Az EU Duna Régió Stratégia (EUDRS) és az energia prioritási terület Joó István Főtanácsadó – EU Duna Régió Stratégia Külügyminisztérium Magyar Energia Szimpózium Budapest, 2012. október 4.
A Stratégiáról általában •
Második makro-regionális Stratégia: EU Balti Tengeri Stratégia
•
Makro-regionális stratégiák: új regionális együttműködési mechanizmus
•
Célok: • a meglévő uniós és nemzeti regionális fejlesztési források hatékonyabb felhasználása • a regionális különbségek csökkentése makro-régiós szinten
•
Jószomszédi kapcsolatok ápolása, Nyugat-Balkán országaival a kapcsolatok erősítése
•
Határokon átívelő kihívások (pl. árvíz, klímaváltozás, energiabiztonság) 2
Földrajzi kiterjedés • • •
Több mint százmillió lakos Az EU területének egyötöde 8+6 ország együttműködése
3
Menetrend 2009 június: Európai Tanácsi Következtetések
2010: előkészítő konferenciák társadalmi egyeztetés
2011. április 13: ÁÜT elfogadja az EUDRS-t: informális intézményrendszer, a Stratégia végrehajtásának előkészítése, Akcióterv, feladatok, menetrend megállapítása 2011 második fele: Irányító Testület ülések, megvalósítható célok kidolgozása, projektek beazonosítása
2010 december: Az Európai Bizottság Akcióterve és Kommunikációja
2011 első fele: az Európai Tanács magyar elnöksége
2011 Május-Június: A 11 PT Irányító Bizottság alakuló ülései, régiós célkitűzések (targetek) 2012 első fele: Akciók lebontása (roadmaps) PAC jelentések a Bizottságnak
2011 február: 11 Prioritás Terület koordinátorainak kijelölése
2011. június 24: a Tanács megerősíti az EUDRS-t – A Stratégia végrehajtása megkezdődik
2012 második fele: HLG az első előrehaladási jelentésről 2013 közepe: Bizottsági jelentés a mrs jövőjéről
4
4 Pillér, 11 Prioritás Terület, Akciók és Projektek • • • •
A. B. C. D.
Kapcsolatok teremtése a Duna-régión belül Környezetvédelem a Duna régióban A jólét megteremtése a Duna régióban A Duna régió megerősítése
5
EUDRS Prioritás Területek és példák a célokra A) Kapcsolatok teremtése a Duna-régión belül
2. A fenntartható energia használatának ösztönzése
“ Hatékony multimodális terminálok kialakítása a dunai kikötőkben” “ Versenyképes vasúti személyszállítás a jelentősebb nagyvárosok között, a menetidő csökkentésével” “EU2020 klíma és energia célok teljesítése”
3. A kultúra és az idegenforgalom előmozdítása
„Zöld turizmus szolgáltatások fejlesztése”
B) Környezetvédelem a Duna régióban 4. A vizek minőségének helyreállítsa és megőrzése 5. Környezeti kockázatok kezelése 6. A biodiverzitás, a táj megőrzése C) A jólét megteremtése a Duna régióban
„Rész-vízgyűjtő gazdálkodási tervek kidolgozása” „Árvíz kockázatkezelési tervek végrehajtása” „Őshonos halfajok fennmaradásának biztosítása”
7. A tudásalapú társadalom kialakítása
„Teljes szélessávú internet-lefedettség 2013-ig”
8. A vállalkozások versenyképességének, támogatása 9. Emberi erőforrások és képességek fejlesztése D) A Duna régió megerősítése
„Szabadalmak +50%“ „Hozzájárulás az Oktatás 2020 stratégiához“
10. Az intézményi együttműködés megerősítése
“ Referenciaértékek a bürokrácia csökkentésére”
11. Válasz a súlyos bűncselekmények és a szervezett bűnözés jelentette kihívásokra
„ Hatékony együttműködés a bűnüldöző szervek között”
1. A mobilitás és a multimodalitás fejlesztése (1a) Belvízi hajózás (1b) Közúti, vasúti, légi közlekedés
6
A Duna Régió Stratégia szereplői •
Európai Bizottság – a Stratégia kezdeményezése és a végrehajtás elősegítése – célok összehangolása a partnerországokkal, régiókkal
•
Nemzeti kapcsolattartó – nemzeti koordináció – politikai felügyelet és politikai támogatás biztosítása – jelentéstétel a Tanács felé a Stratégia végrehajtásáról
•
Prioritás terület koordinátor – a cselekvési terület irányítása, a Stratégia gyakorlati megvalósításának felügyelete – az akciók végrehatásának felelősei
7
A PT-k végrehajtása – Steering Groupok Prioritás Terület Koordinátorok és a Steering Group Stratégiai együttműködési fórum
Tagjai az EUDRS országok delegáltjai
