AZ EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai előírásainak való megfelelés támogatása. Állatjóléti és állathigiéniai alintézkedések

NVT Tanácsadói képzés - 2005

AZ EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai előírásainak való megfelelés támogatása Állatjóléti és állathigiéniai alintézkedések

Szerző: Dr. Aradi Miklós

Lektorok: Dr. Hanzséros Ferenc Zsilinszky Gabriella

FVM KSZI 2005. június

Bevezetés Magyarországon a politikai és gazdasági rendszerváltást a mezőgazdasági földterületek használatában és birtokviszonyaiban, valamint a gazdálkodás szerkezeti felépítésében és működési jellemzőiben beálló gyökeres változások is kísérték. A változások ideje alatt fellépő különféle – a mezőgazdasági termelés szempontjából – negatív hatású tényezők jelentősen akadályozták Magyarország − amúgy mezőgazdasági termelésre kiválóan alkalmas – természeti adottságainak és nemzetközileg is elismert szakembergárdája képességeinek, tapasztalatainak kiaknázását. Ennek következményeként az agrárgazdaság pozíciója és eredménymutatói szinte minden területen tendenciózusosan romlottak. A mezőgazdaságnak a vad- és erdőgazdálkodással, halászattal együtt az 1990-es évtizedben bekövetkezett folyamatos visszaesése ellenére is jelentős a nemzetgazdasági szerepe, valamint a foglalkoztatottságban és a vidék fenntartásában betöltött funkciója révén stratégiai jelentőségű nemzetgazdasági ág maradt. Az agrárgazdaság nemzetgazdaságban betöltött kiemelkedő szerepének, valamint munkahelyteremtő, illetve vidék-megőrző funkciójának következtében a mindenkori magyar kormány a mezőgazdasági termelésre negatívan ható körülmények, valamint azok hatásainak kiküszöbölése, illetve enyhítése, továbbá a vidéki térségek további lemaradásának megakadályozása, felzárkózásuk esélyeinek biztosítása céljából, számos támogatási programot indított el. Ezek a programok részben állami költségvetésből finanszírozva, részben pedig az Európai Unió által létrehozott Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alappal (EMOGA) társfinanszírozásban kerültek megvalósításra. A 137/2004. (IX.18.) FVM rendelet által kihirdetett „Nemzeti Vidékfejlesztési Terv az EMOGA Garanciarészleg intézkedéseire” (a továbbiakban NVT) egyike az előbbiekben említett társfinanszírozott támogatási programoknak. Az NVT-be és a vele belső koherenciában lévő Nemzeti Fejlesztési Tervbe, illetve az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programba foglalt stratégiák és intézkedések célja – az ország vidékfejlesztési politikájának megfelelően – a vidéken élő emberek életminőségének javítása, a vidéki térségek további lemaradásának megakadályozása, felzárkózásuk esélyeinek biztosítása. A mezőgazdaság számára azonban nem csak a rendszerváltás jelentett komoly kihívást, de az ezzel szinte egy időben zajló, az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat keretében

2

végrehajtott, jogharmonizáció eredményeként megszületett újabb jogszabályi elvárások is nehéz feladat elé állították a mezőgazdaságból élőket. Az állattartók esetében ez utóbbi nehézségeket szándékozik enyhíteni az NVT „Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése” című 3. számú intézkedése is. Az intézkedés szükségszerűségét indokolja például, hogy – ahogy az az NVT-hez készített helyzetelemzésből is kiderült – az állattartó épületek és a bennük alkalmazott – mind állattartási, mind pedig trágyakezelési technológiák – a telepek igen nagy százalékában azonnali, vagy a közeli jövőben esedékes felújításra szorulnak. Az intézkedés un. „megelőző jellegű”, hisz nem közvetlenül járul hozzá a gazdasági problémák megoldásához, de az intézkedés céljainak megvalósulását segítő támogatás nélkül jelentős számú állattartó telepnek kellene bezárnia, ezzel jelentős foglalkoztatási problémákat okozva. Az intézkedés jelentőségét továbbá tükrözi az a tény is, hogy az NVT költségvetésének aránylag magas hányadát (22 %) fordítják ezekre a célokra. Az intézkedés általános célja a környezet minőségének javítása, a mezőgazdasági eredetű környezetszennyezés csökkentése, valamint az állattartó gazdaságok életképességének és gazdasági hatékonyságának növelése. Teszi mind ezt azáltal, hogy segítséget szándékozik nyújtani az állattartók részére a közösségi joganyagon alapuló hazai jogszabályoknak való megfelelésben, azok alkalmazásában, a környezetvédelem, az állategészségügy, – azon belül is – az állatjólét területén. Mint ahogy az az intézkedés címéből, illetve a célok meghatározásából is jól látható, ezen intézkedés két, –egymástól jól elkülöníthető –szakterülethez, a környezetvédelemhez és az állatjóléthez kapcsolódó területeken kíván segítséget nyújtani, ennek megfelelően alintézkedései is két csoportba sorolhatók. A továbbiakban az állatjóléti és állathigiéniai alintézkedések vonatkozásában szeretnénk részletes tájékoztatást nyújtani. Az állatjóléti és állathigiéniai alintézkedések Az állatjóléti és állathigiéniai alintézkedések célja, ahogy azt már az előzőekben is említettük, az Uniós joganyagon alapuló hazai állatjóléti jogszabályokban előírt követelmények teljesítésének elősegítése, melyet az FVM 6 alintézkedés formájában szándékozik megvalósítani. Ezen alintézkedések az alábbiak: 1. A padozatra vonatkozó előírások betartásának támogatása 2. A mikroklímára vonatkozó előírások betartásának támogatása

3

3. Az állatok biztonságos elhelyezésére vonatkozó előírások betartásának támogatása 4. Az állatok férőhelyszükségletére vonatkozó előírások betartásának támogatása 5. A tartási és takarmányozási technológiára vonatkozó előírások betartásának támogatása 6. Az állattartó telepi technológiájával összefüggő technológiai fejlesztések támogatása A támogatás módjától függően, a támogatásoknak két típusát különböztetjük meg. Az egyik típus az un. beruházási támogatás, míg a másik az un. jövedelempótló támogatás. Amíg a beruházási támogatás feladata, hogy a jogszabályokban foglalt állatjóléti előírások megvalósításához szükséges beruházásokhoz nyújtson anyagi támogatást (ezt a típust mind a 6 alintézkedés esetében alkalmazzák), addig a jövedelempótló támogatás a hatályos jogszabályokban meghatározott, az egyes állatfajok tartásának férőhelyszükségletére vonatkozó előírások betartásából származó többletköltség részbeni ellentételezését , illetve kieső jövedelem pótlását szolgálja (értelemszerűen ezt a támogatási típust csak a 4. alintézkedéssel kapcsolatban alkalmazzák).

Kedvezményezettek köre Az NVT keretében nyújtott állatjóléti támogatásokat, a támogatási kérelem beadásakor üzemelő, Magyarországon regisztrált állattartó teleppel rendelkező, természetes és jogi személyek vehetik igénybe. A regisztráció az összes kedvezményezett azonosítása és az intézkedés végrehajtásának ellenőrzése (IIER - Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer) céljából szükséges. Ez nem tartalmaz semmilyen követelményt a nemzetiségre vagy magyarországi lakóhelyre vonatkozóan, csak az országban történt letelepülésre vonatkozóan van előírás. Az alapítás megvalósítható magyarországi elsődleges letelepüléssel (regisztrált iroda, központi üzleti adminisztráció vagy fő telephely) vagy másodlagos letelepüléssel (ügynökség, fiókiroda vagy leányvállalat). Bármely esetben ez nyitott az összes jogi és természetes személy számára, amely Magyarországon kíván letelepülni. Ahogy az a jogosultsági feltétekből is majd kiderül, a támogatások igénybevétele azon kis- és középméretű gazdaságoknak ajánlott, akik állattartó tevékenységüket hosszabb távon (de minimum 5-10 éves távlatban) tervezik megvalósítani.

Támogatás tartama, jellege, mértéke

4

Az uniós jogszabályok értelmében e jogcím keretében támogatás nyújtására legfeljebb öt éves időszakon belül van lehetőség, amely az előírások kötelezővé válásának időpontjától számítandó. A támogatási időszak öt évén belül a támogatás időtartama a beruházási támogatás esetén legfeljebb három egymást követő év, míg a jövedelempótló támogatás esetén legfeljebb öt egymást követő év. Amennyiben a támogatásra jogosult a jövedelempótló támogatást az állatférőhelyre vonatkozó beruházás megvalósulását követően kívánja igénybe venni, erre a beruházás befejezését követően a támogatási időszak végéig van mód. A támogatás mértéke a támogatás típusától függően különböző. A támogatási összeg tartási helyenként a beruházási támogatás esetében legfeljebb évente huszonötezer euró, a jövedelempótló támogatás esetén pedig legfeljebb évente tízezer euró. A beruházási támogatás összege a támogatási kérelemben megjelölt állatlétszám és a beruházás által érintett állattartó létesítményben lévő –- betelepített -– férőhelyek figyelembevételével, az egyes beruházástípusokra kalkulált átlagos költségek alapján kerül kiszámításra. A tartási helyen tartott teljes állatállományt érintő beruházások esetében a teljes állatállomány után jár a támogatás. Az egyes beruházástípusok esetében igénybe vehető támogatás összegét 1. számú melléklet tartalmazza. A támogatás kifizetése – a teljesítést követően – utófinanszírozásos rendszerben történik. A jövedelempótló támogatás mértékének meghatározása a beruházási támogatáshoz képest technikailag egyszerűbben történik, itt ugyanis csak a támogatható állatfajokra meghatározott összegek alapján (1. számú melléklet), a tartási helyen a támogatási kérelem benyújtásakor ténylegesen megtalálható állatlétszám figyelembevételével kerül kiszámításra. Ez az összeg a támogatási időszak végéig évente egyenlő mértékben csökken. A degresszió mértékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Amennyiben egy tartási helyre egyszerre több jogcímen vesznek igénybe támogatást, az évente igénybe vehető támogatás együttes összege tartási helyenként nem haladhatja meg a huszonötezer eurót. Abban az esetben, ha a kérelem beadásakor a tartási helyen lévő állatok aktuális létszáma az ott tartott átlagos létszámtól a tartástechnológiai ciklusnak betudható ok miatt (pl. hízók, borjak, brojler csirkék leadása idején vagy tojótyúk állomány cseréje idején) elmarad, akkor – amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon igazolni tudja az MVH részére a telepen tartott

átlagos

állatlétszámot

–

a

támogatás

figyelembevételével történhet.

5

összegének

meghatározása

annak

A jogosultság feltételei A támogatások igénybevételéhez az alábbiakban ismertetett feltételeknek kell megfelelni. A támogatás igénybevételére csak azon önálló állategészségügyi egységként működő állattartó gazdaságok esetében van lehetőség, ahol a tartott állatok állategységben meghatározott egyedszáma nem haladja meg az alábbiakban megadott határértéket (az 1 állategységnek megfelelő egyedszám fajtól, kortól, hasznosítástól, stb. függően változó, az átváltási táblázatot lásd a 3. számú mellékletben). beruházási támogatás esetén legfeljebb: - szarvasmarha: 160 állategység, - sertés: 200 állategység, - tojótyúk: 134 állategység, - brojlercsirke: 140 állategység, - juh: 100 állategység, - ló: 160 állategység, jövedelempótló támogatás esetén legfeljebb: - sertés: 200 állategység, - tojótyúk: 134 állategység, - borjú: 160 állategység. Amennyiben a tartási helyen több jogosult állatfajt tartanak, az érintett tartási hely után legfeljebb

200

állategység

figyelembevételével

igényelhető

támogatás.

Az előzőekből következik tehát, hogy ha az adott tartási helyen – a támogatás alapjául szolgáló fajok közül – csak egy állatfajt tartanak, de a fenti értéket meghaladó számban, vagy többféle állatfajt tartanak, de mindösszesen 200 állategységet meghaladó számban, akkor az kizárja, hogy az érintett tartási helyre támogatást vegyenek igénybe. Ebben az esetben az érintett tartási hely után – - az egyéb pályázati feltételek teljesítése esetén – az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program keretén belül igényelhető támogatás. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a támogatási kérelemben meghatározott, a támogatás alapjául szolgáló állatlétszámot a támogatási időszak alatt fenn kell tartani. Amennyiben a támogatási kérelemben meghatározott állatlétszám a támogatási időszak alatt, szakmai szempontból indokolatlanul, tíz százaléknál nagyobb mértékben csökken, úgy ezt a tényt tizenöt napon belül, de legkésőbb az adott évi kifizetési kérelem benyújtásáig be kell jelenteni az MVH megyei kirendeltségén.

6

Az állományváltozás dokumentálása érdekében a támogatásra jogosult köteles: -

a tartási helyen naprakész állomány-nyilvántartást vezetni;

-

a támogatási időszak alatt megőrizni az állatmozgásokkal, illetve állományváltozással kapcsolatos bizonylatokat, szállítóleveleket.

A támogatás igénybevételének általános feltételei közül igen fontos továbbá, hogy a szarvasmarha, a juh, a sertés és a ló fajokat tartó állattartónak gondoskodnia kell a tenyészet és a tenyészetben lévő állatállomány nyilvántartásáról: a) szarvasmarha fajra vonatkozóan a 12/2004. (I. 31.) FVM rendelettel módosított, a szarvasmarha fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendeletben, b) juh fajra vonatkozóan az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 29/2000. (VI. 9.) FVM rendeletben, c) sertés fajra vonatkozóan a sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 116/2003. (XI. 18.) FVM rendeletben, d) ló fajra vonatkozóan az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 29/2000. (VI. 9.) FVM rendeletben foglaltaknak megfelelően. Az állatjóléti beruházási támogatás esetében a támogatásra való jogosultsághoz – a fentieken túl –, értelemszerűen feltétel még, hogy az illetékes megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás (a továbbiakban: Állomás) igazolással (6. számú melléklet) tanúsítja, hogy az adott állattartóhelyen a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendeletben (a továbbiakban: Állatvédelmi rendelet) foglalt előírások vonatkozásában hiányosságok tapasztalhatók és adott beruházások indokoltak, azaz a rendelet által alátámasztottak. Az előbbiekben említett, többször módosított Állatvédelmi rendeletben foglalt, idevonatkozó állatjóléti előírásokat részletesen a 4. számú melléklet tartalmazza. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy támogatás csak a támogatási kérelem benyújtási időpontja után megkezdett beruházáshoz nyújtható, azonban a támogatásra jogosult a beruházást – saját felelősségére – a kérelem benyújtását követően azonnal megkezdheti. A

7

beruházás megkezdésének időpontja építési-beruházás esetén a kivitelezési szerződés megkötésének napja, ennek hiányában az építési naplóba történő első bejegyzés időpontja. A tervezett beruházást éves ütemekben, ezen belül önállóan működtethető, illetve üzembe helyezhető szakaszokra (megvalósulási szakasz) bontva kell a támogatási kérelemben meghatározni (legkisebb üzemeltetési egység például egy istálló). Az egyes beruházási ütemeket a támogatási kérelemről szóló jóváhagyó határozat kézhezvételétől számított egy, két, illetve három éven belül kell megvalósítani. A támogatásra jogosult köteles: a) a támogatási időszak alatt és az azt követő öt éven keresztül megőrizni: aa) a beruházás során felhasznált, illetve beépített anyagok, műszaki berendezések beszerzéséről szóló számlákat, ab) az építési tervdokumentációt, hatósági engedélyeket és igazolásokat, ac) a beszerzett berendezések, anyagok minőségi tanúsítványát. Igen fontos feltétel, hogy a támogatási kérelemben megjelölt tartási helyet az utolsó megvalósulási szakasz műszaki átvételétől számított legalább öt évig üzemben kell tartani. A jövedelempótló támogatások esetében az általános feltételeken túl a gazdának még gondoskodnia kell azon igazolás beszerzéséről (7. számú melléklet), melyben az Állomás tanúsítja, hogy a tartási hely maradéktalanul megfelel az Állatvédelmi rendeletben foglalt férőhelyszükségletre vonatkozó előírásoknak (az előírásokat lásd a 4. számú mellékletben, „Az állatok férőhelyszükségletére vonatkozó előírások betartása” című fejezetében). Állatjóléti és -higiéniai célú jövedelempótló támogatás igénybevétele esetén az Állatvédelmi rendeletben foglalt állatférőhely-szükségletre vonatkozó előírásokat a támogatási időszak alatt folyamatosan be kell tartani. Ugyanezt az igazolást kell majd beszerezni abban az esetben is, ha a kérelmező a jövedelempótló támogatást a beruházási támogatásból megvalósított, az előírt férőhelyméret biztosítására irányuló beruházást követően kívánja igénybe venni. A fentiekben említett, az Állomások által kiadott igazolások

kiállításának menetét „A

támogatási kérelem benyújtása" című résznél ismertetjük részletesen.

A támogatási kérelem benyújtása Az állatjóléti és -higiéniai célú támogatási kérelmet tartási helyenként külön-külön, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, postai úton, az MVH tartási hely szerint illetékes megyei kirendeltségére kell benyújtani. A formanyomtatványok beszerezhetőek az

8

MVH megyei kirendeltségein (10. számú melléklet), valamint letölthetők a www.mvh.gov.hu honlapról. A kérelemcsomag tartalmaz: -

egy főlapot,

-

egy betétlapot a jövedelempótló támogatáshoz,

-

három betétlapot a beruházási támogatáshoz,

-

az állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző állomás igazolását jövedelempótló támogatáshoz (7. sz. melléklet);

-

az állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző állomás igazolását beruházási támogatáshoz(6. sz. melléklet);

-

a növény és talajvédelmi szolgálat igazolását környezetvédelmi célú beruházási támogatáshoz (az állatjóléti és állathigiéniai támogatások esetében ezt nem kell kitölteni).

