2. Az érdekegyeztetés fogalmáról

Az Elektronikus Hírközlési Törvény és a végrehajtási rendeletek az érdekegyeztetés szemszögéből Mojzes Imre, Horváth László, Ikladi Péter Hírközlési Érdekegyeztető Tanács [email protected]

1. Bevezetés A hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény (HKT) hatálybalépésével új fejezet kezdődött a hazai hírközlés történetében. Ez a törvény olyan szabályozást igyekezett megvalósítani, amely megfelelt a versenypiaci és a fogyasztói igényeknek, és a technológiai kihívásoknak. Ezért 2002 február 7-én Alsónémedi község Önkormányzata, az Antenna Hungária Rt., az Egyesült Magyar Kábeltelevízió Híradástechnikai Ker. és Szolg. Kft., az Ericsson Magyarország Kft., eTel Hungary Kft., a GTSDatanet Kft. a Hungaro Digitel Kft., az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, a Magyar Posta Rt., a MIL-ORG Consulting Kft., a Novacom Távközlési Kft., a Pannon GSM Rt, a PanTel Távközlési és Kommunikációs Rt., a UPC Magyarország Kft., a V.R.A.M. Távközlési Rt., a Westel Mobil Távközlési Rt., a Westel Rádiótelefon Kft. létrehozták a Hírközlési Érdekegyeztető Tanácsot (HÉT). A HÉT célja a hírközlési piaci szereplők érdekképviselete, a kormányzat, a hatóságok és egyéb szervek, belföldi és nemzetközi fórumokon való képviselete. A célok között, amelyeket az alapszabály [1] rögzít, kiemelten megjelenik a szabályozás és a fogyasztóvédelem is. A hírközlés terén folytatott érdekegyeztetés nem volt előzmény nélküli. A rendszerváltást követően elfogadott, a távközlésről szóló 1992. évi LXXI. törvény kodifikálta a Távközlési Érdekegyeztetési Fórum létrehozását, mint civil szervezetet. Az idézett törvényhely: 35. § (1) A miniszter e törvényben meghatározott hatáskörében… c) kezdeményezi a Távközlési Érdekegyeztető Fórum és a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság létrejöttét, és lehetővé teszi működésüket;

A törvénynek megfelelően a civil szféra akkori fejletlensége és a civil szerveződések tapasztalatlansága miatt jelentős nehézségek árán, de létrejött a Távközlési Érdekegyeztető Fórum. A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács megalakulásakor a létrehozási szándék egyöntetűsége következtében, mondhatni, az egyik legbonyolultabb feladat az volt, hogy meghatározzuk a szervezet angol elnevezését. A nehézséget az okozta, hogy a szervezetben kimondottan szakmai érdekegyeztetés folyt és folyik, tehát nem valamiféle szakszervezeti munkáról volt szó [3]. A kialakult megegyezésnek megfelelően a reconciliation angol szót találtuk legmegfelelőbbnek. Az évek során többször elemeztük a szakmai érdekegyeztetés módszertanát és gyakorlatát. [4-7] Az útkeresést tükrözte a hazai távközlési piac és annak szabályozása, változása, de tükrözte a szervezetben résztvevők együttműködési tapasztalatának növekedését is. Az egyesületnek, a civil szervezeteknél talán szokatlan specialitása az, hogy a tagszervezetet képviselő személyek képviseleti jogát a tagszervezetek aláírási jogosultsággal rendelkező képviselői évente igazolják. Az egyesület létrehozói már a szervezés kezdetén egyetértettek abban, hogy a szakmai munka során, így a jogszabály-véleményezések esetén is, természetesen 1

konszenzusra törekszenek. A vitás kérdések azonban, sosem dönthetők el szavazással. Ebben az esetben a demokrácia éppen a vélemények fenntarthatóságában rejlik. A munka során természetesen merülnek fel érdekellentétek, melyek a tagok piaci helyzetéből, az általuk művelt szakmakultúrából, és annak helyi színvonalából következik. Alapelvünk része a vélemény-térkép, amely biztosítja az eltérő vélemények megjelenítését. Az új szervezet létrehozásáról, elképzeléseikről már egy rangos fórumon beszámoltunk. [6]

