Az EU pályázatok rendszere és projektmenedzsmentje

Az EU pályázatok rendszere és projektmenedzsmentje

Tematika: I. Fogalom II. Történet - előcsatlakozási alapok III. Jogforrások IV. Alapelvek V. Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap, Közösségi Kezdeményezések

I. Fogalom

ƒ Kohéziós politika - adott gazdasági térség összehangolt fejlesztései ƒ Strukturális politika - a kohéziós politika eszközrendszere Regionális politika adott földrajzi egység tartós elmaradottságának csökkentése vagy megszüntetése iránti intézkedések összessége

II. Történet

RSZ nem rendelkezett (123. cikk – ESZA)

tagállami hatáskör oka: - regionális különbségek hiánya - gazdasági integráció elégséges

II. Történet

ƒ 1960-as évek végén - erős reg. elmaradás a tagok között - első bővítés (Írország!)

ƒ 1975-ben 1. ERFA létrehozása 2. nemzeti reg.pol összehangolása

II. Történet

ƒ 1986: déli bővítés (Spo., Port.) ƒ Európai Egységes Akta (1987) - RSZ-be beemelte a közösségi reg.pol.-t ƒ Maastrichti Szerződés (1992) - Kohéziós Alap létrehozása (RSZ) - Régiók Bizottsága ƒ Agenda 2000 -jelenlegi támogatási időszak (2000-2006) szabályai, p.üi keretei

III. Jogforrások

1. Elsődleges jogforrások - Amszterdami Szerződés cikkei 158-162 (ERFA, ESZA) 2. Másodlagos jogforrások - Általános tanácsi rendelet: -1260/1999 a „Biblia”- hatályos rendelkezések -jelenleg folyamatban a felülvizsgálata - egyes alapok működéséhez kapcsolódó

IV. Alapelvek

1. Programozás 2. Partnerség 3. Társfinanszírozás 4. Koncentráció 5. Monitoring, értékelés 6. Átláthatóság

IV. Alapelvek

Programozás • Többéves fejlesztési programok • Ágazati és regionális stratégiákhoz történő illeszkedés – SAPARD: vidékfejlesztési terv – ISPA: ágazati stratégiák + „hálóterv” – Nemzeti Fejlesztési Terv + Operatív Programok

IV. Alapelvek Partnerség ƒ Kormányzat ƒ ƒ ƒ ƒ

Régiók Önkormányzatok Üzleti szféra Civil szervezetek bevonása

tájékoztatás képzés konferenciák szemináriumok

Alulról jövő kezdeményezések és társadalmi párbeszéd

IV. Alapelvek

Társfinanszírozás ƒ EU források nem válthatják ki a többi finanszírozási lehetőséget ƒ állami, önkormányzati, egyéb közforrások ƒ bankhitelek ƒ saját forrás ƒ NINCS „ingyenpénz”: ƒ előre rögzített célok, garantált eredmények

IV. Alapelvek

Koncentráció ƒ Projektszelekció stratégiai megalapozása ƒ Nagy projektek preferálása ƒ Előre tervezés hosszú távra

IV. Alapelvek Monitoring, értékelés ƒ Adatszolgáltatás (on-line rendszer, érdekeltség) ƒ Határidők figyelése (tartalék alternatívák…) ƒ Szerződésteljesítés ellenőrzése ƒ Célok teljesülésének ellenőrzése (beavatkozás) ƒ Utólagos hatáselemzés (tanulságok)

• Intézmények, módszerek, technika

IV. Alapelvek

Átláthatóság ƒ Előzetes - utólagos ellenőrzés ƒ Közbeszerzési törvény alkalmazása ƒ Pénzügyi ellenőrzési rendszer ƒ Management egységek megerősítése • belső ügyviteli rend • számvitel • minőségbiztosítás • közbeszerzés és ellenőrzés

Az EU pénzügyi alapjai I.

