AZ EU REGIONÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁJA 2. hét: 2010. február 17. Kurzusinformációk − Oktató elérhetősége: C 516. vagy
[email protected] − Vizsga: előadások (diasorok) illetve az interneten elérhető könyv. Óráról órára gyűjtjük a témaköröket, végül tételek lesznek és szóbeli vizsga. Miről lesz szó? − Beszélünk arról, hogy a bővüléssel mennyire változik az EU térsége, és a regionális politika − Arról, hogy mennyire hatékony a regionális politika − Nem tudom, hogy jön ide, de a különböző lakótelepekről van szó a világ országaiban. Hogy hogyan néz ki egy orosz, egy francia vagy egy akármilyen másmilyen lakótelep. − Ma a cél a régió fogalmának körüljárása
A „régió” fogalma Definíció − Nemes Nagy József (ELTE) − nincs egy, „örök érvényű” definíció, ami alapján meghatározhatnánk. − ahány könyv vagy előadás, annyi definíció. − Főbb jellemzők, melyek mindenki szerint részei a régiónak: o térbeli fogalom, van térbeli kiterjedése o körülhatárolható o átnyúlhat államhatárokon is akár o környezetétől elkülöníthető, megkülönböztető más régióktól. Ez nem feltétlenül pozitív, pl. a szeméttelep is megkülönböztethető, de nem pozitív. o valamilyen szempontból homogén (társadalom által meghatározott régiók, gazdasági szempont) Ez sem mindig pozitív o adminisztratív módon kijelölt (pl. törvénnyel) UNIGOV: univerzális kormányzás. egy adott régióban az összes tevékenységet egy helyen próbálják meg harmonizálni. Minden emberi tevékenységnek kell valami terület. Torontóban például a rendőrségnél akarták harmonizálni az egyenruhákat, járműparkot, stb. a térhasználatot harmonizálni kell, rövid és hosszú távú célok figyelembevételével. példádul egy erdő esetében nehéz megértetni az emberrel, hogy 120 évesen lesz a legjobb a fa, ezért várni kéne a kivágással. Mindenki azonnal akarja a hasznát. o egy hatalom alatt áll (pl. katonai körzet) Például Leningrád Szentpétervárrá alakítása se sikerült minden területen.
1
Régió jellemzői | gazdaság − területfelosztás harmonizálása o magánlakás kialakítása o ipari területekre is van igény o gazdasági tevékenységre területi szükségletek o térhasználat harmonizálása o törvénnyel is meg lehet határozni egy régiót o katonai, védelmi körzet − azonos intézkedést, eljárást igényel − belső interakciók száma, kooperáció, gazdasági, termelési együttműködés sűrűbb a régión belül − Pl.: nehézipari régió, termelési körzet, iparvidék, mezőgazdasági öv, Ruhr-vidék, kukorica öv. − Léteznek területek, melyek a hidegháború idején támogatást élveztek, jól megbecsültek voltak az emberek, ma pedig megszűntek. Pl. a Széchenyi Egyetem műszaki iskola volt, ahol közlekedés mérnököket képeztek, át kellett állniuk. − egy adott területen ugyanúgy kell eljárni, reagálni a problémákra. − az igazi régió nem csak hogy elhatárolódik a szomszédságától, de van egy belső kooperáció a területei között, a belső interakciók száma sűrűbb, a gazdaság elemei horizontálisan és vertikálisan kapcsolódnak. − Pl.: Prágában az Aranyművesek utcácskája. − a régió neve is jelezheti, hogy mivel foglalkozik. Lehet, hogy egy régió csak egy dologgal foglalkozik o Ruhr-vidék o Ilyesmivel Magyarországon is kísérleteztek (mezőgazdaság) Régió jellemzői | társadalom − gondolhatunk negatív dologra is: pl. a Dzsumbuj létező hely Pesten! Bejött a köznyelvbe. Szűk helyen sok ház, ahol gyári munkások laktak. A gyárak megszűntek, az emberek lecserélődtek és egyre érdekesebb (értsd: rosszabb) körülmények között élnek. − összetartozás, igény, jövőkép. A