Az EU pályázatok rendszere és projektmenedzsmentje

Az EU pályázatok rendszere és projektmenedzsmentje

Bemutatkozás Oktatók: Gönczi Zsolt közgazdász, minősített SAKK-oktató, pályázati szakértő 20/377-9200 [email protected]

Nemzeti Fejlesztési Hivatal Strukturális és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

Projekt ciklus menedzsment

Projekttömeg

Megvalósítás

Finanszírozás

Makrogazdaság és szakpolitika

A pénzfelvevő képesség négy pillére


A projekttömeg Lesz-e elég projekt?

Mi a projekt? NEKÜNK VANNAK-E PROJEKTJEINK? Nemzeti Fejlesztési Hivatal Strukturális és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

Van-e projekt bázis? Szükséglet felismerése – „adott egy probléma, valamit tennünk kellene” Projekt ötlet, elképzelés, csíra – „mi lenne, ha ezt csinálnánk” Projekt javaslat – „vannak céljaink, és tudjuk, hogyan érjük el azokat” Kidolgozott projekt – „az ördög a részletekben rejlik” Kidolgozott pályázat – „erre talán már pénzt is adnak” Nemzeti Fejlesztési Hivatal Strukturális és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

A „jó” projekt ismérvei releváns valós igényre alapul cél-orientált a kiírásnak megfelel

megvalósítható

jól átgondolt, következetes eredményei mérhetők reális költségvetés világos munkamegosztás előzetesen felmért kockázatok

fenntartható a célcsoport számára nyújtott előnyök a fejlesztés után is biztosíthatók Nemzeti Fejlesztési Hivatal Strukturális és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

PCM és LogFrame módszertan

A most ismertetett módszertan… a problémamegoldó ember módszere jól definiált keretet ad a stratégiai gondolkodáshoz megfelelő mozgásteret biztosít a megvalósításhoz egy láncra fűzi fel a tervezést és a végrehajtást ha a megfelelő logikában gondolkodunk, segít azt rendszerbe foglalni - ha nem, feltárja előttünk ezt a hiányosságot … és mindemellett az EU fejlesztési programjainak kedvelt (megkövetelt?) módszertani eszköze


Egy kis történelem


A PCM elterjedésének indokai Tapasztalatok • zavaros stratégiai keretek • kínálat-vezérelt projektek (arra írunk projektet, amire pénz van) • gyenge helyzetelemzés • tevékenységorientált tervezés • mérhetetlen hatások • célcsoportok igényeinek figyelmen kívül hagyása • rövid távú gondolkodás • nem várt kockázatok • eredmények követhetetlensége • a költségek nem álltak arányban a kapott előnyökkel • tapasztalatok beépülésének hiánya • pontatlan projektdokumentumok

A PCM előnyei • strukturált megjelenés

EU

• kereslet-vezérelt megoldások • fejlett elemzés • cél-orientált tervezés • mérhető hatások

1992

• hangsúly a minőségen • összpontosítás a fenntarthatóságra • standard formátum

… és nálunk mi a helyzet? Nemzeti Fejlesztési Hivatal Strukturális és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

A PCM mint megvalósítási eszköz Cél: az érintettek hozzák meg a döntéseket a döntések releváns információkra épüljenek

a fázisok egymásra épülnek, a sikerhez minden fázist teljesíteni kell a tapasztalatok beépülnek a következő programok és projektek tervezésébe

Programozás Értékelés

Megvalósítás

Finanszírozás

Identifikáció

Kidolgozás


Projekt ciklus - egy másik megközelítés Szükségletek meghatározása

Visszacsatolás

Projekt monitoring és értékelés

Célok kialakítása

Projekt tervezés

Projekt megvalósítás

Korlátok Nemzeti Fejlesztési Hivatal Strukturális és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

A tervezés módszere Logframe A logikai keretmódszer garantálja: a valós problémákra épülést a célok strukturáltságát a mérhetőséget a kockázatok felmérését a projektterv következetességét Tervezési módszer? Projektmenedzsment Projektértékelés Nemzeti Fejlesztési Hivatal Strukturális és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

A logikai keretterv LOGFRAME MÓDSZER (LFA – Logical Framework Approach)

A logframe módszer több, mint maga a mátrix!