A főlapon a kérelmező feltünteti saját és az általa működtetett tartási hely adatait (cím, tartási hely típusa, tartott állatfajok és állatlétszám). Jövedelempótló betétlapból egyet, beruházási betétlapból pedig minden egyes megvalósulási szakaszra (évre) vonatkozóan egyet-egyet kell kitölteni. Abban az esetben, ha egy adott tartási helyen több állattartó tartja állatait, illetve szarvasmarha, sertés, juh fajok tartása esetén azon több tenyészet működik, akkor is egy kérelemben kell benyújtani az adott tartási helyre vonatkozó támogatási kérelmet. A támogatási kérelmek benyújtására legközelebb 2006. január 1. és április 30. között nyílik lehetőség. A támogatási kérelemhez minden esetben mellékelni kell: a) a támogatási kérelemben megjelölt tartási hely működését, illetve az adott helyen állattartási tevékenység folytatását engedélyező hatósági okiratok hitelesített másolatát vagy az ezt helyettesítő, az állategészségügyi állomások által kiállított – az állattartás tényét, a tenyészet önálló állategészségügyi egységként való működését és annak állatorvosi felügyeletét – tanúsító igazolást (5. számú melléklet). Beruházási támogatás iránti kérelem esetében mellékelni kell még a következőket: - Ha az állattartási tevékenységet engedélyező hatósági okiratok nem a támogatásra jogosult nevére szólnak, akkor csatolni kell az okirat eredeti jogosultjának hozzájárulását a tervezett beruházás megvalósításához. - Építési engedély köteles beruházásoknál a támogatási kérelemhez mellékelni kell a jogerős építési engedélyt is, ugyanakkor nem építési engedély köteles beruházásoknál az

9

építésügyi hatóság igazolását kell az állattartónak beszereznie arra vonatkozóan, hogy a tervezett beruházás kivitelezése nem építési engedélyhez kötött. - Az állattartónak ezeken felül be kell szereznie az illetékes megyei Állomástól a "Jogosultsági feltételek" című résznél már említett igazolást (6. számú melléklet), amely tanúsítja, hogy az adott állattartó helyen a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendeletben foglalt előírások közül melyek vonatkozásában tapasztalható hiányosság és ennek megfelelően mely beruházások indokoltak. Jövedelempótló támogatáshoz az állattartónak szintén be kell szereznie az Állomás igazolását (7. számú melléklet), ez esetben azonban arra vonatkozóan, hogy a tartási helyen maradéktalanul eleget tesznek az Állatvédelmi rendeletben foglalt férőhelyszükségletre vonatkozó előírásoknak. Amennyiben a kérelmező a jövedelempótló támogatást a beruházási támogatásból megvalósított, az előírt férőhelyméret biztosítására irányuló beruházást követően kívánja igénybe venni, akkor a beruházás megvalósítását követően szintén ezt az igazolást (7. számú melléklet) kell az állattartónak beszereznie. A fentiekben említett állategészségügyi igazolások kiállítása a következők szerint történik: Jövedelempótló támogatáshoz: A gazda felkeresi a területileg illetékes hatósági állatorvost, aki az állattartás helyszínén kitölt egy,. az adott állatfaj(ok)nak megfelelő ellenőrzési listát. Az állatvédelmi ellenőrzésilista állatfajonként természetesen különböző; a sertés-, a szarvasmarha- (borjú-), a tojótyúk-, a brojler, a juh, illetve a ló-tartásra vonatkozókat a 8. számú melléklet tartalmazza. Az állatok állatorvosi ellátásával megbízott állatorvos (un. ellátó állatorvos) személye nem minden esetben egyezik meg a területileg illetékes hatósági állatorvoséval, ezért mindenképpen érdeklődjünk állatorvosunknál vagy a kerületi főállatorvosnál, hogy ki jogosult az adott területen az előbb említett ellenőrzési lista kiállítására. Az ellenőrzési listát az állatorvos hozza magával. Ezt követően a hatósági állatorvos kitölti, aláírja és lebélyegzi az MVH által rendszeresített, és az állattartó által beszerzendő „Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás Igazolása ” című formanyomtatványt (7. számú melléklet). Az ellenőrzési listát (8. számú melléklet), valamint az előbb említett, az ellenőrzési listát kitöltő hatósági állatorvos által már aláírt és lebélyegzett igazolási formanyomtatványt (7.

10

számú mellékletet) a gazda személyesen benyújtja az Állomásnak. Amennyiben az ellenőrzési lista áttanulmányozása során semmilyen akadály nem merül fel – azaz a tartási helyen tartott valamennyi állatfaj jogszabályban előírt férőhelye biztosított – akkor az Állomás igazgatófőállatorvosa az MVH-hoz benyújtandó Igazolást (7. számú melléklet-.) szintén aláírja, lebélyegzi, és az eredeti példányt visszaadja a gazdának, aki azt a „kérelem egységcsomag” részeként postai úton beterjeszti a területileg illetékes MVH kirendeltségre. A 7. számú melléklet kitöltéséhez kapcsolódó hatósági igazgatási eljárásért az állattartó a hatályos jogszabályoknak megfelelő eljárási díjat köteles fizetni. Beruházási támogatáshoz: A szükséges igazolás beszerzése céljából a gazda szintén a területileg illetékes hatósági állatorvost

keresi

fel,

hogy

töltse

ki

az

állatvédelmi

ellenőrzési

listát.

Ezt követően, – az előzőektől eltérően – a hatósági állatorvos az MVH által a Beruházási támogatás igényléséhez kiadott „Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás Igazolása ” című, de beruházási támogatás tárgyú formanyomtatványon (6. számú melléklet) kitölti az állattartó adatait, és bejelöli rajta, hogy milyen témakörökben talált hiányosságokat, valamint azt is, hogy a hiányosságoknak megfelelően mely beruházások indokoltak. A hatósági állatorvos ezt az igazolást aláírja és lebélyegzi. Ezt (a hatósági állatorvos által már aláírt!) igazolási formanyomtatványt és az ellenőrzési listát a gazda személyesen beterjeszti az Állomásnak. Amennyiben az ellenőrzési-lista áttanulmányozása során semmilyen akadály nem merül fel, akkor az MVH-hoz benyújtandó Igazolást (6.számú melléklet) az Állomás igazgató-főállatorvosa szintén aláírja, lebélyegzi és ez esetben is visszaadja a gazdának az eredeti példányt. Abban az esetben, ha valamely gazdánál az előírt méretű férőhely biztosítva van ugyan az állatai számára, de egyéb állatjóléti előírások tekintetében még hiányosságok tapasztalhatók, akkor mind a jövedelempótló, mind pedig a beruházási támogatásra igényt tarthat.. Ez esetben, ha egyszerre nyújtja be az Állomásnak az MVH igazolásokat aláíratásra, akkor értelemszerűen elégséges az ellenőrzési listát egy példányban kiállítani, de a két db kiadásra kerülő igazolás miatt az eljárási díjat duplán kell fizetni. Ugyan a beruházási támogatás feltétele, hogy csak a kérelem beadása után megkezdett beruházáshoz adható támogatás, de a pályázat elbírálását a kivitelezéssel nem kell megvárni. Ebből fakadóan, ha a gazda beadta már beruházási támogatásra a kérelmét, akkor akár már egy héttel utána saját felelősségére nekiállhat a kivitelezésnek. A kezdési időpontot azonban hitelt érdemlően kell tudni bizonyítania (pl. a kivitelezési szerződés megkötésének

11

időpontjával, építési-, vagy beruházási naplóval), mert ellenkező esetben a beruházás megkezdettnek minősül és a támogatási jogosultság megszűnik. Természetesen ennek az eljárásnak megvan az a kockázata, hogy ha a gazda beruházási támogatás iránti kérelmét elutasítják, akkor a teljes beruházás a saját pénztárcáját terheli Amennyiben a tartási hely a beruházás megvalósítását követően férőhely tekintetében megfelel az előírásoknak, akkor a támogatási kérelem benyújtására legközelebb megnyitásra kerülő időszakban egy újabb ellenőrzési lista felvételével kérheti a jövedelempótló támogatáshoz is az Igazolás kiadását. A jövedelempótló támogatást azonban az állattartó ez esetben csak a következő támogatási évben kérheti. A korábbiakban már említettük, hogy a támogatási kérelemhez minden esetben csatolni kellene az adott állattartóhelyre szóló, az állattartási tevékenységet engedélyező hatósági okiratokat. Mivel ezen okmány sok állattartó telep esetében nem áll a gazda rendelkezésére, ezért ennek helyettesítésére, az Állomás egy igazolást (5. számú melléklet) állít ki a telep nyilvántartásba-vételéről, állategészségügyi felügyeletének biztosításáról, illetve arról, hogy a tartási hely (telep) egy önálló állategészségügyi egységként működik. Ezen igazolás kiadásának menete a következő: ilyen esetben is a hatósági állatorvost kell felkeresni, aki a telephelyen felvesz egy jegyzőkönyvet (9. számú melléklet) az állattartás tényéről. Ez a jegyzőkönyv az alábbi lényeges adatokat tartalmazza: adott tulajdonos, adott önálló állategészségügyi egységként működő tartási helyen milyen fajú és milyen létszámú állatot tart, az állomány állategészségügyi felügyeletét ki biztosítja. A jegyzőkönyvet ugyancsak az Állomáshoz kell benyújtani, és ez alapján fogja az igazgató főállatorvos kiállítani az állattartásról szóló igazolást. A jegyzőkönyvet és az állatvédelmi ellenőrzési listát egyazon helyszíni szemle során kell a hatósági állatorvossal felvetetni.

A kérelem bírálatának ügyrendje Az MVH megyei kirendeltségére érkező támogatási kérelmeket az ügyintézők folyamatosan bírálják el. A támogatási kérelmek minden esetben iktatásra és rögzítésre kerülnek. Ezt követően a kérelmek formai és tartalmi szempontok szerint adminisztratív ellenőrzésre kerülnek, melynek során az ügyintézők megvizsgálják, hogy a kérelmező eleget tett-e a jogosultsági feltételeknek és ellenőrzik a kérelem minden betétlapját, valamint a csatolt mellékleteket. Amennyiben formai, vagy tartalmi szempontból hiányosság tapasztalható a kérelemben, hiánypótlásra kerül sor. Hiánypótlásra csak egyszer van lehetőség, melyet a hiánypótlásra felszólító levél kézhezvételét követő 15 napon belül postai

12

úton el kell juttatni az MVH megyei kirendeltségére. A hiánypótlás feldolgozását követően az ügyintéző kiszámolja a támogatási összeget, majd eldönti, hogy szükség van-e helyszíni ellenőrzésre. Az ellenőrzést követően az ellenőrzési jegyzőkönyv kiértékelésének eredménye alapján megszületik a támogatási döntés, melyről a kérelmező támogatási határozatot kap. Amennyiben nem kerül sor helyszíni ellenőrzésre, az adminisztratív ellenőrzés eredménye alapján hozza meg a támogatási döntést az ügyintéző, és támogatási határozatot postáz a kérelmezőnek.

Jogorvoslati lehetőségek A támogatási döntésről szóló határozat ellen annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnökéhez címzett fellebbezésnek van helye, amelyet az MVH Központi Hivatalánál kell benyújtani. A fellebbezéssel kapcsolatos döntés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

A kifizetési kérelem benyújtása A támogatási összeg igénylése érdekében a támogatási időszak minden egyes évében külön beadványt, un. kifizetési kérelmet kell benyújtania a támogatásra jogosultnak. Beruházási támogatás igénybevétele esetén a kifizetési kérelmet az adott évre tervezett beruházás megvalósulását követően kell benyújtani az MVH területileg illetékes megyei kirendeltségére, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon. A 2005. évre tervezett beruházások vonatkozásában a kifizetési kérelmet 2005. november 1. és 2006. április 30. között kell majd benyújtani. Amennyiben az állattartó több évre szakaszolja a tartási hely felújítását, a második évre tervezett beruházást csak az első évi kifizetési kérelem benyújtását követően lehet megkezdeni. Jövedelempótló támogatás igénybevétele esetén a támogatási időszak első évében külön kifizetési kérelmet nem kell benyújtani, mert a támogatási kérelem egyben első évi kifizetési kérelemnek is minősül. A támogatási időszak további éveiben kifizetési kérelmet be kell nyújtani.

Ellenőrzés

13

A beruházási támogatás esetében, az évi tízezer eurónak megfelelő forint összeg értéket meghaladó beruházásra vonatkozó támogatási kérelem elbírálása során az MVH előzetes helyszíni szemlét, a beruházás megvalósítását követően pedig helyszíni ellenőrzést végez. Az évi tízezer eurót meg nem haladó támogatást igénylő beruházás, valamint a jövedelempótló

támogatás

igénylése

esetében

a

jogosultsági

feltételek

és

a

kötelezettségvállalások teljesítését az MVH a támogatás folyósítását megelőzően a helyszínen ellenőrzi.

Jogkövetkezmények A támogatás jogosulatlan igénybevételének minősülnek az alábbi esetek: a) a támogatásra jogosult valamely jogosultsági feltételnek nem tesz eleget, vagy b) a tervezett beruházás a támogatásra jogosultnak felróható okból nem, vagy eltérő módon valósul meg, vagy c) a támogatási kérelemben vállalt állatlétszám szakmai szempontból indokolatlanul tíz százaléknál nagyobb mértékben csökken, vagy d) a jövedelempótló támogatás esetében a kötelezően betartandó előírást megszegik. Amennyiben a támogatásra jogosult a beruházás megvalósítására vállalt ütemezési kötelezettségét hetvenöt százalékot meghaladó arányban, de nem száz százalékban teljesíti, akkor adott évi támogatási jogosultsága a vállalt beruházási ütem száz százalékos teljesítéséig felfüggesztésre, a támogatási időszak fennmaradó részére vonatkozó támogatási jogosultsága visszavonásra kerül, Amennyiben

a támogatásra jogosult a beruházás megvalósítására vállalt ütemezési

kötelezettségét hetvenöt százalékot el nem érő arányban teljesíti, az adott évi és a további évekre szóló támogatási jogosultsága visszavonásra kerül, valamint további egy évig ilyen irányú támogatásban nem részesülhet. Abban az esetben, ha a támogatásra jogosult a beruházást nem a vonatkozó jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően valósítja meg, a támogatási jogosultsága felfüggesztésre, illetve visszavonásra kerül. Akkor, ha az MVH ellenőrzése során megállapításra kerül, hogy a támogatásra jogosult a nyilvántartás-vezetési kötelezettségét nem teljesíti, de a hiány az MVH által meghatározott határidőn belül pótolható, a támogatás folyósítása a nyilvántartási kötelezettség teljesítéséig felfüggesztésre kerül. Abban az esetben viszont, ha a nyilvántartás-vezetési kötelezettség vonatkozásában megállapított hiányosságot az MVH által meghatározott határidőn belül nem

14

pótolták, vagy a hiány nem pótolható, akkor a gazda további támogatási jogosultsága visszavonásra kerül. A további támogatási jogosultság visszavonásra kerül abban az esetben is, ha a gazda bizonylat-megőrzési kötelezettségét nem teljesíti. Ha az állattartó az állatlétszám tartására vállalt kötelezettségét – ide nem értve a szakmailag indokolt állományváltás időszakát – nem teljesíti, akkor a) beruházáshoz nyújtott támogatás esetében - amennyiben tíz százaléknál nagyobb, de ötven százaléknál kisebb az eltérés a bejelentett és az ellenőrzés során talált tényleges állatlétszám között, de a tervezett beruházás megvalósult, további támogatási jogosultsága a valós állatlétszámnak megfelelő arányban csökken, - ha viszont ötven százaléknál nagyobb a létszámcsökkenés a bejelentett és az ellenőrzés során ténylegesen talált állatlétszám között, de a tervezett beruházás megvalósult, a további támogatási jogosultsága visszavonásra kerül; b) jövedelempótló támogatás igénylése esetében: - amennyiben tíz százaléknál nagyobb az eltérés a bejelentett és az ellenőrzés során fellelt állatlétszám között, a további támogatási jogosultsága visszavonásra kerül, - amennyiben tíz százaléknál nagyobb az eltérés a bejelentett és az ellenőrzés során fellelt állatlétszám között, valamint a naprakész állomány-nyilvántartást hiányosan, illetve egyáltalán nem vezeti, a további támogatási jogosultsága visszavonásra kerül, valamint a korábbi években igénybe vett támogatást jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. Amennyiben a támogatási időszak alatt a támogatási feltételek teljesülésének elmaradása a támogatásra jogosult felróható magatartásának következménye, úgy a támogatás visszafizetési kötelezettségén túl, egy évig ez irányú támogatásban nem részesülhet.

