2 Helyzetelemzés az EU-s. kötelezettségvállalások teljesítéséről Tanulmány 2. verzió

Belügyminisztérium, Önkormányzati Helyettes Államtitkárság Önkormányzati Koordinációs Iroda 1051 Budapest, József Attila utca 2-4. Postacím: 1903, Budapest Pf.: 314 Tel: 06 1 441-1539 Fax: 06 1 999-4385 Email: [email protected]

HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. H-1054 Budapest, Vértanúk tere 1. Tel.: +36-1-319-1790 Fax: +36-1-319-1381 E-mail: [email protected] Website: www.hbhe.eu Edicon Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft. H-1122 Budapest, Határőr út 84. Tel: +36-1-214-2579 Fax: +36-1-355-8998 E-mail: [email protected] Website: www.edicon.hu

2

Helyzetelemzés az EU-s kötelezettségvállalások teljesítéséről Tanulmány – 2. verzió

Tartalomjegyzék

3


4


1.

Bevezetés, előzmények

1.1.

Vezetői összefoglaló, szinopszis

A jelen „Helyzetelemzés az EU-s kötelezettségvállalások teljesítéséről” című tanulmány az „Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése” című ÁROP-1.1.20-2012-2012-0001 azonosítószámú kiemelt projekt (továbbiakban: kiemelt projekt, vagy ÁROP kiemelt projekt) keretében, tanulmánykészítés tárgyban megkötött vállalkozási szerződés teljesítése eredményeképpen készült el. A kiemelt projekt célkitűzéseivel összhangban az elkészített tanulmány – a módszertani leírás szerint összegyűjtött és összesített adatok feldolgozásával és értékelésével – egy részletes jelenlegi helyzetképet ad a derogációval érintett, önkormányzati hatáskörben teljesítendő feladatok előrehaladásáról. A tanulmány elsősorban a jó minőségű ivóvízellátásra, valamint a megfelelő szennyvízelvezetésre és szennyvíztisztításra vonatkozó derogációs kötelezettségeket vizsgálja. A kiemelt projekt alapjául szolgáló helyzetkép kialakítása a rendelkezésre álló adatbázisokból történő adatgyűjtéssel, helyszíni felmérések/interjúk és esettanulmányok elkészítésével, jogszabályi háttér részletes áttekintésével, korábbi kapcsolódó témájú tanulmányok eredményeinek összesítésével történt. A tanulmány egyik alapvető célja, hogy a helyzetképet az önkormányzati intézmény rendszer körül központosítva adja meg, elsősorban az önkormányzati szektor felelősségi és működési struktúrájának szempontjait vegye figyelembe. Az adatgyűjtés és adatértékelés alapvető célja a korábbi tanulmányok eredményeinek és rendelkezésre álló adatbázisok adatainak áttekintő, a tanulmány célcsoportja számára legfontosabb szempontok mentén, célratörő módon történő bemutatása. A tanulmány a kialakított helyzetkép alapján elemző munka keretében feltárja és összesíti a legfőbb problémákat és akadályokat a derogációs kötelezettségek teljesülését illetően, valamint beazonosítja, kategorizálja (műszaki, intézményi, jogi, pénzügyi, stb. kategóriákba) és minősíti (pl. hatás mértéke, bekövetkezés valószínűsége alapján) a felmerülő kockázatokat. A helyzetelemzés eredményeként a tanulmány javaslatokat is megfogalmaz a problémák megoldására a projekt stratégiai céljainak elérése érdekében.

1.2.

A kiemelt projekt stratégiai célja

A kedvezményezett Belügyminisztérium (BM) az ÁROP-1.1.20 pályázati konstrukció keretében pályázatot nyújtott be „Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése” címmel. A pályázat támogatásban részesült, melynek keretében a kiemelt projekt megvalósítása jelenleg folyamatban van. Az alábbiakban a kiemelt projekt legfontosabb céljait és az elérésük érdekében megvalósítandó tevékenységeket összegezzük: A pályázat céljainak megvalósítására jött létre a BM Önkormányzati Koordinációs Iroda, melynek elsődleges és kiemelt feladata azoknak az önkormányzati beruházásoknak a vizsgálata, amelyek 5


Magyarország által az Európai Unió felé vállalt kötelezettségekkel függnek össze, és amelyek megvalósításának nem teljesítése kötelezettségszegési eljárás indítását vonhatja maga után. Másodsorban vizsgálja azon helyi önkormányzati fejlesztéseket is, amelyek más nemzetközi szervezet támogatásával valósulnak meg, és megvalósításuk elmaradása estén az adott önkormányzat, sőt az adott régió fejlődését nagymértékben veszélyezteti.” A pályázati felhívásban leírtak szerint „a projekt stratégiai célja, hogy a BM a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal együttműködve, közvetlen kapcsolattartás révén, a rendelkezésre álló eszközei és szakemberei segítségével egységes keretrendszerben kövesse nyomon és segítse az önkormányzati szektor által tervezett, illetve végrehajtott európai uniós és hazai forrásból megvalósuló fejlesztéseket, különös tekintettel hazánknak az Uniós tagsággal összefüggésben vállalt kötelezettségek megvalósítására irányuló önkormányzati fejlesztésekre. Továbbá a rendelkezésre álló információs rendszerekbe feltöltött adatok segítségével, azok jogszabályoknak megfelelő összekapcsolása útján vizsgálja és elemezze azok hatásait, nyújtson egységes és hatékony tájékoztatást, segítse a felmerülő problémák kezelését, illetve ezek érdekében megfelelő intézkedéseket kezdeményezzen. A stratégiai és fenntarthatósági gondolkodás erősítésével támogassa az uniós források felhasználásának hatékonyságát és az unió által elvárt feladatok határidőben történő megvalósítását, csökkentve ezáltal az uniós források szabálytalan felhasználásából fakadó

visszafizetési

kötelezettség

nagyságát,

illetve

az

uniós

kötelezettségszegési

eljárások

előfordulásának lehetőségét.” A projekt teljesítése érdekében a következő tevékenységek kerülnek végrehajtásra, melyek egyben a projekt számszerűsíthető indikátorait is meghatározzák: 

Felmérés a végrehajtott és a várható fejlesztésekről, az EU-s kötelezettségek állásáról,



Az önkormányzati projekt-végrehajtás gyakorlatának monitoringja és értékelése,



Hatásvizsgálat, szabályozók kialakítása,



Közreműködés az integrált informatikai modul és vezetői információs modul kialakításában és a rendszer működtetésében,



Adatok összegyűjtése, elemzése,



Módszertani anyagok készítése,



Konferenciák, rendezvények szervezése – tudásátadás, disszemináció (eredmények terjesztése), együttműködés a terület szakmai és érdekvédelmi szervezeteivel, tapasztalataik, észrevételeik becsatornázása.

1.3.

A „Helyzetelemzés” tanulmány célja

A kiemelt projekt keretében, tanulmánykészítés tárgyában megkötött vállalkozái szerződés szerinti feladat a fenti célkitűzések teljesítéséhez járul hozzá azzal, hogy a kiemelt projekt alapvető műszaki, jogi és pénzügyi tartalmát képező adatokról és információkról áttekintő helyzetképet ad és így a kiemelt projekt további tevékenységeinek alapjául is szolgál. 6


A BM/12-301/2013. sz. Vállalkozási Szerződés 1. sz. Melléklete szerint a jelen tanulmány célja: „Helyzetfelmérés az EU-s kötelezettségvállalások teljesítéséről – Az európai uniós tagságból fakadó kötelezettségekhez kapcsolódó, az önkormányzati szektor által tervezett, illetve végrehajtott EU-s és hazai forrásból megvalósuló fejlesztések megvalósításának helyzetének vizsgálata (mintavételes felmérés), a lehetséges beavatkozások tipizálása.” Továbbá, a tanulmány tartalmára vonatkozóan a szerződés a következő követelményeket fogalmazza meg: „A derogációs kötelezettséggel érintett önkormányzati fejlesztések teljesítésének helyzete. Mintavételezés elsősorban a derogációval érintett ivóvizes és szennyvizes fejlesztési projektekből szükséges. A problémák feltérképezése, javaslattétel a lehetséges beavatkozásokra. A vizsgálat alá vonható önkormányzati fejlesztések időintervalluma: 2004-2012, valamint kitekintés az ezt követő időszakra. A komplex probléma feltérképezési és javaslattételi követelményeket az indító jelentés tartalmazza.”

1.3.1. Elvégzendő részfeladatok A tanulmány elkészítése során a feladatleírás kötelezően elvégzendő részfeladatokat határoz meg az alábbiak szerint: 

Indító jelentés és szinopszis elkészítése



Indító jelentés elfogadása a munkacsoport által, megrendelői igények pontosítása



Helyzetfelmérés, dokumentum feldolgozás – részanyagok elkészítése, konzultációk



Az elkészült részanyagok véleményezése, elfogadása a munkacsoport által



Interjú – kérdőív felvétele



Feldolgozás, tanulmány összeállítása



Szerkesztés



Eredmények ismertetése, a tanulmány munkacsoport elé terjesztése



Visszajelzések átvezetése



Végleges tanulmánytördelés, sokszorosítás

A jóváhagyott Indító Jelentés rögzítette és pontosította a vállalkozási szerződésben meghatározott feladatleírás tartalmát. A megrendelő Belügyminisztérium követelményeinek és a feladat teljesítése feltételeinek értelmezése alapján javaslatot tettünk a tanulmánykészítés folyamatára és a tanulmány tartalmára vonatkozóan. A tevékenység pontos körülhatárolása és a célkitűzések pontos megfogalmazása egyeztetési és véleményezési folyamaton keresztül történt, mely folyamatnak fontos részét képezték a Helyzetelemzés Munkacsoporttal történő megbeszélések és a személyes egyeztetések. Az Indító Jelentés javaslatot tett a munkavégzés módszertani részleteire is, valamint a munka ütemezését, mérföldköveit is rögzítette és meghatározva az abban résztvevő személyeket, illetve a résztvevők közötti kommunikáció formáját és a résztvevők felelősségi körét.

7


Az Indító Jelentés végleges verziója tartalmazta a Megrendelő, illetve Munkacsoport véleményét és megfogalmazott igényeit és ennek megfelelően a munkavégzés alapdokumentumának és teljesítése szerződéses kötöttségnek minősül.

Lehatárolt tartalmi részletek 

A tanulmány tárgya szerinti helyzetelemzés – mint a kiemelt projekt keretében készítendő 3 tanulmányok közül időrendben az első – nem terjed ki az ÁROP kiemelt projekt összes célkitűzésének teljesítésére. Az ÁROP kiemelt projekt célja, hogy a BM egységes rendszerben követhesse nyomon az önkormányzati szektor által tervezett és végrehajtott, EU-s forrásból megvalósuló, az EU-s tagsággal összefüggésben vállalt kötelezettségek teljesítésére irányuló azon önkormányzati fejlesztéseket, melyek nemteljesítése kötelezettségszegési eljárás megindítását vonhatja maga után. E cél elérése érdekében a BM egy fejlesztési kataszter létrehozását tervezi, melynek megalapozása és tesztelése történik meg a jelen 3 elemből álló szakértői megbízás keretében Ennek megfelelően, első lépésként a helyzetelemzés egy „pillanatfelvételt” ad a folyamatban lévő derogációs KEOP projektekről, ezen belül kizárólag az ivóvízminőség-javító és szennyvízelvezetési projekteket vizsgálja átfogóan. Röviden kitér a helyzetelemzés egyéb közszolgáltatási (derogációs) önkormányzati fejlesztési projektre is (pl. hulladékgazdálkodás, rekultiváció), azonban ezek tekintetében nem ad teljeskörű, településszintű helyzetképet.



A helyzetelemzés tanulmány elkészítésének időbeli korlátai és szerződés szerint megadott szakértői erőforrás nagysága nem teszik lehetővé a jövőbeli fejlesztési igények tételes és részletes meghatározását, leírását. Ugyanakkor a hiányosságok megállapításával, a várható fejlesztési irányok és általános fejlesztési volumenek becsléséhez hozzájárul a jelen tanulmány, segítve a jelenleg folyó tervezési munkát.



A tárgyi helyzetelemzés nem terjed ki olyan javaslatokra, amelyek alapján a felelős minisztérium kezdeményezheti a kormánynál egyes fejlesztések eredménytelensége, vagy határidőben történő elmaradása miatt szükséges intézkedések megtételét. Ennek meghatározása, illetve ezen kormányzati eszközök hatásainak vizsgálata a 3. tanulmány feladata lesz.

8


2.

A tanulmánykészítés folyamata

2.1.

Általános módszertani folyamat

A tárgyi tanulmány elkészítésének tervezett folyamatát az alábbi ábra szemlélteti. Alapadatgyűjtés és összesítés Rendelkezésre álló, hozzáférhető adatbázisokból projektadatok előhívása

Jogszabályi háttér feltérképezése és leírása

Áttekintő statisztikai kiértékelés

Derogációs követelmények összesítése

Projektszintű adatgyűjtés és feldolgozás

Helyszíni felmérések végrehajtása kb. 5 db reprezentatív önkormányzatnálés esettanulmányok kidolgozása

Korábbi tárgyhoz kapcsolódó tanulmányok összesítése, tartalmuk és eredményeik összfoglalása

Módszertan kidolgozása

Kb. 20-25 db esettanulmány kidolgozása az adott projekt részletes dokumentum alapú kivizsgálásával

Adatösszesítés szempont rendszer, jegyzőkönyv sablon, interjúkérdések megfogalmazása, értékelési szempontrendszer

„Helyzetelemzés” tanulmány elkészítése

Jelenlegi részletes helyzetkép a derogációval érintett, önkormányzati hatáskörben teljesítendő feladatok műszaki előrehaladásáról

Problémák és akadályok feltárása a helyzetkép alapján

Javaslatok megfogalmazása a problémák megoldására a projekt stratégiai céljainak elérése érdekében

Kockázatok beazonosítása, kategorizálása és minősítése

1. ábra: A tanulmány készítésének folyamatábrája

9


2.2.

Résztvevő szervezetek

A tanulmánykészítés során a tanulmánykészítők munkáját egy Munkacsoport támogatta, melynek tagjait a megbízó Belügyminisztérium képviselői mellett az egyéb érintett szervezetek képviselői alkották. Ennek megfelelően a munkacsoportban képviseltette magát a Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Iroda (BM ÖKI), a BM Önkormányzati Helyettes Államtitkárság, a BM Önkormányzati Feladatok Főosztálya (ÖFF), BM Önkormányzati Stratégiai Főosztály (BM ÖSF), BM Európai Együttműködési Főosztály (BM EEF), a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), valamint a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. (NKEK).

2.3.

Adatgyűjtés adatbázisok feldolgozásával

Előzmények, alapadatgyűjtés, feldolgozás és összesítés: 

Rendelkezésre álló és feldolgozandó adatbázisok (TeIR, KSH, TeSzIR, EMIR, stb.) felsorolása, az adatbázisokban tárolt adatok körének feltérképezése (műszaki, pénzügyi, intézményi), az adatok felhasználhatóságának értékelése, minőségellenőrzése



Helyzetelemzés tárgyát képező nemzeti szintű operatív programok



Lezárult KIOP projektek (ivóvízminőség-javítás, szennyvízelvezetés)



KEOP projektek, lezárult, folyamatban lévő (ivóvízminőség javítás, szennyvízelvezetés)



EMIR, NFU, NKEK tételes projektlista; Országos Fejlesztési Ivóvíz Adatbázis



Társulások projektjeinek települési szintre történő lebontása



Projektadatbázis

áttekintő

statisztikai

értékelése

(projekttípus,

projektméret,

regionális

elhelyezkedés és egyéb előzetesen egyeztetett paraméterek szerint)

Az adatgyűjtéshez és értékeléshez a Megbízó a következő adatokat, adatforrásokat, korábbi tanulmányokat bocsátotta hivatalosan rendelkezésre: 

EMIR hozzáférést (amelyből meghatározható a projektek teljes köre, fontos dátumai, kifizetési arányok). Az EMIR hozzáférés biztosítása előtt konzultációra került sor a KEOP IH-val az adatok nyilvánosságával kapcsolatos belső szabályozásról. Ennek eredményeként a tanulmánykészítés során kizárólag a BM számára rendelkezésre álló adatok hozzáférésére adódott lehetőség, amely csak korlátozott adattartalom megtekintését és lehívását tette lehetővé.



Ivóvíz tekintetében: A BM hozzáférést biztosított saját adatbázisához és rendelkezésre bocsátotta a BM által megvalósított monitoring látogatások jegyzőkönyveit.



Szennyvíz tekintetében: a vonatkozó kormányrendelet az NFM hatáskörébe rendelte a problémásnak ítélt projektek felügyeletét, melynek operatív kezelését a Nemzeti Fejlesztési Projektiroda Nonprofit Kft. végzi. Az NFM részéről kijelölt témafelelős információszolgáltatása állt rendelkezésre. 10




A közigazgatás más szervezetei által a témában korábban elkészült dokumentációkat és adatbázisokat - ÖKO Zrt. által készített tanulmányt (Ivóvíz és szennyvíz fejlesztések egyes kérdései; Értékelési zárójelentés; Részletes jelentés I. kötet: Ivóvíz fejlesztések egyes kérdései; 9. melléklet országos fejlesztési ivóvizes adatbázis).



Az NKEK megbízásából a Környezetvédelmi Mérnök Tanácsadó Konzorcium (KMTK: NOX Zrt. EPOMAP Kft.) által 2012-2013-ban készített ún. státuszfelmérések zárójelentéseit.

2.4.

Projektszintű (helyszíni) adatgyűjtés

A hozzáférhető adatbázisokból származó információkon túlmenően a munkafolyamat fontos részét képezte egyes projektek mélyebb megismerése és elemzése. Ennek módszere a projektszintű információk, vélemények és tapasztalatok helyszíni interjúk alapján történő feltárása. A derogációval érintett projektekből mintavételezéssel történt a projektek/helyszínek kiválasztása, melyben törekedtünk a reprezentativitásra.

Helyszíni felmérések végrehajtása és esettanulmányok kidolgozása: 

5 db kiválasztott projekt helyszíni megtekintése, döntéshozókkal interjú, jegyzőkönyv készítése. A tanulmányhoz mellékletként csatoltuk a helyszíni felmérések során használt Jegyzőkönyv sablonját (ld. 2. sz. Melléklet).



További (20-25 db) projektről más vizsgálati keretek között készült helyszíni ellenőrzések és helyszíni felmérések során készített jegyzőkönyvek és szakértői tapasztalatok feldolgozása.



A helyszíni felmérések és referencia projektek kiválasztásának és kategorizálásának szempontjait a tanulmány 6.2.1.. fejezete tartalmazza. A projektszintű felmérés alapvető szempontja az volt, hogy problémásnak

ítélt,

különösen

a

1051/2013.

(II.12.)

Korm.

határozatban

nevesített

szennyvízkezelési projektek, illetve az egyes ivóvízminőség-javító beruházások saját hatáskörben történő megvalósításáról szóló 1381/2012. (IX. 20.) Korm. határozatban és az azt követően további egyedi kormány határozatokban nevesített ivóvízminőség-javító projektek kerüljenek kiértékelésre.

A helyszíni felmérések és esettanulmányok kiválasztásának egyes szempontjai: 

2.5.

Problémás projektek  a 1051/2013. (II.12.) Korm. határozatban nevesített projektcsoport

Adatgyűjtés felelős szervezetektől

Az adatbázisok feldolgozása és a helyszíni felmérések mellett a jelen helyzet feltárása érdekében az alábbi felelős szervezetek, illetve intézmények egyes képviselőivel történt kapcsolatfelvétel személyes, vagy elektronikus úton: 

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) – a szennyvíz-közműves derogációs feladatok teljesülését felügyelő szervezet, 11




Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. (NEFPI) – a kiemelt szennyvízelvezetési projekteket koordináló szervezet,



Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) – a kiemelt ivóvízminőség-javító projekteket koordináló szervezet,



BM ÖKI műszaki munkatársai – a projekt elvonást megelőzően a folyamatban levő fejlesztések felügyeletét végezték.

12


3.

Jogi és intézményi háttér

3.1.

EU joganyag

3.1.1. Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK Irányelv Az irányelv az arzén tekintetében a 10 µg/l, a bór esetében a 1 mg/l, míg a fluorid esetében az 1,5 mg/l határértéknek való megfelelést írja elő. Magyarországon 2011. november hónapban az Európai Unió Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) részére megküldött halasztási kérelem és mellékletei alapján 365 település(rész)en ezen elemek paramétereinek valamelyike, vagy egyszerre többnek a vonatkozásában a mért határértékek meghaladják az irányelv szerinti engedélyezhető szintet. Az összes érintett település indult az ivóvízminőség javítását szolgáló Környezet és Energia Operatív Program által finanszírozott pályázatokon, melynek záró elszámolási határideje 2015. június 30-án jár le.

3.1.2. A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv Az irányelv a 2000 LE feletti szennyvízelvezetési agglomerációk tekintetében szabályozza a megfelelő települési szennyvízgyűjtő és -tisztító rendszerek kiépítésére vonatkozó tagállami kötelezettségeket, amelyeket Magyarországnak a Csatlakozási Szerződésben előírt, átmeneti engedményekkel meghatározott határidőkre kell teljesítenie. A beruházások végrehajtását 2007-től a Környezet és Energia Operatív Program pályázati konstrukciója segíti.

3.2.

Hazai jogszabályok

3.2.1. Törvények 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. Víziközmű-szolgáltatás: ivóvízellátás, tűzivíz biztosítás, közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás egyesített rendszer esetében csapadékvíz-elvezetés Ellátásért felelős: települési önkormányzat, állam Víziközmű kizárólag állam és települési önkormányzat tulajdonába tartozhat Víziközmű-üzemeltetési jogviszony létesítésére, tartalmára, módosítására, megszűntetésére a nemzeti vagyonról szóló törvény, a közbeszerzésekről szóló törvény és a koncesszióról szóló törvény rendelkezései 13


szerinti elvek mentén és a Vkszt. speciális szabályait kell alkalmazni. Nevezett törvények eltérő rendelkezése hiányában az ellátásért felelős pályázati eljárást köteles lefolytatni.

2011. évi CCIX. Törvény a víziközmű-szolgáltatásról 1. § (1) A víziközmű-szolgáltatás alapelvei: c) az ellátási felelősség elve: e törvényben meghatározottak szerint az állam vagy a települési önkormányzat (a továbbiakban együtt: ellátásért felelős) kötelessége és joga gondoskodni a közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről. A Vksztv. 9. § (1) és (2) bekezdése értelmében főszabályként a közigazgatási területén lévő felhasználási helyekre és az azokat közvetlenül ellátó víziközmű-rendszerre nézve a települési önkormányzatot - a fővárosban a fővárosi önkormányzatot - illetik az ellátásért felelős jogai és terhelik annak kötelezettségei. Az államot illetik az ellátásért felelős jogai és terhelik annak kötelezettségei, amennyiben rajta kívül önkormányzatnak tulajdonjoga a víziközmű-rendszeren nem áll fenn.

3.2.2. Kormányrendeletek 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről A 98/83/EK magyar jogba ültetése. A jogszabály tartalmazza többek között az ivóvíz minőségére vonatkozó határértékeket, a vízminőség-ellenőrzési követelményeket, a vízminőség ellenőrzésével, továbbá a vízkezelésre és a vízzel érintkező anyagokra vonatkozó előírásokat.

25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és - tisztítási Megvalósítási Programról A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet, amely a Csatlakozási Szerződésben kapott három különböző határidő figyelembevételével rögzíti az ország Irányelv szerinti feladatait.

26/2002. (II.27) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról A 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet pedig a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolására vonatkozó szabályozást tartalmazza.

4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről Dátum 2011.02.09 2011.03.01

A 4/2011. (I.28.) Kormányrendelet módosításai Megjelent az új eljárásrendről szóló 4/2011. (I. 28.) kormányrendelet A közbeszerzésre vonatkozó 23. szakasz hatályba lépése. 14


Dátum 2011.07.01 2011.08.11 2012.01.01

2012.03.01

2012.03.31

2012.07.03

2012.07.29

A 4/2011. (I.28.) Kormányrendelet módosításai Forráskezelő szervezetre vonatkozó változások. Fogalommódosítás, a Kormány és a Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter feladatainak változása. Fogalommódosítás, NFU feladat pontosítás (a programok megvalósításának folyamatos nyomon követése, az operatív programokat érintő kérdésekben kapcsolattartás az Európai Bizottsággal, és Magyarország érdekeinek képviselete) Egyszerűsítés történt az akcióterv szerkezete és – a szakmai tartalomért felelős miniszter bevonásával – a prioritásokon belüli forrásátcsoportosítások tekintetében, - csökkent a határidő a támogatási konstrukciók tervezésével kapcsolatos feladatok felelősei tekintetében, - határidő csökkentés a támogatási konstrukciók (kiemelt projektek, egyfordulós pályázatok elindítása és a beérkezett pályázatok kezelése tekintetében, - elektronikus kezelés elősegítése a projektek végrehajtását segítő intézményi működéssel kapcsolatos feladatok tekintetében, - projektfelügyeleti rendszer alapjainak létrehozása az adminisztratív, kifizetési, illetve menedzsment problémákkal küzdő, illetve késedelemben lévő, nemzetgazdasági, illetve abszorpciós szempontból kiemelt jelentőségű projektek támogatásához, - egyszerűsítés és határidő csökkentés a közbeszerzési szabályok tekintetében, - egyszerűsítések, pontosítások a jogorvoslati eljárások tekintetében, - többlet támogatás biztosítása a pályázók számára az általános forgalmi adó mértékének 2012. január 1-jén hatályba lépett emelkedésére tekintettel, - beépítésre kerültek a többletkötelezettség-vállalásra vonatkozó szabályok. Az uniós támogatási rendszer egyszerűsítése és gyorsítása érdekében, 2012. április 1-től módosult a támogatások felhasználási rendjéről szóló 4/2011.(I.28.) számú kormányrendelet. A módosítás érinti a pályázati eljárásokat, szerződéskötést, támogatások kifizetését, közbeszerzési szabályokat, kifogás és értesítés szabályait. A módosítási dátumhoz közeli jövőben kiterjesztése kerül az elektronikus értesítés és dokumentumküldési rendszer, projektek megvalósítását projektfelügyeleti rendszer segíti. A jogszabályváltozás kapcsán szükségessé vált a központi támogatási szerződés minta és az Általános Szerződési Feltételek módosítása is. A módosítás értelmében több, korábban a Kormány hatáskörébe tartozó feladat (pl. döntés az operatív programok tartalmáról, az akciótervekről és azok módosításáról, a kiemelt projektek nevesítéséről, az egymilliárd Ft-ot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatokról) a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság hatáskörébe került át. A módosítások elsődleges célja a források kihelyezésének felgyorsítása. A forrásfelhasználás egyik fő kockázatát az jelenti, hogy a projektek előrehaladása nem megfelelő, a számlák sok esetben nem érkeznek be, így a megítélt támogatási összeg kifizetése sem történhet meg. A feltárt problémák megoldásaként mind az intézményrendszer működésében, mind pedig a projektek megvalósítása vonatkozásában az alábbi gyorsítást célzó, illetve pontosító intézkedések bevezetése történt: - A szállítói előleg biztosításának általánossá tétele és megemelése - Benyújtható kifizetési igénylés minimális összeghatárának csökkentése - A kifizetési igénylés és beszámoló hiánypótlási határideje csökken - Költségnövekmény speciális kezelése közszféra kedvezményezettek által megvalósított projektek esetén - Közszféra kedvezményezettek jövedelemtermelő projektjeiben támogatási arány 15


Dátum

2013.01.01 2013.04.19 2013.07.01

2013.07.26

2013.07.30

2013.07.31

2013.08.01

A 4/2011. (I.28.) Kormányrendelet módosításai újraszámítható - Köztartozás levonható a támogatásból - Eltörlésre került a Kincstár felé történő bejelentési kötelezettség - Pontosításra került, hogy az uniós támogatások esetében a kiemelt projekt felhívás és a pályázati felhívás nem minősül az Ávr. 45.§ (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásnak - Döntés előkészítési folyamat felgyorsítása - A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság feladatainak meghatározása - Közbeszerzési rendelkezések pontosítása - Összeférhetetlenségi szabályok enyhítése - VÁTI Nonprofit Kft. feladatkörében bekövetkezett változások - Szabálytalansági döntés elleni jogorvoslati kérelem esetén a jogkövetkezmények végrehajtása felfüggesztődik - Előlegkövetelések utáni kamatszámítás mód pontosítása - Kamatmentességi szabályok pontosítása - A visszafizetendő támogatás biztosítékainak köre bővült Az Hgt.-vel összhangban a hulladékkezelési közszolgáltatóra vonatkozó szabályok beépülése A biztosítékadásra nem kötelezettek körének változása A Btk. 2013.06.30-imódosulásának beépülése „Ha valamely operatív program pénzforgalmi számlájának egyenlege nem teszi lehetővé a közösségi hozzájárulás rendezését a vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára, úgy az igazoló hatóság a pénzforgalmi számlák között – saját hatáskörben eljárva, a körülményeket és a beavatkozás következményeit egyedileg megvizsgálva és elbírálva, elsősorban likviditási szempontok és a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével, az érintett intézményekkel egyeztetve – átcsoportosítást hajthat végre.” „Azt követően, hogy a jogosan igénybe vett támogatás teljes összege kiutalásra került a kedvezményezett, a szállító vagy az engedményes részére, az igazoló hatóság az EMIR alapján utólagosan elszámolja a közösségi hozzájárulásnak a központi költségvetés által előfinanszírozott összegét, és a rendezett követelésekkel való opcionális összevezetés jóváhagyását követően – ha a rendelkezésre álló európai uniós források lehetővé teszik – átutalja a jóváhagyott összeget a vonatkozó operatív program pénzforgalmi lebonyolítási számlájáról a vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára.” Feladatmódosulás a Kormány és a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, a miniszterek, az államháztartásért felelős miniszter, a monitoring bizottságok, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a közreműködő szervezet, az alapkezelő szervezet Támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok, biztosítékadásra nem kötelezettek köre módosul.