A logikai keretmódszer mint projekttervezési eszköz Lépései: 1. Projekt-identifikáció Problémaelemzés Célelemzés Stratégiaelemzés 2. Logikai keretmátrix kidolgozása beavatkozási logika indikátorok és forrásaik feltételezések Nemzeti Fejlesztési Hivatal Strukturális és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

Problémaelemzés Kiindulás: eltérés a mai helyzet és a jövőbeni „ideális” helyzet között Eredmények:

Probléma:

Milyen állapotot szeretnénk elérni?

Jelenlegi helyzet

ELTÉRÉS


A probléma meghatározása Szükséglet, probléma meghatározása A probléma által leginkább érintett népesség / csoportok meghatározása A projekt iránti szükséglet igazolása Az állítások alátámasztása statisztikákkal, tanulmányokkal, tapasztalatokkal

Miért van szükségünk a projektre? Nemzeti Fejlesztési Hivatal Strukturális és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

A helyzetelemzés eszköze - a SWOT Az aktuális helyzet leírására épül A helyzetleírás megállapításait strukturálja, elemzési keretet biztosít Megalapozza a stratégia felé való továbblépést Osztályozás

Erősségek (belső - pozitív) Gyengeségek (belső - negatív) Lehetőségek (külső - pozitív) Veszélyek (külső - negatív) Nemzeti Fejlesztési Hivatal Strukturális és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

A SWOT elemzés Strengths (erősségek)

Weaknesses (gyengeségek)

Opportunities (lehetőségek)

Threats (veszélyek)

matching

conversion

Stratégia Nemzeti Fejlesztési Hivatal Strukturális és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

A beavatkozási stratégia – célrendszer kialakítása Feltárjuk a problémák közötti ok-okozati összefüggéseket - mindent alapvető problémákra vezethetünk vissza PROBLÉMA-FA A problémák válaszokat, megoldásokat igényelnek A válaszok, megoldások logikai architektúrája ugyanaz, mint a problémáké - CÉL-FA Nemzeti Fejlesztési Hivatal Strukturális és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

A logikai keretmódszer mint projekt identifikációs eszköz – egy példa Problémaelemzés az elemzés tárgyának és keretének meghatározása helyzetfelmérés problémák meghatározása és ok-okozati összefüggések feltárása Munkanélküliség

Belső vállalkozások erőtlenek

Nem elég képzett vállalkozók

Nincs mögöttük tőke

OKOZAT

Külső befektetők nem jönnek

Túl sokan Nincs vannak közművesített ugyanarra a terület tevékenységre

Képzetlen munkaerő

Rossz közúti elérhetőség


OK

A logikai keretmódszer mint projekt identifikációs eszköz – egy példa Célelemzés a problémák átfordítása célokká a problémafa „tükörképének” megalkotása EREDMÉNY

Új munkahelyek

Belső vállalkozások megerősödése

Külső befektetők nem vonzása

FELTÉTEL Vállalkozói ismeretekben Tőkebevonás jártas vállalkozók

Új vállalkozási területek feltárása

Közművesített területek kialakítása

Képzett munkaerő

Autópályával összekötő út kiépítése


A logikai keretmódszer mint projekt identifikációs eszköz – egy példa Stratégia-elemzés a rendelkezésre álló idő és erőforrások függvényében az eszközök és célcsoportok meghatározása - projektek azonosítása Új munkahelyek

Belső vállalkozások megerősödése

Vállalkozói ismeretekben jártas vállalkozók

Külső befektetők nem vonzása

Új vállalkozási területek feltárása

KÉPZÉS-KLASZTER Nemzeti Fejlesztési Hivatal Strukturális és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

Képzett munkaerő

A Logframe módszertan

A logikai keretmódszer mint projekttervezési eszköz Lépései: 1. Projekt-identifikáció Problémaelemzés Célelemzés Stratégiaelemzés 2. Logikai keretmátrix kidolgozása beavatkozási logika indikátorok és forrásaik források feltételezések Nemzeti Fejlesztési Hivatal Strukturális és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

