximális i áli tteljes lj nyerspontt jjellemző ll ő Óvatosan értelmezendő!!!
2
A profilelemzés készítése 1.
lépés: a Teljes teszt IQ leírása és értékelése A WISC-IV legmegbízhatóbb mutatója A g-faktor legreprezentatívabb mutatója A I Az Indexekből d kből összértékéből ö é tékéből származtatott á t t tt érték
TtIQ nem a VmI és a PkI vagy a négy index értékpontjainak az összege vagy átlaga
Interpretálhatósága függ
6. lépés: a Főskálák diszkrepanciájának elemzése A standardizációs mintában a különböző diszkrepanciák előfordulási valószínűsége alapján eldönthető, eldönthető hogy a vszvsz által produkált különbségek gyakorinak vagy ritkának számítanak
2. lépés: Verbális megértés Index leírása és értékelése 3. lépés: Perceptuális következtetés Index leírása és értékelése 4. lépés: Munkamemória Index leírása és értékelése 5. lépés: Feldolgozási sebesség Index leírása és értékelése
Az indexpárok közötti diszkrepanciáktól Azonos indexek alá tartozó szubtesztek értékpontjainak variabilitásától
A profilelemzés készítése (folyt.)
A profilelemzés készítése (folyt.)
Ld. B2. táblázat főskálák közötti diszkrepanciák kummulatív gyakorisága (base rates) Sattler (2001) szerint a standardizásciós mintában 1015%-nál kisebb arányban előforduló pontkülönbség számít klinikai értelemben ritkának (kiugrónak)
A Vizsgálati űrlap kitöltése
A profilelemzés készítése (folyt.) 7. lépés: az erősségek és gyengeségek értékelése 8. lépés: a szubtesztszintek diszkrepanciájának elemzése 9. lépés: a szubteszteken belüli pontmintázatok elelemzése 10. lépés: a folyamatanalízis elvégzése
Példafeladat
3
A gyermek életkorának kiszámítása (Kézikönyv 40-41. old) Év, hónap, nap Minden hónapot 30 naposnak veszünk Az életkort nem kerekítjük fel a legközelebbi hónaphoz / évhez
Az összesítő oldal kitöltése
Pl. Pl 8 év 11 hó 20 nap ⇒ 8;0 8;0-8;11 8;11 szinten számítjuk
A magyar normatáblázatok éves (!) bontásban szerepelnek
2008 1998 9
04 04 11
01 18 13
2. lépés: A szubtesztek nyerspontjainak átszámítása értékpontokká
1. lépés: A szubtesztek teljes nyerspontjainak kiszámítása
„A” függelék A1. táblázat (korcsoport szerint)
40 7 16 15 35 37 16 19 17 12
A gyermek életkora: 9 év 11 hónap p o 10 alapszubteszt o 2 kiegészítő szubteszt (Tör, Sz)
A gyermek 9 év 11 hónapos (ld. 44. old.)
57 18
szubteszt
eredményét csak
akkor adjuk hozzá az alapszubtesztek értékéhez, ha valamelyik
alapszubteszt helyett vettük azt föl!!!
9
18
8
9 8
9
18
8
9 8
9 8
(adminisztrációs hiba, gyerek erőfeszítésének hiánya, hirtelen körülmény)
29 10 10 7 6 6 16 12 12 15 10 10 35 9 9 37 12 12 16 11 11 10 19 10 17 10 10 7 12 7 5789
5789
10 6 12 10 9 12 11 10 10 7
Kritikus eset: egy alapszubteszt nem értékelhető
3. lépés: Az értékpontok összegének kiszámítása A kiegészítő
29 10 10 7 6 6 16 12 12 15 10 10 35 9 9 37 12 12 16 11 11 10 19 10 17 10 10 7 12 7
10 6 12 10 9 12 11 10 10 7 9 8
28 30 23 16 97
Megoldás: Helyettesítő szubtesztet veszem figyelembe (ha ilyet felvettem) Értékpontok É összegének átszámítása VmI és a PkI kiszámítható 2-2 érvényes szubteszt alapján is (A7. táblázat), MmI és FsI esetében nincs ilyen átszámítási lehetőség Csak kivételes esetben alkalmazható, mivel durván beleavatkozik a standard felvételi eljárásban és növeli a mérési hiba lehetőégét!!!
4
Az alapszubtesztek helyettesítő szubtesztjei Helyettesítő szubteszt
Összesített csoportpont
Általános ismeretek(13.) Szótalálás (15.)
VmI
Szubteszt
Közös jelentés (2.) Szókincs (6.)
A helyettesítés szabályai
Általános megértés (9.)