15

Fogalom-meghatározások állattartó: a tartási hely üzemeltetéséért felelős személy; tartási

hely:

területileg

elkülöníthető,

földrajzilag

azonosított,

az

adatbázisban

nyilvántartott, az állatok tartására állandó jelleggel kialakított állattartó egység; tenyészet: egy állattartó által, egy tartási helyen tartott állatok összessége, függetlenül azok fajától, fajtájától és hasznosításától; állattartó létesítmény: a tartási helyen az állatok elkülönített tartását lehetővé tevő önálló létesítmény; állategység: a jogosult állatlétszám meghatározására szolgáló technikai mértékegység, az egyszerűsített

területalapú

támogatások

és

a

vidékfejlesztési

támogatások

igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet alapján meghatározott technikai mértékegység; Jó Mezőgazdasági Gyakorlat: a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nitrát rendelet) 1. számú mellékletében meghatározott, a vizek nitrát-szennyezésének megelőzése,

illetve

csökkentése

érdekében

folytatására vonatkozó előírások összessége;

16

a

mezőgazdasági

tevékenység

Kapcsolódó jogszabályok 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól 20/2002. (III. 14.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999 (III. 31.) FVM rendelet módosításáról 72/2004. (IV. 29.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999 (III. 31.) FVM rendelet módosításáról 131/2004. (IX. 11.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól 137/2004. (IX. 18.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kihirdetéséről, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról 139/2004. (IX. 24.)FVM rendelet az Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia

Részlege

társfinanszírozásában

megvalósuló,

az

Európai

Unió

környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól4/2004. (I. 13.) FVM rendelet az egyszerűsített

területalapú

támogatások

és

a

vidékfejlesztési

támogatások

igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról

17

1. számú melléklet Támogatási jogcímek és az igénybe vehető támogatás mértéke Beruházási támogatás Előírások

Támogatható beruházástípusok

Állatjóléti és -higiéniai célú beruházási támogatás Padozatra vonatkozó előírások Kopásálló, tömör „melegpadozat” építése (betonpadozat) Padozat kialakítás szerkezeti anyagból (pl. rácspadozat, fém, műanyag stb.) Mikroklíma előírások Elektromos istállóvilágítási berendezések beszerzése és beszerelése (világítótestek, vezetékek, vezetékelektronika stb.) Szellőzés és klíma technológiai berendezések beszerzése és beszerelése (ventilátorok, szabályozók, hűtőpanel, infralámpa stb.) Pormentes takarmányozás berendezései (folyékony takarmányozás stb.) Technológiaváltás miatti épület átalakítások (építési munkák, pl. ablakcsere, zajszigetelés, villamos hálózati munkák stb.) Állatok biztonságos Istállózott tartásra Sérülést nem okozó, illetve minimalizáló elhelyezésére vonatkozó előírások területhatároló építészeti elemek és vonatkozó előírások berendezések (kerítés, fal, kalodák stb.) alkalmazása Tűzálló, illetve tűzkésleltető építészeti elemek használata (pl. védőfestés) Tűzivíztároló kialakítása, valamint kiegészítő be-rendezések beszerzése Lábbarát és fertőzésmentes kifutó, illetve udvar kialakítása Szabadtartás esetére Szabadtéri ivóvíz-biztosítás (pl. szélkerékkel vonatkozó előírások hajtott fúrt kutas vízellátás) Menedéket nyújtó építmények építése (szél, eső stb. hatásai ellen védő „hodályok”) Férőhelyszükségletre Általános Technológiaváltás miatti építészeti átalakítások vonatkozó előírások (istállóbelső, karám átalakítások stb.) Borjú Borjú boxok és tartozékaik Sertés Sertésfiaztató kutricák Kocakutricák Kankutricák Tojótyúkok Alternatív rendszerű ketreces tojóházi berendezések Feljavított rendszerű ketreces tojóházi berendezések Tartás- és Takarmánykészítés és Takarmánydarálók takarmányozástárolás technológiai előírások Takarmánykeverők

18

Igénybe vehető támogatás (€/ÁE) 19,6 52,3 12,5

17,6

23,5 31,4

31,4

47,1 38,2 28,2 31,4 23,5 31,4 588,2 980,4 196,1 490,2 980,4 843,1 39,2

39,2

Etető- és itatórendszerek előírásai

Telepi technológiához kapcsolódó műszaki fejlesztések

Tároló építmények Itatórendszer fagyásmentesítő berendezések

31,7 11,8

Tartalék ivóvíz biztosítási berendezések alkalmazása (tartalék tartályok, riasztóberendezések stb.) Korszerű etető- és itató berendezések beszerzése és alkalmazása (istállón kívül és belül egyaránt) Villamos rendszert korszerűsítő és biztonságossá tevő építészeti beruházások Tartalék áramszolgáltató rendszer kiépítése Riasztórendszer kiépítése

7,8

37,2

27,5 23,5 3,9

Jövedelempótló támogatás Állatjóléti és -higiéniai célú jövedelempótló támogatás Előírások Férőhelyszükségletre vonatkozó előírások

Támogatható állatfajok Sertés Tojótyúk Borjú

19

Igénybe vehető támogatás (€/ÁE) 72,02 474 64,7

2. számú melléklet A jövedelempótló támogatás évenkénti csökkentésének mértéke Egy beruházási ütem

Két beruházási ütem

Három beruházási ütem

1. év

Jövedelempótló támogatás beruházás nélkül 100%*

Beruházási támogatás

2. év

80%*

100%*

3. év

60%*

75%*

Beruházási támogatás -1. ütem Beruházási támogatás - 2. ütem 100%*

Beruházási támogatás - 1. ütem Beruházási támogatás - 2. ütem Beruházási támogatás - 3. ütem 100%* 50%*

Támogatási évek

4. év 40%* 50%* 67%* 5. év 20%* 25%* 33%* * A jövedelempótló támogatás mértéke a teljes jogosult összeg százalékában.

20

3. számú melléklet Állatfaj Kérődzők szarvasmarha/ bivaly borjú 6 hónapos korig 6-24 hónapos korú növendék 24 hónaposnál idősebb állat juh (vegyes korcsoport) Sertésfélék tenyészkoca malacok nélkül malac-25 kg hízósertés 25-110 kg kan Lófélék Ló (vegyes korcsoport) Baromfifélék brojler (vegyes korcsoport) tojótyúk és kakas (vegyes korcsoport)

NVT NVT Mennyiség (db) Állategység Határértéke Határértéke (állategység) (egyed szám)

1 1 1 1

0,4 0,6 1 0,15

1 1 1 1

0,5 0,03 0,2 0,5

200

400 6666 1000 400

1

1

160

160

1 1

0,01 0,02

140 134

14000 6700

21

160 100

400 266 160 666

4. számú melléklet Az NVT keretében nyújtott állatjóléti és higiéniai célú beruházási támogatáshoz kapcsolódó állatjóléti előírások.

Padozat Borjú A padozatnak könnyen tisztíthatónak, repedésektől és folytonossági hiányoktól mentesnek, a folyadék elvezetésére megfelelő lejtéssel kialakítottnak, egyenletesnek, simának, ugyanakkor csúszásmentesnek kell lennie, és úgy kell azt kialakítani, hogy se a felállás, se a fekvés ne okozzon sérülést vagy szenvedést. A padozatkialakítás feleljen meg a borjú méretének, testtömegének, legyen megfelelően szilárd. A fekvőhelynek kényelmesnek, tisztának, megfelelő vízelvezető képességűnek és a borjak számára ártalmatlannak kell lennie. A két hetesnél fiatalabb borjak részére megfelelő almozást kell biztosítani.

Sertés A padozatnak könnyen tisztíthatónak, repedésektől és folytonossági hiányoktól mentesnek, a folyadék elvezetésére megfelelő lejtéssel kialakítottnak, egyenletesnek, simának, ugyanakkor csúszásmentesnek kell lennie, és úgy kell azt kialakítani, hogy se a felállás, se a fekvés ne okozzon sérülést vagy szenvedést. A padozat megtervezésének, kialakításának és karbantartásának az állat méreteihez, testtömegéhez kell igazodnia, legyen kellően szilárd és egyenletes felületű. A pihenő tér legyen kényelmes, tiszta, megfelelő vízelvezetésű, az állatban károsodást ne okozzon. Az alom szintén legyen tiszta, száraz, az állat egészsége szempontjából káros anyagot ne tartalmazzon. A malacok számára olyan, a kocától biztonságosan elkülönített, szilárd padozatú, meleg, száraz és kényelmes, szalmával vagy egyéb erre alkalmas anyaggal almozott fekvőhelyet kell biztosítani, amely lehetővé teszi az összes malac egyidejű pihenését, lefekvését, és amely sérülést nem okoz, valamint csúszásmentes. A kankutrica búgató része nem lehet rácspadozatú.

22

2013. I. 1-től minden telep esetében, addig pedig a 2002. 06. 01. után újonnan épített, újjáépített vagy első alkalommal üzembe helyezett állattartóhely esetében, a padozat kialakításának meg kell felelnie a következőknek: - Az előírt minimális alapterületből (lásd később) termékenyített kocasüldőknek egyedenként legalább 0,95 m2, míg vemhes kocák esetében az előírt minimális alapterületből egyedenként legalább 1,3 m2 padozatfelületen, a vízelvezető nyílások legfeljebb 15%-ot foglalhatnak el. - A betonból készült rácspadozatnak meg kell felelnie az alábbiaknak: a nyílások szélessége: - malac esetében legfeljebb 11 mm, - utónevelt malac esetében legfeljebb 14 mm, - hízó esetében legfeljebb 18 mm, - termékenyített kocasüldő és koca esetében legfeljebb 20 mm lehet. a rács szélességének: - malac és utónevelt malac esetében legalább 50 mm-nek, - hízó, termékenyített kocasüldő és koca esetén legalább 80 mm-nek kell lennie.

Tojótyúk Alternatív tartási rendszerben A létesítmények padozatát úgy kell kialakítani, hogy az állatok mindkét lábának mindegyik előrenéző karmát megfelelően megtámassza.

Fel nem javított ketreces tartási rendszerben A ketrec padozatát úgy kell kialakítani, hogy a tojók sérülés nélkül tudjanak pihenni, illetve felállni, és az állatok mindkét lábának mindegyik előrenéző karmát megfelelően megtámassza. A ketrecpadló lejtése legfeljebb 14 százalékos (vagy 8o-os) lehet; azoknál a padozatoknál, ahol nem négyszögletes dróthálót használnak, az állomás engedélyezhet meredekebb lejtést,

23

Feljavított ketreces tartási rendszerben A ketrec padozatát úgy kell kialakítani, hogy a tojók sérülés nélkül tudjanak pihenni, illetve felállni, és az állatok mindkét lábának mindegyik előrenéző karmát megfelelően megtámassza. A ketrecpadló lejtése legfeljebb 14 százalékos (vagy 8o-os) lehet; azoknál a padozatoknál, ahol nem négyszögletes dróthálót használnak, az állomás engedélyezhet meredekebb lejtést.

Mikroklíma Valamennyi támogatott állatfajra vonatkozó előírások: Az állattartónak, az állat tartási helyén – az épület megfelelő világításának, szigetelésének, fűtésének, szellőztetésének biztosítása révén –, gondoskodnia kell arról, hogy a megvilágítás mennyisége és erőssége, a légáramlás, a porkoncentráció, a hőmérséklet, a relatív páratartalom és a szén-dioxid, az ammónia, illetve az egyéb gázok koncentrációja, valamint a zajintenzitása az állatok egészségét ne károsítsa, megfeleljen a bevált gyakorlatnak és az állat élettani, viselkedésbeli szükségleteinek. Az állatot állandó, illetve hirtelen nagy zajnak kitenni tilos. Részletes előírások faji bontásban: Borjú: Tilos a borjakat állandó sötétben tartani. Szokásaik és fiziológiai szükségletük kielégítése céljából - a klimatikus viszonyokat figyelembe véve - természetes és mesterséges megvilágításról kell gondoskodni. A mesterséges megvilágítás időtartamának a természetes nappali fényével kell megegyeznie. Ez az időtartam általában a kilenc és tizenhét óra közötti időszaknak felel meg. Kiegészítésként olyan rögzített helyzetű vagy hordozható fényforrást kell használni, amelynek fényereje elegendő minden borjú bármikor történő ellenőrzéséhez, vizsgálatához.

24

Sertés: Az épületnek azon részében, ahol a sertéseket tartják, kerülni kell a 85 dBA vagy ennél nagyobb folyamatos zajszintet. Az

istállót,

kutricákat,

berendezéseket,

a

sertéstartásban

használt

eszközöket

a

keresztfertőzést, illetve a kórokozók megtelepedését és kifejlődését meggátló, hatékony módszerrel kell tisztítani és fertőtleníteni. A bélsarat, a vizeletet, a takarmánymaradékot vagy a kiszóródott takarmányt a szükséges gyakorisággal el kell távolítani annak érdekében, hogy a kellemetlen szagok csökkenjenek, valamint, hogy azok a legyeket és rágcsálókat ne vonzzák. A sertéseket tilos állandó sötétben tartani. Az állatok számára - azok szokásait, fiziológiai igényeit figyelembe vevő és az eltérő klímaviszonyokat szem előtt tartó - megfelelő természetes és mesterséges világításról kell gondoskodni. Ha mesterséges megvilágítás szükséges, akkor a megvilágítás időtartama feleljen meg legalább a sertések számára 9 és 17 óra között elérhető természetes fénynek. Gondoskodni kell olyan rögzített vagy hordozható fényforrásról, melynek fényereje elegendő az állatok bármely időszakban történő ellenőrzésére. A sertések tartására használt épületrészben a fényerő legalább napi nyolc órán keresztül legalább 40 lux legyen. Az újszülött malacok speciális mikroklíma igényének kielégítéséről külön hőforrással úgy kell gondoskodni, hogy ez a koca számára ne legyen ártalmas.

Tojótyúk: Általános előírások A zajszintet minimálisra kell csökkenteni. Kerülendő a hirtelen vagy állandó zaj. A szellőztető, etető és más berendezéseket úgy kell megtervezni, elhelyezni, működtetni és fenntartani, hogy azok a lehető legkisebb zajt okozzák. Minden épületben olyan fényerőt kell biztosítani, hogy minden tyúk láthassa a többi tyúkot és ők is láthatók legyenek, hogy megismerhessék környezetüket, és természetes tevékenységeiket folytathassák. Ahol természetes fény van, a fény behatolását lehetővé tévő nyílásokat úgy kell megtervezni, hogy a fény az épületen belül egyenletesen oszoljon meg.

25

A beólazás első napjai után a fényforrásokat úgy kell elhelyezni, hogy az megakadályozza az egészségügyi és viselkedésbeli problémákat. A megvilágítás a 24 órás napi ritmust kövesse, és tartalmazzon egy, körülbelül a nap egyharmadát érintő zavartalan sötét időszakot is, hogy a tojótyúkok pihenhessenek, és ezáltal szemrendellenességek ne alakuljanak ki, az ellenállóképesség csökkenése ne következzen be. Tilos a tojásrakás megszüntetése vagy a vedlés mesterséges kiváltása érdekében az ivóvizet, a takarmányt, a fényt teljesen elvonni. Alternatív tartási rendszerben Lásd általános részben. Fel nem javított ketreces tartási rendszerben Lásd általános részben.

Feljavított ketreces tartási rendszerben Lásd általános részben.

Az állatok biztonságos elhelyezése

Valamennyi támogatott állatfajra vonatkozó előírások:

Az állatok körül használt elektromos berendezéseknek biztonságosnak kell lenniük, az áramütés elleni védelemről gondoskodni kell. Az állattartás során használt műszaki berendezéseket naponta legalább egyszer ellenőrizni kell, és minden észlelt hibát azonnal el

26

kell hárítani. Ha egy hiba azonnal nem hárítható el, haladéktalanul meg kell tenni minden, az állat jóllétének és egészségének megóvásához szükséges óvintézkedést. Mesterséges szellőztetésű istállóban kiemelt figyelemmel kell gondoskodni a folyamatos felügyeletről és a rendszeres ellenőrzésről. 2005. január. 1.-től a mesterséges szellőztetési rendszer

meghibásodásra

figyelmeztető

riasztó

rendszert

kell

felszerelni,

amelyet

rendszeresen ellenőrizni kell. Ezen felül, olyan kisegítő, kiegészítő megoldásról is gondoskodni kell, amely biztosítja az állat egészségének megőrzését és a komfortérzetét megvalósító elégséges légcserét a mesterséges szellőztetési rendszer meghibásodása esetén is. Az állat zárt elhelyezésekor meg kell szüntetni a szerkezeti éles széleket, kiemelkedéseket, a felhasznált anyagok nem okozhatnak kellemetlen érzést, sérülést. Az állattal érintkező felületnek megfelelően tisztíthatónak és fertőtleníthetőnek kell lennie, valamint nem készülhet az állat egészségére káros anyagból. Az állat zárt tartására szolgáló épületet úgy kell megépíteni és karbantartani, hogy a tűzveszély a lehető legkisebb legyen. Az alkalmazott anyagnak tűzállónak vagy égéskésleltetővel kezeltnek kell lennie. Minden szükséges intézkedést meg kell tenni (vészjelző rendszer felszerelése, az állatok épületből való eltávolítására kiürítési terv kidolgozása), hogy az állat megóvása érdekében azonnali cselekvésre legyen lehetőség. Szabad tartás esetén biztosítani kell az állatok számára olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok szélsőséges időjárási körülmények esetén, valamint a ragadozókkal és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak.

Részletes előírások faji bontásban: Borjú: Az állattartónak minden egyedileg vagy csoportosan tartott, istállózott borjút legalább naponta kétszer, szabadon tartott borjút legalább naponta egyszer ellenőriznie kell. Minden sérült vagy betegnek tűnő borjút azonnal megfelelő kezelésben kell részesíteni. Amikor szükségessé válik, a beteg vagy sérült borjút száraz, kényelmes fekvést biztosító alommal ellátott elkülönítőbe kell helyezni. Az olyan esetekben, amelyek meghaladják az állattartó ismereteit, állatorvosi tanácsot kell kérni. A lekötők sérülést nem okozhatnak. A lekötő-rendszereket rendszeresen ellenőrizni kell. A kényelmes rögzítés érdekében el kell végezni a szükséges után-állítást. A lekötésre használt

27

eszközöknek olyannak kell lenniük, hogy ne okozzanak fulladást vagy sérülést, valamint elég hosszúnak kell lenniük, hogy a borjú nehézség nélkül lefekhessen, pihenhessen, felkelhessen és saját magát elláthassa. Az elektromos áramköröket és berendezéseket úgy kell a vonatkozó érvényes előírások szerint szerelni, hogy azok áramütést ne okozzanak.

Sertés: 2006. I. 1-ig csak az újonnan épített, újjáépített vagy első alkalommal üzembe helyezett, míg 2006. I. 1.-től már minden állattartóhely esetében, tilos a kocákat és a kocasüldőket lekötve tartani. A lekötéses tartásnál a lekötő-rendszer nem okozhat sérülést, azt rendszeresen ellenőrizni, és amennyiben szükséges, után-állítani kell úgy, hogy a rögzítés kényelmes és biztonságos (a sérülés, fulladás lehetőségét kizáró) legyen. A lekötésnek olyan hosszúságúnak kell lennie, hogy lehetővé tegye az állatok számára a kényelmes pihenés és felállás lehetőségét. Kötött tartás vagy egyedi állás esetén lehetővé kell tenni, hogy az állatok időközönként szabadabban mozoghassanak. A csoportos tartásnál a kutrica méretét és a csoportnagyságot úgy kell megválasztani, hogy az állatok között ne alakulhasson ki fokozottabb méretű verekedés. Tojótyúk: Alternatív tartási rendszerben 2007. január 1-ig csak az újonnan épített, felújított vagy először üzembe helyezett – 2007. január 1-től viszont minden – alternatív tartástechnológiájú telep esetében, ha a tojótyúkok kifutóra is kimehetnek, a) az épület teljes hossza mentén több kijárati nyílást kell kialakítani, (melyeken át a tyúkok közvetlenül kijutnak a külső területre); a kijáratok legalább 35 centiméter magasak és 40 centiméter szélesek kell, hogy legyenek, b) a kijáratok össz-szélességének (az összes kijárat szélességének összege) legalább 2 méternek kell lennie 1000 tyúkonként,

28

c) a kifutó mérete az állomány nagyságához igazodjon, a talaj állaga, jellege, a fertőződések, járványok megelőzését elősegítse. A kifutót fel kell szerelni a szélsőséges időjárás hatásaitól, illetve a ragadozóktól védelmet nyújtó menedékhellyel, valamint megfelelő itatóvályúkkal.