16


170/2012. (VII. 23.) Korm. rendelet az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről 2. § (1) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter – a csatorna- és szennyvízberuházások kivételével – figyelemmel kíséri az 1. §-ban meghatározott kötelezettségvállalások teljesítéséhez kapcsolódó beruházások megvalósítását és tevékenysége tapasztalatairól évente jelentést készít a Kormány számára. (2) A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter gyakorolja az (1) bekezdésben meghatározott hatásköröket a Kormány határozatában nevesített szennyvíz-elvezetési és -tisztítási beruházások esetében. (3) A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében gondoskodik a szennyvíz-elvezetési és -tisztítási beruházások megvalósulásának a felülvizsgálatáról, ellenőrzéséről, valamint kialakítja a feladat ellátásához szükséges szervezeti és személyi feltételrendszert. (4) A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter tevékenysége tapasztalatairól évente jelentést készít a Kormány számára. 3. § (1) A miniszter az érintett miniszter, valamint más állami szervek, gazdasági szervezetek bevonásával konzultációt kezdeményezhet, szakmai segítséget nyújthat a helyi önkormányzat számára. (2) Ha az 1. §-ban meghatározott kötelezettség teljesítése veszélybe kerül – különösen, ha a vállalt kötelezettség határideje eredménytelenül telt el, vagy a határidőben történő teljesítés elmaradásának reális veszélye fennáll – a miniszter a helyi önkormányzattal folytatott egyeztetést követően a fejlesztéspolitikáért felelős miniszterrel és az érintett miniszterrel előterjesztést készít a Kormány részére a beruházásnak a Kormány saját hatáskörében történő megvalósításáról. A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter önállóan – előzetes egyeztetések nélkül is –, kezdeményezheti a szennyvízberuházásoknak a Kormány saját hatáskörében történő megvalósítását.

285/2012. (X. 9.) Korm. rendelet az EU Önerő Alap felhasználásának részletes szabályairól Önerő-támogatási igényt nyújthat be a 285/2012. (X. 9.) Korm. rendelet alapján minden olyan közszféra kedvezményezett, amely már rendelkezik aláírt szerződéssel az Európai Regionális Fejlesztési Alapból vagy a Kohéziós Alapból megvalósuló projekt(ek)re, és korábban az önerő rendelkezésére állásáról nyilatkozott, de az önerőt neki fel nem róható okból nem vagy csak részben tudja biztosítani. Az igényelt önerő-támogatás mértékére vonatkozóan a 285/2012 (X. 9.) Korm. rendelet szabályozása, illetve az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok az irányadóak. Az önerő-támogatás összege azonban nem haladhatja meg az adott projekt keretében elszámolható, a projekt befejezéséhez a kérelem előterjesztésekor még szükséges önerő mértékét. Az önerő támogatási igény felső összeghatárát az NFÜ nem korlátozza. Ugyanakkor a projekt teljes, még el nem számolt önerő összegére akkor indokolt támogatási igény benyújtása, ha az igénylő az igényét az elbírálástól számított 30 napon belül számlákkal le tudja fedni.

17


3/2013. (I. 10.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról Beépítve a 285/2012. (X. 9.) Kormányrendeletbe.

29/2013. (II. 12.) Korm. rendelet a szennyvíz-elvezetési és - tisztítási beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról Rögzítésre került a már létező 277 projekthez kapcsolódó ügyek kiemelt hatósági üggyé nyilvánítása. Az eljáró hatóságnak a döntést 30 napon belül meg kell hozni, a szakhatóságok tekintetében a szakhatósági állásfoglalás kibocsátásának határideje 10 nap, a hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, a döntések kézbesítése – az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével – hirdetményi úton történik. A döntés kézbesítésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő ötödik nap.

117/2013. (IV. 23.) Korm. rendelet az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettséggel összefüggő, a Kormány által a nemzeti fejlesztési miniszter hatáskörébe utalt beruházások megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről és az azokhoz kapcsolódó kiemelt jelentőségű ügyek lefolytatásának elősegítéséről Meghatározásra került a szóban forgó projektek megvalósítását szolgáló szervezetrendszer feladat- és hatásköre. A beruházások mielőbbi megvalósításában a nemzeti fejlesztési minisztert a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. segíti. Az NFP Nkft. a projektfelügyelők rendszerén keresztül segítséget nyújt a kedvezményezettek számára.

242/2013. (VI. 30.) Kormányrendelet A

derogációs

kötelezettség

teljesítéséhez

kapcsolódó

önkormányzati

kedvezményezett

által

megvalósítandó projektek, valamint az egyéb közszféra szervezetek által megvalósítandó, a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság egyedi döntése szerinti projektekre vonatkozó időközi kifizetés esetén a projekt támogatástartalma az önerő arányos hozzárendelése nélkül is kifizethető, azzal, hogy a támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban meghatározott finanszírozási arányt a záró kifizetésig helyre kell állítania a kedvezményezettnek.

3.2.3. Kormányhatározatok 1224/2011 (VI. 29.) Kormányhatározat Segítség az anyagi forrással nem rendelkező önkormányzatok részére, intézkedik az Ivóvízminőség-javító Program felgyorsításáról, 100 %-os támogatást biztosítva a projektek sikeres lebonyolításához. A derogációs kötelezettséget nem teljesítő önkormányzatok szankcionálása, normatív állami támogatások korlátozása, átmeneti vízellátási biztosításának kötelezettsége.

18


1379/2012. (IX. 20.) Korm. határozat az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges intézkedésekről A Kormány saját hatáskörbe von egyes beruházásokat (BM, NFM); a hatósági eljárások gyorsítására intézkedés; a HM a rendelkezésére álló kapacitással gondoskodjon az ivóvízellátásról, ahol egyéb megoldás nem valósul meg; átmeneti vízellátás biztosításáról a HM gondoskodjon, a gyártásról, telepítésről költség fedezet biztosításáról intézkedjen;

1050/2013. (II. 12.) Korm. határozat a szennyvíz-elvezetési és - tisztítási feladattal, valamint derogációs kötelezettséggel rendelkező projektjavaslatot még be nem nyújtott agglomerációkról A Kormány felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy vizsgálja meg: a) az 1. és a 2. mellékletekben szereplő derogációs feladattal kötelezett - de a Környezet és Energia Operatív Program keretében pályázati javaslatot be nem nyújtott - agglomerációk vonatkozó fejlesztési forrás szükségleteit, b) szükséges-e további kormányzati intézkedés az a) pontban hivatkozott projektek mielőbbi megvalósítása érdekében.

1051/2013. (II. 12.) Korm. határozat az egyes szennyvíz-elvezetési és - tisztítási beruházások (KEOP) Kormány általi saját hatáskörben történő megvalósításáról A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 16. §-a alapján ha az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettség kapcsán a határidőben történő teljesítés elmaradásának

reális veszélye

fennáll, a Kormány

a kötelezettséggel összefüggő

beruházás

megvalósításáról saját hatáskörben gondoskodhat, melyről határozatot hoz. Az ezzel összefüggő döntéshozatali folyamatot az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 170/2012. (VII. 23.) Korm. rendelet szabályozza. A 2000 LE feletti településeken az Európai Unió felé vállalt kötelezettségeinket legkésőbb 2015. december 31-ig kell teljesíteni, ezért minden rendelkezésre álló eszközzel fel kell gyorsítani a KEOP pályázati rendszerben elfogadott beruházások megvalósítását. Erre figyelemmel a Kormány – a törvényben biztosított lehetőségével élve – a derogációs határidővel érintett szennyvíz-elvezetési és tisztítási beruházások saját hatáskörben történő megvalósításáról döntött. A Határozat végrehajtása érdekében felállításra kerül egy olyan támogató szervezet, amelynek elsődleges feladata a Kormány által meghatározott projektek szakmai támogatása, a szükséges kormányzati intézkedések megtétele és a határidők betartása érdekében központi koordinációs tevékenység ellátása. A Kormány és a nemzeti fejlesztési miniszter feladata, hogy a szóban forgó projektek határidőben történő megvalósítását lehetővé tegye, így az új szervezet legfontosabb rendeltetése, az e céloknak megfelelő intézkedések rendszerének a kidolgozása.

19


3.2.4. BM rendeletek és utasítások 7/2010. (IX. 2.) BM utasítás a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról 29/2010. (XII. 31.) BM utasítás a Belügyminisztérium Informatikai Biztonsági Szabályzatáról 21/2011. (VIII. 11.) BM utasítás a Belügyminisztérium Informatikai Biztonság Politikájáról 23/2011. (IX. 2.) BM utasítás a Belügyminisztérium Informatikai Biztonsági Stratégiájáról 19/2013. (V. 22.) BM rendelet a helyi önkormányzatok és az önkormányzati társulások európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítéséhez nyújtható támogatásról

20


3.3.

Közszolgáltatások és fejlesztések intézményi rendszere

Az alábbi 2. ábra foglalja össze az önkormányzati felelősségi körbe tartozó, környezeti vonatkozású közszolgáltatások teljesítéséhez kapcsolódó intézményrendszert. Az intézményrendszerben emellett feltűntettük a pályázati forrásokból támogatott fejlesztésekhez kapcsolódó intézményi szereplőket is és azok egymáshoz kapcsolódását.

2. ábra: Intézményi rendszer a közműszolgáltatáshoz és annak támogatásához kapcsolódóan

21


A Nemzeti Vízstratégia (2013. március) szerint a mindenkori vízügyi politika megalkotásánál – a természetföldrajzi adottságából kiindulva, figyelemmel a gazdaság teherbíró képességére – meg kell fogalmazni a vízgazdálkodással kapcsolatos célokat, feladatokat, majd ezeket meg kell osztani az állam, az önkormányzatok, a gazdaság szereplői, és az állampolgárok között, és ennek meghatározását követheti az intézményrendszer ki- és átalakítása. Ez az elv az elmúlt húsz évben szinte folyamatos szervezetátalakítást jelentett, elsősorban költségvetési okok, valamint a szervezet racionalizációjának szándéka miatt, így a feladatellátási képesség - az átrendeződések következtében - a végső határához érkezett. A legutóbbi kormányzati feladatmegosztás szerint a VM felelősségi körébe tartozik a vízgazdálkodási feladatok szabályozása, irányítása és koordinálása, a BM illetékessége a vízügyi igazgatási szervek irányítása. Az ivóvíz és szennyvíz közszolgáltatás fejlesztés területén működő intézményrendszer szereplőit és azok vonatkozó feladatkörét az alábbiakban mutatjuk be összhangban a 2. ábra tartalmával.

3.3.1. Belügyminisztérium A vízügyi igazgatási feladatokat minisztériumi szinten a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatásért felelős helyettes Államtitkára irányítja az Országos Vízügyi Főigazgatóságon (OVF) keresztül. A területi operatív feladatokat, a vízgyűjtő területekre szervezett 12 Vízügyi Igazgatóság (VIZIG) látja el. Az igazgatóságok sajátos, különleges üzemeltetési feladata a vízkárok (árvíz, belvíz, aszály, vízminőségi károk) elleni védekezés. A BM illetékessége a vízügyi igazgatási szervek irányítása. A BM Önkormányzati Államtitkárság szervezetén belül működik az Önkormányzati Koordinációs Iroda (BMÖKI), melynek feladata az önkormányzati hatáskörbe tartozó, az EU tagsággal összefüggésben vállalt kötelezettségek (ivóvíz, szennyvíz, hulladékkezelés, stb.) teljesítésének nyomon követése, a források hatékony felhasználásának elősegítése, a forrásvesztés minimalizálásához való hozzájárulás.

3.3.2. BM Önkormányzati Államtitkárság: Az Államtitkárság kiemelt feladatai között szerepel a közigazgatási és önkormányzati reform tárcaszintű feladatainak végrehajtása, a helyi önkormányzatok gazdálkodásának, pénzügyi szabályozási és finanszírozási rendszerének korszerűsítése. Előkészíti a helyi önkormányzatok tulajdonát, vagyoni helyzetét érintő, az önkormányzati finanszírozási rendszer továbbfejlesztéséről szóló jogszabályokat. Ellátja a helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezethez tartozó valamennyi előirányzat kezelésével kapcsolatos feladatokat, ezen belül különösen a helyi önkormányzatok nettó finanszírozási rendszerének működtetését, a helyi önkormányzatok előirányzatainak nyilvántartását, utalványozását. Elvégzi az önkormányzati ágazat – beleértve a finanszírozás, a kötelezően ellátandó és alternatív feladatok rendszerét, és a működési keretek kialakítását – teljes megújulásának kidolgozását, koordinálását. Hivatali struktúra: 

államtitkári kabinet



helyettes államtitkári titkárság



önkormányzati stratégiai főosztály 22




önkormányzati feladatok főosztálya



önkormányzati gazdasági főosztály



önkormányzati koordinációs iroda

3.3.3. Önkormányzatok A Vksztv. szerint az ellátási felelősség elve alapján: „e törvényben meghatározottak szerint az állam vagy a települési önkormányzat (a továbbiakban együtt: ellátásért felelős) kötelessége és joga gondoskodni a közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközműszolgáltatási feladatok elvégzéséről. A Vksztv. 9. § (1) és (2) bekezdése értelmében, főszabályként a közigazgatási területén lévő felhasználási helyekre és az azokat közvetlenül ellátó víziközmű-rendszerre nézve a települési önkormányzatot - a fővárosban a fővárosi önkormányzatot - illetik az ellátásért felelős jogai és terhelik annak kötelezettségei. Az államot illetik az ellátásért felelős jogai és terhelik annak kötelezettségei, amennyiben rajta kívül önkormányzatnak tulajdonjoga a víziközmű-rendszeren nem áll fenn. A települési vízgazdálkodás az önkormányzatok felelőssége (víziközmű ellátás, belterületi vízrendezés, önkormányzati

tulajdonban

lévő

vizek

fenntartása,

csapadékvíz-elevezetés),

melyek

feladatait

közszolgáltató/üzemeltető szervezetek végzik, ugyanakkor a víziközmű szolgáltatási díjmegállapítást az új Víziközmű Törvénynek megfelelően a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete alatt működő Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal végzi.

3.3.4. Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság A Magyar Kormány Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottsága megtárgyal és döntési javaslattal lát el minden kormánydöntést

igénylő

fejlesztéspolitikai

tárgyú,

illetve

fejlesztési

tervezési

és

végrehajtási

dokumentumot, valamint dönt az Operatív programok, illetve Akciótervek elfogadásáról és módosításáról, továbbá a nagyprojektekre vonatkozóan az Európai Bizottság számára benyújtandó javaslatokról. A fejlesztéspolitikával

való

összhang

megteremtése

érdekében

megtárgyalja

és

véleményezi

a

kormánydöntést nem igénylő különböző ágazati fejlesztési terveket, programokat, stratégiákat. Ugyanakkor a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság dönt a kiemelt projektek nevesítéséről és az egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatokról. Emellett véleményezi a fejlesztéspolitikai szempontból kiemelt jelentőségű ügyeket, a komplex programokat, az operatív programok kiemelt projektjeit és állást foglal – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kialakított és működtetett – pályázati elbírálási szempontokról és eljárásrendi szabályokról és utasításokról. A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizotttság az általa tárgyalt ügyekben nyomon követési tevékenységet végezhet, a végrehajtásról tájékoztatást kérhet, továbbá, a fejlesztéspolitikai célok teljesülése érdekében jogszabály módosítást kezdeményez, a fejlesztések végrehajtásáért felelős szervezetektől beszámolót kérhet és intézkedési javaslatot fogalmazhat meg.

23


3.3.5. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal A Hivatal a víziközmű-szolgáltatás területén kiadja a víziközmű-szolgáltatói működési és más engedélyeket, ellenőrzi az azokban foglaltak betartását, jogszabálysértés esetén megteszi a szükséges intézkedéseket; javaslatot tesz a közműves ivóvízellátás, a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díjára, továbbá az ivóvíz átadási árára és az átvett szennyvíz kezelési díjára; díjfelügyeletet lát el a víziközmű-szolgáltatás díjaira vonatkozóan. A Hivatal a víziközmű-szolgáltatás területén jóváhagyja az üzemeltetési szerződés megkötésére irányuló pályázatok kiírását, az üzemeltetési szerződéseket és azok módosítását, a gördülő fejlesztési terveket, az üzletszabályzatokat; jogszabályban meghatározott esetben közérdekű üzemeltetőt jelöl ki; eltérést enged a víziközmű-szolgáltatás díjától addig nem nyújtott víziközmű-szolgáltatás bevezetése esetén; a víziközműszolgáltatással kapcsolatos nyilvántartásokat vezet. A Hivatal a fogyasztóvédelem területén a víziközmű-szolgáltatás tekintetében dönt víziközmű-szolgáltatói üzletszabályzatok jóváhagyásáról, és ellenőrzi az azokban foglaltak betartását; dönt a törvényekben meghatározott felhasználói panaszokban, eljár a víziközmű-szolgáltatókkal szemben felmerülő egyes panaszok ügyében; ellátja az egyéb, jogszabályban meghatározott, a Hivatal hatáskörébe utalt fogyasztóvédelmi feladatokat. A Hivatal statisztikai feladatai körében, és mint a statisztikai szolgálathoz tartozó hivatalos statisztikai szerv eleget tesz a hazai és nemzetközi szervezetek, illetve egyéb szervezetek részére történő rendszeres és eseti adatszolgáltatási kötelezettségeinek. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal látja el a továbbiakban a hatósági funkcióikat: az üzemeltetői integrációt elősegítő akkreditációs tevékenységet, az éves ármegállapításra terjeszt fel javaslatot, ellenőrzi az árakat, jóváhagyja a gördülő fejlesztési és rekonstrukciós terveket. A tervek jóváhagyása során szakhatóságként bevonásra kerül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) annak érdekében, hogy a tervek műszaki szempontból tükrözzék a korszerű és környezetvédelmi szempontból előírt követelményeket, mindemellett a Hivatal saját hatáskörben dönt ezekben a kérdésekben.

3.3.6. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Az intézmény feladata többek között az operatív programok tervezésének koordinációja, megvalósulásuk nyomon követése, a pályázati kiírások véglegesítése, a támogatandó fejlesztések, beruházások kiválasztása, és mindezekhez kapcsolódó intézményrendszer működtetése, a szükséges uniós egyeztetések lebonyolítása és az előírt dokumentumok elkészítése.

3.3.7. Nemzeti Környezetvédelmi és Energiaközpont Nkft. Az NKEK Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. a Környezet és Energia Operatív Program közreműködő szervezete. Ebben a tisztségében fő feladata a beérkezett pályázatok menedzselése, a potenciális Pályázókkal és a Kedvezményezettekkel való folyamatos kapcsolattartás, tanácsadás. További állandó feladata e terület folyamatos figyelése, ellenőrzése, szükség esetén gazdasági kutatások 24


kezdeményezése, koordinálása, a területet érintő kormányzati döntések végrehajtásának támogatása programokkal, szakértői, képzési segítségnyújtással. Az NKEK Nonprofit Kft. az Európai Gazdasági Térség (EGT) és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok megújuló energia területét is kezeli. Emellett a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ az uniós csatlakozás előtt Magyarországnak a felzárkózáshoz biztosított környezetvédelmi Phare programokat és az ezen programok továbbviteléhez nyújtott Átmeneti Támogatások Programot is menedzseli. Továbbá koordinálja a magyar természetvédelmi és környezetvédelmi LIFE pályázatokat. Strukturális és Kohéziós Alapok Közreműködő szervezeteként a KIOP környezetvédelmi és energetikai projektekhez kapcsolódó feladatokat

lát

el,

valamint

szakmai

szempontok

hozzáadásával

közvetít

és

koordinál

a

Pályázók/Kedvezményezettek és az Irányító Hatóság között.

3.3.8. Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szerv Feladata a Víziközmű szolgáltatásokkal kapcsolatosan a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 5.§ (5) bekezdésében meghatározott ivóvíz minőség felügyeletével kapcsolatos ivóvíz vizsgálati eredmények nyilvántartása. Fogadja a szolgáltatók által a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően rendelkezésre bocsátott ivóvíz-minőségi önellenőrző vizsgálatok adatait, és ezeket, valamint a hatósági vizsgálatok adatait az előírt rendszerességgel továbbítja az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) részére annak szakmai iránymutatása szerint megadott módon. Az üzemeltető, köteles gondoskodni arról, hogy az ivóvíz minőségét ivóvízvizsgálatra akkreditált laboratórium az illetékes népegészségügyi szervvel egyeztetett vizsgálati program szerint ellenőrizze. Az üzemeltető az általa végzett, illetve végeztetett valamennyi fogyasztásra szánt ivóvízre vonatkozó vizsgálat eredményét negyedévenként elektronikus úton megküldi az illetékes népegészségügyi szervnek. A vizsgálati eredmények összesítését, feldolgozását és értékelését, valamint a jelentések készítését helyi szinten az illetékes népegészségügyi szerv, központi szinten az OTH végzi.

3.3.9. OKI Vízbiztonsági Osztály Az OKI Vízbiztonsági Osztálya megbízottként részt vesz az országos ivóvízminőség-felügyeleti munkában, valamint a központi ivóvízminőségi adatbázis kezelésében. Továbbá, feladatkörébe tartozik a humán felhasználásra szánt ivó-, használati meleg-, és fürdővízzel érintkező szerkezeti anyagok (csövek, víztárolók, vízzáróságot és korrózióvédelmet biztosító bevonatok, tömítőanyagok, ragasztók stb.), elzáró és mérő szerelvények

(vízcsapok,

visszafolyásgátlók,

áramlásmérő-eszközök),

vízkezelési

és

fertőtlenítési

technológiák, vegyszerek, lakossági hálózativíz-utótisztító kisberendezések, vízadagoló készülékek kizárólag egészségügyi szempontú - minőségellenőrzése, illetve minősítése. Az OKI Vízbiztonsági Osztály megbizatása keretében feladatokat lát el az ivóvízszolgáltatók "ivóvízbiztonsági rendszereinek" kidolgozásában, azok működésének egészségügyi szempontú minősítésében; a vízminőség vizsgálatok különös tekintettel az ivóvízminőség-vizsgálatok - CEN és ISO szabványosítási munkában. A Vízbiztonsági Osztály feljogosított az "elismert természetes ásványvíz minősítés" megszerzését megalapozó vízminősítő szakvéleményezésre, továbbá felkért szakértő a kormányzati Környezet és Energia Operatív Program KEOP1.3.0 programok Nemzeti Fejlesztési Ügynökség bíráló bizottsági munkában. 25


A Vízbiztonsági Osztály közreműködik az EK és hazai ivóvíz-joganyagok fejlesztésében az alábbi területeken: 

98/83/EC ivóvízminőségi irányelv fejlesztése,



European Acceptance Scheme (EAS) humán használatra szánt ivóvízzel érintkező anyagokkal szemben támasztott külön követelmények meghatározásában való részvétel,



201/2001 (X.25.) ivóvízminőségi Kr. továbbfejlesztésében való részvétel,



74/1999 (XII.25.) EüM ásványvíz, gyógyvíz minőségi R. továbbfejlesztésében való részvétel,

Az ivóvíz arzéntartalmával kapcsolatos legfrissebb értékeléseket és összefoglaló adatokat az ÁNTSZ Országos Környezetegészségügyi Intézete és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal honlapján rendszeresen közzé teszi. A támogatási rendszerben is szerepet játszik az OKI, mivel ennek a szervezetnek a feladata a szakvélemény kiadása a KEOP-1.3.0 jelű kétfordulós konstrukciója esetében. Pályázati feltételnek minősül, hogy az OKI csatolt szakvéleménye szerint az ellenőrző mérések alapján a szolgáltatott ivóvízben lévő paraméterek közül valamelyik nem felel meg a 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet 1. sz. mellékletének A) és B) pontjában szereplő határértékeknek, illetve C) pontjában az ammónium határértékének.