A logframe mátrixot megalapozó bevatkozási logika Hatások

Eredmények

Outputok

Inputok

(Átfogó v. általános célok) (Konkrét célok)

(Operatív célok)

Projekt tevékenységek


A logframe mátrix A

mátrix (logframe) nem más, mint a projekt Inputok Tevékenységek Outputok Eredmények és Hatások közötti logikai kapcsolatrendszer rendszerezett és egyértelmű vizuális megjelenítése


A logframe mátrix Objektíven igazolható eredményességi mutató

Projekt leírás

ÁLTALÁNOS CÉLOK (overall objectives)

PROJEKT CÉLJA (project purpose)

Ellenőrzés forrásai és eszközei

Feltételezések

HATÁS INDIKÁTOROK (impact indicators)

CÉL INDIKÁTOROK (result indicators)

VÁRT EREDMÉNYEK (Expected results v. output)

EREDMÉNY INDIKÁTOROK (output indicators)

TEVÉKENYSÉGEK (Activities)

ESZKÖZÖK (means v. inputs)

ELŐFELTÉTELEK


Beavatkozási stratégia definíciók Mit és hogyan kívánunk elérni a projekt keretében

ÁTFOGÓ CÉLOK (overall objectives )

PROJEKT CÉLJA (project purpose )

VÁRT EREDMÉNYEK (Expected results v. output)

TEVÉKENYSÉGEK (Activities )

Az a magasabb szintű cél, amihez a projekt hozzájárul

Az a cél, amit a projekt időtartamának végére, vagy közvetlenül azt követően el kívánunk érni (ideálisan mindig csak egy van)

A projekt konkrét, kézzelfogható eredményei

A projekt keretében végrehajtandó tevékenységek


Beavatkozási stratégia - egy példa A probléma-, cél- és stratégia elemzésből adódik A stratégiai cél biztosítja a programhoz való kapcsolódást Projekt-cél mindig csak egy van beavatkozási stratégia átfogó (stratégiai) célok projekt-cél eredmények tevékenységek

• •

• • • •

1. épületek felújítása 2. innovatív, a térség adottságait hasznosítani képes népesség betelepülése 3. fiatalok számára vonzó komfortos lakások biztosítása 4. felújított régi lakóházak 5. épületek vásárlása 6. építészeti értékek védelme


A feltételezések Értelmezése: a projekt sikere szempontjából fontos külső tényezők Szintjei: a beavatkozási logikával összhangban Jelentősége: a projektek kockázatának felmérése a végrehajtás során segíti a monitoringot


Logikai kapcsolatok a beavatkozási stratégia és feltételezések között Projekt leírás

Objektíven igazolható eredményességi mutató

Ellenőrzés forrásai és eszközei

Feltételezések

ÁTFOGÓ CÉLOK (overall objectives) PROJEKT CÉLJA (project purpose) VÁRT EREDMÉNYEK (Expected results v. output) TEVÉKENYSÉGEK (Activities)

ELŐFELTÉTELEK


Feltételek elemzése Fontos a feltétel? Valószínű a bekövetkezése?

Ki kell hagyni igen

nem

Biztos

Ki kell hagyni

Valószínű

Figyelni kell

Valószínűtlen

Át lehet alakítani a projektet?

Ki kell bővíteni a projektet a feltételre ható eszközökkel

igen

nem „Gyilkos” feltétel


Indikátorok - Definíció Mutató, amely a komplex valóságról szóló információt leegyszerűsített formában közli A projekt monitoring kontextusában: a teljesítménymérés, a célok elérése mérésének eszköze


Indikátorok - horizontális logika CÉL

INDIKÁTOR

INFORMÁCIÓ FORRÁSA

A jó indikátorok – a SMART kritériumok Specific

Konkrét

Measurable

Mérhető

Achievable

Elérhető, rendelkezésre áll

Realistic

Reális

Time-based

Időhöz kötött


Output, eredmény és hatásindikátorok Példák a Bizottság indikatív módszertana alapján Tevékenység