Fel nem javított ketreces tartási rendszerben A ketreceket úgy kell kialakítani, hogy az a tojók sérülését a technika mindenkori állásának megfelelő biztonsággal kizárja, és a tojók kimerülését/elgyengülését ne eredményezze. Gondoskodni kell arról, hogy egy, a takarmányozás és az ápolás ellátásáért felelős személy legalább reggel és este egy-egy alkalommal minden egyes tojó állapotát ellenőrizze. Az elhullott egyedeket minden nap, az ürüléket pedig szükség szerint el kell távolítani. Amennyiben az állatok kezelése, áttelepítése vagy leölése szükséges, haladéktalanul intézkedni kell. Szükség esetén azonnal állatorvost kell hívni. A ketreceket szökésbiztossá kell tenni.

Feljavított ketreces tartási rendszerben Gondoskodni kell arról, hogy egy, a takarmányozás és az ápolás ellátásáért felelős személy legalább reggel és este egy-egy alkalommal minden egyes tojó állapotát ellenőrizze. Az elhullott egyedeket minden nap, az ürüléket pedig szükség szerint el kell távolítani. Amennyiben az állatok kezelése, áttelepítése vagy leölése szükséges, haladéktalanul intézkedni kell. Szükség esetén azonnal állatorvost kell hívni. A ketreceket szökésbiztossá kell tenni.

Az állatok férőhelyszükségletére vonatkozó előírások betartása

Valamennyi támogatott állatfajra vonatkozó előírások:

29

Az állatok férőhelye feleljen meg az állat fajának, fajtájának, korának, ivarának, élettani állapotának és az állat hozzáférjen a pihenő-, etető-, itató-, trágyázótérhez. Részletes előírások faji bontásban: Borjú: 2007. január 1.-ig csak a 1993. december 31. napja után újonnan épített, újjáépített vagy első alkalommal üzembe helyezett – 2007. január 1.-től viszont minden – 6 borjúnál többet tartó állattartóhelynek meg kell felelnie az alábbi követelményeknek: - csoportosan tartott borjak részére elegendő szabad területnek kell rendelkezésre állnia ahhoz, hogy azok akadályoztatás nélkül megfordulhassanak, lefekhessenek és felállhassanak, valamint minden borjú számára 150 kg-os testtömegig legalább 1,5 m2 területet kell biztosítani, - az egyedi boxban tartott borjak esetében, valamint a lekötéses tartási rendszerű istállókban a boxoknak, illetve az istállóknak hézagolt oldalfalúnak kell lenniük. Az egyedi boksz minimális szélessége 90 cm ± 10 százalék, illetve a marmagasság 0,8-szerese. 2007. január 1.-ig csak a 1997. december 31. napja után újonnan épített, újjáépített vagy első alkalommal üzembe helyezett – 2007. január 1.-től viszont minden – 6 borjúnál többet tartó állattartó helynek az alábbi követelményeknek is meg kell felelnie: - a borjakat nyolchetes korukat követően egyedi ketrecben tartani csak állatorvosi kezelés, viselkedésbeli problémák vagy kezelések elvégzése miatt lehet. Az egyedi ketrec hosszúságának legalább a borjak orrhegytől faroktőig mért hosszának 1,1-szeresének, szélességének legalább a borjú álló testhelyzetében mért marmagasságával megegyezőnek kell lennie. Az egyedi borjúketrecek oldalsó határoló elemeinek – a beteg állatok számára szolgáló izoláló boxok kivételével – biztosítaniuk kell, hogy az állat láthassa fajtársát; - minden borjú számára 150 kg-os testtömegig legalább 1,5 m2, 150-220 kg-os testtömegig legalább 1,7 m2, 220 kg testtömeg felett legalább 1,8 m2 területet kell biztosítani. Fenti előírások nem vonatkoznak az anyjukkal együtt tartott szopósborjak tartására, valamint azon állattartó helyekre, ahol 6 borjúnál kevesebb állatot tartanak.

30

Sertés:

A csoportosan tartott utónevelt malacok és hízók számára legalább az alábbiakban megadott méretű, akadálytalanul használható férőhelyet kell biztosítani: - 10 kg-os vagy annál kisebb malacok számára 0,15 m2/egyed, - 10 és 20 kg-os malacok esetében 0,20 m2/egyed , - 20 és 30 kg-os sertések esetében 0,30 m2/egyed , - 30 és 50 kg-os sertések esetében 0,40 m2/egyed , - 50 és 85 kg-os sertések esetében 0,55 m2/egyed , - 85 és 110 kg-os sertések esetében 0,65 m2/egyed , - 110 kg-nál nehezebb állatok esetében 1 m2/egyed A szárazonálló kocákat, kocasüldőket célszerű csoportosan tartani, ennek hiányában, az elhelyezésnek az állatok egymás közötti kapcsolattartását lehetővé kell tennie. A termékenyített kocasüldők, illetve kocák csoportos tartása során, 2013. I. 1-ig csak az újonnan épített, újjáépített vagy első alkalommal üzembe helyezett – 2013 január 1.-től viszont minden – állattartóhely esetében a termékenyített kocasüldők számára legalább 1,64 m2/egyed, míg a kocák részére legalább 2,25 m2/egyed akadálytalanul használható férőhelyet kell biztosítani. A 6 egyednél kevesebb állatot tartalmazó csoport esetén, az akadálytalanul használható férőhelyet 10%-kal növelni kell. A 40 vagy ennél több egyedet tartalmazó csoport esetén, az akadálytalanul használható férőhely 10%-kal csökkenthető. Azokat az egyébként csoportosan tartandó sertéseket, amelyek különösen agresszívek, vagy amelyeket más sertések megtámadtak, illetve amelyek betegek vagy sérültek, ideiglenes jelleggel egyedi kutricában lehet hizlalni. Ezen egyedi kutrica méreteit 2013. január 1.-ig csak az újonnan épített, újjáépített vagy első alkalommal üzembe helyezett, míg 2013. január 1. után már minden állattartóhely esetében úgy kell kialakítani, hogy az állat kényelmesen megfordulhasson, hacsak ez nem ellentétes az állatorvos erre vonatkozó konkrét utasításával. A kocákat, illetve a termékenyített kocasüldőket a fialás előtt megfelelő időben (legfeljebb egy héttel megelőzően) kell a fiaztató kutricába telepíteni, hogy elegendő idő legyen a kutricához való hozzászokáshoz. A fiaztató kutricák kialakításánál legalább az alábbi méretezést kell figyelembe venni: Kötött tartás Megnevezés

vályú

31

vályú

Kötetlen tartás, illetve kutrica vályú

vályú

kutricán kívül

kutricán belül

kutricán kívül

kutricán belül

Hosszúság, m

1,8

2,0

2,1

2,3

Szélesség, m

0,6

0,6

0,6

0,6

A fiaztató kutrica nagyságának lehetővé kell tennie a kocák zavartalan lefekvését, pihenését. A koca mögött a fiaztató kutricában legalább 0,3 méter szabad helyet kell biztosítani . A kankutricát úgy kell kialakítani, illetve elhelyezni, hogy a kan abban meg tudjon fordulni, hallhassa, láthassa a többi állatot és érezhesse azok szagát. A fekvőtérnek tisztának, száraznak és kényelmesnek kell lennie. Felnőtt kan számára legalább 6 négyzetméter általa akadálymentesen használható férőhelyet kell biztosítani. Azonban ha a természetes fedeztetést a kankutricában végzik, akkor növelni kell a területet, ugyanis a rendelet előírása szerint 2005. január 1.-től valamennyi állattartóhely esetén, a természetes fedeztetéshez is használt kutricákban, a kan számára legalább 10 négyzetméter akadálytalanul használható férőhelyet kell biztosítani. Ha több kant tartanak együtt, vagy a kant együtt tartják kocákkal, a kutrica méretét úgy kell kialakítani, hogy ne alakuljon ki közöttük intenzív verekedés, főképpen nem az etetési idő alatt. Szükség esetén (komolyabb verekedés kialakulására utaló körülmények észlelésénél) az állatokat egymástól el kell különíteni.

Tojótyúk: Alternatív tartási rendszerben

2007. január 1.-ig csak az újonnan épített, felújított vagy első alkalommal üzembe helyezett, 2007. január 1.-től viszont valamennyi állattartóhely esetén az állomány sűrűsége nem haladhatja meg a hasznosítható terület egy négyzetméterére számítva a kilenc tojótyúkot. 2012. január 1.-ig az olyan, 1999. augusztus 3. napja előtt használatba helyezett létesítmények esetében, amelyeknél a használt terület földes padozatú, az állomány sűrűsége egy négyzetméteren legfeljebb tizenkét tojótyúk lehet. Fel nem javított ketreces tartási rendszerben

32

A tojók számára legalább 550 négyzetcentiméter szabadon használható férőhelyet kell biztosítani

(a

méréseket

vízszintesen

kell

elvégezni,

a

ketrec

alapterületét

a

takarmányveszteség mérséklésére kialakított lemezek belógásának mértékével csökkenteni kell, ha azok a tojók mozgáslehetőségeit gátolják). A ketrec szabad belmagasságának – a ketrec alapterületének legalább 65 százalékán – el kell érnie a 40 centimétert, de az sehol sem lehet alacsonyabb 35 centiméternél.

Feljavított ketreces tartási rendszerben Tyúkonként legalább 750 négyzetcentiméter férőhelyet kell biztosítani, amelyből 600 négyzetcentiméter legyen szabadon hasznosítható, a ketrec teljes alapterülete nem lehet 2000 négyzetcentiméternél kevesebb. A nem szabadon hasznosítható terület felett a ketrec magassága legalább 20 centiméter legyen.

A takarmányozási technológiára vonatkozó előírások betartása Valamennyi támogatott állatfajra vonatkozó előírások: Az etető- és itató-berendezést úgy kell kialakítani, összeállítani, elhelyezni, üzemeltetni és karbantartani, hogy a) az állatnak fiziológiai szükségletei kielégítésére bármikor kellő folyadékpótlásra legyen lehetősége, b) az a lehető legkisebb mértékre csökkentse a takarmány kiszóródását, illetve a folyadék kiömlését vagy szennyeződését, c) ahhoz minden egyes állatnak legyen elegendő hozzáférési lehetősége, így az állatok között ne alakuljon ki versengés, d) az ne okozzon vagy eredményezzen sérülést az állatnak, e) az bármilyen időjárási körülmények között működjön, f) folyadékfogyasztása, és ahol az szükséges, takarmányfogyasztása megfigyelhető legyen. Az állatnak – a terápiás, megelőzési vagy tenyésztéstechnikai beavatkozás céljából adott anyagok kivételével – csak olyan takarmány adható, amely a tudomány jelenlegi állása szerint nem befolyásolja kedvezőtlenül jóllétét.

33

Részletes előírások faji bontásban: Borjú: A borjakat naponta legalább két alkalommal kell etetni. Csoportosan tartott borjak esetében, amelyek nem „ad libitum” etetésűek, vagy abban az esetben, ha nem automatikus működésű takarmányellátó berendezést alkalmaznak, a csoport minden egyes állatának lehetőleg azonos időben kell a takarmányhoz jutnia, valamint törekedni kell a takarmányhoz való hozzáférés egyenlő esélyének biztosítására. Gondoskodni kell a borjú korának, testtömegének, szokásainak, fiziológiai szükségleteinek megfelelő takarmányozásról, annak érdekében, hogy a borjú megfelelő egészségi állapota és jó közérzete fenntartható legyen. A borjút a születését követően haladéktalanul, de minden esetben az élete első hat órájában colostrumhoz kell juttatni. Minden kéthetesnél idősebb borjúnak naponta megfelelő rosttartalmú takarmányt kell adni, valamint a takarmány megfelelő vastartalma révén biztosítani kell, hogy vérükben a hemoglobin koncentrációja a 4,5 mmol / liter értéket elérje. Nyolchetes koruktól húszhetes korukig fokozatosan napi 50 grammról minimum napi 250 grammra kell emelni az emészthető rost táplálék útján történő bevitelét. A borjakra szájkosarat rakni tilos. Egyedi esetben – állatorvos utasítása alapján – a rossz szokás kialakulásának megelőzése céljából, az indokolt lehető legrövidebb időtartamra, szopásgátló eszközök alkalmazása megengedett. Minden kéthetesnél idősebb borjú számára biztosítani kell a megfelelő mennyiségű friss ivóvizet, illetve azt, hogy folyadék-beviteli igényét más folyadékkal kielégíthesse. Hőség vagy betegség esetén gondoskodni kell a friss folyadékkal való folyamatos ellátásról. Mind az etető-, mind az itató-berendezést úgy kell megtervezni, kivitelezni, elhelyezni és üzemeltetni, hogy a borjak számára biztosított takarmánynak és folyadéknak elszennyeződési lehetősége a legkisebb legyen.

Sertés: Az állatoknak, jóllétük és megfelelő egészségi állapotuk érdekében a koruknak, testtömegüknek, szokásaiknak, fiziológiai igényüknek megfelelő minőségű és mennyiségű

34

takarmányt kell biztosítani. Minden sertést legalább napi egy alkalommal kell etetni. Adagolt vagy automatikus rendszerrel történő etetés esetén biztosítani kell, hogy a falka minden tagja közel egy időben ehessen. Az etető-itató berendezéseket úgy kell tervezni, kialakítani, elhelyezni és karbantartani, hogy a takarmány és az ivóvíz szennyeződése a minimálisra csökkenjen. Minden kéthetesnél idősebb sertés számára elegendő mennyiségű friss vizet kell biztosítani. A kocák és a malacok számára folyamatosan kell az ivóvizet biztosítani. A csoportosan tartott kocasüldők és kocák takarmányozására olyan rendszert kell alkalmazni, amely a vetélytársak jelenlétében is lehetővé teszi minden egyed számára az elegendő mennyiségű táplálék felvételét. Minden szárazon álló vemhes kocának és kocasüldőnek az éhség csillapítására és rágási igényeinek kielégítésére elegendő mennyiségű ballaszt- vagy magas rosttartalmú, valamint magas energiatartalmú takarmányt kell biztosítani.

Tojótyúk: Biztosítani kell, hogy a tojók részére naponta megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány, illetve folyamatos ivóvíz ellátás álljon rendelkezésre. Tilos a tojásrakás megszüntetése vagy a vedlés mesterséges kiváltása érdekében az ivóvizet, a takarmányt, a fényt teljesen elvonni.

Alternatív tartási rendszerben 2007. január 1.-ig csak az újonnan épített, újjáépített vagy első alkalommal üzembe helyezett, 2007. január 1.-t követően viszont minden telep esetében biztosítani kell, hogy mindegyik tojótyúk számára jusson legalább 10 centiméternyi egyenes vagy legalább 4 cm kör alakú etető, valamint 2,5 cm-nyi egyenes , vagy 1 cm kör alakú itatóvályú. Ha szelepes vagy csészés itató használatos, akkor minden 10 tyúkra legalább egy szelepes vagy csészés itató jusson, illetve minden egyes tyúknak legalább két csészés vagy két szelepes itató legyen elérhető. Az itató- és etetőeszközöket/berendezéseket úgy kell elosztani, hogy az összes tyúk számára egyforma hozzáférést biztosítsanak,

35

Fel nem javított ketreces tartási rendszerben A tyúkok részére akadálymentesen használható etetővályúról kell gondoskodni, az egy tojóra eső etetőhossznak, illetve vályús itató hosszának egyaránt 10-10 centiméternek kell lennie, szelepes vagy csészés itató esetén, pedig minden ketrecben legalább két itatóhely elérhetőségét kell biztosítani. A tojók részére biztosítani kell, hogy naponta megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány, illetve folyamatos ivóvíz ellátás álljon rendelkezésre..

Feljavított ketreces tartási rendszerben Akadálymentesen használható etetővályúról kell gondoskodni, melynek egy tojóra számítva legalább 12 centiméter hosszúnak kell lennie. Mindegyik ketrec rendelkezzen a csoport méretének megfelelő itatórendszerrel, legalább két szelepes vagy két csészés itató legyen elérhető minden egyes tyúk számára.

A tartás technológiájával összefüggő előírások

Valamennyi támogatott állatfajra vonatkozó előírások:

Az állat elhelyezésének és az épületnek olyannak kell lennie, hogy az állat minden nehézség nélkül megfigyelhető legyen. Megfelelő (rögzített vagy hordozható) világítási eszközt kell biztosítani ahhoz, hogy az állatot bármely időpontban ellenőrizni lehessen.

Részletes előírások faji bontásban: Borjú:

36

A borjúszállás kialakításánál minden egyes borjú számára biztosítani kell a lefekvés, a pihenés, a felkelés, a saját maga nehézség nélküli ellátásának a lehetőségét, valamint, hogy fajtársait láthassa. A borjakat lekötni tilos, kivéve a csoportosan tartott borjakat, de őket is legfeljebb egy órára, az etetés idejére. A lekötés nem okozhat sérülést és fájdalmat, nem fojthatja az állatot és nem akadályozhatja mozgásában. A lekötő-rendszereket rendszeresen ellenőrizni kell. A kényelmes rögzítés érdekében el kell végezni a szükséges után-állítást, elég hosszúnak kell lenniük ahhoz, hogy a borjú nehézség nélkül lefekhessen, pihenhessen, felkelhessen és saját magát elláthassa. A borjak számára a helyzet sajátosságához igazodó körülményeket az alábbi esetekben kell biztosítani: 1. olyan borjaknál, amelyeket egészségi állapotuk vagy viselkedésük miatt a csoporttól el kell különíteni annak érdekében, hogy a szükséges kezelést megkapják, 2. anyjukkal együtt tartott szopósborjaknál, 3. szabad tartású istállóban tartott borjaknál, 4.

a szabadban elhelyezett ketrec oldalfala – az időjárás szélsőségeitől való védelem

érdekében – lehet zárt. Ebben az esetben a ketrec elülső része lehetőséget kell, hogy biztosítson az állat előre és oldal irányba történő kilátására. Egyúttal biztosítani kell az állat számára a száraz fekvőhelyet is. Minden automatikus üzemű vagy mechanikus működésű berendezést legalább naponta egy alkalommal ellenőrizni kell. Az észlelt meghibásodást azonnal meg kell szüntetni. Ha ez nem lehetséges, addig, amíg a hiba nem szüntethető meg, a borjak egészsége és jó közérzete érdekében meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, és olyan alternatív megoldást kell alkalmazni, amely biztosítja a folyadék- és takarmányellátást és a megfelelő környezeti állapot fenntartását.