jövőre nézve is van igény az összetartozásra. Pl. Magyarországon egyre többen mondják, hogy el akarnak menni, nem jó itt. Ez válságjel. − El is szakadhat egy ország, pl. Belgiumban a flamandok meg a vallonok, vagy nálunk lehet mondani a politikai hovatartozást is. − Hogyan jött létre, hogyan hozták létre a régiót? Alulról, vagy fentről szerveződés. Fentről: törvényi erővel. alulról: történelmi kooperáció, azonosság alapján jön létre, mondjuk borvidék. − egy terület sok körzetnek, régiónak lehet a része. − Melyik terület mit vizsgál egy régióban: o szociológia: etnikai, tudati, kulturális o politológiában: hatalom, választás, ellenőrzés o jog: igazgatás, közigazgatás, intézményesültség
2
Európa Tanács definíciója − régió: közigazgatási egység, közvetlenül a központi igazgatási szint (állam) alatt helyezkedik el − önálló politikai felelősséggel felruházott − a politikai önállóságot választott testület vagy a régió önkormányzati szintjéről delegált tagokból álló testület gyakorolja. Nemes Nagy József − RSA kutatása, 235 szakértő véleménye: mi határoz meg egy régiót? − legtöbben azt mondták, a régió egy gazdasági együvé tartozás (89% mondta ezt) o a gazdasági interakciók száma sűrűbb a régión belül − sajátos szellemiség (az emberek identitásának része, kisebbséghez tartozás, valamilyen kultúrához tartozás. Ezt nem csak ő látja így, hanem a külvilág is tudja) − Közös történelmi múlt, közös tradíció. Kell egy jövőkép, az emberek a jövőben is szeretnének összetartozni. De van hagyomány is, tradíció. o Pl. Miskolcon kocsonyafesztivál o rengeteg politika rakódhat az ilyen ártalmatlan rendezvényekre is − Nyelvi és kulturális összetartozás − Intézményesültség: sokan úgy vélték, hogy az a régió, ahol intézmények vannak, melyek szolgálják a régiót. − a vallást, csak 30% mondta, mint régióképző tényezőt. Ez nem olyan fontos tehát. o Magyarországon ma nem jellemző o Világszinten a vallás feltörekvő dolog − táji, természeti egyveretűség (azaz egység): valami földrajzi egység (50% mondta, hogy ez jellemző) o Pl. Magyarországon a Balaton − 90% mondta, hogy nincs elfogadott definíció − a régió nem biztos, hogy fix dolog, változékony. Vannak alkalmi régiók is. nagyon rövidtávon is jöhetnek létre régiók egy-egy konkrét cél elérése érdekében o pl. autóbusz-közlekedés rendbetétele 2 település között o ha már rendben van, megszűnik Térségi szintek a társadalomban (Nemes Nagy József megfogalmazásában) − Makrotér: lehet a világ és az országok közötti terek az országgal bezárólag. Földrészek, stb. − Regionális terek: nagytérség, országrész, kistérség, megye, gazdasági körzet, agglomeráció is. − lokális terek: település, és alatta lévő. lakókörzet, kerület, önkormányzat, szomszédság. − mikroterek: egyén terei, háztartás, munkahely, szobák Törvényi háttér: 1996. évi XXI. tv. − Területfejlesztési és területrendezési törvény – 4. paragrafus − 12 féle térfogalmat alkotott meg. o régió, aminek két fajtája van (több megyét foglal magában mindegyik)
3