Output

Eredmény

Hatás

IT képzés munkanélkülieknek

képzési órák száma

a speciális szakképesítést megszerző résztvevők száma

azon résztvevők száma, akik a képzést követő 2 éven belül munkához jutottak

Export tanácsadási program KKV-knak

támogatott vállalkozások száma

újonnan exportálóvá váló vállalkozások száma

Regionális utak minőségének javítása

épített regionális utak hossza km-ben

ESS csökkenése

a külföldi eladások %-os aránya a támogatott vállalkozások forgalmi adataiban, a támogatás után 18 hónappal létrehozott és megőrzött munkahelyek bruttó/nettó száma

Turisztikai szálláshelyek fejlesztése

létrehozott vagy fejlesztett férőhelyek (ágyak) száma

vendégek megelégedettsége (%, külön férfiak és nők)

kiváltott hozzáadott érték éves szinten


A logikai keretmátrix - egy példa Városi szennyvízhálózat építése Projekt leírása

Objektíven igazolható eredményességi mutatók (indikátorok)

Monitoring forrásai és eszközei

Átfogó célok

Hatás indikátorok

Monitoring

Vízbázisok védelme. A környezeti terhelés csökkentése A települési életfeltételek javítása.

Projekt célja Szennyvízcsatorna-ellátottság növelése, a szennyvíz kezelés és elvezetés hatékonyságának javítása.

Várt eredmények (outputs) Kiépült gerincvezeték Kiépült bekötővezetékek. Kiépült szennyvízátemelők. Tevékenységek Szennyvíz gerincvezeték lefektetése Bekötővezeték építése Szennyvíz átemelők kialakítása

A befogadó felszíni víz minőségének javulása Szabálytalan közműpótló berendezések számának csökkenése Vándorlási különbözet alakulása.

Eredmény indikátorok (result indicators) 400 új rákötés Szennyvíztisztító kihasználtság növekedése Üzemeltetés fajlagos költségeinek csökkenése Indikátorok (output indicators) 10.735 m gerincvezeték 550 db bekötővezeték 8 átemelő telep Eszközök Saját erő megléte Támogatás

Feltételezések

Környezetvédelmi Felügyelőség Kimutatásai Önkormányzati építésügyi hatóság KSH

Monitoring Polgármesteri Hivatal Városfejl.O. Városüzemeltetési Csop. Városgazdálkodás és Vagyonkezelő Kft.

Monitoring Átadás-átvételi jegyzőkönyv Építési napló Üzembe helyezési engedély Monitoring Pénz-költségek

Feltételezések és kockázatok Ipari szennyvízkezelés megoldása. Korszerű hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása és működtetése. Térségi gazdaság megerősödése.

Feltételezések és kockázatok Lakossági önerő megléte/hiánya Lakosság környezettudatos gondolkodása Feltételezések és kockázatok Sikeres közbeszerzési eljárás. Kiviteli tervek.

Előfeltételezések Engedélyezési dokumentáció

Szakhatósági hozzájárulások Támogatási Nemzeti Fejlesztési Hivatal források Strukturális és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

Projektek operatív tervezése Pénzügyi terv Ütemterv HR terv

Pénzügyi tervezés folyamata Beruházási javaslatok kidolgozása (költségvetés javaslatok) Javaslatok pénzáramlásának becslése Pénzáramlás értékelése Projektváltozat kiválasztása


Finanszírozási feladatok, finanszírozási igények A

kedvezményezettek finanszírozási feladatai Saját forrás biztosítása Projekt likviditás biztosítása Pályázat kidolgozás és a projekt lebonyolítás nem támogatott költségeinek biztosítása Finanszírozási igények „Végleges” költségek Saját forrás Nem támogatott költségek Vissza nem téríthető ÁFA

„Átmeneti” költségek Számlák teljes összegének kifizetése Visszaigényelhető ÁFA Nemzeti Fejlesztési Hivatal Strukturális és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