3.3.10. Vidékfejlesztési minisztérium A VM felelősségi körébe tartozik a víziközmű jövőképet tartalmazó program megalkotása, mely hivatott meghatározni a stratégiai célok eléréséhez szükséges időt, az egyes változatok kockázatait, a monitoring módszereit, a tapasztalatok visszacsatolását az érintettek részére, az egyes cselekvések ütemezését, s a végrehajtás során az esetleges módosítási irányokat. A központi állami vízgazdálkodási feladatok a vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörébe tartoznak. Az állami központi irányítási feladatokat a Környezetügyi Államtitkárság Vízügyi Helyettes Államtitkárának irányításával a VM illetékes szakfőosztályai végzik. Az operatív szakterületi koordinációt országos szinten a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) és vízgyűjtő területenként a NeKI kirendeltségei végzik. Felelősségi körébe tartozik a vízgazdálkodási feladatok szabályozása, irányítása és koordinálása.

3.3.11. Víziközmű üzemeltető A víziközmű üzemeltetőjének feladata a víziközművek üzemeltetése biztonságosan, hatékonyan, megbízhatóan,

a

környezetvédelmi

követelmények

és

az

ellátásbiztonsági

követelmények

figyelembevételével. ezen belül köteles gondoskodni arról, hogy az ivóvíz minőségét ivóvízvizsgálatra akkreditált laboratórium, az illetékes hatósággal egyeztetett vizsgálati program szerint ellenőrizze. Ennek végrehajtását az illetékes hatóság legalább évente ellenőrzi. A minimális mintavételi és vizsgálati gyakoriságot, melyet a szolgáltatott vízmennyiség vagy a lakosságszám alapján határoznak meg, a 201/2001 Kormányrendelet 2. melléklete tartalmazza. A 201/2001 (X.25.) Kormányrendeletben rögzített ivóvízminőségi határértékek túllépésekor, illetve szennyezés veszélyével járó rendkívüli esemény bekövetkezésekor, a területileg illetékes népegészségügyi szerv a túllépés okát kivizsgálja és a szükséges vízminőség javító intézkedéseket elrendeli. 26


Az elrendelt intézkedésről az illetékes népegészségügyi szerv valamennyi érintett települési önkormányzatot, fogyasztókat (pl. helyi médián, önkormányzaton keresztül, szórólapos ismertetők segítségével), a helyi önkormányzato(ka)t, a szennyezés veszélyével járó rendkívüli eseményről. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a vízellátás korlátozásáról vagy betiltásáról, az átmeneti vízellátás módjáról és rendjéről, valamint a vízminőség-javításáról hozott intézkedésekre. Amennyiben a víz ivásra, főzésre való felhasználását az illetékes hatóság megtiltja, az üzemeltető köteles az érintettek számára 3 liter/fő/nap ivóvizet biztosítani. Az ivóvizet az érintettek számára –a helyi földrajzi sajátosságokra is figyelemmel az érintett lakóépületekből megközelíthető helyen, az érintett lakosok számára

reálisan

elérhető

távolságban

kell

biztosítani.

(További

információ:

201/2001-(X.25.

kormányrendelet 6. §) Hosszabb távon fennálló, elsősorban geológiai eredetű vízszennyeződések (pl. arzén, bór, fluorid, ammónia) esetén, az önkormányzatok a vízminőség probléma megoldására a Környezet és Energia Operatív Program keretében pályázhatnak támogatásra.

27


4.

Derogációs kötelezettségek tartalmi meghatározása

4.1.

Ivóvízminőség-javítás

4.1.1. Környezeti és közegészségügyi háttér Az ismert mérgező anyagok közül az arzénnel kapcsolatban van a legtöbb ismeretanyag, mind embereken történt megfigyelések, mind állatkísérletek alapján. A nemzetközi rákkutatási ügynökség (IARC) 1. csoportú humán karcinogénként sorolta be. A szervetlen arzén bevitelének jelentősége nagyobb, mint az összes arzén beviteléé, mivel a szervetlen arzén veszélyesebb a szerves arzén bevitelénél. Az ivóvíz arzén tartalma gyakorlatilag teljes egészében szervetlen. A szervetlen arzén bőr-, hólyag-, vese és tüdődaganatot idézhet elő. (Magyar kutatások: ASHRAM projekt, ÁNTSZ-OKI Dr. Rudnai Péter és mtsai. 2004) Az arzén tipikus koncentrációja a felszíni vizekben 1-2 µg/l vagy ez alatti. A rétegvizek és felszín alatti vizek egyes területeken és bizonyos rétegekben akár 5-10 mg/l koncentrációban is tartalmazhatnak szervetlen arzént. Tipikus geológiai eredetű arzén tartalmú talajvizes területek találhatók Kínában, Bangladesben, Mexikóban, USA nyugati államaiban, Argentínában, Chilében és a Kárpát medence délkeleti területein. Magyarország számos településén az ivóvíz minősége nem felel meg az európai uniós és az ezzel összhangban lévő hazai előírásoknak. Magyarországon a XX. század elejétől kezdődően a fertőző betegségek megelőzése érdekében egyre inkább a mély rétegekbe fúrt kutak váltak ivóvízforrássá. Ezek arzén tartalma akár 300 µg/l is lehet. A szolgáltatott ivóvíz minősége szempontjából problémás települések eloszlása nem egyenletes az ország területén. Magyarország egyes térségeiben, nagy számban és nagy sűrűséggel érintettek a települések. Koncentráltan az Észak-Alföldi, a Dél-Alföldi, továbbá az Észak-Magyarországi és a Dél-Dunántúli Régiókban találhatóak olyan települések, amelyek ivóvize nem felel meg a 98/83/EK irányelv vízminőségi határértékeinek. Szórtan minden régióban találhatók nem megfelelő minőségű vizet szolgáltató vízművek.

4.1.2. Derogációs határidők és kötelezettségek Szabályozási előzmények Keltezés

Követelmény helye

Célérték, határérték, előírás

1958 WHO

Nemzetközi Ivóvíz Szabvány

200 µg/l

1963 WHO


50 µg/l

1971 WHO


50 µg/l átmenetileg 28


1984 WHO

WHO Ivóvízminőségi Irányelv 1. kötet

10 µg/l

1993 WHO

WHO Ivóvízminőségi Irányelv 2. kiadás

10 µg/l ideiglenes határérték

1998 Európai Unió

98/83/EK Irányelv

10 µg/l (Teljesítés minden tagállam számára 2003-ra kötelező)

2003 WHO

WHO Ivóvízminőségi Irányelv 2. kiadás

10 µg/l ideiglenes határérték

2003.12.25. Európai Minden tagállam számára kötelező 10 µg/l Unió

határérték

Magyarország 1981

A vízművekre korlátozott felmérés.

400.000

ember

fogyaszt

50

µg/l

határértéket meghaladó arzén tartalmú vizet 1983

Elkezdődött az első arzén mentesítési program

1990-1991

Ivóvíz minőség szabályozása. 1990. évi LXV.

Tv.

(Ötv.)

alapján

települési

önkormányzat feladata biztosítani az egészséges ivóvízhez jutást 1998

Első

arzén-mentesítő

eredménye: ellátásban

a

program

közüzemi

részesülők

ivóvíz

egészséges

ivóvizet kapnak 2001

98/83/EK Irányelv hazai jogrendbe való 10 µg/l ültetése.

2001

Országos Ivóvízminőség Javító Program kidolgozása

(IMJP),

csatlakozási

tárgyalások

szerinti

derogációs

határidők figyelembe vételével. 2004

Magyarország az EU tagja. Derogációs határidő tagállamnál

2009.12.25. hosszabb,

(A

többi

6

éves

29


időtartam.) 2009.12.25.

Magyarország

derogációja

lejárt,

a

Kormány újabb kérelmet nyújtott be, 2009 augusztusában 2010. május

Megbeszélések a Bizottsággal

2011. november

Magyar konszolidált derogációs kérelem

2012.05.30.

Európai Bizottság C(2012) 3689 sz. határozata. Derogáció 2012.12.25-ig 1. Táblázat: Az ivóvíz arzéntartalmára vonatkozó szabályozás alakulása

Az Európai Közösség az emberi fogyasztásra szánt ivóvíz minőségére vonatkozó követelményeket a 98/83/EGK irányelvben szabályozza. A 2000/60/EK Víz Keretirányelv az Ivóvíz irányelvet a VKI alapintézkedései között szerepelteti, tehát megerősítette azt. Az Irányelvhez kapcsolódóan három fajta elvárásról van szó. Az irányelv összes követelményének való megfelelés érdekében csak a megfelelő ivóvízminőség fogadható el, ami azt jelenti, hogy az „A” mikrobiológiai és „B” kémiai listás paraméterek mindegyikének meg kell felelni az előírásoknak. A „C” listás, ún. indikátor paramétereknek (kiemelten a vas, mangán) is meg kell felelni, ha valamelyik nem megfelelő, akkor az kifogásolható, mindazonáltal szakértői vélemények szerint ez nem jelenti az irányelv megszegését, nem von kötelezettségszegési eljárást maga után. Tehát minden paraméternek és az irányelvben szereplő összes egyéb elvárásnak meg kell felelni. Kiemelt fontosságú ivóvíz-minőségi jellemzők határértékeinek teljesítésére a Csatlakozási Szerződés határidőket is megállapít. Magyarország az EU-val megkötött csatlakozási szerződésében a következő paraméterekre és határidőkre kapott halasztást. Paraméter

Határérték

Mértékegység

Határidők

Arzén

10

µg/l

2009

Bór

1

mg/l

2006

Fluor

1,5

mg/l

2006

Nitrit

0,5

mg/l

2006

2. Táblázat: Az ivóvíz-minőségre vonatkozó határértékek és határidők

Derogáció halasztási kérelmek és a döntés Mivel az irányelvben meghatározott egyes határértékeknek Magyarország nem tud teljes mértékben megfelelni, ezért a Magyar Kormány 2009 szeptemberében az arzén, a bór és a fluorid tekintetében átmeneti eltérésre vonatkozó kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz. A kérelem kedvező elbírálása esetén Magyarország lehetőséget kaphatott volna arra, hogy egy átmeneti időszakra vonatkozóan eltérjen az Irányelvben meghatározott ivóvízminőségi határértékektől. Az OKI tájékoztatása szerint a nitrittartalom tekintetében a Bizottság határozott véleménye volt, hogy magas egészségügyi kockázata miatt nem járul 30


hozzá a halasztáshoz. A nitrit átmenetileg sem lehet a rendszerben, ezért az un. ÁNTSZ Nitrit akció keretében a gondos üzemeltetéssel, gyors beavatkozásokkal, gyakori fertőtlenítésekkel, intenzív hálózatmosatással sikerült elérni a nitritképződési folyamatok megelőzését. Az Európai Bizottság a kérelem benyújtását követően 2010. januárban további tájékoztatást kért, melyet a Magyar Kormány 2010. áprilisban és májusban teljesített. A Bizottság kezdeményezésére 2011 áprilisában szakértői megbeszélésre került sor, ahol a Bizottság egy aktualizált településlistát, illetve további kiegészítő információk megküldését kérte. A Bizottság részéről nyitottságot jeleztek a magyar kérelem újbóli benyújtása iránt és 2011. augusztus 17-én a Bizottság írásban felkérte a Magyar Kormányt, hogy a konszolidált (teljes) kérelmet nyújtsa be. Magyarország 2011. novemberében egy konszolidált kérelmet terjesztett elő, három derogációs paraméter (bór, fluor, arzén) tekintetében átmeneti mentességet kértünk. Kérelmünkben 2015. június 30-i határidőt, és az arzén esetében 20 μg/l, a bór esetében 5 mg/l, míg a fluorid esetében 1,7 mg/l határérték engedélyezését kértük. Az Európai Bizottság átmeneti mentességet adott Magyarországnak, de rövidebb időre, a legvégső határidő 2012. december 25-e. Az Európai Bizottság emellett jelezte, hogy az eltérést csak akkor engedélyezi – tehát akkor nem valósít meg Magyarország kötelezettségszegést -, ha már az eltérés engedélyezett időtartama alatt is a 0-6 éves korú gyermekeknek és a magyar hatóságok kockázatelemzése szerint érzékeny csoportoknak garantálja a megfelelő minőségű ivóvizet.

Átültetés a hazai jogba 201/2001.(X.25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről

98/83/EK

10.§.(3) a 6.melléklet A) részében felsorolt településeken biztosítani kell az arzén, bór, fluorid és nitrit meghatározott határértékeinek betartását

2006. december 25.

10.§.(4) a 6. melléklet B) részében felsorolt településeken biztosítani kell az arzén és ammónium meghatározott határértékeinek betartását

2009. december 25.

10.§.(6) hatályba kell léptetni a bromát meghatározott határértékét

2008. december 25.

A hazai szabályozásban néhány paraméter tekintetében a hazai előírások, határértékek szigorúbbak, mint az EU irányelvben, vagy olyan paraméterekre is van előírás, ami az EU szabályozásban nem szerepel. Nem fordul elő enyhébb előírás. Van olyan paraméter pl. a nitrát, amelynél a korábbi, 2001 előtti magyar szabályozás szigorúbb volt, de az EU követelményeket vettük át és könnyítettünk a szabályozáson (40 mg/lről 50 mg/l-re). Az eredeti derogációs paraméterek: arzén, bór, fluorid, nitrit. Az ammónium a „C” listán van és önmagában nem volt derogációs paraméter. Azért fontos, mert az ammónium nitritté alakulhat és az egészségügyi kockázattal járhat. 2011-ben már nem is kértünk halasztási kérelmet a nitritre (ezzel sok gondja volt a Bizottságnak), mert ez a probléma gondos üzemeltetéssel megszüntethető. Az ammóniummentesítés nincs a derogációs igények között, mégis bekerült a KEOP-ba, mert a Bizottság elfogadta a magyar álláspontot, hogy az ammónium kockázatot jelent a nitrit előfordulására. 2006-tól a 31


kormány nitrit kampányt folytat. A 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet azért tartalmazza az ammónium határértéket, hogy ezt a kockázati tényezőt elkerüljük.

4.2.

Szennyvízelvezetés és -tisztítás

4.2.1. Környezeti és közegészségügyi háttér A kommunális szennyvizek szakszerű elvezetésével, talajba való szivárgásuknak megszüntetésével a települések és környezetük környezeti állapota javítható. A szennyvízelvezetést és -tisztítást célzó projektekben foglalt fejlesztések az élet és környezetbiztonság veszélyeinek elhárítását eredményezik. A jogi szabályozásnak való megfelelésen túlmenően a szennyvízelvezetést és -tisztítást célzó projektek célkitűzései a következők: 

A közvetlenül érintett természetes környezeti elemek (elsősorban talaj és felszín alatti víz) védelme és megóvása az emberi tevékenységhez köthető káros hatásoktól,



A közvetetten érintett természetes környezeti elemek (elsősorban az élővilág és ökoszisztémák) védelme és megóvása a közvetlenül érintett elemek által elindított káros folyamatoktól,



Az emberi egészség védelme a szennyezéssel való közvetlen, vagy közvetett kapcsolat előfordulási lehetőségének megszüntetésével,



Az épített környezet, a településen lévő épületek és építmények minőségi állapotának, állagának megóvása a víz káros hatásaitól,



A vidéki, falusias környezetben élő népesség esélyegyenlőségének biztosítása,



A társadalmi jólét és az optimista, pozitív lakossági hangulat kialakulásának elősegítése és ezzel a gazdasági aktivitás és produktivitás fokozása.

4.2.2. Derogációs határidők és kötelezettségek Az Európai Közösség a települési szennyvizek kezelését a 91/271/EGK irányelvben szabályozza. Az irányelv a 2.000 lakosegyenértek (LE) szennyezőanyag-terhelés feletti agglomerációk települési szennyvizeinek összegyűjtésére, kezelésére es kibocsátására, valamint egyes ipari szektorok szennyvizének kezelésére és kibocsátására vonatkozó követelményeket határozza meg, a szennyvízelvezetési agglomerációk szennyezőanyag kibocsátásának és a befogadó érzékenységének függvényében. A kötelezettségek lényege, hogy megfelelő gyűjtőhálózatot és megfelelő szennyvíztisztító kapacitásokat kell kiépíteni és működtetni. A kötelezettségek megegyeznek a régi tagállamokra és az új tagállamokra, így Magyarországra is. A Csatlakozási Szerződésben Magyarország számára 10 éves átmeneti mentesség került megállapításra a következők szerint: 

10 ezer LE terhelést meghaladó szennyvíz-kibocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területek: o

Régi tagállamok: 1998. december 31 32


o 





Magyarország: 2008. december 31.

15 ezer LE terhelést meghaladó szennyvíz-kibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területei: o

Régi tagállamok: 2000. december 31.

o


2-15 ezer LE terheléssel jellemezhető normál területek o


o


2-10 ezer LE terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területek: o


o


Az irányelv a tagállamok számára fogalmaz meg kötelező feladatokat. A magyar jogszabályok ugyanakkor a települési önkormányzatok hatáskörébe utalják a feladatok végrehajtását. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) 4. § (2) bekezdés b) pontja szerint a települési önkormányzat közfeladata, hogy gondoskodjon a 2000 lakosegyenértékkel jellemezhető szennyvízkibocsátás feletti szennyvíz-elvezetési agglomerációt alkotó településeken a keletkező használt vizek (szennyvizek) szennyvízelvezető művel való összegyűjtéséről, tisztításáról, a tisztított szennyvíz elvezetéséről. A helyi önkormányzatnak kell tehát biztosítania – a közfeladat ellátásához szükséges – szennyvízelvezető, -tisztító és -elhelyezést biztosító létesítmények megvalósítását, bővítését, működtetését és fenntartását. A települési önkormányzat fent bemutatott feladatát – a Vgtv. 7/A. §-a szerint – a kormány által készített Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési- es tisztítási Megvalósítási Program keretében kijelölt és lehatárolt szennyvíz-elvezetési agglomerációk keretében latja el. Az agglomerációk szükség szerinti módosítását a program kétévente történő felülvizsgálata keretében szinten a kormány végzi el. Az irányelv jellemzője, hogy nagy volumenű beruházásokat igényelnek, a lakosság jelentős részét érintik, végrehajtása emeli a szennyvízelvezetés és –tisztítás indokolt ráfordításainak költségét, mely megfizethetőségi problémákat okozhat a fogyasztóknak, ezzel a szociális kérdések egyidejű kezelésének elmaradása eseten a szolgáltatás biztonságát is veszélyeztetheti. Magyarország akkor képes a költségek növekedésének kompenzálására, az érintett lakónépesség pedig a kialakuló díjak megfizetésére, ha az előírások teljesítése költség-hatékony megoldásokkal történik és azok hosszú távra oszlanak el. Magyarország a 2010. évi adatok alapján sem a 2008-as, sem a 2010. évi határidőket nem teljesítette teljes mértékben.

33


5.

Korábbi tárgyi értékelések feldolgozása

5.1.

Ivóvízminőség-javítás

5.1.1. „Ivóvíz fejlesztések egyes kérdései” című tanulmány (ÖKO Zrt.) Az értékelés célja és keretei Az értékelés legfontosabb célja a Csatlakozási Szerződésben az ivóvizes szakterületen vállalt derogációs kötelezettségek teljesülésének jogi, szakmai és gazdasági elemzése, a teljesülést segítő és hátráltató körülmények, kockázatok, valamint a nemzetközi tapasztalatok feltárása volt. További cél volt az olyan javaslatok megfogalmazása, amelyek elősegítik az IMJP határidőre történő végrehajtását. Az értékelés keretében választ adtak arra a kérdésre, hogy meddig jutottak a 2000-2006 és 2007-2013 időszakban a derogációs kötelezettségek teljesítésében és válaszoltak arra a kérdésre is, hogy a hazai jogszabályok megfelelők-e, mikor, milyen paraméterek mellett tekinthető teljesítettnek az irányelv.

A vizsgálat kiterjedése és feladatai és kimenetei 

Mivel a derogációs követelmények teljesítésének EU szintű értékelése meghatározó módon azon múlik, hogy a létrejövő művek üzemeltetése megfelelő-e, az ivóvízminőségi követelményeknek megfelelően lehet-e a műveket működtetni ezért az értékelés során kiemelkedő figyelmet fordítottak az üzemeltetési kérdésekre.



Az ivóvizes, a víziközmű szektorban a derogációs kötelezettségeken túli 2014-2020-as költségvetésben biztosítandó feladatok lehatárolására, az indokolt fejlesztési igények tartalmának meghatározására is sor került, összhangban az EU követelményekkel, a víziközmű-szolgáltatási törvénnyel. Az értékelés eredménye a forrásigény tervezéséhez szükséges szempontok, követelmények és prioritásokra vonatkozó javaslat összeállítása.



Az értékelés közvetlen előzménye a 2012. májusában lezárult „A környezeti derogációk teljesülésének egyes kérdései” című értékelés. A zárójelentés a 2012. évben elvégzett munka és a jelen értékelés eredményeit, következtetéseit, javaslatait együttesen, új szerkezetben mutatja be. A jelentés külön ivóvizes, szennyvizes részekre tagolódik.



A vizsgálat időhorizontja 2000-2013 volt. A KA, KIOP, KEOP projektek értékelésére került sor. Az értékelés dokumentum-elemzésre, a rendelkezésre álló pályázati anyagokra, közvetlen adatkérésre, statisztikai adatokra és szakértőkkel készített interjúkra épített.

A vizsgálat kimenetei az ivóvíz vonatkozásában I.

Megfelelés az EU-s követelményeknek: Az Európai Közösség az ivóvízminőségre vonatkozó követelményeket a 98/83/EGK irányelvben szabályozza. Az Irányelvhez kapcsolódóan három fajta elvárásról van szó: 34


o

Az irányelv összes követelményének való megfelelés. Az irányelvvel teljes mértékben harmonizál az ivóvíz minőségéről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet.

o

Derogációs követelmények, az EU csatlakozási szerződésben szereplő határidők, bór, fluor, nitrit paraméterekre 2006, arzénre 2009.

o

Országos Ivóvízminőség-javító Program: Az Országos Ivóvízminőség-javító Programban a derogációs paramétereken kívül az ammónium szerepel kiemelt paraméterként 2009. évi határidővel. Az összes érintett népesség a Kormányrendelet szerint 2251401 fő, az érintett települések száma 835.

Az irányelv a tagállamok számára fogalmaz meg kötelező feladatokat. A magyar jogszabályok ugyanakkor a települési önkormányzatok hatáskörébe utalják a feladatok végrehajtását. A KEOP 1.3 intézkedés a teljes IMJP céljait követi, tehát a derogációs paramétereken kívül az ammóniumcsökkentés is támogatott cél. Ugyanakkor, amelyik településnél derogációs paraméter, vagy ammónium ügyben be kell avatkozni, ott az összes többi jogszabályi elvárást is teljesíteni kell. Magyarország többszöri derogációs halasztási kérelmére az Európai Bizottság 2012. május 30-i döntésben válaszolt. Eszerint az érintett bór, fluor, arzén paraméterekre (a nitrit paraméterre nem kértünk halasztást, azt időközben megoldotta Magyarország) a legvégső határidő 2012. december 25-e. A derogációs paraméterek tekintetében 365 településen nem megfelelő az ivóvíz minősége (egyes települések tekintetében több paraméter esetében sem). Az összes érintett népesség 888.473 fő. II.

Kormányzati célkitűzések, eredmények: Alapvető célkitűzés volt, hogy az ivóvízminőség javító programok felgyorsításával, az átmeneti megoldások alkalmazásával 2013. év végére minden érintett település lakója hozzájusson az irányelvben meghatározott kritériumoknak megfelelő ivóvízhez. o

Komoly erőfeszítések történtek szolgáltatói, egészségügyi és államigazgatási, koordinációs oldalról a helyzet javítására és gyorsítására. 2013. év végére várható, hogy a derogációval érintett 350 település közül 59-ben befejeződnek a KEOP projektek (de legalább a próbaüzemig eljutnak), ún. közösségi vízkivételi hely lesz kialakítva 142 településen (HM konténeres szűrőberendezés, vagy a vízmű megfelelő kútja) és 164 településen a szolgáltatók biztosítanak különböző ideiglenes megoldásokat.

o

A ténylegesen megvalósult projektek döntően nem a KEOP keretében indultak, hanem a KA és a KIOP finanszírozásában. Összesen 167 ezer fő kap egészséges ivóvizet az eddig megvalósult IMJP projektek eredményeként, amelyből KEOP projekt mindösszesen 13,4 ezer főt, 8%-ot érint.

o

Az EMIR 2013. január 14-i lekérdezése alapján jelentős előrelépés történt az IMJP projektek előrehaladásában, a derogációs értékelésben szereplő 2012. áprilisi állapothoz képest: a befejezett projektek száma ugyan nem nőtt, de a támogatási szerződéssel rendelkezők száma 32 db projekttel emelkedett s a megvalósításhoz közel álló összes projektek száma is 29 db-bal, 35 %-kal nőtt. 35


Kategória

Státusz

Pályázatok

Projekt

Támogatás

száma

költsége, MFt

összege, MFt

I.

BEFEJEZETT

6

1.006,5

890,8

II.

Megvalósítás

73

87.916,9

73.174,3

3

640,0

569,8

30

35.467,4

30.224,8

106

124.022

103.969

112

125.028

104.860

folyamatban,

TSz

megkötve III.

Döntés volt, kötváll van, TSz kötés folyamatban

IV.

Megvalósításra beadott, értékelés alatt Megvalósításhoz közel összesen Megvalósítás összesen

3. Táblázat: Ivóvízminőség-javító megvalósítási KEOP pályázatok 2013. január 14-i állapota

Pénzügyi teljesítés 

A tanulmány megvizsgálta a különböző fázisban lévő KEOP pályázatok által felhasznált, lekötött, illetve igényelt támogatás összegét, illetve teljes beruházási költségét. Összesítette az ivóvízminőség-javító KEOP projektek költségigényét a pályázati folyamatban való elhelyezkedésük szerint. Az előkészítési támogatásra jelentkező projektek esetében a megvalósítás költségének minimális becslését adja, ha az előkészítés tervezett költségét a megvalósítás költségének maximálisan 6 %-ának tekintik. Így a várható teljes támogatási igény 130 Mrd Ft.



A tanulmányban a KEOP pályázatok fajlagos költségei alapján is kiszámolták a várható költségigényt. Ezt alkalmazva az előkészítési fázisban lévő projekteknél a támogatási igény 144 Mrd Ft-ra emelkedik. A tényleges támogatási igény természetesen a két szélsőérték között várható, de a felső értékhez közelebb, mivel zömmel kis települések problémáját kell a későbbiekben megoldani. Mivel a teljes keret 131,17 Mrd Ft, várható, hogy a keret nem lesz elegendő az IMJP program megvalósítására. A pályázatok előrehaladásának jelenlegi állapota alapján valószínűsíthető, hogy néhány projekt, ún. Bridge projektként valósul meg (pl. Békés megyei projekt).