Sertés: A sertések elhelyezésére használt épületrészt úgy kell kialakítani, hogy biztosítsa az állatok számára a fizikai értelemben és a hőmérséklet tekintetében egyaránt kényelmes, megfelelő vízelvezetéssel ellátott, tiszta fekvőterületet, valamint az épületben tartott valamennyi állat számára az egyidejű lefekvés, kényelmes pihenés és felállás lehetőségét, Biztosítani kell továbbá, hogy az állatok – kivéve a kocák és kocasüldők a fialást megelőző utolsó hét folyamán, valamint a fiaztató kutricában való tartás alatt – fajtársaikat láthassák.

37

A kocák és előhasi kocák számára a várható fialás előtti héten biztosítani kell megfelelő és elegendő alomanyagot, kivéve, ha a létesítményben alkalmazott hígtrágya-kezelő rendszer technikailag azt nem teszi lehetővé. A koca, illetve előhasi koca mögött olyan szabad területet kell kialakítani, amely lehetővé teszi a zavartalan fialást és a fialásban történő segítségnyújtást. Az olyan fiaztató kutricába, ahol a koca nincs lekötve, a malacok védelméről (pl. malacmentő rács, malacvédő korlát elhelyezése stb.) is gondoskodni kell. 2006. I. 1-ig csak a 2002. június 1. után újonnan épített, újjáépített vagy első alkalommal üzembe helyezett, míg 2006. I. 1.-től már minden állattartóhely esetében, tilos a kocákat és a kocasüldőket lekötve tartani. A tíznél kevesebb kocát tartó gazdaságok kivételével 2013. I. 1-ig csak az újonnan épített, újjáépített vagy első alkalommal üzembe helyezett, viszont 2013. I. 1-től már minden állattartóhely esetében a kocasüldőket és a kocákat a termékenyítés utáni 4. hét eltelte utáni naptól, 1 héttel az ellés várható időpontja előtti napig csoportosan kell tartani. A csoport tartására kialakított kutrica oldalfalainak, 6 egyednél kisebb csoport esetében 2,4 m-nél, míg 6-nál nagyobb csoport létszámnál 2,8 m-nél hosszabbnak kell lenniük. Azokat az egyébként csoportosan tartandó sertéseket, amelyek különösen agresszívek, vagy amelyeket más sertések megtámadtak, illetve amelyek betegek vagy sérültek, ideiglenes jelleggel egyedi kutricában lehet hizlalni. A 10 kocasüldőnél, illetve kocánál kevesebb egyedet tartó gazdaságokban, az állatok az előbbiekben meghatározott időtartam alatt elkülönítve is tarthatók, ha azok saját rekeszükben kényelmesen meg tudnak fordulni. 2013. I. 1-ig csak az újonnan épített, újjáépített vagy első alkalommal üzembe helyezett, 2013. I. 1-től viszont minden állattartóhely esetében a kocasüldők és kocák számára állandó hozzáférést kell biztosítani manipulálható anyaghoz, illetve a játszás lehetőségéhez. A csoportosan tartott, istállózott állatokat az állattulajdonos vagy -tartó napi egy alkalommal ellenőrizni köteles. Minden betegnek látszó vagy sérült állatot késlekedés nélkül kezelni kell, valamint ha az lehetséges, számára elkülönített kényelmes és száraz fekvőhelyet kell biztosítani, valamint az ellátó állatorvost haladéktalanul értesíteni kell.

Tojótyúk:

38

Új vagy felújított fel nem javított ketreces rendszerek üzembe helyezése tilos.

Alternatív tartási rendszerben

2007. I. 1.-ig csak az újonnan épített, újjáépített vagy első alkalommal üzembe helyezett, de ezt követően minden telep esetében biztosítani kell az alábbiakat: A tyúkok által használt területnek legalább az egy harmadán – de minimum tyúkonként 250 négyzetcentiméter felületen –- almozott területet kell kialakítani. Egy fészekre hét tyúk, valamint csoportos fészek esetében 1 négyzetméter területű fészekre legfeljebb 120 tyúk jusson. A tyúkok számára éles szélek nélküli megfelelő ülőrúd(ak)at, és ebből minden tyúk számára legalább 15 cm-t kell kialakítani., Az ülőrudakat tilos az alom fölé szerelni, az ülőrudak között a vízszintes távolság legalább 30 centiméter, az ülőrúd és a fal közötti vízszintes távolság pedig legalább 20 centiméter legyen, Az olyan alternatív tartási rendszerekben, ahol a tojótyúkok szabadon mozoghatnak a különböző szintek között, a) legfeljebb négy szint lehet, b) a szintek közötti belső magasság legalább 45 centiméter legyen, c) az itató- és etetőeszközöket/berendezéseket úgy kell elosztani, hogy az összes tyúk számára egyforma hozzáférést biztosítsanak, d) a szinteket úgy kell elrendezni, hogy az ürülék ne essen le az alsóbb szintekre. Fel nem javított ketreces tartási rendszerben A ketrecnyílást úgy kell kialakítani és méretezni, hogy a tojók a ketrecből fájdalom- és sérülésmentesen kivehetők legyenek, A ketreceket megfelelő karomkoptató eszközökkel kell felszerelni. Csak abban az esetben lehet két- vagy többszintes a ketreces tartási rendszer, ha megfelelő berendezésekkel és intézkedésekkel a kifogástalan felügyelet a tojók közvetlen megfigyelése minden szinten lehetséges, illetve a tyúkok ketrecből való kivétele nem okoz nehézséget.

39

A világítást és a műszaki berendezéseket legalább naponta, a tartalék áramfejlesztő aggregátorokat a műszakilag indokolt időszakonként ellenőrizni kell. A hiányosságokat haladéktalanul meg kell szüntetni, de ha ez nem lehetséges, akkor a hibák elhárításáig a tojók egészségének védelme és megfelelő közérzetének biztosítása érdekében egyéb intézkedéseket kell foganatosítani. A hibát legkésőbb a tojók kitelepítését követően el kell hárítani és amíg a szükséges szereléseket, karbantartásokat, javításokat nem végezték el, addig az új állományt nem lehet betelepíteni. Üzemzavar esetén is gondoskodni kell megfelelő mennyiségű friss levegő bevezetéséről, megfelelő világításról, valamint kielégítő etetési és itatási lehetőségekről. Olyan istállónál, amelyben áramkimaradás esetén a tojók megfelelő ellátása nem biztosítható, üzemképes tartalék áramfejlesztő berendezést kell fenntartani. Ha az istálló villamos üzemű szellőztető berendezéssel van ellátva, riasztóberendezést kell telepíteni. Az épületek, berendezések és szerszámok azon részeit, melyek kapcsolatba kerülnek az állatokkal, rendszeresen tisztítani és fertőtleníteni kell, és ezt minden kitelepítés után, az új egyedek érkezése előtt is meg kell tenni. A betelepített ketrecek külső felületeit és minden berendezést tisztán kell tartani. Feljavított ketreces tartási rendszerben A tojótyúkok részére biztosítani kell - egy fészket, - olyan almot, hogy csipegetni és kapirgálni tudjanak, - tyúkonként legalább 15 centiméteres hosszúságú megfelelő ülőrudat - megfelelő karomkoptató eszközt. A ketrecek ajtaját úgy kell megtervezni, és annak olyan szélesnek kell lennie, hogy egy kifejlett tojótyúk kivétele ne okozzon annak felesleges szenvedést vagy maradandó károsodást. A tyúkok ellenőrzésének, elhelyezésének és kitelepítésének megkönnyítésére legalább 90 centiméter széles folyosó legyen a ketrecsorok között, továbbá, legalább 35 centiméter térköz legyen az épület padozata és az alsó ketrecsor között, A tyúkokat csak akkor lehet két- vagy többszintes rendszerben elhelyezni, ha megfelelő berendezésekkel és intézkedésekkel a kifogástalan felügyelet, a tojók közvetlen megfigyelése minden szinten lehetséges, valamint azok eltávolítása nem okoz nehézséget. A világítást és a műszaki berendezéseket legalább naponta, a tartalék áramfejlesztő aggregátorokat a műszakilag indokolt időszakonként ellenőrizni kell. A hiányosságokat

40

haladéktalanul meg kell szüntetni, de ha ez nem lehetséges, akkor a hibák elhárításáig a tojók egészségének védelme és megfelelő közérzetének biztosítása érdekében egyéb intézkedéseket kell foganatosítani. A hibát legkésőbb a tojók kitelepítését követően el kell hárítani és amíg a szükséges szereléseket, karbantartásokat, javításokat nem végezték el, addig az új állományt nem lehet betelepíteni. Üzemzavar esetén is gondoskodni kell megfelelő mennyiségű friss levegő bevezetéséről, megfelelő világításról, valamint kielégítő etetési és itatási lehetőségekről. Olyan istállónál, amelyben áramkimaradás esetén a tojók megfelelő ellátása nem biztosítható, üzemképes tartalék áramfejlesztő berendezést kell fenntartani. Ha az istálló villamos üzemű szellőztető berendezéssel van ellátva, riasztóberendezést kell telepíteni. Az épületek, berendezések és szerszámok azon részeit, melyek kapcsolatba kerülnek az állatokkal, rendszeresen tisztítani és fertőtleníteni kell, és ezt minden kitelepítés után, az új egyedek érkezése előtt is meg kell tenni. A betelepített ketrecek külső felületeit és minden berendezést tisztán kell tartani.

41

5. számú melléklet

Igazolás Az állattartó által beterjesztett kérelem alapján igazolom, hogy a …………………………………………….címen működő (szarvasmarha, borjú, sertés, tojótyúk, brojler, juh, ló) tartó telepet/tartási helyet (név:)…………………… ………………………… állattartó működteti. Az állattartó telepen/tartási helyen tartott állatállomány: az állomány létszáma :………..db férőhelyek száma: korcsoportok felsorolása: Az állattartó telep/tartási hely a ………. Megyei /Fővárosi/ Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás hivatalos állomány-nyilvántartásában

egy önálló állategészségügyi egységként szerepel. Nevezett címen tartott állatállomány hatósági-, valamint kezelő állatorvosi felügyelete biztosított. Jelen igazolást a fél kérésére, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 139/2004. (IX. 24.) FVM rendeletben foglalt kérelem benyújtásához adtam ki.

…………………….., 200.. …………hó…..nap Ph igazgató főállatorvos

42

6. számú melléklet

43

44

45

7. számú melléklet

46

8. számú melléklet Ellenőrzési listák

Ellenőrzési lista a borjútartó telepek állatvédelmi ellenőrzéséhez A vizsgálat jellege (a megfelelőt alá kell húzni) szúrópróbaszerű célzott együttes

panasz nyomán

Az ellenőrzést végzi (név): Az ellenőrzés időpontja: Az ellenőrzésnél jelen vannak (név): 1) 2) 3) AZ ÁLLATTARTÓHELY ADATAI A telep neve: A telep helye (cím, telefonszám): A telep üzembe helyezésének időpontja: A telep működési engedélyének száma: A tenyészet kódszáma: A tulajdonos neve: A tulajdonos címe, telefonszáma: Az állatokért felelős személy neve: Telepet ellátó állatorvos neve: Az ellenőrzés időpontjában a telepen lévő állatok száma: tehén: vemhes üsző: borjú választásig: borjú választástól:

növendék (1 év>): egyéb: összes:

Az alkalmazott állattartás módja (a megfelelőt alá kell húzni): istállózott tartás szabadtartás SZEMÉLYZET ADATAI A telepen dolgozók száma: A telepen dolgozó személyek képzettség szerinti megoszlása:

felsőfokú középfokú alapfokú

Az állatokkal közvetlenül foglalkozók száma: Állatvédelmi oktatásban részesült dolgozók száma:

47

Személyzet IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

NEM

1 Az állatokat megfelelő tudással rendelkező, megfelelő számú személyzet gondozza? 2 Részesültek az állatokkal foglalkozó személyek állatvédelmi oktatásban? (pl. az ellátó állatorvos által tartott oktatás) 3 Részt vett állatvédelmi témájú továbbképzésen az ellátó állatorvos? Állatok ellenőrzése 4 nőrzik az istállózott borjakat naponta kétszer, vagy a szabadtartásos akat naponta egyszer (a megfelelőt alá kell húzni)? 5 Biztosított megfelelő erősségű fix vagy hordozható fényforrás az állatok bármely időpontban történő ellenőrzéséhez? 6 Minden sérülésre vagy betegségre gyanús állatot késedelem nélkül elkülönítenek? 7 Van megfelelő hely szükség esetén a sérült vagy beteg állatok elkülönítésére? 8 A gondozók a felmerülő állategészségügyi problémák esetén haladéktalanul kérik az állatorvos közreműködését? Nyilvántartások, dokumentáció Naprakészen vezetik az alábbi nyilvántartásokat? 9 Állománynyilvántartás 10 Gyógykezelési napló 11 Elhullási napló 12 Takarmányozási napló 13 Az állatok vásárlásáról, eladásáról 14 Műszaki berendezések ellenőrzési naplója 15 A fenti nyilvántartásokat legalább öt évig megőrzik? 16 Készítettek-e kiürítési tervet tűz esetére? Mozgásszabadság 17 Ha korlátozzák az állatok mozgását, akkor azt oly módon teszik, hogy az az állatoknak szenvedést vagy sérülést ne okozzon?

48

Épületek, mikroklíma IGEN

NEM

IGEN

NEM

18 Szabadtartás esetén biztosítanak az állatoknak olyan területet vagy létesítményt, ahol azok az időjárás kedvezőtlen hatásai ellen védelmet találnak? 19 Szabadtartás esetén megfelelő védelmet biztosítanak a ragadozók ellen? 20 Rendszeres tisztítást, fertőtlenítést végeznek? Azok az anyagok, amelyekkel az állatok érintkeznek: 21 – ártalmatlanok? 22 – alaposan tisztíthatók? 23 – alaposan fertőtleníthetők? 24 – nem okoznak sérülést az állatoknak? Megfelel az állatok igényeinek az épület: 25 – szellőzése? 26 – hőmérséklete? 27 – relatív páratartalma? 28 – porkoncentrációja? 29 – a levegő gázösszetevőinek koncentrációja? 30 A zajszint a lehető legkisebb? 31 Az állatok szokásainak és fiziológiai szükségleteinek megfelelő természetes vagy mesterséges megvilágítást bizosítanak? 32 A padozat egyenletes, sima, csúszásmentes, almozott, száraz? Felszerelés 33 Ellenőrzik legalább naponta egyszer a gépi berendezéseket? 34 A gépi berendezések meghibásodása esetén hozzálátnak haladéktalanul a hiba kijavításához, vagy tesznek más megfelelő lépéseket az állatok egészségének és jóllétének megőrzésére? 35 Rendelkeznek-e meghibásodás esetén tartalék áramforrással? 36 Üzemel a telepen mesterséges szellőztető berendezés? 37 Ha igen, akkor annak meghibásodásakor biztosított az épület megfelelő szellőzése kisegítő rendszer vagy természetes szellőzés által? 38 Van a mesterséges szellőztető berendezés meghibásodására figyelmeztető riasztórendszer? 39 Rendszeresen ellenőrzik ezt a riasztóberendezést? 40 Az elektromos berendezések érintésvédelmi szempontból biztonságosak?

49

Etetés, Itatás IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

NEM

41 Csak olyan takarmányt, takarmány-kiegészítőt adnak az állatoknak, amelyek nem befolyásolják kedvezőtlenül az állatok jóllétét? 42 Hozzájutnak az állatok minden nap megfelelő táplálóértékű, higiénikus takarmányhoz és friss ivóvízhez? 43 A borjakat naponta legalább két alkalommal etetik? 44 Minden két hetesnél idősebb borjú számára megfelelő mennyiségű friss ivóvizet vagy egyéb folyadékot biztosítanak? 45 A borjak vas- és rostellátása megfelelő? 46 A borjak a születésüket követően haladéktalanul, de legalább életük első 6 órájában colostrumhoz juthatnak?

Csonkolás 47 Szarvtalanítást végeznek-e? 48 Ha igen, akkor a szarvtalanítást napos korban vértelen úton végzik? 49 Fattyúcsecsbimbó eltávolítást végeznek-e? 50 Ha igen, akkor a fattyúcsecsbimbó eltávolítást napos korban végzik? 51 Végeznek-e egyéb csonkító beavatkozást? Állattartásban használatos eljárások 52

Alkalmaznak-e olyan eljárást, amely bármely állatnak szenvedést okoz (kivéve azon szükséges beavatkozásokat, amelyek csak minimális vagy pillanatnyi szenvedést vagy sérülést okoznak)?

A TENYÉSZET ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOTA Mentes

Mentesítés alatt

Gümőkór Paratuberkulózis Brucellózis Leptospirózis EBL IBR BVD

50

Fertőzött

Nem minősített

FÉRŐHELYSZÜKSÉGLET A 1994. JANUÁR 1. – 1998. DECEMBER 31. KÖZÖTT ÚJONNAN ÉPÍTETT, ÚJJÁÉPÍTETT VAGY ELSŐ ALKALOMMAL ÜZEMBE HELYEZETT ÁLLATTARTÓHELY ESETÉBEN 1 IGEN

NEM

53 Minden borjú részére biztosított a lefekvés, pihenés, felállás helyigénye? 54 Az egyedi boksz szélessége legalább 90 cm ± 10 % vagy a marmagasság 0,8-szorosa? 55 Csoportos tartás esetében az állat rendelkezésére áll 150 kg-os testtömegig legalább 1,5 m2 terület?