2. Az érdekegyeztetés fogalmáról Mint a fentiekben hangsúlyoztuk, a HÉT-ben a tagok egymás közötti és a harmadik féllel, a Jogalkotóval szembeni, illetve vele azonos szakmai érdekeinek egyeztetése folyik. Idézünk itt néhány olyan értelmező szótárbeli meghatározást – a pontosság kedvéért az eredeti nyelven – amely az érdekegyeztetést definiálja. A) Collins Concise Dictionary ISBN 0 00 4332520 0 (1989) Reconcile 1. to make (ourself or another) no longer opposed, cause to acquiescence in something unplesant 2. to become friendly with (someone) after a strangement or to be reestablished friendly relatiuons 3. to settle (a quarell) 4. to make (two apparently conflicting things) compatible or consistent with each other 5. to reconsecrate B) Webster ’s New World Dictionary(1988) Reconcile: 1. to make friendly again or win over to a friendly attitude 2. to settle (a quarrel or dispute) or compose (a difference) 3. to make (arguments,ideas, text, accounts,etc.) consistent, compatible, etc.: bring into harmony 4. to make content, submissive, or acquiescent (to) /to become reconciled to one’s lot/ C) Magyar Értelmező Szótár A Magyar Értelmező Kéziszótár 2003-as kiadásában nem szerepel az „érdekegyeztetés” szócikk

A fenti néhány idézetből is látható, hogy az érdekegyeztetés fogalmát igen tágan értelmezik, de lényegét tekintve egyik meghatározás sem felel meg teljesen annak a tevékenységnek, amelyet a HÉT keretében folytatunk. E tevékenység ugyanis teljes

2

egészében önkéntes, minden külső befolyásolástól mentes folyamatot takar, lényeges specifikuma ennek a folyamatnak, hogy zömében piaci szereplők vesznek részt benne, akik ott versenytársként jelennek meg. Versenytársak saját „műfajuk” szerint – például, mint mobilszolgáltatók, vagy kábelTV -szolgáltatók – és versenytársak más-más „műfajban”, mint vezetékes és vezeték nélküli szolgáltatók. Lényeges, hogy az érdekegyeztetés folyamatában megjelennek a fogyasztók és az önkormányzatok is. Az érdekegyeztetés további lényeges jellemzője az, hogy a közösen kimunkált álláspontot a felek a továbbiakban önállóan is képviselik, tehát az érdekegyeztetés eredményeképpen kimunkált álláspontot a sajátjukként is képviselik. Az érdekegyeztetésnek ugyancsak lényegi jellemzője, hogy az mindig egy időben igen behatárolt folyamat eredménye, hiszen annak létrejöttéhez általában csak napok álnak rendelkezésünkre. Ez alapvetően eltér a munkaügyi érdekegyeztetések éves, olykor több éves kitekintésétől és magának a folyamatnak hosszától. Lényeges megemlíteni még, hogy az érdekegyeztetés nagyon gyakran a szigorúan szakmai területeken túl érintheti a hírközlés társadalmi aspektusait is. Ezért is tartjuk lényegesnek, hogy az érdekegyeztetésben a fogyasztókat képviselő civil szervezet is részt vesz, így tehát a kialakult vélemény egyfajta társadalmi megegyezést is tükrözhet. Lényegi elemként megemlítjük, hogy az így létrehozott érdekegyeztetési folyamatban az alapszabály tiltja a szakmai kérdésekben lebonyolított szavazást. Nem dönthetnek tehát semmilyen kérdésben olyanok, akik nem, vagy kevésbé érdekeltek. Az érdekegyeztetés célja a megadott időhatáron belül elérhető lehető legnagyobb közös érdek feltárása és artikulálása. A fennmaradó érdekkülönbséget – ha vannak - dokumentáljuk, de nem minősítjük. A fennmaradt érdekek különbségét csak és kizárólag azzal jellemezzük, hogy mik azok a szervezetek, szolgáltatások, technológiák, amelyekkel részben vagy teljesen nem sikerült a szervezeten belül egyetértésre jutni. Megjegyzendő, hogy az esetek döntő többségében sikerül konszenzusos véleményt kialakítani. Mivel a megalakulása óta eltelt időszakban a szervezet valamennyi fontos piaci szereplőt tömörít, az így kialakult egyetértés vagy egyet nem értés a szakma álláspontjának tekinthető. Az érdekegyeztetés egyik formája a békéltető testület, amelyet az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I.22.) Korm. Rendelet legutóbbi módosítása (203/2002. IX.14. korm. rendelet) definiál.