120,2 mrd Ft

PHARE

88 mrd Ft

ISPA

39,9 mrd Ft

SAPARD

ERFA (309,8 mrd Ft) ESZA (109,7 mrd Ft) Kohéziós Alap (280 mrd Ft) EMOGA (78,2 mrd Ft) HOPE (1,1 mrd Ft)

Az EU pénzügyi alapjai II. STRUKTURÁLIS ALAPOK

ESZA

Európai Szociális Alap

EMOGA

ERFA Strukturális Alapok 195 mrd euró (2000-2006)

Európai M ezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Szekció

Európai Regionális Fejlesztési Alap

HOPE

Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz

KOHÉZIÓS ALAP Spanyolországban, Portugáliában, Írországban és Görögországban 18 mrd euró (2000-2006) 1999- es árakon

A Strukturális Alapok ƒ Strukturális Alapok (1260/99. EK): ƒ Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA, ERDF) ƒ Európai Szociális Alap (ESZA, ESF) ƒ Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Szekció (EMOGA, EAGGF-GS, FEOGA) ƒ Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE, FIFG) ƒ Közösségi kezdeményezések - Interreg (regionális együttműködés), Leader (vidékfejlesztés), Equal (esélyegyenlőség) ƒ Kohéziós Alap (nagy projektek, közlekedés és környezetvédelem)

GDP/fő, EUR15=100

<75

75-90

90-110

110-125

>=125

GDP/fő, EUR25=100

<30

<30-50

50-75

75-100

100-125

>=125

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)

ƒ 1973-a bővítés (Nagy-Brittania, Dánia, Írország) + Világgazdasági recesszió ƒ 1975 ƒ Finanszírozható területek: • termelő beruházások • infrastrukturális beruházások • turizmus • környezetvédelem • munkahelyteremtő fejlesztések

Európai Szociális Alap (ESZA)

ƒ 1957-ben hozták létre ƒ Feladata: a Közösség szociálpolitikai céljainak támogatása ƒ Finanszírozható területek: • munkanélküliség megelőzése és leküzdése, • szakképzés, oktatás, tanácsadás • foglalkoztatás, munkaerő-piaci integráció, • nők esélyegyenlősége

Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA)

ƒ 1957-től ƒ A teljes mezőgazdasági költségvetés 5%-a ƒ Feladata: ƒ vidékfejlesztés ƒ a mezőgazdasági szerkezet átalakítás segítése Finanszírozható területek ƒ vidéki térségek alkalmazkodásának és fejlődésének elősegítése ƒ mezőgazdasági vállalkozások befektetéseinek támogatása ƒ fiatal gazdálkodók induló támogatása ƒ szakmai képzés támogatása ƒ erdőgazdálkodás

Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközök (HOPE)

ƒ 1993-ban létesítették ƒ Svéd, norvég, finn csatlakozási tárgyalások ƒ Feladata: ƒ halászat regionális fejlesztése ƒ halászati flotta korszerűsítés ƒ tógazdaságok fejlesztése

Közösségi Kezdeményezések

ƒ INTERREG (határmenti együttműködés) ƒ EQUAL (humánerőforrás-fejlesztés) ƒ LEADER+ (vidékfejlesztés) ƒ URBAN (városfejlesztés)

Kohéziós Alap • CSAK: környezetvédelmi és infrastrukturális projektek • A lassan megtérülő, nagy infrastrukturális beruházások támogatásával: ― Felzárkózás gyorsítása ― Gazdasági társadalmi kohézió erősítése ― Regionális különbségek csökkentése • A költségvetési egyensúly megtartása és • A környezet állapotának javítása mellett. • 10 millió eurónál nagyobb projektek támogatása

Magyarországi EU források az előcsatlakozási alapokból valamint Strukturális és Kohéziós Alapokból 289,8

