VII. INNOTECH Innovációs Konferencia
Az EU támogatáspolitikájának átalakulása Befektetési források fogadás - együttműködés a Befektetővel -
Tóth Viktor
Európa 2020 stratégia 2010. június 17-én fogadta el az Európai Tanács Célja a globális pénzügyi és gazdasági válság
okozta károk enyhítése és az EU tagállamok minél gyorsabb fellendülése és versenyképességének fokozása.
Magyarország
2010. november 12-én küldte meg az Európai Bizottságnak az Európa 2020 Stratégia előzetes Nemzeti Intézkedési Tervét, amelyben megfogalmazta, hogyan járul hozzá az európai stratégia megvalósításához.
Az EU 2020 öt számszerűsíthető célja 1.
A foglalkoztatási szint növelése 75 %-ra a 20-64 éves korosztálynál 2015-re.
2.
A K+F-re fordítható forrásoknál célként tűzték ki a GDP 3 százalékának elérését a jelenlegi 1,9 százalékról.
3.
Az energia területén az üvegházhatású gázok kibocsátásában 20%-os csökkentéssel, az energiahatékonyságban 20%-os javulással, a megújuló energiák arányának 20%-os növelésével számolnak.
Az EU 2020 öt számszerűsíthető célja 4.
A képzettségi szint javításaként a korai iskolaelhagyók arányát 10 százalék alá csökkentenék, és 40 százalékra növelnék a 30-34 éves korcsoportnál a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát.
5.
A szegénységben élők számát európai szinten 20 millióval csökkentenék a jelenlegi 120 millióról.
Magyarország vállalása az EU 2020 Stratégiában
A foglalkoztatási szint növelése 75 %-ra
A K+F-re fordítható forrásoknál a GDP 1,8 százalékának elérését a jelenlegi 1,0 százalékról.
A megújuló energiák arányát 14,6 százalékra növeli, és 10-10 százalékos javulást ér el az energiahatékonyságban, illetve az üvegházhatású gázok kibocsátásában.
Magyarország vállalása az EU 2020 Stratégiában
a korai iskolaelhagyók számának csökkentését teljesíteni tudja, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát pedig 30-34 százalékra növelné 2020-ra.
az évtized végéig 400-450 ezer ember emelkedik ki a szegénységből.
Gazdaságpolitikai célrendszer
Tartós gazdasági növekedés Foglalkoztatás növelése KKV szektor versenyképességének javítása KKV-k finanszírozási helyzetének javítása A program segítségével a jól működő és fejlődni képes mikro-, kis- és közepes vállalkozások „bankképessé” válhatnak.
Változás a támogatás-nyújtó szemléletében Rendkívül fontos változás, hogy a támogatáspolitika „helyett” egy abszolút BEFEKTETÉS ORIENTÁLT POLITIKA lesz a források elosztásának alapja.
Az innovatív pénzügyi instrumentumok használatának támogatása a finanszírozásban
A hatókör kiterjesztése minden befektetési területre Átláthatóbb szabályozási keretek, 10% bónusz az innovatív finanszírozási instrumentumok és a közösségi irányítású fejlesztések esetében
Számos opció kínálta rugalmasság a programok irányítóinak A versenyképes KKV-k támogatása A fenntartható és gyarapítható fejlesztések támogatása A költségvetési ciklusok végén képződjenek visszaforgatható pénzeszközök (visszatérítendő támogatási formák erőteljes megjelenése)
Elérhető visszatérítendő támogatások Uniós, visszatérítendő támogatási program piaci elégtelenségek enyhítésére: 1. Refinanszírozott hitelprogramok (Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel, Új Széchenyi Hitel, Új Széchenyi KKV Hitel)
2. Kezességvállalás/hitelgarancia és Viszontgarancia programok 3. Kockázati tőke Rendelkezésre álló forrás: ~200mrd Ft Felhasználható
• •
Önálló finanszírozási megoldásként Önerőként vissza nem térítendő pályázatokhoz
A források kihelyezése közvetítők bevonásával zajlik Alapszerű működés (visszaforgó és újra elosztható források)
KKV-k finanszírozási problémái Magyarországon I. Hitelpiac Magyarországi közel 75%-a gazdálkodik.
Tőkepiac
vállalkozás-sok bankhitel nélkül
Jellemző átlagos ügyletméret: 15-
Nem
bankképes, de jól működő KKV-k főbb okai:
•Ø
hitelmúlt kockázat,
• Megfelelő hiánya
Kisszámú (évi 20-40db) befektetés
miatti
nagy
mértékű biztosítékok
20 millió EUR
Elsősorban fejlesztési tőke típusú befektetések dominálnak
KKV-k finanszírozási problémái Magyarországon II. Hitelpiac
Tőkepiac
A hitelösszeg nagysága nem arányos a tranzakciós költségekkel
KKV
hitelek 13%-a mögött intézményi kezességvállalás.