3. Az érdekegyeztetésünk módszeréről A szervezet létrehozását hosszas véleménycsere előzte meg. Valamennyien egyetértettünk abban, hogy olyan korszerű szervezetet kívánunk létrehozni, amely a lehető legjobban kihasználja épp az általunk is képviselt infokommunikációs technológia valamennyi előnyét. Olyan virtuális szervezet létrehozásában gondolkodtunk, ahol a kommunikáció elektronikus formájának használatát csak és kizárólag az érvényes törvényi korlátozások szabályozzák. A kommunikáció tehát alapvetően e-mailen keresztül történik. Ez az új technológia – ma még nem eléggé kutatott módon – új lehetőségeket is teremt egy demokratikusan működő civilszervezet számára. Technológiailag könnyen megvalósítható, hogy valamennyi dokumentumhoz valamennyi tagszervezet megha-

3

talmazott képviselője hozzáfér. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy az állami szervektől véleményezésre megkapott dokumentumokat, így a jogszabály-tervezeteket is valamennyi résztvevő elektronikus formában kapja meg, és azt véleményezheti. A létrejövő véleményeket is valamennyi résztvevő látja. Ha azt érzékeljük, hogy egy résztvevő nem tesz észrevételt, akkor azt úgy tekintjük, hogy az adott kérdés az illető szervezetet nem érinti. Ennek a technológiának része, a központi postafiók, amely a virtuális iroda különböző helyein lévő elnökségi tagok levelezését biztosítja, vagyis, az elnökség tagjai egy azonos e-mail címen érhetők el. A belső véleményezési határidő letelte után, a beérkező véleményeket figyelembe véve, a HÉT titkársága egyeztetett álláspontra tesz javaslatot, amelyet valamennyi résztvevő – tehát az is, aki nem tett észrevételt – megkap. Itt ismét lehetőség van a titkárság által kidolgozott egyeztetett álláspont további módosítására, amelyet szintén valamennyi résztvevő lát, és hozzászólhat az érdekegyeztetés folyamata során. Az egyeztetett vélemény, figyelembe véve a különvéleményeket is, véleménytérkép formájában határidőre, a jogszabály-alkotóhoz, lehetőleg szintén elektronikus formában jut el. Az államigazgatási gyakorlatnak megfelelően a szervezet véleményét a jogalkotónak faxon is elküldjük. Papír alapú dokumentum egészen kivételes esetben képződik csak, ezeket elektronikus formában szintén megküldjük tagszervezeteinknek.

4. Felmerült nehézségek A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénynek két szakasza is vonatkozik a jogszabályalkotás és a civil szervezetek kapcsolatáról. A 20. § szerint: "A jogalkalmazó szerveket, a társadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti szerveket be kell vonni az olyan jogszabályok tervezetének elkészítésébe, amelyek az általuk képviselt és védett érdekeket, illetőleg társadalmi viszonyokat érintik."

ill. a 31. § szerint: (1) A véleménynyilvánítás határidejét a tervezet előkészítőjének úgy kell megállapítania, hogy a véleményező megalapozott véleményt adhasson, és azt a tervezet elkészítésénél figyelembe lehessen venni. (2) A határidő megállapításakor a jogszabálytervezet terjedelmére és a véleményező szerv testületi jellegére is tekintettel kell lenni.