•
A csoportok mindegyike tartalmazhat egy (!) helyettesítést
•
DE: •
Mozaik-próba (1.) Képi fogalomalkotás (4.)
Képkiegészítés (11.)
PkI
Számolás (14.)
MmI
Törlés (12.)
FsI
•
Mátrix-következtetés (8.) Számterjedelem (3.) Betű-szám szekvencia (7.) Kódolás (5.)
•
Szimbólumkeresés (10.)
Együttesen E ütt s n nem n m lehet l h t több, több mint k kettő ttő (!) helyettesítő feladat az egész tesztben. Egy kiegészítő szubteszt csak egyetlen (!) alapszubtesztet helyettesíthet, több szubteszté egyszerre nem lehet! A standard tesztfelvételi sorrend követendő, ha alapszubteszt helyettesítés következik is be. (Nem „lapozunk” hátra!)
4. lépés: Az összesített csoportpontok kiszámítása •„A” függelék •A2 –A6. táblázat •(51-54 (51 54.old.) old )
95
95
28
96
41
90-105
átl átlagos
28
96
41
30
100
52
93-107
átlagos
30
100
52
93-107
23
108
74
99-118
átlagos
23
108
74
99-118
16
89
26
79-102
alacsony átlagos
16
89
26
79-102
97
98
45
93-103
átlagos
97
98
45
93-103
Szóhasználat Összesített csoportpont = Index = Főskála
90-105
Összesített csoportpontok érvénytelensége (Kézikönyv 45. old.) Nem számítható VmI és TtIQ, ha 3 Verbális megértés skálát alkotó 3 szubtesztből (beleértve a helyettesítő szubtesztet is) kettőben a teljes nyerspontot 0.
Nem számítható PkI és TtIQ, ha 3 Perceptuális következtetés skálát alkotó 3 szubtesztből (beleértve a helyettesítő szubtesztet is) kettőben a teljes nyerspontot 0.
Nem számítható MmI és TtIQ, ha mindkét Munkamemória skálát alkotó szubtesztben a teljes nyerspontot 0 ⇒ Számolás szubteszt felvétele
Nem számítható FsI és TtIQ, ha mindkét Feldolgozási sebesség skálát alkotó szubtesztben a teljes nyerspontot 0 ⇒ Törlés szubteszt felvétele
5
5. lépés: A teljesítményprofil megszerkesztése szubtesztenként A szubtesztek értékpontjait (oszloponként leolvasva) főskálánk szerinti csoportosításban vezetjük át
6 12 10
10 10 10 12 11 8 9 7 9
•A helyettesítő, ill. kiegészítő szubtesztek értékpontjait is rögzítjük! •Csak az azonos főskála alá tartozó pontokat kötjük össze!
Szubteszt értékpontok: interindividuális összehasonlítás (normatív erősség/gyengeség) Szubteszt értékpont
Minősítés
Százalékrang
1-4
Messze az átlag alatti / igen gyenge
1-2%
5-7
Átlag alatti / Á gyenge
5-16%
8-12 (10) 13-15
Átlagos (átlag)
25-75% (50%) 84-95%
16-19
5. lépés: A teljesítményprofil megszerkesztése – Összesített csoportpontok szerint 96
100
108
89
98
Átlag feletti / erős Kiváló
98-99%
Az Elemző oldal kitöltése
Javasolt a megbízhatósági intervallumot is ábrázolni!
Különbség – kritikus érték
Áttekintés
A kritikus érték: a mintában előforduló, tipikusnak tekinthető különbségek felső határa (küszöbérték) B1. táblázat (62. old.)
B2. táblázat (63. old)
A vsz-nél kapott különbségekről el kell dönteni, hogy g j ezt a küszöbértéket = azok meghaladják-e statisztikai i ik i alapon l jjelentős-e l ő Ha a különbség < kritikus érték ⇒ nem tekinthető lényegesnek Ha a különbség ≥ kritikus érték ⇒ nem tekinthető tipikusnak (diagnosztikus értékű)
B3. táblázat (69. old)
B4. táblázat (70.old)
Csak a jelentős (a tipikus mértéket elérő/meghaladó) különbségeknél van értelme a gyakoriság meghatározásának
6
Kapott különbség – kritikus érték összehasonlítása
Kapott különbség – kritikus érték összehasonlítása
Nem szignifikáns!
Szignifikáns!
AZ EGYES INDEXPÁROK KÖZÖTTI ÖSSZEHASONLÍTÁSA
1. lépés: Az indexek és a szubtesztek teljesítményszintjének összehasonlítása
B1. táblázat (62. old.) 96
100
-4
96
108
-12
96
89
7
100 108
-8
100
89
11
108
89
19 9
B1. táblázat (62. old) Mekkora különbség számít az egyes indexpárok esetében jelentősnek?