300,0 224,9

Milliárd Ft

250,0

197,1

200,0 150,0 100,0

61,6

59,3

64,8

62,3

50,0 0,0

2000

2001

2002

2003

2004

2000-2003: Előcsatlakozási alapok 2004-2006: Strukturális Alapok és Kohéziós Alap

2005

2006

SA Célkitűzései 2000-2006

1. Célterület:

Mo.

elmaradott régiók (GDP/fő az átlag 75%a alatt) fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása 2. Célterület: A gazdasági és társadalmi szerkezetátalakulás miatt strukturális problémákkal küzdő régiók támogatása 3. Célterület: Az oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek alkalmazkodásának és korszerűsítésének támogatása

Magyar területfejlesztés

1. ƒ ƒ -

Jogszabályi háttér: 35/1998 OGY határozat Területi Statisztikai Egységek Nómenklatúrája 7 régió (NUTS II) Területfejlesztésről szóló 1996. évi XXI. tv. Hazai intézményrendszer felállítása 7 regionális fejlesztési tanács

Magyarországi

területi struktúra

2. Intézményrendszer - 168 kistérség - 7 régió (Regionális Fejlesztési Ügynökség, Regionális Fejlesztési Tanács) - 19 megye

Projekttömeg

Megvalósítás

Finanszírozás

Makrogazdaság és szakpolitika

Hogyan jutunk EU-pénzhez?

Makrogazdaság és szakpolitika ƒ Konjunktúra ƒ Gazdasági szerkezet ƒ Effektív korlátok: jogosultsági rendszerek Szakpolitika: tervezés, programozás

Finanszírozás ƒ Társfinanszírozás minden szinten ƒ mennyiség ƒ szerkezet ƒ Költségvetés-tervezés ƒ Az addicionalitás másik oldala ÖPÉNZÜGYI TÁBLÁK

Lebonyolítás ƒ Intézményrendszer ƒ Strukturális Alapok szabályrendszere ƒ Felelősség és hatáskörök ƒ Hatékonyság: intézményi modellek ƒ Folyamatok, eljárások ƒ Strukturális Alapok szabályai ƒ lebonyolítás, pályáztatás, értékelés, ellenőrzés, monitoring, kifizetés…

Projekttömeg ƒ Szükséges egy olyan tevékenység tömeg, amely képes felszívni a támogatást ƒ Ötlettől a projekttervig ¾ projekttervezés, projektmenedzsment ƒ Jogosultság (elfogadható költségek, versenyszabályok) ƒ Megvalósíthatóság (pénzügyi és nem pénzügyi megtérülés, költségek és hasznok) ƒ A Pályázat Előkészítő Alap (PEA) szerepe

A hazai intézményrendszer KTK Monitoring Bizottság KTK Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Hivatal

Kifizető Hatóság Pénzügyminisztérium

HEFOP Monitoring Bizottság

AVOP Monitoring Bizottság

GVOP Monitoring Bizottság

KIOP Monitoring Bizottság

ROP Monitoring Bizottság

HEFOP Irányító Hatóság Foglakoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium

AVOP Irányító Hatóság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

GVOP Irányító Hatóság Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

KIOP Irányító Hatóság Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

ROP Irányító Hatóság Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal

Közreműködő szervezetek

Közreműködő szervezetek

Közreműködő szervezetek

Közreműködő szervezetek

Közreműködő szervezetek

Végső kedvezményezettek

Végső kedvezményezettek

Végső kedvezményezettek

Végső kedvezményezettek

Végső kedvezményezettek

Az Irányító Hatóság feladatai (1) ƒ Kidolgozza a Programkiegészítőt, és annak kérsőbbi módosításait (a MB jóváhagyását igényli!) ƒ Kialakítja a megvalósításra vonatkozó pénzügyi és statisztikai információk gyűjtésének rendszerét (monitoring információs rendszer) ƒ Biztosítja a következetes pénzügyi ellenőrzést ƒ Biztosítja, hogy a támogatás vonatkozásában elkülönült számviteli rendszer, vagy ennek megfelelő számviteli szabályzat működik.