A törvényi rendelkezés ellenére több minisztérium nem tartja be tájékoztatási kötelezettségét, így többszöri írásbeli igényünk ellenére sem küldte meg a hírközlési szakterületre vonatkozó jogszabály-tervezeteket, sőt megkeresésünkre nem is válaszolt. Megalakulásunk után, hosszú ideig komoly gondot jelentett, a jogszabálytervezetekhez, elektronikus formában történő hozzáférés. További súlyos gond, hogy a jogszabály-tervezetek véleményezésére rendelkezésre álló idő, szinte minden esetben elmarad a fent idézett törvényben előírtaktól. Lehetséges, hogy a HÉT egyesületben, a rendeleteket, a véleményezés során, több személy tanulmányozza, mint a jogalkotónál. A HÉT minden esetben mind a 22 tagszervezet részére megküldi a tervezeteket. Nyilvánvaló, hogy csak az adott témában érintettek tanulmányozzák a tervezetet, de tapasztalataink szerint, egy – egy társaságnál legalább 3 - 5 szakember vizsgálja azokat. Néhány esetben előfordul, hogy a rendelkezésre álló idő oly rövid, hogy egyeztetésre nincsen mód. Ebben az esetben a tagok egyéni véleményeit továbbítjuk a jogalkotóhoz. További nehézségeket jelent a szakma területén működő más érdekegyeztető szervezetekkel való együttműködés. Civil szervezetekről lévén szó, a sokszínűség ter-

4

mészetes, ám ez sok esetben megnehezíti, vagy kizárja az együttműködést (elképzelhetőnek tartjuk, hogy más szervezetet rólunk mondanak hasonló ítéletet…) A nehézségek között kell szólni finanszírozási nehézségekről is. Bár a Nemzeti Civil Alapprogramhoz folyamatosan pályázunk állami támogatásért, alapjában a tagdíjakból és eddig, az IHM –el kötött együttműködési megállapodások által biztosított forrásból biztosítjuk a működés költségeit. A HÉT differenciált tagdíjrendszert alkalmaz. A civil szervezetek és az önkormányzatok csak névleges tagdíjat, míg a társaságok, gazdálkodásuk szerint kategorizált tagdíjat fizetnek.

5. Eredmények Először alaptevékenységünk, az érdekegyeztetés - jogszabály egyeztetés eredményeit ismertetjük. A mennyiségre nincs befolyásunk, igyekszünk minden, a szakterületet érintő, előkészítés alatt álló jogszabállyal foglalkozni. Csak azt véleményezhetjük, amit erre a célra megkapunk. Példaképpen az első időszakban (a megalakulástól a 2003. 03. 25-ig, az éves közgyűlésig) a darabszám 56, míg 2003. 04. 01 és 2004. 03.18 között. 58 jogszabályt véleményeztünk. Ha ebből a mintegy hatvanas átlagból indulunk ki, akkor négy év alatt kb. 250 esetben véleményeztünk jogszabályt. A HÉT mindig törekedett arra, hogy minden, a szakterületen megjelenő jogszabályt tanulmányozhasson. A legtöbb jogszabályt véleményezésre a szakminisztériumtól kaptuk, az államigazgatási eljárás szerint, először szakmai, majd a közigazgatási véleményezésre. Esetenként más minisztériumok és az Országgyűlés titkársága is küldött tervezeteket véleményezésre. A szakminisztérium néha szakmai véleményt kért (ez függött a tervezet jellegétől), majd a már kész tervezetet is megküldte véleményezésre. A HÉT fennállása óta valamennyi tervezetre válaszoltunk, esetleg csak a tagjaink révén. Az egyesület több fórumán is felmerült, hogy mérni kellene azt, hogy érdekérvényesítő képességünk milyen. Mind ez ideig azonban nem sikerült kimunkálni olyan módszertant, amely valamelyest is objektív mérőszámhoz vezetne. Az elismertségünknek megfelelően, különösen az utóbbi években az IHM komolyabban vette az észrevételeinket, látható volt, lényeges, indokolt észrevételeink elfogadása. Munkánk jelentős elismerésének tartjuk, hogy több ízben tételes reagálást kaptunk az egyeztetett véleményünkre (mit, miért fogadtak el, vagy mit miért nem vettek figyelembe). Előterjesztésünket figyelembe véve, az IHM módosította az elektromágneses sugárzás egészségügyi határértékének előírását. Észrevételeink és javaslataink alapján az IHM elfogadta, a hangposta működését érintő civil ajánlást, amelyről olyan vélemény alakult ki, hogy ez legújszerűbb további eredményünk. Ennek megfelelően 2006. március 21-én a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács az alábbiakban felsorolt tagjai a következő ajánlást fogadták el: „Alulírottak a helyhez kötött és a mobil szolgáltatóknak ajánlják, hogy a hangposta bejelentkezés előtt a szolgáltató rendszere hangjelzéssel jelezze a hangpostára történő átirányítást. A hívó fél díjfizetési kötelezettsége e hangjelzés kezdete után leghamarabb 2 másodperc múlva kezdődik a hangposta bejelentkezésével.” Az aláírók: Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, eTel Magyarország Kft, GTSDatanet Távközlési Kft., Invitel Távközlési Rt., Magyar Telekom Nyrt.,Pannon