1. lépés: Az indexek és a szubtesztek teljesítményszintjének összehasonlítása
Kritikus érték
96
100
-4
96
108
-12 12,12
I
96
89
7
14,10
N
100 108
-8
11,38
N
100
89
11
13,47
N
108
89
19
14,99
I
10,18
N
9
7
B2. táblázat (63. old) Milyen gyakori az adott különbség a standardizációs minta alapján?
Összehasonlítás alapjának kiválasztása
eltérés iránya (előjele)
A gyakorisági értékek meghatározása történhet A teljes standardizációs mintát alapul véve é (nagyobb minta) B2. táblázat, 63. old
Képességszintek szerinti bontásban
mért különbség
Ezt inkább a szélsőséges teljesítményeknél javasolt választani B2. táblázat, 64-68. old.
AZ EGYES SZUBTESZTEK KÖZÖTTI ÖSSZEHASONLÍTÁSA
1. lépés: Az indexek és a szubtesztek teljesítményszintjének összehasonlítása
B2. táblázat (63. old)
N
96
100
-4
96
108
-12 12,12
I
96
89
7
14,10
N
100 108
-8
11,38
N
100
89
11
13,47
N
108
89
19
14,99
I
10,18
19,1
9
12,3 9
1. lépés: Az indexek és a szubtesztek teljesítményszintjének összehasonlítása
Szubtesztszint További szubtesztpárok különbsége is megvizsgálható Ld. B3. táblázat (69. old)
96
100
-4
96
108
-12 12,12
I
96
89
7
14,10
N
100 108
-8
11,38
N
100
11
13,47
N
108 12
89 89 11
19 1
9
7
2
6
10
-4
10,18
14,99 B3. táblázat (69. old)
N
I
19,1
9
Táblázat leolvasása: 0,05-ös konfidenciaszintnél :
12,3 9
1. szubteszt neve vízszintesen 2. szubteszt neve függőlegesen átló alatti csomópont, fehér cellák
8
B3. táblázat Mekkora különbség számít az egyes szubtesztpárok esetében jelentősnek?
1. lépés: Az indexek és a szubtesztek teljesítményszintjének összehasonlítása
1.
2.
B4. táblázat Milyen gyakori az adott különbség a standardizációs minta alapján?
96
100
-4
96
108
-12 12,12
I
96
89
7
14,10
N
100 108
-8
11,38
N
100
89
11
13,47
N
108 12
89 11
19 1
14,99 3,48
I
10,18
N 19,1
9
12,3
N
9
7
2
3,99
N
6
10
-4
3,22
I
9 B4. táblázat (70.old)
1. lépés: Az indexek és a szubtesztek teljesítményszintjének összehasonlítása
eltérés iránya (előjele)
mért különbség
Ipszatív elemzés A vsz. egyes szubtesztekben elért teljesítményét saját átlagához viszonyítom Erősség: abszolút értékben a kritikus értéket meghaladó, pozitív előjelű eltérés Gyengeség: abszolút értékben a kritikus értéket meghaladó, negatív előjelű eltérés
96
100
-4
96
108
-12 12,12
I
96
89
7
14,10
N
100 108
-8
11,38
N
100
89
11
13,47
N
108 12
89 11
19 1
14,99 3,48
I
10,18
N 19,1
9
12,3
N
9
7
2
3,99
N
6
10
-4
3,22
I
9 10,7
Erősség-gyengeség Algoritmus
Mért érték abszolút értéke nagyobb-e a kritikusértéknél?
Igen
Nem
+ előjelű =E - előjelű = GY Nincs további tennivaló
9
Viszonyítás alapja lehet
2. lépés: Az erősségek és gyengeségek meghatározása
Teljes átlag: a vsz. 10 alapszubtesztben elért érték-pontátlaga (B5. alsó táblázat) VmI/ PkI ((B5. f felső táblázat): ) A VmI szubteszteket a VmI értékpontösszegéhez, a PkI szubteszteket a PkI értékpontok összegéhez hasonlítom Ilyenkor a MmI és FsI feladatokat nem veszem figyelembe Az indexpárok alapján széttartó képességprofil esetén javasolt használni
Teljes átlaghoz való viszonyítás – értékpontátlag kiszámítása
10 6 12 10 9 12 11 10 10 7
9
9
2. lépés: Az erősségek és gyengeségek meghatározása B5. alsó táblázat (71. old.)
97
97 9,7
B5. alsó táblázat A 10 szubteszt átlagához viszonyítva az egyes szubteszteknél mekkora eltérés számít jelentősnek?