Pénzügyi teljesítést tekintve a KEOP még nagyon alacsony szinten áll, ezért a feladatok nagy része még előttünk áll, s jelentős kihívást jelent a már előkészítés alatt, illetve megvalósítás alatt álló projektek 2015. június 30-ig történő teljes lezárása 36


Jogi, intézményi keretek A jogszabályi megfelelőség vizsgálata kimutatta, hogy az ivóvíz irányelv jogszabályi adaptációja tekintetében a hazai jogszabályok megfelelő, esetenként szigorúbb követelményeket támasztanak, mint az EU irányelv. Magyarország a tagországok jelentős részéhez hasonló megoldásokat alkalmaz. Jelentős előrelépést jelentett az Ivóvízminőség-javító Program gyorsítására született Kormányhatározat, amely többek között az önerő 100%-os központi finanszírozását tette lehetővé, más EU forrásra való támogatást tiltotta, illetve korlátozta, az átmeneti vízellátás költségét önkormányzatra terhelte. Az eredmény: 2011 végére az összes érintett önkormányzat beadta a pályázatát, illetve regisztrált a pályázati rendszerben. A derogációs értékelés óta sokrétű jogi és intézményi változások következtek be. Ezek közül kiemelendő: 

Hatósági ügyintézés gyorsítására ivóvízminőség-javító projektek kiemelt beruházássá való nyilvánítása,



állami beavatkozás a folyamatban lévő, de lassan haladó vízminőség-javító projektek megvalósításába,



a KEOP projektek beadásától a döntésnek maximum 30 napon belül meg kell születnie,



A folyamatban lévő és beavatkozást nem igénylő projektek figyelemmel kísérése, szakmai segítség nyújtása, a hatósági folyamatok gyorsítása,



Átmeneti vízellátás biztosítása: az ideiglenes vagy végleges megoldásig átmeneti vízellátás biztosítása konténerizált HM víztisztítók telepítésével (ezek telepítéséig lajtos kocsi, palackos vagy zacskós víz) azokon a településeken, ahol várhatóan 2013 végéig nem készül el a beruházás,



A felelős intézmények körének és hatáskörének változása, BM koordinátori szerepének megvalósulása.

Szervezeti, működtetési kérdések AZ IMJP megvalósulása az egész víziközmű szektor (mind a szolgáltatói kör, mind az államigazgatási felelősségi, tulajdoni kör) gyökeres átalakulása idején valósul meg. A víziközmű-szolgáltatási törvény még jelenleg is számos kérdésben bizonytalanságot jelent a projektek megvalósításában (szolgáltatói szervezetek integrációja, teljesen új díjképzés, díjmeghatározás). Az IMJP megvalósításának kulcskérdése, a ténylegesen megfelelő ivóvíz hosszú távú biztosítása megfizethető vízdíjrendszer kialakításával összekapcsolva, annak érdekében, hogy a szolgáltatás pénzügyi fenntarthatósága is biztosítva legyen. Ez egy nagyon nehéz feladat. El kell kerülni a szegényebb társadalmi csoportok illegális vízkivételeit éppúgy, mint azt, hogy a szolgáltatók költségtakarékosság miatt (pl. vegyszerrel való takarékosság, szükséges fenntartási, pótlási munkák elhanyagolása) csökkenteni kényszerüljenek a szolgáltatási színvonalat. A probléma sokszor nem a jogszabályi követelményekkel van, hanem a végrehajtásával, így például a valóságban az előírtnál sokkal kevesebb mérés történik, mint ami a jogszabályi követelmény, amit már az EU is kifogásolt. 37


Az irányelv értelmében csak a megfelelő ivóvízminőség fogadható el, ami azt jelenti, hogy az „A” mikrobiológiai és „B” kémiai listás paraméterek mindegyikének meg kell felelni az előírásoknak. Egyértelmű, hogy a tényleges, mért ivóvízminőségnek kell megfelelni a teljes üzemeltetési időszakban. Az „A” követelmények nem az IMJP körébe tartozó követelmények, amennyiben ilyen szennyezés előfordul, azonnal be kell avatkozni. Ez alapvető üzemeltetői feladat. A „B” paraméterek száma 26. De a megfelelési követelmény nemcsak az ún. derogációs paraméterekre érvényes, hanem az összes többi „A”, „B” listás paraméterre is. Tehát nem lehet olyan megoldást alkalmazni, amelynél pl. az arzén probléma megoldódik, de más probléma keletkezik. Az irányelv szerint a meghatározott fogyasztói pontokon kell mérni. A helyek száma függ a termelt víz köbméterétől és a lakosság számától. Ez komoly probléma az üzemeltetők számára. A vízminőségnek a csapon kell megfelelőnek lenni, ugyanakkor a szolgáltató a vízért csak az átadási pontig felel. A hazai szabályozás, a 201/2001 (X. 25.) Kormányrendelet 4 § (3) pontja szerint figyelmen kívül lehet hagyni azt az eredményt, amely egyértelműen a fogyasztói hálózat állapota alapján lett kifogásolt. Az EU a jelentésben rákérdez a túllépés okára, lehetőség van a fogyasztói hálózatot megjelölni. Az ivóvíz irányelv konkrétan nem határoz meg olyan pontokat, ahol mérni kell, ezeket a mérési pontokat a rendszer kialakítása, az indokolt mérési pontok számossága és az egyes fogyasztói végpontok megközelíthetősége mérlegelésével az illetékes területi szerv (NSZSZ) határozza meg. Amennyiben a fogyasztói csapnál az előírt határértékeknek megfelel a víz, akkor megfelelő az irányelv követelményeinek. Nincsenek tartományok, tehát nem lépheti túl a határértékeket. Az ivóvíznél minden ellátott lakosnak meg kell kapnia az egészséges ivóvizet. Ugyan az irányelv konkrétan a tagállamoknak kötelezően az 1000 m3/napnál nagyobb kapacitású, illetve az 5 ezer főnél többet ellátó rendszerekre ír elő rendszeres beszámolási kötelezettséget, de az irányelv szerint minden lakosnak meg kell kapnia az egészséges ivóvizet. Bár az irányelv szempontjából csak a fogyasztói pontokon mért minőség számít. Az üzemeltetőnek célszerű mérni a víztermelésnél, a technológia után, egyéb helyeken, hogy tudja szabályozni a folyamatot. Amennyiben a „C” listás, ún. indikátor paraméterek közül valamelyik nem jó, akkor az kifogásolható, de nem jelenti az irányelv megszegését, nem von kötelezettségszegési eljárást maga után. Ugyanakkor éppen a C paraméterek, kiemelten a vas-és mangán, jelenléte okoz lakossági panaszokat (tönkreteszi a berendezéseket, a ruhákat, a mosdókat). Jelentkeznek továbbá az íz és szag problémák. A megvalósult ivóvizes projekteknél elvileg nem lehetne olyan, hogy nem felel meg az egész irányelv (illetve a 201/2001 (X. 25.) Kormányrendelet) összes követelményének. Ez alól kivétel a nátrium, ahol nincs megfelelő, költség-hatékony megoldás. Kritikus a működtetési időszak teljesítményének jellemzése, mert erre vonatkozóan még kevés adat áll rendelkezésre.

Fő problématerületek 

Az ivóvizes területen több kormányzati szerv érintett. Gyakorlatilag minden szükséges információ rendelkezésre áll, de ezek elkülönülten a különböző szervezeteknél találhatók, így az 38 Helyzetelemzés az EU-s kötelezettségvállalások teljesítéséről Tanulmány – 2. verzió

információkhoz való hozzájutás a többi szervezet számára igen körülményes és időigényes, közvetlen hozzáférés vagy nem is volt, vagy időközben megszűnt. Mivel a teljesítések nyomon követése az adatok állandó frissítését, illetve folyamatos figyelését követeli meg több szervezettől is, ezért jelentős problémát okoz a közvetett adatszolgáltatás. 

A megkérdezett szakértők egyetértenek abban, hogy a végrehajtás fő gondja az volt, hogy, az önkormányzatoknak és a lakosságnak nem volt érdeke az IMJP projektek megvalósítása. Ugyanis az ellátottak köre nem változik, viszont komoly díjnövekedést okoz.



A tapasztalatok szerint számos olyan fejlesztés van, amit lehetett volna sokkal jobban, olcsóbban üzemeltethetően megvalósítani. A beruházási döntéseknél az üzemeltetési szempontokat, az üzemeltetők véleményét és a várható üzemeltetési költségeket nem kellő súllyal, vagy egyáltalán nem vették figyelembe.



Több önkormányzat idegenkedik attól, hogy a saját vízbázisát feladja, mert kiszolgáltatva érzi magát. A későbbi magas üzemeltetési költségeket nem fogadják el, illetve nem hiszik el. Az önkormányzatok nemigen vizsgálják a regionális megoldás lehetőségét. Jellemzően minden kistelepülés saját víztisztító telepet szeretne építeni.



Külső szakértői vélemény szerint előfordul, hogy a pályázatokban nem veszik figyelembe a települési, területfejlesztési terveket. Pl. a tervekben szerepel a létesítmény várható bezárása, mégis a vízigénynél, szennyvízmennyiségnél terveznek vele. A leghatékonyabb megoldások kiválasztásánál figyelembe szükséges venni a népesség várható növekedését vagy csökkenését. Leggyakrabban csupán növekedéssel számolnak, holott több agglomerációra jellemző az elnéptelenedés (üzemeltetői vélemény). Problémaként merült fel, hogy a szakmai irányítás nem megfelelő szinten érvényesül, a megalapozott szakmai kontroll nem valósul meg a kellő mértékben és a tervezői színvonal is hagy kívánnivalót maga után.



Az engedélyezési folyamatok sokszor elhúzódnak, emiatt az előkészítési fázis csúszik, így a megvalósítás is újabb kockázatot rejt. Amennyiben az engedélyezési folyamatok a megvalósítási szakaszban történnek (FIDIC sárga könyv) és elhúzódnak (sok esetben a hatóság nem tatja be a 90 napos engedélyezési határidőt), úgy a kikivitelezési idő rövidsége a munka minőségének rovására mehet. A tulajdonosok nincsenek tisztában az engedélyezési, tervezési, kivitelezési folyamatokkal.



Általános problémaként merült fel, hogy nem álltak rendelkezésre kiforrott, referencián alapuló technológiák. Az önkormányzati előkészítés összességében sokszor nem volt megfelelő. Sokszor gyors megoldások születtek, nem vizsgálták azt, hogy az adott víz összetételéhez, melyik a legjobb technológiai megoldás. Pedig alapvető, hogy a megfelelő megoldások a víz összetételétől függnek. A tervezéskor figyelembe kell venni a meglévő rendszer sajátosságait, kutak állapotát fizikai és kémiai jellemzőit. A kiviteli tervezést meg kell előznie a részletes helyszíni vizsgálatoknak és felméréseknek.



A CBA-ban szereplő járulékos költségek nagysága nincs arányban a projekt megvalósítására gyakorolt hatásukkal. Az IMJP végrehajtásának indítása éveket csúszott, annak ellenére, hogy a leginkább érintett Észak-és Dél-Alföldi régióra központi előkészítési projektek indultak.

39




A 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet településsoros listája alapján került eldöntésre a Programban való részvétel jogossága, ami nem minden esetben volt egyértelmű és okszerű.



Üzemeltetői vélemény szerint a műszaki megoldásnál a beruházási költségeket veszik elsősorban figyelembe, és nem vizsgálják a mű hasznos élettartama során az egyéb költségelemek alakulását. Az egyes technológiai megoldásoknál általában mivel FIDIC sárga könyves tender szerint megy a pályáztatás, a kivitelezői érdek, illetve az ár dominál a célszerűség, a hosszú távú gazdaságosság helyett.

Nemzetközi tapasztalatok Az ivóvízminőséggel foglalkozó utolsó EU szintézis riport 2005-2007. évekre vonatkozik. Ennek alapján megállapítható, hogy 10 tagállam (BE, BG, DE, FI, FR, EL, LU, NL, PT, UK) mindhárom paraméter típus (mikrobiológiai, kémiai és indikátor paraméterek) esetében 95-100% közötti megfelelési szintet ért el. Ugyanakkor, a számos tagállamban tapasztalt, az ellenőrzési gyakoriságnak történő nem-megfelelés alapján akár arra is lehet következtetni, hogy a fent írt megfelelés csak a következő tagállamok esetében igaz: BE, DE, EL, PT, NL, UK. Az ivóvíz tekintetében kötelezettségszegési eljárás eddig az irányelv nem megfelelő jogrendbe illesztésével kapcsolatosan indult. Ilyen jellegű kérdés Magyarországgal szemben is felmerült, de válaszaink alapján lezárták az ügyet. Jelenleg is folyik kötelezettségszegési eljárás Belgium, Lettország, Románia, Bulgária, Litvánia, Luxemburg, Egyesült Királyság, Spanyolország ellen.

Összefoglaló megállapítások Az ÖKO Zrt. által „Ivóvíz fejlesztések egyes kérdései” címmel 2013 márciusában készített tanulmány legfontosabb megállapításai: I.

Magyarország nem tudta teljesíteni a 2006. évi, a 2009. évi derogációs határidőket. Az Európai Bizottság döntése értelmében a legvégső határidő 2012. december 25-e volt. Alapvető célkitűzés, hogy az ivóvízminőség javító programok felgyorsításával, az átmeneti megoldások alkalmazásával 2013. év végére minden érintett település lakója hozzájusson az irányelvben meghatározott kritériumoknak megfelelő ivóvízhez. A derogációs paraméterek tekintetében 365 településen nem megfelelő az ivóvíz minősége.

II.

A ténylegesen megvalósult projektek döntően nem a KEOP keretében indultak, hanem a Kohéziós Alap és a KIOP finanszírozásában. Összesen 167 ezer fő kap egészséges ivóvizet az addig megvalósult IMJP projektek eredményeként. Ez az IMJP-ben érintett népességnek csupán kb. 7 %-a. A 167 ezer főből KEOP projekt mindösszesen 13,4 ezer főt, 8%-ot érint.

III. Szakértői becslésük szerint az IMJP várható teljes támogatási igénye 130-144 Mrd Ft között alakul. A tényleges támogatási igény a felső értékhez közelebb várható, mivel zömmel kis települések problémáját kell a későbbiekben megoldani. A teljes rendelkezésre álló keret 131,17 Mrd Ft. Várható, hogy a keret nem lesz elegendő az IMJP program megvalósítására. A pályázatok előrehaladásának jelenlegi állapota alapján valószínűsíthető, hogy néhány projekt, ún. bridge projektként valósul meg (pl. Békés megyei projekt). 40


IV. Az irányelvvel teljes mértékben harmonizál az ivóvíz minőségéről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet. Az irányelv értelmében csak a megfelelő ivóvízminőség fogadható el, ami azt jelenti, hogy az „A” mikrobiológiai és „B” kémiai listás paraméterek mindegyikének meg kell felelni az előírásoknak. Egyértelmű, hogy a tényleges, mért ivóvízminőségnek kell megfelelni a teljes üzemeltetési időszakban. V.

A változatok közül a költség-hatékony lehetőségeket kell priorizálni: elő kell segíteni, hogy a technológia fejlesztésére szoruló kis vízművek helyett a sok szempontból előnyösebb, nagyobb vízmű telepek és regionális, kistérségi ellátórendszerek fejlesztése valósuljon meg.

VI. Az

ivóvízminőséggel

foglalkozó

2005-2007.

évekre

vonatkozó

EU

Szintézis

Jelentésben

megfogalmazott, az ivóvízminőség magyarországi ellenőrzési rendszerére vonatkozó, kritikával kapcsolatban jelezni szükséges, hogy az adatszolgáltatási rendszer az elmúlt időszakban sem javult. Ez az EU-s kritika a rendszer elégtelen működésére utal és az ivóvizes közegészségügyi és vízügyi információs rendszer fejlesztésének igényét fogalmazza meg, illetve támasztja alá, a szükséges források biztosításának igényével együtt.

Átfogó javaslatok a derogációs fejlesztésekkel kapcsolatban 

Az érintett államigazgatási szervezetek közötti (NFM, BM, VM, OKI, HM, NFÜ, KSZ) információáramlás hatékonyabb és gyorsabb módjának kialakítása.



A tervezés, költségbecslés megalapozásához az EMIR rendszerét fejleszteni kell, illetve az EMIR adatokhoz való hozzájutást gyorsítani kell azért is, mert az a jelenlegi formában nem alkalmas a projektek monitorozására és az értékelések hatékony támogatására.



A változatok közül a költség-hatékony lehetőségek választását kell ösztönözni, elő kell segíteni, hogy a technológia fejlesztésére szoruló kis vízművek helyett a sok szempontból előnyösebb, nagyobb vízmű telepek és regionális, kistérségi ellátórendszerek fejlesztése valósuljon meg.



A technológiák tesztelése az adott vízminőségre való adaptálása (megfelelő idő, szakemberek biztosítása).



Megfelelő idő a próbaüzemre.



Megfelelő műszaki és költséghatékony üzemeltetési követelmények érvényesítése a pályázati és engedélyezési rendszerben, a finanszírozási feltételrendszerének biztosítása.



Szükséges a szabványok fejlesztése és a szabványok alkalmazásának a jelenleginél határozottabb megkövetelése, mind az engedélyezési, mind a pályázati rendszerben.



Javasolható továbbá a monitoring ivóvízvizsgálatok alóli felmentések felülvizsgálata és a hatósági mintavételi arány visszaállítása a korábbi szintre, azaz a jelenlegi 5%-os követelményt 20 %-ra kell emelni.



Az ivóvízminőségi programban a kifejezetten a helyszínre tervezett – ivóvíz-tisztítási technológiák esetén félüzemi kísérletekkel megalapozva – piros könyves pályázat alapján kivitelezett és egy éves próbaüzemmel ellenőrzött és a szolgáltató rendszerébe integrált technológiák alkalmasak a kívánt cél elérésére, amelyek kiválasztásánál célszerű igénybe venni az üzemeltető segítségét. 41




A kiválasztott technológia – a helyi vízösszetételre vonatkoztatott – alkalmasságát tehát kisminta kísérlettel indokolt igazolni a kiviteli tervek engedélyeztetése előtt. Alapvető probléma, hogy erre a szakmailag indokolt javaslat megvalósítására általánosságban nincs elegendő idő a 2015. június 30-i elszámolási határidő miatt.



Az EU elvárások miatt várhatóan problémát okoz, hogy a jelenlegi ivóvíz adatgyűjtés településalapon történik. Javasolható a mintavételi helyek vízellátási zónánként történő besorolása, kellő tárcaközi egyeztetésekkel, valamint a támogató informatikai rendszerek kiépítésével.



Mind az előkészítésre vonatkozó pályázatokba, mind a kivitelezési közbeszerzésbe be kell írni tételesen, hogy minden a jogszabályban szereplő követelményt teljesíteni kell a víznek, nemcsak a derogációs paramétereket (kivéve, ha a nátrium követelménytől eltekint az OKI). Ezek alakulását a pályázati jelentésekben is követni kell.



Szintén érdemes lenne az Ivóvízminőség-javító Programmal kapcsolatos ÉME engedélyeknél is megfogalmazni, a megfelelő technológiai elvárásokon túl, garanciális elemeket, és előírni valamilyen módon a víz egyedi tulajdonságait figyelembevevő megoldások alkalmazását.



Az OTH közegészségügyi információs rendszerre vonatkozó pályázatának megvalósítása lényegesen előmozdítaná mind az ellenőrzési, mind a jelentéstételi követelmények teljesítését.



A monitoring, információs rendszer fejlesztése, a mérési gyakorlatok egységes szabályozása szükséges.



Az ivóvízminőségi mintavételek gyakoriságának növelése elsősorban az NSZSZ-ek, az OKI laborhálózatának fejlesztését és a szükséges emberi és anyagi erőforrások biztosítását igényli. Szükséges lenne egy OKI csúcslabor létrehozására, amely alkalmas a lakossági panaszok kivizsgálására is.



A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény végrehajtási rendeleteiben a két program szakmai szempontjainak érvényesítése.



A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény, a készülő díjrendelet és az EU pályázatokban szereplő díjképzés összhangjának megteremtése.

A derogációs kötelezettségeken túli, a 2014-2020-as költségvetésben biztosítandó fejlesztési igények meghatározására vonatkozó javaslat: A víziközmű szektorban a vízellátás területén a derogációs kötelezettségeken túli 2014-2020-as költségvetésben biztosítandó feladatok lehatárolására, az indokolt fejlesztési igények tartalmának meghatározására került sor. A forrásigény tervezéséhez szükséges szempontok, követelmények és prioritásokra vonatkozó általános javaslatok: 

Alapvető EU követelmény a víztakarékosság és az elővigyázatosság elvének érvényesítése, az ökológiai szempontok érvényre juttatása a vízhasználatok során.

42




A fejlesztési igények összefüggnek, vannak átfedések. (pl. vas-mangántalanítás rekonstrukció). A lehetséges beruházások egyszerre több célt valósíthatnak meg. Ezért fontos, hogy a pályázati konstrukciók rugalmasak legyenek és az egyszerre több célt szolgáló fejlesztések prioritást élvezzenek.



Az ivóvizes fejlesztéseknek 2014-2020 között már nemcsak az ivóvíz minőség-javítás a célja, hanem összhangban a VKI-val és az EU 2020-as céljaival, a víztakarékosság, a vízi erőforrások hatékony használata is. Ennek a víziközmű szektorban egyik legfontosabb eleme az ivóvízveszteségek csökkentése. Jelentős megtakarítás érhető el a jelenlegi nagy (20-50%-os) hálózati vízveszteségek csökkentésével. A vízveszteség csökkentése rekonstrukciós többletráfordításokat igényel, de az üzemeltetési költségekben jelentős megtakarítás érhető el, miközben környezetvédelmi szempontból is előnyös, egyben javítja a vízszolgáltatás hálózati energia hatékonyságát is.



Az IMJP eddigi fejlesztéseinél is jellemző, hogy csak a megcélzott paraméterek követelményeinek teljesítésére koncentrálnak, ennek következtében más paraméterek teljesítése elsikkad. Sokszor élvezeti, egyéb problémák jelentkeznek. Megszaporodnak a lakossági panaszok. Ebből adódik, hogy a következő időszakban törekedni kell az összes kötelező paraméter (Kormányrendelet 1A, 1B melléklet)

egyidejű

teljesítésére,

valamint

az

indikátor

paraméterek

teljesítésére

is

(Kormányrendelet 1/C melléklet). 

Sok esetben, bizonyos ivóvíz-tisztítási technológiák alkalmazása esetén természetes bizonyos mellékhatások jelentkezése. Ezek mérséklésére, akár az üzemeltetésre a pályázati előírások fogalmazzanak meg követelményeket.



A jelenlegi pályázati lehetőségeken túlmutató rekonstrukcióra olyan keretszabály kialakítása javasolható, mely szerint a rekonstrukció csak azon a rendszeren hajtható végre, ahol az arzén, bór, fluorid, nitrit tekintetében indokolt beruházás lezárult és üzemeltetésre átadásra került.



Minden ivóvizes alapinfrastruktúra fejlesztés településfejlesztési célokat is szolgál.



Fontos lenne a víztakarékosság elősegítése pl. a lakossági fogyasztást csökkentő takarékos szerelvények elterjesztése. Általában is az energia-hatékonyság, az energiatakarékosság elősegítése mellett, fontos a vízfelhasználás hatékonysága és a víztakarékosság is. Ennek támogatására is meg kellene találni a forrást és a módot.

Az értékelés eredménye a forrásigény tervezéséhez szükséges általános javaslatokon túl az alábbi fejlesztési igények forrásszükségletének tervezésére vonatkozó szempontok, követelmények és prioritások megfogalmazása: 

Ivóvízminőség-javító Program befejezése.



Közüzemi vízellátás biztonságának javítása. Lényegében a KEOP 1.3.0.B konstrukció folytatása szükséges.



Az irányelv összes követelményének teljesítése (Ivóvízminőség-javító Program 2. szakaszának elindítása). Itt kiemelendő a vas-mangán probléma megoldása. A vas-mangán probléma két okra vezethető vissza: ivóvíz kivételi műből, a kutakból eredő problémák és a csőhálózati eredetű problémák. A problémák többsége a kutakból származik. A csőhálózati probléma egyik megoldása a 43


rekonstrukció, a másik a fenntartás javítása. Tehát összefüggés van a csőhálózati rekonstrukciók és a vas-mangántalanítási cél között. Ezt a pályázati kiírásoknál, a bírálati szempontrendszereknél figyelembe kellene venni. 

Ellátási hiányok felszámolása. A fejlesztésekre vonatkozó prioritás az EU követelményeknek, irányelvnek való megfelelésből következik (10 m3/nap szolgáltatott ivóvízmennyiséget elérő rendszerek, illetve minden kereskedelmi és közszolgáltató rendszer, továbbá az összes többi jelenleg ellátatlan terület).



Vízellátó rendszerek ólom anyagból készült csőszakaszainak felszámolása. Az ólomcsövek cseréje két szakaszhoz kapcsolódik, amelyeknek különbözik a tulajdonosa és az üzemeltetője. E két szakasz eltérő finanszírozási konstrukciót követel: o

a bekötő pont előtti szakasz: ez önkormányzati tulajdon, szolgáltatói feladat. Javasolt olyan pályázati konstrukció, amelyikre a szolgáltatók is tudnak pályázni.

o

az ingatlanon, lakáson belüli részek. Ez magántulajdon, döntően társasházakról van szó. Olyan pályázati konstrukció kell, amelyekre egyének, társasházak is pályázhatnak. Lehetne kapcsolni minden társasházi felújítási pályázathoz (önkormányzati pályázatok, épület felújítási pályázatok), de önálló konstrukció is elképzelhető. Első feladat lenne a probléma feltárása, felmérés elvégzése.



Ivóvízellátó rendszerek rekonstrukciója. A víziközmű rekonstrukciós igény nagyobb része (mintegy 2/3-a) az ivóvízellátáshoz kapcsolódik. A rekonstrukciók megvalósítására hosszú távú finanszírozási stratégiát kell kidolgozni, amelynek része lehet az EU támogatás és a megfelelő díjpolitika, díjmeghatározás.



Csakis az elmaradt rekonstrukciókat szabad közpénzből támogatni. Ez annyit jelent, hogy az új, vagy a közelmúltban elkészült művek folyamatos pótlását a díjbevételekből kell fedezni (ez összhangban van az EU-s pályázatok követelményrendszerével). Minél régebbi az elmaradás, pl. a rendszerváltozás előttről származó az elmaradás, annál inkább analóg probléma a kármentesítéssel. Itt is egy felhalmozódott teherről van szó, amelyet az állam átvállal. Társadalmilag igazságtalan lenne a jelenlegi fogyasztókra hárítani hirtelen a sokéves múltbeli mulasztások következményeit. A megfizethetőségi korlátba nem ütköző rekonstrukciós fejlesztéseket szabad csak támogatni. A rekonstrukció nem öncél elsősorban a vízveszteségek csökkentését, energiahatékonyság javulását és általában is a hatékonyság javulását szolgálja.



Ivóvízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása (itt az ivóvízbázisvédelmi program folytatásáról van szó, diagnosztika befejezése és biztonságba helyezés).