5

GSM Rt., PanTel Távközlési Kft., Tele2 Magyarország Kft., Vodafone Távközlési Rt. A későbbekben a következő szolgáltatók csatlakoztak az ajánláshoz: Monor Telefon Társaság Rt., UPC Magyarország Kft., Hungarotel Zrt., EMITEL Távközlési Zrt. Az ajánlás az előfizetőknél alkalmazott hangposta készülékekre természetesen nem vonatkozik. Az ajánlás az érdekelt szolgáltatók egy része által már korában bevezetett technológián alapul. Az ajánlást elfogadó többi szolgáltató vállalta, hogy a szükséges műszaki munkák elvégzése után legkésőbb 2006. augusztus 15-ig bevezetik az ajánlás szerinti működést. A hazai távközlési gyakorlatban tudomásunk szerint, még nem fordult elő, hogy egy, valamennyi szolgáltatót érintő megoldást nem törvénnyel, vagy rendelettel, hanem egy civil szervezet koordinációjával, ajánlás formájában, a résztvevők megegyezésével vezetnek be. Ennek azért is van jelentősége, mert az Európai Unió Bizottsága éppen napjainkban vizsgálja felül a távközlés szabályozását, és tendencia, hogy lehetőség szerint ne iránymutatással és rendeletekkel, hanem megegyezéssel és versennyel biztosítják a szolgáltatások javítását. Ez a civil szervezet a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács, amely tömöríti a legnagyobb hazai távközlési szolgáltatókat, valamint a felhasználókat képviselő jelentős szervezeteket is. A szakmai közösségben mind nagyobb elismerést vívunk ki konferenciák szervezésével. A HÉT elhatározott célja az, hogy az évente megrendezendő konferenciái, tematikája, egymásra épülve, interdiszciplináris alapon közelítsen az infokommunikáció fejlesztési stratégiájához. A HÉT, 2002 őszén, a HTE-vel közös konferenciát rendezett elektronikus hírközlési törvény alkalmazásának addigi tapasztalatairól. 2004 februárban tartottuk meg a 2. konferenciánkat, „Infokommunikációs technikák és az ember” címmel. Az IHM-el kötött támogatási szerződésben biztosított források tették lehetővé a 800-800 példányban megjelentetett kiadást. 2004 novemberben, A konferencia anyagát magyar és angol nyelven is megjelentettük, mely kiadványt ingyenesen bocsátottuk az érdeklődők rendelkezésére. Különösen az angol nyelvű kiadványról kaptunk kedvező visszajelzéseket [7-10]. Még abban az évben, novemberben. Rendeztünk egy újabb konferenciát, „Mi lesz 2010-ben” címmel. A HÉT, 2005. év novemberében „Technikai civilizációk, kihívások, kérdések és válaszok” címmel, nyilvános, szakmai konferenciát szervezett. A konferencia meghívóját nyilvános, szakmai folyóiratokban és az egyesület honlapján publikáltuk. Ezen túlmenően, mintegy 380 fő szakember részére elektronikus, illetve postai meghívót is kézbesítettünk. A minisztériumok, az NHIT és az NHH, szakterületünkkel foglalkozó munkatársait, illetve parlamenti szakbizottságok tagjait tájékoztattuk és meghívtuk a konferenciára. A konferencia a vészhelyzeti telefónia, az erőművédelem, valamint a katasztrófavédelem témáján túl, a tematikához illeszkedően tárgyalta a hírközlés szabályozásának speciális kérdéseit, illetve, foglalkozott a humanizált technológia által életre hívott társadalmi kérdésekkel is. A konferencia előadásait elektronizált formában rögzítettük a későbbi publikálás érdekében. A konferencia anyagának a honlapon és szakmai folyóiratban való megjelenítése, előkészítés alatt áll.