Akciók lebontása, útiterv
Célok felülvizsgálata
Akciók felülvizsgálata
„Ajánlólevelek” kiadása
Projekt értékelés
Projekt minősítés
8
A Stratégia finanszírozása •
3 nem elve (no new money, institutions and legislation)
•
HU- elnökség → 3 igen elve (jobb koordináció; meglévő források hatékonyabb felhasználása; kreatív ötletek )
•
EC: Strukturális források
•
ETE transznacionális és határon átnyúló együttműködési programok
•
TEN-T és TEN-E, FP7 kutatási keretprogram
•
Előcsatlakozási és szomszédsági eszközök IPA + ENPI
•
Nemzetközi pénzintézetek pl. EIB: 30 milliárd € hitelügylet a régióban
•
ÚMFT 2011-2013 Környezet és Energia Operatív Program
•
Budapest Duna Kontakt Pont 9
A Duna Makro Régió energiaszektorának sajátosságai Magas energia árak Széttöredezett energiapiacok Nem megfelelően összekapcsolt energiahálózatok Sebezhetőség az ellátásbiztonság vonatkozásában (gáz válságok) • Nem hatékony energiafelhasználás • • • •
10
A fenntartható energiahasználat ösztönzése prioritási terület (PA 2) Cél: hozzájárulás az európai uniós célkitűzésekhez •jól működő energiahálózatok •az energiahálózatok összekapcsolása (határkeresztezők, gáztárolók) •energiahatékonyság fokozása és a megújuló energiaforrás felhasználás részarányának javítása
11
A célok eléréseinek eszközei • Szakpolitikai javaslatok megfogalmazása, közös Duna régiós álláspont kialakítása • A Stratégia cselekvési tervében (Action Plan) található akciók lebontása • Projektek
12
Szakpolitikai javaslatok megfogalmazása – Regionális szempontok érvényesítése – Közös Duna régiós álláspont kialakítása egy adott témában – Első konkrét eredmény: Duna Régió Gázpiaci Modell
13
Duna Régió Gázpiaci Modell • Aktuális téma az energia infrastruktúra csomag folyamatban lévő jogalkotási vitája miatt • Támogatja közös Duna régiós álláspont kialakítását a földgázpiaci PCI- kkel kapcsolatban • Segítségével meghatározhatóak a Régió számára legfontosabb infrastruktúra fejlesztések • Projektek
14
A Stratégia cselekvési tervében (Action Plan) található akciók lebontása • Az adott akció megvalósulásának bemutatása, az abban szereplő célok elérése • 17 akció 3 témakörben • Energia-infrastruktúra: a hosszú távú energiaügyi szakpolitikák, valamint a nemzeti beruházási stratégiák (erőművek, hálózatok, csővezetékek, rendszerösszekötők stb.) koordinálása. • Energiapiacok: integrált és jól működő energiapiac kialakítása • Energiahatékonyság és megújuló energia: az energiahatékonyság fokozása valamint a megújuló energia részarányának növelése
15
Fellépés – „A biomassza (például fa, hulladék), napenergia, geotermikus energia, víz- és szélenergia használatának kiterjesztése”, különösen kutatások és a tapasztalatcsere / a bevált gyakorlatok / a nemzeti szintű kapcsolódó tevékenységekről szóló információ terjesztése révén. Ehhez hozzátartozik a nemzeti hatóságok közötti hálózatépítés és együttműködés, aminek célja a megújuló energiával kapcsolatos tudatosság növelése. Építkezés a már létező struktúrákra, projekt eredményekre (4BIOMASS) és kiterjesztésük az egész Régióra (Duna Régióra vonatkozó biomassza cselekvési terv) A végrehajtás eredménye: Szakpolitikai javaslatok (közös kihívások azonosítása, legjobb gyakorlat elterjesztése) Szükséges projektek (különösen fontos lehet az új finanszírozási periódus fényében) 16
Fellépés – „A megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervek végrehajtása, és a Duna régió megújuló energiára vonatkozó cselekvési tervének elkészítése.” Közös adatgyűjtési metodológia kialakítása
17
A Duna Régió érdekeit szolgáló új projektek azonosítása • Fő kritérium: biztosítson hozzáadott értéket (added value) a Duna Régió fejlesztése során • Illeszkedjen a meghirdetett akciókhoz • Szolgálja a cselekvési terület célkitűzéseit • Reális és megvalósítható legyen • Finanszírozhatóság • Találkozzon a régió országainak valós igényével és nyerje el az országok támogatását 18
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
19