10 6 12 10 9 12 11 10 10 7
9,7 9,7 9,7 9,7 9,7 9,7 9,7 9,7 9,7 9,7
0,3 -3,7 2,3 0,3 -0,7 2,3 1,3 0,3 0,3 -2,7
9
9
2. lépés: Az erősségek és gyengeségek meghatározása B5. alsó táblázat (71. old.)
Kritikus érték 10 6 12 10 9 12 11 10 10 7
9,7 9,7 9,7 9,7 9,7 9,7 9,7 9,7 9,7 9,7
0,3 -3,7 2,3 0,3 -0,7 2,3 1,3 0,3 0,3 -2,7
3,10 2,91 3,45 3,29 3,98 2,79 3,19 2,82 3,19 3,53
― GY ― ― ― ― ― ― ― ―
9
9
10
B5. alsó táblázat Milyen gyakori a mért eltérés a standarizációs minta alapján?
Erősség-gyengeség Gyakoriságot csak szignifikáns eltérésénél (E v. GY) van értelme meghatározni
2. lépés: Az erősségek és gyengeségek meghatározása
10 6 12 10 9 12 11 10 10 7
9,7 9,7 9,7 9,7 9,7 9,7 9,7 9,7 9,7 9,7
0,3 -3,7 2,3 0,3 -0,7 2,3 1,3 0,3 0,3 -2,7
3,10 2,91 3,45 3,29 3,98 2,79 3,19 2,82 3,19 3,53
― GY ― ― ― ― ― ― ― ―
― 2-5% ― ― ― ― ― ― ― ―
VmI/PkI átlagához viszonyított elemzés 28 30 9 28 9,3
B5. felső táblázat Az egyes szubteszteknél mekkora eltérés számít jelentősnek?
B5. felső táblázat (71. old.) 10 9,3
0 -3,3
10
10
0
12
9,3
2,7
10 10
10 9,3
0 0,7
10
9
2. lépés: Az erősségek és gyengeségek meghatározása
10 6
30
Kritikus érték VmI
Kritikus érték PkI
9
9
11
2. lépés: Az erősségek és gyengeségek meghatározása
B5. felső táblázat Milyen gyakori a kapott eltérés?
B5. felső táblázat (71. old.) 10 6
10 9,3
0 -3,3
2,25 2,12
10
10
0
2,33
12
9,3
2,7
2,04
10 10
10 9,3
0 0,7
2,14 2,24
― GY ― ― ― E ― ― ― ―
10 25% 10-25% 9 10-25%
9
2. lépés: Az erősségek és gyengeségek meghatározása
10 6
10 9,3
0 -3,3
2,25 2,12
10
10
0
2,33
12 10 10
2,7
9,3
2,04
0 0,7
10 9,3
2,14 2,24
3. lépés: A folyamatpontszámok meghatározása A8. táblázat (megfelelő korcsoport 56-58. old)
― GY ― ― ― E ― ― ― ―
9
27
10
9
12
7
11
37
12
20
6
9
4. lépés: A folyamatszintkülönbségek meghatározása
B9. táblázat Kritikus értékek
B9. táblázat (75. old)
10
10
0
12 11
1
12
6
6
9
12
4. lépés: A folyamatszintkülönbségek meghatározása
B10. táblázat Gyakorisági értékek
B10. táblázat (75. old)
10
0
3,27
N
12 11
1
4,28
N
12
6
5,32
I
10
6
9
4. lépés: A folyamatszintkülönbségek meghatározása
Összesített százalékos arány (B7. táblázat) a mintában a c-nél kisebb vagy vele egyenlő értékek százalékos aránya
10
0
3,27
N
12 11
1
4,28
N
―
12
6
5,32
I
2,6
10
6
― 9
Összesített százalékos arány (B7. táblázat) B7. táblázat, korcsoport (73. old)
Az alacsony százalékos érték a vsz. teljesítménye szempontjánól itt pozitívumként értelmezendő! Pl. 8 évesen LSzterE= 6
44,2 40 1 40,1
30,8%
Tehát 8 éves korban 6 vagy annál kevesebb elemű sorozatot a teljes minta 30,8%-a képes visszamondani
Pl. 8 évesen LSzterE= 8
6 4
2%
Tehát 8 éves korban 8 vagy annál kevesebb elemű sorozatot a teljes minta 2%-a képes visszamondani
6
4
2
66,3 B8. táblázat (74. old.)