FÉRŐHELYSZÜKSÉGLET A 1997. DECEMBER 31. UTÁN ÚJONNAN ÉPÍTETT, ÚJJÁÉPÍTETT VAGY ELSŐ ALKALOMMAL ÜZEMBE HELYEZETT ÁLLATTARTÓHELY ESETÉBEN 2

56

IGEN

NEM

IGEN

NEM

A borjakat 8 hetes koruk után csak állatorvosi kezelés, viselkedésbeli problémák vagy kezelések elvégzése miatt tartják egyedi ketrecben?

57 Egyedi ketrec hossza legalább a borjú orrhegytől faroktőig mért hosszának 1,1-szerese, szélessége legalább az álló testhelyzetű borjú marmagasságával megegyező méretű? Csoportos tartás során a borjú testtömegének figyelembe vételével az alábbi férőhelyet biztosítják állatonként: 58 – 150 kg-os testtömeg alatt legalább 1,5 m2-t? 59 – 150-220 kg-os testtömeg között legalább 1,7 m2-t? 60 – 220 kg-os testtömeg felett legalább 1,8 m2-t? EGYÉB ELŐÍRÁSOK 61 Biztosított a borjak vizuális kapcsolattartása? 62 Biztosított a két hetesnél fiatalabb borjak részére a megfelelő almozás? 63 A csoportosan tartott borjakat csak az etetés idejére, legfeljebb 1 órára kötik meg? 64 A lekötés módja nem okoz sérülést, szenvedést az állatnak? 1

Nem vonatkozik azon állattartó helyekre, amelyek 6 borjúnál kevesebbet tartanak!

2

Nem vonatkozik: – az anyjukkal együtt tartott szopósborjak tartására, valamint – azon állattartóhelyekre, ahol 6 borjúnál kevesebb állatot tartanak!

51

Ellenőrzési lista a sertéstartó telepek állatvédelmi ellenőrzéséhez A vizsgálat jellege (a megfelelőt alá kell húzni): szúrópróbaszerű célzott Az ellenőrzést végzi (név): Az ellenőrzés időpontja: Jelen vannak (név): 1) 2) 3)

együttes

panasz nyomán

AZ ÁLLATTARTÓHELY ADATAI A telep neve: A telep helye (cím, telefonszám): A telep üzembe helyezésének éve: A telep működési engedélyének száma: A tulajdonos neve: A tulajdonos címe, telefonszáma: Az állatokért felelős személy neve: Telepet ellátó állatorvos neve: A telepen található állatok száma: koca: kocasüldő: utónevelt malac: süldő: hízó: kan: egyéb: Éves átlag kocalétszám: Éves átlag hízókibocsájtás: A telep típusa (a megfelelőt alá kell húzni): tenyész

szaporító

árutermelő

SZEMÉLYZET ADATAI A telepen dolgozók száma: A telepen dolgozó személyek képzettség szerinti megoszlása:

felsőfokú középfokú alapfokú

Az állatokkal közvetlenül foglalkozók száma:

52

hízlaló

Személyzet IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

NEM

1 Az állatokat megfelelő tudással rendelkező, megfelelő számú személyzet gondozza? 2 Részesültek az állatokkal foglalkozó személyek állatvédelmi oktatásban? (pl. az ellátó állatorvos által tartott oktatás) 3 Részt vett állatvédelmi témájú továbbképzésen az ellátó állatorvos? Állatok ellenőrzése 4 Ellenőrzik a sertéseket naponta legalább egyszer? 5 Biztosított megfelelő erősségű fix vagy hordozható fényforrás az állatok bármely időpontban történő ellenőrzéséhez? 6 Minden sérülésre vagy betegségre gyanús állatot késedelem nélkül elkülönítenek? 7 Van megfelelő hely szükség esetén a sérült vagy beteg állatok elkülönítésére? 8 A gondozók a felmerülő állategészségügyi problémák esetén haladéktalanul kérik az állatorvos közreműködését? Nyilvántartások, dokumentáció Naprakészen vezetik az alábbi nyilvántartásokat? 9 Állománynyilvántartás 10 Gyógykezelési napló 11 Elhullási napló 12 Takarmányozási napló 13 Az állatok vásárlásáról, eladásáról 14 Műszaki berendezések ellenőrzési naplója 15 A fenti nyilvántartásokat legalább öt évig megőrzik? 16 Készítettek kiürítési tervet tűz esetére? Mozgásszabadság 17 Ha korlátozzák az állatok mozgását, akkor azt oly módon teszik, hogy az az állatoknak szenvedést vagy sérülést ne okozzon?

53

Épületek, mikroklíma IGEN

NEM

IGEN

NEM

18 Rendszeres tisztítást, fertőtlenítést végeznek? Azok az anyagok, amelyekkel az állatok érintkeznek: 19 – ártalmatlanok? 20 – alaposan tisztíthatók? 21 – alaposan fertőtleníthetők? 22 – nem okoznak sérülést az állatoknak? Megfelel az állatok igényeinek az épület: 23 – szellőzése? 24 – hőmérséklete? 25 – relatív páratartalma? 26 – porkoncentrációja? 27 – a levegő gázösszetevőinek koncentrációja? 28 A zajszint a lehető legkisebb? 29A fényerő legalább napi 8 órán át eléri a 40 luxot? 30 Az állatok szokásainak és fiziológiai szükségleteinek megfelelő természetes vagy mesterséges megvilágítást bizosítanak? 31 A padozat egyenletes, sima, csúszásmentes? 32 Az alom tiszta, száraz? Felszerelés 33 Ellenőrzik legalább naponta egyszer a gépi berendezéseket? 34 A gépi berendezések meghibásodása esetén hozzálátnak haladéktalanul a hiba kijavításához, vagy tesznek más megfelelő lépéseket az állatok egészségének és jóllétének megőrzésére? 35 Rendelkeznek meghibásodás esetén tartalék áramforrással? 36 Üzemel a telepen mesterséges szellőztető berendezés? 37 Ha igen, akkor annak meghibásodásakor biztosított az épület megfelelő szellőzése kisegítő rendszer vagy természetes szellőzés által? 38 Van a mesterséges szellőztető berendezés meghibásodására figyelmeztető riasztórendszer ? 39 Rendszeresen ellenőrzik ezt a riasztóberendezést ? 40 Az elektromos berendezések érintésvédelmi szempontból biztonságosak?

54

Etetés, Itatás IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

NEM

41 Csak olyan takarmányt, takarmány-kiegészítőt adnak az állatoknak, amelyek nem befolyásolják kedvezőtlenül az állatok jóllétét? 42 Hozzájutnak az állatok minden nap megfelelő táplálóértékű, higiénikus takarmányhoz és friss ivóvízhez? 43 A sertéseket naponta legalább egy alkalommal etetik? 44 Minden két hetesnél idősebb sertés számára biztosítanak megfelelő mennyiségű friss ivóvizet? Csonkolás 45 A sertéseket érzéstelenítés nélkül csak 7 napos kor alatt ivartalanítják? 46 A sertéseket 7 napos kor felett csak érzéstelenítés mellett ivartalanítják? 47 Az ivartalanítás nem jár a szövetek szakadásával? 48 Amennyiben szükséges, akkor a foglecsípést, farokkurtítást érzéstelenítés nélkül csak 7 napos kor alatt végzik? 49 Végeznek egyéb csonkító beavatkozást? Állattartásban használatos eljárások 50 Alkalmaznak olyan eljárást, amely bármely állatnak szenvedést okoz (kivéve azon szükséges beavatkozásokat, amelyek csak minimális vagy pillanatnyi szenvedést vagy sérülést okoznak)? A TENYÉSZET ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOTA Mentes

Brucellózis Leptospirózis Aujeszky-féle betegség PRRS

55

Mentesítés alatt

Fertőzött

KOCÁK, KOCASÜLDŐK TARTÁSA IGEN 51 A vemhes állatokat csoportosan tartják a búgatás utáni 4. héttől a fialást megelőző hétig? 52 Csoportos tartás esetén a kutricák egyetlen oldala sem kisebb 2,8 m-nél? 53 Amennyiben 6 egyednél kisebb csoportokban tartják a kocák-at, akkor a kuricák egyetlen oldala sem kisebb 2,4 m-nél? Csoportos tartásnál, 6 egyednél kisebb csoportok esetében: 54 Rendelkezésre áll legalább 1,8 m2 alapterület vemhes kocasüldőnként? 55 Rendelkezésre áll legalább 2,5 m2 alapterület vemhes kocánként? Csoportos tartásnál, 6-40 egyedet tartalmazó csoportok esetében: 56 Rendelkezésre áll legalább 1,64 m2 alapterület vemhes kocasüldőnként? 57 Rendelkezésre áll legalább 2.25 m2 alapterület vemhes kocánként? Csoportos tartásnál, 40 egyednél nagyobb csoportok esetében: 58 Rendelkezésre áll legalább 1,5 m2 alapterület vemhes kocasüldőnként? 59 Rendelkezésre áll legalább 2 m2 alapterület vemhes kocánként? 60 Vemhes kocasüldők számára rendelkezésre áll legalább 0,95 m2/állat szilárd pihenőtér, amelynek legfeljebb 15%-át teszik ki a vízelvezető nyílások?

61 Vemhes kocák számára rendelkezésre áll legalább 1,3 m2/állat szilárd pihenőtér, amelynek legfeljebb 15%-át teszik ki a vízelvezető nyílások? 62 Beton rácspadló esetében a rács szélessége legalább 80 mm, a rés szélessége legfeljebb 20 mm? 63 Hozzájutnak a kocák és a kocasüldők manipulálható anyaghoz, illetve biztosított számukra a játék lehetősége? 64 A szárazonálló vemhes sertéseknek rendelkezésére áll magas rosttartalmú és energiatartalmú takarmány? 65 Csoportos tartásnál olyan rendszerű a takarmányozás, hogy az egyedeknek egyidejűleg, a vetélytársak jelenlétében is lehetővé teszi a megfelelő mennyiségű takarmány felvételét? 66 A fiaztató kutricába helyezés előtt a vemhes állatokat alaposan letisztítják? 67 Kezelik a vemhes kocákat, kocasüldőket külső és belső élősködők ellen?

56

NEM

IGEN 68 A fiaztató kutricába helyezett kocának elegendő idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy a kutricához hozzászokhasson? 69 A kocák rendelkezésére áll megfelelő anyag fészeképítéshez? 70 Elegendő hely áll rendelkezésre az ellés természetes lefolyásához vagy segítségnyújtáshoz? 71 Amennyiben zárt tartású a fiaztató istálló, van a koca mögött a kutricában 0.3 m szabad hely? 72 Amennyben zárt tartású a fiaztató istálló, a kutrica mérete minimum 2.1 m hosszú és 0.7 m széles? 73 A fialás és a szoptatás időtartama alatt a kocát és a malacait ugyanabban a kutricában tartják? 74 Folyamatos a kocák és a malacok ivóvízellátása? 75 A fiaztató ketrecben elegendő hely van a malacok egyidejű, akadálytalan szoptatásához? 51-63. 2002. június 1. után újonnan épített, újjáépített vagy első alkalomal üzembe helyezett telepekre vonatkozik. 51-53. Nem vonatkozik a 10 kocánál kevesebbet tartó telepekre. 54-65. Nem vonatkozik a 6 sertésnél, vagy 5 malacait nevelő anykocánál kevesebbet tartó telepekre. 69. Ha a hígtrágyás technológia nem teszi lehetővé akkor nem kötelező!

57

NEM

MALACOK, UTÓNEVELT MALACOK ÉS HÍZÓK TARTÁSA IGEN 76 A szükséges vaskiegészítést a malacok szakszerűen és megfelelő időben megkapják? 77 Van a malacok számára olyan - a kocától biztonságosan elkülöníthető szilárd padozatú, meleg, száraz, kényelmes, valamilyen alkalmas alomanyaggal fedett hely, ami lehetővé teszi az összes malac egyidejű lefekvését? 78 A malacokat 4 hetes kor előtt csak abban az esetben választják el, ha a koca vagy a malacok egészsége, komfortérzete veszélyeztetett? 79 Választás után a lehető leghamarabb falkásítják az állatokat? 80Rendelkezésre áll a csoportosan tartott malacok és hízók esetében 10 kgos testtömeg alatt 0,15 m2/egyed fajlagos férőhely? 81Rendelkezésre áll a csoportosan tartott malacok és hízók esetében 10-20 kg-os testtömeg között 0,2 m2/egyed fajlagos férőhely? 82Rendelkezésre áll a csoportosan tartott malacok és hízók esetében 20-30 kg-os testtömeg között 0,3 m2/egyed fajlagos férőhely? 83Rendelkezésre áll a csoportosan tartott malacok és hízók esetében 30-50 kg-os testtömeg között 0,4 m2/egyed fajlagos férőhely? 84Rendelkezésre áll a csoportosan tartott malacok és hízók esetében 50-85 kg-os testtömeg között 0,55 m2/egyed fajlagos férőhely? 85Rendelkezésre áll a csoportosan tartott malacok és hízók esetében 85110 kg-os testtömeg között 0,65 m2/egyed fajlagos férőhely? 86Rendelkezésre áll a csoportosan tartott malacok és hízók esetében 110 kg-os testtömeg felett 1 m2/egyed fajlagos férőhely? 87 Malacoknál beton rácspadló esetében a rács legalább 50 mm, a nyílás legfeljebb 11 mm széles? 88 Utónevelt malacoknál beton rácspadló esetében a rács legalább 50 mm, a nyílás legfeljebb 14 mm széles? 89Hízóknál beton rácspadló alkalmazása esetében a rács szélessége legalább 80 mm, a rés szélessége pedig legfeljebb 18 mm? 80-89. Nem vonatkozik a 6 sertésnél, vagy 5 malacait nevelő anykocánál kevesebbet tartó telepekre. 87-89. 2002. június 1. után újonnan épített, újjáépített vagy első alkalomal üzembe helyezett telepekre vonatkozik.

58

NEM

SERTÉSKANOK TARTÁSA IGEN

NEM

90 A kutricában meg tudnak fordulni az állatok? 91 A kutricában legalább 6 m2 szabad akadálymentes alapterület áll a kan rendelkezésére? 92 Amennyiben a kutrica búgatásra is szolgál, akkor a kan rendelkezésére álló alapterület legalább 10 m2?

92. 2003. január 1 után újonnan épített, újjáépített vagy első alkalomal üzembe helyezett telepekre vonatkozik DE! 2005. január 1. után minden telep esetében alkalmazni kell.

EGYÉB ELŐÍRÁSOK IGEN 93 Az egy állatra jutó férőhely lehetővé teszi valamennyi állat számára az egyidejű lefekvés, pihenés felállás lehetőségét? 94 Biztosított a sertések vizuális kapcsolattartása? 95 A lekötés módja kizárja a sérülés, fulladás lehetőségét? 96 Lekötéses tartási rendszer esetében a lekötőrendszer elegendő hosszúságú ahhoz, hogy az állatok nehézség nélkül lefekhessenek, pihenhessenek, felállhassanak? 97 A természetes magatartásformák gyakorlásához megfelelő anyagot biztosítanak a sertéseknek? 95-96. 2006. január 1-től a lekötéses tartási rendszer alkalmazása TILOS.

59

NEM

Ellenőrzési lista a tojótyúktartó telepek állatvédelmi ellenőrzéséhez A vizsgálat jellege (a megfelelőt alá kell húzni) szúrópróbaszerű célzott együttes Az ellenőrzést végzi (név): Az ellenőrzés időpontja: Az ellenőrzésnél jelen vannak (név): 1) 2) 3) 4)

panasz nyomán

AZ ÁLLATTARTÓHELY ADATAI A telep neve: A telep helye (cím, telefonszám): A telep üzembe helyezésének időpontja: A telep működési engedélyének száma: A telep regisztrációs száma: A tulajdonos neve: A tulajdonos címe, telefonszáma: Az állatokért felelős személy neve: Telepet ellátó állatorvos neve: A telepen található épületek száma: A telep kapacitása: A telepen termelésbe állított állatok száma: Az ellenőrzés időpontjában a telepen lévő állatok száma: A telepen alkalmazott állattartás módja (a megfelelőt alá kell húzni): feljavított ketreces fel nem javított ketreces

alternatív

SZEMÉLYZET ADATAI A telepen dolgozók száma: A telepen dolgozó személyek képzettség szerinti megoszlása:

Az állatokkal közvetlenül foglalkozók száma: Állatvédelmi oktatásban részesült dolgozók száma:

60

felsőfokú középfokú alapfokú

Személyzet IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

NEM

1 Az állatokat megfelelő tudással rendelkező, megfelelő számú személyzet gondozza? 2 Részesültek az állatokkal foglalkozó személyek állatvédelmi oktatásban? (pl. az ellátó állatorvos által tartott oktatás) 3 Részt vett állatvédelmi témájú továbbképzésen az ellátó állatorvos? Állatok ellenőrzése 4 Ellenőrzik a telepen lévő állatokat naponta reggel és este? 5 Biztosított megfelelő erősségű fix vagy hordozható fényforrás az állatok bármely időpontban történő ellenőrzéséhez? 6 Minden sérülésre vagy betegségre gyanús állatot késedelem nélkül eltávolítanak? 7 Az elhullott állatokat naponta eltávolítják? 8 A sérült vagy beteg állatok életét szükség esetén kíméletesen - jogszabályban meghatározott módon - oltják ki? 9 Van megfelelő hely szükség esetén a sérült vagy beteg állatok elkülönítésére? 10 A gondozók a felmerülő állategészségügyi problémák esetén haladéktalanul kérik az állatorvos közreműködését? Nyilvántartások, dokumentáció Naprakészen vezetik az alábbi nyilvántartásokat: 11 Állománynyilvántartás 12 Gyógykezelési napló 13 Elhullási napló 14 Takarmányozási napló 15 Az állatok vásárlásáról, eladásáról 16 Műszaki berendezések ellenőrzési naplója 17 A fenti nyilvántartásokat legalább öt évig megőrzik? 18 Készítettek kiürítési tervet tűz esetére? Mozgásszabadság 19 Ha korlátozzák az állatok mozgását, akkor azt oly módon teszik, hogy az az állatoknak szenvedést vagy sérülést ne okozzon?