A saját forrás elemei • Számlapénz (bank) • Bankhitel (rövid és éven túli) • Partnerek hozzájárulása • Egyéb forrás (pl. tagi hitel)


Ha a saját forrás: bankhitel Tartós forrásigény biztosítása

Beruházási hitelből

Átmeneti forrásigény biztosítása

Rövid lejáratú hitelből


A költségvetés kiadási oldala Beszerzési költségek Építés Eszközbeszerzés Szolgáltatás

HR költségek Projektmenedzsment költségek, szakértői díjak Teljes és szűk költségvetés - a támogatható költségek határozzák meg Nemzeti Fejlesztési Hivatal Strukturális és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

Költségek elszámolhatósága Vonatkozó szabályok Strukturális Alapok költségei elszámolhatóságának szabályozásáról szóló rendelet Vonatkozó európai uniós szabályok Hazai költségvetési előirányzatok felhasználását szabályozó rendeletek Pályázati felhívás Nemzeti Fejlesztési Hivatal Strukturális és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

Költségek elszámolhatósága Általános feltételek Bizonylatokkal igazolt, teljesített költségek Projekthez közvetlenül kapcsolódnak Projekthez nélkülözhetetlen Költséghatékonyság – ellenőrizhető, piaci értékű árak Projekt Magyarországon valósul meg Nem szerepelnek a nem elszámolható költségek között


Nem elszámolható költségek (példák) Bírság, kötbér és perköltség Adó és illeték, amelyek nem a kedvezményezettet terhelik Alvállalkozó, amely a költségekkel arányosan nem ad hozzá értéket Pénzügyi műveletek díjai (deviza átutalási jutalék és árfolyamveszteségek)


Ütemtervezés Miért szükséges? Projektelemek, feladatok időigényesek Egyes projektelemek egymásra épülnek Egyes elemek csúszása esetén hol lehet beavatkozni n+2 szabály: A 2004-es előirányzathoz rendelt pályázatokat 2006. dec. 31-ig el kell számolni (zárás 2006. okt. végéig!) Nemzeti Fejlesztési Hivatal Strukturális és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

Ütemtervezés menete Tevékenységek meghatározása Tevékenységek egymásra épülésének felvázolása Egyes tevékenységek időigényének meghatározása Ütemterv elkészítése


Logikai háló, kritikus útvonal B, 4 D, 6

A, 3

C, 3

E, 5 F, 3

I, 8

G, 7 H, 5


Gantt-diagram (sávos ütemterv)


HR terv A humánerőforrások tervezése is szükséges rendelkezésre állás, szűk keresztmetszetek költségek felmérése

Elemei kompetencia igények megahtározása szakértők kiválasztása, hozzárendelése a feladatokhoz egyes feladatok pontos ráfordítás-igényének meghatározása ütemterv alapján HR inputok tervezése Nemzeti Fejlesztési Hivatal Strukturális és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

HR terv - példa Szakértők Projekt elem

gép beszerzés

Konkrét projekt pénzépítési Összes rendszer HR tevékenység menedz ügyi szakem gazda szakértő en ser szakértő ber

tendereztetés szállítás infrastruktúra tendereztetés építés szoftver kiadás tendereztetés szoftver oktatás kiadványok általános projekt menedzsment

1 1 12 2 1 2 40

20 1 25 5 20 0,33 0,33 0,33 14

3 5 5 50 5 36 1


2 5 5

24 6 31 67 29 36,33 6,33 8,33 54

Megvalósíthatósági tanulmányok

A megvalósíthatósági tanulmány (Feasibility study) A különböző projektváltozatok közötti választáshoz döntéstámogató, a megvalósíthatóság komplex feltételeit és alternatíváit, továbbá a megvalósítás várható eredményeit projektváltozatonként részletesen elemző tanulmány. A közpénzekből megvalósított beruházásokkal kapcsolatos minőségi és gyors döntés eszköze. RELEVANCIA, MEGVALÓSÍTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓSÁG elemzése