5.1.2. KEOP 1.3.0 konstrukcióban megvalósuló projektek állapotfelmérése és kockázatelemzése (KMTK) Előzmények és módszertan Az NKEK Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság közbeszerzési eljárás eredményeként 2012. május 31-én megbízási keretszerződést kötött a 44


Környezetvédelmi Mérnök-Tanácsadó Konzorciummal (KMTK) műszaki, pénzügyi, jogi tanácsadói feladatok ellátására, a Környezetvédelem és Energia Operatív Program által támogatott környezetvédelmi projektek megvalósítására

irányuló

közbeszerzések

műszaki-

és

pénzügyi

felülvizsgálatára,

a

projektek

megvalósulásának ellenőrzésére, továbbá a vállalkozói követelések és javaslatok felülvizsgálata, kezelése, szabálytalansági gyanú kivizsgáláshoz kapcsolódó szakértői tevékenység tárgyában. A szerződés keretein belül – a KSZ felkérésére, és a KSZ vezetőivel előzetesen egyeztetett módon – 2013. március és 2013. május között a KMTK elvégezte a KEOP-1.3.0 Ivóvízminőség-javítás megvalósítása konstrukcióban megvalósuló projektek aktuális állapotának felmérését, kockázati besorolását és a teljes átvilágított portfólió elemzését. Az állapotfelmérés célja, hogy a projektek eddigi előrehaladásában felmerülő problémák, kockázati tényezők alapján – a konstrukció valamennyi, támogatást nyert projektjét érintő vizsgálatot és azok egyedi, ill. átfogó értékelését követően – a KSZ a lehető leghatékonyabb stratégiát legyen képes kidolgozni kockázatok kezelésére, és ezen keresztül a lehető legnagyobb mértékű, ugyanakkor minimális visszafizetési kockázatokat tartalmazó abszorpció érdekében. Az állapotfelmérés eredményeként elkészült jelentés(ek)ben foglalt, feldolgozott és értékelt információk, kockázatok ismeretében megalapozott döntés hozható a támogatást nyert, de még meg nem indult (a fizikai megvalósulás, kivitelezés szakaszában még nem tartó) projektek folytatásával, megvalósíthatóságával kapcsolatos döntések meghozatalára. Továbbá megfogalmazhatók olyan rendszerszintű intézkedési és szabályozási javaslatok, melyek a jelentős megvalósítási kockázattal terhelt, illetőleg csúszásban levő projektcsoportok elszámolási időszakon belüli, eredményes befejezéséhez szükségesek. Az NKEK Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság megbízásából a Környezetvédelmi Mérnök-Tanácsadó Konzorcium (KMTK) elvégezte a KEOP- 1.3.0 Ivóvízminőség-javítás konstrukcióban megvalósuló projektek státuszvizsgálatát. A vizsgálat célja az volt, hogy a projektekben felmerülő problémák, kockázati tényezők alapján a KSZ a lehető leghatékonyabb stratégiát legyen képes kidolgozni a lehető legnagyobb mértékű, ugyanakkor minimális visszafizetési kockázatokat tartalmazó abszorpció érdekében. Az állapotfelmérési és kockázatelemzési munkát a Deloitte Zrt. által kifejezetten erre a célra kialakított módszertannal végezték. Munkájuk négy szakaszra osztható: 1. szakasz: felmérés tervezés, módszertan kialakítása 2. szakasz: adatfelvétel 3. szakasz: helyszíni státuszfelmérések alapján egyedi státuszjelentések készítése, kvalitatív kockázatelemzés 4. szakasz: átfogó értékelés és kockázatelemzés A státuszfelméréseket a KMTK minősített és kifejezetten e tevékenységre felkészített szakértői végezték. A módszertant a fenti szakaszok bontásában az alábbi ábra szemlélteti.

45


A projekt portfólió kockázatmátrix szerinti besorolását az alábbi összefoglaló ábra mutatja (az egyes projektek helyét az adott projekt legsúlyosabb kockázata határozza meg). 2 projekt esetében valószínűsíthető, hogy a program zárásáig, azaz 2015 júniusáig nem fejezhető be. A piros mezőben (4D) elhelyezkedő projektek esetében a határidőre történő megvalósítás jelentős és azonnali beavatkozást igényel. A veszélyeztetett szektorban lévő 4 projekt együttes támogatási összege 5.430.886.196 Ft.

A vizsgálat a Támogatási Szerződésekben és mellékleteiben, ill. egyéb projektdokumentumokban felsorolt indikátorokra, ütemtervekre épült, és a projektek műszaki, pénzügyi, jogi és közbeszerzési kockázatok keresésére koncentrált. Az állapot-felmérési folyamat (ill. annak egyes szakaszai) végén az egyedi státuszjelentések alapján kvalitatív kockázatelemzéssel értékelték a projekteket. Ezáltal – egyedileg is visszakereshető módon – sor került a projektek alábbi főbb kockázati csoportokba történő besorolására: 46


1. kockázati csoport (kockázati mátrixban zöld jelzéssel): a projekt előrehaladása megfelelő, csak kisebb beavatkozás szükséges vagy nem szükséges intézkedni; 2. kockázati csoport (kockázati mátrixban sárga jelzéssel): a projekt folyamatába be kell avatkozni, a projekt csak bizonyos feltételek teljesítése, módosító intézkedések megtétele esetén valósítható meg; 3. kockázati csoport (kockázati mátrixban piros jelzéssel): a projekt a 2015. június 30-i elszámolhatósági határidőt figyelembe véve csak azonnal intézkedések végrehajtását követően, vagy egyáltalán nem valósítható meg. A kockázati besorolás eredménye megmutatja, hogy a vizsgált projektek mely kockázati csoportba sorolhatók, illetőleg kimutatják azt is, hogy az egyes kockázati tényezők hogyan és milyen súllyal jelennek meg a projektek életében, illetve az egyes kockázatok kezelése mely beavatkozási szinten történhet meg.

A vizsgálat eredménye A vizsgálat a konstrukció 74 db folyamatban lévő projektjét érintette. A vizsgált projektek értékelése során a legnagyobb arányban, illetőleg súllyal az alábbi kockázat típusok jelentek meg (előfordulási sorrendben, zárójelben az előfordulás aránya az összes projektre vonatkozóan): 

a közbeszerzési eljárások előkészítésének csúszása, késedelmes megindítása (42%),



a támogatási szerződés módosításának szükségessége (39%).



a szükséges hatósági engedélyek hiánya (37%),



akadályozó műszaki feltétel vagy körülmény felmerülése, kivitelezői csúszás (23%),



az üzemeltetői struktúra módosulása a projekt végén (23%).

5 db projekt kivételével, minden vizsgált projektnél azonosítható volt valamely kockázat, jellemzően azonban a kockázatok halmozódását, több kockázat együttes megjelenését tapasztalták.

A vizsgálat lefolytatása, a felmérés zárójelentése 

Az egyes projektek vizsgálatának első lépéseként – az egyedi státuszjelentés elkészítésére vonatkozó felkészülés keretében – a kijelölt (összeférhetetlenségi okkal nem érintett, KSZ megbízólevéllel ellátott) szakértők személyes megbeszélést folytattak a KSZ adott projektért felelős projektmenedzserével, illetőleg áttekintették a projekttel kapcsolatos, a KSZ részéről rendelkezésre bocsátott iratanyagot. A Konzorcium részéről a helyszíni állapotfelmérést minden esetben legalább két fő szakértő végezte (négy szem elve).



A Kedvezményezettek a vizsgálat céljáról, továbbá teendőikről írásos tájékoztatást kaptak a KSZ-től.



Ezt követően a projekt helyszínén a szakértők a helyszínen rendelkezésre álló dokumentumok áttekintése mellett a projekt felelőseivel interjút készítettek. Az interjúk, továbbá a projekttel kapcsolatos legfőbb iratok megtekintése alapján a szakértők a külön erre a célra készített státuszjelentés sablont töltötték ki, melyet a státuszvizsgálatra irányuló feladatuk zárását követően minden egyes vizsgált projektre feltöltve és a Kedvezményezett által aláírva átadtak a KSZ-nek. 47




Az értékelési szakaszban a kitöltött egyedi státuszjelentések alapján állandó összetételű, vezető szakértőkből álló bizottság végezte el a projektek megvalósulását veszélyeztető elemek kvalitatív kockázatelemzését, az egyes kockázatok értékelését és kockázati mátrixba rendezését. Az értékelés alapján véglegesített egyedi státuszjelentéseket a zárójelentéshez mellékelték.

A vizsgálat eredményei Kockázat típusok ismertetése Az egyes projektek státuszfelmérése keretében megismert, a projekt életében felmerülő problémák rendszerezésére, besorolására az alábbi kockázati besorolást alkalmazták és a kockázatokat tartalmuk alapján az alábbi kategóriákba sorolták: (K) közbeszerzési (M) műszaki (I) intézményi-jogi jellegű (P) pénzügyi kockázat Az elvégzett statisztikai vizsgálatok célja az elemzett 74 projekt esetében az volt, hogy megkeressék a domináns kockázat típusokat, kategóriákat, ezen csoportok közötti összefüggéseket, kapcsolódásokat. Az értékelt projekteknél előforduló jellemző kockázatok, megvalósítási és ütemtervtől történő eltérések az alábbiak: 

K4: 42% - a közbeszerzési eljárások előkészítésének csúszása, késedelmes megindítása,



I5: 39% - a támogatási szerződés módosításának szükségessége,



M2: 37% - a szükséges hatósági engedélyek hiánya,



M7: 23% - akadályozó műszaki feltétel vagy körülmény felmerülése, kivitelezői csúszás,



I3: 23% - az üzemeltetői struktúra módosulása a projekt végén.

48


Az egyes kockázati kategóriák előfordulása a vizsgált és elemzett sokaságban az alábbiak szerint alakul:

Ezek szerint közbeszerzési kockázat a projektek 59%-ánál, műszaki jellegű kockázat 70%-nál, intézményi/jogi jellegű kockázat 59%-nál, pénzügyi kockázat pedig 32%-nál azonosítható. A beavatkozási szintek vizsgálata az alábbi képet mutatja:

Az ábra egyértelműen mutatja, hogy a kockázatok többségének kezelése a Kedvezményezett szintjén kell, hogy történjen. Szintén jelentős számú projekt esetében van szükség külső, harmadik fél (hatóság, bank, stb.) beavatkozására, a projektek mintegy ötöde pedig a támogatási intézményrendszer szintjén igényel kockázatkezelést.

49


A kockázatok erősség szerinti eloszlása csökkenő tendenciát mutat az erősség növekedésével. A projektek 80, ill. 77%-ánál azonosították 1-es, ill. 2-es szintű kockázatot. A 3-as és 4-es szintű kockázatoknál ez az arány 7%, ill. 19% volt. 5-ös kategóriájú kockázat a projektek 3%-ánál volt azonosítható, ami azt jelenti, hogy a vizsgálatuk alapján 2 projekt nagy valószínűséggel nem fejezhető be 2015. június végéig.

A projekt portfólió kockázatmátrix szerinti besorolását az alábbi összefoglaló ábra mutatja (az egyes projektek helyét az adott projekt legsúlyosabb kockázata határozza meg).

Főbb kockázatok, következtetések Az alábbiakban kerül bemutatásra az eddigiekben jelentős arányban, rendszerszinten felmerülő kockázat típusokat, előfordulásokat és hatásaikat.

A közbeszerzési eljárások előkészítéséhez és lefolytatásához kapcsolódó kockázatok A kockázatelemzés egyértelműen kimutatta, hogy a kockázatok legnagyobb számban a közbeszerzési kategóriában jelennek meg: a vizsgált 74 db projekt közül 45 db projekt esetében azonosították 50


közbeszerzési kockázatot. A közbeszerzési kockázatok közül is az eljárás megindításának (45%), vagy folyamatának csúszása fordul elő legmagasabb számban (15%). A vizsgált projektek 45%-ában a kivitelezési (esetenként mérnök) tenderek még meg sem indultak, holott annak a projekt ütemezése alapján már meg kellett volna történnie. Egy projekttől eltekintve a projektek mindegyikében több hónapos, vagy akár egy éven túli a csúszás. 8 projekt esetében a késedelem a projektek véghatáridőre történő befejezését is veszélyezteti. A késedelmek meglátásunk szerint a Kedvezményezett – akár finanszírozási, akár engedélyeztetési okra visszavezethető – kiváró magatartására, vagy az általa lefolytatott hosszadalmas előkészítésre, többkörös egyeztetésekre vezethetőek vissza. A vizsgált projektek jellegénél fogva a mérnök és kivitelezési tenderekre koncentráltunk, illetőleg az eszközbeszerzésekre abban az esetben, ha az eszköz beszerzése a projekt jelenlegi szakaszában aktuális, ill. valamely műszaki összefüggés okán a kivitelezés nem haladhat annak hiányában. Nem jelezték tehát külön kockázatként a projektmenedzsment és PR beszerzések TSZ szerinti ütemezéshez képesti késedelmét, ha abból más kockázatra nem kell számítani. Meg kívánják jegyezni, hogy a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 23. címe szerinti közbeszerzési minőségbiztosítási, ill. utóellenőrzési folyamatokból eredő időbeli csúszás mint kockázat (I1, I2) nem jelentkezett a KEOP-1.2.0 projektek státuszvizsgálata során (mindösszesen egy projektnél jelezte Kedvezményezett, hogy esetében aktuális a helyzet). A közbeszerzések megindításával és lefolytatásával összefüggésben vizsgálták a projektek fizikai megvalósításának aktuális helyzetét, melynek során megállapították, hogy a projektek 17,6 %-ában (szám szerint 13 projektnél) kezdődött meg a kivitelezés. A további projekteknél a kivitelezési tender előkészítés alatt áll, vagy folyamatban van, néhány esetben a státuszvizsgálat alkalmával már a szerződés aláírás volt folyamatban. A kivitelezési szakaszban levő projektek kapcsán értelemszerűen már nem kellett közbeszerzési kockázatot megállapítaniuk. A másik oldalról: előfordult, hogy a kivitelezési szakaszba még nem jutott projektek esetében – azok TSZ-beli ütemezésére tekintettel – a közbeszerzés előkészítése, lefolytatása az ütemezés szerint haladt, tehát nem jelentkezett kockázatként.

TSz módosítás, ill. változásbejelentés szükséges (I5) A vizsgált projektek 39%-ánál, elsősorban az engedélyezés, tervezés előrehaladtával vagy egyéb okokból megváltozott fizikai projekttartalom, avagy a projekt résztevékenységeinek ütemezése (jellemzően csúszása) miatt a TSZ módosítása vált szükségessé. A finanszírozás szabályosságához, így a közbeszerzések elindításához szükséges a támogatási szerződések mihamarabbi módosítása, ugyanakkor ez a kockázat jellemzően adminisztratív beavatkozást igényel, így nem jelent komoly kockázatot a projektek befejezése szempontjából.

A szükséges engedélyek hiányából eredő kockázatok (M2) A vizsgált projektek 37%-ánál nincsenek érvényes engedélyek (elvi vízjogi, vízjogi létesítési, építési). Ez akadályozza a közbeszerzési eljárások megindítását, illetve amennyiben a Kedvezményezett érvényes engedély hiányában indít eljárást, az a kockázatok miatt drágítja az ajánlati árakat és/vagy tovább görgeti a kockázatot a szerződéskötést követő időszakra. Több olyan esettel is találkoztak, ahol érvényes engedély 51


nélkül indítottak meg közbeszerzési eljárást, avagy a közbeszerzés kiírása előtt a lejárt elvi vízjogi engedély meghosszabbítását nem látják indokoltnak, rábízva a későbbi kivitelezőre az engedélyezést. Véleményük szerint ez kezelés nélkül hárítja tovább a kockázatot, ami nem megoldást jelent, inkább a probléma megkerülését.

Akadályozó műszaki feltételek (M7) A tervezés, engedélyezés folyamatában természetes, hogy felbukkannak akadályozó tényezők, melyek közül a jogi vagy műszaki jellegűek (tulajdonosi hozzájárulás, szolgalmi jog, szakhatósági feltétel, stb.) megoldása hatósági és egyéb közigazgatási szereplők, illetve a Kedvezményezett lassú ügyintézése miatt hosszú időt vesz igénybe (a KEOP projektekre jellemző projekt előkészítettség esetében 2-12 hónap késés valószínűsíthető). Továbbá a problémák kezelése addicionális költségekkel jár, melyek elszámolhatósága bizonyos esetekben nem biztosítható az uniós szabályoknak megfelelően. Akadályozó műszaki feltétel a vizsgált 74 projekt 23%-ában jelentkezik és hatékonyan a támogatói intézményrendszer beavatkozásával kezelhető.

Üzemeltetési-fenntartási kockázatok, üzemeltetési struktúra várható módosulása, illetőleg támogathatósági-elszámolhatósági feltételek (M12, I3, I6, P6) A KEOP-1.2.0 konstrukció körültekintően előkészített projektjei esetében is előkerülhetnek olyan műszaki, avagy a jogi szabályozás változásából eredő körülmények, melyek hatással lehetnek nemcsak a projektek megvalósítására és eredményes befejezésére, de fenntartásukra is. A kockázatok részben előre ismertek vagy feltételezhetőek voltak, mely esetekben a bíráló bizottságok feltételeket, ajánlásokat tettek az egyes TSZ-ekhez kapcsolódóan. Ezeket a Kedvezményezettek többsége már teljesítette, avagy figyelembe veszi a megvalósítás során, a projektek 9%-ában mégis ki kellett mutatniuk az ilyen előírások nem megfelelő kezeléséből, vagy a szükséges intézkedések elmulasztásából eredő kockázatot. A projektek megvalósítási, ill. üzemeltetési-fenntartási kockázatát tovább növeli az a tény is, hogy több projekt esetében a projektek végrehajtása közben történt jogszabályi változások következtében a tervezett üzemeltetési struktúrát a megváltozott jogszabályi környezetnek megfelelően át kell alakítaniuk (szükség szerint új üzemeltető kiválasztásáról és megbízásáról kell gondoskodniuk, vagy a jelenlegi szerződéses feltételrendszert kell módosítaniuk) a rendelkezésükre álló meglehetősen rövid időintervallum alatt, mely nagy terhet ró az érintett projekteket irányító szervezetekre, döntéshozókra. A Kedvezményezettek megkérdezése alapján az üzemeltetői struktúra, feltételrendszer megfelelő átalakítása, ill. a közszolgáltató kiválasztása előre láthatóan az érintett projektek 23%-ában jelent döntési helyzetet és intézkedési szükségletet a Kedvezményezettek irányába. A projektek fenntarthatósága szempontjából igen jelentős körülmény továbbá a díjbevételek alakulása. A projektek kb. 8%-ánál a jelenlegi díjbevétel adatok és várható tendenciák alapján már most feltételezhető, hogy az ivóvízdíj bevétel lehetséges, hogy elmarad tervezettől, így a projekt fenntarthatósága érzékennyé válik. Mindez természetesen erősen függ a rákötési hajlandóságtól, díjfizetési hajlandóságtól, lakosságszámtól, stb.

52


Az önrész rendelkezésre állásával kapcsolatos, továbbá a tartalékkerettel összefüggő finanszírozási kockázat (P1, P3, P4) A vizsgált projektek mindösszesen 16%-ában (12 projektnél) azonosítottak az önrész hiányából, vagy a saját erő finanszírozásának nehézségeiből eredő kockázatot. Ezen projektek esetében rontja a helyzetet, hogy a nyitva álló önrész finanszírozási probléma több esetben eredményezi, hogy a Kedvezményezett döntéshozatala kivár, késlekedik. Az önerő finanszírozással kapcsolatos problémakört tovább súlyosbítja, illetőleg a projektek finanszírozási hátterének problémakörét árnyalja, hogy a vizsgált projektek 9%-ában nem terveztek tartalékkerettel, így az esetlegesen felmerülő pótmunka igények finanszírozása kétséges. A végrehajtás jelenlegi fázisában a tartalékkeret hiányából eredő kockázat nem becsülhető, azonban a projektek sikeres befejezéséhez szükséges a kockázat rendszerszerű kezelése.

Az eljárási forma, eljárástípus választással kapcsolatos kockázat (K5) A vizsgált projektek 9%-ában állapították meg e kockázati típus jelenlétét, mégpedig az építési beruházások tendereztetése vonatkozásában. E kockázat típusba soroltuk egyrészről azon eseteket, ha a közbeszerzési eljárást nem a TSZ által előírt, Kbt. szerint megfelelő eljárásrendben (nemzeti/ közösségi), eljárás fajtában (nyílt/ tárgyalásos/ keretmegállapodásos/ Kbt. 122. § (7) bek. a) pont szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos stb.) tervezik lefolytatni, vagy indították meg. E körben előfordulhatnak olyan, lényegében kockázatot nem is jelentő esetek, amelyeknél a lefolytatandó eljárás típusa, fajtája egyébként megfelelő, azonban a TSZ vonatkozó 6. sz. mellékletében más előírások szerepelnek, ezért TSZ módosítás átvezetése szükséges. Másrészről megállapítottuk a kockázat fennállását akkor is, ha a TSZ 6. sz. melléklet adataival összhangban áll ugyan a tervezett eljárási rend, fajta, típus, részek meghatározása (vagy a TSZ nem szabályozza ezeket minden részletében), azonban az előírás eleve kockázatot rejt, ami adott esetben súlyosabb hatással jelentkezhet, mint a KSZ-szel való egyeztetés, ill. a TSZ módosítás kérelmezése. Ide soroltuk továbbá azon eseteket, amikor a kivitelezési tendereket megítélésünk szerint indokolatlanul, a részekre történő ajánlattétel kizárásával folytatják le, annak ellenére, hogy az mind a Kbt. szabályozása alapján, mind pedig műszaki-szakmai szempontok alapján indokolt lenne (pl. több települést érintő, de műszakilag közvetlenül nem összefüggő, vagy eltérő FIDIC rendszerben megvalósuló projektekben).

Időbeli ütemezési tartalék hiánya (M9) Mindössze 5 projektnél (azaz a projektek mintegy 7%-ánál) jelentkezett kockázatként az időbeli ütemezési tartalék hiánya. Ezen esetekben a próbaüzemmel együtt értendő kivitelezési idő 2015. június 30-ig tart, a projektben tehát időbeli tartalék nincs, a megvalósulás (TSZ-ben vagy közbeszerzési dokumentációban) rögzített időpontjához képest csúszás nem lehetséges. Tekintettel az engedélyezési, kivitelezési tevékenység időtartamának bizonytalanságára (illetve ahol még a közbeszerzési eljárások sem zárultak le, ott ezek esetleges elhúzódására), az időbeli tartalék hiánya jelentős kockázatot jelent a projekt befejezésére nézve.

53


Üzemeltetési, használatbavételi engedély hiánya (M10) Szintén a projektek 7%-ánál azonosították kockázatként az üzemeltetési, ill. használatbavételi engedély hiányát. Ezekben az esetekben érvényes üzemeltetési (egy esetben: használatbavételi) engedély jelenleg nem áll rendelkezésre (jobb esetben már folyamatban van a korábbi üzemeltetési engedély hosszabbítására vonatkozó eljárás), ennek hiányában azonban a projekt befejezése csúszhat. Mivel az engedélyezési folyamat elhúzódhat, a projekt lezárásának időpontját ez a típusú kockázat akár jelentősen befolyásolhatja, ugyanakkor számos esetben az engedély megszerzése vagy megújítása a kivitelező feladata, így a kockázat kezelése a Kedvezményezett helyett a szállító oldalán van.

5.2.

Szennyvízelvezetés és tisztítás

5.2.1. „Szennyvíz fejlesztések egyes kérdései” c. tanulmány (ÖKO Zrt.) Az értékelés célja és keretei Az értékelés legfontosabb célja a Csatlakozási Szerződésben a szennyvizes szakterületen vállalt derogációs kötelezettségek teljesülésének jogi, szakmai és gazdasági elemzése, a teljesülést segítő és hátráltató körülmények, kockázatok, valamint a nemzetközi tapasztalatok feltárása. További cél volt az olyan javaslatok megfogalmazása, amelyek elősegítik a Szennyvízprogram határidőre történő végrehajtását. Az értékelés keretében a szakértők arra a kérdésre igyekeztek választ adni, hogy az elindított és megvalósult fejlesztések révén Magyarország meddig jutott/jut a 2000-2006 és 2007-2013 időszakban a derogációs kötelezettségek teljesítésében, azaz milyen elvégzendő feladat marad a 2014-2020-as időszakra, mely agglomerációban vannak még fejlesztések hátra, ezek várhatóan mennyibe kerülnek.

A vizsgálat kiterjedése és feladatai és kimenetei 

Az értékelés dokumentum-elemzésre, a rendelkezésre álló pályázati anyagokra, közvetlen adatkérésre, statisztikai adatokra és szakértőkkel készített interjúkra épített.



A tanulmány arra a kérdésre is választ adott, hogy a hazai jogszabályok megfelelők-e, mikor, milyen paraméterek mellett tekinthető teljesítettnek az irányelv.



Mivel a derogációs követelmények teljesítésének EU szintű értékelése meghatározó módon azon múlik, hogy a létrejövő művek üzemeltetése megfelelő-e, a kibocsátási követelményeknek megfelelően lehet-e a műveket működtetni, az értékelés során a szakértők kiemelkedő figyelmet fordítottak az üzemeltetési kérdésekre.



A szennyvizes területen, is megtörtént a víziközmű szektorral kapcsolatos, derogációs kötelezettségeken túli, 2014-2020-as költségvetésben biztosítandó feladatok lehatárolása, az indokolt fejlesztési igények tartalmának meghatározása, összhangban az EU követelményekkel, a víziközmű-szolgáltatási törvénnyel.



Az értékelés közvetlen előzménye a 2012. májusában lezárult „A környezeti derogációk teljesülésének egyes kérdései” című értékelés. A zárójelentés a 2012. évben elvégzett munka és a 54


jelen értékelés eredményeit, következtetéseit, javaslatait együttesen, új szerkezetben mutatja be. A jelentés külön ivóvizes, szennyvizes részekre tagolódik. 

A vizsgálat időhorizontja 2000-2013. Az ISPA, KA, KIOP, KEOP projektek értékelésére került sor. A Szennyvízprogramra vonatkozóan a tanulmány a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2012. december 21-től hatályos változatát tekintette kiindulási alapnak. E jogszabály a 2010 év végi állapot szerint bemutatja az irányelv teljesítés helyzetét és megjelöli a fejlesztési igényeket. A KEOP projektek helyzete az EMIR 2013. január 14-i lekérdezése alapján került értékelésre.



A helyzetértékeléshez és a további pénzügyi tervezéséhez -beleértve a 2014-2020-as igények tervezését -használható országos fejlesztési adatbázis került kialakításra.

A teljesítés státusza 

A KEOP nem vállalta fel az irányelv követelményeinek teljesítéséhez szükséges fejlesztések összességének finanszírozását, a derogációs kötelezettségek teljes körű teljesítését. Az eredeti tervek szerint, mintegy 100 Mrd forint szennyvizes fejlesztési igényt nem a KEOP, hanem egyéb költségvetési forrás biztosított volna, összhangban az ún. addicionalitás elvével.



A KEOP keretében még csak négy szennyvizes projekt (az esztergomi, a kiskörei, a dévaványai és a dunakeszi) fejeződött be az EMIR alapadatok (2013. január 14-i 1.1 lekérdezés) szerint, ez a megvalósításra beadott pályázatoknak csupán 2 %-a. Azonban a megadott időpontban számos projekt megvalósítás alatt állt már (88%), illetve rendelkezett már támogatási döntéssel (10 %).



Vizsgálatra került, hogy a derogációs fejlesztési igények (amelyek a Kormányrendelet 2. mellékletében szerepelnek) melyikére nem található valamilyen pályázási szakaszban lévő projekt. Ezt nevezzük teljes igénynek. Ezen fejlesztési igényeket értékelték a szakértők (a népesség, az önkormányzati felmérés, statisztikai adatok, egyéb információk alapján) és szűkítették az igényeket.