A
van
pénzpiaci válság tovább szűkítette a lehetőségeket.
A KKV-k magvető és korai életszakaszának tőkefinanszírozásával mindössze néhány (főként állami) piaci szereplő foglalkozott eddig.
Nemzetközi kitekintés II. Pénzügyi termékek a KKV-k számára Induló szakasz
Korai – fejlődő szakasz
Tőke jellegű
Kockázati tőke
Finanszírozás
Hitelek
Növekedő szakasz
Mikro hitelek
Garanciák
Garanciák
Kombinált termékek
„Alárendelt” kölcsönök
„Mezzanine” termékek
Egyéb termékek
Technológiai transzfer, Inkubátorok, Magvetők
Privát befektetők/ ‘Business angels ’
Befektetői kooperáció, ha egyedül nem megy… A KKV szektorba invesztáló Befektetők Magyarországon: - Állami befektető cégek (fejlesztési tőke) – Regionális Fejlesztési Holding Csoport,, Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt, stb. - Állami alapkezelők, állami és/vagy EU forrásból működő tőkealapok – Széchenyi Tőkealapkezelő Zrt - Privát alapkezelők – JEREMIE Alapok, stb. Különbözik a befektetési politika, hozamelvárás, exit, stb.
Befektetési politika: Kockázatvállalás: Életciklus: Hozamelvárás: Tartás idő: Exit módja:
Állami befektetők Stabil KKV-k Közepes Kezdő, Start-up és érett alacsony és fix 5-7 év MBO
Privát alapkezelők Gyors növekedésű, innovatív Magas Start-up magas, maximált hozam a lehető legrövidebb cégeladás
A befektetés menete 1. Professzionális és teljes körű Befektetési Összefoglaló a projektről 2. Titoktartási nyilatkozat 3. Befektetői visszajelzések pozitívak, meetingek 4. A Befektető részletesen elemzi a projektet, és meghozza előzetes döntését 5. A Befektető egy Előzetes Befektetési Ajánlatot (ITS) tesz 6. Ajánlat megtárgyalása, aláírása – kizárólagosság 7. Befektetési projekt átvilágítása (Műszaki, pénzügyi jogi, stb.) 8. Ha pozitív, Végleges Befektetési Ajánlat 9. Végső Befektetői döntés 10. Tranzakciós dokumentáció összeállítása, zárása 11. Belépés a cégbe 12. Első pénzügyi tranzakció teljesítése
Időigény: 6-12 hónap
Befektetési ajánlat (INDIKATÍV)TERM SHEET FŐBB ELEMEI 1. Befektető 2. A Befektetés céltársasága
3. A Befektetés leírása 4. Tulajdonosok tulajdonosi arány 5. A Befektetés felhasználása 6. A Befektetés előfeltétele 7. A Befektetés ütemezése 8. Tagi kölcsön feltételei 9. Befektető pénzügyi elvárása
Befektetési ajánlat (INDIKATÍV)TERM SHEET FŐBB ELEMEI (folytatás)
10. Befektető üzletrészének értékesítése 11. A Befektető külön jogai 12. A Társaság testületeibe tagok delegálása
13. Jelentések 14. Verseny-tilalom 15. Átruházásra vonatkozó különös rendelkezések
16. Szerződés-szegési események 17. Titoktartás 18. Kizárólagosság, kötelezettségvállalások 19. Tranzakciós költségek 20. Irányadó jog
Befektetési ajánlat (INDIKATÍV)TERM SHEET FŐBB ELEMEI Beavatkozási pontok Befektető külön jogainak szabályozása: 1. Likvidációs elsőbbségi jog (fel-és végelszámolás esetén) 2. Kielégítési és Hozamelsőbbségi jog 3. Egyetértési jog 4. Szavazatelsőbbségi jogok (Szavazattöbbszörözés) 5. Vezető tisztségviselők eltávolításának a joga 6. Osztalékfizetéshez kapcsolódó jogok 7. Üzletrész/részvény elővásárlási jog 8. Befektető vételi joga szerződésszegés vagy tartósan veszteséges működés esetén 9. Drag along, Tag along jogok (együttértékesítési jog és kötelezettség)
Befektetési projekt menedzselése A startvonalhoz állni sem egyszerű – „Investment readiness”
-
Speciális elvárások a Befektetők részéről Formai és tartalmi követelmények A cég belső átvilágítása, letisztítása Jogi és pénzügyi háttér teljes körűségének biztosítása Professzionális és motivált menedzsment megtalálása Megbízható és körültekintő pénzügyi és üzleti tervezés
A kockázatok feltárása NEM CSAK a Befektető feladata, a cég érdeke
… elindulni a Befektetés-szerzés rögös útján…
Köszönöm a figyelmüket! Tóth Viktor Mobil: 06-30-4541-334 Mail:
[email protected]
Programokkal kapcsolatos további információk: www.szta.hu www.uvhitelek.hu www.mvzrt.hu