6

Úgy ítéljük meg, hogy a konferencia-boom leáldozóban van. Valószínű, hogy a reprezentatív kiállítású, nagy presztizsü, ill. a konkrét, adott esetben napi problémákat tárgyaló konferenciák kerülnek előtérbe. Tapasztalataink szerint hasznos lehetne a konferenciák előadásairól készülő kiadványok megjelentetése. Sajnos, az anyagi lehetőségeink korlátozottak.

6.Csalódások Több esetben tapasztaltuk, hogy a HÉT javaslatok iránti igény feltehetően formai okokból történt,valójában fel sem dolgozták az észrevételeket. Ennek egyik példája volt az EHT előkészítésekor a TelLex program. Ennek során három alkalommal, kétkétórás konzultáció volt, az azon elhangzott észrevételekből (esetenként kb. 20 észrevétel), egyet sem fogadtak el. Komoly csalódást jelentett, hogy egyes minisztériumok felelős vezetőihez intézett leveleink válasz nélkül maradtak. Volt arra is példa, hogy közmeghallgatást szerveztek, amelyen egyetlen feltett kérdésre sem kaptunk a helyszínen választ, illetve csak azt, hogy ez „meghallgatás”, és ők jegyezték az elhangzottakat. Ez messzemenően eltér az EU „Public consultation” eljárásától, ahol a bárki által felvetett észrevételeket, megválaszolják.

6. Terveink Az EU új jogszabály tervezetei egy időre nyitottak a hozzászólásra, a jövőben ezt ki kell használni. Tekintettel arra, hogy az EU jogszabály-alkotási rendszerében egyre kevesebb az ex ante szabályozás, kezdeményezni szükséges, hogy a hazai jogszabály-alkotásban is ez a tendencia érvényesüljön. A HÉT tagsági összetétele és kialakult gyakorlata alapján alkalmas arra, hogy a hírközlési piac egyes kérdéseiben egységes eljárásokat alakítson ki, melyet a tagok önként követnek. Az államigazgatás jelenleg folyó centralizációja több, szükséges, de mégis elveszni látszó feladat kikerülésével jár. Bár a HÉT, egyenlőre személyzeti és eszközoldalról további feladatok ellátására képtelen, közös érdekeltség esetén, a jelenleginél kevesebb forrás átcsoportosításával, lényegesen hatékonyabban általunk is elvégezhető és így megőrizhető lenne. Az Európai Unió Bizottsága ez év június 29-én nyilvánosságra hozta javaslatát az elektronikus hírközlés keret-szabályozásának felülvizsgálatáról. A javaslat nyilvános konzultáció tárgya, 2006. október 27-ig bárki (szervezet, magánszemély) hozzászólhat, javaslatot tehet. Kezdeményezzük, hogy a HÉT tagjai is véleményezzék a tervezetet. Feltehetően több olyan javaslat készül, amelyekkel a HÉT érdekelt tagjai egyetértenek.

Budapest, 2006 nyara

7

8. Irodalomjegyzék [1] A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács Alapszabálya, 28 oldal, 2002 [2] TÉF alapító okirat és CD [3] Mojzes I.:Érdekvédelem a távközlésben. Magyar Távközlés, IX: évf. 8. szám, 51. oldal (1998) [4].Mojzes I.:A TÉF a változó világban. Előadás a 8. Nemzetközi CATV és Satellite Konferencián.DAT-SAT. 1998.11.03. [5] Mojzes I.: Érdekegyeztetés az elektronikus hírközlési törvény kidolgozása során. HTE-HÉT Kongresszus, Budapest, 2003.09.26. [6] Mojzes I.: Távközlés-szakmai érdekegyezetés a liberalizált piacon. Beszámoló a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak. Budapest, 2004.10.06. [7] Mojzes I.: Bevezető gondolatok a HÉT Konferenciájához. HÉT Konferencia. Budapest HILTON, 2004.02.19. [8] Mojzes I. (Szerk.) Az infokommunikációs technikák és az ember. Műegyetemi Kiadó 323 o.(2004) ISBN 963 420 816 9 [9] Mojzes I. (Ed.) Infocommunication Technologies and Man. Műegyetemi Kiadó, p.134 (2004) ISBN 963420821 5 [10] e-világ HÉT különszám IV. évf. 8. szám 2005 augusztus [11] e-világ HÉT különszám V. évf. 3 szám 2006 március

8