(1) tervezési, statisztikai, vagy nagyrégió: egy fix dolog, hosszútávon egységként kezelt. Adatokat lehet gyűjteni róla. Ezekkel lehet manipulálni, trükközni. (2) illetve a fejlesztési régió: együtt kell kezelni a területet valamilyen probléma szempontjából. (3) kiemelt térség: országos érdekek miatt valamilyen jogszabályban meghatározzák, hogy ez egy fontos térség, figyelni kell rá. Mintaterült legyen. Ilyen ma Magyarországon Budapest és agglomerációja (külföld felé kell reprezentálni) kiemelt üdülőkörzetek: Duna-kanyar, Tisza-tó, Balaton környéke. Más a törvénykezés, nem lehet akárhogy építkezni. nemzeti parkok: kétféle módon lehet védeni • lehet védeni magát a területet • területen lévő fajokat (4) városkörnyék: városközpontú kistérség, a fejlesztések összehangolása érdekében kialakult önszerveződő területi egység (5) kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység. A kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz. Minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik (6) vállalkozási övezet: a régió fejlődése érdekében létrehozott, a területén folytatott tevékenységhez sajátos pénzügyi kedvezmények igénybevételét biztosító, területileg lehatárolt termelési és szolgáltató terület (7) Elmaradott térség: országos átlagos szint alatt van a gazdasági termelés, infrastruktúra, vagy a társadalom. “Ahol a gazdaság értéktermelő képessége, infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatói jelentősen kedvezőtlenebbek az országos átlagnál” (8) kedvezményezett térség: fejlesztési célok alapján jelölték ki a területet, és támogatják pénzügyi, gazdasági segítséggel. Önkormányzatot lehet támogatni, gazdasági programot vagy valamilyen fejlesztést. „az érvényes területfejlesztési célok figyelembevételével, statisztikai jellemzők alapján meghatározott térségek köre, amelyek önkormányzatai, illetőleg azok közigazgatási területén tervezett programok és fejlesztések pénzügyi, gazdasági ösztönzőkkel támogathatók” (9) szerkezetátalakítás térségei: „azok az aránytalan ipari szerkezetű munkaerő-piaci vonzáskörzetek, ahol a munkanélküliség aránya jelentősen, és az ipari foglalkoztatottak aránya, továbbá csökkenése meghaladja az országos átlagot” Valami nem működik, összeomlott. Az elmaradott térség az olyan, ahol semmi nem volt. Ez olyan, ahol volt valami jó dolog, ami bedőlt! ipari szektorban foglalkoztatottak aránya magas. (10) mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei (rurális térségek): azok a térségek, ahol jelentős a mezőgazdaságban foglalkoztatottak, illetve a mezőgazdasággal foglalkozók aránya a foglalkoztatási szerkezetben, illetve a községekben, továbbá a kisvárosokban élő népesség aránya (11) innovációs központok: azon megfelelő termelési és szellemi háttérrel, illetve kapcsolatrendszerrel rendelkező települések, amelyek a gazdaság
o
o o
o
o
o
o
o
o
4
növekedését, szerkezetváltását és megújulását, illetve a társadalmi fejlődést nagyobb térségben segítik elő, vagy mindezek elérése érdekében tudatos fejlesztési politika érvényesül o (12) hátrányos helyzetű határmenti térségek: azon települések összessége, melyek fejlődését, működését a határhoz való kötődése egyoldalúan meghatározza és kedvezőtlenül befolyásolja itt korábban nem volt semmi, és most sincs semmi… javítani kell az ott élők életszínvonalát Hogyan jöttek létre a régiók, milyen régiókról beszélhetünk? − homogén régiók − funkcionális régiók − történeti/hagyományőrző régiók o egyházmegyék, adminisztrációs egységek − információs körzetek o a statisztikai adatokat kell gyűjteni Régiók tulajdonságai − közel azonos méret fontos − térképészet szempontjából is fontos hogy kb. azonosak legyenek − irányíthatónak kell lennie egy régiónak o ne legyen túl nagy, mert nehéz felmérni o Afganisztánt pl. nem lehet irányítani − közel azonos lakosságszám is fontos lenne (pl. választási körzetek!) − székhely kiválasztásánál fontos a megközelíthetőség o magyar járás-rendszer: egy munkanap alatt be kellett tudni oda gyalogolni és vissza (ezért „járás”)
5