A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének lépései

8. lépés: A projekt megvalósíthatóságának és fenntarthatóságának értékelése

7. lépés: Gazdasági-társadalmi hatások elemzése

5. lépés: Pénzügyi elemzés 4. lépés: A projekt megvalósításának elemzése 3. lépés: Alternatív megoldások elemzése 2. lépés: A szükséglet vizsgálata, amelyre a projekt reagál 1. lépés: Jelenlegi helyzet vizsgálata 0. Nemzeti lépés: Fejlesztési Hivatal Projektötletek Strukturáliskidolgozása és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

Folyamatos konzultáció az érintett partnerekkel

6. lépés: Környezeti, környezetvédelmi hatások elemzése

A megvalósíthatósági tanulmány tartalmi felépítése 0. Főbb projekt adatok – projekt adatlap 1. Vezetői összefoglaló 2. Az alkalmazott módszertan bemutatása 3. Szükséglet elemzése, lehetséges alternatívák 3.1. A fejlesztési probléma, szükséglet bemutatása (kereslet-kínálat elemzése) 3.2. A probléma kezelését célzó lehetséges alternatívák, stratégiák bemutatása, elemzése, összehasonlítása 4. A projekt bemutatása 4.1. A projekt hátterének, kontextusának, környezetének elemzése 4.2. A projekt megvalósítás részletes bemutatása 5. Környezeti hatások vizsgálata


A megvalósíthatósági tanulmány tartalmi felépítése 6.

Pénzügyi elemzés

6.1. Költségek elemzése 6.2. Bevételek elemzése 6.3. Jövedelmezőség és megtérülés számítás, pénzügyi elemzések 6.4. Finanszírozási források meghatározása

7. 8. 9.

Gazdasági-társadalmi hatások vizsgálata Összegzés: a projekt megvalósíthatósága Mellékletek

Logikai keretterv Kapcsolódó jogszabályok Forrásanyagok Nemzeti Fejlesztési Hivatal Strukturális és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

Az eredmények fenntarthatóságának követelménye A projekt eredményei kielégítik a projektcélt, az aktuális szükségletre megoldást jelentenek Emellett azonban követelmény, hogy a projekt eredményei hosszú távon is fenntarthatóak legyenek, további (folyamatos) támogatás nélkül is Mit kell figyelembe vennünk? Általában A működés, működtetés intézményi, szervezeti, fizikai feltételei

Közösségi célú fejlesztés esetében Szükséglet/igény hosszú távú megléte Finanszírozási háttér

Gazdasági célú fejlesztés Kereslet-kínálati viszonyok Versenyhelyzet Nemzeti Fejlesztési Hivatal Strukturális és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

Fenntarthatóság - Néhány tipikus kérdés Normatív finanszírozás esetén a kalkuláció alapja hogyan alakul a jövőben? Miért éri meg a magántőkének működtetni a fejlesztést? Mit tudunk a konkurenciáról? Az egyes feltételek változása mekkora hatással van a fenntarthatóságra? Nemzeti Fejlesztési Hivatal Strukturális és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

Projektek pénzügyi értékelése Két szempont

A projektköltségvetés realitása

Pénzügyi megvalósíthatóság, megtérülés


Projektköltségvetés Források rendelkezésre állásával kapcsolatos kockázatok Forrásszerkezet Költségszerkezet Költségtételek indokoltsága Források és költségek összhangja Érzékenység Nemzeti Fejlesztési Hivatal Strukturális és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

Pénzügyi megvalósíthatóság, megtérülés Projekt pénzáramlásainak alakulása, mindenkor aktuális finanszírozási helyzet A statikus költségvetéssel szemben dinamikájában vizsgálja a pénzügyeket Pénzáramlások (cash flow) mértéke és esedékessége

Pénzügyi megtérülés vizsgálata diszkontált cash flow módszerek

Érzékenység-vizsgálat a modell paramétereinek változtatása Nemzeti Fejlesztési Hivatal Strukturális és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

Pályázatírás - a következő lépések Pontos célkitűzés megfogalmazása Logikai keretmátrix felállítása Kockázatok elemzése Î A Logframe módszer alapján