Az Irányító Hatóság feladatai (2) ƒ Éves végrehajtási jelentést készít és nyújt be az Európai Bizottsághoz és a nemzeti hatóságokhoz. ƒ Áttekinti a Bizottsággal és a KTK Irányító Hatósággal közösen a tárgyévi eredményeket, kidolgozza tagállam válaszát a Bizottsági javaslatokra. ƒ Az Európai Bizottsággal és a tagállammal együttműködve megszervezi a közbenső értékelést. ƒ Biztosítja a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését. ƒ Biztosítja a Monitoring Bizottság elnökét, ellátja titkársági feladatait.

A Kifizető Hatóság szerepe ƒ Az alapok kifizetésének menedzsmentje - a pénzügyi láncszem Magyarország és az EU Bizottság között ƒ Igazolt átutalási kérelmek benyújtása az EU Bizottsághoz ƒ Biztosítani, hogy a végső kedvezményezett olyan gyorsan megkapja az EU támogatást, amilyen gyorsan csak lehet ƒ Visszautalni azokat a pénzeket, ami az Alapoknak visszajár ƒ Biztosítani, hogy kielégítő módon történik az ellenőrzés a Irányító Hatóság szintjén, mielőtt ellenjegyeznék az EU Bizottság felé a kifizetéseket ƒ Az EU Bizottság felé hozzáférhetővé tenni a végső kedvezményezettek számára történt kifizetések részletes (számítógépes) adatait ƒ Az EU Bizottság felé benyújtani a kiadások előrejelzését

Közreműködő szervezetek ƒ Egy OP végrehajtása alapvetően az Irányító Hatóság feladata ƒ A program jellegétől függően az IH és a kedvezményezettek közé további intézmények épülhetnek be: végrehajtó szervezetek, ügynökségek ƒ A feladatdelegálással válik közreműködő szervezetté ƒ Prioritás, intézkedés(csoport) megvalósítása, vagy funkcionális szerep (pl. pénzügyi menedzsment) ƒ Területi és/vagy szakmai szegmentáció ƒ Akkreditációs rendszer Magyarországon ƒ KEDVEZMÉNYEZETTKÉNT LEGINKÁBB A KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETTEL TALÁLKOZUNK!!!

Kik a végső kedvezményezettek? ƒ NEM minden esetben a támogatottak! ƒ a Rendelet definíciója szerint: a végső kedvezményezettek olyan szervezeteket és állami vagy magáncégeket jelentenek, amelyek a műveletek megbízóiként szerepelnek. A Szerződés 87. cikke szerinti támogatási rendszerek esetében és a tagállamok által kijelölt szervezetek által nyújtott támogatás esetében a végső kedvezményezettek azok a szervezetek, amelyek a támogatást nyújtják.

Monitoring Bizottságok „Minden egyes közösségi támogatási keretet vagy egységes programozási dokumentumot és minden egyes operatív programot egy Monitoring Bizottság felügyel.” (35/1) „A Monitoring Bizottság meggyőződik a támogatás végrehajtásának hatékonyságáról és minőségéről.” (35/3) A Monitoring Bizottság egy Operatív Program legfontosabb egyeztető, stratégiai döntéshozó testülete.

A Monitoring Bizottság

z

z

A megvalósításban résztvevő partnerekkel folytatott konzultáció eredményeként jön létre; elnöke a tagállam, vagy az Irányító Hatóság képviselője ¾ ÖSSZETÉTEL A Monitoring Bizottság kidolgozza saját eljárásrendjét és egyezteti azt az Irányító Hatósággal.