61

Épületek, mikroklíma IGEN NEM 20 Rendszeres tisztítást, fertőtlenítést végeznek? Azok az anyagok, amelyekkel az állatok érintkeznek: 21 – ártalmatlanok? 22 – alaposan tisztíthatók? 23 – alaposan fertőtleníthetők? 24 – nem okoznek sérülést az állatoknak? Megfelel az állatok igényeinek az épület: 25 – szellőzése? 26 – hőmérséklete? 27 – relatív páratartalma? 28 – porkoncentrációja? 29 – a levegő gázösszetevőinek koncentrációja? 30 A zajszint a lehető legkisebb? 31 Mesterséges világítás esetén alkalmaznak kb. 8 órás folyamatos sötét periódust? 32 Elegendő a fény ahhoz, hogy az állatok lássák egymást és környezetüket, valamint hogy aktívak legyenek? Felszerelés IGEN NEM 33 Ellenőrzik legalább naponta egyszer a gépi berendezéseket? 34 A gépi berendezések meghibásodása esetén hozzálátnak haladéktalanul a hiba kijavításához, vagy tesznek más megfelelő lépéseket az állatok egészségének és jóllétének megőrzésére? 35 Rendelkeznek meghibásodás esetére tartalék áramforrással? 36 Üzemel a telepen mesterséges szellőztető berendezés? 37 Ha igen, akkor annak meghibásodásakor biztosított az épület megfelelő szellőzése kisegítő rendszer vagy természetes szellőzés által? 38 Van a mesterséges szellőztető berendezés meghibásodására figyelmeztető riasztórendszer? 39 Rendszeresen ellenőrzik ezt a riasztóberendezést? 40 Az elektromos berendezések érintésvédelmi szempontból biztonságosak?

62

Etetés, Itatás IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

NEM

41 Csak olyan takarmányt, takarmány-kiegészítőt adnak az állatoknak, amely nem befolyásolja kedvezőtlenül az állatok jóllétét? 42 Hozzájutnak az állatok minden nap megfelelő táplálóértékű, higiénikus takarmányhoz és friss ivóvízhez? Csonkolás 43 Csőrkurtítást végeznek? 44 Szabályos a csőrkurtítás? 45 Végeznek az agresszió csökkentésére irányuló kezelést? 46 A csőrkurtítást a tojásrakásra szánt, 10 naposnál fiatalabb csibéken hajtották végre? 47 A csőrkurtítást szakember hajtotta végre? 48 Végeznek egyéb csonkító beavatkozást? Állattartásban használatos eljárások 49 Alkalmaznak olyan eljárást, amely bármely állatnak szenvedést okoz (kivéve azon szükséges beavatkozásokat, amelyek csak minimális vagy pillanatnyi szenvedést vagy sérülést okoznak)? AZ EGYES ÁLLATTARTÓ ÉPÜLETEK ADATAI azonosító

kapacitás

állatok száma

AZ EGYES KETRECES TARTÁSI RENDSZERŰ ÉPÜLETEK ADATAI ketrecek azonosító ketrecek típusa szintek száma száma

A tojótyúkok átlagos száma ketrecenként: Egy-egy ketrec területe (típusonkénti bontásban): a) c) b) d)

63

KÜLÖNBÖZŐ KETRECTÍPUSOK ESETÉBEN TÍPUSONKÉNT KÜLÖN-KÜLÖN KI KELL TÖLTENI EZT A LAPOT! Az ellenőrzött ketrectípusban található tyúkok száma (típus, szám):

Fel nem javított ketreces rendszer IGEN 50 A ketrecek hasznos alapterülete legalább 550 cm2 tojótyúkonként? 51 A hasznos etetővályú-hossz legalább 10 cm tojótyúkonként? 52 Önitató ill. itatócsésze alkalmazásakor biztosított legalább 2 önitató illetve itatócsésze ketrecenként? 53 Itatóvályú alkalmazása esetén a hasznos itatóhossz legalább 10 cm tojótyúkonként? 54 A ketreceket felszerelték megfelelő karomkoptató eszközökkel? 55 A ketrec belmagassága az alapterület legalább 65%-án legalább 40 cm? 56 Biztosított, hogy a ketrec belmagassága bármely ponton mérve nem alacsonyabb 35 cm-nél? 57 A padozat olyan kialakítású, hogy az állatok előre néző ujjait mindkét lábon megfelelően alátámasztja? 58 A padozat lejtése legfeljebb 14%? 59 Biztosított, hogy a ketrec kialakítása és a felhasznált anyagok nem okozhatnak sérülést a tojótyúkoknak? 60 A ketrec ajtajának kialakítása lehetővé teszi, hogy az állatokat felesleges szenvedés, sérülés okozása és nehézség nélkül ki lehessen venni? 61 Szökésbiztos a ketrec? 62 Háromnál több szintes ketrec alkalmazása esetén, lehetséges a tojótyúkok nehézség nélküli megtekintése és átrakása? 63 A ketrecek felületei, berendezései tiszták?

64

NEM

KÜLÖNBÖZŐ KETRECTÍPUSOK ESETÉBEN TÍPUSONKÉNT KÜLÖN-KÜLÖN KI KELL TÖLTENI EZT A LAPOT! Az ellenőrzött ketrectípusban található tyúkok száma (típus, szám):

Feljavított ketreces rendszer IGEN 64 Rendelkezésre áll tyúkonként a 750 cm2-es ketrec alapterület, amelyből 600 cm2 a hasznosítható? 65 Biztosított a tojótyúkok részére a fészek? 66 Biztosított az alom, hogy a tojótyúkok csipegetni és kapirgálni tudjanak? 67 Biztosított a legalább 15 cm-es ülőrúd tyúkonként? 68 Rendelkezésre áll tyúkonként a12 cm hosszúságú etetővályú, amelyet korlátozás nélkül használhatnak? 69 Szelepes és csészés itatók esetén minden egyes tyúk számára elérhető legalább két szelepes vagy csészés itató? 70 A ketrecsorok közötti távolság legalább 90 cm? 71 Az épület padozata és az alsó ketrecsor közötti távolság legalább 35 cm? 72 A ketrecek fel vannak szerelve megfelelő karomkoptató eszközzel?

65

NEM

KÜLÖNBÖZŐ TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSA ESETÉBEN TÍPUSONKÉNT KÜLÖN-KÜLÖN KI KELL TÖLTENI EZT A LAPOT! Az ellenőrzött tartási rendszerben található tyúkok száma (típus, szám):

Alternatív rendszer IGEN 73 A hasznosítható terület 1 négyzetméterére számítva kevesebb, mint 10 tojótyúk jut? 74 A tojótyúkok számára jut legalább 10 centiméternyi egyenes, vagy 4 cm kör alakú etető? 75 A tojótyúkok számára jut legalább 2,5 cm-nyi folyamatos vagy 1 cm-nyi kör alakú itatóvályú? 76 Szelepes vagy csészés itató esetén jut 10 tyúkra legalább egy szelepes vagy csészés itató? 77 Itatópontok esetén minden egyes tyúk által elérhető legalább két csészés vagy két szelepes itató? 78 Egy fészekre hét tyúk vagy csoportos fészek esetén 1 m2 területű fészekre legfeljebb 120 tyúk jut? 79 Az ülőrudak mentesek az éles szélektől? 80 Az ülőrúdból biztosított tyúkonként legalább 15 cm? 81 Az ülőrudak elhelyezése az előírásnak megfelelő? 82 A hasznosítható terület legalább egyharmadát adja az almozott terület? 83 Rendelkezésre áll a tyúkonkénti legalább 250 cm2 almozott terület? 84 A padozat kialakítása olyan, hogy az állatok mindkét lábának előrenéző ujjait megfelelően alátámasztja?

66

NEM

Ellenőrzési lista a broilertartó telepek állatvédelmi ellenőrzéséhez Az ellenőrzést végzi (név): Az ellenőrzés időpontja: Az ellenőrzésnél jelen vannak (név, munkakör): 1) 2) 3) AZ ÁLLATTARTÓHELY ADATAI A telep megyei nyilvántartási száma: A telep regisztrációs száma: A telep neve: A telep helye (cím, telefonszám): A telep üzembe helyezésének időpontja: A telep működési engedélyének száma: A tulajdonos neve: A tulajdonos címe, telefonszáma: Az állatokért felelős személy neve: A telepet ellátó állatorvos neve: Az ellátó állatorvossal kötött szerződés:

kelte:

érvényes: -ig

A telep hatósági állatorvosának neve: A telepen található épületek száma: A telep kapacitása: A telepen termelésbe állított állatok száma: Az ellenőrzés időpontjában a telepen lévő állatok száma: A telepen alkalmazott állattartás módja (a megfelelőt alá kell húzni): almozott padozaton SZEMÉLYZET ADATAI A telepen dolgozók száma: A telepen dolgozó személyek képzettségszerinti megoszlása:

Az állatokkal közvetlenül foglalkozók száma:

67

felsőfokú középfokú alapfokú

ketreces

Személyzet IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

NEM

Az állatokat megfelelő képzettséggel rendelkező, megfelelő számú személyzet gondozza? Részesültek az állatokkal foglalkozó személyek állatvédelmi oktatásban (pl. az 2 ellátó állatorvos által tartott oktatásban)? 3 Részt vett állatvédelmi témájú továbbképzésen az ellátó állatorvos? 4 Az állatokkal foglalkozó személyeknek van munkaköri leírása? 1

Állatok ellenőrzése 5 Az állatokat legalább naponta egyszer ellenőrzik? Biztosított megfelelő erősségű fix vagy hordozható fényforrás az állatok bármely 6 időpontban történő ellenőrzéséhez? 7 Minden sérülésre vagy betegségre gyanús állatot késedelem nélkül eltávolítanak? 8 Az elhullott állatokat naponta eltávolítják? A sérült vagy beteg állatok életét szükség esetén kíméletesen 9 - jogszabályban meghatározott módon - oltják ki? A gondozók a felmerülő állategészségügyi problémák esetén haladéktalanul kérik 10 az állatorvos közreműködését? Nyilvántartások, dokumentáció

11 12 13 14

Naprakészen vezetik az alábbi nyilvántartásokat: - állománynyilvántartás - gyógykezelési napló - elhullási napló - takarmányozási napló

15

- az állatok vásárlásáról, eladásáról szóló naprakész nyilvántartás 16 - műszaki berendezések ellenőrzési naplója 17 A fenti nyilvántartásokat legalább öt évig megőrzik? 18 Készítettek kiürítési tervet vészhelyzet (árvíz, tűz, stb.) esetére? Mozgásszabadság 19 Az épület alkalmas az állatok megfelelő mozgási igényének kielégítésére? 20 Ha korlátozzák az állatok mozgását, akkor azt oly módon teszik, hogy az az állatoknak szenvedést vagy sérülést ne okozzon?

68

Férőhely szükséglet 21

22

IGEN

NEM

db/m2

kg/m2

IGEN

NEM

IGEN

NEM

Egy négyzetméter szabadon használható alapterületre 34 kg testtömegnél többet telepítettek?

Egy négyzetméter szabadon használható alapterületre ténylegesen letelepített állatok létszáma és testtömege: Épületek, mikroklíma

23 Rendszeres tisztítást, fertőtlenítést végeznek? Azok az anyagok, amelyekkel az állatok érintkeznek: 24 - ártalmatlanok? 25 - alaposan tisztíthatók? 26 - alaposan fertőtleníthetők? 27 - nem okoznak sérülést az állatoknak? Megfelel az állatok igényeinek : 28 - az épület szellőzése? 29 - a hőmérséklet? 30 - a levegő relatív páratartalma? 31 - a levegő porkoncentrációja? 32 - a levegő gázösszetevőinek koncentrációja? 33 - a megvilágítás ideje illetve erőssége? 34 A zajszint a lehető legkisebb? Felszerelés 35 Ellenőrzik legalább naponta egyszer a gépi berendezéseket? A gépi berendezések meghibásodása esetén hozzálátnak haladéktalanul a hiba 36 kijavításához, vagy tesznek más megfelelő lépéseket az állatok egészségének és jóllétének megőrzésére? 37 Rendelkeznek meghibásodás esetére tartalék áramforrással? 38 Üzemel a telepen mesterséges szellőztető berendezés? 39 Ha igen, akkor annak meghibásodásakor biztosított az épület megfelelő szellőzése kisegítő rendszer vagy természetes szellőzés által? 40 Van a mesterséges szellőztető berendezés meghibásodására figyelmeztető riasztórendszer? 41 Rendszeresen ellenőrzik ezt a riasztóberendezést? 42 Az elektromos berendezések érintésvédelmi szempontból biztonságosak?

69

Etetés, Itatás IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

NEM

43 Csak olyan takarmányt, takarmány-kiegészítőt adnak az állatoknak, amely nem befolyásolja kedvezőtlenül az állatok jóllétét? 44 Hozzájutnak az állatok minden nap megfelelő táplálóértékű, higiénikus takarmányhoz és friss ivóvízhez? Csonkolás 45 Csőrkurtítást végeznek? 46 Végeznek az agresszió csökkentésére irányuló kezelést? 47 Végeznek egyéb csonkító beavatkozást? Állattartásban alkalmazott eljárások Alkalmaznak olyan eljárást, amely bármely állatnak szenvedést okoz (kivéve azon 48 szükséges beavatkozásokat, amelyek csak minimális vagy pillanatnyi szenvedést vagy sérülést okoznak)?

70

AZ ALMOZOTT TARTÁSI RENDSZERŰ ÉPÜLETEK ADATAI épület azonosító

terület

állatok száma

légterek száma

A KETRECES TARTÁSI RENDSZERŰ ÉPÜLETEK ADATAI épület azonosító

ketrecek típusa

ketrecek száma

szintek száma

A csibék átlagos száma ketrecenként: Az egyes ketrectípusok alapterülete : a) b)

c) d)

71

állatok száma

légterek száma

Ellenőrzési lista a juhtartó telepek állatvédelmi ellenőrzéséhez A vizsgálat jellege (a megfelelőt alá kell húzni) szúrópróbaszerű

célzott

együttes

panasz nyomán

állattartó kérésére

Az ellenőrzést végzi (név): Az ellenőrzés időpontja: Az ellenőrzésnél jelen vannak (név, munkakör): 1) 2) 3) 4) AZ ÁLLATTARTÓHELY ADATAI A tenyészet megyei nyilvántartási száma: A tenyészet regisztrációs száma: A tenyészet kódszáma: A telep neve: A telep helye (cím, telefonszám): A telep üzembe helyezésének időpontja: A telep működési engedélyének száma: A tulajdonos neve: A tulajdonos címe, telefonszáma: Az állatokért felelős személy neve: A telepet ellátó állatorvos neve: Az ellátó állatorvossal kötött szerződés: A telep hatósági állatorvosának neve: A telepen található épületek száma: A telep kapacitása: A telepen termelésbe állított állatok száma: Az ellenőrzés időpontjában a telepen lévő állatok száma: bárány választástól: anyajuh: jerketoklyó: egyéb: bárány választásig: összesen: A telepen alkalmazott állattartás módja (a megfelelőt alá kell húzni): istállózott tartás

72

szabadtartás

SZEMÉLYZET ADATAI A telepen dolgozók száma: A telepen dolgozó személyek képzettségszerinti megoszlása: felsőfokú : középfokú alapfokú Az állatokkal közvetlenül foglalkozók száma: Személyzet 1 2 3 4

IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

NEM

Az állatokat megfelelő képzettséggel rendelkező, megfelelő számú személyzet gondozza? Részesültek az állatokkal foglalkozó személyek állatvédelmi oktatásban (pl. az ellátó állatorvos által tartott oktatásban)? Részt vett állatvédelmi témájú továbbképzésen az ellátó állatorvos? Az állatokkal foglalkozó személyeknek van munkaköri leírása? Állatok ellenőrzése

5 6 7 8 9

Az állatokat legalább naponta egyszer ellenőrzik? Biztosított megfelelő erősségű fix vagy hordozható fényforrás az állatok bármely időpontban történő ellenőrzéséhez? Minden sérülésre vagy betegségre gyanús állatot késedelem nélkül elkülönítenek? Van megfelelő hely a sérült, vagy beteg állatok elkülönítésére? A gondozók a felmerülő állategészségügyi problémák esetén haladéktalanul kérik az állatorvos közreműködését? Nyilvántartások, dokumentáció

10 11 12 13 14 15 16 17

Naprakészen vezetik az alábbi nyilvántartásokat: - állománynyilvántartás - gyógykezelési napló - elhullási napló - takarmányozási napló - az állatok vásárlásáról, eladásáról szóló naprakész nyilvántartás - műszaki berendezések ellenőrzési naplója A fenti nyilvántartásokat legalább öt évig megőrzik? Készítettek kiürítési tervet vészhelyzet (árvíz, tűz, stb.) esetére?

73

Mozgásszabadság 18

Az épület alkalmas az állatok megfelelő mozgási igényének kielégítésére?

19

Ha korlátozzák az állatok mozgását, akkor azt oly módon teszik, hogy az az állatoknak szenvedést vagy sérülést ne okozzon?

IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

NEM

Férőhely szükséglet 20

Elegendő férőhely biztosított az istállóban ahhoz, hogy valamennyi állat korlátozás nélkül tudjon lefeküdni, felállni, illetve zavartalanul pihenni? Épületek, mikroklíma 21 Az akolban képződött trágyát milyen gyakorisággal távolítják el ? ………

22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39

Rendszeres tisztítást, fertőtlenítést végeznek? Azok az anyagok, amelyekkel az állatok érintkeznek: - ártalmatlanok? - alaposan tisztíthatók? - alaposan fertőtleníthetők? - nem okoznak sérülést az állatoknak? Megfelel az állatok igényeinek : - az épület szellőzése? - a hőmérséklet? - a levegő relatív páratartalma? - a levegő porkoncentrációja? - a levegő gázösszetevőinek koncentrációja? - a megvilágítás ideje illetve erőssége? A zajszint a lehető legkisebb? A juhakol padozata megfelelően almozott? Az alom felülete megfelelően száraz? Mélyalmos tartásnál az állat testével érintkező alom minősége (szárazsága) megfelelő? Mélyalmos tartásnál a ráalmozás megfelelő gyakorisággal történik? Biztosított az állatoknak a természetes, vagy a napszakok változásának megfelelő mesterséges világítás? Rágcsáló- és rovarirtást rendszeresen végeznek?