Megállapítható, hogy a Kormányrendelet alapján KEOP rendszerben már szereplő projekteken kívül még jelentős feladatok vannak a derogációs feladatok teljesítéséhez. Az összes érintett lakosság tekintetében az eredetileg fejlesztési igényként jelentkező lakosegyenérték mennyisége 38 %-kal volt csökkenthető az értékelések alapján valószínűsíthető tényleges fejlesztési igényekre szűkítéssel, miközben a fejlesztendő agglomerációk darabszáma 29 %-kal csökkent, azaz 110 agglomerációban lesz szükség fejlesztésre.



A 2008-as határidejű (10 000 LE feletti szennyvízterheléssel, szennyvízbefogadásra érzékeny vizek vízgyűjtőin) agglomerációkban nincs készülő projektekkel le nem fedett fejlesztési hiány, de a teljes megvalósítás csak 2014-15-ben várható.

Nemzetközi tapasztalatok A nemzetközi kitekintés alapján szennyvízkezelés tekintetében megállapítható, hogy számos tagország nem teljesítette időben (1993-ig) a jogharmonizációval kapcsolatos kötelezettségeit (Olaszország volt az, amely legkésőbb, 1999-ben teljesítette), egyes országok késtek a programalkotással, az iszapra vonatkozó követelményekkel, az érzékeny területek kijelölésével.

55


A legutolsó EU szintű összefoglaló jelentés, amely az irányelv teljesítésének végső határidejénél későbbi 2007-2008-as adatokat dolgoz fel, megállapítja, hogy csak Ausztria, Dánia és Németország felelnek meg teljes mértékben az irányelvnek, a többi tagállam legalább egy határidőnek nem tudott megfelelni. Ebből a jelentésből az is kitűnik, hogy az agglomeráció megfelelését a legtöbb ország a csatornázás és az egyedi szennyvízkezelés együttesével igazolja. Több országban az egyedi rendszerek meghatározó nagyságrendűek (pl. Olaszországban). A 91/271/EGK irányelv nem megfelelő teljesítésének pénzügyi kockázataival kapcsolatos 2012. évi vizsgálat kimutatta, hogy az irányelv vonatkozásában a régi tagországokra érvényes 1998-as határidő óta eltelt 13 év alatt egy eljárás sem jutott el a perköltségen felüli tényleges bírságfizetés szakaszába. Két eljárás áll már közel ehhez, Belgiumban 26 agglomeráció, köztük a főváros, és Luxemburgban 4 agglomeráció, köztük a főváros nem felel meg az irányelv követelményeinek (de Luxemburg várhatóan megoldja a problémáit). Belgiummal szemben a Bizottság nem kéri egyösszegű bírság megfizetését, de kétfajta napi bírságot követel. Az egyik bírság összege közel 56 ezer euró/nap, ami az ügy ítélethozásának napján lép életbe. Emellett bevezet egy ún. átalányösszeget (6204 euró/nap), amit az első ítélet meghozásának napjától, 2004. júliusától kell fizetni a második ítélet meghozásának napjáig (vagy amennyiben korábban megfelelnek az irányelvnek, addig a napig kell fizetni).

Összefoglaló megállapítások 1. Magyarország a 2010. évi végi adatok alapján sem a 2008-as, sem a 2010. évi határidőket nem teljesítette. A várható teljesítés a következőképpen alakul: o

Minden 2008-as határidős, KEOP forrásból történő fejlesztés befejeződik 2013-ban.

o

A 2010-es határidejű fejlesztések nagy része befejeződik, de vannak olyanok, amelyek 2014-2020-as időszakra maradnak.

o

A 2015-ös határidejű fejlesztések jelentős része a 2014-2020-as időszakra marad.

o

A KEOP projekteken felül még mintegy 154 agglomeráció (2 millió lakosegyenértékű terhelés) fejlesztési igényét kell megoldani 2014-2020-as fejlesztési források segítségével. A szakértői vizsgálat alapján szűkített fejlesztési igény szerint is 110 agglomerációban (1,3 millió lakosegyenértékű terhelés) lesz szükség fejlesztésre.

2. A fejlesztések várható költségkihatása a következő: o

A pályázati rendszerbe még be nem jelentkezett agglomerációk (110 agglomeráció) fejlesztési igénye összesen 205-210 Mrd Ft-ra becsülhető az értékelés keretében vizsgált szűkített körre. A Kormányrendelet melléklete szerinti fejlesztési igények alapján számolva (154 agglomeráció) a beruházási költség 300-340 Mrd forint lenne.

o

Ehhez hozzá kell számolni a jelenleg előkészítési pályázattal érintett projektek közül a 20072013 közötti keretbe már nem beleférő projektek beruházási költségét. Amennyiben a jelenlegi átlagos támogatási aránnyal kalkulálunk (83,1%), akkor a 2014-2020-as periódusra 65 Mrd forint értékű beruházás jut. Ha feltételezzük, hogy nem a jelenlegi átlagos 83,1%-os támogatási arány valósul meg, hanem a maximális 95%, akkor szélső esetben 75,3 Mrd Ft 56


értékű projekt finanszírozása a 2014-2020-as időszakra esne a jelenleg előkészítés alatt álló projektek közül. 3. A települési szennyvízelvezetésre-és tisztításra vonatkozó követelményeket (91/271/EGK irányelv) megfelelően adaptálta a hazai jogrend. Lehetőség van szigorúbb határértékek megkövetelésére. 4. Az agglomerációs lehatárolások felülvizsgálata javasolt. Ezen belül a településen belüli lehatárolás lehetőségének megteremtése, valamint a térségi megoldások felülvizsgálata is szükséges. 5. Az egyedi rendszerek elterjesztését elősegítő programot kell kidolgozni, a megfelelő jogszabályi és intézményi hátteret megteremteni, a pályázati előírásokat korszerűsíteni a 2000 LE feletti és alatti agglomerációkra vonatkozóan is. A pályázatoknál meg kellene követelni az agglomerációk teljes területén az irányelv szerinti megfelelő megoldásokat, tehát a nem csatornázott területeken a megfelelő egyedi szennyvízkezelést. Egyedi megoldások kötelező közszolgáltatássá minősítése és ennek megfelelő üzemeltetői, jogi, pályázati háttér megteremtése szintén javasolható.

Szennyvízprogram beruházási költségeinek becslése 2014-2020 időszakra A beruházási költségek becsléséhez a szakértők a rendelkezésre álló információkat használták fel. Első lépésben kiszámolták a KEOP megvalósítási projektek fajlagos költségeit (Ft/LE, MFt/agglomeráció) agglomerációs csoportonként és beavatkozás típusonként. Itt a lakosegyenérték az agglomeráció és a település összes LE értékét jelenti, nem a szükséges fejlesztési kapacitás nagyságát. Majd, a szerzők által szűkített fejlesztési igényekre, ugyanilyen kategóriákban, a kiszámolt fajlagosok alapján becsülték a beruházási költséget. A pályázati rendszerbe még be nem jelentkezett agglomerációk (110 agglomeráció) fejlesztési igénye összesen 205-210 Mrd Ft-ra becsülhető a szűkített körre. A Kormányrendelet melléklete szerinti fejlesztési igények alapján hasonló módon számolva (154 agglomeráció) a beruházási költség 300-340 Mrd Forint lenne. Ehhez hozzá kell számolni a jelenleg előkészítési pályázattal érintett projektek közül a 2007-2013 közötti keretbe már nem beleférő projektek beruházási költségét. A támogatási keret 460,65 Mrd Ft, a megvalósítás támogatása 444,48 Mrd Ft (befejezett+támogatást nyert+értékelés alatt lévő projektek), tehát a maradék felhasználható támogatás 16,17 Mrd Ft, amely a jelenlegi átlagos 83,1 %-os támogatottsággal számolva 19,45 Mrd Ft beruházási értéket jelent. Az áthúzódó beruházási költség nagysága meghatározó módon azon múlik, hogy mekkora támogatási aránnyal kalkulálunk. A tanulmány készítésének időpontjában előkészítés alatt álló projektek becsült beruházási költsége 25,94 Mrd Ft. Amennyiben a jelenlegi átlagos támogatási aránnyal kalkulálunk (83,1%), akkor a 2014-2020-as periódusra 6,48 Mrd forint értékű beruházás jut a jelenleg előkészítés alatt álló projektek közül. Feltételezhető ugyanakkor, hogy nem a jelenlegi átlagos 83,1%-os támogatási arány valósul meg, hanem a maximális 95%. Ebben az esetben 507,585 Mrd Ft lesz a megvalósítási szakaszban lévő beruházások támogatási igénye. Tehát ebből a körből is 46,935 Mrd forint támogatási igény, illetve 49,41 Mrd Ft értékű

57


beruházás átkerül a 2014-2020-as ciklusra. Ezen felül az előkészítés alatti álló teljes projektkör finanszírozása (25,94 Mrd Ft beruházási érték) a következő finanszírozási időszakra marad. Összességében a jelenleg KEOP rendszerében szereplő projektek közül a 95% támogatási igényt feltételezve 75,34 Mrd Ft értékű projekt finanszírozása a 2014-2020-as időszakra esne. Tehát a teljes beruházási összeg várhatóan 375-415 Mrd Ft között alakul a 2014-2020-as időszakban. A majdani beruházási költségeket lényegesen befolyásolja a csatornázottsági arány. Az értékelés kimutatta, hogy általában, de különösen a nagyközség, község kategóriában lényegesen magasabb a kiépült csatornázottsági szint, mint amivel a szennyvízprogramban számoltak. Ha sikerülne akár az agglomerációs felülvizsgálat során, akár egyéb jogi, akár pályázati eszközökkel azt elérni, hogy a csatornázottsági arány csökkenjen, akkor szélsőséges esetben a beruházási költségek akár 10-15%-al csökkenthetők lennének.

A teljesítést nehezítő körülmények, intézményi problémák Az ívóvízes területhez hasonlóan, a szennyvizes területen is több kormányzati szerv érintett. Hasonlóan az ott bemutatott helyzetképhez, gyakorlatilag itt is minden szükséges információ rendelkezésre áll, de ezek elkülönülten a különböző szervezeteknél találhatók. Az információkhoz való hozzájutás a többi szervezet számára igen körülményes és időigényes, közvetlen hozzáférés vagy nem is volt, vagy időközben megszűnt. Mivel a teljesítések nyomon követése az adatok állandó frissítését, illetve folyamatos figyelését követeli meg több szervezettől is, ezért jelentős problémát okoz a közvetett adatszolgáltatás. Kritikus fontosságú lehet a működtetési időszak teljesítményének követése, mert erre vonatkozóan még kevés adat áll rendelkezésre.

A projektek megvalósításának megfelelősége A problémát az esetek nagy részében nem a jogszabályi követelmények, hanem azok végrehajtása jelenti. A tapasztalatok szerint számos olyan fejlesztés van, amit lehetett volna sokkal jobban, olcsóbban üzemeltethetően megvalósítani. A beruházási döntéseknél az üzemeltetési szempontokat, az üzemeltetők véleményét és a várható üzemeltetési költségeket nem kellő súllyal, vagy egyáltalán nem vették figyelembe. Sokszor szükség van kiegészítő beavatkozásokra azért, hogy egyáltalán működjenek a rendszerek. Alapvető probléma, hogy a szakmai irányítás nem megfelelő szinten érvényesül, a megalapozott szakmai kontroll nem valósul meg a kellő mértékben és a tervezői színvonal is hagy kívánnivalót maga után. A projektek tervezésénél, a szennyvíztisztítók és a hozzátartozó csatornázandó területek meghatározásánál a csatornázás/egyedi szennyvízelhelyezés, a hagyományos szennyvíztisztítás/természetes szennyvíztisztítás változatok közti választásnál nem kellő mértékben érvényesülnek a gazdaságossági és szakmai szempontok. A szennyvíz projekteknél előfordul túltervezett kapacitás is és alultervezett kapacitás is, mind a kettő komoly üzemeltetési és minőségi problémákat okoz.

Átfogó javaslatok a derogációs fejlesztésekkel kapcsolatban 

Az érintett államigazgatási szervezetek közötti (NFM, BM, VM, OKI, NeKI, NFÜ, KSZ) információáramlás hatékonyabb és gyorsabb módjának kialakítása. 58




A tervezés, költségbecslés megalapozásához az EMIR rendszerét fejleszteni kell, illetve az EMIR adatokhoz való hozzájutást gyorsítani kell azért is, mert az a jelenlegi formában nem alkalmas a projektek monitorozására és az értékelések hatékony támogatására.



A változatok közül a költséghatékony lehetőségek választása: elő kell segíteni, hogy mind a projektek tervezésénél, mind az agglomerációs lehatárolásnál, mind a csatornázható területek kijelölésénél a jelenleginél is következetesebben érvényesüljenek a gazdasági szempontok.



Az egyedi rendszerek elterjesztését elősegítő programot kell kidolgozni, a megfelelő jogszabályi és intézményi hátteret megteremteni, a pályázati előírásokat korszerűsíteni a 2000 LE feletti agglomerációkra vonatkozóan is. A pályázatoknál meg kellene követelni az agglomerációk teljes területén az irányelv szerinti megfelelő megoldásokat, tehát a nem csatornázott területeken a megfelelő egyedi szennyvízkezelést. Egyedi megoldások kötelező közszolgáltatássá minősítése és ennek megfelelő üzemeltetői, jogi, pályázati háttér megteremtése szintén javasolható.



Szennyvízkezeléssel kapcsolatban – az EU agglomerációs lehatárolással foglalkozó útmutatójával összhangban – szükséges az egyedi megoldások megfelelőségét igazoló rendszer kialakítása, építve a 147/2010. (IV. 29.) Kormányrendeletre.



A Víz Keretirányelv előírásaival, valamint a települési szennyvízkezelési irányelvvel összhangban szükséges a befogadó felszíni víz terhelhetőségének megfelelő, egyedi határértékek megállapítása, és a befogadó felszíni víz állapotváltozásának monitorozása. A feladat végrehajtásához szükséges olyan egységes szakmai elvek alapján kidolgozott műszaki irányelv, mely a befogadó felszíni víz terhelhetőségének számítási módszereit tartalmazza. Szükséges továbbá megfelelő monitoring rendszer kialakítása és működtetése is.



Szükséges a szabványok fejlesztése és a szabványok alkalmazásának a jelenleginél határozottabb megkövetelése, mind az engedélyezési, mind a pályázati rendszerben.



Elő kell segíteni, hogy mind a projektek tervezésénél, mind az agglomerációs lehatárolásnál, mind a csatornázható területek kijelölésénél a jelenleginél is következetesebben érvényesüljenek a gazdasági szempontok. A 26/2002 (II. 27.) Kormányrendelet mellékletének 4.5 pontját úgy kell pontosítani, hogy egyértelműen lehessen alkalmazni a pályázati rendszerben (öblözet, tartós vízállású terület). A Kormányrendelet mellékletének 4.7 pontja c.) bekezdését módosítani kellene továbbá úgy, hogy a gazdasági összehasonlítás a változatok beruházási és működési költségeiből adódó jelenértékét mutassa be 30 évre. A pályázatok RMT változatelemzésénél fontos lenne a csatornázottság optimális mértékét kiszámítani, figyelembe véve a Kormányrendelet mellékletének 4.5. pontját, továbbá az egyes csatornázottsági szintekhez tartozó változatok jelenértékét.

A derogációs kötelezettségeken túli, a 2014-2020-as költségvetésben biztosítandó fejlesztési igények meghatározására vonatkozó javaslat. 

A nitrogén eltávolításra a 2014-2020 közötti költségvetésben az első Akciótervben szükséges forrást biztosítani, de a lejárt határidős feladatokkal érintett települések pályázati lehetőségét is biztosítani szükséges. 59




Szennyvíztisztítás megoldása a Szennyvíz Programban előírtakon felül (VKI, Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv követelmény). Ahol a befogadó terhelhetősége indokolja, szükséges lehet a meglévő szennyvíztisztító telep hatásfokának növelése, a természetközeli utótisztítás (pl. nyárfás tisztítás, talajba történő szennyvízkibocsátás) megvalósítása, a terhelhetőség szempontjából a jelenleginél kedvezőbb befogadóba történő szennyvíz-átvezetés, vagy a kezelt szennyvíz más környezetkímélő elhelyezése. A feladat egy kisebb részének megvalósítása a települési szennyvíz tisztításáról szóló 91/271/EGK irányelv végrehajtásának keretében lehetséges, amennyiben az egy lépésben történő megoldás gazdaságosabb, mint a két fázisú megoldás (először a települési irányelv szerinti tisztítás megoldása és utána a VKI miatti fejlesztés). A nagyobbik rész megvalósítása a szennyvízprogram megvalósítása után 2016-tól lehetséges.



Csatornázás vagy szakszerű egyedi vagy település szintű szennyvíztisztítás és – elhelyezés megoldása a Szennyvíz Programba nem tartozó településeken. Az intézkedést a VKI követelményei alapján nem minden 2000 LE alatti településen kell alkalmazni. A 2014-2020 közötti időszakban szükséges az alkalmazása és a fejlesztési források biztosítása bizonyos településekre amennyiben a szennyvízszikkasztás, a szennyvízkezelés jelenlegi módja rontja, vagy ronthatja a felszín alatti vizek állapotát, illetve megakadályozza a javulást. A szennyvízkezelés megoldására környezeti, és közegészségügy szempontból is szükség van.



Rekonstrukció: A csatornahálózatok rekonstrukciója fontos a szennyvíz-kiszivárgás csökkentése és ezzel a felszín alatti vizek veszélyeztetettségének és a közegészségügyi kockázatnak a mérséklése miatt. A rekonstrukció fontos továbbá a szennyvíztisztító telepek talajvíz miatti hidraulikai terheléseknek csökkentése érdekében is. A szennyvízelvezetés és tisztítás energia hatékonysága is növekszik az idegenvizek csökkentésével, a meglévő hálózatok célirányos felújításával. Célszerű valamilyen konkrét célhoz kapcsolni a rekonstrukció támogatását. A rekonstrukciók megvalósítására hosszú távú finanszírozási stratégiát kell kidolgozni, amelynek része lehet az EU támogatás és a megfelelő díjpolitika, díjmeghatározás. Csakis az elmaradt rekonstrukciókat szabad közpénzből támogatni. Ez annyit jelent, hogy az új, vagy a közelmúltban elkészült művek folyamatos pótlását a díjbevételekből kell fedezni (ez összhangban van az EU-s pályázatok követelményrendszerével). Minél régebbi az elmaradás, pl. a rendszerváltozás előttről származó az elmaradás, annál inkább analóg probléma a kármentesítéssel. Itt is egy felhalmozódott teherről van szó, amelyet az állam átvállal. Társadalmilag igazságtalan lenne a jelenlegi fogyasztókra hárítani hirtelen a sokéves múltbeli mulasztások következményeit. A megfizethetőségi korlátba ütköző rekonstrukciós fejlesztéseket szabad csak támogatni. Fontos, hogy a kiemelt vízvédelmi, a VKI célokat is szolgáló rekonstrukciók előnyt élvezzenek (pl. infiltráció csökkentése, a terhelés csökkentése gyenge állapotú víztesteknél, a szennyvíztisztító telepek csapadékvízterhelés-mentes működésének biztosítása, a lecsökkent vízfogyasztásból adódó,

megváltozott

befolyó

szennyvízminőségű

szennyvíztisztító

telepek

működési

hatékonyságának növelése). 60




Szennyvíziszap-és szennyvízhasznosítás A szennyvízhasznosítás elterjesztése a vizek helyben tartását, a vízvisszatartást is jelenti, ami a fenntartható vízgazdálkodás, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és az aszály elleni küzdelmet egyszerre szolgálja, miközben a szolgáltatás költségeit, így díját is csökkenti. A szennyvíziszapra, szennyvízre nem hulladékként kell tekinteni, hanem nyersanyagként, mert mezőgazdasági és energiahasznosításra is alkalmas. Maga a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv úgy fogalmaz, hogy: „A kezelt szennyvizet, ha lehet, ismét fel kell használni. A felhasználás módjának olyannak kell lennie, hogy az a lehető legkisebb mértékben terhelje a környezetet.” A VGT szempontjából fontos, hogy a szennyvízhasznosítás olyan területen kerüljön bevezetésre, ahol nem veszélyeztethetik a felszín alatti vizeket. Szennyvíz hasznosítási intézkedéseket először az aszályérzékeny területeken érdemes bevezetni. A szennyvízhasznosítás főbb területei:



o

Szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása;

o

Megújuló energia-termelés és energiahatékonyság fokozása.

Belterületi csapadék-vízgazdálkodás A településeken a minél gyorsabb levezetési gyakorlat helyett a csapadékvízzel való gazdálkodást kell ösztönözni, amely előnyös vízkészlet-gazdálkodási szempontból és egyben biztosítja az elöntések elleni védelmet is (vízvisszatartás, tározás, hasznosítás, hasznosulás). Nagyon előnyös a csapadék-vízgazdálkodás a szennyvízelvezetésre, tisztításra, mert tehermentesíti a szennyvízcsatornákat és a szennyvíztisztítókat (legális és illegális rákötések visszaszorítása, a közcsatorna üzemeltetőkre történő költségáthárítás felszámolása). Ugyancsak tehermentesíti az ivóvízbázisokat és az ivóvíz ellátó rendszereket (pl. helyi öntözés megoldása csapadékvízből). Szabályozás oldalról a települési csapadékvíz elvezetés kötelező önkormányzati feladattá és közüzemi szolgáltatássá minősítése, a csapadékelvezetési díj bevezetése teremthetne alapot a kihívások kezelésére. Az Unió több országában már bevezették a csapadékvíz elvezetési díjat és ekkor a csatornadíj csökkent.



Egyéb környezetvédelmi szempontból fontos fejlesztési igények o

Ételhulladékok begyűjtése, energetikai hasznosítása;

o

Szennyvízelvezetés bűzszennyezésének csökkentése, megszüntetése.

61


5.2.2. KEOP 1.2.0 konstrukcióban megvalósuló projektek állapotfelmérése és kockázatelemzése (KMTK) Előzmények és módszertan Az NKEK Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság megbízásából a Környezetvédelmi Mérnök-Tanácsadó Konzorcium (KMTK) elvégezte a KEOP-1.2.0 Szennyvízelvezetés és -tisztítás megvalósítása konstrukcióban megvalósuló projektek státuszvizsgálatát. A KSZ felkérésére, és a KSZ vezetőivel előzetesen egyeztetett módon – 2012. november és 2013. április között a KMTK elvégezte a KEOP-1.2.0 Szennyvízelvezetés és -tisztítás megvalósítása konstrukcióban megvalósuló projektek aktuális állapotának felmérését, kockázati besorolását és a teljes átvilágított portfólió elemzését. A vizsgálat célja, hogy a projektekben felmerülő problémák, kockázati tényezők alapján a KSZ a lehető leghatékonyabb stratégiát legyen képes kidolgozni a lehető legnagyobb mértékű, ugyanakkor minimális visszafizetési kockázatokat tartalmazó abszorpció érdekében. A vizsgálat a konstrukció valamennyi folyamatban levő projektjét (191 db projektet) érinti. A vizsgált projektek értékelése során a legnagyobb arányban, illetőleg súllyal az alábbi kockázat típusok jelentek meg (előfordulási sorrendben, zárójelben az adott kockázattal rendelkező projektek előfordulási aránya az összes projektre vonatkoztatva): 

a szükséges önrész részbeni / teljes hiánya (39%),



a közbeszerzési eljárások előkészítésének csúszása, késedelmes megindítása (38%),



a támogatási szerződés módosításának szükségessége (33%),



a szükséges hatósági engedélyek hiánya (27%),



a folyamatban lévő közbeszerzési eljárások időbeli csúszása (18%),



a nem megfelelő közbeszerzési eljárás típus, eljárási fajta alkalmazása (15%),



akadályozó műszaki feltétel vagy körülmény felmerülése (15%).

7 db projektet kivéve, minden vizsgált projektnél azonosítható volt valamely kockázat, jellemzően azonban a kockázatok halmozódását, több kockázat együttes megjelenését tapasztalták. A projekt portfólió kockázatmátrix szerinti besorolását az alábbi összefoglaló ábra mutatja (az egyes projektek helyét az adott projekt legsúlyosabb kockázata határozza meg). 9 projekt esetében valószínűsíthető, hogy az a program zárásáig, azaz 2015 júniusáig nem fejezhető be. A piros mezőben (4D) elhelyezkedő projektek esetében a határidőre történő megvalósítás jelentős és azonnali beavatkozást igényel. A veszélyeztetett szektorban lévő 59 projekt együttes támogatási összege 89.521.146.129 Ft.

62


A vizsgálat célja és terjedelme Az ívóvíz esetében elvégzett vizsgálathoz hasonlóan, az állapotfelmérés célja az volt, hogy a projektek eddigi előrehaladásában felmerülő problémák, kockázati tényezők alapján – a konstrukció valamennyi, támogatást nyert projektjét érintő vizsgálatot és azok egyedi, ill. átfogó értékelését követően – a KSZ a lehető leghatékonyabb stratégiát legyen képes kidolgozni kockázatok kezelésére, és ezen keresztül a lehető legnagyobb mértékű, ugyanakkor minimális visszafizetési kockázatokat tartalmazó abszorpció érdekében. A vizsgálat a Támogatási Szerződésekben (továbbiakban TSZ)

és mellékleteiben, ill. egyéb

projektdokumentumokban felsorolt indikátorokra, ütemtervekre épül, és a projektek műszaki, pénzügyi, jogi és közbeszerzési kockázatok keresésére koncentrált. Az állapot-felmérési folyamat (ill. annak egyes szakaszai) végén – az ivóvíz esetében elvégzett vizsgálattal megegyezően – az egyedi státuszjelentések alapján a szakértők kvalitatív kockázatelemzéssel értékelték a projekteket. Ezáltal – egyedileg is visszakereshető módon – sor került a projektek alábbi főbb kockázati csoportokba történő besorolására: 1. kockázati csoport (kockázati mátrixban zöld jelzéssel): a projekt előrehaladása megfelelő, csak kisebb beavatkozás szükséges vagy nem szükséges intézkedni; 2. kockázati csoport (kockázati mátrixban sárga jelzéssel): a projekt folyamatába be kell avatkozni, a projekt csak bizonyos feltételek teljesítése, módosító intézkedések megtétele esetén valósítható meg; 3. kockázati csoport (kockázati mátrixban piros jelzéssel): a projekt a 2015. június 30-i elszámolhatósági határidőt figyelembe véve csak azonnali intézkedések végrehajtását követően, vagy egyáltalán nem valósítható meg. A kockázati besorolás eredménye megmutatja, hogy a vizsgált projektek mely kockázati csoportba sorolhatók, illetőleg kimutatható az is, hogy az egyes kockázati tényezők hogyan és milyen súllyal jelennek meg a projektek életében, illetve az egyes kockázatok kezelése mely beavatkozási szinten történhet meg. Az egyes kockázatok hatását az alábbi mutatók jelezték: 63


Mutató

Leírás

1

Érdemi hatása nincs, vagy a projekt jelen szakaszában még nem becsülhető

2

Kisebb, várhatóan egy év alatti késedelmet okoz a projekt megvalósításában

3

Nagyobb, várhatóan egy éven túli késedelmet okoz a projekt megvalósításában

4

Súlyos, a projekt 2015.06.30-i véghatáridőre történő megvalósítása kérdéses

5

Nagyon súlyos, a projekt várhatóan nem valósítható meg 2015.06.30.-ig

Minden kockázathoz beavatkozási szintet került hozzá rendeltünkésre, azaz meghatározásratuk került az az érintetti kört, amely az adott projektkockázat kezelésében hatékonyan beavatkozni képes. Kód

Beavatkozás szintje

A

Kedvezményezett

Leírás Elsősorban

vagy

kizárólag

kedvezményezetti

intézkedés szükséges (ideértve a Kedvezményezett irányítása, utasítás adási joga alá tartozó külső személyeket, szervezeteket, így az általa igénybe vett megbízottak, vállalkozók körét, Társulás esetén a Társulás tagjait, és a közmű üzemeltetőt stb. is). B

Támogatói intézményrendszer (KSZ, IH, stb.)