Pályázatírás: következő lépések Költségvetés Ütemezés Szervezeti és HR háttér

ki a projektgazda? kik vesznek még részt a megvalósításban? szervezeti forma, az együttműködés keretei döntéshozók - kompetenciák menedzsment - munkaköri feladatok ellenőrzés

Ö Az operatív tervek alapján Nemzeti Fejlesztési Hivatal Strukturális és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

Pályázatírás - részletes projektterv kidolgozása

A PROJEKT DOKUMENTUM AJÁNLOTT FELÉPÍTÉSE AZ EU-BAN 1 . Ö s s ze g zé s 2 . H á tté r 2 .1 . K o rm á n y z a ti, á g a z a ti v a g y re g io n á lis p o litik a 2 .2 . A z á g a z a t/a ré g ió je lle m z ő i 2 .3 . K e d v e z m é n y e z e tte k é s b e v o n t p a rtn e re k 2 .4 . M e g c é lz o tt p ro b lé m á k 2 .5 . M á s b e a v a tk o z á s o k 2 .6 . E lé rh e tő d o k u m e n tu m o k , v o n a tk o z ó jo g s z a b á ly o k 3 . A b e a v a tk o z á s 3 .1 . Á lta lá n o s c é lo k 3 .2 . P ro je k t-c é lo k 3 .3 . E re d m é n y e k 3 .4 . T e v é k e n y s é g e k 4 . F e lté te le z é s e k 4 .1 .S z ü k s é g e s fe lté te le k k ü lö n b ö z ő s z in te k e n 4 .2 . K o c k á z a to k é s ru g a lm a s s á g Nemzeti Fejlesztési Hivatal Strukturális és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

Pályázatírás - Részletes projektterv kidolgozása 5 . M e g v a ló s ítá s 5 .1 . A n ya g i é s n e m -a n ya g i fo rrá s o k 5 .2 . S z e rve z e ti h á tté r 5 .3 . Ü te m e z é s 5 .4 . K ö lts é g ve té s é s fin a n s z íro z á s i te rv 5 .5 . S p e c iá lis k ö rü lm é n ye k (a z a d o tt p ro g ra m b ó l k ö ve tk e z ő e n ) 6 . A fe n n ta rth a tó s á g o k b izto s ító té n y e ző k 6 .1 . A p o litik a i á lta l tá m o g a to tt in té z k e d é s e k 6 .2 . M e g fe le lő te c h n o ló g ia 6 .3 . K ö rn ye z e tvé d e le m 6 .4 . T á rs a d a lm i-k u ltu rá lis a s p e k tu s o k 6 .5 . In té z m é n yi é s m e n e d z s m e n t k a p a c itá s o k 6 .6 . G a z d a s á g i é s p é n z ü g yi e le m z é s 7 . M o n ito rin g é s é rté k e lé s 7 .1 . M o n ito rin g in d ik á to ro k 7 .2 . É rté k e lő je le n té s e k 8 . K ö v e tk e zte té s e k é s k é re lm e k Nemzeti Fejlesztési Hivatal EX ANTE Tanácsadó Iroda

Strukturális és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

Pályázatírás - Adatlap kitöltése röviden fogalmazzon minden kérdésre adjon választ egyszerű betűtípust használjon ügyeljen a struktúra megtartására

Ö Strukturális Alapok esetében alkalmazott egységes alap-adatlap Nemzeti Fejlesztési Hivatal Strukturális és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

Tipikus hibák A dokumentumok hiánya a program (nem a projekt!!!) utolsó kifizetése után 3 évig (várhatóan 2011) meg kell őrizni a dokumentumokat, akkor is, ha már 2004-ben lezárjuk a projektünket

Megőrzendő dokumentumok

pályázati dokumentáció támogatási szerződés jelentések közbeszerzések dokumentumai eredeti számlák hivatalos levelezés tájékoztatási kötelezettségekhez kapcsolódó dokumentumok Nemzeti Fejlesztési Hivatal Strukturális és Kohéziós Alapok Képzéskoordinációs Központ (SAKK)

Az EU pályázatok rendszere és projektmenedzsmentje

Recommend Documents