A Monitoring Bizottság feladatai (1) ƒ Rendszeresen megvizsgálja a támogatás célkitűzéseinek megvalósításában elért eredményeket. ƒ Megvizsgálja a végrehajtás eredményeit, különösen az intézkedésekhez kapcsolódó célok teljesülését; megvizsgálja továbbá a közbenső értékelést ƒ Áttekinti és jóváhagyja a jelentéseket, mielőtt azok benyújtásra kerülnek az Európai Bizottsághoz. ƒ Javaslatot fogalmaz meg az Irányító Hatóság felé a program hatékonyságának és pénzügyi irányításának javítása érdekében.

A Monitoring Bizottság feladatai (2) ƒ Megerősíti vagy módosítja a Programkiegészítőt, beleértve a támogatás monitoringjához használatos fizikai és pénzügyi indikátorokat is. ƒ Áttekinti és jóváhagyja az egyes intézkedésekhez kapcsolódó kiválasztási kritériumokat. ƒ Áttekinti és jóváhagyja a pénzügyi átcsoportosításokra tett javaslatokat (prioritás szint fölött ez az Európai Bizottság jóváhagyását is igényli!)

Hogyan működnek a támogatások? ƒ Források javarészt pályázati konstrukciók keretében kerülnek felhasználásra (kivéve kiemelt/nevesített projektek, szakmai támogatási programok, stb.) ƒ Strukturális Alapok pályázati rendszere hazai és Előcsatlakozási Alapokból finanszírozott pályázati rendszerek folytatásaként kerül kialakításra ƒ Az egyes intézkedések részletes leírását a Program-kiegészítő Dokumentumok tartalmazzák

A Programkiegészítő ƒ Kidolgozásra kerül minden egyes operatív programhoz kapcsolódóan ƒ Részletes információt tartalmaz az OP megvalósítási módjára vonatkozóan ƒ Meghatározza az intézkedések részleteit: céljait, a projekt kiválasztási kritériumokat, a pályázók körét, a végső kedvezményezettek körét, a pénzügyi terv részleteit, a monitoring mutatókat, azok célértékét, az elvárt eredményeket és hatásokat, a nyilvánosságot szolgáló lépéseket ¾ egységes intézkedés-sablon

Intézkedések leírása a Programkiegészítőben 1. 2. 3. 4. 5.

O peratív program P rioritás Intézkedés B eavatkozási terület kódja Intézkedés leírása háttér és indokok • célkitűzés • a célkitűzés elérésének • m ódja 6. T evékenységek 7. T ám ogatás form ája 8. T ám ogatás m értékének felső határa 9. V égső kedvezm ényezettek 10. C ím zettek 11. P énzügyi terv, 2004-2006

12. M onitoring & É rtékelési m utatók B eavatkozási szint

(kb . 1 old al)

(kb . 1 /2 o ldal)

E R D F / E SF / E A G G F / FIFG (m illió euró)

N em zeti kö zpénzek (m illió euró )

T ervezett m agánpénzek (m illió euró )

Ö sszesen (m illió euró )

M utató

A d atok forrása

K iind ulási alap

C él

O utp ut (m onitoring) E red m ény (m onitoring) H atás (értékelés)

13. H orizontális tém ák K örnyezet E sélyegyenlőség

14. Á llam i tám ogatások

(összesen kb. 1 o ldal)

Tájékoztatási és nyilvánossági követelmények ƒ Külön jogszabály és arculati útmutató foglalkozik vele ƒ Két fő cél és kötelezettségi kör: ƒ egyrészt a lehetséges pályázók tájékoztatása az igénybe vehető támogatásokról; ƒ másrészt a széles közvélemény tájékoztatása a támogatások felhasználásáról és a támogatásokkal elért eredményekről, illetve általában az Európai Unió szerepéről, amelyet az ország fejlesztésben betölt - a kedvezményezett kötelezettségei!

Az új EU pályázati rendszerek ƒ Összehasonlítás a korábbi hazai és előcsatlakozási rendszerekkel: ƒ Tervezés-programozás ƒ A pályáztatás módja ƒ A finanszírozás módja ƒ Egységesség, átláthatóság, információhoz való hozzáférés