Az

intézkedést/döntést

intézményrendszer

valamely

a

támogatói

szereplőjének

kell

megtenni/meghozni. C

Kormányzat

Kormányzati

döntést,

beavatkozást,

jogszabály

módosítást igénylő problémák. D

Egyéb (harmadik fél, pl. pénzintézet, hatóság, stb.)

Minden, a fenti kategóriákba nem sorolható szereplő.

Ezt követően a KMTK bizottság átfogóan értékelte a státuszfelmérések tapasztalatait, összegezte a kockázati mátrixba illesztett veszélyeztető elemeket, és zárójelentésében foglalta össze a státuszvizsgálati munka során nyert következtetéseket.

A vizsgálat eredményei Kockázat típusok ismertetése Az egyes projektek státuszfelmérése keretében megismert, a projekt életében felmerülő problémák rendszerezésére, besorolására az alábbi kockázati besorolást alkalmazták és a kockázatokat tartalmuk alapján az alábbi kategóriákba sorolták: 64


(K) közbeszerzési (M) műszaki (I) intézményi-jogi jellegű (P) pénzügyi kockázat Valamennyi kategórián belül – a státuszfelmérésekben megfogalmazott input adatok és megállapítások alapján – kockázattípusokat azonosítottak be. Az elvégzett statisztikai vizsgálatok célja az elemzett 191 projekt esetében az volt, hogy megkeressék a domináns kockázat típusokat, kategóriákat, ezen csoportok közötti összefüggéseket, kapcsolódásokat. Az értékelt projekteknél előforduló jellemző kockázatok, megvalósítási és ütemtervtől történő eltérések az alábbiak: P1: 39% - a szükséges önrész részbeni / teljes hiánya K4: 38% - a közbeszerzési eljárások előkészítésének csúszása, késedelmes megindítása, I5: 33% - a támogatási szerződés módosításának szükségessége, M2: 27% - a szükséges hatósági engedélyek hiánya, K2: 18% - a folyamatban lévő közbeszerzési eljárások időbeli csúszása, K5: 15% - a nem megfelelő közbeszerzési eljárás típus, eljárási fajta alkalmazása, M7: 15% - akadályozó műszaki feltétel vagy körülmény felmerülése. Az egyes kockázati kategóriák előfordulása a vizsgált és elemzett sokaságban az alábbiak szerint alakul:

65


Ezek szerint közbeszerzési kockázat a projektek 58%-ánál, műszaki jellegű kockázat 63%-nál, intézményi/jogi jellegű kockázat 50%-nál, míg, pénzügyi kockázat pedig 57%-nál azonosítható. A beavatkozási szintek vizsgálata az alábbi képet mutatja:

Az ábra egyértelműen mutatja, hogy a kockázatok többségének kezelése a Kedvezményezett vagy a támogatási intézményrendszer szintjén kell, hogy történjen, vagy külső, harmadik fél beavatkozását igényli (hatóság, bank, stb.).

66


A kockázatok hatásának erősségét a következő ábra mutatja:

A kockázatok hatásának erőssége gyakorlatilag egyenletesen oszlik meg az egyes kategóriák között (36-59% között 1, 2, 3 és 4), illetve az 5-ös kategóriába a kockázatok 5%-a került, ami azt jelenti, hogy a vizsgálat alapján 9 projekt nagy valószínűséggel nem fejezhető be 2015. június végéig. A projekt portfólió kockázatmátrix szerinti besorolását az alábbi összefoglaló ábra mutatja (az egyes projektek helyét az adott projekt legsúlyosabb kockázata határozza meg).

9 projekt esetében valószínűsíthető, hogy az a program zárásáig, azaz 2015 júniusáig nem fejezhető be. A piros mezőben (4D) elhelyezkedő 50 db projekt esetében a határidőre történő megvalósítás jelentős és azonnali beavatkozást igényel. A veszélyeztetett – pirossal jelölt – szektorban lévő 59 projekt együttes támogatási összege 89.521.146.129 Ft.

Főbb kockázatok, következtetések Alábbiakban kerülnek bemutatásra az eddigiekben jelentős arányban, rendszerszinten felmerülő kockázat típusok, ezek előfordulása és hatásai. 67


Az önrész rendelkezésre állásával kapcsolatos finanszírozási kockázat A vizsgált projektek dominánsan legnagyobb, 39%-nál jelentkező kockázata, hogy a projekt önrész nem vagy csak részben áll a Kedvezményezett rendelkezésére. Tovább rontja a helyzetet, hogy a nyitva álló önrész finanszírozásának költségvetési forrásokból történő fedezésével kapcsolatban számos félreértés kering a Kedvezményezettek körében, mely több esetben eredményezi, hogy a Kedvezményezett döntéshozatala kivár, késlekedik. Az önkormányzati infrastruktúra fejlesztési beruházások esetében a jelenleg tipikusan előforduló finanszírozási struktúra a lentiek szerint épül fel. A táblázat összefoglalja a lehetséges és jellegzetesen előforduló finanszírozási forrásokat, kapcsolódó kockázatokat és problémákat. Forrás

Tipikus megoldások

Problémák

Az alkalmazott gyakorlat veszélyei

Tipikus finanszírozás a teljes önrész aránya %

Bankhitel

kereskedelmi bank

projekthitel, kötvény, viziközmű társulati hitel LTP fedezettel

2012. február óta nem kapnak hitelt az önkormányzatok (pozitív kivétel nagyobb városok és/vagy takarékszövetkezetektől mint hitelezőtől és/vagy társulatok)

A makrogazdasági és szabályozási minták miatt a hitelintézetek kivárnak, ezzel jelentős abszorpciót veszélyeztetve

30-100%

Önerő alap(ok)

BM Önerő Alap (EU Önerő Alap)

BM Önerő Alap ÖNHIKIs vagy TLL területeken NFM Önerő Alap számlafinanszírozásra

Nem indítják meg a közbeszerzést, hiába van hitel

10-50%

NFM Önerő Alap

NFM önerővel kapcsolatos zavarodottság (fedezetre számítanak, holott csak likvid forrás, „számlapénz”)

Üzemeltetői hozzájárulás

kiválasztott üzemeltető költségvetése

Forrásátadás

Tulajdonrészt nem szerezhet, szerződéses feltételek nem transzparensek, korábbi támogatási időszakban nem volt szabályos

Szabálytalanságnak minősülhet, kivéve, ha Kbt. szerint került kiválasztásra az üzemeltető és a szerződés (hitel, forrásátadás, stb.) pénzügyi és menedzsment szempontból is transzparens

0-15%

LTP

társulati, üzemeltetői és lakossági befizetés

Kereskedelmi banknál állami támogatással 10 évre lekötve

Félreinformáltság az LTP-hez való hozzáférésről

0%

Mindig bankhitel fedezetének használják

Lakossági fizetési hajlandóság csökken a projektcsúszással

Lakossági terheket jelentősen növeli (szükséges lenne megvizsgálni a díjemelések és LTP fizetés miatti lakossági terheket)

Szabálytalansági gyanú is felmerülhet a CBA számítások utólagos, indokolatlan módosítása miatt, ami jelentős visszafizetésként jelentkezhez

0%

Befizetett LTP-hez való hozzáférés nem lehetséges (állami garancia elvesztése)

Fedezetigazolásra várnak a közbeszerzés indításával

LTP befizetések elmaradása esetén nincs hitel Támogatási ráta változtatása

kormányzati kezdeményezés

Még nem ismert modell

Alkalmazhatóságának korlátot szab a pénzügyi fenntarthatóságnak való megfelelés követelménye (max. 85-90% támogatás lehetséges reálisan)

68


Tovább nehezítik a helyzetet a víziközmű szolgáltatási törvény (2011. évi CCIX. tv.) körüli végrehajtással kapcsolatos bizonytalanságok is (üzemeltető és tulajdonosváltás, díjbevételek lehetséges kiesése, központi árszabályozás, rezsicsökkentés). Meg kell jegyezni, hogy az önerő költségvetési forrásból, hitelből vagy társulási finanszírozással történő biztosítása sem minden esetben jelenti, hogy az aktuális önrész összegét a Kedvezményezettek finanszírozni képesek. Ilyen jellegű bizonytalanságot a projektek 9%-ában jelezték a Kedvezményezettek, melyek többségében a hitelintézetek által támasztott folyósítási feltételekből erednek. Az önerő finanszírozással kapcsolatos problémakört tovább súlyosbítja, hogy a vizsgált projektek 8%-ában nem terveztek tartalékkerettel, így az esetlegesen felmerülő pótmunka igények finanszírozása kétséges. A végrehajtás jelenlegi fázisában a tartalékkeret hiányából eredő kockázat nem becsülhető, azonban a projektek sikeres befejezéséhez szükséges a kockázat rendszerszerű kezelése.

A közbeszerzési eljárások előkészítéséhez és lefolytatásához kapcsolódó kockázatok A kockázatelemzés egyértelműen kimutatta, hogy a kockázatok legnagyobb számban a közbeszerzési kategóriában jelennek meg: a vizsgált 191 db projektben 111 db projekt esetében azonosítottunk közbeszerzési kockázatot. A közbeszerzési kockázatok közül is az eljárás megindításának (38%), vagy folyamatának csúszása fordul elő legmagasabb számban (18%).A vizsgált projektek 38%-ában a kivitelezési (esetenként mérnök) tenderek még meg sem indultak, holott annak a projekt ütemezése alapján már meg kellett volna történnie. Az esetek egyharmad részében ez csak néhány hónapos (egy éven belüli) csúszást jelent, azonban kétharmadukban a késedelem egy éven túli, vagy akár a projektek véghatáridőre történő befejezését is veszélyezteti. A késedelmek szinte minden esetben a Kedvezményezett – akár finanszírozási okra visszavezethető – kiváró magatartására, vagy az általa lefolytatott hosszadalmas előkészítésre, többkörös egyeztetésekre vezethetőek vissza.

A szükséges engedélyek hiányából eredő kockázatok A vizsgált projektek 27%-ánál nincsenek érvényes engedélyek (telepnél elvi vízjogi, csatornahálózatnál vízjogi létesítési), mely akadályozza a közbeszerzési eljárások megindítását. Előfordult ugyanakkor, hogy a Kedvezményezett érvényes engedély hiányában indít eljárást, vagy a közbeszerzés kiírása előtt a lejárt elvi vízjogi engedély meghosszabbítását nem látják indokoltnak, rábízva a későbbi kivitelezőre az engedélyezést. Ez a kockázatok miatt drágítja az ajánlati árakat és/vagy tovább görgeti a kockázatot a szerződéskötést követő időszakra, de megoldást nem jelent.

Az eljárási forma, eljárástípus választással kapcsolatos kockázat A vizsgált projektek 15%-ában került megállapításra e kockázati típus jelenléte, zömében az építési beruházások tendereztetése vonatkozásában, elenyésző részben az eszközbeszerzésekkel összefüggésben. E kockázat típusba sorolhatók egyrészről azon esetek, amikor a közbeszerzési eljárást nem a TSZ által előírt, Kbt. szerint megfelelő eljárásrendben (nemzeti/közösségi), eljárás fajtában (nyílt/ tárgyalásos/ keretmegállapodásos/ Kbt. 122. § (7) bek. a) pont szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos stb.) tervezik lefolytatni, vagy indították meg. E körben előfordulhatnak olyan, lényegében kockázatot nem is jelentő esetek, amelyeknél a lefolytatandó eljárás típusa, fajtája egyébként megfelelő, azonban a TSZ vonatkozó 6. sz. mellékletében más előírások szerepelnek, ezért TSZ módosítás átvezetése szükséges. Másrészről 69


megállapításra került a kockázat fennállása akkor is, ha a TSZ 6. sz. melléklet adataival összhangban áll ugyan a tervezett eljárási rend, fajta, típus, részek meghatározása (vagy a TSZ nem szabályozza ezeket minden részletében), azonban az előírás eleve kockázatot rejt, ami adott esetben súlyosabb hatással jelentkezhet, mint a KSZ-szel való egyeztetés, ill. a TSZ módosítás kérelmezése. Ide soroltukhatók azon eseteket is, amikor a kivitelezési tendereket megítélésünk szerint indokolatlanul, a részekre történő ajánlattétel kizárásával folytatják le, annak ellenére, hogy az mind a Kbt. szabályozása alapján, mind pedig műszaki-szakmai szempontok alapján indokolt lenne (pl. több települést érintő projektekben). A szakértők álláspontja szerint kifejezetten szükségszerű a részajánlat-tétel lehetővé tétele, ha a munkák megvalósítására eltérő FIDIC Könyv vonatkozik. E körben szükséges megemlíteni a keretmegállapodásra irányuló közbeszerzési eljárások körét. Az ekként előkészítés alatt álló, vagy már megindított (megkötött szerződéssel még nem rendelkező) eljárásokat minden esetben besorolásra kerültek a K5 kockázati típusba. A keretmegállapodásos eljárások létjogosultsága ugyanis – a szakértők megítélése szerint – több okból is megkérdőjelezhető a vizsgált projektek körében. A keretmegállapodásos eljárásra nem áll rendelkezésre elfogadott, használható mintatender. A szennyvíz közmű beruházásoknál ezen eljárásfajta alkalmazása nem jellemző, nincs rá vonatkozó gyakorlat, tapasztalat. A Kedvezményezetteknek ily módon alapok nélkül kell elkészíteniük a közbeszerzési dokumentációkat, értékelési metodikát, továbbá szerződéses feltételrendszert. A feladat nehézsége nemcsak a Kedvezményezetteknél jelentkezik, hanem a KSZ-nél és az NFÜ-nél is meghosszabbítja a közbeszerzési eljárások minőségbiztosításának időigényét, előrevetíti a többszöri visszautasítás és átdolgozás szükségességét. Az eljárással kapcsolatos gyakorlat hiánya mindemellett az esetleges jogorvoslat valószínűségét is növeli, amely az eleve csúszásban levő projekteknél azok ellehetetlenülését is jelentheti A keretmegállapodásos eljárás fajta a szakértők álláspontja szerint műszaki-szakmai oldalról megközelítve is vitatható a vizsgált projektek esetében. A Kbt. szabályozását is figyelembe véve a keretmegállapodásos eljárás lényege, hogy egy adott időszakon belül többször visszatérő, fajlagos mutatókkal előre meghatározható, tehát tipizálható műszaki tartalmú munka esetén azok megrendelése szakaszosan, majd elszámolása a fajlagos mutatók és árak alapján történjen. Egy-egy meghatározott szennyvíztisztító telep létesítésénél azonban megítélésünk szerint nem áll fenn olyan helyzet, mely keretmegállapodásos eljárás lefolytatására adna okot. Különösen problémásnak tűniktartjuk a keretmegállapodásos szerződés tervezet elkészítését a FIDIC szerződéses rendszerek kötelező alkalmazása mellett. A FIDIC fogalomrendszere és működési rendje, a FIDIC Sárga Könyv esetében a kivitelező által elkészítendő tervezési fázis eleve olyan műszaki alternatívákat, eltéréseket hozhat a korábbi (elvi engedélyes tervben, RMT-ben szereplő) elgondolásokhoz képest, hogy azt a keretmegállapodásos eljárásban előre látni, tervezni, és minden eshetőségre mutatót meghatározni álláspontunk szerint nem lehetséges teljes bizonyossággal.

TSz módosítás, ill. változásbejelentés szükséges A vizsgált projektek 33%-ánál, elsősorban az engedélyezés, tervezés előrehaladtával vagy egyéb okokból megváltozott fizikai projekttartalom miatt a TSZ módosítása vált szükségessé. A finanszírozás szabályosságához, így a közbeszerzések elindításához szükséges a támogatási szerződések mihamarabbi 70


módosítása, ugyanakkor ez a kockázat jellemzően adminisztratív beavatkozást igényel, így nem jelent komoly kockázatot a projektek befejezése szempontjából.

Akadályozó műszaki feltételek A tervezés, engedélyezés folyamatában természetes, hogy felbukkannak akadályozó tényezők, melyek közül a jogi jellegűek (tulajdonosi hozzájárulás, szolgalmi jog, szakhatósági feltétel, stb.) megoldása hatósági és egyéb közigazgatási szereplők, illetve a Kedvezményezett lassú ügyintézése miatt hosszú időt vesz igénybe (a KEOP projektekre jellemző projekt előkészítettség esetében 2-12 hónap késés valószínűsíthető), illetve további költségekkel jár, melyek elszámolhatósága bizonyos esetekben nem biztosítható az uniós szabályoknak megfelelően. Ez a típusú kockázat 35 projektnél, a vizsgált sokaság 18%-ában jelentkezik és hatékonyan a támogatói intézményrendszer beavatkozásával kezelhető.

Nem megfelelő FIDIC rendszer alkalmazásából eredő kockázat A vizsgált projektek mindössze 4%-ában, azonban két projekt esetében komoly, a projekt befejezését veszélyeztető súllyal (4A) jelenik meg a nem megfelelő FIDIC szerződéses rendszer alkalmazásából eredő kockázat, amely a helytelen eljárásválasztással és a részenkénti ajánlattétel kizárásával kapcsolatos kockázatokkal (K5) illetve a közbeszerzési eljárások lefolytatásának csúszásával (K2, K4) együtt jelenik meg. A mintatenderekkel is biztosított, a gyakorlat által már bevált FIDIC Sárga Könyves és Piros Könyves rendszert a Kedvezményezettek esetenként együtt alkalmazzák, a telepre és hálózatra vonatkozó munkák egy eljárásban történő beszerzésével.

Menedzsment problémák A státuszfelmérések készítése során sok esetben érzékelhető volt, hogy a Kedvezményezett belső kommunikációs csatornáinak, érdekérvényesítő erejének, döntéshozatalának vagy kapacitáshiány miatt a kedvezményezetti projektmenedzsment hiányosságokat szenvedett. A kedvezményezetti oldalon több esetben bevallottan is megjelent a szakmai felkészültség, ill. a kellő létszám hiánya, egyes esetekben – kevésbé jellemzően – a fluktuáció. A döntéshozatali, érdekérvényesítési probléma a testületi, társulási döntéshozatalban, továbbá időközi választások esetén az új vezetés felállásáig szintén jelentkezhet. Mindezek mellett is a menedzsment problémából eredő kockázat típus csak abban a körben került megállapításra (a projektek 7%-ában), ahol maga a Kedvezményezett utalt arra, hogy nehézségei vannak e téren, továbbá ahol a státuszfelmérés elvégzése is kérdésessé vált, az információ átadás, nyilatkozattételre kompetens személy hiányában. Ez utóbbi azonban nem volt jellemző, a Kedvezményezettek vezetői az esetek nagy többségében megértették a státuszfelmérés célját, lényegét, és nemcsak együttműködést, de nagyfokú bizalmat tanúsítottak szakértőik irányába.

A műszaki ellenőrzés hiánya A vizsgált projektek esetében a FIDIC rendszer alkalmazása kötelező. A FIDIC alapú szerződéses rendszerben már a kivitelezési szerződés aláírásától kezdve a Mérnöknek nevesített jogai, hatáskörei vannak. Ezen felül a műszaki ellenőrzés hazai szabályozása a191/2009 (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről) alapján is következik, hogy a munkák megkezdésekor jelen kell lennie a Műszaki 71


ellenőrnek/Mérnöknek (pl. kitűzés helyességének ellenőrzése). A szakmailag indokolt gyakorlat szerint a Mérnök már a kiviteli tender előkészítésének és a közbeszerzés lefolytatásának fázisában rendelkezésre áll. A műszaki ellenőrzés hiánya, a vizsgálat során mindössze két projektnél merült fel, ezen 3%-os előfordulás nem mondható magasnak. Tekintettel azonban a fentebb részletezett, a közbeszerzési eljárások csúszásával kapcsolatos kockázat csoportra, számítani lehet rá, hogy további projekteknél is jelentkezik.

A projekt lezárásának akadálya A fizikailag már megvalósult projektek közül 11 esetében (6%) felmerült, hogy a Kedvezményezettek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2012. szeptember 9-i közleménye alapján a támogatási arány növelése érdekében a már fizikailag megvalósult projektjeiket nem zárják le, hanem a felhasznált hitel vagy saját forrás csökkentése érdekében a Kedvezményezettek vagyonértékelést, CBA újraszámítást végeznek, TSZ módosítási kérelmet nyújtanak be. Jelenleg ez csak a projektek tényleges befejezésének időbeli csúszását okozó körülmény, azonban a 2015. évi elszámolási időszakhoz közeledve a lezárandó projektek számának növekedése a támogatói szervezetrendszer túlterheltségét fogja okozni, így célszerű a befejezett projekteket mielőbb lezárni.

Műszaki indikátorok teljesülése A vizsgált projektek közül 10 esetében (5%) tapasztalták a szakértők, hogy a projektekben ténylegesen megvalósult mennyiségek nagyban eltérnek a TSZ indikátor adataitól vagy a pályázatban vállalt adatokhoz képest a Kedvezményezettek az enyhébb (egyébként a hatósági határozatokban jellemzően ugyanígy szereplő) határérték adatok megvalósítására írták ki a közbeszerzéseket, ill. kötötték meg a kivitelezési szerződéseket. Mindez a szakértők megítélése szerint támogathatósági-elszámolhatósági oldalról igényel mielőbbi kezelést.

72


6.

Önkormányzati fejlesztések helyzete és elemzése 2013. szeptemberi állapot alapján

6.1.

Helyzetelemzés egységes adatbázis alapján

6.1.1. Egységes adatbázis kialakításának szempontjai Az áttekintő helyzetkép megalkotása érdekében egy egységes adatbázis szolgált alapul, mely adatbázis az alábbi elvek szerint és az alábbi adatforrásokból került kialakításra: 

településszintű adatbázis, amelyben az összes magyarországi település szerepel a listában, így megbízhatóan megállapítható egy adott településről az érintettség, vagy annak hiánya,



települési alapadatok szerepeltetése KSH adatbázisból (földrajzi elhelyezkedés, népesség, településfajta), így különböző településkategóriák alakíthatók ki.



összesített derogációs kötelezettség feltüntetése – egyszerre vizsgálható egy-egy település ivóvízellátás és a szennyvízkezelés vonatkozásában, valamint a kötelezettség jellege.



összesített

projekt

érintettség feltüntetése

– egyszerre vizsgálható egy-egy

település

ivóvízminőség-javító, illetve szennyvízkezelési projektben való érintettsége. 

a projektszintű adatok a kedvezményezett, központi, gesztor, vagy társulás vezető településnél találhatóak meg.



EMIR-ből származó adatok a projektek előrehaladottságát illetően (2013. augusztus végi állapotnak megfelelően), valamint a projekt jellemző adatainak (projektnév, kedvezményezett neve, KEOP kód) beazonosíthatósága.

Az Excel-formátumban az adatbázisból kiemelt adatok különböző szempontok szerint csoportosíthatóak és elemezhetőek. Az adatbázist mind elektronikus formátumban, mind nyomtatott változatban 1. sz. Mellékletként csatoltuk a tanulmányhoz. Az adatbázis kialakítása során az alábbiakat állapítottuk meg az adatok rendelkezésre állását illetően: 

az EMIR-ben megtalálható műszaki és eredmény indikátorok nem állnak rendelkezésre a BM EMIRhozzáférési jogosultsága keretében.



A projektek műszaki előrehaladására nincsen adat, az EMIR-ben kizárólag a pénzügyi előrehaladásra vonatkozó adat található. A BM résszéről igény lenne a műszaki előrehaladásról pontosabb képet kapni kiegészítő adatszolgáltatással.

73


6.1.2. Országos és területi közmű ellátottság Az egységesített adatbázis adatainak, valamint a KSH éves szintű adatsorainak felhasználásával általános helyzetképet kaphatunk Magyarország víziközmű ellátotttságáról. Az alapvető emberi igényeknek megfelelően jellemző múltbéli gyakorlat volt, hogy a víziközművek fejlesztésénél a vezetékes ivóvízhálózat kiépítése megelőzte a szennyvízelvezetés megvalósítását. Ennek megfelelően alakult ki hazánkban az ún. „közmű-olló”, mely szerint a 90-es évek közepétől 90% feletti ivóvíz szolgáltatási ellátottsághoz viszonyítva a szennyvíz közmű ellátottság az évek során 40% körüli értékről folyamatosan növekszik, azaz a „közműolló” zárul. Természetesen a célkitűzés az olló bezárulása, amikor a szennyvízelvezetés ellátottsága megegyezik az ivóvíz ellátottság értékével. Az alábbi ábrák közműellátottság alakulását mutatja be települések, illetve lakások száma viszonylatában. A két diagram eltéréseiből látható, hogy a nagyobb (magasabb lakással jellemezhető) települések ellátottsága történt meg korábban. Ennek megfelelően a fejlesztések település szinten nagyobb ütemű javulást mutatnak, mint a lakásállomány szintjén.

3. ábra: Víziközmű ellátottság alakulása Magyarországon települési szinten

74


4. ábra: Víziközmű ellátottság alakulása Magyarországon lakásállomány szintjén

A térképes ábrákon látható az ellátottság mértéke kistérségi szinten. Megállapítható, hogy mind ivóvíz, mind szennyvíz vonatkozásában a Dél-Alföldi, illetve az Észak-Magyarországi régiókban merülnek fel a legnagyobb mértékű hiányok.

5. ábra: Ivóvíz ellátottság Magyarország kistérségeiben (2011. december 31.)

75


6. ábra: Szennyvíz ellátottság Magyarország kistérségeiben (2011. december 31.)

6.1.3. Derogációs kötelezettségek számszerűsítése Az alábbi ábrákon szemléltetjük a derogációs kötelezettséggel érintett projektek különböző szempontok szerinti csoportosítását és ezek számszerűsítését. A 7. ábrán látható a 25/2002. Kormányrendelet szerinti agglomerációk derogációs csoportonkénti megoszlása, illetve ezen belül az adott csoportokon belül a KEOP projektekkel érintett agglomerációk megoszlása. A 8. ábrán látható a nem megfelelő ivóvízzel ellátott települések földrajzi (megyei szintű) eloszlása, illetve a kifogásolt komponens szerinti megoszlások.