13
A vizsgálati űrlap hátoldalának kitöltése A teszteredmények megbízhatósága és érvényessége, ill. a minőségi elemzés szempontjából fontos információk rögzítése ⇒A vizsgálati személy / vizsgálati szituáció alapadatai ⇒Tesztmagatartás, a viselkedés célirányos megfigyelése
További elemzési lehetőség Tesztkor-ekvivalensek meghatározása Az egyes szubtesztek szintjén A folyamatpontszámok nyerspontjai esetében
A9. táblázat (60. old.) Pl. Mozaik-próba: 14 pont ⇒ <6;6 év
Gyakorlófeladat
Az összesítő oldal kitöltése 2008 1997
02 04
26 18
10
10
8
1. lépés: A szubtesztek teljes nyerspontjainak kiszámítása
A gyermek életkora: 10 év 10 hónap p
•10 alapszubteszt •1 kiegészítő szubteszt
35 18 14 22 42 36 13 26 19 20
19
3. lépés: Az értékpontok összegének kiszámítása „A” függelék A1. táblázat (korcsoport szerint)
10 év 10 hónap (ld. 45. old.)
35 18 14 22 42 36 13 26 19 20
11 11 11 10 10 10 9 9 9 14 14 14 11 11 11 12 12 13 8 8 8 13 13 13 11 11 11 10 10 10
89
19
8
8
8
33 38 17 21 109
14
4. lépés: Az összesített csoportpontok kiszámítása
„A” függelék A2 –A6. táblázat (51-54.old.)
95 33
106
66
99 114 99-114
38
116
88
108-122
17
91
29
83-102
21
103
63
92-116
68
102-112
109
107
5. lépés: A teljesítményprofil megszerkesztése - szubtesztenként
A szubtesztek értékpontjait (oszloponként leolvasva) főskálánk szerinti csoportosításban vezetjük át
10 12 11
111413
9 8 9 11 10
5. lépés: A teljesítményprofil megszerkesztése – Összesített csoportpontok szerint 106
116
91
Az Elemző oldal kitöltése
107
103
Javasolt a megbízhatósági intervallumot is ábrázolni!
2. lépés: Az erősségek és gyengeségek meghatározása
1. lépés: Az indexek és a szubtesztek teljesítményszintjének összehasonlítása
B1. táblázat (62. old.)
106
116
-10
9,74
106
91
15
10,59
106
103
116 116
91 103 103
N I
3 25
13,14 10,99
13
13,47
I I N
-12
14,10
9
8
1
3,48
11 10
10 14
1 -4
91
B5. alsó táblázat (71. old.)
B2. táblázat (63. old.)
12,9
9
N
N N 3,99 B3. I 3,22 táblázat
3,2 18,7
B4. 10,7 táblázat
9
14
12,1
14 9 13 9 15
12,1 12,1
11 14 12 10
12,1 12,1 12,1 12,1 12,1 12,1 12,1
1,9 1,9 1 9 -3,1 0,9 -3,1 2,9 -1,1 1,9 -0,1 -2,1
3,10 2,91 3,45 3,29 3,98 2,70 3,19 2,82 3,19 3,53
B5. alsó táblázat (71. old.) ― ― ― ― ― E ― ― ― ―
9
10%
9
15
2. lépés: Az erősségek és gyengeségek meghatározása
3. lépés: A folyamatpontszámok meghatározása A8. táblázat (megfelelő korcsoport)
B5. felső táblázat 11
12,66
11
11
14 12 13 11
12,66 11 12,66 11
-1,66 0
2,25 2,12
― ―
3 Perceptuális következtetés szubteszt 9 1,34 2,33 ― értékpontjainak összege / 3 3 Verbális megértés szubteszt 38/3=12,66 1 2,04 ― értékpontjainak összege / 3 0,44 0
2,14 2,24
― 33/3=11 ―
30
10
10
13 6
4 ―
― ―
― 9
4. lépés: A folyamatszintkülönbségek meghatározása B9. táblázat
11 13
10 1 6 7
3,27 4,28
B7. táblázat (73. old.)
B10. táblázat
N N
8 2
2,4
3,7 100
9
8
2
6
0,0 B8. táblázat (74. old.)
További elemzési lehetőség
Beadandó vizsgálatban
Féléves bontásban a tesztkorekvivalensek meghatározása
6;0-15;11 év közötti 2 vsz., 1 16;016;11 év közötti vsz. 15 szubteszt felvétele 95%-os szignifikancia Teljes mintához hasonlított gyakoriság Teljes átlag alapján meghatározott erősségek/gyengeségek Folyamatelemzés is kell
Az egyes szubtesztek szintjén A folyamatpontszámok nyerspontjai esetében
A9. táblázat (60. old.)
16
Köszönöm a figyelmet!
17