74

Szabadtartás 40 41 42

IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

NEM

Megfelelőek az állatok biztonságos elhelyezésére kialakított feltételek? Megfelelő az állatok etetése, itatása, és gondozása? Megfelelő és szakszerű az állatok legeltetése? Felszerelés

43 44 45 46 47 48 49 50 51

Vannak az istállóban gépi berendezések? Ellenőrzik legalább naponta egyszer a gépi berendezéseket? A gépi berendezések meghibásodása esetén hozzálátnak haladéktalanul a hiba kijavításához, vagy tesznek más megfelelő lépéseket az állatok egészségének és jóllétének megőrzésére? Rendelkeznek meghibásodás esetére tartalék áramforrással? Üzemel a telepen mesterséges szellőztető berendezés? Ha igen, akkor annak meghibásodásakor biztosított az épület megfelelő szellőzése kisegítő rendszer vagy természetes szellőzés által? Van a mesterséges szellőztető berendezés meghibásodására figyelmeztető riasztórendszer? Rendszeresen ellenőrzik ezt a riasztóberendezést? Az elektromos berendezések érintésvédelmi szempontból biztonságosak? Etetés, Itatás

52 53

Csak olyan takarmányt, takarmány-kiegészítőt adnak az állatoknak, amely nem befolyásolja kedvezőtlenül az állatok jóllétét? Hozzájutnak az állatok minden nap megfelelő táplálóértékű, higiénikus takarmányhoz és friss ivóvízhez? Csonkolás

54 55 56

Farokcsonkolást napos korban végzik? Amennyiben nem, akkor a beavatkozás érzéstelenítés mellett történik? Végeznek egyéb csonkító beavatkozást? Állattartásban alkalmazott eljárások

57 58 59

Alkalmaznak olyan eljárást, amely bármely állatnak szenvedést okoz (kivéve azon szükséges beavatkozásokat, amelyek csak minimális vagy pillanatnyi szenvedést vagy sérülést okoznak)? Biztosított az állatok tartós egyedi megjelölése? Az egyedi jelölés szakszerűen, a lehető legkisebb fájdalom okozásával történik?

75

Ellenőrzési lista a lótartó telepek állatvédelmi ellenőrzéséhez A vizsgálat jellege (a megfelelőt alá kell húzni) szúrópróbaszerű

célzott

együttes

panasz nyomán

állattartó kérésére

Az ellenőrzést végzi (név): Az ellenőrzés időpontja: Az ellenőrzésnél jelen vannak (név, munkakör): 1) 2) 3) AZ ÁLLATTARTÓHELY ADATAI A létesítmény megyei nyilvántartási száma: A tenyészet kódszáma: A létesítmény neve: A létesítmény helye (cím, telefonszám): A létesítmény üzembe helyezésének időpontja: A létesítmény működési engedélyének száma: A tulajdonos neve: A tulajdonos címe, telefonszáma: Az állatokért felelős személy neve: A létesítményt ellátó állatorvos neve: Az ellátó állatorvossal kötött szerződés:

van

nincs

A létesítmény hatósági állatorvosának neve: A létesítményben található állattartó épületek száma: A létesítményben tartott fajták felsorolása: ……………………………… A létesítményben tartott lovak: felnőtt mén: …………. (ebből fedező mén: ………) felnőtt kanca: ……….. felnőtt herélt: ………… csikó (3 év alatt): ………… A létesítményben tartott lovak száma összesen: Az ellenőrzés időpontjában a létesítményben lévő állatok: felnőtt mén: …………. (ebből fedező mén: ………) felnőtt kanca: ……….. felnőtt herélt: ………… csikó (3 év alatt): ………… Az ellenőrzés időpontjában a létesítményben lévő állatok száma összesen:

76

ha van, annak kelte:

érvényes: -ig

SZEMÉLYZET ADATAI A telepen dolgozók száma: A telepen dolgozó személyek képzettség szerinti megoszlása:

felsőfokú középfokú

Az állatokkal közvetlenül foglalkozók száma: Személyzet

IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

NEM

Részesültek az állatokkal foglalkozó személyek állatvédelmi oktatásban (pl. az ellátó állatorvos által tartott oktatásban)? 3 Részt vett állatvédelmi témájú továbbképzésen az ellátó állatorvos? 4 Az állatokkal foglalkozó személyeknek van munkaköri leírása? 2

Állatok ellenőrzése 5 Az állatokat legalább naponta egyszer ellenőrzik? Biztosított megfelelő erősségű fix vagy hordozható fényforrás az állatok 6 bármely időpontban történő ellenőrzéséhez? 7 Van megfelelő hely a sérült, vagy beteg állatok elkülönítésére? Minden sérült, beteg vagy betegségre gyanús állatot késedelem nélkül 8 elkülönítenek? A gondozók a felmerülő állategészségügyi problémák esetén haladéktalanul 9 kérik az állatorvos közreműködését? Nyilvántartások, dokumentáció Naprakészen vezetik az alábbi nyilvántartásokat: 10 - állománynyilvántartás 11 - gyógykezelési napló 12 - elhullási napló 13 - takarmányozási napló 14 - az állatok vásárlásáról, eladásáról szóló naprakész nyilvántartás 15 - műszaki berendezések ellenőrzési naplója 16 A fenti nyilvántartásokat legalább öt évig megőrzik? 17 Készítettek kiürítési tervet vészhelyzet (árvíz, tűz, stb.) esetére?

77

Mozgásszabadság IGEN

NEM

IGEN

NEM

18 Az épület alkalmas az állatok megfelelő mozgási igényének kielégítésére? Ha korlátozzák az állatok mozgását, akkor azt oly módon teszik, hogy az az 19 állatoknak szenvedést vagy sérülést ne okozzon? Tartástechnológia és férőhely 20

Elegendő férőhely biztosított az istállóban ahhoz, hogy valamennyi állat korlátozás nélkül tudjon lefeküdni, felállni, illetve zavartalanul pihenni? Elhelyezés:

21 22 23 26 24 25 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50

- állásos - egyedi boxos - egyedi angol boksz - futóistálló - külön karámmal - külön karám nélkül

Van lehetőség karámozásra? - Ha igen, jut minimálisan 30 m2 egy lóra? Van lehetőség legeltetésre? - Ha igen, jut minimálisan 0,5 ha egy lóra? Alkalmaznak jártatógépet a lovak mozgatásában? A lovak részére biztosított napi mozgáslehetőségek időtartama megfelelő? - mozgás karámban, legelőn: ……….. óra - mozgatás (jártatógép, iskola-, terep-, hobbylovaglás, stb.): …….. óra - terhelés (teljesítmény-edzés, igavonás, stb.): ……… óra Tartási helyén le tud feküdni valamennyi ló akadály nélkül? Tartási helyén fel tud állni valamennyi ló akadály nélkül? Valamennyi lónak van pihenésre alkalmas fekvőtere? Tartási helyén láthatja-e istállótársait minden ló akadály nélkül? Biztosított-e a lovak minimális férőhelyigénye az alábbiak szerint: Állásos tartásnál az állás mérete: - 1,6 m x 3,00 m vagy ennél nagyobb? Boxos tartásnál: - a boksz alapterülete 10 m2 vagy ennél nagyobb? - a boksz rövidebb oldala 2,5 m vagy ennél hosszabb? Az istállófolyosó szélessége eléri: - egy boxsoros istálló esetén a 2,5 m-t? - két boxsoros istálló esetén a 3 m-t? Van elegendő hely a zavartalan elléshez? Van elegendő hely az ellési segítségnyújtáshoz? Alkalmaznak kikötést? A kikötők okozhatják az állat sérülését? Megjegyzések:

78

Épületek, mikroklíma, az állatok gondozása IGEN Az istálló, a karám szerkezeti elemei, illetve a legelőn alkalmazott berendezések:

51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85

- okozhatják-e a lovak sérüléseit? - anyagai ártalmatlanok a lovakra? - hatékonyan tisztíthatók és fertőtleníthetők? Az istálló és szerkezeti elemeinek tisztítási, takarítási gyakorisága: - havonta - félévente - ritkábban Milyen időközönként fertőtlenítik az istállót? (……………………………) - fertőtlenítés módja: …………………… Van minden lónak külön nyerge, kantárja? Lemossák a zablát minden használat után? Lóápolás gyakorisága: - naponta - ritkábban - csak a lóval történő munkavégzés előtt - csak a lóval történő munkavégzés után - a lóval történő munkavégzés előtt és után is Patapucolás gyakorisága: - ha nincs munkában: - naponta - ritkábban : - ha nincs munkában - csak a lóval történő munkavégzés előtt - csak a lóval történő munkavégzés után - a lóval történő munkavégzés előtt és után is A lovak lábait minden használat után lemossák? Kitrágyázás gyakorisága: - napközben folyamatosan - naponta kétszer - naponta egyszer - kétnaponta - ritkábban Biztosított valamennyi lónál a trágya felhalmozódás elkerülése? A vizelet elvezetése megoldott? Kitrágyázás módja: - naponta történő - mélyalmos rendszerű tartás A mélyalmos tartás esetén a kitrágyázás gyakorisága: - havonta - ritkábban

79

NEM

IGEN A mélyalmos tartás esetén az almozás gyakorisága: - naponta kétszer 86 - kétnaponta 88 - ritkábban 89 Alkalmazott alom: - szalma 90 - forgács 91 - egyéb 92 - nincs alom 93 94 Az istálló építésénél figyelembe vették az uralkodó szélirányt? - az istálló tájolása: …………………………….. 95 Szellőztetés módja: -természetes szellőztetés: ablak, ajtó, légaknás-, eresz-tetőgerinc szellőztetés 96 (a megfelelőt aláhúzni!) -ventillátoros szellőztetés 97 98 Megfelelő a légcsere az istállóban? 99 Biztosított a huzatmentes környezet? Felszerelt az istálló: - tűzjelző berendezéssel? 100 - tűzoltó berendezéssel? 101 - az automata berendezésekhez hibajelzővel, illetve riasztóval? 102

103

Van a mesterséges szellőztető berendezés meghibásodására figyelmeztető riasztórendszer? Biztonságos-e a lovak elhelyezése tűzvédelmi, ill. elektromos érintésvédelmi

104 szempontból?

Van-e tűz vagy egyéb katasztrófa esetére jól megközelíthető kijárat az állatok

105 részére?

106 Az elfogadható mértékűnél porosabb az istálló? 107 Érezhető ammóniaszag az istállóba történő belépésnél? 108 Biztosított a lovaknak természetes és mesterséges fényforrás is? A világosban töltött órák száma minden évszakban: - meghaladja a napi 8 órát? 109 Az istálló padozata: - csúszásmentes 110 - tisztítható 111 - ellenállóképes anyagból készült 112 A fekvőhely: - tiszta 113 - jó vízelvezető képességű 114 - száraz 115 - kényelmes 116 A porral járó munkák (almozás, széna-, szalma ledobás, söprés, stb.) során a lovak az 117 istállóban tartózkodnak?

80

NEM

IGEN

NEM

IGEN

NEM

Az istállóban használt munkaeszközök (vasvilla, lapát, stb.) helye: - istállón belül: 118 - elkülönített helyen, helyiségben 119 - lovakkal egy helyiségben 120 - istállón kívül 121 123 A karámban, legelőn visel a ló kötőféket? Megjegyzések:

124

Takarmányozás (etetés, itatás) 126 Hozzájutnak az állatok minden nap megfelelő táplálóértékű, higiénikus takarmányhoz és friss ivóvízhez? A 127 napi abrak mennyiséget hány adagban kapják meg a lovak az istállóban? ………………………. 128 A napi abrak mennyiséget hány adagban kapják meg a lovak a karámban? ………………………. Biztosított az életkori és fiziológiai igényeknek megfelelő: - minőségű takarmány valamennyi lónak? 129 - mennyiségű takarmány valamennyi lónak? 130 131 Az etetett takarmány mennyisége egyedileg meghatározott? 132 Ellenőrzik a takarmány higiéniai állapotát (penészes, fülledt, poros stb.)? 133 Minden ló kap minden nap szénát? A széna etetése: - szénarácsból történik 134 - szénahálóból történik 135 - padozatról történik 136 A széna etetés módja az istállóban: - ad libitum 137 - adagolt 138 A széna etetés módja karámban: - ad libitum 139 - adagolt 140 141 Nedvesítik a kiosztott abrakot? 142 A takarmányváltás fokozatosan történik? 143 Etetnek lótápot? 144 Kapnak a lovak nyalósót? Nem megfelelően tejelő kanca csikóinak biztosított-e: - kolosztrum? 145 - mesterséges táplálás? 146 147 Akadálytalanul tudnak szopni a csikók? 148 Figyelemmel kísérik az állatok étvágyát? 149 Figyelemmel kísérik a takarmányfelvétel alatti viselkedést?

81

IGEN Itatás módja: - vödörből 150 - önitatóból 151 152 Ellenőrzik alkalmanként az itatott víz minőségét: Az önitatók működését ellenőrzik: - rendszeresen 153 - alkalomszerűen 154 - nem ellenőrzik 155 A lovak ivóvízellátása: - folyamatos 156 - szakaszos, de mennyisége ellenőrzött 157 - szakaszos és a mennyisége nem ellenőrzött 158 159 Legelőn lévő lovaknak biztosított ivóvíz? Ha igen:

160 161 162

- itatóvályúból (kútvíz, természetes víz stb.)

- mobil itatótartályból - önitatóból Megjegyzések:

163

82

NEM

Állattartásban alkalmazott eljárások IGEN Alkalmaznak olyan eljárást, amely bármely állatnak szenvedést okoz (kivéve 164 azon szükséges beavatkozásokat, amelyek csak minimális vagy pillanatnyi szenvedést vagy sérülést okoznak)? 165 Biztosított az állatok tartós egyedi megjelölése? 166 Az egyedi jelölés szakszerűen, a lehető legkisebb fájdalom okozásával történik? A csikók besütését: 167 - érzéstelenítés mellett végzik? 168 - szakképzett, illetve megfelelő gyakorlattal rendelkező személy végzi? 169 Lovak egyedi megjelölésére alkalmaznak "chip" beültetést? 170 Az ivartalanítást megfelelő érzéstelenítés mellett végzik? A különböző beavatkozásoknál az állatok rögzítéséhez használnak "pipát"?

171 172

- rendszeresen - csak szükség esetén A különböző beavatkozásoknál az állatok rögzítéséhez használnak kalodát?

173 - rendszeresen 174 - csak szükség esetén 175 Végeznek rágcsálóirtást az istállóban és környékén? 176 Végeznek rovarirtást az istállóban és környékén? Pataszabályozás, patkolás rendszeressége: - 6-8 hetente 177 - 10-12 hetente 178 - ritkábban 179

83

NEM

9. számú melléklet

Jegyzőkönyv

Készült (dátum, helyszín):……………………………………. Jelen vannak:

.......................................................... - tulajdonos .......................................................... - hatósági állatorvos

A helyszíni szemle során megállapítottam, hogy ………………………………… tulajdonos, …...………………………………………………………………………… szám alatti lakos, ……………………………..…………………………………………………………….. címen található állattartóhelyén, az alábbi állatállomány található. A telep állategészségügyi felügyeletét ………………………….…………………... állatorvos látja el. Az állatállomány leírása faj, hasznosítási cél, ivar, kor szerinti bontásban: ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. .................................................................................................................................

............................................ tulajdonos

............................................ hatósági állatorvos

84

10. számú melléklet A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Megyei Kirendeltségei Megye

Kirendeltség címe 6000 Kecskemét, Bács-Kiskun Kisfaludy u.5. Baranya 7621 Pécs, Rákóczi út 17. 5600 Békéscsaba, Békés Temető sor 8. Borsod-Abaúj3500 Miskolc, Mindszent Zemplén tér 1. 6721 Szeged, Tisza Lajos Csongrád krt. 2-4. 8000 Székesfehérvár, Fejér Deák F. u. 7-9. Győr-Moson9021 Győr, Munkácsy u. Sopron 20. 4000 Debrecen, Piac u. Hajdú-Bihar 49-51. 3300 Eger, Maczky Valér Heves út 2. Jász-Nagykun5000 Szolnok, József Szolnok Attila u. 36. Komárom2800 Tatabánya, Esztergom Vértanúk tere 1. 3100 Salgótarján, Nógrád Múzeum tér 1. 1132 Budapest, Váci út Pest 18. 7400 Kaposvár, Somogy Berzsenyi u. 9. Szabolcs-Szatmár- 4400 Nyíregyháza, Bereg Hősök tere 9. 7100 Szekszárd, Augusz Tolna I. u. 7. 9700 Szombathely, Vas Rákóczi F. u. 1. 8200 Veszprém, Veszprém Levendula u.1. 8900 Zalaegerszeg, Kis u. Zala 1.

Levelezési cím 6001 Kecskemét, Pf.:470. 7602 Pécs, Pf.: 365. 5620 Békéscsaba, Pf.: 45.

Telefon

Fax

76/814-520

76/814-521

72/814-520

72/814-521

66/814-520

66/814-521

3501 Miskolc, Pf.: 646

46/814-900

46/814-901

62/814-900

62/814-901

22/814-520

22/814-521

96/814-542; 96/814-543

96/814-521

4001 Debrecen, Pf.: 551. 52/814-544

52/814-521

3301 Eger, Pf.: 169.

36/814-520

36/814-521

5002 Szolnok, Pf.: 111.

56/814-523

56/814-521

34/814-520

34/814-521

32/814-520

32/814-521

6701 Szeged, Pf.: 26. és 504 8002 Székesfehérvár, Pf.: 297. 9021 Győr, Munkácsy u. 20.

2801 Tatabánya, Pf.: 1394. 3101 Salgótarján, Pf.: 123.

1391 Budapest, Pf.: 248. 814-8900

814-8901

7400 Kaposvár, Berzsenyi u. 9 4401 Nyíregyháza, Pf.: 422. 7101 Szekszárd, Pf.: 251. 9701 Szombathely, Pf.: 245. 8202 Veszprém, Pf.: 791. 8901 Zalaegerszeg, Pf.: 142.

82/814-900; 82/814-920

82/814-901; 82/814-921

42/814-900

42/814-901

74/814-520

74/814-521

94/814-520

94/814-521

88/814-900; 88/814-920 92/814-900; 92/814-920

88/814-901; 88/814-921 92/814-901; 92/814-921

85