7. ábra: Összes szennyvízelvezetési és –tisztítási agglomeráció (bal) és a jelenleg folyamatban lévő KEOP-1.2.0. projektek száma (jobb) derogációs besorolás szerint

76


8. ábra: Ivóvízminőség-javító derogációval érintett települések száma komponensenként és azok megyei eloszlása

9. ábra: Ivóvízminőség-javító projektek száma projektstátusz szerint

6.2.

Helyszíni felmérések

6.2.1. A projektkategorizálás szempontrendszere A helyszíni felméréssel értékelt projektek kiválasztásának szempontjai: 

Ivóvízminőség-javítás és/vagy szennyvízelvezetés: a látogatások költség-hatékonyságának növelése érdekében a látogatások struktúrájának meghatározásánál, ahol lehet, előnyt kell biztosítani azon településeknek/társulásoknak, ahol mindkét projekttípus jelen van



Társulás, vagy önkormányzat önmagában



Érintett lakos szám (műszakilag összefüggő területen): < 2000 fő, 2000-20000 fő, > 20000 fő 77




a vizsgált körön belül az un „nagyprojektek” leválasztásra kerülnek, annak érdekében, hogy vizsgálati eredményük ne torzítsa a teljes vizsgált sokaságról kialakuló értékelést



Földrajzi elhelyezkedés, hátrányos helyzetű régió



Fejlesztési szakasz: tervezés/előkészítés – kivitelezés – üzemelés



Teljesen új (nulláról induló) fejlesztések vagy fejlesztő típusú beruházások

A fenti szempontrendszert kiegészítő, a vizsgálat során értékelésre kerülő „minőségi” mutatók, szempontok: 

a végrehajtás alatt álló projektek mennyire bírnak „integráló hatással (az individuális, települési fejlesztések mellett mennyire jelentek meg egy-egy kisebb térség igényeit együttesen kielégítő, földrajzi és szolgáltatási értelemben is integrált beruházások)



ivóvíz ellátásban kirajzolódik-e egy „életképesebb”, pénzügyileg is fenntarthatóbb fejlesztési modell

6.2.2. Helyszíni felmérések végrehajtása A munka során a fentiekben leírt szempontok szerint az alábbi táblázatban szereplő 5 projekt vonatkozásában került sor helyszíni felmérésre a jelen megbízás keretében. Gesztor

KEOP

Konstrukció

település

azonosító

neve

Baja

KEOP-

ivóvíz

Projekt neve

Projektben érintett települések

Felső-Bácskai

Baja, Bácsalmás, Bácsbokod,

1.3.0/09-11-

Ivóvízminőség-javító

Bácsborsód, Bácsszentgyörgy,

2011-0038

projekt

Bátmonostor, Csátalja, Csávoly, Dávod, Érsekcsanád, Érsekhalma, Felsőszentiván, Gara, Hajós, Hercegszántó, Katymár, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Sükösd, Szeremle, Tataháza, Vaskút

Barlahida

Hernádkak

Solymár

KEOP-

ivóvíz

Barlahida

Község Barlahida

1.3.0/09-11-

ivóvízhálózatának

2012-0018

fejlesztése

KEOP-

szennyvíz

Köröm

és

térsége Hernádkak, Onga, Ónod,

1.2.0/B/10-

szennyvízelvezetése-

Berzék, Gesztely, Sajóhídvég,

2010-0064

és tisztítása

Sajólád, Sajópetri, Köröm

Solymár

Solymár

KEOP1.2.0/B/10-

szennyvíz

szennyvízcsatorna 78


Gesztor

KEOP

Konstrukció

település

azonosító

neve

2011-0001

Zalaegerszeg

KEOP-

Projekt neve

Projektben érintett települések

hálózatának bővítése

ivóvíz

A

ZALAVÍZ

Zrt. Bagod, Becsvölgye,

1.3.0/09-11-

szolgáltatási

Boncodfölde, Csonkahegyhát,

2013-0013

területén (Észak- és Dobronhegy, Hagyárosbörönd, Közép- Zala megye) Kávás, Kustánszeg, Milejszeg, lévő

településeinek Németfalu, Pálfiszeg,

ivóvízminőség

Zalaboldogfa, Zalaegerszeg,

javítása és vízellátás Zalaszentgyörgy fejlesztése A helyszíni felmérések során a települési (illetve projekt) képviselőkkel történő beszélgetés keretében a helyzetelemzés tárgyához kapcsolódóan tájékozódtunk a projektek előrehaladásáról, igyekeztünk feltárni a problémákat és önkormányzati javaslatokat gyűjtöttünk össze. A helyszíni látogatásokon felvett jegyzőkönyveket a tanulmány 3. sz. Mellékleteként csatoltuk. A felmért önkormányzatok

esetleges

hátrányos

megkülönböztetésének

kiküszöbölése

érdekében

a

megállapításainkat nem önkormányzatonként szerepeltetjük, hanem összesítve és nem projekthez köthető módon. A főbb megállapításokat a 7. fejezet alatt összesítve mutatjuk be. A fenti helyszíni felméréseken túlmenően megállapításainkat egyben a jelen megbízás keretein kívül végzett helyszíni ellenőrzések, önkormányzati képviselőkkel való személyes találkozások és általános szakterületi tájékozottság figyelembe vételével tettük meg.

79


7.

Kockázatok és javaslatok

7.1.

Általános, rendszerszintű kockázatok és javaslatok

Intézményrendszer áteresztőképessége, széttagoltsága A helyszíni tapasztalataink alapján tipikus észrevételként merült fel, hogy az intézményrendszernek, illetve az alkalmazott eljárásrendeknek jellemzően vannak a projekteket kifejezetten lassító elemei. Ezek közül a kedvezményezettek által a leggyakrabban említettek az alábbiak: 

Az

NFÜ

Közbeszerzési

Felügyeleti

Főosztály

tevékenysége

lassú:a

közbeszerzési

tenderdokumentációk minőségbiztosítása gyakran csak a 4/2011 Korm. rendeletben szereplő határidőkön túl kerül teljesítésre. Továbbá, a minőségbiztosításhoz kapcsolódó elektronikus jóváhagyások elmaradása miatt a kedvezményezett akadályoztatva van a további, szintén elektronikusan teendő lépéseiben. (Ennek ugyanakkor ellentmond a KMTK „KEOP-1.3.0 Állapotfelmérés és kockázatelemzés tanulmány”, miszerint a közbeszerzési minőségbiztosítási, ill. utóellenőrzési folyamatokból eredő időbeli csúszás mint kockázat nem jelentkezett.) Megjegyezzük, hogy a tenderdokumentációk minőségbiztosításának csúszása jellemzően olyan időszakokban merül fel, amikor egyszerre nagyszámú dokumentáció ellenőrzése válik szükségessé, azaz azokban az időszakokban, amikor az ellenőrzést végző szakértői létszám kevésnek bizonyul. 

Hasonló jellegű problémát jelent, hogy a támogatási szerződésmódosítások intézményi (KSZ, IH) jóváhagyásának időszükséglete is igen jelentős (2-3 hónapos). Ez az időtartam a projekt lebonyolítások során nagy gondot és fennakadást okozhat, mivel az ilyen jellegű, intézményi jóváhagyást igénylő módosítások és változások folyamatában a kifizetések is felfüggesztésre kerülnek.



Megállapítható, hogy a pályázók és kedvezményezettek számára a pályázatok lebonyolításra, segítésére, előmozdítására létrejött intézményrendszer nagyon szerteágazó. A kedvezményezettek nem tudják pontosan elkülöníteni kinek mi a feladata, kitől mit várhatnak, kinek milyen adatot szolgáltatnak. Sok a párhuzamos adatszolgáltatási igény, az egyes intézmények között nem valósul meg az azonos típusú, tartalmú adatok átadása.

A derogációs kötelezettségek megoldására nem a pályázati rendszer a legmegfelelőbb Az önkormányzatok nem feltétlenül tartják szerencsésnek azt, hogy önkormányzati szinten kell pályázni, ill. a pályázatokat lebonyolítani. Ez különösen hangsúlyos véleménnyé vált, miután az ivóvízminőség javító projekteknél megvalósul a 100 % támogatási finanszírozás. A projektek központosított lebonyolítása valóban megoldást jelenhet több gyakorlati problémára, ugyanakkor újabb jogi és hatásköri ellentmondás forrásává válhat. Amennyiben a tárgyi közszolgáltatások biztosítása továbbra is önkormányzati felelősségi körben marad, illetve a közművek továbbra is önkormányzati tulajdont képeznek, a központosított lebonyolítás hatékonyan nem valósulhat meg. A pályázati rendszer fenntartása mellett ugyanakkor az 80


alábbi központi intézkedések és tevékenységek révén lehetne növelni a pályázati lebonyolítás hatékonyságát: 

általános szakmai támogatás biztosítása, valamint igény esetén projekt/település-szintű segítségnyújtás teljesítése,



egyszerűsített és lényegretörő pályázati követelmények kialakítása ezzel minimalizálva a helyi szinten elkészítendő dokumentumok terjedelmét és tartalmát,



szigorúbb pályázati feltételek megfogalmazása és a kizáró okok, pályázati korlátozások kiterjesztése – a jogi lehetőségek szerinti maximumra- ezzel minimalizálva a pályázói döntéshozatali igény mértékét.

7.2.

Műszaki szempontok

A projektek fizikai megvalósulásának egyidejű koncentrációja A jelenleg folyamatban lévő projektek kivitelezési feladatai egy viszonylag rövid időszakra koncentrálódnak, mivel időbeli korlátot jelent a KEOP elszámolási időszak záró dátuma (2015. június 30.). Ez azt jelenti, hogy a fizikai munkálatoknak legkésőbb 2015. május 31-ig meg kell valósulniuk, ami különösen rövid időtartamnak minősül annak fényében, hogy a tényleges fizikai megvalósulást a jellemzően több hónapos próbaüzem sikeres teljesítése jelenti. A KEOP projektek kapcsán pillanatnyilag jelentős kapacitásigény mutatkozik a tipikusan mélyépítési és ivóvíz/szennyvízkezelési technológiai kivitelezésekre, illetve az igény további erősödése a közeljövőben még fokozottabban várható. Szélsőséges esetben a kivitelezői kapacitásigény akár konkrét fizikai korlátokba is üzközhet. Emellett a kisebb kivitelező cégeknél jelentős finanszírozási (likviditási) problémákat is eredményezhet a nagyobb volumenű kivitelezési munka. Ezt a hatást részben mérsékelte a közbeszerzéseken kötelezően biztosítandó 30 %-os szállítói előleg lehetősége. A kivitelezések koncentráltsága egyben a piaci árak emelkedését is eredményezheti a nyílt pályáztatás során, azonban ez a következmény még nem figyelhető meg. Ugyanakkor megemelkedik a kockázata annak, hogy nem zárul eredményesen egy-egy közbeszerzési eljárás, alapvetően érdeklődés hiány következtében. Továbbá, komoly műszaki kockázatot vetít elő a tekintetben, hogy a kiépítésre kerülő rendszerek nem megfelelő minőségben és nem a legoptimálisabb technológiákat alkalmazva készülnek el. Ha a megvalósítási projektek fizikailag át is adhatóak határidőre, a műszaki és – egyben az üzemeltetési költségek emelkedése miatt – a pénzügyi fenntartási kockázatok emelkednek. Összességében, tehát a nagy volumenű kivitelezések rövid időszakra koncentrálódása kedvezőtlen hosszútávú hatásokat is eredményezhet..

81


7.3.

Pénzügyi szempontok

Önerő A KEOP rendszer eredeti feltételei mellett a derogációs kötelezettségek megoldására elnyert pályázatok önerejének biztosítása jelentős anyagi terheket rótt az önkormányzatokra. Az önerő biztosításának szükségessége visszatartott önkormányzatokat a pályázat benyújtásától. Később, az önerő támogatások (különböző forrású önerő alapokból: BM, NFM, Miniszterelnökség) lehetőségével a projektek 100%-ban támogatási forrásból finanszírozhatóvá váltak, melynek hatására a pályázati aktivitás emelkedett, illetve a kifizetések üteme is felgyorsult.

ÁFA Az önerő kérdéskörén túlmenően az ÁFA fizetéssel kapcsolatban továbbra is felmerül az önkormányzati fizetőképesség kérdése, tekintettel arra, hogy a tárgyi támogatási konstrukciók egységesen (jövedelemtermelő voltukból fakadóan) nettó elszámolásúak, azaz a kedvezményezett ÁFA visszaigénylő státuszban van. Bár a nagyobb összegű kifizetések jellemzően építési beruházáshoz kapcsolódnak, azaz a fordított ÁFA fizetés szabályai alá esik, és így egyszerre történik az ÁFA kötelezettség és visszaigénylés, gyakran, a viszonylag kisebb összegű szolgáltatási szerződések ÁFA kötelezettsége is nagy terhet ró az önkormányzatokra. Az ÁFA befizetés és az ÁFA visszaigénylés közötti néhány hónapos időszak megnehezíti az önkormányzatok pénzügyi helyzetét, likviditását. Javasolt lenne ennek fényében az államháztartáson belüli pénzmozgások minimalizálása, valamint az ÁFA befizetés átmeneti terheinek megszüntetése.

7.4.

Közbeszerzési szempontok

A projekt csúszások legnagyobb kockázatát a közbeszerzési eljárások előkészítéséhez és lefolytatásához kapcsolódó kockázatok jelentik. Ezt a tényt erősítette meg a KMTK „KEOP-1.3.0 Állapotfelmérés és kockázatelemzés tanulmány” is, mely szerint a kockázatok legnagyobb számban a közbeszerzési kategóriában jelennek meg, a közbeszerzési eljárás megindításának, vagy folyamatának csúszása fordul elő legmagasabb számban (az összes vizsgált projektre vetítve 45%, illetve 15%). A kétfordulós pályázati konstrukciók esetében a kivitelezési/megvalósítási projektfázisbanban (2. forduló) lefolytatásra kerülő közbeszerzések tenderdokumentációi általában már az előkészítési projektfázisban (1. fordulóban) elkészültek. Optimális projekt lebonyolítás esetén a második forduló támogatási szerződésének megkötését követően a megvalósítás közbeszerzései rövid időn belül kezdhetőek lettek volna, azonban a helyszíni tapasztalatok alapján, illetve korábbi tanulmányok tartalma szerint a közbeszerzési eljárások csak jelentős késéssel kerültek megindításra. Ennek oka egyrészt a közbeszerzési törvény módosításaira vezethető vissza, másrészt pedig az alkalmassági kritériumok, bírálati szempontok, szerződéses feltételek, valamint a műszaki követelmények többszöri pontosításának és átdolgozásának igénye.

82


7.5.

Önkormányzatoknál jelentkező, specifikus problémák

Az önkormányzatok jellemezően nem rendelkeznek elegendő szakmai kompetenciákkal annak megítélésére, hogy számukra a megfelelő és legoptimálisabb műszaki végeredményű projektek készülnek. Továbbá, nem minden önkormányzat kellően felkészült a projektek lebonyolítására, belső menedzselésére. Annak ellenére, hogy a legfontosabb tevékenységekre pályázatból finanszírozott módon külső szakértő igénybe vehető, szükséges, hogy a kedvezményezett önkormányzatoknál (társulásnál) legyen megfelelően képzett szakember, aki legalább azzal tisztában van, hogy mi az a szolgáltatás, amit a külső szakértőktől várhat. Például az előkészítő szakaszokban elkészült kivitelezési tenderdokumentációk szinte minden esetben átdolgozásra szorultak a megvalósítási szakaszban. Az átdolgozást indokolta egyrészt a közbeszerzési törvény változása, ami nem volt előre látható, de tipikusnak mondható, hogy műszaki tartalmú dokumentációkat is át kellett dolgozni (Megrendelői követelmények, Műszaki leírás), ami a megvalósítási szakaszban már nem volt elszámolható költség és sokat lassított a kivitelezési szakaszok közbeszerzéseinek indításán, hogy meg kellett találni az önkormányzatoknál a megfelelő forrásokat is ezek elkészítésére. Továbbá, a kisebb volumenű, de technológiai jellegű beruházások esetében a műszaki kompentenciahiány miatt fennáll a veszélye annak, hogy nem az optimális műszaki megoldás kerül betervezésre, illetve bevezetésre (pl. egy agresszívabb marketing stratégiával rendelkező beszállító az adott körülmények között magas fenntartási költségeket generáló technológiát ad el az önkormányzatnak). Ilyen esetek hatásainak mérséklésére javasolt lenne egy olyan központosított szakértői rendszer biztosítása, amelyhez a (jellemzően kisebb) önkormányzatok előzetesen független műszaki tanácsadásért fordulhatnának. Hasonlóan, az önkormányzatoknál nem mindennapi beruházásokhoz kapcsolódó pénzügyi helyezetek kezelésének segítése érdekében is szükség lenne gyakorlati megoldásokat, módszertant és mintapéldákat tartalmazó útmutatók elkészítésére, illetve non-profit elven működő pénzügyi szaktanácsadásra.

7.6.

Előzetes javaslatok a kockázatok kezelésére

A fentiekben megfogalmazott kockázatok jövőbeli kezelésére, megelőzésére, illetve bekövetkezési valószínűségük mérséklésére az alábbi előzetes javaslatokat tesszük. (Megjegyezzük, hogy a javaslatok részletesebb kidolgozása a későbbiekben elkészítendő „Hatásvizsgálat” c. tanulmány tartalmát képezi, melyben konkrét intézkedési javaslatok kerülnek megfogalmazásra és ezek többszempontú hatáselemzése is elkészül.) 1. A fejlesztések megvalósításában érintett államigazgatási szervezetek közötti (NFM, BM, VM, OKI, NeKI, NFÜ, NKEK) információ-áramlás hatékonyabb és gyorsabb módjának kialakítása, illetve egységesen hozzáférhető, optimalizált adattartalmú adatbázis létrehozása és működtetése. 2. A projekt megvalósítások műszaki előrehaladásának, illetve a létrejött rendszerek majdani működésének

nyomonkövetésére

alkalmas,

optimalizált

indikátor/monitoring

rendszer

létrehozása. 83


3. A pályázatok és projektek keretében létrejövő szakmai dokumentációk, tervek és tanulmányok szakmai minőségbiztosításának ellátása annak érdekében, hogy a pályázó számára valóban (és hosszútávon is) a legmegfelelőbb műszaki megoldások szülessenek. Elméletileg a jelenlegi rendszernek is alkalmas lenne erre, mivel az engedélyek alapját képező terveket az illetékes hatóságok értékelik, a tervek alapján készülő Megvalósíthatósági Tanulmány minőségbiztosítását a közreműködő szervezet elvégzi, a szolgáltatók bevonásra kerülnek mind a tervezés, mind a közbeszerzési dokumentációk műszaki tartalmának elkészítése során. Azonban mindezek ellenére a helyszíni tapasztalatok alapján az állapítható meg, hogy sem a kedvezményezettek, sem a víziközműveket üzemeltető szolgáltatók nem jellemzően elégedettek a tervezett, illetve megvalósult műszaki megoldásokkal. 4. Szakmai képzésekkel, gyakorlati és aktualizált útmutatók elkészítésével, illetve központosított szakmai segítségnyújtással támogatni az önkormányzatokat a hatáskörükben megvalósítandó projekt lebonyolításában. 5. Viziközmű beruházások esetében megfontolandó a pályázati lehetőségek elérhetővé tétele a szolgáltatók számára, amit az új Vksztv. előírásai (100 % állami vagy önkormányzati tulajdon) is elősegíthet, miszerint a szolgáltatók kizárólag állami, vagy önkormányzati tulajdonban lehetnek. Ezzel a központi kormányzati projektelőkészítés és koordináció lehetősége is hatékonyabban megvalósulhatna.

84


8.

Záró megállapítások

8.1.

Általános helyzetkép

A helyzetelemzés adatgyűjtési folyamatában kialakított helyzetkép alapján, valamint a helyzetelemzés során feldolgozott, a tárgyban korábban készített tanulmányok szintézisével az alábbi főbb magállapítások tesszük a derogációval érintett, önkormányzati hatáskörben teljesítendő feladatok előrehaladásáról. Az ivóvízminőség-javítás feladatai területén a következő megállapításokat tesszük: 

A BM által koordinált átmeneti műszaki megoldások alkalmazása mellett és a 2013. évi projekt teljesülések figyelembevételével a derogációs kötelezettségek teljesülnek.



Minden derogációval érintett település jelen van a KEOP rendszerben, tehát a végleges műszaki megoldás megvalósítás támogatási keretei biztosítottak. Az intézkedés teljes kerete 131,17 Mrd Ft.

Összefoglalva: pénzügyi fedezeti oldalról megoldottnak tekinthető a derogációs kötelezettsége teljesítése, azonban a műszaki megvalósíthatóság egyes projektnél kérdéses lehet a KEOP források felhasználásának 2015. június 30-i véghatárideje figyelembevételével, melyre a jelenlegi alacsony kifizetési arány utal. A szennyvízelvezetés és -tisztítás feladatai területén a következő megállapításokat tesszük: 

Magyarország a 2010. évi adatok alapján sem a 2008-as, sem a 2010. évi határidőket nem teljesítette teljes mértékben.



A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési- es tisztítási Megvalósítási Program szerint a derogációval érintett 538 agglomerációból összesen 277 van jelen a jelenlegi KEOP rendszerben, tehát a végleges teljes derogációs kötelezettség műszaki megoldása csak a 2014-2020 tervezési időszakban érhető el.



A fejlesztési igények alapján a 2014-2020 tervezési időszakban a várható beruházási költség 375415 Mrd Forint között alakulhat, figyelembe véve a jelenleg már előkészítés alatt álló projekteket, valamint a pillanatnyilag előkészítési szakaszban még nem szereplő projekteket.

8.2.

A végrehajtás kockázatai

A helyzetkép alapján megállapítható, hogy a fejlesztések időbeli előrehaladását, azaz a derogációs kötelezettségek teljesülését több kockázati tényező akadályoztatja, illetve hátráltatja, mindamellett, hogy az önkormányzati hatáskörbe tartozó feladatok teljesítésének elősegítésére ezidáig több intézkedés kedvező eredménnyel járt. A fejlesztések pénzügyi forráshiányából eredő akadályokat eredményesen elhárították a különböző konstrukcióban biztosított önerő támogatások, így ezen pénzügyi támogatások fenntartása egyértelműen hozzájárul a derogációs kötelezettségek teljesítéséhez. A fennmaradó kockázatok között hangsúlyosan szerepel: 85




az önkormányzatoknál tapasztalható szakmai kompetencia-hiány, ami eltérő mértékben jelentkezik mind jogi, mind pénzügyi, mind műszaki ismeretek területén. A probléma különböző eszközökkel megvalósuló központosított segítségnyújtással orvosolható.



további hátráltató tényező az intézményrendszer és hatáskörök nehezen áttekinthető struktúrája, valamint a projektek megvalósításához kapcsolódó eljárásrendek bonyolultsága, amelyek átgondolt optimalizálásra szorulnak.



kiemelkedően magas kockázatot valószínűsítenek a közbeszerzési eljárások tapasztalt nehézségei (jellemzően hosszadalmas eljárási időtartamok), mivel ezek a közbeszerzés jogszabályi előírásainak betartása mellett, nem kezelhetők.

Az ÁROP projekt keretében a jelen helyzetelemzés alapján beazonosított kockázatok, előzetesen meghatározott javaslatok és megfogalmazott megállapítások részletesebb kifejtése érdekében készül el a „Hatásvizsgálat” c. tanulmány, terv szerint 2013 decemberében. Ezen tanulmány célja az egyes kockázatok bekövetkezésének, valamint az előzetesen tett javaslatok hatásainak értékelése, továbbá, ezek alapján a konkrét intézkedési javaslatok meghatározása.

86


Rövidítések jegyzéke BM

Belügyminisztérium

EGT

Európai Gazdasági Térség

IH

Irányító Hatóság

IMJP

Ivóvízminőség-javító Program

KA

Kohéziós Alap

KEOP

Környezet és Energia Operatív Program

KIOP

Környezet és Infrastruktúra Operatív Program

KSZ

Közreműködő Szervezet

LE

Lakosegyenérték

NeKI

Nemzeti Környezetügyi Intézet

NFÜ

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

NKEK

Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft.

OKI

Országos Környezetegészségügyi intézet

OTH

Országos Tisztifőorvosi Hivatal

OVF

Országos Vízügyi Főigazgatóság

ÖKI

Önkormányzati Koordinációs Iroda

VKI

Víz Keretirányelv

VM

Vidékfejlesztési Minisztérium

Ábrajegyzék 1. ábra: A tárgyi tanulány elkészítése során alkalmazott módszertan folyamatábrája 2. ábra: Intézményi rendszer a közműszolgáltatáshoz és annak támogatásához kapcsolódóan 3. ábra: Víziközmű ellátottság alakulása Magyarországon települési szinten 4. ábra: Víziközmű ellátottság alakulása Magyarországon lakásállomány szintjén 5. ábra: Ivóvíz ellátottság Magyarország kistérségeiben (2011. december 31.) 6. ábra: Szennyvíz ellátottság Magyarország kistérségeiben (2011. december 31.) 7. ábra: Összes szennyvízelvezetési es –tisztítási agglomeráció (bal) és a jelenleg folyamatban levő KEOP-1.2.0. projektek száma (jobb) derogációs besorolás szerint 8. ábra: Ivóvízminőség-javító derogációval érintett települések száma komponensenként és azok megyei eloszlása 9. ábra: Ivóvízminőség-javító projektek száma projektstátusz szerint

87


Táblázatjegyzék 1. Táblázat: Az ivóvíz arzéntartalmára vonatkozó szabályozás alakulása 2. Táblázat: Az ivóvíz-minőségre vonatkozó határértékek és határidők 3. Táblázat: Ivóvízminőség-javító megvalósítási KEOP pályázatok 2013. január 14-i állapota 4. Táblázat: Helyszínen felmért települések és projektek

Felhasznált irodalom ÖKO Zrt, Ivóvíz és szennyvíz fejlesztések egyes kérdései, Értékelési zárójelentés, I. kötet, Ivóvíz fejlesztések egyes kérdései, 2013. Környezetvédelmi Mérnök-Tanácsadó Konzorcium: KEOP-1.3.0 Ivóvízminőség-javítás konstrukcióban megvalósuló projektek állapotfelmérése és kockázatelemzése, ZÁRÓJELENTÉS, 2013. ÖKO Zrt, Ivóvíz és szennyvíz fejlesztések egyes kérdései, Értékelési zárójelentés, II, kötet, Szennyvíz fejlesztések egyes kérdései, 2013. Környezetvédelmi Mérnök-Tanácsadó Konzorcium: KEOP-1.2.0 Szennyvízelvezetés és – tisztítás megvalósítása

konstrukcióban

megvalósuló

projektek

állapotfelmérése

és

kockázatelemzése,

ZÁRÓJELENTÉS, 2013.

Mellékletek 1. Településszintű összesítő táblázat (kötelezettségek és KEOP projektek) 2. Helyszíni felmérés jegyzőkönyv – Sablon 3. Helyszíni felmérések jegyzőkönyvei 

Baja



Barlahida



Hernádkak



Solymár



Zalaegerszeg

88


89


2 Helyzetelemzés az EU-s. kötelezettségvállalások teljesítéséről Tanulmány 2. verzió

Recommend Documents